ÁLTALÁNOS ISKOLA ECSER OM- azonosító: 032 496 2233 Ecser, Rákóczi u. 1-3. Tel/Fax: 06- 29- 335- 164; e-mail:
[email protected]
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2010
„A GYERMEKKOR SORÁN MINDIG VAN EGY PILLANAT, AMIKOR KINYÍLIK AZ AJTÓ, ÉS BELÉP RAJTA A JÖVŐ”
(GRAHAM GREENE)
A 2004. MÁJUS 24-ÉN ELFOGADOTT PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁT AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE ELFOGADTA 2010. november 22-én
2
TARTALOM BEVEZETŐ A mi iskolánk
3 4
I.RÉSZ NEVELÉSI PROGRAM
6
Pedagógiai alapelveink Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolai nevelés-oktatás közös értékei Alapvető nevelési-oktatási céljaink Kulcskompetenciák Nevelési módszereink csoportjai Kiemelt fejlesztési feladataink A tanítási óra Tanításon kívüli tevékenységeink A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése Tehetséggondozási program A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók segítése A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése Fejlesztőpedagógiai program A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái Családlátogatás Szülői értekezlet Fogadó óra Nyílt tanítási napok Írásbeli tájékoztató Iskolai egészségnevelési program Iskolai környezeti nevelési program A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke
9 10 13 14 21 24 25 26 27 29 31 32 33 34 42 46 48
II.RÉSZ HELYI TANTERV
71
Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények Az alkalmazható tankönyvek és más taneszközök, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei A magasabb évfolyamra lépés feltételei A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt feladatok meghatározása A tanulók fizikai állapotának mérése A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása Helyi tantervek (mellékelve)
72 81 82 84 86 97 98 106 108
3
BEVEZETŐ Jogszabályi háttér
A 2007. évi LXXXVII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról.
A NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003.(XII.17.) kormányrendelet 202/2007.(VII.31.) kormányredelet általi módosítása.
A
kerettantervek
kiadásáról,
bevezetéséről
és
alkalmazásáról
szóló
28/2000.(IX.21.) OM rendelet
A 11/1994.(VI.8.) MKM-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
Az önkormányzat minőségirányítási programja (ÖMIP)
Az önkormányzat intézkedési terve
A fenntartó által meghatározott keretek a törvényben előírtakon túl
Az intézmény alapító okirata
Az Országgyűlés a 2007. évi LXXX. törvénnyel megváltoztatta a közoktatásról szóló törvény 1993. évi LXXIX. törvény néhány rendelkezését. Ez a módosítás jó néhány pontban érinti az oktatás tartalmi szabályozásának kérdéseit. A megelőző szabályozáshoz képest módosult a Nemzeti alaptanterv és a kerettanterv funkciója, változott a pedagógiai program tartalma, szerkezete. A jogszabályváltozásokból következően a 2004. május 24. elfogadott pedagógiai program felülvizsgálata, kiegészítése szükségessé vált. Az iskolai program akkor szolgálja igazán a diákok érdekeit, ha megvalósulásuk hozzájárul a közoktatás-fejlesztés stratégiai céljainak eléréséhez:
Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén;
Az oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklése;
Az oktatás minőségének fejlesztése;
A pedagógus szakma fejlődésének támogatása;
Az Információs és Kommunikációs Technológiák alkalmazásának fejlesztése;
Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása.
Természetesen a pedagógiai program – a törvényi szabályozás változásának ellenére – továbbra is a közoktatási intézmény nevelő és oktató munkájának legfontosabb irányító dokumentuma maradt.
4 Mottó:
"A gyermekkor során mindig van egy pillanat, Amikor kinyílik az ajtó, és belép rajta a jövő." (Graham Greene)
A MI ISKOLÁNK Az Általános Iskola (OM azonosító: 032496) fenntartója Ecser Községi Önkormányzata. A fenntartónk által kiadott alapító okirat szerint (38/2004.(III.11.)Öh.sz.) alapfeladatunk a községünk közigazgatási területén élő tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósítása érdekében iskolánkban nappali rendszerű, nyolc évfolyamos általános iskola és napközi otthon működik. Intézményünk részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A beiskolázási területen élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket kívánunk nevelni. Iskolánk hosszú múltja alatt többször változtak az iskola épületei, falai, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő ecseri lakosoknak! Iskolánkban az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart, melynek szakaszai a következők (A Kt. 8.§ (3) bekezdése szerint):
*
Bevezető szakasz:
1-2. évf..;
nem szakrendszerű oktatás;
Kezdő szakasz:
3-4. évf.;
nem szakrendszerű oktatás;
Alapozó szakasz:
5-6. évf.;
25-40%, 60-70% *
Fejlesztő szakasz:
7-8. évf.;
szakrendszerű oktatás.
A 2008/2009-2010-2011. tanítási években az ötödik-hatodik évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezhető oly módon is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra húsz százalékát éri el.
5 (Az iskolai nevelés-oktatás szakaszhatárainak kijelölésénél fontos szerepet tölt be az a rendelkezés, amely szerint az általános műveltséget megalapozó szakaszon belül az egyes iskolai évfolyamok tananyaga és követelményei egymásra épülnek. ) Az Oktatási Minisztérium által kiadott, 2003. szeptember 18-án keltezett oklevél igazolja, hogy Általános Iskolánk sikeresen kiépítette a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. Intézményi modelljét. Ennek tudatában a partnerközpontú működési rendszer szellemében kívánjuk munkánkat továbbra is folytatni. Az intézmény épülete a község központjában helyezkedik el, megközelítése egyszerű, de a növekvő közúti forgalom miatt veszélyes. Szükségessé vált a parkolási lehetőség bővítése. 1960-ban adták át a létesítményt, amely jelenlegi nagyságát folyamatos bővítések során érte el, így elégséges a tanulólétszám (max.: 270 fő) befogadására. Az épület állaga az idő haladtával folyamatosan romlik. Tágas tér veszi körül, itt kapott helyet az aszfaltozott sportpálya és a játszóudvar is. 2003 nyarán került sor az elektromos hálózat felújítására, korszerűsítésére és a nyílászárók cseréjére. A fűtési rendszer elavult. A mosdók száma és mérete épp hogy elegendő. Sajnos a tartalék iskolabútorok tárolása nem megoldott. A tanítás szaktantermi rendszerben folyik, amelyhez 15 tanterem áll rendelkezésünkre. Többségük alapterülete kicsi, ezért csak 12-16 fős csoportok befogadására alkalmasak. . A tornaterem mellett szükség lenne egy tornaszobára is. A tantermekben lévő bútorzat egy része nagyon elhasználódott A tanórai oktató és nevelőmunkát segítő taneszközök folyamatos bővítésére, korszerűsítésére készült ütemtervet a fenntartó elfogadta, melynek értelmében a kötelező felszerelések és taneszközök biztosítására 2008. aug. 31-ig sor kerül. A tanulói létszám az elmúlt évek adatai szerint (1994-2007) átlagosan 227 fő volt. Az intézmény diákjainak képessége átlagos szintűnek mondható. Tanulóink 18%-a veszélyeztetett vagy hátrányos helyzetű. Alsó tagozatban a kis létszámú tanulócsoportok kialakítása nagymértékben hozzájárul a nevelő-oktató munka hatékonyságának növeléséhez. Az iskola 21 pedagógus státusszal rendelkezik. Jelenleg minden státusz betöltött és minden pedagógus rendelkezik a munkakörének megfelelő végzettséggel. Az intézmény munkáját egy iskolatitkár és négy takarítónő segíti. A fűtést és a karbantartási munkákat a fenntartó által működtetett Műszaki Csoport látja el. Portás nincs.
6
I. RÉSZ NEVELÉSI PROGRAM
PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK Az Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek érdekében:
a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk (Kt.4.§ (8)-(15) bekezdése a hátrányos megkülönböztetés tilalmát részletesen taglalja);
a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe;
a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük;
diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük;
minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban;
az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: o
tanuló és tanuló,
o
tanuló és nevelő,
o
szülő és nevelő,
o
nevelő és nevelő között.
Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.
7 Ennek érdekében:
a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt;
iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben;
az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk;
fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit;
szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen;
törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre;
segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni, felismerni a roszszat;
törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására;
szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.
Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében:
rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal;
igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint községünk érdeklődő lakói;
ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a községünkben működő óvodákkal és közművelődési intézménnyel;
nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk képviseltesse magát a különféle községi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett községi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.
8 Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:
humánus;
erkölcsös;
művelt;
fegyelmezett;
kötelességtudó;
érdeklődő, nyitott;
kreatív, alkotó;
becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát;
képes a problémák érzékelésére és megoldására;
gyakorlatias;
képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében;
jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban);
van elképzelése a jövőjét illetően;
becsüli a tudást;
öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban;
ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit;
képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni;
tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti;
képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban;
a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik;
ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:
o
nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket;
o
a természet, a környezet értékeit;
o
más népek értékeit, hagyományait;
o
az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit;
a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben;
ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat;
9
ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat;
ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit;
viselkedése udvarias;
beszéde kulturált;
társaival együttműködik;
szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli;
képes szeretetet adni és kapni;
szereti hazáját;
megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket;
szellemileg és testileg egészséges, edzett;
egészségesen él;
szeret sportolni, mozogni;
megjelenése természetes, személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.
Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI
Az iskolai nevelés-oktatás közös értékei Napjainkban felértékelődik a formális, informális, nonformális kultúra- és tudásközvetítő rendszerek, intézmények, szervezetek szerepe, és még inkább így lesz ez a jövőben, amikor a kötelező iskolai képzéstől nem várhatjuk el, hogy befejezett, lezárt tudást nyújtson, hanem a kulcskompetenciák, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kialakítása válik alapvető jelentőségűvé. Az iskolai nevelés-oktatás jelentős anyagi, idő- és energiaráfordításokat igénylő folyamat. Ebből következik, hogy az új Nemzeti Alaptanterv alapvető értékként kezeli az iskolai tanítási-tanulási folyamatok hatékonyságát és az elsajátított tudás és kompetenciák használhatóságát, hasznosságát. Ennek érdekében alapvető célnak tekinti a felnőtt élet sikeressége szem-
10 pontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, a hatékonyság egyik feltételeként pedig a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá válását segítő szabályozást. Alapvető nevelési-oktatási céljaink Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munkának alapvető szerepet kell játszania abban, hogy diákjaink - mint európai polgárok - megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudásalapú társadalomban. Ezért intézményünkben is felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képezi pl.: kritikus gondolkodás, kreativitás, kezdeményezőképesség, problémamegoldás, kockázatértékelés, döntéshozatal, érzelmek kezelése. Kulcskompetenciák
Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben.
Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségle-
11 teinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint.
Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.
Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.
Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül.
A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit, ismeri a ta-
12 nulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti, A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.
Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képesség teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelveink, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.
Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka feladata, hogy a felsorolt kulcskompetenciákat megszerezzék diákjaink. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben ké-
13 sőbb meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink csoportjai
Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.
Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelői hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.
Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek Szokások kialakítását célzó, - követelés, beidegző módszerek:
- gyakoroltatás, - segítségadás,
Közvetett módszerek -a tanulói közösség tevékenységének megszervezése; - közös (közelebbi vagy távo-
- ellenőrzés,
labbi) célok kitűzése, elfogad-
- ösztönzés.
tatása; - hagyományok kialakítása; - követelés; - ellenőrzés; - ösztönzés.
Magatartási modellek bemu-
- elbeszélés,
tatása, közvetítése:
- tények és jelenségek bemutatása,
- a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében; - a követendő egyéni és csopor-
- műalkotások bemutatása,
tos minták kiemelése a közös-
-a nevelő személyes példamu-
ségi életből.
tatása. Tudatosítás (meggyőződés ki- - magyarázat, beszélgetés, alakítása):
- a tanulók önálló elemző munkája.
-felvilágosítás a betartandó magatartási normákról; - vita.
14 Kiemelt fejlesztési feladataink Kiemelt fejlesztési feladataink a kulcskompetenciákra épülnek.
Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság.
Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A tanulókat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre kell ösztönzi.
15
Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskola és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.
Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) el-
16 sajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja.
Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is.
Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha tanulóink érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak,
17 minőségi változásainak megismerése és elemi szintű értékelésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során diákjaink ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrétan hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.
A tanulás tanítása A tanulás nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: o
az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése);
o
az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása;
o
az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése;
o
a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka;
18 o
az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása;
o
a gondolkodási kultúra fejlesztése;
o
az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása;
o
az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása.
A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a „szabadtér” is. AS tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza tanulás fejlesztését. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan hangsúlyt kell helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése.
Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse
19 azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok -, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.
Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: o
az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése;
o
a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján.
20 Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség). Céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:
egyéni adottságinak és életkorának megfelelően a kiemelt fontosságú kulcskompetenciái a legmagasabb szintre fejlődtek;
felkészült az egész életen át tartó tanulásra;
minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek (természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)
rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen;
ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat;
határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.
21 A tanítási óra A tanulók fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.
A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.
A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.
Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.
Tanításon kívüli tevékenységeink Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik
Hagyományőrző tevékenységek Fontos feladat községünk történelmének, hagyományainak megismerése, ápolása. Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: o
Tanévnyitó ünnepély;
o
1849. október 6-a;
o
1956. október 23-a;
o
Karácsony;
o
1848. március 15-e;
o
Költészet napja;
o
Föld napja;
o
Gyermeknap;
22 o
Ballagás;
o
Évzáró ünnepély.
Iskolai hagyományként a következő rendezvényeket tartjuk évenként:
o
Jótékonysági est;
o
Szüreti bál;
o
Luca napi vásár;
o
Ajándékkészítő délután;
o
Farsangi bál;
o
Házi versenyek;
o
Sportnap;
o
Nyílt tanítási napok.
Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.
Gyermekszervezet Az iskolában a diákönkormányzattal karöltve tevékenykedik az Ecseri Nebulók Szervezete (EneSZ).
Napközi otthon, (tanulószoba) A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon napközi otthon működik. Nem zárkózunk el az 5-8. évfolyam számára tanulószoba szervezésétől sem, amennyiben a szülők megfelelő számban kérik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább tíz gyermek számára igénylik.
Diákétkeztetés A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola SZMSZ-ében meghatározott módon kell befizetni.
23
Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. o
Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére fejlesztőpedagógus által tartott fejlesztő órákat és az osztálytanító által tartott egyéni felzárkóztató foglalkoztatásokat szervezünk.
o
A 7. évfolyamon a második félévben, 8. évfolyamon az első félévben a sikeres középiskolai felvétel elősegítésére csoportbontásban oktatjuk a magyar nyelvet és matematikát. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.
Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését (tömegsport foglalkozások), valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.
Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.
Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.
Tanulmányi kirándulások A tanulmányi kirándulások szervezéséről minden tanév elején a nevelőtestület dönt az éves munkaterv elkészítése során.
24
Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Diákjaink számára a tananyag témájához kapcsolódó, a követelmények teljesítését segítő csoportos látogatásokat szervezünk különféle közművelődési intézményekbe, illetve művészeti előadásokra. A foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.
Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményét, illetve eszközeit (pl. sporteszköz, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.
Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.
A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
komprehenzív oktatás;
a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása;
a tehetséggondozó foglalkozások;
az iskolai sportkör;
a szakkörök;
versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);
a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);
25
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
a továbbtanulás segítése.
Tehetséggondozási program A tehetséges tanulót átlag feletti képességeiről, feladat-elkötelezettségéről, kreativitásáról lehet felismerni. Ezek az életkor előrehaladásával egyre differenciáltabban jelentkeznek. A tehetséggondozás a pedagógusnak az a tevékenysége, amely lehetővé teszi a tehetség felismerését, kibontakoztatását. A tehetséget nem mindig könnyű felismerni, ugyanis ezek a gyerekek nem mindig jó tanulók, nem mindig koraérettek, sőt éppen hogy hanyagok, lassan kibontakozók is lehetnek. Felismerésükhöz éppen ezért fontos a fejlesztő pedagógus, a tehetség mérésére alkalmas feladatlapok, szituációk. Gondozásukhoz pedig elengedhetetlen a jó szaktanár, az igazi nevelő, és a támogató szülő.
Tehetség fogalma, fajtái Tehetségesnek azon gyermekek tekinthetők, akik kiváló adottságaik – átlag feletti általános képességek, speciális képességek, a kreativitás, feladat iránti elkötelezettség - alapján magas szintű teljesítményre képesek az élet valamely tevékenységi területén.
A tehetség kibontakoztatása A kisiskolás korban elsősorban a tehetség általános képességeihez tartozó elemeket kell hatékonyan fejleszteni. Ha felbukkan a tehetség – pl. matematika, nyelv –, egyéni programmal lehet a fejlesztést megoldani. Ebben az időszakban a tanulás módszertan elsajátítása a helyes út. A felső tagozat már színtere lehet a hatékony speciális tehetségfejlesztésnek. Ez az a kor, amelyben a kutatások és tapasztalat szerint (12-13 éves kor körül) már többnyire megjelenik a speciális tehetség. Kettős itt az iskola funkciója: egyrészt a tehetséges gyerekek felderítéséhez kell folyamatosan működő, változatos - nemcsak az intellektuális szférában! - programokat biztosítani, másrészt – ha megtaláltuk a tehetséget – speciális szervezeti formákban kell azt továbbfejleszteni.
A tehetségfejlesztő program célkitűzései o
a tehetséges gyerek erős oldalának fejlesztése;
26 o
a tehetséges gyerek gyenge oldalának fejlesztése (csaknem minden tehetséges gyereknél van ilyen, s ez akadályozhatja az erős oldal kibontakozását, pl.:alacsony önértékelés, biztonságérzet hiánya, stb.);
o
megfelelő „légkör” megteremtése (kiegyensúlyozott társas kapcsolatok pedagógusokkal, fejlesztő szakemberekkel és a diáktársakkal);
o
szabadidős, lazító programok, amelyek biztosítják a feltöltődést, pihenést.
A tehetségfejlesztés iskolai és iskolán kívüli szervezeti formái Fontos, hogy a tanórai és tanórán (iskolán) kívüli formákat összekapcsoljuk a hatékonyság érdekében. o
szoros kapcsolat az óvodákkal, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal;
o
a kis létszámú alsó tagozatos osztály;
o
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
o
a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása;
o
csoportos-, egyéni felzárkóztató órák;
o
kulcskompetenciáinak fejlesztése, a tehetséggondozó foglalkozások;
o
tanulásmódszertan tanítása;
o
projektoktatási módszerek (alternatív tanítási napok);
o
napközi otthon;
o
a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;
o
családlátogatások (a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése);
o
a iskolai sportkör, a szakkörök, versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);
o
a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);
o
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
o
a továbbtanulás segítése.
A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók segítése Rövid időn belül többször is módosultak a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, illetőleg a pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekek, tanulók helyzetét szabályozó paragrafusok a közoktatási törvényben (Kt.30.§ (7); 35.§ (4); 52.§ (6); 112.§ (1); 126.§),
27 A beilleszkedési, magatartási zavarral, nehézséggel küzdő tanuló fejlesztő foglalkoztatása a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján folyhat. Az intézményünkben így folyó fejlesztő tevékenységet és annak eredményét a nevelési tanácsadó köteles figyelemmel kísérni. A jogszabályok által előírt segítség megadásáért, a fejlesztő foglalkozások szakszerű megtartásáért az intézmény vezetője a felelős. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek
szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal;
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
kis létszámú alsó tagozatos osztályok;
komprehenzív oktatás (képesség szerinti csoportalkotás, az átjárhatóság biztosításával);
a felzárkóztató foglalkozások, órák;
a napközi otthon, (tanulószoba);
a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;
a családlátogatások;
a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.
Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: o
a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak;
28 o
családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében;
o
a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot;
o
segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét;
o
a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi;
o
tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.
Az iskola gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:
o
fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit;
o
meg kell keresni a problémák okait;
o
segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához;
o
jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.
A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: o
nevelési tanácsadóval,
o
gyermekjóléti szolgálattal,
o
családsegítő szolgálattal,
o
polgármesteri hivatallal,
o
háziorvosokkal,
o
továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.
Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: o
a felzárkóztató foglalkozások;
o
a tehetséggondozó foglalkozások;
o
az indulási hátrányok csökkentése;
o
a differenciált oktatás és képességfejlesztés;
o
a pályaválasztás segítése;
o
a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek);
29 o
egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése;
o
a családi életre történő nevelés;
o
a napközis (tanulószobai) foglalkozások;
o
az iskolai étkezési lehetőségek;
o
az egészségügyi szűrővizsgálatok;
o
a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);
o
a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);
o
a szülőkkel való együttműködés;
o
tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
kis létszámú tanulócsoportok;
komprehenzív oktatás;
a napközi otthon, (tanulószoba);
az egyéni felzárkóztató foglalkozások (1-4. évfolyamon heti 1 óra);
fejlesztőpedagógiai foglalkozások (heti 24 óra);
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
a továbbtanulás irányítása, segítése.
Fejlesztőpedagógiai program A programban résztvevő gyermekek kiválasztásának módja
a pedagógusok, szülők jelzik a problémát az osztálytanítónak, fejlesztőpedagógusnak;
a gyermek órai munkájának megfigyelése;
egyéni „diagnosztizáló” foglalkozások, a következő eszközrendszerek igénybevételével: o
Meixner olvasó, író teszt alapján,
30 o
Meixner szókincs próba, téri tájékozódás képességének megfigyelése, pedagógiai vizsgálatok nyomán, laterális dominancia vizsgálata alapján, jobb-bal differenciálása saját testen, időbeni tájékozódás, figyelemteszt,
o
Bender-B-teszt,
o
Prefer-teszt,
o
Frostig-teszt,
o
stb.
fejlesztő foglalkozások a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján.
A fejlesztő program feladata
különböző tanulási- és részképesség zavarok felismerése, diagnosztizálása;
a tanuló fejlesztéséhez szükséges terápia kiválasztása, alkalmazása;
szükség esetén más szakemberhez való irányítása;
együttműködés: o
a családdal,
o
a gyermekkel,
o
pedagógus kollégákkal,
o
a fejlesztésben résztvevő egyéb szakemberekkel.
Alkalmazott módszerek A fejlesztési módszerének megválasztásában a gyermek személyisége játszik főszerepet. Fejlesztő gyakorlatok:
beszéd-, téri tájékozódás-, a ritmushoz kapcsolódó készségek fejlesztése, betűtanítás,
összeolvasás,
szóolvasás,
mondat-
és
szövegolvasás,
nyelvtani-
nyelvhelyességi feladatok;
szemmozgások tudatos irányításának fejlesztése: mozgáskövetés minden irányban;
formafelismerés fejlesztése, konstrukciós gyakorlatok;
nagy mozgások fejlesztése, egyensúly, kúszás, mászás, ugrás, futás, dobás;
finommotorika fejlesztése: csipeszfogás gyakorlása, papírtépés, az olló használatának gyakorlása;
tapintás fejlesztése: tárgyfelismerés, formafelismerés, betűfelismerés;
domináns kéz szenzitizálása;
grafomotoros készség fejlesztése: szem-kéz koordinációfejlesztés, firkálási gyakorlatok, vonalvezetési gyakorlatok;
31
írásgyakorlatok: betűelemek, betűk átírása, kapcsolási gyakorlatok, szavak, mondatok írása önállóan, diktálás után, nyelvi nyelvhelyességi gyakorlatok, helyesírás gyakorlás;
didaktikus játékok: kézügyesítő játékok, társasjátékok, figyelemfejlesztő játékok.
A fejlesztő program célja: A képességzavarral küszködő gyermekek körül elfogadó légkört kell kialakítani iskolán és családon belül. Elvárt szemléletmód, hogy az iskolai környezetnek meg kell értenie, hogy a rosszul teljesítés nem a tanuló „rosszakarata” miatt van. Minden gyermek életében van olyan terület, amiben készségeihez, képességeihez mérten jól tud teljesíteni. A gyermekhez vezető utat a sikerélményeken keresztül kell megtalálnunk, ha meg akarjuk nyerni a gyermek bizalmát a sikeres együttműködés érdekében. El kell érnünk, hogy a nehézségekkel küzdő gyermekeknél pszichoszomatikus zavarok (hyperaktivitás, dekoncentráltság, fáradékonyság, gátoltság, ingerlékenység, agresszívitás, bohóckodás, étvágytalanság, alvászavar, vagy görcsös rosszullét) ne lépjenek fel. Fejlesztő tevékenységünkkel akkor lehetünk elégedettek, ha a képességzavarral küszködő gyermek hiányosságát elfogadja, megtanulja azt kezelni és ezzel együtt élni. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
a felzárkóztató órák;
a napközi otthon (tanulószoba);
a diákétkeztetés;
a felzárkóztató foglalkozások;
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai;
a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése;
a családlátogatások;
a továbbtanulás irányítása, segítése;
az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége;
a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek;
az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek;
32
szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.
A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI
A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: o
az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén;
o
a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,
o
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.
A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: o
az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,
o
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.
A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:
Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet Feladata:
a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása;
a szülők tájékoztatása o
az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről;
33 o
az országos és a helyi közoktatáspolitika alakulásáról, változásairól;
o
a helyi tanterv követelményeiről;
o
az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról;
o
saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról;
o
a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről;
o
az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról;
o
a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.
Szülői értekezletet tanévenként legalább három alkalommal (tanév elején, félévkor, tanév végén) szervezünk. Fogadó óra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Intézményi szintű fogadóórát minden félévben egyszer szervezünk, melyen lehetőség nyílik az intézmény vezetőivel, az iskolaszék- és a szülői munkaközösség elnökével is beszélni. A tantestület tagjai egyénileg szervezik meg fogadó óráikat, illetve konkrét esetekben a szülővel egyeztetett időpontban tartják meg. Nyílt tanítási napok Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával öszszefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.
34 ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Jogszabályi háttér
a 2003. évi LXI.tv.-nyel módosított 1993.évi LXXIX. tv. A Közoktatásról 48.§ (3) bek.
A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003.(XII.17.) Korm. Rendelet
Az iskola feladatai közül nagyon jelentőssé vált az egészség- és személyiségfejlesztő funkció. „Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésére tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel.”(NAT) Helyzetkép A dohányzás, az alkoholfogyasztás kipróbálása egyre alacsonyabb életkorban történik, ugyanez a droggal való megismerkedésre is jellemző. A serdülőkori virtus, a kíváncsiság és a túlzott kockázatvállalási készség lehet az alapja, hogy a felnőtt társadalom intelmei ellenére sem mondanak nemet gyermekeink ezekre a szerekre. A NAT követelményei és a 2000-ben kiadott kerettanterv ajánlást tartalmaz az iskolai egészségfejlesztéssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtására. Ennek megfelelően iskolánkban kiemelt területként kezeljük
a test és a lélek harmonikus fejlesztését;
az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítését;
az azt elősegítő szokások és tudatosság kialakítását. Az egészségnevelési programunk célja, hogy a tanulóink ismerjék meg az egészségvé-
delem kiemelt kérdéseit, így:
az életkorral járó biológiai-, pszichohigiénés-, életmódi tennivalókat;
a társkapcsolatok egészségi, etikai kérdéseit;
az egészségre káros szokásokat (helytelen táplálkozás, inaktív életmód);
az antihumánus szenvedélyek (cigaretta, alkohol, drog fogyasztása) problémakörét;
az egészséges életvitelhez szükséges képesség fejlesztésének lehetőségeit;
35
az egészségérték tudatosítását (figyelemfelkeltés, tájékoztatás, motiváló és aktivizáló egészségérték tudatosítás). Az iskola egészségnevelésének ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztön-
zést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőséget felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez diákjainknak meg kell érteniük az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát. Intézményünknek minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe szükséges beépülniük. Ezek közé tartoznak :
önmaguk és egészségi állapotuk ismerete;
az egészséges testtartás, a mozgás fontossága;
az értékek ismerete;
az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe;
a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat;
a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészség megőrzésben;
a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete;
a tanulás és a tanulás technikái;
az idővel való gazdálkodás szerepe;
a rizikóvállalás és határai;
a szenvedélybetegségek elkerülése;
a tanulási környezet alakulása;
a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.
Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével. Pl.: o
Gondoskodunk-e az osztálytermek megfelelő, rendszeres szellőztetéséről?
o
Megfelelően tájékozódik-e az iskola a tanulók tanulását is befolyásoló egészségi állapotáról, a részképesség zavarokról?
o
Megfelelnek-e az osztálytermek berendezése az egészségügyi szempontoknak?
o
Figyelnek-e a pedagógusok a gyermekek megfelelő testtartására;
o
Az ülésrend kialakításánál a tanulók egyéni adottságait (rövidlátás, hallási zavar, testmagasság ….) figyelembe veszik-e?
36 o
A napi munkarend, az órarend tervezésénél az iskola gondoskodik-e a mozgásigény kielégítéséről?
Iskolánk egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;
tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel, mint pl.: o
az egészséges táplálkozás;
o
a szenvedélybetegségek (az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás);
o
a családi és kortárskapcsolatok;
o
a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat);
o
a környezet védelme;
o
az aktív életmód, a sport;
o
a személyes higiénia;
o
a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés, környezetünkben lévő mérgező és allergiát okozó növények);
o
a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás);
o
a szexuális fejlődés, felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció;
területén. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:
a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: o
testnevelés órák;
o
játékos, egészségfejlesztő testmozgás (tömegsport foglalkozások);
o
az iskolai sportkör foglalkozásai;
o
úszásoktatás;
a környezetismeret-, biológia-, háztartástan-életvitel-, osztályfőnöki órákon feldolgozott ismeretek;
az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök (pl.: elsősegélynyújtás, természetjárás); minden évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy
37 kerékpártúra a környékre; minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan;
az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele: o
évente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában;
o
a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez.
