FATF
Iránymutatás
a jogi hivatások gyakorlói számára
a kockázatalapú megközelítés alkalmazásához
1
Tartalom I.
RÉSZ: AZ IRÁNYMUTATÁSRÓL, A KOCKÁZAT ALAPÚ MEGKÖZELÍTÉS CÉLJA
1. Fejezet: Az Iránymutatás háttere és összefüggések
3
2. Fejezet: A kockázat alapú megközelítés célja, elınyei és kihívások
8
3. Fejezet: A FATF és a kockázat alapú megközelítés
II.
III.
14
RÉSZ: IRÁNYMUTATÁS A HATÓSÁGOK SZÁMÁRA
1. Fejezet: A kockázat alapú megközelítés kialakításának alapelvei
21
2. Fejezet: A kockázat alapú megközelítés végrehajtása
27
RÉSZ: IRÁNYMUTATÁS A JOGI HIVATÁSOK GYAKORLÓI SZÁMÁRA A KOCKÁZAZAT ALAPÚ MEGKÖZELÍTÉS ÁTVÉTELÉHEZ
1. Fejezet: Kockázati kategóriák
37
2. Fejezet: A kockázat alapú megközelítés alkalmazása
47
3. Fejezet: Belsı eljárások
51
FÜGGELÉKEK
1. FÜGGELÉK- További információ források
55
2. FÜGGELÉK- Értelmezı Rendelkezések
60
3. FÜGGELÉK- Az Elektronikus Tanácsadó Csoport tagjai
62
2
I.RÉSZ: AZ IRÁNYMUTATÁSRÓL
A KOCKÁZAT ALAPÚ MEGKÖZELÍTÉS CÉLJA
1. Fejezet: Az Iránymutatás háttere és összefüggések
1. 2007 júniusában a FATF iránymutatást fogadott el „A kockázat alapú megközelítésrıl a pénzmosás és a terrorizmus elleni harcban: Magas szintő elvek és eljárások” címmel, amelyben a hatóságok és a pénzügyi szolgáltatók számára fogalmazott meg iránymutatást és összegezte a köz- és magánszféra valamint a FATF által létrehozott Elektronikus Tanácsadó Csoport (EAG) közötti széleskörő konzultáció eredményeit.
2. A pénzügyi szolgáltatók mellett a FATF Ajánlások a meghatározott nem pénzügyi vállalkozásokat és hivatásokat (NPVH) is érintenek. A 2007 júniusi találkozón a FATF Értékelési és Implementációs Munkacsoportja (WGEI) célul tőzte ki a találkozást a NPVH gyakorlóinak képviselıivel annak érdekében, hogy a kockázat alapú megközelítésre Iránymutatást fejlesszen ki az érintett szektorokban hasonló rendszerben, ahogyan az a pénzügyi szolgáltatók tekintetében megvalósult.
3. Erre a találkozóra 2007 szeptemberében került sor az ügyvédek, közjegyzık és társaságok mőködtetésével kapcsolatos szolgáltatók (TSPSs), könyvvizsgálók, kaszinók, ingatlan közvetítéssel valamint nemesfémek és drágakövek kereskedésével foglalkozó szakmák szervezetei által delegált képviselık részvételével. Ezek a privát szektorhoz tartozó csoportok kifejezték együttmőködési szándékukat a kockázat alapú megközelítés bevezetéséhez saját szektoraikon belül. Az Iránymutatás a FATF által korábban a kockázat alapú megközelítéssel kapcsolatban lefektetett elveket követi, kiemeli a NPVH gyakorlóit érintı speciális kockázati tényezıket, valamint olyan kockázatcsökkentési intézkedéseket ajánl, amelyek illeszkednek a NPVH gyakorlói által ellátott tevékenységekhez.
4. A privát szektor csoport 2007. decemberi ülésén egészítette ki tagjait a közszféra szereplıinek képviselıivel. Ennek megfelelıen köz- és magánszektorra elkülönült munkacsoportok jöttek létre és megtörtént a vezetık kinevezése is.
3
5. A köz - és magánszektor szereplıivel folytatott további nemzetközi konzultációt követıen a FATF 2008. októberi Plénuma fogadta el a jelen Iránymutatást.
Az Iránymutatás célja
6. Jelen iránymutatás célja, hogy: •
A
kockázat
alapú
megközelítés
jelentésének
értelmezését
támogassa
és
továbbfejlessze. •
Hangsúlyozza a kockázat alapú megközelítés alapvetı elveit.
•
Helyes gyakorlat kialakítását tegye lehetıvé a kockázat alapú megközelítés kialakítása és átvétele során.
7. Szükséges hangsúlyozni azt is, hogy a kockázat alapú megközelítés alkalmazása nem kötelezı. A helyesen alkalmazott kockázat alapú megközelítés nem szükségszerően jár kevesebb teherrel, de elısegíti a hatékonyabb forrásfelhasználást. Egyes országokban a szabályozás-alapú rendszer mőködhet hatékonyabban. Az egyes országoknak1 el kell eldönteniük, hogy alkalmazzák- e kockázat alapú megközelítést a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának ott jelenlévı kockázatára, a NPVHk tevékenységének méretére és természetére és más releváns körülményekre figyelemmel. Az idızítés kérdése is fontos azokban az országokban, amelyek a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása (PM/TF) elleni intézkedéseket már bevezették a NPVHk tekintetében és ahol bizonytalan, hogy a NPVH gyakorlói megfelelı gyakorlattal rendelkeznek a kockázat alapú megközelítés átvételéhez és alkalmazásához.
Az Iránymutatás tartalma, státusa és címzettjei
1
Ahol a jelen dokumentum vagy a FATF Ajánlások országra való hivatkozást tartalmaznak, ez területre és joghatóságra egyaránt vonatkozik.
4
8. Jelen Iránymutatás a jogi hivatások gyakorlói2 számára került kialakításra. A jogi hivatások gyakorlói alatt többek között az ügyvédeket és közjegyzıket is érteni kell. A jogi hivatások gyakorlóinak többségére speciális jogalkotás és szabályozás vonatkozik, amelyeket önkormányzattal rendelkezı testületeik állapítanak meg. A jogi hivatások gyakorlóinak tevékenysége éppoly széles körő, mint a szabályok összessége, amelyeknek meg kell felelniük. A sajátosságok, amelyek a jogi hivatást önállóan gyakorló személyre és/vagy irodára illetve több jogi hivatást gyakorló személyt magában foglaló szervezetre jellemzıek a kockázat alapú eljárásaik eltéréséhez vezet; a végzett tevékenységük, az etikai és felügyeleti struktúrájuk, és a végzett tevékenység pénzmosáshoz és terrorizmus finanszírozásához való viszonya alapján.
9. A jogi hivatás gyakorlói a tevékenységek és szolgáltatások széles körét végzik, eljárásaik, az ügyfelekkel való kapcsolatuk jellege és tartama is eltér egymástól. Jelen Iránymutatás különös figyelemmel van arra, hogy a jogi hivatások gyakorlói egymástól országonként különbözı gyakorlatot folytatnak és a rájuk vonatkozó ellenırzés/felügyelet formája és szintje is különbözı. Jelen dokumentum nem kíván kötelezettségeket róni a jogi hivatások gyakorlóira valamint önkormányzattal rendelkezı testületeikre. Minden ország illetékes hatóságának célul kell kitőznie olyan párbeszéd kialakítását a jogi hivatások gyakorlóival, amely kölcsönös elınyökkel járul hozzá a pénzmosás és terrorizmus elleni hatékony rendszerek kialakításához.
10. A következı, jogi hivatás gyakorlóira vonatkozó általános megállapítások segíthetik a megközelítést. Tekintettel kell lenni továbbá a jogi hivatások gyakorlói által nemzeti, regionális és helyi szinten kifejtett tevékenységek sajátosságaira is. A jogi hivatások gyakorlói által végzett tevékenységet igénybevevı személyeket ügyfélnek nevezzük, ennek megfelelıen a tanulmány is ezt a kifejezést használja.3
2
Ezalatt az önállóan tevékenykedı és alkalmazott jogi hivatásbeli személyek egyaránt értendık. Nem vonatkozik a meghatározás azonban a „belsı” (in-house) szakemberekre akik különbözı vállalkozások alkalmazásában állnak,sem azokra a jogászokra, akik a közigazgatásban tevékenykednek és egyébként más típusú pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni intézkedések vonatkoznak rájuk. Ld. a FATF 40 Ajánlásának glosszáriumában a „Kijelölt Nem Pénzügyi Vállalkozások és Szakmák)” alatt (e) 3 Az angol nyelvő szakirodalom által használt „client” és „customer” kifejezések terminológiai tisztázása miatt szükséges a pont beiktatása (a ford.)
5
11. Jelen Iránymutatás keretei között a jogi hivatást gyakorló személy alatt ügyvédeket és közjegyzıket kell érteni.
Az
ügyvédek
saját
szakmai
és
etikai
szabályokkal
rendelkeznek.
Ezeknek
a
kötelezettségeknek a megszegése különféle szankciókat eredményez, többek között fegyelmi és büntetıjogi felelısségre vonást. Az egyes országoknak a jelen Iránymutatásban foglaltak alkalmazása során a szakmai titoktartás és a jogi hivatásra vonatkozó egyéb kivételeket szem elıtt tartva kell eljárniuk. A FATF 16. Ajánlásához főzött értelmezı rendelkezések is kiemelik, hogy a szakmai titoktartás és a jogi hivatásra vonatkozó kivételek országonként eltérı módon érintik a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızésére vonatkozó kötelezettségeket. Ennek megfelelıen a kötelezettségekre, felelısségre vonatkozó etikai szabályok is országonként eltérnek.
12. A 12. Ajánlás a NPVH gyakorlói számára is elıírja az ügyfél-átvilágítási, iratmegırzési, valamint a szokatlanul nagy és összetett tranzakciók figyelemmel kísérésének 5,6,8 és 11. Ajánlásokban foglalt kötelezettségeinek betartását. a 12. sz Ajánlás rendelkezéseit abban az estben kell a jogi hivatások gyakorlóira alkalmazni, ha a következı tevékenységek valamelyikét végzik: •
Ingatlan adásvétele.
•
Az ügyfél pénzének értékpapírjainak vagy egyéb vagyonának kezelése.
•
Bankszámla vagy értékpapírszámla kezelése.
•
Társaságok alapítása, mőködése vagy vezetése érdekében kifejtett tevékenység
•
Egyéb jogi személyek alapítása, mőködése vagy vezetése körében kifejtett tevékenység, üzletrészek adásvétele.
Jelen Iránymutatás annak érdekében jött létre, hogy a fenti tevékenységükben segítse a jogi hivatások gyakorlóit. A tanácsadás és képviselet nem tartoznak a FATF Ajánlások hatálya alá, hacsak nem függnek össze a fenti tevékenységek valamelyikével. Az Ajánlások ennek megfelelıen nem vonatkoznak a megbízást megelızı elıkészítı jellegő megbeszélésekre, amelyeken tényleges
6
tevékenység kifejtésére nem kerül sor illetve az általános értelemben vett tanácsadásra vagy jogi segítségnyújtásként végzett tevékenységre.
13. Elıfordulhat, hogy egynél több jogi hivatást gyakorló személy vesz részt az ügylet lebonyolításában, ilyen esetben valamennyi közremőködınek szem elıtt kell tartania az alkalmazandó ügyfél azonosítási, valamint iratmegırzési kötelezettségeket. Lehetséges, hogy egy bizonyos tevékenységbe bevont több jogi hivatásbeli személy közül nem mindegyik vesz részt az ügylet tényleges lebonyolításában. Ebben az esetben azoknak a jogi hivatást gyakorló személyeknek, akik a teljes ügylethez képest pusztán részfeladatot (pl. a helyi jogról való tájékoztatást) láttak el és nem vesznek részt az ügylet átfogó lebonyolításában, nem szükséges az ügyfél azonosítási ill. adatrögzítési szabályokat alkalmazniuk.
14. A 16. Ajánlás elıírja, hogy a 13-15. Ajánlások gyanús ügyletek bejelentésével, valamint a PM/TF elleni eljárásokról szóló rendelkezései, illetve a 21. Ajánlás a FATF Ajánlásokban elıírtaknak meg nem felelı országok értékelésével kapcsolatos rendelkezései meghatározott feltételek esetén a NPVH gyakorlóira is alkalmazandók. A 16. Ajánlás akkor vonatkozik a jogi hivatás gyakorlóira, amikor pénzügyi mőveletet hajtanak végre az ügyfél megbízásából a 12. Ajánlásban meghatározott tevékenységgel összefüggésben. A 16. Ajánlás utal arra is, hogy a jogi hivatások gyakorlói nem kötelesek a gyanú jelentésére amennyiben az azt megalapozó információ a szakmai titoktartás vagy a jogi hivatások gyakorlóira vonatkozó kivételek körében merült fel. Az ügyvéd-ügyfél kapcsolat jogi és etikai szabályok által védett, egyes országokban alkotmányos szintő védelemben is részesül. Ezt a 16. Ajánlás Értelmezı rendelkezései is elismerik.
15. Jelen Iránymutatás címzettjei tágabb értelemben az országok, szabályozó és önkormányzattal rendelkezı testületek is, amelyek a jogi hivatást gyakorló személyekre vonatkozó PM/TF elleni szabályozás kialakításáért felelısek. Az egyes országoknak az adott ország egyedi kockázatihoz igazodó leghatékonyabb rendszert kell kialakítaniuk, figyelemmel a jogi hivatás gyakorlóira vonatkozó szakmai és etikai szabályozásra is. E rendszer kialakítása során tekintettel kell lenni a NPVH gyakorlóira és ezen belül az egyes hivatások (különösen a jogi hivatások) közti különbségekre valamint arra is, hogy alapvetıen különböznek a pénzügyi intézményektıl. Jelen Iránymutatás azonban nem érinti a nemzeti hatóságok hatáskörét e tekintetben. Azt, hogy a jogi hivatás gyakorlói, az önkormányzattal rendelkezı
7
testületek és más felügyeleti szervek milyen módon közelítik felelısségüket a kockázat alapú ügyfél átvilágítási rendszerhez, az adott ország jogszabályi keretei határozzák meg. •
Amennyiben az adott országban már létezik a kockázat alapú megközelítés rendszere, úgy a jogi hivatást ott gyakorló személyeknek ezt figyelembe kell venniük.
•
Jelen Iránymutatás nem helyettesíti azokat az egyedi szakmai útmutatásokat, amelyeket az adott országban kijelölt felügyeleti hatóságok vagy önkormányzattal rendelkezı testületek állapítottak meg és nem szolgálhat jogértelmezési alapot a PM/TF elleni kötelezettségek tekintetében a jogi hivatás gyakorlói számára; nem alkalmas továbbá annak megállapítására, hogy a jogi hivatásbeli személy tevékenysége összhangban van-e a PM/TF elleni szabályozással.
16. Jelen Iránymutatás rendelkezései az egyes országokban meghatározott szakmai titoktartásra vonatkozó szabályoknak, jogi hivatás gyakorlóira vonatkozó kivételeknek valamint szakmai szabályoknak alárendelten értelmezendık.
2. Fejezet: A kockázat alapú megközelítés – Célja, Elınyei és Kihívások
A kockázat alapú megközelítés célja
17. A FATF Ajánlások értelmében az egyes országok különbözı mértékben alkalmazhatják a kockázat alapú megközelítést a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben. Ennek alapján az egyes országok lehetıvé tehetik a NPVH gyakorlói számára a kockázat alapú megközelítés közvetlen alkalmazását a PM/TF elleni kötelezettségeik teljesítése érdekében.
18. A kockázat alapú megközelítés alkalmazása lehetıvé teszi, hogy a pénzmosás és a terrorizmus megelızése és csökkentése érdekében tett intézkedések arányban álljanak az azonosított kockázattal. A források hatékonyabb felhasználása a források prioritások szerinti elosztásával érhetı el, ezáltal a legmagasabb kockázat felé irányul a legnagyobb figyelem. Más megközelítések alkalmazásakor a források lehetnek egyenletesen elosztottak és lehetnek célirányosak, de a kockázattól eltérı szempontok szerint. Ez utóbbi végsı soron az ún. "tick box" megközelítéssel azonosítható, ahol inkább a szabályozási követelményeknek való
8
megfelelés kerül elıtérbe, mint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni eredményes és hatékony fellépés.
19. A NPVH szektor nagy része - a jogi hivatás gyakorlóit is ideértve – a PM/TF elleni intézkedésekkel kiegészített szabályozási és szakmai követelmények szerint mőködik. Szakmai elıírásaik folytán például az ügyvédek nagy részének már kötelezettsége az azonosítás (pl. az érdekellentét kizárása érdekében) valamint az általuk ellátott ügy lényegét is „azonosítaniuk” kell a jogi tanács lehetséges következményeinek felmérése érdekében. Ha az ügyvéd szándékosan bőncselekmény elkövetéséhez nyújt tanácsot az ügyfelének, maga is bőnrészessé válhat. Jelen Iránymutatatást tehát a szakmai és etikai elıírásokra figyelemmel kell alkalmazni.
Az Iránymutatás igyekszik segítséget nyújtani továbbá a jogi hivatás
gyakorlói (és az érintett hatóságok, önkormányzattal rendelkezı testületek) számára a PM/TF elleni szabályzataik és eljárásaik szakmai és jogszabályi követelményeknek megfelelı kialakításában. A kockázat alapú PM/TF elleni rendszer nem akadályozza a jogi hivatás gyakorlóit a tevékenységük legális gyakorlásában, meggátolja azonban, hogy azt visszaélésekre használják fel.
