Febru ar Legyen ez a nap nektek eml ekeztet o ul

2013. DECEMBER 15.

Február 17–23.

„Legyen ez a nap nektek emlékeztetőül” 3. OLDAL

ÉNEKEK: 109., 18.

Február 24. – március 2.

„Ezt cselekedjétek a rólam való megemlékezésül” 18. OLDAL

Nagy betűs kiadás

ÉNEKEK: 99., 8.

2. RÉSZ

DECEMBER 15, 2013

Vol. 134, No. 24

Semimonthly

HUNGARIAN

TANULMÁNYOZÁSI CIKKEK

„Legyen ez a nap nektek emlékeztetőül” „Ezt cselekedjétek a rólam való megemlékezésül” Minden évben körülbelül ugyanabban az időben a zsidók megünneplik a pászkát, az igaz keresztények pedig Jézus halálának az emlékünnepét. Miért lényeges ismernünk a pászka ünnepét? Honnan tudjuk, mikor kell megünnepelni az Úr vacsoráját? Miért fontos ez az esemény számunkra?

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ Ez a kiadvany nem ertekesıtesre szant peldany. Kozre´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ adasa reszet alkotja az onkentes adomanyokbol fenntar´ ´ ˝ ´ ´ ¨ ¨ tott, vilagmeretu bibliai oktatomunkanak. Ha kulon nem ¨ ¨ ´ ´ ¨ ˝ jeloltuk, az ırasszovegeket egy modern nyelvezetu biblia´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ fordıtasbol, A Szentıras uj vilag fordıtasabol vettuk.

The Watchtower (ISSN 0043-1087) is published semimonthly by Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc., 25 Columbia Heights, Brooklyn, NY 11201-2483. Periodicals Postage Paid at Brooklyn, N.Y., and at additional mailing offices.

Druck und Verlag: Wachtturm Bibel- und TraktatGesellschaft der Zeugen Jehovas, e. V., Selters/ Taunus. Verantwortliche Redaktion: Ramon Templeton, Selters/Taunus. 5 2013 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania. Printed in Germany.

„Legyen ez a nap nektek emlékeztetőül” „Legyen ez a nap nektek emlékeztetőül, és ünnepeljétek Jehova ünnepeként” (2MÓZ 12:14) MEG TUDOD MAGYARÁZNI? Hogyan kellett megünnepelniük az izraelitáknak Egyiptomban az első pászkát? Mikor fogyasztotta el Jézus az apostolaival az utolsó pászkavacsorát, és milyen események következtek ezután? Mit tanulhatunk azokból a beszámolókból, melyek az első pászkáról és a kivonulásról szólnak?

AMIKOR évfordulókról van szó, melyik jut eszedbe elsőként? Ha házasságban élsz, talán a házassági évfordulótok. Másoknak lehet, hogy egy széles körben ünnepelt történelmi évforduló jut eszébe, például a nemzetük függetlenné válásának a napja. És hallottál már arról az évfordulóról, melyről már több mint 3500 éve megemlékezik egy nemzet? 1–2. Melyik évfordulót kellene különösen fontosnak tartaniuk a keresztényeknek? És miért ez a válaszod? 2. RÉSZ

AZ ŐRTORONY – 2013. DECEMBER 15.

3

2

Ez nem más, mint a pászka, az az ünnep, amikor arról emlékeznek meg, hogy az ókori izraeliták kiszabadultak az egyiptomi rabszolgaságból. Ez az esemény számunkra is fontos, ugyanis érinti az életünk néhány jelentős területét. A pászkát a zsidóknak kellett megtartaniuk, ezért felmerülhet benned a kérdés, hogy ha te nem vagy zsidó vallású, akkor miért kellene foglalkoznod ezzel az évfordulóval. A válasz ebben a sokatmondó kijelentésben található: „Krisztus, a pászkaáldozatunk feláldoztatott” (1Kor 5:7). Hogy megértsük, milyen jelentősége van ennek a kijelentésnek, szükséges többet megtudnunk a zsidó pászkáról, miközben szem előtt tartjuk azt a parancsot, melyet Isten adott a keresztényeknek. MIÉRT TARTOTTÁK MEG A PÁSZKÁT? 3Sok millió nem zsidó embernek van némi ismerete arról, hogy milyen események előzték meg az első pászka megtartását. Lehet, hogy olvasták a Mózes második könyvének beszámolóját a Bibliában, hallottak a történetről, vagy láttak róla valamilyen filmet. 3–4. Milyen események előzték meg az első pászkát? 4


2. RÉSZ

4

Amikor az izraeliták már sok-sok éve rabszolgák vol-

tak Egyiptomban, Jehova elküldte Mózest és a testvérét, Áront a fáraóhoz, hogy megkérjék, engedje szabadon a népüket. A gőgös egyiptomi uralkodó nem volt hajlandó szabadon bocsátani az izraelitákat, ezért Jehova szörnyű csapásokkal sújtotta az országot. Az utolsó, tizedik csapás során Isten megölte az elsőszülötteket Egyiptomban, ekkor a fáraó elengedte a zsidókat (2Móz 1:11; 3:9, 10; 5:1, 2; 11:1, 5). 5Mindez i. e. 1513-ban történt, nagyjából a tavaszi nap-éj egyenlőség idején, a zsidó naptár szerinti abib hónapban, melyet később niszánnak neveztek el. Mit kellett tenniük az izraelitáknak, mielőtt kiszabadultak? Isten elrendelte, hogy niszán tizedikén tegyenek meg bizonyos előkészületeket ugyanannak a hónapnak a 14. napjára. Ez utóbbi nap is napnyugtakor kezdődött, Ezt a zsidó hónapot a száműzetés után nevezték niszánnak, de az egyszerűség kedvéért ezzel a névvel fogunk utalni a zsidó naptár első hónapjára. 5. Milyen előkészületeket kellett tenniük az izraelitáknak, mielőtt kiszabadultak? (Lásd a képet a cikk elején a normál betűméretű kiadásban.) 2. RÉSZ


