F

HB - 12132/F

1054 Budapest V., Bajcsy-Zsilinszky út 52. 1368 Budapest, Pf. 191. Tel.: (36-1) 301-6565 Fax: (36-1) 301-6100

Allianz Hungária vállalkozásbiztosítás Szerzõdési feltételek

Tartalom Az Allianz Hungária vállalkozásbiztosítás általános szerzõdési feltételei . . . . . .6 I. Általános biztosítási feltételek . . . . . . . . . . . . .7 1. A szerzõdõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .7 2. A biztosított . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .7 3. A biztosítási szerzõdés létrejötte . . . . . . . .7 4. A biztosító kockázatviselésének kezdete . . .7 5. A biztosítási szerzõdés tartama, a biztosítási idõszak, a biztosítási évforduló . . . . . . . . . . . . . . . .8 6. A kockázatviselés helye . . . . . . . . . . . . . . .8 7. Biztosítási esemény . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 8. Általános kizárások . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 9. A biztosítási összeg, a vagyontárgyak értékelésének módja . . . . . . . . . . . . . . . .8 10. Értékkövetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .9 11. A biztosítási díj és a díj esedékessége . . . .9 12. Díjengedmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 13. A közlési és változás-bejelentési kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 14. A kárbejelentés és a biztosító szolgáltatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 15. Az önrészesedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12 16. A kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12 17. A mentesülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12 18. A szerzõdés módosítása . . . . . . . . . . . . . .13 19. A biztosítási szerzõdés megszûnése . . . . .13 20. Egyéb rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . .13 II. A tûz- és elemikár-biztosítás különös feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15 1. A kockázatviselés helye . . . . . . . . . . . . . .15 2. Biztosított vagyontárgyak . . . . . . . . . . . . .15 3. Biztosítási események . . . . . . . . . . . . . . .17 4. A biztosítási összegek meghatározása . . .20 5. Önrészesedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20 6. A biztosító szolgáltatásának különös szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .21 7. Költségtérítések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .22 8. Egyéb . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .22 III. A betöréseslopás- és rablásbiztosítás különös feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .23 1. A kockázatviselés helye . . . . . . . . . . . . . .23 2. Biztosított vagyontárgyak . . . . . . . . . . . . .23

3. Biztosítási események . . . . . . . . . . . . . . .23 4. A biztosítási összegek meghatározása . . .24 5. Premier risk (elsõ kockázatra szóló) biztosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .24 6. A biztosító szolgáltatásának különös szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . .24 7. Önrészesedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .26 8. Költségtérítések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .26 9. Egyéb . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .26 A biztosító szolgáltatásainak maximális összege betöréses lopás biztosítási esemény során . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .27 A kiegészítõ biztosítások különös feltételei . . .28 A kiegészítõ vízkárbiztosítás feltételei . . . . .28 A kiegészítõ indukciósvillám-csapáskárbiztosítás feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . .28 A kiegészítõ üvegbiztosítás feltételei . . . . . .29 A kiegészítõ üvegbiztosítás bõvítésének feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . .29 A kiegészítõ – betöréses lopással kapcsolatos – épületrongálás-biztosítás feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .30 A kiegészítõ küldöttrablás-biztosítás feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .30 A kiegészítõ általános felelõsségbiztosítás feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .31 A kiegészítõ épülethasználói felelõsségbiztosítás feltételei . . . . . . . . . . . .32 A kiegészítõ bérlõi felelõsségbiztosítás feltételei . . . . . . . . . . . .34 A kiegészítõ munkahelyibaleset-biztosítás feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .35 A kiegészítõ géptörés-biztosítás feltételei . . .38 A kiegészítõ szállítmány-biztosítás feltételei .39 Záradékok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .42 Általános irányelvek az épületek és gépek valóságos (avult) értékének meghatározásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .43 I. Az építmények becsült élettartama az építési anyagok és technológiák szerint . . . . . . . . . . . . . . . . .44 II. Tájékoztató táblázat az épületek, építmények avulásának meghatározásához . . . . . . . . . . . . . . . . . .44

III. A gépek, a gépi berendezések és a mûszerek avulási kulcsának közelítõ meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .45 A vagyonvédelmi szintek meghatározása . . . . .46 Fogalom meghatározások . . . . . . . . . . . . . . . .46 I. Lezárt helyiség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .46 II. Alapszintû minimális mechanikai védelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .46 III. Emelt szintû minimális mechanikai védelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .47 IV. Részleges mechanikai védelem . . . . . . . .47 V. Teljes körû mechanikai védelem . . . . . . .49 VI. Alapszintû elektronikai jelzõrendszer . . . .50 VII. Középszintû elektronikai jelzõrendszer . . .50 VIII. Az értékcikkek tárolási szabályai . . . . . . . .50 IX. Az értékcikkek szállítási szabályai . . . . . . .50 X. A tûzvédelemre vonatkozó feltételek . . . .51

5

Az Allianz Hungária vállalkozásbiztosítás általános szerzõdési feltételei Az Allianz Hungária vállalkozásbiztosítás általános szerzõdési feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkezõ szerzõdéses kikötés hiányában – az Allianz Hungária Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) Allianz Hungária vállalkozásbiztosítási szerzõdéseire alkalmazni kell, feltéve, hogy azokat e feltételekre hivatkozva kötötték meg. A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a jelen feltételekben megállapított mértékben és módon, magyar fizetõeszközben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban a biztosítás hatálya alatt okoznak. A biztosítási fedezet a kötvényen meghatározott és a biztosítási feltételekben szabályozott kockázatviselési helyen bekövetkezett káreseményekre terjed ki.

6

I. Általános biztosítási feltételek 1. A szerzõdõ 1.1. Szerzõdõ az, aki szerzõdõi minõségében a biztosítási ajánlatot teszi. 1.2. Szerzõdõ lehet az a természetes személy (egyéni vállalkozó), jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki vagy amely a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy a szerzõdést az érdekelt javára köti. 1.3. A biztosítási díj megfizetésére a szerzõdõ köteles mindaddig, amíg a biztosított a helyébe nem lép. 1.4. A biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére a szerzõdõ jogosult – mindaddig, amíg a biztosított a helyébe nem lép –, és a biztosító hozzá intézi jognyilatkozatait.

2. A biztosított 2.1. Biztosítottnak minõsül az a személy, akinek a biztosított vagyontárgy megóvásához érdeke fûzõdik. A biztosított és a szerzõdõ azonos is lehet. A biztosított, ha nem azonos a szerzõdõvel, a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerzõdõ helyébe léphet. Belépés esetén a folyó biztosítási idõszakban esedékes biztosítási díj megfizetéséért a szerzõdõ és a biztosított egyetemlegesen felelõs. 2.1.1. A kiegészítõ felelõsségbiztosítások (általános, épülethasználói és bérlõi felelõsségbiztosítás) alapján biztosított a szerzõdésben névvel és címmel feltüntetett természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság, aki vagy amely a magyar jog szerint jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket szerezhet. 2.1.2. A kiegészítõ munkahelyibaleset-biztosítás biztosítotti körének meghatározását a különös feltételek tartalmazzák. 2.2. A biztosító szolgáltatására – a különös feltételek eltérõ rendelkezése hiányában – a biztosított jogosult. 2.2.1. A kiegészítõ felelõsségbiztosítások alapján nyújtott szolgáltatásra (általános, épülethasználói és bérlõi felelõsségbiztosítás) a károsult jogosult a felelõsségbiztosítási feltételek szerint.

7

3. A biztosítási szerzõdés létrejötte 3.1. A biztosítási szerzõdés – a szerzõdõ írásbeli ajánlatára – a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerzõdés – az ajánlatnak a biztosító képviselõje (megbízottja) részére történõ átadásától számított 15. nap leteltével, az átadás idõpontjára visszamenõ hatállyal – akkor is létrejön, ha a biztosító a 15 napos határidõn belül nem nyilatkozik az ajánlatra. 3.2. Ha a biztosítást biztosítási alkusz közvetíti, a biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidõ az azt következõ napon veszi kezdetét, amikor az alkusz az ajánlatot a biztosítónak átadta. 3.3. Nem jön létre a szerzõdés, ha a biztosító az ajánlatot az átadásától számított 15 napon belül elutasítja.

4. A biztosító kockázatviselésének kezdete 4.1. A biztosító kockázatviselése – ellenkezõ megállapodás hiányában – az azt követõ napon 0 órakor veszi kezdetét, amikor a szerzõdõ a biztosítás teljes elsõ díját (részletfizetés esetén a teljes díjrészletet), illetve egyszeri díját a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette, vagy a biztosító képviselõjének, illetve a biztosító felhatalmazása alapján a biztosítási alkusznak elismervény ellenében átadta, feltéve, hogy a biztosítási szerzõdés létrejött. 4.2. Ha a biztosító és a szerzõdõ az elsõ díj halasztott fizetésében állapodnak meg, a kockázatviselés kezdete a megállapodást követõ nap. 4.3. A felek a kockázatviselés kezdõ idõpontjában ettõl eltérõen is megállapodhatnak. 4.4. A biztosító az ajánlattevõ által befizetett összeget a biztosítási szerzõdés létrejöttéig letétként kezeli, és csak a szerzõdés létrejöttét követõen tekinti a biztosítás elsõ díjának vagy

díjrészletének. Ha a biztosítási szerzõdés nem jön létre, a biztosító a befizetett összeget a beérkezéstõl számított 15 napon belül visszautalja az ajánlattevõnek.

5. A biztosítási szerzõdés tartama, a biztosítási idõszak, a biztosítási évforduló 5.1. A biztosítási szerzõdés a felek megállapodása szerint határozatlan vagy határozott idõtartamra jön létre. A határozott tartam egy évnél rövidebb is lehet. 5.2. A határozatlan és az egy évnél hosszabb határozott idõtartamra létrejött szerzõdések esetén a biztosítási idõszak egy év, amely megegyezik a naptári évvel, kivéve, ha a biztosítási szerzõdés nem január 1-jei kezdettel jön létre. Ebben az esetben az elsõ biztosítási idõszak töredék év, amely a szerzõdés létrejöttének idõpontjától az azt követõ naptári év elsõ napjáig tart. 5.3. A biztosítási évforduló minden naptári év elsõ napja (január 1-je).

6. A kockázatviselés helye 6.1. A jelen szerzõdés alapján a biztosító a Magyar Köztársaság területén okozott és bekövetkezett károkat a különös feltételekben foglalt korlátozások figyelembevételével téríti meg.

7. Biztosítási esemény A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, amelyeket a Allianz Hungária vállalkozásbiztosítás különös feltételei meghatároznak, és amelyek bekövetkezése esetére a biztosító fizetési kötelezettséget vállal.

8. Általános kizárások 8.1. A biztosító nem téríti meg: • a nukleáris eseményekkel és radioaktív szennyezéssel,

• a polgárháborúval, katonai gyakorlattal, terrorcselekménnyel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tüntetéssel, sztrájkkal, tömegmegmozdulással, háborúval és harci cselekményekkel összefüggésben keletkezett károkat. 8.2. Háborúnak, illetve harci cselekménynek minõsül: • a Magyar Köztársaság területén, • a Magyar Köztársaság területén kívül más ország ellen folytatott, államok vagy társadalmi csoportok között vívott fegyveres harc, illetve fegyveres erõk összecsapása.

9. A biztosítási összeg, a vagyontárgyak értékelésének módja 9.1. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felsõ határa, s egyben a biztosítási díj megállapításának az alapja. 9.2. A biztosítási összeg – vagyonbiztosítás esetén – nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának), illetve beszerzésének költségét. 9.3. A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerzõdõ A tûz- és elemikár-biztosítás különös feltételeinek 2. pontjában foglaltak szerint a vagyoncsoportokra vonatkozó elõírások alapján új vagy valóságos értéken határozhatja meg. A vagyoncsoportonként meghatározott biztosítási összeget A telephely(ek) összesítõ adatközlõjén kell feltüntetni az értékelés módjának megfelelõ oszlopban. 9.4. A betöréseslopás- és rablásbiztosítás, valamint a kiegészítõ biztosítások biztosítási összegének meghatározását a megfelelõ különös feltételek tartalmazzák. 9.5. Alulbiztosítás 9.5.1. Ha a szerzõdõ által valamely vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összeg alacsonyabb, mint • újértéken történõ biztosítás esetén: a vagyoncsoport új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének a költsége, • valóságos (avult) értéken történõ biztosítás esetén: a vagyoncsoport valóságos értéken való pótlásának vagy beszerzésének a költsége,

8

a biztosító a vagyoncsoport vagyontárgyaiban keletkezett kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a káridõponti biztosítási összeg a biztosított vagyoncsoport felépítésének, pótlásának vagy beszerzésének költségéhez aránylik (a továbbiakban: arányos kártérítés). 9.5.2. Ha a kiegészítõ munkahelyibalesetbiztosításban megjelölt alkalmazotti létszám kevesebb, mint a káridõponti alkalmazotti létszám, a biztosító a baleseti kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a káridõponti teljes létszám a biztosított alkalmazotti létszámhoz aránylik.

10. Értékkövetés 10.1. A vagyontárgyak értékében (a helyreállítás költségeiben) bekövetkezett változás követése érdekében a biztosító az új értéken biztosított vagyontárgyak, valamint a munkahelyibalesetbiztosítás és a felelõsségbiztosítások (általános, épülethasználói és bérlõi felelõsségbiztosítás) biztosítási összegét és biztosítási díját – a kárgyakoriságtól függetlenül – évente egy alkalommal az árszínvonal változásához igazítja (indexálja). Az indexált biztosítási összeg az elõzõ biztosítási összegnek és az inflációs indexnek a szorzata. 10.2. A biztosítási összeg és díj indexálásának alapja a KSH által az indexálás alkalmazását megelõzõen közzétett, az elõzõ év azonos hónapjára vonatkoztatott, az alábbiakban részletezett árindex. A tûz- és elemikár-biztosításnál, illetve a kiegészítõ vízkárbiztosításnál és a kiegészítõ indukciós villámcsapáskár-biztosításnál, valamint a betöréseslopás- és rablásbiztosításnál: • az I. kockázati osztály új értéken biztosított vagyontárgyai esetében a lakásjavító, lakáskarbantartó cikkek és a lakásjavító, lakáskarbantartó szolgáltatások júniusi árindexének 3:1 arányban súlyozott átlaga (a kockázati osztályok és a vagyoncsoportok részletezését A tûz- és elemikár-biztosítás különös feltételeinek 2. pontja tartalmazza), • a II. és a III. kockázati osztály új (beszerzési, elõállítási és név)értéken biztosított vagyontárgyai, valamint a kiegészítõ szállítmánybiztosítás esetében az ipar belföldi értékesítési árindexe,

9

• a IV. kockázati osztály biztosított vagyontárgyai, valamint az épülethasználói felelõsségbiztosítás, az általános felelõsségbiztosítás, a bérlõi felelõsségbiztosítás, a küldöttrablás-biztosítás és a munkahelyibaleset-biztosítás esetében a júniusi fogyasztói árindex. 10.2.1. Nem indexálódik a kiegészítõ • üvegbiztosítás, • üvegbiztosítás bõvítése, • betöréses lopással kapcsolatos épületrongálásbiztosítás, • géptörés-biztosítás biztosítási összege és díja, valamint a valós értéken biztosított és az idegen tulajdonban lévõ biztosított vagyontárgyak biztosítási összege és díja. 10.3. A biztosítási összeg és díj indexálására elsõ alkalommal – a biztosítási idõszaktól függetlenül – a szerzõdés létrejöttét követõ 120 nap eltelte utáni év január elsején kerül sor, majd legfeljebb évente, a naptári évfordulón. A biztosítási összeg(ek) értékkövetõ módosításáról és annak mértékérõl, valamint a biztosítási díj(ak) arányos változásáról a biztosító a naptári évforduló elõtt 60 nappal írásban értesíti a szerzõdõt. 10.4. A biztosító az indexált biztosítási összeget ezer Ft-ra, és a biztosítási díjat pedig egész Ft-ra kerekítve számítja ki. 10.5. Ha a szerzõdõ az indexált biztosítási összeg alapján kiszámított díjjal nem kívánja fenntartani a szerzõdést, akkor azt a biztosítási idõszak végére (a 19.2.4. pont szerint) – 30 napos felmondási idõvel – írásban bármikor felmondhatja. 10.6. A biztosító a valóságos (avult) értéken biztosított vagyontárgyak biztosítási összegét (és díját) nem indexálja. Ezek esetlegesen változó értékét a szerzõdõ szerzõdésmódosítás útján érvényesítheti az Allianz Hungária vállalkozásbiztosítási szerzõdésben.

11. A biztosítási díj és a díj esedékessége 11.1. A biztosítót a kockázatviselés kezdetétõl annak teljes tartamára megilleti a díj. 11.2. A biztosító a díjat az egyéves biztosítási idõszakra állapítja meg.

11.3. Ha az elsõ biztosítási idõszak töredék év, a biztosító az elsõ biztosítási idõszak díját a kockázatkezdet napja és az azt követõ naptári év elsõ napja közötti idõszakra állapítja meg (töredék díj). 11.4. A biztosítás elsõ díja a szerzõdés létrejöttekor, a folytatólagos díj pedig annak a biztosítási idõszaknak az elsõ napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. 11.5. A felek az elsõ díj halasztott fizetésében is megállapodhatnak. A halasztott elsõ díj a megállapodás szerint esedékes. 11.6. A biztosító az egy évnél rövidebb tartamú szerzõdés díját egy összegben állapítja meg (a továbbiakban: egyszeri díj). 11.6.1. Az egyszeri díjat – ha a felek másként nem állapodnak meg – a szerzõdés létrejöttekor kell megfizetni. 11.7. A szerzõdõ és a biztosító megállapodhatnak abban, hogy a szerzõdõ az éves díjat részletekben fizeti meg (negyedéves vagy féléves díjfizetési gyakoriság).

12. Díjengedmények 12.1. Éves díjfizetés választása esetén a szerzõdõ az éves biztosítási alapdíjból 10%, féléves díjfizetés esetén 5% díjengedményre jogosult. 12.2. Ha a szerzõdõ megbízza a biztosítót, hogy a biztosítás díját lakossági folyószámlájáról vagy vállalkozói számlájáról hívja le (banki díjlehívás), akkor az éves biztosítási alapdíjból 5% díjengedményre jogosult. 12.3. Ha a szerzõdõ felek a felmondási jogot 3 évre kizárják, a szerzõdõ az éves biztosítási alapdíjból további 10% engedményre jogosult (tartamengedmény).

13. A közlési és változásbejelentési kötelezettség 13.1. A szerzõdõ a szerzõdés megkötésekor köteles a biztosítóval a valóságnak megfelelõen közölni minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és amelyet ismert, vagy ismernie kellett.

