Fax: PEDAGÓGIAI PROGRAM

Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola 1095 Budapest, Mester u.23 Telefon/Fax: 215-9254 E-mail: [email protected]

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2014

1

Tartalomjegyzék

A Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola Küldetésnyilatkozata ................................................. 4 Bevezető .......................................................................................................................................... 5 Az iskola bemutatása........................................................................................................................ 5 1. Az iskola arculata............................................................................................................................................ 5

1.1. Az iskola rövid története .......................................................................................................... 5 1.2. Iskolai hagyományok, kiemelt területek .................................................................................. 6 1.3. Az iskola képzési kínálata, képzési rendszere .......................................................................... 6 2. Az iskola környezete ....................................................................................................................................... 7

Az intézmény helye a fővárosi közoktatási rendszerben, szociológiai környezete ........................ 7 3. Az iskola tanulói közössége ............................................................................................................................ 7

3.1. Szülői háttér ............................................................................................................................. 7 3.2. A tanulók lakóhely szerinti megoszlása ................................................................................... 7 3.3. A tanulók neveltségi szintje ..................................................................................................... 7 3.4. Pályaválasztási motiváció......................................................................................................... 8 3.5. Tanulási attitűd ........................................................................................................................ 8 3.6. Továbbtanulási szándék ........................................................................................................... 8 3.7. Diákönkormányzat ................................................................................................................... 8 4. Az iskola meglévő kapcsolatrendszere........................................................................................................... 9

4.1. Kapcsolat a fenntartóval .......................................................................................................... 9 4.2. Kapcsolat a szülőkkel ............................................................................................................... 9 4.3. Kapcsolat más intézményekkel .............................................................................................. 10 A./ FEJEZET..................................................................................................................................... 11 AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA .................................................................................................. 11 1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ........ 11

1.1. Pedagógiai alapelvek.............................................................................................................. 12 1.2. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka céljai ................................................................... 12 1.3. A nevelő- oktató munka feladatai ......................................................................................... 13 1.4. A nevelő- oktatómunka eszközei, eljárásai ............................................................................ 13 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok........................................................................................ 14 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................................................ 16 4. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ........................ 18

4.1. A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység............... 18 4.2. Szűrés, diagnosztizálás ........................................................................................................... 18 4.3. Együttműködés a segítő szakemberekkel .............................................................................. 18 4.4. Együttműködés a kortárs csoportokkal ................................................................................. 19 4.5. Speciális programok meghatározása, kialakítása: pályaorientációs, drog- és alkohol-prevenciós foglalkozások................................................................................................................................. 19 5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ...................................................................... 20 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ........................................................................... 20 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ......................................................... 21 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .................................................................................. 22 9. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok............................................................................ 23 10. A környezeti nevelés programja................................................................................................................. 24

10.1. A környezeti nevelés fogalma .............................................................................................. 24 10.2. Helyzetelemzés .................................................................................................................... 25 10.3. Alapelvek, célok ................................................................................................................... 25 11. A szülő, tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái .............................. 26 12. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések.................................................................................. 26 2

12.1. Kulcskompetenciák .............................................................................................................. 27 13. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv .......................................... 29 14. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ................. 29 15. A tanulmányok alatti vizsgák és a szóbeli felvételi vizsga követelményei ................................................. 30 16. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei .......................................................... 34 17. A választható foglalkozások esetében a pedagógusválasztás szabályai .................................................... 34 18. A felvétel és az átvétel helyi szabályai ....................................................................................................... 34 19. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 34 20. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái. A hétvégi házi feladat szabályai......................................................................... 37

20.1. A hétvégi házi feladat szabályai ........................................................................................... 39 20.2. Házi feladat, felszerelés hiánya miatt elégtelen osztályzat ................................................. 39 20.3. A tanuló tantárgyi munkájának értékelése .......................................................................... 39 20.4. A felnőttoktatás ................................................................................................................... 41 21. A tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó, a tanuló jutalmazásával összefüggő elvek ..................................................................................................................... 41 22. A diákok életpálya-tervezésének és építésének fejlesztése ...................................................................... 44 23. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ................................................................ 45 24. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja .......................................................... 45 25. A középszintű érettségi tantárgyai............................................................................................................. 46 26. Közösségi Szolgálat..................................................................................................................................... 46 27. Emelt szintű érettségi felkészítés tantárgyai (szabadon választható tanórai foglalkozások, 2 óra/hét): .. 47 28. A szakmai alapozó tárgyak értékelése kifutó jelleggel............................................................................... 48 29. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje .......................................................... 48

B. FEJEZET ...................................................................................................................................... 51 KERETTANTERV/HELYI TANTERV ..................................................................................................... 51 Intézményünk a következő kerettanterveket választotta: .............................................................................. 51

1.

Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára .............................................. 51

1.Óraterv .......................................................................................................................................................... 51

1.1. 1.2. 1.3.

Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak és óraszámai ................................................ 51 Felnőttoktatás óraterve (esti képzés) ................................................................................ 51 Logisztikai ügyintéző képzés (OKJ 54 345 01) .................................................................... 51

2. Tantárgyi tantervek ...................................................................................................................................... 62 3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ........................................................................................ 63

C. FEJEZET - SZAKMAI PROGRAM .................................................................................................... 64 1.sz. melléklet - A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖREI................................................................. 72

3

A Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola Küldetésnyilatkozata Iskolánk több mint 100 éves hagyományokra épülő oktató-nevelő munkájában az alábbi értékeket kívánja megjeleníteni: 

             

Hagyományainkhoz hűen az emberközpontú, problémamegoldó megközelítésen keresztül a felnőtt társadalomba beilleszkedni képes, aktív, emberi értékeire és munkájára igényes állampolgárokat nevelünk, széles alapműveltséget alakítunk ki minden diákunknál, az alapkészségek és egyéni kreativitás kibontakoztatásával, törekszünk a magyar és egyetemes kultúra értékeinek megismertetésére, a hazafias nevelés kialakítására, korszerű, naprakész szakmai alapismereteket nyújtunk a szakmai orientáció és alapozás biztosításával a közgazdasági és kereskedelem-marketing szakmacsoporton belül, törekszünk a sokrétű, filozófiailag és vallásilag semleges tájékoztatásra, amelyen keresztül széleskörű kitekintés nyílik a világra, korszerű nevelő-oktató munkánkon keresztül biztosítjuk a sikeres érettségi vizsga, a szakképesítés megszerzését illetve a felsőfokú továbbtanulás lehetőségét. minden esetben teljesítményösztönző oktatással segítjük a tehetség kibontakoztatását, az igényes tanulást és munkavégzést, korszerű informatikai ismeretek közvetítésén keresztül az ECDL vizsga megszerzésével is segítjük a jobb munkaerő-piaci elhelyezkedés esélyeit, színvonalas könyvtárunk diákjaink szellemi kibontakozásának egyik helyszíne, tanáraink továbbképzését ösztönözve évről-évre egyre színvonalasabb oktatást-nevelést biztosítunk, a mindennapos testnevelés és tömegsport órákon az egészséges életmódra neveljük tanulóinkat, tanáraink humánus, segítőkész pedagógusok, akik az önismeretre, őszinteségre nevelnek, az iskolaépület színvonalának megőrzésével kellemes környezetet, kulturált munka-és tanulási feltételeket teremtünk, a felnőttoktatás keretén belül lehetőséget nyújtunk a sikeres élet folytatásához, szakmai továbbfejlődésükhöz, minden esetben törekszünk a fenntartóval kialakított korrekt kapcsolatra, a köznevelést szabályozó törvények maradéktalan betartására.

Minden dolgozónk célja a fentebb felsorolt alapértékek közvetítése és betartása, hivatásának tekintve, hogy az általunk nevelt generációknak minél szilárdabb és értékesebb alapokat adjon egy sikeres magánéleti és szakmai életpályához.

4

Bevezető Az iskola bemutatása 1. Az iskola arculata 1.1. Az iskola rövid története 1897-ben az ipari kongresszuson fogalmazódott meg először, hogy a férfiak képzése mellett a nők kereskedelmi szakoktatását is be kell vezetni. Alapos előkészítő munka után 1911. augusztus 9-én hozta meg a Székesfőváros Tanácsa a 80.729/1911. VII. számú határozatát a női felsőkereskedelmi iskola megnyitásáról, és 1911 szeptemberében az intézmény három évfolyammal megkezdte működését. Az iskola megszervezője és első igazgatója Dr. Bakács István volt, akinek majd negyedszázados iskolavezetői munkája intézményünk fejlődésének meghatározó szakaszát jelentette. Az 1913-as esztendő kiemelkedő jelentőségű volt, ugyanis ekkor költözött iskolánk jelenlegi épületébe, a már akkor is Mester u. 23. szám alá. Az első világháború ideje alatt igen nagy nehézségek árán működött az intézmény, és évenként 60-70 tanuló tett sikeres érettségi vizsgát. Az 1919/20-as évtől kezdődően a 3 éves képzést 4 évesre emelték. A konszolidálódó helyzetben kiegyensúlyozottá vált az iskola élete. Az igényes oktató-nevelő munkára is lehetett következtetni abból, hogy az évről évre megjelenő Értesítő részletesen, minden tanulóra vonatkozóan bemutatta az elért eredményeket. Tájékoztatást adott a tantestület tagjainak publikációiról, előadásairól, a szakmai továbbképzésekről. 1926-ban az iskola felvette Teleki Blankának, a magyar oktatásügy kimagasló személyiségének, a nőoktatás úttörőjének nevét. Az 1933/34-es tanévtől kerültek megrendezésre a fővárosi tanulmányi versenyek. Intézményünk tanulói gyakran nyertek el első, illetve más helyezést közgazdaságtanból, áruismeretből, matematikából és gyorsírásból. A második világháború időszakában – egyre nehezebb körülmények között – de eredményesen folyt a tantestület oktató-nevelő munkája. Az 1946/47-es tanévtől kezdődően a tanulói létszám 450 főre, a tantestület létszáma 31 főre emelkedett. 1948-tól kezdődően nem jelentek meg az Értesítők, nem készültek évkönyvek. Az intézmény életének változásait kizárólag a közlönyökből és irattári levelekből lehet követni 30 éven keresztül. Az 1992/93-as tanévtől kezdődően a megváltozott gazdasági-társadalmi helyzet követelményeihez igazodva a KÜLKESZ által összeállított, az MKM által engedélyezett gazdasági szakközépiskolai képzés kezdődött meg. 1994 márciusában az 1603/1993. számú Fővárosi Közgyűlési Határozat alapján megkezdődött az iskola épületének bővítése és felújítása. A két ütemben folyó munkálatok 1996 júliusában befejeződtek. Az 1996/97-es tanév – az iskola történetének új szakasza - gyönyörűen megépített, felújított, korszerűen berendezett épületben kezdődött meg, amely mind külsejében, mind belső elrendezésében - a későbbiekben felsorolt kiegészítésekkel együtt - kiválóan alkalmas magas színvonalú, szakközépiskolai képzésre. Az 1996/97-es tanévben megtörtént a nappali és a felnőttoktatás integrálása. A több évtizede egymás mellett működő két oktatási forma egymáshoz közelítésének lehetősége ilyen módon megvalósult. 2011-ben az intézmény fennállásának 100. évfordulóját ünnepelte.

5

Az intézményben folyó érettségi utáni szakképzés 2008 szeptemberétől kezdődően a Belvárosi Térségi Integrált Szakképző Központ (BETISZK) keretein belül valósult meg. 2013. január 01-től intézményünk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ jogi személyiségű szervezeti egységeként működik. A 2014/15-ös tanévtől kezdődően a tizenharmadik évfolyamon iskolánkban logisztikai ügyintéző OKJ képzés indul. 1.2. Iskolai hagyományok, kiemelt területek  A tanítási időn kívül szervezett programok (tehetséggondozástól a felzárkóztatásig) szorosan kapcsolódnak a tanórákon folyó oktató-nevelő munkához. Ezek különböző differenciált képességfejlesztő, valamint tárgyakhoz kötődő szakkörök, felzárkóztató foglalkozások, tömegsport foglalkozások, emelt szintű foglalkozások.  A tanítási időn kívül szervezett programok másik csoportja a tanulók látókörének szélesítésével foglalkozik. A szabadidő tartalmas eltöltését szolgáló tevékenységet a nevelőtestület közreműködésével a diákönkormányzatot segítő tanár irányítja. Minden iskolai ünnepélyen lányok részére a matrózblúz, a fiúk részére a sötét öltöny, fehér ing az ünnepi viselet. A 2013/2014-es tanévtől kezdődően a végzős osztályok a tanév elején, az alsóbb évfolyamosok az utolsó tanítási héten tanulmányi kiránduláson ismerkedik hazánk tájaival, szokásaival. Minden évben megemlékezünk nemzeti ünnepünkről október 23-áról, illetve iskolánk névadójáról, Teleki Blankáról. Mikuláskor és karácsony előtt az iskola tanárai és tanulói megemlékeznek az év végi ünnepekről. A téli időszakban szervezzük meg a tizenkettedik évfolyam szalagavató bálját, amelyen a végzős osztályok táncbemutatót tartanak. Aktívan részt veszünk az országos tanulmányi versenyeken. Minden tanévben megemlékezünk: 

nemzeti ünnepünkről október 23-áról, illetve iskolánk névadójáról, Teleki Blankáról.



a kommunista diktatúra és a holokauszt áldozatairól,



az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról,



Az aradi vértanuk napjáról - október 6-án,



A nemzeti összetartozás napjáról - június 4-én.

A ballagás mindenkor méltó módon megszervezett búcsúzó ünnepsége a tizenkettedik, a nyelvi előkészítő osztály esetében a 13. évfolyamot elvégző tanulóknak. A tanév során, illetve a nyári szünetben – a lehetőségekhez mérten - a nyelvgyakorlását is magába foglaló, külföldi utakat, illetve sporttáborokat szervezünk. 1.3. Az iskola képzési kínálata, képzési rendszere Az intézményben a Szakmai Alapdokumentum alapján nappali tagozaton és a felnőttoktatás keretében szakközépiskolai képzés folyik, a nappali tagozaton a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció és közgazdaság, a felnőttoktatásban közgazdaság szakmacsoportban. A nappali tagozatra az általános iskola 8. osztályos tanulói felvételi vizsga után vehetők fel. Szakközépiskolánk szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra készít fel. Az intézménynek általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama és a szakképzésről szóló törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben 6

meghatározott számú szakképzési évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. Iskolánkban a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A felnőttoktatás a 9-12. évfolyamon a közgazdaság szakmacsoportban folytatható tanulmányokra készít fel, illetve a sikeres érettségi után felsőfokú végzettség, vagy szakképesítés megszerzésére jogosít fel. 2. Az iskola környezete Az intézmény helye a fővárosi közoktatási rendszerben, szociológiai környezete A Klebelsberg Intézményfenntartó Központon belül a közgazdasági szakközépiskolák fontos helyet foglalnak el. A XXI. század új gazdasági és társadalmi feltételeihez jól alkalmazkodó, előremutató terveket megvalósító, aktív, tanulni vágyó, jó munkaerőt kívánunk képezni ebben a közösségben. Az iskola a főváros belső területén, a belső Ferencvárosban fekszik, így a diákok számára nemcsak a fővárosból, hanem az agglomerációs körzetből is jól megközelíthető. A bejárási nehézséggel küzdő diákok részére kollégiumi elhelyezés is megoldható. A tanulók 30-35 %-a Pest megyéből vagy egyéb megyéből jár be iskolánkba. A szülők foglalkozása szerteágazó, a családok többségében legalább az egyik szülő dolgozik. Sajnálatos módon jelentős az elvált szülők által nevelt gyermekek száma, de általában a körülményeik rendezettek. Szükség esetén a nevelési segélyhez szükséges ajánlásokat, javaslatokat természetesen megadjuk. Az intézmény beiskolázási területe: Budapest és Pest megye. 3. Az iskola tanulói közössége 3.1. Szülői háttér A diákok általában rendezett családi körülmények között élnek, de minden osztályban vannak olyan tanulók, akik valamilyen ok miatt egyszülős családban nevelkednek (pl. válás, valamelyik szülő halála, stb.). A szülők az iskolában szervezett alkalmakkor (szülői értekezlet, fogadóóra) vagy egyénileg megbeszélt időpontban találkozhatnak gyermekeik tanáraival és az iskola igazgatójával. Ezeket a lehetőségeket gyakran igénybe is veszik. 3.2. A tanulók lakóhely szerinti megoszlása A nappali tagozaton 63-65% budapesti lakos, Pest megyéből 30-35%, egyéb megyéből 2-3 % jön. Az összlétszámból kb. 80 % leány, 20% fiú tanuló. Az osztályok létszáma átlagosan 28-30 fő. A nappali tagozaton a tanulói létszámban alapvető változás nem várható. A tanulók büfét, könyvtárat, sportolási lehetőséget, a DÖK és a diákkörök osztálytermeket, oktatási eszközöket használhatnak, a nappali tagozat diákjai étkezést vehetnek igénybe. 3.3. A tanulók neveltségi szintje A tanulók az általános iskolából kikerülve nehezen tudnak beilleszkedni az új iskolai környezetbe. A diákok nevelése több gondot okoz, mert a szülők a megfelelő anyagi háttér biztosítása érdekében fokozottabban elfoglaltak, és ehhez a gyermekek életkori, kamaszkori sajátosságai is hozzájárulnak. A szülő és gyermeke között kialakult lazább kapcsolat sokszor a neveltségi szintben jelentkezik. A tanulók által hozott ismeretek rendkívül változatosak. Vannak olyanok, akiknek ismereteik, tanulási módszerük jó, de akadnak gyengén képzett diákok is. A társukkal való kapcsolatuk életkori 7

sajátosságuknak megfelelő, hangnemük elfogadható. A negatív jelenségek megbeszélése, megoldása elsősorban az osztályfőnök feladatkörébe tartozik. Indokolt esetben a pedagógiai igazgatóhelyettes, illetve az igazgató is bekapcsolódik a megoldási folyamatba. A diákok a felnőttekkel tisztelettudóak. 3.4. Pályaválasztási motiváció A pályaválasztásnál szerencsés, hogy a 9 – 12. évfolyamon olyan képzés folyik, hogy a tanulók nem kényszerülnek 14 éves korban szakmát választani. A közgazdasági szakközépiskolába jelentkezve azonban egy bizonyos pálya felé orientálódnak. Az iskolába jelentkezők indíttatást a legtöbb esetben szülőktől, testvérektől, barátoktól kapnak. Életkoruknak megfelelően ismerik a képzési rendszerünket. 3.5. Tanulási attitűd Ha a pedagógiai „ráhatás” következtében a gyermek iskolához való érzelmi viszonya kedvezőtlenül alakul, akkor a tanárnak rendkívül nehézzé válik a tanítás, a tanulóknak pedig a tanulás. Ezért az iskola egyik fő feladata, hogy a tanítási – tanulási folyamat során biztosítsa a tanuló számára a belső motiváltságot, a személyes érdekeltség és a döntés lehetőségét. A tanulás folyamatában jó, ha érvényesül a mintakép követési vágya, a kíváncsiság, a kompetenciára törekvés, továbbá megjelenik a segítségadás. Ehhez szükséges:  a differenciált tanulásszervezés,  a tanulási képességek kialakítása és azok folyamatos fejlesztése; ennek érdekében célszerű a 9. évfolyamon egy tanulás-módszertani stúdiumot, tréninget szervezni. A későbbiekben pedig a kifejlesztett képességek „utógondozása”, a tanárok ez irányú kooperációja szükséges,  az olyan tanári attitűd, amelyben a tanár a tanítás-tanulás folyamatának tervezője, szervezője, irányítója és ellenőrzője,  a tantárgyi kötődések kialakulásának segítése ezeket befolyásolhatják:  a tantárgy érdekessége,  az ismeretek fontossága, jelentősége a tanulók jövőbeni tervei szempontjából,  a gyakran alkalmazott tanítási módszerek(frontális oktatás),  a tantárgy tanulásával kapcsolatos élmények (sikerek, kudarcok),  a pedagógus személyisége,  igény arra, hogy a tanulók elmondhassák kritikai észrevételeiket, melyhez nélkülözhetetlen, hogy a tanítási-tanulási folyamatában a tanár és a tanuló között partneri viszony alakuljon ki. Ebben a folyamatban a tanárnak rendelkeznie kell a személyiségközpontú attitűddel pl. természetesség, emberközeli magatartás, valódiság, empátia, elfogadható magatartás, türelem, stb. 3.6. Továbbtanulási szándék A továbbtanulási lehetőségek bővülésének következtében nagy számban jelentkeznek diákjaink felsőoktatási intézményekbe. A továbbtanulási igény nagy, bár nem minden esetben reális. A főiskolák és egyetemek közül a gazdasági élet területére történő képzéssel rendelkezők a legnépszerűbbek. Néhányan a műszaki képzésre jelentkeznek, és 1-2 fő minden évben jelentkezik a bölcsész szakra is (pl. nyelvtanár). Az utóbbi időben kedveltté vált az informatikával összefüggő felsőfokú képzés. Számos érettségizett diákunk – mind a nappali, mind a felnőttoktatásból – a szakmai alapozó tantárgyak által előkészített OKJ rendszerű szakképzést választja. 3.7. Diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek, diákkörök a diákok érdekeinek képviseletére hozhatják létre a diákönkormányzatot. Az iskola vezetőségének és tantestületének a létrejött diákönkormányzat 8

munkáját segíteni, támogatni kell, a működéséhez szükséges feltételeket biztosítani köteles. A diákönkormányzat eljárhat minden olyan kérdésben, amely a tanulói közösség nagyobb csoportját érinti és az intézmény nevelő-oktató feladatával összefügg. A diákönkormányzat működése bekapcsolódik a személyiségfejlesztés folyamatába. Tevékenységével megtanítja a diákoknak az érdekképviselet fogalmát és annak gyakorlását. Az állampolgári jogok gyakorlásához kifejleszti a következő képességeket:  konfliktustűrő és - kezelő képesség kialakítása, kifejlesztése,  kompromisszumkészség,  akaraterő, akaratérvényesítő képesség kialakítása,  szolidaritási képesség,  együttműködési képesség,  probléma megoldási képesség,  tolerancia, empátia,  kommunikációs képesség,  véleményezési képesség. A tanulói jogokon és kötelességeken keresztül a diákok megismerik az állampolgári jogokat és kötelességeket, gyakorolják a választást, a választhatóság feltételeivel találkoznak. A DÖK feladatai közé tartozik a nyilvánosság megszervezése, pl. iskolarádió, információk biztosítása, panaszkezelő eljárás, stb. Az érdekképviselet során kereshet valóságos közéleti szerepeket és technikákat. A képviselőket, tisztségviselőket tovább képezheti, az ismereteket karbantarthatja. Az önkormányzat alapja a feladat, a hatáskör és a felelősség egyensúlya. A DÖK munkáját a diákok által választott tanár segíti. A Szervezeti és Működési Szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. 4. Az iskola meglévő kapcsolatrendszere 4.1. Kapcsolat a fenntartóval Az iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az oktatással kapcsolatos törvények, rendeletek alapján a kapcsolattartás formái:  félévi és év végi értekezletek jegyzőkönyveinek megküldése,  törvényességi, pénzügyi ellenőrzések, szakmai ellenőrzések,  konzultációs lehetőség a részfeladatok, szakterületek felelőseivel, referenseivel. 4.2. Kapcsolat a szülőkkel A szülők, a pedagógusok és a tanulók koordinált, aktív együttműködésének célja a tanulók személyiségének harmonikus fejlesztése. A tanári közösség és a szülők között az együttműködés az iskola hagyományai, a Köznevelési Törvény és a Szervezeti és Működési Szabályzat alapján történik. Az együttműködés területei (célok, feladatok):  Kölcsönös és rendszeres információcsere, tájékozódás az intézmény nevelési, oktatási feladatairól.  A tanulók személyiségfejlesztésének, a családok nevelési feladatainak összehangolása.  Együttműködés a szülők és a tantestület között a szociálisan veszélyeztetett, és az életkori sajátosságokból eredő nehézségek leküzdésében.  Közösen kell törekedni a nevelési célokban megfogalmazott erkölcsi normák elfogadtatására, a kulturált viselkedés kialakítására, a deviáns magatartás megelőzésére.  Biztosítani kell a szülői szervezet aktív részvételét az iskola közösségformáló programjaiban. A szülők közös programokkal segíthetik gyermekeik személyiségfejlődését és az iskolai munkát (színházlátogatás, kirándulás, rendezvények, stb.). 9

A szülők az érettségi vizsgán jelenlétükkel bátoríthatják gyermekeiket a sikeres helytállásra, és szervezőmunkájukkal segítik az osztályfőnökök munkáját. Közvetlen kapcsolat a szülőkkel:  egy tanévben két alkalommal szülői értekezlet,  egy tanévben két alkalommal szülői fogadóóra,  a szülők problémájukkal felkereshetik az intézmény igazgatóját és igazgatóhelyetteseit az ügyeleti napjaikon,  a szülők problémáikat megbeszélhetik a tantestület tagjaival is egy előre egyeztetett időpontban,  súlyos problémák felmerülése esetén az igazgató rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze,  évi két alkalommal szülői munkaközösségi értekezleten tájékoztatja az iskola vezetése a szülői szervezet tagjait az aktuális kérdésekről. 4.3. Kapcsolat más intézményekkel A vállalatokkal, intézményekkel kialakított együttműködés nélkül egyetlen közgazdasági képzést folytató szakközépiskola sem működhetett kifogástalanul. A szakmai tárgyak oktatásánál nyújtott segítségen túl jelentős anyagi támogatással segítették a korszerű oktató-nevelő munkát. Korábban a számítástechnika oktatásához szükséges korszerű, nagy teljesítményű számítógépek és eszközök beszerzéséhez a decentralizált pályázaton elnyert összeg, és a szakképzési alap segítette hozzá az intézményt. Sajnálatos módon a szakképzési alap juttatásaiból részesülők körének bővülése és a törvényi változások miatt a jövőben a korábbihoz hasonló jelentős összegű támogatásra nem számíthatunk. A szakképző évfolyamok újraindítása és a munkaerőpiaci igények fokozott feltárása érdekében törekszünk arra, hogy új vállalatokkal alakítsunk ki partnerkapcsolatot. Ennek egyik eleme a HOA program folytatása és együttműködési megállapodás megkötése. Kapcsolattartás felsőoktatási intézményekkel Az elmúlt években a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Óbudai Egyetem tanárszakos hallgatói több alkalommal az iskolában teljesítették tanítási gyakorlatukat, a közgazdász tanárok bírálták projektmunkájukat.

10

A./ FEJEZET AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA Mottó: „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy tanítson minket a jól végzett munka örömére és izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” Szent – Györgyi Albert 1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az emberi méltósághoz való jog mindenkit – így az oktatás valamennyi szereplőjét életkorukra való tekintet nélkül – megillető alkotmányos alapjog. Intézményünk mind tanulóinak, mind pedagógusainak és egyéb dolgozóinak védi és biztosítja alapvető emberi jogait és ennek tiszteletben tartását az oktatás minden szereplőjétől elvárja. Az intézményben az oktató-nevelő munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program magában foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet. A NAT fejlesztési területei – nevelési célok A fejlesztési területek – nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. E területek egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. A nevelési célok a következőképpen érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein, és valósulnak meg a köznevelés folyamatában:  beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba,  tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg az iskola helyi tanterve szerint,  témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretek között folyó, egyéb iskolai foglalkozások, programok számára. A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője. Nevelési célok:  erkölcsi nevelés,  nemzeti öntudat, hazafias nevelés,  állampolgárságra, demokráciára nevelés,  az önismeret és a társas kultúra fejlesztése,  családi életre nevelés,  testi és lelki egészségre nevelés,  felelősségvállalás másokért, önkéntesség,  fenntarthatóság, környezettudatosság,  pályaorientáció,  gazdasági és pénzügyi nevelés,  médiatudatosságra nevelés,  a tanulás tanítása.

11

1.1. Pedagógiai alapelvek A harmadik évezredbe belépve új kihívásokkal kell szembenéznünk. Életünk és környezetünk megváltozott. A mai társadalomban a változás útja a tanulás, az új ismeretek megszerzése nélkülözhetetlen a továbblépéshez. A megszerzett ismeretek, képességek gyorsan elavulnak, ezek megújítása a munkavállalás miatt elkerülhetetlen. A változáshoz csak az tud alkalmazkodni, aki rendelkezik széles körű általános és szakmai műveltséggel, az állandó tanulás készségével. Ehhez az egyén részéről önállóság, kreativitás, innováció, folyamatos önképzés, szakmai fejlődés, kockázatvállalás, teljesítő- és cselekvőképesség, és óriási kitartás szükséges. A gazdasági - társadalmi változások gyors egymásutánja átalakította az életvitel hagyományos formáit. Ki kell tudni választani az életmóddal kapcsolatos alternatívák közül a helyeset, az életet, az egészséget, a családot, a barátságot, a becsületet, tisztességet. Iskolánk nevelő - oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, a humanista értékek alkotják. Kiemelt figyelmet fordítunk a különböző kultúrák iránti nyitottságra, a tisztelet és szeretetteljes magatartásformák megismertetésére. Iskolánk a Köznevelési törvény alapján biztosítja a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Sem Pedagógiai Programunkban, sem működési tevékenységünk során a világnézeti tanítások igazságáról nem foglalunk állást, illetve világnézeti kérdésekben oktatási intézményünk semleges. Érvényre juttatjuk a tanulók azon jogát, hogy részükre az iskola egész Pedagógiai Programjában, tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék. Tanulóink joga, hogy tanulmányaik során – a Pedagógiai Programban és az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között – megválasszák azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kívánnak A szülő joga igényelni, hogy az iskola Pedagógiai Programjában és tevékenységében a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalú módon közvetítse, továbbá, hogy az intézményben a hit- és vallásoktatást lehetővé tegyék. A szülő joga, hogy megismerje a Pedagógiai Programot, házirendet, és tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. A pedagógus joga, hogy a Pedagógiai Program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza. A pedagógus joga, hogy a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a Pedagógiai Program tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. 1.2. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka céljai  érvényesítse a humánus értékeket,  közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit,  testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket neveljen,  a demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez való alkalmazkodó cselekvésre,  nevelési-oktatási rendszerének követelményei igazodjanak a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez,  biztosítsa az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára az ismeretek bővülésének, a képességek és a készségek fejlődésének lehetőségét,  csökkentse a tanulási kudarcok mértékét, és biztosítsa az iskola eredményes befejezését,  a diákok tekintsék sajátjuknak a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket követő magatartásmintákat,  váljanak nyitottá a különböző kultúrák iránt,  a tanulók váljanak alkalmassá:  az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területen folyamatosan megújuló alkotómunkára,  a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, 12

 a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére,  felsőfokú tanulmányok megkezdésére,  alakuljon ki a tanulókban az igény és a képesség az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására. 1.3. A nevelő- oktató munka feladatai A célok elérése érdekében a következő feladatokat kell teljesíteni:  továbbépíteni, szélesíteni, elmélyíteni az általános iskolai tantárgyi követelményeket,  a nevelésnek, a képességek fejlesztésének, a közismereti oktatásnak szerves egységet kell alkotnia,  a nevelés és oktatás rendjébe be kell épülniük azoknak a fejlesztő célú problémakezelési módoknak és képzési tartalmaknak, amelyek  a magyar társadalom demokratikus létformájából,  Magyarország európai integrációs folyamatából,  a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjesztéséből,  az egész életen át tartó tanulás igényéből adódnak,  a tanulókban alakuljon ki az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet,  fejlődjön ki a társakkal való együttműködő, egyenrangú és szolidáris viszony,  teremtődjön meg a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlya,  a tanulók sajátítsák el a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követendő magatartásmintákat,  váljanak a diákok nyitottá a különböző kultúrák iránt,  ismerjék, tiszteljék, óvják, ápolják  nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,  a természetet, a környezet értékeit,  más népek értékeit, hagyományait,  az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,  fejlődjön  fogalmi gondolkodásuk,  problémamegoldó képességük,  anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs tudásuk,  informatikai tudásuk,  a tanulókat logikus összefüggésben, rendszerben való gondolkodásra kell nevelni,  a diákok legyenek képesek  a különböző információk közötti eligazodásra,  a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre való válaszadásra,  a különböző élethelyzetekben a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására,  a felelős döntésekre saját szakmai szintjükön,  a személyiségfejlesztésben kiemelt szerepet kell kapnia  az önismeret fejlesztésének,  a kezdeményező és vállalkozó készségek kialakításának,  a felelős társadalmi magatartás kialakításának,  az állampolgári szerepre történő felkészülésnek,  a szépségre, jóra, szeretetre nyitottságnak,  a jogok és a kötelességek harmóniájának,  az udvarias, tisztelettudó, önzetlen magatartási formáknak. 1.4. A nevelő- oktatómunka eszközei, eljárásai A nevelési eszköz kifejezést leggyakrabban a módszer fogalmával azonos értelemben használjuk. Általában a tanulók fő tevékenységi formáit jelentik, amelyekben a nevelési folyamat realizálódik. Nevelési módszereinket hozzá kell igazítani az előzőekben leírt célokhoz. A módszernek igazodni kell a megfogalmazott célokon és feladatokon túl a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi 13

fejlettségéhez, képességeihez, valamint a pedagógusok személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez, vezetői stílusához, igazodnia kell a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához. A módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján a következőképpen csoportosíthatjuk:  a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei,  a tevékenység megszervezésének módszere,  a magatartásra ható módszerek,  gátlást kiváltó módszerek, amelyek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni. A nevelő-oktató munka során a képzési forma jellegének megfelelően a nevelőtestület döntése alapján a következő eljárási rend alakult ki:  a tantárgyak csoportbontási lehetőségének vizsgálata, pl. nyelvek, informatika, szakmai alapozás, szakmai orientáció, információkezelés tantárgyai,  döntés a tantárgyfelosztást megelőzően az egyes osztályokban tanított nyelvekről,  a 9. évfolyamra felvett tanulók osztályba sorolásának rendje,  a tanulók nyelvválasztásánál a tanári feltételek mellett a tanulók előtanulmányainak lehetőség szerinti figyelembe vétele,  a tanulók felvételének rendje. Az oktató-nevelő munkában a pedagógusok közvetlen illetve közvetett nevelési eljárásokat alkalmaznak az alábbiak szerint:  a szokások kialakítása során  közvetlen módszerek, pl.: számonkérés, gyakoroltatás, segítségadás, ellenőrzés, ösztönzés,  közvetett módszerek, pl.: a tanulói közösség megszervezése, közös célok kitűzése, elfogadása, hagyományok kialakítása, követelés, ösztönzés, ellenőrzés,  a magatartási modellek kialakítása során közvetlen módszerek, pl.: elbeszélés, tények és jelenségek bemutatása, műalkotások bemutatása, a nevelő személyes példamutatása,  a magatartási modellek kialakítása során közvetett módszerek, pl.: a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében, követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.  a meggyőzés során  közvetlen módszerek, pl.: magyarázat, beszélgetés, a tanulók önálló elemző munkája,  közvetett módszerek, pl.: vita, felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztés általános célja, hogy minden emberben a benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulását, a tanulás a személyiség teljes kibontakozását segítse. Minden diák az iskolába kerülése pillanatától érezze magáénak az intézmény szemléletét és viselkedéskultúráját. Konkrét céljai a következők:  esélyegyenlőséget és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembe vevő nevelés, oktatás,  olyan iskolai életmód megszervezése és működtetése, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nem tárgya, hanem alanya, vagyis amelyben a serdülőkori szükségletei megvalósulnak,  egyértelmű elvárások és feladatok a személyi méltóságának, önállóságának tiszteletben tartásával párosítva,  a tanulók testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése.

