Gõgös Károly tollrajza
Dedinoviny
Falu~lap
IX. évfolyam 6. szám 2011. október 28..
pilisszentlászlói kulturális és közéleti újság
Jó példával GONDOLATOK AZ IDEI PILISI ŐSZRŐL bben az évben már nemcsak vendégként, hanem részben szervezőként is volt lehetőségem kapcsolódni ehhez a nagyon fontos közösségépítő rendezvényhez. Picit más szemszögből, így annál nagyobb izgalommal vártam a Pilisi Ősz szombatját. Eltelt egy év, elérkezett a Nap. Rékának és Bendinek sem kellett kétszer mondani, hogy öltözzenek fel ünneplőbe, mert tíz órára várnak minket „kiállításmegnyitós” vendégségbe. Fiam visszakérdezett: Oda megyünk, ahol olyan szép az udvar, sok a bicska, és finomak a sütik? Ott lesz Kiss Balázs, a pilismaróti erdész? Igen. Rayman Tamás és felesége Kati, ismét nemcsak házukat, hanem szívüket is megnyitották a vendégek felé. Őszinte kedvesség árad az otthonukból, házi készítésű finomságaikból. Bendi titokban zsebre vágott saját bicskagyűjteményéből egyet, hogy majd elcseréli a Rayman Tamás bácsival egy másikra, amit még tavaly nézett ki a kiállítási darabok közül. A bicska ott volt, de egyelőre nem mert előhozakodni a csereberével. Ez a program a kedvence, ezért kis erdésznek öltözött. Még jobban örült, hogy ott volt Kiss Balázs, és fel is ismerte őt. Újra mindent alaposan végignéztünk, végigkóstoltunk, azután indultunk az ovis bábozásra. Sietnem kellett, mert vártak rám szülőtársaim, az óvónénik és a bábok (a halacska, a holló és az ősz öregember) az Aranytulipán meséből. Megtelt az óvoda terme, a gyerekek, mint mindig, csillogó szemmel követték a mese fonalát. Közben az ovi udvarán már szorgos kezek készítették a bográcsételt. Együtt megebédeltünk, közben megérkeztek a gyerekek, szülők, nagyszülők, Gyarmathy Réka énektanár és Eredics Dávid klarinét-tanár az iskolába. Nekik is fontos volt ez a nap, mert éneklésükkel, táncukkal, zenélésükkel lehetőséget kaptak, hogy tovább építsék a hidat a falu és az iskola között. Úgy érzem, úgy olvastam le a tekintetekből, sikerült. Áldást küldtek az égiek, fény kísérte őket és szeretet..., ahogy a mi Bartha Zsolt doktorunknak is énekeltük. Természetesen maradtunk ezután is, mert számunkra ismerős és ismeretlen falubeliekkel kezdődött a beszélgetés. A nap lezárásaként pedig a Nefelejcs Népdalkörrel együtt énekeltünk, örültünk. Hideg, de szívet melengető nap volt ez, boldogan tértünk haza.
E
Másnap Lehoczky Krisztina festőművész szülőtársam festőkört nyitott az óvodában, minden érdeklődőt nagy szeretettel fogadva. Nagy örömünkre az érdeklődésben nem volt hiány. Aki eljött, saját alkotással tért haza. Ezalatt az iskola alulája piaccá alakult. Isten áldja a finom fügés bukta és túrós batyu készítőjének kezét! Köszönjük az élményt. Végezetül hadd idézzem a fellépő klarinétos gyerekek zenetanára, Eredics Dávid gondolatait a Pilisi Őszről: „Egy őszi napon a Szentlászlóra vezető meredek úton emelkedve-ereszkedve az erdő látványa kissé elfeledteti velem a város nyüzsgését. A szerpentin leszálló ágában már valami gyanús érzés kerít hatalmába. A út végén a hegyek közé szorított kis „agórán” pedig már érezhetően dúsabb a levegő, és visszafelé pörög az óra. Valahogy mindenre van idő. Városi forgolódásaim közepette már kezdtem elfelejteni gyermekkori „zugos” természetközeli élményeimet: kirándulás után a kulcsosházban tea, zsíroskenyér! Képzeletbeli kirándulásról érkezem bakancsban, klarinéttal a kezemben. Észreveszem kedvenc épületemet. Egy teljes tanítási évig tartó erdei iskolában vagyok: a Kékvölgy Waldorf Suli udvarán, ahol végtelen hosszú játék zajlik, gyermek és majd felnőttkoron át.Valami lázaskészülődés látszik. Itt-ott feltűnő gyermekek – akik egyszerre több helyen is vannak. Ugyanúgy előfordulnak egy labdával, mint fára mászva, jelmezben vagy hangszerrel a kézben. Észrevehetően lehűlt az idő, jólesne bebújni egy meleg kuckóba, talán onnan barátságosabb a kinti világ. Rövidke próba és tanács: nád a hangszer lelke! Igazítsd meg, úgy szebben szól! Tokban vigyétek a hangszereket, mert ők is megfáznak! Belépünk klarinétos tanítványaimmal a Szlovák Ház ajtaján – szülők, helyiek, sok kedves ember bizalmat szavazva mosolyog ránk. Elkezdődik a koncert, döngnek a csövek és hamarosan ez is – mint minden – az enyészeté lesz. Mi maradt a hangokból? Zenéltünk, üzentünk egymásnak rejtett igazságokat. Úgy érzem, kicsit meghosszabbítottuk az életünket ezzel a szeánsszal. Az időt minőségében fogtuk meg! Újra és újra a kályhától indul a lét – túlélni a telet csak családban, közös énekkel, zenével lehet... szívből gratulálok, gyerekek!” S. BUJDOSÓ TÜNDE
2 IX. évfolyam 6. szám
#KÖZÉRDEKÛ$
Falu~lap
ÖNKORMÁNYZATI HÍREK KEMÉNY KORLÁTOK AZ ÉGETÉS/TŰZGYÚJTÁS ELLEN A képviselőtestület már érvényes rendeletében a többség érdekében korlátozta a tűzgyújtást: Csak hétfőn és pénteken 8 és 21 óra között és kizárólag száraz avart és kerti hulladékot lehet égetni! (Nagy szélben, pihenőnapokon, ovi és isi 100 méteres körzetében a tanítás alatt még ekkor sem lehet égetni). A szemetet, műanyagot égetők fejezzék be e tevékenységüket, mert az komoly környezetkárosítás, és büntetéssel jár. Bízunk benne, hogy mindenki figyelmezteti a rossz hagyományt folytatókat, és nem kell senkit megbüntetni. (A rendelet teljes szövege a falu honlapján és a községi hirdetőtáblán is olvasható). Kedves Égetést szerető honfitársak! Megváltozott a világ, ami régen bevett szokás volt, az ma már nem csak „víkendeseket”, hanem a fiatalok, középkorúak többségét is zavarja: ma már sokkal többet mosnak és teregetnek az emberek, és egészségünk is érzékenyebb a füstre, szmogra. A szelektív konténerek a papírszemétnek, és az Ön kukája az egyéb szemétnek a helye. Az avar és nyesedék nem szemét az erdőben és a földeken sem. IMÉT BURSA HUNGARICA PÁLYÁZAT Pilisszentlászlói szegénysorsú családok egyetemen, főiskolán tanuló fiait, lányait idén is szerény összeggel, havi pár ezer forinttal támogatja majd az önkormányzat. Pályázni lehet november 14-ig. Általános információ: www.bursa.hu. További információ a települési honlapon, illetve a polgármesteri hivatalban. Gyorsan lépjen, akit érdekel az állami ösztöndíjprogram!