13.2. A szerzõdõ 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyrõl a szerzõdéskötéskor az ajánlatban nyilatkozott, különösen, • ha másik biztosítóval ugyanazon vagyontárgyra és ugyanolyan kockázatra szóló biztosítási szerzõdést kötött, s erre a feltételek alapján a biztosító kockázatviselése is kiterjed, • ha a biztosított objektum területe megváltozott (pl. a biztosított telephelyen az egyik épülethez hozzáépítenek vagy újabb épületet emelnek), • ha a biztosított vagyonérték megváltozott. 13.3. A közlésre, illetve a változásbejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerzõdõ (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzõdés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

14. A kárbejelentés és a biztosító szolgáltatása 14.1. A biztosítási eseményt a tudomásra jutástól számított két (baleseti kár esetén 8) munkanapon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetõvé kell tenni a kárbejelentés tartalmának ellenõrzését. 14.2. Ha a szerzõdõ (biztosított) e kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be. 14.3. A biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétõl számított öt munkanapon belül a kárrendezést megkezdeni. 14.3.1. A szerzõdõ (biztosított) a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétõl számított ötödik napig a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. Ha a megengedettnél nagyobb mérvû változtatás következtében a biztosító számára – fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából – lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

10

14.3.2. Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétõl számított ötödik munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket azonban további harminc napig köteles változatlan állapotban megõrizni. 14.4. A károk felmérése, megállapítása a biztosító helyszíni vizsgálata során a biztosítottal közösen készített tételes felsorolású jegyzõkönyvben foglaltak alapján történik. 14.4.1. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapításához szükségesek, így különösen: • a tulajdoni lapot, a bérleti szerzõdést, • a beszerzési számlát, az adásvételi szerzõdést, • tûz- és a robbanáskár esetén az önkormányzat hatósági bizonyítványát vagy az önkormányzati tûzoltóság igazolását, • a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás, • betöréses lopás, rablás esetén a rendõrségi feljelentést és a nyomozást megszüntetõ határozatot, vádemelés esetén pedig a vádiratot, • halál esetén a halotti anyakönyvi kivonatot és a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítványt, • baleseti egészségkárosodás esetén az azt igazoló orvosi dokumentumokat, - a kórházi zárójelentést, - a táppénzes (keresõképtelenségi) igazolás másolatát (az eredeti bemutatása mellett), - a haláleseti baleset-biztosítás kedvezményezettjének személyét hitelt érdemlõen igazoló okiratot (öröklési bizonyítványt, hagyatékátadó végzést), • a szállítóeszközhöz tartozó, rendszeresen vezetett szállító- vagy menetlevelet a következõ adatok feltüntetésével: - a szállítás idõpontja, - az áru megnevezése, - az áru darabszáma, ill. tömege, - a rendeltetési hely. 14.5. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerûségének bizonyítása a biztosítottat (szerzõdõt) terheli.

11

14.6. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentést követõ 15 napon belül esedékes. Ha a biztosított (felelõsségi károk esetén a károsult) igazoló okiratot tartozik bemutatni, a határidõt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett. 14.6.1. Baleseti kár esetén a maradandó – teljes vagy részleges – egészségkárosodás mértékét a biztosító saját orvos szakértõje a végleges állapot kialakulásakor, legkésõbb a biztosítási esemény bekövetkezésétõl számított két év elteltével állapítja meg. A biztosító a maradandó egészségkárosodás mértékének megfelelõ biztosítási összeget a maradandó egészségkárosodás mértékének megállapításától számított 15 napon belül teljesíti. Ha a maradandó egészségkárosodás mértéke a kárbejelentéstõl számított 6 hónapon belül nem állapítható meg, a biztosított (felelõsségi károk esetén a károsult) kérelmére a biztosító a saját orvos szakértõje által vélelmezett, várható egészségkárosodás mértékének megfelelõ biztosítási összeg 50%-át elõlegként kifizeti. Elõleg folyósítása esetén a biztosító a véglegesen megállapított biztosítási összegbõl az elõleget levonja. 14.7. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényezõ is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amennyire az a biztosítási esemény következménye. 14.8. A szerzõdõ – ha azonos a biztosítottal – hozzájárulását adja, hogy a biztosító képviselõje, illetve megbízottja a kárüggyel kapcsolatos hatósági iratokat megtekinthesse. 14.9. Bûncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetõk kilétérõl, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról – annak fénymásolatban való megküldésével – a biztosított köteles a biztosítót a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerzõdésben vállalt kötelezettségének már eleget tett. 14.10. A tûz- és elemikár-biztosítás, a betöréseslopás- és rablásbiztosítás, a kiegészítõ vízkár-, a kiegészítõ indukciós villámcsapáskár- és a kiegészítõ munkahelyibaleset-biztosítás biztosítási összege a kifizetett kártérítési összeggel nem csökken.

14.11. A biztosító szolgáltatása vagyonbiztosítás esetén. 14.11.1. A biztosító az általános forgalmi adóval csökkentve teljesíti a szolgáltatást. 14.11.2. A biztosító csak abban az esetben téríti meg az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költséget, ha a biztosított bizonyítja, hogy az áfa a károsodott vagyontárgy helyreállítása, újraépítése, újrabeszerzése során felmerült, és a biztosító kérésére igazolja, hogy a pótlás, javítás kapcsán áfa-visszaigénylésre nem jogosult. 14.11.3. Ha az eredetivel egyezõ alkatrész vagy elem már nem kapható, és emiatt eltérõ alkatrészt vagy elemet kell felhasználni, a biztosító nem téríti meg a vagyontárgy esztétikai értékcsökkenését. 14.11.4. A biztosító a szolgáltatás összegébõl levonja a felhasználható maradványok értékét. 14.11.5. Ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot a károsodottal azonos mûszaki jellemzõkkel, egyenértékû módon már nem állítható helyre, akkor a biztosító a korszerûbb technológiából eredõ értéknövekedést a kártérítési összegbõl levonja. 14.11.6. Nem az eredeti állapotra történõ helyreállítás vagy pótlás esetén a biztosító csak az eredeti állapotnak megfelelõ pótlás vagy helyreállítás költségeit fizeti a 14.11.5. pontban foglaltaknak megfelelõen. 14.11.7. A jelen feltételek alkalmazásában: a) Teljes (totál)kár: ha a biztosított vagyontárgy teljesen megsemmisül, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítás mûszakilag nem lehetséges vagy gazdasági számítással alátámasztva nem indokolt. b) Az új érték megegyezik a károsulttal azonos gyártmányú, típusú vagyontárgy új állapotban való felépítésének vagy újrabeszerzésének az általános forgalmi adóval csökkentett átlagos költségével. c) A valóságos (avult) értéket a biztosító úgy számítja ki, hogy az általános forgalmi adóval csökkentett (vagy az áfával növelt) utánpótlási új értékbõl levonja a használati idõ alatt bekövetkezett értékcsökkenést (1. sz. függelék).

15. Az önrészesedés A szerzõdésben meghatározott biztosítási események miatt bekövetkezett károk térítésénél a biztosító önrészesedést alkalmaz, kivéve • a kiegészítõ általános felelõsségbiztosítást,

• a kiegészítõ épülethasználói felelõsségbiztosítást, • a kiegészítõ bérlõi felelõsségbiztosítást és • a kiegészítõ munkahelyibaleset-biztosítást, amelyek alapján nyújtott szolgáltatásából a biztosító önrészesedést nem von le. Az önrészesedés mértékét a különös feltételek tartalmazzák.

16. A kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettség 16.1. A szerzõdõ felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) köteles a kárt tõle telhetõen megelõzni és enyhíteni. 16.1.1. A szerzõdõ (biztosított) a káresemény észlelését követõen haladéktalanul köteles • értesíteni a tûzoltóságot tûz és robbanás esetén az oltás, mentés eredményessége érdekében, • betöréses lopás, rablás esetén feljelentést tenni a rendõrségen, és abban az eltulajdonított, illetve károsodott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni. 16.1.2. A felek megállapodnak abban, hogy a szerzõdõ (biztosított) köteles a nem használt (nem mûködõ) telephelyen a vízvezetékrendszert vízteleníteni az elfagyás, csõtörés megelõzése érdekében. 16.2. A biztosító maga, képviselõje, illetve megbízottja útján jogosult a kármegelõzésre vonatkozó intézkedések végrehajtásának ellenõrzésére.

17. A mentesülés 17.1. A biztosító vagyonbiztosítás esetén mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen • a szerzõdõ vagy a biztosított, • a velük közös háztartásban élõ hozzátartozójuk, • a biztosított – vezetõ munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltõ – alkalmazottja, megbízottja, tagja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Ezeket a rendelkezéseket a kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

12

17.2. A jelen feltételek alapján súlyos gondatlanságnak minõsül, ha a) a károkozás engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt, b) a kár a biztosítottnak (illetve a 17.1. pontban meghatározott személyeknek) 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkohol-szintet meghaladó ittas vagy kábító hatású szer hatása alatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett, c) a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között azért következett be, mert a biztosított nem tette meg a szükséges intézkedéseket a kármegelõzés érdekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár bekövetkezésének vagy ismétlõdésének veszélyére írásban is figyelmeztette.

18. A szerzõdés módosítása 18.1. A felek közös megegyezéssel a szerzõdés tartalmát módosíthatják. 18.2. A szerzõdõ új ajánlati nyomtatvány kitöltésével a szerzõdés tartalmát módosíthatja. Ha a biztosító a módosító javaslatot elfogadja, vagy arra tizenöt napon belül nem nyilatkozik, a biztosítási szerzõdés a módosítással együtt hatályba lép. Ilyen esetben a szerzõdés módosítása az ajánlatnak a biztosító, illetve képviselõje részére történõ átadása idõpontjára visszamenõ hatállyal jön létre. 18.3. Ha a biztosító a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerzõdés az eredeti tartalommal marad hatályban. 18.4. A szerzõdés módosítással nem érintett része változatlanul marad.

19. A biztosítási szerzõdés megszûnése 19.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdés megszûnéséig áll fenn. 19.2. A biztosítási szerzõdés az alábbi okok miatt szûnhet meg:

13

19.2.1. Ha a szerzõdés hatálya alatt a biztosítási érdek megszûnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része a hónap utolsó napjával megszûnik. 19.2.2. Megszûnik a biztosítási szerzõdés • az elsõ biztosítási díj, illetve a halasztott díj befizetésének elmulasztása esetén az esedékességtõl számított 30. nap elteltével, • az egyszeri biztosítási díj vagy a folytatólagos díj befizetésének elmulasztása esetén az esedékességtõl számított 30. nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem pótolták, és a szerzõdõ nem kapott halasztást, illetve a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. 19.2.3. A díjnemfizetés miatti megszûnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerzõdést. E díjat a biztosító 15 napon belül visszautalja, levonva belõle azt a díjrészt (elsõ díj esetén egyhavi, egyszeri vagy folytatólagos díj esetén kéthavi díjat), amely a díjnemfizetés miatti megszûnés elõtti – díjjal fedezetlen – kockázatviseléssel arányos. 19.2.4. A határozatlan tartamú biztosítási szerzõdést a felek – 30 nap felmondási idõvel – a biztosítási idõszak végére írásban felmondhatják. 19.2.5. Ha a szerzõdés a biztosítási esemény bekövetkezésével összefüggõ érdekmúlás miatt szûnt meg, a biztosítót megilleti annak a biztosítási idõszaknak a teljes díja, amelyben veszélyviselése véget ért. A szerzõdés megszûnésének egyéb eseteiben a biztosítót annak a hónapnak az utolsó napjáig járó idõarányos díj illeti meg, amelyben véget ért a kockázatviselése. 19.2.6. A határozott tartamra kötött biztosítási szerzõdés a tartam lejártakor, a kötvényben megjelölt idõpontban megszûnik.

20. Egyéb rendelkezések 20.1. A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények a biztosítási esemény bekövetkezésétõl számított két év alatt évülnek el. 20.2. Ha a biztosító a kárt megtérítette, õt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelõs személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élõ

hozzátartozó. A biztosított minden elvárható támogatást megadni tartozik a biztosítónak, hogy az a törvényi engedmény alapján õt megilletõ visszkereseti jogát érvényesíthesse. 20.3. A biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyilatkozatokat írásban kell közölni. 20.4. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a szerzõdõ (biztosított) által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen – a szerzõdés tartama alatt – bármikor ellenõrizni vagy ellenõriztetni. 20.5. A jelen feltételekben nem rögzített kérdésekben a Polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók. 20.6. Az általános kizárások körében (8. pont) szereplõ büntetõjogi fogalmak a Büntetõ törvénykönyv rendelkezései alapján értelmezendõk. 20.7. A személyes adatok kezelése: A biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény 99. §-a értelmében a biztosító és biztosítási ügynöke jogosult kezelni a biztosított (szerzõdõ), a kedvezményezett és a károsult (a továbbiakban: ügyfél) személyes adatait, valamint a biztosítási szerzõdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával és a szolgáltatással összefüggõ, a törvényben rögzített adatokat. Különleges személyes adatok kezeléséhez, illetõleg a személyes adatok külföldi adatkezelõhöz történõ továbbításához az ügyfél írásbeli hozzájárulása szükséges. A biztosító mint adatkezelõ az adatok feldolgozásával a Hungária Biztosító Számítástechnikai Kft.-t bízza meg. A biztosító és ügynöke, illetve megbízottja a tevékenysége során tudomására jutott és biztosítási titoknak minõsülõ adatokat (a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. tv. 96.§-a) – a jogszabályokban meghatározott eseteket kivéve – csak akkor hozhatja harmadik személy tudomására, ha a titoktartási kötelezettség alól az érintett ügyféltõl – a kiszolgáltatható titokkört megjelölve – írásban felmentést kapott. Az ügyfél saját személyes adatairól jogosult tájékoztatást kapni, kérésére adatait a biztosító nyilvántartásában módosítja.

14

II. A tûz- és elemikár-biztosítás különös feltételei 1. A kockázatviselés helye 1.1. A kockázatviselés helye az ajánlaton és a kötvényen pontos címmel vagy helyrajzi számmal megjelölt telephely. 1.2. Több telephely biztosítása esetén a nyomtatványon feltüntetett épületek, építmények és egyéb vagyontárgyak vonatkozásában a kockázatviselési hely az ajánlat mellékletét képezõ – és telephelyenként kitöltött – „A .. számú telephely adatközlõje” címû nyomtatványon megjelölt telephely. 1.3. A biztosító kockázatviselése a tételesen megnevezett vagyontárgyakra vonatkozóan a Magyar Köztársaság területére terjed ki.

2. Biztosított vagyontárgyak 2.1. A jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgynak minõsülnek a kötvényen kockázati osztályonként, ezen belül vagyoncsoportonként biztosítási összeggel megjelölt, a biztosított vállalkozói tevékenységének végzésével kapcsolatos vagyontárgyak, amelyek a tulajdonjog tekintetében lehetnek: a) a biztosított tulajdonát képezõ vagyontárgyak, b) idegen tulajdonban lévõ vagyontárgyak, mégpedig: • bérlemények, • haszonbérletbe vagy lízingbe vett vagyontárgyak, • megõrzésre, javításra, továbbfeldolgozásra átvett vagyontárgyak. 2.2. A biztosító kockázatviselése szempontjából a biztosított vagyontárgyak négy kockázati osztályra különülnek el, amelyek vagyoncsoportokból állnak. 2.3. I. kockázati osztály: épületek, építmények Épületnek minõsülnek a talajhoz szilárdan kötõdõ létesítmények, amelyek lehetõséget biztosítanak a belépésre, hosszabb benntartózkodásra, és térbeli elhatárolással védelmet nyújtanak a külsõ behatások ellen. Építménynek minõsülnek azok a talajhoz szilárdan kötõdõ – a biztosított telephelyhez telekkönyvileg

15

tartozó földterületen levõ – létesítmények, amelyek a biztosított épület(ek) rendeltetésszerû használatához szükségesek (pl. kerítés, vízóraakna, út stb.). 2.3.1. Saját tulajdonban lévõ épületek 2.3.1.a) A jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgynak minõsülnek a biztosított saját tulajdonát képezõ, biztosítási összeggel fedezetbe vont és a kötvényen (több telephely esetében az ajánlat mellékletét képezõ telephelyi adatközlõn) pontos címmel feltüntetett telephelyen lévõ • épület(ek), • építmények és • az épületfunkcióhoz, üzemeltetéshez és fenntartáshoz szükséges épülettartozékok. Épülettartozék, pl. a redõny, a reluxa, a spaletta, a vászonroló, a napvédõ függöny, a beépített szekrény, a klímaberendezés (nem mobil), a villanytûzhely, a villanybojler, az átfolyó rendszerû elektromos vízmelegítõ, a gáztûzhely, a gázkazán, a gázbojler, a gázkonvektor, a WC, a fürdõ- és mosdóberendezések, a kaputelefon, a csengõ, a riasztó- és a megfigyelõrendszerek. 2.3.1.b) Korlátozások Társasházban (lakás-, üdülõ- stb. szövetkezetben) mûködõ, egy vagy több helyiségbõl álló telephely esetében nem minõsülnek biztosított vagyontárgyaknak • a társasházi alapító okiratban külön tulajdonként meg nem jelölt és a társasház tulajdoni törzslapján nyilvántartott, • a szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján nyilvántartott és az alapszabály szerint a szövetkezet vagy a tagok közös tulajdonában álló épületrészek, épületberendezések, lakás vagy nem lakás célját szolgáló helyiségek. 2.3.2. Bérelt épületek 2.3.2.a) A jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgynak minõsülnek a kötvényen pontos címmel feltüntetett – a biztosított által bérelt –, biztosítási összeggel fedezetbe vont telephelyen lévõ • épület(ek), • építmények és • az épületfunkcióhoz, üzemeltetéshez és

fenntartáshoz szükséges épülettartozékok. 2.3.2.b) Korlátozások Társasházban (lakás-, üdülõ- stb. szövetkezetben) mûködõ, egy vagy több helyiségbõl álló telephely esetében a biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosítási összeggel fedezetbe vont és a kötvényen pontos címmel feltüntetett, • a társasházi alapító okirat szerint külön tulajdonban levõ, illetve • a szövetkezeti alapszabály szerint külön tulajdonnak minõsülõ, és a tulajdoni külön lapon a bérbeadó tulajdonaként feltüntetett lakás vagy nem lakás célját szolgáló helyiség (csoport) alábbi részeire terjed ki: • ajtó- és ablakszerkezetek, spaletta, zsalugáter, reluxa, redõny, vászonroló, napvédõ függöny és a hozzájuk tartozó szerelvények, • a csengõ és a kaputelefon, valamint a riasztó- és a tûzjelzõ berendezés, • a beépített bútor és a beépített térelválasztó, • a beépített fõzõ-, fûtõ-, vízellátó, egészségügyi és szellõztetõ-berendezések, valamint azok szerelvényei, • az elektromos hálózat és szerelvényei a bérlemény fogyasztásmérõjétõl, illetve kapcsolótáblájától kezdõdõ szakaszon, • a víznyomócsõ-vezetékek a felszálló vezetéktõl a kifolyószelepig, • a szennyvízlefolyócsövek a berendezési tárgytól az ejtõvezetékig, • a belsõ válaszfal, a falburkolat, a vakolat, a festés, a tapétázás, a mázolás, • a padlóburkolatok, • a mûholdas és földi szórású tévéadás vételére szolgáló antennarendszer (a beltéri egység kivételével), valamint • az épületberendezési és épületfelszerelési tárgyak. 2.3.3. A bérelt épületben biztosított bérlõ által végzett beruházások saját tulajdonú vagyontárgynak minõsülnek a jelen feltételek szerint. 2.3.4. A biztosító kockázatviselése kiterjed az elkészült és az építés alatt álló épületek teljes állagára, beleértve azok alkotórészeit és tartozékait is. 2.3.5 A jelen feltételek alapján nem biztosítható épületek, építmények: • a felvonulási épületek,