20. A kockázat elemzés annak megállapítását segíti elı, hogy hol azonosítható a legmagasabb pénzmosási és terrorizmus finanszírozási kockázat. Az egyes országoknak elıször meg kell állapítaniuk fıbb gyengeségeiket ezeken a területeken, majd ennek megfelelıen kell intézkedéseket hozniuk. A jogi hivatások gyakorlói számára ez azért szükséges, mert segít azonosítani a magas kockázatú ügyfeleket és szolgáltatásokat függetlenül a földrajzi elhelyezkedéstıl és egyéb tényezıktıl. Az említett feladat folyamatos, hiszen a vizsgált körülmények (gyengeségek), fenyegetések idırıl idıre változnak.
21. A pénzmosás és terrorizmus megelızési stratégiák célja az adott tevékenység védelme különbözı megelızı intézkedések (pl. megfelelı ügyfél átvilágítási intézkedések), felfedés (pl. folyamatos figyelemmel kísérés és gyanús ügylet jelentése) valamint az iratmegırzési kötelezettség által.
22. Az eljárásokat a feltárt kockázatnak megfelelıen kell kialakítani. Magasabb kockázatú területeken fokozott eljárásokat kell alkalmazni, mint a fokozott ügyfél átvilágítás és az ügyletek fokozott figyelemmel kísérése. Ez egyben azt is jelenti, hogy alacsonyabb kockázat esetén egyszerősített, módosított vagy csökkentett ellenırzés is alkalmazható.
9
23. A kockázat alapú megközelítés jellegének és kiterjedésének meghatározására nincs általánosan elfogadott módszertan. A hatékony kockázat alapú megközelítés magában foglalja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozási kockázatok azonosítását és kategorizálását valamint az azonosított kockázatoknak megfelelı eljárások bevezetését.
24. A hatékony kockázat alapú megközelítés lehetıvé teszi a jogi hivatások gyakorlói számára, hogy az ügyfeleikre figyelemmel ésszerő szakmai döntéseket hozzanak. A megfelelıen kialakított kockázat alapú megközelítés alkalmazása igazolja a feltehetı pénzmosási és terrorizmus finanszírozási kockázatra vonatkozó döntéseket. A kockázat alapú megközelítés nem alakítható ki úgy, hogy a jogi hivatások gyakorlóit - különös tekintettel a társadalomban és az igazságszolgáltatásban betöltött szerepükre - jogszerő tevékenységükben korlátozza vagy akadályozza, valamint nem korlátozhatja ıket tevékenységük kibıvítésében.
25. Függetlenül a PM/TF elleni szabályok szigorúságától és hatékonyságától, a bőnözık mindig meg fogják kísérelni az illegálisan szerzett javak észrevétlen mozgatását és ez idırıl idıre sikerülni is fog nekik. A jogi hivatások gyakorlói annál valószínőbben válnak a pénzmosással foglalkozó bőnözık célpontjává, minél nehezebbé válik az illegálisan szerzett javak eredetének más módszerekkel történı elleplezése. Erre tekintettel a NPVH gyakorlóinak fenyegetettsége függ az egyéb szektorokban alkalmazott PM/TF elleni eljárások hatékonyságától is. A kockázat alapú megközelítés lehetıvé teszi a NPVH gyakorlóinak, - így a jogi hivatások gyakorlóinak is -, hogy hatékonyabban reagáljanak az újonnan azonosított pénzmosási és terrorizmus finanszírozási eljárásokra.
26. Az ésszerően kialakított és hatékonyan implementált kockázat alapú megközelítés hatékony és megfelelı eljárási struktúra kialakítását teszi lehetıvé az azonosítható pénzmosási és terrorizmus finanszírozási kockázatokra. Kiemelendı azonban, hogy az ésszerően kialakított eljárások - ideértve az ésszerően kialakított és hatékonyan implementált kockázat alapú megközelítés szerinti eljárásokat is – sem képesek feltárni és azonosítani a pénzmosás és terrorizmus finanszírozási kockázat minden részletét. Ezért a kijelölt felügyeleti hatóságoknak,
önkormányzattal
rendelkezı
testületeknek,
a
jogalkalmazás
és
igazságszolgáltatás szerveinek is jól kialakított kockázat alapú megközelítést kell alkalmazniuk. A megfelelıen kialakított kockázat alapú megközelítés implementálásának elmaradása vagy kockázat alapú program nem megfelelı kialakítása esetén pedig a kijelölt
10
felügyeleti szerveknek, önkormányzattal rendelkezı testületeknek, jogalkalmazásnak és az igazságszolgáltatás szerveinek meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket.
A kockázat alapú megközelítés várható elınyei és kihívások
Elınyök
27. A kockázat alapú megközelítés átvétele a pénzmosás és terrorizmus elleni küzdelemben valamennyi résztvevı számára elınyökkel jár. Hatékonyan alkalmazva a megközelítés hatékonyabb és megfelelıbb forrásfelhasználást tesz lehetıvé, valamint jelentısen csökkenti az ügyfeleket érintı terheket. A magasabb kockázatú fenyegetésekre összpontosítással a megfelelı végeredmény hatékonyabban érhetı el.
28. A jogi hivatások gyakorlóinak speciális szakértelmük és felelısségük rugalmasabb megközelítést tesz lehetıvé a PM/TF elleni kötelezettségek kockázat alapú megközelítés alkalmazása során. Ez azonban megkívánja a jogi hivatás gyakorlóitól, hogy a tevékenységüket és ügyfeleiket tárgyilagosan szemléljék.
29. A pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem érdekében tett erıfeszítéseket rugalmasan kell mőködtetni a folyamatosan megjelenı új kockázatok adaptálása érdekében. Ennek érdekében a jogi hivatások gyakorlóinak tudásukat és tapasztalataikat olyan kockázat alapú megközelítés kialakítására kell használniuk, amely szervezeti mőködésüknek és tevékenységüknek megfelel.
Kihívások
30. A kockázat alapú megközelítés nem a legkönnyebb lehetıség, kihívások elé állítja a közmind a magánszféra szereplıit egyaránt. Ezek közül néhány kihívás a kockázat alapú megközelítés alkalmazása során jelentkezik, mások a kockázat alapú megközelítésre való áttérésbıl adódnak. A kockázat alapú megközelítés a kockázatok feltárásához, az eljárások és rendszerek fejlesztéséhez és a munkatársak oktatásához országos és intézményi szinten is megfelelı erıforrásokat és szakértelmet igényel. Szakértı döntésekre van szükség a rendszerek és eljárások implementálásában és kialakításában is.
A kialakult gyakorlat
változatossága pedig újításokhoz és magasabb szintő megfeleléshez vezet. Ugyanakkor
11
bizonytalanságot is okozhat az elvárások tekintetében, nehézséget az egységes szabályozás megteremtésében valamint akadályt jelenthet az ügyfelek számára a beszerzendı információkat illetıen.
31. A kockázat alapú megközelítés implementálása megkívánja, hogy a jogi hivatások gyakorlói határozottan szembenézzenek a kockázatokkal és képesek legyenek azokat helytállóan megítélni. Ehhez szükség van a szakértelem kibıvítésére, így tréningekre, szakmai tanácsokra és a gyakorlati tapasztalatok összefoglalására is. Ezt a folyamatot segíthetik elı a kijelölt hatóságok és önkormányzati szervek által szolgáltatott információk. Megfelelı gyakorlati útmutató szintén hasznos lehet. A kockázat alapú megközelítés alkalmazása megfelelı szakmaiság hiányában hibás megállapításokhoz vezethet. A jogi hivatások gyakorlói felülértékelhetik a kockázatokat, amely a források veszteséges kihasználását eredményezi, vagy éppen alulértékelhetik a kockázatokat, ezáltal pedig sebezhetıvé válnak. Így ık és munkatársaik is nehezen tudják megítélni a kockázatokat. Mindez túlságosan bizonytalan döntéseket eredményezhet illetve túlzott idıveszteséget okoz az egyes döntések mögöttes tartalmának dokumentálásakor. Ez ugyanígy felmerülhet vezetés különbözı szintjein is. Azokban az esetekben azonban, amikor a vezetés nem ismeri fel vagy alábecsüli a kockázatokat olyan mőködés alakulhat ki, amely szükségtelenül áldoz forrásokat a megfelelıségre és ezáltal hibákat idéz elı.
32.
A jogi hivatások gyakorlói számára lehetıvé kell tenni, hogy a kockázat alapú
megközelítés implementálását az általuk gyakorolt tevékenységhez igazíthassák. Ez azért fontos, mert ugyanazon eljárás valószínőleg nem alkalmazható különbözı irodákra. Az eljárások közötti különbségek következtében az önkormányzattal rendelkezı testületeknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk iránymutatások elkészítésére és közzétételére a helyes eljárásokat illetıen, valamint várhatóan nagyobb kihívások elé néz a megfelelıség ellenırzését végzı apparátusuk is. Megfelelı gyakorlati iránymutatások, a folyamatos továbbképzés és a felügyeleti szervek által végzett tréningek, tanulmányok és egyéb segédanyagok a kijelölt felügyeleti hatóságok és önkormányzattal rendelkezı testületek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a jogi hivatást gyakorlók helyes kockázat alapú döntéseket hoznak.
12
33. A kockázat alapú megközelítés átvétele során a jogi hivatások gyakorlóinak lehetıségük nyílik az általuk végzett szolgáltatásokhoz és tevékenységnek megfelelı ésszerő döntéseket hozni. Ez azt is jelenti, hogy minden bizonnyal nem lesz két olyan személy vagy iroda a jogi hivatások gyakorlói között, aki vagy amely ugyanazon gyakorlatot követne. A gyakorlati megoldásokban
mutatkozó
nagymértékő
változatosság
a
felügyeleti
szervek
és
önkormányzattal rendelkezı testületek számára azt jelenti, hogy nagyobb figyelmet kell fordítaniuk iránymutatások kidolgozására a megfelelı gyakorlatokat illetıen, valamint a megfelelıség ellenırzése terén. A helyes gyakorlatot bemutató iránymutatások, a folyamatos jogi oktatás, a felügyeleti tréningek, tanulmányok és egyéb segédanyagok mind segítik a felügyeleti szerv vagy önkormányzattal bíró testületet annak meghatározásában, hogy a jogi hivatások gyakorlói helyes döntéseket hoznak a kockázat alapú megközelítés alkalmazásával kapcsolatban.
34. A 25. Ajánlás megfelelı visszacsatolást kíván meg a pénzügyi és a NPVHk számára. Ez a visszacsatolás lehetıvé teszi az intézmények, cégek és irodák számára, hogy alaposabban mérhessék fel a PM/TF kockázatokat és ennek megfelelıen alakíthassák ki programjaikat. Ezáltal lehetıvé téve számukra a gyanús tevékenységek valószínőbb feltárását, és a szükséges bejelentések minıségi fejlesztését. Egyben alapját képezik az országra vagy a tevékenységi szektorra vonatkozó kockázatnak, valamint az ilyen visszacsatolásoknak –gyorsaságuk és tartalmuk által – fontos szerepük van a hatékony kockázat alapú megközelítés átvételében is.
A lehetséges elınyök és kihívások a következık szerint foglalhatók össze
Lehetséges elınyök •
Lehetséges kihívások •
A kockázatok és ráfordítások egyszerőbben irányíthatók
• •
Megfelelı információk azonosítása a helyes kockázat analízishez
Valós és azonosított fenyegetettségre
•
Rövid távú átállási költségek
koncentrál
•
Szakértı személyzet iránti nagyobb
Az állandóan változó kockázatok
szükséglet, akik képesek megfelelı
rugalmasabb kezelhetısége
döntésekre •
A gyakorlat várható változatosságára adott felügyeleti válasz
13
3. fejezet: A FATF és a kockázat alapú megközelítés
35. A a FATF Ajánlásokban is tekintettel vannak arra a rendkívül fontos szempontra, hogy a NPVHk – ideértve a jogi hivatások gyakorlóit is - egyes tevékenységeire és ügyfeleire vonatkozó PM/TF kockázat eltérı mértékő. Az Ajánlások között a NPVH gyakorlóira speciális Ajánlások vonatkoznak, amelyek szerint a kockázat mértéke határozza meg azt, hogy az adott országban kötelezı jelleggel kell figyelembe venni (ahol a kockázat magasabb) vagy figyelembe lehet venni (ahol alacsonyabb a kockázat) az egyes rendelkezéseket. 36. Az Ajánlások egy jelentıs részében (és a Módszertanban4) a kockázat alapú megközelítés beépítetten jelenik meg speciális és korlátozott formában; más esetekben az Ajánlás inherens része vagy közvetlenül kapcsolódik ahhoz. Például, a NPVH gyakorlóit – ideértve a jogi hivatások gyakorlóit is - érintı kockázat az Ajánlásokban három alapvetı területen jelentkezik:
a) ügyfél azonosítással, (5.,6.,8.,9. Ajánlások) b) a jogi hivatások gyakorlóira és irodákra vonatkozó belsı ellenırzı rendszerekkel, (15. Ajánlás) c)
valamint
a
NPVH
gyakorlóit
és
a
jogi
hivatások
gyakorlóit
érintı
felügyelettel/ellenırzéssel összefüggésben.
Ügyfél azonosítás (R. 5,6, és 8)
37. A kockázat megjeleni formái:
a) Magasabb kockázat – Az 5. Ajánlás értelmében az egyes országoknak elı kell írniuk a NPVH gyakorlói – ideértve a jogi hivatások gyakorlóit is – számára, hogy fokozott ügyfél azonosítást alkalmazzanak a magasabb kockázatot jelentı ügyfelek, üzleti kapcsolatok és ügyletek tekintetében. A 6. Ajánlás (kiemelt közszereplıkkel kapcsolatos intézkedésekrıl) például ezen az elven alapul és erre tekintettel ír elı a magasabb kockázathoz igazodó eljárást, valamint fokozott ügyfél átvilágítást. 4
FATF Methodology for Assessing Compliance with the FATF 40 Recommendatioms and 9 Special Recommendations – FATF Reference Document, 27. February 2007
14
b) Alacsonyabb kockázat – Az egyes országok megengedhetik, hogy a jogi hivatások gyakorlói
az
elvégzendı
ügyfél
azonosítási
intézkedések
terjedelmének
meghatározásakor figyelembe vegyék az alacsonyabb kockázatot (ld. a Módszertan 5.9. pontját). A jogi hivatások gyakorlói ezáltal csökkenthetik vagy egyszerősíthetik (de nem kerülhetik el teljes mértékben) a szükséges intézkedéseket. c) Az újításokból eredı kockázat - A 8. Ajánlás értelmében az egyes országoknak elı kell írniuk a jogi hivatások gyakorlói számára, hogy különös figyelmet fordítsanak azokra a kockázatokra, amelyek az anonimitás elısegítı új vagy továbbfejlesztett technológiákból erednek. d) Kockázat értékelési mechanizmus – a FATF standardok értelmében olyan mechanizmust kell létrehozni, amellyel a felügyeleti szervek és önkormányzattal rendelkezı testületek felmérhetik és ellenırizhetik azokat az eljárásokat, amelyekben a jogi hivatások gyakorlói meghatározzák az ıket érintı kockázat mértékét és azt, hogy ezt milyen módon kezelik, valamint ellenırizhetik az általuk tett megállapításokat. Ez az elvárás minden olyan területet érint, ahol a kockázat alapú megközelítés felmerülhet. Ezen felül ott, ahol a kijelölt felügyeleti hatóságok vagy önkormányzattal rendelkezı testületek iránymutatásokat fogadtak el a kockázat alapú eljárások megfelelı alkalmazását illetıen, szükséges annak megállapítása is, hogy ezeket megfelelıen követik az érintettek. Az Ajánlások szintén meghatározzák, hogy az adott országra irányadó kockázat nélkülözhetetlen része minden kockázat értékelési mechanizmusnak.
Belsı ellenırzési rendszerek (15. Ajánlás)
38. A 15. Ajánlás értelmében a „megfelelı” belsı eljárásoknak, képzési és audit rendszereknek az ügyfélkörbıl, a szolgáltatásokból és a földrajzi elhelyezkedésbıl, stb. adódó pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának kockázatára tekintettel kialakítottnak és folyamatosnak kell lennie. A 15. Ajánláshoz főzött Értelmezı rendelkezés egyértelmővé teszi, hogy az egyes országok a jogi hivatások gyakorlói figyelembe vegyék a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázatát és a tevékenységük kiterjedését, amikor meghatározzák a szükséges intézkedések formáját és mértékét.
A kijelölt felügyeleti szervek és az önkormányzattal rendelkezı testületek ellenırzési és felügyeleti intézkedései (24. Ajánlás)
15
39. Az egyes országoknak biztosítaniuk kell, hogy a jogi hivatások gyakorlói a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelızésére és megakadályozása érdekében hatékonyan kialakított ellenırzési és megfelelıséget biztosító rendszerek által felügyelten végzik tevékenységüket. Az ellenırzési és megfelelıséget biztosító rendszer megfelelıségének megállapításakor figyelembe kell venni az adott tevékenységre vonatkozó PM/TF kockázatot, így alacsony kockázat mellett csökkentett ellenırzés is megfelelı.
A kockázat alapú megközelítés alkalmazhatósága a terrorizmus finanszírozására
40. A kockázat alapú megközelítés alkalmazhatósága a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása
vonatkozásában
egyaránt
mutat
hasonlóságot
és
különbségeket
is.
Mindkettıhöz szükséges a kockázatok azonosítása és felmérése. A terrorizmus finanszírozása azonban a jellegébıl adódóan megnehezíti a felismerést, integrálását a kockázatcsökkentési eljárásokba egyrészt az nehezíti, hogy relatíve kevés számú ügylet kapcsolatos a terrorizmus finanszírozásával, másrészt a terrorizmus finanszírozására szánt összegek egyaránt származhatnak legális és illegális forrásból.