ELADÓSODOTT-E AZ ÖNKORMÁNYZAT? Rövid válasz: nem. Egyetlen „hitelünk” az októberi testületi ülésen meghosszabbított OTP folyószámlahitel. Ez a gazdálkodáshoz biztonságot ad, és csak a neve hitel, nem adósság. Más, „rendes” hitelünk nincs.
VÍZVEZETÉK ÉPÜL A HRABINA UTCÁBAN Október 28-án kiválasztottuk a vállalkozót, és még az idén kb. 150 méter vezeték épül meg ott, erre kaptunk engedélyt. A testület elvi határozata, hogy az ottani telektulajdonosoknak a vezeték teljes rájuk eső költségét meg kell majd fizetni, tehát a falu megelőlegezi, és a rákötési jogért fizetnek – így történik minden utcában, ahol ma kötnek rá a régen elkészült vízvezetékre, csak ott ez jóval olcsóbb – de annak a vezetéknek az építését is a faluközösség fizette meg. Ha lesz engedély, az utca végéig szeretnénk folytatni a vezetéképítést.
SZOCIÁLIS RENDELET – NEHEZEBB LESZ SEGÉLYHEZ JUTNI Az állami szabályok szigorítása miatt a helyi szociális rendeletet is módosítottuk október 28-án. Kormányzati alapelv, hogy a közös-
ség munkaképes embereket nem tud eltartani, elsősorban dolgozni kell. A részletes rendelet megtekinthető a falu honlapján, és ki van függesztve a hivatalban is.
KÉPVISELŐTESTÜLETI ÜLÉSEK
válság, ezért csak az énekkarunkat, a kisebbségi és települési önkormányzat, az óvoda és az iskola képviselőit hívták. A program egy közeli bányásztelepülés megtekintésével kezdődött, majd a brusnoi iskolát néztük meg, a zeneiskola növendékei adtak elő műsort. Nagy siker volt a muzslai és szentlászlói asszonykó-
A külön leírtakat ismét nem említve: szeptember 14-én a költségvetés módosításáról és az első félévben történt végrehajtásáról döntöttünk, felmondtuk a kistérségi e-közigazgatási rendszert (drága és nem kötelező). Tisztáztuk, hogy az óvodában a felmondott vállalkozó helyett mással kötöttünk ebédszállítási szerződést. Október 12-én döntöttünk a Petőfi utcai árokra megvalósulási terv készítéséről és engedélyeztetéséről, és a Hrabina utcára útépítési tervkészítésről, valamint, hogy a Fő tér tulajdonjogát át szeretnénk venni.
SZENNYVÍZ ÜGYBEN REMÉNY Aktív civilekből alakítottunk egy szennyvíz tanácsadó testületet, tagjai régebbi és új szentlászlói polgárok (több szem többet lát, különösen, ha szakmai tudással felvértezett falubeliekről van szó). A testület vízmérnök szakértők véleményét hallgatta meg: egyöntetűen azt mondták, helyi szippantósautó és helyi leürítő nem megvalósítható: az ilyen szennyvíz tízszer szennyezettebb, mint a vezetékes, tisztítása sokkal drágább, és vezeték nélküli megoldásokat az EU nem tekint véglegesnek és nem támogat. A testület megvizsgálta a pilisszentléleki szennyvíztisztítót, és úgy gondolta, ha ott megengedett egy szennyvíztechnológiát a Nemzeti Park, miért lennénk mi roszszabbak? Az a falu is kis völgyben fekszik, patak folyik ott, volt halastó stb. Javasolta a képviselőtestületnek az azt készítő vállalkozóval ugyanolyan tisztítóra megrendelni egy környezeti hatástanulmányt. A vállalkozót a képviselőtestület október 12-i ülésén megbízta a hatástanulmány elkészítésével. Még az idén beadjuk engedélyezésre, és ha a hatóság engedélyezi, akkor lehet jövőre kiviteli terveket készíteni és pályázni. Nyilvánosan szeretném megköszönni Juhász Károlynak és Károlynénak a jó ötletet, amely áttörést jelenthet a falu ezen nagy problémájának megoldásában.
FOCICSAPAT Október 23-án a szomszéd falu, így viccesen ”örök rivális” Piliszentkereszt (Mlynky) volt az ellenfél, ezúttal ők bizonyultak eredményesebbnek. A következő meccs október 29-én (szombaton) 14.30-kor testvértelepülésünkön, a Gödöllő melletti Vácszentlászlón lesz, melyre a csapat minden szurkolót szeretettel vár. Hajrá Szentlászló!
TESTVÉRTELEPÜLÉSI TALÁLKOZÓ VOLT BRUSNÓN A négy testvértelepülés (Brusno/Borosznó, Muzsla/Mužla, Mogyorósbánya/Modoróš és mi) közül október 15-én ők vállalták a találkozó megrendezését. Szlovákiában is érződik a
rus. A mieink pilisi szlovák dalokat adtak elő. Az ottaniak nagyon meghatódtak, hisz e dalok ott úgy hangzanak, mintha nálunk egy csángóföldi kórus énekelne. Végül megmutatták a fürdőt, amely fejlődik. (Brusnó már a Monarchia alatt híres fürdőhely volt Borosznó-fürdő néven). A fürdőben lévő önkormányzati érdekeltségük csökken, mert ők nem tudnak annyi pénzt fejlesztésre költeni, mint a magántulajdonosok, de így is munkahelyeken, adóbevételeken keresztül stabilan hozzájárul a közösség fejlődéséhez. Beszéltünk politikáról és a magyar önkormányzati reformról is. Megerősítettük a barátságot. A jövő évi találkozó Muzslán lesz, oda több szentlászlói el tud majd látogatni.