• a sátrak, a ponyvacsarnokok, • a lakókocsiban vagy jármû különös felépítményeként üzemeltetett telephelyek. 2.4. II. kockázati osztály 2.4.1.a) vagyoncsoport: gépek, berendezések, felszerelések A jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgynak minõsülnek a szerzõdõ által biztosítási összeggel fedezetbe vont és a kötvényen (több telephely esetén az ajánlat mellékleteként külön-külön kitöltött Telephelyi adatközlõ c. nyomtatványon) pontos címmel feltüntetett telephelyen lévõ, az üzemeltetést és a tevékenység végzéséhez szükséges technológiát szolgáló – a biztosított tulajdonában álló vagy idegen tulajdonú – eszközök, amelyek lehetnek: • energia termelésére, átalakítására, tárolására és felhasználására szolgáló gépek, berendezések, létesítmények és szerelvények, • gépek a gépalapzatokkal, meghajtóelemekkel és tartozékokkal együtt, • kézi és gépi használatú szerszámok, kisgépek, egyéb segédeszközök és alkatrészeik, • az üzemi állapot és a munkafolyamat mérésére, vizsgálatára, jelzésére, szabályozására és vezérlésére szolgáló berendezések, készülékek és szerelvények, • anyag és áru mozgatását szolgáló eszközök, • mezõgazdasági és egyéb munkagépek, • anyag és áru tárolására szolgáló berendezések, tartályok, edények és egyéb eszközök, • tûz- és üzemvédelmi berendezések, felszerelések, • bútorok – a beépített bútorok kivételével – és egyéb, az alkalmazottak szociális körülményeit segítõ felszerelések, • mindenfajta adat, információ és hír létrehozásához, feldolgozásához, átviteléhez, továbbításához és tárolásához szükséges eszközök. 2.4.2.b.) vagyoncsoport: tételesen megnevezett vagyontárgyak Biztosított vagyontárgynak ebben a körben kizárólag azok a biztosított tulajdonát képezõ gépek, berendezések minõsülnek, amelyeket a biztosított a telephelyen kívül a Magyar Köztársaság területén üzemeltet vagy lízingbe ad, és amelyekrõl a szerzõdõ az ajánlathoz tételes és aláírásával ellátott listát mellékel a vagyontárgy

16

pontos megjelölésével, a beszerzési évnek, az értéknek és a gyártási számnak a feltüntetésével. 2.4.3. A jelen feltételek alapján nem biztosíthatók: • az adatfeldolgozó programok, szoftverek, • az adatfeldolgozókon tárolt adatok, • öntõminták, fröccsöntõ és présformák, • sablonok, matricák, szabásminták stb., • üzleti könyvek, bélyegzõk, bérleti, szabadalmi és egyéb jogok leiratai, • pénzváltó, nyerõ- és játékautomaták, • vízi és légi jármûvek, • gépjármûvek. A jelen feltételek szerint gépjármûnek minõsül: • a személygépkocsi, az autóbusz, a vontató, a nyerges vontató, a tehergépkocsi, a motorkerékpár, • a segédmotoros kerékpár, • a pótkocsi és a félpótkocsi (beleértve a lakókocsit és az utánfutót). 2.5. III. kockázati osztály E feltételek alapján biztosított vagyontárgynak minõsülnek a kötvényen vagyoncsoportonként külön-külön biztosítási összeggel megjelölt: 2.5.1.a.) vagyoncsoport: saját és idegen tulajdonú készletek A biztosított tevékenységének végzéséhez szükséges • anyagok (alap-, segéd-, üzem- és fûtõanyagok, tartalék alkatrészek), • áruk (kereskedelmi készlet), • göngyölegek és egyszer használatos csomagolóanyagok. A jelen feltételek szerint árunak minõsülnek a biztosított által forgalmazott új, hatósági engedéllyel nem rendelkezõ személygépjármûvek, kis haszongépjármûvek és motorkerékpárok is, amelyeket még nem helyeztek forgalomba. 2.5.2.b.) vagyoncsoport: saját termelésû készletek A biztosított tevékenysége során létrehozott, többletértéket tartalmazó • befejezetlen és félkész termék, • késztermék és a • hozzá tartozó betétdíjas göngyölegek. 2.5.3.c.) vagyoncsoport: javításra átvett idegen tulajdonú vagyontárgyak 2.6. IV. kockázati osztály: értékcikkek E feltételek alapján biztosított vagyontárgynak minõsülnek a kötvényen vagyoncsoportonként külön-külön biztosítási összeggel megjelölt:

17

2.6.1.a.) vagyoncsoport: pénzkészletek 2.6.2.b.) vagyoncsoport: értékpapírok és egyéb értékcikkek 2.6.3.c.) vagyoncsoport: értékkészletek. E feltételek értelmezésében értékkészletek a jogszabály szerint nemesfémnek minõsülõ anyagok, a drágakõ vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült tárgyak, ékszerek, érmék és képzõmûvészeti alkotások. 2.7. A tûz- és elemikár-biztosítás alapján biztosított vagyontárgynak minõsülnek a kötvényen külön-külön biztosítási összeggel fel nem tüntetett és a káridõpontban a kockázatviselés helyén lévõ ruházati tárgyak, amelyek a biztosított munkavállalóinak tulajdonát képezik.

3. Biztosítási események 3.1. Tûz Az az égés, amelyet füst- és lángképzõdés mellett hõfelszabadulás jellemez, és rendeltetésszerû gócpont nélkül vagy azt elhagyva a biztosított szándéka ellenére, balesetszerûen jön létre, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. 3.1.1. A rendeltetésüknél fogva láng, hõ és elektromos áram hatásának kitett tárgyakban keletkezõ tûzkárt a biztosító csak akkor téríti meg, ha a tûz más tárgyakra átterjedve azokat is felgyújtja. 3.1.2. Megtéríti a biztosító az öngyulladásból keletkezett és továbbterjedõ tûz által okozott károkat. 3.1.3. Nem minõsül biztosítási eseménynek az a tûzkár, amelyik • erjedés, befülledés, felületi pörkölõdés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, vegyi folyamat, • az elektromos gépekben, berendezésekben vagy felszerelésekben az alkalmazott feszültség-, illetve áramvédelem kiiktatása következtében keletkezett. 3.1.4. Nem téríti meg a biztosító • a telephelyen tárolt gépjármûvek tûzkárait, ha azok a gépjármûvek elektronikus rendszerének meghibásodása miatt keletkeztek, • az elektromos berendezésekben és vezetékeikben keletkezõ, továbbterjedéssel nem járó zárlatot.

3.2. Villámcsapás A vagyontárgyba közvetlenül becsapódó, látható roncsolási nyomot hagyó villám által okozott kár. 3.2.1. A biztosító nem téríti meg azokat a villámcsapáskárokat, amelyek: • az elõírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossága miatt, • magában a villámvédelmi rendszerben, • a villámcsapás indukciós hatásaként keletkeztek. 3.3. Robbanás, robbantás és összeroppanás Robbanás, robbantás a gázok vagy gõzök tágulásán alapuló hirtelen, váratlan, balesetszerû erõ-megnyilvánulás, amely gyorsan lefutó hõtermeléssel és nagy nyomással jár, és a biztosított vagyontárgyban kárt okoz. Összeroppanás a gázok vagy gõzök összehúzódásán alapuló hirtelen, váratlan, balesetszerû nyomáscsökkenés, amely a biztosított vagyontárgyban kárt okoz. 3.3.1. A biztosító nem téríti meg a robbanás- vagy összeroppanáskárt, ha az • magában a nyomástartó edényben keletkezett, viszont megtéríti azokat a károkat, amelyek a nyomástartó edények robbanása következtében más vagyontárgyakban keletkeztek, • a folyadékkal töltött tárolók, csõvezetékek befagyása következtében állt elõ, • a légi jármû hangrobbanásából származott. 3.4. Vihar Az olyan légmozgás, amelynek sebessége eléri óránként az 54 kilométert, és a biztosított vagyontárgyban kárt okoz. Biztosítási esemény az is, ha a vihar által megrongált tetõn, ajtón, ablakon keresztül a viharral egyidejûleg beömlõ csapadékvíz áztatással kárt okoz. 3.4.1. Nem minõsül biztosítási eseménynek • a zárt helyiségen kívül, a szabad ég alatt a II., III. és IV. kockázati osztályba tartozó vagyontárgyakban, • az idõjárás elleni védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésben (fólia, ponyva stb.), • az épületek, építmények külsõ vakolatában, festésében, • az épületek, építmények üvegezésében, üvegházak üvegezésében, fóliával fedett építményekben, • a nyitva hagyott ajtó, ablak miatt keletkezett viharkár, valamint • a helyiségen belül keletkezett léghuzat.

3.5. Jégverés A jégszemcsék dinamikus erõhatása miatt a biztosított épületben keletkezett kár, továbbá az emiatt az épület állandó fedésében keletkezett nyíláson keresztül a jégverés károsító hatásával egyidejûleg beömlõ csapadék által okozott kár. 3.5.1. Jégverés biztosítási esemény alapján nem térül meg • az épületek külsõ festésében, külsõ vakolatában, külsõ burkolatában, valamint üvegezésében, • a zárt helyiségeken kívül, a szabad ég alatt a II., III. és IV. kockázati osztályba tartozó vagyontárgyakban, • az építés vagy felújítás alatt álló épületek ideiglenes fedésében, • a fólia- és sátorfedésben keletkezett kár. 3.6. Árvíz A felszíni élõvizek, az azokba nyílt torkolattal csatlakozó mesterséges csatornák és tavak áradása, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. 3.6.1. Árvíz biztosítási esemény alapján nem téríti meg a biztosító a hullámtéren és a nyílt ártéren keletkezett, továbbá az árvízvédelmi töltés tengelyétõl számított 100 méteren belül jelentkezõ fakadó víz és átszivárgás miatti károkat. 3.6.2. A jelen feltételek szempontjából hullámtérnek minõsül a felszíni élõvizeknél a meder széle és az árvízvédelmi töltés víz felõli éle vagy a természetes magaspart közötti terület, illetõleg nyílt ártérnek minõsül az árvízvédelmi mûvekkel nem védett terület, amelyet a felszíni élõvíz a kár idõpontjáig mért legmagasabb vízállás esetén elöntött. 3.7. Hónyomás A hó és jég súlya vagy az olvadáskor meg-, ill. lecsúszó, lezúduló hótömeg sodró hatása miatt keletkezett kár, továbbá az emiatt az épület állandó fedésében keletkezett nyíláson keresztül az eseménnyel egyidejûleg beömlõ csapadék által okozott kár. 3.7.1. Nem téríti meg a biztosító • az esõvíz-elvezetõ csatornákban, • a hófogó szerkezetekben, • a melegágyak üvegezésében, • a zárt helyiségen kívül, a szabad ég alatt a II., III. és IV. kockázati osztályba tartozó vagyontárgyakban keletkezett károkat.

18

3.8. Földcsuszamlás A földfelszíni talajrétegek (kõ- vagy földtömeg) hirtelen, váratlan, lejtõirányú elcsúszása által okozott kár. 3.8.1. Földcsuszamlás biztosítási esemény alapján nem téríti meg a biztosító a kárt, ha • az tudatos emberi tevékenység során vagy miatt lép fel (pl. bányászati tevékenység, alagút, földmunkaárok építése, kútfúrás, talajvízszintsüllyesztés stb.), vagy ha • a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési, illetve karbantartási hiba miatt nem látta el védelmi funkcióját, illetve ha nem volt támfal, bár a terep talajmechanikai viszonyai a megépítését indokolták volna. 3.9. Kõ- és földomlás A véletlenül, váratlanul, balesetszerûen lehulló kõés földdarabok által okozott kár. 3.9.1. Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha • az tudatos emberi tevékenység során vagy miatt lép fel (pl. robbantás, bányászati tevékenység, alagút vagy földmunkaárok építése, kútfúrás, talajvízszint-süllyesztés stb.), • a támfal hiánya, illetve tervezési, kivitelezési vagy karbantartási hibája miatt keletkezett. 3.10. Idegen tárgyak rádõlése Ha valamilyen idegen, a jelen szerzõdésben nem biztosított, a kockázatviselés helyén kívüli tárgy (pl. idegen oszlop, fa) bármely oknál fogva elveszti addigi statikai egyensúlyát, és a biztosított vagyontárgyakban rádõléssel kárt okoz. 3.11. Ismeretlen építmény, üreg beomlása A szerzõdõ vagy a biztosított tudomásán kívüli és az építési dokumentációban nem szereplõ, illetõleg a káreseményig fel nem tárt építmény vagy üreg hirtelen, váratlan beomlása. 3.11.1. Nem biztosítási esemény • a bányák föld alatti részének beomlásából, • a csapadékvíz, a természetes vagy mesterséges vizek okozta kiüregelõdésbõl, • az alapok alatti talajsüllyedésbõl, • a padozat alatti feltöltések ülepedésébõl eredõ kár. 3.12. Idegen jármû ütközése Ha az idegen jármû, annak alkatrésze vagy rakománya a biztosított vagyontárgyban ütközéssel kárt okoz. 3.12.1. A felek megállapodnak abban, hogy nem minõsül idegennek az a jármû, amely a szerzõdõ

19

vagy a biztosított tudomásával és beleegyezésével közelíti meg a biztosított telephelyet. 3.13. Felhõszakadás A felhõszakadásból származó és szabályszerûen kialakított, illetve karbantartott vízelvezetõ rendszer elégtelensége miatt összegyûlt csapadékvíz által a biztosított vagyontárgyakban elöntéssel okozott kár. 3.13.1. Nem minõsül biztosítási eseménynek a gombásodás, penészedés formájában jelentkezõ kár. 3.13.2. Nem téríti meg a biztosító a felhõszakadáskárt, ha az • az épületek külsõ vakolatában, külsõ festésében, külsõ burkolatában keletkezett, • a zárt helyiségen kívül, a szabad ég alatt a II., III. és IV. kockázati osztályba tartozó vagyontárgyakban keletkezett, • a talajszint alatti padozatú helyiségekben elhelyezett, a II., III. és IV. kockázati osztályba tartozó vagyontárgyakban keletkezett, amelyek nem voltak felhelyezve a padozat szintjétõl legalább 15 cm magasan lévõ állványzatra, ide nem értve a szabványok, elõírások alapján rendeltetésszerûen a padlószinten elhelyezett vagyontárgyakban keletkezett felhõszakadáskárt. 3.14. Földrengés Az MSK-64 skála ötös fokozatát elérõ földrengés által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár. 3.15. Csõtörés A kockázatviselés helyén belüli víznyomó-, szennyvízlefolyó-, belsõ csapadékvíz-elvezetõ, tüzelési és gõzvezetékek, üzemi-vízvezetékek, továbbá tartozékaik, szerelvényeik törése, repedése, kilyukadása, dugulása, a csatlakozásainak elmozdulása miatt kiáramló folyadék vagy gõz által • a biztosított épületben, illetve • az épületben lévõ biztosított vagyontárgyakban okozott kár. 3.15.1. Csõtörés biztosítási esemény alapján megtéríti a biztosító a biztosított épületen belül • a csõtöréssel, repedéssel, dugulással kapcsolatos bontási-helyreállítási munkálatok költségeit indokolt mértékig, de maximum 10 folyóméterig, • a falban lévõ vagy eltakart, elrabicolt (és kárt okozó) víznyomó-, szennyvízlefolyó-, technológiai víz- és fûtési csövek cseréjének költségét a kár elhárításához szükséges és

technológiailag indokolt mértékig, de legfeljebb 6 méter hosszúságig. 3.15.2. Csõtörés biztosítási esemény alapján nem téríti meg a biztosító • a függõ- és fekvõ ereszcsatorna, a tûzivíz- és egyéb oltóvízvezeték, berendezés (pl. Sprinkler), illetve tartozékaik törésébõl eredõ károkat, • a technológiai célú és felhasználású vezetékek törésébõl, repedésébõl származó károkat (kivéve technológiai víz), • a hideg- és melegágyakban, üvegházakban, hûtõházakban, valamint állatok elhelyezésére szolgáló helyiségekben lévõ csõvezetékek, szerelvények meghibásodása folytán keletkezett károkat, • a gombásodás, penészesedés formájában jelentkezõ kárt, • a csõvezeték, tartályok vagy egyéb berendezések nyitva hagyott tolózárai, szelepei, csapjai vagy egyéb elzárószerkezetei miatt keletkezett károkat, • a kiömlõ folyadék vagy gõz értékét.

4. A biztosítási összegek meghatározása Az egyes vagyoncsoportok (lásd a 2. pontot) biztosítási összegeinek megállapítása telephelyenként történik. A felek megegyeznek abban, hogy a biztosítási összegek meghatározásánál a vagyoncsoportok teljes telephelyi értékét figyelembe kell venni. A teljes kockázati osztály vagy vagyoncsoport elhagyását a telephely adatközlõjén egyértelmûen jelölni kell. Ha a biztosított az ajánlat aláírásakor áfa-visszatérítésre jogosult, akkor a biztosítási összeget az áfával csökkentett értéken kell meghatározni. 4.1. I. kockázati osztály 4.1.1. A saját tulajdonú épületek és építmények biztosítási összegét a szerzõdõ új és valóságos értéken is meghatározhatja, ha a telephelyrõl méretarányos helyszínrajzot készít, és azon egyértelmûen feltünteti az egyes épületek biztosítási összegét és az értékelés módját. 4.2. II. kockázati osztály 4.2.1.a) vagyoncsoportjának biztosítási összegét,

saját tulajdon esetén új vagy valóságos értéken kell meghatározni; 4.2.2.b) vagyoncsoportjának (tételesen megnevezett vagyontárgyak) biztosítási összegét minden esetben valóságos értéken kell meghatározni. 4.3. A III. kockázati osztály a) és b) vagyoncsoport és a IV. kockázati osztály vagyoncsoportjai – a tulajdonostól függetlenül – kizárólag új értéken (beszerzési, elõállítási vagy névértéken) biztosíthatók. 4.4. Kizárólag valóságos értéken biztosíthatók a) az idegen tulajdonú épületek, építmények, b) az idegen tulajdonú gépek, berendezések, felszerelések, c) a saját tulajdonú • 50%-nál nagyobb mértékben elhasználódott épületek, • 30%-nál nagyobb mértékben elhasználódott gépek, berendezések és felszerelések, d) a nullára leírt tárgyi eszközök. 4.5. A biztosítónak a vagyontárgyak valóságos értékének meghatározására vonatkozó irányelveit az 1. számú függelék tartalmazza.

