A WESSELÉNYI MŰVELŐDÉSI EGYLET LAPJA
VI. évfolyam, 2009. április
4. szám (64. szám)
Megjelenik havonta
Futás és bizonyosság Igeolvasás: Róm: 6: 1-11. Alapige: Ján: 20: 1-8. I. Az első húsvét reggelén még egyáltalán nem lehetett tudni, hogy az egy örömteli kezdet. Nem, mert még mindent a nagypéntek mélységes fájdalma, gyásza és rémülete árnyékolt be. Nem, akkor még nem lehetett tudni, hogy ez húsvét, hogy ez valamikor a dicsőséges feltámadás ünnepe fog lenni. Akkor még - az első órákban - mindeneket a halál és az örök elmúlás szomorúsága fedett be. Bizonyára minden úgy is maradt volna, ha Isten másként nem tervezett volna. De Ő gondoskodott, olyan emberekről, akiknek nem volt közömbös Jézus Krisztus sorsa. Ma is szerte e világon az evangélium ügye olyan emberek által megy előre, akiknek Isten felindítja lelkét arra, hogy a szent ügy iránt ne tudjanak közömbösek lenni. Ezek azok az emberek, akik, ha előttük tíz út és mód lezárul, elvész, akkor keresik a tizenegyediket. De térjünk vissza az alapigénkhez. A történet szerint Mária Magdaléna korán még hajnalban kiment a sírhoz. Bizonyára mélységes fájdalom, kétség és reménység viharzott lelkében. Már nem bírt otthon maradni. Bizonyosság kell! Bárhogyan is álljanak a dolgok, de ezt a bizonytalanságot már nem lehet tovább hordozni. Korán felkel és elindul. Mert hitt és ragaszkodó szeretet van szívében. II. A sírhoz érve nem juthat azonnal bizonyosságra. De milyen sokat jelent már az is, hogy megtudja: valami történt! Valami, ami akár a nagy, csodás reménység ígéretes kezdete is lehet. Hányszor és hányszor voltunk mi is úgy ez életben, hogy nagy örömünk volt egy kicsiny, de jóirányú kezdet fölött! Mert Isten tud örömöt adni kicsiny dolgokban is, ha van hit, remény, szeretet szívünkben! De Mária Magdaléna különös módon, annak ellenére, hogy sokszor halhatta Jézus jövendőlését az Ő feltámadásáról, első gondolata az elvett kő láttán mégsem a feltámadás volt, hanem egyszerűen csak az: „elvitték az Urat a sírból és nem tudjuk hova tették Őt” Milyen különös! Vajon miért? Mert annyira földiek és testiek vagyunk, s oly kevéssé lelkiek, különösen olyankor, mikor gyászban vesztegelünk. De bárhogyan is érzett, nem roskadt össze annyira, hogy el ne mondotta volna a rendkívüli hírt a két tanítványnak. III. Most lép színre a két tanítvány, akik egymással versenyezve futnak. Hát hogyne futnának, hisz nem csak a Jézussal eltöltött évek értelméről vagy értelmetlenségéről van most szó, hanem még ennél is sokkal többről: az ügy győzelmén túl, az örökéletről! Ezért nekünk is érdemes volna inunk szakadtából futni! A kérdés csak az, hogy mi egyáltalán megpróbáljuk-e? Ma már nem éppen szószerinti futást értünk alatta, hanem sokkal inkább az Istenhez vágyakozó hit igyekezetét. Úgy néz ki, hogy ez nagyon hiányzik a mai keresztyén nép életéből. Igaz ma is vannak akik szaladnak, csak épp
ellenkező irányba. Jóértelemben vett kivételek akadnak de sajnos ez nagyon kevés. Ha a két tanítvány az első húsvét reggelén oly igyekezettel szaladt bizonyságot szerezni Jézus felől, az Ő feltámadását illetően, vajon nem kell-e nékünk is hasonlóképpen igyekeznünk, hogy hitbizonyosságot szerezzünk? De igen, a nagy baj ha sohasem volt igyekezet bennünk vagy ha volt valamikor ifjúságunk idején valamelyes lelkesedés bennünk, de annak ma már nyomát sem lehet felismerni. IV. Ha a ma élők életét megvizsgáljuk hamarosan rájövünk, hogy futásban és szaladásban egyáltalán nincs hiány. Elismerhetjük, hogy soha a világ történelmében eleddig nem volt még megközelítőleg sem olyan