41. A terrorizmus finanszírozására szolgáló összegek származhatnak legális és illegális forrásból egyaránt, a jellemzık pedig terrorista szervezetenként is eltérést mutatnak. Azokban az esetekben, ahol a vagyon bőnös eredető, a pénzmosás azonosítása érdekében bevezetett ellenırzési mechanizmus megfelelı védelmet jelent abban az esetben is, ha a gyanúra okot adó tevékenység nem azonosítható terrorizmus finanszírozásaként illetve nem kapcsolódik közvetlenül ehhez. Szükséges megjegyezni, hogy a terrorizmus finanszírozásához kapcsolódó ügyletek gyakran igen kis összegő ügyletek és amennyiben a pénzmosási kockázatból indulunk ki, a kockázat alapú megközelítés alkalmazásában a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos ügyletek látszólag a minimális kockázatúak közé tartoznak. Ahol a vagyon legális forrásból származik, még ennél is nehezebb meghatározni, hogy terrorista célokra kívánják-e felhasználni. Ezen felül a terroristák cselekményei ebben a fázisban teljesen átláthatónak és ártalmatlannak tőnnek, általában különbözı javakat értékesítenek és szolgáltatásokat vesznek igénybe, amelyek mögöttes célja, hogy ezeket leplezett szándékuk érdekében felhasználják. Összegezve tehát, amiatt, hogy a terrorizmus finanszírozásához használt vagyon egyaránt eredhet legális és illegális forrásból, az ehhez kapcsolódó ügyletek nem mutatnak a pénzmosás gyanús ügyletekhez hasonló jellegzetességeket. A jogi hivatások gyakorlói ennek
16
megfelelıen nem kötelezhetık sem az esetleges mögöttes bőnözıi aktivitás sem a szándékolt terrorista célzat feltárására.
42. A jogi hivatások gyakorlói számára a pénzmosás gyanúját keltı ügyletek azonosításánál jóval nehezebb a terrorizmus finanszírozására utaló ügyletek azonosítása, különösen terrorizmus finanszírozási technikákat bemutató iránymutatás és speciális hírszerzési hatóságok támogatása hiányában. Az azonosításuk érdekében tett erıfeszítések során – nemzeti iránymutatás és tipológia hiányában – olyan ügyletek figyelemmel kísérésébıl kell kiindulni, amelyek olyan földrajzi régiókkal kapcsolatosak, ahol terrorista szervezetek mőködése figyelhetı meg, illetve a rendelkezésre álló tipológiákból – (amelyek többnyire pénzmosással összefüggı technikákhoz kapcsolódnak).
43. Egyes országok alkalmaznak bizonyos személyek, szervezetek illetve országok tekintetében terrorizmus finanszírozási szankciókat. Ilyenkor a szankciókkal sújtott személyekrıl, szervezetekrıl és országokról vezetett nyilvántartás alapján ezeket a jogi hivatások gyakorlóinak is kötelezı betartaniuk, ezzel pedig kizárható a kockázat is, hiszen a jogi hivatások gyakorlói bőncselekményt követnének el a vonatkozó szankciók megsértése miatt, ha nyilvántartott személyek, szervezetek vagy országok javára fejtenének ki tevékenységet.
44. A kifejtettek miatt az Iránymutatás átfogóan nem írja elı a kockázat alapú eljárások alkalmazását a terrorizmus finanszírozása vonatkozásában. A kockázat alapú megközelítést ott kell tehát alkalmazni, ahol az ésszerő módon keresztülvihetı, szükséges azonban az érintett hatóságokkal konzultációt folytatni annak érdekében, hogy a terrorizmus finanszírozási
módszerek
és
technikák
azonosítására
alkalmas
jellegzetességeket
összefoglalják és ezt követıen olyan stratégiákat és eljárásokat dolgozzanak ki, amelyek lehetıvé teszik a terrorizmus finanszírozási kockázat felmérését és csökkentését. A NPVH gyakorlói – ideértve a jogi hivatások gyakorlóit is – így kaphatnak egy viszonylagos kiindulási alapot ahhoz, hogy teljesen kifejlesszék kockázat csökkentési eljárásaikat és átvegyék a kockázat alapú megközelítést a terrorizmus finanszírozásának területén is. Jelen Iránymutatásnak a kockázat alapú megközelítés átvételére vonatkozó részei tehát a 40.-44. pontban kifejtettekkel és az ott írt esetleges konzultáció eredményeinek megfelelıen értelmezendık.
17
A kockázat alapú megközelítéshez főzött korlátozások
45. Meghatározott körülmények bekövetkezése esetén a kockázat alapú megközelítés nem vagy csak korlátozottan alkalmazható. Egyes esetekben a kockázat alapú megközelítés nem alkalmazható az eljárások vagy követelmények teljesítésének kezdeti szakaszában, további szakaszaiban azonban igen. A kockázat alapú megközelítés ilyen jellegő korlátozásaira általában a meghatározott más lépéseket elıíró jogi vagy szabályozási követelmények miatt kerülhet sor.
46. Azokban az országokban, amelyek vagyonelkobzást vagy zár alá vételt írnak elı, ezt az érintett személyekkel vagy szervezetekkel szemben kockázat értékeléstıl mentesen kell megvalósítani. A zár alá vétel kötelezettsége ugyanis abszolút és nem képezheti kockázat alapú eljárás részét. Ehhez hasonlóan, ahol az esetleges gyanús ügylet kiszőrése kockázat alapú eljárásban történik, a már azonosított gyanús ügylettel kapcsolatos bejelentési kötelezettség teljesítése sem képezheti kockázat alapú mérlegelés tárgyát.
47. Az ügyfél átvilágítás több összetevıbıl áll: ide tartozik ügyfél azonosítása, a személyazonosság igazoló ellenırzése, a tényleges tulajdonos azonosítása, az ügylet azonosítására vonatkozó információk összegyőjtése, valamint az ügyfél adatváltozásainak és az ügyleti kapcsolatnak a folyamatos figyelemmel kísérése. Ezek közül az ügyfél azonosítása és a személyazonosság igazoló ellenırzése a kockázat alapú megközelítés alkalmazása nélkül történik. A többi összetevı tekintetében azonban a megfelelıen alkalmazott kockázat alapú megközelítés lehetıvé teszi a szükséges információk körének és mennyiségének meghatározását és a szükséges minimum követelményeknek megfelelı eljárások kialakítását. E meghatározást követıen azonban az ügyfél átvilágítás alapjául szolgáló okiratok és az ügylet azonosításra vonatkozó dokumentumok megırzése már szintén kívül esik a kockázat alapú megközelítés alkalmazhatósági körén.
48. Az egyes országok lehetıvé tehetik a jogi hivatások gyakorlói számára, hogy csökkentett vagy egyszerősített eljárásokat alkalmazzanak akkor, ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának kockázata alacsonyabb. Ezek azonban nem szükségszerően vonatkoznak az ügyfél azonosítás valamennyi szegmensére. Ahol ezek a kivételek meghatározott feltételek esetén alkalmazhatók, szükséges annak igazolása is, hogy a feltételek fennállnak, amennyiben pedig a kivételek alkalmazása értékhatártól függ, olyan intézkedéseket is alkalmazni kell,
18
amelyek alkalmasak az értékhatár megkerülését lehetıvé tevı felosztás megakadályozására. Az ügyfél azonosításához kapcsolódó mögöttes információk, mint az ügyfél tartózkodási helye, szükséges lehet a kockázat megfelelı értékeléséhez. Ez ismétlıdı eljárást jelent: az ügyfélrıl beszerzett elsıdleges információk meghatározzák, hogy kell-e további lépéseket tenni, sok esetben pedig a figyelemmel kísérés szolgál további információkkal.
49. A folyamatos figyelemmel kísérés néhány formája szükséges a szokatlan és emiatt gyanús ügyletek észleléséhez. Alacsony kockázatú ügyfelek esetében is szükséges a folyamatos figyelemmel kísérés annak érdekében, hogy az ügyletek megfelelnek-e az eredetileg megállapított alacsony kockázati profilnak és amennyiben már nem, kiegészítı eljárás szükséges az ügyfél kockázati besorolásának módosításához. Egyes ügyfelek esetében a kockázat kizárólag a kapcsolat kialakítását követıen állapítható meg. Emiatt a helyesen kialakított kockázat alapú megközelítésnek része az ügyféllel kapcsolatos ügyletek megfelelı figyelemmel kísérése; itt kell azonban megemlíteni azt is, hogy nem alkalmazható minden ügyfél és ügylet folyamatos figyelemmel kísérése azonos módon. Annál is inkább, hiszen amennyiben pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozásának gyanúja merül fel, ez egybıl a legmagasabb kockázati szintet és fokozott intézkedéseket jelent az adott ügyfél vonatkozásában függetlenül értékhatártól vagy az ügyfélre egyébként alkalmazható kivételektıl. A jogi hivatások gyakorlói és ügyfeleik közötti kapcsolat jellegébıl kiindulva a leghatékonyabb formája a folyamatos figyelemmel kísérésnek a körültekintı és kockázattudatos megfigyelés. Ezt azt kívánja meg a jogi hivatások gyakorlóitól, hogy e sajátosságokat éberen tartsák szem elıtt a folyamatos figyelemmel kísérés és a képzés során.
A kockázat alapú felügyelet megkülönböztetése a kockázat alapú belsı szabályzatoktól és eljárásoktól
50. A kockázat alapú belsı szabályzatokat és eljárásokat meg kell különböztetni a felügyeletet ellátó szervek és önkormányzattal rendelkezı testületek kockázat alapú felügyeleti ellenırzésétıl. Általános elvként fogalmazható meg, hogy a felügyeleti eljárásokat az egyes tevékenységekben megjelenı kockázatoknak megfelelıen kell kialakítani. A felügyeletet ellátó szervek és önkormányzattal rendelkezı testületek által kialakított módszertant az ellenırzött tevékenységbıl kiindulva, a kockázati profilra és a belsı ellenırzési környezetre tekintettel úgy kell kialakítani, hogy az egyes tevékenységek összehasonlítása is megtörténhessen. A módszertannak alapvetıen figyelemmel kell lennie arra, hogy a jogi
19
hivatás gyakorlója és ügyfele közti kapcsolat gyakran folyamatos jellegő. A módszertan egyes elemeit folyamatosan frissíteni kell annak érdekében, hogy reagálni tudjon az egyes tevékenységek
vonatkozásában
fennálló
kockázatok
természetére,
nagyságára
és
jelentıségére. Ezeket a prioritásokat szem elıtt tartva a felügyeletet ellátó szerveknek és önkormányzattal rendelkezı testületeknek a felügyelet és ellenırzés során a figyelmüket elsısorban azokra tevékenységekre kell irányítaniuk, amelyek a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása szempontjából magas kockázatúnak minısülnek.
51. Megjegyzendı azonban, hogy a felügyeletet ellátó szervek és önkormányzattal rendelkezı testületek munkája során a prioritások meghatározásánál figyelembe vett tényezık nem alapulhatnak kizárólag a kifejtett tevékenységben rejlı kockázaton, hanem ki kell terjedniük ezen kockázatokra tekintettel kialakított kockázat kezelési rendszereknek a hatékonyságára és minıségére is.
52. Miután a felügyeletet ellátó szervek és önkormányzattal rendelkezı testületek a jogi hivatások gyakorlói által alkalmazott kockázat kezelési rendszerek minıségét értékelték, ésszerőnek mutatkozik, hogy ez az értékelés legalább részben felhasználható legyen a pénzmosás és terrorizmus finanszírozási kockázatok értékeléséhez az egyes irodák számára.
Összegzés: A kockázat alapú megközelítés megjelenése a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása ellen nemzeti szinten: alapvetı feltételek a hatékony alkalmazáshoz • • • • •
A jogi hivatások gyakorlóinak, felügyeletet ellátó szerveknek és önkormányzattal rendelkezı testületeknek hozzáféréssel kell rendelkezniük a fenyegetésekkel kapcsolatos megbízható és naprakész információkhoz. Megfelelı hangsúlyt kell helyezni a törvényhozás, végrehajtó szervek, szabályozó testületek, és a magánszektor közötti együttmőködésre. Az illetékes hatóságoknak hangsúlyozniuk kell, hogy a kockázat alapú megközelítés nem alkalmas valamennyi kockázat semlegesítésére. Az illetékes hatóságoknak olyan szabályozási környezetet kell kialakítaniuk, hogy a jogi hivatások gyakorlóinak ne kelljen tartaniuk a felügyeleti szankcióktól akkor, ha megfelelı belsı rendszereket és ellenırzést alkalmaznak. A felügyeletet ellátó szervek és/vagy önkormányzattal rendelkezı testületek ellenırzéssel foglalkozó munkatársainak a kockázat alapú megközelítést megfelelıen kell ismerniük úgy a felügyeletet ellátó szervek és önkormányzattal rendelkezı testületek munkáját, mint a jogi hivatások gyakorlóit illetıen.
20
II. RÉSZ: IRÁNYMUTATÁS A HATÓSÁGOK SZÁMÁRA
1. Fejezet: A kockázat alapú megközelítés kialakításának alapelvei
53. A kockázat alapú megközelítés alkalmazása lehetıvé teszi, hogy a felügyeleti hatóságok, önkormányzattal rendelkezı testületek és a jogi hivatások gyakorlói forrásaikat a leghatékonyabban használjál fel. Jelen fejezet azt az öt alapelvet ismerteti, amelyeket az egyes országoknak figyelembe kell venniük, amikor a jogi hivatások gyakorlói számára alkalmazható kockázat alapú megközelítést dolgoznak ki. Ezek az alapelvek egyben a megfelelı gyakorlat kereteinek is tekinthetık.
54. A Jelen Irányelvben meghatározott öt alapelv célja, hogy elısegítse az egyes országok PM/TF elleni rendszereinek fejlesztését. Az alapelvek nem kötelezı jellegőek, alkalmazásuk során körültekintıen, és az adott országban a jogi hivatások gyakorlóira irányadó szabályozásra valamint az általuk teljesítendı kötelezettségekre tekintettel kell eljárni.
Elsı alapelv: A nemzeti kockázat felmérése, a fenyegetések és a veszélyeztetett területek feltárása valamint a válaszlépések.
55. A kockázat alapú megközelítés sikeres átvétele a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben a fenyegetések és a veszélyeztetett területek megfelelı feltárásán alapul. A kockázat alapú megközelítés nemzeti szinten megvalósuló bevezetését nagymértékben elısegíti az adott országgal kapcsolatos kockázatok feltárása. Ez alapulhat nemzeti kockázat felmérésen, amely elısegíti a kockázatok azonosítását.
56. A nemzeti kockázat felmérésnek az egyes országokban irányadó körülményekhez kell igazodniuk. Az egyes országok kockázatokkal kapcsolatos döntései és a nemzeti felmérés eredményeinek gyakorlati átvételére irányuló intézkedései a felügyeleti szervek és önkormányzattal rendelkezı testületek struktúrájánál, valamint a NPVH gyakorlóinak – ideértve a jogi hivatások gyakorlóit is – jellegzetességeinél fogva egyediek lesznek. A nemzeti felmérés nem feltétlenül meghatározott eljárás vagy dokumentum formájában valósul meg. A kívánt eredménye azonban az, hogy a források és a felelısség megosztása nemzeti
21
szinten a kockázatok átfogó és idıszerő felmérésén alapul. Ennek legmegfelelıbb eléréséhez a felügyeleti hatóságoknak és az önkormányzattal rendelkezı testületeknek a magán szektorral való egyeztetés mellett figyelembe kell venniük azokat a kockázat alapú megközelítés jogi hivatásbeli személyek átvételébıl adódó hatásköri és egyéb korlátozásokat és valamennyi, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása szempontjából kiszolgáltatottabb területekre vonatkozó információt.
Második
alapelv:
A
kockázat
alapú
megközelítés
alkalmazását
elısegítı
jogi/szabályozási keretek
57. Az egyes országoknak figyelembe kell venniük, hogy a jogi és szabályozási kereteik alkalmasak-e a kockázat alapú megközelítés alkalmazásához. Amennyiben megfelelı, úgy a kötelezettségeket a nemzeti kockázat felmérés eredményeire tekintettel kell megállapítani.
58. A kockázat alapú megközelítés nem helyettesítheti a NPVH gyakorlóira – és a jogi hivatások gyakorlóira megállapított kötelezettségeket. A kockázat alapú megközelítés azonban bizonyos fokú rugalmasságot ad a jogi hivatások gyakorlói számára abban, hogy belsı szabályzataikat és eljárásaikat saját kockázat felmérésükre tekintettel állapíthassák meg. Ezáltal, a jogi hivatások gyakorlói által a szabványok szerint tejesített kötelezettségek további intézkedésekkel az egyéni kockázati szintnek megfelelıen alakíthatók vagy módosíthatók. Az a tény, hogy a belsı szabályzatok és eljárások a különbözı tevékenységek, ügyfelek és földrajzi elhelyezkedés alapján igazíthatók a kockázati szintnek megfelelıen nem jelentheti azt, hogy a belsı szabályzatokat és eljárásokat nem kell egyértelmően megállapítani.
59. A PM/TF elleni minimum követelményeknek a kockázat alapú megközelítéssel együtt kell érvényesülniük. Így az kockázattal egyeztetett ésszerő minimum elvárásokból kell a kockázat alapú PM/TF elleni követelményeknek kiindulnia. Ezen elvárásoknak pedig inkább az elérni kívánt célt (korábbi példán alapuló megelızést, feltárást, és amennyiben az adott országban követelmény, a gyanús ügylet bejelentését) kell szolgálniuk, mint minden ügyfélre tisztán mechanikusan alkalmazandó jogi és szabályozási követelményt. Az önkormányzattal rendelkezı testületeknek a jogi hivatások gyakorlóit segíteniük kell az ilyen elvárások kifejlesztésében.