5

ugyanis a zsidóknál egy nap napnyugtától napnyugtáig tartott. Niszán 14-én minden háznépnek le kellett vágnia egy hím bárányt (vagy kecskét), majd az állat vérével meg kellett hinteniük a két ajtófélfát és a szemöldökfát (2Móz 12:3–7, 22, 23). A család tagjainak el kellett fogyasztaniuk a tűzön sütött bárányt kovásztalan kenyérrel és keserű füvekkel. Ezt követően Isten angyala áthaladt az ország felett, és lesújtott az egyiptomi elsőszülöttekre. Azonban az engedelmes izraeliták megmenekültek a csapástól, és szabadon elmehettek (2Móz 12:8–13, 29–32). 6Ezek az események előzték meg a pászkát, és az izraeliták parancsba kapták, hogy emlékezzenek meg a kiszabadulásukról a későbbi időszakokban. Isten ezt mondta nekik: „legyen ez a nap nektek emlékeztetőül, és ünnepeljétek Jehova ünnepeként nemzedékeiteken át. Ünnepeljétek meg tehát; időtlen időkre szóló rendelet ez.” A 14. napon megtartott ünnepet egy hétnapos ünneplés követte. A pászkát niszán 14-én ünnepelték, de 6. Mit kellett tennie Isten népének a kiszabadulást követő időszakokban? 6


2. RÉSZ

olykor ezzel a névvel utaltak az egész nyolcnapos ünnepre is (2Móz 12:14–17; Luk 22:1; Ján 18:28; 19:14). A pászka egyike volt azoknak a meghatározott ünnepeknek („évfordulók”-nak, The Bible in Living English), melyeket a zsidóknak évente kellett megtartaniuk (2Krón 8:13). 7Mivel Jézus és az apostolai zsidók voltak, és a mózesi törvény rájuk is vonatkozott, ezért minden évben megtartották a pászkát (Máté 26:17–19). Az utolsó pászkájukon Jézus bevezetett egy új ünnepet, melyet ettől kezdve évente meg kellett tartaniuk a követőinek. Ez az Úr vacsorája volt. De vajon melyik napon kellett ezt megünnepelni? MELYIK NAPON KELLETT MEGÜNNEPELNI AZ ÚR VACSORÁJÁT? 8Jézus az Úr vacsoráját közvetlenül a pászka megtartása után vezette be, ezért ennek az új eseménynek a napja egybeesett a pászkáéval. De talán felfigyeltél rá, 7. Mit vezetett be Jézus azon a pászkán, melyet utoljára tartott meg az apostolaival? 8. Milyen kérdés merül fel a pászka és az Úr vacsorája kapcsán? 2. RÉSZ


7

hogy a zsidó pászka, melyet feltüntet néhány mai naptár, nem mindig arra a napra esik, amelyen megemlékezünk Krisztus haláláról; olykor egynapos vagy akár többnapos eltérés is lehet. Az eltérés oka részben abban a parancsban keresendő, melyet Isten az izraelitáknak adott. Mózes elmondta, hogy pontosan mikor „vágja le” niszán 14-én „Izrael közösségének egész gyülekezete” a bárányt. (Olvassátok fel: 2Mózes 12:5, 6.) 9A Mózes öt könyve és a Haftárák című könyv a 2Mózes 12:6-hoz fűzött lábjegyzetében rávilágít, hogy a bárányt „a két este közt” kellett levágni. Vannak olyan bibliafordítások, melyek szó szerint így adják vissza az eredeti héber szövegrészt, míg más fordítások – köztük az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat fordítása – azt írják, hogy „estefelé”; megint más bibliafordítások így fogalmaznak: „napszálltakor”, „még sötétedés előtt”, „esti szürkület idején”. Tehát a bárányt azután kellett levágni, hogy a nap lenyugodott, de még nem állt be a teljes sötétség, ekkor kezdődött niszán 14-e. 9. A 2Mózes 12:6 szerint mikor kellett levágni a pászkabárányt? (Lásd még „A napnak melyik időszakában?” című kiemelt részt.) 8


2. RÉSZ

A NAPNAK MELYIK IDŐSZAKÁBAN? Marcus Kalisch zsidó szövegmagyarázó (1828–1885) a következőket írta: „Ebn Ezra [híres spanyol rabbi, 1092–1167] egyértelműen osztotta ezt a véleményt: »Két estéről van szó; az első a napnyugta..., a második pedig a felhőkön visszatükröződő fények elhalványulása; és a két esemény között egy körülbelül 1 óra 20 perces időszak van«, és ez az a magyarázat – alighanem a legésszerűbb –, melyet elfogadnak a karaiták, a szamáriaiak és sokan mások.” Az a nézet, hogy a bárányt niszán 14-ének a kezdetén vágták le, összhangban van az izraelitáknak adott utasítással, mely az 5Mózes 16:6-ban olvasható, miszerint „a pászkát este, napnyugtakor, a meghatározott időben” kellett feláldozniuk (2Móz 30:8; 4Móz 9:3–5, 11). 10