PILISI SZLOVÁK FALVAK TALÁLKOZÓJA VOLT PILISSZENTLÉLEKEN (HUT’) A környék legkisebb szlovák falva (pontosabban az ottani kisebbségi önkormányzat, Huta nem önálló falu, Esztergom része, mindössze 300 lakosa van) hívta meg a pilisi szlovákokat a hagyományos favágóversenyre. A program szlovák-magyar szentmisével kezdődött (érdekesség, hogy a falunak lengyel papja van, Piotr Andrzej Berkowicz atya, aki Esztergomból jár ki misézni). A favágóversenyt idén tréfásan rendezték, mert más falvakból nem jött össze elég komoly jelentkező. Valent András, Franyó Rudolf, dr. Illés György és Franyó Gábor alkotta a csapatot, a feladat egy stabil magas „szék” összeállítása volt az általuk adott eszközökből. A lényeg a jókedv, a vidámság és az együttlét volt: ennek jegyében zajlott a műsor, és szerény pörköltre is megvendégelték a jelenlévőket. Sajnos meg kell mondani, hogy a helyiek nagyon kevesen voltak jelen, pedig étel, ital, műsor és zene is volt, de sokan inkább otthon a ház körül dolgoztak…. A misét tartó Ladislav Kiss-Malý esperes úr egyszerre komoly és tréfás szentbeszédet mondott, és kért bennünket, hogy vallásunkat és szlovákságunkat a népszámláláson valljuk meg, hogy még sokáig szárnyalhasson szlovákul a dal a Pilisben.
ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DR. ILLÉS GYÖRGY
Dedinoviny
#ISKOLA$
2011. október 28. 3
Iskola a hegyoldalban
Fotó: Sárosi Csaba
– Az alapkőletétel egy szimbolikus esemény volt, melyet szándékosan kötöttünk az iskolában hagyományos Mihály-napi ünnepséghez. Ez az évkör első ünnepe, mikor a paraszti világban a földeken befejeződtek a munkák, betakarították a termést, és behajtották az állatokat. Az ember számbaveszi, mi lett az eredménye annak, amit tavasszal és nyáron elvégzett, és felkészül a télre, a sötétséggel, a félelmekkel való szembenézésre. Ilyenkor a gyerekek bátorságpróbán vesznek részt kint az erdőben, majd fehér köveket gyűjtve visszatérnek az iskolába, ahol egy nagy mérleg várja őket. Az egyik serpenyőben hatalmas fekete kő, a másikba belekerülnek a kis fehér kövek, s izgulva figyelik, vajon idén is átbillen-e a mérleg. Hasonló nagy tett volt most az is, hogy a dunabogdányi bányából rendelt 5,2 tonnás követ – miután a földbe helyeztük az egyes osztályok új iskolával kapcsolatos kívánságait – együttes erővel húztuk a végső helyére, kötelek segítségével. Persze a helyszínre szállításban akadt gépi segítségünk is, ez ügyben Kosznovszki Janinak és Bun Daninak szeretnénk köszönetet mondani. Az alapkő egyébként az iskolakert egyik játszóeleme lesz, föl lehet rá mászni, amit már most nagyon élveznek a gyerekek. – Az ünnepségen a jövőbeli épület egyes helyiségei is láthatóvá váltak a kitűzött szalagok segítségével. Hogyan néz majd ki az új iskola, és mikor kezdik építeni? – A tervek szerint a következő hetekben indul el az építkezés, miután az iskolafenntartó Pilis-Dunakanyar Waldorf Nevelésért Egyesület által az építkezés céljaira létrehozott részvénytársaság, a a Kékvölgy Zrt. kiválasztja a nyertes kivitelezőt. Az iskola végső formájának kialakítása több ütemben történik: most az első blokk épül meg, a tervek szerint jövő nyárra. Ez négy tanterem és egy nagyobb, euritmiaórák és színházi előadások megtartására alkalmas közösségi helyiség, valamint tanári és mosdók kialakítását jelenti egy 600 nm-es, egyszintes épületben, melyet az alsóbb osztályok oktatására használunk majd. Ezen kívül két-három épületet tervezünk még erre a telekre. Ha minden megvalósulna, minden osztály kiköltözhetne a Hrabina utcai telekre. A nem állami fenntartású iskolák finanszírozása jelentős változáson megy keresztül a közeljövőben, ami bennünket is a lehetőségeink átgondolására késztet. A jelenlegi építkezés megvalósításához jelentősen hozzájárult, hogy négy sikeres nemzetközi pályázaton is nyertünk, ezen kívül nagy segítséget jelentenek az építőanyagok előállítóinak kedvezményei. További forrást jelent, hogy az építtető részvénytársaság részvényt bocsátott ki: akik jegyeztek részvényt, ezzel is támogatták az építkezést. Tervezzük egy kötvényprogram elindítását is hosszúlejáratú futamidővel, ami sokkal kedvezőbb, mintha banki hitelt vennénk föl a fejlesztésekre. Az iskola költségvetésébe aztán be kell építeni a törlesztőrészleteket. – Nem jelenti ez azt, hogy a jövőben több hozzájárulást kell fizetni az iskolába járó gyerekek után?