hihetetlen futás, zajos tülekedés, vad és kíméletlen rohanás, mint a mai időkben amilyen van, s amelyet kénytelenek vagyunk naponta átélni. Minden nap száz és százmillió ember és jármű kel útra, eszeveszett egyre gyorsuló sebességgel rohan, igyekszik célját elérni. Sokan meghalnak, megsebesülnek az úton a túlzott sebesség miatt bekövetkező balesetekben. De semmiféle figyelmeztetés, józan és jóakaratú beszéd nem használ mert újak és újak kelnek útra még irgalmatlanabb még örültebb sebességre kapcsolva. Sőt a dolgok odáig fajultak, hogy most már nem csak munkanapokon hanem pihenő és ünnepnapokon sincs nyugalom. Úgynevezett „ pihenés és kikapcsolódás „ céljából, különösképpen az ifjabb nemzedék tagPiero della Francesca: Krisztus feltámadása jai, költségeket és munkát nem kímélve olyan járműveket építenek, vásárolnak, melyekkel árkon – bokron, sziklán, erdőn, szakadékon, sártengeren igyekeznek áthaladni, keresve a minél nyaktörőbb helyeket. Azon időszakot használva legtöbbször erre, mely egyébként Isten dicsőítésére volna szánva. Mindezekből világosan látszik, hogy igyekezetben nincs hiány. Csak az a nagy és fő hibája az egésznek, hogy nem Krisztus felé irányul, nem Istenkereső igyekezet ez. Sőt ellenkezőleg, Istent tagadó, Istent mellőző, Istent megvető igyekezet ez. V. Az első húsvét eseményei teljeséggel felforgatták a tanítványok addigi életrendjét. Noha az addigi események sem voltak egyáltalán érdektelenek, hiszen Jézus csodálatosan lebilincselő módon tanított, csodát tett, gyógyított, jövendölt stb., de most az Ő halálával és feltámadásának reménységével új helyzet állott elő: A körülmények arra indítják a két hűséges tanítványt, hogy keressék Őt. És ők keresni kezdették Őt teljes erőbevetéssel. Ez egészen átszabta addigi életüket. Ennek a nyavalyákkal eltelt világnak is arra van szüksége, hogy valaki átszabja az életét, mindennapjait. Kedves húsvétot ünneplő testvérem, ha te is úgy gondolod, érzed, hogy szükséged lenne életed átszabására, mert szeretnél eddigi hibáiddal, tévedéseiddel, sőt bűneiddel leszámolni, akkor kezdjed teljes
Makfalvi Tekintő
2. oldal
igyekezeteddel keresni a feltámadott Jézust. Neked már bizonyosságod lehet a két kereső tanítvánnyal szemben. Ők még csak reménykedve, kétségbeesve a „hátha mégis” jegye alatt kerestek, de te már annyi év után a bizonyságtevők egyre növekvő fellege alatt jársz, járhatsz, neked megadatott az ami nekik nem. VI. Alapigénk részletesen tudósít a két tanítvány versenyfutásáról. Egyik megelőzi a másikat, de végül mégis a későbben érkező lépik be elsőnek a sírboltba, neki van úgy látszik elég bátorsága a hit és világ sorsát eldöntő tények szembevételezéséhez. Az evangélium azt is leírja meglepő részletességgel, hogy miként nézett ki a sír belseje Jézus feltámadása utáni első órákban. Minden bizonnyal azért, hogy közvetlenségével számunkra szavahihetősége annál inkább nagyobb
legyen. Az a másik tanítvány, Jézus szeretett tanítványa, akit alapigénk emleget, aki minden valószínűség szerint János volt. Róla írja a nyolcadik vers „lát és hisz vala”. Igen, így vagyunk még, akik Jézus körében éltek három évig, meglepő módon még azok is így voltak vele, ezzel a nagyon kényes és fontos kérdéssel: látni és hinni. Jó dolog láthatni, hogy hihessünk, de minden bizonnyal fordítva is érvényes, igyekezz hinni, hogy láthass! Kedves testvéreim, igyekvő hittel közeledj Jézus Krisztus sírjához, igéjéhez, s akkor megadatik neked is a boldog látás. Ezeknek jegyében adjon a kegyelmes Isten áldott húsvéti ünneplést! Ámen Kiss Károly lkp.