A későbbi időkben néhány zsidó úgy gondolta, hogy annak idején órákba telt levágni az összes bárányt, melyet odavittek a templomhoz. Ezért az ő értelmezésük szerint a 2Mózes 12:6 niszán 14-e végére vonatkozott, arra az időszakra, mely azzal kezdődik, hogy a nap 10. Néhányak szerint mikor vágták le a bárányt, de milyen kérdést vet ez fel? 2. RÉSZ


9

elkezd lenyugodni (déli 12 után), és a nap végét jelző napnyugtával zárul. De ha valóban erről van szó, akkor mikor fogyasztották el a pászkavacsorát? Jonathan Klawans professzor, aki az ókori judaizmus szakértője, ezt a megjegyzést tette: „Az új nap a napnyugtával kezdődik, ennélfogva az állatot a 14. napon ölik le áldozatként, de a pászka és a pászkaáldozat elfogyasztása voltaképpen a 15. napon kezdődik, jóllehet a Mózes második könyve nem ismerteti konkrétan az időpontokat.” Még ezt fűzte hozzá: „A rabbinikus irodalom... még csak nem is próbálja elmondani, hogyan tartották meg a szédert [pászkavacsorát] a templom elpusztítása [i. sz. 70] előtti időkben”. (Kiemelés tőlünk.) 11Joggal merül fel a kérdés, hogy mi a helyzet az i. sz. 33-ban megtartott pászkával. Niszán 13-án, amikor már küszöbön állt az a nap, „amelyen fel kell áldozni a pászkaáldozatot”, Krisztus így szólt Péterhez és Jánoshoz: „Menjetek, és készítsétek el a pászkát, hogy megegyük” (Luk 22:7, 8). „Végül... eljött az óra”, 11. a) Mi minden történt Jézussal i. sz. 33-ban a pászka napján? b) Miért nevezték i. sz. 33. niszán 15-ét „nagy sabbat”nak? (Lásd a lábjegyzetet.) 10


2. RÉSZ

hogy megegyék a pászkavacsorát, méghozzá naplemente után, niszán 14-én, ez akkor csütörtök estének felelt volna meg. Jézus az apostolai társaságában elfogyasztotta a pászkát, majd bevezette az Úr vacsoráját (Luk 22:14, 15). Aznap éjjel Jézust letartóztatták és kihallgatták. Nem sokkal déli 12 előtt oszlopra feszítették, és délután meghalt; mindez niszán 14-én történt (Ján 19:14). Vagyis „Krisztus, a pászkaáldozatunk” ugyanazon a napon áldoztatott fel, mint amelyen levágták a pászkabárányt (1Kor 5:7; 11:23; Máté 26:2). A temetésére pedig ennek a napnak a vége felé került sor, niszán 15-e kezdete előtt (3Móz 23:5–7; Luk 23:54). EGY FONTOS MEGEMLÉKEZÉS 12Idézzük most fel újból az Egyiptomban történt eseményeket. Mózes elmondta, hogy Isten népének a későbbi időszakokban meg kell ünnepelnie a pászkát; ez egy Napnyugtakor elkezdődött niszán 15-e, és ez a heti sabbat (szombat) abban az évben egy napra esett a kovásztalan kenyerek ünnepének az első napjával, ami mindig sabbatnap volt. Mivel a két sabbat egybeesett, ezért nevezték azt a napot „nagy sabbat”-nak. (Olvassátok fel: János 19:31, 42.) 12–13. Mit tanulhattak a zsidó gyermekek a pászka megünnepléséből? 2. RÉSZ


11

„időtlen időkig” tartó rendelkezés volt. A gyermekek biztosan kérdéseket tettek fel a szüleiknek az évente megtartott pászkáról, hogy megtudják, mit ünnepelnek akkor (olvassátok fel: 2Mózes 12:24–27; 5Móz 6:20–23). Tehát a pászka „emlékeztetőül” szolgált még a gyermekeknek is (2Móz 12:14). 13Az apák minden bizonnyal átadták az ismereteiket a fiaiknak, így az újabb nemzedékek tagjai megérthették a pászka jelentőségét. A gyermekek megtanulták egyrészt azt, hogy Jehova képes megvédeni az imádóit, másrészt azt, hogy ő nem egy homályba burkolódzó, érzékelhetetlen istenség. Jehova valóságos személy, élő Isten, aki törődik a népével. Ennek bizonyítékát adta azzal, hogy megóvta az izraeliták elsőszülötteinek az életét, „amikor csapással sújtotta az egyiptomiakat”. 14Ma a keresztény szülők nem kapják parancsba, hogy mondják el minden évben a gyermekeiknek, hogy mi a pászka jelentősége. Ennek ellenére figyelmet fordítasz arra, hogy a te gyermekeid is megtanulják, hogy Is14. Mit taníthatnak meg a keresztény szülők a gyermekeiknek a pászkáról szóló beszámolóval? 12


