F.: OM azonosító:

Gyáli Tulipán Óvoda 2360 Gyál, Tulipán u.23 T./F.: 29-341-544 e-mail: [email protected] OM azonosító: 200771

GYÁLI

MUNKATERV

2014./2015. NEVELÉSI ÉV Készítette: Tulipán Óvoda nevelőtestülete 2014. augusztus 29-én. Intézmény OM azonosítója: 200771 Intézményvezető aláírása:

Nevelőtestület nevében:

Kápolnásiné Sági Andrea s.k. Alkalmazotti közösség nevében:

Szekrényesi Tamásné sk. Szülői szervezet nevében:

Pákolicz Béláné sk. Kozma Claudia sk. Érvényes: 2014. szeptember 1. - 2015. augusztus 31. A dokumentum jellege: nyilvános

ph.

1

Tartalomjegyzék I A munkaterv jogszabályi háttere

3.

old.

II. Kiemelt céljaink és feladataink

5.- 7.

old.

III. Munkarend

8 - 9.

old.

IV. Óvodán belüli megbízatások

10 - 11.

old.

V. A nevelési év rendje

12 - 13.

old.

VI. Az Óvoda működését és eredményességét támogató szakmai fórumok

14 – 15.

old.

VII Szakmai munkaközösségek VII.1. Játék munkaközösség éves terve VII:2. Mozgás Munkaközösség éves terve VIII. Tehetséggondozó műhelyek VIII.1. Ügyes kezek – Vizuális kuckó

16. old. 16 – 20. old. 21 - 26. old.

VIII.2. „Cini, cini muzsika” hagyományőrző mozgásos

26 – 29. old. 30.- 32. old.

népi játék tehetséggondozó műhely éves terve Zenekuckó tehetséggondozó éves terve Felzárkóztatás Fejlesztő pedagógiai munkaterv Mozgásfejlesztés Gyermekvédelmi munkacsoport Az óvoda kapcsolattartásának formái Az óvoda szolgáltatásai Az óvoda működését és eredményességét támogató értekezletek, és szakmai fórumok XIV. Az intézményi önértékelés, teljesítmény értékelés XIV.1. Humán erőforrás fejlesztése XIV.2. Intézményben folyó ellenőrzés XV. Szülői közösség XVI. Eseménynaptár XVII. Érvényességi rendelkezés MELLÉKLETEK VIII.3. IX. IX. 1. IX. 2. X. XI. XII. XIII.

33. – 37. old. 38. – 49. 50.- 54. 55. – 59. 60. – 62. 63. – 64.

old. old. old. old. old.

65. – 66. 66 - 68. 68 – 71. 72 - 74. 75. 76. – 82. 83. 84 - 91.

old. old old. old. old. old. old. old

2

1. A MUNKATERV JOGSZABÁLYI HÁTTERE  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  A 2011. évi CXC. törvény végrehajtási rendeletei: -

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

-

229/2012. VIII.28.) Korm. Rendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. 1. melléklet a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelethez  1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról  326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról  Oktatási hivatal: Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez  Kiegészítés az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez. Óvodai nevelés  Oktatási hivatal: Országos tanfelügyelet. Kézikönyv óvodák számára  A Gyál Város Önkormányzat Képviselő- testületének vonatkozó önkormányzati rendeletei  A Gyáli Tulipán Óvoda szabályozódokumentumai ( PP, Házirend, SZMSZ )

3

Kedves Kollégák, Szülők és Gyermekek! Köszöntök minden kedves Kollégát, Szülőt, Gyermeket a 2014/2015. nevelési évben. A Gyáli Tulipán Óvoda Munkatervét tartja a kezében. E dokumentum határozza meg az óvodai nevelési év helyi rendjét. Az alábbiakban ismertetjük az előttünk álló nevelési évben elvégzendő feladatainkat. A nevelőtestületünk, illetve valamennyi munkatársunk ebben a nevelési évben is, mindent meg kíván tenni azért, hogy gyermekeink mindenek felett álló érdekeinek tiszteletben tartásával biztosítani tudjuk számukra a megfelelően jó óvodai körülményeket és légkört. A 2014-2015. évben a hangsúlyt szervezetünk további fejlesztésére kívánjuk helyezni. Célunk az, hogy minden kollégánk aktív részese legyen belső továbbképzési rendszerünknek, tudása legjavát adva intézményi céljaink és feladataink minél eredményesebb eléréséhez. A szülők aktív és támogató jelenlétére továbbra is számítunk a saját gyermekeik, és a csoportközösségek együttnevelésének érdekében. Kívánom, hogy családias környezetben és hangulatban, ki-ki tudása és képessége szerint erősítse óvodánk eredményeit és hírnevét. Kápolnásiné Sági Andrea intézményvezető

4

Kiemelt céljaink és feladataink

II.

Elsődleges cél:  

A gyermekek mindenekfelett álló érdekeinek tiszteletben tartásával a nyugodt, és kiegyensúlyozott légkör biztosítása Törvényes és színvonalas intézményműködés biztosítása

További céljaink:  

Az óvoda szabályozódokumentumainak (PP, SZMSZ és mellékletei, Házirend) egységes értelmezése, gyakorlati megvalósítása A szervezet szakmai színvonalának további erősítése

A célok elérését támogató kiemelt feladataink: Felkészülés a külső tanfelügyeleti szakmai ellenőrzésekre és a pedagógusok előmeneteli rendszerének alapját képező minősítési rendszer bevezetésére  Az intézményvezetés felelőssége a nevelőtestület felkészítése a tanfelügyeleti ellenőrzésre, ennek érdekében az intézményi önértékelés jogkövető megszervezése. A tevékenységlátogatási, dokumentumellenőrzési intézményi gyakorlat megújítása.  A pedagógusok felelőssége abban áll, hogy a nevelési, tevékenység és foglalkozáslátogatás, és az azt követő interjú, valamint a dokumentumellenőrzés során úgy a belső, mint a külső ellenőrzésnél felkészültségüket, pedagógiai kompetenciájukat, hivatásszeretetüket bizonyítsák, hiszen az egész intézményről alkotott kép az egyes pedagógusok és a vezetés összteljesítményét mutatja.  Mind a belső, mind pedig a külső szakmai ellenőrzések során annak feltárása folyik, milyen módon és mértékben jelennek meg a pedagógus munkájában az alábbi szakmai tartalmak: - Az általános pedagógiai szempontoknak való megfelelés, - Az Óvodai nevelés országos alapprogram nevelési céljainak való megfelelés, - Az intézmény pedagógiai programjának való megfelelés.  Az intézményi önértékelés (teljesítményértékelés), valamint minősítővizsgán és a minősítési eljárás során a pedagógusnak a mesterségbeli tudásáról kell számot adnia. Pedagóguskompetenciák a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet szerint: - 1. Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás -

2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók

-

3. A tanulás támogatása 5

-

4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség

-

5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység

-

6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése

-

7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás

-

8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

 Hatékony együttműködés a családokkal, a család elsődleges szerepének hangsúlyozása: A gyermekek egyéni fejlettségi állapotára épülő nevelés és fejlesztés családjaik széleskörű bevonásával.



Fokozott figyelem többek között a környezetre, az infrastruktúrára, a személyzeti ellátottságra, és az irányításra.

Szakmai munkaközösségeink működése, valamint a belső ellenőrzés-értékelések során kiemelt figyelmet fordítunk:  Problémamegoldó képesség, konfliktuskezelés  A napi mozgás megvalósítására biztosított megfelelő tér  Csoportnapló tartalmi és formai megfelelősége  Egyéni fejlesztési tervek: Fejlődési napló  Egyéni fejlesztési tervek: SNI gyermekek fejlesztési tervei (fejlődési naplóban)  Szakmai fejlődés: tanfolyamokon, továbbképzéseken való részvétel  A tehetségígéretek kibontakoztatása  Gyermekproduktumok „állapota”, használhatósága  Részvétel egyéb, az óvoda érdekeit szolgáló tevékenységekben (pld. pályázatírás, udvarrendezés, stb.) 6

Pedagógiai gyakorlati munkánk során a továbbiakban is fókuszálunk az Óvodai nevelés országos alapprogramjának alábbi „üzeneteire”:  Az eddigi gyakorlat továbbfejlesztése, értékmegőrzés  Anyanyelvi nevelés; a beszélő környezet, az óvodai nevelés egészében jelen van 

Hátránycsökkentő szerep: Inkluzív (befogadó) pedagógiai szemlélet

 Játék megerősítése, a szabad játék kitüntetett szerepe  Kompetenciafejlesztés, támogató differenciált nevelés  Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés; kiegészül az erkölcsi neveléssel  A tevékenységekben megvalósuló tanulás: Az óvodai tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység mely a teljes személyiség fejlődését támogatja. Projekt módszer alkalmazása, melyekbe a gyermeki igények beépülhetnek, a lebonyolítás menete nyílt, változó idejű, a téma „mélyére ás”.  Óvónő feltétlen jelenléte: Kulcsszereplő az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára  Egészséges életmód igénye: Az egészség védelme, karbantartása tanítható. Egészségnevelési program kivitelezése  Környezettudatosság: a fenntartható fejlődés érdekében hangsúlyt fektetünk a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására  Mozgás megújulása: Egészségfejlesztő testmozgás → Az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vétele minden gyermek számára biztosítandó lehetőség. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő kooperatív mozgásos játékok alkalmazására

7

III. Munkarend CSOPORTBEOSZTÁSOK Óvodai csoportok, óvodapedagógusok, dajkák Óvodapedagógusok munkaideje: hetente: 40 óra. Gyermekcsoportban 32 kötelező óraszám. Hetenként délelőttös, délutános beosztásban váltakozva. Dajka: 40 óra hetente délelőttös, délutános munkakezdéssel. Csoport neve Óvodapedagógus Munkaidő Dajka Munkaidő szakkedvezmény, kedvezmény heti kötelező képzettséggel rendelkezik óraszám csoportban 1. Méhecske K. Viktória 32 K. K. Mónika -

2. Napocska

V. Istvánné Cs. Fanni

3. Napraforgó

T. Sz. Anikó D. Margit

4. Katica

F. Imréné D. Réka

5. Őzike

L. Anita T. Anna

6. Halacska

7. Csillag

Sz. Beáta dr. T. L. Andrea B. Boglárka Sz. Tamásné H. Gyuláné

32 Gyakornok hetente 26 32 Vez. helyettes hetente 22 32 Gyakornok hetente 26 32 32 32 32 Gyakornok hetente 26 Köz.alkal. tanács vezető hetente 31

8. Cinege

E. Dalma

Gyakornok hetente 26

9. Delfin

F. S. Erzsébet B. H. Katalin H. Zsuzsanna B. Istvánné

32 32 32 vez.-helyettes het 22 óra

S. Tünde B.-F. Lili

26 Csoportban 32 óra

10. Virág

Gyógypedagógusfejlesztőpedagógus

P. Sz. Tünde

-

P. K. Irma

-

S. Etelka

-

H. Z. Tiborné

-

M. Mariann

-

P. Béláné

S. Julianna

Köz. alkalmazotti tan.tagja hetente39 óra -

K. Lászlóné

-

N. Lászlóné

-

8

Munkaidő: hetenként váltakozva 40 óra délelőttös, délutános kezdéssel Munkaterület Csoportokon túli dajkai feladatot ellátó

Dajka szakképzettséggel rendelkezik L. Rozália

Munkaidő kedvezmény

Sz. Ildikó G. P. Mónika -

Tálaló konyhában dajkai feladatokat ellát

O. Anita N. Edit T. K. Teréz

Szakképzettséggel rendelkezik

Kertészkarbantartó Kertészkarbantartó Pedagógiai asszisztensek Óvodatitkár

P. János K. László P. K. Erika H. Gyuláné P. Angéla B. Z. T. Mária

-

Munkaidő hetenként váltakozva 40 óra délelőttös, délutános kezdéssel 6-14 10 - 18 10 – 18 6 - 14 hetenként váltakozva 40 óra 7-15 9- 17 40óra 8-16

9

IV. Óvodán belüli megbízatások Általános vezető-helyettes:

D. Margit B. Istvánné

Közalkalmazotti Tanács tagjai:

Sz. Tamásné P. Béláné

Munkaközösség vezető: Mozgás Játék Könyvtár felelős:

B. H. Katalin T. Sz. Anikó B.-F. Lili F.S. Erzsébet dr.T. L, Andrea

Gyermekvédelmi felelős:

Cs. Fanni

Web információ felelős

D. Réka

Információ felelős( újságcikk):

Sz. Beáta E. Dalma

Faliújság felelős:

T. Anna

Információ felelős(pályázat):

Sz Beáta T. Sz. Anikó

Szertárfelelős( torna)

Sz. Tamásné B. H. Katalin

Udvari babaház rend: rendjéért felelős

B. H. Katalin Sz. Tamásné

Színház szervező:

F. Imréné S. Tünde

HACCP felelősök:

B. Z. T. Mária D. Margit

Tehetséggondozó Műhelyek: Néphagyomány:

F. Imréné Sz. Beáta T. Anna

Ügyes kezek vizuális műhely:

B. H. Katalin, Sz. Tamásné H. Zsuzsanna E. Dalma

10

Zenekuckó:

Mozgásfejlesztés

Cs. Fanni, K. Viktória D. Réka T. L. Andrea F. S. Erzsébet L. Anita B. Boglárka S. Tünde

Alapozó –fejlesztő mozgás:

B. –F. Lili,

Ovisakk koordinátor:

dr. T. L. Andrea B. Boglárka

Egészség és balesetvédelmi felelős:

B. H. Katalin T. Sz. Anikó

Zöld Óvoda cím elnyerése pályázat Madárbarát Óvoda koordinátor

Sz. Beáta

11

V.

A NEVELÉSI ÉV RENDJE

Nevelési év időtartama: A nevelési év első napja 2014. szeptember 1. (hétfő), utolsó napja 2015. augusztus 31. (hétfő) Szervezett nevelési időszak: szeptember 1-től – augusztus 31-ig. Nyári időszak: június 1-től – augusztus 31-ig Gyermekcsoportok összevonása: A Házirendben leírtak szerint Óvoda nyitva tartása: 6 -18 óráig Az elmúlt évek tapasztalatai szerint az iskolai szünetek idején a gyermekek létszáma lecsökken, így ezeken a napokon – előzetes szülői igényfelmérés alapján és a házirendnek megfelelően - az intézmény összevont csoportokban üzemel, vagy fenntartó jóváhagyásával zárva tart. Iskolai szünetek időpontjai: 

Az őszi szünet 2014. október 27-től 2014. október 31-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2014. október 22.(szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2014. november 3. (hétfő).



A téli szünet 2014. december 22-től 2015. január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2014. december 19.(péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2015. január 5. (hétfő).



A tavaszi szünet 2015. április 2-től 2015. április 7-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2015. április 1. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2015. április 8. (szerda).

Nevelés nélküli munkanapok: Időpont Téma 2014. október Tanulmányi kirándulás, szervezetépítés 10. 2014. november 28.

Szakmai módszertani továbbképzés: 1. Gyermek megismerésének lehetőségei a gyermekrajzokban 2. Differenciálás lehetőségei osztatlan, vegyes csoportokban

2015. február 20.

Felelős S. Tünde, Sz. Tamásné

B. Boglárka, B.-F. Lili

F. Imréné, T. Anna

Szakmai módszertani továbbképzés 1 Környezetünk megismerésének lehetőségei

E. Dalma, K. Viktória

2. Óvoda zöldséges kertje Tervezés, szervezési

V Istvánné, 12

feladatok megbeszélése

F. S. Erzsébet

2015. május 15.

A gyermekek környezettudatos nevelése (tanulmányi út)

Sz. Tamásné, B. – F. Lili

2015. június 12.

Tanévzáró értekezlet A kitűzött célok, feladatok megvalósulásának összegzése

óvodapedagógusok

A nevelőtestület által meghatározott pedagógiai célra öt munkanapot nevelés nélküli munkanapként használhatunk fel. Nevelőtestületi tanácskozásainkon (nevelés nélküli munkanap, nevelőtestületi értekezlet) a nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz. A nevelőmunkát segítő munkatársak (pedagógiai asszisztens, dajka, kertész-karbantartó) részvétele a feladatok függvényében kötelező.

13

AZ ÓVODA MŰKÖDÉSÉT ÉS EREDMÉNYESSÉGÉT TÁMOGATÓ ÉRTEKEZLETEK, SZAKMAI FÓRUMOK

VI.