A személyiségfejlesztés alapvető területei: 14

   

az értelem kiművelése (kognitív kompetencia), a segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia), egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia), szakmai képzés alapozása (speciális kompetencia).

Az egyes személyiségfejlesztési területek konkrét feladatai a nevelő-oktató munka során a következők: Az értelem kiművelése területén: a pedagógus munkája során a tanulókban ébressze fel a megismerés utáni vágyat, ismertesse meg és sajátíttassa el a különböző tanulási módokat, értesse meg a tanulókkal, hogy lényeges a tanulási teljesítmény, valamint a tanulás váljon életprogrammá. Legfontosabb elvek közé tartozzon, hogy a diákok megtanuljanak tanulni, megtanuljanak cselekedni, megtanuljanak élni, továbbá együtt, másokkal élni. A segítő életmódra nevelés területén: a tanulók ismerjék meg a szociális értékrendszert, sajátítsák el a pozitív értékrend elfogadásának képességét, valamint ennek tükrében történő viselkedést, magatartást, kapják meg a lehetőséget és a feltételeket ahhoz, hogy ki tudják alakítani pozitív egyéni értékrendjüket. Részletezve a főbb feladatokat:  a tanulók ismerjék meg a szociális szokásokat, a szociális viselkedés alapvető szabályait, értsék meg a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét,  az intézmény pedagógusai olyan iskolai légkört, életrendet alakítsanak ki, amelyben az iskolai közösség elősegíti azt, hogy a tanuló folyamatosan tapasztalhassa az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk káros következményeit,  olyan iskolai életrend kialakítása szükséges, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, a magatartási szabályok átláthatóak, mindenkitől és következetesen elvártak,  a pedagógus személyes példamutatásával, mutasson rá a negatív, antiszociális mintákra, azok pusztító hatásának csökkentésére,  a pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása az osztályokban, a tantestületben, az iskolában,  az iskola kínálja fel a segítség sokféle lehetőségét, az együttműködést a tanulóval, a szülői házzal. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén:  a pedagógus segítse a testi képességek kifejlesztését és folyamatos karbantartását,  fejleszteni kell a zenei befogadóképességet, minden alkalmat meg kell ragadni a művészi értékű zene meghallgatására,  fejleszteni kell a vizuális befogadóképességet,  az iskola legyen minden részletében igényes, esztétikus közeg,  ismerjék meg a tanulók az egészséges életmód követelményeit,  a tanulói önértékelés váljon rendszeressé,  a tanulók önismeretének folyamatos fejlesztése oly módon, hogy eredményeként az önmegismerő képesség területén egyre nagyobb sikereket érjünk el,  a tanulókban fejlődjön ki az önfejlesztő képesség, képesek legyenek a tehetség kibontakoztatására, fejlesztésére. A szakmai képzés alapozása a speciális kompetenciák fejlesztése területén:  tanórán kívüli foglalkozások fenntartása, amelyek tartalma felhasználható az alkotó tevékenység működtetésére,  a szabályhasználat és szabályalkotás képességének fejlesztése,  a leírt szabályok szerint önálló feladatmegoldás rendszeressé tétele, gyakorlása. 15

További személyiségfejlesztési feladatok a fentiek kibővítéseként: Erkölcsi nevelés területén:  az alapvető erkölcsi értékek megismertetése,  az erkölcsi normák elfogadtatása,  az erkölcsi értékek tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók munkára nevelésének területén:  az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása,  a munka értéke az ember életében,  a környezet rendben tartásának fontossága. 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az emberi élet alapja a társas kapcsolatok rendszere. A való élethez, az eligazodáshoz elengedhetetlen a közösségben való nevelés, amely mint tanulási színtér jelenik meg. A közösségi nevelés területei:  a család,  az iskola,  az iskolán és a családon kívüli közösségek. A pedagógiai program szempontjából az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területeit kell sorra venni, de nem elhanyagolható a legalapvetőbb, primer közösség, a család. A család meghatározza, formálja, befolyásolja az egyén, a gyermek fejlődését, másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell fejleszteni, formálni, alakítani. Intézményünkben a közösségi fejlesztés főbb területei:  a tanórák  szaktárgyi órák,  osztályfőnöki órák,  a tanórán kívüli foglalkozások  szakkörök,  korrepetálások,  tanulószoba,  szabadidős tevékenységek  sportolási lehetőségek,  DÖK-nap,  rendezvények, stb.,  diákönkormányzati munka,  hagyományok kialakítása és ápolása. Részletezve az egyes területek feladatait: A szaktárgyi órákon megvalósítható közösségfejlesztési feladatok:  a tanulás támogatása,  a tanulók önállóságának támogatása,  segítőkészség kialakítása,  pozitív és negatív jelenségek értékelése,  tanulmányi és munkaerkölcs erősítése.

16

A nevelő-oktató munka színtere az osztály, vagy annak egy csoportja. Az osztályban tanuló diákok már rendelkeznek szokásokkal, szemléletmóddal. Az osztályfőnöki órákon a már meglévő életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben a folyamatban nagy szerepe van a közösségnek, a kortársaknak. Tekintettel arra, hogy a tanulók idejük nagyobb részét az iskolában, az osztályközösségben töltik, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása, a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszere, viselkedési formái. Az osztályközösség feladatai többek között:  valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása,  az egyéni értékek felismerése,  egymás tiszteletben tartása,  egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban,  a másság elfogadása, tolerancia,  társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában,  mások gondjainak, nehézségeinek felismerése,  a társas együttélés alapvető szabályainak megismerése,  alakítsa ki a természet szeretetét, a környezet védelmének igényét,  a kommunikációs készség alakítása,  az egészség, a testi épség védelme. Az osztályközösség irányításában, alakításában meghatározó szerepe az osztályfőnököknek van. Az osztályfőnök feladata, hogy indirekt és direkt irányítással formálja a közösséget. Különösen fontos szerepe van a problémák felismerésében és keresésében, hiszen „nevelési helyzet” szinte mindig és mindenhol adódik. Az osztályfőnök szervező feladatai közé tartozik az osztályban tanító tanárok és a szülők közötti kapcsolat kialakítása. Fel kell ismernie a deviáns eseteket, és meg kell találnia, esetlegesen segítség igénybevételével a megoldáshoz vezető utat. A tanórán kívüli foglalkozások és szabadidős tevékenységek is a közösségi fejlesztés feladatai közé tartoznak:  a tanulás, a tehetség elismertetése,  a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalom, zene, képzőművészet, színház, mozi, stb.) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez,  a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, a környezet iránti felelősség érzetét. A fentieken kívül külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nemcsak az osztályfőnöknek, a tantestületnek, hanem az iskola minden dolgozójának, az intézményt segítő szervezeteknek, illetve azok vezetőinek is kiemelt feladata, hogy  munkájával,  megjelenésével,  viselkedésével,  beszédstílusával példaként álljon a diákok előtt. Diákönkormányzati munka feladata  a közösségek tevékenységének tudatos szervezése,  a tanulók aktív részvétele a közösségi munkában,  a közösségi együttéléshez szükséges magatartási és viselkedési formák megismertetése.

Hagyományok kialakítása és ápolása  a közösségre jellemző arculat megteremtése, 17

 az összetartozást erősítő erkölcsi normák, formai keretek kialakítása,  a tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása és ápolása. 4. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 4.1. A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység A veszélyeztetett tanulók:  a tanulmányilag háttérben levő tanulók,  a gyakori kudarcélményekkel küzdők,  a peremhelyzetű tanulók egy adott közösségben,  a család értékközvetítő sajátosságai szerint problémás fiatalok,  a felnőttoktatásban tanulmányaikat több éves kihagyással folytatni kívánó tanulók. Pedagógiai eszközök a beilleszkedési nehézségek megoldására:  felzárkóztató foglalkozások szervezése,  személyiségfejlesztő osztályfőnöki órák, önértékelési képességgel foglalkozó kérdőívek, beszélgetések,  szülői tájékoztatás nevelési problémákról, a deviáns magatartás veszélyeiről,  teret adva tehetségüknek, sikerélményhez juttatni őket. 4.2. Szűrés, diagnosztizálás A nevelő – oktató munka során folyamatosan hangsúlyozzuk, hogy a nevelés társadalmi tevékenység, komplex hatásrendszer, amelynek eredménye a szociálisan értékes életvitel, és olyan egyéni tulajdonságok kialakulása, amelyek más értékek termeléséhez hozzájárulnak. A nevelő – oktató munka ilyen módon szűrő, diagnosztizáló jelleggel is bír, az alábbiak szerint:  az osztályban tanító tanárok, különösen az osztályfőnökök megfigyelései alapján kiszűrhetők azok a tanulók, akik tanulmányi eredményeik miatt nem tudnak beilleszkedni,  neveltségi problémák kiszűrése  kapcsolat a diák – tanár között,  kapcsolat a diáktársak között,  beszédstílus,  amennyiben van rá lehetőség – negatív befolyásoltság érzékelése esetén – a külső kapcsolatrendszer felderítése,  az osztályfőnök és a család kapcsolata, különös tekintettel a hátrányos háttérre. A szűrés lényege nem a közösségből való eltávolítás lehetőségének megteremtése, hanem az egyén olyan irányú fejlesztése, amely konstruktív életvezetéshez vezet. 4.3. Együttműködés a segítő szakemberekkel Ha intézményünk a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, illetve a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól vagy más, az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Kirívóan problémás esetben az intézmény a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, tevékenyen együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal 18

A beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő diákok esetében, ha az intézményen belül nem lehetséges megoldás, a következő együttműködés lehetséges:  kapcsolatfelvétel a kerületileg illetékes gyermekjóléti szolgálattal,  ifjúsági pszichológus bekapcsolása a nevelési folyamatba,  megelőző témájú előadásokra való felkérés a rendőrség ifjúságvédelmi osztályáról,  a tanuló lakóhelye szerint illetékes jegyző, járási hivatal értesítése. 4.4. Együttműködés a kortárs csoportokkal A beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő tanulók problémáinak megoldásához elsőként saját korcsoportját kell segítségül hívni. Ezek:  az osztályból alakult kis közösség, amelyet a háttérből az osztályfőnök,  az iskola közössége,  ha van információ a baráti háttérről, akkor ez a közösség, ha nincs, akkor segítséggel ezt a hátteret kell felderíteni. A feladat megoldása felelősségteljes, kitartást igényel, és főként a tanuló részéről együttműködés szükséges, egyébként a folyamat sikertelen. 4.5. Speciális programok meghatározása, kialakítása: pályaorientációs, drog- és alkohol-prevenciós foglalkozások A gyermekeket fenyegető, veszélyeztető tényezők közül a drog és az alkohol használatában folyamatos emelkedés tapasztalható és biológiai – pszichés utóhatásait tekintve is nehezen kezelhető külső tényezők. A drog és alkoholfogyasztó gyermekek családi hátterét vizsgálva kitűnik, hogy nem a család anyagi helyzete vagy a szülők iskolázottsága a döntő, hanem a gyermek és a szülők közti viszony. Sajnos a főváros a drogok terjesztésében központ, és ily módon minden budapesti iskola, szórakozóhely potenciálisan fenyegetett. Helyi stratégia: A drog- és alkoholmegelőző munka a teljes tanári közösségnek feladata. Feladataink:  felvilágosítás: a tanulóknak, a szülőknek és a kollégáknak,  megelőző munka: a tanulóknak,  segítségnyújtás: a tanulóknak és a szülőknek,  kapcsolattartás: a tanulókkal, a szülőkkel, a kollégákkal, és egyéb segítőkkel. A drogstratégia témái:  droghelyzet Magyarországon,  drogfajták, használatuk, hatásuk,  veszélyeztető tényezők. A drogmegelőzés tartalmi elemei  megfigyelni, folyamatosan észlelni a gyermek - szülő közti kapcsolat változásait,  kommunikációfejlesztés,  személyiségfejlesztés,  életvezetési ismeretek átadása,  diszkréció.

Módszerek a drogprevencióban:  helyzetfelmérés a diákok között kérdőíves módszerrel, értékelés, megbeszélés,  biológia, illetve osztályfőnöki óra keretében ezzel összefüggő témák,  külső drogprevenciós szakemberek előadásai, 19

  

személyiségfejlesztő órák, filmvetítések és azok megbeszélése, a témával kapcsolatos kiadványok figyelése, iskolai terjesztése.

A pályaorientációs folyamatokkal részletesen a szakmai programban foglalkozunk. 5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Az intézményben folyó nevelő-oktató munka során kiemelten fontos tényező, hogy a pedagógusok a körülményekhez viszonyítva a leghatékonyabban oktassanak, igazodjanak módszereikben a tanulók életkorához, egyéni fejlettségéhez, ismeretanyagához, képességeihez, a tanulók munkahelyi tapasztalatához, a gyakorlatban már megszerzett ismeretekhez. A tanárok oktató munkájuk során folyamatosan kísérjék figyelemmel tanítványaik előmenetelét. Differenciált, speciális feladatokkal derítsék fel az adott témakörben tehetségeseket. Figyeljen fel minden pedagógus a felméréseken kiemelkedően jó eredményt mutató tanulóra. A tanítási órákon plusz feladatokkal, kiselőadásokkal, stb. segítse a kiváló előmenetelű diákok fejlődését. Tanórán kívüli foglalkozások keretében – diákkörök, önképzőkörök, felvételi előkészítők, versenyre felkészítő foglalkozások, tanulószoba, – a szaktanárok elmélyíthetik diákjaik tudását. A speciális ismeretek megszerzésére külső segítséget kérhet a pedagógus, pl. szakmai ismeretek esetén az intézménnyel kapcsolatban lévő vállalatokat, vállalkozásokat, vagy előadóművészeket az önképzőkörök részére, vagy felsőfokú intézmények előadóit és így tovább. Végzős hallgatóink esetében a továbbtanulást támogatjuk, felsőfokú tanulmányaikat, ha szükséges és lehetséges, segítjük. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,  a tehetséggondozó foglalkozások,  szakkörök,  versenyek, vetélkedők, bemutatók,  sportkörök,  szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások, kirándulások, stb.),  az iskolai könyvtár,  az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata,  a továbbtanulás segítése. 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Napjainkban egyre gyorsabb gazdasági és társadalmi változások játszódnak le Magyarországon, ami fokozott terhet ró gyermekre, szülőre egyaránt. Emiatt a gyermek- és ifjúságvédelem jelentősége mind nagyobb. Veszélyeztető tényezők:  felgyorsult mindennapi élet (következményeként a „civilizációs betegségek” növekvő arányban fordulnak elő, másrészt kevés az idő, amit a családtagok együtt töltenek),  különböző kultúrájú emberek találkozása („másság”),  különböző szocializációs szinten lévő emberek találkozása,  átalakulóban levő családmodell,  megváltozott értékrend,  egyre magasabb szintű elvárások az élet több területén (megfelelés a családban, középiskolában és a továbbtanulás terén),  közvetlen környezetből érkező negatív „problémamegoldási lehetőségek”  alkohol,  drog,  média befolyása (agresszió, pénz hatalma), 20

 egyre kevesebb idő és türelem az otthoni problémák rendezésére,  a családok bizonytalan gazdasági helyzete (munkanélküliség),  látványosan növekvő társadalmi különbségek. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a felnövekvő generáció egyre fiatalabban szembesül ezekkel a tényezőkkel. A biológiai – fiziológiai – pszichés fejlődés fő szakaszában életkoruknak nem megfelelő problémák nehezednek rájuk, és amennyiben rejtve maradnak, továbbgyűrűznek és egyre nehezebb megoldást találni ezekre. A gyermek- és ifjúságvédelem a gyermek minden életkorában és minden nevelési intézményben összefogott, tudatos, felkészült tevékenységet igényel. A gyermek- és ifjúságvédelem feladata a családi környezetből, nevelésből és a külső környezetből fakadó ártalmak, zavarok kiküszöbölése, enyhítése. Egyre gyakrabban a veszélyeztető tényezők együttesen, többedmagukkal jelentkeznek (halmozottan hátrányos helyzet). Pedagógiai tevékenység 1. Információnyújtás az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységéről és az iskolán kívüli segítő szervezetekről:  szülőknek (szülői értekezleten, fogadóórán),  tanulóknak (osztályfőnöki órán, tanítási órán kívül),  pedagógusoknak. 2. Folyamatos kapcsolattartás:  szülőkkel,  osztályfőnökökkel,  szaktanárokkal,  külső szervezetekkel (önkormányzat, kollégium, gyermekvédelmi szakellátó). 3. Kapcsolattartás a szülőkkel:  szülői értekezleteken,  fogadóórákon,  személyes beszélgetések révén. 4. Feltárás, megszüntetés  a hátrányos helyzetű tanulók tüneteinek, jelzéseinek észrevétele, a problémák megismerése, okainak keresése,  segítségnyújtás, a probléma kezelése (egyéni beszélgetés, gyermekjóléti szolgálatok). 5. Prevenció  mentálhigiénés tanácsadás,  tanulásmódszertani ismeretek nyújtása,  kötelező tanórán kívüli, személyiségfejlesztő foglalkozások (sportolási lehetőségek, kirándulások, színházlátogatások),  egészségnevelő tevékenységek,  egészségügyi szűrővizsgálatok,  szakórai beszélgetés káros szenvedélyekről. 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A nevelő – oktató munka során a tanulói sikertelenség komoly problémát jelent, és az osztály/csoport továbbhaladását gátolja. A felmerülő problémák megoldásához elsőként a helyzetelemzés tartozik, amely során igyekszünk az okot feltárni.

21

Az elégtelen, vagy gyenge osztályzatok sorozatos keletkezésének okai lehetnek:  a tanuló általános iskolai ismeretei nem megfelelőek,  nem készül rendszeresen a tanítási órákra,  nem érti meg az órák anyagát,  készségtárgyak esetén adottság hiánya,  a pedagógus módszertani hibája. A megoldások lehetséges útjai:  a 9. évfolyam esetében tanulási módszerek megtanítása, magasabb évfolyamokon ezen ismeretek kondicionálása,  9. évfolyamon felzárkóztató foglalkozások tartása, szükség esetén egyéni, vagy kiscsoportos formában,  szükség esetén évfolyamismétlés,  olyan pedagógiai módszerek kialakítása, amelyek segítségével rendszeresen értékelik a diákok munkáját,  reális értékelés,  lehetőség szerint differenciált foglalkozások megvalósítása,  a felnőttoktatásban a tanórán kívüli módszertani segítség nyújtása a kötetlen otthoni tanulás támogatására,  magasabb évfolyamokon korrepetálások, egyéni foglalkozások. A differenciált foglalkozások során a tantárgy és az adott tananyag sajátosságait kell figyelembe venni. A differenciálást uniformizálni nem lehet, a pedagógus módszertani kulturáltsága, a tanuló befogadóképessége, együttműködő készsége határozza meg A tanulószobai foglalkozások a felzárkóztatás fontos szerepét töltik be, melyek számát minden tanév elején a tantárgyfelosztás határozza meg. A félév során, a felhasználható órakereten belül, - indokolt esetben - újabb foglalkozások indítása lehetséges. A feladat megoldása akkor sikeres, ha csökken a bukások és az elégséges osztályzatok száma. A cél azonban nem az, hogy megalapozatlanul kapjanak a diákok legalább elégséges osztályzatot. A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelésioktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével. A sajátos nevelési igényű tanuló iskolai nevelés-oktatása iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, azonos iskolai osztályban történhet. Ha a tanulói kudarcnak kitett tanuló nem él a tanári segítséggel, és ha nem akar sajátos helyzetén változtatni, számára csak egy út kínálkozik. Ebben az esetben is, ha igényli, az iskola segíti más intézményben a tanulmányainak folytatását. 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A gazdaságban bekövetkező változások különbözőképpen befolyásolják a családok anyagi helyzetét. A családok egy részénél ezt a pénzügyi helyzet romlása jelzi, amelynek következtében a tanulók egészséges fejlődése és eredményes tanulmányai kerülnek veszélybe. Az ilyen változást azonban a diákok általában szégyellik, ezt csak tapintatos módszerrel lehet felmérni. Az iskola számára fontos az esélyek kiegyenlítése, a hátrányok csökkentése. Szociális hátrány eredhet a szülők munkanélküliségéből, alacsony egy főre jutó jövedelemből, egészségkárosodás miatt csökkent munkaképességből, valamelyik szülő elhalálozásából. 22

Célunk, hogy a szociálisan hátrányos helyzet kialakulása elején már megadjuk a segítséget a következő tanulók részére:  akik a családi mikrokörnyezetből adódóan hátrányos helyzetűek,  akik csonka családban nőnek fel,  akik munkanélküli szülők gyermekei. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységek szolgálják:  felzárkóztató és tehetséggondozó programok szervezése (korrepetálások, szakkörök),  mentálhigiénés programok,  kedvezményes diákétkeztetés,  felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, fogadóórákon,  szülői kérésre, illetve osztályfőnöki javaslatra kollégiumi elhelyezés támogatása,  felnőttoktatás esetében tandíj- és térítési díjkedvezmények adása (jó tanulmányi eredmény, osztályfőnöki javaslatok, stb.) alapján,  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek használata,  a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai,  ingyenes tankönyv biztosítása,  kapcsolat a lakóhely szerinti önkormányzatokkal és a gyermekjóléti szolgálattal. 9. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészségi állapotot az alábbi alapvető tényezők határozzák meg:  genetikai tényezők,  környezeti tényezők,  életmód,  az egészségügyi ellátó rendszer működése. Fenti tényezők közül érdemi hatást az iskola fizikai – tárgyi és pszichoszociális környezetének alakításával az iskola-egészségügyi ellátás minőségére és az életmódra tudunk gyakorolni. Az iskolai egészségfejlesztő munka alapvetően befolyásolja az intézmény egészének mindennapjait. Az egészségnevelés folyamata tudatosan létrehozott tanulói lehetőségek összessége, amelyek során az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. Az egészségnevelés iskolai területeinek a fenti ismeretek elsajátításához kell hozzájárulnia azért, hogy a diákok kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó egészséges életvitelhez. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek az iskola pedagógiai rendszerébe beépülnek. Ezek közé tartoznak az alábbiak:  önmagunk és egészségi állapotunk ismerete,  az egészséges testtartás, a mozgás fontossága,  az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe,  a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat,  a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben,  a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete,  a tanulás és a tanulás technikái,  az idővel való gazdálkodás szerepe,  a rizikóvállalás és határai,  a szenvedélybetegségek elkerülése,  a tanulási környezet alakítása,  a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége. 23

Az egészségnevelési program alakításakor érdemes áttekinteni, hogy a tervben megjelennek-e olyan az előző felsorolásból nyerhető, és az életkori sajátosságokhoz is illesztendő lényes témák, mint például:  az egészséges táplálkozás témái,  a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás,  a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció,  a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat),  a testi higiénia,  a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés),  a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás),  a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás. Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével, pl.:  gondoskodik az osztálytermek megfelelő, rendszeres szellőztetéséről,  az osztálytermek berendezését az egészségügyi szempontoknak megfelelően alakítja,  az iskola gondoskodik a mozgásigény kielégítéséről a napi munkarend, az órarend tervezésénél. Az egészségnevelés folyamatában a következő témákra fordítunk különös hangsúlyt:  az egészséges személyiségfejlődés elősegítése,  az egészséges táplálkozás,  a mindennapi testmozgás lehetősége,  a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése,  bőrgyógyászati előadás,  a szexuális nevelés. A nevelési folyamatokat a helyi tantervbe osztályfőnöki, illetve tantárgyak megfelelő csatlakozási pontjainál látjuk el. Tanórán kívüli foglalkozásokon, pl. sportnapokon, kirándulásokon, filmvetítéseken, hétvégi kirándulásokon mélyítjük el az egészségneveléssel kapcsolatos feladatokat. Alkalmanként tájékoztató fórumokat tartunk a diákoknak és a szülőknek. Amennyiben lehetséges, diákjaink a témához kapcsolódó versenyeken, pályázatokon részt vesznek. 10. A környezeti nevelés programja 10.1. A környezeti nevelés fogalma Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a tanulót felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. 10.1.1. Jogi háttér Az ENSZ 2002-ben a 2005-2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. Egy teljes évtizedet szentelt annak elérésére, hogy az oktatás minden szintjén megvalósuljanak a környezetvédelem alapértékei. A Nemzeti alaptantervről kiadott 110/2012. (VI.4.) sz. Kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett 24

elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.” 10.2. Helyzetelemzés 10.2.1. Az iskola Az iskola épülete az 1870-es években épült. Az építkezés időpontjából adódóan környezetbarát anyagokat használtak fel és ezt a jelleget az 1994-től 1996-ig tartó felújítás során is megtartották. Az azóta eltelt évek alatt döntően sikerült megőrizni az épület szépségét, tisztaságát és az intézmény minden dolgozója és vendége tiszteli, őrzi is ezt. Az iskolához belső udvar is tartozik, melynek rendezettségére hasonlóképpen ügyelünk. A kötelező közösségi szolgálat keretében ennek megőrzésére külön figyelmet fordítunk. Az épületben 13 tanterem található, melyekben osztálylétszámhoz igazodva helyezzük el az osztályokat. A földszinten található a legnagyobb területű terem, mely szükség esetén összenyitható az aulával, és így az iskolai rendezvények lebonyolítására is alkalmas teret nyerünk. A mosdók állapota megfelelő, folyamatos takarítása megoldott. A helyiségek fűtése és megvilágítása kielégítő, nem pazarló. 10.2.2. A környezeti nevelés színterei az iskolánkban  Hagyományos tanórai oktatásszervezésben A környezeti nevelés az elméleti alapok megismertetésével kezdődik. Tanítási órákon az aktuális témához hozzárendeljük a kapcsolódó környezetvédelmi ismereteket. Lényeges megteremteni, kialakítani a környezettel szembeni igényesség szemléletét, mely osztályfőnöki órákon és személyes példamutatással történhet meg.  Tanórán kívüli programok A természetvédelem gyakorlati oldalát alapozzák Iskolánkat rendszeresen képviselik a tanulók a városismereti versenyen. Megszerveztük a használt elemek szelektív gyűjtését és a papírgyűjtést. Távlati céljaink között szerepel a PET palackok elkülönített gyűjtése. Az iskola minden pedagógusának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Minden diáknak kötelessége, hogy vigyázzon környezetére és erre felhívja osztálytársai figyelmét is. Az iskola dolgozói munkájukkal aktív részesei a környezeti nevelési programnak. Az adminisztráció során csökkentjük a papírfelhasználást (pl. a féloldalas papírok vagy rontott példányok további felhasználása), kicsinyített, illetve kétoldalas másolatok készítése). Az iskola épületét a takarítószemélyzet rendszeresen tisztán tartja, munkájukhoz csak szükséges mennyiségű és környezetbarát vegyszereket használnak.

10.3. Alapelvek, célok  megismertetni a diákokkal a fenntartható fejlődés fogalmát, jelentőségét,  az ember természetben elfoglalt helyének bemutatása és a bioszférában működő ok- okozati összefüggésekre való rávilágítás,  a helyi és globális események összefüggéseinek feltárása,  törekvés a biológiai sokféleség megőrzésére,  a természetes és épített környezet ésszerű, tudatos használata.

25

11. A szülő, tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Az együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség. A megvalósulás formái: kölcsönös támogatás, koordinált pedagógiai tevékenység. Az együttműködés feltétele: a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. A kapcsolattartás eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. Az együttműködés konkrét formái: 1.) A szülők részéről:  őszinte véleménynyilvánítás,  együttműködő magatartás,  nevelési problémák őszinte megbeszélése, közös megoldás keresése,  érdeklődő – segítő hozzáállás,  szponzori segítségnyújtás. 2.) Az intézmény részéről:  nyílt napok szervezése,  rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról,  változatos témájú szakkörök indítása,  előre tervezett és rendkívüli szülői értekezletek, fogadóórák,  előadások szervezése (pl. egészségügyi, prevenciós, drog és egyéb káros szenvedélyekről, stb.),  pályaválasztási tanácsadás,  közös kirándulások, színház, mozi, múzeumlátogatások,  hetente egyszer igazgatói fogadóóra. 3.) A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei:  osztály – család közös program kialakítása (igény szerint),  DÖK és a szülői ház kapcsolatának szélesítése,  közös rendezvények szervezése,  a szülői szervezet munkájának erősítése. 4.) Kapcsolattartás a kollégiummal A bejárási, vagy szociális, beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulók részére a kollégiumi elhelyezésében – lehetőség szerint – segítséget nyújtunk. A kollégium vezetőjével, a tanuló nevelőtanárával a kapcsolat rendszeres. Ez az alábbiakat jelenti:  rendszeres tájékoztatás az osztályzatokról, a hiányzásról,  törekvés az esetleges beilleszkedési problémák megoldására,  javaslat a tanulmányi problémák megoldására,  tájékoztatás az iskola éves rendjéről. A nevelőtanárral a kapcsolatot közvetlenül az osztályfőnök tartja, indokolt esetben a pedagógiai igazgatóhelyettes intézkedik. Különleges fegyelmi, beilleszkedési nehézség esetén a két intézmény igazgatója veszi fel a kapcsolatot. 12. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolában a következő elvek szerint kell megszervezni az oktató-nevelő munkát:  a kulcskompetenciák megalapozására, majd bővítésére kell törekedni,

26

   

a tanulók tanulási nehézségeit fel kell tárni, a felmerülő problémákat lehetőség szerint meg kell oldani, a tanulók személyiségét megismerve megfelelő pedagógiai módszereket kell alkalmazni, a tanítási órákon vagy más iskolai foglalkozáson a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeit fejleszteni kell, egységes, differenciált ellenőrzési és értékelési eljárásokat kell alkalmazni.

Az iskola kiemelt figyelmet fordít arra, hogy korra, nemre, vallási felekezethez való tartozás tekintetében, származás, népcsoporthoz tartozás vonatkozásában mindenhol érvényesüljön az egyenlő bánásmód elve. Éppen ezért, a pedagógiai tevékenység során tilos bármiféle pozitív és negatív diszkrimináció. 12.1. Kulcskompetenciák Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek alapját alkotó képességeket értjük, amelyek birtokában az Unió polgárai egyrészt gyorsan alkalmazkodhatnak a modern világ felgyorsult változásaihoz, másrészt a változások irányát és tartalmát cselekvően befolyásolhatják. A tudásalapú társadalomban felértékelődik az egyén tanulási képessége, mert az emberi cselekvőképesség az élethosszig tartó tanulás folyamatában formálódik. A különböző kompetenciaterületekben megjelenő ismeretek, készségek, és ezek hátterében a meghatározó képességek számos tanulási helyzetben és összefüggésben alkalmazhatók különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására, ezért több műveltségterülethez is köthetők. Több kompetencia egymásba fonódik, így részben fedik egymást, továbbá az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik területhez elengedhetetlen készségek formálódását, fejlődését. Hasonló egymásra építettség jellemzi a képességek kibontakoztatására és a tanulás fejlesztésére irányuló célok és az egyes műveltségterületek viszonyát. Számos olyan fejlesztési terület említhető, amely valamennyi műveltségterületen a kialakítandó kompetencia részét képezi: ilyen például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, az együttműködés, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése, a kapcsolati kultúra, a társas tolerancia. A kulcskompetenciák területei: Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció – az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan – az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein – oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően folynak. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározó képességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. E 27

kompetencia összetevőit alkotják azok a készségek is, amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk. A matematikai kompetencia kialakulásában, hasonlóan más területekhez, az ismeretek és a készség szintű tevékenységek egyaránt fontos szerepet töltenek be. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeke alapul: az információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képes a konfliktusok megoldására. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában lépes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. 28

A kulcskompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódó pedagógiai feladatok jóval nehezebbek, mint az oktatás-tanulás hagyományos feladatai. A sikeres kompetencia fejlesztéshez az alábbiak nélkülözhetetlenek:  széles módszertani repertoár,  értékelési kultúra fejlesztése,  kompetenciák mérése,  tanulás belső motivációinak kialakítása, fejlesztése,  a tanulók aktivitásának kibontakoztatása,  a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás,  tanulásmódszertani technikák kialakítása,  sajátos tanulásszervezési feladatok megoldása,  az internet használatának beiktatása az oktatási folyamatokba. A kompetencia mérések eredményei a 10. évfolyamon az országos átlag felettiek. A tanulók érettségi eredményei tükrözik az elvégzett munkát, a vizsgán megszerzett érdemjegyek mögött többnyire rendszerezett és elmélyült tudás rejlik. A nevelőtestület feladatának tekinti nemcsak az eddigi eredmények megőrzését, hanem azok javítását is. 13. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv  



Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés) valósul meg. Az iskolai elsősegély-nyújtás oktatásának legfőbb céljai: - az élet megmentése, - megakadályozni a további egészségkárosodást, - elősegíteni a gyógyulást. Az elsősegélynyújtó feladatai: - gyorsan és biztonságosan felmérni a helyzetet, majd ezt követően megfelelő segítséget kérni, - amennyire lehet, meg kell állapítani a sérülés vagy betegség természetét, amelyben a balesetes szenved, - azonnal elvégezni – a fontossági sorrend betartásával – a helyes és halaszthatatlan beavatkozásokat, - intézkedni, hogy a sérültet elszállítsák kórházba, orvosi rendelőbe, vagy – amennyiben a körülmények és a sérülés, betegség jellege megengedi – haza, - a sérülttel maradni mindaddig, amíg átadhatja őt a megfelelő személynek, - jelentést írni és átadni, további segítséget nyújtani, ha szükséges.

14. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus 29

szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt. 15. A tanulmányok alatti vizsgák és a szóbeli felvételi vizsga követelményei A tanulmányok alatti vizsgák helyi rendje Ezt a szabályozást kell alkalmazni valamennyi, a Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskolában megtartott nem állami vizsga megszervezésekor. A tanulmányok alatti vizsgák formái:  osztályozó vizsga,  javító vizsga,  különbözeti vizsga,  pótló vizsga. 1. A vizsgára bocsátás feltételei, körülményei Osztályozó vizsgát tesz az a tanuló,  akinek éves igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a 250 órát meghaladja és évközi jegyei alapján teljesítménye érdemjeggyel nem minősíthető,  akinek mulasztása egy adott tárgyból a tantárgy ténylegesen megtartott óráival számolva szakmai elméleti és gyakorlati óraszámának 20%-át, közismereti tantárgyak esetén 30%-át meghaladta és évközi teljesítménye alapján nem minősíthető érdemjeggyel,  aki vendégtanuló,  aki tanulmányait magántanulóként végzi. Ha a tanuló fenti mértékű, évközi hiányzásai miatt nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető. Ebben az esetben a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan óráinak száma meghaladja a 20-t és az iskola eleget tett a meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló hiányzása már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket és emiatt teljesítménye nem értékelhető érdemjeggyel, az első félév végén is osztályozó vizsgát kell tennie. A tanulónak év végén az egész év tananyagából kell vizsgáznia, ha félévi vizsgajegye elégtelen volt, illetve a félévi vizsgán nem jelent meg. Javító vizsgát tesz az a tanuló,  aki a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott,  aki év végi osztályozó vizsgáról neki felróható okból távol maradt, illetve azt az előírt időpontig nem tette le. A tanulónak az egész tanév anyagából kell vizsgáznia. Különbözeti vizsgát tesz a tanuló  aki más iskolatípusból kérte átvételét. A különbözeti vizsga elrendeléséről az igazgató határozatban dönt.