Az iskola egészségfejlesztési programjának hatékonysága érdekében szükséges konkrét tervet kidolgozni:
egészséges személyiségfejlődés elősegítése;
az egészséges táplálkozás (pl.: az iskolai büfé választéka);
a mindennapi testmozgás;
a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése;
a hátrányos helyzetűek integrációja;
az iskolán belüli bántalmazás megelőzésére;
a szexuális nevelés – már a pubertás időszakát, a nemi érés időpontját megelőzően is.
Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Tanórai foglalkozások Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez, amelyre a helyi tanterv tervezése során külön figyelmet kell fordítani. Tanórán kívüli foglalkozások Ha jó a tervezés és az együttműködés a tanítók, a szaktanárok és a napközis nevelők között, akkor kitűnően kiegészítheti a tanórai programot a napközis foglalkozás, hiszen kiváló helye a játékoknak, játékos gyakorlatoknak. A délutáni szabadidős foglalkozások (pl: sportprogramok, filmvetítések, vetélkedők, versenyek), erdei iskolák, kirándulások, túrák az iskola egészét átfogó program véghezvitelére nyújt lehetőséget.
38 Módszerek Az iskolában alkalmazott pedagógiai módszerek tárháza ma már számos lehetőséget biztosít az egészségnevelési program eredményes megvalósítására.
az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása érdekében szakirányú végzettséggel rendelkező előadókat hívunk;
szebbé tesszük az iskola környezetét;
kirándulásokat szervezünk, a rendszeres testmozgás feltételeit biztosítjuk;
áttekintjük, hogy egyes tantárgyakban miként jelenhet meg az egészségfejlesztés szemlélete;
Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi szempontoknak kell teljesülniük:
minden gyermek minden nap részt vegyen a testmozgás-programban;
minden testnevelés óra és minden egyéb testmozgási lehetőség alkalmával az életkornak megfelelő mértékű legyen a keringési- és légző-rendszer terhelése;
minden testnevelés órán legyen gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló tananyaggal és légző gyakorlattal.;
külön figyelmet kell fordítani a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartására;
feltétlenül szükséges arra törekedni, hogy minden testmozgási alkalom örömet és sikerélményt nyújtson még az eltérő adottságú tanulóknak is;
a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesüljenek;
diákjaink tanuljanak meg életmód-sportokat, életminőség-sportokat (olyan sportokat, amelyeket egy életen átfolytatni az életminőség javítása érdekében);
a testmozgás program játékokat és táncot is tartalmazzon.
Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják:
Az első-negyedik évfolyamon a heti három kötelező testnevelés óra, a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás.
Az ötödik-nyolcadik évfolyamon a heti kettő és fél kötelező testnevelés óra, az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai,
39 a hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak.
A napközi otthonban és a tanulószobán* o
a játékos, egészségfejlesztő testmozgás (legalább napi negyvenöt perc).
Iskolai drogstratégia Az időben elkezdett tudatos nevelés célja a hozzáállás, az érzelmi viszonyulások, a szokásrendszer, a viselkedés-és magatartásminták korai és tartós kialakítása. A mai család működése során csökken az óvó-értékközvetítő hatás, mert egyrészt a szülőknek a szükségesnél kevesebb idejük jut a gyermekükre, másrészt maguknak a szülőknek is alkalmazkodási problémát okoz a jelenlegi kihívásoknak történő megfelelés. A drog-prevenciós munka nem korlátozódhat egyetlen tantárgyra, és nem kötődhetnek csak egyetlen személyhez. El kell érni, hogy az egész iskola komplex nevelési hatásrendszerébe beépüljön a szerfogyasztással kapcsolatos egységes pedagógiai állásfoglalás és gyakorlat. Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a drog-prevenciós tartalmak:
Biológia:
a drogok szervezetre gyakorolt hatásai;
Kémia:
a drogok szervezetkárosító anyagai;
Idegen nyelv:
különböző országok drogstratégiái;
Történelem:
drog-jogi ismeretek;
Testnevelés,
Háztartástan-életvitel:
egészséges életmódra nevelés;
Informatika:
drog enciklopédia tanulmányozása,
Földrajz:
drogtermelés a világban, drogterjesztés;
Irodalom:
a drogok befolyásoló szerepe az alkotó munkában.
Osztályfőnöki órák:
önismeret, személyiségfejlesztés (közösségi életre neve-
lés, kommunikációs képesség fejlesztése, személyiségleltár készítése, konfliktuskezelő technikák,); a serdülőkor testi és pszichés jellemzői; egészséges életmódra nevelés. A tanórán kívüli program-formák:
*
drog-prevenciós nap;
filmvetítések;
Kt. 53.§(9) bek.
40
versenyek, vetélkedők, pályázatok;
iskolarádió;
könyvtár (kézikönyvek, szakanyagok);
tematikus előadások (szülőknek, tanulóknak, pedagógusoknak);
A személyiségfejlesztő munka részeként a tanulók életvezetési készségét úgy kell alakítani, hogy képessé váljanak az antihumánus szenvedélyek tudatos elutasítására. Minden nevelési helyzetben biztosítani kell, hogy a tanulók megkapják a szükséges odafordulást és törődést, különösen a segítségre szorulók és a támogatást igénylők. Cél, hogy erősödjenek a személyiségfejlesztő hatások:
információközlés:
az életkorral bővülő és mélyülő ismeretek átadása;
önismeret fejlesztés:
pozitív énkép, önbecsülés kialakítása, belső lelki egyen-
súly megteremtése;
társismeret fejlesztés:
kapcsolatok, társ-kapcsolatok, csoportszerveződés, tájé-
kozódás a társas környezetben;
döntéshozó képesség fejlesztés: a lehetséges döntések közül megtanulják a körülmények ismeretén alapuló „legjobb” választást; megtanulják a pozitív minták követésének értékét; szerezzenek jártasságot a veszélyhelyzetek felismerésében, kezelésében;
stressz kezelés fejlesztése: ismerjék meg a valós élethelyzetekben keletkező szorongások feloldásának technikáit; az egészséges és biztonságos élet értékeit;
egészségszemléletű magatartás kialakítása.
Az egészségnevelési program megvalósítása érdekében egészségfejlesztési-drogmegelőzési munkacsoportot hozunk létre. A csoport tagjai:
az intézményvezető (vagy megbízottja);
osztályfőnöki munkaközösség vezetője;
az egészségtant tanító pedagógus;
testnevelő és a háztartástan-életvitel szakos tanár;
a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős;
a DÖK-ot segítő pedagógus;
41
az iskolaorvos, védőnő;
(szabadidő-szervező).
A team feladata:
korrekt állapot-felmérés (ismeretszint felmérés, attitűd vizsgálat, veszélyeztetettek célvizsgálata, SWOT- elemzés);
célmeghatározás, az éves munkaterv készítése (SMART elv);
a terv megvalósítása, értékelése, beszámoló készítése;
a stratégia felülvizsgálata, szükség szerinti módosítása.
A segítő kapcsolatok színterei:
szülők;
iskolaszék, szülői szervezetek;
Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Szolgálat, Nevelési Tanácsadó;
rendvédelmi szervek.
42 ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM
Jogszabályi háttér
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 45.§ (5) bek. valamint a 48.§ (3) bek.
A közoktatásról szóló törvény 2003. évi módosítása. 114.§ (4) bekezdése;
Az iskolai környezeti nevelési programok akkor szolgálják a tanulók érdekeit, ha hozzájárulnak a közoktatás-fejlesztés stratégiai céljainak eléréséhez az alábbiak szerint. Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztésével.(Pl: értő olvasás, tudományos adatgyűjtés és elemzés, információszerzés) Az oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklése. A hagyományos óraszervezéstől eltérő tanulási formák sok lehetőséget adnak azon diákok érvényesülésére, fejlődésére, akiket hagyományos tanórai keretekben nem, vagy csak kevéssé sikerül aktivizálni, fejleszteni. Az oktatás minőségének fejlesztése. A környezeti nevelés jelen-, illetve jövőorientáltsága segíti a tanításközpontú pedagógiából a tanulásközpontúba való átmenetet. A gyermekek eredményes nevelése érdekében nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb eltérésekhez. Az iskolánk környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
A tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;
Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: o
a környezet fogalmával;
o
a földi rendszer egységével,
o
a környezetszennyezés formáival és hatásaival;
43 o
a környezetvédelem lehetőségeivel;
o
lakóhelyünk természeti értékeivel;
o
lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival
kapcsolatosan. Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:
a környezettudatos magatartást és életvitelt;
a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt;
a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát;
a természetes és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését;
a rendszerszemléletet;
megalapozni a globális összefüggések megértését;
az egészséges életmód igényét, és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.
A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Pl.:
alternatív, problémamegoldó gondolkodás;
ökológiai szemlélet, gondolkodásmód;
kreativitás;
együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód;
vitakészség, kritikus véleményalkotás;
kommunikáció, médiahasználat;
konfliktuskezelés és (erőszakmentes) -megoldás;
értékelés és mérlegelés készsége.
Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul, ezért az iskolának a diákok számára olyan oktatást kell biztosítania, amelyben a szakmai képzésen túl hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. A szakórákon minden lehetőséget meg kell ragadni a környezeti nevelésre (pl.: ember és környezete, a természet állapotának mérési módszerei), a hétköz-
44 napi problémák megjelenítésére (pl.: a környezetszennyezés hatása a természeti, és az épített környezetre, az emberre); Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:
Hagyományos tanórai oktatásszervezésben: A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos (pl.: közlekedés) vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint csak így lehet hatékonyan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Mindez véghezvihető az egészségtan, a hon-és népismeret, az ember és társadalomismeret, etika, a mozgókép- és médiaismeret tantervi modulok környezeti szemléletű megvalósításán keresztül, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órákon feldolgozott témakörök (pl.: bűnmegelőzés, áldozattá válás) segítségével. A környezeti nevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: o
osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére;
o
a „Föld napja” alkalmából történő megemlékezés a környezetvédelemmel kapcsolatos játékos vetélkedővel, akadályversennyel;
o
„környezetvédelmi őrjárat” szervezése a településen;
o
gyűjtési akciók (elem-, papírgyűjtés) szervezése;
o
a negyedik és a hetedik évfolyamon látogatás a Fővárosi Állat- és Növénykertben, valamint a budapesti Mezőgazdasági Múzeumban.
A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. A hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Az általunk alkalmazott módszercsoportok:
játékok;
modellezés;
házi dolgozat készítése;
kiselőadások tartása;
művészi kifejezés;
45
kreatív tevékenység;
terepgyakorlati módszerek.
A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki, amely egyben munkánk erőforrását is biztosítja. Iskolán belüli együttműködés:
Pedagógusok:
Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára.
Diákok:
Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelt szerepe van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek.
Tanárok és diákok:
Együttműködésük nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében.
Tanárok és szülők:
Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az intézmény harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván.
Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az adminisztráció területén fontos feladat, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást, folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk.
Iskolán kívüli együttműködés:
Fenntartó:
Célunk, hogy a fenntartó elfogadja és támogassa környezeti nevelési programunkat.
Civil szervezetek:
A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat.
46
Hivatalos szervek:
A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az intézmény.
Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Éppen ezért időszerűvé vált annak a vizsgálata, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a kínálata. A tanulók és tanárok körében az iskolai diákönkormányzat, a szülők körében a szülői szervezet végzi el a felmérést, melynek eredményéről az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé működtetőjével.
A FOGYASZTÓVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ ISKOLAI FELADATOK
Jogszabályi háttér
Az ENSZ által 1985-ben kiadott Fogyasztóvédelmi Irányelvek;
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény;
A 2003. évi LXI. törvénnyel módosított Közoktatási törvény;
A Kormány 243/2003.(XII.17.) rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv.
A fogyasztóvédelmi oktatás célja
fogyasztói kultúra fejlesztése;
tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése.
A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. Különösen fontos, hogy az iskola befejezésekor a diákok értsék, és saját életükre alkalmazni tudják az alábbiakat:
Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: o
a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége;
o
fogyasztói szükségletek mérlegelése;
o
a felmerülő fogyasztói problémák mérlegelésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége.
47
Ökológiai fogyasztófegyelem: o
a környezet szempontjait is figyelembe vevő, ökológiailag tudatos fogyasztóvá válás;
o
Környezettudatos fogyasztás: o
vásárlási választásaikkal ökológiai környezetük megtartására törekedjenek. a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás.
Fenntartható fogyasztás: o
csökkenti a természeti erőforrások és a mérgező anyagok használatát, a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását.
Megelőző fogyasztóvédelem: o
már vevőként is tudja érvényesíteni jogait.
A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. (Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban.) Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. (NAT) A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú és sokoldalú folyamat. Ennek során a tanuló
megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat;
megtanulja a viselkedési formákat a piaci viszonyok között;
képessé válik fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett.
Ismereteket kell elsajátítani, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálnia fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjele-
48 nik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend, és a vállalkozásismeret is. A fogyasztási ismeret meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a család bevonása a nevelési folyamatba. Az iskolai programba a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. Az értékek formálásában lényeges:
a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása;
az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása;
a természeti értékek védelme.
Fontos továbbá a fogyasztás során:
a tájékozódás képessége;
a döntési helyzetfelismerése;
a döntésre való felkészülés.
Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelemi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak:
Háztartástan, életvitel: áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései;
Matematika:
fogyasztási számítások;
Fizika:
mérés, mértékegységek, mérőeszközök;
Földrajz:
eltérő fogyasztási struktúrák és szokások;
Magyar:
reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái;
Biológia:
génmódosított élelmiszerek (GMO); amíg egy élelmiszer a boltba kerül; táplálkozás kiegészítők és divatjaik; egészséges táplálkozás;
Kémia:
élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatok;
49
Informatika:
elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia;
Történelem:
EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története;
Médiaismeret:
Tantárgyközi projekt: (pl.: Hogyan készül? A zsebpénz?)
a reklám képi nyelve és hatásai;
Tanórán kívüli tevékenységek:
Vetélkedők, versenyek, rendezvények;
Piaci séták, üzletek, bankok látogatása;
A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelésioktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videomagnó, kazettás magnetofon, CD lejátszó. A tanórai oktató és nevelőmunkát segítő taneszközök (különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) a „Funkcionális taneszköz-jegyzék” alapján tantárgyanként: 1. Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést, valamint a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják (tantermenként egy-egy): írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videó lejátszó, kazettás magnetofon, CD lejátszó.
50 2. Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Képek, betűkártyák, szótagkár-
Fali táblák:
tyák;
o
Igék,
Hívóképek;
o
Az igenév,
Írott és nyomtatott ABC (fali-
o
A teljes hasonulás,
kép);
o
Mondat,
Kis és nagybetűs nyomtatott
o
Az állítmány fajtái,
ABC (falikép);
o
A jelzők rendszere,
Betűsín;
o
Ok és célhatározó.
Írott kis és nagy ABC;
Történelmi arcképsorozat;
Bábok (10 db);
Helyesírási szabályzat és szótár
Fali tablók:
(10db);
Videokazetták:
o
Hangtani ismeretek,
o
Szavak alakja, jelentése,
o
Vuk,
o
A szó,
o
A két Lotti,
o
A mondat.
o
Kincskereső kisködmön,
Gyermeklexikon (10 db);
o
Tüskevár,
Szólások, közmondások könyve
o
Lassie hazatér.