Óvodavezetői értekezletek Elsődleges célja a kiegyensúlyozott és nyugodt működési feltételek folyamatos biztosítása, a pedagógiai és szervezési feladatok intézményi szintű koordinálása. A vezetői értekezletek időpontja általában: minden hónap első hétfő 13 óra. Ssz. Téma Időpont Megjegyzés 1. A nevelési év indításával kapcsolatos feladatok:  Nevelőtestületi tanácskozás előkészítése  Humán erőforrás  Tárgyi-dologi feltételek  Működési feladatok 2.  Munkatervi tartalmak pontosítása, véglegesítése  Egyéb aktuális feladatok megvitatása 3. Vezetői értekezlet: nevelési év kezdetének értékelése, új óvodások befogadásának tapasztalatai. Tehetséggondozó műhelyek szervezése, beindulása. Szolgáltatások 4. Intézményi elvárásoknak való megfelelés támogatása:

augusztus 25.

szeptember 01.

október 10. péntek

november 3.

 Működési feltételek értékelése 5. Vezetői ellenőrzés-értékelés  Látogatási-ellenőrzési ütemterv megvalósításának értékelése, Az ellenőrzések fókuszában a meghatározott foglalkozáslátogatási és dokumentum ellenőrzési intézményi gyakorlat áll. 

Következő kijelölése

időszak

december 01.

feladatainak

6.

Tervezési szervezési feladatok  Működési feltételek értékelése  Aktuális feladatok

január 05.

7.

Iskolai életmódra tapasztalatai

február 02.

való

felkészítés

14

Kibővített vezetői értekezlet a szakmai munkaközösség vezetők bevonásával.

 Aktuális feladatok 8. Téli időszakra tervezett feladatok megvalósulásának értékelése  Továbbképzési rendszer áttekintése, továbbképzési terv előkészítése  Nevelőtestületi tanácskozás előkészítése  Működési feltételek értékelése  Aktuális feladatok 9.

március 02.

április 07.

Feladatok megvalósításának értékelése  Vezetői ellenőrzések tapasztalatai  Aktuális feladatok

eddigi

1 0

Év végi beszámoló előkészítése  Aktuális feladatok

május 04.

1 1 .

Az intézmény nyári működésének előkészítése  Nevelés nélküli munkanap előkészítése  Működési feltételek értékelése  Aktuális feladatok

június 01.

1 2

A 2015-2016 nevelési év munkaterv javaslatok megvitatása  Nevelés nélküli munkanap előkészítése  Egyéb aktuális kérdések

augusztus 24.

15

Kibővített vezetői értekezlet a szakmai munkaközösség vezetők bevonásával.

VII. SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK

VII.1.

Játék munkaközösség éves terve 2014/2015-ös nevelési év

Készítette: Tofalviné Szabó Anikó

„ A kisgyermek, amit hall elfelejti, amit lát is, már inkább megjegyzi, de amiben tevékenyen ő is részt vesz, az bizonyára bevésődik emlékezetébe.” / Kodály Zoltán/

A játék az óvodás gyermek elsődleges tevékenysége, amely mozgással párosulva, a személyiségfejlesztés legfontosabb eleme. Általános alapelv, hogy a játékba megjelenítsük és beépítsük mindazon feladatokat, amelyek biztosítják a gyermekek testi, lelki fejlődését és segítik a közösségi életre való felkészülést. A játék az egész óvodai életet, az egész óvodai folyamatot átszövi. A játék szervezi eggyé az értelmi, érzelmi és társas kapcsolatokat. A gyermek a játékon keresztül ismerkedik a külvilággal, fejlődik értelmi képessége, kreativitása, elsajátít különböző viselkedési szabályokat, kialakulnak társas kapcsolatai. A játék folyamata közben ismerjük meg a gyermeket, a folyamatot mindig figyelemmel kell kísérni. Ismerni kell a korosztály pszichés- és életkori sajátosságait. Óvodai nevelésünk két fő alapja a mozgás, és a játék, mint két alapvető természetes megnyilvánulási forma. E két tevékenység sok szempontból összekapcsolódik. A mozgásfejlesztés sok játékos elemet tartalmaz, a játékban pedig természetes módon fellelhetők a különböző mozgásos tevékenységek. A mozgásos játékok komplex módon fejlesztik a gyermekek személyiségét. 16

Maga a játék nem csak a csoportszobában fontos, hanem nagy hangsúlyt kell fektetni az udvari játékidő hasznos és tartalmas eltöltésével is. Óvodánkban az utóbbi évek tapasztalatai, hogy nagyon nehéz, úgynevezett tiszta korcsoportú csoportokat létrehozni, ami új kihívást jelent a csoportokban dolgozó óvodapedagógusok számára. A munkaközösségünk ezért nagy hangsúlyt fektet az alapos és megtervezett felkészülésre és tervezésre, valamint a differenciálásra. Arra, hogy ez hogyan is jelenjen meg a mindennapjainkban.

A játék munkaközösség célja: -

A játéktevékenységek alakítása, a játékszokások megléte az óvodai csoportokban, a játékok tárházának gazdagítása.

-

Az új iránti fogékonyság, befogadás, motiváltság – egymástól való tanulás

-

Játékosan történő fejlesztés

-

A felszabadult, örömteli játék elősegítése, melynek eredményeként a gyermek személyisége és játéka, egyéni képességeihez megfelelően, egymással kölcsönhatásban fejlődik

-

Játékos kultúraátadás

-

Tevékenységek játékba integrálása

-

Differenciálás és egyéni bánásmód alkalmazása.

A munkaközösség vezetője: Tné. Sz. Anikó A munkaközösség tagjai: Intézményvezető: Kné S. Andrea Fejlesztőpedagógus: B.-F. Lili Méhecske csoport: K. Viktória, V. Istvánné Napocska csoport: Cs. Fanni Napraforgó csoport: D. Margit, F. Imréné Katica csoport: D. Réka, L. Anita

17

Őzike csoport: Sz. Beáta, T. Anna Halacska csoport: B. Boglárka, Túrócziné L. Andrea Csillag csoport: Sz. Tamásné Maci csoport: F.né S. Erzsébet, E. Dalma Delfin csoport: B.né H. Katalin, H. Zsuzsanna Virág csoport: B. Istvánné, S. Tünde Munkaközösség működési rendje: Sorszám 1.

2.

3. 4.

5.

6.

Téma Alakuló ülés: A munkaközösség céljainak, feladatainak megbeszélése Tevékenységek játékba integrálása osztatlan vegyes csoportban Ünnepre hangolva- játék a mindennapokban Anyanyelvi nevelés, beszédfejlesztés, mozgásos játékokon keresztül Szokás-, szabályrendszer működése játékidőben, kiscsoportban. A munkaközösség éves munkájának értékelése.

Időpont 2014.09.08

2014.10.21

2014.12.09 2015.02.11

2015.04.14

2015.06.12

Megjegyzés Ötletek, témák, javaslatok, lehetőségek Foglalkozást vezeti: Tofalviné Szabó Anikó Foglalkozást vezeti: Ladányi Anita Foglalkozást vezeti: Fülöpné Sólyom Erzsébet Foglalkozást vezeti: Schultz Tünde Sikerek, kudarcok, tapasztalatok, vélemények.

„A játék. Az különös. Gömbölyű és gyönyörű, csodaszép és csoda jó, nyitható és csukható, gomb és gömb és gyöngy és gyűrű.” / Kosztolányi Dezső: A játék /

18

Játék munkaközösség foglalkozás megfigyelési szempontsor: A tevékenység helyszíne

Foglalkozást tartotta

Tevékenység ideje

Korcsoport

Tevékenység fajtája Tevékenység tartalma Kérjük pontozza a válaszokat 1 és 5 között. / 5- teljes mértékben megvalósult,1- nem valósult meg/ 1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

A tervezés a korcsoportnak megfelelő volt-e? Sikerült élményt szereznie a gyerekek számára? Az óvodapedagógus a játék feltételeit milyen mértékben tudta megvalósítani? A nevelési feladatokhoz felhasználta a játéktevékenységet? Mennyire illeszkednek a pedagógus által alkalmazott módszerek a csoporthoz? Az óvodapedagógus részesévé vált-e a játéknak? A foglalkozás alatt a játékeszközök alkalmat adtak a differenciálásra? A játékszabályokat, amit állítottak a csoportban dolgozó pedagógusok betartották a gyermekek? A játéktevékenység során megjelentek a különböző játékfajták? 19

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

Az óvodapedagógus munkáját a dajka tevékenyen segítette? A türelem, a tolerancia és az egymásra odafigyelés milyen mértékben valósult meg? A tevékenységek során a játékba integrált tanulás milyen szinten valósult meg?

A foglalkozáson látottakról való tapasztalataim, véleményem. ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

………………………………………. Aláírás

20

VII.2. Mozgás szakmai munkaközösség éves terve Az emberi mozgásfejlődés egy olyan egész életen át tartó folyamat melynek során különböző pszichomotorikus képességeket és készségeket sajátítunk el. A fejlődés folyamatában számos külső és belső tényező interakciójának eredménye az alapvető mozgásformák kialakulása és készségszintűvé válása. A változatos és élményszerű mozgásformák állandó gyakorlása során természetszerűen fejlődnek a pszichomotorikus készségek és a végrehajtásukhoz szükségek kondicionális és koordinációs képességek, ezért az óvodában a komplex személyiségfejlesztés megvalósítása a cél. A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. Az egészséges életmódra nevelés nélkülözhetetlen eleme. A mozgás fejlesztése fizikailag erősít, segít a figyelem összpontosításában az énkép, önkontroll kialakításában, a már megtanult és befogadott információk újrafelhasználásában a gondolkodás folyamatában. Az alapmozgások adta lehetőségek következményeként ügyesednek, az életkori sajátosságnak megfelelően testileg – lelkileg fejlettebbé, edzettebbé válnak. A mozgásokon keresztül építi ki a gyermek saját alkotó,

öntevékeny,

problémamegoldó

gondolkodását.

A mozgás során sokféle lehetőség nyílik a téri tájékozódás fejlesztésére, mennyiségi, formai, vizuális, környezetismereti tapasztalatok szerzésére. A megnevezett, látott és elvégzett cselekvések, mozgások elősegítik a különböző észlelési területek integrációját, a keresztcsatornák és a fogalomalkotás integrációját is. A rendszeres mozgásnak preventív, fejlesztő hatása van a gyermekek egészségére - a szív és a keringési rendszerre, légzőrendszerre, energiaegyensúlyra, csontozatra, idegrendszerre, mentális egészségre – kifejezetten fontos szerepe van az optimális agyi funkcionálásban és a tanulásban. A kötetlen mozgások gyakorlására, a mozgásigény teljes kiélésére a legtöbb gyereknek ma már nincs vagy szűkül a lehetősége a családban, ezért óvodákban kiemelt figyelmet és lehetőséget biztosítunk a mozgásra szervezett és kötetlen formában egyaránt. A gyermek mozgásfejlődése csak részben spontán folyamat. A fejlődés folyamatában a „tanulás”, gyakorlás szerepe a mozgás fejlesztésében is egyre nő. A kötetlen mozgás és a szervezett testgyakorlás hatása némileg eltérő, de mindkettőre szükség van. Kiemelt mozgásfejlesztés két területen valósul meg. A szabad játékban a gyermekek spontán, természetes játéka közben, és a kötelező testnevelési foglalkozásokon.

21

Testnevelés foglalkozások tervezése során figyelembe vesszük a gyermekek teljes személyiségét. Törekszünk az alapvető mozgásformák magas szintű elsajátíttatására, melynek automatikus eredménye, hogy megfelelően fejlődik a gyermekek kondícionális és koordinációs képessége. A feladatok végrehajtásánál nem azaz elsődleges célunk, hogy a gyermekek tökéletesen kivitelezve végezzék el a gyakorlatokat. Elsősorban komplex személyiségfejlesztést valósítsunk meg. A gyermekek csak a szervezet bizonyos fejlettségi szintjén érhetnek el bizonyos mozgásszintet is. A gyermekek számára a változatos, dinamikus, az egész testet megmozgató gyakorlás az előnyös. Az óvodás gyermekeknek a mozgás nemcsak örömforrás, hanem létfontosságú eszköz a későbbi iskolai tanulási zavarok elkerülésében is, hiszen a mozgás segítségével hatunk az idegrendszer érésére is. Az átlagtól valamilyen irányban eltérő fejlődést mutató gyermekek esetében célzott odafigyelésre van szükség. Ezen esetekben a szülőkkel egyetértésben, a szakemberek útmutatásait figyelembe véve, mindenkor az adott gyermek fejlődéséhez igazítjuk nevelési eljárásainkat. Óvodai nevelésünk alapja a mozgás, és a játék, mint két alapvető természetes megnyilvánulási forma. E két tevékenység sok szempontból összekapcsolódik. A mozgásfejlesztés sok játékos elemet tartalmaz, a játékban pedig természetes módon fellelhetők a különböző mozgásos tevékenységek, melyek komplex módon fejlesztik a gyermek személyiségét. A közös örömmel végzett mozgás közben társas kapcsolatai kiszélesednek. A társakhoz való alkalmazkodás közben fejlődik önuralmuk, együttműködő és tolerancia képességük. Lehetőségük nyílik különböző viselkedésminták tanulására. Programunkban a mozgáson keresztül pedagógiai és pszichológiai feladatokat egyaránt megvalósítunk. A testnevelési foglalkozások során alkalmat teremtünk speciális gyakorlatok beiktatásával a testalkati deformitások megelőzésére is (lábboltozat erősítés, mezítlábas torna, gerinctorna). A mozgás szakmai munkaközösség céljai és feladatai: 

betekintés, egymástól való tanulás elvének érvényesítése, kihasználása - belső képzés



szakmai tudás bővítése: -



továbbképzésen részt vevők ismeteteinek továbbadása szakmai könyvek, folyóiratok segítségével

egységes szemlélet kialakítása a mozgásfejlesztés területén

22



a

gyermek

mozgásigényének

kielégítése,

mozgáskedvének

megőrzése,

mozgástapasztalataik bővítése, játékos mozgásra ösztönzés változatos, színes mozgásos tevékenységek szervezése és biztosítása 

a

játékos

gyakorlatok,

finommozgásának,

mozgásos

játékok

során

a

állóképességének,

gyermekek

nagy-

és

egyensúlyérzékelésének,

mozgáskoordinációjának, térészlelésének, ügyességének fejlesztése 

egészséges életmód kialakítása, egészséges életmódra nevelés



prevenciós mozgások – testtartásjavító gyakorlatok, lábboltozat erősítő tornák



szocializáció – együttműködés, alkalmazkodás, feladattudat, feladattartás, helyes erkölcsi érék fejlesztése



mozgásos játékok során egészséges versenyszellem kialakítása



tornaszoba szertárban lévő eszközök rendben tartása



a visszhangos tornaszoba hangszigetelésének megoldása, az öltöző esztétikus dekorálása



nagycsoportosok felkészítése a Zrínyi iskolában megrendezésre kerülő sportnapon való részvételre



kisebb létszámú csoportokban való mozgásfoglalkozás szervezése



differenciálás megvalósítása

Éves munkaterv összeállításánál figyelembe vett szempontok -

Óvodavezető javaslata

-

Munkaközösség javaslata

A szakmai mmunkaközösség vezetője:Baloghné Horváth Katalin A munkacsoport tagjai: Óvodavezető: Kápolnásiné Sági Andrea Fejlesztő pedagógus: B. F. Lili Méhecske csoport: V. Istvánné, K. Viktória Napocska csoport: Cs. Fanni, Tné Sz. Anikó Napraforgó csoport: D. Margit, F. Imréné Katica csoport: D. Réka, L.Anita Őzike csoport: Sz. Beáta, T. Anna Halacska csoport: dr. T.né L. Andrea, B. Boglárka Csillag csoport: Sz. Tamásné Maci csoport: Fné S. Erzsébet, E. Dalma Delfin csoport: H. Zsuzsanna, Bné H. Katalin Virág csoport: B. Istvánné, S. Tünde 23

Mozgás munkaközösség működés rendje A munkaközösségi foglalkozásokat az alábbi táblázat tartalmazza.

Ssz.

Téma

Időpont

1.

Alakuló ülés  Munkatervi feladatok pontosítása, véglegesítése

Szeptember 8.

2.

 

Pedagógiai Program ismerete Tornaterem öltöző dekoráció tervezése – anyagok, eszközök gyűjtése

13 óra

Felelős Munkaközösség vezető

Október 8. 13 óra

Munkaközösség vezető

3. Mozgás foglalkozás bemutató megtekintése, tapasztalatok megbeszélése

November 20.

Mozgás foglalkozás bemutató megtekintése, tapasztalatok megbeszélése

December 4.