22
Harmadik alapelv: A kockázat alapú megközelítés alkalmazását támogató ellenırzési keretek kialakítása
60. Egyes országokban az önkormányzattal rendelkezı testületeknek meghatározó szerepe van a jogi hivatásbeli személyek szabályozásában, amely alapvetı alkotmányos elveken is alapulhat. Bizonyos önkormányzattal rendelkezı testületek jogosultak tagjaikkal szembeni vizsgálatra, e hatáskör azonban egyes országokban a belsı szabályzatok és eljárások felülvizsgálatára korlátozódik és nem egyes ügyekre vagy ügyfelekre. Az önkormányzattal rendelkezı testületek - jogosultságaiktól és felelısségüktıl függıen – megkönnyíthetik a jogszabályoknak való megfelelést a jogi hivatások gyakorlói számára és/vagy iránymutatást dolgozhatnak ki a pénzmosással kapcsolatban. Egyes országok az önkormányzattal rendelkezı testületeknek kormányzati vagy egyéb szabályozásból adódó PM/TF elleni program részletesebb
vizsgálatát teszik lehetıvé.
Lehetıvé kell tenni, hogy az
önkormányzattal rendelkezı testületek a nemzeti PM/TF elleni szabályozó testületekkel együttmőködjenek. Az egyes országoknak biztosítaniuk kell a megfelelı forrásokat az önkormányzattal rendelkezı testületeknek, a PM/TF elleni szabályozás által rájuk rótt feladataik ellátásához. Bizonyos esetekben, a 12. Ajánlásban megállapított tevékenységeket is kifejtenek a jogi hivatások gyakorlói, amelyeknek felügyeletét ugyancsak megkívánja a nemzeti jog az illetékes hatóságoktól.
61. Ahol lehetséges, a felügyeleti szerveknek és önkormányzattal rendelkezı testületeknek a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni eljárások ellenırzése során is alkalmazniuk kell a kockázat alapú megközelítést. Ennek a jogi hivatások gyakorlói által gyakorolt tevékenységek és az ennek során felmerülı kockázatok teljes és átfogó felmérésén kell alapulnia. A felügyeleti szerveknek és önkormányzattal rendelkezı testületeknek a forrásaikat a jogi hivatások gyakorlói által végzett tevékenységekben mutatkozó kockázatokról végzett átfogó értékelésüknek megfelelıen kell priorálniuk.
62. A PM/TF elleni feladatokon kívül egyéb feladatokat is ellátó felügyeleti szerveknek és önkormányzattal rendelkezı testületeknek ezeket a kockázatokat az egyéb kötelezettségekbıl adódó kockázatok értékelése mellett szintén számításba kell venniük.
63. Az ilyen kockázat értékelés segítségére lehet a felügyeleti szerveknek és önkormányzattal rendelkezı testületeknek abban, hogy hol rendeljen forrásokat az ellenırzési programjához
23
szem elıtt tartva azt, hogy a legkisebb ráfordítás mellett érje el a legnagyobb hatékonyságot. A kockázat értékelés arra az eredményre is vezethet, hogy a felügyeleti szervnek és/vagy önkormányzattal rendelkezı testületeknek nincsenek megfelelı forrásai arra, hogy a kockázatokat kezelni tudja. Ilyen esetben felügyeleti szerveknek és önkormányzattal rendelkezı testületeknek – a lehetıségekhez képest - további forrásokat kell igényelnie vagy az elfogadhatatlanul fennmaradó kockázatok kezelésére és csökkentésére szolgáló egyéb eljárásokat kell elfogadnia.
64. A kockázat alapú megközelítés ellenırzéssel kapcsolatos alkalmazása a felügyeleti szervek és önkormányzattal rendelkezı testületek munkatársaitól alapelveken nyugvó döntéseket kíván, hasonlóan ahhoz, ami a jogi hivatások gyakorlóinak munkatársaitól elvárható lenne. Ezek a döntések meghatározzák a pénzmosás és a terrorizmus elleni intézkedések megfelelıségét. Ennek érdekében a felügyeleti szerveknek és önkormányzattal rendelkezı testületeknek ki kell alakítaniuk a munkatársak képzésének legmegfelelıbb módját a kockázat alapú megközelítés ellenırzés során történı legmegfelelıbb gyakorlati alkalmazása érdekében. A munkatársakat a kockázat alapú megközelítés általános elveirıl, az alkalmazás lehetséges módszereirıl, valamint a nemzeti szintő kockázat felmérésben sikeresen megjelenı kockázat alapú megközelítésrıl megfelelı tájékoztatással kell ellátni.
Negyedik alapelv: A fıbb résztvevık azonosítása és a következetesség biztosítása
65. Az egyes országoknak azonosítaniuk kell a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben a kockázat alapú megközelítés átvételének fıbb résztvevıit. Ezek országonként eltérést mutatnak. Megfontolást igényel a felelısségek megosztása ezen résztvevık között csakúgy, mint az információk leghatékonyabb megosztásának módja. Például figyelemmel kell lenni arra, hogy mely testület vagy testületek a legalkalmasabbak arra, hogy iránymutatást dolgozzanak ki a jogi hivatások gyakorlói számára a kockázat alapú megközelítés PM/TF elleni küzdelemben történı alkalmazásához.
66. A lehetséges résztvevık felsorolása a következı: •
Állami szervek – Ide sorolható a törvényhozás, végrehajtás és bírói hatalom
•
Végrehajtás egyes szervei – Ide sorolható a rendırség, vámhatóság és hasonló szervezetek
24
•
A pénzügyi információs egység (FIU) és hasonló szervezetek
•
Kijelölt felügyeleti szervek és önkormányzattal rendelkezı testületek (különösen a kamarák)
•
A magánszféra – Ide sorolhatók a jogi hivatások gyakorlói, ügyvédi irodák, nemzeti, regionális és helyi szakmai szervezetek és kamarák
•
A társadalom - A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása ellen tett intézkedések végsı soron a jogkövetı társadalom érdekét szolgálják. Ezen intézkedések azonban ugyanakkor kötelezettségeket keletkeztetnek az ügyfelek és a jogi hivatások gyakorlói számára egyaránt.
•
Egyéb résztvevık – Ide olyan résztvevık sorolhatók, akik helyzetüknél fogva hozzájárulhatnak a kockázat alapú megközelítés megerısítéséhez, úgy mint a média és tudományos akadémiák.
67. A résztvevık közül nyilvánvalóan az állami szervek képesek leginkább hatást gyakorolni az egyéb résztvevıkre. Tekintet nélkül azonban a befolyás mértékére, helyzetüknél fogva az állami szervek vannak abban a helyzetben, hogy felmérjék, a résztvevık hogyan ösztönözhetık a pénzmosás és terrorizmus elleni fellépés támogatására.
68. További eleme az állami szerepvállalásnak, hogy beszerezze a kijelölt felügyeleti hatóságoktól a kockázat alapú megközelítéssel kapcsolatos ismereteiket. Ez az érintett hatóságok bevonásával a következı kérdésekkel kapcsolatos egyértelmő és következetes megállapításokat jelent: •
A jogi hivatások gyakorlóitól elvárható, hogy belsı rendszereik és eljárásaik kialakításában tekintettel legyenek az alacsonyabb vagy a magasabb kockázatra ameddig ez ésszerőnek mutatkozik. Vannak azonban a kockázati szinttıl függetlenül teljesítendı minimum jogi és szabályozási követelmények, mint az ügyfél átvilágítás minimum követelményei.
•
Tekintettel kell lenni arra, hogy a jogi hivatások gyakorlóinak a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának észlelésére és távol tartására tett intézkedései bizonyos esetekben szükségszerően korlátozottak és a kockázati tényezıkkel kapcsolatos információk nem minden esetben tökéletesek, illetve ingyenesen hozzáférhetık.
25
Emiatt lennie kell olyan szabályozási és ellenırzési elvárásoknak, amelyeket a jogi hivatások gyakorlói célul tőzhetnek ki a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelızése érdekében. A jogi hivatás gyakorlóját ugyanis a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelızése érdekében tett jóhiszemő és megfontolt lépései, jól dokumentált döntései ellenére is felhasználhatják a bőnözık. •
Tekintettel kell lenni továbbá arra is, hogy nem minden magas kockázatot jelentı helyzet azonos és emiatt nem minden esetben alkalmazható ugyanolyan formában a fokozott ügyfél azonosítás sem.
Az ötödik alapelv: A köz- és magánszféra közötti információcsere
69. A köz- és magánszektor közötti információcsere az adott ország pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni stratégiájának nélkülözhetetlen része. Bizonyos esetekben lehetıvé teszi, hogy a magánszektor a korábban állami szervektıl beszerzett információkkal lássa el a felügyeleti szerveket és önkormányzattal rendelkezı testületeket. Olyan országokban, ahol az önkormányzattal rendelkezı testületek szabályozzák és ellenırzik a jogi hivatások gyakorlóinak PM/TF elleni megfelelıségét, az önkormányzattal rendelkezı testületek az adott ország pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni stratégiájához is jól hasznosítható információkhoz jutnak. Az ilyen információkon alapuló eredmények – amennyire ezt az adott ország jogi, szabályozási keretei lehetıvé teszik – a kijelölt felügyeleti hatóságok számára is hozzáférhetıvé tehetık.
70. Az állami hatóságoknak, akár a végrehajtó hatalom szerveinek, kijelölt felügyeleti hatóságoknak vagy egyéb testületeknek kiváltságos hozzáférésük van olyan információkhoz, amelyek segíthetik a jogi hivatások gyakorlóit abban, hogy a pénzmosás és terrorizmus elleni fellépés során alkalmazott kockázat alapú megközelítés gyakorlásában megalapozott döntéseket hozzanak. A jogi hivatások gyakorlói pedig jobban képesek felmérni az ügyfeleik jogi szükségleteit. Kívánatos tehát, hogy a köz- és magánszféra szervezetei együttesen dolgozzanak azon információk azonosításán, amelyek a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni fellépés szempontjából értékesek és közösen fordítsanak forrásokat arra, hogy ezek az információk miként oszthatók meg idıbeli és hatékonysági alapon.
26
71. A hatékonyság érdekében a köz- és magánszektor közti információcserét az állami szervek között mőködtetni kell. A pénzügyi információs egységként mőködı hatóságoknak, a kijelölt felügyeleti hatóságoknak és a végrehajtó hatalom más szerveinek meg kell osztaniuk az információkat, az eredményeket, az azonosított veszélyeztetett területeket illetıen annak érdekében, hogy a magánszektor számára megfelelı információkat tudjanak szolgáltatni. Valamennyi félnek szem elıtt kell tartania a hatóságok által kezelt szenzitív információk kiszivárgása elleni biztosítékokat a vonatkozó jogi és egyéb szabályok értelmében.
72. Az érintett résztvevıknek folyamatos párbeszédet kell fenntartaniuk, hogy a pénzmosás és a terrorizmus elleni fellépés szempontjából hasznosnak bizonyult információk valamennyiük elıtt ismertek legyenek. A köz- és magánszektor között valószínősíthetıen hasznos a következı típusú információk megosztása, amennyiben azok elérhetık: •
Az adott országra vonatkozó kockázat felmérés.
•
Tipológiák és felmérések arra vonatkozóan, hogy a pénzmosás elkövetıi milyen módon használják fel tevékenységükhöz a NPVH gyakorlóit és a jogi hivatások gyakorlóit.
•
A gyanús ügyletekrıl és egyéb hasonló jelentésekrıl rendelkezésre álló adatok.
•
Célhoz kötött hírszerzési adatok. Bizonyos esetekben az adott ország jogi és szabályozási kereteinek megfelelıen és megfelelı biztosítékok mellett az egyes hatóságok célhoz kötötten bizalmas adatokat osztanak meg a jogi hivatások gyakorlóival.
•
Egyes országok, személyek és szervezetek, amelyek vagyonát vagy ügyleteit zár alá vették illetve felfüggesztették.
73. Az állami szerveknek hangsúlyozniuk kell a jogi hivatások gyakorlói számára, hogy a megosztásra alkalmasnak tartott információ tájékoztató jellegő és nem helyettesíti a jogi hivatások gyakorlóinak saját döntéseit. Az egyes országok dönthetnek például úgy is, hogy nem alkotnak országos szintő listát az alacsony kockázatúnak minısíthetı ügyfelekrıl. Az állami szervek dönthetnek úgy, hogy az információ megosztás mindössze egy elem a jogi hivatások gyakorlóinak döntési folyamatában a számukra hozzáférhetı egyéb információk mellett.
27
Második fejezet: A kockázat alapú megközelítés végrehajtása
Kockázatfelmérés a nemzeti prioritások informálásához
74. A kockázat alapú megközelítésnek erıs alapokon kell nyugodnia: elsıdlegesen a kockázatok megfelelı feltárása érdekében kell erıfeszítéseket tenni. Ennek érdekében a kockázat alapú megközelítésnél a fenyegetések értékelésébıl kell kiindulni. Ez a kockázat alapú megközelítés alkalmazásának valamennyi szintjén, így országos és a jogi hivatások gyakorlóinak/irodák szintjén is igaz. Az adott ország megközelítésének az országra irányadó kockázatok feltárása érdekében tett erıfeszítések eredményén kell alapulnia. Ez jelenti a „nemzeti kockázat értékelést”.
75. A nemzeti kockázat értékelést olyan alapvetı háttér információk győjteményeként kell kezelni, amely biztosítja a kijelölt felügyeleti hatóságok, a végrehajtó hatalom egyes szervei, a pénzügyi információs egységként mőködı hatóság, a pénzügyi intézmények és a NPVH gyakorlói számára, hogy a források és a felelısség nemzeti szinten történı elosztása következetes, gyakorlati szempontú és naprakész kockázat felmérésen alapul.
76. A nemzeti kockázat értékelést az adott országban irányadó körülményekre tekintettel kell kialakítani a végrehajtását és a következtetéseket illetıen is, az egyes országoknak azonban szem elıtt kell tartaniuk azt is, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása gyakran nemzetközi jelleget ölt, így az erre vonatkozó információk szintén értékesek lehetnek a nemzeti kockázat értékeléshez. Egy adott országban a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázatát befolyásoló tényezık a következık lehetnek: •
Politikai környezet.
•
Jogi környezet.
•
Az ország gazdasági szerkezete.
•
Kulturális tényezık és a civil társadalom.
•
A bőnözıi aktivitás eredete, területe és koncentrációja.
•
A pénzügyi szolgáltatások kiterjedése és összetétele.
28
•
A pénzügyi szervezetek és a NPVH tulajdoni szerkezete.
•
A NPVH gyakorlói és a jogi hivatások gyakorlói által kifejtett tevékenység kiterjedése és jellege.
•
A pénzügyi szervezetek és a NPVH gyakorlói valamint a gazdaság egyéb szereplıi közti szervezet irányításra vonatkozó megállapodások.
•
A fizetési rendszerek jellege és a készpénz alapú ügyletek gyakorisága.
•
A pénzügyi szektor és a NPVH valamint az ügyfeleik mőködésének földrajzi megoszlása.
•
A pénzügyi szektor és a NPVH szolgáltatásainak jellege.
•
A pénzügyi szektor és a NPVH ügyfeleinek jellege.
•
A bőncselekmények jellege.
•
Az adott országban bőncselekménnyel elıállított pénzösszeg nagysága.
•
A külföldön elkövetet bőncselekménybıl származó és az adott országban átmosott pénzösszeg nagysága.
•
A legális gazdaság érintett szektorai.
•
A feketegazdaság különbözı területei.
77. Az egyes országoknak meg kell fontolniuk, hogy a pénzmosás és terrorizmus finanszírozási kockázatok felmérésének nemzeti szinten mi a legmegfelelıbb módja. Ezzel kapcsolatos kérdések lehetnek: Milyen testület vagy testületek vonhatók be a felmérésbe? Mennyire formálisan kell végrehajtani a felmérést? Lehetséges-e a felügyeleti szervek és önkormányzattal rendelkezı testületek álláspontjának nyilvánosságra hozatala? Ezeket a kérdéseket a kijelölt felügyeleti szerveknek és önkormányzattal rendelkezı testületeknek meg kell fontolniuk.
78. A kívánt eredmény az, hogy források és a felelısség nemzeti szintő elosztása következetes és naprakész kockázatfelmérésen alapuljon. Ennek érdekében a kijelölt felügyeleti szerveknek és önkormányzattal rendelkezı testületeknek biztosítaniuk kell a NPVH gyakorlói és a jogi hivatások gyakorlói számára a felmérés megvalósításához és az azonosított kockázatok csökkentése érdekében bevezetett eljárások kialakításához szüksége információkat.
29
79. A kockázat alapú megközelítés kialakítása és mőködtetése döntéseket igényel. Ezen döntéseknek megfelelı tájékoztatáson kell alapulniuk. Ez azt jelenti, hogy a hatékonyság érdekében a döntéseknek információ alapúnak kell lenniük – ideértve a hírszerzési adatokat is, amennyiben lehetséges. Arra kell törekedni, hogy a kockázat értékelés pontos és új információkon alapuljon. Az állami szervek a végrehajtás egyes szerveivel, a pénzügyi információs egységként mőködı hatósággal valamint a kijelölt felügyeleti szervekkel és önkormányzattal rendelkezı testületekkel fenntartott együttmőködésük révén megfelelı helyzetben vannak ahhoz, hogy ismereteiket és gyakorlati tapasztalataikat hasznosítani tudják az adott ország kockázat alapú megközelítésének kialakítása és fejlesztése érdekében. Értékeléseik azonban nem lehetnek állandóak, hanem a körülmények változásától és a fenyegetettségek fejlıdésétıl függıen idırıl idıre változniuk kell. Ennek érdekében az egyes országoknak meg kell könnyíteniük a különbözı testületek közötti információ áramlást, hogy a tájékoztatáshoz való hozzáférés elıl elháruljanak az intézményi akadályok.