5. Önrészesedés 5.1. A biztosító a tûz- és elemikár-biztosítás alapján nyújtott szolgáltatása összegébõl káreseményenként 10%-ot, de minimum 10 E Ftot (tízezer forintot) von le önrészesedés címén. 5.2. A szerzõdõ jogosult az ajánlott minimális önrésznél nagyobbat választani. 5.3. 10 E Ft/kár-nál magasabb önrészesedés választása esetén a szerzõdõ az önrészesedés mértékétõl függõ díjkedvezményben részesül. 5.4. A szerzõdõ által választható önrész összege és az engedmény mértéke az alábbi lehet:

A szolgáltatás összegének 10%-a, de minimum Önrész Engedmény

25 000

50 000

100 000

Ft / kár

Ft / kár

Ft / kár

10%

15%

20%

20

6. A biztosító szolgáltatásának különös szabályai 6.1. A biztosító szolgáltatása épületkárok esetén (I. kockázati osztály) 6.1.1. Az utánpótlási új értéken biztosított vagyontárgyak • teljes (totál)kára esetén káridõponti új értéken (az újra-elõállítási érték, illetve újrabeszerzési költség), • részleges kára esetén a helyreállítás költségét, a vagyontárgy káridõponti újraelõállítási, illetve újrabeszerzési új értékéig téríti meg. Ez alól kivételt képeznek a 6.1.3. pontban felsorolt vagyontárgyak. 6.1.2. A valóságos (avult) értéken biztosított vagyontárgyak • teljes (totál)kára esetén káridõponti valóságos (avult) értéken, • részleges kára esetén a helyreállítás költségét – az értékemelkedés levonásával – a vagyontárgy káridõponti valóságos (avult) értékéig téríti meg. 6.1.3. A biztosító valóságos (káridõponti avult) értéken téríti meg a kár idõpontjában 50%-nál nagyobb mértékben elhasználódott épületek, építmények kárait. 6.2. A II. kockázati osztályba tartozó vagyontárgyak kárait a biztosító 6.2.1. az utánpótlási új értéken biztosított vagyontárgyak • teljes (totál)kára esetén káridõponti új értéken (az újra-elõállítási érték, illetve újrabeszerzési költség), • részleges kára esetén a helyreállítás költségét, a vagyontárgy káridõponti újra-elõállítási, illetve újrabeszerzési új értékéig téríti meg, kivéve, ha azok a 6.2.3. pontban felsorolt vagyontárgyak. 6.2.2. A valóságos (avult) értéken biztosított vagyontárgyak • teljes (totál)kára esetén káridõponti valóságos (avult) értéken, • részleges kára esetén a helyreállítás költségét – az értékemelkedés levonásával– a vagyontárgy káridõponti valóságos (avult) értékéig téríti meg. 6.2.3. A biztosító valóságos (káridõponti avult) értéken téríti meg a kár idõpontjában

21

• 30%-nál nagyobb mértékben elhasználódott gépek, berendezések és felszerelések, valamint • a nullára leírt tárgyi eszközök kárait. 6.3. A III. kockázati osztályba tartozó vagyontárgyak kárainak esetén a biztosító 6.3.1. káridõponti újrabeszerzési áron téríti meg • a vásárolt készletek (anyagok, áruk) kárait, • a saját tulajdonú göngyölegekben keletkezett totálkárokat; 6.3.2. káridõponti avult értéken téríti meg az idegen tulajdonú vagyontárgyak kárait; 6.3.3. önköltségi áron téríti meg • a saját elõállítású befejezetlen termelésben keletkezett károkat, • a félkész és késztermékek kárait (a készültségi foknak megfelelõ teljes önköltségi áron); 6.3.4. helyreállítási költségen téríti meg a javítással helyreállítható károkat; 6.3.5. egyedileg nyilvántartott darabonkénti értéken vagy felvásárlási középáron téríti meg az állatokban keletkezett károkat; 6.3.6. betéti áron téríti meg az idegen tulajdonú betétdíjas göngyölegek kárait. 6.4. A IV. kockázati osztályba tartozó vagyontárgyak kárainak esetén a biztosító 6.4.1. a készpénzben keletkezett • teljes (totál)kárt névértéken téríti meg, • részleges kárt a Magyar Nemzeti Bank által fizetett ár és a névérték különbözetéig téríti meg; 6.4.2. a névre szóló értékpapírokban keletkezett kár esetén a hirdetményi eljárással kapcsolatos költségeket, valamint az értékpapírok újra-elõállítási költségét téríti meg, ha elõállításuk szükséges, és ténylegesen meg is történik. 6.4.2.1. Értékpapírok esetében teljes (totál)kárnak minõsül, ha az értékpapír megsemmisül, vagy olyan mértékben károsodik, hogy egyértelmûen nem azonosítható. 6.4.3. Az értékkészletek • teljes (totál)kárát káridõponti újraelõállítási, illetve újrabeszerzési értéken, • részleges kára esetén a helyreállítás költségét (a vagyontárgy káridõponti újrabeszerzési vagy újra-elõállítási értékéig) téríti meg.

6.5. A biztosító szolgáltatása a biztosítottal munkaviszonyban álló munkavállalók ruházati tárgyainak kára esetén 6.5.1. A biztosító, a biztosítási események által a káridõpontban a biztosítottal munkaviszonyban álló munkavállalók ruházati tárgyaiban a kockázatviselés helyén a biztosítási események által okozott károkat valóságos (avult) értéken téríti meg, személyenként és biztosítási évenként tizenötezer forint értékhatárig, önrészesedés levonása nélkül. 6.5.2. Nem téríti meg a biztosító a biztosítottal munkaviszonyban álló munkavállalók tulajdonát képezõ készpénz; továbbá nemesfém, drágakõ vagy igazgyöngy és a felhasználásukkal készült tárgyak; értékpapír; kézmûipari és képzõmûvészeti alkotások, valamint valódi szõrmebundák kárait.

7. Költségtérítések 7.1. A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy károsodásával kapcsolatos és • a kárelhárítás, kárenyhítés, • az oltás-mentés, • a bontás, az ideiglenes tetõépítés, • a kár megállapításához szükséges szakértõi vélemény, • a helyreállítással kapcsolatos tervezés és hatósági engedélyezés, • helyreállítást követõ egyszeri takarítás költségeit a biztosítási összegen belül a kártérítési összeg 10%-a erejéig. 7.2. Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket arányosan téríti meg.

8. Egyéb A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben az általános biztosítási feltételek az irányadók.

22

III. A betöréseslopás- és rablásbiztosítás különös feltételei 1. A kockázatviselés helye 1.1. A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye az ajánlaton és a kötvényen pontos címmel vagy helyrajzi számmal megjelölt telephely épületei (építményei). 1.2. Több telephely biztosítása esetén a kockázatviselés helye az ajánlat mellékletét képezõ, telephelyenként kitöltött „A .... sz. telephely összesítõ adatközlõje” címû nyomtatványon megjelölt telephely épületei, az adatközlõn feltüntetett vagyontárgyak tekintetében.

2. Biztosított vagyontárgyak 2.1. Biztosított vagyontárgynak minõsülnek azok a szerzõdõ által meghatározott és a kötvényen vagyoncsoportonként külön-külön biztosítási összeggel megjelölt, a tûz- és elemikárbiztosításban is biztosított, a II., III. és IV. kockázati osztályok vagyoncsoportjaiba tartozó, az épületszerkezetbe be nem épített vagyontárgyak, amelyek a biztosított vagyonmegóvási érdekkörébe tartoznak. 2.1.1. A II., III. és IV. kockázati osztály vagyoncsoportjaiba tartozó vagyontárgyak pontos meghatározását A tûz- és elemikár-biztosítás különös feltételeinek 2. pontja tartalmazza. 2.2. A betöréseslopás- és rablásbiztosítás alapján biztosított vagyontárgynak minõsülnek a kötvényen külön-külön biztosítási összeggel fel nem tüntetett és a káridõpontban a kockázatviselés helyén lévõ ruházati tárgyak, amelyek a biztosított munkavállalóinak tulajdonát képezik. 2.3. A betöréseslopás- és rablásbiztosítás különös feltételei alapján nem biztosíthatók: • a szabadban tárolt vagyontárgyak, • az épülettartozékok, az épületfelszerelések (lásd A tûz- és elemikár-biztosítás 2.3.1.a) pontját), • az adatfeldolgozó programok, szoftverek, • az adatfeldolgozókon tárolt adatok,

23

• öntõminták, fröccsöntõ és présformák, • sablonok, matricák, szabásminták stb., • üzleti könyvek, bérleti, szabadalmi és egyéb jogok leiratai, • pénzváltó, nyerõ- és játékautomaták, • vízi és légi jármûvek, • gépjármûvek, ide nem értve a készletként nyilvántartott, forgalomba nem helyezett, hatósági engedéllyel nem rendelkezõ gépjármûveket. A jelen feltételek szerint gépjármûnek minõsül: • a személygépkocsi, az autóbusz, a vontató, a nyerges vontató, a tehergépkocsi, a motorkerékpár, • a segédmotoros kerékpár, • a pótkocsi és a félpótkocsi (beleértve a lakókocsit és az utánfutót).

3. Biztosítási események 3.1. Betöréses lopás 3.1.1. A jelen feltételek szempontjából betöréses lopásnak az a lopás minõsül, amikor a tettes a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe a) dolog elleni erõszakkal, vagy b) hamis kulcs használatával – nem az adott zár rendeltetésszerû felnyitására készült eszközzel –, kimutatható nyomot hagyva, vagy c) a helyiség rablás útján megszerzett saját kulcsának a felhasználásával (a jelen feltételek 3.2. pontja) jogtalanul hatol be. 3.1.2. Biztosítási esemény a betöréses lopással vagy annak kísérletével a betöréseslopás- és rablásbiztosításban biztosított vagyontárgyakban okozott rongálás is. 3.1.3. A jelen feltételek alapján nem minõsül biztosítási eseménynek, a) ha a lopást a helyiség elveszett, ellopott vagy bárki által hozzáférhetõ helyen megtalált saját kulcsának segítségével követik el, b) ha a lezárt helyiségbõl behatolási nyom nélkül

tûntek el a biztosított vagyontárgyak, kivéve a jelen szabályzat 3.1.1. c) pontjának esetét, c) ha az a helyiség, amelybõl a biztosított vagyontárgyakat eltulajdonították, a lezárt helyiség ismérveinek nem felel meg (2. számú függelék, I. fejezet). 3.2 Rablás 3.2.1. Rablás biztosítási eseménynek minõsül, ha jogtalan eltulajdonítás céljából a tettes a biztosított vagyontárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy a biztosított személlyel szemben erõszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy megtartása végett erõszakot, illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

4. A biztosítási összegek meghatározása A kockázati osztályok és ezen belül a vagyoncsoportok biztosítási összegeinek megállapítása telephelyenként történik. 4.1. A biztosítási összegek meghatározásánál a – legalább a lezárt helyiség kritériumainak megfelelõ helyiségben tárolt (lásd 2. sz. függelék) – vagyoncsoportok teljes telephelyi értékét figyelembe kell venni. A teljes kockázati osztály vagy vagyoncsoport elhagyását a telephely adatközlõjén egyértelmûen jelölni kell. 4.2. Egyebekben a biztosítási összegek meghatározása megegyezik A tûz- és elemikárbiztosítás különös feltételei 4. pontjában foglaltakkal.

5. Premier risk (elsõ kockázatra szóló) biztosítás 5.1. Premier risk (elsõ kockázatra szóló) betöréseslopás- és rablásbiztosítás alapján a biztosító szolgáltatási kötelezettsége legfeljebb a biztosításra feladott vagyoncsoport biztosítási összegének a szerzõdõ által az ajánlaton meghatározott (és a kötvényen megjelölt) százalékáig terjed (premier risk küszöbszint), a 6.1. pontban foglaltak figyelembevételével.

A szerzõdõ az 5.2. pontban felsoroltak közül legfeljebb két vagyoncsoport esetében – a vagyoncsoport biztosítási összegének százalékában meghatározott – premier risk küszöbszintet adhat meg. 5.2. Elsõ kockázatra szóló betöréseslopás- és rablásbiztosítás köthetõ az alábbi vagyoncsoportokra: • gépek, berendezések, felszerelések új értéken történõ biztosítása (II/a), • gépek, berendezések, felszerelések valóságos (avult) értéken történõ biztosítása (II/a), • vásárolt anyagok, áruk, készletek (III/a), • saját gyártású termékek (III/b). 5.3. A szerzõdõ a premier risk (elsõ kockázatra szóló) betöréseslopás- és rablásbiztosítás küszöbszintjét a biztosítási összeg 10, 20 vagy 30%-ában határozhatja meg. 5.4. Premier risk biztosítás abban az esetben köthetõ, ha a vagyoncsoport biztosítási összege a szerzõdéskötés idõpontjában meghaladja a 10 millió Ft-ot.

6. A biztosító szolgáltatásának különös szabályai 6.1. Betöréses lopás esetén a biztosító a II., III. és IV. kockázati osztály vagyoncsoportjaiba tartozó biztosított vagyontárgyak betöréseslopás-kárait – ideértve a biztosított vagyontárgyaknak a biztosítási eseménnyel kapcsolatban keletkezett rongálási kárait is – a kötvényen feltüntetett biztosítási összegig téríti meg, de legfeljebb a) a káridõponti vagyonvédelmi színvonaltól függõ teljes limitösszegig (az 1. számú táblázatban vagyonvédelmi szintenként meghatározva), ezen belül b) a vagyoncsoportonként meghatározott részlimitösszegekig, c) de legfeljebb a szerzõdõ által a vagyoncsoport biztosítási összegének százalékában meghatározott premier risk küszöbszint mértékéig, ha d) a biztosított vagyontárgyakat a jelen feltételekben meghatározott tárolási elõírásoknak megfelelõ módon helyezték el (a 2.sz. függelék VIII. fejezete),

24

ha a szolgáltatás nem esik a feltételek egyéb pontjaiban foglalt más korlátozás alá. 6.1.1. A vagyonvédelmi színvonal meghatározásánál nem vehetõ figyelembe az a védelmi berendezés, eszköz vagy elem, amely a kár bekövetkezésének idõpontjában nem volt meg, vagy nem volt üzembe helyezve, illetve nem mûködött. 6.1.2. A felek megállapodnak, hogy a káridõponti védelmi színvonal meghatározása a behatolás helye és módszere alapján történik. 6.1.3. A biztosító által meghatározott mechanikai vagyonvédelmi színvonalak és az elektronikai jelzõrendszer követelményeit a 2. számú függelék tartalmazza. 6.2. A II. kockázati osztályba tartozó vagyontárgyak kárait a biztosító 6.2.1. utánpótlási új értéken biztosított vagyontárgyak • teljes (totál)kára esetén káridõponti új értéken (az újra-elõállítási érték, illetve újrabeszerzési költség), • részleges kára esetén a helyreállítás költségét a vagyontárgy káridõponti újra-elõállítási, illetve újrabeszerzési új értékéig; 6.2.2. valóságos (avult) értéken biztosított vagyontárgyak • teljes (totál)kára esetén káridõponti valóságos (avult) értéken, • részleges kára esetén a helyreállítás költségét – az értékemelkedés levonásával – a vagyontárgy káridõponti valóságos (avult) értékéig téríti meg. 6.2.3. A biztosító valóságos (káridõponti avult) értéken téríti meg • az idegen tulajdonú gépek, berendezések, felszerelések, • a saját tulajdonú, 30%-nál nagyobb mértékben elhasználódott gépek, berendezések, felszerelések, • a nullára leírt tárgyi eszközök kárait. 6.3. A III. kockázati osztályba tartozó vagyontárgyak kárainak esetén a biztosító 6.3.1. káridõponti újrabeszerzési áron téríti meg • a vásárolt készletek (anyagok, áruk) kárait, • a saját tulajdonú göngyölegekben keletkezett totálkárokat; 6.3.2. káridõponti avult értéken téríti meg • a véglegesen használaton kívül helyezett tárgyi eszközök teljes/részleges kárait, • az idegen tulajdonú vagyontárgyak kárait;

25

6.3.3. önköltségi áron téríti meg • a saját elõállítású befejezetlen termelésben (félkész és késztermékekben) keletkezett károkat; 6.3.4. helyreállítási költségen téríti meg • a javítással helyreállítható károkat; 6.3.5. egyedileg nyilvántartott, darabonkénti értéken vagy felvásárlási középáron téríti meg • az állatokban keletkezett károkat; 6.3.6. betéti áron téríti meg • az idegen tulajdonú betétdíjas göngyölegek kárait. 6.4. A IV. kockázati osztályba tartozó vagyontárgyak kárainak esetén a biztosító 6.4.1. a készpénzben keletkezett • teljes (totál)kárt névértéken téríti meg, • részleges kárt a Magyar Nemzeti Bank által fizetett ár és a névérték különbözetéig téríti meg; 6.4.2. a névre szóló értékpapírokban keletkezett kár esetén a hirdetményi eljárással kapcsolatos költségeket, valamint az értékpapírok újra-elõállítási költségét téríti meg, ha elõállításuk szükséges, és ténylegesen meg is történik. Értékpapírok esetében teljes (totál)kárnak minõsül, ha az értékpapír megsemmisül, vagy olyan mértékben károsodik, hogy egyértelmûen nem azonosítható; 6.4.3. az értékkészletek • teljes (totál)kárát káridõponti újra-elõállítási, illetve újrabeszerzési értéken, • részleges kára esetén a helyreállítás költségét (a vagyontárgy káridõponti újrabeszerzési vagy újra-elõállítási értékéig) téríti meg. 6.5. A biztosító szolgáltatása a biztosítottal munkaviszonyban álló dolgozók ruházati tárgyainak kára esetén 6.5.1. A biztosító a káridõpontban a biztosítottal munkaviszonyban álló dolgozók (saját munkavállalók) ruházati tárgyaiban a kockázatviselés helyén a betöréses lopás biztosítási esemény által okozott károkat valóságos (avult) értéken téríti meg, személyenként és biztosítási évenként tizenötezer forint értékhatárig, önrészesedés levonása nélkül. 6.5.2. Nem téríti meg a biztosító a biztosítottal munkaszerzõdésben álló dolgozók tulajdonát képezõ készpénz; továbbá nemesfém, drágakõ vagy igazgyöngy és a felhasználásukkal készült tárgyak; értékpapír; kézmûipari és képzõmûvészeti alkotások; valamint valódi szõrmebundák kárait.

7. Önrészesedés 7.1. A biztosító a betöréseslopás- és rablásbiztosítás alapján nyújtott szolgáltatása összegébõl káreseményenként 10%-ot, de minimum 10 000 Ftot (tízezer forintot) von le önrészesedés címén. 7.2. A szerzõdõ jogosult az ajánlott minimális önrésznél nagyobbat választani. 7.3. 10 000 Ft/kár-nál magasabb önrészesedés választása esetén a szerzõdõ az önrészesedés mértékétõl függõ díjkedvezményben részesül. 7.4. A szerzõdõ által választható önrész összege és az engedmény mértéke az alábbi lehet:

A szolgáltatás összegének 10%-a, de minimum Önrész Engedmény

25 000

50 000

100 000

Ft / kár

Ft / kár

Ft / kár

10%

15%

20%

7.5. A választott önrészesedés mértéke eltérhet a tûz- és elemikár-biztosításban választott önrészesedés mértékétõl.

8. Költségtérítések 8.1. A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy károsodásával kapcsolatos és • a kárelhárítás, kárenyhítés, • az oltás-mentés, • a kár megállapításához szükséges szakértõi vélemény, • a helyreállítással kapcsolatos tervezés és hatósági engedélyezés, • a helyreállítást követõ egyszeri takarítás költségeit a biztosítási összegen belül a kártérítési összeg 10%-a erejéig. 8.2. Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket arányosan téríti meg.

9. Egyéb A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben az általános biztosítási feltételek az irányadók.

26

1. számú táblázat

A biztosító szolgáltatásainak maximális összege betöréses lopás biztosítási esemény során

Káridõponti vagyonvédelmi színvonal

A teljes limitösszegen belüli részlimitösszegek (E Ft) kockázati osztályonként

Teljes limitösszeg (E Ft)

II. Gépek, berendezések, felszerelések

III. Készletek

IV. Pénz,értékcikk, értékkészlet

Lezárt helyiség

20

20

0

20

Alapszintû minimális mechanikai védelem

300

400

0

500

Alapszintû minimális mechanikai védelem és alapszintû elektronikai jelzõrendszer

800

1 000

100

1 000

Alapszintû minimális mechanikai védelem és középszintû elektronikai jelzõrendszer, illetve Emelt szintû minimális mechanikai védelem

1 200

1 500

150

1 500

Emelt szintû minimális mechanikai védelem és alapszintû elektronikai jelzõrendszer

2 000

3 000

200

3 000

Emelt szintû minimális mechanikai védelem és középszintû elektronikai jelzõrendszer, illetve Részleges mechanikai védelem

4 000

5 000

300

5 000

Részleges mechanikai védelem és alapszintû elektronikai jelzõrendszer

8 000

10 000

500

10 000

Részleges mechanikai védelem és középszintû elektronikai jelzõrendszer, illetve Teljes körû mechanikai védelem

10 000

20 000

1 000

20 000

Teljes körû mechanikai védelem és alapszintû elektronikai jelzõrendszer

20 000

30 000

2 000

30 000

Teljes körû mechanikai védelem és középszintû elektronikai jelzõrendszer

30 000

50 000

3 000

50 000

Az 1. számú táblázatban meghatározottaktól eltérõ vagyonvédelmi kiépítettség esetén a biztosító egyedileg határozza meg a vagyoncsoportonkénti kártérítési felsõ határt.