Új korszak köszöntött be a Kékvölgy Waldorf Iskola életében 2011. szeptember 29-én, Szent Mihály napján: ekkor tartották ugyanis a Hrabinai úti iskolatelken az új iskolaépület ünnepélyes alapkőletételét. A rendezvényen mintegy 500 ember vett részt, három hatalmas kondérban főtt a „kőleves”, amelybe mindenki otthonról hozott egy csokorravaló zöldséget. A fejlesztésre igencsak nagy szüksége van az iskolának, hiszen jelenleg 11 évfolyamon több mint 200 falubeli ill. környéken lakó gyermek oktatásáról gondoskodik, és évek óta küzd a krónikus helyhiánnyal. Jörg Rudolffal, az iskola egyik alapító tanárával az alapkőletételről, az építkezésről és az iskola jövőjéről beszélgettem. – A hozzájárulás mértéke jelenleg is alkalmazkodik az adott családok anyagi lehetőségeihez. Nálunk minden család annyival járul hozzá az iskola költségvetéséhez, amennyire az otthoni lehetőségek engedik. Ugyanakkor három-négy éve egyre több gyerek jelentkezik iskolánkba, az alsóbb évfolyamok 25-30 fősek, míg a fölső tagozatban 12-18 fős osztályok vannak. Ha ez a tendencia folytatódik, ami pedagógiailag és gazdaságilag is szerencsés, akkor a több család között jobban eloszlanak az anyagi terhek, és több pénz kerül a kalapba. Nehéz kiszámítani a jövőt, hogyan alakulnak a külső feltételek. Közben tárgyalunk más, környékbeli Waldorf-iskolákkal, hogy közösen összefogva hozzunk létre és tartsunk fenn felsőtagozatot (a gimnáziumi részt), ami fenntarthatóbbá tenné az egész iskola működését, a középiskolás tanulóknak pedig több lehetőséget biztosíthatna. – Jelenleg hány pilisszentlászlói gyerek jár a Kékvölgybe? – A nagylétszámú osztályokba 7-8 pilisszentlászlói gyermek jár. Azok számára, akik bizonytalankodnak, hogy a Waldorfba adják-e a gyermeküket, vagy szeretnének többet megtudni az iskoláról, január-február hónapban előadásokat rendezünk a Waldorf-pedagógiáról, melyre szeretettel várunk minden érdeklődőt. Talán sikerül eloszlatni a kétségeket, s kiderül, hogy ebben az iskolatípusban is ugyanúgy leérettségiznek a gyerekek, mint máshol, s közben még akár élvezhetik is az iskolát! Azon túl, hogy az iskola szeretné minél több pilisszentlászlói család megelégedésére biztosítani az alap-, sőt a középfokú oktatást, az új épülettel igyekszünk a közösségi élet lehetőségeit is bővíteni. Az új iskolaépület több mint 100 ember befogadására alkalmas közösségi termében többek között színházi előadásokat is rendezhetünk majd a falu számára. VARGA DIÁNA
NYÍLT NAP A WALDORF ISKOLÁBAN Tisztelt Pilisszentlászlói Polgárok! Ezúton hívunk meg minden érdeklődőt a Kékvölgy Waldorf Iskola nyílt napjára! Szeretnénk bemutatni a faluközösségnek az iskolát belülről. Szülőként és pedagógusként szeretnénk elbeszélgetni örömeinkről és nehézségeinkről, a múltról, jelenről és a jövőbeli terveinkről. Szeretnénk bemutatni a tervezett építkezést, és legjobb tudásunk szerint válaszolni a felmerülő kérdésekre. Várunk mindenkit sok szeretettel, 2011. november 5-én, szombaton, 16 órától az iskolában! A Pilisszentlászlói Waldorf Iskola tanulói, tanárai és a szülők
4 IX. évfolyam 6. szám
#KÖZÖSSÉG$
Falu~lap
A gyógyító szeretet HÚSZ ÉVE DOLGOZIK FALUNKBAN BARTHA ZSOLT DOKTOR
DOKTORUNKAT A PILISI ŐSZ C. RENDEZVÉNYEN IS KÖSZÖNTÖTTÜK. PETKÓ PÁL SZEMÉLYES KÖSZÖNTŐ VERSET OLVASOTT FEL, SÁFÁR PÁL FESTŐMŰVÉSZ ÉJSZAKAI KÁPOLNÁRÓL KÉSZÜLT SZÉP FESTMÉNYÉT DR. ILLÉS GYÖRGY POLGÁRMESTER ADTA ÁT, A HELYI KÖZÖSSÉG NEVÉBEN KOSZNOVSZKI LAJOSNÉ MILI NÉNI FEJEZTE KI HÁLÁJÁT ÉS ADOTT ÁT AJÁNDÉKKOSARAT, MAJD AZ ISKOLÁSOK ÉS A HELYI ASSZONYKÓRUS ÉNEKKEL KÖSZÖNTÖTTE AZ ÜNNEPELTET.
Kék nefelejcs, kék nefelejcs virágzik a, virágzik a tó partján Beteg vagyok, fáj a szívem, nem sokáig, nem sokáig élek már, Hanem azért, hanem azért koszorút, ha meghalok, A síromra, a síromra nefelejcsből fonjatok! z egész úgy indult, hogy Kati, az asszisztens szólt pár betegnek, hogy meglepetés köszöntést szervez szeptember 30-án reggel nyolc órára a rendelőbe. Mindenki sütött süteményt, hozott innivalót, és készült egy nagy, fecskendő alakú marcipántorta is. Szépen feldíszítettük a rendelőt, és vártuk a Doktor urat. Mikor végre megérkezett, annyian voltunk már, hogy be se fért mindenki a rendelőbe. Az iskolások szülei kaput tartottak, azon jött be a Doktor úr, aki annyira meglepődött, hogy még a táskáját is letette. Mindenki nagyon meghatott volt, főleg, mikor Ilona néni – Németh Lászlóné – elénekelte a Kék Nefelejcs... kezdetű dalt. Megfogták egymás kezét a Doktor úrral, úgy énekelte, és persze mások is... Nem is tudom, mit mondjak... Én azóta ismerem a Doktor urat, mióta ideköltözött. A kislányomnak 40 fokos láza volt, kihívtam a Doktor urat, de mire kiért, a lányom ott ugrált az ágyon, mint akinek kutya baja. A doktor úr mondta, hogy nem baj. Bármikor kijön, éjjel, hajnalban, ha hívják. Édesanyám sokat volt beteg, hozzá is sokat járt, akkor ismertem meg igazán. Köszönjük azt az emberfeletti munkát, amit végez! VRHOVINA JÓZSEFNÉ ROZI
A
gy nap nagy titokban megsúgta nekem a Rozi, hogy az aszszisztens Kati egy kis meglepetés fogadtatást szervez Bartha doktornak szeptember 30-ára, amikor kereken húsz éve lesz, hogy szolgálatot vállalt itt, Pilisszentlászlón. Bajban voltam. Hogy tartsam én ezt titokban? Hiszen olyan sokan szeretjük Zsoltot az iskolai közösségben is! Jól működő levelezőlistáinkat sok mindenre használjuk, minden szervezésben jó eszköz, de hát egy titkot levelezőlistán szétkürtölni nem kis rizikó. Mégis bíztam benne, hogy nem fogjuk meghiúsítani a meglepetést.