80. Akármilyen formában valósul is meg, a kockázatok nemzeti értékelése azon eljárásokkal együtt, amelyek e kockázatok csökkentésére hivatottak tájékoztatni a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni forrásokat illetıen, egyéb vonatkozó állami célkitőzéseket is figyelembe véve. Szintén eligazítást ad arra vonatkozóan, hogy ezek a források hogyan oszthatók meg a leghatékonyabban a közszféra különbözı testületei és az önkormányzattal rendelkezı testületek között, valamint ezek hogyan használhatók fel a leghatékonyabb módon.
81. A nemzeti kockázat értékelés amellett, hogy a kijelölt felügyeleti szerveknek és önkormányzattal rendelkezı testületeknek segít a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépésre szánt források elosztásában, egyben a döntéshozókat is tájékoztatja az azonosított kockátoknak megfelelı szabályozási rendszer átvételének legjobb stratégiáiról. A kockázatok ellen tett túlzott erıfeszítések károsak és nem vezetnek eredményre, a jogi hivatások gyakorlóit pedig szükségtelen kötelezettségeknek teszik ki. Ezzel szemben a gyengébb erıfeszítések révén nem lehet a társadalmat megvédeni a bőnözık és terroristák általi fenyegetésektıl. A kockázatok nemzeti szintő helyes értékelése segíti tehát e veszélyek elhárítását.
30
A PM/TF elleni követelményeknek való megfelelést és ellenırzést szolgáló hatékony rendszerek – Általános elvek
82.
A FATF 24. Ajánlása elıírja, hogy a jogi hivatások gyakorlóinak a PM/TF elleni
követelményeknek való megfelelıséget és ellenırzést biztosító hatékony rendszereknek alárendelten kell mőködniük. A rendszer hatékonyságának meghatározásakor az adott szektort érintı pénzmosási és terrorizmus finanszírozási kockázatot kell figyelembe venni. Meg kell határozni a jogi hivatások gyakorlóinak megfelelıségért és ellenırzéséért felelıs kijelölt felügyeleti szervet vagy önkormányzattal rendelkezı testületet; és ennek a szervnek vagy önkormányzattal rendelkezı testületnek megfelelı jogosítványokat és forrásokat kell biztosítani a feladatai ellátásához, amely magában foglalja az ellenırzéshez és szankcionáláshoz való jogot is.
Az elfogadható szintő kockázat meghatározása
83. A PM/TF kockázatot alapvetıen belsı és külsı kockázati tényezık befolyásolják. Ennek megfelelıen a kockázati szintet fokozhatják belsı kockázati tényezık, úgy mint a megfelelıségre fordított elégtelen források, nem megfelelı kockázati eljárások, és felsı vezetés nem megfelelı bevonása a kockázatértékelési folyamatba. Külsı kockázatok pedig eredhetnek
harmadik
személyekkel
és/vagy
politikai
és
közszférával
kapcsolatos
fejleményekbıl.
84. Az I. Részben írtaknak megfelelıen minden tevékenység hordoz kockázati elemet. A kijelölt felügyeleti szervek és önkormányzattal rendelkezı testületek nem tilthatják meg a jogi hivatások gyakorlói számára, hogy magas kockázatú ügyfelek részére fejtsenek ki tevékenységet. A jogi hivatások gyakorlóinak azonban a jelen vagy egyéb iránymutatás segítségével körültekintıen kell azonosítaniuk a kockázatokat, amelyek a magas kockázatú ügyfelek részére kifejtett tevékenységgel járnak. A kockázat alapú megközelítés nem alkalmazható amennyiben a vonatkozó jogszabályok megtiltják a jogi hivatások gyakorlói számára, hogy eljárjanak.
85. Ez azonban nem zárja ki alapvetı minimum követelmények kialakítását. A FATF 5. Ajánlása például (amely a jogi hivatások gyakorlóira az 5. Ajánlás 12. Ajánlásba történt beemelése miatt vonatkozik) megállapítja, hogy „amennyiben (a jogi hivatásbeli személy)
31
nem tud megfelelni (az ügyfél azonosítási követelményeknek) nem nyitható meg a számla, nem alakítható ki az üzleti kapcsolat vagy nem teljesíthetı az ügyleti megbízás; illetve meg kell szakítani az üzleti kapcsolatot; és meg kell fontolni a gyanús tranzakció bejelentését az ügyféllel kapcsolatban.” Eszerint a kockázat szintje tart megfelelı egyensúlyt az ügyfél elutasítása mint végsı eszköz, valamint az üzleti kapcsolat elfogadhatatlan vagy nem kellıen csökkentett kockázat mellett történı elfogadása között. Ahogy azonban azt a FATF 16. Ajánlásához főzött Értelmezı rendelkezés is tartalmazza, a bejelentési követelmények körében az egyes országok határozzák meg, hogy mely ügyek tartoznak a szakmai titoktartás és a jogi hivatások gyakorlóit érintı kivételek körébe. 5
86. Ahol a jogi hivatások gyakorlói alkalmazzák a kockázat alapú megközelítést, a kijelölt felügyeleti szerveknek és önkormányzattal rendelkezı testületeknek meg kell követelniük, hogy a jogi hivatások gyakorlói hatékony belsı szabályzatot, programot, eljárást és rendszert alakítsanak ki a kockázatok csökkentésére, annak elismerése mellett, hogy még hatékony rendszerek által sem észlelhetı szükségszerően valamennyi gyanús ügylet. Szintén biztosítaniuk kell azt, hogy ezek a belsı szabályzatok, programok, eljárások és rendszerek alkalmasak arra, hogy a jogi hivatások gyakorlóit az illegális jövedelemmozgásokba bekapcsolják,
valamint
biztosítaniuk
kell
azt
is,
hogy
eleget
tesznek
nyilvántartási/iratmegırzési és bejelentési kötelezettségüknek (amennyiben szükséges) a nemzeti hatóságok felé a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni fellépés érdekében. A hatékony belsı szabályzatok és eljárások csökkentik a kockázati szintet, azonban várhatóan nem alkalmasak annak teljes kiküszöbölésére. A pénzmosási és a terrorizmus finanszírozási kockázatok értékelése megfelelı döntéseken alapul, ez azonban nem kidolgozott tudomány. A folyamatos figyelemmel kísérés célja a szokatlan vagy gyanús ügyletek kiválasztása a nagyszámú jogszerő ügylet közül; ezenfelül annak megállapítása, hogy mi tekinthetı szokatlannak számos esetben nem egyértelmő, ahogyan a „megszokott” is csak az adott ügyféllel kapcsolatos ügyletek vonatkozásában értelmezhetı. Ezért van kiemelkedı jelentısége a pontos ügyfél profilnak a kockázat alapú rendszerben. Az eljárások alapvetıen a korábbi tipológiákon alapulnak, a bőnözık azonban folyamatosan fejlesztik ezeket, emiatt pedig a korábbiak használhatósága is gyorsan csökken.
5
Ld. az 1. függeléket a bírói testületek ezzel kapcsolatos döntések összegzését illetıen.
32
87. Ezen felül nem minden magas kockázatú helyzet azonos, emiatt pedig nem alkalmazható minden esetben ugyanúgy a fokozott ügyfél azonosítás sem. Ezért a kijelölt felügyeleti szerveknek és önkormányzattal rendelkezı testületeknek meg kell követelniük a jogi hivatások gyakorlóitól, hogy meghatározzák saját kockázati kategóriáikat és ehhez igazodó kockázatcsökkentési intézkedéseket alkalmazzanak. A Harmadik Rész további tájékoztatást ad az speciális kockázati kategóriákról „Iránymutatás a jogi hivatások gyakorlói számára a kockázat alapú megközelítés átvételéhez” címmel.
A kockázat alapú megközelítésnek megfelelı felügyeleti/ellenırzési intézkedések
88. A kijelölt felügyeleti szerveknek és önkormányzattal rendelkezı testületeknek hatékony belsı és külsı felügyeleti programjukkal és saját valamint külsı forrásból származó ismereteik alapján törekedniük kell a veszélyeztetett területek feltárására.
89. A kijelölt felügyeleti szerveknek és önkormányzattal rendelkezı testületeknek felül kell vizsgálniuk a jogi hivatások gyakorlói által PM/TF elleni kockázat értékeléseit, belsı szabályzataikat, eljárásaikat és ellenırzési rendszereiket annak érdekében, hogy átfogó képet alkothassanak a jogi hivatások gyakorlóinak ezzel kapcsolatos gyakorlatáról és az általuk bevezetett kockázatcsökkentési eljárásokról. Ahol lehetséges, a jogi hivatások gyakorlói által illetve számukra végzett értékelések is hasznos információkat szolgáltathatnak. A kijelölt felügyeleti szerv / önkormányzattal rendelkezı testület értékelése a vezetés szükséges korrekciós intézkedések iránti képességérıl és hajlandóságáról szintén meghatározó tényezı. A kijelölt felügyeleti szerveknek és önkormányzattal rendelkezı testületeknek megfelelı lépéseket kell tenniük a hiányosságok megfelelı és rendszeres korrigálása érdekében, figyelemmel arra, hogy a feltárt veszélyeknek jelentıs következményei lehetnek. A rendszeres hibák vagy nem megfelelı eljárások rendkívül komoly következményekkel járhatnak.
90. Azonban megtörténhet, egy elszigetelt magas kockázatú ügylet vagy egy elszigetelt magas kockázatú ügyfélhez kapcsolódó ügyletek feltáratlansága önmagában véve jelentıs, például a kiemelkedı összeg miatt, vagy ahol a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozásának típusa jól ismert, vagy ahol a terv hosszabb ideig feltáratlan maradt. Az ilyen eset jelzi a gyenge kockázatkezelést, a magas kockázatok azonosítására, ellenırzésre, a munkatársak képzésére
33
és belsı eljárásokra vonatkozó szabályozok megszegését és kizárólag a PM/TF elleni követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében tett intézkedéseket igazol.
91. A kijelölt felügyeleti szerveknek és önkormányzattal rendelkezı testületeknek a tevékenységre, ügyfelekre és földrajzi elhelyezkedésre vonatkozó kockázatokkal kapcsolatos ismereteiket a jogi hivatások gyakorlóinak pénzmosás és terrorizmus finanszírozási kockázatok értékelésének felmérésekor fel kell használniuk, hiszen olyan információk birtokában lehetnek, amelyek a jogi hivatások gyakorlói számára nem hozzáférhetık és emiatt a kockázat alapú megközelítés átvételekor és fejlesztésekor sem vehették azokat figyelembe. A kijelölt felügyeleti szervek és önkormányzattal rendelkezı testületek (és egyéb résztvevık) törekedjenek arra, hogy ezen ismereteiket a jogi hivatások gyakorlói számára a kockázatok kezelését segítı iránymutatások készítésékor is felhasználják. Ahol a jogi hivatások gyakorlói az ügyfél azonosítási intézkedések kiterjedését kockázat alapúan határozhatják meg, ezt a kijelölt felügyeleti szervek és önkormányzattal rendelkezı testületek által kiadott iránymutatásokkal összhangban kell megtenniük.
6
A kifejezetten jogi hivatások gyakorlói
számára készített iránymutatások mutatkoznak a leghatékonyabbak. A kockázat alapú megközelítés összefoglalása lehetıvé teszi például olyan estek meghatározását, ahol a jogi hivatások gyakorlói olyan szők kockázati kategóriát alkalmaznak, amely nem alkalmas a fennálló kockázató kockázatok azonosítására, illetve további ügyfél azonosítási intézkedések bevezetése nélkül lehetıvé teszi nagyszámú magas kockázatú ügylet azonosítását.
92. A kijelölt felügyeleti szerveknek és önkormányzattal rendelkezı testületeknek a kockázat alapú megközelítéssel összefüggésben elsıdlegesen arra kell összpontosítaniuk, hogy a jogi hivatások gyakorlóinak PM/TF elleni megfelelısége és kockázat kezelési programja: (a) megfeleljen a minimális szabályozási követelményeknek, és (b) hatékonyan és megfelelıen csökkentik a kockázatokat. Az ellenırzésnek nem az a célja, hogy megtiltsa a kockázatos tevékenységet, hanem az, hogy határozottan kijelenthetı legyen, hogy a jogi hivatások gyakorlói hatékonyan és kielégítıen implementálták a megfelelı kockázat csökkentési stratégiákat. Amikor az érintett hatóságok intézkedéseket tesznek (ideértve büntetések és egyéb szankciók alkalmazását) figyelembe kell venniük és alaposan meg kell fontolniuk azokat a döntéseket, amelyeket a jogi hivatások gyakorlói a kockázat alapú megközelítés átvétele vagy mőködtetése során hoztak, még akkor is, ha ezek a döntések utóbb hibásnak is
6
FATF 5. és 25. Ajánlása, a Módszertan 25.1 és 5.12 kritériumai
34
bizonyultak. Egyes országokban kizárólag az igazságszolgáltatás szervei hivatottak eldönteni, hogy a jogi hivatásbeli személy megfelelı döntések meghozatalára irányuló kötelezettségének eleget tett-e.
93. A FATF 24. Ajánlása szerint a kijelölt felügyeleti szerveknek és önkormányzattal rendelkezı testületeknek megfelelı jogosítványokkal kell rendelkezniük felügyeleti feladataik ellátásához, így ahhoz is, hogy a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni fellépéssel kapcsolatos jogszabályi és egyéb szabályozási kötelezettségeket megsértıkkel szemben megfelelı szankciókat alkalmazhassanak. A pénzbírságok és büntetések nem alkalmazhatók valamennyi szabályozási intézkedésben a PM/TF elleni hiányosságok kiküszöbölése vagy orvoslása érdekében, valamint nem minden ország jogalkotása teszi ezeket lehetıvé. Ezen rendelkezés értelmében azonban az érintett hatóságoknak, az igazságszolgáltatás szerveinek és az önkormányzattal rendelkezı testületeknek felhatalmazással kell rendelkezniük az alapvetı hiányosságokkal szembeni szankciók alkalmazására. Az általános felügyeleti eljárás során gyakran a hiányosságok orvoslására vonatkozó programot is alkalmazni kell.
94. A fenti tényezıkre tekintettel két központi elemre kell épülnie a megfelelı felügyeletnek:
a) A szabályozás átláthatósága
95. A szabályozás átláthatósának kiemelkedı jelentısége van a megfelelı intézkedések végrehajtásakor.
A kijelölt felügyeleti szerveknek
és önkormányzattal rendelkezı
testületeknek fel kell ismerniük, hogy a jogi hivatások gyakorlói saját kockázati döntéseik meghozatalakor figyelembe veszik a szabályozási kötelezettségeket is. Ennek megfelelıen a felügyeleti/ellenırzési feladatokat is ellátó kijelölt felügyeleti szerveknek és önkormányzattal rendelkezı testületeknek átláthatóvá kell tenniük az elvárásokat meg kell fontolniuk az ezek kommunikálásához szükséges megfelelı eljárásokat is. A követelményeket inkább a kívánt eredmények megfogalmazásával, mint részletezett eljárásokkal célszerő megállapítani. Amennyiben az önkormányzattal rendelkezı testületek felelısek a jogi hivatásbeli személyek mőködésének szabályozásáért (ideértve a PM kockázatok szabályozását), illetve a pénzmosással elleni szabályozással kapcsolatos megfelelıség felülvizsgálatáért a tagjaik vonatkozásában vagy egyébként felügyelik a megfelelıségi eljárásokat, az egyes önkormányzattal rendelkezı testület ellenırzésének formáját egyéb eljárási szabályaik és szabályzataik határozzák meg.
35
96. Az elfogadott egyedi eljárásoktól függetlenül a vezérelv a jogszabályi követelmények és szabályzási eljárások tudatossága. Az átláthatóság hiányában végzett ellenırzési intézkedések aránytalannak vagy kiszámíthatatlannak tőnhetnek, amely a jogi hivatások gyakorlói által leghatékonyabban alkalmazott kockázat alapú megközelítést is alááshatja.
b) Általános képzés, a kijelölt felügyeleti hatóságok, önkormányzattal rendelkezı testületek és a végrehajtási szervek munkatársainak képzése
97. Valamennyi önkormányzattal rendelkezı testület, amely részt vesz a jogi hivatások gyakorlóinak vagy szervezetiknek az oktatásában a hatékony kockázat alapú rendszer részeként kezelendı. Ennek keretében a pénzmosási kockázatokkal és veszélyekkel kapcsolatos képzési anyagokat és további iránymutatásokat kell a jogi hivatások gyakorlóinak rendelkezésére bocsátaniuk. Koncentrálva a jogi hivatások gyakorlóinak a képzésére, a kockázat alapú megközelítés pénzmosás elleni hatékonyságára a védelmük érdekében, figyelemmel reális elkövetési módszerekre, különösen azokra, amelyek akaratukon kívüli bevonásukhoz vezethetnek.
98. A kockázat alapú megközelítéssel összefüggésben nem lehetséges annak minden részletre kiterjedı meghatározása, hogy a jogi hivatások gyakorlóinak mit kell tenniük a szabályozási kötelezettségek teljesítése érdekében. Így azt kell alapvetıen megfontolni, hogy hogyan lehet az ellenırzési intézkedéseket kiszámíthatóvá és megfelelıvé tenni. Az ellenırzéssel kapcsolatos felkészítés hatékonyságának rendkívüli jelentısége van a megfelelı és felügyeleti/ellenırzési intézkedések közvetítésében.
99. A képzés lehetıvé teszi a kijelölt felügyeleti szervek és önkormányzattal rendelkezı testületek munkatársai számára, hogy összehasonlító jelleggel értékelhessék a PM/TF elleni rendszereket és eljárásokat. Az értékelésnél nagy jelentısége van a kijelölt felügyeleti szervek és önkormányzattal rendelkezı testületek számára, hogy az egyes irodákra vonatkozó kockázatokat és a tevékenységet figyelembe véve döntsenek a vezetés eljárásairól. A kijelölt felügyeleti szervek és önkormányzattal rendelkezı testületek számára szintén hasznosak lehetnek az összehasonlító értékelések abból a célból, hogy meg tudják ítélni a jogi hivatások gyakorlóinak különbözı szervezeteivel kapcsolatos relatív erısségeket és gyengeségeket.
