f e b r u á r 6. Két nagy baj

k ö z é l e t i l a p • x v / 1 . • 2 0 0 7. f e b r u á r 6 .

Két nagy baj

a szerk. Mi lesz velünk, akik itt maradunk?

N

em tudom felfogni: teljesen elfelejtették ezek, mi lesz, ha ők is megbetegednek? Ők, vagyis a hatalmasok. Hát ennyire eltávolodtak a kisemberek, a bérből és fizetésből élők világától? Szenvtelen arccal szajkózzák: a konvergenciaprogram négyszázalékos nettó fizetéscsökkenést tartalmaz. Nem tudom kiverni a fejemből Medgyessy Pétert, aki azt mondta a 2002-es parlamenti választások egyik kampányútján: „Korábban el sem tudtam képzelni, hogy havi hetvenezer forintból is meg lehet élni.” Hát persze: a többszörösen több százezer forintos havi nettó fizetésük alapján ők tényleg másfajta kórházi ellátást kapnak, ha ne adj’ isten megbetegednek. Egy másik Magyarország az övék, a hatalom Magyarországa. Ők soha nem fognak órákon keresztül várakozni a rendelőintézetben, hogy végre sorra kerüljenek. Ők soha nem fognak zsúfolt kórházi szobában feküdni. Nekik nem okoz gondot fizetni, nekik bagó a gyógyszerár-emelkedés vagy éppen a vizitdíj. Úgyhogy bátran ránk erőltetik. Pedig vagyunk néhány millióan, akiknek mindez egy csöppet sem bagó. Hallom a híreket, kórházbezárásokról és drágulásokról szólnak. Eszembe jut egy másik miniszterelnök, történetesen a jelenlegi, aki nem másutt, mint az ország házában méltóztatott azt mondani, hogy Magyarországon nagy a jólét, stabil és erős a gazdaság. Nem hazudott: nekik valóban nagy a jólét. De nekünk? Maradjunk csak az egészségügy háza tájékán. Az MSZP annak idején a kórházak korszerűsítését ígérte. A kor-

MONITOR Közéleti Lap www.monitormagazin.hu Főszerkesztő: Szeiler Gábor Olvasószerkesztő-korrektor: Gulyás Orsolya

2

mány most az ágyszámcsökkentésért küzd. Elegáns kifejezés, éppen olyan, mint a reform. De mit is jelent mindez? Elbocsátott egészségügyi dolgozókat, akik nem találnak majd állást. Egy diétás szaknővérből mégsem lehet bányászt kreálni! A miniszterelnök persze megadta a receptet. Nem is olyan régen hazánk egyik legnagyobb problémájának nevezte, hogy a magyarok nem hajlandók külföldre menni. Hála istennek! – teszem én hozzá. Mert aki kimegy, többnyire kint is marad. Kint magasabbak a bérek, ott tényleg nagy a jólét, tényleg stabil és erős a gazdaság. Gyermeke már ott ver gyökeret, ott talál asszonyt, ott teremt egzisztenciát. Elvész tehát a nemzet számára. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerint 2050-re Magyarországon már csak hét-nyolc millió ember fog élni. Ezt a folyamatot kell erősíteni? Felelős módon gondolkodik a magyarság sorsáról az, aki erre biztatja a népet? No jó, nem megy ki mindenki. Mi lesz hát azokkal, akik itt maradnak? Egészségügyi reform vár ránk. Vagyis az általános leépítés. Nem a fejlesztés, amit ígértek, hanem a leépítés, ami őket kivéve mindenki másnak rosszat hoz. Az embereknek azért, mert többet kell várni a háziorvosnál vagy a rendelőben, hosszabbak lesznek a kórházi várólisták, ráadásul még fizetni is kell az ellátásért. Eddig is fizettünk, hiszen az adónkból levonták az egészségügyi hozzájárulást. A jövőben tehát ezen felül kell majd fizetni. Kinek áll mindez az érdekében? Kizárólag egy szűk körnek, azoknak, akik

Újságírók: Antal Anita Hegoczki F. Zsolt Jezsó Ákos Kormos Olga Kósa Tamás Lukács Beáta Morvai Péter Polgár Gyula

Hirdetés: Halász Gabriella 06-70/941-7972 Print: Faa Produkt, Veszprém Példányszám: 15000 Tulajdonos, kiadó: Szeiler & Társa Bt. Keszthely, Meggyfa u. 41. Tel.: 06-83/314-671