Húsvéti szokások Makfalva községben régen és ma Húsvéti szokások régen Makfalván A gyerekek szokásai Húsvétkor a fenyőág kitűzése a leányos házakra, olyan gyermekek részéről történt, akik még nem konfirmáltak. A fenyőágat a tartalmától kiüresített tojásokkal, színes pántlikákkal díszítették, és éjjel olyan házak kapuira rögzítették, ahol leánykák laktak. Ha a gyermek kicsi volt, akkor az apja tette fel a kapura az ágat. Konfirmálás után már nem tettek zöld ágat. A legények szokásai Húsvétkor öntözni jártak még katonaság után is a fiúk. Délelőtt már elindultak, de csak addig jártak, ameddig a templomozás kezdődött. Oda mindenki elment. Ha nem fejezték be az öntözést, elvégezték azután. A jutalom tojás, bor, tészta volt. A leányok virágot is adtak az öntöző legénynek. Ha a leánynak szeretője volt, akkor csak annak adott virágot. A legények húsvét első napján jártak öntözni, a gyerekek pedig másodnapján. Adatközlő: Dósa Balázs, született 1915 – ben, református, 7 osztályt végzett, földműves. A beszélgetés időpontja 1996 novembere. Suba Dániel (Torda) Húsvéti szokások Székelyabodban Húsvéti népszokásaink közé tartozik a húsvéti fenyőág felállítása, pirostojás festés és a lócsolkodás. Húsvét szombatján a fenyőágakat kislányok kapujára teszik, szépen feldíszítve kreppapírral és színes tojésokkal. Egy tojásra ráírja a fiú a nevét, akitől van a fa, vagy a fába vési nevét. Vasárnap reggel a kislányok számba veszik a fenyőágakat, hogy hányat és kitől kapták. A nagyobb lányoknak a legények feldíszítetlen fenyőágat (kajlát) tesznek. Szombat este még a lányos házaknál a legények a kaput is elszokták lopni vagy fürészport, szalmát szórnak az udvarra, lépcsőre. Így tréfálják meg a lányokat. Húsvét vasárnapján mindenki elmegy a templomba, vasárnap délután a pirostojás festést a női személyek végzik, az anyáknak a kislányok is segítenek. Szépen zöld fű közé rakjuk a piros vagy színes tojásokat egy tálba. Lehúzosokkal is szokták díszíteni. Húsvét hétfőjén várjuk a locsolókat. A kislányok locsolásért piros tojást és pénzt adnak a fiúknak. Külön fizetnek a fenyőágakért, pénzt, zsebkendőt és csokis nyuszit
adnak annak, aki tette a fát. Délután a felnőtt férfiak is eljárnak locsolni, bandába csaportusulnak és zeneszó kíséretében, minden fiatal asszonyhoz bemennek. A felnőtteket sütivel, borral és más finomságokkal kínálják meg. A házaknál énekszó van, akár tánc is. Estére mindenki fáradt, álmos és elbeszélik a húsvéti ünnepek történéseit. Biró Enikő, Székelyabod Húsvéti szokások régen Szolokmában Hajnalozás Hajnalozáskor a fiatalok sokszor 3 csoportot is alkottak, a legfiatalabb, középkorú katonalegények és a legidősebb legények. Minden csoportnak volt egy vezetője. Feladata volt megszervezni a csapatot, megfogadni a zenészt, a beköszöntő elmondása. Összegyűltek valamelyik legény házánál, és éjjel 12 órakor elindultak. A vezetőjük bekérezkedett a leányos házhoz. A zenész elkezdett muzsikálni, a legények énekelni, vezetőjük mondott egy köszöntőt, majd a lányok tésztával, borral, pálinkával kínálták a legényeket. Viccelődtek, énekeltek és táncoltak, utána elbúcsúztak és más leányos