27

A kiegészítõ biztosítások különös feltételei A kiegészítõ vízkárbiztosítás feltételei 1. A tûz- és elemikár-biztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítõ vízkárbiztosítás alapján a szerzõdésben meghatározott díj ellenében a biztosító megtéríti a kockázatviselés helyén kívülrõl jövõ víz által az alapbiztosításban biztosított vagyontárgyakban keletkezett beázáskárokat. 2. Nem téríti meg a biztosító • a talajvíz vagy belvíz által okozott károkat, • a szabadban tárolt, II. és III. kockázati osztályba tartozó, illetve nem a tárolási elõírások (2.sz. függelék VIII. fejezete) szerint tárolt, IV. kockázati osztályba tartozó vagyontárgyakban keletkezett károkat, • az építés vagy felújítás alatt álló épületek ideiglenes tetõzetének elégtelensége miatt keletkezett károkat, • a nyitva hagyott nyílászáró miatt keletkezett károkat, • az épületek külsõ - vakolatában, - festésében, - burkolatában keletkezett károkat, • az épületszerkezetek, valamint a szigetelések, tetõfedések, bádogozások kivitelezési hiányosságai, karbantartásának elmulasztása miatt keletkezett károkat, • a gombásodás, penészesedés formájában jelentkezõ károkat. 3. Önrészesedés A biztosító a kiegészítõ vízkárbiztosítás alapján nyújtott szolgáltatása összegébõl káreseményenként 10%-ot, de minimum a szerzõdõ által az alapbiztosításban választott összeget vonja le önrészesedés címén. 4. A kiegészítõ vízkárbiztosítás díja az alapbiztosítás indexálásával egyidejûleg, azzal arányos mértékben változik.

5. Az alapbiztosítás megszûnésével egy idõben a jelen kiegészítõ biztosítás is megszûnik. 6. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben az alapbiztosítás szabályai az irányadók.

A kiegészítõ indukciós villámcsapáskár-biztosítás feltételei 1. A tûz- és elemikár-biztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítõ indukciós villámcsapáskár-biztosítás alapján a szerzõdésben meghatározott díj ellenében a biztosító megtéríti – a biztosítási összegen belül – a kockázatviselés helyén, a villám becsapódásának 1 kilométeres körzetében a mágneses térerõváltozásával összefüggésben keletkezõ indukciós túlfeszültség által • a II. kockázati osztály (gépek, berendezések, felszerelések) alapbiztosításban biztosított vagyontárgyaiban keletkezett károkat, az ott meghatározott biztosítási összeg erejéig; • a tûz- és elemikár-biztosításban biztosított épületek tartozékaiban keletkezett túlfeszültségi károkat. 2. Önrészesedés A biztosító a kiegészítõ indukciós villámcsapáskárbiztosítás alapján nyújtott szolgáltatása összegébõl káreseményenként 10%-ot, de minimum a szerzõdõ által az alapbiztosításban választott összeget vonja le önrészesedés címén. 3. A kiegészítõ indukciós villámcsapáskár-biztosítás díja az alapbiztosítás II. vagyoncsoportjának indexálásával egyidejûleg, azzal arányos mértékben változik. 4. Az alapbiztosítás megszûnésével egy idõben a jelen kiegészítõ biztosítás is megszûnik. 5. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben az alapbiztosítás szabályai az irányadók.

28

A kiegészítõ üvegbiztosítás feltételei 1. A tûz- és elemikár-biztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítõ üvegbiztosítás alapján a biztosító a szerzõdésben meghatározott díj ellenében megtéríti a biztosított telephelyén lévõ, saját tulajdonú vagy bérelt • épület(ek), helyiség(ek), helyiségcsoportok szerkezetileg beépített, fix és nyitható ajtajainak és ablakainak üvegezésében, • a kirakatok üvegezésében, • a törésvédõ fóliákban, • a biztonsági üvegekben, • a beépített üvegfalakban bármely okból, balesetszerûen bekövetkezõ törésvagy repedéskárokat. 2. A biztosító a károkat naptári évenként a szerzõdõ által választott, és a kötvényen meghatározott biztosítási összegig téríti meg.

7. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben az alapbiztosítás szabályai az irányadók.

A kiegészítõ üvegbiztosítás bõvítésének feltételei 1. A tûz- és elemikár-biztosításhoz megkötött kiegészítõ üvegbiztosítás bõvítésével a szerzõdésben meghatározott díj ellenében a biztosító megtéríti a biztosított telephelyén lévõ saját tulajdonú vagy bérelt • kirakatszekrények üvegezésében, • berendezések, reklám- és cégtáblák üvegezésében, • tükörfelületekben bármely okból, balesetszerûen bekövetkezett törés- vagy repedéskárokat.

3. A jelen feltételek alapján a biztosítás nem fedezi • az üvegtáblát rögzítõ tartószerkezet javítási költségeit, • a törésvédõ fóliákban keletkezett károkat, ha a védendõ üvegfelület nem károsodott, • az üvegfelület díszítésében keletkezett károkat és a helyreállítással kapcsolatban felmerülõ többletköltségeket, • a szerzõdés megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett károkat, • a padlózatba épített üvegekben keletkezõ károkat, • az épületek javítása, karbantartása, építése, állványozása következtében keletkezett károkat, • a berendezések, a reklám- és a cégtáblák üvegezésében, valamint a tükörfelületekben keletkezett károkat.

2. A biztosító a károkat naptári évenként a szerzõdõ által választott, és a kötvényen meghatározott biztosítási összegig téríti meg.

4. Önrészesedés A biztosító a kiegészítõ üvegbiztosítás alapján nyújtott szolgáltatása összegébõl káreseményenként 10%-ot von le önrészesedés címén.

5. A keletkezett károkat a biztosító kizárólag a helyreállítási számla alapján téríti meg.

5. A biztosító szolgáltatást kizárólag részletes helyreállítási számla alapján teljesít.

29

6. Az alapbiztosítás megszûntével egy idõben a jelen kiegészítõ biztosítás is megszûnik.

3. Az üvegbiztosítás bõvítésének biztosítási összege eltérhet a kiegészítõ üvegbiztosításban választott biztosítási összegtõl. 4. Jelen feltételek alapján nem téríti meg a biztosító • a szoláriumgép üvegezésében, • a reklám- és cégtáblák tartószerkezetében, az üvegezést rögzítõ tartószerkezetükben és az elektromos berendezéseikben, • a tükörfelületek keretében és tartószerkezetében, • a kizárólag az üvegfelület díszítésében és festésében keletkezett károkat.

6. Önrészesedés A biztosító a kiegészítõ üvegbiztosítás bõvítése alapján nyújtott szolgáltatása összegébõl káreseményenként 10%-ot von le önrészesedés címén.

7. A kiegészítõ üvegbiztosítás megszûnésével egyidejûleg jelen biztosítás is megszûnik.

5. Az alapbiztosítás megszûnésével egy idõben a jelen kiegészítõ biztosítás is megszûnik.

8. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben az alapbiztosítás szabályai az irányadók.

6. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben az alapbiztosítás szabályai az irányadók.

A kiegészítõ – betöréses lopással kapcsolatos – épületrongálás-biztosítás feltételei

A kiegészítõ küldöttrablásbiztosítás feltételei

1. A betöréseslopás- és rablásbiztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítõ (betöréses lopással kapcsolatos) épületrongálásbiztosítás alapján a szerzõdésben meghatározott díj ellenében a biztosító megtéríti – naptári évenként a szerzõdésben meghatározott biztosítási összegig – azokat a kockázatviselés helyén bekövetkezett épületrongálási károkat, amelyek az ott elkövetett betöréses lopással vagy annak kísérletével összefüggésében keletkeztek. 1.1. A biztosító megtéríti továbbá – a biztosítási összegen belül – a betöréses lopással vagy annak kísérletével összefüggésben a felszerelt és üzembe helyezett épületfelszerelésekben, illetve épülettartozékokban keletkezett lopáskárokat is, • ha e tárgyakat legalább lezárt helyiségbõl (a 2. sz. függelék I. pontja) tulajdonították el, vagy • ha azok az épület falához kívülrõl, 3 méternél magasabban voltak rögzítve. 2. A biztosító nem téríti meg • a kizárólag vandalizmusból eredõ károkat, • a kaputelefon-rendszer kültéri egységét ért rongálás-, illetve lopáskárokat. 3. A biztosító szolgáltatásának feltétele a rendõrségi feljelentés és a nyomozást megszüntetõ határozat, illetve a rendõrség igazolása, hogy a gyanúsított(ak) ellen büntetõeljárás folyik. 4. Önrészesedés A biztosító a kiegészítõ épületrongálás-biztosítás alapján nyújtott szolgáltatása összegébõl, káreseményenként 10%-ot von le önrészesedés címén.

(a küldött pénz elrablására vonatkozó kiegészítõ feltétel)

1. A betöréseslopás- és rablásbiztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítõ küldöttrablás-biztosítás alapján – a szerzõdésben meghatározott díj ellenében – a biztosító megtéríti a biztosított alkalmazottai vagy megbízottai által – a Magyar Köztársaság területén, a pénzkészletek szállítási szabályai szerint (2. számú függelék), az elõre meghatározott útvonalon és idõtartamon belül – szállított készpénz elrablásából származó kárt. 2. Kiegészítõ küldöttrablás-biztosítás kizárólag az alapbiztosításban biztosított pénzkészletre (IV/a vagyoncsoport) köthetõ. 3. A biztosítási összeg a küldöttenként meghatározott és a kötvényen rögzített, legnagyobb szállított, ezer forintban meghatározott készpénz értéke (csúcsérték). 3.1. Alulbiztosítás esetén a biztosító arányos kártérítést alkalmaz. 4. A biztosító szolgáltatása A biztosító • káreseményenként az igazolt rabláskár mértékéig, de legfeljebb a szerzõdésben meghatározott csúcsértékig, • naptári évenként legfeljebb a betöréseslopás- és rablásbiztosításra feladott pénzkészlet biztosítási összege erejéig nyújt szolgáltatást. 4.1. A biztosító szolgáltatásának feltétele a rendõrségi feljelentés, valamint a nyomozást megszüntetõ határozat vagy a rendõrség igazolása, hogy a gyanúsított(ak) ellen büntetõeljárás folyik.

30

5. Önrészesedés A biztosító a kiegészítõ küldöttrablás-biztosítás alapján nyújtott szolgáltatása összegébõl 10%-ot von le önrészesedés címén. 6. Mentesülés A biztosító – az általános biztosítási feltételek 17. pontjában foglaltakon túlmenõen – mentesül a kártérítési kötelezettség alól, • ha a szállítás során nem teljesülnek a szállítási szabályzat elõírásai (a 2. számú függelék IX. fejezete); • ha a szállítást és/vagy a kíséretet 18 éven aluli vagy arra nem alkalmas (korlátozottan cselekvõképes) személy végzi. 7. Az alapbiztosítás vagy annak a pénzkészletekre vonatkozó részének (a IV/a vagyoncsoport betöréseslopás- és rablásbiztosítása) megszûnésével egy idõben jelen kiegészítõ biztosítás is megszûnik. 8. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben az alapbiztosítás szabályai az irányadók.

A kiegészítõ általános felelõsségbiztosítás feltételei 1. A tûz- és elemikár-biztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosítás) megkötött kiegészítõ általános felelõsségbiztosítás alapján – a szerzõdésben meghatározott díj ellenében – a biztosító az alábbiak szerint megtéríti a Magyar Köztársaság területén e szerzõdés hatálya alatt a vállalkozási tevékenység végzésével összefüggésben, szerzõdésen kívüli harmadik személynek okozott személysérüléses vagy dolgokban keletkezett károkat, amelyekért a magyar jog szabályai szerint a biztosított kártérítési kötelezettséggel tartozik. 2. Kizárások 2.1. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek • az épülethasználói és bérlõi felelõsségbiztosítás, • a gépjármû-felelõsségbiztosítás, • a munkáltatói felelõsségbiztosítás és egyéb • szakmai vagy szolgáltatás felelõsségbiztosítás alapján téríthetõk.

31

2.2 Nem terjed ki a biztosítás • a javításra vagy újrafeldolgozásra átvett gépekben, anyagokban, berendezésekben, készletekben szerzõdésszegéssel okozott károkra, • a biztosított vezetõ tisztségviselõi által, ilyen minõségükben okozott károkra, • a kötbérre, bírságra és egyéb büntetõ jellegû költségekre, • a környezetszennyezéssel okozott károkra, • ha a kár jogszabályban, egyéb elõírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végzett munka során keletkezett, • a hatósági engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, az azzal okozati összefüggésben keletkezett károkra, • a jogszabályban meghatározott felelõsségnél szigorúbb, szerzõdésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigényekre, • a termék vagy szolgáltatás hibájából keletkezett (termékfelelõsségi) károkra, • a tanulók és hallgatók által a gyakorlati képzés alatt okozott károkra, • a munkáltató által kezdeményezett és jóváhagyott társadalmi munka során keletkezett károkra, • a szerzõdésszegéssel a szerzõdõ partnernek okozott károkra, • a házi- és a vadállatok által okozott károkra, • valamely ingatlanban az alátámasztások gyengítése, eltávolítása, rezgése vagy a megépítésük elmulasztása miatt bekövetkezõ károkra, • a vízi és a légi jármûvek, a gépjármûvek (A tûz- és elemikár-biztosítás különös feltételeinek 2.4.3. pontja), a mezõgazdasági vontatók, a lassú jármûvek üzemeltetésével, használatával okozott károkra, • a munkagépek által okozott nem baleseti jellegû útrongálási, mesterséges tereptárgyakban okozott (töltés, támfal stb.), illetve a talaj vagy növényi kultúrák letaposásából származó károkra, • a vagyontárgyak (ideértve a pénzt, értékpapírokat, értékcikkeket) elvesztésébõl eredõ károkra, valamint amelyeket • azokra a károkra, amelyeket a biztosítottak egymással, alkalmazottaikkal, megbízottjaikkal vagy hozzátartozóikkal szemben érvényesítenek.

3. A biztosítási összeg 3.1. A biztosító a károkat • naptári évenként a szerzõdõ által választott, és a kötvényen meghatározott biztosítási összegig (éves kártérítési limit), • káreseményenként legfeljebb az éves kártérítési limit 50%-áig téríti meg. 3.2. Több, azonos okból bekövetkezett, idõben összefüggõ káresemény egy biztosítási eseménynek minõsül. 3.2.1. Ha több károsult együttes kára meghaladja a kártérítési limitösszeget, akkor a biztosító arányosan téríti meg a kárt. 4. A kárbejelentés és a biztosító szolgáltatásának különös szabályai 4.1. A felek megegyeznek abban, hogy a biztosítási esemény bejelentése a biztosított kötelessége. 4.2. A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az õ kezéhez fizessen, ha a károsult követelését õ egyenlítette ki. 4.3. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérõl gondoskodott, vagy ezekrõl lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét, s a képviselettel felmerülõ költségek is a biztosítót terhelik. 4.4. A biztosító nem téríti meg a károsult • elmaradt hasznait – kivéve a károsult személyi sérülésével összefüggésben bekövetkezett rendszeres jövedelem kiesést –, • gazdasági veszteségeit és az egyéb olyan következményi károkat, amelyek abból származtak, hogy a károsult nem tudott eleget tenni vállalt vagy jogszabályon alapuló kötelezettségeinek. 4.5. A biztosító a kiegészítõ általános felelõsségbiztosítás alapján nyújtott szolgáltatása összegébõl nem von le önrészesedést. 4.6. A járadék tõkésítésére vonatkozó szabályok Ha a biztosító járadékfizetésre köteles, akkor

a járadékszolgáltatás jogosultja és a biztosító megállapodhatnak, hogy a biztosító járadékfolyósítás helyett egyösszegû kártérítést nyújt a biztosítási összeg erejéig. A biztosító a járadék tõkeértékét az 1990. évi halandósági tábla alapján, 3,5% technikai kamatláb figyelembevételével állapítja meg. 5. A biztosító megtérítési igénye A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti a biztosítót a szolgáltatási kötelezettség alól a károsulttal szemben. 5.1. A biztosító azonban a kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a) a kárt a biztosított szándékosan vagy súlyosan gondatlanul (Az általános biztosítási feltételek 17.2. pontja) okozta, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartása nem volt jogellenes, b) a kár a biztosított – vezetõ munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltõ – alkalmazottjának, megbízottjának, tagjának 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkohol-szintet meghaladó ittas vagy kábító hatású szer hatása alatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett, c) a kárt a biztosított a kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettségek, a foglalkozási vagy balesetvédelmi szabályok súlyos megsértésével okozta, illetve ezen szabályok olyan ismétlõdõ vagy folyamatos megsértésével idézte elõ, amibõl eredõen három éven belül már következett be biztosítási esemény. 6. Egyéb rendelkezések 6.1. Az alapbiztosítás megszûnésével egy idõben jelen kiegészítõ biztosítás is megszûnik. 6.2. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben az alapbiztosítás szabályai az irányadók.