2. RÉSZ

ten védelmezi a népét? Látják rajtad, hogy ez a meggyőződésed? (Zsolt 27:11; Ézs 12:2). És mindezt úgy tanítod meg nekik, hogy közben nem kiselőadást tartasz, hanem kellemesen elbeszélgettek? Tégy meg minden tőled telhetőt, hogy a pászkáról szóló beszámoló tanulságait felhasználva, megerősítsd a családod szellemiségét. 15

A pászkáról szóló beszámolóból nem csupán azt ta-

nuljuk, hogy Jehova képes megvédeni a népét, hanem azt is, hogy képes megszabadítani a szolgáit, hiszen kivezette az izraelitákat Egyiptomból. Gondoljunk bele, mit is jelentett ez! Egy felhőoszloppal, illetve egy tűzoszloppal vezette őket. Átkeltek a kettéválasztott Vörös-tengeren, miközben a tenger vize mellettük tornyosult jobb- és balkéz felől. Mihelyt biztonságban elérték a túlpartot, látták, ahogyan a tenger maga alá temeti az egyiptomi hadsereget. A megszabadított izraeliták ezt a dicsőítő éneket zengték akkor: „Szálljon az ének Jehovának... A lovat lovasával a tengerbe vetette. Jah az én erőm és hatalmam, 15–16. Mit tanulhatunk Jehováról azokból a beszámolókból, melyek a pászkáról és a kivonulásról szólnak? 2. RÉSZ


13

hisz ő az én szabadítóm” (2Móz 13:14, 21, 22; 15:1, 2; Zsolt 136:11–15). 16Te is segítesz a gyermekeidnek, hogy bízzanak Jehovában, mint olyan személyben, aki képes megszabadítani a szolgáit? Amikor beszélgetsz velük, vagy döntéseket hozol, észreveszik, hogy bízol Istenben? Beszélgethetnétek a családi imádatotokon a 2Mózes 12–15. fejezetekről, figyelmet fordítva arra, hogy miként szabadította ki Jehova a népét. Ugyanerről a témáról beszélgethetnétek akkor is, amikor megvizsgáljátok a Cselekedetek 7:30–36-ban és a Dániel 3:16–18, 26–28-ban található beszámolókat. Fontos, hogy mindannyian, fiatalok és idősek egyaránt, meggyőződjünk arról, hogy Jehova ma is képes megszabadítani a szolgáit. Ahogyan megszabadította a népét Mózes napjaiban, ugyanúgy minket is meg fog szabadítani a jövőben. (Olvassátok fel: 1Tesszalonika 1:9, 10.) EMLÉKEZTETŐ SZÁMUNKRA 17 Az igaz keresztények nem tartják meg a zsidó pászkát. A pászka olyan ünnep volt, melyet a mózesi törvény 17–18. Mi jusson eszünkbe az első pászka idején használt vérről? 14


2. RÉSZ

írt elő, de mi már nem vagyunk ennek a törvénynek a hatálya alatt (Róma 10:4; Kol 2:13–16). Ehelyett egy másik jelentőségteljes eseményről emlékezünk meg, Isten Fiának a haláláról. Ám az Egyiptomban bevezetett pászka ünnepének voltak olyan jellegzetességei, melyek figyelmet érdemelnek napjainkban is. 18Az izraeliták meghintették a bárány vérével az ajtófélfákat és a szemöldökfát, megmentve ezzel az elsőszülöttek életét. Ma már nem ajánlunk fel Istennek állatáldozatokat, sem a pászka idején, sem más alkalmakkor. Viszont létezik egy jobb áldozat, mely képes örök megmentésről gondoskodni. Pál apostol említést tett „az egekbe írt elsőszülöttek” gyülekezetéről. Ezek a felkent keresztények a meghintés vére, azaz Jézus vére által nyernek megmentést (Héb 12:23, 24). Azok a keresztények, akik abban reménykednek, hogy a földön fognak örökké élni, ugyanezen vér által maradhatnak életben. Fontos, hogy mindig észben tartsák ezt a biztos kijelentést: „Őáltala van a mi váltság általi szabadításunk a vére révén, igen, vétségeink megbocsátása az ő ki nem érdemelt kedvességének gazdagsága szerint” (Ef 1:7). 2. RÉSZ


15

19

Az izraeliták nem törhették el egyetlen csontját sem

annak a báránynak, melyet a pászkavacsorára vágtak le (2Móz 12:46; 4Móz 9:11, 12). Mit mondhatunk az Isten Bárányáról, aki azért jött, hogy váltságul adja az életét? (Ján 1:29). Oszlopra feszítették két bűnöző között. A zsidók arra kérték Pilátust, hogy töresse el az oszlopra feszítettek csontjait. Ezzel siettetni akarták az elítéltek halálát, mert nem akarták, hogy az oszlopon maradjanak niszán 15-én, nagy sabbaton. A katonák eltörték az oszlopra feszített bűnözők lábát, „de amikor Jézushoz értek, és látták, hogy ő már halott, nem törték el a lábát” (Ján 19:31–34). Ez megegyezett azzal, hogy a pászkabárány csontjait sem törték össze, vagyis a bárány tulajdonképpen az „árnyéka” volt az i. sz. 33. niszán 14-én bekövetkezett eseményeknek (Héb 10:1). Továbbá beteljesedtek a Zsoltárok 34:20 szavai, és ez még inkább megerősíti a próféciákba vetett bizalmunkat. 20Azonban a pászka és az Úr vacsorája között van19. Hogyan erősítheti meg a próféciákba vetett hitünket az, amit a Törvény előírt a pászkabáránnyal kapcsolatban? 20. Milyen jelentős eltérések vannak a pászka és az Úr vacsorája között? 16