E
Eljött a nagy nap. Ott vacogtunk jópáran a hirtelen hűvössé vált reggelen. A rendelőben lázas készülődés. Jöttek egymás után a süteményes tálat hozó asszonyok, és mi, akik az utcától a bejáratig akartunk kaput tartani, mi is sokasodtunk. És vártunk. És izgultunk. És Bartha doktor még sehol. Egyeztettünk. Hogy akkor ugye elénekeljük az Áldjanak az Égiek-et? Persze! Sőt! Megjelent egy egész osztály is az iskola ablakaiban... Azt hiszem, máskor az összes felnőtt kórusban parancsolta volna be őket a párkányon felvett veszélyes pozitúrákból, most meg csak örültünk, hogy ők is csatlakoznak. De még mindig semmi. Azaz senki. Bementem megtudakolni, hogy van-e valami hír, mert nekem pont a Doktor Úrnak köszönhetően időpontom volt a világ végén egy MR-vizsgálatra, de nem akaródzott elmennem. Erre Kati felhívta és hát persze, Bartha doktor lement Szentendrére egy beteghez, onnan készült visszafelé, de talán még lett volna valami intéznivaló, mire Kati promptul rávágta, hogy sietnie kellene, mert itt van 220-as vérnyomással egy néni, és nem tud mit kezdeni vele. Hogy ez mennyire lett gyanús a Doktor úrnak, azt tőle kell megkérdezni. Én mindenesetre visszamentem vacogni és biztatni a többi vacogót, hogy hamarosan. És valóban! Kisvártatva megjelent, azaz, mint kiskorunkban: jött a pisszegés, gesztikulálás a kapuból, hogy megérkezett, most száll ki a kocsiból, kuncogás, izgalom, összefonódott kezek kapuja, majd felcsendült az ének, a mi kis egyszerű énekünk, amivel óvodás koruktól kezdve ünnepeljük gyermekeinket: „Áldjanak az Égiek, Fény kísérjen és Szeretet, bármerre jársz!" Énekeltük mi egy kicsit elcsukló hangon, harsogták az iskolaablakon kilógó kamaszok... Bartha Doktor fényes szemekkel átbújt a karjaink kapuja alatt, és bement. Én elrohantam, de többen mesélték, hogy milyen gyönyörűen folytatódott benn is: Kertész úr verse, Ilona néni gyönyörű éneke, Bartha Doktor meghatódottsága... Sok mindent lehetne felsorolni, hogy miért szeretjük, miért vagyunk hálásak Neki, miért érintett meg ez a kis ünnepség olyan mélyen mindannyiunkat. De a lényeg talán csak annyi, hogy egyetlen erővel lehet gyógyítani, és az a szeretet. Köszönjük Zsolt, hogy itt vagy velünk! DR. TÓTHFALUSI ANNA
# KULTÚRA$
Dedinoviny
2011. október 28. 5
Az érték bennünk van z idei Pilisi Őszön valamit megmutatattunk értékeinkből, valamit talán át is adtunk belőlük azoknak, akik érdeklődtek irántuk. A rendezvény házigazdájaként hadd köszönjem meg mindazok segítségét, akik hozzájárultak kétnapos rendezvényünk sikeréhez: a D’sign Kft. digitális nyomdának, Kádár Péternek és Stomp Ferencnek, hogy mint az előző években, idén is támogatásként elkészítették és kinyomtatták meghívónkat. Rayman Tamásnak és Katalinnak, hogy újra kitárták portájuk kapuját, hogy összegyűjtött egyetemes, térségi és falunkbéli tárgyaikat, a pilisi kisvasutak emlékeit, a velünk élő múltat megtekinthettük. A Csimota Ringató Waldorf Óvodának, a kedves óvónéniknek, a kedves bábos szülőknek, hogy a kicsi és nagy gyerekeket bábbemutatójukkal elvarázsolták, és egy szép mesevilággal nyugtatták lelkünket. Varga Diánának és Püski Atillának, hogy nem riasztotta el őket a zord idő, és az óvoda udvarára tették át szabadtéri konyhájukat, és az ESZKE támogatásával bográcsban főtt párolgó levessel kínálták a falunkbéli és máshonnan ideérkező megéhezőket. A Kékvölgy Waldorf Iskola negyedik és hatodik osztályosainak, Gyarmathy Réka énektanárnőnek, Szilvási Károly néptáncoktatónak, hogy csengő hangjukkal bezengték, mosolyukkal beragyogták, fergeteges szatmári néptáncukkal vidámították a zsúfolásig megtelt Szlovák Házat. A Kékvölgy Waldorf Iskola klarinétos tanulóinak és Eredics Dávid zenetanárnak, hogy együtt zengő és szóló hangszeres játékukkal emelték a délután hangulatát. A Nefelejcs Népdalkör minden tagjának, hogy szlovák dalcsokrukkal, a Pilisi Himnusz éneklésével, tanításával, szép viseletükkel, felülmúlhatatlan krumplis pogácsájukkal, süteményeikkel koronát tettek
A
rendezvényünkre, és magasra emelték a késő délután hangulatát. Dombai Jánosnak, hogy oldottan, szeretettel beszélt, emlékezett pályakezdésére, buszos rögös útjára, falunkhoz való kötődésére, vadászemlékeire, passióéneklésére. Petkó Pálnak, hogy szeretettel beszélt szüleiről, nagyszüleiről, akik elindították szép szakmájára, hogy „mestersége címerét”, a Szlovák Házban meleget sugárzó tégla-
SZVORÁK KATALIN JÓTÉKONY CÉLÚ HANGVERSENYEI MINDENEKNEK TEREMTŐJE 2011. november 6. vasárnap 16.00, Kelenföldi Evangélikus Templom (Bp. XI. ker. Bocskai út 10.) Évszázadok zenéje a LEPRAMISSZIÓ javára Közreműködik: Andrejszki Judit csembaló- és énekművész Az est háziasszonya: Kudlik Júlia Belépés díjtalan! Adományokat a helyszínen a perselybe kérünk tenni a Lepramisszió javára. HÁLAÉNEK 2011. november 21. 18.00, Óbudai Társaskör, Nagyterem (Bp. III. ker. Kiskorona u. 7.) A RÁK ELLEN, AZ EMBERÉRT, A HOLNAPÉRT ALAPÍTVÁNY javára Közreműködik: Andrejszki Judit – ének, orgona, csembaló, Pejtsik Péter – cselló, brácsa, hegedű Műsorvezető: Kudlik Júlia Belépőjegy egységesen: 1500 Ft
kályhát mindanyiunk örömére mutatta be. Sárai Kornélnak és Varga Gusztávnak ritka szakmai barátságuk példamutatását, hogy humorral, szeretettel beszéltek életútjukról, tárták fel a hentes és mészáros mesterség csínját-bínját, finom falatait pedig kedves kínálással adták át mindannyiunknak. Köszönjük Sáfár Pálnak festőtábor-szervező munkáját, hogy falunkat és környezetét választotta idelátogató tanítványai szabadtéri műhelyének. Sáfár Pál tanítványainak, Angyal Lászlónak, Békei Tünde Máriának, Békei Andrea Rozáliának, Laposa Évának, M. Angyal Gabriellának, Raksányi Évának, hogy kiállították képeiket. Gyurkovich Krisztinának, hogy a piliszentlászlói piac életébe falunapunk alkalmával bekapcsolta neves képző- és iparművészeinket, valamint sok helyi kismestert, akik portékáikkal, kínálatukkal színesítették rendezvényünket. Lehoczky Krisztinának, hogy vasárnap délelőtt a Csimota Ringató Óvodában átadott festői tálentumából gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt. Kabar Sándor atyának, hogy vasárnapi prédikációjába, a Szent Máté könyvének 22. részébe, a menyegzői asztalról szóló jézusi példabeszédbe beleszőtte ünnepinek szánt rendezvényünket. Veszelka Tamásnak, hogy elfogadta meghívásunkat, és református istentiszteletünkön hirdette az igét vasárnap a 104. zsoltár szellemében. Szvorák Katinak, hogy ünnepi istentiszteletünkön a Teremtés dicsérete dalaival, gyönyörű éneklésével szervesen kapcsolódott az igehirdetésbe, kerek egésszé téve rendezvényünket. És végül, de nem utolsósorban köszönjük Hicsák Jánosnak, hogy a vasárnapi esős idő után a délutáni ragyogásban midibuszával kiszállított bennünket prédikálószéki kirándulásunkra, Alacsony-Tátráig való csudálkozásunkra. Ezzel az úttal szép pontot tehettünk kétnapos rendezvényünkre. KERTÉSZ JÓZSEF A Pilisi Őszről készült internetes beszámoló – sok szép képes anyaggal – a következő linken tekinthető meg: http://www.kekvolgy.hu/keptar/pilisiosz-2011-az-iskolankkal/
BUDAPESTÉRT DÍJ EGY PILISSZENTLÁSZLÓINAK Számos híresség mellett Szvorák Katalin népdalénekest is Budapestért díjjal tüntette ki Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Az elismeréseket november 17én adják át.