üzletet csinálnának az emberek egészségéből. Akik megveszik a bezárt kórházak épületeit, akik több-biztosítós modellben gondolkodnak, akik beszerelik majd a vizitdíj-automatákat – pusztán csak ez a projekt a teljes vizitdíj nyolchavi összegét emészti fel! –, akik a világ második legnagyobb üzletét jelentő egészségügyből busásan profitálhatnak. Keszthelyen sem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél, itt is van egy bizonytalan sorsú kórház. A balatoni idegenforgalom miatt különleges helyzetben van, a turistaszezonban ugyanis egészen más a terhelése, mint télen. Ha az intézményt megszüntetnék vagy radikálisan leépítenék, az egyértelműen kihatna a turizmusra is, tehát veszteséget okozna a városnak és lakóinak is. Márpedig a környék legfőbb bevételi forrása az idegenforgalom. Akkor vajon milyen érdekek állhatnak a kórház ellehetetlenítésének hátterében? Vagy ott van a másik tó, a hévízi. Állítólag ott is privatizálni akarnak. Nem a tavat persze, hiszen azt a törvény nem engedi. A környékét azonban semmi nem védi. A hévízi verebek azt csiripelik: azért „mozdították” el Vancsurát a főigazgatói székből, hogy az utóda le tudja vezényelni a privatizációt. Az egészségügy természetesen csak egy szelete a gazdaságnak, úgyhogy nekik, a kiválasztottaknak, van még tartalék. Biztos a jövőjük, multimilliárdosok. Ők nem fogják megszenvedni a változásokat. Mi igen. Persze, csak ha hagyjuk. Hagyjuk?

MONITOR M é d i a ISSN 1217 - 5420 Copyright © Monitor, 1993 Minden jog fenntartva.

Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője az

1084 Budapest, VIII. ker. Auróra u. 11. Tel.: 303-4738, Fax: 303-4744 http://www.observer.hu

3

mozaik ...a hét

♦ Keszthelyi kitüntetettek a megye napján A Zala Megyei Közgyűlés megyenapi ünnepségén, január 26-án több keszthelyi személy is kitüntetést vehetett át tevékenységének elismeréséül Manninger Jenőtől, a megyegyűlés elnökétől. Zalai Közművelődésért díjat adományozott a közgyűlés dr. Papné Bartoss Andrea hitoktató részére. Zalai Pedagógus díjat vehetett át Purtné Szávai Mária, a CsánySzendrey Belvárosi Általános Iskola tanítója. Zala Megye Sportjáért díjjal ismerték el Nagy Lajos agrármérnök sporttevékenységét, Zala Megye Ifjúsági Sportjáért díjat kapott Keczeli Bianka futócéllövő. Zala Megye Közszolgálatáért díjban részesült dr. Bertalan János rendőrkapitány. Közművelődési Nívódíjat vehetett át a Kis Szent Teréz Karmelita Plébánia Közösség, és ebben a díjban részesült a gyenesdiási napközi otthonos óvoda nevelőtestülete is. Zala Megye Címere emlékplakettet adományozott a közgyűlés Bajna Zsoltné, a közgazdasági szakközépiskola címzetes igazgatója számára.

♦ Márai-est a Család Iskolában A Család Iskola számos előadásnak, irodalmi, zenés és néptáncos összejövetelnek volt már házigazdája, illetve szervezője. Az intézménybe ezúttal a Márai Sándor művei, életútja iránt érdeklődőket várták. A január 25-i összejövetelen Csányi Zoltán irodalmi estje adott képet a sokáig agyonhallgatott Márai munkásságáról, művei által felidézve nemcsak a költő, de a „polgár” életútját, világszemléletének alakulását is. Keszey Tivadar és felesége, Molnár Zsuzsa, az intézmény vezetői elmondták: Csányi Zoltán ajándéknak szánta irodalmi összeállítását mind az intézmény, mind az érdeklődők részére.