Mozgás foglalkozás bemutató megtekintése, tapasztalatok megbeszélése

Január 19

Mozgás foglalkozás bemutató megtekintése, tapasztalatok megbeszélése

Február 4.

Mozgás foglalkozás bemutató megtekintése, tapasztalatok megbeszélése

Március 18.

Egréder Dalma Maci csoport

9,30 óra

4. Csikós Fanni Napocska csoport

10,15 óra Buga Boglárka Halacska csoport

9 óra

Székely Beáta Őzike csoport

9,30

5. 9 óra

Varga Istvánné (Zsuzsa) Méhecske csoport

6. Öltöző dekorálás az év során teem munkában elkészült anyagokkal 7.

A szakmai munkaközösség tevékenységének közös értékelése

Árilis15. 13 óra Május 25. 13 óra

24

Munkaközösség Munkaközösség vezető

Mozgás foglalkozás megfigyelési szempontsor Tevékenység helyszíne

Foglalkozást tartotta

Tevékenység ideje

Korcsoport

Tevékenység tartalma

Kérjük pontozza a válaszokat 1-5-ig a megvalósulás mértékében 1- nem valósult meg; 5 - teljes mértékben megvalósult 1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

A szervezési, előkészítési feladatok megfelelő színvonalon valósultak meg Az éves tervben és a foglalkozás során a feladatokat és tevékenységeket egymásra épülő, logikus rendszerbe szervezte Az óvodapedagógus a mozgás anyagánál a testséma alakításánál figyelembe vette az eltérő korosztályú gyermekek képességeit, mozgásfejlettségét A foglalkozáson, tevékenységekben alkalmazta az egyéni differenciálást, a feladatadásban, eszközökben, segítségadás mértékében, motiválásban, értékelésben A tevékenységek szervezése, irányítása során alkalmazott módszereit, a gyermekek egyéni sajátosságaihoz, fejlettségi szintjéhez igazítja, Az óvodapedagógus attitűdje szeretetteljes, de határozott Az eszközök a gyerekek életkorához igazodnak A felkínált eszközök rendezettek, épek, nem sérültek Az óvodapedagógus irányította foglalkozás során a dajka tevékenyen segítette a pedagógiai munkát 25

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

Az óvodapedagógus párok összehangoltan alakítják a mindennapi mozgáshoz kapcsolódó szokásokat, szabályokat A gyerekek szívesen végzik a feladatokat, odafigyelnek az óvodapedagógus utasításaira A foglalkozások, tevékenységek optimális terhelést biztosítanak a gyermekek számára, időben, aktivitási lehetőségekben Értékelését a pozitívumok kiemelésére építi.Elismeri a gyermekek erőfeszítéseit, próbálkozásait az esetleges sikertelenség esetén is.

A foglalkozáson látottakról alkotott véleményem ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………. Aláírás 26

VIII

Tehetséggondozó műhelyek

VIII.1. Ügyes kezek – Vizuális kuckó Működés rendje A tehetséggondozó foglalkozások időpontja: minden héten, kedden 10:30-11:30-ig, helyszíne a tornaterem öltözője. Célunk: A kiemelkedő képességű, kreatív gyermekek felfedezése, személyiségük optimális fejlesztése /megelőzzük a tehetségígéretek elkallódását, felismerjük az alulteljesítő gyermekekben bujkáló kiváló képességeket/. A kreatív, tehetségígéretes gyermekek további komplex fejlesztése. A gyermekek fejlesztését, kis létszámú, kreativitást fejlesztő „tehetséggondozó” foglalkozások keretében kívánjuk megvalósítani. A műhelymunkába bevont gyerekek száma: 15 fő, óvodapedagógus: 4 fő Feladatunk: - a tehetséges gyermekek alkotó- alakító tevékenység feltételeinek megteremtése, tartalmának, minőségének fejlesztése és szervezeti formáinak biztosítása. - a kiemelkedő képességű, kreatív gyermekek felfedezése, komplex személyiségfejlesztése, gondozása a művészeteken keresztül. - ösztönözni, motiválni kreativitásukat - a tehetséges gyermekben rejlő lehetőségek kibontakoztatása, tovább erősítése. - olyan munkaformákat is kidolgozunk, melyek során a gyermekek képessé válnak az együttműködésre, az összedolgozásra; így fejlődnek szociális képességeik, társas kapcsolataik. - a már meglévő vizuális kultúra fejlesztése különböző felkínált technikák, művészeti ágak által. - az óvodapedagógusok megfigyelés alapján kiválasztják a csoportjuk tehetséges gyermekeit. Megfigyelési szempontok: - motiváltság, kreativitás, kiemelkedő manuális készség és vizuális gondolkodás, együttműködő képesség, feladat iránti elkötelezettség, tolerancia. Tehetséggondozó műhelymunkánkban olyan 6-7, éves gyermekek vehetnek részt, akiknek finommotorikája, szem-kéz koordinációja kiemelkedő, képes az összpontosításra, az együttműködésre, megfelelő szociális és motivációs szinttel rendelkeznek. A vizualitás területén átlag feletti, valamint átlagot meghaladó speciális képességekkel, egyéni vizuális önkifejezéssel rendelkeznek.

27

A tehetségműhely munkájának, eredményeinek kommunikálására - A szülők folyamatos tájékoztatása - Óvodapedagógusok folyamatos tájékoztatása -„Ovi Galéria”- kiállítás a gyerekek munkáiból A tehettséggondozó műhely tagjai: Sz. Tamásné E. Dalma H. Zsuzsanna B.né H. Katalin Ssz. 1.

2.

3.

4.

5.

  

 

Téma Az ősz színei Termés képek készítése Őszi gyümölcsök papírcsíkból



Közös munka, ovi galéria Újrahasznosított papírból készült állatfigurák Készülődés a szüretre

  

Töklámpás Liba készítése Mikulás várás, zsák varrás

Időpont Szeptember „Beköszönt az ősz“

Október „Állatok világnapja“

November „Ködnevelő november“

Toboz dísz Adventi koszorú Karácsonyfa dísz Gyertya tartó készítés Gyertya díszítés karcolással   

Térbeli hóember készítés Téli táj festés Fonás (karkötő)

December „Adventi készülődés“

Fejlesztendő terület  Képérzék, esztétikai érzék  helyes eszközhasználat  szépérzék fejlesztés  szem- kéz koordináció  tiszta munka  anyagismeret  környezethez fűződő pozitív viszony  Helyes eszközhasználat  szem-kéz koordináció  képzelet, fantázia      

Január

1. 2. 3. 

„A tél szépségei“



28

Finommotorika alapperepció ismeretbővítés matematikai logikai készségfejlesztés Finommotorika szem- kéz koordináció ismeretbővítés kreativitás fantázia Térben való elhelyezés szín- formaérzék



6.

7.

8.

9.

 

Farsangi álarcok, kellékek készítése Medve a barlangban

  

Kokárda varrás Tavaszi virágok Béka hajtogatás

   

Bárányka fonálból Tojás festés, díszítés Nyuszi kosár készítés A megfigyelt természet reprodukálása

  

Fecske készítés Fonalgrafika Kavics festés

Február „Itt a farsang, áll a bál“ Március „Ébred a tavasz“

Április „Húsvéti előkészületek“

              

Május „Madarak és fák napja“

29

  

mértani ismeretek gyakorlása finommotorika testséma fejlesztés szín- formaérzék mértani ismeretek gyakorlása finommotorika Finommotorika forma- színérzék kreativitás, fantázia matematikai gondolkodás fejlesztése kreativitás, fantázia Finommotorika szépérzék tér- szín- forma percepció kreativitás, fantázia anyagismeret ismeretbővítés Finommotorika szépérzék kreativitás térpercepció

VIII.2..

„Cini, cini muzsika” hagyományőrző mozgásos népi játék tehetséggondozó műhely éves terve 2014/2015-ös nevelési év A szakmai munkaközösség céljai és feladatai:  Az énekes népi gyermekjátékok és a gyermektánc módszertani ismereteinek bővítése,  Beszélgetések során a szakmai tudás bővítése, műveltségtartalom frissítése  Az alapvető táncos mozdulatok alkalmazási lehetőségeinek megismerése  Kitekintés, az "egymástól tanulás" elvének érvényesítése Hagyományőrző foglalkozásokra járhatnak:  Azok, akiket az óvodapedagógusaik javasolnak.  Akik az óvodai foglalkozások mellett szeretnének még énekelni, énekes-mozgásos játékokat játszani, valamint érdeklődnek a néphagyományok, népszokások iránt.  Iskolába menő nagycsoportos gyermekek, minden csoportból kettő, három. A népi gyermekjáték szakkör személyiség- és képességfejlesztő hatásai:  Megismertetni és megszerettetni a gyermekekkel a magyar nép szellemi kultúrájának ezen részét.  A játékok élményén keresztül szeretnénk megalapozni a gyermekek improvizációs játékbátorságát.  Játékműveltségük színvonalának emelését.  Egyensúly-, ritmus- és térérzék fejlesztése, testrészek és irányaik rögzítése.  Mozgáskoordináció tökéletesítése  Esztétikus mozgás és testtartás fejlesztése.  A gyermekek én tudatának és magyarságtudatának formálása  tudatának formálása A népi játék szakkör vezetője: Fekti Imréné A népi játék szakkör tagjai: Székely Beáta, Tóth Anna A szakkör működésének rendje: minden héten hétfő 930 - 1015 Helyszíne: Napraforgó csoport Téma

Ssz. 1.

Időpont

Alakuló ülés  

Munkatervi feladatok pontosítása, véglegesítése Ebben a nevelési évben tervezett 30

2014. szeptember első hete

Megjegyzés Ötletek gondolatok, elképzelések megvitatása. A tervezés

,

a

jeles napok, ünnepi szokások bemutatásának, feldolgozásának módja  Énekes játékok, mondókák, szövegek összeválogatásával kapcsolatos feladatok meghatározása 2014. Márton napja – november 11. november eleje Innentől már le lehetett vágni a tömött az egyéb libákat. Márton napon lakomákat rendeztek óvodai mulatsággal egybe kötve. programokhoz igazodva

2.

3.

Karácsony december 25-26.

2014. december 17.

A keresztény egyház egyik legnagyobb ünnepe. A karácsonyi készülődés záró eseménye óvodánk aulájában az ún. gyermekkarácsony. Ezen az ünnepségen a hagyomány szakkör egy rövid karácsonyi kántálással kívánja köszönteni a csoportokat. Ezzel szeretnénk emelni az ünnep fényét. 4.

5.

6.

2015. februárjában az egyéb A februári névnapokból válogatunk: Balázs, óvodai Dorottya, Bálint, Julianna, Zsuzsanna, programokhoz Mátyás, melyeknek sok jelentőséget igazodva tulajdonítottak főként az időjárás jóslásában.

megbeszélések alapján előkészítésre kerül.

Libás énekes, mozgásos játékok anyagának betanítása. Jelmezek, díszletek elkészítése. Bemutatónkat az aulában minden csoport megtekinti. Köszöntő versek, énekek betanítása. Jelmezek, díszletek elkészítése. Bemutatónkat az aulában minden csoport megtekinti a gyermek karácsony alkalmával

Névnapokhoz kapcsolódó énekes, mozgásos játékok anyagának betanítása. Jelmezek, díszletek elkészítése. Bemutatónkat az aulában minden csoport megtekinti. 2015. március A szükséges Kiszebáb készítés folyamán az eszközök, Húsvétra készülve a szakkörre járó egyéb óvodai hozzávalók gyermekek elkészítik a telet, a rossz időt, a programokhoz behozatala pl.: betegséget jelképező Kiszebábot. igazodva szalma, seprűnyél, használt ruha… stb. A karbantartó bácsik segítségét kérjük szükség esetén. 2015. március Információ adása Húsvéti kiállítás szervezése aulánkban 26. szülőknek, Ebben az évben is megrendezzük a mára gyerekeknek, már hagyományosnak mondható húsvét pedaógusoknak a hetében lebonyolítandó kiállításunkat hímes témában. Névnapi köszöntők böjtelő havában

31

tojásokból és más húsvéttal kapcsolatos jelképekből, különböző tárgyakból. A kiállításra kerülő dolgokat szülők, gyermekek, és óvodapedagógusok egyaránt készíthetik.

7.

2015. március 27.

Kiszehajtás,Villőzés A Nagyhét virágvasárnappal veszi kezdetét. Mi azzal tesszük emlékezetessé, hogy jellegzetes virágvasárnapi szokást szeretnénk bevezetni, a kiszehajtást és a villőzést. A szakkörön elkészített kiszebábot, mely a telet, a rossz időt, a betegséget jelképezi az óvodán kívüli területen a karbantartó bácsi segítségével égetnénk el, majd a szépen feldíszített fűzfaággal melyet villőágnak, vagy villőfának nevez a hagyomány behoznánk jelképesen a tavaszt, a jó időt, az egészséget az óvodába.

32

Folyamatosan várjuk az elkészült alkotásokat, dísztárgyakat. Összegyűjtött anyag aulában történő esztétikus elrendezése, kiállítása. Óvodán kívüli program, a karbantartó bácsik segítségével, az egész óvoda részvételével. Minden csoportnak gondoskodnia kell a saját zajkeltő eszköz kihozataláról. Rendkívüli szeles idő esetén a népszokás bemutatása elmarad!

VIII.3

Zenekuckó Éves terv 2014-2015.

33

Éves terv – zenekuckó

A zenei nevelésről A zene hatása olyan emberformáló erő, amely kihat az egész személyiségre. Az éneklés az aktív zenélés legtermészetesebb módja. A zenei nevelés az érzelmeken keresztül hat a gyermekre. Formálja ízlését és esztétikai fogékonyságát. Hatására a gyermek szeret énekelni, játszani, dúdolgatni és szívesen hallgat zenét. A zene nemcsak kiváltja az érzelmeket, hanem fékezheti is az indulatokat, sőt gyakran azok megváltoztatására is képes, hat a gyermek akaratának fejlődésére. A tevékenység vezetői: Turócziné Laczovics Andrea Csikós Fanni Diószegi Réka Kirschner Viktória A tevékenység helye: Tornaterem Tevékenység ideje: minden hét szerdai napján 10:30-11:00-ig Időtartama: 30 min Kezdés: 2014. október 1. Fejlesztés tartalmi eszköze: zenei nevelés Korcsoport: nagycsoportosok Tevékenység célja A tevékenység elsődleges célja a tehetséggondozás. Az év sorén végig vesszük az összes zenei feladatot, évszakokhoz, ünnepekhez igazítva. Ehhez kapcsolva pedig bővebb zenei tudást szeretnénk nyújtani, mint amennyi a csoportban lehetséges: nehezebb énekeket, a szolfézs alapjait, táncokat, körjátékokat sok-sok eszközzel kísérve. Természetesen több alkalommal, zenehallgatással – óvónők éneke, CD, gitár, furulya – is fejlesztjük zenei tudásukat. Bővítjük mondóka ismeretüket. Idén fő célunk lesz a tánclépések, körjátékok gyakorlása. Szeretnénk a dalokat néptáncokkal kísérni. A foglalkozásokat párban tartjuk, Viktória - Andrea, Fanni és Réka vezetésével. Fejlesztések módszerei:

bemutatás, bemutattatás, magyarázat, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés, dicséret, játék

34

Fejlesztések feladatai  Magas és mély hang különbsége  Halk és hangos közötti különbség  Hangszínek felismerése  Belsőhallás fejlesztése  Ritmusérzék fejlesztése  Egyenletes lüktetés  Tempóérzékelés  Mozgáskultúra fejlesztése  Zenei alkotó készség fejlesztése  Tiszta éneklési képesség fejlesztése  Esztétikai nevelés  Erkölcsi nevelés  Értelmi nevelés  Érzelmi nevelés  Kánon gyakorlása  Kánonba mondókázás  Mondóka- dal összekapcsolása  Néptánc tanulása

Időpontok Október

Dalok, mondókák M: Cini-cini muzsika ÉNO12. Egyedem ÉNO 19. Jákobnak volt… ÉNO39. Egy kettő ÉNO23. D: Szervusz kedves barátom… (ismerkedős dal) Hej tulipán, tulipán Jön a róka ÉNO 96. A part alatt T. 25. Debrecenbe E 72

Zenehallgatás

Ritmusérzék fejlesztés és a ritmus értékek megismerés Néptánc tanulása

M: Két kis kakas ÉNO 40. Dirmeg, dörmög ÉNO 13. A gúnárom elveszett T 127 D: Lipem-lopom ÉNO 202 Kis kece lányom Dalgy:70.