36
100. A képzésnek ki kell terjednie arra, hogy a kijelölt felügyeleti szervek és önkormányzattal rendelkezı testületek hogyan ítéljék meg a vezetés által végrehajtott megfelelı kockázatcsökkentési intézkedéseket, és képesek legyenek meghatározni, hogy a szükséges eljárásokat és folyamatokat alkalmazzák-e. Amennyiben lehetséges, a képzésnek speciális iránymutatást is tartalmaznia kell. A kijelölt felügyeleti szerveknek és önkormányzattal rendelkezı testületeknek arról is meg kell gyızıdniük, hogy a hatékony kockázatkezelés biztosításához szükséges források rendelkezésre állnak.
101. E kötelezettségek teljesítése érdekében a kijelölt felügyeleti szervek és önkormányzattal rendelkezı testületek ellenırzéssel foglalkozó munkatárainak képzésük révén megfelelı értékelést kell alkotniuk:
i.
A belsı eljárások minıségérıl, ideértve a munkatársak folyamatos képzését, és a belsı ellenırzést, a megfelelıségi és kockázatkezelési funkciókat.
ii.
Arról, hogy a kockázat kezelési belsı eljárások és folyamatok megfelelnek-e a jogi hivatásbeli személy kockázati profiljának és ennek változásához képest rendszeresen módosíthatók-e.
iii.
A
felsı
vezetés
kockázatkezelésrıl
részvételérıl gondoskodtak
a
tekintetben, és
hogy megfelelı
a szükséges
eljárások
és
folyamatok mőködnek.
102. A hatékony kockázat alapú megközelítésben kulcsszerepe van a jogi hivatásbeli személyek PM/TF elleni kérdésekkel kapcsolatos oktatásának. A kijelölt felügyeleti szerveknek az önkormányzattal rendelkezı testületekkel és a jogi hivatásbeli személyek egyéb szervezeteivel együttmőködve ezért meg kell fontolniuk, hogy az oktatási intézmények (egyetemek és jogi képzı intézmények) miként ösztönözhetık arra, hogy a jogi hivatásbeli személyek oktatásába valamennyi szinten a PM/TF elleni jogi szabályozás és a jogi hivatások gyakorlóinak pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni fellépésben betöltött szerepe beépítésre kerüljön.
37
HARMADIK RÉSZ: IRÁNYMUTATÁS A JOGI HIVATÁSOK GYAKORLÓI SZÁMÁRA A KOCKÁZAT ALAPÚ MEGKÖZELÍTÉS ÁTVÉTELÉHEZ
1. fejezet: Kockázati kategóriák
103. A jogi hivatások gyakorlóit érintı pénzmosás és terrorizmus finanszírozási kockázat számos tényezıtıl függ, így a jogi hivatás gyakorlója által végzett tevékenységtıl, az ügyféltıl, az ügyféllel való kapcsolat természetétıl és jellegétıl. A jogi hivatások gyakorlóinak meg kell határozniuk azokat a szempontokat, amelyek a leginkább alkalmasak a lehetséges pénzmosási és amennyiben az általuk végzett tevékenység során a terrorizmus finanszírozása is valószínősíthetıen felmerül, úgy az erre vonatkozó kockázatok feltárására és e szempontok alapján kell átvenniük ésszerő kockázat alapú megközelítést. E szempontok nem kimerítı jellegőek, nem elıírásszerőek, azonban alaposan megfontoltnak, az adott ország sajátos körülményeihez igazodónak és tekintettel kell lenniük az adott országban alkalmazott szabályozásra és egyéb kötelezettségekre.
104. Az egyes ügyfelekkel és ügyfél kategóriákkal valamint az egyes megbízások teljesítésével kapcsolatban azonosított pénzmosási és terrorizmus finanszírozási kockázat lehetıvé teszi a jogi hivatások gyakorlói számára, hogy megállapítsanak és átvegyenek okszerő és arányos intézkedéseket ezen kockázatok csökkentése érdekében. A kockázat értékelés általában az ügyféllel való kapcsolat kezdetekor történik, a jogi hivatások gyakorlói által nyújtott tanácsadás és tevékenységek jellege miatt azonban itt a pénzügyi intézmények által
alkalmazott
automatizált
ügyletazonosítási
rendszerek
nem
alkalmazhatók
eredményesen. Az ügyfelekkel közvetlenül dolgozó jogi hivatásbeli személyek jobb helyzetben vannak az azonosítás és a megbízás jellegében bekövetkezı változások követését illetıen, hiszen hosszabb távú kapcsolatuk során az ügyvéd ismeretei ügyfelérıl és az általa kifejtett tevékenységrıl folyamatosan bıvülnek. A jogi hivatások gyakorlóinak az egyedileg megjelenı kockázatokra kell figyelemmel lenniük, rövid távú ügyfél kapcsolatok – bizonyos körülmények esetén – általában alacsony kockázatot jelentenek (pl. például jogi segítségnyújtás keretében végzett tanácsadás)
105. A folyamatos figyelemmel kísérés mértéke a kialakult kapcsolat természetétıl és intenzitásától függ. A jogi hivatást gyakorló személy a felügyeletet ellátó szervtıl,
38
önkormányzattal rendelkezı testülettıl vagy egyéb hiteles forrásból származó információ birtokában kiigazíthatja az adott ügyfélre vonatkozó kockázat értékelést.
106. A pénzmosási és terrorizmus finanszírozási kockázat különbözı kategóriák segítségével mérhetı. A lehetséges kockázatok egyes kategóriára épülı kockázati terv lehetıvé teszi a jogi hivatások gyakorlói számára, hogy minden ügyfélre a szükséges és arányos kockázat értékelést alkalmazzák. A leggyakrabban használatos kockázati kategóriák: országból ill. földrajzi elhelyezkedésbıl adódó kockázat, ügyféllel kapcsolatos kockázat és a gyakorolt tevékenységbıl eredı kockázat. E kockázati kategóriák jelentısége (egyenként és együttesen is) jogi hivatást gyakorló személyenként ill. irodánként változhat az iroda mérete a végzett tevékenység jellege és kiterjedése miatt. A kritériumok azonban nem kezelhetık elszigetelten. A jogi hivatások gyakorlóinak az általuk végzett tevékenységeknek megfelelıen, ésszerő döntéseik alapján kell felmérniük az egyes kockázati tényezık jelentıségét.
107. A kockázati kategóriáknak nincs általánosan elfogadott rendszere, ezért a jelen Iránymutatás a leggyakrabban alkalmazott kockázati kategóriákat mutatja be. Nincs kizárólagos módszertana a kockázati kategóriák alkalmazásának sem, ezért a cél az, hogy lehetséges kockázatok kezeléséhez egyfajta javasolt keretrendszert adjon.
Országból/földrajzi elhelyezkedésbıl adódó kockázat
108. Nem áll rendelkezésre olyan szempontrendszer, amelyet a felügyeletet ellátó szervek és önkormányzattal rendelkezı testületek vagy a jogi hivatások gyakorlói elfogadtak volna arról, hogy egy meghatározott ország vagy földrajzi térség (beleértve a területén elhelyezkedı országokat és az ott tevékenységüket kifejtı jogi hivatásbeli személyeket) mikor jelent kiemeltebb kockázatot. Az országgal kapcsolatos kockázat, egyéb kockázati tényezıkkel együtt vizsgálva hasznos információként szolgál a pénzmosás és terrorizmus finanszírozási kockázatok meghatározásához. A pénzmosási és terrorizmus finanszírozási kockázat adódhat az ehhez kapcsolódó csaknem valamennyi forrásból, úgy mint az ügyfél állandó lakóhelye, az ügylet teljesítésének helye, valamint a finanszírozás eredete. Magasabb kockázatot jelentı országok: •
Amelyeket nemzetközi szankciókkal, embargóval vagy ehhez hasonló intézkedésekkel sújtott pl. az ENSZ. Ehhez hasonlóan a jogi hivatások gyakorlóinak figyelembe kell
39
venniük azokat az országokat is, amelyeket a fentiekhez hasonló, nemzetközi szervezetek (ENSZ) által elrendelt intézkedések hatálya alatt állnak, ugyan ez nem köztudomású róluk, figyelemmel az elrendelı szervezet jogállására, a szankciók és az intézkedések természetére. •
Olyan országok, amelyeket hitelt érdemlı források a PM/TF elleni megfelelı jogalkotás hiánya miatt tartanak számon7.
•
Olyan országok, amelyeket hitelt érdemlı források a terrorizmus finanszírozásának támogatásában résztvevı helyként tartanak számon.
•
Olyan országok, amelyeket hitelt érdemlı források a korrupció kiemelt elterjedtsége vagy egyébként bőnözıi tevékenység szempontjából kiemelten fertızött területként tartanak számon.
Ügyféllel kapcsolatos kockázat
109. Az ügyfelekre vagy ügyfél kategóriákra vonatkozó lehetséges pénzmosási és terrorizmus finanszírozási kockázatok meghatározásánál nem célszerő általános kereteket alkalmazni. A jogi hivatásbeli személynek saját kritériumai alapján kell meghatároznia, hogy az adott ügyfél magasabb kockázatot jelent-e és értékelnie kell, hogy a kockázatcsökkentési tényezık milyen hatást fejthetnek ki az adott esetben. A kockázat felmérést csökkenthetik vagy fokozhatják az egyes kockázati összetevık. Ügyfél kategóriák, amelyekkel kapcsolatban magasabb kockázat merülhet fel: •
A politikai közszereplıket magasabb kockázatú ügyfélként kezelendık: Ha a jogi hivatásbeli személy politikai közszereplı számára fejt ki tevékenységet, vagy a tényleges tulajdonos politikai közszereplınek minısül a 12. Ajánlásban meghatározott szempontok alapján, akkor a 6. Ajánlás szerinti fokozott ügyfél átvilágítási intézkedéseket kell alkalmazni. A politikai közszereplıvel összefüggı bizonyos tényezık befolyásolják az ügyfél azonosítási intézkedések kiterjedését és természetét, úgy mint a politikai közszereplı származása szerinti ország, a jogi hivatásbeli
7
„Hitelt érdemlı források” alatt olyan testületek által kiadott információt kell érteni, amelyeket széles körben megbízhatóként tartanak számon és az általuk adott információ bárki számára széles körben hozzáférhetı. A FATF és ahhoz hasonló testületek mellett ilyen szervezetek lehetnek többek között a szupranacionális és nemzetközi szervezetek, mint a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank, valamint a Pénzügyi Információs Egységek Egmont Csoportja, továbbá a releváns nemzeti kormányzati szervek, és NGO-k. Ezen hiteles forrásokból származó információk nem bírnak jogi illetve szabályozási hatállyal és nem szolgálhatnak a magasabb kockázat megállapításának automatikus megállapításának alapjául.
40
személynek adott megbízás jellege, valamint annak az ellenırzésnek a mértéke, amelynek a politikai közszereplıt a származása szerinti országban aláveti. •
Amennyiben a politikai közszereplı a 6. Ajánlástól eltérı módon áll kapcsolatban az ügyféllel, a kockázat jellegének meghatározásánál az alábbi körülményekre is figyelemmel kell lenni.
-
A politikai közszereplı és az ügyfél közti kapcsolat természete. Ha a politikai közszereplı nem is rendelkezik befolyásoló részesedéssel illetve meghatározó szereppel az irányításban vagy vezetésben és emiatt tényleges tulajdonosnak sem tekinthetı, ennek ellenére kihat a kockázat felmérésére.
-
Az ügyfél jellege (pl. nyilvánosan jegyzett társaság)
-
A kifejtett tevékenység jellege. Alacsonyabb kockázattal lehet számolni például akkor, ha a politikai közszereplı nem ügyfél, hanem nyilvánosan jegyzett társaság vezetı tisztségviselıje a megbízás tárgya pedig kellıen megfontolt ingatlan adásvétel.
•
Olyan ügyfelek, akik szokatlan módon vagy a szabályok figyelmen kívül hagyásával igényelnek közremőködést vagy így fejtik ki üzleti tevékenységüket (valamennyi elıadott körülmény kiértékelése alapján)
•
Olyan ügyfelek, ahol a szervezet jellege és struktúrája jogi személyek indokolatlan beiktatása vagy egyéb háttér megállapodások miatt nem teszi lehetıvé a valódi tényleges tulajdonosok vagy befolyással rendelkezı személyek azonosítását.
•
Olyan ügyfelek, akik intenzív készpénzigényő üzleti tevékenységet folytatnak.
-
Pénzügyi szolgáltatások (pl. pénz átutalással foglalkozó társaságok és egyéb nem banki átutalással és pénztranszferrel foglalkozó szolgáltatók)
-
Kaszinók, fogadással és szerencsejáték szervezésével foglalkozó szolgáltatók
41
-
Olyan
vállalkozások,
amelyek
általában
nem
járnak
nagyobb
készpénzmozgással, ám lényeges készpénzbevételre tesznek szert. •
Olyan készpénz intenzív tevékenységet folyatató ügyfelek esetén, akik a PM/TF elleni követelmények hatálya alá tartoznak és a FATF elıírásokat betartják, alacsonyabb kockázat áll fenn.
•
Azok a – különösen határokon átnyúló mőködési területtel rendelkezı - karitatív és non profit szervezetek, amelyek felügyeletet ellátó szerv/önkormányzattal rendelkezı testület általi ellenırzés8 nélkül mőködnek.
•
Ügyfelek, amelyek olyan pénzügyi közvetítık, pénzügyi intézmények vagy jogi hivatásbeli személyek segítségével fejtenek ki tevékenységet, amelyekre nem vonatkoznak megfelelı PM/TF elleni rendelkezések és amelyek felett felügyeletet ellátó szerv és/vagy önkormányzattal rendelkezı testület nem gyakorol ellenırzést.
•
Olyan bőncselekmény miatt elítélt ügyfelek, akik utasításokat adnak jogi hivatásbeli személyeknek (akinek tudomása van a bőncselekmény miatti elítélésrıl), hogy helyettük bizonyos intézkedéseket tegyenek.
•
Olyan ügyfelek, akik nem rendelkeznek tartózkodási hellyel, illetve különösebb ok nélkül több tartózkodási hellyel is rendelkeznek.
•
Olyan ügyfelek, akik az egyezségre vonatkozó vagy egyéb utasításaikat megfelelı indokok hiányában változtatják meg.
•
Jogi személyek alkalmazása megfelelı jogi, legális adó, gazdasági vagy egyéb ok hiányában.
Tevékenységgel kapcsolatos kockázat
8
Ld. A VIII. Különös Ajánlást
42
110. Az átfogó kockázat értékelésnek ki kell terjednie a jogi hivatások gyakorlói által végzett tevékenységekbıl adódó lehetséges kockázatokra, figyelemmel arra is, hogy az egyes jogi hivatásbeli személyek által végzett tevékenységek igen széles körőek és egymástól lényegesen eltérıek. A kockázat alapú megközelítés alapvetıen összefügg a végzett tevékenységgel. A jelen Iránymutatásban közölt tényezık önmagukban nem jelentenek magas kockázatú körülményt. A magas kockázatú körülmények kizárólag valamennyi tényezı együttes és a kockázatcsökkentı körülményekkel való összevetést követı mérlegelés mellett járulnak hozzá a kockázat értékelés megerısítéséhez. Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó kockázatok meghatározása során a következı tényezıkre kell tekintettel lenni: •
Olyan tevékenységekre, amelynek során a jogi hivatások gyakorlói közvetítıként vesznek részt és átutalások felett rendelkeznek az adott megbízás teljesítése érdekében.
•
Olyan tevékenységre, amely alkalmas arra, hogy a tényleges tulajdonos személyét az illetékes hatóságok elıl eltitkolja.
•
Olyan tevékenységre szóló megbízásra, amelyben a jogi hivatásbeli személynek nincs megfelelı jártassága kivéve, ha a megbízás teljesítése átadást követıen megfelelı tapasztalattal rendelkezı a jogi hivatásbeli személy jelölhetı ki.
•
Ugyanazon ingatlant9 érintı gyakori tulajdonosváltozás rövid idın belül, megfelelı jogi, adó, gazdasági és egyéb jogszerő ok nélkül.
•
Pénzbeli teljesítésre harmadik személyektıl vagy a megbízással összefüggésbe nem hozható személyektıl, valamint pénzbeli teljesítésre és egyéb díjak megfizetésére készpénzben olyan esetekben, amikor a fizetés ilyen formája nem tipikus.
•
Olyan ügyletekre, amelyek ellenértéke nyilvánvalóan elégtelen, különösen amikor az ügyfél nem tudja megjelölni az ellenszolgáltatás jogszerő alapját.
9
Ld. FATF Typologies report Money Laundering and Terrorist Financing through Real Estate Sector http://www.fatf-gafi.org/dataoecd/45/31/40705101.pdf.
43
•
Olyan ügyletekre, amelyek teljesítéséért az ügyfél szokatlanul magas megbízási vagy sikerdíjat ajánl. A jóhiszemően és megfelelı teljesítésért megállapított megbízási díj azonban nem jelent kockázati tényezıt akkor sem, ha kimagasló prémiumot tartalmaz a sikeresen teljesített megbízásért.
•
A hasonló profilú ügyfelektıl megszokotthoz képest szokatlanul nagy vagyon vagy szokatlanul nagy volumenő ügyletek arra utalhatnak, hogy az ügyfél nem tőnik olyan magas kockázatúnak, mint ahogyan kezelendı. Ennek megfelelıen kisebb vagyonú és alacsonyabb összegekkel kapcsolatos ügyletekre adott megbízás olyan ügyfél által, aki magasabb kockázati kategóriába tartozónak tőnik, arra enged következtetni, hogy alacsonyabb kockázati kategóriában is elegendı kezelni.