30

Pótló vizsgát tesz az a tanuló  aki számára fel nem róható okból nem tudott osztályozó vizsgán, javító vizsgán vagy különbözeti vizsgán megjelenni. 2. Vizsgaformák, vizsgarészek A tanulmányok alatti vizsgák rendje 2014/15. tanév évfolyam tantárgy neve

9. 10. 11. 12. 5/13

áruforgalom

X

X

angol nyelv 1.

X

X

angol nyelv 2. biológia-egészségtan

igen

írásbeli időtartama 45

ha elégtelen az írásbeli

írásbeli

szóbeli

X

X

igen

45

igen

X

X

igen

45

igen

igen

45

igen

X

elméleti gazdaságtan

X

X

igen

45

igen

emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozás

X

X

igen

45

igen

X

nem

0

igen

X

igen

60

ha elégtelen az írásbeli

ének-zene fizika

X

foglalkoztatás I.

X

igen

45

igen

foglalkoztatás II.

X

nem

0

igen

igen

45

igen

igen

45

igen

földrajz

X

X

francia nyelv 1.* francia nyelv 2.

X

X

igen

45

igen

gazdálkodási ismeretek

X

X

igen

60

ha elégtelen az írásbeli

igen

45

ha elégtelen az írásbeli

igen/gyakorlati

10

nem

igen/gyakorlati

10

nem nem

gazdasági és jogi ismeretek

X

X

gépírás* információkezelés

X

informatika

X

X

X

X

igen/gyakorlati

45

irodalom

X

X

X

X

igen

45

igen

kémia

X

X

igen

60

ha elégtelen az írásbeli

igen

45

ha elégtelen az írásbeli

nem

0

igen

igen

45

igen

igen

45

ha elégtelen az írásbeli

igen

45

igen

45

ha elégtelen az írásbeli

készletgazdálkodás gyakorlata

X

kommunikáció* közlekedés- és gazdaságföldrajz

X

közgazdaságtan

X

X

logisztika magyar nyelv

X X

X

X

X

marketing matematika

X

X

igen

X

X

nem

0

igen

X

X

igen

60

igen

nem

0

igen

munkahelyi egészség és biztonság X művészeti ismeretek

X

X

igen

30

nincs

német nyelv 1.

X

X

X

igen

45

igen

német nyelv 2. nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás nyilvános beszéd*

X

X

X

igen

45

igen

igen

45

ha elégtelen az írásbeli

nem

0

igen

igen

45

nem

igen

45

igen

rajz és vizuális kultúra raktározás

X

X X 31

raktározás gyakorlata

X

igen

45

ha elégtelen az írásbeli

szállítmányozási és fuvarozási feladatok

X

igen

45

ha elégtelen az írásbeli

nem

0

igen

igen

30

nem

társadalomismeret

X

tanulásmódszertan* testnevelés és sport történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, történelem és állampolgári ismeretek ügyviteli gyakorlatok

X

X

X

X

igen/gyakorlati

30

nem

X

X

X

X

igen

45

igen

X

X

igen

10

nem

üzleti gazdaságtan elmélet

X

X

igen

45

igen

üzleti gazdaságtan gyakorlat üzleti tevékenység tervezése, X elemzése üzleti tevékenység a gyakorlatban X

X

X

igen

45

ha elégtelen az írásbeli

X

igen

45

ha elégtelen az írásbeli

X

igen

45

ha elégtelen az írásbeli

nem

0

igen

viselkedéskultúra* * kifutó jellegű, a jelenlegi tantárgyfelosztás nem tartalmazza

3. A vizsgák időpontja Az intézmény: osztályozó vizsgát évente háromszor szervez: • félévkor – január 15. és február 15. között (I. vizsgaidőszak) magántanulóknak, a törvényben szabályozott mértékű hiányzást meghaladó tanulóknak, • április 1. és 30. között a nem osztályozható végzős tanulóknak és az előrehozott érettségizőknek (II. vizsgaidőszak), • év végén május 15. és az adott tanítási év utolsó tanítási napja között (III. vizsgaidőszak)a magántanulóknak, a törvényben szabályozott mértékű hiányzást meghaladó tanulóknak, az év végén nem minősíthető tanulóknak. Javító vizsgát évente egyszer szervezünk minden év augusztus 15-től augusztus 31. A különbözeti vizsgák ideje megegyezik az osztályozó vizsgák idejével. A pótló vizsgák ideje az osztályozó vizsgák utáni 15 napon belül kerül lebonyolításra. A vizsgáról való távollét igazolására a tanulónak 5 munkanap áll rendelkezésére. 4. Jelentkezés a vizsgákra Osztályozó vizsgák: Osztályozó vizsgára az osztályfőnökök a szaktanárral egyeztetve jelentkeztetik a tanulókat. Az osztályfőnökök  az I. félévben esedékes osztályozó vizsgákra minden év december 20-ig,  az év végén esedékes osztályozó vizsgákra előrehozott érettségis tanuló esetén és a végzős évfolyamokon március 20-ig,  nem végzős évfolyamokon május 31-ig. A jelentkezési lap a honlapról letölthető és a tanáriban elhelyezett mappában is megtalálható. Az osztályfőnökök a kitöltött jelentkeztetési lapokat a fenti határidőket követő első munkanapon a tanügyigazgatási igazgatóhelyettesnek adják át. Javító vizsgák: A javító vizsgára az osztályfőnökök jelentkeztetik a tanulókat. 32

Az osztályfőnökök az (az osztályozó értekezlet döntése értelmében) közvetlenül az osztályozó értekezlet után leadják a honlapról letölthető és a tanáriban elhelyezett jelentkezési lapot, azon tanulók nevéről, osztályáról és tantárgyairól, akik javító vizsgát tehetnek. Az osztályfőnökök a kitöltött jelentkeztetési lapokat a tanügyigazgatási igazgatóhelyettesnek adják át. Különbözeti vizsgák : A különbözeti vizsgák tényéről az igazgató határozatban dönt. A határozat egy példányát megkapják a vizsgázók és a tanügyigazgatási igazgatóhelyettes. Pótló vizsgák A pótló vizsgákról – a benyújtott igazolások és dokumentumok vizsgálatát követően – az igazgató határozatban dönt. A határozat egy példányát megkapja a vizsgázó és a tanügyigazgatási igazgatóhelyettes. A tanulók vizsgára jelentkeztetése az osztályfőnök felelőssége, a határidők lejárta után csak egyedi, igazgatói elbírálással történhet meg. 5. A vizsgák témakörei A tanulmányok alatti vizsgák témaköreit azok a szaktanárok, állítják össze, akiknek tanulóik érintettek a vizsgában. Az összeállított témaköröket a tanügyigazgatási igazgatóhelyettesnek adják át. A határidők: I. vizsgaidőszak: november 20. II. vizsgaidőszak: március 05-ig, III. vizsgaidőszak: április 15. Az igazgató által jóváhagyott témaköröket november 30-tól, március 15-étől, illetve április 25-től az iskola honlapján tesszük közzé. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolítása, a vizsgabizottság megbízása, az írásbeli, szóbeli és a gyakorlati vizsgák menete a 20/2012. (VIII.31.) EMMI - rendelet 64.§-78.§ alapján történik. 6. A tanulók értékelése Az elégséges osztályzat megszerzésének feltétele az írásbeli vizsgarészen legalább 30%-os teljesítmény elérése. Amennyiben a tanulmányok alatti vizsga csak írásbeli/gyakorlati részből áll, a további érdemjegyek kialakítása az alábbiak alapján történik. Az osztályzatok százalékos megfelelése: 0 -30 % elégtelen 31 - 50 % elégséges 51 -65 % közepes 66 – 80 % jó 81 -100 % jeles A szóbeli vizsgarész értékelése és a végleges érdemjegy kialakítása is a vizsgabizottság kompetenciájába tartozik. A vizsgabizottság a szóbeli vizsgán elhangzottakat pontszámmal minősíti. Abban az esetben, ha a vizsgázó teljes tájékozatlanságot mutat és a szóbeli felelet nem éri el az elégséges minősítés százalékban megadott szintjét, a bizottság egy alkalommal póttételt húzat. Póttétel húzatása esetén az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni. Az osztályzatot ennek alapján kell kiszámolni. Az írásbeli és szóbeli vizsgarész pontszámait össze kell adni és a maximálisan elérhető pontszám alapján százalékban is meg kell adni. Póttétel esetén, a póttételre adott pontszámot kell figyelembe venni és a fentebb jelzett módon felezni. Amennyiben a két vizsgarész (írásbeli és szóbeli) együttes pontszáma százalékra átszámítva nem éri el a 30%-ot, a vizsgázó sikertelen vizsgát tett. 33

16. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Az iskolában a helyi tanterv alapján kell megszervezni az egyes évfolyamok, ezen belül az egyes osztályok, valamint az osztályokon belüli csoportok tanítási óráit. A tanítási órák megszervezhetők különböző évfolyamok, különböző osztályok tanulóiból álló csoportok részére is (pl. nyelvórák). Az első idegen nyelv, második idegen nyelvoktatás illetve választás alapelvei: Iskolánkban angol, német és francia idegen nyelveket oktatunk. Ezeket első illetve második idegen nyelvként lehet tanulni. Törekszünk a szülők és diákok igényei alapján az első idegen nyelv szabad megválasztásának biztosítására, de a csoportokba történő beosztást elsősorban az intézmény lehetőségei és kapacitása szabja meg, a diákok csoportokba történő besorolása intézményvezetői hatáskörbe tartozik. Abban az esetben, ha a tanuló nem a kívánt nyelvet tanulja, ez önmagában jogsérelmet nem okoz. A második idegen nyelv választása jelentkezés útján történik. Ennek megválasztása teljesen szabad, szülői illetve tanulói döntésen alapul. A jelentkezés minden év február 15-ig történik írásos nyilatkozat formájában. Aki a határidőig nem él a választás lehetőségével, annak a csoportba történő sorolásáról az intézményvezető dönt. 17. A választható foglalkozások esetében a pedagógusválasztás szabályai Az iskola igazgatója minden év április 15-ig elkészíti és közzéteszi azokról a tantárgyakról a tájékoztatót, amelyeket a tanulók választhatnak, tájékoztatja a diákokat a felkészítés szintjéről, jelezve, hogy előreláthatólag mely pedagógus tartja a foglalkozást. A szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményezi a tervezetet. Az intézmény minden év május 20-ig felméri, hogy az iskola tanulói milyen szabadon választott tanítási órán kíván részt venni. A tanuló /kiskorú esetén a szülő-gondviselő/minden év május 20-ig írásban jelenti be részvételi szándékát illetve azt is, ha nem kíván a következő tanévben a foglalkozáson részt venni. A tanuló a tanév során egy alkalommal augusztus 31-ig az igazgató engedélyével módosíthatja választását. 18. A felvétel és az átvétel helyi szabályai A tanuló felvételéről illetve átvételéről az iskola igazgatója dönt. Az átvételre a tanítási év során bármikor lehetőség van. Intézményünk az átvételt a tanuló számára legmegfelelőbb döntéssel segíti: a tanulmányok sikeres biztosításához illetve az átvétel feltételeként az intézmény különbözeti vizsga letételét, egyéni segítségnyújtással történő tanulást, évfolyamismétlést vagy türelmi idő biztosításával történő hiánypótlást írhat elő. A kialakított tantervek alapján a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció és a közgazdaság szakmacsoportban az iskolaváltás, a tanulók átvétele zökkenőmentes, más szakmacsoportok esetén a szakmai alapozó tantárgyaknál különbözeti vizsga, vagy évfolyamismétlés szükséges. 19. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok helyi feladatai: Közvetlen felettese: a munkaközösség-vezető, közvetett felettesei az igazgatóhelyettesek és az igazgató. 34

Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak az érettségi szakmai vizsgára való sikeres felkészítése. Példamutató magatartásával és megjelenésével segíti az iskola oktatási és nevelési céljainak megvalósulását. A főbb tevékenységek összefoglalása:  megtartja a tanítási órákat,  előkészíti és végrehajtja az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatokat,  az egy hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak,  pontosan kezdi és fejezi be a tanítási órákat,  a tanítási órára való érkezéskor és az osztály utolsó órája után figyelmet fordít a tanterem állapotára,  a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja,  bejegyzi a naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat,  rendszeresen értékeli a tanuló tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot ad minden tanítványának,  összeállítja, megíratja és tizenöt munkanapon belül kijavítja az iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja,  a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal,  az osztályzatokat folyamatosan és az e-napló szabályzatában meghatározott időtartamon belül bejegyzi a naplóba, tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásukról, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról,  javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira,  részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, az iskola rendezvényein,  évente két alkalommal fogadó órát tart az igazgató által kijelölt időpontban,  a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg,  megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát,  az igazgató beosztása szerint részt vesz az érettségi, felvételi, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken, versenyeken,  szakos tanár helyettesítése esetén szakszerű órát tart,  bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében,  felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért,  előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket,  folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat,  elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozi látogatásra, a kötelező orvosi vizsgálatokra, stb.,  szükség szerint szakmai kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel,  a félévi és év végi osztályozó értekezletet megelőzően legalább egy nappal lezárja a tanulók osztályzatait,  ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér (6 tizeddel) 2 egész felett az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre az értekezlet előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja,  beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét,  felel a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, 35

  

bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, segítséget nyújt az iskolai rendezvények lebonyolításában, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve az igazgatóhelyetteseknek vagy az igazgatónak.

A testnevelő tanár feladata ezen kívül:  kiemelt figyelmet fordít a balesetek megelőzésére,  elvégzi az adott évfolyam fizikai és edzettségi állapotának felmérésében. A munkakört betöltő személy felkérhető az intézmény működése érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre az iskola vezetői jogosultak. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön díjazás ellenében történik. Osztályfőnök egyéb feladatai:  javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira,  részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein,  az iratkezelési és e-napló szabályzatban foglaltak szerint vezeti a tanügy-igazgatási dokumentumokat / kivéve beírási napló/,  figyelemmel kíséri a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket,  előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását,  segíti diákjai személyiségfejlődését,  kapcsolatot tart szükség szerint az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői szervezettel, az osztály diákönkormányzati vezetőségével,  biztosítja az osztály képviselőinek a diákönkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes diákközgyűlésen való részvételét,  folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal,  az osztályozó értekezletet megelőzően legalább 1 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére,  előkészíti a tanévenként 2 szülői értekezlet lebonyolítását,  közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében,  a tanulmányok alatti vizsgák szabályzatában foglaltak szerint jár el az osztályába járó tanulók évközi vizsgáinak esetében,  figyelemmel kíséri osztályának dekorációját,  a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal,  figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 5 napon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket,  a házirendben leírtak szerint figyelemmel kíséri a tanulók késését, hiányzását, szükség esetén levélben értesíti a szülőt illetve illetékes hatóságot,  hiányzás esetén, az értekezlet napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen /6 tizeddel/ 2 egész felett az osztályzatok átlagától a tanuló kárára,  maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat,  javaslatot tehet az iskolai jutalmak odaítélésére,  kiemelt figyelmet fordít a hátrányos helyzetű diákokra,  ellátja az 50 óra közösségi szolgálat teljesítésével összefüggő feladatokat. Munkaközösség-vezető a fentieken kívül:  az intézmény vezetőségének tagjaként felel a munkaközösségen belüli munka elvégzéséért, szakmai színvonaláért, a határidők pontos betartásáért, 36



az iskola igazgatója vagy helyettesei által rábízott feladatokat munkatársaival végrehajtatja, ellenőrzi azt,  probléma esetén egyeztetést folytat mind a pedagógussal, mind az iskola igazgatójával vagy az igazgatóhelyettesekkel,  a feladatok pontos és színvonalas elvégzéséről beszámolási kötelezettséggel bír az intézmény igazgatója és az igazgatóhelyettesek felé. A munkaközösség tagjai beszámolási kötelezettséggel bírnak elvégzett munkájukról a munkaközösség-vezető felé. A munkaközösség-vezető feladata még:  a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése,  az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között,  összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a félévi és tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról,  segítséget nyújt a vezetőség és a szaktárgyat tanító pedagógusok számára az adott munkaközösség szakmai és általános pedagógiai munkájának szervezésében, a felmerülő problémák megoldásában, a szakmai munka koordinálásában,  képviseli a munkaközösséget a szakmai megbeszéléseken, értekezleteken (helyi, kerületi és fővárosi szinten), és az ott elhangzottakról tájékoztatja a munkacsoport tagjait,  segíti és ellenőrzi a pedagógusok szakmai munkáját, különös tekintettel az új kollegákra,  összeállítja - és a munkacsoport elé terjeszti elfogadásra - a munkaközösség éves munkaprogramját, valamint a munkacsoport tevékenységéről szóló beszámolót, értékelést,  részt vesz a tankönyvek és taneszközök kiválasztásában,  szervezi a szakmai bemutatók, előadások látogatását, segítséget nyújt az iskolán belüli bemutató tanításokhoz,  az igazgatóhelyettesekkel együtt ellenőrzi a tanítás-tanulás folyamatának eredményességét,  szervezi a tanulók szaktárgyi versenyét, regisztrálja az elért eredményeket,  figyelemmel kíséri a szakterületére vonatkozó pályázatokat, és tájékoztatja a munkaközösség tagjait, nyomon követi a pályázás menetét. 20. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái. A hétvégi házi feladat szabályai Az értékelés alapelvei és szabadsága: A köznevelési törvény 62. § (1) j pontja szerint a pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, minősítse teljesítményüket, azaz a tanuló félévi és tanév végi osztályzatait a pedagógus állapítja meg a diák évközi munkái és érdemjegyei alapján. A tanulók munkájának értékelésekor, minősítésekor a pedagógust széleskörű szabadság illeti meg akár az értékelés módszereiben, akár az érdemjegyek megállapításában. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: 37

a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1), b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, (kettő egész felett 0,6 tizeddel) a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. A magasabb évfolyamra lépés feltétele az évfolyamra előírt tananyag legalább elégséges szintű ismerete és az adott szakmacsoportra vonatkozó kerettantervben szereplő nyári összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése. Az ellenőrzés során mind az írásbeli, mind a szóbeli formának jelen kell lennie. Az értékelésnek csak a szummatív formája alkalmazható az iskolánkban. A számonkérés különböző formái tantárgyfüggők is, de a félévi és az év végi minősítésnek a szummatív osztályzatokra kell épülnie, hiszen ezek mutatják meg legjobban, hogy a tananyagot milyen szinten, illetve kellő mértékben sajátította el a tanuló. A tanulók teljesítményének mérése a következő módon történik:  szóbeli felelet – napi anyag összesítő kérdésekkel, vagy összefoglaló, rendszerező órák utáni számonkérés,  írásbeli felelet – az előző órai vagy néhány óra anyagát öleli fel, előre nem bejelentett időtartama 10 perctől 45 percig is terjedhet. Lehetséges a tanulók egy csoportjával vagy az egész osztállyal,  témazáró dolgozat – egy tanult témakört lezáró, összefoglaló – ismétlő dolgozat, témakörönként írható, időtartama 45 perc, maximum 90 percig terjedhet (próbaérettségi esetén az időtartam meghosszabbítható),  órai munka – egy vagy több tanítási órán mutatott kiemelkedő teljesítmény vagy rendszeres órai passzivitás és tájékozatlanság alapján.  11. évfolyamon szervezett kisérettségi vizsga A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pl. pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a munkaközösségek megállapodása alapján végzik el a szaktárgyat tanító tanárok. A helyi tanterv szaktantárgyanként tartalmazza, hogy mely témákból és mikor kerül sor összefoglaló írásbeli számonkérésre. Egy tanítási napon kettőnél több témazáró írásbeli számonkérésre nem kerülhet sor. Ennek érdekében, a témazáró dolgozatok időpontját egy héttel korábban nyilvánosságra hozzuk, és az enaplóban l előre jelezzük. A tanulók teljesítménye csak egész jeggyel értékelhető, tört jegyek nem használhatóak. Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazárók érdemjegyei a félévi/év végi végső jegyek kialakításában duplán számítanak. A haladási naplóban a szaktanár, az ellenőrző könyvekben a diák ezeket megkülönböztető módon rögzíti. A jegyeket háromszoros súllyal figyelembe venni nem lehet. Az év végi vizsga és a „kis érettségi” jegye is duplán számít. Az írásbeli ellenőrzés alkalmával a szaktanárok a dolgozatokat a megíratás után legkésőbb 15 munkanapon belül kijavítják és értékelik. Abban az esetben, ha a javítás időtartama meghaladja a 15 munkanapot, a diák eldöntheti, hogy kéri-e az adott dolgozat érdemjegyét.

38

20.1. A hétvégi házi feladat szabályai A házi feladat a rögzítés, ismétlés, gyakorlás, elmélyítés szempontjából rendkívül fontos, az oktatónevelő munka egyik igen jelentős része. Az egyik óráról a másikra való felkészülés írásbeli és szóbeli feladatok esetén – átlagos képességű és felkészültségű tanulót figyelembe véve ne haladja meg a 45 percet. Az írásbeli házi feladat a tanítási órán begyakorolt feladatokhoz kapcsolódjon, ismétlési, rögzítési feladatot lásson el. A hévégére, tanítási szünetekre feladható írásbeli és szóbeli házi feladat ne haladja meg az egy tanítási órára adható feladatok mennyiségét. Büntetésből tilos többlet házi feladatot adni. Kismennyiségű, a tananyaghoz kapcsolódó témakörből önálló feladat feldolgozása hosszabb távra vagy hétvégére feladható. Célja: az önálló kreativitás fejlesztése. Az elsajátított anyagrészből „kiselőadás” tartható, vagy írásos beszámoló készíthető. Pedagógiailag fontos, hogy a pedagógus ezt a feladatot értékelje.

20.2. Házi feladat, felszerelés hiánya miatt elégtelen osztályzat Intézményünk a tanulói munkát a házi feladatok értékelésével is egyaránt végzi, amennyiben a pedagógus úgy dönt, hogy a házi feladatot számon kéri és értékeli. Ha a tanuló nem készíti el a házi feladatot, a pedagógus jogosult a tanuló teljesítményét elégtelenre értékelni. A tantestület egységesen a házi feladatot értékelés alá vonja, az értékelés egyik elemének tekinti. A tanórai felszerelés hiányát akkor lehet figyelembe venni és ezt szankcionálni, ha az a tanítási órán történő számonkérésben rögzített feladat teljesítéséhez szükséges. Számonkérés esetétől eltekintve a felszerelés hiánya miatt a tanulónak elégtelen nem adható. 20.3. A tanuló tantárgyi munkájának értékelése A tanuló tantárgyi munkáját az alábbiak szerint értékeli a pedagógus:  félévenként legalább a heti óraszám, plusz 1 osztályzattal Ettől eltérni különleges esetben az igazgató engedélyével lehet. A pedagógus az osztályzatot az e-naplóba, a tanuló az ellenőrzőbe köteles beírni. A pedagógus a tanuló munkáját témazáró dolgozat formájában is értékelheti. A hiányzó tanuló a dolgozatokat szóban vagy írásban pótolhatja. A tanuló osztályzatait az évközi teljesítménye és érdemjegyei alapján, vagy az osztályozó vizsgán, vagy különbözeti vizsgán, vagy javítóvizsgán, vagy beszámolóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A félévi osztályzatok azt mutatják, hogy  a tanuló az első félév egészét tekintve milyen színvonalon, milyen mértékben tett eleget az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek,  a félév egészét tekintve értékeli a tanuló magatartását és szorgalmát. A félévi osztályzatok a tanuló előmeneteléről tájékoztatják mind a tanulót, mind a szülőt, a továbbhaladást nem befolyásolják. Az év végi jegynél a teljes év teljesítményét kell figyelembe venni, az első félév eredményét egy érdemjegynek venni nem lehet. A tanév végi osztályzatok azt tanúsítják, hogy  a tanuló az adott évfolyamra előírt tantervi követelményeket milyen szinten teljesítette,  a megszerzett ismeretei, tudása elegendő-e arra, hogy azt a pedagógus legalább elégségesre minősítse,  a megszerzett tudása elegendő-e arra, hogy a következő, magasabb évfolyam tantervi követelményeit el tudja sajátítani.

39

Elégtelen osztályzatot kaphat az a tanuló, akinek féléves vagy éves szinten az érdemjegyeinek átlaga nem éri el a 2,0 –t. Elégtelen osztályzatnál az átlagon kívül mérlegelni kell a körülményeket, a hozzáállást, a jegyek alakulásának tendenciáját. Az egyes tanulók féléves és év végi osztályzatait a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és év végén dönt a megállapított osztályzatok alapján a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára, vagy előnyére lényegesen eltér 2 egész felett 0,6 tizeddel a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felkéri az érdekelt tanárt, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Az osztályozó értekezleten jegyzőkönyv készül, az itt elhangzottakra is az adatkezelési és titoktartási szabályok vonatkoznak. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján módosítják. Vizsgán kapott osztályzatot a tantestület nem módosíthat. Az osztályzatokról a tanulót és szüleit, gondviselőjét a félévi értesítőben, illetve a bizonyítványban tájékoztatjuk. Ezt a tanuló köteles szüleinek, gondviselőjének bemutatni, és a félévi értesítő esetében kiskorúsága esetén aláíratni. Az érdemjegyek, osztályzatok megállapításánál a tanuló magatartását, szorgalmát nem lehet figyelembe venni. Az osztályzatok kialakításánál a következőket kell figyelembe venni: Jeles (5)  a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz,  a tanagyagot ismeri, érti, tudja és alkalmazza,  a tantárgy szaknyelvén is pontosan fogalmaz,  kiemelkedő teljesítményt nyújt. Jó (4)  a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget,  feladatok megoldásánál kevés tanári segítségre van szüksége. Közepes (3)  a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget,  a tanári segítségre többször is rászorul. Elégséges (2)  a tantervi követelményekből a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik,  fogalmakat nem ért,  a feladatok megoldásához nem tud hozzákezdeni, sikerre csak jelentős tanári segítséggel számíthat. Elégtelen (1)  a minimális tantervi követelményeket sem sajátította el,  feladatait tanári segítséggel sem tudja megoldani,  megtagadja a munkát. Az osztályzatokat minden esetben be kell írni az e- naplóba. 40

20.4. A felnőttoktatás Az iskolában esti munkarend szerint felnőttoktatás folyik. A képzésre 9. évfolyamra mindenki beiratkozhat, aki teljesítette az általános iskolai követelményeket és már nem tanköteles. A magasabb évfolyamra történő beiratkozás feltétele, hogy a tanuló az adott évfolyamot megelőző lezárt bizonyítvánnyal rendelkezzen, amelyben záradékként szerepel a magasabb évfolyamra lépés lehetősége. A beiratkozásnál be kell mutatni a személyi igazolványt, lakcímkártyát, valamint az elvégzett évfolyamokról kiállított iskolai bizonyítványt. Az iskola a tanítási év megkezdésekor írásban tájékoztatja a felnőttoktatásban részt vevő tanulót arról, hogy az adott évfolyam adott félévében, az adott osztályban hány tanítási órát szervez az iskola. A tájékoztatás kiterjed a mulasztások jogkövetkezményeire. A felnőttoktatásban tanulók kötelesek részt venni a tanítási órákon. Az iskola dokumentálja a tanuló tanórai foglalkozásokon való jelenlétét, távolmaradását, távolmaradásának indokát, továbbá a távolmaradás igazolását. Az osztályfőnök félévenként összesíti az igazolatlan mulasztásokat, és ennek alapján megállapítja, hogy melyik tanulónak szűnik meg a tanulói jogviszonya. Ha a tanuló a szorgalmi időszakban húsz tanóránál többet mulasztott igazolatlanul, tanulói jogviszonya automatikusan megszűnik. A tanuló tudását félévi és év végi érdemjegye megállapításához félévkor és a tanítási év végén osztályozó vizsgán kell értékelni. Az osztályozó vizsgák írásbeli és szóbeli részének lebonyolítása megegyezik a nappali tagozat vizsgarendjével (l. a mellékelt táblázat) azzal a kivétellel, hogy esti tagozaton tanulmányok alatti vizsga reggel 8 óra előtt és 18 óra után is elkezdhető illetve lebonyolítható. Egyéb év közbeni beszámolási kötelezettség nincs. A tanuló végső érdemjegyének megállapításához a tanár figyelembe veheti a tanuló év közbeni teljesítményét, dolgozatait, házi dolgozatait, kiselőadásait, órai aktivitását, de az osztályozó vizsga alól felmentés ezen okok miatt nem adható. Tanulmányok alatti vizsgát az intézmény év közben bármikor szervezhet, de a jogszabályban meghatározott legalább két alkalom a következő:  január 15. és február 15. között,  május 15. és az adott tanítási év utolsó tanítási napja között,  (a végzős évfolyam esetében április 1. és április 30 között). A javítóvizsgák augusztus 15. és augusztus 31. között kerülnek lebonyolításra. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében az 50 órás közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. 21. A tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó, a tanuló jutalmazásával összefüggő elvek A magatartásból kapott osztályzat azt mutatja meg a tanulónak és a szülőnek, illetve gondviselőnek, hogy a diák mennyiben tesz eleget az iskola pedagógiai elvárásainak, a pedagógiai programban megfogalmazott célkitűzéseknek. A tanulók magatartásának értékelésénél a minősítésnél a példás (5), jó (4), változó (3) és rossz (2) osztályzatokat kell alkalmazni. A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a./ Példás (5) az a tanuló, aki  a házirendet betartja,  tanórán és tanórán kívül példamutatóan viselkedik,  kötelességtudó, feladatait teljesíti,  önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, 41

 tisztelettudó,  társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik,  az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz,  óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet,  nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása,  nincs igazolatlan hiányzása. b./ Jó (4) az a tanuló, aki:  a házirendet betartja,  tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik,  feladatait a tőle elvárható módon teljesíti,  feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti,  az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt,  nincs írásbeli intője vagy megrovása,  maximum 4 igazolatlan hiányzása van. c./ Változó (3) az a tanuló, aki:  az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be,  tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül,  feladatait nem teljesíti minden esetben,  előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva,  a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik,  maximum 8 igazolatlan hiányzása van,  osztályfőnöki intője van. d./ Rossz (2) az a tanuló, aki:  a házirend előírásait sorozatosan megsérti,  feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti,  magatartása fegyelmezetlen, rendetlen,  társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlanul, durván viselkedik,  viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza,  több alkalommal igazolatlanul mulaszt,  több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki, vagy ennél magasabb fokú büntetése. A szorgalom érdemjegye nem a tanuló eredményességét tükrözi. A szorgalom értékelésének és minősítésének nem azt kell mérnie, hogy az egyes tanuló az iskola vagy az osztály tanulmányi rangsorában milyen helyet foglal el, hanem azt, hogy saját képességeihez képest eddigi tanulmányi eredményéhez viszonyítva az értékelt időszakban milyen eredményt ért el. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat kell alkalmazni. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. A szorgalom értékelésének és minősítésének a követelményei a következők: a./ Példás (5) az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,  tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi,  a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi, 42

  

munkavégzése pontos, megbízható, a tanórákon kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz, taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b./ Jó (4) az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,  rendszeresen, megbízhatóan dolgozik,  a tanórákon többnyire aktív,  többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem, vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti,  taneszközei tiszták, rendezettek. c./ Változó (3) az a tanuló, akinek  tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől,  tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti,  felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik,  érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja,  önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d./ Hanyag (2) az a tanuló, aki:  képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,  az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg,  tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,  feladatait folyamatosan nem végzi el,  felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek,  a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül,  félévi vagy év végi osztályzata több tantárgyból elégtelen. Jutalmazás és büntetés Jutalmazás Azt a tanulót, aki képességeihez mérten  példamutató magatartást tanúsít, vagy  folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy  az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy  iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy  bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. Az iskolai jutalmazás formái: a./ Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:  szaktanári dicséret,  osztályfőnöki dicséret,  igazgatói dicséret,  nevelőtestületi dicséret. b./ Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén  szaktárgyi teljesítményért,  példamutató magatartásért, 43

 kiemelkedő szorgalomért,  példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. c./

Az egyes tanévek végén, valamint a négy éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.

d./

A négy (öt) éven át kitűnő eredményt elérő, kiemelkedő közösségi munkát végző tanulók az osztályban tanító tanáraik javaslata alapján Blanka-gyűrűt kaphatnak.

e./

Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

f./

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

bemutatókon

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő, a tanuló tudomására kell hozni.

22. A diákok életpálya-tervezésének és építésének fejlesztése Pályatervezési és életvezetési, vállalkozói kompetenciák Intézményünk nagy hangsúlyt fektet a fiatalok életpálya-tervezésének és építésének támogatására az oktatás-nevelés során. Iskolánk számos pedagógusa speciális program keretében készült fel arra, hogy a mindennapi iskolai munkába beillesztve, hosszú távon biztosítsa az intézmény tanulói számára a fejlesztést. Ennek szükséges feltétele az osztályfőnökök és szaktanárok összehangolt munkája, amelyhez a fejlesztési tervet a Bázisiskola projektben résztvevő kollégák készítik el. A sikeres megvalósítás módszer- és eszköztárát a tantestület belső továbbképzés keretében ismeri meg. A tanulók fejlesztésének fő területei: önismeret és öngondoskodás, személyes és társas, valamint a munkaerő-piac által elvárt és honorált készségek fejlesztése; képzési és munkaerő-piaci információk megszerzése, értékelése. Diákjaink számára a 4 ill. 5 éves képzés során biztosítjuk azokat a kereteket, amelyekben tanórai foglalkozásokon fejleszthetik évente legalább 10 alkalommal a pályatervezési és életvezetési kompetenciákat. Az életvezetési és pályatervezési kompetenciák fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a szülők aktív közreműködése. Ezért a szülői kapcsolatokat már a beiratkozáskor igyekszünk megteremteni és folyamatosan ápolni. Életpálya-tervezés A 14-20 éves korosztály jellemzően nehezen fogalmazza meg jövőképét. Segítségre és fejlesztésre szorulnak abban, hogy pályaválasztásuk ne ad hoc, pillanatok alatt meghozott döntés legyen. Az informális, tapasztalati tanulás módszereire építve élményalapú és gyakorlatközpontú foglalkozások keretében segítjük diákjainkat a felnőtt életre való tudatos készülésben és a pályatervezésben; önismeretüket fejlesztve alternatívákat és módszereket kínálunk speciális életkori kérdéseik megoldására. A 9-10. évfolyamon csoportbontott osztályfőnöki órák keretében a tanulók személyiségét fejlesztjük. Erre építjük 11-12. évfolyamon a pályaorientációs képzést, hogy alkalmasak legyenek a számukra legmegfelelőbb életpálya megválasztására. Vállalkozói kompetenciafejlesztés Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink konkrét életutakat, a munka világában betölthető különféle szerepeket ismerjenek meg. Intézményünk szervezett kereteket biztosít arra, hogy diákjaink 44

felismerjék és fejleszthessék azokat az erősségeiket, kompetenciáikat, amelyek birtokában akár vállalkozóvá is válhatnak, de legalábbis közelebb juthatnak a számukra legkedvezőbb pályadöntés meghozatalához. Vállalkozásokkal kapcsolatos életszerű feladatok, érdekes találkozások, a saját ötletek projekt-szerű megvalósításának lehetősége nyílik meg a Vállalkozói kompetenciafejlesztésben résztvevő diákjaink számára. Foglalkozásainkon a különböző korú és tapasztalatú diákokkal történő együttműködés során az egyéni és csoportos munkaformákban rejlő dinamikákra, a projekt szemlélet, a projektszerű működés erejére, fejlesztő hatására építünk. A vállalkozói kompetenciák fejlesztésének ideális keretet adnak 11-12. évfolyamon a csoportbontott gyakorlati szakmai órák. Ennek megvalósításához a Bázisiskola projektben résztvevő kollégák segítségével a szakmai tárgyak tanmenetébe illeszkedő modulokat adunk. A kétféle tevékenység összefogására minden évben az éves tantervben meghatározott időpontban projekthetet tartunk. 23. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A fizikai állapot mérése önmagában nem cél, hanem kiindulópont a terhelhetőség – egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek fejlesztéséhez. Az alább felsorolt méréseket minden tanév elején és tanév végén elvégezzük:  aerob állóképesség mérése: 2000 m-es síkfutás,  dinamikus erő-állóképesség mérése:  helyből távolugrás,  hanyattfekvésből felülés,  hasonfekvésből törzsemelés – leengedés,  fekvőtámasz. Az eredményeket kiértékeljük . A következő fittségi kategóriákba soroljuk a tanulók eredményeit: „igen gyenge, gyenge, kifogásolható, közepes, jó, kiváló, extra” A tanulók így képet kapnak saját fizikai állapotukról, illetve fejlődésükről. A felmérések eredményeit értékelve a tantestület és a szülők is megismerhetik a tanuló ifjúság fittségi állapotát. 24. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja Az oktatásügy és az egészségügy határmezsgyéi a megelőzés, az egészségmegőrzés és a sportos életmód területén összefonódnak, ezért az iskolára lényegesen nagyobb egészségmegőrző, sportszervező feladat hárul. A tanuló ifjúság kiegyensúlyozottabb testi-lelki fejlődését segítjük a mindennapi testedzéssel. Az iskolában a mindennapi testedzést a tanórán, tanórán kívüli foglalkozásokon, tömegsportkeretében biztosítjuk hetente 2x45 percben a tanulók számára. Ezeken a foglalkozásokon diákok igényeinek megfelelő sportágban sportolhatnak. Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra  a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással,  iskolai tömegsport foglalkozáson való sportolással,  versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.