2. RÉSZ

nak eltérések is. A zsidóknak a pászka során nem arról kellett megemlékezniük, amit később Krisztus a követőinek adott parancsba, tudniillik, hogy emlékezzenek meg a haláláról. Ezenkívül Egyiptomban az izraeliták megették a bárány húsát, de a véréből nem fogyasztottak. Ez eltér attól, amire Jézus utasította a tanítványait. Arról beszélt, hogy azoknak, akik „az Isten királyságában” fognak uralkodni, fogyasztaniuk kell a testét jelképező kenyérből, illetve a vérét szimbolizáló borból. Erről a következő cikkben lesz szó bővebben (Márk 14:22–25). 21Kétségtelenül igaz, hogy a pászka jelentős esemény volt. Feltárta, hogyan viselte Isten a gondját Izraelnek, és ebből sok mindent tanulhatunk. A pászka a zsidóknak szolgált „emlékeztetőül”, nem a keresztényeknek. Viszont keresztényekként hasznos tanulságokat vonhatunk le abból, amit megtudtunk erről az ókori ünnepről. Mindenképpen fontos, hogy megszívleljük a tanultakat, hiszen a pászkáról szóló beszámoló is „a teljes Írás” része, és „Istentől ihletett” (2Tim 3:16). 21. Hogyan válik a javunkra, ha van ismeretünk a pászkáról? 2. RÉSZ


17

„Ezt cselekedjétek a rólam való megemlékezésül” „Miután hálát adott, megtörte [a kenyeret], és ezt mondta: »Ez jelenti a testemet, amely értetek van. Ezentúl ezt cselekedjétek a rólam való megemlékezésül«” (1KOR 11:24) HOGYAN VÁLASZOLNÁL? Hogyan lehet meghatározni az emlékünnep időpontját? Mit jelképez az Úr vacsoráján körbeadott kenyér és bor? Miért fontos jelen lennünk az emlékünnepen, függetlenül attól, hogy milyen reménységünk van?

„MILYEN szépen úsznak a felhők az égen, és látszik a hold sarlója! Tegnap este a jeruzsálemi őrök már látták az első ezüstös karéjt. A szanhedrin, mihelyt értesült erről, kihirdette az új hónap, niszán kezdetét, és hírvivőkkel meg jelzőtüzekkel hírül adták, hogy egy új hónap kezdődött. Lám, a hír már ide is elért. Jézus biztosan indulni akar Jeruzsálembe, mert még a pászka előtt szeretne megérkezni a városba.” 1–2. Min gondolkodhattak az apostolok, amikor eljött az ideje annak, hogy Jeruzsálembe menjenek? 18


2. RÉSZ

2

Valószínűleg ilyesmin gondolkodtak az apostolok, amikor együtt voltak Jézussal Pereában (a Jordánon túl), mielőtt Uruk utoljára ment fel Jeruzsálembe (Máté 19:1; 20:17, 29; Márk 10:1, 32, 46). Amint meg lett határozva niszánnak, a zsidó naptár egyik hónapjának az első napja, nyilvánvalóvá vált, hogy 13 nap múlva, niszán 14-én kerül sor a pászka megtartására, naplemente után. 3 Az Úr vacsorája, melynek az időpontja egybeesik a pászkáéval, 2014-ben április 14-én lesz, és a megemlékezésre naplemente után kerül sor. Az igaz keresztények és az érdeklődők szemében ez egy különleges nap lesz, mivel az 1Korintusz 11:23–25-ben a következő olvasható: „Jézus azon az éjszakán, amelyen át is adták, vett egy kenyeret, és miután hálát adott, megtörte, és ezt mondta: »Ez jelenti a testemet, amely értetek van. Ezentúl ezt cselekedjétek a rólam való megemlékezésül.« Hasonlóképpen tett a pohárral is”. 3. Miért fontos, hogy a keresztények figyelmet fordítsanak a pászka időpontjára? 2. RÉSZ


19

4Bizonyára te is részt veszel majd ezen a megemlékezésen, hiszen Jézus egyedül ennek az ünnepnek az évenkénti megtartására adott parancsot a követőinek. Jó, ha már előre átgondoljuk ezeket a kérdéseket: Hogyan készüljünk fel erre az estére? Mi mindenre lesz szükség ezen az alkalmon, és hogyan fog zajlani a megemlékezés? És milyen jelentősége van ennek az eseménynek és az ott felkínálásra kerülő emlékjegyeknek a te életedben?