Érik a szőlő T 48 Hull a szilva a fáról

Hangfelismerés csukott szemmel

M: Weöres: Száncsengő

ZeneOvi – Téli ünnep: Hull a

Zenei feladatok Egyenletes lüktetés Ritmusérzék A kettő összekapcsolása Szolmizációs hangsor

November

December

Magas és mély hang különbsége

35

Cd Halász Judit Csiribiri… Vivaldi: Négy évszak - Ősz Hullik a fáról sárga levél Dó, egy domb

Ősszel érik babám a fekete szőlő

(csengés, kopogás, dobogás, csörgés)

D: Ajtódnál valaki megáll

Ritmusvisszatapsolás egyénileg

Karácsonyi pásztortánc (Bárcsak régen fölébredtem volna – 2 versszak)

hó Hullik a völgyben a pelyhe a hónak

Néptánc: oldallépéses csárdás, páros forgás, bottal koppantás Január

Halk-hangos váltás Szünet érzékeltetése a ritmusvisszatapsolás során

M: Ismétlés Pí-pí-pí (ÉNÓ 50) D: Adjon Isten minden jót Házasodik a tücsök

Apor Lázár tánca Énekeljünk… T10 (furulyával)

Tánclépések ismétlés

Február

Halk és hangos közötti különbségek

Hangszerekkel való ismerkedés, hangszerkészítés

Csujogatók: - Aki engem nem szeret… - Zurgó dió, mogyoró Jön a tavasz, megy a tél ÉNÓ287.

Duda megnyikkan T153.

Itt a farsang ÉNÓ313.

Dúlí-dúla T294.

Bújj, bújj, medve

Hajnal-nóta T203.

Dirmeg, dörmög a medve ÉNÓ13.

Házasodik a motolla T197.

Azért varrták ÉNÓ6 Március

Zenei formaérzék fejlesztése: Motívumok érzékeltetése Dallam és ritmusmotívumokkal visszhangjáték

Bársony ibolyácska

Szállongó szél

ÉNÓ149.

T172.

Csend ül a tájon ÉNÓ307.

Zöld levél T297.

Eresz alól ÉNÓ228. Tavaszváró Gyí te gyí te hopp ÉNÓ161.

36

T207.

A lovamnak hét határban ÉNÓ159. Hopp, hopp katona ÉNÓ36. Szigóri, móri ÉNÓ57. Április

Május

Magas és mély hang különbsége Tánclépések Ismétlések

M: Húsvéti mondókák MNS 8.o Ismétlés D: Elvesztettem ENO 86. Essél eső ENO 27 Cifra palota ENO 306. Örömünnep ENO 269. Fecskét látok ÉNO 188. Ismétlés a gyerekek Ismétlő dalos játékok kívánsága szerint

Jelmagyarázat ÉNO – Forrai Katalin: Ének az óvodában T – Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában E – Füzesi Zsuzsa: Eszterlánc MNS – A magyar népi gyermekmondóka sajátosságai KSZ – Énekeljünk kétszólamban Dalgy:Dalgyűjtemény

37

Reggeli harmat ÉNO 232. Vígan dalol ÉNO 302 Cd jeles ünnepek- zene ovi Antonio Lucio Vivaldi: Négy évszak – Tavasz Künn a fákon T 300. Erdő, erdő T 93.

IX.

IX.1.

FELZÁRKÓZTATÁS

Fejlesztő pedagógiai éves munkaterv 2014./2015.

„Lehet, hogy elfelejtik, mit mondtál nekik, de soha nem fogják elfelejteni, hogy hogyan érezték magukat szavaidtól.” Carl William Buehner

Készítette: Balogh-Fehér Lili Gyógypedagógus

38

Célok, feladatok Fő céljaink, feladataink nem változnak, minden évben kiegészülnek, bővülnek a tapasztalatok következményeként. A Helyi Nevelési Program kiemelt célja a testileg, szellemileg, szociálisan egészségesen fejlett, harmonikus személyiségű, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet elérő gyerekek nevelése, figyelembe véve egyéni és életkori sajátosságaikat, fejlődési ütemüket. E cél eléréséhez járul hozzá a pszichopedagógiai, fejlesztőpedagógiai munka a gyerekek megfigyelésével, képességeik mérésével, egyénre szabott fejlesztő foglalkozásokkal. Feladatom továbbá az óvodapedagógusok munkájának segítése, a szülőkkel (fogadóóra keretében), a Nevelési Tanácsadóval való kapcsolattartás, a tevékenységemről havonta beszámoló készítése. Minden általam foglalkoztatott gyerekről írásbeli anyagot készítek, amely tartalmazza a gyerek fejlettségi szintjét, a fejlesztendő területet, egyénre szabott fejlesztési tervet, a fejlődés nyomon követését, mindezt egyéni fejlődési naplóban rögzítem. A fejlesztés abból indul ki, hogy a gyerek az adott időben milyen fejlettségi fokon áll, épít az érdeklődésre. Fejlesztésről akkor beszélünk, ha a foglalkozások szintje egy lépéssel előzi meg a gyerek aktuális fejlettségi szintjét. Mindennek játékba ágyazottan vagy játékosan, kellő erőfeszítést igénylően és sikerélményt biztosítva kell, hogy történjen. A részképességek, tanulási képességek a már meg lévő képességekre alapozva fejleszthetők. Célom, hogy minden gyermek adottságaikhoz képest a legtöbbet fejlődjön. A fejlesztésre jogosult tanköteles korú gyerekek közül a legtöbben iskolába kerülés előtt elérjék az iskolaérettséget. A SNI-s gyerekekkel való foglalkozás speciális tervezést, szervezést igényel. A szakvélemények alapján készítek egyéni fejlesztési tervet, amely: - figyelembe veszi a gyerek szükségleteit, fejlődéstörténetét - személyre szabottan meghatározza a fő fejlesztési irányt - a terv kiterjed valamennyi fejlesztési területre, vagyis a diagnózisra építő sokoldalú képességfejlesztése a feladat. Egyéni fejlődési lapot vezetek minden SNI gyerekről, melyet az egészségügyi és a pedagógiai célú rehabilitációs központ ad ki. Intézményünkbe a SNI gyerekeket a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, valamint a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ szakvéleménye alapján vesszük fel.

Alapozó Terápia A 2012./2013. nevelési évben bevezettem, a fejlesztések egyik alapjává tettem az Alapozó Terápia mozgásfejlesztést. Heti két alkalommal vettek részt intenzív kiscsoportos fejlesztésen azok a gyerekek, akiknek vagy szakvéleményükben javaslatként megjelent az 39

Alapozó Terápia, vagy úgy ítéltem meg az előzetes vizsgálatok alapján, hogy erre a fejlesztési formára szükségük lenne. Ebben az évben folytatom az elkezdett munkát a mozgásfejlesztésben is. Folytatom azokkal a gyerekekkel, akik tavaly részt vettek ebben és még nem mentek el iskolába. A szakvélemények, a vizsgálatok, megfigyelésem alapján kiválasztom a gyerekeket (elsősorban tanköteles nagycsoportosokat) a terápiában való részvételre.

Fejlesztő foglalkozások szervezése: Az elmúlt évek során a pedagógusokkal együttműködve sikerült úgy szervezni a fejlesztő foglalkozások időpontját, hogy a gyerekek szükségleteit – szabad levegőn tartózkodás, pihenés – a csoportok életéhez alkalmazkodva figyelembe vettük. Ezen kívül az előző nevelési évben megvalósult az a terv, hogy minden csoportban, a reggeli időszakban egy-egy órát töltöttem a gyerekek között (játék a gyerekekkel, közben megfigyelések, szükség szerinti aktív részvétel a csoportok életében). A pedagógusokkal nagyon jól együtt tudtunk dolgozni. A jól kialakult gyakorlatot folytatjuk ebben a nevelési évben is.

Méhecske csoport

Napocska csoport

Napraforgó Katica csoport csoport

Péntek 9-10 óra

Kedd 9-10 óra

Kedd 8-9 óra

Csütörtök 8-9 óra

őzike csoport

Halacska csoport

Csillag csoport

Maci csoport

Delfin csoport

Virág csoport

Hétfő 9-10 óra

Szerda 8-9 óra

Péntek 8-9 óra

Szerda 9-10 óra

Hétfő 8-9 óra

Csütörtök 9-10 óra

Mérések, vizsgálatok Az egész személyiség megismerése céltudatos megfigyeléseket igényel. Ezeket a megfigyeléseket akkor tudjuk hatékonyan felhasználni munkánkban, ha alaposan ismerjük az óvodáskor fejlődési specifikumait. Az óvodapedagógusokkal együtt figyelemmel kísérjük a gyermek fejlődésében bekövetkező változásokat, s az egyéni és csoportos fejlesztést ehhez igazítjuk. Így érhető el az óvodai tanulási folyamatban a fejlesztési feladatok megvalósításával a gyermek személyiségének és képességeinek megfelelő mértékű fejlődése. Intézményünkben az idén nyolc csoportban vannak tanköteles korú gyerekek. A tanköteles kort az a gyerek éri el, aki 2014. augusztus 31.-ig betölti a 6. életévét.

Őzike

Halacska

csoport

Katica csoport

csoport

csoport

13 fő

17 fő

14 fő

3 fő

tanköteles

tanköteles

tanköteles

tanköteles

Napocska

Napraforgó

csoport

40

Csillag csoport

Maci csoport

Delfin csoport

28 fő

5 fő

1 fő

16 fő

tanköteles

tanköteles

tanköteles

tanköteles

Összesen 97 tanköteles gyermek van óvodánkban. (* szeptember 7. állapot) A vizsgálati módszer: 

Már több éves tapasztalata alapján bevált vizsgálati anyagot használok:

B. Sindelar a tanulási zavart okozó részképesség-gyengeségek felismerésére szolgáló teszt magyar adaptációját, az Inizan Prognosztikai tesztet és a Goodenough emberrajz tesztet, az Alapozó terápia mozgásvizsgálatát. Ezeket, a vizsgáló eljárásokat vagy ötvözve, vagy egyiket kiválasztva végzem el a részképesség vizsgálatokat attól függően, hogy az egyes gyerekeknél melyiket ítélem hatékonyabbnak a pontos részképesség-gyengeség megállapítása szempontjából. 

Azok a gyerekek, akik szakvéleménnyel rendelkeznek, az abban meghatározottak alapján (fejlesztési terület, óraszám) részesülnek fejlesztésben.



Év végén kontroll vizsgálatokra kerül sor, hogy az eredményességet konkrét adatokkal is ki lehessen mutatni.

Az általam végzett vizsgálatok és tesztek a következő területeket mérik az elmaradásokat:  nagy- és finommozgásos koordinációs zavarok  irányészlelési bizonytalanságok  a testi orientáció zavara  lateralitási bizonytalanság  bizonytalan testséma  szem-, kézkoordináció gyengesége  formaemlékezet  vizuális, akusztikus, verbális emlékezet gyengesége és rövid terjedelme  alak-, háttérfelfogás kialakulatlansága  figyelemzavar  magatartási nyugtalanság, szorongás  megkésett beszédfejlődés, nagyfokú beszédhiba, gyenge aktív és passzív szókincs feladattudat, kitartás hiánya

41

Fejlesztő pedagógiai feladatok a nevelési év során: Tevékenység

Időpontja

Részképesség

Szeptember

mérő vizsgálatok

Feladatok, szervezés A nevelési év elején minden tanköteles korú gyermek egy komplex vizsgálaton vesz részt. Azoknak a gyerekeknek a kiszűrése, akiknél részképességbeli elmaradásokat, tanulási nehézség jeleit figyeltük meg, vagy bármely más okból (ingerszegény környezet, szociális fejlettség hiánya), úgy ítéljük meg, hogy egyéni, kis csoportos fejlesztésre van szükségük.

Cél A vizsgálat célja, hogy időben kiszűrjük, felmérjük, hogy mely gyerekeknek van szükségük egyéni, kiscsoportos fejlesztésre, hogy az iskolaérettség kritériumainak megfeleljen.

-

A nem tanköteles korú gyerekek megfigyelése, indokolt esetben bevonása a fejlesztésekbe.

További cél az óvodapedagógusokkal történő együttműködés a gyerekek érdekében.

-

Az óvodapedagógusokkal minden gyermek esetében megbeszéljük a fejlesztési feladatokat, egyéni fejlesztési tervek készülnek.

A szülők megfelelő tájékoztatása, együttműködés a gyerekek érdekében.

-

A fejlesztő pedagógus a tanköteles korú gyermekek csoportjában szülői értekezlet keretében tájékoztatja a szülőket.

-

A fejlesztésre járó gyermekek szülei egy beleegyező nyilatkozatot írnak alá, amelyben hozzájárulnak a gyermekük intézményen belüli egyéni és/vagy kis csoportos fejlesztéséhez.

-

A fejlesztő pedagógus fogadóórát biztosít a szülők számára.

Felelősök Fejlesztő pedagógus - egyéni, kis csoportos fejlesztések, mozgásfejlesztés

Az óvodapedagógus a csoporton belül differenciálva végzi a fejlesztést.

Az év eleji vizsgálati eredmények, a pedagógusok megfigyelései, tapasztalatai alapján készítem el az egyénre szabott fejlesztési tervet.

Fejlesztések

Október November December

Októbertől a fejlesztésre járó gyerekek folyamatos ellátásban részesülnek. -

-

A szakvéleménnyel rendelkező gyerekek az abban foglaltak szerinti óraszámban, fejlesztésben részesülnek. A szűrővizsgálat során kiválasztott gyerekek részképességbeli elmaradásuk, fejlettségi szintjük szerint részesülnek fejlesztésben.

Az óvodapedagógusokkal folyamatos a konzultáció a gyerekek fejlődését illetően. A szülők számára folyamatosan biztosíva van a fogadóóra lehetősége. A fejlesztő pedagógus és az óvodapedagógusok közösen is tartanak

42

A fejlesztő foglalkozások célja a képességek korai fejlesztése, az iskolára való felkészítés, a tanulási képességek megalapozása, javítása, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése, illetve azok kezelése. Cél, hogy minden gyermek önmagához képest fejlődjön.

Fejlesztő pedagógus - egyéni, kis csoportos fejlesztések, mozgásfejlesztés

Az óvodapedagógus a csoporton belül differenciálva végzi a fejlesztést.

fogadóórát. A Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Gyáli Tagintézményébe irányítjuk további vizsgálatokra, azokat a gyerekeket, akik esetében sajátos nevelési igényt valószínűsítünk.

Beiskolázás

Január

A tanköteles korú gyerekek szüleinek január folyamán az óvodapedagógusok szülői értekezletet tartanak a beiskolázás kérdéseiről (iskolaérettség, a beiratkozás menete…). A szülők egyéni kérdéseikkel megkereshetik az óvodapedagógusokat és a fejlesztő pedagógust fogadóóra keretében. Azok a gyerekek, akik nem érik el az iskolaérettségi kritériumok minimumát (részképességbeli lemaradások, tanulási nehézségre utaló jel, szociális, érzelmi-akarati élet éretlensége…): -

-

Fejlesztések

Január Február Március Április Május

-

Fejlesztő pedagógus és az óvodapedagógus ok

Az iskolaérettségi vizsgálat célja az iskolaérettség megállapítása.

Még egy évig óvodai nevelésben részesülhet, amennyiben a pedagógusok és a szülő egyetértenek ebben a kérdésben. Szükség esetén (egyetértés hiányában) a Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Gyáli Tagintézményébe iskolaérettségi vizsgálatra küldjük a gyerekeket.

A fejlesztésre járó gyerekek folyamatos ellátásban részesülnek. -

A szülői értekezlet és a fogadóórák célja a szülők tájékoztatása, tanácsadás a beiskolázással, iskolaválasztással kapcsolatban, továbbá a felmerült kérdések, problémák megbeszélése.

A szakvéleménnyel rendelkező gyerekek az abban foglaltak szerinti óraszámban, fejlesztésben részesülnek. A szűrővizsgálat során kiválasztott gyerekek részképességbeli elmaradásuk, fejlettségi szintjük szerint részesülnek fejlesztésben.

Az óvodapedagógusokkal folyamatos a konzultáció a gyerekek fejlődését illetően. A szülők számára folyamatosan biztosíva van a fogadóóra lehetősége. A fejlesztő pedagógus és az óvodapedagógusok közösen is tartanak fogadóórát. A Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Gyáli Tagintézményébe irányítjuk további vizsgálatokra, azokat a gyerekeket, akik esetében sajátos nevelési igényt valószínűsítünk. Konntroll vizsgálatok.

43

A fejlesztő foglalkozások célja a képességek korai fejlesztése, az iskolára való felkészítés, a tanulási képességek megalapozása, javítása, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése, illetve azok kezelése. Cél, hogy minden gyermek önmagához képest fejlődjön.

