Faktoring ügylet, forfait ügylet, lízing
● Faktoring ügylet Faktorálás: Bankári biztosítékkal nem fedezett rövid lejáratú pénzkövetelésre szóló jogosultság engedményezése.
Faktor ügylet szereplői – Faktorbank: a hitelintézet, amely szolgáltatását eladja az áruügylet eladójának – Áruügylet eladója: a faktoring szolgáltatás vevője. – Áruügylet vevője: fizetésre kötelezett
A faktor szerződés tárgya: Közvetlen tárgya: • Követelés átruházása- engedményező átruházza a követelés jogát a faktorra Közvetett tárgya: • Bármilyen pénzben teljesíthető, forgalomképes, fennálló vagy jövőbeli, lejárt vagy le nem járt követelés
Faktorbank szolgáltatásai - adminisztrációs feladatok - követelések behajtása - követelések finanszírozása - kockázat átvállalása - hitelbírálat Alapfaktoring ügylet: Csak az adminisztrációs szolgáltatásokat és a követelések behajtását tartalmazza.
A szerződés alanyai Faktor
Adós Faktoráló
• Pénzügyi intézmények: • Hitelintézetek • Pénzügyi vállalkozások
(eladó)
Kis-és középvállalkozások • Tömegcikk gyártó, forgalmazó cégek •
(vevő) • •
Bármely jogalany Adós hitelképességének vizsgálata
Faktorszerződés feltétele – Követelés tárgya áruszállítás és szolgáltatásnyújtással kapcsolatos rövid lejáratú pénzkövetelés – A követelést nem vitatják – Rendelkezési jog nincs korlátozva – Nem beruházással kapcsolatos – A vevő és az eladó bonitása jó Követelés megvásárlása: – Visszkereseti faktorálás: A követelés engedményezője (eladója) kezesként köteles helytállni vevője nem fizetéséért. Amennyiben a fizetésre kötelezett nem fizet, a követelés engedményezője köteles a faktorbanknak a követelés összegét megfizetni. – Visszkereset nélküli (delcredere) faktorálás: A faktorbank a rá engedményezett követelés ellenértékét a faktorszerződésben meghatározott kereten belül kifizeti, a vevő nem fizetéséből eredő kockázatot a bank magára vállalja. Faktorálás költsége: a bank által nyújtott szolgáltatások díja + finanszírozási költség
• A finanszírozási faktorügylet folyamata
FAKTORBANK 5 a bank megvásárolja a 7a. Pénzügyi teljesítés
követelést
6a. a bank értesíti a
1. faktorbank hajlandó-
vevőt
e megvásárolni a követelést
nyilvános faktorügylet
7b. pénzügyi teljesítés
2. Szerződéskötés áruügylet
ÁRUÜGYLET VEVŐJE
3
teljesítés, szállítás
4
teljesítés igazolása
6b. Csendes faktoring a vevő az eladónak fizet
ÁRUÜGYLET ELADÓJA
A szerződés megszűnik: • • • • • •
Ha mindkét fél teljesít Közös megegyezéssel Elállással Jogutód nélküli megszűnés esetén Ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett Bontó feltétel bekövetkezik
Faktoring jellemzői
Forfait ügylet jellemzői
Rövid lejáratú követelések vásárlása
exportőr közép- és hosszú lejáratú követeléseit veszi meg egy bank vagy egy pénzügyi társaság
Számlakövetelésre vonatkozik
váltó- és számlaköveteléseket adnak el, ill. vásárolnak meg
Kisösszegű követelésre is vonatkozik
nagy összegű követelésekre terjed ki
A vevő tudomást szerez a faktoring ügyletről
a vevő nem szerez róla tudomást
Visszkereseti jog kikötése gyakori
visszkereseti jog kizárt
A költségek nagyságát a nyújtott szolgáltatások is befolyásolják
magas biztosítási díj, drága
a faktor behajt, követelést vásárol, de más szolgáltatást nem nyújt
● Lízing Megjelenés 1950-es évek USA, majd Európa és Japán 1970-es években az egész világon 1987 után Mo.-on, a finanszírozási igények következtében
Jellemzői: • • • • • • •
Bérlet, hitelre vagy készpénzre történő vásárlás összehasonlítása nem bérlet, nem mondható fel elválik a tulajdon és a használati jog a lízingdíjat fizetni kell akkor is, ha nem használják tőkeszegény vállalat is hozzájuthat opciós díj: futamidő végén az eszköz tulajdonjogát megszerezheti (előre kikötött díj ellenében) csőd esetén nem képezi a csődtömeg részét
Lízing fogalma • Az új Ptk.-ban megjelenő pénzügyi lízing fogalma a törvény 6:409. §-a értelmében, 2013. évi V. törvény; A lízingbe adó a tulajdonában álló lízingtárgy határozott időre történő használatba adására, a lízingbe vevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj megfizetésére köteles, ha a szerződés szerint: – a szerződés futamideje eléri vagy meghaladja a lízing tárgy gazdasági élettartamát vagy futamidőtől függetlenül a lízingbe vevő a – futamidő végén megszerezheti a lízingtárgy tulajdonjogát ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél jóval alacsonyabb értéken, vagy – a futamidő alatt fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét.
A 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (továbbiakban Hpt.) is definiálja. A törvény 6. § (1) 89. pontja a pénzügyi lízinget az alábbiak szerint határozza meg: •
• • • •
Az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbevevő viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, a hasznok szedésére jogosulttá válik, viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is), jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét - amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését.