45

Az iskolán kívüli programok – nyári sporttáborozás, kerékpártúra, sítábor, sportrendezvények látogatása, rendszeres tömegfutáson való részvétel szervezésével segítjük a tanulók fizikai képességeinek tervszerű fejlesztését, rendszeres testedzés iránti igény felkeltését. 25. A középszintű érettségi tantárgyai  Kötelező tantárgyak:  magyar nyelv és irodalom,  történelem,  matematika,  idegen nyelv (angol, német vagy francia).  Választható tantárgyak, amelyből az iskola biztosítja a diákok felkészítését:  informatika,  földrajz,  kereskedelmi és marketing alapismeretek, vagy elméleti gazdaságtan vagy üzleti gazdaságtan (szakmacsoporttól függően). A tanulók az intézmény helyi tantervében szereplő tantárgyakból tehetnek érettségi vizsgát a minden egyes évfolyamra előírt tantárgyi követelmények teljesítése mellett. 2016. január 1-jétől kötelezően választandó vizsgatárgy a szakmacsoportnak megfelelő szakmai tantárgy.

26. Közösségi Szolgálat Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele 2016. január 1-jétől ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető. A köznevelési közösségi szolgálat keretei között folytatható tevékenységek területei: a) egészségügyi, b) szociális és jótékonysági, c) oktatási, d) kulturális és közösségi, e) környezet- és természetvédelemi, f) polgári és katasztrófavédelmi, g) közös sport- és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, idős emberekkel. Szükség szerint mentort kell biztosítania a tanulót fogadó intézménynek. Évfolyamok: A középiskola a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg, vagy biztosít időkeretet a legalább ötvenórás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni. Időkeret felosztása: A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb ötórás felkészítő, majd legfeljebb ötórás záró foglalkozást tart. A közösségi szolgálat teljesítése során egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre történő utazási idő nem számítható be a teljesítésbe. A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítségével alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb három órás időkeretben végezhető a tevékenység. 46

A közösségi szolgálat dokumentálása: A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. A közösségi szolgálat középiskolai dokumentálásának kötelező elemei:     

a tanuló által kitöltött Jelentkezési lap, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő, gondviselő egyetértő nyilatkozatát, az osztálynaplóban, bizonyítványban és a törzslapon dokumentálni kell a közösségi szolgálat teljesítését, az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad, az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iskola iratkezelési szabályzatában rögzíti, a szükséges dokumentumokat pedig 5 évig meg kell őrizni. az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködésről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.

Térbeli korlátozás: A közösségi szolgálat a tanulók lakókörnyezetében vagy az iskola környezetében a helyi közösség támogatását szolgálja. 27. Emelt szintű érettségi felkészítés tantárgyai (szabadon választható tanórai foglalkozások, 2 óra/hét):      

matematika, történelem, idegen nyelv (angol, francia, német), kereskedelmi és marketing alapismeretek, elméleti gazdaságtan vagy üzleti gazdaságtan, informatika.

Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről – a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt – a tanulót és a tizennyolc év alatti, továbbá a gondnokság alatt álló tanuló (a továbbiakban a tizennyolc év alatti és a gondnokság alatt álló együtt: kiskorú tanuló) szülőjét írásban tájékoztatni kell. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak – kiskorú tanuló esetén a szülőnek – írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. A középszintű érettségi vizsga témaköreit a melléklet tartalmazza. Az emeltszintű választható foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga megegyezik a kerettantervben és helyi tantervben foglalt tartalmakkal.

47

28. A szakmai alapozó tárgyak értékelése kifutó jelleggel A kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport képzése során a szakmai alapozó tárgyak a következők: 11-12. évfolyam:

gazdálkodási ismeretek informatika marketing

A nyelvi előkészítő osztályok esetében (közgazdaság szakmacsoport): 12-13. évfolyam:

informatika elméleti gazdaságtan üzleti gazdaságtan

Minden szaktanár saját tantárgyát osztályzattal értékeli és félévente a pedagógiai programnak megfelelően lezárja. A félévi, illetve év végi értekezlet előtt az osztályfőnök a 3 tantárgy átlagát kiszámolja és a kerekítés szabályai szerint megállapítja az osztályzatot. Amennyiben a 3 tantárgy közül valamelyik elégtelen, a szakmai alapozó tárgy érdemjegye elégtelen. Amennyiben év végén a szakmai alapozó tantárgyak végső osztályzata elégtelen, javító vizsgát csak abból a tantárgyból kell tenni, amelyikből a tanuló nem érte le az elégséges szintet. A középszintű érettségi vizsga témaköreit a melléklet tartalmazza. 29. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés helyi rendje szabályozására a  2012. évi CXXV. Törvény, a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról,  2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről,  23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet alapján kerül sor.  17/2014. (III.12.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). 1. Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladata a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. A 2012. évi CXXV. Törvény 4. §. (6) bekezdése szerint: „A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskoláknak történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának iskoláktól való beszedése (a továbbiakban: tankönyvellátás) állami közérdekű feladat, amelyet az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságon (a továbbiakban: Könyvtárellátó) keresztül lát el. A Könyvtárellátó biztosítja, hogy a tanuló legfeljebb a jegyzékben feltüntetett legmagasabb fogyasztói áron (a továbbiakban: iskolai terjesztési áron) jusson hozzá a tankönyvhöz. Az iskola biztosítja, hogy a tanuló az iskolai tankönyvellátás keretében jusson hozzá a tankönyvhöz.” 48

2. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola a fenntartója egyetértésének beszerzését követően közvetlenül a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg. 3. A tankönyvrendelést a tankönyvrendelés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján kell megtenni. Az iskolának a megrendelés során azokat a tanulókat is fel kell tüntetnie, akik számára nem rendel tankönyvet, az okok megjelölésével. 4. A módosítás az iskola által rendelt tankönyvek számát tekintve tankönyvenként legfeljebb 15%ban térhet el az eredeti rendeléstől. 5. A tankönyvrendelés leadására jogosult intézmény a pótrendelés leadásán túli időszakban a tankönyvellátási szerződésben meghatározott feltételekkel is jogosult tankönyvrendelést leadni, amelyet a Könyvtárellátó teljesít. 6. Az iskola az iskolában alkalmazott és az adott tantárgyhoz kifejlesztett, továbbá a tankönyvjegyzéken lévő pedagógus-kézikönyvek beszerzésére vonatkozó igényeit minden év június 30-áig tankönyvrendelés módosításának határidejéig megküldi a Könyvtárellátó részére. 7. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola elektronikus formában teszi közzé. A tankönyvfelelős megbízása Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben június 10-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét , amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. Ha a feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése 1. Az iskolai tankönyvfelelős minden év június 10-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. 2. A felmérés eredményéről tájékoztatja a szülőket, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre. „Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy … a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki a) tartósan beteg, b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, c) három- vagy többgyermekes családban él, d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (a továbbiakban: normatív kedvezmény). A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény.” 3. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. 49

4. Az igény bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal a tankönyvfelelős gondoskodik arról, hogy a tanuló, kiskorú tanuló esetében a szülő írásbeli tájékoztatást kapjon az igény bejelentési határidőről, és arról, hogy milyen okmányokat kell bemutatni. 5. A normatív kedvezmény iránti igényt a jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni, amit a tankönyvfelelős rávezet az igénylőlapra. 6. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás (ez lehet bérjegyzék, pénzintézeti számlakivonat, postai igazolószelvény) b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, c) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye, d) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. 7. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. 8. A normatív támogatáson kívül, iskolánknak nincs lehetősége további kedvezmény nyújtására. A tankönyvtámogatás módjának meghatározása 1. A tankönyvfelelős a nevelőtestület döntésének elősegítése céljából a nevelőtestület rendelkezésére bocsátja a kedvezményekre vonatkozó igények osztályonkénti, és iskolai szintre elkészített összesítését, valamint azt a felmérést, mely a tartalmazza a tanulók új tankönyv, és tankönyv kölcsönzési igényét. 2. A normatív kedvezmények és a tankönyv-kölcsönzési igénybejelentés eredményéről az igazgató minden év június 15-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. 3. Az iskola igazgatója az előző pontban felsoroltak véleménye alapján minden év június 17-ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről az iskola honlapján tájékoztatja a szülőt vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót, továbbá a fenntartót. A tankönyvrendelés elkészítése 1. A tankönyvfelelős a tankönyvrendelést a Könyvtárellátónak küldi meg, határideje április utolsó munkanapja. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés módosításának határideje június 15., a pótrendelés határideje szeptember 5. Az iskolai tankönyvellátás során végzett munkáért a Könyvtárellátó díjazást fizet, ami a tankönyvfelelőst illeti. 2. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. 3. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. 4. Az iskolának legkésőbb május 31-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros feladata.

50

B. FEJEZET KERETTANTERV/HELYI TANTERV Intézményünk a következő kerettanterveket választotta: 1. 2. 3. 4.

Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára Nyelvi előkészítő évfolyam kerettanterve Kerettantervek a felnőttoktatás számára Szakképzési kerettanterv az 54 345 01 logisztikai ügyintéző szakképesítéshez

1.Óraterv 1.1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak és óraszámai 1.1.1.A 9-12. évfolyam óraterve a 2009/2010-es tanévtől kezdődően a kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció (17) szakmacsoportra vonatkozóan 1.1.2.A 9-12. évfolyam óraterve a 2012/2013-as tanévtől kezdődően a kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció (17) szakmacsoportra vonatkozóan 1.1.3.A 9-12. évfolyam óraterve a 2013/2014-es tanévtől kezdődően a kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció (17) szakmacsoportra vonatkozóan 1.1.4.A 9-12. évfolyam óraterve a 2014/2015-ös tanévtől kezdődően a kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció (17) szakmacsoportra vonatkozóan 1.1.5.A 9-12. évfolyam óraterve a 2014/2015-ös tanévtől kezdődően a közgazdaság (15) szakmacsoportra vonatkozóan 1.1.6.A 10-13. évfolyam óraterve a 2008/2009-es tanévtől kezdődően, kifutó jelleggel, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (17) szakmacsoportra vonatkozóan 1.1.7.A 9-13. évfolyam óraterve a 2011/2012-es tanévtől kezdődően a közgazdaság (15) szakmacsoportra vonatkozóan 1.1.8.A 9-13. évfolyam óraterve a 2012/2013-as tanévtől kezdődően a közgazdaság (15) szakmacsoportra vonatkozóan 1.1.9.A 9-13. évfolyam óraterve a 2013/2014-es tanévtől kezdődően a közgazdaság (15) szakmacsoportra vonatkozóan 1.2. Felnőttoktatás óraterve (esti képzés) 1.2.1.A 9-12. évfolyam óraterve 2008/2009-től kezdődően 1.3. Logisztikai ügyintéző képzés (OKJ 54 345 01)

51

1.1.1. A 9-12. évfolyam óraterve a 2009/2010-es tanévtől kezdődően a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (17) szakmacsoportra vonatkozóan

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalom ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv 1 Matematika Ének-zene Osztályfőnöki Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Idegen nyelv 2

9. évf. 4 2

10. évf. 4 2

4 3 2 1 3 2 2 1

12. évf. 4 3

4 3

11. évf. 4 3 1 4 4

1

1

3 2 2

2

1 2 2

3

3

1e+2gy

1e+2gy

2e 1e+1gy 2e+ 1gy 32

2e 1e+1gy 2e+ 1gy 33

4 4

2 1

Szakmai tárgyak: Gazdálkodási ismeretek Információkezelés Viselkedéskultúra Kommunikáció Informatika Marketing Közgazdaságtan ÖSSZESEN

1e+1gy 2gy 1e

52

1e+1gy 2gy

1gy

1e 1gy

30

30

1.1.2. A 9-12. évfolyam óraterve a 2012/2013-as tanévtől kezdődően a kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció (17) szakmacsoportra vonatkozóan

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalom ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv 1 Matematika Ének-zene Osztályfőnöki Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Idegen nyelv 2 Szakmai tárgyak: Gazdálkodási ismeretek Információkezelés Viselkedéskultúra Kommunikáció Informatika Marketing Közgazdaságtan ÖSSZESEN

9. évf. 4 2

10. évf. 4 2

4 3 2 1 5 2 2 1

1e+1gy 2gy 1e

53

12. évf. 4 3

4 3

11. évf. 4 3 1 4 4

1

1

5 2 2

5

1 2 5

3

3

1e+2gy

1e+2gy

2e 1e+1gy 2e+ 1gy 35

2e 1e+1gy 2e+ 1gy 36

4 4

2 1

1e+1gy 2gy

1gy

1e 1gy

32

32

1.1.3. A 9-12. évfolyam óraterve a 2013/2014-es tanévtől kezdődően a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (17) szakmacsoportra vonatkozóan

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Első idegen nyelvek Második idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Informatika Művészetek: ének-zene Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak: Gazdálkodási ismeretek Informatika Munkahelyi egészség és biztonság Információkezelés Marketing alapjai Marketing a gyakorlatban

9. évf. 4 5

10. évf. 4 4

4

3

3 2 2 2 1 5 1

11. évf. 4 4 3 3 1

12. évf. 4 4 3 3

3

3

3

2 1 2 1 2 1 5 1

1 2

1

5 1

5 1

1

2 1

4

4

1 1 1 35

1 1 1 1 35

1e+1gy 1 1e 2gy

Üzleti tevékenység tervezése, elemzése

3

Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata ÖSSZESEN

1 3 35

54

36

1.1.4. A 9-12. évfolyam óraterve a 2014/2015-ös tanévtől kezdődően a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (17) szakmacsoportra vonatkozóan

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Első idegen nyelv Második idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Információkezelés Szakmai tárgyak: Munkahelyi egészség és biztonság Marketing alapjai Marketing a gyakorlatban Üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata ÖSSZESEN

9. évf. 4 4

10. évf. 4 4

3

3

2 2 2 2 2 5 1 2

11. évf. 4 4 3 3 1

12. évf. 4 4 3 3

3

3

3

2 2 1 1 1 2 5 1

2 1

1

5 1

5 1

1

2 1 4 1 1 1 1 35

1

55

2

3

4

1 2

1 3

35

36

1 1 1 35

1.1.5. A 9-12. évfolyam óraterve a 2014/2015-ös tanévtől kezdődően a közgazdaság (15) szakmacsoport vonatkozásában

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Első idegen nyelv Második idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak: Munkahelyi egészség és biztonság Gazdasági és jogi ismeretek Általános statisztika Statisztika gyakorlat Ügyviteli gyakorlatok Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózás gyakorlat Adózási alapismeretek ÖSSZESEN

9. évf. 4 4

10. évf. 4 4

11. évf. 4 4 3 3 1

12. évf. 4 4 3 3

4

3

3

3

3

3

2 1

1

2 5 1

2 2 1 1 1 2 5 1

5 1

5 1

1 2

4 1 1 1 3

1 1

2 2 2

3

3

2

35

56

36

35

3 1 2 1 1 1 35

1.1.6. A 10-13. évfolyam óraterve a 2008/2009-es tanévtől kezdődően, kifutó jelleggel, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (17) szakmacsoportra vonatkozóan

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalom ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv 1 Matematika Ének-zene Osztályfőnöki Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Idegen nyelv 2 Tanulásmódszertan Gépírás Nyilvános beszéd Szakmai tárgyak: Gazdálkodási ismeretek Információkezelés Viselkedéskultúra Kommunikáció Informatika Marketing Közgazdaságtan ÖSSZESEN

9. évf. 2

10. évf. 4 2

11. évf. 4 2

12 2

5 3 1 1

5 3 1 1

3 1 2 1 1 1

3 1 2 1 1 1

4

12. évf. 4 3 1 5 4

13. évf. 4 3

1 1 2

1 1 2

3

3

1e+2gy

1e+2gy

2e 1e+1gy 2e+1gy 34

2e 1e+1gy 2e+1gy 33

5 4

1 2 1 1e+1gy 2gy 1e

24

57

1e+1gy 2gy

1gy

1e 1gy

31

31

1.1.7. A 9-13. évfolyam óraterve a 2011/2012-es tanévtől kezdődően a közgazdaság (15) szakmacsoportra vonatkozóan

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalom ismeret Magyar Matematika Idegen nyelv I. Gépírás Informatika Testnevelés Osztályfőnöki Tanulásmódszertan, önismeret Nyilvános beszéd Társadalom ismeret és etika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Idegen nyelv 2 Szakmai tárgyak: Gazdasági környezetünk Információkezelés Viselkedéskultúra Kommunikáció Informatika Elméleti gazdaságtan Üzleti gazdaságtan elmélet Üzleti gazdaságtan gyakorlat ÖSSZESEN

9. évf.

2 2 12* 2 4** 3 1 1** 1**

10. évf. 4 2

11. évf. 4 2

12. évf. 4 3

13. évf. 4 3

3 5

3 5

4 5

4 4

1 3 1

1 3 1

2 1

2 1

1 2 2 2 2

2 2 2

1e+1gy 2gy 1e

28

58

3

3

1gy 3e+1gy 3 2 33

1gy 3e+1gy 3 2 33

1e+1gy 2gy

1gy

1e 1gy

31

31

1.1.8. A 9-13. évfolyam óraterve a 2012/2013-as tanévtől kezdődően a közgazdaság (15) szakmacsoportra vonatkozóan

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalom ismeret Magyar Matematika Idegen nyelv I. Gépírás Informatika Testnevelés Osztályfőnöki Tanulásmódszertan, önismeret Nyilvános beszéd Társadalom ismeret és etika Ének-zene Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Idegen nyelv 2 Szakmai tárgyak: Gazdasági környezetünk Információkezelés Munkahelyi egészség és biztonság Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat ÖSSZESEN

9. ny.

2 2 12 2 4** 5 1 1** 1**

9. évf. 4 3

10. évf. 4 3

11. évf. 4 3

12. évf. 4 3

3 5

3 5

3 4

3 4

2 5 1

1 5 1

5 1

5 1

1 2 2 2

3 1

2 2

1

3

3

3

1e+1gy 2gy 1 4 3

1 1 1 2

2 30

59

34

36

35

1 1 2 1 1 1 3 1 35

1.1.9. A 9-13. évfolyam óraterve a 2013/2014-es tanévtől kezdődően a közgazdaság (15) szakmacsoportra vonatkozóan

Tantárgyak magyar nyelv és irodalom első idegen nyelv második idegen nyelv matematika etika

9.ny. 18 2 2

történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek biológia-egészségtan fizika kémia földrajz művészetek informatika testnevelés és sport osztályfőnöki tanulásmódszertan Szakmai tárgyak: munkahelyi egészség és biztonság gazdasági és jogi ismeretek általános statisztika statisztika gyakorlat ügyviteli gyakorlatok számviteli alapismeretek számvitel gyakorlat pénzügyi alapismeretek pénzügy gyakorlat adózás gyakorlat adózási alapismeretek ÖSSZESEN

2 5 1 1

9. évf. 4 5 2 3

10. évf. 4 5 2 3

11. évf. 4 4 2 4 1

12. évf. 4 4 2 4

2

2

3

3

2 1

1

2 2 2

2 2 1 1 1

1 5 1

5 1

5 1

5 1

1 2

4 1 1 1 3

1 1

3

3

2

31

60

35

36

35

3 1 2 1 1 1 35

1.2.1. A felnőttoktatás 9-12. évfolyam óraterve 2008/2009-től kezdődően

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalom ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Művészettörténet Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Szakmai tárgyak: Gazdasági ismeretek Információkezelés Viselkedéskultúra Kommunikáció (szakmai) Informatika Elméleti gazdaságtan Üzleti gazdaságtan Üzleti gazdaságtan gyakorlat Összesen

9. évf. 2

10. évf. 2

11. évf. 3

12. évf. 2,5

1

1

2

3 2

3 2

2 0,5 3 2 0,5

3 2 0,5

1 1 1 1

1 1 1 1

1 0,5 0,5

1 0,5

1,5 1,5 1 15

1 1,5 1,5 1 15

0,5 1

1

15

61

15

1.3. Szakmai tantárgyak Logisztikai ügyintéző 54 345 01

Tantárgyak Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. (szakmai idegen nyelv) Logisztika Készletgazdálkodás gyakorlat Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás Közlekedés- és gazdaságföldrajz Raktározás Raktározás gyakorlata Osztályfőnöki óra Összesen

5/13. évfolyam 1 3 4 4 5 8 2 3 4 1 35

2. Tantárgyi tantervek Két alapvető csoportba oszthatók:  Közismereti tárgyak helyi tantervei  Szakmai tárgyak helyi tantervei A tantervek felépítése, szerkezeti egysége, célok, feladatok Minden tantárgy helyi tanterve tartalmazza a tantárgy céljának és feladatainak átfogó, tömör összefoglalását, megfogalmazza a tantárgy sajátos szerepét a tanulók nevelésében, képzésében, összegzi a tantárgy főbb feladatait a képességfejlesztésben és a tantárgy képzési tartalmából következő műveltség közvetítésében, illetve annak továbbképzésében. A fejlesztési követelmények a tantárgyi sajátosságokat tartalmazzák. E követelményekből következnek a célok, feladatok meghatározása, valamint a megvalósítható képességfejlesztés iskolai teendői. A kerettantervek alapján kialakított helyi tantervek évfolyamonkénti ismétlődő szerkezeti egységei:  belépő tevékenységformák,  témakörök, tartalmak,  továbbhaladás feltételei. Kiemelt feladatként kell kezelni az osztályfőnöki órák helyi tantervét, tekintettel arra, hogy központi tervezet nem létezik, mivel az órák célját az osztályközösségek aktuális problémái határozzák meg. A kerettanterv követelményei alapján azonban évente legalább 10 órán egészségvédelmi témákkal kell foglalkozni. A fennmaradó órákon közösségfejlesztési, személyiségfejlesztési, magatartás – protokoll témákkal célszerű foglalkozni.

62

3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Magasabb évfolyamba léphet az a tanuló, aki minden tantárgyból legalább elégséges év végi osztályzatot szerzett. Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, legfeljebb három tantárgyból javítóvizsgát tehet. Az egyes tantárgyakra vonatkozóan az évfolyamonkénti elsajátítandó ismereteket, továbbhaladási feltételeket a helyi tanterv részletesen tartalmazza. Ha tanköteles tanuló igazolatlanul mulaszt, a jogszabályoknak megfelelően kell eljárni. Ha a tanuló tanköteles (akár 16 év akár 18 év a tankötelezettség határa): 1.

igazolatlan óra:

- a szülő (kollégium) hivatalos értesítése levélben (1. levél)

10.

igazolatlan óra:

- a gyermekjóléti szolgálat és járási hivatal értesítése - szülő hivatalos értesítése (2. levél)

30.

igazolatlan óra:

- az általános szabálysértési hatóság és a gyermekjóléti szolgálat ismételt értesítése

50.

igazolatlan óra:

- a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóság és a járási hivatal értesítése

Ha a tanuló nem tanköteles, de még kiskorú: 1.

igazolatlan óra:

- szülő (kollégium) értesítése ( 1. levél)

10.

igazolatlan óra:

- a szülő (kollégium) értesítése hivatalos levélben (2. levél)

újabb igazolatlan óra:

- a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve a szülő megkeresése

Ha a tanuló nem tanköteles és nagykorú: 10. és 20. igazolatlan óra

- a tanuló értesítése

30. igazolatlan óra

- a tanuló értesítése a tanulói jogviszony megszűnéséről

63

C. FEJEZET - SZAKMAI PROGRAM A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről értelmében (12.§ (1), (2) bekezdés) „ A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy (öt) középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakközépiskolában a tizenkettedik (tizenharmadik) évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés történik. A szakközépiskolában az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető.” A 2007/2008-as tanévig az iskolában a nappali tagozaton a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban az OKJ szerint marketing és reklám ügyintézőket, külkereskedelmi ügyintézőket és üzletkötőket, a felnőttoktatásban a közgazdaság szakmacsoportban pénzügyi és számviteli ügyintézőket képeztünk. Sikeres érettségi vizsga után a diákok az iskolában szakmát is szerezhettek. A szakképző évfolyamon létszámot tekintve beiskolázási gond nem volt. A 2008/2009-es tanévtől kezdődően a TISZK-ek kialakításával az OKJ szakmákra történő felkészítést a Belvárosi Térségi Integrált Szakképző Központ végzi. A TISZK-ek létrehozásával az a cél megvalósult, hogy a diákok több OKJ szakma közül választhatnak. Azonban az iskolában érettségi bizonyítványt szerzett tanulóktól kapott információk alapján kevesen folytatták tanulmányaikat a BETISZK-ben. Az iskolát, tanárokat megismerők, az osztályközösségbe beilleszkedők nehezen választanak új közösséget, új oktatási intézményt. Az iskolában mind a tárgyi (taniroda, számítógéptermek), mind a személyi feltételek rendelkezésre állnak ahhoz, hogy az intézményfenntartó engedélyével a 2014/2015-ös tanévtől kezdve újra beindíthassuk a szakmai képzést. Nappali tagozaton a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban logisztikai ügyintézőket képzünk (emelt szintű képzés). A szakképzés újbóli bevezetése még vonzóbbá teszi az iskolát a 8. osztályosok számára, az érettségizett diákoknak ingyenes, piacképes szakmát biztosít. A szakközépiskolában a közismereti képzéssel párhuzamosan az első évfolyamtól kötelezően szakmai elméleti és gyakorlati képzés is folyik. Az iskola a tanulókat a számukra kötelező és ágazatonként egységes szakmai érettségire, (elsősorban szakirányú) felsőoktatásba belépésre, az ágazathoz tartozó munkakör betöltésére, az ágazathoz tartozó, érettségi végzettséghez kötött szakképesítés megszerzésére készíti fel. A szakmai érettségi egyúttal az ágazathoz tartozó munkakör betöltésére képesít, ami nem számít első szakképesítésnek a finanszírozás szempontjából. A szakmai érettségi feltétele a szakképző évfolyamra történő jelentkezésnek. A szakmai vizsgáztatás rendszerében erősödik az állami szerepvállalás, egységes, a szakképesítésért felelős, illetve a gazdasági kamarák által javasolt vizsgaelnöki és vizsgabizottsági tagi névjegyzékekből jelöli ki valamennyi szakképesítés tekintetében a vizsgáztatókat az állami szakképzési és felnőttképzési intézet, illetve a gazdasági kamara, így a vizsgabizottságok függetlenek lesznek a vizsgáztató intézménytől. 64

A nyilvántartásban szereplő gyakorlati képzést szervező szervezet szakképzési tevékenységét a gazdasági kamara ellenőrzi a tanulóval tanulói jogviszonyban álló szakképző iskola, a tanuló, (kiskorú tanuló esetén a szülő) megkeresése alapján, vagy egyébként hivatalból. A területileg illetékes gazdasági kamara a gyakorlati képzés ellenőrzése során megvizsgálja, hogy a gyakorlati képzést szervező vagy folytató szervezet rendelkezik-e a jogszabályokban a gyakorlati képzés folytatására meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel. Vizsgálja továbbá, hogy a gyakorlati képzést folytató szervezet a gyakorlati képzést a szakképesítésre kiadott szakképzési kerettanterv szerint folytatja-e. A gyakorlati képzést folytató szervezet ellenőrzése kiterjedhet a tanulószerződés és az együttműködési megállapodás tartalmának vizsgálatára is - áll a törvényben. Az új szabályozás kimondja, hogy minden tanulónak legalább egyszer részesülnie kell a pályaorientációs szolgáltatásban a továbblépést megalapozó döntés meghozatalának elősegítése érdekében. Az intézményfenntartó engedélyével a 2014/2015-ös tanévtől újra beindítjuk nappali tagozaton a szakmai képzést a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban, ahol tanulóink emelt szintű logisztikai ügyintézői képesítést szerezhetnének. Későbbi terveink között szerepel a közgazdaság szakmacsoportban a pénzügyi-számviteli ügyintézői képzés újbóli bevezetése is. A szakmák kiválasztásánál arra próbáltunk törekedni, hogy tanulóink kereskedelmi, közgazdasági előtanulmányaihoz illeszkedő, komplex, de teljesíthető és a piac által keresett végzettséget kínálhassunk. Emellett szempont volt az is, hogy a szűkülő felsőoktatási keretszámok felértékelik a középfokú szakképzettséget. A 9-12.évfolyamokon szakmai alapozó tantárgyakat illetve szakmai tantárgyakat tanuló diákok részére az elsajátított szakmai ismeretek a szakképző évfolyamon 5/13 beszámításra kerülnek. A beszámíthatóság következtében a szakképzésben résztvevő diákok tanulmányai két évről egy évre rövidülnek. Az iskolánkban a négy év alatt tanultak, és/vagy a szakmai alapozó tantárgyból való érettségi alapján tantárgyi- illetve modulfelmentést kaphatnak, amely páratlan lehetőség a szakmai alapozás hasznosítására. Az érettségizett diákok ingyenes, versenyképes szakmát szerezhetnek, növelhetik elhelyezkedési esélyeket, és nem utolsó sorban mindezt az iskola falai között, megszokott tanítási-tanulási környezetben tehetik meg.

65

A logisztikai ügyintéző képzés leírása

Szint: Feltételek: Képzési idő: OKJ:

Emeltszintű szakképesítés Érettségi vizsga 1 év 54 345 01

A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök:  

Logisztikai ügyintéző Anyag logisztikus

A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A logisztikai ügyintéző feladata a logisztikai tevékenységek tervezése, lebonyolítása, a logisztikai rendszerrel kapcsolatos vezetői munka támogatása. A szakképesítéssel rendelkező képes:         

rendelések, beszerzések, értékesítés (termék, szolgáltatás) lebonyolításában feladatokat ellátni tervezési feladatokat végezni az ellátási, készletezési, termelési folyamatokban kezelni a reklamációs eseteket elvégezni a raktári tevékenységgel kapcsolatos teendőket az árutovábbítással kapcsolatos feladatokat végezni nemzetközi szállítással, szállítmányozással kapcsolatos ügyintézői tevékenységet végezni kapcsolatot tartani a partnerekkel, ügyfelekkel döntés-előkészítéssel, információgyűjtéssel, elemzéssel segíteni a menedzsmentet munkájához tartozó informatikai és irodai eszközöket kezelni

Elméleti képzési idő aránya 60% Gyakorlati képzési idő aránya 40% az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama 160 óra Nappali rendszerű egy év alatt elvégezhető a két éves képzés: a szakmai alapozó tantárgyakat 9-12. évf. beszámítja az iskola: a 2.72. Szakképzési Kerettanterv Logisztikai ügyintéző szakképesítéshez V. szerint: A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. A jelentkezők iránt támasztott követelmények: Életkori megkötés: 2011. évi CXC. Köznevelési Törvény 60.§ (2) b szerint: A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben középiskola esetén huszonegyedik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatás keretein belül folytathatja tanulmányait. A 2014/15. tanévben jelentkezhet az 1994-es születésű vagy annál fiatalabb diák: aki 2014-ben még csak a huszadik életévét tölti be. További feltételek, követelmények:  sikeres érettségi vizsga, a kereskedelmi és marketing alapismeretek középszintű érettségi vizsga megléte,  egészségügyi alkalmasság: iskolaorvos vagy háziorvos,  nyári összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése/ szakképzési kerettanterv szerint folyik/ 66

Iskolánk együttműködési megállapodást köt az erre jogosult gyakorlatot nyújtó gazdálkodó szervezettel vagy költségvetési szervként működő intézménnyel. A gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola. A gyakorlati képzést folytató szervezet az összefüggő szakmai gyakorlatot szervezi. Írásba kell foglalni, és a Polgári Törvénykönyvnek a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezései vonatkoznak rá. SZT 56.§ (1). Az együttműködési megállapodás és annak módosítása is a területileg illetékes kamara ellenjegyzésével válik érvényessé./ SzT 47.§ (2) szerint/. Ha a gyakorlati képzés együttműködési megállapodás szerint folyik, a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola. Szakképző iskola ellenőrzi folyamatosan a gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételeinek meglétét. Az iskola az együttműködési megállapodás részét képező függelék valamennyi példányát megküldi a nyilvántartást vezető szervnek, legkésőbb a gyakorlati képzés megkezdését megelőző 15. napig. Pénzbeli juttatások: SzT 38. fejezet 65.§ A gyakorlati képzést folytató szervezet pénzbeli juttatást fizet /…./ szakképzési évfolyamon együttműködési megállapodás alapján , nappali rendszerű oktatásban résztvevő tanuló részére az összefüggő szakmai gyakorlat idejére./SZT. 63.§ (1) b/ Mértéke: a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) tizenöt százalékának 1,2-szerese. Az összeg valamennyi megkezdett hét után jár. Heti összeg egyenlő a havi ¼ részével. Mulasztott napok arányával csökken, ha a tanuló távol marad. Kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha jár. Kártérítési felelősség: SzT 69-70.§ A gyakorlati képzés szervezője, a tanuló által okozott, de meg nem térített károk fedezetére felelősségbiztosítást köteles kötni. Tanuló a gyakorlati képzést folytató szervezetnek okozott kárt köteles megtéríteni. Hiányzás, mulasztás: SzT 39.§ Összefüggő gyakorlaton történő részvétel kötelező. Ha az igazolt és igazolatlan mulasztások száma meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlat óraszámának / 160 óra/ 20%-át, tehát 32 órát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette- magasabb évfolyamba nem léphet. Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő 5%-áttehát 8 órát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles! Amennyiben a tanév megkezdéséig pótolni tudja a mulasztást és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, megkezdheti az évfolyamot, amennyiben ezt a képzés szervezője igazolja. Tanulói jogviszony fennmaradása: Köznevelési törvény 53.§ (2) alapján: Megszűnik a tanulói jogviszony: d) szakközépiskolai tanulmányok esetén az utolsó középiskolai évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább. Értelem szerűen ez azt jelenti, hogy aki előzetesen jelentkezik a szakképző évfolyamra, megmarad a tanulói jogviszonya a Telekivel. Tanulmányok végén: Komplex szakmai vizsga • Időpontja: május-június • Központi kiadású tételsor • Írásbeli és szóbeli részek • Vizsgára jelentkezés írásban: jelentkezési lap benyújtásával / egy példány a tanulóé / • Jelentkezési határidő: február 15-e 67

Elhelyezkedési esélyek: A logisztikai álláshirdetések száma igen magas. Az elhelyezkedési esély nagy, mivel a logisztikai ügyintéző szakképesítés, illetve a hozzá kapcsolódó rész szakképesítések széleskörű területen történő elhelyezkedést tesz lehetővé. Ezzel a végzettséggel betölthető állás kis- és középvállalkozásoktól kezdve a multinacionális vállalatokig, a termelési, kereskedelmi tevékenységgel foglalkozó cégektől a szállítmányozásig. A logisztikához kapcsolódó munkakör megtalálható a cégek minden egyes részlegén a beszerzéstől, az áruátvételen, készletezésen keresztül az értékesítésig.