A kontroll vizsgálatok számszerűsítik az elért eredményeket.

Fejlesztő pedagógus - egyéni, kis csoportos fejlesztések, mozgásfejlesztés

Az óvodapedagógus a csoporton belül differenciálva végzi a fejlesztést.

A szűrővizsgálatok, az egyéni és kiscsoportos korrekciós, felzárkóztató, képességfejlesztő foglalkozások az óvodai csoportokban a napirendhez igazodva valósulnak meg.

A fejlesztés területei, fejlesztési feladatok A fejlesztés komplex módon valósul meg a következő területeken: Beszéd- és kommunikációs készségek fejlesztése Az elmúlt évek tapasztalata azt kívánja, hogy ezt a képességterületet kiemelten kezeljük. A beszéd fejlődése a gyerek megismerő és cselekvő funkcióinak kiszélesedéséhez, és minőségi átalakulásához vezet. A gyarapodó szókincs, a kommunikáció új formái megkönnyítik a szociális kapcsolatok elmélyülését, a szocializáció folyamatát. Cél: Az óvodáskorú gyerek beszédészlelésének, beszédmegértésének fejlesztése, változatos módszerekkel, anyanyelvi játékokkal, különböző tevékenységformákkal, spontán beszédhelyzetekkel beszédaktivitásuk fokozása, nyelvi és kommunikációs képességeik kibontakoztatása az iskolaérettség követelményeinek megfelelően. Feladat: -

Képessé tenni a gyerekeket a feléjük áramló verbális és metakommunikációs információk befogadására, megértésére.

-

Képessé tenni őket arra, hogy saját érzelmeiket, gondolataikat szóban pontosan és hatásosan ki tudják fejezni és eközben a beszédszituációhoz és a kommunikációs partnerhez igazodni tudjanak.

A felsorolt feladatokat a kommunikációs képességfejlesztés, a beszéd, a nyelvhasználat folyamata, a fokozatosság elvét követő fejlesztése, tökéletesítése, gazdagítása közben valósulnak meg. A beszédnevelés szempontjából meghatározó, hogy minél több alkalmat biztosítsunk a nyelvi információkkal kísért mozgásos megtapasztalásra. 

Szókincsbővítés (beszélgetés, bábozás, mesék, mondókák, képek nézegetése [Mit látsz a képen? Mi történik?], meselánc, barchoba, asszociációs játék [erről jut eszembe])



Nyelvi kommunikáció fejlesztése (légzőgyakorlatok, beszédpercepció fejlesztése, hang felismerése szótagokban, szavakban, hangdifferenciálás szavakban, auditív ritmus, emlékezet fejlesztése, grammatikailag helyes mondatalkotás, kifejezőkészség)



Nonverbális kommunikáció (érzelmek kifejezése, eljátszása, leolvasása egymásról, képről) 44

Olvasáselőkészítés Célja: az olvasás elsajátításához szükséges készségek megalapozása, fejlesztése. (Vizuális percepció fejlesztése, konstanciák, Gestalt-látás formaészlelés fejlesztése, vizuális, absztrakt jelek felismerésének, észlelésének fejlesztése, a szem-kéz koordináció fejlesztése, analizálószintetizáló képesség fejlesztése, hallási figyelem, hangdifferenciálás fejlesztése, beszédmegértés fejlesztése, vizuális, verbális, akusztikus emlékezet fejlesztése.) Írás-előkészítés Téri helyzetek, irányok észlelése, az orientáció fejlesztése, percepciós gyakorlatok, a keresztcsatornák fejlesztése, finommotorika fejlesztése, egyszerű forma és ritmus felismerése és reprodukálása, íráselemek megfigyeltetése, rajzolása nagy méretben és cselekedtetéssel. Mondatalkotási gyakorlatok Élmények meséltetése, emlékezet, képzelet, alkotóképesség fejlesztése, szimbólumfelfogás és szimbólumhasználat fejlesztése, a problémamegoldás és a gondolkodás flexibilitásának fejlesztése, pantomim gyakorlatok. Számolás, mennyiségi ismeretek, mennyiségélmények Célja:    

elemi számfogalmak és matematikai készségek kialakítása, megalapozása a megismerő funkciók fejlesztése gondolkodásfejlesztés (rendezés, soralkotás) egyszerű matematikai kifejezések használatának elsajátítása (több, kevesebb, ugyanannyi)

Témakörök:     

halmazok, logika számolás és mennyiségélmények relációk formák egyszerű mérések (hosszabb, rövidebb, magas, alacsony, nehéz, könnyű...)

A figyelem fejlesztése    

Akusztikus figyelem fejlesztése (hanganalízis [hangsorból megadott hang kiemelése]; hangsor felismerése, hangfelismerés [tárgyak hangjának felismerése]; alacsony intenzitású ingerek észlelése [suttogó játékok]). Vizuális figyelem fejlesztése (rejtett alakzatok kontúrozása, figura-háttér feladatok, vonalkövető útvesztő feladatok). A figyelem terjedelmének növelése (egyidejűleg több információ nyújtása, több tárgy adása, azonossági és különbségi jegyek önálló kiemelése). A figyelem tartósságának fejlesztése (egy feladaton belüli tevékenységváltások számának fokozatos növelése, azok variálása).

45

Az észlelés, percepció fejlesztése   



Vizuális zártság – egészlegesség észlelésének alakítása („Mi hiányzik?” játék. Ismert tárgyak, eszközök egy részletének hiányának felismertetése, hiányos képek kiegészítése, rejtett figurák megtalálása.) Vizuális időrendiség felismertetése (képek alapján elmesélt történetek időrendileg helyes kirakása). Vizuális ritmus (különböző vizuális minták folytatása; először tárgyakból kirakott minták, sorok folytatása [például gyöngyökből, kockákból, kártyákból stb.]; ezt követi a rajzos-képi minták elrendezése [például fekvő, ülő, álló, járó alakok összerakása], sorminta rajzoltatása). Alaklátás és formaállandóság fejlesztése (többféle alak, forma, méret mozgásos megtapasztalása, tapintás segítségével történő észlelése, a formák vizuális úton történő azonosítása, rajzolása).



Térészlelés, téri tájékozódás (saját test elhelyezése a térben, test mozgatása megadott irányba, téri viszonyok kifejezése)



Időérzékelés, tájékozódás az időben (eseménysor összeállítása [például képek, saját élmény felidézése], hét napjai, eseményei, évszakok, napszakok eseményei)

A testséma fejlesztése Célja: a testfogalom tudatos ismerete, a test és a testrészek funkcióinak ismerete. Képen, rajzon az egyes testrészek felismerése, a hiányzó testrészek behelyezése, részekből emberfigura összeállítása, testmozgások, irányított gyakorlatok során a különböző testrészek és azok funkcióinak érzékeltetése és tudatosítása, önmaga felismerése, azonosítása tükörgyakorlatokkal, játékos mondókákkal, az oldaliság tanítása, az irányok saját testen, térben, síkban történő differenciálása, tudatosítása, megerősítése. Mozgásfejlesztés 

Nagymozgások (csúszás, kúszás, mászás, futás, járás, rugalmasság)



Egyensúlyérzék, mozgáskoordináció (egyensúlyozó járás két kötél között, kötélen, padon, mozgásutánzás, egyensúlyérzéket, mozgáskoordinációt fejlesztő tornaeszközök használata)



Finommozgás (kéztorna, ujj- játékok, gyurmázás [gömbölyítés, nyújtás, lapítás, formázás], színezés különböző nyomatékkal, tépés, csipegetés, nyírás, gyöngyfűzés, formák átírása, vonal követése, pontok összekötése)



Szem-kéz-láb koordináció (labda célba dobása, karikadobás változó irányokban, kuglijáték, ugrókötelezés, karikába belépés vagy beugrás, ugróiskola egyszerűbb, majd nehezebb formája)

A mozgás tudatos fejlesztése révén több fejlesztési területet is befolyásolhatunk, többek között a nyelvi fejlődést. Gondolkodás fejlesztése 

Analízis, szintézis (puzzle, Keresd a kis képet a nagy képen!, Mi hiányzik a képről?, Melyek az egyformák?) 46



Csoportosítás, osztályozás, rendszerezés (Keresd a párját!, csoportosítás adott szempontok szerint [ például szín, forma, méret, azonosság, különbözőség], halmazalkotás tárgyakkal, színezéssel)

Általánosítás (gyűjtőfogalmak szerinti rendezés, gyűjtőfogalomhoz alárendelt fogalom keresése) 

Összehasonlítás (Mi a különbség?, Miben hasonlít?, ellentétpárok)



Lényegkiemelés (rövid mesék, mondókák tartalma, kép, tárgy tulajdonságok párosítása)



Ok- okozati összefüggés (eseménysor, képek)

Emlékezet fejlesztése 

Vizuális emlékezet (memória játékok, Mi változott?, az előbb látott kép, tárgyak emlékezetből való felidézése)



Auditív emlékezet (tárgyak, nevek, sorozatok visszamondása, mondókák, szóvonat, mondatbővítő játék)

A szociális érettség és a kreativitás fejlesztése Az évek során azt tapasztaltam, hogy egyre több gyerek küzd pszichés problémákkal, érzelmi labilitással. Másrészt sok gyereknél a szociális éretlenség a jellemzőbb. Az értelmi képességek fejlesztése mellett nagyobb hangsúlyt fektetek a pszichés problémákkal küzdő gyerekek és a szociális érettség elősegítésére. Az ilyen gyerekekkel egyéni foglalkozás keretében feszültségoldó játékokat játszunk. A gyerekek sokszor még nem tudják elmondani problémáikat, viszont a játékban, rajzban, bábozás során kifejezhetik érzelmeiket, konfliktusaikat. A nagyobb gyerekekkel sok esetben a beszélgetés lehetőségét is kihasználom. A kis csoportban (3-4 gyerekkel) folyó fejlesztés alkalmat ad a szociális érettség, frusztrációtűrés, kivárás, együttműködési és empátiás készség fejlődésére. A gyermek kreativitását azok a helyzetek és gyakorlatok fejlesztik, amelyek kíváncsiságát, játékosságát, tevékeny, sokirányú érdeklődését, önállóságát, környezetére vonatkozó szociális érzékenységét, beleélő készségét megmozgatják. A már eddig felsorolt játékok, feladatok mindegyike alkalmas erre. Önismeret, önbizalom Célja: Megfelelő kép kialakítása önmagáról. Ki vagyok én, milyen vagyok? Önarckép (tükörben való szemlélődés után önarckép alkotása különböző technikákkal). Mit tudok én? Mi a legkedvesebb játékom otthon és az óvodában? Sok gyereknél tapasztalom, hogy jó képességei ellenére bizonytalan, bátortalan. Sok pozitív megerősítéssel, bíztatással, játékkal, mozgással sikerélményhez juttatjuk, önbizalmát erősítjük.

47

Egyéni fejlesztési terveket készítek minden gyermek számára havonkénti bontásban. Mindig a fejlődés üteme határozza meg a további tervezést. Az éves munkatervem kiegészül ezekkel a fejlesztési tervekkel, ott konkretizálódnak a feladatok.

Kapcsolattartás a partnerekkel

Esetmegbeszélések az óvodapedagógusokkal Az óvodapedagógusokkal rendszeresen, előre egyeztetett időpontban tartunk esetmegbeszéléseket. Év elején megbeszéljük a gyerekek egyéni fejlesztési terveit, amelyet háromhavonta felülvizsgálunk, kiegészítünk, módosítunk, ha szükség van rá. Az év során folyamatosan konzultálunk a fejlesztésre járó gyerekekről, fejlődésükről, feladatokról. Kapcsolattartás a Szülőkkel Az első szülői értekezleteken rövid tájékoztatást nyújtok a szülők számára munkámról. A későbbiekben fogadóóra keretében, előre megbeszélt időpontban tartom a kapcsolatot a szülőkkel. Az óvodapedagógusokkal közösen törekszünk arra, hogy a szülőket segítsük, támogassuk, ha kell, meggyőzzük olyan módon, hogy érezze, a gyermeke érdekében szükséges az adott lépéseket megtenni. A tanköteles korú gyerekek szüleivel az iskola előkészítés, iskolaérettség kérdéseiről beszélgetünk. A fogadóórán résztvevők nevét, időpontját, témáját, a megbeszélés eredményeit írásban rögzítjük. Fogadóórám: Minden hónap első hétfője.

Kapcsolattartás, együttműködés a logopédussal Az intézményünkbe kijáró logopédussal munkánkat már a vizsgálatok idején összehangoljuk. Nyomon követjük, megbeszéljük azoknak a gyerekeknek a fejlesztését, akik logopédiai terápiára és képességfejlesztésre, illetve mozgásfejlesztésre is járnak. A nevelési év során építünk egymás munkájára, megosztjuk egymással tapasztalatainkat, javaslatainkat megtartva a kompetencia határokat.

48

Kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadó szakembereivel 

Személyesen, telefonon konzultálok az aktuális feladatokról. Általuk szervezett szakmai délutánokon, konferenciákon veszek részt, több kolleganőmmel együtt.



Az általuk óvodánkban végzett vizsgálataikhoz megfelelő helyet, eszközöket biztosítunk.



Szenzomotoros mozgásfejlesztésre, TSMT terápiára járnak gyerekek óvodánkból a nevelési tanácsadóba.

Gyál, 2014. szeptember 9.

Gyógypedagógus

49

XI. 2. MOZGÁSFEJLESZTÉS

Éves munkaterv 2014/2015.

Készítette: Fülöpné Sólyom Erzsébet Ladányi Anita Schultz Tünde Buga Boglárka

50

I.

Mozgásvizsgálat

Célja: - Minden mozgást nézünk a képesség- készség- automatizmus, és a koordináltság mentén. - A gyerek ura-e a mozgásának, képes-e a mozgás koordinált kivitelezésére? - Látunk-e a gyereknél éretlenségre utaló jeleket? - Honnan, milyen szintről indulhatunk a gyerekkel a mozgásfejlesztésben?

II. Elvei: -

Mozgásfejlesztés Játékosság A gyerek fejlettségi szintjéhez igazodik. A gyerekeknél egyéni célokat tűzünk ki. Törekvés a mozgások pontos kivitelezésére.

A fejlesztés három fő területe: Nagymozgások Egyensúly Rugalmasság Ezeken kívül a keresztező mozgásokra fektetünk nagyobb hangsúlyt.

1. FEJLŐDÉSTANI NAGYMOZGÁSOK         

fejemelések gurulások csúszások kúszások mászások járások át-, le-, fellépések futások ezen gyakorlatok kombinációi

2. RUGALMASSÁG Testi- lelki rugalmasság. A gyerekek számára nagyon fontos az ugrálás. Az agytörzset ingerli. Három szint: 51

 Beindítás A trambulin az ugrálni nem tudó gyerekeknek segít ráérezni a mozgásra. Fejleszti az egyensúlyt, ritmust, törzskontrollt, térérzékelést, erőnlétet, állóképességet. Minden alkalommal használjuk.  Gyakorlás  Szökdelés helyben, páros lábon, egy lábon, terpesz-zár, terpesz-kereszt, haránt terpesz; felugrások előre, hátra, oldalra tárgy átugrással Ezekből a gyakorlatokból sorozatok létrehozása. Minden mozgást RITMUSSAL kísérünk (pl. mondóka, taps)!  Szökdelés haladva, irányváltással (cikk-cakkban, egyenes/görbe kötél mentén, átugrások, változó távolsággal, oldal irányba, hátrafelé)  Kéz rugalmasság (pl. faltól elrugaszkodás)

 Továbbfejlesztés  Automatizálás után megjelenik az egyensúly, függetlenítő-összerendező, sorozat-feladatokban. Ugrások: ugróiskola, karikába ugrások… Eszközök: lépőkövek, trambulin, babzsákok, füles labda, karikák, ugrókötél.

3. EGYENSÚLY Fejlettsége mutató az idegrendszer

fejlettségére.