Nemzeti jelképek (falitabló);
3. Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Űrmértékek (cl, dl, l);
Helyiérték-táblázat;
Wissner demonstrációs óra;
Kéttányéros mérleg és súlyso-
Táblai vonalzók;
Táblai körző;
Hőmérő;
Számkártyák (1-1000-ig);
Méterrúd;
Demonstrációs hőmérő;
Színes rúdkészlet;
GIGANT geometriai testek;
Tanári demonstrációs törtkész-
Tanulói órakészlet;
rozat;
let.
4. Az alsó tagozatos természetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Az idő (oktatótábla);
Iskolai iránytű;
51
Kétpólusú mágnes;
o
Dunántúli dombvidék,
Magyarország domborzati tér-
o
Alpokalján,
képe;
o
Közlekedés szabályai.
Magyarország közigazgatási
Homokasztal;
térképe a megyecímerekkel;
Tanulói kísérleti dobozok (8 db);
Szobai hőmérő;
Borszeszégő;
Ásványok;
Domborított földgömb;
Magyar nemzet jelképei
Videokazetták:
(falitabló);
o
Életközösségek I.,
Élő természet (diapozitívek);
o
Életközösségek II.,
Testünk (videofilm);
o
Életközösségek III.,
Nagyító;
o
Életközösségek IV.,
Szűrőpapír.
o
Vadon nőtt gyógynövényeink,
o
Dunántúli középhegység,
5. Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Ritmus eszközök: triangulum,
o
Cselekményes zenék -
xilofon, kisdob;
nőikar, férfikar,
Zenehallgatási anyagok hang-
vegyeskar,
kazettán vagy CD-n:
o
Iskolai ünnepek újabb dalai,
o
Magyar népzenei anyag,
o
Gyermekdalok,
o
Európai népdalok,
o
Himnusz,
o
Egyházi énekek,
o
Szózat,
o
Jeles napok, ünnepkörök
o
Magyar és rokon népek dalai,
o
CD lemez az első-, második-, harmadik-, negyedik osztályos zenehallgatáshoz (Apáczai);
dalai, o
Kórusművek, műzenei szemelvények.
52 6. Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: (Egy része a rajz tantárgy listáján szerepel)
rajz, Hónapok - Berry
Diapozitívek:
herceg hóráskönyvéből,
o
Steindl Imre: Országház,
o
Kispaládi parasztház,
o
Thököly vár – Késmárk,
o
Medgyessy Ferenc:
o
Paul Cézanne: Csendélet,
Anyaság,
o
Ferenczy Károly: Festő-
o
o
o
lámtól megriadt ló,
nő,
Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra,
o
Fényes Adolf: Testvérek,
Kovács Margit: Szama-
o
Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal,
ras, Sámson dombormű, o
Szőnyi István: Este,
o
Csontváry Kosztka Tiva-
o
o
o
Eugéne Delacroix: Vil-
o
Bálint Endre: Vándorlegény útra kél,
dar: Mária kútja,
o
Ember alakú butella,
Pabló Picasso: Maia arc-
o
Kerített ház – Pityerszer,
képe,
o
Botpaládi ház,
Ferenczy Noémi: Noé
o
Faragott, festett, oromza-
bárkája – gobelin,
tos ház – Hegyhátszent-
Cifraszűr, bölcső, csen-
péter;
gős népi játék,
o
Hősök tere,
o
Hollókői ház,
o
Vajdahunyad vára,
o
Füstös konyha,
o
Makovecz Imre: Sárospa-
o
Matyó tisztaszoba,
o
Mai lakóház külső és bel-
taki Művelődési Ház, o
mus,
ső képe, o
Árva vára,
o
Pollack Mihály: Nemzeti
Ligeti Miklós: Anony-
o
Ferenczy Béni: Bem érem,
Múzeum,
o
Götz János: Szarvas,
o
Schaár Erzsébet: Kirakat,
o
Cseh László: Táncolók,
o
Albrecht Dürer: Nyúl,
o
Michelangelo: Ádám te-
Önarckép - ezüstvessző
remtése,
53 o
Ferenczy Károly: Októ-
o
Kapatisztító, kunsági
ber,
gyapjú hímzés, hímes to-
o
Fényes Adolf: Babfejtők,
jás, mézeskalács báb, ara-
o
Koszta József: Tányértö-
tókorsó, tálak, miskakan-
rölgetők,
csó,
o
Glatz Osztkár: Birkózók,
o
Magyar koronázási jelvények.
7. Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: (Egy része a technika tantárgy listáján szerepel)
Olló, kés, vonalzó (40 db);
Szövőkeret (30 db);
Mintázó eszközök (20 db);
Csiszolópapír.
Építőkocka (fa);
8. Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: (Egy része a testnevelés tantárgy listáján szerepel)
Síp;
Karika (20 db);
Gumilabda (20 db);
Jelzőszalagok (10 db);
Babzsák (20 db);
Ugrószekrény (1 db);
Ugrókötél (20 db);
Dobbantó (1 db);
Kislabda (20 db);
Tornaszőnyeg (4 db);
Tornapad (3 db);
Bordásfal (10 db);
Tornazsámolyok (6 db);
Mászókötél (5 db);
Medicinlabda (10 db);
Mérőszalag (1 db).
9. A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelésekés taneszközök:
Térkép (irodalomtörténeti) (3
o
Radnóti Miklós, József Attila élete
db); o
Petőfi Sándor élete,
Írói arcképsorozat (3 db);
o
Arany János élete,
Magyar irodalom képes történelme I-XI.,
54
Hanganyag (hangkazetta, CD):
o
Magyar népmesék,
o
Népdalok, népmesék,
o
János vitéz (rajzfilm),
o
János vitéz,
o
A Pál utcai fiúk (film),
o
Mitológiai és bibliai tör-
o
Ábel a rengetegben,
ténetek,
o
Árvácska,
o
Versek (Petőfi, Arany),
o
Abigél I-IV.
o
A kis herceg,
o
Rab ember fiai (film),
o
Görög regék és mondák,
o
Sír az út előttem,
o
Rege a csodaszarvasról,
o
Magyar mondák: Álmos
o
Népballadák,
vezér, A fehér ló mondá-
o
Arany: A walesi bárdok,
ja, A szentgalleni kaland,
o
Toldi,
Botond, Lehel kürtje, Ist-
o
Egri csillagok (részletek),
ván megkoronázása,
o
Janus Pannonius, Balassi
o
Arany: A walesi bárdok,
Bálint, Zrínyi Miklós,
o
Arany J. 1-2.,
Csokonai Vitéz Mihály
o
Katona József : Bánk bán,
versei, o
Kölcsey Ferenc, Vörös-
o
diája,
marty Mihály, Petőfi
o
Sándor, Arany János Jó-
o
Lúdas Matyi (rajzfilm),
kai Mór művei,
o
Egri csillagok,
Halotti beszéd és könyör-
o
Janus Pannonius emlékére,
gés, o
o
Ómagyar Mária – sira-
o
Mátyás könyvtára,
lom,
o
A Corvinák,
Móricz Zsigmond: Hét
o
Balassi, Csokonai: A felvilágosodás,
krajcár, Légy jó mindhalálig (rádiójáték), o
o
Madách I.: Ember tragé-
o
Mikszáth : Szent Péter esernyője,
Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső,
o
Mikszáth prózája,
József Attila, Radnóti
o
Liliomfi,
Miklós versei,
o
A reformkor I-II.
Megzenésített versek,
o
Csokonai,
o
Petőfi,
Videofilmek:
55 o
Egy magyar nábob,
o
Kárpáti Zoltán,
o
A kőszívű ember fiai,
o
Halotti beszéd,
o
Légy jó mindhalálig,
o
Móricz és a Légy jó
o
cai fiúk (30 db), o
Gárdonyi Géza: Egri csillagok (30 db),
o
Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (30 db),
mindhalálig,
o
Móricz Zsigmond: Légy
o
Móricz élete,
jó mindhalálig (30 db),
o
Móricz Zs.: Barbárok,
o
Nyugat,
o
A fiatal József Attila,
o
Shakespeare: Öt dráma,
o
József Attiláról kortársai
o
Tamási Áron: Ábel a
o
o
Szigligeti Ede: Liliomfi (30 db),
rengetegben,
I-II.
Molnár Ferenc: A Pál ut-
Erőltetett menet,
Falitablók: o
Hangtan,
Magyar értelmező szótár
o
A teljes hasonulás,
(5 db);
o
Jelentéstan,
o
Szinonima szótár (5 db);
o
Szótan,
o
Helyesírási tanácsadó
o
A szófajok,
szótár (5 db);
o
Jelentés,
o
Életrajzi lexikon (5 db);
o
Szerkezet,
o
Helyesírási szabályzat és
o
Mondattan,
szótár (20 db);
o
Magyar nyelvemlékek,
Népmesegyűjtemények
o
Nyelvcsaládok,
(10 db),
o
Magyar nyelvtani tabló-
Könyvek: o
o
o
szólások és közmondások (5 db), o
o
sorozat,
O. Nagy Gábor: Magyar
Diafilmek: o
Gabnai Katalin: Drámajá-
zat),
tékok (5 db),
o
Ady Endre (diasorozat),
Kaposi László: Dráma-
o
Móricz Zsigmond (diaso-
foglalkozások (5 db), o
Petőfi Sándor (diasoro-
Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam (5 db),
rozat), o
Radnóti Miklós (diasorozat),
56 o
József Attila (diasorozat),
o
A főnév (oktatócsomag),
o
Fogalmazás 5. (diasoro-
o
Móricz Zsigmond: Hét
zat), o
Arany János: Toldi (dia-
krajcár (diafilm), o
sorozat), o
Ady és a nyugatosok, József Attila (diafilm).
Petőfi, Arany, Vörösmarty c. (diafilm),
10. A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Falitérkép: o
Az ókori Kelet,
o
Az ókori Görögország,
o
A Római Birodalom.
o
Bibliai országok - Pál
o
A feudális Magyarország a XV. Században,
o
Magyarország a XVII. században,
o
Európa a XVII. század közepén,
apostol utazásai,
Az európaiak felfedezései
o
Magyarország X-XI. sz.,
o
A magyar népvándorlás
és a gyarmatosítás XV-
és a honfoglalás,
XVII. század,
o
Európa Nagy Károly ko-
o
o
Gábor korában (1629),
rában, o
Magyarország a korai fe-
o
A feudális Magyarország
o
o
o
o
o
o
Európa a XIX. század második felében,
o
Európa a XIX. Században,
Európa a XIV-XV. Században,
Az 1848/49-es szabadságharc,
Magyarország 15261606,
A Föld népei a XVIXVIII. században,
A Föld népei a XIV-XV. században,
o
o
A tatárjárás Magyarországon 1241-42,
Európa a XVIII. század végén,
a XIII. sz. közepétől a XV. sz. elejéig,
Magyarország népei a XVIII. század végén,
udalizmus idején, o
Magyarország Bethlen
o
Európa 1815-1849,
57 o
Európa az I. világháború
o
idején, o
A gyarmati rendszer
ban, o
1830-1914, o
o
o
o
o
o
Élet a középkori EurópáCéh, inas - legény – mester,
Az Osztrák - Magyar
o
A románkori művészet,
Monarchia 1914-ben,
o
A román stílus,
A gyarmati rendszer fel-
o
Mátyás király,
bomlása (1917-1975),
o
Hunyadi János,
A Tanácsköztársaság
o
Mátyás országa,
honvédő harcai,
o
Mátyás király könyvtára,
Európa a II. világháború
o
A lovagok, a Hunyadiak,
idején,
o
Mohács,
A hidegháború évei
o
Magyar ereklyék,
1945-1975,
o
Nagy Szulejmán és kora,
A trianoni béke követ-
o
Rákóczi szabadságharca,
kezményei.
o
A francia forradalom,
o
Reformkor I-II. rész,
Videokazetta: o
Az ókori Egyiptom,
o
Föltámadott a tenger,
o
Egyiptomi hétköznapok,
o
Hídember,
o
Egyiptom, a Nílus aján-
o
István a király,
déka,
o
Mephistó I-II.,
o
Széthi, a fáraó,
o
Nürnberg, 1946,
o
A piramisok,
o
Alatvalók és királyok I-
o
A kínai Nagy Fal,
o
Az ókori Hellász,
o
Gettó,
o
Görögország,
o
Sacra Corona,
o
Az ókori Róma,
o
Honfoglalás,
o
Róma és Pompei.
o
Wallenberg emlék,
o
Róma építészete,
o
Századunk nagyjai,
o
A Colosseum, Róma,
o
Lángoló világ,
o
Álmos vezér,
o
A háborúk évszázada (so-
o
Honfoglalás, államalapí-
o
II.,
rozat),
tás,
o
Krónika (sorozat),
Aquincum,
o
Kossuth élete,
58 o
A kiegyezés,
o
Oroszország a cártól
tés a honfoglalás idejétől
Sztálinig,
(falikép),
o
Versailles,
o
A második világháború I-
o
o
o
1956. október 23.
nelem tanításához,
Transzparens sorozat az
o
lem tanításához (5-8. év-
o
Forráscsomag a 7. osztályos,
általános iskolai történe-
o
Tanulói egységcsomag az 5. és a 6. osztályos törté-
Egyéb: o
A középkori társadalom (falikép),
II., o
Magyar történeti áttekin-
o
Történelmi fóliamappák:
folyam),
-
Európa 1914-18,
Diapozitív sorozat az ál-
-
Európa 1919-45,
talános iskolai történelem
-
Az 1848-49. évi
tanításához (5-8. évfo-
forradalom és sza-
lyam),
badságharc.
A magyar államcímer története (falikép),
11. Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Chatterbox 1., 2., 3. (tankönyv,
o
Guide to Britain
munkafüzet, hangkazetta, tesz-
CD-ROM: Mano angol,
tek, szemléltető képsor);
Angol-magyar szótár,
Project English 1., 2., 3. (tan-
Magyar-angol szótár,
könyv, munkafüzet, hangkazet-
Szemléltető képsor
ta, tesztek, videokazetta, mun-
Nyelvtani segédkönyvek,
kafüzet videokazettához);
Szóképek,
New Project 1., 2. (tankönyv,
Hívóképek,
munkafüzet, hangkazetta);
Nyelvtani falitáblák,
Videokazetták:
Angol nyelvű gyermekiroda-
o
Muzzy in Godoland
o
Muzzy Comes Back
Számlálóval ellátott magnó,
o
Window on Britain
Tanári kézikönyvek,
lom,
59
Vizsgateszt mintapéldány.
12. A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Deutsch für Dich I. (munkatan-
Erős ige ragozása (falitabló);
könyv, hangkazetta);
Időbeli, módbeli segédigék
Tematikus képek;
Büderchen komm tanz mit mir
A személyes névmás (falitabló);
(hangkazetta, daloskönyv);
Az elöljárószó (falitabló);
Schulbus I. (munkatankönyv,
A melléknév ragozása
(falitabló);
hangkazetta);
(falitabló);
ABC kártya (betűkártyák);
A névelő (falitabló);
Gyenge ige ragozása (falitabló);
A főnév ragozása (falitabló);
Ping Pong I. (tankönyv, munka-
Deutschmobil II. (tankönyv,
A személyes névmás ragozása (falitabló);
munkafüzet, hangkazetta);
füzet, hangkazetta);
A névelő (falitabló);
A birtokos névmás (falitabló);
A főnév szótári alakjai
A melléknév ragozása
(falitabló);
Időbeli, módbeli segédigék
(falitabló);
Németország (falitérkép).