AZ EMLÉKJEGYEK 5 Amikor Jézus megkérte az apostolait, hogy készítsenek elő egy szobát a pászkavacsora megtartására, nem beszélt arról, hogy fényűző berendezésre lenne szükség. Valószínűleg azt szerette volna, hogy a szoba tiszta legyen, és mindannyian kényelmesen beférjenek. (Olvassátok fel: Márk 14:12–16.) Az aposto4. a) Milyen kérdések merülhetnek fel az emlékünnep kapcsán? b) Hogyan lehet meghatározni az emlékünnep időpontját? (Lásd „Az emlékünnep 2014-ben” című kiemelt részt.) 5. Milyen előkészületek megtételére adott utasításokat Jézus az apostolaival megtartott utolsó pászka előtt? 20


2. RÉSZ

AZ EMLÉKÜNNEP 2014-BEN

A Hold minden hónapban megkerüli a Földünket. Minden egyes útja során van egy olyan szakasz, amikor a Föld és a Nap közé kerül, egy vonalba velük. Ezt a csillagászati jelenséget újholdnak nevezzük. Ebben a fázisban a Hold nem látható a Földről 18-30 órán keresztül. 2014-ben a tavaszi nap-éj egyenlőséghez legközelebb eső újhold március 30-án lesz, jeruzsálemi idő szerint este 8 óra 45 perckor. Az ezt követő első naplemente Jeruzsálemben körülbelül 21 órával később lesz (március 31-én). A Hold első karéja ekkor bizonyára még nem lesz látható. Valószínűleg április 1-én kerül sor az első olyan naplementére, amikor a Hold keskeny sarlója látható lesz Jeruzsálemben. Az ókori zsidók által használt számítási módszer alapján ez a nap lesz niszán 1-je, amikor naplementekor elkezdődik az első hónap. Ennélfogva Jehova Tanúinak a gyülekezetei világszerte azt a tájékoztatást kapták, hogy 2014-ben niszán 14-e április 14-én, hétfőn naplementekor fog kezdődni. Ez nagyjából a telihold idejére fog esni. (Az időpont kiszámításáról az Érveljünk az Írásokból! című könyv 88–89. oldalán olvashatsz bővebben.) 2. RÉSZ


21

loknak továbbá be kellett szerezniük több mindent, egyebek mellett kovásztalan kenyeret és vörösbort. Miután elfogyasztották a pászkavacsorát, Jézus felhívta az apostolai figyelmét e két emlékjegyre. 6Máté apostol is jelen volt ezen a pászkán, és később ezt írta: „Jézus vett egy kenyeret, és miután áldást mondott, megtörte, és odaadva azt a tanítványoknak, ezt mondta: »Vegyétek, egyétek...«” (Máté 26:26). A kenyér kovásztalan volt, ugyanolyan, mint amilyet a pászka során ettek (2Móz 12:8; 5Móz 16:3). Búzalisztből és vízből készült, kovász, illetve fűszerek, például só hozzáadása nélkül. Mivel nem tettek bele kovászt, a kenyér nem kelt meg, lapos, száraz és ropogós lett, könnyen lehetett törni. Ma általában az emlékünnep előtt a gyülekezet vénei előre megkérnek valakit, hogy készítsen ilyen kenyeret búzalisztből és vízből, és kevés olajon süsse ki egy serpenyőben. (Ha nem szerezhető be búzaliszt, akkor rizs-, árpa-, vagy 6. a) Mit mondott Jézus a kenyérrel kapcsolatban a pászkavacsora után? b) Milyen kenyeret kell használni az emlékünnepen? 22


2. RÉSZ

kukoricalisztből, illetve más gabonából készült lisztből is lehet sütni.) A zsidó macesz is megfelel erre a célra, ha nincs benne adalékanyag, például maláta, tojás vagy hagyma. 7Máté így folytatta a beszámolóját: „[Jézus] vett egy poharat is, és miután hálát adott, odaadta nekik, és ezt mondta: »Igyatok belőle mindnyájan...«” (Máté 26:27, 28). Jézus egy pohár vörösbort vett a kezébe. (Ez bizonyára nem friss szőlőlé volt, ugyanis a szőlőszüret már rég véget ért.) Az Egyiptomban megtartott első pászkavacsorán nem ittak bort, ám Jézusnak nem volt semmilyen kifogása sem az ellen, hogy bort fogyasszanak a pászkán. Még az Úr vacsoráján is ivott bort. Ezért a keresztények által megtartott emlékünnepen is van bor. Jézus vérének az értékét nem kellett tovább növelni, ugyanígy az emlékünnepen felkínált bor sincs valamilyen borpárlattal feljavítva vagy fűszerekkel ízesítve. Egyszerű vörösbort kell felhasználni, lehet házilag készített 7. Milyen bort adott körbe Jézus, és ma milyen bort használunk az emlékünnep során? 2. RÉSZ


23

vagy kereskedelemben kapható, például cabernet, burgundi vagy chianti.

MIT JELENTENEK AZ EMLÉKJEGYEK? 8Pál apostol egyértelműen feltárta, hogy minden kereszténynek meg kell tartania az Úr vacsoráját, nem csupán az apostoloknak kellett. Ezt írta a Korintuszban élő hívőtársainak: „én az Úrtól kaptam, amit tovább is adtam nektek, hogy az Úr Jézus... vett egy kenyeret, és miután hálát adott, megtörte, és ezt mondta: »Ez jelenti a testemet, amely értetek van. Ezentúl ezt cselekedjétek a rólam való megemlékezésül«” (1Kor 11:23, 24). A keresztények mind a mai napig évente megemlékeznek erről a különleges eseményről, és figyelmet fordítanak arra, hogy mit jelent a kenyér és a bor. 9Vannak olyan hívők, akik azt emelik ki, hogy Jézus szó szerint ezt mondta: „Ez az én testem”. Ők te8. Miért fordítanak figyelmet a keresztények arra, hogy mit jelent a kenyér és a bor? 9. Egyeseknek milyen téves elképzelésük van azzal a kenyérrel kapcsolatban, melyet Jézus felkínált? 24