68

A pénzügyi-számviteli ügyintéző képzés leírása

Szint: Feltételek: Képzési idő: OKJ:

Emeltszintű szakképesítés Érettségi vizsga 2 év 54 344 01

A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök:                            

Pénzügyi asszisztens Pénzügyi koordinátor Pénzügyi referens Pénztáros Számlaellenőr Bérszámfejtő Bérügyi adminisztrátor Főkönyvi könyvelő Főkönyvi munkatárs Számviteli előadó Analitikus könyvelő Analitikus nyilvántartó Anyagkönyvelő Banki könyvelő Díjkönyvelő Folyószámla könyvelő Forgalmi könyvelő Gépkönyvelő Készletkönyvelő Kontírozó könyvelő Könyvelői adminisztrátor Leíró könyvelő Vállalati pénztáros Pénzügyi nyilvántartó Számlázási ügyintéző Számviteli adminisztrátor Irodai adminisztrátor Iratkezelő

A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A pénzügyi-számviteli ügyintéző alkalmas a vállalkozások működésével összefüggő számviteli és pénzügyi feladatok elvégzésében való közreműködésre, részfeladatok önálló elvégzésére. A vállalkozás valamennyi pénzmozgással, illetve a pénzállomány-változással összefüggő nyilvántartásait vezeti, közreműködik az egyes pénzügyi műveletek előkészítésében, lebonyolításában, elszámolásában, kezeli az ehhez kapcsolódó iratanyagokat. Működő gazdálkodó szervezeten belül előkészíti és rögzíti az adott munkahely gazdasági eseményeit a helyi számviteli szabályok szerint, a gazdasági eseményeket kontírozza, a főkönyvi és az analitikus nyilvántartásokat vezeti, könyvviteli feladásokat készít.

69

A szakképesítéssel rendelkező képes:  közreműködni a vállalkozások alapításával, működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásában,  elvégezni a bankszámlákkal kapcsolatos teendőket  ellátni a házipénztárral kapcsolatos feladatokat  ellátni az adókötelezettséghez kapcsolódó feladatokat  adókötelezettségnek elektronikusan eleget tenni  közreműködni a vállalkozásfinanszírozási feladatokban  részt venni a befektetési döntések előkészítésében  pénz- és hitelműveletekkel kapcsolatos ügyintézést végezni  könyvelési feladatokat ellátni  értékesítéssel kapcsolatos feladatokat ellátni  vezetni az analitikus nyilvántartásokat  elszámolni a termelési költségeket  közreműködni a különféle szabályzatok elkészítésében  közreműködni a mérleg és az eredménykimutatás összeállításában  számítógépes programcsomagokat használni  ellátni a projektek pénzügyi menedzselését az előfinanszírozástól a program lezárásáig  összegyűjteni az adatokat további feldolgozás céljából  feladatai elvégzéséhez telefont, számítógépet, faxgépet, írógépet, íróeszközöket, irodaszereket, naptárt, bélyegzőket, fénymásolót használni  munkaköréhez kapcsolódó hagyományos és digitális dokumentumokat rendszerezni, iratkezelést végezni

70

54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző ÓRATERV

Tantárgyak Vállalkozási alapismeretek (elmélet) Pénzügyi alapismeretek (elmélet) Pénzügyi alapismeretek (gyakorlat) Számviteli alapismeretek (elmélet) Ügyviteli alapismeretek (elmélet) Ügyviteli alapismeretek (gyakorlat) Vállakozásfinanszírozási és adózási ismeretek (elmélet) Vállalkozásfinanszírozási és adózási ismeretek (gyakorlat) Vállalkozásgazdálkodási ismeretek (elmélet) Vállalkozásgazdálkodási ismeretek (gyakorlat) Gépi könyvelés (elmélet) Gépi könyvelés (gyakorlat) Könyvvezetés és éves beszámoló készítés (elmélet) Könyvvezetés és éves beszámoló készítés (gyakorlat)

1/13.

2/14.

heti óraszám

heti óraszám

e 3 7

e

gy

gy

2 3 2 3 4

7 2

2 6 2 1 4

4

8 2

23

Összes óra

9 32 3 35

Szabad sáv Összesen

2 22

10 32 3 35

Elhelyezkedési esélyek: Vállalkozásoknál, állami intézményekben, önkormányzatoknál, irodai, adminisztratív munkakör ellátására, könyvelő irodákban könyvelési feladatok elvégzésére. A pénzügyi számviteli ügyintézők iránti munkaerő piaci kereslet évek óta stabil.

71

1.sz. melléklet - A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖREI ANGOL NYELV 1. Személyes vonatkozások, család • A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) • Családi élet, családi kapcsolatok • A családi élet mindennapjai, otthoni teendők • Személyes tervek 2. Ember és társadalom • A másik ember külső és belső jellemzése • Baráti kör • A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel • Női és férfi szerepek • Ünnepek, családi ünnepek • Öltözködés, divat • Vásárlás, szolgáltatások (posta) • Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk • Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) • A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek • A városi és a vidéki élet összehasonlítása • Növények és állatok a környezetünkben • Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? • Időjárás 4. Az iskola • Saját iskolájának bemutatása • (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) • Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka • A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága • Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa • Diákmunka, nyári munkavállalás • Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód • Napirend, időbeosztás • Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az • egészség megőrzésében, testápolás) • Étkezési szokások a családban • Ételek, kedvenc ételek • Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben • Gyakori betegségek, sérülések, baleset • Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás • Szabadidős elfoglaltságok, hobbik • Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. • Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport 72

• •

Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események

8. Utazás, turizmus • A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés • Nyaralás itthon, illetve külföldön • Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése • Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika • Népszerű tudományok, ismeretterjesztés • A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben BIOLÓGIA 1. Bevezetés a biológiába 1.1. A biológia tudománya • Vizsgálati szempontok • Vizsgálómódszerek 1.2. Az élet jellemzői 1.2.1 Az élő rendszerek 1.2.2 Szerveződési szintek 1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szerveződési szint 2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek 2.1.1 elemek, ionok 2.1.2 szervetlen molekulák 2.1.3 lipidek 2.1.4 szénhidrátok 2.1.5 fehérjék 2.1.6 nukleinsavak, nukleotidok 2.2. Az anyagcsere folyamatai 2.2.1. Felépítés és lebontás kapcsolata 2.2.2 Felépítő folyamatok 2.2.3 Lebontó folyamatok 2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 2.3.1 elhatárolás 2.3.2 mozgás 2.3.3 anyagcsere 2.3.4 osztódás 2.3.5 a sejtműködések vezérlése 3. Az egyed szerveződési szintje 3.1. Nem sejtes rendszerek 3.1.1 vírusok 3.2. Önálló sejtek 3.2.1. baktériumok 3.2.2 egysejtű eukarióták 3.3 Többsejtűség 3.3.1 a gombák, növények, állatok elkülönülése 3.3.2 sejtfonalak 3.3.3 teleptest és álszövet 3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 3.4.1 a növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából 3.4.2 az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából 73

3.4.3. a növények szövetei, szervei - szövetek - gyökér, szár, levél - virág, termés 3.4.4. az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése - szövetek - szaporodás – egyedfejlődés - viselkedés 4. Az emberi szervezet 4.1. Homeosztázis 4.2. Kültakaró 4.2.1 bőr 4.2.2 szabályozás 4.2.3 a bőr gondozása, védelme 4.3. A mozgás 4.3.1 vázrendszer 4.3.2. izomrendszer 4.3.3 szabályozás 4.3. 4 a mozgás és mozgási rendszer egészségtana 4.4. A táplálkozás 4.4.1 táplálkozás 4.4.2 emésztés 4.4.3 felszívódás 4.4.4 szabályozás 4.4.5 táplálkozás egészségtana 4.5. A légzés 4.5.1 légcsere 4.5.2 gázcsere 4.5.3 hangképzés 4.5.4. szabályozás 4.5.5. a légzés és a légzőrendszer egészségtana (elsősegélynyújtás) 4.6. Az anyagszállítás 4.6.1. a testfolyadékok 4.6.2 a szöveti keringés 4.6.3. a szív és az erek 4.6.4 szabályozás 4.6.5. a keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás 4.7. A kiválasztás 4.7.1 a vizeletkiválasztó rendszer működése 4.7.2 szabályozás 4.7.3 a kiválasztó szervrendszer egészségtana 4.8. A szabályozás 4.8.1. idegrendszer - információelméleti vonatkozások - sejtszintű folyamatok - szinapszis - az idegrendszer általános jellemzése - gerincvelő - agy - testérző rendszerek - érzékelés - látás - hallás és egyensúlyérzés 74

- kémiai érzékelés - testmozgató rendszerek - vegetatív érző és mozgató rendszerek 4.8.2 az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai - a magatartás elemei - öröklött elemek - tanult elemek - emlékezés - a társas viselkedés alapjai - pszichés fejlődés 4.8.3 az idegrendszer egészségtana - drogok 4.8.4 a hormonrendszer - hormonális működések - belső elválasztású mirigyek - a hormonrendszer egészségtana 4.8.5 az immunrendszer - immunitás - vércsoportok - az immunrendszer egészségtana 4.9. Szaporodás és egyedfejlődés 4.9.1 szaporítószervek 4.9.2 egyedfejlődés - a szaporodás, fejlődés egészségtana 5. Egyed feletti szerveződési szintek 5.1. Populáció 5.1.1 környezeti kölcsönhatások 5.1.2. kölcsönhatások - viselkedésbeli kölcsönhatások - ökológiai kölcsönhatások 5.2. Életközösségek (élőhelytípusok) 5.2.1 az életközösségek jellemzői 5.2.2 hazai életközösségek 5.3. Bioszféra - globális folyamatok 5.4. Ökoszisztéma 5.4.1 anyagforgalom 5.4.2 energiaáramlás 5.4.3 biológiai sokféleség, 5.5.környezet- és természetvédelem - Levegő - Víz - Energia, sugárzás - Talaj - Hulladék 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció 6.1 Molekuláris genetika 6.1.1 alapfogalmak 6.1.2 mutáció 6.1.3 a génműködés szabályozása 6.2. Mendeli genetika 6.2.1 minőségi jellegek 6.2.2.mennyiségi jellegek 75

6.3 Populációgenetika és evolúciós folyamatok 6.3.1 ideális és reális populáció 6.3.2 adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok 6.3.3 biotechnológia 6.3.4 bioetika 6.4. A bioszféra evolúciója 6.4.1 prebiológiai evolúció 6.4.2 az ember evolúciója ÉNEK Reprodukálás 1.1. Éneklés, A helyes hangzóformálás • A pontos szövegejtés és ritmus • Az intonációs biztonság • A stílusnak megfelelő, kifejező előadás (Szemelvények a Műjegyzékben) 1.1.1. Népzene Huszonnégy népdal előadása szöveggel, emlékezetből Ezen belül húsz magyar népdal (eltérő stílusú és más-más tájegységről gyűjtött), két különböző nemzetiségi és két más nép népdala található. A magyar népdalokat több versszak esetén legalább kettő versszakkal kell előadni. A nemzetiségi népdal ill. a más népek dala eredeti nyelven is előadható. 1.1.2. Műzene Az énekelt anyaghoz kötődő általános zenetörténeti ismeretek, a társművészetekkel való kapcsolatok (irodalom, képzőművészet, építészet, tánc, színház) kifejtése. Középkor Egy szillabikus gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből. Egy trubadúr dallam előadása szöveggel emlékezetből. Reneszánsz Egy históriás ének szöveges megszólaltatása emlékezetből. Barokk Egy korál dallam éneklése magyar szöveggel emlékezetből. Egy könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése kottából, tanári zongorakísérettel. Bécsi klasszika Egy dal szöveges éneklése emlékezetből, tanári zongorakísérettel. Egy magyar szöveges verbunkos dallam éneklése emlékezetből. Periódus terjedelmű, modulálás nélküli zenei idézet lapról olvasása szolmizálva (2 # – 2b-ig). Romantika Egy dal éneklése szöveggel emlékezetből, tanári zongorakísérettel. Századforduló Egy zenemű részletének éneklése kottából szolmizálva. XX. századi és kortárs zene Egy - egy téma éneklése szolmizálva kottából Bartók Béla és Kodály Zoltán műveiből. A tanult zeneművekből válogatva, három zenei szemelvény éneklése kottából (szabadon választva: szöveggel vagy szolmizálva 3# – 3 b-ig). 1.2. Műelemzés 1.2.1. Népzene Az énekelt régi és új stílusú magyar népdalok elemzése a következő szempontok alapján: dallamvonal, sorszerkezet, hangkészlet, hangsor megállapítása, besorolás az alapvető stílusrétegekbe. 1.2.2. Műzene Középkor 76

Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Befogadás 2.1. Zenetörténet A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete. (lásd Szakkifejezések) 2.1.1. Népzene A magyar népdalok stílusrétegei: a régi és az új stílus jellemzőinek ismerete (dallamvonal, szerkezet, forma, hangnem). A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások ismerete. A furulya, a duda, a tekerőlant, a citera, a cimbalom megnevezése hangzás alapján 2.1.2. Műzene A zenetörténeti korszakok általános jellemzése, a társművészeti kapcsolódások bemutatása. Középkor A gregorián zene általános jellemzése. Reneszánsz A vokális műfajok felsorolása, a műfaji jellemzők meghatározása (mise, motetta, madrigál) A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása. A reneszánsz korszak jellemző hangszereinek felsorolása. Barokk A korál, a passió, az oratórium, a kantáta, a barokk opera meghatározása. Barokk hangszeres formák (rondó, variáció), műfajok (concerto, concerto grosso, szvit, prelúdium, fúga) értelmezése. A barokk zenekar összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása. Bécsi klasszika A klasszikus periódus, a két-, illetve háromtagú formák meghatározása. Jellemző műfajok (szonáta, szimfónia, vonósnégyes, klasszikus versenymű, klasszikus opera) általános bemutatása. A klasszikus szimfonikus zenekar összetételének meghatározása. A magyar verbunkos zene jellemzése, kiemelkedő mestereinek megnevezése. Romantika A romantikus dal, jellegzetes vonásainak ismerete. A programzene jellemzése. A szimfonikus költemény műfaji meghatározása. Liszt Ferenc életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása. A nemzeti romantika jellemzése. Erkel Ferenc életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása. Századforduló A zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, ritmika, hangkészlet, hangszerelés). XX. századi és kortárs zene Bartók Béla és Kodály Zoltán életművének bemutatása (életút, főbb művek). A XX. század főbb zenei irányzatainak megnevezése. Kortárs magyar szerzők és főbb műveik felsorolása. Az amerikai zene fejlődésének, a dzsessz és hatásának leíró jellegű bemutatása. 2.2. Zenefelismerés A Műjegyzékben szereplőművek felismerése a továbbiakban megadott szempontok szerint, CD vagy hangkazettáról történő lejátszás alapján. 2.2.1. Népzene Népi hangszerek: furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom felismerése, megnevezése. 2.2.2. Műzene 77

Reneszánsz Korszak, műfaj meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Josquin des Pres, Tinódi Lantos Sebestyén Barokk Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: J. S. Bach, Händel Bécsi klasszika Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Haydn, Mozart, Beethoven Romantika Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Verdi, Muszorgszkij, Századforduló Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Ravel XX. századi és kortárs zene Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Bartók Béla, Kodály Zoltán, Orff, Gershwin 2.3. Zeneelmélet A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete.(lásd Szakkifejezések) Oktávig terjedőhangközök(csak a tiszta, kis és nagy), alaphelyzetű hármashangzatok ismerete és lejegyzése szolmizációs nevekkel adott hangra. 2.4. Dallamírás Barokk Bécsi klasszika Stíluskörön kívül Egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallam átírása betűkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban (2# – 2b-ig). FIZIKA 1. Mechanika 1.1 Newton törvényei 1.1.1 Newton I. törvénye Kölcsönhatás Mozgásállapot, -változás Tehetetlenség, tömeg Inerciarendszer 1.1.2 Newton II. törvénye Erőhatás, erő, eredőerőtámadáspont, hatásvonal Lendület, lendületváltozás, Lendületmegmaradás Zárt rendszer Szabaderő, kényszererő 1.1.3 Newton III. törvénye Erőlökés 1.2 Pontszerű és merev test egyensúlya Forgatónyomaték Erőpár Egyszerű gépek: Lejtő, emelő, csiga Tömegközéppont 1.3 Mozgásfajták Anyagi pont, merev test 78

Vonatkoztatási rendszer Pálya, út, elmozdulás Helyvektor, elmozdulásvektor 1.3.1 Egyenes vonalú egyenletes mozgás Sebesség, átlagsebesség Mozgást befolyásoló tényezők: - súrlódás, közegellenállás - súrlódási erő 1.3.2 Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Egyenletesen változó mozgás átlagsebessége, pillanatnyi sebessége Gyorsulás Négyzetes úttörvény Szabadesés, nehézségi gyorsulás (› 5.1) 1.3.3 Összetett mozgások Függőleges, vízszintes hajítás 1.3.4 Periodikus mozgások 1.3.4.1 Az egyenletes körmozgás Periódusidő, fordulatszám Kerületi sebesség Szögelfordulás, szögsebesség Centripetális gyorsulás Centripetális erő 1.3.4.2 Mechanikai rezgések Rezgőmozgás Harmonikus rezgőmozgás Kitérés, amplitúdó, fázis Rezgésidő, frekvencia Csillapított és csillapítatlan rezgések Rezgőrendszer energiája Szabadrezgés, kényszerrezgés Rezonancia Matematikai inga Lengésidő 1.3.4.3 Mechanikai hullámok (› 3.6, 3.7) Longitudinális, transzverzális hullám Hullámhossz, terjedési sebesség, frekvencia Visszaverődés, törés jelensége, törvényei Beesési, visszaverődési, törési szög, törésmutató Polarizáció Interferencia Elhajlás Állóhullám, duzzadóhely, csomópont Húrok Hangforrás, hanghullámok Hangerősség Hangmagasság Hangszín Ultrahang, infrahang 1.4 Munka, energia Munkavégzés, munka Gyorsítási munka Emelési munka Súrlódási munka Energia, energiaváltozás (› 4.4) 79

Mechanikai energia: Mozgási energia Rugalmassági energia Helyzeti energia Munkatétel Energiamegmaradás törvénye (› 2.5) Konzervatív erők munkája Teljesítmény Hatásfok (›2.8) 1.5 A speciális relativitáselmélet elemei (›4.2) Az éter fogalmának elvetése, fénysebesség Egyidejűség, idődilatáció, hosszúságkontrakció A tömeg, tömegnövekedés 2. Termikus kölcsönhatások 2.1 Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Egyensúlyi állapot Hőmérséklet, nyomás, térfogat Belsőenergia Anyagmennyiség, mól Avogadro törvénye (›4.1) 2.2 Hőtágulás Szilárd anyag lineáris, térfogati hőtágulása Folyadékok hőtágulása 2.3 Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Gay-Lussac I. és II. törvénye Boyle-Mariotte törvénye Egyesített gáztörvény Állapotegyenlet Ideális gáz Izobár, izochor, izoterm állapotváltozás 2.4 Az ideális gáz kinetikus modellje (›4.1) Hőmozgás 2.5 Energiamegmaradás hőtani folyamatokban (›1.4) 2.5.1 Termikus, mechanikai kölcsönhatás Hőmennyiség, munkavégzés 2.5.2 A termodinamika I. főtétele zárt rendszer Belsőenergia Adiabatikus állapotváltozás 2.5.3 Körfolyamatok Perpetuum mobile 2.6 Kalorimetria Fajhő, mólhő, hőkapacitás Gázok fajhői 2.7 Halmazállapot-változások 2.7.1 Olvadás, fagyás Olvadáshő, olvadáspont 2.7.2 Párolgás, lecsapódás Párolgáshő Forrás, forráspont, forráshő Szublimáció Cseppfolyósíthatóság Telített és telítetlen gőz 80

2.7.3 Jég, víz, gőz A víz különleges fizikai tulajdonságai A levegő páratartalma Csapadékképződés 2.8 A termodinamika II. főtétele 2.8.1 Hőfolyamatok iránya Rendezettség, rendezetlenség Reverzibilis, irreverzibilis folyamatok 2.8.2 Hőerőgépek (› 1.5, 4.4) Hatásfok Másodfajú perpetuum mobile 3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás 3.1 Elektromos mező 3.1.1 Elektrosztatikai alapjelenségek Kétféle elektromos töltés Vezetők és szigetelők Elektroszkóp Elektromos megosztás Coulomb-törvény A töltésmegmaradás törvénye 3.1.2 Az elektromos mezőjellemzése Térerősség A szuperpozíció elve Erővonalak, -fluxus Feszültség Potenciál, ekvipotenciális felület Konzervatív mező(›1.5) Homogén mező Földpotenciál 3.1.3 Töltések mozgása elektromos mezőben (›1.2) 3.1.4 Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön Töltések elhelyezkedése vezetőkön Térerősség a vezetők belsejében és felületén Csúcshatás Az elektromos mezőárnyékolása Földelés 3.1.5 Kondenzátorok Kapacitás Síkkondenzátor Permittivitás Feltöltött kondenzátor energiája 3.2. Egyenáram 3.2.1 Elektromos áramerősség Feszültségforrás, áramforrás Elektromotoros erő, belsőfeszültség, kapocsfeszültség Áramerősség- és feszültségmérő műszerek 3.2.2 Ohm törvénye Ellenállás, belsőellenállás, külsőellenállás Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás Változtatható ellenállás Az ellenállás hőmérsékletfüggése Telepek soros, fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása 81

Az eredőellenállás 3.2.3 Félvezetők Félvezetőeszközök 3.2.4 Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye Hő-, mágneses, vegyi hatás (›4.2) Galvánelemek, akkumulátor 3.3 Az időben állandó mágneses mező 3.3.1 Mágneses alapjelenségek A dipólus fogalma Mágnesezhetőség A Föld mágneses mezeje Iránytű 3.3.2 A mágneses mezőjellemzése Indukcióvektor Indukcióvonalak, indukciófluxus 3.3.3 Az áram mágneses mezeje Hosszú egyenes vezető, áramhurok, egyenes tekercs mágneses mezeje Homogén mágneses mező Elektromágnes, vasmag Mágneses permeabilitás 3.3.4 Mágneses erőhatások A mágneses mezőerőhatása áramjárta vezetőre Két párhuzamos, hosszú egyenes vezető között ható erő Lorentz-erő Részecskegyorsító berendezés (›4.3) 3.4 Az időben változó mágneses mező 3.4.1 Az indukció alapjelensége Mozgási indukció Nyugalmi indukció Faraday-féle indukciós törvény Lenz törvénye (›1.4) Kölcsönös indukció Önindukció Tekercs mágneses energiája 3.4.2 A váltakozó áram A váltakozó áram fogalma Generátor, motor, dinamó Pillanatnyi, maximális és effektív feszültség és áramerősség Váltakozó áramú ellenállások: ohmos, induktív és kapacitív ellenállás Fáziskésés, fázissietés 3.4.3 A váltakozó áram teljesítménye és munkája Hatásos teljesítmény Látszólagos teljesítmény Transzformátor 3.5 Elektromágneses hullámok 3.5.1 Az elektromágneses hullám fogalma Terjedési sebessége vákuumban Az elektromágneses hullámok spektruma: rádióhullámok, infravörös sugarak, fény, ultraibolya, röntgen- és gammasugarak (›2.9) Párhuzamos rezgőkör zárt, nyitott Csatolt rezgések, rezonancia Dipólus sugárzása, antenna, szabad elektromágneses hullámok 82

3.6 A fény mint elektromágneses hullám 3.6.1 Terjedési tulajdonságok Fényforrás Fénynyaláb, fénysugár Fénysebesség 3.6.2 Hullámjelenségek A visszaverődés és törés törvényei - Snellius-Descartes törvény Prizma, planparalel lemez Abszolút és relatív törésmutató Teljes visszaverődés, határszög (száloptika) Diszperzió Színképek (›4.2) Homogén és összetett színek Fényinterferencia, koherencia Fénypolarizáció, polárszűrő Fényelhajlás résen, rácson Lézerfény 3.6.3 A geometriai fénytani leképezés Az optikai kép fogalma (valódi, látszólagos) Síktükör Lapos gömbtükrök (homorú, domború) Vékony lencsék (gyűjtő, szóró) Fókusztávolság, dioptria Leképezési törvény Nagyítás Egyszerű nagyító Fényképezőgép, vetítő, mikroszkóp, távcső 3.6.4 A szem és a látás Rövidlátás, távollátás Szemüveg 4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás 4.1 Az anyag szerkezete (›2.4) Atom Molekula Ion Elem Avogadro-szám (›2.1, 2.3) Relatív atomtömeg Atomi tömegegység 4.2 Az atom szerkezete Elektron Elemi töltés Elektronburok Rutherford-féle atommodell Atommag 4.2.1 A kvantumfizika elemei Planck-formula Foton (energiakvantum) Fényelektromos jelenség Kilépési munka Fotocella (fényelem) Vonalas színkép (›3.6, 5.2) Emissziós színkép 83

Abszorpciós színkép Bohr-féle atommodell Energiaszintek Bohr-posztulátumok Alapállapot, gerjesztett állapot Ionizációs energia 4.2.2 Részecske- és hullámtermészet A fény mint részecske Tömeg-energia ekvivalencia (›1.5) Az elektron hullámtermészete de Broglie-hullámhossz Heisenberg-féle határozatlansági reláció 4.2.3 Az elektronburok szerkezete Fő- és mellékkvantumszám Pauli-féle kizárási elv Elektronhéj Kvantummechanikai atommodell 4.3 Az atommagban lejátszódó jelenségek 4.3.1 Az atommag összetétele Proton Neutron Nukleon Rendszám Tömegszám Izotóp Erős (nukleáris) kölcsönhatás Magerő Tömeghiány (› 1.5) Kötési energia Fajlagos kötési energia 4.3.2 Radioaktivitás Radioaktív bomlás α-, ß-, -sugárzás Magreakció Felezési idő Bomlási törvény Aktivitás Mesterséges radioaktivitás Sugárzásmérő detektorok 4.3.3 Maghasadás Hasadási reakció Hasadási termék Lassítás Láncreakció Hasadási energia Szabályozott láncreakció Atomreaktor Atomerőmű Atomenergia (› 2.8, 1.5) Szabályozatlan láncreakció Atombomba 4.3.4 Magfúzió A Nap energiája (› 5.2) 84

Hidrogénbomba 4.4 Sugárvédelem Sugárterhelés Háttérsugárzás Elnyelt sugárdózis Dózisegyenérték 4.5 Elemi részek Stabil és instabil részecske Neutrino Szétsugárzás-párkeltés 5. Gravitáció, csillagászat 5.1 A gravitációs mező Az általános tömegvonzás törvénye A bolygómozgás Kepler-törvényei (›6.2) Súly és súlytalanság Nehézségi erő Potenciális energia homogén gravitációs mezőben (›1.5) Kozmikus sebességek 5.2 Csillagászat Fényév Vizsgálati módszerek, eszközök (›4.2) Naprendszer Nap (› 4.4) Hold Üstökösök, meteoritok A csillagok (› 4.4) A Tejútrendszer, galaxisok Az Ősrobbanás elmélete A táguló Univerzum 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek A fejezethez kapcsolódó kérdések, feladatok az előzőfejezetek témaköreiben jelennek meg. 6.1 A fizikatörténet fontosabb személyiségei Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampere, Faraday, Jedlik Ányos, Maxwell, Hertz, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie-család, Planck, Heisenberg, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, Gábor Dénes. 6.2 Felfedezések, találmányok, elméletek Geo- és heliocentrikus világkép „Égi és földi mechanika egyesítése” Távcső, mikroszkóp, vetítő A fény természetének problémája Gőzgép és alkalmazásai Dinamó, generátor, elektromotor Az elektromágnesség egységes elmélete Belsőégésű motorok Az elektron felfedezésének története Radioaktivitás, az atomenergia alkalmazása Röntgensugárzás Speciális relativitáselmélet Kvantummechanika Az űrhajózás történetének legfontosabb eredményei Félvezetők Lézer 85

FÖLDRAJZ 1. Térképi ismeretek 1.1. A térképi ábrázolás 1.2. Térképi gyakorlatok 1.3. Az űrtérképezés 2. Kozmikus környezetünk 2.1. A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben 2.2. A Nap és kísérői 2.3. A Föld és mozgásai 2.4. Űrkutatás az emberiség szolgálatában 3. A geoszférák földrajza 3.1. A kőzetburok 3.1.1. Földtörténet 3.1.2. A Föld szerkezete és fizikai jellemzői 3.1.3. A kőzetburok szerkezete 3.1.4. A kőzetlemez-mozgások okai és következményei 3.1.5. A hegységképződés 3.1.6. A kőzetburok (litoszféra) építőkövei 3.1.7. A Föld nagyszerkezeti egységei Ősmasszívumok (ősföld) Röghegységek Gyűrthegységek Süllyedékterületek, síkságok 3.1.8. A földfelszín formálódása 3.2. A levegőburok 3.2.1. A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete 3.2.2. A levegő felmelegedése 3.2.3. A légnyomás és a szél A szelek Ciklon és anticiklon Időjárási frontok A szél felszínformáló tevékenysége 3.2.4. Az általános légkörzés Az általános légkörzés rendszere A monszun szélrendszer 3.2.5. Víz a légkörben 3.2.6. Az időjárás és az éghajlat 3.3. A vízburok földrajza 3.3.1. A vízburok kialakulása és tagolódása 3.3.2. A világtenger Az óceánok és a tengerek A tengervíz fizikai és kémiai tulajdonságai A tengervíz mozgásai A világtenger társadalmi-gazdasági hasznosítása 3.3.3. A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk A tavak A folyóvizek 3.3.4. A felszín alatti vizek 3.3.5. A komplex vízgazdálkodás elemei 3.3.6. A jég és felszínformáló munkája 3.4. A talaj 3.5. A geoszférák kölcsönhatásai 86

4. A földrajzi övezetesség 4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek Szoláris éghajlati övezetek 4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség 4.3. A forró övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Monszun vidék 4.4. Mérsékelt övezet 4.4.1. Meleg-mérsékelt öv Mediterrán terület Monszun terület 4.4.2 Valódi mérsékelt öv Óceáni terület Mérsékelten szárazföldi terület Szárazföldi terület Szélsőségesen szárazföldi terület 4.4.3 Hideg-mérsékelt öv Hasonlítsa össze a tajga éghajlat kiterjedését az északi és a déli félgömbön. Bizonyítsa példákkal a gazdasági hasznosítás okozta környezeti problémákat az övben. 4.5. A hideg övezet Sarkköri öv Sarkvidéki öv 4.6. A függőleges földrajzi övezetesség 5. A népesség- és településföldrajz 5.1. A népesség földrajzi jellemzői A népesség számbeli alakulása, összetétele A népesség területi eloszlása 5.2. A települések földrajzi jellemzői 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe 6.1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemzőfolyamatai A világgazdaság felépítése, ágazatai A gazdasági fejlettség és területi különbségei A világgazdaság működése és folyamatai 6.2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata 6.3. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai A mezőgazdaság és az élelmiszergazdaság kapcsolata Növénytermesztés Állattenyésztés Erdőgazdálkodás, hal- és vad-gazdálkodás 6.4 A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása Energiagazdaság Ipar 6.5. A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése Az infrastruktúra A harmadik és a negyedik szektor A működő tőke és a pénz világa 7. A világgazdaságban különbözőszerepet betöltőrégiók, országcsoportok és országok 7.1. A világgazdasági pólusok 7.2. A világgazdaság peremterületei 7.3. Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok 87

8. Magyarország földrajza 8.1. A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai 8.2. Magyarország természeti adottságai Földtani adottságok Hazánk éghajlata Hazánk vízrajza Hazánk élővilága és talajai 8.3. Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői Népesség- és településföldrajzi jellemzők Nemzetgazdaságunk A gazdaság ágazatai, ágai 8.4. Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe Az Alföld A Kisalföld és a Nyugati – peremvidék (Alpokalja) A Dunántúli-domb- és hegyvidék A Dunántúli-középhegység Az Északi-középhegység 8.5. Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe Budapest 8.6. Magyarország környezeti állapota 9. Európa regionális földrajza 9.1. Európa általános természetföldrajzi képe Mutassa be tematikus térképek segítségével az éghajlat, a vízrajz, a növényzet és a talajtípus közötti összefüggést. Ismerje fel diagramok és más ábrák, képek, leírások alapján a kontinens jellegzetes éghajlatait, és jellemezze azokat. Nevezze meg a kontúrtérképen a kontinens legfontosabb felszíni vizeit és nagytájait. Mutassa be konkrét példákon a társadalom környezetalakító tevékenységét és annak hatásait. 9.2. Európa általános társadalomföldrajzi képe 9.3. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai 9.4. Észak-Európa 9.5. Nyugat-Európa Egyesült Királyság Franciaország 9.6. Dél-Európa Olaszország Spanyolország Szerbia és Montenegro Horvátország 9.7. Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe Németország Lengyelország Csehország Ausztria Szlovénia Szlovákia Románia 9.8. Kelet-Európa természet- és társadalom-földrajzi vonásai Oroszország Ukrajna 88

10. Európán kívüli földrészek földrajza 10.1. A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe 10.2. Ázsia 10.2.1. Általános földrajzi kép 10.2.2. Országai Kína Japán India 10.2.3. Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai 10.2.4. Nyugat-Ázsia, arab világ 10.3. Ausztrália és Óceánia 10.4. Afrika általános földrajzi képe 10.5. Amerika 10.5.1. Általános földrajzi képe 10.5.2. Országai Amerikai Egyesült Államok Mexikó Brazília 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai 11.1. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai 11.2. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei A Föld eltartóképessége Urbanizációs problémák 11.3. A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem A környezeti és a gazdasági problémák globalizálódása Nemzetközi összefogás a környezetvédelemben FRANCIA 1. Személyes vonatkozások, család • A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) • Családi élet, családi kapcsolatok • A családi élet mindennapjai, otthoni teendők • Személyes tervek 2. Ember és társadalom • A másik ember külső és belsőjellemzése • Baráti kör • A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel • Női és férfi szerepek • Ünnepek, családi ünnepek • Öltözködés, divat • Vásárlás, szolgáltatások (posta) • Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk 4. Az iskola 5. A munka világa 6. Életmód 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás • Szabadidős elfoglaltságok, hobbik • Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. • Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport • Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet • Kulturális események 8. Utazás, turizmus 89