(falitabló);
Deutschmobil 1. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta).
13. A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Táblai körző fa (2 db);
Alaphálók, alapábrák (2 db);
Táblai vonalzó 450-os fából (5
Nagy matematikusok arcképei
db);
(5 db);
Táblai vonalzó 600-os fából (5
Helyiérték demonstráció;
db);
Sík és mértani modellezőkészlet
Táblai szögmérő fából (5 db);
Méterrúd fából (5 db);
Összerakható m3 (5 db);
(2 db);
Számegyenes, koordinátarendszer (írásvetítőfólia);
60
Helyiérték táblázat
(írásvetítőfólia);
A kör kerülete, területe (falikép);
Oszthatósági szabályok (fali-
Szögpárok (falikép),
kép);
Hasábok (falikép);
Százalékszámítás (falikép),
Eltolás (falikép);
Kétkaros mérleg és súlysorozat;
Pitagorasz-tétele (falikép);
Hatványozás azonosságai (fali-
Az egyenes körkúp, gúla (fali-
kép);
Halmazok (falikép);
Derékszögű koordinátarendszer
kép);
Az egyenes henger, gömb (falikép);
(írásvetítőfólia);
Műanyag henger;
Lineáris függvény (falikép);
Műanyag kúp;
Másodfokú függvény (falikép);
Műanyag gúla;
Abszolútérték függvény (fali-
Műanyag hatszög alapú hasáb;
kép);
Műanyag ötszög alapú hasáb;
Mértékegységek (falikép);
Testek felszíne, térfogata (fali-
Területszámítások (falikép);
Kocka, téglatest (testek);
Űrmérték sorozat;
Szétszedhető dm3
Matematikai építő testkészlet
Tükrözés (falikép);
Élváz-modell
Terület és kerületszámítások
Jellegzetes síkidomok (60 db-os
kép);
kép);
(falikép);
Algoritmus folyamatábra (fali-
asztali készlet);
Négyszögek, kerülete, területe
Űrmértéksorozat;
(falikép);
Szétszedhető köbcentiméter;
Üvegszálas mutatópálca.
61 14. Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Pentium típusú számítógép (15
o
csatlakoztatása,
db);
Szerver (fájl, e-mail);
Monitor (SVGA) (15 db);
Billentyűzet (15 db);
Egér (15 db);
CD meghajtó 40x (3 db);
Hangkártya + hangfal (3 db);
Projektor (1 db);
Modem MR 56 SVS-EX 2 (1
o
A billentyűzet.
Alapvető programok: o
WINDOWS 98 vagy 2000/XP;
o
OFFICE 97 vagy 2000/XP;
o
Szoftver az INTERNET hálózatban való működtetéséhez,
db);
Tintasugaras nyomtató (1 db);
Falitablók: o
Az input-output eszközök
o
Víruskereső Symantec Antivírus 8.1,
o
A számítógép belső fel-
Coreldraw 11 magyar.
építése (IBM - 02),
15. A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Terepasztal;
Tereptárgyak;
o
Balaton,
Térképtartó;
o
Az egyetlen Föld,
5-8. osztályos diafilm sorozat a
o
…és még egymillió lépés
Videofilmek:
I-V.,
földrajz tanításához;
5-8. osztályos írásvetítő fólia-
o
Földrajz I.,
sorozat a környezetismeret és a
o
Magyarország barlangjai,
földrajz tanításához;
o
Tűzhányók,
Kőzetgyűjtemény;
5-8. osztályos táblai vaktérkép
Térképek: o
ti térképe;
sorozat;
Hőmérő (15 db);
Iránytű (15 db);
Térképjelek;
Magyarország domborza-
o
Magyarország közigazgatási térképe a megyecímerekkel;
62 o
Magyarország természet-
o
védelmi térképe; o
Magyarország megyéi és
Ausztrália és Új-Zéland domborzata;
o
Észak-Amerika, Dél-
közlekedése;
Amerika domborzata és
o
Pest megye;
vizei;
o
Domborzati formák;
o
A Föld éghajlata (falitábla);
o
o
Észak-Amerika, DélAmerika gazdasági élete;
o
A Föld természetes nö-
Ázsia domborzata és vizei;
vényzete;
o
Ázsia gazdasági élete;
o
A Föld domborzata;
o
Európa domborzata és vi-
o
Földgömb (10 db);
o
Tellárium;
o
Európa országai;
o
A Föld felszíne (dombor-
o
Észak-Európa domborza-
zei;
térkép); o
ta;
A Föld morfológiai tér-
o
Dél-Európa domborzata;
képe a tengerfenék dom-
o
Kelet-Európa domborza-
borzatával; o
A Föld forgása és kerin-
ta; o
gése (falitábla); o
Afrika domborzata és vi-
zata; o
zei; o
Afrika gazdasági élete;
o
Ausztrália és Óceánia
Nyugat-Európa domborKözép Európa domborzata;
o
A Kárpát-medence domborzata és vizei.
gazdasági élete;
16. A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök.
Írásvetítőfólia-sorozat (fizika 6-
o
Részecskemodell;
8. osztály);
o
Képes fizika I. (6.o)
Mágneses rúdpár fatokban;
o
Képes fizika II. (7.o)
Táblai mágnes 25 mm-es;
o
NASA- Az űrkutatás tör-
Videokazetta: o
Fényből áram;
ténete; o
Kozmosz;
63 o
Csodálatos Univerzum;
o
Fizikusok arcképcsarnoka
o
o
rény (1 db);
(falikép sorozat);
o
Generátor minta (1 db);
SI mértéktáblázat (fali-
o
Elektromotor és generá-
kép); o
Mágneses készlet (komp-
tor (4 db); o
lett); o
A naprendszer (tabló);
o
Lejtőmodell (tanulókísérleti eszköz 10 db);
o
Mikolacső (10 db);
o
Mechanikai eszközkész-
o
Dugaszos ellenállásszek-
Elektrovaria tanári bemutató eszközkészlet (1db);
o
Transzformátor modell (2 db);
o
Mérőműszer (Voltax) (25 db);
o
Tanulókísérleti eszköz-
let (tanulókísérleti eszköz
készlet áramkörök létre-
10 db);
hozására (25 db);
Nyomás, súrlódás vizsgá-
o
Sztatikus elektromossá-
latára alkalmas eszköz-
got létrehozó eszközkész-
készlet (25 db);
let (25 db);
o
Rugós erőmérő (25 db);
o
Kétkarú emelő (5 db);
o
Karos mérleg, súlysoro-
o
Prizmatartó (1 db);
zattal (5 db);
o
Tanulókísérleti eszköz-
o
Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel) (2 db);
o
Hőmérő;
készlet a fény vizsgálatá-
o
Demonstrációs hőmérő;
ra (15 db);
o
Nagy méretű konvex-
o
Galillei távcső;
konkáv tükör állványon;
o
Lufirakéta;
Hőtágulást bemutató ta-
o
Bimetál kapcsolású venti-
o
látor;
nári eszközkészlet (1 db); o
o
Kétütemű motorminta (1
o
Kaloriméter;
db);
o
Éteres termoszkóp;
Négyütemű motorminta
o
Folyadékok hőáramlása;
(1 db);
o
Lemezingás termoszkóp
o
Áramátalakító (1 db);
o
Csengőreduktor (1 db);
szigetelő állványon; o
Demonstrációs csengőmodell;
64 o
A fizika alapjai mini
-
Hangtani rész,
készlet:
-
Hőtani rész,
-
Mechanikai kész-
-
Optikai rész,
let,
-
Mágnesesség,
-
Gázok és folyadé-
elektrosztatika,
kok,
-
Elektromosság.
17. A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Biológiai egységcsomag;
Bonctű;
Csíráztató;
o
Rák testfelépítése,
Diapozitívek az 5-8. osztályos
o
Az emberi szaporodás.
o
Folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei,
biológia tanításához;
Sertés koponya;
Kézi nagyító (15 db);
Juh koponya;
Metszettároló;
Madár csontváz;
Mikroszkóp;
Emlős csontváz;
Lámpa;
Fogtípusok;
Mikroszkóp;
Lábtípusok;
Sztereo mikroszkóp;
Szarvasmarha vagy őzagancs;
Szilvafa virága (modell);
Házityúk;
Burgonya virága (modell);
Halcsontváz;
Oktatótáblák;
Békacsontváz;
o
Rovarok,
Fürgegyík csontváz;
o
Fenyő,
Metszetek:
o
Erdei pajzsika,
o
Emberi bőr,
o
Kocsányos tölgy virága,
o
Lapos és csöves csont,
o
Ehető és mérgező gom-
o
Vese,
bák,
Nemzeti parkjaink (falitérkép);
o
Keresztes pók,
Falitablók:
o
Hazai füves területek leg-
o
jellemzőbb élőlényei (oktatótábla),
A sejtmagnélküli egysejtűek,
o
Szivacsok, csalánozók,
o
Gyűrűs férgek,
65 o
Puhatestűek,
Episzkóp;
o
Ízeltlábúak.
Biológiai témájú szoftverek;
o
Gerincesek,
Videofilmek:
o
Moszatok, zuzmók, mo-
o
hák, harasztok,
Azok a csodálatos állatok I-IV.
o
Nyitvatermők,
o
Belső világunk I-VI.,
o
Zárvatermők,
o
Az emberi test I-VIII.,
o
A lomblevél működése,
o
Vizek mentén,
o
A virág és virágzat,
o
Vadvirágos réteken,
o
Termések, terméstípusok,
o
Ragadozók,
o
Fásszár keresztmetszete,
o
Erdő mélyén,
o
Egyszikű szár kereszt-
o
Az élet erőpróbái (soro-
metszete.
Emberi csontváz;
Csípőcsont;
Csöves csont;
Koponya;
Emberi torzó;
Lapos és csöves csont metszete;
Emberi nyelv fogakkal (modell);
Légzés (oktatótábla);
Szív-modell;
Vese (metszet);
Az emberi szaporodás (8 db-os oktatótábla);
Szem (modell);
Hallás és egyensúly szerv (modell);
Emberi fejmetszet;
Fül (modell);
Környezetvédelmi koffer;
Tárgylemez készlet;
zat).
66
18. Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Videofilmek: o
Az élelem,
o
Alapvető élelmiszerek,
o
A dohányzás és az egés-
o
Ép testben ép lélek,
zség ,
o
Az emberi szervezet repro-
o
o
Járvány, avagy a gyermek kábítószer, alkohol.
Vigyázz a gyógyszerekkel,
dukciós rendszere.
19. A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Kémcső (50 db);
Főzőpohár (25 db);
Óraüveg (10 db);
o
Fémek reakciói vízzel,
Borszeszégő (10 db);
o
Fémek reakciói savval,
Kémcsőfogó (10 db);
o
Sav-bázis reakció,
Vasháromláb (8 db);
o
Közömbösítés,
Azbesztháló (8 db);
o
Redukció a redukáló sor-
Vízbontó készülék (1 db);
Kalotta molekulamodell (1 garni-
o
Oktatótáblák:
ban, o
túra);
Elektronhéjak kiépülése,
Peptid kötés,
Videokazetták:
Pálcika modell (1 garnitúra);
o
Ismeretlen ismerős a víz,
Mágneses atommodell (1 garnitú-
o
Kincsek a homokban és a bányákban,
ra);
Kristályrács (gyémánt, grafit,
o
zése,
NaCl 3 db);
Falitablók: o
Atomok elektronvonzó képessége,
o
Fémek jellemerősségi sora,
o
Periodusos rendszer,
A fémek általános jellem-
o
A víz,
o
Az élet elemei,
o
Levegő, tenger, kőzet,
o
Atom és molekula,
o
A víz egy csodálatos nyersanyag,
67 o
A konyhasó,
o
Atom és molekula,
o
Tűzijátéktól a házépítésig,
o
Kémia I.,
o
A magyar ezüst, az alumí-
o
Kémia II.,
nium,
o
Kémia IX.
o
Az év féme a vas,
o
Lidércfény és nitrátos vi-
7. és 8. osztályos kémia tanításá-
zek,
hoz (1 db);
o
o
Írásvetítő transzparens sorozat a
Kénsav a felhőből és a
Kémiai kísérleti készlet;
gyárból,
Elektrokémiai kísérleti készlet;
Szabadon és kötve,
Kémiai CD ROM.
20. Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Pianíno;
o
Remekművek I-III.
A kerettantervben szereplő zene-
o
Zene-zene-zene I-III.
hallgatási anyag hangkazettán
Ritmuskészséget fejlesztő hang-
vagy CD lemezen;
szerek, eszközök:
CD lemez 5-8. osztályos zene-
o
Triangulum,
hallgatáshoz;
o
Cintányér,
Videofilmek:
o
Furulya,
o
Tánctípusok,
o
Xilofon,
o
Jeles napok népszokásai,
o
Kisdob:
o
Fejezetek a magyar zene
Zenei lexikon.
történetéből I-II.
21. A felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Műanyag, átlátszó testek;
Táblai körző (fém hegyű);
Geometriai építő testkészlet;
600-os táblai vonalzó;
Élvázmodell;
450-os táblai vonalzó;
Képsík rendszer a vetületi ábrá-
100 cm-es táblai vonalzó;
zoláshoz;
Táblai szögmérő;
68
Műanyag, átlátszó kocka, tégla;
o
A gótika,
Demonstrációs testek (fa);
o
Reneszánsz,
CD ROM
o
XIX. század művészete,
Diapozitívek: a kerettantervben a
o
XX. századi izmusok,
megismertetésre, elemzésre aján-
o
Pásztorkodás a Hortobágyon,
lott műalkotásokról (1-1 db).
o
Népművészeti értékeink,
Képzőművészet a honfog-
o
Néprajzi értékeink;
lalás idején,
o
Örökségünk,
o
Korok művészete;
o
Testbeszéd, gesztus
o
A román stílus,
Videofilmek: o
22. A felső tagozatos technika- életvitel tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Fareszelő lapos 25x200 (15 db);
Kézi fúró (amerikáner) (4 db);
Fareszelő gömbölyű 10x200 (15
Lemezvágó olló (10 db);
db);
Faliképek a fa megmunkálásáról
(5 db);
Fareszelő félgömbölyű 25x200 (15 db);
Vasreszelő lapos 25x200 (15 db);
Vasreszelő gömbölyű 10x200 (15
tásához (4 db);
db);
Vasreszelő félgömbölyű 25x200
Szerelő készlet, gépelemek taníElektromos szerelőkészlet I-II. (4-4 db;
(15 db);
Asztali fúrógép (állványos) (1 db);
Laposfogó (10 db);
Asztali körfűrész (1 db);
Kalapács 15-20 dekás (15 db);
A gépek (falitabló) (3 db);
Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó
Kerékpár (1 db);
(15-15 db);
KRESZ -táblák (oktató táblák)
(1-1 db);
Fafűrész (illesztő), vasfűrész (1515 db);
Közlekedési szabályok (tabló);
Lyukfűrész (10 db);
Útjelző táblák (tabló);
69
Közlekedési kártya;
Tanulói kísérleti eszközkészlet
o
Drótok.