A kiegészítõ épülethasználói felelõsségbiztosítás feltételei 1. A tûz- és elemikár-biztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosítás) megkötött

32

kiegészítõ épülethasználói felelõsségbiztosítás alapján – a szerzõdésben meghatározott díj ellenében – a biztosító megtéríti az alábbiak szerint az e szerzõdés hatálya alatt, szerzõdésen kívüli harmadik személynek okozott személysérüléses vagy dolgokban keletkezett károkat, amelyekért a biztosított, mint a kötvényen megjelölt telephely • tulajdonosa, • építtetõje, • felújítója, • bérlõje, e minõségében a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik. 2. A kockázatviselés helye: a Magyar Köztársaság területe. 3. Megtéríti a biztosító • a társasházi vagy • a szövetkezeti formában mûködõ több lakó- és/vagy telephelyegységet magában foglaló épületben biztosított telephely (helyiség, helyiségcsoport) esetén azokat a károkat is, amelyeket tûz, robbanás, összeroppanás, valamint vezetékekbõl, azok szerelvényeibõl kiömlõ víz vagy gõz idézett elõ, és amelyek miatt • a közösség, • a tulajdonostárs(ak), • a szövetkezet tagja(i) kártérítési igényt érvényesítenek. 4. Kizárások: Nem téríti meg a biztosító • a folyamatos környezetszennyezéssel (a levegõ, a talaj, a víz stb. szennyezésével) okozott, nem baleseti eredetû, • az engedélyhez kötött, de engedély nélkül végzett tevékenység által okozott, • ha a kár jogszabályban, egyéb elõírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végzett munka során keletkezett, • a házi- és a vadállatok által okozott, • valamely ingatlanban az alátámasztások gyengítése, eltávolítása, rezgése vagy a megépítésük elmulasztása miatt bekövetkezõ károkat, valamint • azokat a károkat, amelyeket a biztosítottak

33

egymással, alkalmazottaikkal, megbízottjaikkal vagy hozzátartozóikkal szemben érvényesítenek. 5. A biztosítási összeg 5.1. A biztosító a károkat • naptári évenként a szerzõdõ által választott, és a kötvényen meghatározott biztosítási összegig (éves kártérítési limit), • káreseményenként legfeljebb az éves kártérítési limit 50%-áig téríti meg. 5.2. Több, azonos okból bekövetkezett, idõben összefüggõ káresemény egy biztosítási eseménynek minõsül. 5.2.1. Ha több károsult együttes kára meghaladja a kártérítési limitösszeget, akkor a biztosító arányosan téríti meg a kárt. 6. A kárbejelentés és a biztosító szolgáltatásának különös szabályai 6.1. A felek megegyeznek abban, hogy a biztosítási esemény bejelentése a biztosított kötelessége. 6.2. A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az õ kezéhez fizessen, ha a károsult követelését õ egyenlítette ki. 6.3. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérõl gondoskodott, vagy ezekrõl lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét, s a képviselettel felmerülõ költségek is a biztosítót terhelik. 6.4. A biztosító nem téríti meg a károsult • elmaradt hasznait (ide nem értve a károsult személyi sérülésével összefüggésben bekövetkezett rendszeres jövedelem kiesést), • gazdasági veszteségeit és az egyéb olyan következményi károkat, amelyek abból származtak, hogy a károsult nem tudott eleget tenni vállalt vagy jogszabályon alapuló kötelezettségeinek. 6.5. A biztosító a kiegészítõ épülethasználói

felelõsségbiztosítás alapján nyújtott szolgáltatása összegébõl nem von le önrészesedést. 6.6. A járadék tõkésítésére vonatkozó szabályok Ha a biztosító járadékfizetésre köteles, akkor a járadékszolgáltatás jogosultja és a biztosító megállapodhatnak, hogy a biztosító járadékfolyósítás helyett egyösszegû kártérítést nyújt a biztosítási összeg erejéig. A biztosító a járadék tõkeértékét az 1990. évi halandósági tábla alapján 3,5% technikai kamatláb figyelembevételével állapítja meg. 7. A biztosító megtérítési igénye A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti a biztosítót a szolgáltatási kötelezettség alól a károsulttal szemben. 7.1. A biztosító azonban a kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a) a kárt a biztosított szándékosan vagy súlyosan gondatlanul (Az általános biztosítási feltételek 17.2. pontja) okozta, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartása nem volt jogellenes, b) a kár a biztosított – vezetõ munkakört, vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltõ – alkalmazottjának, megbízottjának, tagjának 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkohol-szintet meghaladó ittas vagy kábító hatású szer hatása alatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett, c) a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért következett be, mert a biztosított nem tette meg a szükséges intézkedéseket a kármegelõzés érdekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár ismétlõdésének veszélyére írásban is figyelmeztette. 8. Egyéb rendelkezések 8.1. Az alapbiztosítás megszûnésével egy idõben jelen kiegészítõ biztosítás is megszûnik. 8.2. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben az alapbiztosítás szabályai az irányadók.

A kiegészítõ bérlõi felelõsségbiztosítás feltételei 1. A tûz- és elemikár-biztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosítás) megkötött kiegészítõ bérlõi felelõsségbiztosítás alapján – a szerzõdésben meghatározott díj ellenében – a biztosító az alábbiak szerint megtéríti azokat a kockázatviselés helyén az e szerzõdés hatálya alatt a • tûz, • robbanás, összeroppanás, • vezetékekbõl kiömlõ víz vagy gõz által okozott dologi károkat, amelyekért a biztosított – mint a kötvényen megjelölt telephely (épület, helyiség vagy helyiségcsoport) bérlõje – a bérbeadóval szemben a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik. 2. A kockázatviselés helye a biztosított bérelt telephelye. 3. Kizárások: A biztosító jelen feltételek alapján nem téríti meg • a folyamatos környezetszennyezéssel (a levegõ, a talaj, a víz stb. szennyezésével) okozott, nem baleseti eredetû, • a jogszabályban, egyéb elõírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végzett munka során keletkezett, • az engedélyhez kötött, de engedély nélkül végzett tevékenység által okozott, • a házi- és a vadállatok által okozott, • valamely ingatlanban az alátámasztások gyengítése, eltávolítása, rezgése vagy a megépítésük elmulasztása miatt bekövetkezõ károkat, valamint • azokat a károkat, melyeket a biztosítottak egymással, megbízottjaikkal vagy hozzátartozóikkal szemben érvényesítenek. 4. A biztosítási összeg 4.1. A biztosító a károkat • naptári évenként a szerzõdõ által választott, és a kötvényen meghatározott biztosítási összegig (éves kártérítési limit), • káreseményenként legfeljebb az éves kártérítési limit 50%-áig téríti meg.

34

4.2. Több, azonos okból bekövetkezett, idõben összefüggõ káresemény egy biztosítási eseménynek minõsül. 4.2.1. Ha több károsult együttes kára meghaladja a kártérítési limitösszeget, akkor a biztosító arányosan téríti meg a kárt. 5. A kárbejelentés és a biztosító szolgáltatása 5.1. A felek megegyeznek abban, hogy a biztosítási esemény bejelentése a biztosított kötelessége. 5.2. A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az õ kezéhez fizessen, ha a károsult követelését õ egyenlítette ki. 5.3. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérõl gondoskodott, vagy ezekrõl lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét, s a képviselettel felmerülõ költségek is a biztosítót terhelik. 5.4. A biztosító nem téríti meg a károsult • elmaradt hasznait (ide nem értve a károsult személyi sérülésével összefüggésben bekövetkezett rendszeres jövedelem kiesést), • gazdasági veszteségeit, és az egyéb olyan következményi károkat, amelyek abból származtak, hogy a károsult nem tudott eleget tenni vállalt vagy jogszabályon alapuló kötelezettségeinek. 5.5. A biztosító a kiegészítõ bérlõi felelõsségbiztosítás alapján nyújtott szolgáltatása összegébõl nem von le önrészesedést. 6. A biztosító megtérítési igénye A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti a biztosítót a szolgáltatási kötelezettség alól a károsulttal szemben. A biztosító azonban a kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a) a kárt a biztosított szándékosan vagy súlyosan gondatlanul (Az általános biztosítási feltételek 17.2. pontja) okozta, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartása nem volt jogellenes,

35

b) a kár a biztosított – vezetõ munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltõ – alkalmazottjának, megbízottjának, tagjának 0,8 ezrelék véralkoholvagy 0,5 mg/ légalkohol-szintet meghaladó ittas vagy kábító hatású szer hatása alatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett, c) a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért következett be, mert a biztosított nem tette meg a szükséges intézkedéseket a kármegelõzés érdekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár ismétlõdésének veszélyére írásban is figyelmeztette. 7. Egyéb rendelkezések 7.1. Az alapbiztosítás vagy az épülethasználói felelõsségbiztosítás megszüntetésével egyidejûleg jelen kiegészítõ biztosítás is megszûnik. 7.2. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben az alapbiztosítás szabályai az irányadók.

A kiegészítõ munkahelyibaleset-biztosítás feltételei 1. A tûz- és elemikár-biztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítõ munkahelyibalesetbiztosítás alapján a szerzõdésben meghatározott díj megfizetése ellenében a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a jelen feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezte esetén az alábbiak szerinti mértékû balesetbiztosítási összeget fizet. 2. A baleset-biztosítási összegre jogosultak köre 2.1. A jelen kiegészítõ baleset-biztosítás alapján a baleset-biztosítási teljes, maradandó, illetve múlékony egészségkárosodási összegre az alapbiztosítás szabályai szerint biztosítottnak minõsülõ a) természetes személy és a káridõpontban vele munkaviszonyban álló személy(ek), illetve az ilyen minõségben a segítõ családtagja(i) – a továbbiakban: biztosított –, b) jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társasággal a káridõpontban munkaviszonyban álló személy(ek) – a továbbiakban: biztosított –, jogosult(ak).

2.2. A baleset-biztosítási haláleseti szolgáltatást a biztosító – a biztosított által megnevezett kedvezményezett hiányában – a biztosított örököse(i) számára nyújtja. 3. A kockázatviselés helye A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye a Magyar Köztársaság területe. 4. Biztosítási események 4.1. Biztosítási eseménynek minõsül, ha szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben a biztosított(ak)at • a telephelyen, illetve azon kívül hivatalos munkavégzés közben, • a telephelyen kívül, a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó, saját (érvényes szerzõdés megléte esetén) vagy a munkáltató által bérelt (lízingelt), illetve munkavégzés céljára átadott (szolgálati) gépjármû igazolt használata (kiküldetés) közben, • a lakás és a munkahely közötti, megszakítás nélküli útvonalon való közlekedése során, akaratán kívül hirtelen fellépõ olyan külsõ behatás (baleset) éri, amelynek következtében a) a balesettõl számított egy éven belül meghal, b) a balesetbõl eredõen maradandó teljes (100%-os) egészségkárosodást szenved, c) a balesetbõl eredõen maradandó 10%-os vagy azt meghaladó egészségkárosodást szenved, d) a balesetbõl eredõen múlékony munkaképtelenséggel járó sérülést szenved (csonttörés, csontrepedés vagy olyan sérülés, amely 10%-on aluli maradandó egészségkárosodást okoz, illetve legalább 28 nap munka- vagy keresõképtelenséggel jár). 4.2. Nem biztosítási esemény • a megemelés, a rándulás, a fagyás, a napszúrás és a hõguta; • az öngyilkosság, az öncsonkítás vagy ezek kísérlete. 5. Nem terjed ki a biztosítás a) a baleset elõtt bármely okból már károsodott, sérült, csonkolt, illetõleg funkciójukban korlátozott testrészekre, szervekre, b) az olyan balesetekre, amelyek háborús, polgárháborús eseményekkel, sztrájkkal, tüntetéssel, terrorcselekményekkel közvetlen

vagy közvetett okozati összefüggésben következtek be, c) az él- és minõsített sportolóknak sporttevékenységük során elszenvedett balesetére, valamint a szervezett tömegsport-tevékenység közben bekövetkezett balesetekre (sportbaleset), d) a sugárzó anyagok hatására bekövetkezett egészségkárosodásra vagy ilyen okból bekövetkezõ baleseti halálra. 5.1. Nem téríti meg a biztosító • a foglalkozási, munkaköri ártalomból eredõ megbetegedést, • a biztosítottak számára szervezett csoportos kulturális és sportrendezvényen, kiránduláson bekövetkezett közlekedési balesetbõl eredõ kárt, • a biztosítottal munkaviszonyban nem álló személy kárát, • a kötbért, bírságot és egyéb büntetést. 6. A biztosítási összeg A kiegészítõ munkahelyibaleset-biztosítás induló biztosítási összege 500 000 forint, melyet a szerzõdõ választása szerint – 2 millió forint összeghatárig – többszörözhet. 7. A biztosító szolgáltatása 7.1. A jelen kiegészítõ baleset-biztosítás alapján a biztosító biztosítási eseményenként a szerzõdõ által választott biztosítási összeg százalékban meghatározott részét fizeti ki a biztosított(ak)nak. 7.2. A biztosítási esemény bekövetkeztekor fizetendõ kártérítési limitösszegeket (a biztosítási összeg %ában megadva) az alábbi táblázat tartalmazza: Biztosítási esemény

A biztosító szolgáltatása

a) Baleseti halál esetén

a biztosítási összeg 50%-a.

b) Baleset miatt bekövetkezõ

a biztosítási összeg 100%-a.

maradandó, teljes (100%-os) egészségkárosodás esetén c) Baleseti maradandó, 10%-os

a biztosítási összegnek a baleseti

vagy azt meghaladó részleges

egészségkárosodás mértéke szerinti

egészségkárosodás esetén

arányos része (7.4. vagy/és 7.5. pont).

d) Balesetbõl eredõ csonttörés,

a biztosítási összeg 1%-a.

csontrepedés, illetve olyan sérülés,

E térítés a biztosítottat egy

amely 10%-on aluli maradandó

balesetbõl eredõen egyszer

egészségkárosodást okoz, illetve

illeti meg.

legalább 28 nap munka- vagy keresõképtelenséggel jár

36

7.3. A maradandó egészségkárosodás [6.2.b) és 6.2.c) pont] miatt kifizetésre kerülõ biztosítási összegbõl a múlékony munkaképtelenség [6.2.d) pont] címén kifizetett biztosítási összeget a biztosító levonja. Az egy balesetbõl eredõ maradandó egészségkárosodás esetén teljesített összes kifizetések a maradandó teljes egészségkárosodás [6.2.b) pont] esetére megállapított biztosítási összeget nem haladhatják meg. 7.4. A baleset folytán bekövetkezett maradandó egészségkárosodás mértékét szervek, végtagok elvesztése, bénulása, illetõleg funkciókiesése esetén az alábbi táblázat szerint kell megállapítani: Maradandó egészségkárosodás mértékének megállapítása A testrészek egészségkárosodása

mértékével nem ért egyet, a biztosító által megjelölt független orvosszakértõi testülethez (orvosi bizottsághoz) fordulhat. A vizsgálat díját a biztosító viseli. A biztosítottnak az orvosi bizottság elõtt való megjelenésével járó kiadásait (utazási költségét - II. o. vasúti jegyét) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha a bizottság magasabb egészségkárosodási mértéket állapított meg, vagy a bizottság felülvizsgálatát a biztosító kérte. 8. A biztosító a biztosítási összegen felül 50 ezer Ft-ig megtéríti a biztosítási esemény kapcsán a biztosított saját ruházatában igazoltan keletkezett kárt.

Térítés a biztosítási összeg %-ában

mindkét szem látóképességének elvesztése, mindkét felkar

100

– alkar vagy kéz – elvesztése, egyik kar vagy kéz és comb vagy

9. A biztosító a kiegészítõ baleset-biztosítás alapján nyújtott szolgáltatása összegébõl nem von le önrészesedést.

lábszár elvesztése (felsõ végtag + alsó végtag csonkolása) mindkét lábszár elvesztése

90

egyik comb elvesztése, egyik felkar elvesztése

80

egyik lábszár elvesztése, egyik alkar elvesztése, beszélõképesség

70

teljes elvesztése, minkét fül hallóképességének teljes elvesztése egyik kéz elvesztése (csuklón alul)

65

egyik láb teljes elvesztése (boka alatt)

40

egyik szem látóképességének teljes elvesztése

35

egyik fül hallóképességének teljes elvesztése

25

Egy szerv részbeni csonkolásánál a térítés mértéke az e pontban szereplõ térítési százalékok megfelelõ hányada.

7.5. A maradandó egészségkárosodás mértékét a fenti táblázatban felsorolt szervek, illetve végtagok elvesztése esetén a szükséges iratok bemutatásától számított 15 napon belül, egyébként legkésõbb a balesetet követõ 2 éven belül meg kell állapítani. A táblázatban fel nem sorolt esetekben a maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa állapítja meg, ideértve az egyes szervek, illetve végtagok olyan funkciókiesését, amely nem jár azok elvesztésével. Az egészségkárosodás mértékének megállapításánál nem a foglalkozással összefüggõ munkaképességcsökkenést, hanem a bármely munka végzésénél egyaránt figyelembe vehetõ általános funkciókiesést kell értékelni. 7.6. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megállapított maradandó egészségkárosodás

37

10. A biztosító mentesülése Mentesül a biztosító a baleset-biztosítási összeg kifizetése alól, ha • a biztosítási eseményt jogellenesen a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása, • a biztosított 4.1.a) pont szerinti halálát jogellenesen a kedvezményezett szándékos magatartása okozta. 10.1. A balesetet akkor kell súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak tekinteni, ha a baleset a biztosított • szándékosan elkövetett súlyos bûncselekménye folytán, vagy azzal összefüggésben, • 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkoholszintet meghaladó ittas állapotával közvetlen okozati összefüggésben következett be, • érvényes jogosítvány (vezetõi engedély) nélkül, vagy 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkohol-szintet meghaladó ittas gépkocsivezetése közben következett be, és mindkét esetben a biztosított más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett. 11. Az alapbiztosítás megszûnésével egyidejûleg a jelen kiegészítõ biztosítás is megszûnik. 12. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben az alapbiztosítás szabályai az irányadók.

A kiegészítõ géptörésbiztosítás feltételei 1. A betöréseslopás- és rablásbiztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítõ géptörés-biztosítás alapján – a szerzõdésben meghatározott díj ellenében – a biztosító az alábbiak szerint megtéríti a biztosított, üzembe helyezett gép(ek) és gépi berendezés(ek) véletlen, váratlan formában, balesetszerûen bekövetkezett törés- vagy repedéskárait, amelyek a vagyontárgy(ak) részleges vagy teljes mûködésképtelenségét okozzák. 2. Biztosított vagyontárgy A jelen feltételek szerint biztosított vagyontárgynak minõsülnek az alapbiztosítás II./a vagyoncsoportjában a) az új értéken biztosított, saját tulajdonban lévõ • gépek, • a vállalkozói tevékenység végzéséhez szükséges gépi berendezések, • mûszerek, • az igazgatási és egyéb felszerelések közül a gépek, b) a valóságos (avult) értéken biztosított saját vagy idegen tulajdonban lévõ bérelt, kölcsönvett vagy lízingszerzõdéssel bérbe vett gépek, amelyeket a szerzõdõ az ajánlat mellékletét képezõ tételes listán (megnevezés, azonosítójel, biztosítási összeg) felsorol. 3. Géptörés (gépbaleset) biztosítási eseménynek kizárólag az minõsül, ha a kár oka: • anyaghiba, tervezési vagy kivitelezési hiba, és az garanciálisan nem javítható, • rázkódás (rezonancia), alkatrészek kilazulása, • túlhevülés (ide nem értve hõnek, lángnak rendeltetésszerûen kitett berendezésekben keletkezett törés- és repedéskárokat), • túlpörgés (a centrifugális erõ hatása), • rövidzárlat, • a mérõ-, szabályozó-, vezérlõ- és biztonsági berendezések meghibásodása. 3.1. Nem minõsülnek biztosítási eseménynek • a pótalkatrészekben, tartozékokban keletkezett károk, ha az alapgép semmisült meg, • a gép lassú, fokozatos állagromlása (korrózió,

kopás, a felületek karcolódása, vízkövesedés, szennyezõdés), • a lassan végbemenõ deformálódás, hasadás, törés, repedés, réteges hasadás, hibás csõcsatlakozás, a tömítések javítása, • az üzemszerû elhasználódás miatt sûrûn cserélõdõ alkatrészekben, a nem fémbõl készült alkatrészekben (a porlasztókban, a tûzálló burkolatokban, a védõrácsozatban, fogaskerékben, meghajtószíjakban, meghajtóláncokban, szállítószalagok hevederjében és gördülõ elemeiben, gumiabroncsokban, összekötõ kábelekben és tömlõkben, szûrõkben és szitákban, csomagolóanyagokban) keletkezett károk. 4. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a • számítógépekre, • a szabadban vagy a telephelyen kívül üzemeltetett gépekre, • a személy- és a teherszállító, a vízi és a légi jármûvekre, • a termelésbõl mûszaki elhasználódás vagy avultság miatt kivont tárgyi eszközökre, • a munkagépként üzemelõ, rendszámmal ellátott és rendszám nélküli jármûvekre. 5. Kizárások Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek a gép • próbaüzeme, • szabálytalan üzemeltetése, • túlterhelése, • szállítása, leesése, lökése, ütközése során, továbbá • a gépet üzemeltetõ dolgozó súlyos gondatlansága miatt keletkeztek, valamint amelyeket • a szerzõdõ/biztosított a biztosítási szerzõdés megkötésekor ismert, de nem hozott a biztosító tudomására. 6. A biztosító szolgáltatása 6.1. A géptörés-biztosítás alapján a biztosító kizárólag a gépekben, gépi berendezésekben keletkezett kárt téríti meg, naptári évenként legfeljebb a jelen kiegészítõ biztosításban biztosított gépek és gépi berendezések káridõponti biztosítási összegéig.