• A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés • Nyaralás itthon, illetve külföldön • Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése • Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika • Népszerű tudományok, ismeretterjesztés • A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben INFORMATIKA 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek 1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban 1.1.4. Közhasznú információs források 1.2. Információ és társadalom 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete 1.2.2. A modern információs társadalom jellemzői 1.2.3. Informatika és etika 1.2.4. Jogi ismeretek 2. Informatikai alapismeretek – hardver 2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.1.1. Analóg és digitális jelek 2.1.2. Az adat és az adatmennyiség 2.1.3. Bináris számábrázolás 2.1.4. Bináris karakterábrázolás 2.1.5. Bináris kép- és színkódolás 2.1.6. Bináris hangkódolás 2.2. A számítógép felépítése 2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek 2.2.2. A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap 2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak 2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése 2.2.5. Hálózatok 3. Informatikai alapismeretek – szoftver 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai 3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete 3.1.2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése 3.1.3. Állományok típusai, keresés a háttértárakon 3.1.4. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás 3.1.5. Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem 3.1.6. A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, … 3.1.7. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem 4. Szövegszerkesztés 4.1. A szövegszerkesztő használata 4.1.1. A program indítása 4.1.2. A munkakörnyezet beállítása 90

4.1.3. A szövegszerkesztőmenürendszere 4.1.4. Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása 4.2. Szövegszerkesztési alapok 4.2.1. Szövegbevitel, szövegjavítás 4.2.2. Karakterformázás 4.2.3. Bekezdésformázás 4.2.4. Felsorolás, számozás 4.2.5. Tabulátorok használata 4.2.6. Oldalformázás 4.3. Szövegjavítási funkciók 4.3.1. Keresés és csere 4.3.2. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés 4.3.3. Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás 4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 4.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés 4.4.2. Körlevélkészítés 4.4.3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk 5. Táblázatkezelés 5.1. A táblázatkezelő használata 5.1.1. A program indítása 5.1.2. A munkakörnyezet beállítása 5.1.3. A táblázatkezelő menürendszere 5.1.4. A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása 5.2. A táblázatok felépítése 5.2.1. Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap 5.3. Adatok a táblázatokban 5.3.1. Adattípusok 5.3.2. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás 5.3.3. A cellahivatkozások használata 5.3.4. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény 5.4. Táblázatformázás 5.4.1. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése 5.4.2. Karakter-, cella- és tartomány-formázások 5.4.3. Cellák és tartományok másolása 5.5. Táblázatok, szövegek, diagramok 5.5.1. Egyszerű táblázat készítése 5.5.2. Formázási lehetőségek 5.5.3. Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése 5.6. Problémamegoldás táblázatkezelővel 5.6.1. Tantárgyi feladatok megoldása 5.6.2. A mindennapi életben előforduló problémák 6. Adatbázis-kezelés 6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 6.1.1. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs 6.2. Az adatbázis-kezelőprogram interaktív használata 6.2.1. Adattípusok 6.2.2. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése 6.2.3. Adatbázisok létrehozása, karbantartása 6.3. Alapvetőadatbázis-kezelési mű veletek 6.3.1. Lekérdezések, függvények használata 6.3.2. Keresés, válogatás, szűrés, rendezés 6.3.3. Összesítés 91

6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok 6.4.1. Űrlapok használata 6.4.2. Jelentések használata 7. Információs hálózati szolgáltatások 7.1. Kommunikáció az Interneten 7.1.1. Elektronikus levelezési rendszer használata 7.1.2. Állományok átvitele 7.1.3. WWW 7.1.4. Keresőrendszerek 7.1.5. Távoli adatbázisok használata 7.2. Weblap készítés 7.2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete 7.2.2. Weblap készítése Web-szerkesztővel 7.2.3. Formázási lehetőségek 8. Prezentáció és grafika 8.1. Prezentáció (bemutató) 8.1.1. A program indítása 8.1.2. A munkakörnyezet beállítása 8.1.3. A program menürendszere 8.1.4. Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia-minta …) és formázása 8.2. Grafika 8.2.1. A program indítása 8.2.2. A munkakörnyezet beállítása 8.2.3. A program menürendszere 8.2.4. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása 8.2.5. Képek beillesztése, formázása 9. Könyvtárhasználat 9.1. Könyvtárak 9.1.1. A könyvtár fogalma, típusai 9.1.2. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet 9.1.3. A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány 9.1.4. A könyvtári szolgáltatások 9.2. Dokumentumok 9.2.1. Nyomtatott dokumentumok 9.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) 9.3. Tájékoztató eszközök 9.3.1. Katalógusok 9.3.2. Adatbázisok 9.3.3. Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép) 10. Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek (csak emelt szinten) 10.1. Elemi és összetett adatok, állomány-szervezés, relációs adatstruktúrák 10.1.1. Egész és valós számok, logikai értékek, karakterek 10.1.2. Szöveg, sorozat, tömb, rekord, halmaz 10.1.3. Állományok 10.2. Elemi algoritmusok típusfeladatokra 10.2.1. Összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, megszámlálás, maximum-kiválasztás, kiválogatás, elemi rendezések 10.3. Rekurzió 10.3.1. Rekurzió a feladatok és az algoritmusok világában 92

10.4. A programkészítés, mint termék-előállítási folyamat 10.4.1. A programkészítés lépései: feladat-meghatározás, tervezés, kódolás, tesztelés, hibakeresés, hatékonyság- és minőségvizsgálat, dokumentálás 10.5. Számítógép a matematikában, a természet- és társadalomtudományi tantárgyakban 10.5.1. Matematikai feladatok, egyszerű természettudományos szimulációs problémák, a középiskolai tantárgyakkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása 11. A programozás eszközei (csak emelt szinten) 11.1. Algoritmusleíró eszközök 11.1.1. Feladatmegoldás egy algoritmus-leíró eszköz segítségével 11.1.2. Az algoritmus-leíró eszközök fajtái 11.2. Programozási nyelv 11.2.1. Egy programozási nyelv részbeni (specialitások nélküli) ismerete 11.3. Programfejlesztői környezet 11.3.1. Kódolási, szerkesztési eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben 11.3.2. Programkipróbálási eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben KÉMIA 1. Általános kémia 1.1. Atomszerkezet Atom Elem Elektronszerkezet A periódikus rendszer Az atomok mérete Az ionok

1.5.4. A kémiai reakciók típusai 1.5.4.1. Sav-bázis reakciók A vizes oldatok kémhatása Sav-bázis indikátorok Közömbösítés sók hidrolízise 1.5.4.2. Elektronátmenettel járó reakciók 1.5.4.3. Egyéb, vizes oldatban végbemenő kémiai reakciók 1.5.4.4. Egyéb reakciók 1.5.5. Elektrokémia 1.5.5.1. Galvánelem 1.5.5.2. Elektrolízis 1.5.5.3. Az elektrolízis mennyiségi viszonyai 1.5.5.4. Egyéb 2. Szervetlen kémia 2.1. Hidrogén Anyagszerkezet Tulajdonságok Előfordulás, előállítás, felhasználás Egyéb 2.2.Nemesgázok Anyagszerkezet Tulajdonságok Egyéb 2.3. Halogénelemek és vegyületeik 2.3.1.Halogénelemek Anyagszerkezet Tulajdonságok Előállítás Felhasználás, előfordulás Élettani hatás Egyéb

Elektronegativitás (EN) 1.2. Kémiai kötések Elsőrendű kémiai kötések Másodrendű kémiai kötések 1.3. Molekulák, összetett ionok Molekula A kovalens kötés A molekulák térszerkezete Összetett ionok 2.2. Anyagi halmazok Anyagi halmaz Állapotjelzők Halmazállapotok, halmazállapotváltozások 2.2.1. Egykomponensű anyagi rendszerek 2.2.1.1. Kristályrácsok Ionrácsos kristályok Atomrácsos kristályok Fémrácsos kristályok Molekularácsos kristályok 2.3.1.1. Átmenet a kötés- és rácstípusok között 2.3.2. Többkomponensű rendszerek 2.3.2.1. Csoportosítás 2.3.2.2. Diszperz rendszerek 2.3.2.3. Kolloid rendszerek Oldatok 93

Egyéb 2.4. Kémiai átalakulások Kémiai reakció Képlet Kémiai egyenlet 2.4.1. Termokémia 2.4.1.1. A folyamatok energiaviszonyai 2.4.1.2. Reakcióhő 2.4.2. Reakciókinetika 2.4.2.1. Reakciósebesség 2.4.2.2. Katalízis 2.4.3. Egyensúly 2.4.3.1. Megfordítható reakciók 2.4.3.2. Egyensúly

2.3.2.Halogén vegyületek Csoportosítás 2.3.2.1.Hidrogén-halogenidek (HF, HCl, HBr, HI) Anyagszerkezet Tulajdonságok Előfordulás, előállítás, felhasználás 2.3.2.2. Kősó (NaCl) Halmazszerkezet Tulajdonságok Előfordulás, felhasználás 2.3.2.3. Ezüst-halogenidek (AgCl, AgBr,AgI) Tulajdonságok Felhasználás 2.3.2.4. Hypo (NaOCl-oldat)

2.3.2.5. Egyéb 2.4.Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik 2.4.1.Oxigén Anyagszerkezet Tulajdonságok Előfordulás Élettani szerep Előállítás, keletkezés (O2) Felhasználás, előállítás Egyéb 2.4.2.Oxigénvegyületek Csoportosítás 2.4.2.1.Dihidrogén-peroxid (H2O2) Anyagszerkezet Tulajdonságok 2.4.2.2.Oxidok Csoportosításuk Víz (H2O) Anyagszerkezet Tulajdonságai Természetes vizek Vízkeménység Élettani szerep Fontosabb fém-oxidok 2.4.2.3.Hidroxidok Fontosabb fém-hidroxidok Egyéb 2.4.3.Kén Anyagszerkezet Tulajdonságok Egyéb 2.4.4.A kén vegyületei 2.4.4.1.Dihidrogén-szulfid, kén-hidrogén (H2S) Anyagszerkezet Tulajdonságok Élettani hatása Előfordulás, előállítás, felhasználás Sói

Ipari előállítás Felhasználás Egyéb Sói Fontosabb szulfátok 2.4.4.6.Nátrium-tioszulfát (fixírsó, Na2S2O3) 2.4.4.7.Egyéb 2.5.A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 2.5.1.Nitrogén Anyagszerkezet Tulajdonságok Előfordulás, előállítás, felhasználás Egyéb 2.5.2.Nitrogénvegyületek 2.5.2.1.Ammónia (NH3) Anyagszerkezet Tulajdonságok Előfordulás Előállítás Felhasználás Sói 2.5.2.2.Nitrogén-oxidok Nitrogén-monoxid (NO) Tulajdonságok, előállítása, élettani hatás Nitrogén-dioxid (NO2) Tulajdonságok, élettani hatás Előállítás 2.5.2.3.Salétromossav (HNO2) Sói 2.5.2.4.Salétromsav (HNO3) Anyagszerkezet Tulajdonságok Előállítás Felhasználás Sói Fontosabb nitrátok 2.5.2.5.Egyéb 2.5.3.Foszfor 94

2.4.4.2.Kén-dioxid (SO2) Anyagszerkezet Tulajdonságok Előállítás Felhasználás Környezetszennyező hatás 2.4.4.3.Kén-trioxid (SO3) 2.4.4.4.Kénessav (H2SO3) és sói Tulajdonságok 2.4.4.5.Kénsav (H2SO4) Anyagszerkezet Tulajdonságok 2.5.4.3.A foszforsav fontosabb sói Szabályos sók Savanyú sók 2.5.4.4.Egyéb 2.6.A széncsoport elemei és vegyületeik 2.6.1.Szén Előfordulás Tulajdonságok Felhasználás Egyéb 2.6.2.A szén vegyületei 2.6.2.1.Szén-monoxid (CO) Anyagszerkezet Tulajdonságok Előfordulás Élettani hatás Előállítás, felhasználás 2.6.2.2.Szén-dioxid (CO2) Anyagszerkezet Tulajdonságok Előfordulás, keletkezés Élettani és ökológiai hatás Laboratóriumi előállítás Felhasználása 2.6.2.3.Szénsav (H2CO3) Anyagszerkezet Tulajdonságok Sói Fontosabb karbonátok Fontosabb hidrogén-karbonátok 2.6.2.4.Egyéb 2.6.3.Szilícium Anyagszerkezet Tulajdonságai Előfordulás Felhasználás Egyéb 2.6.4.Szilícium-vegyületek 2.6.4.1.Szilícium-dioxid (SiO2) Halmazszerkezet Tulajdonságok

Anyagszerkezet Tulajdonságok Élettani hatás Felhasználás, előfordulás, előállítás 2.5.4.Foszforvegyületek 2.5.4.1.Difoszfor-pentaoxid (P2O5) Tulajdonságok 2.5.4.2.Foszforsav (ortofoszforsav, H3PO4) Anyagszerkezet Tulajdonságok Élettani hatás, felhasználás Sói 2.7.Fémek Tulajdonságok Ötvözetek Előállítás Korrózió 2.7.1.Az s-mezőfémei Anyagszerkezet Tulajdonságok Előfordulás Előállítás Ionjaik Élettani hatás 2.7.2.A p-mezőfémei 2.7.2.1.Alumínium Tulajdonságok Előfordulás Előállítás Felhasználás Ionja 2.7.2.2.Ón és ólom Tulajdonságok Egyéb 2.7.3.A d-mezőfémei Főbb jellemzőik 2.7.3.1.Vascsoport (Fe, Co,Ni) Anyagszerkezet Tulajdonságok Az ionok Előfordulás Előállítás Felhasználás 2.7.3.2.Rézcsoport (Cu, Ag, Au) Anyagszerkezet Tulajdonságok Előfordulás Ionjaik Élettani hatás Felhasználás 2.7.3.3.Cink Anyagszerkezet Tulajdonságok 95

Előfordulás Felhasználás Az üveg 2.6.4.2.Szilikonok Szerkezet Gyakorlati jelentőség 2.6.4.3.Egyéb 2.7.3.6.Egyéb Átmeneti fém-vegyületek Kálium-permanganát (hiperMangán, KMnO4) Tulajdonságai Felhasználás Egyéb 3. Szerves kémia 3.1.A szerves vegyületek általános jellemzői Szerves anyag A szerves molekulák szerkezete Izoméria Az izoméria típusai Homológ sor Funkciós csoport A szerves vegyületek csoportosítása Tulajdonságok Reakciótípusok 3.2.Szénhidrogének 3.2.1.Alkánok, cikloalkánok (paraffinok, cikloparaffin) Alkán, cikloalkán (paraffin, cikloparaffin) Nevezéktan Izoméria Anyagszerkezet Tulajdonságok Kémiai reakciók Előfordulás Felhasználás 3.2.2.Alkének (olefinek) Alkén (olefin) Nevezéktan Izoméria Molekulaszerkezet Tulajdonságok Előállítás 3.2.3.Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének 3.2.3.1.Diének Nevezéktan Anyagszerkezet Tulajdonságok Felhasználás 3.2.3.2.Természetes poliének 3.2.4.Alkinok Alkin 3.2.4.1.Etin (acetilén)

Egyéb 2.7.3.4.Higany Anyagszerkezet Tulajdonságok Élettani hatás Felhasználás 2.7.3.5.Egyéb Felhasználás 3.2.5.Aromás szénhidrogének Nevezéktan 3.2.5.1.Benzol Molekulaszerkezet Tulajdonságok Előállítás Élettani hatás 3.2.5.2.Toluol, sztirol Felhasználás 3.2.5.3.Naftalin Molekulaszerkezet Tulajdonságok Felhasználás 3.2.5.4.Egyéb 3.3.Halogéntartalmú szénhidrogének Elnevezés Anyagszerkezet Tulajdonságok Kémiai reakciók Felhasználás Környezetvédelmi vonatkozások Egyéb 3.4.Oxigéntartalmú szerves vegyületek Egyszerű funkciós csoportok Összetett funkciós csoportok és származtatásuk Vegyületcsoportok 3.4.1.Hidroxivegyületek 3.4.1.1.Alkoholok Nevezéktan Anyagszerkezet Tulajdonságok Kémiai reakciók Előfordulás Élettani hatás Előállítás Felhasználás 3.4.1.2.Fenolok 3.4.1.2.1.Fenol Anyagszerkezet Tulajdonságok Kémiai reakciók Élettani hatás Felhasználás 3.4.2.Éterek Nevezéktan 96

Molekulaszerkezet Fizikai tulajdonságok Előállítás Felhasználás 3.4.3.Oxovegyületek Csoportosítás Nevezéktan Anyagszerkezet Tulajdonságok Kémiai reakciók Előállítás Felhasználás Élettani hatás 3.4.4.Karbonsavak Csoportosítás Nevezéktan Anyagszerkezet Tulajdonságok Kémiai reakciók Előállítás Egyéb 3.4.4.1.Egyéb funkciós csoportot tartalmazó karbonsavak 3.4.4.3.A karbonsavak sói Felhasználás 3.4.5.Észterek Csoportosítás 3.4.5.1.Karbonsav-észterek Nevezéktan Tulajdonságok Kémiai reakció Előállítás Felhasználás Zsírok, olajok (gliceridek) 3.4.5.2.Szervetlensav-észterek 3.4.5.3.Egyéb 3.5.Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 3.5.1.Aminok Csoportosítás Elnevezés Tulajdonságok Kémiai reakciók 3.5.2.Aminosavak Példák Csoportosítás Szerkezet Tulajdonságok Előfordulás 3.5.3.Savamidok Elnevezés Anyagszerkezet Tulajdonságok 3.6.3.1.Cellulóz

Anyagszerkezet Tulajdonságok Előállítás Kémiai reakciók 3.5.4.Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek 3.5.4.1.Piridin Tulajdonságok Jelentőség Felhasználás 3.5.4.2.Pirimidin Tulajdonságok Jelentőség 3.5.4.3.Pirrol Tulajdonságok Jelentőség 3.5.4.4.Imidazol Tulajdonságok Jelentőség 3.5.4.5.Purin Jelentőség 3.5.5.Gyógyszerek, drogok, hatóanyagok 3.5.6.Egyéb 3.6.Szénhidrátok Csoportosítás 3.6.1.Monoszacharidok Összegképlet Funkciós csoportok Csoportosítás Molekulaszerkezet Izoméria Tulajdonságok 3.6.1.1.Glicerinaldehid 3.6.1.2.1,3-dihidroxi-aceton 3.6.1.3.Ribóz és 2-dezoxi-ribóz 3.6.1.3.Glükóz (szőlőcukor) Molekulaszerkezet Tulajdonságok Előfordulás, jelentőség 3.6.1.4.Fruktóz (gyümölcscukor) 3.6.2.Diszacharidok Származtatásuk Tulajdonságok 3.6.2.1.Maltóz 3.6.2.2.Cellobióz 3.6.2.3.Szacharóz (répacukor, nádcukor) Szerkezet Tulajdonságai Jelentőség 3.6.3.Poliszacharidok Tulajdonságok Hidrolízisük 97

3.6.3.2.Keményítő 3.6.4.Egyéb 3.7.Fehérjék Építőelemek Konstitúció Térszerkezet Kimutatás, reakciók Jelentőség Egyéb 3.8.Nukleinsavak Építőelemek Konstitúció DNS, RNS A DNS kettős hélixe Egyéb 3.9.Műanyagok Csoportosítás 3.9.1.Természetes alapú műanyagok 3.9.2.Szintetikusan előállított műanyagok 3.9.2.1.Polimerizációs műanyagok 3.9.2.2.Polikondenzációs műanyagok 3.9.2.3.Környezetvédelmi szempontok 3.9.3.Egyéb 3.10.Energiagazdálkodás Hagyományos energiaforrások Megújuló energiaforrások Alternatív energiaforrások Egyéb 4.1.Kémiai számítások 4.1.Az anyagmennyiség 4.2.Gázok 4.3.Oldatok, elegyek, keverékek Oldatok, elegyek, keverékek összetétele Egyéb, oldatokkal kapcsolatos feladatok Gázelegyekkel kapcsolatos számítások 4.4.Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban Összegképlet Sztöchiometria 4.5.Termokémia 4.6.Kémiai egyensúly 4.7.Kémhatás 4.8.Elektrokémia

98

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1. MAGYAR NYELV 1.1. Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer. Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya. A nyelv mint az egyén, illetve mint a közösség alkotása. A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói. A nyelv diakrón és szinkrón változásainak jellemzése példákkal. 1.2. Kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei. A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség. A szövegfajták tartalmi és for mai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. 1.2.1. A jel, a jelrendszer 1.2.2. Nyelvi és vizuális kommunikáció A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben. Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái (pl. gesztusok, mimika, térközszabályozás, tekintet, külsőmegjelenés, csend). A vizuális és a nyelvi jel, a vizuális és a nyelvi kommunikáció 1.2.3. A nyelvhasználat mint kommunikáció 1.2.4. Kommunikációs funkciók és közlésmódok 1.2.5. Személyközi kommunikáció 1.2.6. A tömegkommunikáció 1.3. A magyar nyelv története 1.3.1 A magyar nyelv rokonsága 1.3.2. Nyelvtörténeti korszakok 1.3.3. Az írott nyelvi norma kialakulása 1.3.4. Nyelvművelés 1.4. Nyelv és társadalom 1.4.1. Nyelvváltozatok 1.4.2. Kisebbségi nyelvhasználat 1.4.3. A határon túli magyar nyelvűség 1.4.4. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat 1.5. A nyelvi szintek 1.5.1. Hangtan 1.5.2. Alaktan és szótan 1.5.3. Mondattan 1.5.4. A mondat szintagmatikus szerkezete 1.5.5. A mondat a szövegben 1.5.6. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban A mondat az élőbeszédben és az írott nyelvben. A mondat és a szöveg. A mellérendelőösszetett mondatok mint logikai-tartalmi viszonyok Az alárendelőösszetett mondatok mint a főmondat és a mellékmondatok grammatikai viszonyai. Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban. A többszörösen összetett mondatok (utaló- és kötőszók, a központozás használata és

értelmezése szövegértésben, szövegmondásban, szövegalkotásban). 1.5.7. Szókincs és frazeológia A szókincs változásának okai, a szókészlet rétegei. A szóalkotás lehetőségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a szóösszetétel jelentősége, fajtái; a mozaikszók, az összetett szavak helyesírása. 1.6. A szöveg 1.6.1. A szöveg és a kommunikáció A szöveg egységének tényezői, feltételei, elsődleges és mögöttes jelentés. A szöveg szóban és írásban. A szöveget alakító tényezők: a beszédhelyzet, a cselekvés, a szövegkörnyezet, a tudáskeret. A tájékoztató, kifejező, érvelő és felhívó szövegfunkciók. 1.6.2. A szöveg szerkezete és jelentése 1.6.3. Szövegértelmezés 1.6.4. A szöveg szóban és írásban A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra és a szöveg előadására. A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek értelmes, kifejező alkalmazása. A cél és a téma összefüggéseinek érvényesítése szóban és írásban. A témaváltás felismerése és jelölése, bekezdések szerkesztése. 1.6.5. Az intertextualitás Az ismeretközvetítő CD-ROM és az internet intertextualitásának főbb jellemzői. Az intertextualitás jelenségeinek értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben. 1.6.6. A szövegtípusok 1.7.2. Szöveg a médiában A publicisztikai és a tájékoztató műfajok, valamint az elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai (e-mail, internet stb.). Az új közlésmódok társadalmi hatása. 1.7. A retorika alapjai 1.7.1. A nyilvános beszéd A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben. A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai. Az élőbeszéd fajtái. A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. 1.7.2. Érvelés, megvitatás, vita Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és eszközei. A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése. Az írásbeli meggyőzés eljárásai, az érvelés műfajai: a bizonyítás, a cáfolat, néhány érvtípus. Hitelesség, hatás, meggyőzési szándék; a manipuláció felismerése, értékelése. 1.7.3. A szövegszerkesztés eljárásai A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége. A témajelölő cím mint a globális kohézió eszköze. Az összefoglalás funkciója és típusai (pl. vázlat, tartalmi kivonat, tömörítés). 1.8. Stílus és jelentés 1.8.1. Szóhasználat és stílus 1.8.2. A szójelentés 1.8.3. Állandósult nyelvi formák 1.8.4. Nyelvi-stilisztikai változatok 1.8.5. Stíluseszközök Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szaknyelvben és a szépirodalomban. Stílusjelenségek felismerése, értelmezése, értékelése.

100

A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján. A szóhasználati jelentés alapjai – az alapjelentés, mellékjelentés, alkalmi jelentés közti viszony. Egynyelvű szótárak: Magyar szinonimaszótár, Magyar értelmező kéziszótár, valamint kétnyelvű szótárak ismerete. Az állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezésmódok stílusértéke (szólás, szóláshasonlat, közmondás, szállóige, közhelyek, nyelvi panelek, sztereotípiák). A stílus szerepe a jelentésteremtésben (nyelvi eszközök megválogatása, szerkesztés, hatásosság, többletjelentés, a stílus mint a beszélőattitűdjének kifejeződése stb.) A stílust létrehozó nyelvi és kommunikációs tényezők értelmezése. A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése, értelmezése. Az eufemizmus, evokáció, anakronizmus, állandó jelző, archaizálás stb. felismerése, értelmezése. A szövegelrendezés stílushatásának felismerése, értelmezése: az egyszerűbb alakzatok fajtái és hatásuk. 1.8.6. Stílusréteg, stílusváltozat Tipikus kommunikációs helyzetekben létrejövő, jellemzőbeszélt és írott nyelvi közlésmódok: a stílusrétegek. A társalgási stílus ismérvei, minősége. A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei. A publicisztikai stílus főbb jellemzői, tipikus szóhasználat, a megjelenítés közlésértéke (pl. tipográfia, képi világ). Objektivitás és szubjektivitás, tény és vélemény stílusbeli különbsége a tömegkommunikációban. A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai. Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása. A stíluskorszakokról, stílusirányzatokról szerzett ismeretek felhasználásával stílustörténeti összehasonlítások – példák alapján. Irodalmi és nem irodalmi szövegek stílushatásának komplex értékelése. A mondatszerkezet stiláris változatai – a verbális stílus, a nominális stílus, hiányos mondat, körmondat. A stílusrétegeket elkülönítő tényezők. Nyelvi-stilisztikai variánsok összehasonlító elemzése különböző stílusrétegekből vett szövegek körében. A stílus és norma koronkénti változatai – néhány példa bemutatásával. 2. IRODALOM 2.1. Szerzők, művek 2.1.1. Életművek Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila Az életút, az életmű jelentős tényei. Kronológiai és topográfiai tájékozottság, a szerzők jellegzetes regionális, kulturális kötődései, a pályakép főbb jellemzői, néhány kortárs megnevezése. A főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között (pl. témák, műfajok, kifejezésmód, jellemzőmotívumok), a művek elhelyezése az életműben, az adott korszakban. Memoriterek szöveghű és kifejező előadása. Művekről szóló olvasatok, vélemények értelmezése. 2.1.2. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty

101

Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Az életmű néhány jellemzője keretében 2-3 lírai és/vagy értelemszerűen egy vagy néhány epikai, drámai alkotás bemutatása, értelmezése pl. a korstílus, a téma, a műfaj, a kompozíció, a jellemzőmotívumok, jelentésrétegek, világlátás alapján. Memoriterek – legalább három szerzőtől teljes szövegek, összefüggőrészletek TÉMÁK 2.1.3. Látásmódok 2.1.4. A kortárs irodalomból 2.1.5. Világirodalom 2.1.6. Színház és drámatörténet Színház és dráma különbözőkorszakokban. Az alábbi műveknek, a szerzők/korszakok 1-1 művének értelmezése az adott korszak színházi/irodalmi hagyományainak összefüggésében Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája 2.1.7. Az irodalom határterületei Az irodalom kulturális határterületei – népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban az adaptáció, a műfajcsere jelenségei (pl. irodalom filmen, rádióban, televízióban, digitális közlésben). Az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a művészi színvonal/minőség összefüggései. A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei (pl. sematizált hőstípusok, élethelyzetek, értékvilág, kalandosság, csattanó, szójáték). Egy-két tipikus műfaj (pl. útirajz, detektívregény, kalandregény, képregény, tudományos, fantasztikus irodalom, humoros és erotikus irodalom, dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers) jellemzőinek bemutatása. Mítosz, mese és kultusz. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában (pl. A gyűrűk Ura, Bridget Jones naplója). Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai (pl. könyvismertetés, ajánlás, kritika, CD-ROM, internetes könyvkínálat). 2.1.8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra Interkulturális jelenségek, eltérő szöveghagyományok. A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása (pl. nemzetiségi, etnikai kisebbségek irodalma, alkotások a kisebbségekről;folklór, művelődéstörténeti vonatkozások, múzeum, színház, civil társaságok). A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők, tájak, régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok (pl. tárgyi emlék, fotó, film, hangdokumentum) alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára nézve. 2.2. Értelmezési szintek, megközelítések 2.2.1. Témák, motívumok Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott művekben motívum, téma változatainak felismerése, értelmezése (pl. hegy, kert, sziget, alászállás, felemelkedés, nemzedékek, család, felnőtté válás, beavatás; ember és természet, mikro- és makrokozmosz, felnőtt–gyermek, férfi–nő, bűn és bűnhődés, vándorlás, kaland, falusi és nagyvárosi életformák). 2.2.2. Műfajok, poétika A műnemek és műfajok felismerése. Alapvető versformák felismerése. Poétika fogalmak alkalmazása művek bemutatásában, értelmezésében.

102

Azonos műfajú alkotások összehasonlítása. 2.2.3. Korszakok, stílustörténet A kifejezésmód és világlátás változása a különbözőkorszakokban a középkortól a szimbolizmusig. 2.2.3.1. Irodalomtörténet

103

MATEMATIKA 1.1 Halmazok 1.1.1 Halmazműveletek 1.1.2 Számosság, részhalmazok 1.2 Matematikai logika 1.2.1 Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában 1.3 Kombinatorika 1.4 Gráfok 2. Számelmélet, algebra 2.1 Alapműveletek 2.2 A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek 2.2.1 Oszthatóság 2.2.2 Számrendszerek 2.3 Racionális és irracionális számok 2.4 Valós számok 2.5 Hatvány, gyök, logaritmus 2.6 Betűkifejezések 2.6.1 Nevezetes azonosságok 2.7 Arányosság 2.7.1 Százalékszámítás 2.8 Egyenletek, egyenletrend-szerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 2.8.1 Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek Magasabb fokú egyenletek Négyzetgyökös egyenletek 2.8.2 Nem algebrai egyenletek Abszolút értékes egyenletek Exponenciális és logaritmikus egyenletek Trigonometrikus egyenletek 2.8.3 Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 2.9 Középértékek, egyenlőtlenségek 3. Függvények, az analízis elemei 3.1 A függvény 3.2 Egyváltozós valós függvények 3.2.1 A függvények grafikonja, függvénytranszformációk 3.2.2 A függvények jellemzése 3.3 Sorozatok 3.3.1 Számtani és mértani sorozatok Végtelen mértani sor 3.3.2 Kamatos kamat, járadékszámítás 3.4. Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei 3.4.1 Határérték, folytonosság 3.4.2 Differenciálszámítás 3.4.3 Integrálszámítás 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 4.1 Elemi geometria 4.1.1 Térelemek 4.1.2 A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok 4.4 Vektorok síkban és térben 4.5 Trigonometria 4.6 Koordinátageometria

104

4.6.1 Pontok, vektorok 4.6.2 Egyenes 4.6.3 Kör 4.6.4 Parabola 4.7 Kerület, terület 4.8 Felszín, térfogat 5.1 Leíró statisztika 5.1.1 Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különbözőábrázolásai 5.1.2 Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók 5.2 A valószínűségszámítás elemei NÉMET 1. Személyes vonatkozások, család • A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) • Családi élet, családi kapcsolatok • A családi élet mindennapjai, otthoni teendők • Személyes tervek 2. Ember és társadalom • A másik ember külső és belsőjellemzése • Baráti kör • A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel • Női és férfi szerepek • Ünnepek, családi ünnepek • Öltözködés, divat • Vásárlás, szolgáltatások (posta) • Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk • Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) • A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek • A városi és a vidéki élet összehasonlítása • Növények és állatok a környezetünkben • Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? • Időjárás 4. Az iskola • Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) • Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka • A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága • Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa • Diákmunka, nyári munkavállalás • Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód • Napirend, időbeosztás • Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) • Étkezési szokások a családban • Ételek, kedvenc ételek • Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben • Gyakori betegségek, sérülések, baleset

105

• Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás • Szabadidős elfoglaltságok, hobbik • Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. • Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport • Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet • Kulturális események 8. Utazás, turizmus • A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés • Nyaralás itthon, illetve külföldön • Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése • Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika • Népszerű tudományok, ismeretterjesztés • A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA ALKOTÁS 1. Vizuális eszközök 1.1 Vizuális nyelv 1.1.1 A vizuális nyelv alapelemei – Vonal – Sík és térforma – Tónus, szín – Tér 1.1.2 A vizuális nyelvi elemek viszonyai – Kompozíció, (konstrukció) – Kontraszt, harmónia 1.1.3 Vizuális nyelv és kontextus 1.2 Technikák – Rajzolás – Festés – Kollázs – Nyomtatás – Makettezés, modellezés – További technikák 2. Tevékenységszintek – Kép és szöveg – Vizuális információ – Tárgyak és környezet – Alkotások és alkotók – Műelemzőmódszerek – A műtárgyi és kulturális környezete TESTNEVELÉS A / ELMÉLETI ISMERETEK 1. A magyar sportsikerek 2. A harmonikus testi fejlődés 3. Az egészséges életmód 4. Testi képességek 5. Gimnasztika 6. Atlétika

106

7. Torna 8. Ritmikus gimnasztika 9. Küzdősportok, önvédelem 10. Úszás 11. Testnevelési és sportjátékok 12. Természetben űzhető sportok B / GYAKORLATI ISMERETEK 1. Gimnasztika 2. Atlétika Futások Ugrások Gyűrű Nyújtó Korlát 4. Küzdősportok, önvédelem 5. Úszás 6. Testnevelési- és sportjátékok Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda TÖRTÉNELEM 1. Az ókor és kultúrája 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási és kulturális jellemzőinek azonosítása. 1.2 A demokrácia kialakulása Athénban Az athéni demokrácia intézményei, működése. 1.3 A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása A hódító háborúk társadalmi és politikai következményei a köztársaság korában. 1.4 Az antik hitvilág, művészet, tudomány A görög hitvilág néhány jellemzővonása (pl. többistenhit, halhatatlan istenek), a legfontosabb istenek nevének ismerete. A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei. A római építészet jelentős alkotásainak azonosítása. A római városépítés jellegzetességei és emlékei Pannóniában. 1.5 A kereszténység kialakulása és elterjedése A kereszténység főbb tanításai. 1.6 A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás 2. A középkor 2.1 A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői A középkori uradalom jellemzővonásai (pl. vár, majorság, jobbágytelek). A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemzőmozzanata a X-XI. században. 2.2 A nyugati és keleti kereszténység Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben. 2.3 Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai. A világvallások civilizáció-formáló szerepe. 2.4 A középkori városok Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. A középkori kereskedelem sajátosságai.