házhoz mentek. Öntözés Régebb az emberek vízzel öntöztek. Megfogták a lányokat, asszonyokat odavitték a kúthoz, és vederrel öntözték. Húsvét harmadnapján az asszonyok is ezt csinálták. Még olyan is volt, hogy a fiú vagy ember az ágyban volt és egy nagy veder vízzel leöntözték. A kisfiúk húsvét első napján zöld ágat tettek a leánykák kapujára. Húsvét hétfőnjén öntözni mentek, elmondtak egy kis verset, megöntözték a leányt és cserébe piros tojást kaptak. Húsvéti szokások manapság Szolokmában Ma már nem szokás kitenni az ágat a kapura. A felnőttek délután mennek öntözni, megöntözik az aszszonyokat, és azok megkínáljak borral és pálinkával. A gyerekek délelőtt mennek öntözni, elmondják a verset, kapnak piros tojást és pénzt. Van, aki megkínálja őket tésztával és kaláccsal. Ma már a lányok festik a tojásokat. Egyeseknél nagyon sokszínű tojás van, pl. piros, zöld, kék, sárga, tarkabarka. A gyerekek miután elmondják a verset megöntözik a lányokat kölnivel vagy sprayvel. Húsvétkor az emberek templomba mennek. Varga Levente, Szolokma
Makfalvi Tekintő
3. oldal
Nagy Zsolt grafikus kiállítása Makfalván Nem véletlen egybeesés, hogy március 15-én a magyar forradalom és szabadságharc születésnapján körünkben köszönthetjük a Nagy Pál alkotó tábor egyik legfiatalabb, tehetséges grafikus művészét Nagy Zsoltot. A békés forradalom szervezői is fiatalok voltak, akik érett politikai követeléseikkel beírták nevüket a történelembe. Szilárd meggyőződésem, nagy szavak nélkül, hogy Nagy Zsolt is beírja nevét a kortárs művészettörténelembe. Ezt a jövendőlést, vagy előlegezett bizalmat eddigi életéből és munkásságából merítettem. 1991. március 4-én született Gyergyószentmiklóson. Fogadja a mai kiállítást megkésett születésnapi ajándéknak. Szerencsés fiatal, mert szülei korán felismerték (Nagy Lászlo és Éva) rendkívüli rajzkészségét és biztosították tanulását a szülővárosi iskola művészeti tagozatán, majd a Székelyudvarhelyi Művészeti Szakközépiskolában. Szerencsés azért is, mert a tehetség mellé kitartó szorgalom, sokoldalú érdeklődés, pontosság, a művészetek iránti alázat is párosult. Ezt bizonyítják eddigi elért eredményei is. Iskolájában alapító tagja a Székelyudvarhelyi Művészettörténeti Körnek, elindítója a Patza összművészeti havilapnak, és 2008 - tól illusztrátora az Erdélyi Gondolat, az Erdélyi Pegazus, a Székelykapu könyvkiadók által megjelentetett könyveknek. Közel 20 könyvet illusztrált, melyek közül számunkra Ráduly János könyvei a legismertebbek. Már eddig több külföldi csoportos tárlaton szerepeltek alkotásai. Így Lengyelországban, Szerbiában, Mexikóban, Luxemburgban, Szlovákiában, Belgiumban, Szlovéniában, több ízben Magyar-országon. Itthon is Tatárnézésben Csíkszeredában
“Tatár magyar barátság”
Április 4-én a makfalvi, székelyabodi, hármasfalusi és szolokmai diákokkal a Csíkszeredában megrendezett Tatárjárás című kiállításra látogattunk el. Arrafele az úton több helyen is megálltunk: pl. a homoródi borvízforrásoknál, amelyek különleges ízűket és gyógyító hatásukat, annak köszönhetik, hogy a föld alatt vulkanikus tevékenység van. A következő