6 IX. évfolyam 6. szám
#SENVÁCLAV$
Falu~lap
Szlovák koponyák a Pilisből avagy Barangolás a Pilisben II. RÉSZLETEK FRANYÓ RUDOLF LEGÚJABB KÖNYVÉBŐL Részlet az előszóból: ELNEVEZÉSÉT KERESVÉN ENNEK A KÖNYVNEK MIKSZÁTH KÁLMÁN SZAVAIVAL SEGÍTETTEM. AZT IS AZ Ő „KEMÉNY KOPONYÁK” C. NOVELLÁJÁBÓL, AMELY UGYANEZEN A CÍMEN JELENT MEG WLACHOVSZKY KÁROLY FORDÍTÁSÁBAN. A SZERZŐ KIVÁLÓ SZAKÉRTŐJE A MAGYARORSZÁGI SZLOVÁKSÁGNAK. JÓL KARAKTERIZÁLTA A SZLOVÁKOKAT ÉS A SZLOVÁK ÉLETET MAGYARORSZÁGON 1918-BAN. AHOGY KISS GYÖRGY CSABA, MIKSZÁTH ELŐSZAVÁBAN BEVEZETI: A SZLOVÁKOK NEMZET ÉS NEM NÉPCSOPORT, MERT NÉP A SZERZŐ (MIKSZÁTH) SZERINT A NAGY TÖRTÉNELMI MÚLTÚ MAGYARORSZÁG NÉPE KÖZÖSSÉGE A LAKOSSÁGNAK, DE OLYAN KÖZÖSSÉGNEK, AMELYHEZ SAJÁT NYELVÜKKEL ÉS KULTÚRÁJUKKAL A SZLOVÁKOK IS TARTOZNAK, CSAK AZ Ő FELEMELKEDÉSÜKET AZ ERŐSZAKOS MAGYAROSÍTÁS AKADÁLYOZTA. VÁLTOZOTT AZONBAN A MAGYAR ÁLLAM HOZZÁÁLLÁSA. NINCS MÁR SZÜKSÉG ERŐSZAKOS MAGYAROSÍTÁSRA. ASSZIMILÁLÓDUNK MI MAGUNKTÓL IS, MINT AHOGY SOKAN ELŐDEINK KÖZÜL A JOBB MEGÉLHETÉS REMÉNYÉBEN, („VAGY MÁSÉRT”) MÉG A NEVÜKET IS MAGYAROSÍTOTTÁK. UGYANAKKOR VANNAK SZÍNTISZTA SZLOVÁK NEVŰEK, AKIK MÁR NEM ISMERIK ELŐDEIK NYELVÉT. VANNAK, AKIK ISMERIK, DE TAGADJÁK SZLOVÁKSÁGUKAT. ÍGY VAN EZ MÁS NEMZETISÉGEKNÉL IS, PEDIG MA MÁR EGYIK NEMZETISÉG SINCS HÁTRÁNYOSABB HELYZETBEN A MAGYARSÁGGAL SZEMBEN…. Részlet a könyv tartalmából: …Pomázra kellett járniuk azoknak is, akiknek nem volt pénzük befizetni a méltatlan büntetést. Ennivalót is hazulról kellett vinniük és legkevesebb egy hétig fát vágniuk, vagy az urasági földeken, szőlősökben dolgozniuk. Történt egyszer a két világháború közötti időkben: István (Pista) bácsi, aki akkoriban még legény volt, mesélte nekem megtörtént esetét a hetvenes években. Igyekszem saját szavaival leírni a hallottakat: „Ciprián bácsi, aki azokban az időkben kisbíró volt, hozott papírt, amely szerint másnap jelentkeznem kell Pomázon a szolgabírónál. Nekem halvány fogalmam sem volt olyan rossz cselekedetemről, amely miatt Pomázra kellene mennem a szolgabíróhoz. Azzal viszont tisztában voltam, hogy ha nem megyek el, rosszul járok. Egerszegi csendőr tiszthelyettes úr ennél kisebb vétségért is használni szokta bikacsökjét. Ezért inkább bementem a kamrába, vágtam egy darab szalonnát, amit a hozzávaló kenyérrel, egy marék frissen szedett újhagymával a tarisznyába helyeztem, így élelemmel felkészülve izgatottan vártam a következő napfelkeltét. Este, miután lefeküdtem szalmazsákos ágyamba, nem igazán jött álom a szememre. Hajnalra bezzeg mély álomba szenderültem. Mire felébredtem, már kibújt a nap a Rózsahegy mögül. Gyorsan hideg vizet öntöttem a lavórba, megmostam arcomat, majd tarisznyát a vállra, oszt sietve a Hradszká cesztának, így hívták, hívjuk szlovákul a két világháború között épült Szentendrei út Kis Rigó étterem alatti részét, amely szó szerinti jelentése várút, de a városokat összekötő főútvonalakat is így nevezik, tehát jelentése szlovákul országút is lehet. át az úton neki Lajosforrás irányába. A Sztari-nyilas oldalában vezető bányászösvényen utolértem a dömörkapui bányába igyekvő bányászcsoportot. Az öreg János bácsi, akinek állandó jókedvét sokan irigyelték, mikor meglátott, rögtön kivette szájából pipáját ,majd mosolyogva megkérdezte: – Hová ilyen sürgős Pistiko? – Jaj, János bácsi, papírt kaptam a szolgabírótól, rohanok Pomázra. – No, oda nem kell annyira sietned, mert ott sok jó nem vár rád. – mondta János bácsi mosolyogva, miután nagyot szippantott pipájából. Én erre megijedtem, és szóltam, hogy akkor inkább visszafordulok. – Hát akkor neked annyi, majd jön érted az Egerszegi tiszthelyettes úr a zsandárjával, és annak nem lesz jó vége. Ezt alátámasztván Miska bácsi is megjegyezte:
– Bizony a múlt héten Józsi öcsém feleségének egy batyu rőzséért is odasuhintottak hátára a bikacsökkel. Bizony jóval biztattak, de azért szót fogadtam, és nem fordultam vissza. A kíváncsiság is hajtott, amire egész éjjel nem tudtam rájönni. Félig hangosan gondolkodtam: ej, Pista mi rosszat tettél a tűzre, de semmi nem jutott eszembe. Mikor megérkeztem a Szolgabíróság kúriájának kerítéséhez, sapkámat illedelmesen levéve annak vaskerítésén át papíromat lobogtatva köszöntem az udvaron tartózkodó hosszú bajszú bokszos csizmát viselő idősebb embernek. Elmondtam, honnét jöttem, azt, hogy miért nem tudhattam, ezt meg is mondtam a bajszos bácsinak. A bácsika rosszat sejtetve, fejét ingatva bekísért a szolgabíróhoz. Ott szüleim tanítása szerint szintén hajadonfővel, sapkámat kézben tartva mélyen meghajolva illedelmesen köszöntem. Miután remegő kézzel az asztalára tettem a sok olvasástól, szorongatástól összegyűrt és tenyerem izzadtságától elfoltosodott papirost, a szolgabíró barátságtalanul, mogorván rám nézett, majd dörgedelmes hangon rázendített: – Jól tudjátok ti semmirevaló sunyi tótok, hogy kecskéiteket az erdőben legeltetni nem szabad! – Nagyságos szolgabíró úr, mi olyan szegények vagyunk, hogy még egy darab kecskénk sincs – válaszoltam megszeppenve. Nos, a nagyságos úr nagy pánszká sztolicában (a karosszéket nagy pánská sztolicának – úri széknek hívták elődeink) állát vakargatva gondolkodott. Én addig óriási asztala előtt, egyik kezemmel sapkámat szorongatva vigyázzban állva vártam. Hosszú kínos másodpercek voltak ezek, amíg a nagyságos szolgabíró úr meghozta bölcs döntését, amit már kevesebb szigorral közölt velem: – No, ha már itt vagy, hasogasd össze a fáskamra előtt lévő fát, hord be, azután hazamehetsz! Akármennyire is igyekeztem, úgy is három napig tartott, amíg sikerült teljesítenem a reám testált feladatot. Tehát olyan cselekményért lettem megbüntetve, amit el nem követtem, sőt el sem követhettem, hiszen valóban nem is volt kecskénk.” Pista bácsi ezt nekem mintegy negyven évvel később mesélte el. Humoros ember lévén, így annyi év elmúltával már csak mosolygott rajta. Megalázták, de nem csak a szlovákokat, de a magyar, németés más ajkú szegényebb sorsú kiszolgáltatott népeket is, akik kemény munkában verejtékezve tolták szekerét a nagyuraknak. FRANYÓ RUDOLF