107

2.5 Egyházi és világi kultúra a középkorban Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a mindennapokban. A romanika és a gótika főbb stílusjegye. A lovagi kultúra és értékrend néhány eleme. 2.6 A humanizmus és a reneszánsz Itáliában A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői. 2.7 Az angol és a francia rendi állam működése 2.8 Az Oszmán Birodalom terjeszkedése Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemzővonásai, források alapján. Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a XIV-XVI. században. 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 3.1 A magyar nép őstörténete és vándorlása A magyar nép vándorlása térkép alapján. 3.2 A honfoglalástól az államalapításig A honfoglalás. A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja, források alapján. Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége. 3.3 Az Árpád-kor Az Aranybulla. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején. 3.4 Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején Károly Róbert gazdasági reformjai. A magyar városfejlődés korai szakasza. 3.5 A Hunyadiak Hunyadi János harcai a török ellen. Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján. 3.6 Kultúra és művelődés Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek felismerése. 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 4.1 A nagy földrajzi felfedezések és következményei A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai térkép alapján. Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára, és a gyarmatosítás. 4.2 Reformáció és katolikus megújulás A reformáció főbb irányzatai források alapján (lutheránus, kálvinista). A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása. A barokk stílus jellemzői. 4.3 A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában. Az alkotmányos monarchia működése. 4.4 A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján. 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban 5.1 A mohácsi csata és az ország három részre szakadása A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. Végvári küzdelmek. 5.2 Az Erdélyi Fejedelemség virágkora Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (pl. három nemzet, vallási tolerancia). 5.3 A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc A Rákóczi szabadságharc fordulópontjai. A szatmári béke. 5.4 Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban

108

Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok alakulása Mária Terézia és II. József reformjai. 5.5 Művelődés, egyházak, iskolák A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai források alapján. 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 6.1 A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései. Az alkotmányos monarchia válsága és bukása. 6.2 A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája 6.3 A XIX. század eszméi A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői források alapján. A legfontosabb állam- és alkotmányjogi fogalmak (pl. alkotmány, parlament, képviseleti rendszer, szavazati jog, hatalommegosztás). 6.4 Az ipari forradalom és következményei Az ipari forradalom legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés) és néhány találmánya. Az ipari forradalom teremtette ellentmondások (pl. környezetszennyezés, életmódváltozás, a nyomor kérdése). 6.5 Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása. Németország nagyhatalommá válása. A balkáni konfliktusok okai. 6.6 Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik A második ipari forradalom alapvetővonásainak bemutatása. A technikai fejlődés hatása a környezetre és az életmódra, konkrét példák alapján. 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 7.1 A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás főkérdései A reformkor főkérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja. 7.2 A reformkori művelődés, kultúra A korszak kulturális életének főbb jellemzői. 7.3 A polgári forradalom A pesti forradalom eseményei. Az áprilisi törvények. 7.4 A szabadságharc A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok alakulása, a vereség okai. A Függetlenségi Nyilatkozat. 7.5. A kiegyezés előzményei és megszületése A kiegyezés megszületésének okai. A kiegyezés tartalma és értékelése. 7.6 Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában Kibontakozó ipar, fejlődő mezőgazdaság, közlekedés. Budapest világvárossá fejlődése. Az átalakuló társadalom sajátosságai. Nemzetiségek a dualizmus korában. A cigányság helye a magyar társadalomban. 7.7. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése Az életmód változásai a századfordulón. A magyar tudomány és művészet néhány kiemelkedő személyisége. 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék

109

Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemzői. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak elemzése. 8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban A modern életforma néhány jellegzetessége (pl. mozi, autó). A nők szerepének változása. 8.3 Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus 8.4 Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei. 8.5 A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa A náci Németország legfőbb jellemzői. A náci ideológia és propaganda. 8.6 A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években A bolsevik hatalomátvétel körülményei. A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői. 8.7 A második világháború előzményei jelentős fordulatai A világháború előzményei, katonai és politikai fordulópontjai. A holocaust. 8.8 A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői Az ENSZ létrejötte, működése. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (pl. Korea, Kuba, Szuez). 8.9 A szocialista rendszerek bukása A szovjet blokk kialakulása és jellemzői. Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában. 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 9.1 Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. 9.2. A Horthy-rendszer jellege és jellemzői Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései. 9.3 Művelődési viszonyok és az életmód Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években. 9.4 A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között. 9.5 Magyarország részvétele a világháborúban Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban. 9.6 A német megszállás és a holocaust Magyarországon Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. A holocaust Magyarországon. (pl. zsidótörvények gettósítás, deportálás). 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. 10.2 A határon túli magyarság sorsa A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban. 10.3 A kommunista diktatúra kiépítése és működése Az 50-es évek jellemzői, a rendszer működése a Rákosi korszakban. Életmód és mindennapok. 10.4 Az 1956-os forradalom és szabadságharc Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei. A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai. 10.5 A Kádár-rendszer jellege, jellemzői A rendszer jellemzői a Kádár korszakban.

110

Életmód és mindennapok. 10.6 A rendszerváltozás A rendszerváltozás tartalma és következményei (pl. államforma, szabadságjogok, függetlenség). 11. A jelenkor 11.1 A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái A közép-európai régió sajátos problémái 11.2 Az európai integráció története Az Európai Unió legfontosabb intézményei. 11.3 A „harmadik világ” A fejlődő országok főbb problémái (pl. népességnövekedés, szegénység, élelmezési- és adósságválság). 11.4 Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre. 11.5 A globális világ kihívásai és ellentmondásai A tömegkultúra új jelenségei (pl. film, reklám). 12. A mai magyar társadalom és életmód 12.1 Alapvető állampolgári ismeretek Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása. Az állampolgári jogok kötelességek. 12.2 Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban Nemzetiségek a mai magyar társadalomban (pl. számuk, arányuk, helyzetük, intézményeik). 12.3 A magyarországi romák A hazai romák helyzete (oktatás, lakhatás, egészségügy, foglalkoztatás). A diszkrimináció fogalma. 12.4. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság A választási rendszer. A helyi önkormányzatok feladatai, szervezetei és működésük. 12.5 Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások Demográfiai változások Magyarországon az elmúlt fél évszázadban.

111

SZAKMAI ALAPOZÓ TÁRGYAK KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A kereskedelmi és marketing alapismeretek szakmai előkészítő érettségi vizsgatárgy részletes vizsgakövetelményeinek kidolgozása a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportba tartozó szakközépiskolák számára készült. A tantárgy az érettségin a szabadon választható vizsgatárgyak körét bővíti. A kereskedelmi és marketing alapismeretek komplex vizsgatárgy, részletes követelményei alapvetően a Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport érettségire épülő szakképesítései központi programjainak A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése illetve marketing témaköreire épülnek. A részletes vizsgakövetelmények közép- és emelt szinten egyaránt kompetencia elv alapján készültek. Középszinten alapvetően az ismeret és a megértés szintje dominál, emelt szinten fokozottabban előtérbe kerül az alkalmazási és integrálási képesség is. Az ismeretek és készségek legnagyobb része középszinten és emelt szinten egyaránt megjelenik. A részletes vizsgakövetelményeket tartalmazó táblázat emelt szintű oszlopa csak a középszintet meghaladó követelményeket tartalmazza, de az emelt szintű vizsga természetesen magába foglalja a középszintű követelményeket is. A) KOMPETENCIÁK 1. Tájékozódás a Gazdálkodási ismeretek témaköreiben Témák

Vállalkozási formák

Vizsgaszintek Középszint

Kompetenciák kiegészítése emelt szinten Legyen képes ismertetni a vállalatok Legyen képes összehasonlítani a fajtáit a tulajdonforma, a tevékenység vállalkozási formákat előnyeik, jellege, a méret és a társasági forma hátrányaik szerint. szerint. Tudjon dönteni a vállalkozás Legyen képes bemutatni az egyéni és alapításáról a vállalkozási formák társas vállalkozások jellemzőit a ismeretében. felelősség, a munka és a nyereség/tőke Tudjon különbséget tenni a vállalatok megosztása alapján. szervezeti átalakulásai: a fúzió, a Legyen képes ismertetni az egyéni és felvásárlás és a szövetkezet között. társas vállalkozások alapítására vonatkozó jogi szabályozást, az alapítás gyakorlati teendőit, az adatszolgáltatási kötelezettségeket, a személyes és internetes cégalapítás lehetőségeit. Legyen képes bemutatni az egyéni és társas vállalkozások megszüntetésére vonatkozó jogi szabályozást (felszámolási eljárás, csőd), az adatszolgáltatási kötelezettségeket, a megszüntetés gyakorlati teendőit. Legyen képes bemutatni a vállalkozás

112

gazdasági, jogi, társadalmi-politikai környezetét (hatóságok, pénzintézetek, intézmények stb.). Legyen képes ismertetni az okmányirodák és a cégbíróság feladatait. A vállalkozás tárgyi Legyen képes számba venni, és a Legyen képes a vállalkozás belső- és feltételei telephely kiválasztása során alkalmazni külső képének kialakítására az üzleti és a tevékenységformának megfelelő biztonsági előírásokat figyelembe telephely kiválasztásának üzleti véve. szempontjait. Legyen képes a megfelelő telephely kiválasztására megadott szempontok alapján. Legyen képes felmérni, hogy a tevékenység végzéséhez milyen felszerelési, berendezési tárgyak szükségesek. Legyen képes feltérképezni a felszerelési, berendezési tárgyak beszerzési lehetőségeit az ár és a tranzakciós költségek figyelembevételével. Legyen képes bemutatni az áru- és vagyonvédelem külső és belső védelmi rendszereit. Legyen képes a rendelkezésre álló alapterület hatékony kihasználásának megtervezésére. A vállalkozás személyi Legyen képes ismertetni a Végezzen számításokat a feltételei tevékenységformának megfelelő bérgazdálkodás mutatószámainak munkakörök kialakításának üzleti meghatározására, az eredményekből szempontjait. tudjon következtetéseket levonni. Legyen képes meghatározni a Legyen képes az eredmények alapján vállalkozás munkaerő-szükségletét, az döntési alternatívákban gondolkodni, optimális létszámot. és döntést hozni. Legyen képes munkaköri leírások Elemezze a béreket, a bérek elkészítésére. összetételét. Legyen képes a munkaerő felvétel, és a Ismertesse a bérköltség összetevőit. munkaviszony létesítéséhez, illetve Végezzen bérszámfejtést. megszüntetéséhez kapcsolódó Legyen képes ismertetni a jövedelem gyakorlati teendők számbavételére, összetételét, a béren kívül juttatások megszervezésére, elvégzésére. rendszerét, motiváló szerepét. Legyen képes ismertetni a bérfizetés Legyen képes adóbevallást készíteni a bizonylatait, tartalmát. szükséges dokumentumok Legyen képes bemutatni a felhasználása segítségével. bérgazdálkodás szempontjait és a bérgazdálkodás mutatószámait. Legyen képes ismertetni a munkabér terheit és a személyi jövedelemadó lényegét.

113

A vállalkozások Legyen képes bemutatni a Legyen képes következtetéseket erőforrásai és vállalkozások erőforrásait. levonni a mérleg adataiból. vagyona Legyen képes ismertetni a vállalkozás Legyen képes döntési alternatívák vagyonának tagolását a számviteli átgondolására a mérlegadatok törvény mérlegtételei alapján. ismeretében. Legyen képes bemutatni az egyszerűsített mérleg szerkezetét, tartalmát. A vállalkozások Legyen képes különbséget tenni a Legyen képes ismertetni, és megadott nyereségérdekeltsége, vállalat rövid és hosszú távú céljai adatok alapján kiszámítani a az eredmény között. vállalkozásokat érintő adókat. keletkezése Ismertesse az eredmény keletkezését a Legyen képes döntési alternatívák számviteli törvény alapján. átgondolására a vállalkozás Legyen képes ismertetni az A típusú, eredménye alapján. összköltség eljárással készített Legyen képes következtetéseket eredmény-kimutatás szerkezetét. levonni a vállalkozás eredményének Legyen képes elemezni az adataiból. eredménykimutatás és a mérleg kapcsolatát. Legyen képes bemutatni a vállalkozások nyereségképzésének folyamatát. Tudjon számításokat végezni a vállalkozás eredményére vonatkozóan. A vállalkozások Legyen képes ismertetni az árbevétel Legyen képes ismertetni és ábrázolni a tevékenységének alakulását meghatározó tényezőket. költségfüggvényeket. elemzése, a Legyen képes bemutatni a beszerzési Legyen képes a költségfüggvények mutatószámok ár szerepét, az árképzés módjait, az közötti kapcsolat bemutatására, a alkalmazása, a árrés alakulását befolyásoló költségfüggvényekkel kapcsolatos likviditás figyelése tényezőket. számítások elvégzésére. Legyen képes az eladási ár Legyen képes az árréstömegre ható kiszámítására. tényezők elemzésére. Legyen képes ismertetni a költségek Legyen képes a vállalkozás cash-flowfajtáit, csoportosításuk szempontjait, a jának kiszámítására és elemzésére. költségek alakulására ható tényezőket. Ismerje és értse az ÁFA szerepét. Legyen képes ismertetni és kiszámítani a vállalkozás hatékonyságát, jövedelmezőségét, fizetőképességét. Ismerje a vállalkozás cash-flow-jának szerepét, elemeit, lényegét. A vállalkozások Legyen képes ismertetni a vállalkozás Legyen képes az értékpapírokkal finanszírozási formái tőkeszükségletét befolyásoló kapcsolatos számítások elvégzésére tényezőket. (diszkontálás, jövőbeni érték számítás). Legyen képes bemutatni a Tudjon választani a finanszírozási finanszírozás lehetőségeit (hitelek, formák között a számítási eredmények értékpapírok), lényegét, jellemzőit. alapján. Végezzen számításokat a Legyen képes ismertetni az hitelekkel kapcsolatosan. értékpapírok fajtáit. Legyen képes ismertetni a

114

finanszírozási formák közötti választás üzleti szempontjait. Az üzleti terv Legyen képes felismerni az üzleti terv jelentősége, fejezetei jelentőségét, elkészítésének szükségességét. Legyen képes bemutatni az üzleti terv fejezeteit, szerkezetét. Az üzleti terv Legyen képes egy mikro-, illetve Legyen képes egy mikro-, illetve készítésének kisvállalkozás pénzügyi és marketing kisvállalkozás üzleti tervének folyamata, az üzleti tervének elkészítésére megadott elkészítésére. terv összeállítása adatok alapján. Európai Unió Ismerje az Európai Unió történetét, Ismerje az euró magyarországi intézményeit, szerződéseit, a bevezetésének korlátait, a maastrichti és a koppenhágai bevezetéssel járó előnyöket, kritériumokat. hátrányokat, legyen képes Legyen képes bemutatni Magyarország megmagyarázni azokat. és az Európai Unió kapcsolatát. Legyen képes a hazai vállalkozásokra Ismerje az Európai Unióval kapcsolatos vonatkozó európai uniós szabályok információk megszerzésének bemutatására. lehetőségeit, az Unió hivatalos honlapját, a kapcsolódó magyar weboldalakat, a segítségkérés módját vitás kérdések rendezéséhez. Ismerje a schengeni övezet jelentőségét, hazánk szerepét az övezet működésében. Ismerje az európai uniós vállalkozási formákat. Legyen képes az Európai Unió négy alapszabadságának bemutatására. Legyen képes forrásanyag segítségével a hazai vállalkozásokra vonatkozó európai uniós szabályok bemutatására. 2. Tájékozódás a Marketing témaköreiben Témák

Vizsgaszintek Középszint

Kompetenciák kiegészítése emelt szinten A marketing Tudja értelmezni a marketing Tudja értelmezni a kialakulásának, fogalmát és alkalmazási területeit, marketingkoncepció tartalmát. fogalmának, kifejteni, bemutatni a marketing Legyen képes felismerni a fejlődésének tartalmát, a kereskedelmi marketing, marketingorientáció érvényesülését. ismertetése szolgáltatásmarketing lényegét. Tudjon különbséget tenni a marketing-mix összetevői között. A piac, a piaci környezet Legyen képes ismertetni a vállalat Legyen képes jellemezni a elemzése mikroés makrokörnyezetét. marketingstratégiák típusait, a Tudja definiálni a piac fogalmát és marketing hadviselés formáit és kategóriáit. Legyen képes bemutatni a megvalósításának elveit.

115

piac szerkezetét és a piaci formákat. Tudja jellemezni a piaci szereplőket és a piactípusokat. A fogyasztói vásárlói Tudja értelmezni a fogyasztói Tudja elemezni a vásárlási folyamat magatartás tényezői magatartás modelljét és a fogyasztói befolyásolásának marketing magatartást befolyásoló tényezőket. módszereit. Legyen képes bemutatni a vásárlói Legyen képes felismerni a szervezeti döntéseket befolyásoló tényezőket. vásárlók beszerzési magatartását Tudjon különbséget tenni a vásárlási befolyásoló tényezőket. folyamat szakaszai között, tudja azokat jellemezni. Legyen képes elemezni a vásárlási magatartás típusait. A célpiaci marketing, Tudja a differenciálatlan és a Legyen képes ismertetni a piac piacszegmentálás differenciált marketing jellemzőit, szegmentálásának ismérveit. értelmezése. A célpiacok legyen képes különbséget tenni Legyen képes értelmezni a szervezeti kiválasztása. közöttük. vásárlók piacszegmentációját. Tudja értelmezni a célpiaci marketing lényegét és kialakulását. Tudja értelmezni a piacszegmentáció lényegét. Legyen képes bemutatni a célpiacok kiválasztásának elemeit. Ismerje a termék pozicionálását. A marketing Legyen képes meghatározni a Tudja értelmezni a MIR belső információs rendszere marketing információszükségletét. rendszerét, működését. Legyen képes bemutatni az információs rendszer funkcióit. A piackutatás fajtáinak, Legyen képes felismerni a marketing Tudjon mintavételi tervet módszereinek és a piackutatás kapcsolatát. szerkeszteni. megfogalmazása Legyen képes értelmezni a Legyen képes megtervezni piackutatás funkcióit, a piackutatás egyszerűbb piackutatási eljárást. folyamatát, módszereit. Tudjon kérdőívet szerkeszteni. Tudjon piackutatáshoz szükséges információkat beszerezni. Legyen képes bemutatni a piackutatási módokat. A piackutatás Legyen képes a piackutatási felhasználási eredményeket értékelni. területeinek megismerése A termékpolitika és Tudja a termék fogalmát. Legyen képes meghatározni a termékfejlesztés Legyen képes a termék osztályozását, termékpiaci stratégiákat és a értelmezése a termékfejlesztés folyamatát termékportfóliót. ismertetni. Tudja jellemezni az ötletkeresési Tudja kifejteni a termékpiaci technikákat. stratégiák jelentőségét. Tudja elemezni a termék piaci életgörbéjét és az életgörbe egyes szakaszainak jellemzőit.

116

Az árpolitika és Tudja az ár fogalmát és szerepét, az Legyen képes bemutatni a fedezeti árstratégia értelmezése árképzési rendszereket. pont meghatározását. Legyen képes az árpolitika lényegét, Tudja ismertetni a fogyasztói célkitűzéseit megfogalmazni. árelfogadást és árérzékenységet Tudja jellemezni az árdifferenciálást befolyásoló tényezőket. és az árdiszkriminációt. Az értékesítéspolitika, Legyen képes az értékesítési rendszer Legyen képes jellemezni a franchiseértékesítési csatornák logisztikai és áruforgalmat elősegítő t. kiválasztása funkcióit megfogalmazni. Legyen képes felismerni a kereskedelem helyét a piacgazdaságban és elemezni szerepét. Legyen képes bemutatni a marketing és az elosztási csatornák közötti összefüggést. A kommunikációs Legyen képes meghatározni a politika megismerése kommunikáció fogalmát és ismertetni fajtáit. Tudja értelmezni a kommunikációs folyamatot. A Legyen képes megfogalmazni a marketingkommunikáció marketingkommunikáció lényegét. eszközrendszere Legyen képes bemutatni a kommunikációs mix elemeit. A reklám szerepe és Tudja definiálni a reklám fogalmát és fejlődése ismertetni szerepét. Legyen képes bemutatni a reklám fejlődését. Tudja jellemezni a reklám fajtáit. A reklámeszközök és Tudjon különbséget tenni a reklámhordozók reklámeszközök között. Legyen képes bemutatni a reklámhordozók szerepét. Tudja azonosítani a reklámeszközöket és a reklámhordozókat. Tudja elemezni a reklámhatásokat. A public relations Tudjon válaszolni a public relations értelmezése fogalmára és jellemzőire vonatkozó kérdésekre. Legyen képes felsorolni a PR területeit. Tudjon különbséget tenni a külső és belső PR között. Tudjon különbséget tenni a PR akciók között, és ismerje a szponzorálás formáit. Az eladásösztönzés, a Tudjon válaszolni az eladásösztönzés Legyen képes átlátni az eladási személyes eladás fogalmára, funkcióira vonatkozó magatartás és az értékesítési mód kérdésekre. kapcsolatát. Legyen képes bemutatni az SP

117

módszereket. Legyen képes ismertetni a személyes eladás fogalmát, jellemzőit, előnyeit. Legyen képes bemutatni a PS területeit. Legyen képes ismertetni az eladóval szemben támasztott követelményeket. Az image és az egyedi Tudja értelmezni az image lényegét, vállalati arculat fajtáit. megfogalmazása Legyen képes bemutatni és elemezni a vállalati arculatot befolyásoló tényezőket. Legyen képes jellemezni a CI összetevőit: formai és tartalmi elemeit. Az egyéb Legyen képes ismertetni a védjegy Tudja értelmezni a márkaépítés piacbefolyásolási funkcióit, típusait. folyamatát és a márkahűséget. eszközök összevetése Legyen képes meghatározni a csomagolás funkcióit és típusait. Tudjon válaszolni a vevőszolgálat szerepére és lényegére vonatkozó kérdésekre. 3. Tájékozódás a Közgazdaságtan témaköreiben (csak emelt szinten) Témák

Vizsgaszintek Középszint

Kompetenciák kiegészítése emelt szinten Legyen képes a közgazdaságtan alapfogalmainak szakszerű definiálására. Tudja értelmezni a munkamegosztást, a gazdaság erőforrásait, a termelési tényezőket. Legyen képes értelmezni az erőforrások szűkösségét és a közgazdaságtan válaszát a szűkösségre. Tudja értelmezni a piac elemeit és bemutatni a keresleti-kínálati függvényeket. Legyen képes jellemezni Marshallkereszten egy termék piacát. Legyen képes ábrázolni a Marshallkeresztet. Tudja értelmezni a piaci egyensúlytalanság eseteit. Tudjon számításokat végezni a keresleti és kínálati függvény ismeretében.

A közgazdaságtudomány

118

A vállalat és a termelői magatartás

Legyen képes jellemezni a vállalat környezetét. Legyen képes értelmezni a technikai és gazdasági hatékonyság fogalmát. Legyen képes bemutatni a gazdasági időtávokat és azok jelentőségét a vállalat életében. Tudjon különbséget tenni a különféle vállalati költségek között. Legyen képes alapadatokból különféle költségeket, illetve profitokat kiszámítani. Tudja ábrázolni az átlagköltség függvények közötti összefüggést, valamint a termelési függvény és a költségfüggvények közötti összefüggést, és tudjon számításokat végezni ezekkel kapcsolatban. Tudja megkülönböztetni az egyes profitkategóriákat, legyen képes felismerni a köztük lévő összefüggést. Legyen képes kiszámítani a költségeket, illetve profitokat. Tudja jellemezni az egyes piacformákat. Legyen képes bemutatni és ábrázolni a profitmaximum elérésének feltételeit tökéletes verseny esetén. Tudja jellemezni az üzemszüneti és a fedezeti pontot, valamint a veszteségminimalizálás állapotát. Legyen képes ábrázolni a profitmaximum elérésének feltételeit monopólium esetén. Tudja összehasonlítani a tökéletesen versenyző iparágat és a monopóliumot. Tudja ábrázolni és elemezni a fogyasztói többlet és a holtteherveszteség alakulását, tudja számszerűen is meghatározni nagyságukat. Tudjon számításokat végezni az optimális termelési mennyiség, az üzemszüneti és fedezeti pont, ill. a profit vagy veszteség tömegének meghatározására. Tudja értelmezni a nemzeti piacbelpiac (EU) - külpiac-világpiac fogalmát. Legyen képes bemutatni a külső gazdasági hatások szerepét.

A vállalat kínálata és a piac jellege

A vállalatok nemzetközi piacon

a

119

Tudja értelmezni a komparatív előnyök kihasználását. Legyen képes bemutatni a vállalatok külpiacra lépésének módjait. Legyen képes elmagyarázni a termékek versenyét a külpiacon. Tudjon különbséget tenni a mikro- és makroszemlélet között. Legyen képes ismertetni a makrogazdaság szereplőit és bemutatni a közöttük végbemenő jövedelemáramlásokat. Tudja értelmezni az állam feladatait, az állami beavatkozások okait és a lehetséges megoldásokat. Tudja megkülönböztetni a monetáris és a fiskális politika előnyeit és hátrányait. Ismerje a beavatkozás korlátait. Ismerje a makrogazdaság főbb problémáit: munkanélküliség, infláció.

A makroökonómia alapösszefüggései

A makrofolyamatok befolyásolhatósága

B) TÉMAKÖRÖK 1. Tájékozódás a Gazdálkodási ismeretek témaköreiben Témák

Vizsgaszintek Középszint Tartalmi kiegészítés emelt szinten A vállalkozási formák A vállalatok fajtái. A vállalkozási formák értelmezése Az egyéni és társas vállalkozások összehasonlítása. jellemzői. A vállalkozások alapításának, A vállalatok szervezeti átalakulásai. megszüntetésének jogi szabályai, gyakorlati teendői. A vállalkozás környezete. A vállalkozások tárgyi A telephely kiválasztása. A vállalkozás belső és külső képének feltételei A tevékenységhez szükséges kialakítása, üzleti és biztonsági berendezések, felszerelések, előírások. beszerzési lehetőségeik. Az áru- és vagyonvédelem rendszerei. Az alapterület kihasználása. A vállalkozások A vállalkozások munkaerő-szükséglete. A bérgazdálkodás mutatószámai. személyi feltételei Munkakörök kialakítása. Bérszámfejtés készítése. A munkaerő alkalmazásának, a A bérek összetétele, béren kívüli munkaviszony felmondásának teendői. juttatások. A bérkifizetés bizonylatai. A jövedelem összetétele. Bérgazdálkodás. Az adóbevallás szerkezete, elkészítése. A munkabér terhei, az adók. A vállalkozások A vállalkozás erőforrásainak A mérlegadatok értelmezése. erőforrásai és szerkezete. vagyona A vállalkozás vagyona, a mérleg tételei. Az egyszerűsített mérleg szerkezete.

120

A vállalkozások A vállalat céljai. A vállalkozásokat érintő adók. nyereségérdekeltsége, Az eredmény keletkezése. A vállalkozás eredményének az eredmény Az A típusú eredménykimutatás. értelmezése. keletkezése Az eredménykimutatás és a mérleg kapcsolata. A vállalatok nyereségképzése. A vállalkozások Az árbevétel összetétele. Költségfüggvények és kapcsolataik. tevékenységének Az árképzés. Cash-flow számítása. elemzése, aA vállalat költségei. Az ÁFA szerepe. mutatószámok Önköltségszámítás. alkalmazása, a Hatékonyság, jövedelmezőség, likviditás figyelése fizetőképesség. A vállalkozás cash-flow-ja. A vállalkozások A vállalkozás tőkeszükséglete. Az értékpapírok értékének finanszírozási formái A finanszírozás lehetőségei. meghatározása. Értékpapírok. Választás a finanszírozási formák Hitelek. között. Az üzleti terv Az üzleti terv jelentősége. jelentősége, fejezetei Az üzleti terv fejezetei, szerkezete. Az üzleti terv A pénzügyi és marketing terv Az üzleti terv összeállítása. készítésének összeállítása. folyamata, az üzleti terv összeállítása 2. Tájékozódás a Marketing témaköreiben Témák

Vizsgaszintek Középszint Tartalmi kiegészítés emelt szinten A marketing kialakulása, A marketing fogalma és alkalmazási A marketingkoncepció és a fogalma, fejlődése területei. marketingorientáció érvényesülése. A marketing, kereskedelmi marketing, szolgáltatásmarketing tartalma. A marketing-mix összetevői. A piac, a piaci környezet A vállalat mikro- és makrokörnyezete. A marketingstratégiák típusai, a elemzése A piac fogalma és kategóriái. A piac marketing hadviselés formái és szerkezete és a piaci formák. A piaci megvalósításának elvei. szereplők és a piactípusok. Fogyasztói és szervezeti A fogyasztói magatartás modellje és a A vásárlási folyamat vásárlói magatartás fogyasztói magatartást befolyásoló befolyásolásának tényezők. marketing módszere. A vásárlói döntéseket befolyásoló A szervezeti vásárlók beszerzési tényezők. magatartását befolyásoló tényezők. A vásárlási folyamat szakaszai. A vásárlási magatartás típusai. A célpiaci marketing, A differenciálatlan és a differenciált A piac szegmentálásának ismérvei. piacszegmentálás. marketing jellemzői. A szervezeti vásárlók A célpiacok kiválasztása A célpiaci marketing lényege és piacszegmentációja. kialakulása. A piacszegmentáció lényege. A célpiacok kiválasztása. A termék pozicionálása.

121

A marketing A marketing információszükséglete. A MIR belső rendszere, működése. információs rendszer Az információs rendszer funkciói. A piackutatás fajtái, A marketing és a piackutatás A kutatási módszerek csoportosítása. módszerei kapcsolata. Mintavételi terv, kérdőív. A piackutatás funkciói, a piackutatás A piackutatási eredmények folyamata, módszerei. értékelése. A piackutatáshoz szükséges A piackutató jelentés. információk beszerzése. A piackutatási módok. A piackutatás A piackutatás eredményének felhasználási területei értékelése. A termékpolitika, A termék fogalma, a termék A termékpiaci stratégiák termékfejlesztés osztályozása, termékfejlesztési meghatározása, a termékportfólió. típusok. Ötletkeresési technikák. A termékpiaci stratégiák jelentősége. A termék piaci életgörbéjének és az életgörbe egyes szakaszainak jellemzői. Árpolitika, árstratégia Az ár fogalma és szerepe, az A fedezeti pont. árképzési rendszerek. A fogyasztói árelfogadást és Az árpolitika lényege, célkitűzései. árérzékenységet befolyásoló Az árdifferenciálás és az tényezők. árdiszkrimináció. Az értékesítéspolitika, Az értékesítési csatorna szereplői, A franchise. az értékesítési csatornák fajtái. kiválasztása Az értékesítési rendszer logisztikai és áruforgalmat elősegítő funkciói. A kereskedelem helye és szerepe a piacgazdaságban. A marketing és az elosztási csatornák közötti összefüggés. A kommunikációs A kommunikáció fogalma és fajtái. politika A kommunikációs folyamat. A A marketingkommunikáció lényege. marketingkommunikáció A kommunikációs mix elemei. eszközrendszere A reklám szerepe és A reklám fogalma és szerepe. fejlődése A reklám fejlődése. A reklám fajtái. A reklámeszközök és A reklámeszközök. reklámhordozók A reklámhordozók szerepe. A public relations A public relations fogalma, jellemzői. A PR területei. A külső és belső PR. A PR akciók és a szponzorálás. Az eladásösztönzés, a Az eladásösztönzés fogalma, funkciói. Az eladási személyes eladás Az SP módszerek. értékesítési A személyes eladás fogalma, jellemzői, előnyei. A PS területei. Az eladóval szemben támasztott

122

magatartás és az mód kapcsolata.

követelmények. Az image és az egyedi Az image lényege, fajtái. vállalati arculat A vállalati arculatot befolyásoló tényezők. A CI összetevői: formai és tartalmi elemei. Az egyéb A védjegy funkciói, típusai. A márkaépítés piacbefolyásolási A csomagolás funkciói és típusai. márkahűség. eszközök A vevőszolgálat szerepe, lényege

folyamata

és

a

3. Tájékozódás a Közgazdaságtan témaköreiben (csak emelt szinten) Témák

Vizsgaszintek Középszint

Tartalmi kiegészítés emelt szinten A közgazdaságtan alapfogalmai, alapkérdései. A piac elemei, a keresleti-kínálati függvények. A Marshall-kereszt, egy termék piacának jellemzése. A Marshall-kereszt ábrázolása. A piaci egyensúlytalanság esetei. Számítások a keresleti és kínálati függvény ismeretében. A vállalat fogalma, környezete. A technikai és gazdasági hatékonyság. A gazdasági időtávok és azok jelentősége a vállalat életében. A költségek különféle szempontok szerinti csoportosítása. Az átlagköltség függvények közötti összefüggés. A termelési függvény és a költségfüggvények közötti összefüggés, az ezekkel kapcsolatos számítások. Profitkategóriák. Költségek, profitok, számítások a különféle költségek, ill. profitok körében. Az egyes piacformák jellemzői. A profitmaximum elérésének feltételei tökéletes verseny, ill. monopólium esetén. Az üzemszüneti és fedezeti pont fogalma és tartalma. Az optimális termelési mennyiség, az üzemszüneti és fedezeti pont, ill. a profit vagy veszteség tömege. Piac külpiac világpiac.

A közgazdaságtudomány

A vállalat és a termelői magatartás

A vállalat kínálata és a piac jellege

A

vállalatok

123

nemzetközi kapcsolatai.

piaci

A külső gazdasági hatások szerepe. A komparatív előnyök kihasználása. A vállalatok külpiacra lépésének formái, fokozatai. A termékek versenye a külpiacon.

A makroökonómia alapösszefüggései

A mikroés makroszemlélet különbsége. A makrogazdaság szereplői és a közöttük végbemenő jövedelemáramlások. Az állam feladatai, az állami beavatkozás okai és a lehetséges megoldások.

A makrofolyamatok befolyásolhatósága

II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Írásbeli vizsga 180 perc 100 pont

Emelt szint Írásbeli vizsga 180 perc 100 pont

Szóbeli vizsga 15 perc 50 pont

A vizsgán használható segédeszközök Középszint Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga A vizsgázó szöveges adatok NINCS biztosítja tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, vonalzók A NINCS NINCS vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja Nyilvánosságra hozandó anyag nincs. KÖZÉPSZINT Középszint Írásbeli vizsga 180 perc 100 pont Feladatlap Választást, rövid választ Számítást igénylő igénylő feladatok a feladatok a gazdálkodási gazdálkodási ismeretek ismeretek témaköreiből témaköreiből 50 pont 50 pont

Szóbeli vizsga 20 perc 50 pont

Emelt szint Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga szöveges adatok NINCS tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, vonalzók NINCS NINCS

Szóbeli vizsga 15 perc 50 pont Marketing témakörök bemutatása

50 pont

124

Írásbeli vizsga Általános szabályok A központilag összeállított írásbeli vizsga célja, hogy ellenőrizhető képet adjon a vizsgázó gazdálkodási ismeretek tudásáról az ismeretek, a képességek és az alkalmazás tekintetében egyaránt. A vizsga elősegíti, hogy a vizsgázók teljesítményei, az egyes iskolákban folyó vizsgák összemérhetőek legyenek, és hozzájárulhat ahhoz is, hogy az oktatás eredményessége objektívebben mérhető legyen. Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői Tartalmi szerkezet A középszintű érettségi vizsgán az írásbeli összes pontszám fele-fele arányban teszt jellegű, illetve számítási feladatok megoldásával érhető el. A központi írásbeli feladatsor ismeretanyagának összeállítása az egyes témakörökhöz tartozó részletes vizsgakövetelményeken alapul. A 15-20 kérdésből álló teszt jellegű kérdéssorban a gazdálkodási ismeretek fogalmai, törvényszerűségei, jelenségei és összefüggései jelennek meg. A gazdálkodási ismeretek számítási feladatainak megoldásai alkalmazás jellegű követelményekre is építenek.