Forrasztó eszközök:
áramkörök létrehozására;
o
Páka,
Generátor, villamosmotor makett;
o
Ón,
Elektromos építőkészlet;
Fémépítő;
Tolómérő;
Ollókészlet;
Háztartási gépek;
Olló balkezes gyerekek részére;
Barkácsoláshoz szükséges eszkö-
Kés;
zök:
Vonalzó;
Víztisztítás, szennyvíztisztítás (tabló);
o
Különböző méretű szögek,
Fólia dombornyomáshoz;
o
Pillanatszorító,
Ötletfüzetek:
o
Csiszolópapír,
o
Só-liszt gyurma,
o
Ráspoly,
o
Üvegfestés,
o
Harapófogó,
o
Hajtogatás,
o
Kombinátfogó,
o
Pörgő-forgók,
o
Kombinátfogó,
o
Szalvétatechnika,
o
Csőfogó,
o
Gyöngyfűzés,
o
Menetfúró, menetmetsző
készlet;
LEGO-DACTA építőkészlet (4 db).
23. A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Ugródomb (1 db);
Gumilabda;
Magasugró mérce fém (1 pár);
Tornapad;
Magasugróléc (1 db);
Hullahopp karika;
Maroklabda (10 db);
Jelzőszalag;
Súlygolyó 3 kg (1 db);
Bordásfal;
Súlygolyó 4 kg (1 db);
Mérőszalag;
Tornaszőnyeg;
Stopper óra;
Síp;
Röplabda;
70
Röplabdaháló;
Ugrókötél (20 db);
Asztalitenisz asztal, háló, ütő,
Kézi súlyzók (10 db);
labda;
Mászókötél (5 db);
Tornaszekrény (1 db);
Kosárlabda (15 db);
Gyűrű (2 db);
Kosárháló,
Gerenda (1 db);
Kosárgyűrű,
Dobbantó (1 db);
Kézilabda (5 db);
Tornazsámoly (4 db);
Focilabda (5 db);
Medicinlabdák (20 db);
24. A fejlesztő foglalkozást segítő felszerelések és taneszközök:
Gyakorlóanyag I.;
Tükrözés-és forgatás;
Gyakorlóanyag II.;
Mozgásfejlesztő táska (102 db);
Képcsomag;
Egyensúlyozó tölcsér;
Logiko piccolo tábla;
Nyári sí;
Logiko maximo tábla;
Szorobán;
Logiko piccolo kártyák;
Szorobán munkafüzet;
Logiko maximo kártyák;
Gondolkodtató feladatok a
Számmérleg;
Alakítsd át;
Tangram;
Feladatkártyák;
Varázslatos sajt;
Tapintós DOMINÓ;
Hangzó dobozok;
Útkereső;
Fűzés és csavarás;
Tükörjáték 6-14 éveseknek;
IQ játék;
Keret;
szorobánhoz.
II. RÉSZ
HELYI TANTERV (Készült az Oktatási Minisztérium, valamint az Apáczai Kiadó által kiadott kerettanterv alapján)
A Kormány a 2007. július 18-ai ülésén elfogadta a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) rendelet módosítását. A 202/2007. (VII. 17.) Kormányrendelet a Magyar Közlöny 102. számában (2007. július 31-én) jelent meg. A kerettanterv szerzői számára a korábbi kerettanterv átvizsgálására ennek a rendeletnek az előírásai, a mellékletként kiadott NAT szövege volt irányadó, továbbá felhasznált dokumentum volt. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló rendelet, a következőkkel egészült ki:
A helyi tantervnek biztosítania kell, hogy az alapfokú nevelés-oktatás pedagógiai szakaszán a bevezető és a kezdő szakaszban a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közreműködésre építve, az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvétésére, a megoldáskeresésre, és a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítására irányuljon.
Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulói terhelés a tanulói képességekhez igazodva kell, hogy növekedjen. Ez az elvárás szükségessé teszi, hogy a bevezető és a kezdő szakasz képzési feladatait a tanulók életkorához, fejlettségéhez igazítva tervezzük meg.
72 AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK
Tantervek
Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:
HK2003
a 2003. szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított – 2001-ben bevezetett – helyi tanterv;
H2004
a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv.
A különböző tantervek alapján folyó munka ütemezése (2007-2012) ÉVFOLYAM TANÉV
1.
2.
Bevezető szakasz 20072008 20082009 20092010 20102011 20112012
3.
4.
Kezdő szakasz
5.
6.
Alapozó szakasz
7.
8.
Fejlesztő szakasz
H2004
H2004
H2004
H2004
HK2003 HK2003 HK2003 HK2003
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
HK2003 HK2003 HK2003
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
HK2003 HK2003
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
HK2003
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
73 Fokozatosan életbe lépnek a csökkentett kötelező óraszámok az egyes évfolyamokon: 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
2007/2008
20
20
20
22,5
22,5
22,5
25
25
2008/2009
20
20
20
22,5
22,5
22,5
25
25
Óraszámok
Évf.
Napi óra
Heti óra
Kt. 52.§ 11)c) Választható tan- Felhasználható órai foglakozáóra/hét sok Kt.52.§ (7)
Kt.52.§ 3)
Kt.52.§ (7)
1.
4
20
1
2
23
2.
4
20
1
2
23
3.
4
20
1
2
23
4.
4,5
22,5
1,125
2
25,88
5.
4,5
22,5
1,125
5,6
29,25
6.
4,5
22,5
1,125
5,6
29,25
7.
5
25
1,25
7,5
33,75
8.
5
25
1,25
7,5
33,75
Az egyéni foglalkozásokra fordítható órák száma*
2007.
2008.
2009.
2010.
szept.
szept.
szept.
szept.
+9%
+10%
+11%
+12%
177,5
15,975
17,75
19,525
21,3
Összóra
227,95
229,73
231,50
233,28
% növekvés Alapóra/hét
*
Kt.52.§(11) bek. c) pont
74 TANTÁRGYAK A KEZDŐ ÉS BEVEZETŐ SZAKASZBAN Az 1–4. évfolyamon 2007-ben a NAT műveltségi területei
Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv és irodalom (dráma)
Élő idegen nyelv
Idegen nyelv
Matematika
Matematika
Ember és társadalom
Környezetismeret
Ember a természetben
Környezetismeret
Művészetek
Magyar nyelv és irodalom (dráma) Ének-zene Rajz (Komplex művészet) Testnevelés és sport (tánc) *Dráma
Informatika
Informatika
Életvitel és gyakorlati ismeretek
Technika (Komplex művészet)
Testnevelés és sport
Testnevelés és sport (tánc)
Óraterv 1-4. évfolyam óraterve
óraszám
óraszám Éves
óraszám 2. félévi
óraszám 1. félévi
4. évfolyam
óraszám Éves
óraszám 2. félévi
óraszám 1. félévi
3. évfolyam
óraszám Éves
óraszám 2. félévi
1. félévi
2. évfolyam óraszám
óraszám Éves
óraszám 2. félévi
Tantárgy
1. félévi
1. évfolyam
Kötelező tanítási órák Magyar
4
4
148
4
4
148
4
4
148
3
3
111
4
4
148
4
4
148
4
4
148
4
4
148
Angol nyelv
-
-
-
-
-
-
-
-
-
3
3
111
Matematika
4
5
166,5
5
4
166,5
4
4
148
3
3
111
nyelv Magyar irodalom
75 Informatika
-
-
-
-
-
-
-
-
-
1
1
37
1
1
37
1
1
37
1
2
55,5
2
2
74
Ének-zene
1
1
37
1
1
37
1
1
37
1
1
37
Rajz és
2
1
55,5
1
2
55,5
2
1
55,5
1
2
55,5
technika :
1
1
37
1
1
37
1
1
37
1
1
37
3
3
111
3
3
111
3
3
111
3
3
111
20
20
740
20
20
740
20
20
740
22
23
832,5
Környezetismeret
Komplex művészet Testnevelés Kötelező tanítási órák összesen Nem kötelező (választható) tantárgy Angol nyelv
1
1
37
2
2
74
2
2
74
-
-
-
2
2
74
2
2
74
2
2
74
2
2
74
1
1
37
1
1
37
1
1
37
Játékos, egészségfejlesztő foglalkozás Egyéni foglalkozások
1,125 1,125 41,625
Minden tanév végén, a negyedik évfolyamon, diagnosztikus felmérést végzünk az olvasásmegértés és a problémamegoldás területén, melynek eredményét összevetjük az országos mérések adataival is. Az öt elsajátítási szint (előkészítő, kezdő, haladó, befejező, optimális) százalékos megoszlásának megállapítása után tervezzük meg (tantárgyfelosztás, munkaterv) az évfolyamra vonatkozó fejlesztési feladatokat, amelyek az eredményektől függően akár tanévenkénti eltéréseket is mutathatnak. Tehát, a fejlesztési feladatok megállapítása előtt részletes információt gyűjtünk arról, hogy a tanulók milyen feltételekkel kezdik a nevelés oktatás adott szakaszát, és ennek megfelelően döntünk a csoportbontás lehetőségéről, illetve arról, hogy az évfolyam fejlődése számára, mely a legoptimálisabb arány a szakrendszerű- és nem szakrendszerű oktatás tekintetében. A diagnosztikus mérés eredményét szövegesen értékeljük.
76 TANTÁRGYAK AZ ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZBAN Az 5–8. évfolyamon Jelen kerettantervi változat a NAT valamennyi műveltségterületének az 5–8. évfolyamra meghatározott fejlesztési feladatait, belefoglalja a tantárgyak rendszerébe. A NAT műveltségi területei Magyar nyelv és irodalom
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom (dráma) Olvasás-szövegértés
Élő idegen nyelv
Idegen nyelv (angol), 2. idegen nyelv (német)
Matematika
Matematika Matematikai alapismeretek
Ember és társadalom
Történelem és állampolgári ismeretek (ember és társadalomismeret) Etika (osztályfőnöki)
Ember a természetben
Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia
Földünk–környezetünk
Földrajz
Művészetek
Magyar nyelv és irodalom (dráma) Ének-zene Rajz (hon- és népismeret) Mozgóképkultúra és médiaismeret Testnevelés és sport (tánc) *Dráma és tánc (osztályfőnöki)
Informatika
Informatika
Életvitel és gyakorlati ismeretek
Technika és életvitel
Testnevelés és sport
Testnevelés és sport (tánc)
5-8. évfolyam óraterve Szakrendszerű oktatás A szakrendszerű oktatás jellemzője, hogy egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és
77 szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. Az ismeretanyag átadására jellemző a tantárgyi felosztás, és ahhoz kötődően az egyes pedagógusok által tartott tanórai foglalkozás. A nem szakrendszerű oktatás A nem szakrendszerű oktatásban az új Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése folyik. Tehát az ötödik-hatodik évfolyamon is meghatározott időkeretben, a meghatározott felkészültséggel rendelkező pedagógusnak az érintett tanulói csoport részére olyan tanórai foglalkozásokat kell biztosítani, amelyeknek célja az, hogy az érintett csoportokban a kulcskompetencia fejlesztése biztosított legyen. A nem szakrendszerű oktatásszervezés során (min. heti 6 kötelező óra) kiemelt figyelmet kívánunk fordítani az alábbiakra: -
önálló tanulásra, a jegyzetelési technikák tanítására 10-12 éves korban,
-
az információszerzés-, és feldolgozás képességének fejlesztésére,
-
a kommunikációs képességek erősítésére,
-
a szociális kompetenciák fejlesztésére,
-
a térbeli, időbeli, mennyiségbeli viszonyokban való pontosabb tájékozódásra,
-
tanulásszervezésre, módszertani kultúra kialakítására.
Kiemelt fejlesztési irányok, célzott készség-képesség területek a 10-12 éves korú tanulók vonatkozásában az alábbiak lehetnek (alapkészségek): -
olvasáskészség,
-
íráskészség,
-
elemi számolási készség,
-
elemi rendszerező képesség,
-
elemi kombinatív képesség.
A diagnosztikus mérőeszközök későbbi alkalmazása során a tanulók adatainak ismeretében megtervezhetők a személyre szabott fejlesztés feladatai is. Amennyiben a mérések eredményei lehetővé teszik, úgy minden hónap első pénteki munkanapján projektoktatást szervezünk - az érintett évfolyamokon – a következő tantárgyak nem szakrendszerű oktatásával: -
matematika,
-
magyar,
-
történelem,
-
természetismeret,
-
osztályfőnöki óra.