Területei:  Statikus Proprioceptív rendszer (izom, izületi receptorok, mozgás helyzetérzékelés), nehezíthető az alátámasztási felület csökkentésével, a súlypont helyzetének változtatásával. Hely-, helyzetváltoztató gyakorlatokat tartalmaz. A legtöbb gyakorlatot előbb nyitott, majd csukott szemmel is elvégezzük. 52

Teljes test egyensúlya  Testtartás kialakítása  Dőlések előre, hátra, oldalra  Billenés lábujjról sarokra  Testsúlyáthelyezések  Kilépőállások  Lebegőállások (egy lábon – törzs függőleges, másik láb vagy térd emeléssel + kartartások)  Térdelőtámaszból egy-két végtag emelése, azonos, keresztezett  Kötélen járások  Ritmikus stabilizáció játékosan pl. kakasviadal, szumózás, kötélhúzás, társ elhúzása, eltolása Végtagegyensúly  kéz pl. babzsák, labdaegyensúlyozás tálcán  láb Fejegyensúly  Helyben, haladással- babzsák a fejen  Statikusból dinamikusba Gyorsulás, lassulás Gyors megindulások és megállások (pl. futójátékok).  Dinamikus Forgások (állva, fenéken, négykézláb, ugrással, kötélen, guruló átfordulás) Eszközök: trambulin, gördeszka, lépőkövek, gólyalábak, tölcsér, hinta

4. KERESZTEZŐ GYAKORLATOK A két agyfélteke összehangolásának elősegítésére.  Testvonal átlépő gyakorlatok      

fekvő helyzetben ülésben állásban járás – rámutató járás szökdeléssel (terpesz – kereszt) páros gyakorlatok (pl. szemben pacsizós játékok) 53

 Keresztező gyakorlatok  kúszás, mászás, állatutánzó mozgások  járások (pl. térd-, sarokütés, rámutató járás) A mozgásokat mondókákkal, tapssal, ritmussal kísérjük. Így a gyerekek szelektív figyelmét, memóriáját, gondolkodásának összerendezettségét is fejlesztjük.

54

GYERMEKVÉDELMI SZAKMAI MUNKACSOPORT

X.

Gyermekvédelmi felelős: Csikós Fanni Fogadóóra: Minden hónap második szerdája A munkacsoport tagjai: Óvodavezető: Kápolnásiné Sági Andrea Fejlesztő pedagógus: Balogh Fehér Lili Méhecske csoport: Varga Istvánné, Kirschner Viktória Napocska csoport: Csikós Fanni, Tófalviné Szabó Anikó Napraforgó csoport: Duró Margit, Fekti Imréné Katica csoport: Diószegi Réka, Ladányi Anita Őzike csoport: Székely Beáta, Tóth Anna Halacska csoport: dr. Turocziné Laczovics Andrea, Buga Boglárka Csillag csoport: Szekrényesi Tamásné Maci csoport: Fülöpné Sólyom Erzsébet, Egréder Dalma Delfin csoport: Holle Zsuzsanna, Baloghné Horváth Katalin Céljaink a törvényi elvárások szerinti működés során:  A prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve szükség szerint segítségnyújtás, valamint együttműködés a különböző intézményekkel és szakemberekkel  A családok tiszteletben tartása, a családi nevelés erősítése a rászorulók körében  Szoros kapcsolat kialakítása a közvetlenül, vagy látens módon segítséget kérő családokkal Figyelembe vesszük:   

A sajátos nevelést igénylő gyermekekkel kapcsolatos törvényi elvárásokat és intézményi alapelveket A differenciált fejlesztés lehetőségeit a hátrányos helyzetű és a nehezebben kezelhető gyermekek számára A gyermekvédelmi feladatok ellátását a helyi nevelési programban részletezett kompetenciaszintek betartásával végezzük.

Folyamatos feladat havi rendszerességgel az étkezési kedvezményben részesülő gyermekek adatainak egyeztetése az óvodatitkárral. Gyermekvédelmi feladataink A szakmai csoport tagjai egyéni igényeik szerint tartanak kapcsolatot a munkacsoport vezetőjével és egymással, folyamatosan részt vesznek a városi szinten szervezett továbbképzéseken.

55

Feladat / tevékenység

Felelős

 Kedvezményes étkezési térítésre feljogosító dokumentumok begyűjtése az érintett szülőktől (rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, szociális étkezési támogatás, szükséges nyilatkozatok)  Szükség és igény szerint konzultáció a szülőkkel, családsegítővel, fenntartóval  A gyermekvédelmi szempontból veszélyeztetett, hátrányos helyzetű és nehezen nevelhető gyermekek feltérképezése, ezekről feljegyzés készítése, folyamatos nyomon követésük  Tanulási nehézséggel, magatartás zavarral és beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermekek feltérképezése, vizsgálatuk kezdeményezése

Határidő

óvodatitkár

szeptember

óvodaped.

szeptember szeptember

óvodaped.

szeptember

 Konzultáció az óvodavezetővel: az egyes gyermekek helyzete, a segítségnyújtás lehetőségei, feladatai  Igény szerint részvétel családlátogatásokon, hospitálás a csoportokban, konzultáció a szülőkkel és óvónőkkel  Októberi statisztikához adatok gyűjtése és elemzése  A karácsonykor segítségre szoruló gyermekek és családok feltérképezése, konzultáció a családsegítővel, szükség esetén források keresése  Változások felmérése az étkezési kedvezmények területén, szociális étkezési támogatások felülvizsgálata  Statisztikai adatváltozások nyomon követésefélévi értékelés elkészítése, visszacsatolás az óvónők felé  Óvónői értekezleten beszámoló a gyermekvédelmi tevékenységről  Munkacsoport vezető éves beszámolója  Aktuális feladatok ellátása

szeptember szeptember 3-tól gy.védelmi megbízott

szeptember vége december 10-ig

óvodaped. szülők

februári ebédbefizetés

óvodavezető óvodaped.

február 15.

munkacsoport vezetője

június augusztus 29.

feladatfüggő

folyamatosan

Óvodapedagógusok feladatai: - szakértelmükkel, tapasztalataikkal segítsék a gyermeket abban, hogy sikeresen illeszkedjenek be az óvodai közösségbe, meglévő képességeik kibontakozhassanak, hiányzó képességeik fejlesztése folyamatos legyen, hogy a gyermek szocializációja során elszenvedett 56

hiányosságait a család segítése mellett pótolják, javítsák. - Ha a gyermek veszélyeztetettségét észlelik, kötelességük a maguk eszközeivel gondozási tanácsokkal, pedagógiai eszközökkel ezt elhárítani, illetve amennyiben ez sikertelen marad, jelezni a gyermekvédelmi felelősnek. - A hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, feltárása, megszüntetésében való részvétel. A pedagógusnak észlelnie kell a gyermekek viselkedésében, rendezettségében adódó változásokat. További feladatatok: - Biztosítani a gyermekeket megillető jogok érvényesülését az óvodában, szükség esetén védő, óvó intézkedésekre javaslatot tenni. - A gyermekeket és családjukat a lehetőségekhez képest minél jobban megismerni. - Az óvodán belüli szociális szolgáltatások megszervezésében közreműködni. - Az integrált nevelést elősegíteni a gyermek problémái szerinti súlyossági foknak megfelelő ellátási formában. - A rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni, szükség esetén jelezni a hiányzást. - A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különböző támogatásokhoz való hozzájárulást javaslatával elősegíteni. - Minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni a gyermek családban történő felnevelését. - A szülőkkel való együttműködő kapcsolat kialakítása, a szülői szerep eredményesebb betöltésének elősegítése. - Ismerje a helyi társadalom gyermekvédelmi rendszerében érintett szerveket, szükség esetén vegye fel a kapcsolatot velük. - Folyamatos kapcsolattartás az óvodai gyermekvédelmi felelőssel. - A titoktartási kötelezettség minden családot érintő kérdésben érvényesüljön. - A gyermekvédelem azt is igényli a pedagógusoktól, hogy ismerjék a velük kapcsolatban álló gyermekeket, a rájuk ható tényezőket, és segítsék elő a negatív lelki problémák feldolgozását. A gyermekvédelmi munka koordinálását a gyermekvédelmi felelős látja el, aki a nevelőtestület tagja. Az intézmény vezetőjének megbízásából képviseli a gyermek- és ifjúságvédelmi szempontokat. Szervezi, irányítja, és személyes részvételével elősegíti ezen szempontok érvényesülését.

57

Gyermekvédelmi felelős feladata: -

Összehangolni a gyermekvédelmi tevékenységet az óvodában dolgozó óvónők között. - A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek felmérése az óvodapedagógusok közreműködésével: nyilvántartásba vétel, a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség súlyosságának mérlegelése. Szükség esetén javaslattétel a további teendőkhöz. - Feljegyezni a nyilvántartásba, a gyermekekkel, illetve a családdal kapcsolatos intézkedéseket és azok eredményeit.

- Havi rendszerességgel esetmegbeszélés összehívása - Folyamatosan ellenőrzi a nyilvántartásba vétel, illetve a megszüntetés okait. - Nevelési év elején megtervezni a gyermekvédelmi munkatervet az adott évre, tanév végén éves értékelés készítése. - Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal. - Rendszeres részvétel a Családsegítő Szolgálat esetmegbeszélésein. - Fontos feladata, hogy segítse a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet kritériumainak intézmény szintű megállapítását. - Munkájáról, az ügyek intézéséről az intézmény vezetőjét, és az adott gyermekre vonatkozó óvodapedagógusokat folyamatosan tájékoztatni.

Gyermekvédelmi tevékenységek

Szeptember, október: 

A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű óvodások nyilvántartásba vétele.



Egyeztetés a csoportban dolgozó óvónőkkel.



A csoport szociális helyzetére vonatkozó adatok, családlátogatási tapasztalatok.



Az óvoda csoportjaiba való látogatás, kapcsolatteremtés a gyerekekkel.



Esetleg külső személy bevonása magatartászavaros, nehezen kezelhető gyermek szüleinek megsegítésére.

November:

58

Kerekasztal beszélgetés, problémák meghallgatása, egymásra odafigyelés. 

Folyamatos kapcsolattartás.



Egyéni bánásmód, egyéni fejlesztési lehetőségek kihasználása a közelgő ünnepek hangulatában.



Szeretetteljes, családias légkör megteremtése.

December:

Január: 

A tanköteles gyermekek óvodába járásának folyamatos ellenőrzése.



A tapasztalt problémák megbeszélése nevelőtestületi értekezleten.



Folyamatos kapcsolattartás a védőnőkkel, nevelési tanácsadóval.



Közös készülődés a farsangra. Minél több pozitív élmény szerzése a gyermekek részére.

Február:

Március:  Információcsere a nevelési tanácsadóval. Esetlegesen iskolaérettségi vizsgálatok eredményeinek megismerése.

Április:



A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek fejlődésének nyomon követése.



A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek segítése, hogy a tavaszi kiránduláson részt vehessen.

Május:

59

Az óvoda kapcsolattartásának formái

XI. Szülői értekezletek

Szülői értekezletek szervezésére óvoda és csoport szinten kerül sor évente legalább három, illetve négy alkalommal. Tekintettel a testvérpárokra és arra, hogy az óvodavezetés egy tagja minden szülői értekezleten részt kíván venni, az értekezletek időpontjainak kijelölése komoly körültekintést igényel. A csoportok szülői értekezletein mindkét óvodapedagógus és a csoportban nevelést segítő munkatársak (pedagógiai asszisztens, dajka) részt vesznek. A csoportok szülői értekezleteiről készített feljegyzéseket, valamint a szülők aláírását is tartalmazó jelenléti ívet a csoportnaplók tartalmazzák. A Szülői Szervezet (SzK) tagjainak megválasztására - a nevelési év első szülői értekezletén kerül sor. Intézményi szintű réteg- szülői értekezletek - fórumok

Ssz.

Téma

1.

Óvodás lesz a gyermekem - Tájékoztató szülői értekezlet a 2014. szeptember 1-től óvodai felvételt nyert gyermekek szülei számára Őszi szülői értekezletek – Kiscsoport: Szokás- szabályrendszer a csoportban Beszoktatás, befogadás. A család és az óvoda egészségmegőrző, egészségfejlesztő szerepe Az óvoda és a család kapcsolata; Aktualitások, programok SZMK választás Házirend, Pedagógiai Program, SZMSZ ismertetése Középső vagy vegyes csoport: Előző nevelési év értékelése Beszoktatás és a vegyes csoport jellemzői A beszokatás értékelése A család és az óvoda egészségmegőrző, egészségfejlesztő szerepe Az óvoda és a család kapcsolata; Aktualitások, programok SZMK választás Házirend, Pedagógiai Program, SZMSZ ismertetése

2.

60

Helyszín és időpont Gyáli Tulipán Óvoda aulája, 2014.június 12. Gyáli Tulipán Óvoda csoportonként 2014. szeptember 815-ig

Felelős óvodapedagógusok

óvodapedagógusok

3.

Nagycsoport: Előző nevelési év értékelése A család és az óvoda egészségmegőrző, egészségfejlesztő szerepe Az óvoda és a család kapcsolata; Aktualitások, programok SZMK választás Házirend, Pedagógiai Program, SZMSZ ismertetése Összevont SZMK értekezlet A média szerepe és hatása a gyermek egészséges személyi fejlődésére.

4.

Agresszivitás intelligencia

az

óvodában.

Érzelmi

5.

A társas kapcsolatok csoportunkban. Közösségi szocializálódás.

6.

Játékfejlődés óvodáskorban. Beszoktatás eredményessége

7.

Összevont nagycsoportos szülői értekezletek Téma: Iskolaérettség kritériumai és törvényi háttere. Testi fejlettség, szociális fejlettség, mentális fejlettség, körzethatárok ismertetése, beiratkozás rendje, ideje, néhány jó tanács a szülőknek. A gyerekek fejlődésének nyomon követése, fejlődési napló. Segítség adása a beiskolázáshoz

8.

Munka jellegű tevékenységek. Család és az óvoda kapcsolata

9.

Anyanyelvi nevelés szerepe és lehetőségei

10.

Tavaszi programok ismertetése, kirándulások, évzáró ünnepségek, nyári élet.

11

Összevont SZMK értekezlet

fejlődése szokások,

61

Óvodavezető

2014.10.15 16 óra 30’ Nevelőtestületi szoba Gyáli Tulipán Óvoda csoportonként 2014. november Gyáli Tulipán Óvoda csoportonként 2014. november Gyáli Tulipán Óvoda csoportonként 2014. november Gyáli Tulipán Óvoda csoportonként 2014. november Gyáli Tulipán Óvoda aulája, 2015.január 1315

Gyáli Tulipán Óvoda csoportonként 2015. április Gyáli Tulipán Óvoda csoportonként 2015. április Gyáli Tulipán Óvoda csoportonként 2015. április 2015 május

óvodapedagógusok

óvodapedagógusok

Óvodapedagógusok

Óvodapedagógusok

óvodapedagógusok

Óvodapedagógusok

Óvodapedagógusok

Óvodapedagógusok

óvodavezető

Fogadóórák ( Előzetes egyeztetés szükséges. Az óvodapedagógusok fogadó órái Célja az intervenciós pedagógiai gyakorlat érvényesítése minden gyermeket érintően legalább félévente egy alkalommal, melynek tartalmi alapja a gyermekek folyamatos nyomon követésének írásos (Fejlődési napló) és szóbeli tapasztalata. Az egyes csoportok fogadó óráinak időpontja – óvodavezetővel történt egyeztetés szerint – a csoportok hirdetőtábláin van kifüggesztve. Fogadó órát kezdeményezhet szülő, illetve pedagógus

Név

Időpont

Intézményvezető

Minden hónap első szerda 15.30- 16.30

gyógypedagógus

Minden hónap első hétfő

Gyermekvédelmi felelős

Minden hónap második szerdája

Méhecske csoport

Minden hónap első hétfő

Napocska csoport

Minden hónap első csütörtök

Napraforgó csoport

Minden hónap harmadik csütörtök

Katica csoport

Minden hónap második szerda

Őzike csoport

Minden hónap első szerda

Halacska csoport

Minden hónap első kedd

Csillag csoport

Minden hónap első szerda

Maci csoport

Minden hónap első hétfő

Delfin csoport

Minden hónap első csütörtök

Virág csoport

Minden hónap első csütörtök

62

XII.

AZ ÓVODA SZOLGÁLTATÁSAI

Alapszolgáltatások Ssz.

Fejlesztési terület

Időpont

Oktató

Helyszín

Orvosi szoba

Speciális szolgáltatást nyújtó 1.

Logopédiai ellátás

H. Csilla

2.

Fejlesztőpedagógiai ellátás

B.- F. Lili

3.

SNI gyermekek gyógypedagógiai ellátása

B.- F. Lili

4. UPszichológiai ellátás t (Nevelési Tanácsadó aalkalmazottjaként 5.

Óvodapszichológus

6.

Hittan – református

7.

Cs. Katalin Csütörtök de.

Cs. Krisztián

Aula

Hittan - katolikus

Péntek de.

H. Gábor

Halacska csoport

8.

Mozgásfejlesztés

Kedd 11.00.11.45

F.né S. Erzsébet L. Anita

Tornaterem

9.

Társastánc

Kedd de. (II.félévtől)

S. Tünde B. Boglárka

Tornaterem

Szerda de.