2. RÉSZ

hát abban hisznek, hogy a kenyér csoda útján valóban Jézus testévé változott. Ez azonban ellentmond a tényeknek. Jézus ott volt a hűséges apostolaival testben, és ott volt előttük az a kovásztalan kenyér is, melyből azután fogyasztottak. Egyértelmű, hogy Jézus jelképes nyelvezetet használt, ahogyan sok más alkalommal is (Ján 2:19–21; 4:13, 14; 10:7; 15:1). 10A kenyér, mely ott volt az apostolok előtt, és amelyből nem sokkal később fogyasztottak, Jézus testét jelképezte. Milyen testről volt szó? Isten szolgái egykor úgy vélték, hogy – mivel Jézus megtörte a kenyeret, ám az ő csontjait nem törték el – a kenyér Krisztus testét, azaz a felkentek gyülekezetét jelképezte (Ef 4:12; Róma 12:4, 5; 1Kor 10:16, 17; 12:27). Azonban idővel megértették, hogy a józan ész Heinrich Meyer német tudós ezt a megjegyzést tette: „Jézus teste még nem volt összetörve (még élő volt), ezenkívül a vére még nem ontatott ki, ezért egyetlen vendég [apostol] sem feltételezhette..., hogy szó szerint az Úr testét eszi, és az ő vérét issza, és magának Jézusnak sem állhatott szándékában az, hogy az egyszerűen megfogalmazott kijelentését az apostolai így értelmezzék.” 10. Mit jelképez az Úr vacsoráján felkínált kenyér? 2. RÉSZ


25

és a Szentírás is azt támasztja alá, hogy a kenyér Jézus emberi testét jelképezi, melyet Isten készített neki. Jézus „szenvedett a testben”, mi több, oszlopra feszítették. Ezért az Úr vacsoráján felkínált kenyér azt a fizikai testet jelképezi, melyben Jézus a bűneinket hordozta (1Pét 2:21–24; 4:1; Ján 19:33–36; Héb 10:5–7). 11Mindez segít abban, hogy megértsük, amit Jézus a borról mondott. A beszámolóban ez áll: „Hasonlóképpen tett a pohárral is, miután megvacsorázott, ezt mondva: »Ez a pohár jelenti a véremen alapuló új szövetséget...«” (1Kor 11:25). Sok bibliafordítás szó szerint adja vissza Jézusnak ezt a kijelentését, ugyanúgy, ahogyan a Katolikus fordításban is szerepel: „Ez a kehely [pohár] az új szövetség az én véremben.” Vajon az a pohár, amelyet Jézus a kezében tartott, valóban az új szövetség volt? Nem, a „pohár” szó a benne lévő borra utalt. Mit mondott Jézus, mit jelent a bor? Az ő kiontott vérét. 11–12. a) Mit mondott Jézus a borról? b) Mit jelképez az Úr vacsoráján felkínált bor? 26


2. RÉSZ

12Márk evangéliumában Jézus ezen szavait olvashatjuk: „Ez jelenti a véremet, »a szövetség vérét«, amely kiontatik sokakért” (Márk 14:24). Igen, Jézus vére „kiontatik sokakért a bűnök megbocsátása végett” (Máté 26:28). A vörösbor tehát találóan Jézus szó szerinti vérét jelképezi. A mi váltság általi szabadításunk és a „vétségeink megbocsátása” az ő vére révén van. (Olvassátok fel: Efézus 1:7.)

MEGEMLÉKEZÉS KRISZTUS HALÁLÁRÓL 13Mire számíthatsz, ha most veszel részt először az emlékünnepen Jehova Tanúival? A megemlékezés valószínűleg egy szép, tiszta helyen lesz, ahol mindenki kényelmes körülmények között élvezheti a programot. Talán lesz valamilyen egyszerű virágdekoráció, de semmilyen hivalkodó dísz nem fogja elvonni a figyelmedet, vagy bármi olyasmi, ami azt az érzést keltené benned, hogy egy partin vagy. Egy jó képességű vén 13. Hogyan zajlik minden évben Krisztus halálának az emlékünnepe? 2. RÉSZ


27

világosan és méltóságteljesen fog beszélni arról, hogy mit mond a Biblia erről az eseményről. Az előadásával segít majd mindenkinek megérteni, mit tett értünk Krisztus: meghalt értünk váltságul, hogy élhessünk. (Olvassátok fel: Róma 5:8–10.) Az előadó ismertetni fogja azt is, hogy a Biblia szerint milyen kétféle reménységük van a keresztényeknek. 14Krisztus követői közül viszonylag kevesen reménykednek abban, hogy Krisztussal fognak uralkodni az égben, ilyen reménységük volt például a hűséges apostoloknak (Luk 12:32; 22:19, 20; Jel 14:1). Isten lojális szolgái közül a legtöbben ma abban reménykednek, hogy örökké élhetnek a földön egy helyreállított paradicsomban. A megtisztított földön meg fog valósulni Isten akarata, mint ahogy az az égben már megvalósult. Ez az, amiért a keresztények hoszszú ideje imádkoznak (Máté 6:10). A Szentírásban gyönyörű beszámolókat olvashatunk arról, hogy milyen nagyszerű körülmények között fognak élni az em14. Milyen kétféle reménységről lesz szó az emlékünnepi előadásban? 28