természetesen: Kolozsváron, Csíkszeredában, Bukarestben, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen, Botoșaniban, C r a i o v á n , Târgoviștén, Makfalván. Egyéni tárlatai Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen és a mai, Makfalván, voltak. Meghívottja volt Nagy Zsolt: Periklész - vegyes techtöbb színvonalas műnika 50X70, 2008 vésztábornak, mint Hajdúböszörmény, Gyergyószentmiklós, Sárospatak, Gyergyóditró, Libán és Makfalva. Munkásságát több díjjal jutalmazták, összesen 6 alkalommal. Ebből 3 első díj, 1 második és 1 harmadik díj, valamint Hajdúböszörmény város díja. Hogy ezek közül melyik áll hozzá a legközelebb, azt nem tudhatom, de, hogy az elismerések és díjak tovább serkentik a jövőben ezt biztosan tudom és tiszta szívből gratulálok díjaihoz. A díjak mellett számos Nagy Zsoltot méltató írás is megjelent, olyan szakavatott szerzőktől mint, Barier Tamás Imola, Barabás Blanka, Kolumbán Antal Ilonka, Ráduly János. Mivel érdekli a népművészet, a székely rovásírás, ő maga is gyakran közöl cikkeket. Gyűjti a néprajzi tárgyakat, rajzolja, fényképezi, menti őket. Íme röviden egy fiatal művész rövid pályafutásának nagyon gazdag mérlege. állomás Csíkszereda volt. Itt elsétáltunk a múzeumba, ahol megtekintettük a Tatárjárás című kiállítást. A tatárjárás 1241-1242-ben zajlott. Ekkor IV. Béla volt a magyar király. Uralkodása megszilárdítása érdekében visszavette a nemesek egy részétől a birtokaikat, ezzel saját hatalmát is meggyengítette, mivel ezek az emberek szembefordultak a királlyal. A tatárok megfenyegették IV. Bélát, ha nem adja át országát, akkor megtámadják Magyarországot. Akkoriban a tatárok vezére Ögödej nagykán volt. Mielőtt Batu kán serege Magyarországra ért IV. Béla erdőket vágatott ki, amivel eltorlaszolta a hágókat. A tatárok előre küldték a fogjaikat, akik felvágták az úttorlaszokat. A hatalmas tatár sereg beözönlött Magyarországra. A falvakat felégették, és a lakosságot lemészárolták. Bemutatták azt a családot, akik a kemencében próbáltak elbújni a tatárok elől, de azok rágyújtották a házat a családra. Két gyerek és édesanyjuk beleégett. Muhinál a tatárok megütköztek a magyar sereggel. IV. Béla parancsára a magyarok szekértábort építettek. Ez vesztükre volt, mert amikor a tatárok megtámadták nem
Makfalvi Tekintő
4. oldal
tudtak elmenekülni. A magyar királynak azonban sikerült megmenekülnie. A királyt a tatárok egy évig üldözték. A király és családja Horvátországban kapott menedéket. A tatárok átkeltek a befagyott Dunán is, de a kővárakat nem tudták elfoglalni. 1242 – ben a tatárok hirtelen kivonultak Magyarországról. A király, miután visszatért az országba, rájött, hogy mekkorát hibázott, és tanult ezekből. Miután a tatárok kimentek az országból, a király szétosztotta hű emberei között a földeket, és erős kővárakat építetett. A király, Margit lányát Istennek ajánlotta fel, kolostorba küldte a Nyulak–szigetére. A Nyulakszigete ma Margit–sziget néven ismert. Egy teremben mindenki felpróbálhatta a tatárok és magyarok sisakját, védőruháját. Hazafele a bátrabbak megkóstolták a szelykei forrásvizet, amely kellemetlen szagú, ízű. Farkaslakán meglátogattuk Tamási Áron sírját. A kirándulás látnivalókban gazdag és érdekes volt. Makfalvi diák korabeli magyar katonai öltözetben