78 5-8. évfolyam óraterve (a nem szakrendszerű oktatási területek lehetőségeinek megjelölésével)
Óra-
óraszám Éves
1. félévi
óraszám
8. évfolyam
óraszám Éves
óraszám 2. félévi
óraszám 1. félévi
7. évfolyam
óraszám Éves
óraszám 2. félévi
1. félévi
6. évfolyam óraszám
óraszám Éves
óraszám 2. félévi
Tantárgy
1. félévi
5. évfolyam
Fejlesztő szakasz
óraszám 2. félévi
Alapozó szakasz
Kötelező tanítási órák Magyar nyelv Ebből nem szakr. okt. Magyar irodalom Ebből nem szakr. okt Történelem +Ember és társadalom Ebből nem szakr. okt Angol nyelv Ebből nem szakr. okt Matematika Ebből nem szakr. okt Informatika Természetismeret
2
2
74
2
2
74
2
1
55,5
1
2
55,5
1
1
37
1
1
37
-
-
-
-
-
-
2
2
74
2
2
74
2
2
74
2
2
74
1
1
37
1
1
37
-
-
-
-
-
-
2
2
74
2
2
74
1,5
1,5
55,5
2
2
74
-
-
-
-
-
-
+0,5
+0,5
+18,5
-
-
-
1
1
37
1
37
-
-
-
-
-
-
3
3
111
3
3
111
3
3
111
3
3
111
1
1
37
1
1
37
-
-
-
-
-
-
4
4
148
3
3
111
3
3
111
3
3
111
1
1
37
1
1
37
-
-
-
-
-
-
-
-
-
0,5
0,5
18,5
1
1
37
1
1
37
2
2
74
2
2
74
-
-
-
-
-
-
+Egészségtan
+0,5
1
+0,5 +18,5
Fizika
-
-
-
-
-
-
1
2
55,5
2
1
55,5
Biológia
-
-
-
-
-
-
1
1
55,5
1
2
55,5
79 +Ember és társadalom
+1
-
+18,5
Kémia
-
-
-
-
-
-
1
2
55,5
2
1
55,5
Földrajz
-
-
-
-
-
-
1
2
55,5
1
2
55,5
Ének-zene
1
1
37
1
1
37
1
1
37
1
1
37
0,5
0,5
18,5
0,5
0,5
18,5
-
-
-
-
-
-
Rajz
1
2
55,5
2
1
37
1
1
37
1
0,5
27,75
+ Hon és nép-
+1
-
+18,5
-
+1
+18,5
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
+1
1
1
37
1
1
37
-
-
-
-
-
-
1
1
37
1
1
37
1
1
37
1
-
18,5
1
1
37
1
1
37
-
-
-
-
-
-
3
2
92,5
2
3
92,5
3
2
92,5
2
3
92,5
0,5
0,5
18,5
0,5
0,5
18,5
0,5
0,5
18,5
0,5
0,5
18,5
+0,5
+0,5
+18,5
+0,5
+0,5 +18,5
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
+0,5
+0,5
+18,5
+0,5
+0,5
18,5
0,5
0,5
18,5
0,5
0,5
18,5
-
-
-
-
-
-
23
22
832,5
22
23
832,5
25
25
925
25
25
925
+2
+2
+74
+2
+2
+74
+2
+2
+74
Ebből nem szakr. okt
ismeret +Mozgókép kultúra és
+0,5 +27,75
média ismeret Ebből nem szakr. okt Technika és életvitel Ebből nem szakr. okt Testnevelés Osztályfőnöki óra +Tánc és dráma +Etika Ebből nem szakr. okt Kötelező tanítási órák összesen Nem kötelező (választható) tantárgy Emelt szintű angol nyelv
+2
+2
+74
80 Német nyelv Magyar felvételi előkészítő
-
-
-
-
-
-
2
2
74
2
2
74
-
-
-
-
-
-
-
1
18,5
1
-
18,5
1
1
37
1
1
37
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
1
18,5
1
-
18,5
1
1
37
1
1
37
-
-
-
-
-
-
2
2
74
2
2
74
2
2
74
2
2
74
2
2
74
2
2
74
-
-
-
-
-
-
1,5
1,5
55,5
1,5
1,5
55,5
2
3
92,5
3
2
92,5
1,25
46,25
Olvasás – szövegért. (nem szakr. okt.) Matematika felvételi előkészítő Matem. alapism. (nem szakr. okt.) Informatika Ebből nem szakr. okt Tömegsport Egyéni foglalkozások
1,125 1,125 41,625
1,125 1,125 41,625 1,25
1,25
46,25 1,25
A választható tantárgyak közül emelt óraszámban angolt csak az a tanuló választhat, aki a negyedik év végén dolgozatával legalább 80%-os teljesítményt ér el. Az emelt óraszámú angol csoport átjárható:
amennyiben a következő tanévben az év végi teljesítménye a tanulónak meghaladja a 80%-os szintet, választhatja a magasabb óraszámú oktatást;
amennyiben a következő tanévben az év végi teljesítménye a tanulónak nem éri el az elvárt 80%-os szintet, nincs lehetősége arra, hogy a magasabb óraszámú oktatást válassza.
81 AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI*
Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a jogszabályban meghatározott eljárás keretében tankönyvé nyilvánítottak. Az oktatási miniszter a tankönyvekről - évente legalább egyszer jegyzéket ad ki, amelyet közzétesz az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz.
Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.
A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolaszék (ennek hiányában az iskolai szülői szervezet) és a diákönkormányzat véleményét.
A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.
A tankönyvek kiválasztásában alkalmazott elveink o
illusztráltság, érdekesség, problémák bemutatása, mint motivációs tényező;
o
az érthetőség, életszerűség, pontosság, jól áttekinthető szerkezet, mint az ismeretátadásban fontos szempont;
o
a differenciált feladatadásra való alkalmasság, mint a pedagógus tanulásirányítási munkáját megkönnyítő tényező;
o
az ismeretek alkalmazását gyakoroltató, rendszerező kérdéseket tartalmazó könyv, mint a tanulásban, a készségfejlődést segítő eszköz-szerep;
o
a taneszköz feleljen meg az iskolahelyi tantervének;
o
az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak;
*
Kt.19.§ (1) bekezdés c) pont, (2)-(4) bek.
82 o
a taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be;
o
fontos a tanulók életkori sajátosságoknak megfelelő, érdeklődésüket és figyelmüket felkeltő eszközök kiválasztása.
Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegének legalább huszonöt százalékát tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtárba kerül.
Az iskola arra törekszik, hogy egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.
AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI*
Iskolánk a beiskolázási körzetéből – azaz községünk közigazgatási területén élő – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.
A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdheti a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti tankötelezettségének teljesítését akkor is, ha hatodik életévét csak december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.
Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: o
*
a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;
A 2003. évi LXI. törvény 2.§ (2)-(4) bekezdése alapján
83 o
a szülő személyi igazolványát;
o
a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt);
o
a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta);
o
a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;
o
szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.
A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: o
a tanuló anyakönyvi kivonatát;
o
a szülő személyi igazolványát;
o
az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;
o
az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. A szintfelmérő vizsgát, a beiratkozást követő tanév megkezdéséig kell letenni. Amennyiben a tanuló az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.
Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.
Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettes és az osztályfőnökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmá-
84 nyait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.)
A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti (mindez az 1998-as születési dátumtól érvényes).
A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI
Ha a tanuló az első három évfolyamon nem teljesítette a tanulmányi követelményeket, csak abban az esetben utasítható évismétlésre, ha erre a mulasztásai miatt került sor.
Az első-negyedik évfolyamon a szülők kérésére engedélyezni kell az évfolyam megismétlését.
Az intézmény vezetője az első évfolyamon a tanulót mentesítheti - szakértői vélemény alapján - az osztályozás, értékelés alól. Ebben az esetben a tanuló az első évfolyamot előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be.
Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte.
A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.
A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Iskolánk megőrzi a hagyományos ötfokozatú értékelési kategóriát. A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.
Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon tanév végén elégtelen osztályzatot kap, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet.
Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles.
A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha:
85 o
az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;
o
az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;
o
egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;
o
magántanuló volt.
Az első-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. Továbbhaladás Évf. 1.
Évismétlés
Csúsztatott iskolakezdés (6-8 éves korig) Előkészítő Egyéni to-
Fejlesztésre
Szülő kéré- Hiányzás
évfolyam
vábbhaladás
szorul
sére
(6-7 éves
(legfeljebb a
Mentesítés
Fejlesztésre
Szülő kéré- Hiányzás
egyes tantár-
szorul
sére
Fejlesztésre
Szülő kéré- Hiányzás
szorul
sére
Mentesítés
Fejlesztésre Ha nem
Szülő kéré- Hiányzás
egyes tantár-
szorul
miatt
korig egy- 4. év végéig) szer) 2.
miatt
gyak értékelése alól 3.
Mentesítés egyes tantár-
miatt
gyak értékelése alól 4.
teljesítette a sére
gyak értékelé-
követelmé-
se alól
nyeket
miatt
86 A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE
Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.
Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.
A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.
A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél: o
a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;
o
az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.
A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: o
az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika-háztartástan tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,
o
a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül.
(A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.)
A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.
87
A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: o
A tanév során az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon az első félévben minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.
o
A tanév során, a második évfolyam második felétől a nyolcadik évfolyam végéig a tanulók teljesítményét, előmenetelét érdemjegyekkel minősítjük.
o
A második év végi és a harmadik-nyolcadik évfolyam a félévi és év végi osztályzatát az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.
o
A hetedik évfolyamon év végén a (magyar nyelv- és irodalomból), a nyolcadik évfolyamon félévkor (angol nyelvből), év végén (matematikából és egy választható - történelem, biológia, földrajz, kémia, fizika - tantárgyból) tesznek záróvizsgát tanulóink. A vizsga eredménye az év végi érdemjegy részét képezi.
A szöveges értékelés 1-2. évfolyamon Az ellenőrzés-értékelés pedagógiai munkánk egyik legfontosabb eleme. A pedagógus személye, szakmai felkészültsége nem csak a nevelés-oktatás hatékonyságának, körülményeinek, légkörének megteremtésében döntő tényező, hanem abból a szempontból is, hogy mi a felfogása a pedagógiai értékelésről, mennyire ismeri, hogyan értelmezi és alkalmazza a nevelés-oktatás folyamatában megvalósítható értékelési eljárásokat. A pedagógiai értékelés sokféle funkciót tölt be az általános visszacsatoláson túl: feltárja a helyzetet (diagnosztikus értékelés), segít a folyamatok korrigálásában (formatív értékelés), minősít, szelektál (szummatív értékelés), tájékoztatja az oktatásban érdekelteket, befolyásolja a személyiség fejlődését, stb. A sokféle funkciót hatékonyan csak egy jól átgondolt értékelési rendszer keretében, megfelelő külső és belső értékeléssel lehet megvalósítani. A tanuló életkorához igazodva, az adott iskolafokozatban való előrehaladás szempontjából az értékelés fentebb jelzett funkcióinak eltérő hangsúllyal kell érvényre jutniuk. Magától értetődőnek tekintjük a pedagógiai funkciók erőteljesebb jelenlétét, szerepét az iskola kezdő időszakában. Ez is indokolja, hogy az eltérő értékelési funkciók és hangsúlyok, eltérő értékelési formákban is kifejezésre jussanak.
88
ALAPELVEINK AZ ÉRTÉKELÉSBEN
A képességeknek, készségeknek motívumoknak, melyek fejlesztése – mai tudásunk szerint – lehetséges intézményes keretek között is némelyike már első osztálytól, mások pedig csak később, az életkornak megfelelően tekinthetők kiemelt szerepűnek a személyiségfejlődés folyamatában. Ennek megfelelően – természetesen – értékelni, és főleg minősíteni sem kell minden szempontból mindenkit minden életkorban.
Olyan terület is lehet, mely tekintetében a megfogalmazott értékelés sohasem szummatív (lezáró, minősítő) jellegű, inkább a jellemzés szerepét tölti be. Diagnosztizálni azért célszerű, mert az adott személyiség összetevő befolyásolja a gyermek teljesítményeit, fejlődő készségeit. A kezdő és bevezető szakaszban (1-4. évfolyamon) a diagnosztikus értékelés során az egyéni elbírálás az irányadó, mely a tantárgy és a témakör függvényében lehet szöveges, vagy százalékos.
Minden életkorban azt szabad csak szummatív módon értékelni (a gyermek és szülő számára!), amit tudatosan fejlesztettünk, amiben az osztály többsége határozott fejlődést mutat önmagához képest, ami a továbbhaladás érdekében aktuálisan fontos az adott időszakban.
Különösen óvatosan kell eljárni egy-egy területtel kapcsolatosan, mérlegelve hogy az alsó tagozaton meg kell-e kezdeni az értékelést. Ilyen például a kognitív kompetencia területén a gondolkodási képességek fejlettsége, melyek kialakulása fokozatosan megkezdődik ugyan a 10 éves kor előtt, de igazi tudatos fejlesztése a felső tagozat és a középiskola feladata inkább. Számos részképesség, rutin, készség stb. előzetes létrejötte a feltétele. Ezért például a problémamegoldó gondolkodás, a kreatív gondolkodás és az alkotóképesség „hosszú távú” követelmények, mint fejlesztendő területek szerepelnek a szempontrendszerben. Ezen képességek kezdetlegessége ugyanis nem hiányossága, hanem természetes jellemzője az alsó tagozatos korosztálynak. Lehetőség van azonban arra, hogy kiemelkedő fejlettség esetén egyes tanulóknál ezt is minősítsük, azaz méltóképpen elismerjük.
A másik kiemelt terület, a tanulási képességek, készségek, rutinok területe. Ebben a képességcsoportban gyakorlatilag nem volna szabad, hogy a 4. osztály végére
89 bárkinél komoly hiányosságok legyenek, az ugyanis lehetetlenné tenné a tanuló számára a továbbhaladást. Több ilyen képesség gyengesége esetén megfontolandó az évismétlés lehetősége.
Értékelésünk csak akkor lehet eredményes, ha maga is hozzájárul a fejlesztéshez, vagyis
beleilleszkedik
a
fejlesztés
folyamatába.
A
szempontok
évközi
tervezésünket is orientálják. A pedagógus azzal tudja saját értékelő munkáját megkönnyíteni, ha az adott évben értékelni kívánt területek fejlesztését tanmenetében előre betervezi, menet közben pedig feljegyzéseket készít azokkal kapcsolatos megfigyeléseiről, tapasztalatairól, méréseiről az egyes gyerekekre nézve is.
Érdemes a tervezett értékelési szempontokról a szülőket és a gyerekeket is előre tájékoztatni. Tulajdonképpen nem másról van szó, minthogy a tantárgyhoz szorosan nem kötődő képességeket és motívumokat is a követelményrendszer részévé kell tenni, és azokba a szülőket, gyerekeket is érdemes beavatni. Ha mindez kiegészül azzal, hogy már év közben kap a szülő és a gyermek is jelzéseket a fejlődés részterületeiről, akkor várhatóan a nagyobb együttműködés is jó irányba hat.
A képesség- és motívumrendszerek (kompetenciák) számos részterülete nem mérhető objektíven, csak megfigyelés útján, azaz minden ítéletünk nagyfokú tapintatot és óvatosságot igényel. Sohasem szabad azt a látszatot keltenünk, hogy tévedhetetlenek vagyunk
Sohasem a személyiséget (a gyereket) kell megítélnünk, csak valamely teljesítményét, képességszintjét, pillanatnyi hozzáállását, motiváltságát stb. Nem illik semmilyen szempontból lezártnak, végérvényesnek tekinteni fejlődési tempóját, lehetőségeit, hiszen az változhat.
Különleges szerepet kell, hogy betöltsön az 1. osztály évvégi értékelése. (A félévi értékelés csak tájékoztató, előremutató jellegű.) Ez az értékelés elsősorban a szülőket fogja orientálni, és több évre előre megalapozhatja hozzáállásukat, az iskola elvárásait illetően.
90 Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében tantárgyanként egy-egy témakörön belül - amennyiben a témakör nagysága ezt lehetővé teszi - minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.
A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.
A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében az alsós tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását - a törzsanyag nagy aránya miatt - általában a következő arányok alapján végzik a nevelők:
Teljesítmény
Érdemjegy
0-49 %:
elégtelen (1)
50-60 %:
elégséges (2)
61-75 %:
közepes (3)
86-89 %:
jó (4)
90-100 %:
jeles (5)
Felső tagozatban a következő módon változik az átváltás:
Teljesítmény
Érdemjegy
0-33 %:
elégtelen (1)
34-50 %:
elégséges (2)
51-75 %:
közepes (3)
76-90 %:
jó (4)
91-100 %:
jeles (5)
91 Ettől a számítási módtól abban az esetben lehet eltérni, ha a tudásszint speciális területeit mérjük fel a számonkérés során (pl. törzsanyag tudásszintjének felmérése, memoriter stb.), vagy a számonkérés összetettebb formájáról van szó (pl.: a megszerzett tudás gyakorlati hasznosítása)
A harmadik-nyolcadik évfolyamon a tanulók félévi, a második-nyolcadik évfolyamon az év végi érdemjegy meghatározásánál nem a félév során kapott érdemjegyek átlaga alapján számolunk, hiszen ezek különböző fajsúlyú teljesítményt takarnak (pl.: a témazáró dolgozat érdemjegye nem lehet egyenértékű egy feleletével, vagy a házi dolgozatéval). Az értékelés során a fejlődés tendenciáját is figyelembe kell venni.
A harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben, a második-nyolcadik évfolyamon az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: o
második-negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, angol nyelv, matematika, informatika (4. évfolyamon), környezetismeret, énekzene, komplex művészet, testnevelés.
o
ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, angol nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz (hon és népismeret), technika életvitel, testnevelés.
o
hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, angol nyelv, matematika, informatika, természetismeret (egészségtan), ének-zene, rajz (hon és népismeret), technika életvitel, testnevelés.
o
hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem (ember és társadalom), angol nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia (ember és társadalom), kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika életvitel, testnevelés, német nyelv (választható tantárgy).
o
nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, angol nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz (mozgóképkultúra és médiaismeret), technika életvitel, testnevelés, német nyelv (választható tantárgy).
A második év végén, illetve a további évfolyamokon a nevelőtestület szülői beleegyezés nélkül utasíthatja a tanulót évfolyamismétlésre.
92
A tanulók magatartásának értékelésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (P, 5), jó (J, 4), változó (V, 3), rossz (R, 2) minősítéseket, illetve osztályzatokat használjuk.
A tanulók magatartását az első-nyolcadik évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti - a tantárgyi értékelési módhoz hasonlóan és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A tanuló magatartását az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok, napközis nevelők véleményének kikérése alapján minden hónap végén értékeli. A magatartás félévi és év végi minősítését, osztályzatát az osztályfőnök az addigi minősítések, érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.
Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: o
Példás (P, 5) az a tanuló, aki: -
a házirendet betartja;
-
a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;
-
kötelességtudó, feladatait teljesíti;
-
önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;
-
tisztelettudó;
-
társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik;
o
-
az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;
-
óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;
-
nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;
Jó (J, 4) az a tanuló, aki: -
a házirendet betartja;
-
tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;
-
feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;
-
feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;
-
az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;
-
o
nincs írásbeli intője vagy megrovása.
Változó (V, 3) az a tanuló, aki:
93
o
-
az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;
-
a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;
-
feladatait nem minden esetben teljesíti;
-
előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;
-
a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;
-
igazolatlanul mulasztott;
-
osztályfőnöki intője van.
Rossz (R, 2) az a tanuló, aki: -
a házirend előírásait sorozatosan megsérti;
-
feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;
-
magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;
-
társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;
-
viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;
-
több alkalommal igazolatlanul mulaszt;
-
több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.
A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
A tanulók szorgalmának értékelésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (P, 5), jó (J, 4), változó (V, 3), hanyag H, 2) minősítéseket illetve osztályzatokat használjuk.
A tanulók szorgalmát az első-nyolcadik évfolyamon a félév és a tanítási év végén a tantárgyi értékelési módhoz hasonlóan - az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. Az első-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok, napközis nevelők véleményének kikérése alapján minden hónap végén értékeli. A szorgalom félévi és év végi minősítését, osztályzatát az osztályfőnök az addigi minősítések, érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.
94
Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: o
Példás (P, 5) az a tanuló, aki: -
képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;
-
tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;
-
a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;
-
munkavégzése pontos, megbízható;
-
a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;
-
taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.
o
Jó (J, 4) az a tanuló, aki: -
képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;
-
rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;
-
a tanórákon többnyire aktív;
-
többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;
-
o
taneszközei tiszták, rendezettek.
Változó (V, 3) az a tanuló, akinek: -
tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;
-
tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;
-
felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;
-
érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;
-
önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.
o
Hanyag (H, 2) az a tanuló, aki: -
képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;
-
az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;
-
tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;
-
feladatait többnyire nem végzi el;
95 -
felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;
-
a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;
-
félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.
A szorgalom elbírálásakor az egyes minősítések illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
Azt a tanulót, aki képességihez mérten -
példamutató magatartást tanúsít,
-
vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
-
vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
-
vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,
-
vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.
Az iskolai jutalmazás formái o
Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: -
szaktanári dicséret,
-
napközis nevelői dicséret,
-
osztályfőnöki dicséret,
-
igazgatói dicséret,
-
nevelőtestületi dicséret.
Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén -
szaktárgyi teljesítményért,
-
példamutató magatartásért,
-
kiemelkedő szorgalomért,
-
példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.
Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.
96
Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.
Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.
A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
Azt a tanulót, aki -
tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,
-
vagy a házirend előírásait megszegi,
-
vagy igazolatlanul mulaszt,
-
vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.
Az iskolai büntetések formái: -
szaktanári figyelmeztetés;
-
napközis nevelői figyelmeztetés;
-
osztályfőnöki figyelmeztetés;
-
osztályfőnöki intés;
-
osztályfőnöki megrovás;
-
igazgatói figyelmeztetés;
-
igazgatói intés;
-
igazgatói megrovás;
-
tantestületi figyelmeztetés;
-
tantestületi intés;
-
tantestületi megrovás.
Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
97 AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT FELADATOK MEGHATÁROZÁSA Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:
a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;
az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;
az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;
a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.
98 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE
A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelő végzi el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.)
A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák.
A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. feladat:
HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet:
a tanuló az elugróvonal mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti.
Feladat:
térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre.
Értékelés:
az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben.
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
1.00 1.10 1.23 1.34 1.45 1.55 1.64 1.72
2
1.03 1.13 1.26 1.37 1.48 1.58 1.67 1.75
99 3
1.06 1.16 1.29 1.40 1.51 1.61 1.70 1.78
4
1.09 1.19 1.30 1.43 1.54 1.64 1.73 1.81
5
1.12 1.22 1.34 1.46 1.57 1.67 1.76 1.84
6
1.15 1.25 1.37 1.49 1.60 1.70 1.79 1.87
7
1.18 1.28 1.40 1.52 1.63 1.73 1.82 1.90
8
1.21 1.31 1.44 1.55 1.66 1.76 1.85 1.93
9
1.24 1.34 1.47 1.58 1.69 1.79 1.88 1.96
10
1.27 1.37 1.50 1.61 1.72 1.82 1.91 1.99
11
1.30 1.40 1.53 1.64 1.75 1.85 1.94 2.02
12
1.33 1.43 1.56 1.67 1.78 1.88 1.97 2.05
13
1.36 1.45 1.59 1.70 1.81 1.91 2.00 2.08
14
1.39 1.48 1.62 1.73 1.84 1.94 2.03 2.11
15
1.42 1.52 1.65 1.76 1.87 1.97 2.06 2.14
16
1.45 1.56 1.68 1.79 1.90 2.00 2.09 2.17
17
1.48 1.58 1.72 1.82 1.93 2.03 2.12 2.20
18
1.51 1.62 1.76 1.85 1.97 2.07 2.16 2.24
19
1.54 1.66 1.80 1.89 2.01 2.11 2.20 2.28
20
1.57 1.70 1.84 1.94 2.05 2.15 2.24 2.32
21
1.61 1.74 1.87 1.98 2.09 2.19 2.28 2.36
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
1
0.97
1.08 1.17 1.24 1.31 1.38 1.43 1.47
2
1.00
1.11 1.20 1.27 1.34 1.41 1.45 1.50
3
1.03
1.14 1.23 1.30 1.37 1.44 1.48 1.53
4
1.06
1.17 1.26 1.34 1.40 1.47 1.51 1.56
5
1.09
1.20 1.29 1.38 1.43 1.50 1.54 1.59
6
1.12
1.23 1.32 1.41 1.45 1.53 1.57 1.62
7
1.15
1.26 1.35 1.44 1.48 1.56 1.60 1.65
8
1.19
1.29 1.38 1.47 1.51 1.59 1.63 1.68
100 9
1.22
1.32 1.41 1.50 1.54 1.62 1.66 1.71
10
1.25
1.35 1.44 1.53 1.57 1.65 1.69 1.74
11
1.29
1.38 1.48 1.56 1.60 1.68 1.72 1.77
12
1.32
1.41 1.50 1.59 1.63 1.71 1.74 1.80
13
1.35
1.44 1.53 1.62 1.66 1.74 1.77 1.84
14
1.39
1.48 1.57 1.65 1.69 1.77 1.80 1.87
15
1.41
1.50 1.60 1.68 1.72 1.80 1.83 1.90
16
1.44
1.53 1.64 1.71 1.76 1.84 1.87 1.94
17
1.47
1.57 1.67 1.74 1.80 1.87 1.91 1.98
18
1.50
1.60 1.70 1.77 1.84 1.90 1.95 2.02
19
1.54
1.64 1.74 1.80 1.88 1.94 1.99 2.05
20
1.57
1.68 1.78 1.84 1.92 1.98 2.03 2.08
21
1.61
1.72 1.81 1.88 1.96 2.02 2.07 2.11
2. feladat HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam:
négy perc.
Kiinduló helyzet:
A tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja.
Feladat:
a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre.
Értékelés:
négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)
101
PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
20 22 24 26 28 30 32 34
2
24 26 28 30 32 34 36 38
3
28 30 32 34 36 38 40 42
4
32 34 36 38 40 42 44 46
5
36 38 40 42 44 46 48 50
6
40 42 44 46 48 50 52 54
7
44 46 48 50 52 54 56 58
8
48 50 52 54 56 58 60 62
9
52 54 56 58 60 62 64 66
10
56 58 60 62 64 66 68 70
11
60 62 64 66 68 70 72 74
12
64 66 68 70 72 74 76 78
13
68 70 72 74 76 78 80 82
14
72 74 76 78 80 82 84 86
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
16 19 22 25 28 29 30 32
2
20 23 24 29 32 33 34 36
3
24 27 28 33 36 37 38 40
4
28 31 32 37 40 41 42 44
5
32 35 36 41 44 45 46 48
6
36 39 40 45 48 49 50 52
7
40 43 44 49 52 53 54 56
8
44 47 48 53 56 57 58 60
9
48 51 51 57 60 61 62 64
10
52 55 56 61 64 65 66 68
11
56 59 60 65 68 69 70 72
102 12
60 63 64 69 72 73 74 76
13
64 67 68 73 76 77 78 80
14
68 71 74 77 80 82 83 84
3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam:
négy perc.
Kiinduló helyzet:
a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel.
Feladat:
a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan.
Értékelés:
a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
25 28 31 34 36
38
40
42
2
30 33 36 39 41
43
45
47
3
35 38 41 44 46
48
50
52
4
40 43 46 49 51
53
55
57
5
45 48 51 54 56
58
60
62
6
50 53 56 59 61
63
65
67
7
55 58 61 64 66
68
70
72
8
60 63 66 69 71
73
75
78
9
65 68 71 74 76
78
80
82
103 10
70 73 76 79 81
83
85
87
11
75 78 81 84 86
88
90
92
12
80 83 86 89 91
93
95
97
13
85 88 91 94 96
98
100 102
14
90 93 96 98 100 102 104 106
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
20 23 26 29
32
34
36
38
2
25 28 31 34
36
38
40
42
3
30 33 36 39
41
43
45
47
4
35 38 41 44
46
48
50
52
5
40 43 46 49
51
53
55
57
6
45 48 51 54
56
58
60
62
7
50 53 56 59
61
63
65
67
8
55 58 61 64
66
68
70
72
9
60 63 66 69
71
73
75
77
10
65 68 71 74
76
78
80
82
11
70 73 76 79
81
83
85
87
12
75 78 81 84
86
88
90
92
13
80 83 86 89
91
93
95
97
14
85 88 91 94
96
98
100 102
4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam:
lányok 2 perc; fiúk: 4 perc.
Kiinduló helyzet:
mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában,
104 nyújtott térd, merőleges kar). Feladat:
a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül.
Értékelés:
a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
5
7
9
11 13 15 17 19
2
7
9
11 13 15 17 19 21
3
9
11 13 15 17 19 21 23
4
11 13 15 17 19 21 23 25
5
13 15 17 19 21 23 25 27
6
15 17 19 21 23 25 27 29
7
17 19 21 23 25 27 29 31
8
19 21 23 25 27 29 31 33
9
21 23 25 27 29 31 33 35
10
23 25 27 29 31 33 35 37
11
25 27 29 31 33 35 37 39
12
26 28 30 32 34 36 38 40
13
27 29 31 33 35 37 39 41
14
28 30 32 34 36 38 40 42
105 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
1
1
2
2
3
4
5
6
2
1
2
2
3
4
5
6
7
3
2
2
3
4
5
6
7
8
4
2
3
4
5
6
7
8
9
5
3
4
5
6
7
8
9
10
6
4
5
6
7
8
9
10 11
7
5
6
7
8
9
10 11 12
8
6
7
8
9
10 11 12 13
9
7
8
9
10 11 12 13 14
10
8
9
10 11 12 13 14 15
11
9
10 11 12 13 14 15 16
12
10 11 12 13 14 15 16 17
13
11 12 13 14 15 16 17 18
14
12 13 14 15 16 17 18 19
1. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám
Minősítés
0 – 11
igen gyenge
12 – 22
gyenge
23 – 33
elfogadható
34 – 43
közepes
43 – 52
jó
53 – 63
kiváló
106 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK
A pedagógiai program érvényességi ideje o
Az iskola 2008. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján.
o
A pedagógiai programban található helyi tanterv 2008. szeptember 1. napjától az első-ötödik évfolyamon kerül bevezetésre, majd ezt követően felmenő rendszerben.
o
Ezen pedagógiai program érvényességi ideje 2012. augusztus 31. napjáig – szól.
A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata o
A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.
o
A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.
o
A 2011/2012. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.
o
A nevelőtestület felkéri az iskolaszéket, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2011/2012. tanév lezárását követően átfogóan elemezze.
A pedagógiai program módosítása o
A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -
az iskola igazgatója;
-
a nevelőtestület bármely tagja;
-
a nevelők szakmai munkaközösségei;
-
az iskolaszék;
-
a szülői munkaközösség;
-
az iskola fenntartója.
107
A tanulók a pedagógiai program módosítását az iskolaszék diák-önkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják.
A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.
A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala
Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.
A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -
az iskola fenntartójánál;
-
az iskola irattárában;
-
az iskola könyvtárában;
-
az iskola nevelői szobájában;
-
az iskola igazgatójánál;
-
az iskola igazgatóhelyettesénél;
-
a nevelők munkaközösségeinek vezetőinél;
-
az fenntartó honlapján.
Ecser, 2007. december 10.
Szeverné Csekei Csilla igazgató
108
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA
Az egészségnevelési programban változtatás nem történt, tartalma megegyezik a 2004. május 24-én elfogadott pedagógiai programéval, melyet az iskola-egészségügyi szolgálat 2004. május 23-án véleményezett és elfogadását javasolta.
A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat a 2010. november 23-án tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Ecser, 2010. november 23. Katona Klaudia az iskolai diákönkormányzat vezetője
A pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége a 2010. november 24-én kelt. levelében véleményezte és elfogadásra javasolta. Ecser, 2010. november 24. Preiner Tünde az iskolai szülői munkaközösség elnöke
A pedagógia programot a nevelőtestület 2010. november 22-én tartott ülésén elfogadta. Ecser, 2010. 11. 22. Szeverné Csekei Csilla igazgató
109 Az Általános Iskola pedagógiai programját a Ecser Önkormányzat Képviselő-testülete a 201/ 2010./ (XII.15.) sz. határozatával jóváhagyta.
Ecser, 2010. 12. 15. Gál Zsolt polgármester