A lízingbevevő jogai: • a használat joga, • a használat átengedésének joga (a lízingbeadó hozzájárulásával), • a hasznok szedésének joga, • vételi jog. Az új Ptk. alapján nem világos, hogy a vételi jog milyen értéken gyakorolható – ha van maradványérték, akkor annak megfelelő összeg ellenében, ha nincs, akkor az utolsó lízingrészlet kifizetésével nyílik meg a vételi jog. A vevőkijelölési jog szabályozása is hiányzik, tehát a szöveg nem különbözteti meg egymástól a nyíltvégű és zártvégű pénzügyi lízinget. A lízingbevevő kötelezettségei: • viseli a lízingtárgy terheit és a kárveszélyt, • fizeti a lízingdíjat
Pénzügyi lízing jellemzői: • Adásvétellel egybekötött bérleti ügylet • A bérlet és a pénzügyi lízing közötti különbsége: az előbbinél a használat, az utóbbinál a tulajdonszerzés a jogügylet célja. • Fontos, hogy a bérletnél a használatból következő fenntartási költségek, továbbá a kárveszély viselése a bérbeadót, míg lízing esetén a lízingbevevőt terhelik • A lízingbe vevőnek nem kell rendelkezni a teljes vételárral • Határozott időre szóló bérlet • Eszközben nyújtott hitel, kamatot kell utána fizetni • A kamat összege a törlesztő részletek előrehaladtával csökken • Kizárólag pénzügyi intézmény végezheti • A lízingszerződésben mindig ki kell kötni a lízingdíj tőkerészét, amely a lízingtárgy árával azonos • Az elszámolásra SzTv. egyértelmű iránymutatást ad, hogy a Ptk. előírása a mérvadó. • Nem minősül pénzügyi lízingnek az anyavállalat és leányvállalat közötti lízing
Az új szabályozás szerint nem különül el egyértelműen a az áfa szempontjából megkülönböztetett két forma: zárt végű: • A lízingbevevő a tőketörlesztő- és a kamatrészleteket megfizette, a lízingelt tárgy felett tulajdont szerez • Áfa fizetési kötelezettség már a birtokba adáskor, egy összegben a teljes lízing díj után keletkezik • A futamidő alatt a törlesztő részletekről áfa nélkül kell a számlát kiállítani
nyílt végű: • a lízingszerződés a lízingbevevőnek csak „elővásárlási” (opciós), vagy „vevőkijelölési” jogot biztosít. Ha nem él az opciós jogával, köteles a lízingelt dolgot visszaszolgáltatni a lízingbeadónak. • birtokba adáskor nem keletkezik áfa fizetési kötelezettség, csak az egyes részletfizetések esedékessége napján
• Pénzügyi lízing alanyai szerinti ügylettípusok: • Direkt lízing: közvetlen finanszírozású, a lízingbeadó rendelkezik az ügylet lebonyolításához elegendő saját forrással • Indirekt lízing: a lízingbe adó idegen forrást vesz igénybe • Visszlízing (sale and lease back):forgótőke-hiánnyal küzdő cég a tárgyi eszközt értékesíti egy lízingbe adó cégnek, így szerez pénzt, majd lízing formában visszalízingeli, a visszavásárlási garancia nem biztosított • Al- vagy szublízing: nem közvetlenül a lízingbevevő kívánja a lízingtárgyat használni, a lízingbeadó engedélyével tovább lízingeli, bérbe adja kedvezőbb feltételekkel (szigorúbb nem lehet) • Vendor vagy szállítói lízing: a szállító -az értékesítési volumen növelése érdekében- megállapodik egy lízingtársasággal, hogy jutalék fejében ügyfeleket toboroz, kiszolgálja az ügyfeleket • Captive (gyártóhoz kapcsolt) lízing: a lízingbe adó maga a gyártó, a termelő cég
• Nemzetközi, hátáron átnyúló (cross border): – A lízingbeadó és a lízingbevevő két különböző országban található, függetlenül attól, hogy a lízingtárgy átlépi-e a határt. – EU-n belüli, export és import lízing, EU-n kívüli
• operatív lízing: – A hazai gyakorlatban nem minősül lízingnek, csak bérleti szerződés – a lízing időtartamának végén köteles a lízingbeadónak az eszközt visszaszolgáltatni, az eszköz a futamidő alatt a bérbeadó könyvében marad, ő számolja el az amortizációt
Néhány speciális lízingtárgy: ingatlan privatizációs szerviz műalkotás
• Lízingdíjat befolyásoló tényezők: – Vétel ár, lízing tárgy bekerülési értéke – Értékcsökkenési leírás formája, maradványérték – Szállítási költség – Biztosítás díja – Futamidő hossza – Fizetés gyakorisága, – Tőke+kamat fizetés egyenletes vagy egyedi ütemezése – Hitel-, refinanszírozási kamatláb mértéke – Lízingbeadó belső kamatlába • Lízingszorzó:
fizetendő teljes lízingdíj / az eszköz vételára
• Pénzügyi lízing hátránya: – – – –
Drágább, mint a hitel Illetékfizetéssel jár Nem vehető igénybe állami támogatás Az utolsó lízingdíj megfizetéséig a lízingbeadó gyakorolja a tulajdonosi jogokat • Pénzügyi lízing előnye – Gyors, egyszerű ügyintézés – Alacsony önerő igénye – Átlátható, könnyen tervezhető díjak (devizásnál nem) – A finanszírozásnak nincs értékhatára – A lízingbeadó számára kevésbé kockázatos mint a hitel – Nem szükséges jövedelemigazolás, átvilágítás, hitelbírálat – A fedezet a lízingbe adott eszköz