Gondolatok egy fa körül A gyökereket csak az idő szakíthatja el! Nemrég, még egy kissé öregedő diófa volt, habár ezt az öregedést nem nagyon lehet pontosan megállapítani. Mert ki tudná megmondani, hogy mennyi is egy diófa elérhető életkora? Gyümölcsöt is termett még az elmúlt évben is rendesen, igaz ugyan, hogy nem volt a legjobb dió, amit egy diófa kihozhatott magából, de azért a környékbeli gyerekek mindig örültek neki, amikor minden évben eljött az ideje, és beértek a gyümölcsei. De persze bosszúságot okozott a környékbeli lakosoknak tavasszal, amikor a virágait hullatta, de leginkább ősszel, amikor meg a leveleit hullatta el, ami az emberek szemében csak szemét volt. Ám aztán a tavalyi év végén az emberek az új idők szavára hallgatva elhatározták, hogy újjá formálják a faluközpont kinézetét, és ehhez az is hozzátartozik, hogy kivágják a diófát. S nemsokára az elhatározást tett követte, és kivágták a diófát, de szokásosan megmaradt a töve és a gyökerei. Ámde, mivel az emberek egy gépkocsi parkolóhelyet képzeltek el a helyére, ezért nemsokára kiderült az is, hogy útban van az a tuskódarab is, ami még megmaradt belőle a kivágása után. Ezért hát nekiláttak újra, hogy eltüntessék a föld „színéről” a tuskóját is egy láncfűrésszel. Dehát nem volt olyan könnyű dolguk vele, mint gondolták volna, mert nem adta könnyen magát a tuskó
György Szilárd, Borbála, Szőcs Katalin
Biró
Enikő,
Bányai
sem. Mert, habár az emberek mindent elkövettek, hogy egykettőre letudják ezt a munkát is, de mint említettem, keményen ellenállt az emberek akaratának, és többször kényszerítette meghátrálásra (láncfenésre). Aztán lassacskán mégis-mégis sikerült az embereknek legyőzniük őt, és sikerült eltüntetniük a fa gyökereit néhány betonlap alá, de azért még ott maradtak, még hosszú ideig ott maradnak, és sok mindent megérhetnek még ott a betonlapok alatt, sok mindent el tudnának majd mesélni a következő generációk embereinek, ha azok megértenék őt. Végül csak azt szeretném leszögezni a kedves olvasók számára, hogy amit itt fentebb leírtam, az nem egy állásfoglalás, hanem csak néhány gondolat, ami megfogalmazódott bennem, miután végignéztem ezt a munkafolyamatot. De ha a kedves olvasók úgy gondolják, lehet akár egy metafora is, a romániai magyarság megmaradásának metaforája, miszerint akárhogy is igyekeznek egyes körök, hogy eltüntessenek bennünket a föld felszínéről, azért a mi gyökereink is megmaradnak, reményeim szerint még nagyon hosszú ideig. És ha végre sikerülne már összefognunk közös érdekeinkért, akkor talán s remélhetőleg nem csak a gyökereink maradnának meg... Ebben a reményben kívánom továbbra is minden kedves makfalvinak a legjobbakat, akárhol éljenek is. ifj. Kovács Árpád, BraveHeart
Makfalvi Tekintő
5. oldal