Kompetenciák Teszt jellegű kérdéssor Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása Törvények, szabályok és összefüggések ismerete és alkalmazása Számítási feladatsor Pontos számolás, az eredmények értékelése, feladatmegoldás Összefüggések ábrázolása és értelmezése Összesen

% 25 25 25 25 100

Lehetséges feladattípusok Feleletválasztás Igaz-hamis állítások Definíciók Kifejtő kérdések Dokumentumok összeállítása Számítási feladatok A feladatokra, részfeladatokra javasolt maximális pontszámok a feladatok, részfeladatok nehézségi fokát tükrözik. A feladatok és a feladatsor jellemzői Feleletválasztás Adott alternatívákból a helyes válasz megjelölése a tananyag összefüggéseinek megértését igényli. Igaz-hamis állítások Néhány állítást tartalmaz a feladatrész. A vizsgázóknak el kell dönteniük, hogy ezek az állítások szerintük igazak-e vagy sem. A válasz akkor teljes értékű, ha a vizsgázó néhány mondattal helyesen indokolja választását. Definíciók Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok, legtöbbször pontosan körülírható válaszokat várnak a tanulóktól. A feladatok a részletes követelményekben meghatározott tartalmak tudására irányulnak. Kifejtő kérdések

125

Néhány összefüggő mondatban kell kifejteni a válaszokat. A feladatok a részletes követelményekben meghatározott tartalmak tudására irányulnak. Dokumentumok összeállítása Megadott adatok vagy információk alapján a gazdálkodási ismeretek témaköreiben megismert és alkalmazott dokumentumok összeállítását kívánja meg a tanulóktól. Számítási feladatok A tanult összefüggések ismeretében különböző számításokat kell elvégezni, számadatokat néhány mondattal értékelni a gazdálkodási ismeretek témaköreiből. Az írásbeli feladatlap értékelése A feladatok értékelésénél kötelező a központilag összeállított javítási-értékelési útmutatónak való megfelelés. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat az útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontozást kell alkalmazni. Szóbeli vizsga Általános szabályok A szóbeli vizsgára minimum 20, maximum 30 tételt kell készíteni, a tételsor frissítésének szükségességét évente meg kell vizsgálni. A szóbeli vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható. A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői Tételtípusok Minden szóbeli tétel marketing témakörű. Minden feladat egy témakör általános bemutatását, a témakör meghatározott részeinek részletesebb kifejtését igényli gyakorlati példák ismertetésével. A tételcímek jellemzői, összeállításuk A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra. A szóbeli vizsga alapvetően a marketing alapfogalmaira, az ezekhez kapcsolódó jelenségekre, összefüggésekre és törvényekre épülő, a marketing szemlélet elsajátításának bemutatását igényli a vizsgázóktól. A szóbeli vizsgán kiderül, hogy a vizsgázó képes-e a tényeket, a fogalmakat, a törvényszerűségeket szabatosan definiálni, megszerzett ismeretei felhasználásával marketing jelenségeket megmagyarázni, összefüggéseket alkalmazni, és a folyamatokat összehasonlítani. Tartalmi szerkezet A szóbeli témakörei A marketing kialakulásának, fogalmának, fejlődésének ismerete A piac, a piaci környezet elemzése A fogyasztói vásárlói magatartás tényezői A célpiaci marketing A marketing információs rendszere A piackutatás fajtáinak, módszereinek megfogalmazása A piackutatás felhasználási területei A termékpolitika és árpolitika értelmezése Az értékesítési csatornák kiválasztása A kommunikáció-marketingkommunikáció A reklám szerepe, reklámeszközök, reklámhordozók A public relations értelmezése Az eladásösztönzés, a személyes eladás Az image és az egyedi vállalati arculat megfogalmazása Az egyéb piacbefolyásolási eszközök összevetése

126

A szóbeli vizsgarész értékelése A szóbeli feleletet a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok és kompetenciák alapján kell értékelni: Szempontok, kompetenciák Pontszámok A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése 20 Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása 10 Törvények, szabályok, összefüggések értelmezése 10 Világosság, szabatosság, a felelet felépítése, a szakmai nyelv 10 alkalmazása SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: 50 EMELT SZINTŰ VIZSGA Középszint Írásbeli vizsga 180 perc 100 pont Feladatlap

Szóbeli vizsga 20 perc 50 pont Marketing témakörök bemutatása

problémaközpontú

Választást, rövid választ Számítási és geometriai igénylő feladatok a feladatok a gazdálkodási gazdálkodási ismeretek ismeretek és a témaköreiből közgazdaságtan témaköreiből 50 pont 50 pont 50 pont Írásbeli vizsga Általános szabályok Tartalmi szerkezet A feladatlap ismeretanyagának kiválasztása a témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul, a feladattípusok pedig a képesség jellegű követelményeknek felelnek meg. Az írásbeli feladatok megoldásánál használható eszközök, amelyeket a vizsgázók hoznak magukkal: szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, vonalzók. Az írásbeli feladatlap jellemzői Lehetséges feladattípusok Feleletválasztás Igaz-hamis állítások Definíciók Kifejtő kérdések Dokumentumok összeállítása Számítási és geometriai feladatok A feladatok és a feladatsor jellemzői Feleletválasztás Adott alternatívákból a helyes válasz megjelölése a tananyag összefüggéseinek megértését igényli. Igaz-hamis állítások Néhány állítást tartalmaz a feladatrész. A vizsgázóknak el kell dönteniük, hogy ezek az állítások szerintük igazak-e vagy sem. A válasz akkor teljes értékű, ha a vizsgázó néhány mondattal helyesen indokolja választását. Definíciók

127

Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok, legtöbbször pontosan körülírható válaszokat várnak a tanulóktól. A feladatok a részletes követelményekben meghatározott tartalmak tudására irányulnak. Kifejtő kérdések Néhány összefüggő mondatban kell kifejteni a válaszokat. A feladatok a részletes követelményekben meghatározott tartalmak tudására irányulnak. Dokumentumok összeállítása Megadott adatok vagy információk alapján a gazdálkodási ismeretek témaköreiben megismert és alkalmazott dokumentumok összeállítását kívánja meg a tanulóktól. Számítási és geometriai feladatok A tanult összefüggések ismeretében különböző számításokat kell elvégezni, függvényeket ábrázolni, számadatokat, ábrákat néhány mondattal értékelni a gazdálkodási ismeretek és a közgazdaságtan témaköreiből. Az írásbeli feladatlap értékelése A feladatok értékelésénél kötelező a javítókulcsnak való megfelelés. A javítókulcstól való eltérés lehetőségeit a konkrét feladatlapok javítási-értékelési útmutatói jelzik. A többletmegoldások a végső pontszámba nem számíthatók bele. Szóbeli vizsga Általános szabályok A szóbeli vizsgára minimum 20 tételt kell készíteni, a tételsor frissítésének szükségességét évente meg kell vizsgálni. A szóbeli vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható. A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői A szóbeli vizsga a marketing jelenségek és események tematikus szempontú (problémaközpontú) bemutatását kívánja a tanulóktól. A marketing események és jelenségek problémaközpontú bemutatása nem igényel a témakörökben megjelenőknél több konkrét ismeretet, hanem az elsajátítottak alkalmazását várja el. A szóbeli feleleteket a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok és kompetenciák alapján a szaktárgyi bizottság értékeli: A felelet elbírálásakor nagy súllyal szerepeljen a feladat megértése, a tématartás, a lényeg kiemelése, a jelenségek, összefüggések megmagyarázása, alkalmazása, marketing folyamatok törvényszerűségekkel történő összehasonlítása. Értékelni kell az alapfogalmak ismeretét, definiálását és alkalmazását. Minden tételnél meg kell követelni 1-2 alapfogalom, törvényszerűség szakszerű ismeretét, és a törvények, szabályok, összefüggések értelmezését. A feleletek felépítése legyen világos, megfogalmazása szabatos. A vizsgán értékelni kell, hogy a vizsgázó a szakmai nyelvet hogyan alkalmazza. A maximális pontszám feltétele, hogy a vizsgázó a tételben szereplő, illetve közvetlenül ahhoz kapcsolódó marketing ismeretekről lényegre törően, logikusan szerkesztett, önálló előadásban és helyes nyelvhasználattal adjon számot. Biztosan ismerje a tényanyagot, egyértelműen és helyesen használja a marketing fogalmakat. Képes legyen egyszerűbb piaci, marketing problémák megvilágítására, az események közötti összefüggések bemutatására. Tartalmi szerkezet A szóbeli témakörei: A piaci környezet elemzése A fogyasztói és szervezeti vásárlói magatartás A célpiaci marketing, piacszegmentálás A marketing információs rendszere A piackutatás A termékpolitika, termékfejlesztés Árpolitika, árstratégia

128

Az értékesítéspolitika, az értékesítési csatornák kiválasztása A kommunikációs politika A reklám A public relations Az eladásösztönzés, a személyes eladás Az image és az egyedi vállalati arculat Egyéb piacbefolyásolási eszközök A tételcímek jellemzői, összeállításuk A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra. A szóbeli vizsgarész értékelése A szóbeli feleletet a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok és kompetenciák alapján kell értékelni: Szempontok, kompetenciák Pontszámok A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése 20 Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása 10 Törvények, szabályok, összefüggések értelmezése 10 Világosság, szabatosság, a felelet felépítése, a szakmai nyelv 10 alkalmazása SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: 50

129

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) SZÓBELI TÉMAKÖRÖK (A fővárosi és megyei kormányhivatalok által szervezett középszintű szóbeli vizsgákra) A szóbeli vizsgán a kiválasztott témakör bemutatása során a tétel iránymutatása és melléklete szerint kell eljárni. A tételekhez melléklet kapcsolódik, amely lehet grafikus ábra, adatsor, vagy forrásszemelvény. A tétel kifejtése során ezekhez a forrásokhoz kapcsolódó kérdésekre is válaszolni kell. Megjegyzés: A témakörök tartalmának értelmezését segíti a részletes vizsgakövetelmények [Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V.24) OM rendelet] Kompetenciák, illetve Témakörök című részében található információk összevetése magával a résztémával. Mikroökonómia A közgazdaságtan tárgya és alapfogalmai A piac és működése A fogyasztói magatartás A keresletrugalmasság és mérőszámai A vállalat és a termelői magatartás A vállalkozás költségei A tökéletesen versenyző vállalat piaci alkalmazkodása A monopolpiac A tényezőpiac sajátosságai, a munkapiac Az externáliák Makroökonómia A makrogazdasági körforgás A nemzetgazdasági teljesítmény mérése Az árupiaci kereslet A munkapiac A modern pénzrendszer A pénzpiac A költségvetési politika hatása az árupiaci keresletre Az infláció Nemzetközi munkamegosztás és a külkereskedelem A nyitott gazdaság jellemzése A KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN) (A fővárosi és megyei kormányhivatalok által szervezett középszintű vizsgákra) 1. Marketing és marketinggondolkodás – A modern marketing értelmezése 2. Marketing és marketinggondolkodás – A marketingmix 3. A vállalkozás és az államháztartás kapcsolata – Az államháztartás alrendszerei. A támogatások 4. A vállalkozás és az államháztartás kapcsolata – Az adók 5. Pénzügyi műveletek – A pénz és pénzforgalom 6. Pénzügyi műveletek – A készpénzforgalom. A bankkártya 7. Pénzügyi műveletek – A számlapénzforgalom. A csekk 8. Vásárolt készletek és logisztika – A készletváltozások bizonylatolása és analitikája 9. Vásárolt készletek – A vásárolt készletek értékelése, főkönyvi nyilvántartása 10. Vásárolt készletek – A készletek finanszírozási forrásai. Az általános forgalmi adó 11. Az emberi erőforrás, mint termelési tényező – A bérszámfejtés

130

12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Az emberi erőforrás – Bérfizetés. A bérekkel kapcsolatos tartozások Az emberi erőforrás – A személyi jövedelemadó Befektetett eszközök – A beruházások Befektetett eszközök – Az értékcsökkenés Befektetett eszközök – A befektetett pénzügyi eszközök A tevékenység költségei és az értékesítés – A tevékenység költségei A tevékenység költségei és az értékesítés – A befejezett tevékenységek elszámolása A tevékenység költségei és az értékesítés – Az értékesítés gazdasági eseményei és hatása Zárás – éves beszámoló

MŰVÉSZETTÖRTÉNET Tájékoztató az középszintű szóbeli érettségi vizsgához Az középszintű szóbeli tételek mindegyike „A”, „B” és ”C” feladatokból áll. ? Az „A”feladat a Művészettörténet tantárgy tartalmi központú, a történetiségre épülő tudásanyagáról szól. ? A „B”feladat egy adott műalkotás sokoldalú elemzése reprodukció, fotó, … alapján. ? A „C”feladat a művészeti technikák eljárásainak bemutatása konkrét példák alapján. MINTÁK A MŰVÉSZETTÖRTÉNET KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI „A” FELADATOKRA 1. A prehisztorikus (az írott történelem előtti) kor főbb szakaszai: a paleolitikum és a neolitikum legjellemzőbb szakrális emlékei. a.) paleolitikum: a barlangszentélyek (kiemelten: Altamira, Lascaux) sziklafestményei, az ábrázolásokhoz fűződő értelmezések. A korai termékenységszobrok szerepe, formai változatai. b.) neolitikum: az „agrárforradalom” szülte lét- és gondolkodásmód átalakulásának megnyilvánulása a ránk maradt megalit kultuszterek (pl. Stonehenge) és sírépítmények (pl. Newgrange), valamint a kisszobrászat tükrében (termékenységistenek). 2. Az ókor legkorábbi kulturális központjai: Mezopotámia, Egyiptom. A két térség földrajzi adottságaiból (nyitottság, körülhatároltság) fakadó eltérések hitvilágukban, történelmükben. a.) Mezopotámia: az egymást váltó birodalmak (sumér, akkád, ó-babiloni, asszír, új-babiloni, perzsa) jellegzetes szakrális (zikkurat) és a világi reprezentációt szolgáló (palotaközpontok) épületegyüttesek téralakítása, a létesítményekhez kapcsolódó képzőművészeti (szobrászat, mázas csempe, falkép) alkotások stílusváltozatai. b.) Egyiptom: a birodalmak két nagy korszaka (óbirodalom, újbirodalom) építészetének jellegzetes létesítményei. Óbirodalom: masztaba; piramis (kiemelten: Giza). Újbirodalom: sziklasírok (kiemelten: Tut-anh-Amon sziklasírja); ünnepi templomok (kiemelten: Karnak). Az egyiptomi „reneszánsz” időszak. Ehn-Aton vallásreformja, korának szobrászati emlékei.

131

3. Hellasz – „az európai kultúra bölcsője” A görög kultúra főbb periódusai: archaikus, klasszikus, hellenisztikus kor. Az istenvilág és az ember kapcsolatának a görögség gondolkodásmódjából fakadó egyedi jellege (a természet tisztelete, a familiaritás, az „átjárhatóság”…) és ennek megnyilvánulása szent körzeteik (pl. Delphoi) téregységeinek funkciójában, kapcsolódásában. a.) A temenosz (szent körzet) elrendezése, a templum téralakítása (kiemelten: Athén – az Akropolis szent körzete). b.) A „…minden dolgok mértéke az ember) (Protagoras) gondolat változó hangvételű kinyilvánítása a görög szobrászat egyes korszakaiban (kiemelten: az antik kuros szobrok, a klasszikus kor nagy mestereinek – Pheidias, Polykelitos, Myron; Praxiteles, Scopas -, és a hellenisztikus kor néhány ismert – pl.: Lysippos – vagy nevében nem ismert alkotójának a kor változó szellemiségét igazoló alkotásai). 4. Róma – „az ezeréves birodalom” nagy korszakai: a köztársaság kora és a császárság (principátus) kora. a.) A meghatározó népcsoport – a latinság – szellemiségének vezéreszméje (racionalitás) és az ebből fakadó – elsősorban építészeti-alkotások új szerkezeti megoldásokat teremtő változatai az infrastruktúra terén (városelrendezés, úthálózat, víz- és csatornarendszer…), valamint az egyedi rendeltetésű létesítmények (a lakóház: térrendszer, falfestészet mozaik). b.) A császári reprezentáció jellegzetes építményei (amphitheatrum, therma, vásárközpont: fórum, diadalív, diadaloszlop. c.) A szobrászat realista igényeket igazoló fő műfaja – a portré – ennek változatai a köztársasági, majd a császársági Rómában (családi portrék, a ius imagum szellemében készült, valamint az uralkodói reprezentációt szolgáló képmások). 5. A politeizmust felváltó új ideológia – a kereszténység – színrelépése és térhódítása Európában. A kezdetek: új tanok a római birodalom égisze alatt: az ős- és ókereszténység korai emlékei (Augustus és Constantinus kora közötti periódus) és ennek kiteljesedése Bizánc megerősödésekor. a.) A „katakombák kora” és az első keresztény bazilikák (mauzóleumok) Rómában (falképfestészet, szarkofágművészet; az egykori S. Pietro és a Sta Sabina bazilika, valamint a Sta Constanza mauzóleum). b.) Bizánc felemelkedése és első fénykora Justinianus uralkodása (VI. sz.) idején. A caesaropapizmus szellemét demonstráló városközpont Konstantinápolyban, a Hagia Sophia ortodox liturgiát szolgáló térelrendezése (komplex tér) és központi egységének szerkezeti kivitelezése (a csegelyes kupolaszerkezet lényege). c.) Bizánc exarchátusa: Ravenna. A Justinianus által építtetett vagy felújíttatott bazilikák (S. Apollinare is Classe, S. Apollinare Nuovo) mozaikjai. A ravennai palotakápolna (S. Vitale) téralakítása, a presbiterium és az apszis mozaiksorának a concordantia elvét érvényesítő rendszere. 6. „Európa születése” és a korai középkor (XVIII.-X.sz.) a.) A nomád népek letelepedése, ősi kultúrájuk ötvösművészeti emlékei és ezek beépülése a keresztény művészetbe. b.) A Karoling dinasztia Renovatio Imperii Romano törekvése és ennek csúcsa Carolus Magnus (Nagy Károly) uralkodása idején (VIII.-IX.sz. ford.). Az egykori aacheni palotaközpont és a palotaképolna térelrendezése (kiemelten: az uralkodói karzat) és különböző stílusjegyeket vegyítő kivitelezése. Az aacheni palotaműhely képzőművészeti hagyatéka.

132

Nyugat-Európa széttagolódása a Verduni szerződés (843) után. c.) A Szent Német-Római Birodalom főbb építkezései a Rajna mentén (kiemelten: Hildesheim, Speyer – tértagolás, képzőművészeti emlékek). d.) Franciaország – a királyság kiemelkedő szellemi központjai (Burgundia, Provence). A Cluny-i reform hatása alatt épült zarándoktemplomok (kiemelten: Conques, Vezelay) építészeti és szobrászati kivitelezése. e.) Itália – a térség széttagoltságából adódó stíluspluralizmus. Kiemelten: Emília-Lombardia, valamint Toscana román kori szakrális létesítményei (főbb központok: Modena, Verona, Pisa, Firenze). 7. a.) A kereszténység felvétele a magyarság körében, az ősi motívumok beépülése a keresztény jelképrendszerbe. Az ősi hitvilág emlékeit őrző ötvösművészetünk tárgycsoportjai (elsősorban a tarsoly-lemezek, ruhadíszek…). b.) Vajk megkeresztelése – Szt. István korának és a XI. század második felének emlékei (kiemelten: Székesfehérvár, Feldebrő, Pécs). c.) III. Béla királyunk kora – a magyar romanika második fénykora – kiemelten: Esztergom, Pannonhalma újjáépítése, Bélapátfalva. d.) Az Árpád-házi királyság késői emlékei – a nemzetségi monostorok (kiemelten Ják) építészeti kialakítása, valamint szobrászati egységeinek tematikája, különböző stílushatásokat elegyítő jegyei. 8. A római katolikus egyház, valamint a francia királyi ház válságából fakadó stílusváltás a XII. század derekán: a gótika. A katedrális, mint összművészeti alkotás. Az új formavilág emocionális hatását biztosító építészeti megoldások (elsősorban a vázszerkezet) és a képzőművészet iránti igény növekedése (épületszobrászat, üvegfestészet). a.) A gótika „szülőhazája” (Ilé-de-France) területén található, az útkeresés és a kiteljesedés fázisait mutató emlékek (kiemelten: Párizs: Notre Dame, Reims: Notre Dame). b.) Itália – a due- és trecento (XIII.-XIV.sz.) idején az új rendek (ferences, dominikánus) reformszelleme - Aquioni Szt. Tamás Summa Theologiae-jének kihatása a művészetre (kiemelten Assisi kolostoregyüttese és a városi dómok: Siena; Orvieto; Firenze – a dómegyüttes XIII.-XIV. századi egységei). c.) Az új stílus térhódítása Magyarországon a XIV.-XV. század során (Anjou-ház, Luxemburgi Zsigmond). d.) A későgótika impozáns szobrászati-festészeti egységet alkotó művei: a szárnyas oltárok (kiemelten: Német-Római Császárság, Magyarország). 9. „Az ember világtengely” (Marsilio Ficino) – Itália a XV. században (quattrocento) – a reneszánsz művészet humanista filozófiáján alapuló gondolatisága. a.) Firenze meghatározó szerepe a tudományokat és a művészeteket felkaroló polgárdinasztiák jóvoltából (kiemelten a Medici család). A korszak kiemelkedő művészegyéniségei: építészet: F. Brunelleschi, L. B. Alberti, L. Laurana (Urbino) szobrászat: Donatello, A. Verrochio, L. Ghiberti festészet: Masaccio, P. d. Francesca (Urbino), S. Boticelli, Mantegna (Urbino) b.) Leonardo da Vinci egyéni útja (az „uomo universale”) á világfelfogásának alakulása, főbb korszakai. c.) A Mátyás kori Magyarország (XV. század második fele) és a korai XVI.sz. (1526-ig) reneszánsz stílusú építkezései (Buda, Visegrád), néhány megmaradt emlék interpretálása (építészet, szobrászat, könyvművészet).

133

10. Az Itáliától északra eső téregységek (Németalföld, Német-Római Császárság szellemisége a XV. században (deduktivitás) és a XVI. század első felében. a.) Németalföld és Burgundia kapcsolata a XV. században (1477-ig). A nagy mesterek (Jan van Eyck, R. v.d. Weyden, H. v.d. Goes, H. Bosch) moralizáló, példázat értékű alkotásai (szárnyasoltár, fogadalmi kép, portré). b.) Német-Római Császárság: a reformáció „előszele” és bekövetkező hatása, megváltozó hangvétel a nagy művészegyéniségek művészetében (kiemelten: M. Grünewald, A. Dürer, ifj. Holbein). c.) Itália – Róma (a XVI. század) cinquecento idején. A reneszánsz fénykor és annak „lecsengése” (XVI. század). Az Európa szerte jelentkező válság megnyilvánulása a korszak nagy alkotóinak életművében. Michelangelo extrovertáltsága (Firenze, Róma) – ennek motiváló tényezői. D.Bramante leonardoi alapokon nyugvó építészete (kiemelten: a S. Pietro terve). Raffaello Santi indulása és római korszaka. d.) Itália – Velence: a luminista festésmód nagy mesterei: Giorgione, Tiziano Vecellio. e.) A reneszánsz kor „lecsengése”: a manierizmus képviselői Itáliában és Európa északabbi területein (kiemelten: El Greco, id. Pieter Bruegel). 11. A tridenti zsinat és annak nyomán a jezsuita rend reformtevékenysége (Loyolai Szt. Ignác). Az ellenreformáció kihatása a művészetre Itáliában és Franciaországban: a barokk (építészet, szobrászat, murális alkotások). a.) Itália: a jezsuita rend programja – a szakrális tér (templom) minden művészeti ágat felölelő térformálása és ennek Európa más területein (pl.: Németország, Magyarország) mutatkozó kihatása. Róma nagy díszterei, G.Bernini köztéri kútjai. A S. Pietro bővítése, a beltér szobrai; G.Bernini (S. Andrea), F. Borromini (S. Carlo alle Quattro Fontane). Németország: az Asam fivérek tevékenysége (pl.: Rohr, Würzburg, München). Magyarország: Szt. Anna templom, Pálos („Egyetemi”) templom, vagy más tetszőleges példa. b.) Franciaország: az abszolutisztikus monarchia megmutatkozása XIV. Lajos vállalkozásában: Versailles. A francia palotatípus változatai Európa egyéb római katolikus dominanciájú területein: Németország (pl. Würzburg), Ausztria (pl. Schönbrunn, Belvedere), Magyarország (Fertőd – Eszterháza)…vagy egyéb más emlék bemutatása. 12. A barokk kor festészetének Európa vallási megosztottságából fakadó többarcúsága. a.) A római katolikus térségek fontos központjai és nagy alkotói a XVII.-XVIII. században. Kiemelten: Caravaggio, P. P. Rubens, D. Vélazquez, N. Poussin, C. Lorrain, A. Watteau és Mányoki Ádám főbb művei. b.) A protestantizmus és a nagy európai hatalmaktól függetlenedő társadalmi helyzet teremtette új festészeti világ (műfajok, művészi előadásmód…) jellegzetes és egyedi változatai. Kiemelten: Rembrandt H. v. R., F. Hals, J. Vermeer van Delft főbb alkotásai. 13. A XVIII.-XIX. század elején fellépő stíluspluralizmus, e többszólamúság indítóokai és főbb vetületei. a.) Az enciklopédisták (felvilágosodás) eszmeiségére épülő stílusáramlat: a neoklasszicizmus művészetekre gyakorolt hatása. építészet: az antik görög-római formavilág megelevenedése a hagyományos és új rendeltetésű létesítmények esetében. szobrászat, festészet: a múltidézés, mint tanító, példaadó törekvés a jelen számára.

134

A napoleoni szakasz (empire) reprezentatív hangvétele (Malmaison). Kiemelten: Soufflot, Vignon, Leo van Klenze, Pollack Mihály, Ch. Percier és P. Fontaine; A. Canora, Ferenczy István; J. L. David, D. Ingres, id. Markó Károly, Barabás Miklós. b.) A romantika „útvesztése” az építészetben: az eklekticizmus, a historizmus és a neo stílusok neoklasszicizmustól eltérő múltidézése – a XIX. század második felében megmutatkozó válság az építészetben (tetszőleges példák alapján). A stílusáramlat szobrászatban és főképpen a festészetben jelentkező, az egyén belső világát feltáró, egy-egy nemzet egyedi életérzését a sokféleség érvényre juttatásával, az individuum szabad megnyilatkozásával társító sokféleség a műfajok (történeti kép, „tájlátomások”…) és a festői nyelvezet terén (kiemelten a magyar, francia, német és angol festészet legnagyobbjai). 14. A XIX. század derekán az „itt és most” szellemében szociális kérdéseket harcosan vagy áttételesen érvényesítő áramlat: a realizmus. a.) A francia realista iskola (G. Courbet, H. Daumier, F. Millet) és a szellemiségében velük rokon orosz peredvizsnyik mozgalom. Munkácsy Mihály sajátos útja (realista életkép, szalonfestészet). b.) A tájfestészet barbizoni megújulása (kiemelten Paál László és Munkácsy Mihály tájképei) ? Mednyánszky László: tájképek, csavargóképmások. c.) Az impresszionizmus ’”vízválasztó” szerepe a festészetben. A mozgalom indítói (E. Manet, E. Degas) és kiteljesítői (elsősorban A. Renoir, C. Monet). d.) Jelentős plen-air törekvések a magyar festészetben; Szinyei Merse Pál magányos útja. A Nagybányai Iskola meghatározó szerepe, főbb alkotói. Egyéb hazai művészcsoportosulások a századfordulón (XIX.-XX.sz.) – Szolnoki Iskola, Alföldi Iskola. e.) Az impresszionizmusra adott válaszok modernizmust megelőlegező szerepe: a posztimpresszionizmus. A négy kiemelkedő személyiség ars poeticája és festészetük egyedi jegyei G. Seurat, P. Cézanne, P. Gauguin, V. V. Gogh. 15. A XIX.-XX. század Európájának két fő áramlata: a szimbolizmus és a szecesszió. a.) A szimbolista festészet eklatáns egyéniségei Franciaországban és Észak-Európában (G. Moreau, O. Redon, G. Rouault, H. Rousseau, E. Munch, J. Ensor középpontba helyezésével). A hazai szimbolizmus nagy alakjai: Csontváry Kosztka Tivadar, Gulácsy Lajos. b.) A szecesszió áramlatának összművészeti jelentősége. Építészet és belsőépítészet: a belga, az osztrák és a magyar alkotók megújulást hozó tevékenységének variánsai. A.Gaudi egyedisége. c.) Festészet, grafika: H. d. Tolouse Lautrec, a Nabis csoport és Rippl-Rónai József kapcsolata, majd a művész hazai tevékenysége. A Gödöllői Iskola ars poeticája, a nemzeti értékeket előtérbe helyező szellemisége. 16. A XX. század első évtizedében lezajló és a két világháború között kiteljesedő Amerikai Egyesült Államok és Európa építészetben. a.) Az ipari forradalom teremtette lehetőségek (új anyagok: öntöttvas, síküveg, beton), új szerkezeti megoldások az építészetben. Kiemelten: a Chicagoi Iskola és F. L. Wright tevékenysége. Jelentős eredményeik a magasházépítés és a villaépítészet terén. b.) A Bauhaus célkitűzései és építészeti, iparművészeti eredményei. A rendszerelvűség, funkcionalizmus purista felfogású ága, a design elv lényege és motiváló tényezői alkotó gyakorlatunkban. Az iskola szellemével rokon nézeteket valló holland kör: a De Stijl csoport. c.) „Az építészet Picassoja” – Le Corbusier életművének kiemelkedő alkotásai (magánház, „lakógép”, szakrális tér, várostervezés).

135

17. A modernizmus aspektusai a festészetben a XX. század elején. a.) Objektív, tudományos alapokon nyugvó irányzatok: a kubista és a geometrikus absztrakt ágazat változatai (kiemelten: P. Picasso, G. Braque, P. Mondrian és K. Malevics) és az olasz futuristák. b.) Szubjektív, emocionális alapokon nyugvó festészeti áramlatok. A Fauves csoport művészeti hitvallása, új eszközöket érvényesítő nosztalgikus vagy drámai hangvétele (kiemelten: H. Matisse, P. Derain és M. Vlaminck). c.) A Németországban szerződő expresszionista csoportosulások: Drezda – Berlin: a Die Brücke kör és a Neue Sachlichkeit áramlat felkavaró megnyilatkozása, társadalomkritikája (kiemelten: E. L. Kirchner, K. Schmidt-Rottluff, E. Nolde; G. Grosz, O. Dix, M. Beckmann). d.) München: a Der Blaue Reiter csoport „a rejtettről a rejtetten keresztül” elvét valló festészete (kiemelten: V. Kandinszkij és P. Klee). e.) Az expresszionizmus Ausztriában működő mesterei: E. Schile, O. Kokoschka egzaltált drámaiságú festészeti világa. f.) Az École de Paris köre (kiemelten: M. Chagall, A. Modigliani, C. Brancusi). 18. Művészeti tendenciák az első világháború alatt és a két világháború között Európában és az USAban. a.) A dadaizmus szkepticizmusa – a „forma tartalom nélkül” lázadó megnyilatkozása M. Duchamp és a körhöz tartozó más mesterek esetében – a ready-made mint „polgár-pukkasztó” produktum. b.) A szürrealizmus az egyént „kint és bent” felszabadítani szándékozó mozgalma. A.Breton freudi alapokon nyugvó hitvallása és a körbe kapcsolódó művészek sokarcú reagálása a manifesztumra (kiemelten: M. Ernst, R. Magritte, S. Dali és Y. Tanguey alkotásai). c.) A magyar avantgárd francia és német kapcsolatai. A Nyolcak és az Aktivisták hazai és az emigrációban kifejtett tevékenysége. 19. A második világháború után bekövetkező politikai megosztottság kihatása a művészetre (19451965). a.) A drámai reagálás változatai Európában és az USA-ban: az egzisztencializmus, az absztrakt expresszionizmus és a funk art irányzat. b.) Tudományos, technicista tendenciák: a kinetikus művészet és az op-art. c.) A fogyasztói társadalomnak „tükröt tartani” szándékozó áramlatok: a neodadaizmus és a pop art. d.) Az organikus absztrakció és a Nouveau Réalisme körbe tartozó alkotók. e.) A magyar művészek helyzete, törekvései az adott periódusban: az Európai Iskola és az Elvont művészet csoport célja, izolálódása. Magányos alkotói törekvések a magyar festészetben (pl.: Tóth Menyhért, Kondor Béla művészi világa). 20. A művészet legújabb tendenciái 1965-től napjainkig (az avantgárdon túl). a.) Az elmélet dominanciája: a minimalizmus és a konceptuális művészet. b.) A művész önnön maga, mint „műalkotás”, a környezet műalkotássá formálása, a közönség, mint a műalkotás létrehozója: a body art, a land art és a performance. c.) Vissza a látványelvűséghez: a hiperrealizmus. d.) Főbb tendenciák Magyarországon a XX. század utolsó harmadában. A hazai hagyományokat továbbvivő és az idegen áramlatokhoz kötődő művészi megnyilatkozások sokarcúsága korunkban (pl.: Hódmezővásárhelyi Iskola, Makói Alkotóház, Zugló csoport, Iparterv csoport…).

136

TÁRSADALOMISMERET Projekttémák a középszintű írásbeli vizsgarészhez Dresszkód (viseletek, egyenruhák, eszmék, jelképek) Mutassa be, milyen ikonokat, szimbólumokat, vizuális elemeket használ(t) erkölcsi elvei, tanítása megjelenítésére és népszerűsítésére egy-egy ideológiai, eszmei áramlat! Készítsen felmérést és/vagy interjúkat egyenruhát viselő emberekkel arról, hogyan érinti őket ez a kötelezettség (fegyveres testületek, vasutasok, mentősök, katasztrófavédelmisek, diákok stb.)! Nemcsak a részvétel, hanem a győzelem is fontos? Elemezze az olimpia, mint üzleti vállalkozás társadalmi, anyagi és etikai megítélésének változását a mozgalom újkori kezdetétől napjainkig! Készítsen riportokat élsportolókkal arról, hogyan jelentkezik sportágukban a teljesítménykényszer! A riportok alapján összegezze tapasztalatait! Közvetlen demokrácia: népszavazás Elemezze, hogy a rendszerváltás óta milyen helyi és országos témában gyakorolhatták ezt az alkotmányos jogukat a magyar állampolgárok! Készítsen esettanulmányt arról, hogyan zajlott le egy megvalósult helyi vagy országos szintű népszavazás a kérdés felvetésétől a végeredményig!

137