38

6.2. A biztosító a keletkezett kárt valóságos (káridõponti avult) értéken téríti meg. A káridõponti értéket a biztosító az új árból az értékemelkedést levonva határozza meg. 6.3. Az elektromos forgógép újratekercselésének költségét a biztosító 50%-ban téríti meg, ha a tekercselés költsége nem haladja meg a gép valóságos (káridõponti avult) értékének a 80%-át. 6.4. Nem téríti meg a biztosító • a sürgõsségi helyreállításból származó felárat, a túlmunka többletköltségeit, • a következményi károkat, • a gépbalesetbõl eredõ veszteségeket, a kötbéreket és bírságokat. 7. Önrészesedés A biztosító a kiegészítõ géptörés-biztosítás alapján nyújtott szolgáltatása összegébõl 10%-ot von le önrészesedés címén. 8. A II/a vagyoncsoport betöréseslopás- és rablásbiztosításának megszûnésével egyidejûleg a jelen kiegészítõ biztosítás is megszûnik. 9. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben az alapbiztosítás feltételei az irányadók.

A kiegészítõ szállítmánybiztosítás feltételei 1. A betöréseslopás- és rablásbiztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítõ szállítmánybiztosítás alapján – a szerzõdésben meghatározott díj ellenében – a biztosító megtéríti az alapbiztosításban biztosított saját vagy idegen tulajdonú árukészletben, kész- és félkész termékben, valamint a javításra vagy bizományba átvett vagyontárgyakban a saját tulajdonú (illetve bérelt vagy lízingelt) gépjármûvel végzett belföldi szállítás során a Magyar Köztársaság területén bekövetkezõ károkat az alábbiak szerint. 2. A kockázatviselés tartama a szállítmány haladéktalan szállításához elvégzett berakodás befejezésétõl a rendeltetési helyen az áru haladéktalan kirakodása megkezdéséig terjedõ idõszak.

39

3. A biztosított vagyontárgyak Biztosított vagyontárgynak minõsülnek az alapbiztosításban biztosított, a III. kockázati osztályba tartozó • saját vagy idegen tulajdonú árukészlet, • saját gyártású kész- és félkész termékek, • idegen tulajdonú javításra átvett vagyontárgyak. 4. A biztosítási események 4.1. Tûz Az az égés, amelyet füst- és lángképzõdés mellett hõfelszabadulás jellemez, és rendeltetésszerû gócpont nélkül vagy azt elhagyva a biztosított szándéka ellenére, balesetszerûen jön létre, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. 4.1.1. Megtéríti a biztosító az öngyulladásból keletkezett és továbbterjedõ tûz által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat. 4.1.2. Nem minõsül biztosítási eseménynek az a tûzkár, amelyik • erjedés, befülledés, felületi pörkölõdés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, vegyi folyamat, • elektromos berendezésekben és vezetékeikben keletkezõ, továbbterjedéssel nem járó zárlat következtében keletkezett. 4.2. Villámcsapás A biztosított vagyontárgyba közvetlenül becsapódó, látható roncsolási nyomot hagyó villám által okozott kár. 4.2.1. A biztosító nem téríti meg azokat a villámcsapáskárokat, amelyek a villámcsapás indukciós hatásaként keletkeztek. 4.3. Robbanás (robbantás) A gázok vagy gõzök tágulásán alapuló hirtelen, váratlan, balesetszerû erõmegnyilvánulás, amely gyorsan lefutó hõtermeléssel és nagy nyomással jár, és a biztosított vagyontárgyban kárt okoz. 4.3.1. A biztosító nem téríti meg a robbanáskárt, ha az légi jármû hangrobbanásából származik. 4.4. Vihar Az olyan légmozgás, amelynek sebessége eléri óránként az 54 kilométert. 4.4.1. Biztosítási esemény a vihar következtében • a biztosított vagyontárgyban keletkezett kár, továbbá • a szállító gépjármû ponyváján keletkezett nyíláson keresztül a károsító hatással egyidejûleg beömlõ csapadék által okozott kár.

4.5. Jégverés A jégszemcsék dinamikus erõhatása miatt a biztosított vagyontárgyban keletkezett kár, továbbá az emiatt a szállító gépjármû ponyváján keletkezett nyíláson keresztül a jégverés károsító hatásával egyidejûleg beömlõ csapadék által okozott kár. 4.5.1. Jégverés biztosítási esemény alapján nem térül meg a fólia- és ponyvafedésben keletkezett kár. 4.6. Földcsuszamlás A földfelszíni talajrétegek (kõ- vagy földtömeg) hirtelen, váratlan, lejtõirányú elcsúszása által okozott kár. 4.6.1. Földcsuszamlás biztosítási esemény alapján nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az tudatos emberi tevékenység során vagy miatt lép fel (pl. bányászati tevékenység, alagút vagy földmunkaárok építése, kútfúrás, talajvízszint-süllyesztés stb.). 4.7. Kõ- és földomlás A véletlenül, váratlanul, balesetszerûen lehulló kõés földdarabok által okozott kár. 4.7.1. Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az tudatos emberi tevékenység során vagy miatt lép fel (pl. robbantás, bányászati tevékenység, alagút vagy földmunkaárok építése, kútfúrás, talajvízszint-süllyeszt és stb.). 4.8. Idegen tárgyak rádõlése Ha valamilyen idegen, a jelen szerzõdésben nem biztosított tárgy (pl. idegen oszlop, fa, idegen jármû rakománya) bármely oknál fogva elveszti addigi statikai egyensúlyát, és a biztosított vagyontárgyakban rádõléssel kárt okoz. 4.9. Ismeretlen üreg beomlása A szerzõdõ vagy a biztosított tudomásán kívüli, a káreseményig fel nem tárt építmény vagy üreg hirtelen, váratlan beomlása. 4.9.1. Nem biztosítási esemény a bányák föld alatti részének beomlásából eredõ kár. 4.10. Földrengés Az MSK-64 skála ötös fokozatát elérõ földrengés által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár. 4.11. Közlekedési baleset Biztosítási eseménynek minõsül, ha a szállítóeszközt ért közlekedési baleset következtében a biztosított vagyontárgyak megrongálódnak, megsemmisülnek. 4.11.1. Megtéríti a biztosító a szállítóeszközt ért közlekedési balesettel összefüggésben a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett, igazolt lopáskárokat is.

4.12. Rablás Biztosítási esemény a biztosított szállítmánynak vagy csak egy részének az elrablása. 4.12.1. Rablásnak minõsül, ha jogtalan eltulajdonítás céljából a tettes a biztosított vagyontárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy a biztosított személlyel vagy megbízottjával szemben erõszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy megtartása végett erõszakot, illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz. 5. Kizárások Nem terjed ki a szállítmánybiztosítás • a szállítmány be- és kirakodása, illetve a szállítóeszközön történõ elhelyezése közben keletkezett sérülésekre, • a jogszabály szerint fokozottan tûz- és robbanásveszélyes anyagokra, • az öngyulladásra hajlamos anyagokra, • az élõállat-szállítmányokra, • a mûértékkel bíró vagyontárgyakra, • a hangszerekre, • a dohányárura, • az égetett szeszesitalokra, • a szõrmeárura, • a fegyverekre, • a telephelyen belüli áru- vagy anyagmozgatásra, • a nyitott szállítóeszközön szállított árukra, • az ömlesztett, csomagolatlan árukra, • a tartálykocsiban szállított anyagokra, • a túlterhelt szállítóeszközzel történõ szállításra, • a szakszerûtlen vagy alkalmatlan jármûvel végzett szállításból eredõ károkra, • a jogszabály vagy más biztosítás alapján megtérülõ károkra. 5.1. A jelen feltételek alapján nem téríti meg a biztosító a szállítás közben a szállítmány rögzítésének hiányossága miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat. 6. A biztosítási összeg a szerzõdõ által meghatározott és a kötvényen feltüntetett legnagyobb szállítmányérték (csúcsérték), de legfeljebb a betöréseslopás- és rablásbiztosításban biztosított III. kockázati osztály biztosítási összegének 50%-a.

40

6.1. A szállítmányérték a szállítmány csúcsértékének és az egy szállítás során esetlegesen felmerülõ, a szállításhoz igazoltan hozzátartozó költségeknek az összege. 7. Alulbiztosítás Ha a szerzõdõ által meghatározott biztosítási összeg alacsonyabb, mint a károsodott szállítmány káridõponti szállítmányértéke, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a káridõponti biztosítási összeg a szállítmány pótlásának vagy beszerzésének és a szállítás során felmerülõ költségeknek az együttes összegéhez aránylik (arányos kártérítés). 8. A biztosító szolgáltatása 8.1. A kiegészítõ szállítmánybiztosítás alapján a biztosító a keletkezett károkat kizárólag abban az esetben téríti meg, ha a biztosított a szállítást saját tulajdonú, bérelt vagy lízingelt • zárt terû tehergépjármûvel, illetve a személygépjármû lezárt csomagtartójában vagy utasterében, és • a biztosított maga (vagy megbízása alapján az alkalmazottja) a szállítmányozásra vonatkozó rendeletek szerint végzi. Zárt terûnek minõsül • a dobozos felépítményû vagy • a ponyvával szabályosan fedett tehergépjármû. 8.2. A biztosító a keletkezett károkat – az önrészesedés levonásával – az igazolt kárértékig, de legfeljebb a biztosítás összeg erejéig téríti meg. 8.3. A biztosító a szállítmányokban keletkezett károkat naptári évenként az alapbiztosításban biztosított • vásárolt árukészlet, • saját gyártású termékek, valamint a • javításra átvett idegen tulajdonú vagyontárgyak (III. kockázati osztály) együttes biztosítási összegének 50%-áig téríti meg. 9. Önrészesedés A biztosító a kiegészítõ szállítmánybiztosítás alapján nyújtott szolgáltatása összegébõl 10%-ot von le önrészesedés címén. 10. A III. kockázati osztály betöréseslopás- és rablásbiztosításának megszûnésével egyidejûleg a jelen kiegészítõ biztosítás is megszûnik.

41

11. A jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az alapbiztosítás feltételei az irányadók.

Záradékok V00

A szerzõdés az általános feltételek alapján jött létre.

VTM

A szerzõdõ felek közös megegyezéssel a felmondási jogot három évre kizárják.

VEG

A jelen Allianz Hungária vállalkozásbiztosítási szerzõdés az ajánlat mellékletét képezõ egyedi záradékkal jött létre.

VB E

A jelen Allianz Hungária vállalkozásbiztosítási szerzõdés az ajánlat mellékletét képezõ egyedi záradékkal jött létre, amely a betöréses lopás kockázatára a szerzõdési feltételekben meghatározottól eltérõ szolgáltatási limiteket tartalmaz.

VM B

Az épület más biztosítási szerzõdéssel fedezett.

VF E

Az elsõ díj az ajánlaton feltüntetett idõpontban esedékes.

VJ Z

A biztosított ingatlant jelzálogjog terheli.

VJV

A biztosított vagyontárgyat jelzálogjog terheli.

VJ E

Az engedményezés alapján az engedményes a biztosítottal mint engedményezõvel kötött szerzõdésben (illetve az engedményezõ csatolt nyilatkozatában) foglalt módon és mértékben jogosult a biztosító szolgáltatására.

42

1. számú függelék

Általános irányelvek az épületek és gépek valóságos (avult) értékének meghatározásához I. Az építmények becsült élettartama az építési anyagok és technológiák szerint Építmények

50-70 év

Vályogtégla falazatú építmények

60-80 év

Tömör tégla szerkezetû építmények Mészhomok tégla szerkezetû építmények

150-200 év 100 év

Mésztufa fal szerkezetû építmények

80-100 év

Terméskõ fal szerkezetû építmények

100-200 év

Monolit beton szerkezetû építmények

200 év

Beton-kõ (vegyes) fal szerkezetû építmények

200 év

Falazóblokkos építmények

150 év

Házgyári panel szerkezetû építmények Acélvázas építmények Vasbeton váz szerkezetû építmények Öntött salakbeton szerkezetû építmények RRRFA szerkezetû építmények

43

Élettartam

Vert falú építmények

80-100 év 100-150 év 150 év 80-100 év 120-150 év

Könnyûszerkezetes építmények (pl. Clasp)

70-90 év

Fa-, mûfa szendvicsszerkezetek

70-80 év

II. Tájékoztató táblázat az épületek, építmények avulásának meghatározásához Tájékoztató az épületek, építmények avulásának meghatározásához Átlagos élettartam

avulás

(év)

%-ban

90-110

0,8-1,1

részben alápincézett épület vagy 50 cm-nél magasabb feltöltéssel

110-130

0,8-0,9

teljesen alápincézett épület mûhellyel, garázzsal

130-150

0,6-0,7

70- 90

0,8-0,9

2-4 emeletes épület

130-150

0,6-0,8

5 és annál több emeletes épületek

150-170

0,6-0,7

100-120

0,8-1,0

Épülettípus I.

Az évi

Földszintes, szilárdfalazatú épület alápincézés nélkül vagy 50 cm-t el nem érõ feltöltéssel

II. Földszintes, könnyûszerkezetû épületek III. Többszintes hagyományos módszerrel épített épületek

IV. Többszintes épületek blokkos-panelos építési technológiával V. Új technológiával épített üzlet- vagy irodaházak

-

-

VI. Szilárd falazatú melléképületek

40-50

2,0-3,0

VII. Mezõgazdasági épületek

50-70

1,2-1,7

VIII. Téli gyümölcstároló épületek

40-50

2,0-2,5

IX. Mezõgazdasági termékek feldolgozását biztosító épületek

40-50

2,0-2,5

X. Egyéb szilárd alapozású építmények (kerítések)

50-60

1,7-2,0

60-70

1,4-1,7

40-50

2,5-2,0

30-40

3,0-2,5

XI. Ipari épületek Felmenõ teherhordó szerkezet: beton-, vasbeton, égetett tégla, kõ-, kohósalak és acélépületek. Vízszintes teherhordó szerkezetek: közbensõ födém, tetõfödés, ill. egyesített teherhordó-térelhatároló tetõszerkezet. Elõre gyártott és monolit vasbeton, acéltartók közötti kitöltõelemek, valamint boltozott födémek. Felmenõ teherhordó szerkezet: könnyûacél és egyéb fémszerkezetek. Vízszintes teherhordó szerkezetek: könnyû acélfödém, ill. egyesített acél tetõszerkezetek, könnyû kitöltõelemekkel. Felmenõ teherhordó szerkezet: gázszilikát szerkezet, bauxitbeton szerkezetek, tufa- és salakblokk szerkezetek, fûrészelt faszerkezetek. Vízszintes teherhordó szerkezet: fagerendás (borított szerkezetû sûrûgerendás), mátrai födém, könnyû acélfödém.

44

III. A gépek, a gépi berendezések és a mûszerek avulási kulcsának közelítõ meghatározása 1. A gépek, gépi berendezések, mûszerek sokfélesége és eltérõ üzemeltetése miatt egységes avulási kulcsok nem léteznek. A mûszaki érték – ennek keretein belül az avulás – meghatározásához figyelembe kell venni: a) a számszerûsíthetõ tényezõket, amelyeknek alapja • az újrabeszerzési ár, • a gép (kár bekövetkezte nélküli) várható élettartama, • a felújítási ciklus ideje és • a gépkihasználás, valamint b) a nem számszerûsíthetõ tényezõket, melyek a következõk: • a gép mûködésének körülményei, • a terhelési normáktól való eltérés, illetve • a tervszerû karbantartás szintje és technikai színvonala. 2. A beszerzési ár meghatározásához a káridõponti árjegyzéki árak használhatók fel. Régi és már nem gyártott típusú gépek esetében a gép új értékét az azonos rendeltetésû gépek értékének valószínûsítésével határozzuk meg, figyelembe véve az új típus eltérõ kiviteli, teljesítõképességi és technikai megoldásait. 3. A gépek várható élettartama rendkívül eltérõ, amelyet a mûszaki elhasználódás és az erkölcsi kopás (típusavulás) határoz meg. 3.1. A gépek várható élettartamát a gépkönyv tartalmazza. 4. Ha a várható élettartamra, illetve az avulási kulcsra vonatkozóan semmilyen tájékoztató adat nem áll rendelkezésre, akkor a kárszakértõ – a hasonló jellegû szerkezetekhez viszonyítva – állapítja meg a várható élettartamot, és számítja ki az avulási kulcsot. Avulási kulcs =

100 várható élettartam

5. A rendszeres felújítási ciklus – ha az ténylegesen és igazoltan meg is történik – a várható élettartamot és az avulási kulcsokat jelentõsen befolyásolja.

45

6. A gépek mûszaki értéke a várható élettartamuk alatt fokozatosan csökken, azonban a felújítással, illetve egyes fõdarabok cseréjével ez a folyamatos – lineáris – értékcsökkenés megtörik. 6.1. A felújított vagy felújításra váró gépek esetében – ha a cserére szoruló alkatrész vagy szerkezeti rész a gép értékének jelentõsebb hányadát képviseli – a várható élettartamot és ezen keresztül az avulást szerkezeti elemenként kell vizsgálni és kiszámítani. 7. A munkagépek átlagos avulási százalékát napi 8 órai igénybevétellel kell meghatározni. 7.1. Ha a gépet több mûszakban használják, az avulási százalékot növelni kell, azonban a növelés mértéke • két mûszak esetén az avulási kulcs 40%-át, • három mûszak esetén az avulási kulcs további 20%-át nem haladhatja meg. 8. Az avulási kulcs meghatározásakor figyelembe kell venni még • a fokozott korrózióveszélyt a szabadban tárolt gépeknél, valamint • a kémiai vagy fizikai hatásokat a gyártási, technológiai folyamatoknál.

2. számú függelék

A vagyonvédelmi szintek meghatározása Fogalommeghatározások 1. Biztonsági zár Biztonsági zárnak minõsül az a zárszerkezet, amelyik vagy minimum 10 000 variációs lehetõséggel rendelkezõ lamellás zárral vagy hengerzárcilinderrel mûködtethetõ, és • minimum 5 csapos hengerzárbetét, • minimum 6 rotoros mágneszárbetét, • Mabisz által minõsített lamellás zár, • Mabisz által tartószerkezetével együtt minõsített biztonsági lakat. 2. Törés elleni védelem Letörés ellen védett a hengerzárbetét, ha a külsõ oldalon (rácsajtók, üvegezett ajtók esetében, ahol a zárbetét belsõ oldala is hozzáférhetõ lehet, a belsõ oldalon is) 2 mm-nél hosszabban nem nyúlik ki az ajtólap síkjából vagy a kívülrõl csak roncsolással eltávolítható zárcímer, szintezõfém, rozetta, stb. síkjából. 3. Reteszhúzás elleni védelem A kétszárnyú bejárati ajtók rögzített szárnyai reteszhúzás ellen akkor védettek, ha a szárny reteszei (csúszó- vagy áthajtóreteszek) védve vannak az elmozdítás ellen (pl. facsavarral egy-egy furaton keresztül, vagy a padozathoz csavarozott ékkel kitámasztva stb.). 4. Mobil rácsok A mobil rácsot legalább kétpontos zárást biztosító, az ajtókra elõírt technikai paramétereknek megfelelõ zárszerkezet rögzíti, és a rácsok a sínszerkezetbõl csak roncsolással téphetõk ki. A legördülõ „detektívrácsok” feltolás elleni védelmét áttételes mozgatószerkezet vagy más megoldás biztosítja. 5. A biztosító a Mabisz minõsítõ bizottsága által a mechanikai védelem egyes elemeire kiadott • „Minimális mechanikai védelem alkotóeleme” minõsítési tanúsítványt az emelt szintû minimális, • „Részleges mechanikai védelem alkotóeleme” minõsítési tanúsítványt a részleges,

• „Teljes körû mechanikai védelem alkotóeleme” minõsítési tanúsítványt a teljes körû mechanikai védelem elemeként fogadja el, ha telepítése a telepítési elõírásokban foglaltak szerint történt.