MEGHÍVÓ Makfalva Község Székely Tanácsa a Székely Nemzeti Tanács támogatásával Székely Majálist szervez május 1-én, Makfalván. A rendezvény, amelynek jelmondata: „Marosszék Székelyföld része” egyben szemléje lenne a marosszéki székely népviseletnek, a marosszéki népi táncoknak. A rendezvény nyilvános lesz, a meghirdetett programon részt vehet bárki Marosszékről, és bárhonnan a Székelyföldről, akiknek nem közömbös a Székelyföld sorsa és jövője. A jelmondatunk tartalmának kiemelését várjuk a meghívottaktól, akiknek megszólalási lehetőséget fogunk biztosítani. Számítunk az Ön személyes jelenlétére, és segítségére, de természetesen meghívottunk a Székely Nemzeti Tanács elnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Elnöke, a Magyar Polgári Párt elnöke, illetve a választókerület szenátora és képviselője is. Szeretnénk kiemelni, nem kampányrendezvényről van szó, egyetlen közéleti tartalma az, amit a jelmondatban megjelöltünk. A felszólalásokon és a kulturális műsoron túl a majális megszokott közösségi szórakozásait tervezzük, gulyásfőző versennyel, flekken sütéssel. Tisztelettel és nagyrabecsüléssel: Makfalva Székely Tanácsa Meghívó Magyarnóta Műsorra Kedves makfalvi és Maros megyei ismerősök! Május 9-én, Makfalván, egy nagyszabású Magyarnóta Műsort szervezünk, melyre minden kedves nótakedvelőt szeretettel várunk. Május 9-én 20 órai kezdettel a makfalvi kultúrotthonba és május 10-én a kibédi kultúrotthonba várjuk nagy szeretettel a közönséget. Jegyek a helyszínen kaphatók, a jegyek ára 8 lej. Fellépnek: Bányai Márton, Kerekes Katalin, Kerekes Róbert, Dobó Katica, Vásárhelyi Prodán Miklós, Gyöngyösi Kiss Anni, Fodor Sándor és Herr Olivér. Műsorvezetőnk: László Marika, költő és dalszerző. Műsorunk címe: "Magas Hargita Felől" - szülőfalum köszöntésére írt dal. Kisér: Dósa Béla és cigányzenekara. Minenkit nagy szertetettel várunk! Bányai Márton népdalénekes H Í R E K
D I Ó H É J B A N
Erdőtulajdonosok figyelmébe A 2009. március 31–én tartott közgyűlés határozata alapján a következőket hozzuk tudomásukra: Aki fát igényel a 2009 – es évre készen kitermelve a méterenkénti ár: kitermelésért 2o lej bélyegzés és őrzés az erdészetnek, 22 lej összesen, 42 lej Aki fát igényel saját kitermeléssel a méterenkénti ár: bélyegzés és őrzés, 22 lej A pénzt kifizethetik a Kultúrotthonban minden kedden 9 - 11 óráig. Aszfaltozás Elkezdődtek az aszfaltozást előkészítő munkálatok az Állomás utcában. Az alapozási munkálatok után aszfaltszőnyeget terítenek le a vasútig, valamint a sáncokat is kibetonozzák.
Földalapú támogatás Azok, akik még nem nyújtottak be kérvényt a földalapú támogatásra, május 15 – ig megtehetik a segesvári kirendeltségnél. A kérvényezéshez szükséges iratok: földigazolás A földigazolást a Makfalvi Polgármesteri Hivatalnál Bányai Józsefnél lehet beszerezni. Motorina támogatás Április 30 – ig igényelhető a tavaszi vetésre motorina támogatás. Az állam 39 liter motorina vásárlásához nyújt támogatást hektáronként. A támogatás értéke literenként 1 lej. Egy hektárra a támogatás értéke így öszszesen 39 lej. Hőszigetelt nyílászárók a makfalvi iskolában Az iskolai gázbevezetés után a makfalvi Wesselényi Miklós Általános Iskola újabb jelentős támogatást kapott a belga Poperingéből hőszigetelésre. A támogatás összértéke 23.321 lej volt. Ebből sikerült kicserélni a Gálkerti iskolában 12 ablakot és 3 bejárati ajtót.