T.né L. Andrea Cs. Fanni K. Viktória D. Réka

Tornaterem

Kedd de.

B.né H. Katalin H. Zsuzsanna E. Dalma Sz. Ágnes

Tornaterem öltöző

12. Néphagyomány

Hétfő de.

F.né Katalin T. Anna Sz. Beáta

Napraforgó csoport

13. Alapozó Terápia

Hétfő, Szerda, Csütörtök 11.00-11.45

B.-F. Lili

Tornaterem

10. Zenekuckó

11. Ügyes kezek

63

XIII. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSÉT ÉS EREDMÉNYESSÉGÉT TÁMOGATÓ ÉRTEKEZLETEK, SZAKMAI FÓRUMOK Óvodavezetői értekezletek Elsődleges célja a kiegyensúlyozott és nyugodt működési feltételek folyamatos biztosítása, a pedagógiai és szervezési feladatok intézményi szintű koordinálása. A vezetői értekezletek időpontja általában: minden hónap első hétfő 13 óra. Ssz. Téma Időpont Megjegyzés 10.A nevelési év indításával kapcsolatos feladatok:  Nevelőtestületi tanácskozás előkészítése  Humán erőforrás  Tárgyi-dologi feltételek  Működési feladatok 11.  Munkatervi tartalmak pontosítása, véglegesítése  Egyéb aktuális feladatok megvitatása 12.Vezetői értekezlet: nevelési év kezdetének értékelése, új óvodások befogadásának tapasztalatai. Tehetséggondozó műhelyek szervezése, beindulása. Szolgáltatások 13.Intézményi elvárásoknak való megfelelés támogatása:

augusztus 25.

szeptember 01.

október 13. péntek

november 3.

 Működési feltételek értékelése 14.Vezetői ellenőrzés-értékelés  Látogatási-ellenőrzési ütemterv megvalósításának értékelése, Az ellenőrzések fókuszában a meghatározott foglalkozáslátogatási és dokumentum ellenőrzési intézményi gyakorlat áll. 

Következő kijelölése

időszak

december 01.

feladatainak

15.

Tervezési szervezési feladatok  Működési feltételek értékelése  Aktuális feladatok

január 05.

16.

Iskolai életmódra tapasztalatai

február 02.

való

felkészítés

64

Kibővített vezetői értekezlet a szakmai munkaközösség vezetők bevonásával.

 Aktuális feladatok 17.Téli időszakra tervezett feladatok megvalósulásának értékelése  Továbbképzési rendszer áttekintése, továbbképzési terv előkészítése  Nevelőtestületi tanácskozás előkészítése  Működési feltételek értékelése  Aktuális feladatok

március 02.

18.

Feladatok megvalósításának értékelése  Vezetői ellenőrzések eddigi tapasztalatai  Aktuális feladatok

április 07.

1 0

Év végi beszámoló előkészítése  Aktuális feladatok

május 04.

1 1 .

Az intézmény nyári működésének előkészítése  Nevelés nélküli munkanap előkészítése  Működési feltételek értékelése  Aktuális feladatok

június 01.

1 2

A 2015-2016 nevelési év munkaterv javaslatok megvitatása  Nevelés nélküli munkanap előkészítése  Egyéb aktuális kérdések

augusztus 24.

65

Kibővített vezetői értekezlet a szakmai munkaközösség vezetők bevonásával.

XIV. Óvodapedagógusok ellenőrzésének ütemezése

Szakmai munkaközösségeink működése, valamint a belső ellenőrzés-értékelések során kiemelt figyelmet fordítunk:

 Az intézményi önértékelés (teljesítményértékelés), valamint minősítővizsgán és a minősítési eljárás során a pedagógusnak a mesterségbeli tudásáról kell számot adnia. Pedagóguskompetenciák a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet szerint: - 1. Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás -

2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók

-

3. A tanulás támogatása

-

4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség

-

5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység

-

6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése

-

7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás

-

8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

 Problémamegoldó képesség, konfliktuskezelés  A napi mozgás megvalósítására biztosított megfelelő tér  Csoportnapló tartalmi és formai megfelelősége  Egyéni fejlesztési tervek: Fejlődési napló  Egyéni fejlesztési tervek: SNI gyermekek fejlesztési tervei (fejlődési naplóban)  Szakmai fejlődés: tanfolyamokon, továbbképzéseken való részvétel 66

 A tehetségígéretek kibontakoztatása  Gyermekproduktumok „állapota”, használhatósága  Részvétel egyéb, az óvoda érdekeit szolgáló tevékenységekben (pld. pályázatírás, udvarrendezés, stb.) Tartalom Felvételi és Mulasztási napló vezetése

Felelős

Időpont Érintett hónap Vez. 09.26. 10 helyettesek Minden csoport hónap 1

Dokumentáció Módszer

Naplóban Adatgyűjtés 09.30. elhelyezett ellenőrzés Minden ellenőrzési lap hónap utolsó munkanap

alkalom

Csoportnapló Tartalmi és formai megfelelősége Műveltségtartalma k nevelési célok, feladatok megfogalmazása Befogadás formái egészséges életmód szokásainak alakítása

Vez. helyettesek

10.01 – 10.22.

Határidő

10 csoport

2015. 02..23.

Dokumentum Naplóban elemzés, elhelyezett ellenőrzési lap értékelés

Dokumentum elemzés, értékelés

10.22.

Dokumentum

elemzés, értékelés

2015. 06.0108.31 Vez. 10. 01.- méhecske Naplóban Hospitálás helyettesek 10.22 megfigyelés csoport elhelyezett Virág ellenőrzési lap csoport Csoport ellenőrzés

2015. 08.31

10.22.

Gyermekek személyiségének fejlesztése, egyéni bánásmód érvényesülése vezetői értekezleten megbeszélt időpontokban

Vez. helyettesek

2014. 11. 03 – 12.13 2015. 01. 02. 03. 04.

10 csoport

Naplóban Hospitálás elhelyezett Ellenőrzés, ellenőrzési lap értékelés

12.13. 2015. 04.30

Élmények gazdagsága, ünnepek, ünnepélyek, jeles napokon szervezettsége, élményszerűség.

Munkaközösség vezetők

2014. 10. 22.. 12. 02.06 03.14 06 04.

10 csoport

Éves beszámoló

10.22. 12. 19. 02. 06.

Megtekintés,

helyzetelemzés

03.14. 06.04.

67

Nagycsoportos gyermekek iskolai életmódra való alkalmassága, személyiségfejlődés

értékelése, egyéni fejlesztési tervek elemzése értékelése

Vez. helyettesek Gyógypedagógus

2015. 01. Folyamatos

csoportok,

vegyes életkorú

Egyéni fejlesztési lapok

csoportok

Esetelemzés, dokumentáció

ellenőrzés, elemzés

2015.01. -05. -01. 16-ig

nagycsoportosai, óvoda-

Intézményvezető

pedagógusai

Gyermekvédelmi feladatok ellátása: Dokumentáció, kapcsolattartás Családokkal, Családvédelmi Szolgálattal. HHH gyermekek fejlődésének mutatói

Intézményvezető

2015. 02.

Tehetséggondozó műhelyek tehetséggondozás Tehetségígéretek kibontakoztatása

Intézmény vezető

2015. 04. – 05.

Környezettudatosság,

Munkakö- 2015. zösség 05. vezetők

környezettudatos magatartásformálá s alakítása jeles napokon, udvari tevékenységekben

Nagy-

Tehetség gondozó műhelyeket vezető óvodapeda -gógusok

10 csoport

68

Dokumentáció ellenőrzése, megbeszélés

2015. 02.27.

Záró foglalkozások, bemutatók

2015. 05.31

megtekintése

csoportnaplók

Dokumentáció ellenőrzés

2015.05. 31

XIV.1.

Humán erőforrás fejlesztése

Gyakornok mentorálása az intézmény Gyakornoki szabályzatában rögzítettek szerint,

Ssz.

.

Gyakornok D. Réka B. Boglárka E. Dalma Cs. Fanni

Mentorálási terület

Mentor T. Anna T.L. Andrea B.H. Katalin T. Sz. Anikó

-

-

Az intézmény pedagógiai célkitűzéseinek megismerése, gyakorlati megvalósítása A munkakörhöz kapcsolódó követelmények Általános követelmények: a működési dokumentumok és jogszabályi rendelkezések értelmezése

Pedagógus I. életpálya besorolású kollégák továbbképzési tervnek, illetve a beiskolázási tervnek megfelelően. Ismerkedés a minősítési rendszer fokozataival, kritériumoknak való megfelelés segítése, szakmai kompetenciák erősítése, mind belső illetve külső továbbképzésekkel. Dajkák és pedagógiai asszisztensek belső képzése, továbbképzése Célja a gyermekekkel, óvodapedagógusokkal, a közvetlen munkatársakkal, és a szülőkkel való kapcsolat eredményességének biztosítása, valamint a munkaköri feladatok minőségi szinten történő ellátásának támogatása. Dajkák továbbképzése: minden hónap első keddje Értekezletek, hospitálások Alkalmazotti értekezlet: Fontos feladatok az új nevelési évben Tájékoztató a Szervezeti Működési Szabályzat módosításáról Munkaértekezlet Csoportok balesetvédelmi szabályzatában foglaltak felelevenítése Szeptemberi nevelési év kezdésének tapasztalatai Aktuális feladatok, rendezvények Hospitálás a Méhecske csoportokban Megfigyelési szempont: Dajka feladatai az újonnan felvett gyerekek befogadásában

Időpont 2014. augusztus 28.

Felelős Értekezletet vezeti D. Margit K. S. Andrea

2014. október

Értekezletet vezeti: D. Margit

2014. november

Értekezletet vezeti: D. Margit

69

Óvodapedagógus, dajka feladatmegosztása a kiscsoportban 7.30-9 óráig Aktuális feladatok, rendezvények Munkaértekezlet Téma: Dajkák feladatellátásának értékelése az elmúlt négy hónapban – tapasztalatcsere. Erősségeknehézségek a mindennapokban Aktuális feladatok, rendezvények

2015. január

Értekezletet vezeti: D. Margit

Hospitálás Maci csoportban Sarca Julianna dajka munkáját figyelhetik meg középső csoportban. Megfigyelési szempontok: Differenciált bánásmód érvényesítése a gondozási – nevelő munkában. Aktuális feladatok, rendezvények

2015. február

Értekezletet vezeti: D. Margit

Munkaértekezlet Dajkák munkájának értékelési szempontjai Dajkai feladatok a „Zöld Óvoda” cím elnyeréséért a csoportokban Aktuális feladatok, rendezvények

2015. március

Értekezletet vezeti: D. Margit

Munkaértekezlet Dajkák segítő szerepe a gyermekvédelemben. Aktuális feladatok, rendezvények

2015. április

Értekezletet vezeti: D. Margit

Munkaértekezlet Éves munka értékelése Beszámolók megbeszélése munkaterületek szerint Nyári nagytakarítási feladatok ütemezése

2015. június

Értekezletet vezeti: D. Margit K. S. Andrea B. Istvánné

Dajkák ellenőrzésének szempontjai -

Óvodánk SZMSZ-ben történt módosítások megismerése dajkák feladatai a nevelő munkában, nevelési tervek megismerése, saját csoporton kívüli egyéb tevékenységek, párhuzamos csoportban történő feladatvégzés, helyettesítés esetén az ellátás minősége, udvari életbe való bekapcsolódás 70

-

a differenciált gondozási feladatok megvalósulása, gyermekekkel való kapcsolat, kommunikáció leltári tárgyak karbantartása, törési füzet vezetése csoportszoba, egyéb helyiségek tisztasága megfelel-e a higiénés követelményeknek, fertőző betegségek megbeszélése együttműködés kollégákkal szabályoknak megfelelően történik-e tisztítószerek adagolása, takarító eszközök tárolása, tisztántartása vagyonvédelem HACCP rendszer működése, szabályainak betartása, működtetése a tálaló konyhában. Munkavédelmi szabályok megismerése, betartása

Tartalom Fenti szempontok alapján

Felelős Vez.h.

Fenti szempontok alapján

Vez.h.

Együttműködés. HACCP szabályok betartása Vagyonvédelem

Vez.h. Óv. Titk.

Érintett K. K. Mónka P. Katalin P. Béláné K. Lászlóné N. Lászlóné S. Etelka S. Julianna P. Sz. Tünde M. Mariann H. Z. Tiborné L. Rozália Sz. Ildikó G.P. Mónika O. Anita T. K. Teréz N. Edit

71

Dokumentáció Módszer Megfigyelés feljegyzés

Határidő Szeptember Október November December Január Február Március

Feljegyzés

Megfigyelés

október november

feljegyzés

Megfigyelés

Naponta Havi szúrópróbák

XIV.2

AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ ELLENŐRZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ TEVÉKENYSÉG

Az ellenőrzés és értékelés alapelvei az alábbiak: - Az értékelés területei lefedik a működés valamennyi területét - Kiemelt hangsúlyt helyezünk a szabályozó dokumentumainkban foglaltak betartására - Az ellenőrzés formai (megfelelőségi) és tartalmi (minősítő értékelési) feladatai az intézményvezető döntése szerinti megosztásra kerülnek - A szakmai munka értékelésének alapjai az intézményi gyakorlat szerinti önértékelési/teljesítményértékelési rendszer, a külső szakmai ellenőrzés és értékelés valamint a Pedagógus életpálya modellhez kapcsolódó nyilvános szempontok EllenőrzésÉrintettek Időpont értékelés ok területei A működés törvényessége – Gazdálkodás Étkezési Pedagógiai havonta befizetések asszisztens, dokumentumainak gazdasági ellenőrzése ügyintéző Felvételi és Óvodapedagómulasztási napló gusok

Statisztikai adatok nyilvántartása

Óvodapedagógusok

10. 01. szükség szerint

KIR- adatbázis óvodatitkár naprakészsége A működés törvényessége – Tanügyigazgatás Törzskönyv óvodatitkár 09.01. Jegyző értesítése:

Óvodapedagógusok

szükség szerint, törvényi

Felelős megfelelési értékelés ellenőrzés Óvodatitkár önellenőrzés óvodavezető

Intézményvezető

vezetőhelyettes

Intézményvezető

óvodatitkár önellenőrzés vezetőhelyettesek óvodatitkár önellenőrzés

Intézményvezető Intézményvezető

óvodatitkár önellenőrzés óvodatitkár önellenőrzés

Intézményvezető Intézményvezető

Vezetőhelyettes

Intézményvezető

előírásoknak megfelelően

Felvételi, előjegyzési napló Óvodai szakvélemény Továbbképzési terv

Óvodapedagógusok

Lezárás 08.31. Nyitás 09.01. 03.15.

ÓvodapedagóGyógypeda- Intézménygusok gógus vezető Óvodapedagó- 03.15. VezetőIntézménygusok helyettes vezető Intézmény működését szabályozó dokumentumok – felülvizsgálata 72

Megjegyzés

Havi rendszerességgel hónap vége

Ellenőrzésértékelés területei

Érintettek

Időpont ok

Pedagógiai program SZMSZ és Mellékletei Házirend

Óvodapedagógusok szakmai munkacsoportok

01.31.

Munka és egészségvédelem tűzvédelmi szabályzat HACCP

Megbízott: T. Sz. Anikó P. János

Vezető helyettes óvodatitkár

A működés feltételei – eszköz, felszerelés munkaterv megadott Helyi szintű szerinti időpontleltározás ban 2015.05.

A működés feltételei – udvari játékeszközök Bejárás: Naponta negyedévente, évente Tisztasági szemle

Személyi Személyi anyagok Egészségügyi könyvek Munkaköri leírások

dajka

Vezető Szakértő bevonásával

Vez. helyettes

dajkák

felelősök

Felelős megfelelési értékelés ellenőrzés

konyhai feladatot ellátó dajkák

Minden hó első hétfő Naponta , hetente

óvodatitkár

11.30

óvoda dolgozói minden dolgozó értékelt munkatársak

09.30.

Intézményvezető

Intézményvezető Intézményvezető

Vezetőhelyettesek Gazd. ügyintézőped. asszisztens

Intézményvezető

Karbantartó, vez. helyettes Gazdasági ügyintéző Vezetőhelyettes 1 fő dajka

Intézményvezető

Intézményvezető

73

Szükség szerint azonnali visszacsatolás

óvodatitkár

Intézményvezető vezető helyettes Intézményvezető Intézményvezető

vezető helyettes Teljesítményértékel 08.31. vezetőés záró helyettes dokumentuma munkaközösség vezetők Nevelési folyamatok – fejlesztési tartalmak – alkalmazottak munkája Tervezési és Óvodapedagó- minden Vezető Intézményértékelési gusok hó 20. helyettes vezető 11.15.