I. Lezárt helyiség 1. Lezárt helyiségnek a tér azon elkülönített része minõsül, amelyet határolószerkezetei az arra jogosulatlan idegen személyekkel szemben az elmozdítástól és a behatolástól egyaránt megóvnak. Lezárt helyiségnek minõsülnek a különbözõ rendeltetésû konténerek is, ha a fenti feltételeknek maradéktalanul megfelelnek. 2. A jelen feltételek szempontjából nem tekinthetõ lezártnak az a helyiség, amelynek határoló épületszerkezeti elemei (falazata, födémszerkezete, nyílászárója stb.) 40 mm-nél vékonyabb puhafa deszka, drótfonat, 5 mm-nél vékonyabb könnyûfém lemez, 2 mm-nél vékonyabb vaslemez vagy egyszeres 3 mm-es, illetve ennél vékonyabb üveg.

II. Alapszintû minimális mechanikai védelem Alapszintû minimális a mechanikai védelem, ha a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiség határoló falazatai, padozatai, födémszerkezetei, a külsõ nyílászárók és azok zárszerkezetei megfelelnek a lezárt helyiség I. pontbeli elõírásain túl az alábbi követelményeknek: 1. A falazatok, padozatok, födémek szilárdsága legalább a 6 cm-es tömör, kisméretû téglából épített fal szilárdságával egyenértékû. Ide tartozik a szolgáltató- vagy irodaházon belüli, önállóan biztosított objektum gipszkarton, betonyp vagy szendvicsszerkezetû falazata is.

46

2. A nyílászárók (ajtók, ablakok) üvegezése együttesen minimum 6 mm vastagságú (szakszerûen kialakított thermopan üvegek esetében – összességében – minimum 5 mm). 3. Az ajtók zárását minimum egy darab biztonsági zár végzi, amelyet törésvédetten szereltek fel. (A Mabisz-minõsítéssel nem rendelkezõ lakat nem tekinthetõ biztonsági zárnak!) A fa és mûanyag kétszárnyú ajtók esetében a perselyes vagy áthajtós reteszek reteszhúzás ellen védettek.

III. Emelt szintû minimális mechanikai védelem Emelt szintû minimális a mechanikai védelem, ha a védendõ/védett helyiséget határoló falazatok, födémek, padozatok, valamint a nyílászárók és a zárszerkezetek megfelelnek az alábbi követelményeknek. 1. Falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 12 cm vastag, hagyományos kisméretû téglából épült faléval egyenértékû. 2. Nyílászárók (ajtók, ablakok, kirakatok, kirakatszekrények) • Az ajtók és ablakok üvegezése minimum 6 mm vastagságú (szakszerûen kialakított thermopan üvegek esetében – összességében – minimum 5 mm). • A külvilággal határos nyílászárók üvegezése minimum 175 mikron vastagságú biztonsági fóliával van védve vagy A1-es Mabisz-minõsítésû átdobásgátló üvegbõl készült, ha a) az ablak párkánya a járószinttõl (a küszöbszinttõl) 3 m-nél alacsonyabban van vagy ha b) az ablakpárkány (a küszöbszint) 3 m-nél magasabban van, de valamely melléképület, építmény vagy beépített eszköz (állvány, tûzlétra stb.) megkönnyíti a feljutást. • A kitekintõ-, a felül- és oldalvilágító ablakok teljes felületét minimum 100x300 mm-es osztású, 12 mm átmérõjû köracélból készült rácsozattal vagy más mûszaki megoldású, de az elõbbivel megegyezõ szilárdságú és kívülrõl roncsolás

47

nélkül leszerelhetetlen rácsozattal kell védeni, ha az üvegezés 5 mm, illetve ennél vékonyabb. A rácsot a sarkainál – 300 mm-nél nagyobb oldalhosszúság esetében egymástól legfeljebb 300 mm távolságra – átmenõcsavarral vagy kívülrõl csak roncsolással eltávolítható módon kell az ajtólaphoz rögzíteni. • A kétszárnyú ajtószerkezetek rögzített szárnya reteszhúzás ellen védve van. 3. A kirakatok, portálok, kirakatszekrények mûszaki-technikai feltételei A kirakatok, portálok, kirakatszekrények üvegezése minimum 6 mm vastag, és legalább 300 mikronos biztonsági fóliával van ellátva. 4. Zárszerkezetek és biztonsági zárbetétek Az ajtókat 2 db törésvédetten felszerelt biztonsági zár vagy 2 db – a tartószerkezetével együtt minõsített és a minõsítési tanúsítványban elõírt módon felszerelt – biztonsági lakat zárja.

IV. Részleges mechanikai védelem Részleges a mechanikai védelem, ha a védendõ/védett helyiséget határoló falazatok, födémek, padozatok, nyílászárók és zárszerkezetek megfelelnek az emelt szintû minimális mechanikai védelem III. pontbeli elõírásain túl az alábbi követelményeknek. 1. Falazatok, födémek, padozatok A falszerkezet szilárdsága megfelel a legalább 12 cm vastagságú, tömör téglafalénak. 2. Nyílászárók (ajtók, ablakok) a) A bejárati ajtó mûszaki-technikai feltételei: • Az ajtótokszerkezet anyaga fém, keményfa, vagy olyan szerkezeti kialakítású, amely az elõbbiekkel azonos ellenállást biztosít. Ha a tokozat fából készült, a reteszvasak fogadólemezét ellenlemezzel erõsítették meg, amely a falszerkezetekhez legalább három pontban van rögzítve. • Az ajtótokszerkezetet 30 centiméterenként rögzítették a határoló falszerkezethez, téglafalban 15 cm, betonfalban 10 cm mélyen.

• Az ajtólap anyaga fém vagy legalább a 25 mm vastagságú tömör keményfa szilárdságával megegyezõ fa. • Az ajtólap külsõ borítólemezei kívülrõl csak roncsolással bonthatók. Fémszerkezet esetén a külsõ oldalon az ajtólap legalább 1 mm vastagságú vaslemezzel van borítva. • Az ajtólap és a tok közötti záráspontosság oldalanként maximum 4 mm, keményfa szerkezet esetén maximum 6 mm. Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja. • Az ajtólapokat minimum 3 db diópánttal – vagy ezzel egyenértékû szilárdságú, egyedi kialakítású forgópánttal – rögzítették a tokhoz, és ellátták kiemelés, be- és kifeszítés elleni védelemmel. • Bevésõzár esetén az ajtólap külsõ oldala fémlemezzel, kívülrõl roncsolás nélkül nem szerelhetõ módon van megerõsítve a zárszekrény méretének hosszanti tengelyében legalább annak kétszeres méretéig. • A zárást legalább két, egymástól minimum 30 cm-re felszerelt, letörés ellen is védett biztonsági zárszerkezet biztosítja, és a zárak reteszelési mélysége eléri a 14 mm-t, fémportálzár esetében a minimum 10 mm-t. • Önálló zárási pontnak csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedõ reteszvasak tekinthetõk. Üvegezett vagy felülvilágítós bejárati ajtók esetében a rácsszerkezet helyettesíthetõ más szerkezettel, amelyet a Mabisz minõsített, és a rács helyettesítésére alkalmasnak elismert (pl. a minõsített behatoláskésleltetõ vagy áttörésbiztos üveg minimum B1-es fokozatra minõsítve). b) Az ablakok mûszaki-technikai feltételei: • A nyílászárók teljes felületét minimum 100x300 mm-es osztású, 12 mm átmérõjû köracélból készült rácsozattal vagy más mûszaki megoldású, de az elõbbivel megegyezõ áthatolási ellenállású és kívülrõl roncsolás nélkül nem szerelhetõ ráccsal kell védeni, ha • az ablak párkánya (az erkély padozata) a járószinttõl 3 m-nél alacsonyabban van, vagy • az ablakpárkány (erkélypadozat) 3 m-nél magasabban van, de valamely melléképület, építmény vagy beépített eszköz (pl. állvány, tûzlétra stb.) megkönnyíti a bejutást.

• A rácsot a sarkainál – és 300 mm-nél nagyobb oldalhosszúság esetében egymástól legfeljebb 300 mm távolságra – falazókörömmel erõsítették a falba. A falazókörmök keresztmetszete a rácséval legalább azonos, a minimális beépítési (rögzítési) mélység pedig téglafalban 150 mm, betonban 100 mm (vagy ezzel egyenértékû, kívülrõl nem szerelhetõ mûszaki megoldás, pl. átmenõ kapupántcsavaros rögzítés). • A rácsszerkezet helyettesíthetõ más szerkezettel, amelyet a Mabisz minõsített, és a rács helyettesítésére alkalmasnak elismert, üvegfalaknál A3-as átdobásgátló üveg, vagy • A1-es, A2-es üveg elektronikai jelzõrendszerrel kombinálva, illetve • legalább 300 mikronos biztonsági fóliával ellátott üveg elektronikai jelzõrendszerrel kombinálva. • Az ablakok tok- és keretszerkezetének ellenálló képessége azonos vagy nagyobb, mint az üvegszerkezeté. c) A kirakatok, portálok, kirakatszekrények mûszaki-technikai feltételei: A kirakatok, portálok, kirakatszekrények üvegezése minimum 6 mm vastag és legalább 300 mikronos biztonsági fólia védi és elektronikai jelzõrendszerrel is fel vannak szerelve. 3. Zárszerkezetek, biztonsági zárbetétek A zárszerkezeteknek a 2.a) pont elõírásait meghaladóan még a következõ mûszaki-technikai feltételeknek is meg kell felelniük. Lamellás rendszerû zárszerkezet esetén • a kulcs egy- vagy kéttollú és fogazott, • a reteszvas mozgatását legalább 6 lamella biztosítja, • a variációszám pedig minimum 10 000. Hevederzárnál • a keresztpántok vízszintes és/vagy függõleges irányban kétpontos kiegészítõ zárást biztosítanak, • a reteszvasak a fogadóelemekben minimum 20 mm mélységben reteszelnek. A henger- és mágneszárbetét a minimum 5 csapos hengerzárbetét vagy 6 rotoros mágneszárbetét, amelyek • variációs lehetõsége legalább 10 000, • letapogatásos nyitás ellen védettek (pl. a több

48

csapsoros zárbetét) és maghúzással nem nyithatók a Mabisz minõsítési tanúsítványa szerint (pl. forgórozettás szintezõfémmel vannak ellátva).

V. Teljes körû mechanikai védelem Teljes körû a mechanikai védelem, ha a védendõ/védett helyiséget határoló falazatok, födémek, padozatok, valamint a nyílászárók és a zárszerkezetek megfelelnek a részleges mechanikai védelem elõírásainak, továbbá az alábbi követelményeknek. 1. Falazatok, födémek, padozatok A falazatok, födémek és padozatok szilárdsága megegyezik a 38 cm vastagságú tömör téglafaléval. 2. Nyílászárók (ajtók, ablakok) a) A bejárati ajtónak a következõ mûszaki-technikai feltételeknek kell maradéktalanul megfelelnie. • Az ajtólap fém vagy legalább 40 mm vastagságú tömör keményfa szilárdságával megegyezõ faszerkezetû lehet. Az üvegajtó vagy üvegezett ajtó legalább B1-es minõsítésû üvegbõl készülhet. A fémszerke-zetû ajtó lapját legalább 2 mm vastagságú vaslemezzel kell borítani a frontoldalon, vagy 1-1 mm-es vaslemezzel mindkét oldalon. • Az ajtólap és a tok közötti záráspontosság oldalanként maximum 2 mm, keményfa szerkezet esetén maximum 5 mm lehet. • A zárszerkezet több (legalább 3 aktív) ponton biztosítja a zárást, és a zárak reteszelési mélysége eléri a 18 mm-t. A zártest és a zárbetét fúrás, finomnyitás és letörés ellen védve van. Önálló reteszelési pontnak csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedõ reteszvasak tekinthetõk, a forgópántok és a passzív zárótüskék (a ki- és befeszítést gátlók) összesen egy passzív zárási pontnak tekintendõk. b) Az ablakoknak a következõ mûszaki-technikai feltételeket kell maradéktalanul kielégíteniük. • A nyílászárók üvegezése dobásálló, áttörésbiztos, rétegelt (minimum A3-as vagy B1-

49

es) üveg vagy azzal azonos védettséget nyújtó anyag (pl. polikarbonát, szerves üveg vagy – a Mabisz által teljes körû mechanikai védelemre minõsített – fóliázott üvegszerkezet stb). • A normál üvegezésû ablakokat ráccsal kell védeni (lásd a III. 2.b) pontot). • A rácsozat lehet fix telepítésû külsõ vagy minõsített mobil külsõ (pl. ollós vagy detektív rács) vagy mobil belsõ rács. A mobil belsõ rács elektronikai jelzõrendszerbe kötve teljes körû védelmet ad, elektronika nélkül viszont nem felel meg. Belsõ rács kívülre telepítve nem fogadható el. c) A biztonsági ajtók és ablakok megkapták a Mabisz-minõsítését, és a szerelést végzõ cég a beszerelésrõl szakszerû szerelési tanúsítványt adott. d) A kirakatok, portálok, kirakatszekrények mûszaki-technikai feltételei: • A kirakatok, portálok, kirakatszekrények üvegezése minimum 6 mm vastag, és legalább 300 mikronos biztonsági fólia védi, valamint elektronikai jelzõrendszerrel is fel vannak szerelve. 3. Zárszerkezetek, biztonsági zárbetétek A zárszerkezeteknek az eddigieken túlmenõen az alábbi feltételeket kell maradéktalanul kielégíteniük. Bevésõzárak • a bevésõzárak és a hengerzárbetéttel mûködtetett szerkezetek zárszekrénye fúrásvédett kivitelû; • a zárszerkezet reteszvasa visszatolás ellen védett; • a zárszerkezetet mûködtetõ zárbetét védett a beütés ellen (pl. un. „félzárat” szereltek). Hevederzárak • a reteszvasak keresztmetszetének szilárdsága azonos a biztonsági záraknál elfogadottal (vagy annál erõsebb); • a reteszvasak a fogadóelemekben minimum 25 mm mélységben reteszelnek; • a reteszvas fogadóelemét legalább 2 darab M 8x100-as csavarral fémdûbelben vagy ezzel azonos szilárdságú más felerõsítéssel, bevéséssel rögzítették a falazatba; • a mûködtetõ zárbetét fúrásvédett kivitelû, vagy fúrásvédõ pajzs védi (MSZ EN 1303. szabvány, 3.-4. kategória); • a hengerzárbetét kívülrõl roncsolás nélkül nem szerelhetõ, letörés elleni védelemmel látták el.

Zárbetétek A zárbetét minimum 5 csapos hengerzárbetét vagy 6 rotoros mágneszárbetét, amely a Mabisz minõsítési tanúsítványa szerint legalább 3 percig ellenáll a HSS fúróheggyel való fúrásnak. (Fúrásvédelmet jelent a kívülrõl csak roncsolással szerelhetõ, minõsített forgórozettás szintezõ fém telepítése is.)

VI. Alapszintû elektronikai jelzõrendszer Alapszintû az elektronikai jelzõrendszer, • ha mozgásérzékelõ és akusztikus törésérzékelõ van telepítve az olyan külvilággal határos helyiségekbe, amelynek – 3 m-nél kisebb magasságkülönbség leküzdésével elérhetõ – üvegezett nyílászáróját nem védik ráccsal; • ha a riasztóközpont, a kültéri akkumulátoros hang- és fényjelzõ érzékelõk rendelkeznek legalább minimális szintû Mabisz-minõsítéssel; • ha az elektronikai jelzõrendszer be van kötve egy saját kivonuló szolgálattal rendelkezõ távfelügyeletbe (a szolgálat kivonulási ideje maximum 15 perc a távfelügyelettel kötött szerzõdés szerint); illetve ahol nincs kivonuló szolgálat, ott az objektum szerzõdés alapján be van kötve a rendõrségre, vagy a távfelügyeletnek van szerzõdése a rendõrséggel; • ha a távfelügyelet legalább „megfelelõ biztonságú” fokozatú – rádiós vagy normál telefonvonali – átjelzést jelentõ Mabiszminõsítéssel rendelkezik.

VII. Középszintû elektronikai jelzõrendszer Középszintû az elektronikai jelzõrendszer, ha • megfelel az alapszintû jelzõrendszer követelményeinek, továbbá • a védendõ objektum nyílászáróinak védelmét nyitásérzékelõkkel is biztosítják, • a riasztóközpont, a kültéri akkumulátoros hangés fényjelzõ érzékelõk a Mabisz által kiadott legalább „részleges” minõsítéssel rendelkeznek.

Az elõbbieknél magasabb, illetve eltérõ fokozatú biztonsági minõsítésû eszközök telepítésekor (pl. „kiemelt biztonsági fokozatú” Mabiszminõsítés esetén, amely a beszédsávon kívüli átjelzést jelenti) a biztosító egyedileg határozza meg a betöréses lopás biztosítási eseményre vonatkozó szolgáltatás felsõ határát. A kiemelt biztonsági kategóriába tartozik a kapcsolt vonalas és a GSM-átjelzés párhuzamos telepítése is!

VIII. Az értékcikkek tárolási szabályai Az értékcikkeket – így a készpénzt, értékpapírt, ékszereket, nemesfémeket, drágakövet stb. – a következõk szerint kell tárolni úgy, hogy közben a tárolás céljára szolgáló helyiség is megfeleljen az adott biztosítási összegre meghatározott védelmi színvonalnak: mobil vagy rögzített lemezkazettában, pénztárgépben: 50 E Ft-ig, tûzgátló lemezszekrényben: 100 E Ft-ig. A fentieket meghaladó összegeket csak a Mabisz által minõsített, megfelelõ értékhatárú és elõírásszerûen rögzített (telepített) lemez-, illetve páncélszekrényben szabad tárolni.

IX. Az értékcikkek szállítási szabályai A biztosítási szerzõdésben meghatározott értékcikkeket – elsõsorban készpénzt – a következõk szerint kell szállítani: • 500 E Ft biztosítási összegig 1 fõ tetszõleges módon; • 501-2 000 E Ft biztosítási összegig 1 fõ riasztójelzést adó, illetve füst- vagy festékpatronos – tehát a pénzt támadás esetén letörölhetetlenül megjelölõ – pénzszállító táskával, konténerrel; • 2 001-5 000 E Ft biztosítási összegig 2 fõ füstvagy festékpatronos pénzszállító táskával, konténerrel;

50

• 5 000 E Ft biztosítási összeg felett csak az erre a célra kiképzett, szakhatósági engedéllyel rendelkezõ pénzszállító szervezet végezheti a pénzszállítást.

X. A tûzvédelemre vonatkozó feltételek A biztosított objektumnak meg kell felelnie a mindenkori Országos Tûzvédelmi Szabályzatban foglalt elõírásoknak.

51

52