•
Fantomcégekre, névleges tulajdonosok és ügyvezetık által irányított társaságokra.
•
Az ügyfél és az ügylethez kapcsolódó személyek megszokottnál nagyobb mértékő anonimitását lehetıvé tevı ügyletekre.
A kockázatot befolyásoló egyéb hatások
111. Megfelelı módon kell számításba venni a jogi hivatások egyes gyakorlói között az általuk gyakorolt tevékenység jellegébıl és kiterjedtségébıl, az egyes tevékenységek adódó jelentıs és mély különbségeket. Ezeket a tényezıket a megfelelı kockázat alapú megközelítés kialakításához figyelembe kell venni és e tényezıkhöz mérten kell kialakítani a kockázatok kezelésére hivatott eljárásokat is. Egyéni ügyvédeknek és egyszemélyes ügyvédi irodáknak például nyilvánvalóan nem szükséges ugyanakkora ráfordítás, mint egy nagyobb ügyvédi iroda esetében; egyéni ügyvédnek és egyszemélyes ügyvédi irodának a tevékenységével arányban álló kockázat alapú megközelítést alkalmazva kell kifejlesztenie a belsı rendszerét.
112. Különös jelentısége van annak, hogy az ügyfél vagy az általa adott megbízás szokatlannak vagy kockázatosnak tőnik-e. Ezt minden esetben a végzett tevékenységgel összhangban kell értelmezni. A jogi hivatásbeli személy kockázat alapú megközelítésének módszertanának ezért ki kell terjednie az egyes ügyfelekkel kapcsolatos illetve megbízás típusokat érintı egyéb hatásokra is. Egy vagy több ilyen hatás jelenléte a kockázat alapú
44
megközelítés és az arányosság követelménye értelmében azt jelentheti, hogy fokozott ügyfél azonosítást és megerısített figyelemmel kísérést kell alkalmazni vagy éppen ellenkezıleg, az általános ügyfél azonosítási és figyelemmel kísérési eljárás csökkenthetı, módosítható illetve egyszerősíthetı. A következı hatások növelhetik vagy csökkenthetik az adott ügyféllel ill. megbízással összefüggı várható kockázatot: •
Az ügyféllel való kapcsolat természete.
•
Az ügyfélre vonatkozó szabályozás vagy felügyelet szintje. Például amennyiben az ügyfél olyan országban mőködı pénzügyi szolgáltató vagy jogi hivatást gyakorló személy, ahol a PM/TF elleni szabályozás megfelelı, úgy az ilyen ügyfélre vonatkozó pénzmosási kockázat is alacsonyabb egy olyan ügyfélhez képest, amely pénzmosási kockázattal járó tevékenységet végez, ez azonban egyenlıre kívül esik a szabályozás körén.
•
Az ügyfél reputációja és az ügyfélrıl bárki számára rendelkezésre álló információk. Átlátható mőködéső és ismert jogi személyek, amelyek nem hozhatók összefüggésbe bőncselekmények elkövetésébıl származó vagyonnal, alacsonyabb kockázatúnak számítanak a pénzmosás szempontjából.
•
Az ügyféllel való kapcsolat rendszeressége és tartóssága.
•
A jogi hivatásbeli személy ismeretei az adott országgal kapcsolatban, beleértve a helyi jog és egyéb releváns szabályok ismeretét, úgyszintén a vonatkozó felügyelettel kapcsolatos szabályozást.
•
Jelentıs távolság az ügyfél és a megbízott jogi hivatásbeli személy vagy szervezet között anélkül, hogy ennek megfelelı magyarázatát adnák.
•
A jövendıbeli ügyfél egyetlen ügyletre vonatkozó megbízást ad a jogi hivatásbeli személy részére (hosszabb távú tanácsadó kapcsolat helyett) és ezzel párhuzamosan egy vagy több kockázati tényezı jelenléte is kimutatható.
45
•
Kockázatot jelenthet a nem személyes kommunikáción alapuló technológiák alkalmazása, amelyek anonimitást is lehetıvé tesznek. A jogi hivatások gyakorlói és ügyfeleik közötti elektronikus kommunikáció elterjedtsége miatt önmagában még nem jelent magasabb kockázatot. Így például nem személyes kommunikáción alapuló, határokon
átnyúló
megbízás
teljesítése
egy korábbi
ügyfél
számára nem
szükségképpen jelent magasabb kockázatot bizonyos szervezetek esetén (regionális, nemzeti vagy nemzetközi ügyvédi irodák) ugyanígy az sem, ha egyedül praktizáló jogi hivatásbeli személy a szokásos tevékenységet végez a helyi közösség olyan tagja számára, akire nem állapítható meg magasabb kockázat. •
Az ügyfélre vonatozó referencia és háttér. Az ügyfelek kapcsolatba kerülhetnek a jogi hivatások gyakorlóival a szokásos ajánláson kívüli módon is, amely kockázatot jelenthet. Ezzel szemben kockázat csökkentı tényezıként kell figyelembe venni az ajánlást, amennyiben az a PM/TF elleni szabályozást a FATF standardoknak megfelelıen alkalmazó hitelt érdemlı forrásból származik.
•
Az ügyfél illetve az ügylet struktúrája. A megfelelı jogi, adó, gazdasági és más jogszerő indokokat nélkülözve kialakított szervezeti struktúrák fokozhatják a kockázatot. A jogi hivatások gyakorlói gyakorta alakítanak ki bonyolultabb szervezeti struktúrákat különbözı jogi, adó, üzleti és gazdasági okoknál fogva, ilyenkor azonban a kockázat alacsonyabb.
Magas kockázatú helyzetekre vonatkozó eljárások
113. Meghatározott intézkedéseket kell tenni azokkal az ügyfelekkel kapcsolatban, akik a jogi hivatásbeli személy/ iroda által megállapított kockázat alapú megközelítés alapján magas kockázatot jelentenek. Ennek érdekében kiemelt jelentısége van az képzésnek, amely képessé teszi érintett személyeket a kockázat alapú kritériumok szerinti változások felismerésére. E körben bevezetendı intézkedések és eljárások a következık: •
A pénzmosási technikák és kockázatokra kiterjedı képzés a jogi hivatások gyakorlói számára.
46
•
Magasabb kockázatú ügyfelekkel dolgozó és magas kockázatú ügyletekben részt vevı jogi hivatásbeli személyek fokozott kockázati tudatossághoz igazított képzése.
•
A magasabb kockázati helyzetekre irányadó fokozott ügyfél átvilágítási intézkedések.
•
Megerısített vagy többlet ellenırzés és/vagy konzultáció a jogi hivatásbeli személlyel és/vagy az irodán belül a kapcsolat kialakításakor.
•
A jogi hivatásbeli személy és/vagy iroda tevékenységébıl adódó pénzmosás és terrorizmus
finanszírozási
kockázat
esetleges
fokozódásának
rendszeres
felülvizsgálata. •
Az ügyféllel fennálló kapcsolatok rendszeres felülvizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az eredetileg megállapított pénzmosási és terrorizmus finanszírozási kockázat fokozódott-e.
•
Ugyanazon intézkedések és eljárások gyakran több azonosított kritériumot is érintenek, ezért nem szükséges, hogy a jogi hivatások gyakorlói minden kockázati kritériumra speciális eljárásokat fejlesszenek ki.
2. fejezet: A kockázat alapú megközelítés alkalmazása
Ügyfél átvilágítás/Ügyfél azonosítás
114. Az ügyfél átvilágítás és ügyfél azonosítás célja, hogy a jogi hivatásbeli személy hitelt érdemlı adatokhoz jusson ügyfelei valós személyazonosságát illetıen. AMikor a jogi hivatásbeli személy a 12. Ajánlásban meghatározott tevékenységet fejt ki, minden estben szükséges az alábbi intézkedések megtétele:
a) Minden ügyfél azonosítása és személyazonosságának megfelelı igazolása rendszeres idıközönként.
47
b) A tényleges tulajdonos azonosítása, és megfelelı intézkedések megtételére a tényleges tulajdonos személyének megállapítása érdekében. Általános szabály szerint az ügyfelekkel szemben a teljes ügyfél átvilágítást le kell folytatni, amely kiterjed a tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozat megadására és az adatainak rögzítésére is. A tényleges tulajdonos azonosításának célja azon természetesek személyek azonosítása, akik akár tulajdonosként, szavazati jogok által vagy más módon tényleges ellenırzést gyakorolnak. A jogi hivatások gyakorlóinak ezt a célt kell szem elıtt tartaniuk, amikor a tényleges tulajdonos azonosítását végzik. A kockázat alapú megközelítés felhasználható annak megállapításához, hogy az ügyfél, ügyleti kapcsolat valamint az egyéb vonatkozó tényezık alapján milyen terjedelemben szükséges azonosítani a tényleges tulajdonost az 5. Ajánlás és az ahhoz főzött Értelmezı rendelkezések 9.-12. §-nak megfelelıen10.
c) Megfelelı információ beszerzésére az ügyféllel kapcsolatos körülményekrıl és üzleti tevékenységérıl attól függıen, hogy mikor, milyen területen és milyen természető tevékenységeket kell kifejteni a számára. Ezekre az információkra a jogi hivatások gyakorlói a megbízás ellátásához szükséges egyeztetés folyamata során is szert tehetnek.
115. A kiindulási pont az, hogy a jogi hivatások gyakorlóinak fel kell mérniük azt a kockázatot, amelyet az ügyfél feltehetıen jelent és ennek során figyelembe kell venniük a kockázatot fokozó és csökkentı tényezıket egyaránt mielıtt végleges döntést hoznak. A kockázat felmérését követıen rendelkezésre áll az ügyfél átvilágításhoz és a megfelelı igazoláshoz szükséges átfogó megközelítés. Az egyes ügyfelekre vonatkozó ügyfél átvilágítási követelmények: •
Általános szintő ügyfél azonosítás, amely valamennyi ügyfelet érint.
•
Az általános szint mérsékelhetı a kockázat csökkentésére okot adó hatások miatt, valamint alacsonyabb kockázat esetén, úgy mint:
10
A jogi hivatások gyakorlóinak az 5. Ajánláshoz főzött Értelmezı rendelkezéseknek, valamint a PM/TF elleni 2004-es Módszertan 5.8.-5.12. kritériumaiban megfelelıen kell eljárniuk, amelyek többek között tartalmazzák a tényleges tulajdonos azonosításával kapcsolatos elıírásokat, valamint a magasabb illetve alacsonyabb kockázat hatását a szükséges intézkedésekre.
48
-
Nyilvánosan
jegyzett
társaságok
(és
többségi
tulajdonukat
képezı
leányvállalataik) -
Pénzügyi intézmények (nemzeti vagy külföldi) amelyek a FATF Ajánlások figyelembe vételével készült PM/TF elleni szabályok hatálya alatt mőködnek.
-
Kormányzati szervek és állami vállalatok (kivéve azokat, amelyek szankciók hatálya alatt állnak)
•
Fokozott szintő ügyfél azonosítás, ha a jogi hivatásbeli személy az adott ügyfélre vonatkozó kockázatot alapos értékelést követıen magas szintőnek minısítette. Ez alapulhat az ügyfél által végzett tevékenységen, a tulajdonosi szerkezeten, a szolgáltatás olyan munkavégzéssel jár együtt, amely magas kockázatú országban teljesítendı vagy a hatályos szabályozás szerint az adott országot magas kockázatúként tartja nyilván a 108.-109. pontokban kifejtettek szerint.
Az ügyfelek és ügyleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése
116. A jogi hivatások gyakorlóinak folyamatos figyelemmel kísérési tevékenysége függ attól, hogy milyen tevékenységet végeznek, amennyiben pedig irodáról van szó, úgy függ a méretétıl, a földrajzi kapcsolataitól, attól, hogy az iroda milyen PM/TF kockázatokat azonosított végül attól is, hogy a szabályozás hatálya alá tevékenységek közül melyeket végzi. A jogi hivatások gyakorlói és ügyfeleik közti kapcsolat tipikusan bizalmi jellegő és rendszeres kapcsolaton alapul, ezért a folyamatos figyelemmel kísérés úgy valósítható meg a legjobban, ha az ügyfelekkel (személyes vagy egyéb kommunikáció folytán) közvetlen kapcsolatban állnak. A 116.-118. és az ezekhez kapcsolódó pontokban említett folyamatos figyelemmel kísérés nem azt jelenti, hogy nyomozó hatósághoz hasonlatosan kell eljárni az ügyféllel szemben. Sokkal inkább arról van szó, hogy az ügyfél érdekében végzett munkafolyamat alatt mindvégig fenn kell tartani az éberséget a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának veszélyét és/vagy a kockázati tényezık változását illetıen.
117. A bizalmi, tanácsadó jellegő kapcsolatokban a folyamatos figyelemmel kísérés nem alapulhat kizárólagosan automatizált rendszereken, egyébként amennyiben ezek megfelelıek lennének, akkor is a jogi hivatásbeli személy tevékenységétıl és az erre fordítható forrásoktól függenének. Nem várható el egyéni ügyvédektıl és ügyvédi irodáktól például, hogy a nagy irodákkal azonos szintő forrásokat fordítsanak erre, sokkal inkább az, hogy tevékenységük
49
jellegéhez és méretéhez igazodó arányos és a kockázat alapú megközelítésnek megfelelıen kialakított figyelemmel kísérést folytassanak. A jogi hivatásbeli személyek bizalmi viszonyaiban az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban lévı, jól képzett személyek által valósítható meg leginkább az ügyfél kockázati profiljában bekövetkezı változások folyamatos figyelemmel kísérése. Ezt kiegészítı erre kialakított rendszerek, eljárások kidolgozásával, ahol ez kivitelezhetı (pl. a munkatársak felelısségéhez igazított képzési programok.)
118. A jogi hivatások gyakorlóinak rendszeresen felül kell vizsgálniuk az egyes rendszerek megfelelıségét, ellenırzési és egyéb eljárásokat az iroda kockázat kezelési irányításába érdemes integráltan. A felülvizsgálatok eredményét ajánlott dokumentálni.
A gyanús ügyletek bejelentése
120. Jelen iránymutatás nem érinti a FATF Ajánlásokban foglalt gyanús tranzakció bejelentési és felfedés tilalmára vonatkozó kötelezettségeket. Az egyes országok különbözı formában tettek eleget a FATF Ajánlásokban foglalt említett kötelezettségeknek. Ahol a jogszabályok elıírják a gyanús ügylet észlelése esetén teljesítendı bejelentési kötelezettséget, ott a bejelentést a kockázat alapú megközelítés alkalmazása nélkül kell teljesíteni. A gyanús tranzakció bejelentése nem képezi részét a kockázat felmérésnek, ezért a Jelen Iránymutatás sem tér ki a FATF Ajánlások ezzel kapcsolatos részeire.
Oktatás, tréningek és kockázat-tudatosság
121. A 15. Ajánlás elıírja a jogi hivatások gyakorlói számára, hogy munkatársaikat megfelelı és a tevékenységhez igazodó képzésben részesítsék a pénzmosásról. A megfelelıen kialakított tréning még kisebb irodák számára is jelentısen elısegíti a folyamatos figyelemmel kísérési kötelezettség teljesítését. A tréning és a kockázat-tudatosság alapvetı a jogi hivatásbeli személy megfelelı tevékenységéhez. Irodák esetén e kötelezettség az érintett munkatársak számára PM/TF elleni jogalkotás és belsı szabályzatok ismertetését jelenti. A kockázat alapú megközelítésnek megfelelıen különös figyelmet kell fordítani a jogi hivatásbeli személyt közvetlenül érintı kockázatokra is. Ezen felül a kormányzati szerveknek, önkormányzattal rendelkezı testületeknek és egyéb képviseleti szerveknek, kamaráknak az oktatási intézményekkel együttmőködve kell dolgozniuk azon, hogy a jogi hivatások gyakorlói és a hallgatók a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozási kockázatok tekintetében megfelelı
50
képzésben részesüljenek. A kamaráknak például a kockázat alapú megközelítést és a PM/TF elleni szabályozással kapcsolatos folyamatos képzési programok kialakítására kell törekedniük.
122. A kockázat alapú megközelítés alapján a tréningek a legkülönbözıbb formában valósíthatók meg, e rugalmasság pedig lehetıvé teszi a jogi hivatásbeli személy számára, hogy eldöntse milyen formában és gyakorisággal kívánja ezt igénybe venni. A jogi hivatásbeli személyeknek fel kell mérniük saját munkatársaikat és a rendelkezésre álló forrásaikat, amikor a PM/TF elleni tréning programot dolgoznak ki, figyelemmel: •
Az egyes munkatársak felelısségére (pl. ügyféllel kapcsolatot tartó vagy adminisztratív munkatárs-e)
•
A szükséges részletességre (a jogi hivatásbeli személy által végzett tevékenységek jellegére tekintettel)
•
A végzett tevékenységgel összefüggı kockázati szintnek megfelelı gyakoriságra
•
A szükséges információk elsajátításának ellenırzésére.
3. Fejezet: Belsı eljárások
123. A legtöbb NPVH a pénzügyi intézményektıl jelentıs mértékben eltér a szervezet méretében is. A legtöbb pénzügyi intézménnyel szemben a NPVH jelentıs része mindössze néhány fı munkatársat alkalmaz. Ez behatárolja azokat a forrásokat is, amelyeket kisebb szolgáltatók a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni küzdelemre fordíthatnak. A NPVH jelentıs részénél ugyanaz a személy látja el a front office és back office teendıket, a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettséget és a vezetéssel összefüggı feladatokat is. A NPVH gyakorlóinak– ideértve a jogi hivatások gyakorlóit is- ezen sajátossága kijelöli a kockázat alapon mőködı belsı eljárások kereteit is. A 15. Ajánláshoz főzött Értelmezı rendelkezés, amely a belsı eljárásokkal foglalkozik, kitér arra is, hogy milyen típusú és kiterjedéső intézkedéseket szükséges tenni a tevékenység méretére tekintettel.