Megjegyzés

Feladat elosztás

Ellenőrzésértékelés területei dokumentumok

Nevelési gyakorlat: - szülői értekezletek - befogadás - foglalkozásvezetés - tervezés értékelés Nevelőmunkát segítő alkalmazottak munkája Gyermekvédelem

Szakmai Munkaközösségek és Munkacsoportok tevékenysége Szolgáltatások Gyermekétkeztetés

Szülők igényeire alapozott szolgáltatások

Érintettek

Óvodapedagógusok

Időpont ok

Látogatási ütemterv

Felelős megfelelési értékelés ellenőrzés

szerint részt vesznek: Munka közösség vezetők Feladatelosztás szerint részt vesznek: Munkaközösség vezetők

Vezetőhelyettes vezető

szerint

nevelőmunkát segítő alkalmazottak felelős óvodapedagógusok Team vezető munkaközösségi tagok

konyhai dolgozók dajkák

Látogatási

szakmai munkaközösség vezetők Vez. helyettes

ütemterv

szerint 10.31., 01.30., 05.29. Fél évente feladat terv szerint

Óvodai gyermekvédelmi felelős Vez. helyettes

Vez. helyettes

Intézményvezető

HACCP Vezetőprogram helyettes, szerint óvodatitkár gazdasági ügyintézőped. asszisztens

Intézményvezető

Óvodapedagógusok

11.15. 04.15.

Vezető helyettes

Intézményvezető

A szervezet működése kapcsolattartók Kapcsolatok: - fenntartóval - bölcsődével - iskolával

féléves éves

óvodavezető által megbízott személy

Intézményvezető

értékelés

74

Megjegyzés

A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG TAGJAINAK NÉVSORA Méhecske

Napocska

Elnök: G.né Ú. Krisztina: V. Andrea I.né K. Brigitta

Elnök: O.né N. Ida K.né G. Melinda

Napraforgó

Katica

Elnök: K. Claudia B. Csilla H. Zsuzsanna

Elnök: B. Éva Á. Gizella M. Zsuzsanna Őzike

Halacska

Elnök: T.né Sz. Nóra T. Ágnes K.-Sz. Judit

Elnök: Sz.né Sz. Lilla K.né O. Ágnes B.né K. Ibolya

Csillag

Maci

Elnök: K.-L. Anita F. Kornélia G. Adrienn

Elnök: M Annamária J. Andrea E. Cecília Virág

Delfin Elnök: V. Tünde D.né T. Mariann S. Andrea

Elnök: Z. Szilvia R. Ilona B.né M. Linda

75

Eseménynaptár Szeptember Nap 01. 02. 03.

08 09. 10. 10

Feladat Vezetői értekezlet Játék munkaközösség alakuló ülés Tudnivalók a Csoportnapló, Mulasztási Napló vezetéséről nevelőtestületi értekezlet Zöld Óvoda cím elnyeréséhez pályázat benyújtása 2013/2014. nevelési év Mulasztási naplók, igazolások leadása Mozgás, munkaközösségi megbeszélés Szülői értekezlet Méhecske, Virág Szülői értekezlet Halacska, Katica Szülői értekezlet Delfin, Napocska Munkatervek leadása

11. 15 15.

Szülői értekezlet Napraforgó Csillag Szülői értekezlet Őzike, Maci Aula dekorálása

18. 19.

Kirándulás almáskertbe Szőlő, prés, daráló bekérése szülőktől Őszelő- óvodanyitogató családi nap

05. 05. 08.

20.

22-26 Takarítási világnap Őszi papírgyűjtés 24 10.01. Kirándulás almáskertbe Halacska, 24. Delfin Kirándulás almáskertbe Csillag, 25. Maci 29 – Állatok Világ napja kiállítás az 10.04. aulában

76

Felelős T. Sz. Anikó D. Margit Sz. Beáta D. Margit B. H. Katalin óvodapedagógusok óvodapedagógusok óvodapedagógusok óvodapedagógusok D. Margit óvodapedagógusok óvodapedagógusok Delfin, Méhecske csoport óvodapedagógusai Napraforgó, Őzike óvodapedagógusok Sz. Tamásné B-F Lili, H Zsuzsanna óvodapedagógusok V. Istvánné óvodapedagógusok óvodapedagógusok Óvodapedagógusok T. Sz Anikó

Október Felelős F. S. Erzsébet

Nap 01. 06.

Feladat Zene világnapja Vezetői értekezlet

10.

Nevelés nélküli munkanap

Sz. Tamásné, S. Tünde

1316 15.

Egyéni fényképezés szervezése

D. Margit

SZMK értekezlet

K. S. Andrea T. Sz. Anikó munkaközösség tagjai óvodapedagógusok B Istvánné

21.

Játék munkaközösség bemutató foglalkozás

22.

Nemzeti ünnep:

November Nap 03. 11. 12. 13. 24 25 26 27

Feladat Vezetői értekezlet Nyílt nap Napocska, Napraforgó Nyílt nap Halacska, Delfin Nyílt nap Maci, Katica Adventi munkadélután Őzike, Virág Adventi munkadélután Halacska, Méhecske Adventi munkadélután Napocska, Delfin Adventi munkadélután Maci, Katica

28 Nevelés nélküli munkanap

77

Felelős óvodapedagógusok óvodapedagógusok óvodapedagógusok óvodapedagógusok óvodapedagógusok óvodapedagógusok óvodapedagógusok

B-F. Lili B. Boglárka T. Anna F. Imréné

December Nap 01. 01. 02.

Feladat Adventi munkadélután Napraforgó, Csillag Vezetői értekezlet Aula dekorálás

05.

Mikulás Ünnepség

09

Játék munkaközösség bemutató foglalkozás L. Anita

Kertbarátok ünnepsége, fellépés Delfin csoport Karácsonyfa állítás aulában 15. 15.-16 Karácsonyfa díszítés gyermekmunkákkal Karácsonyi ünnepség óvoda 17. dolgozóinak

Nincs időpont

78

Felelős óvodapedagógusok Csillag, Maci, B-F. Lili T. Anna, F. Imréné, Cs. Fanni T. Sz. Anikó munkaközösség tagjai, óvodapedagógusok dajkák, karbantartók óvodapedagógusok, gyerekek B.-F.Lili, B. Boglárka,S. Tünde,

Január Nap 05. 6-7-8

13. 14. 15.

Feladat Vezetői értekezlet

Felelős

Egyeztetés tanköteles korú gyerekek iskolakezdéséről

óvodavezetőÓvodapedagógusok gyógypedagógus

Összevont szülői értekezlet tanköteles Korú gyerekek szülei részére: Delfin, Napocska csoport Összevont szülői értekezlet: Katica Napraforgó csoport Összevont szülői értekezlet: Halacska, Csillag, Őzike, Maci, csoport

26 Aula farsangi dekoráció

Koordinátor: F. Imréné

Felelős: H. Zsuzsanna D.Réka, T. Sz. Anikó, dr.T. L.ics L. L. Andrea óvodapedagógusok Napraforgó, Halacska csoport

Február Nap 2. 6.

Feladat

Felelős

Vezetői értekezlet Farsangi mulatság

11.

Játék munkaközösség bemutató foglalkozás F. S. Erzsébet

18.

Szakmai napok, bemutató foglalkozások tanító néniknek

79

T. Anna, V. Istvánné T. Sz. Anikó munkaközösség tagjai Katica, Halacska csoport óvodapedagógusok

Március Nap 2.

Feladat

Felelős

Aula dekorálása

Őzike,N apocska óvodapedagógusok

16.

Tavaszi nyílt napok: Méhecske, Virág csoportok Tavaszi nyílt napok: Halacska, Őzike csoportok Tavaszi nyílt napok: Napraforgó, Csillag csoportok Tavaszi nyílt napok: Napocska, Delfin csoportok Víz Világnapja Tavaszi nyílt napok: Maci, Katica csoportok

17. 18. 19. 19. 24.

óvodapedagógusok óvodapedagógusok óvodapedagógusok óvodapedagógusok óvodapedagógusok óvodapedagógusok

Április Nap 13

Feladat Húsvéti locsolkodás Tavaszi szülői értekezlet Méhecske, Virág csoport

14.

Játék munkaközösség bemutató foglalkozás S. Tünde

14

Tavaszi szülői értekezlet Katica, Halacska csoport Tavaszi szülői értekezlet Delfin, Napocska csoport Tavaszi papírgyűjtés Tavaszi szülői értekezlet Napraforgó, csillag csoport Tavaszi szülői értekezlet Őzike, maci csoport Húsvéti locsolkodás Föld napja virágültetés Anyák napja Halacska, Katica csoport

15 15-22. 16 20 20 22. 30.

80

Felelős óvodapedagógusok óvodapedagógusok T. Sz. Anikó munkaközösség tagjai óvodapedagógusok óvodapedagógusok V. Istvánné óvodapedagógusok óvodapedagógusok óvodapedagógusok óvodapedagógusok óvodapedagógusok

Május Nap 13

Feladat Anyák napja – tanévzáró ünnepség Delfin, napocska csoport

19.

Felelős óvodapedagógusok

Anyák napja – tanévzáró ünnepség óvodapedagógusok Csillag, napraforgó csoport

20.

Anyák napja – tanévzáró ünnepség Őzike, maci csoport

óvodapedagógusok

22.

Aula dekorálása

óvodapedagógusok

28.

Tanévzáró ünnepség, búcsúzás óvodától Halacska, Katica

29.

Anyák napja – tanévzáró ünnepség Méhecske, Virág

óvodapedagógusok

óvodapedagógusok

Június Nap 12 12 12

Feladat Munkaközösség szakmai munkájának éves értékelése Nevelés nélküli munkanap Nevelési év értékelése Nyári élet tervezése

81

Felelős T. Sz. Anikó munkaközösség tagjai

Óvodavezető nevelőtestület Vezető-helyettes

Augusztus Nap

Feladat

03. Csoportnaplók fénymásolása, beköttetése, új nevelési évre

Felelős Ped.aszisztens – gazdasági ügyintéző Ped.aszisztens –

Nyomtatványok beszerzése

gazdasági ügyintéző

82

Érvényességi rendelkezés:  A munkaterv a csatolt szülői vélemények és a nevelőtestületi elfogadást igazoló jegyzőkönyvvel együtt érvényes.  A dokumentum tartalmi elemeinek módosítására törvényi változás, valamint a nevelőközösség többségének javaslata alapján kerülhet sor. Budapest, 2014. 08.25.(Egyeztetés az óvodavezetés tagjaival) 2014.08.29. (Munkaterv elfogadása)

………………………………. Kápolnásiné Sági Andrea óvodavezető

Ph.

83

Mellékletek: 1. sz. Foglalkozás megfigyelési lap 2. sz. Hospitálási napló 3. sz. Esetmegbeszélés 1. sz. melléklet

MEGFIGYELÉSI LAP (foglalkozás, tevékenység megfigyelése) A foglalkozást/órát vezető pedagógus neve: Az foglalkozás látogatás helye, ideje: csoport/osztály Tevékenység: Témakör (projekt neve, téma): Műveltségtartalom: Az foglalkozás/óralátogató neve:

Feljegyzés

Szempont Tervezés – megvalósítás Milyen mértékben valósultak meg a tervben leírtak?

A foglalkozás,/óra, tevékenység célja és tartalma

Milyen a tartalom célnak való megfelelése?

Mennyiben támogatták az elvégzett feladatok a cél elérését?

Milyen mértékben érte el a foglalkozás/tevékenység a kitűzött célt? 84

Feljegyzés

Szempont A foglalkozáson/órán, tevékenység során alkalmazott módszerek Mennyiben támogatták az alkalmazott módszerek a cél elérését? A választott módszerek mennyire illeszkedtek a foglalkozás, tevékenység tartalmához, az elvégzett feladatokhoz?

Milyen motivációs eszközöket alkalmazott a pedagógus? Mennyiben feleltek meg a használt módszerek az intézmény által preferált módszertannak (amennyiben van ilyen)? pl. IKT módszerek, projektmódszer, kooperatív technikák stb. Tanulásszervezés

Milyen tanulásszervezési formákat használt?

A használt tanulásszervezési formák mennyire voltak hasznosak, eredményesek?

Amennyiben az intézmény céljai között meghatározott eljárások alkalmazása elsődleges szerepet kap, azok vizsgálata: Pl. frontális oktatási forma, önálló munkaforma, differenciálás, páros munka, csoportos munka (homogén, heterogén csoport, adaptív oktatás) stb. A gyermekek/tanulók viselkedése a foglalkozáson/órán, a tevékenység során Milyen volt a gyermekek érdeklődése?

85

Feljegyzés

Szempont Milyen mértékű volt a gyermekek bevonódása, aktivitása?

Hogyan sikerült mindenkit „munkára” inspirálni?

Mennyire volt megfigyelhető a szokásrend a gyermekek magatartásában?

A foglalkozás/óra, tevékenység felépítése és szervezése Milyen volt a foglalkozás/ tevékenység előkészítése (eszközök bekészítése)?

Hogyan határozta meg a foglalkozás, a tevékenység célját és hogyan sikerült azt a gyermekekkel tudatosítani? Milyen volt a gyermekek ráhangolása a foglalkozásra, tevékenységre?

Milyen volt a foglalkozás/ tevékenység menetének logikája?

A pedagógus mennyire vette figyelembe az egyéni képességek közötti eltéréseket?

Hogyan jelent meg a személyiségfejlesztés a foglalkozáson, a tevékenységen? Milyen eszközök segítették?

86

Feljegyzés

Szempont Hogyan jelent meg a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel való foglalkozás? Hogyan történt a gyermeki produktumok értékelése?

Hogyan történt a gyermekek értékelése?

Hogyan történt a gyermekek önértékelése?

Mennyire voltak indokoltak a részösszefoglalások, hogyan jelent meg az összefoglalás?

Mennyire volt előkészített a további feladat?

A pedagógus egyénisége, magatartása A vezető, irányító, segítő szerep mennyire volt indokolt az egyes munkafolyamatokban?

Mennyire volt reflektív a pedagógus?

87

Feljegyzés

Szempont

Milyen volt a pozitív és negatív visszajelzések aránya?

Milyen volt a pedagógus stílusa?

Mennyire volt érthető a pedagógus kommunikációja?

Milyen a pedagógus kérdéskultúrája?

Milyen volt a pedagógus időgazdálkodása?

Egyéb észrevételek, megjegyzések:

88

2. sz. melléklet

Hospitálási napló A pedagógus neve: Az foglalkozás látogatás helye, ideje: Életkor: Tevékenység: Témakör (projekt neve, téma): Műveltségtartalom: Az óra/foglalkozáslátogató neve:

Idő

A foglalkozás menete

Megjegyzések

89

Idő

A foglalkozás menete

Megjegyzések

Dátum:

-----------------------------------------------aláírás 90

PEDAGÓGIAI ESETMEGBESZÉLÉS - PROBLÉMAMEGOLDÓ MÓDSZER 0. A PROBLÉMA KIVÁLASZTÁSA Súlyozás módszerével 1. A PROBLÉMA „ÉLESRE” FOGALMAZÁSA Részletes bemutatása 2. KÉRDÉSEK FELVETÉSE A jelenlévők kérdéseket tehetnek fel a problémát felvetőnek 3. ÉRZÉSEK MEGFOGALMAZÁSA A kör közepén, egy széken ül a problémagazda. Háta mögé állva, a jelenlévők érzéseket fogalmaznak meg, mintha ők ülnének a székben 4. ÉRZÉSEK ÉS GONDOLATOK MEGFOGALMAZÁSA Milyen volt ezt végighallgatni? Mi az, ami azonos, mi az, ami nem? Stb. 5. ÉRZÉSEK MEGFOGALMAZÁSA A kör közepén egy üres szék, „benne ül” a probléma jelen nem lévő szereplője. Háta mögé állva, a jelenlévők érzéseket fogalmaznak meg, mintha ők ülnének a székben 6. A MEGFOGALMAZOTT ÉRZÉSEKRE REFLEKTÁLÁS Fogalmaztak-e meg a jelenlévők új érzéseket, gondolatokat? Tudtak-e „adni valamit”? 7. MEGOLDÁSI JAVASATOK 

A résztvevők megoldási javaslatokat ajánlanak, a problémagazda jegyzetel



Az esetmegbeszélés levezetője „visszapasszol”

8. MIT ADOTT A CSOPORT? MIT KAPTAM? -----------------------------------------------------------------------------------------------------------Eszköz igény: 1 db. nagy ívpapír vagy tábla, 1 db. vastagon fogó toll.

91