Dedinoviny
#GYEREKEK$
2011. október 28. 7
Toborzó, avagy menjünk mondókázni! Megyünk mondókázni Ilonkához? – kérdezi lányom, Emese, a reggeli készülődés közben. És valóban, a Baba-Mama klubba indulunk, mondókázni. Kör, kör, ki játszik... – csendül fel a hívogató dallam, és már kezdődik is a varázslat. Körbeülünk, ölünkben a gyerkőcökkel, és elkezdődik a közös játék. Két év óta, Téglás Ilonka lelkes szervezésének köszönhetően hetente egyszer összegyűlünk jópáran a faluból, hogy egy egész délelőttön át a gyerekekkel foglalkozzunk. Mikor először mentem Emesével a Szlovák Házba, nem is hittem, hogy ilyen színvonalas élményben lesz részünk. Akkoriban a szentendrei zeneiskolába jártunk egy hasonló jellegű foglalkozásra, ami nagyon jó volt ugyan, de valami mégis hiányzott belőle. És ez a közösséghez tartozás érzése volt. A Baba-mamában a mondókázás után nem rohan el mindenki, hanem előkerülnek a játékok, s míg a gyerekek együtt játszanak, mi is beszélgetünk kicsit. Megbeszéljük aktuális gondjainkat, tanácsot kérünk, esetleg mi magunk adunk pár jó ötletet. És persze a gyerekeknek is élmény elmenni a Baba-Mamába. Mert ezek a délelőttök róluk szólnak: a közös játékról, az együtt töltött időről. A tavalyi év során nemcsak mondókázni gyűltünk össze, hanem ünnepeink alkalmával kis meglepetéssel is készültünk a lurkóknak: decemberben a Mikulás látogatott el hozzánk egy hatalmas puttonnyal, Adventkor gyertyát gyújtottunk, Karácsonykor saját készítésű ajéndékokkal kedveskedtünk egymásnak, és persze a finom falatok sem hiányoztak. Második gyermekünk születése után a klubon belül kapott komatálnak köszönhetően még közelebb kerülhettem a többiekhez. Megkértem pár anyukát, hogy pár mondatban osszák meg velünk, miért szeretnek a Baba-Mamába járni: Ferencsák Annamária: – Ha mint óvónőt kérdezel, azért jó egy ilyen közösség, mert szociálisan fejlődik a gyerek, megismer új szokásokat, alkalmazkodnia és együttműködnie kell. A kommunikációja színesedik (nem csupán a beszéde), elfogadóbb lesz másokkal. Memóriája, tudása bővül. A mondókák, dalok a ritmikájukkal nem csupán zeneileg fejlesztik, hanem a beszéd alapritmikáját is könnyebben elsajátítja. És ha mindezt a számára legfontosabb személylyel, az Anyával éli át, akkor szerintem a kötődés, a bizalom elmélyüléséről, a közös tevékenység öröméről már nem is kell beszélni. Ha mint anyát kérdezel: mikor öt évvel ezelőtt ideköltöztünk, nem ismertünk senkit. Amíg Ati nem járt oviba, addig nem is igazán mentem sehova a faluban, csak a védőnénihez. Amikor Ilonka megszervezte a Baba-Mamát, nagyon örültem, hogy megismerhetek itt lakó családokat. Már nem érzem magam annyira idegennek, van kivel beszélnem. És nem utolsó sorban van egy fél délelőtt, amikor nem a háztartással foglalkozom, hanem a
kislányommal éneklek. Ja, és ügyes-bajos gyereknevelési gondjaimat meg tudom beszélni más anyukákkal. Kun Bernadett és Blaskóné Timár Eszter – A Baba-Mamában gyermekeinkkel együtt mi is újabb és újabb mondókákat, énekeket tanulunk, és ha sokat énekelünk velük, az kihat a fejlődésükre. A piciknek már óvodáskor előtt is szükségük van közösségre, hogy megtapasztalják a hasonló korúakkal való együttlét örömét. Nekünk, édesanyáknak is jólesik a mindennapi élet ritmusából kilépni. Megoszthatjuk egymással neveléssel kapcsolatos gondolatainkat. Ez a klub egy lehetőség, hogy a falubeli családok megismerhessék egymást. Mi már harmadik éve járunk ezekre az alkalmakra, és örömmel vennénk, ha újabb családok is bekapcsolódnának. Tehát szeretettel várunk minden babát és mamát (papák is jöhetnek). Téglás Ilonka: –A Baba-Mama klub egy olyan lehetőség az óvoda előtti egykét évben, amivel mi szülők, átsegíthetjük gyermekünket egyegy nehezebb fejlődési szakaszon. Látom Yashun, hogy sok mindent tanul utánzással, pl. a szobatisztaságot. Szeret a többiekkel együtt énekelni, játszani, és számon tart mindenkit. Nekem kikapcsolódás az együtt töltött idő. Nagy öröm látnom „gyermekeim” mosolyát, ahogy kialakulnak a barátságok. A két év során megnőttek a gyerekek, van, aki már elköszönt tőlünk, óvodás lett, és van, aki a közeljövőben megy majd el. Szeretnénk azonban, ha az ő helyüket ifjabb csemeték töltenék be, hogy kis klubunk még sok-sok gyereknek és anyukájának szerezhessen vidám perceket! Így hát várunk minden anyukát és kicsi lurkóját, aki szeretne ehhez a kis csapathoz csatlakozni! Kör, kör, ki játszik, egy kis leány hiányzik Kör, kör, ki játszik, egy kis legény hiányzik... SZAKÁCSNÉ BONDOR BERNADETT
Örömmel adjuk hírül, hogy 2011. augusztus 17-én, Haáz Mariann és Molnár Zoltán első gyermekeként megszületett Molnár Zsófia, 2600 grammal és 48 cm-rel.
MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN 9 ÓRÁTÓL, a TÖLGYFA u. 70-ben.
Családunk nagy örömére 2011. szeptember 29-én megszületett Dombai Maja, Dombai Szőke Henrietta és Dombai Dávid kislánya, 3050 grammal és 54 cm-rel.
Kérdéseiddel bátran hívj: Téglás Ilonka (20) 289 14 40
Szeretettel hívjuk és várjuk a kisgyermekes édesanyákat!
8
Dedinoviny
#HÁT-LAP$
2011. október 28.
A Pilisi Műhely programajánlója
SZENTLÁSZLÓI PIAC – TÉLI NYITVA TARTÁS
INGYENES ELŐADÁS-SOROZAT
Értesítjük a falu lakóit, hogy
első alkalma november 7-én, hétfőn, 17.00-kor a Szlovák Házban. Előadó: Gyuricza Lea gyógytornász, terapeuta. Téma: A hátfájdalmak lehetséges okai. Útmutató a terápiák szövevénye között. A gerincferdülés „otthoni felismeréséről”, valamint a sport fontosságáról (úszás, lovaglás, tánc) szülőknek. November 17-én 17.00 és 19.00 között: Silye Imre, a Keresztény Közösség papja beszélgető délutánja a Pilisi Műhely Házban (Béla Király u. 15.) Már százszor megmondtam… Szülőknek szóló kommunikációs program a Pilisi Műhely Házban – azért, hogy ne kelljen százszor elmondani. Időpontok: 2011. november 13., 20., december 4., 11., vasárnaponként 9.00-13.30 További információ: (20) 940 2866,
[email protected] A Pilisi Műhely Ház kínálatáról bővebben: www.pilmu.net
ÖkoFilmklub Szentlászlón és Szentendrén INGYENES FILMVETÍTÉSEK • A Pilisi Műhely Házban –Pilisszentlászló, Béla király u. 15. 2011. november 17., csütörtök, 19 óra
FARM A SZTRÁDÁN • A JÖVŐ FARMJA Vetítés után beszélgetünk meghívott vendégünkkel: Köblös Dávid – Városi Sejt Program
A VASÁRNAPI PIACNAPOKAT télen is szeretnénk megtartani, de rövidebb nyitva tartással. Novemberben tehát két órás idôkeretben
9.30-tól 11.30-ig várjuk a vásárlókat, melegedôvel, forró teával és töretlen jókedvvel! Gyurkovich Krisztina • Telefon: 06 20 941 1299
Karácsonyra készülődve KÖNYVAJÁNLÓ Dr. Pethő Mária: A karácsonyi ünnepkör hagyományos ételei a Kárpát-medencében Bár Karácsony Ünnepe még távolinak látszik, lelkünkben már érezhetjük melengető közelségét. A várakozással teli készülődés idejére ajánlunk olvasnivalót azoknak, akik szeretnének többet megtudni a soknemzetiségű Kárpát-medence karácsonyi ünnepkörhöz kötődő hagyományos ételeiről, és esetleg néhányat ki is próbálnának közülük. Az ünnepek, köztük a Karácsony szerepe kiemelni az embert a mindennapok egyhangúságából, megállni egy rövid időre. Ekkor van alkalmunk visszagondolni a múltra, a múltban rejlő hagyományokra, azok rejtett, de ősrégi értelmére. A karácsonyi ünnepkörön belül sokféle hagyomány, rituális tevékenység létezik a köszöntőtől a karácsonyi morzsa összeszedéséig, ezek egyike az étkezés, ételeink elkészítése. A szerző ezeknek az eltűnőben lévő tradícióknak eredt nyomába, részletesen bemutatva a karácsonyi ünnepkört és a hozzá fűződő ételeket, étkezési szokásokat. Akinek ajánlónk felkeltette az érdeklődését, az ezt a könyvet falunk könyvtárában is megtalálja. Püski Atilla és Boros Ágnes
SZENTLÁSZLÓ APRÓBAN • A Dalmát Kávézóban – Szentendre, Bartók Béla u. 8. 2011. november 8., kedd, 19 óra KELLEMETLEN IGAZSÁG (An Inconvenient Truth: Al Gore azonos című könyve nyomán)
Vetítés után beszélgetünk meghívott vendégünkkel: Antal Z. László –Klímabarát Települések Szövetsége
ADOMÁNYOK A PEST MEGYEI KÖNYVTÁRNAK Előző számunkban írtunk már a Pest Megyei Könyvtár nehéz helyzetéről. Bár azóta történtek előrelépések, a segítségkérésük továbbra is aktuális. A PMK megmentésére a Szentendréért Közalapítvány következő számlaszámára utalhatunk adományokat: 1174208720073857.
Fizikából és matematikából korrepetálást vállalok: (30) 875 3311 „Egyetemista” Gyermekmegőrzés hétköznap délelőttönként! Négy év alatti gyermekek megőrzését vállalom Honvéd utcai otthonomban, hétfőtől-csütörtökig délelőtt 9-13 óráig. További információ, bejelentkezés: (20) 384 2121, www.h22.fw.hu Kabai Piroska MEGTALÁLT PÉNZTÁRCA – KÖSZÖNET ÉRTE! Kedves Ismeretlen Jótevő! 2011. szeptember 27-én fél három körül nagy sietségemben az autómon felejtettem a pénztárcámat a család összes igazolványával, úgy indultam haza Leányfalura! Minden iratunk benne volt, és ez pénzben nem kifejezhető érték. Ám egy kedves úr behozta az iskolába, így még aznap visszakaptam. Ezúton szeretném nagyon megköszönni neki! Szeretettel, Berényiné Parti Krisztina – Kékvölgy Waldorf Iskola
Dedinoviny Falu -lap
Szerkesztõség: 2009 Pilisszentlászló, Honvéd u. 8. • Felelõs szerkesztõ: S e p s e i G e r g e l y • Szerkesztõségi munkatárs: V a r g a D i á n a • E-mail:
[email protected] • Telefon: 30/362-7959 • Felelõs kiadó: E g y ü t t S z e n t l á s z l ó é r t K ö z h a s z n ú E g y e s ü l e t • Nyomda: G & B K f t . , 2000 Szentendre, Pátriárka u. 7. • Engedélyszám: 2.2.4/1171/2003. • Megjelenik: hónap utolsó péntekén • Lapzárta: elõzõ pénteken