2. RÉSZ

berek egy végtelen korszakon át (Ézs 11:6–9; 35:5, 6; 65:21–23). 15Az előadás vége felé az előadó arról is beszél majd, hogy eljött az ideje annak, hogy megtegyük, amire Jézus az apostolait utasította. Ahogyan arról már szót ejtettünk, a megemlékezésen körbe lesz adva két emlékjegy: a kovásztalan kenyér és a vörösbor. Ezek vélhetően egy asztalon lesznek az előadó közelében, aki felhívja majd a hallgatóság figyelmét arra, hogy mit mondott és tett Jézus ennek az ünnepnek a bevezetésekor. Máté evangéliumában például ez olvasható: „Jézus vett egy kenyeret, és miután áldást mondott, megtörte, és odaadva azt a tanítványoknak, ezt mondta: »Vegyétek, egyétek. Ez jelenti a testemet«” (Máté 26:26). Jézus megtörte a kovásztalan kenyeret, azután körbeadta a kenyér darabjait a jobbján és a balján lévő apostoloknak. Az április 14-i megemlékezésen láthatod majd, hogy ki lesz készítve tányérokra az összetört kovásztalan kenyér. 15–16. Hogyan folyik a kenyér körbeadása az Úr vacsoráján? 2. RÉSZ


29

16Elegendő tányér lesz, hogy ésszerű időn belül körbe lehessen őket adni minden jelenlévő között, és ez nem egy bonyolult szertartás keretében fog zajlani. Elhangzik majd egy rövid ima, azután a tányérokat rendezetten körbeadják, oly módon, ahogyan a helyi körülmények azt lehetővé teszik. A legtöbb gyülekezetben csak kevesen fognak fogyasztani a kenyérből – vagy talán senki sem –, ahogyan az 2013-ban is volt. 17Majd arra fordítjuk a figyelmünket, amit Máté a továbbiakban írt: „[Jézus] vett egy poharat is, és miután hálát adott, odaadta nekik, és ezt mondta: »Igyatok belőle mindnyájan, mert ez jelenti a véremet, ’a szövetség vérét’, amely kiontatik sokakért a bűnök megbocsátása végett...«” (Máté 26:27, 28). E mintát követve, elhangzik majd egy újabb ima, azután pedig a jelenlévők körbeadják a vörösborral megtöltött poharakat. 17. Hogyan követjük az emlékünnepen Jézus utasításait, melyeket a borra vonatkozóan adott? 30


2. RÉSZ

18A jelenlévők többsége nem fogyaszt majd a körbeadott emlékjegyekből, mert ahogyan arra Jézus rávilágított, csak azok teszik ezt, akik vele együtt fognak uralkodni az égi Királyságában (olvassátok fel: Lukács 22:28–30; 2Tim 4:18). A többiek tiszteletteljes megfigyelőként vesznek részt a megemlékezésen. Ennek ellenére a jelenlétük az Úr vacsoráján fontos, hiszen ezzel azt mutatják, hogy nagyra értékelik Jézus áldozatát. Az emlékünnepen elgondolkodhatnak azokon az áldásokon, melyeket Jézus váltságáldozatának köszönhetően nyerhetnek el. Reménykedhetnek abban, hogy „a nagy sokaság” tagjaiként túlélhetik a közelgő nagy nyomorúságot, hiszen Isten imádóiként már „megmosták köntösüket, és megfehérítették a Bárány vérében” (Jel 7:9, 14–17). 19Jehova Tanúi a világ minden részén felkészülnek ennek a különleges ünnepnek a megtartására. 18. Miért fontos jelen lenni az emlékünnepen akkor is, ha csak kevesen fogyasztanak az emlékjegyekből, vagy talán senki sem? 19. Hogyan készülhetünk fel az Úr vacsorájára, és hogyan fordíthatjuk a javunkra ezt a megemlékezést? 2. RÉSZ


31

Látogass el a www.jw.org weboldalra, vagy használd a kódot 32


wlp13 12/15-H-2 130826

Hetekkel korábban meghívunk annyi személyt, amennyit csak tudunk. Ezenkívül az emlékünnepet megelőző napokban a legtöbben elolvassuk azokat a bibliai beszámolókat, melyek arról szólnak, hogy mit tett Jézus i. sz. 33-ban ebben az időszakban, és milyen események történtek ekkor. Mindent megteszünk majd azért, hogy jelen lehessünk az emlékünnepen. Dicséretes, ha jóval a kezdő ének és a kezdő ima előtt érkezünk, így üdvözölni tudjuk a vendégeket, és részt tudunk venni a teljes programon. Mindannyiunknak a javára válik, ha figyelemmel kísérjük a bibliai írásszövegeket, legyünk akár a gyülekezet tagjai, akár vendégek. Fontos szem előtt tartanunk, hogy a jelenlétünkkel kimutatjuk, hogy szívből értékeljük Jézus áldozatát, és engedelmeskedünk ezen parancsának: „ezt cselekedjétek a rólam való megemlékezésül” (1Kor 11:24).

Febru ar Legyen ez a nap nektek eml ekeztet o ul

Recommend Documents