51
124. Annak érdekében, hogy a jogi hivatás gyakorlói hatékonyan alkalmazzák a kockázat alapú megközelítést, a kockázat alapú eljárást a jogi hivatásbeli személy vagy iroda belsı eljárási rendjének részeként kell kezelni. A jogi hivatások gyakorlói a legkülönbözıbb szervezeti formákban gyakorolják tevékenységüket, az egyéni ügyvédektıl és egyszemélyes ügyvédi irodáktól kiterjedt partnerhálózatokig. Ezek a szervezetek gyakran egyszintő vezetéssel mőködnek, ahol valamennyi principálist (vagy partnert) érintenek a vezetésbıl adódó feladatok. Más szervezetek vállalati stílusú szervezeti felépítésben mőködnek, különbözı vezetési szintekkel és felelısséggel. Mindkét esetben a principálisok vagy vezetık felelısek a hatékony belsı eljárási rendszert fenntartásáért. A principálisok és vezetık PM/TF elleni kötelezettségeinek rendkívüli jelentıségük van a kockázat alapú megközelítés szempontjából, mert erısíti a szervezeten belüli compliance kultúrát és biztosítja, hogy a munkatársak betartsák pénzmosási kockázat visszaszorítása és kezelése érdekében kialakított szabályzatokat és eljárásokat.
125. A PM/TF elleni eljárások formájának és terjedelmének a nemzeti szabályozásnak való megfelelés mellett a gyakorolt tevékenységekkel kapcsolatos kockázattal is arányban kell állnia Más belsı compliance eljárásokhoz hasonlóan a PM/TF elleni eljárások formája és terjedelme számos tényezı függvénye, úgy mint: •
A jogi hivatásbeli személy tevékenységének jellege és összetettsége.
•
A jogi hivatásbeli személy mőködésének változatossága ideértve a földrajzi jellegő változatosságot is.
•
Az ügyfelekkel és tevékenységgel kapcsolatos profil.
•
A jogi hivatásbeli személy mőködése során gyakorolt területekhez kapcsolódó kockázatok.
•
A gyakorolt tevékenység jellege és az ügyféllel való kapcsolat gyakorisága (személyesen vagy egyéb kommunikáció formájában.)
126. A kockázat alapú belsı eljárásoknak az adott szervezettıl függıen tartalmazniuk kell:
52
•
Megfelelı kockázat értékelési rendszert annak megállapításához, hogy az ügyfél, jövıbeni ügyfél illetve tényleges tulajdonos kiemelt közszereplınek minısül-e.
•
Fokozott figyelmet a mőködés olyan területeire (pl. tevékenység, ügyfelek és földrajzi elhelyezkedés), amelyeket a pénzmosás elkövetıi számára sebezhetıbbek.
•
A PM/TF elleni szabályok megfelelıségéért felelıs munkatárs és megfelelı szintő felelıs vezetés kijelölését.
•
A szervezethez és a gyakorolt tevékenységhez igazodó PM/TF elleni compliance funkciót és felülvizsgálati programot.
•
A principálisok és compliance elöljárók értesítési eljárását a megfelelıséggel kapcsolatos esetleges problémákkal és korrekciókkal kapcsolatban.
•
A szervezet vezetésében és állományában esetlegesen bekövetkezı változásoktól független folyamatos programot.
•
A szabályozási és nyilvántartási követelmények figyelembe vétele mellett a hatályos PM/TF elleni intézkedések és a szabályozás változását követı folyamatos felülvizsgálat rendjét.
•
Kockázat alapú szabályzatokat, ügyfél azonosítási eljárásokat és folyamatokat.
•
Magasabb kockázatú ügyfelekre vonatkozó eljárásokat, mások általi felülvizsgálat vagy elfogadás formájában.
•
A szervezet PM/TF elleni programjában résztvevı munkatársak tevékenységének segítését és felülvizsgálatát.
•
Az PM/TF elleni compliance beépítését az érintett személyek munkaköri leírásába és teljesítmény értékelésébe.
53
•
Az érintett munkatársak számára megfelelı képzést.
•
Csoportok számára kialakított közös eljárási keretek kidolgozását.
54
FÜGGELÉKEK
1. FÜGGELÉK- További információ források
Számos olyan információforrás létezik, amely segítheti az állami szerveket és a jogi hivatások gyakorlóit a kockázat alapú megközelítés fejlesztésében. Az 1. Függelék nem kimerítı jelleggel ugyan, de számos hasznos web linket tartalmaz a jogi hivatások gyakorlói és állami szervek számára. Ezek olyan kiegészítı tájékoztatást adnak, amelyek további segítségként használhatók a PM/TF elleni értékeléseknél.
A. A Pénzügyi Akciócsoport (Financial Action Task Force – FATF) dokumentumai
A Pénzügyi Akciócsoport olyan kormányközi szervezet, amelynek célja a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni fellépés nemzeti és nemzetközi szabályozásainak bemutatása és fejlesztése. Alapdokumentumai a pénzmosással kapcsolatos 40 Ajánlás és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos 9 Speciális Ajánlás, A FATF Ajánlásoknak való megfelelıség értékelésének Módszertana, A felügyeleti szervek és országok Kézikönyve, módszereket és trendeket (tipológiákat) tartalmazó jelentések valamint közös értékelı jelentések.
http://www.fatf-gafi.org
B. Jogalkotási/és Bírói Döntések
Az ECJ 2007. június 26-án, a Belga Alkotmánybíróság 2008. január 23-án, és a francia Condeil d’État 2008. április 10. napján kelt döntései amelyek megerısítik, hogy a pénzmosás elleni szabályozás nem írhatja elı illetve nem engedheti meg, hogy az ügyvédek szakmai titoktartásra vonatkozó kötelezettségei sérüljenek, amikor hivatásuk alapvetı tevékenységeit gyakorolják. Ezen felül az Elsıfokú Bíróság a T-125/03 & T-253/03 Akzo Nobel Chemicals Ltd és Akcros Chemicals Ltd Európai Közösségek Bizottsága elleni egyesített ügyében a közelmúltban megismételte az AM&S ügyben megállapítottakat, nevezetesen hogy a szakmai titoktartásnak „biztosítania kell azt, hogy valamennyi személy korlátozás nélkül ügyvéddel konzultálhasson, akit hivatása független jogi tanács szolgáltatására kötelez mindazokkal
55
szemben, akik erre igényt tartanak” (AM&S 18. pont). Ezen elv szorosan kapcsolódik az ügyvédnek a bíróságok elıtti igazságszolgáltatásban való együttmőködési kötelezettségéhez (AM&S, 24.pont)
C. Egyes országok Felülvizsgálati Programjaihoz kapcsolódó információs linkek
Svájc
1. Ügyvédek és Közjegyzık Önkormányzattal Rendelkezı Testületének Szabályzata 18-21. (SRO SAV/SNV): http://www.sro-sav-snv.ch/fr/02_beitritt/01_regelwerke.htm/02_Reglement.pdf
2. Ügyvédek és Közjegyzık Önkormányzattal Rendelkezı Testületének Szabályzata 18-21. (SRO SAV/SNV): http://www.oad-fsafsn.ch/fr/02_beitritt/01_regelwerke.htm/01_Statuten.pdf
D. A kockázat alapú megközelítéssel kapcsolatos Iránymutatások 1.
Law Society of Ireland: www.lawsociety.ie
2.
Law Society of England and Wales: www.lawsociety.org.uk
3.
Law Society of Hong Kong: www.hklawsoc.org.hk
4.
Organisme d'autoréglementation de la fédération suisse des avocats et de la fédération
suisse des notaires (SRO SAV/SNV): home page: http://www.sro-sav-snv.ch/
http://www.sro-sav-snv.ch/fr/02_beitritt/01_regelwerke.htm/02_Reglement.pdf (art. 41 to 46)
5.
The Netherlands Bar Association: www.advocatenorde.nl
6.
The Royal Dutch Notarial Society: www.notaris.nl
56
E. Az egyes országok és jogi hivatásbeli személyek kockázat értékelését elısegítı egyéb információ források országok és határokon átnyúló tevékenységekkel kapcsolatban
Az egyes országokkal és határokon átnyúló tevékenységekkel kapcsolatos kockázatok megítélésekor a jogi hivatások gyakorlói és az állami szervek számos információ forrásra támaszkodhatnak, amelyek lehetnek nemzetközi standardokat és elıírásokat értékelı jelentések, az illegális tevékenységek alapján készült kockázat értékelések, korrupciós kutatások és a nemzetközi együttmőködés szintjének felmérései. A következı általánosan használt, de nem kimerítı jellegő források lehetnek: •
Az IMF és a Világbank Jelentései felmérései a nemzetközi standardokat és elıírásokat illetıen:
A Világban jelentései: http://www1.worldbank.org/finance/html/cntrynew2.html
A Nemzetközi Valutaalap http://www.imf.org/external/np/rosc/rosc.asp?sort=topic#RR
Offshore Financial Centres (OFCs) IMF értkelésében: www.imf.org/external/np/ofca/ofca.asp •
FATF tipusú Regionális Testületek közös értékelı jelentései:
1. Asia/Pacific Group on Money Laundering (APG) http://www.apgml.org/documents/default.aspx?DocumentCategoryID=8
2. Caribbean Financial Action Task Force (CFATF) http://www.cfatf.org/profiles/profiles.asp
3. The Committee of Experts on the Evaluation of Anti-Money Laundering Measures (MONEYVAL)
57
http://www.coe.int/t/e/legal_affairs/legal_cooperation/combating_economic_crime/5_money_laundering/Evaluations/Reports_sum maries3.asp#TopOfPage
4. Eurasian Group (EAG) http://www.eurasiangroup.org/index-7.htm
5. GAFISUD http://www.gafisud.org/miembros.htm
6. Middle East and North Africa FATF (MENAFATF) http://www.menafatf.org/TopicList.asp?cType=train
7. The Eastern and South African Anti Money Laundering Group (ESAAMLG) http://www.esaamlg.org/
8. Groupe Inter-gouvernemental d’Action contre le Blanchiment d’Argent (GIABA) http://www.giabasn.org/?lang=en&sid= •
Az OECD Országokra vonatkozó kockázat osztályozása (az egyes találkozókat követı, országokra vonatkozó kockázati osztályozások) http://www.oecd.org/document/49/0,2340,en_2649_34171_1901105_1_1_1_1,00.html
•
International Narcotics Control Strategy Report (published annually by the US State Department) http://www.state.gov/p/inl/rls/nrcrpt/
•
Az Egmont Csoport tagsága – A pénzügyi információs egységek tömörülése, amelyek rendszeres információ cserében, a gyakorlatok megosztásában és elfogadásában az Egmont Csoport tagjaként részt vesznek és amely eljárásokban valamennyi országnak részt kell vennie annak érdekében, hogy az Egmont által megállapított FIU meghatározásnak megfeleljen. http://www.egmontgroup.org/
•
Signatory to the United Nations Convention against Transnational Organized Crime
58
http://www.unodc.org/unodc/crime_cicp_signatures_convention.html •
The Office of Foreign Assets Control (“OFAC”) of the US Department of the Treasury economic and trade, Sanctions Programmes http://www.ustreas.gov/offices/enforcement/ofac/programs/index.shtml
•
EU Pénzügyi Szankciókkal sújtott személyek, csoportok és országok listája http://ec.europa.eu/comm/external_relations/cfsp/sanctions/list/consol-list.htm
•
UN Security Council Sanctions Committee - Country Status: http://www.un.org/sc/committees/
59
2. FÜGGELÉK – Értelmezı rendelkezések
Tényleges tulajdonos
A tényleges tulajdonos az a természetes személy, aki nem természetes személy ügyfélnek végsı soron tulajdonosa vagy azt ellenırzése alatt tartja, valamint az, akinek az érdekében az adott ügylet létrejön.
Érintett hatóságok
Érintett hatóságok alatt mindazon közigazgatási és a végrehajtáshoz tartozó szervek érteni kell, amelyeknek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépésben valamilyen szerepet betöltenek ideértve pénzügyi információs egységet /FIU/ és az egyéb felügyeleti hatóságokat.
(Meghatározott) Nem Pénzügyi Vállalkozások és Hivatások (NPVH)
a. kaszinók (ideértve az online kaszinókat) b. Ingatlan forgalmazók c. Nemesfém kereskedık d. Drágakı kereskedık e. Ügyvédek, közjegyzık, más független jogi hivatásbeli személyek és könyvvizsgálók – ideértve a tevékenységüket egyedül végzı személyeket, partnereket és alkalmazott hivatásbeli személyeket. Nem tartoznak ide a „belsı” hivatásbeli személyek, akiket egyéb üzleti tevékenységben alkalmaznak, valamint a közigazgatásban tevékenykedı olyan hivatásbeli személyek sem, akik egyébként pénzmosás elleni fellépésbıl adódó intézkedések hatálya alá tartoznak. f. Trustokkal és társaságokkal ,kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó személyek alatti valamennyi olyan, az Ajánlásokban máshol nem említett személyek és cégek értendık, amelyek harmadik személyek részére az alábbi szolgáltatások bármelyikét nyújtják:
60
•
Jogi személyek alakítása érdekében tevékenykedı ügynök
•
Társaságok ügyvezetıjeként vagy titkáraként (vagy ezek helyetteseként) tevékenykednek, „parnership” partnere, vagy ehhez hasonló tisztséget viselnek más jogi személyekkel kapcsolatban
•
Székhely szolgáltatást nyújtanak, kézbesítési vagy egyéb ügyvitelhez kapcsolódó címet szolgáltatnak társaságok, „partnership”, vagy egyéb jogi személyek számára
•
„Express trust”-ban „trustee”- ként (vagy helyetteseként) tisztséget visel
•
Más személy helyett „nominee shareholder”-ként (vag helyetteseként) tisztséget visel.
FATF Ajánlások
FATF Ajánlások alatt a FATF 40 Ajánlását és a 9 Speciális Ajánlást kell érteni
Jogi személy
Mindazon társasági, alapítványi, „partnership”, egyesületi vagy egyéb ehhez hasonló testületet jelenti, amely állandó ügyfél kapcsolatot létesíthet jogi hivatásbeli személlyel vagy egyébként tulajdonnal bírhat.
Jogi hivatások gyakorlói
Jelen Iránymutatás értelmezésében „jogi hivatások gyakorlói” alatt az ügyvédek, közjegyzık, és egyéb független jogi hivatásbeli személyek értendık.
Politikai Közszereplık Olyan személyek, akiket külföldi országban fontos közfeladatok ellátásával bíztak meg, például kormányfık, vezetı politikusok, a kormányzat vezetı tisztségviselıi, bírói vagy katonai tisztviselık, állami tulajdonban lévı társaságok felsı vezetıi, politikai bártok befolyásos tisztségviselıi. Ilyen személyek hozzátartozóival vagy velük közeli kapcsolatban
61
álló személyekkel folytatott üzleti kapcsolat a politikai közszereplıkhöz hasonló kockázatokat idéz elı. A meghatározás nem terjed ki a fenti kategóriákban közép- és alsó szinten tevékenykedı személyekre.
Önkormányzattal Rendelkezı Testületek
Hivatásokat képviselı testületek (pl. ügyvédek, közjegyzık és egyéb független jogi hivatásbeli személyek, könyvelık), amelyeket az adott hivatás gyakorlói vagy többségük hozott létre és amelyek (kizárólagos vagy más szervekkel együttesen gyakorolt) szabályozási feladatokkal rendelkeznek olyan személyek tekintetében, akik belépésre jogosultak illetve az adott hivatást gyakorolják valamint meghatározott felügyeleti és ellenırzési feladatokat látnak el. Például azok a szervezetek, amelyek az adott hivatás gyakorlóit érintı magasabb szintő etikai és erkölcsi standardok kikényszerítésére jogosultak.
62
3. FÜGGELÉK – AZ ELEKTRONIKUS TANÁCSADÓ CSOPORT TAGJAI
FATF és FSRB tagok és megfigyelık
Argentina; Asia Pacific Group (APG); Australia; Belgium; Azerbaijan; Canada; Chinese Taipei, China; European Commission (EC); Nigeria; France; Hong Kong, China; Italy; Japan; Luxembourg; MONEYVAL; Netherlands; New Zealand; Offshore Group of Banking Supervisors (OGBS); Portugal; Romania; Spain; South Africa; Switzerland; United Kingdom; United States.
A nemesfém- és drágakı kereskedık részérıl
Antwerp World Diamond Centre, International Precious Metals Institute, World Jewellery Confederation, Royal Canadian Mint, Jewellers Vigilance Committee, World Federation of Diamond Bourses, Canadian Jewellers Association.
Az ingatlan forgalmazók részérıl
International Consortium of Real Estate Agents, National Association of Estate Agents (UK), the Association of Swedish Real Estate Agents.
A „trust” és társaságokkal kapcsolatos szolgáltatók részérıl
The Society of Trust and Estate Practitioners (STEP), the Law Debenture Trust Corporation.
Könyvvizsgálók
American Institute of Certified Public Accountants, Canadian Institute of Chartered Accountants, European Federation of Accountants, German Institute of Auditors, Hong Kong Institute of Public Accountants, Institute of Chartered Accountants of England & Wales.
63
Kaszinók European Casino Association (ECA), Gibraltar Regulatory Authority, Kyte Consultants (Malta), MGM Grand Hotel & Casino, Unibet, William Hill plc.
Ügyvédek és Közjegyzık
Allens Arther Robinson, American Bar Association (ABA), American College of Trust and Estate Council, Consejo General del Notariado (Spain), Council of the Notariats of the European Union, Council of Bars and Law Societies of Europe (CCBE), International Bar Association (IBA), Law Society of England & Wales, Law Society of Upper Canada.
64