Makfalvi Tekintő
6. oldal
S P O R T - S P O R T - S P O R T Változott a makfalvi Maka S.E. labdarúgó csapatának programja. A gyulakúti csapat kérésére elhalasztották a bajnokság végére a Gyulakuta - Makfalva mérkőzést. A hazai meccsekre kilátogató szurkolókat ez a modósítás nem érinti, mivel a mérkőzésre idegen pályán kerül sor június hónap folyamán. A mérkőzések további időpontja változatlan, így egyelőre érvényes a program. A Marosvásárhely körzeti falusi bajnokság II. csoportjáKorosztályos nak állása a tavaszi visszavágók első fordulója után: labdarúgó bajnok-
ság
1 Egrestő
9
7
1
1
16-16
22
2 Szentgerice
9
5
2
1
31-8
17
3 Nyárádmagyarós
9
4
2
3
22-22
14
4 Kibéd
9
4
1
4
19-13
13
Megkezdődött az 1996 - os és 1994 - es korosztályos ifjúsági labdarúgó bajnokság tavaszi fordulója. Mint már korábban beszámoltunk, a szovátai Mobila csapatát több makfalvi kis labdarúgó erősíti. A következő eredményeket érték el:
5 Gyulakuta
8
4
1
3
17-19
13
96 - os korosztály
6 Makfalva
8
3
2
3
18-16
11
7 Cikmántor
8
3
1
4
23-17
10
8 Harasztkerék
9
2
2
5
10-23
8
9 Nyárádremete
9
1
0
8
10-31
3
Mobila Szováta - FCM Marosvásárhely 2 - 3 (játszott: Szilveszter Barni, Szász István) Mobila Szováta - Gaz Metan Marosvásárhely 2 - 1 (játszott: Szilveszter Barni) Mobila Szováta - Mezőzáh 1 - 0 (játszott: Fogarasi Attila (kapus), Szilveszter Barni, Szász István) 94 - es korosztály
Kéményseprés Kéményseprőt látok, szerencsét várok. A ruhája piszkos, a szerencse biztos!
Gálfi B. Bernát hitelesített kéményseprő CIF 19911207 Kibéd, Malom út, 502/B, Telefon: 0265-717.745 Mobil: 0755-239.687
FCM Marosvásárhely - Mobila Szováta 4 - 2 (játszott: Fogarasi Attila (kapus), Farkas Mózes, Cserkesz Károly (mindkét gólt ő szerezte a szovátaiaik számára) Mobila Szováta - ASA Marosvásárhely 7 - 1 (játszott: Farkas Mózes (1 gólt szerzett), Cserkesz Károly) Szentkirály - Mobila Szováta 1– 5 (játszott: Farkas Mózes (1 gólt szerzett), Cserkesz Károly) Mobila Szováta - Szászrégen 0 - 2 (játszott: Fogarasi Attila (kapus), CserkeszKároly)
kémények teljes körű szervizelése kémény működőképesség - igazolása
Fontos telefonszámok: Központosított ügyelet: SMURD, RENDŐRSÉG, TŰZOLTÓSÁG, POLGÁRI VÉDELEM: 112 Gázszolgáltató vállalat: 0265.570.629 Áramszolgáltató vállalat: 0265.570. 232 Makfalvi orvosi rendelõ: 0265.584.161
Adatközlő: Fogarasi Attila Szerkesztették: Barabás Zoltán, Bányai József, Bernád Barna Attila, Fábián Kinga, Fülöp Irén, ifj. Kovács Árpád, Péterfi Levente, Péter Ödön, Seprõdi István, Vass Katalin, Zsigmond Zsuzsánna Internet: www.makfalva.eu/Újság www. ghindari.eu/Újság Támogatónk: a Makfalvi Polgármesteri Hivatal Lapterjesztő: Dósa Medárd, Katona László