4

mozaik Minőségdíjas termálfürdő Hévízen

Huszonhárom szálloda és négy étterem érdemelte ki azt a hazai elismerést, amelyet a turisztikai szolgáltatások minőségének egységes és megbízható értékelésére hoztak létre. Az első alkalommal kiosztott Magyar Turizmus Minőségi Díjat a Danubius Thermal Hotel Hévíz is megkapta. Fekete György, a hévízi szállodák igazgatója elmondta: a vendéglátóhelyek osztályozása nem új keletű. A Magyar Szállodaszövetség zászlóshajója alatt évek óta létezett Az év szállodása kitüntetés, a nyolcvanas években pedig a védnöki tábla volt a garancia a megfelelő minőségre. Ami új, az a szakmai egység: az Országos Idegenforgalmi Bizottság, a szállodaszövetség, a Magyar Turizmus Rt. és a minisztérium összefogtak, s együtt alapították a díjat. Bár az ötlet már 2001-ben megszületett, a próbaprojektet csak 2004-ben hirdették meg. Az igazgató szerint a késlekedés oka az volt, hogy igyekeztek az Európában használatos elméleti és gyakorlati ismereteket is beépíteni a rendszerbe, és ez az előkészítés több évet igénybe vett. A minőség megállapítása objektív, mindenre kiterjedő vizsgálatok után történik: az önértékelést követően „álcázott” ellenőrök tartanak helyszíni szemlét, és már a telefonos szobafoglalás során elkezdik tesztelni a hotelt. A díjat három évre adják. Ezen idő alatt egy titkos utóellenőrzésre bizton számíthat a vendéglátóhely, ezért fontos, hogy a szállodák állandó minőségen tartsák a szolgáltatások színvonalát. Fekete György örül a sikernek, problémának tartja ugyanakkor, hogy sokan ettől a díjtól várják a turizmus fellendülését. Úgy véli, a magyar szabályozással a minőség vonatkozásában az a legnagyobb baj, hogy nem sikerül betartatni a követelményeket, s ez hihetetlenül sokat árt az idegenforgalom versenyképességének, hazánk pozitív megítélésének. A kilencvenes évek közepe táján a hotelek osztályba sorolását az iparkamara és a szállodaszövetség közösen végezte. A szakmai hátteret a szövetség, az engedélyt a kamara adta. Fekete György szerint a legcélszerűbb lenne erre visszatérni. A legfontosabb, hogy legyen szakmai kontroll. – Azzal veszítjük a legtöbbet, ha a szavahihetőségünk csorbul, és a nagyérdemű legyint, hogy Magyarországon a három csak két csillagnak felel meg. Ennél rosszabbat nem tudok elképzelni – fejtette ki a Danubius Thermal Hotel Hévíz vezetője. G. O.

Könyvbemutató: Az elesetteknek az élők Ötven évvel ezelőtt, 1957. január 22-ről 23-ra virradó éjszaka eltávolították Keszthely főteréről a „fehér ember” szobrát – azt a gipszszobrot, amelyet forradalmi hevületben és lelkesedésben a keszthelyiek állíttattak 1956 helyi és országos eseményeire reagálva. A szobor eltávolításának emlékére a Keszthelyi ’56-os Emlékmű Alapítvány Az elesetteknek az élők címmel

olyan dokumentumkötetet adott ki, amelyben korabeli felvételek, cikkek segítségével idézik fel az ötven évvel ezelőtt történteket. A kötet bemutatását január 22-re, a szobor eltávolításának napjára időzítették a kiadók, a helyszín a Balaton Kongresszusi Központ és Színház Básti Terme volt. A művet Tar Ferenc történész, a könyv írója és szerkesztője, valamint az emlékmű-alapítvány alapító tagjai

– Bölcskei István, Hinterauer László és Máté László (Kiss Tamás nem tudott leutazni az eseményre) – mutatták be az érdeklődőknek. „A könyv nem csupán Marinkai István korabeli szobrának történetét kíséri végig, hanem képet ad az ötvenedik évfordulón felavatott, a fehér ember történetéből merítkező szobor létrehozásának körülményeiről, megmutatja és »magyarázza« az Orr Lajos várvölgyi szobrászművész által készített alkotást is – mondta az alapítvány egyik létrehozója, Bölcskei István. Hozzátette: a könyvet valójában azoknak szánták, akik anyagi

és/vagy erkölcsi támogatásukkal segítették a szervezet munkáját, céljait. – Sokan vádoltak meg minket azzal, hogy mi, az alapítvány létrehozói nem járultunk hozzá valóságosan a mostani emlékmű felállításához. Szeretném leszögezni: mi négyen nemcsak erkölcsi, de tényleges anyagi támogatást is nyújtottunk a tervek megvalósításához, így nem állja meg a helyét az az állítás sem, hogy azért került le a nevünk a felavatott szobor talapzatáról, mert semmivel nem járultunk hozzá annak létrejöttéhez” – jelezte Bölcskei. A kötetet az alapítvány elsősorban a közintézmények és a könyvtár részére készítette el, kereskedelmi forgalomba nem kerül. Ha azonban akad vállalkozó, aki felkarolja további példányok kiadását, a szervezet tagjai és a kötet írója örömmel mondanak le szerzői és egyéb jogaikról – tudtuk meg az alapítóktól, akik egyben jelezték: munkájuk, feladatuk e mű kiadásával véget ért. -a-

Utassy-versekkel ünnepeltek

a hét...

Február 7. 1700 óra Ferenczi Elek: „Életem története” című könyvének bemutatása Hévíz, Városháza Február 9. 1900 óra A keszthelyi Festetics-kastély Helikon Kórusának hangversenye Hévíz, Városháza Díszterme Február 10. 1800 óra Jótékonysági bál a keszthelyi Feltámadás Cserkészcsapat javára Keszthely, Balaton Színház Február 12. 1700 óra Tájak és arcok: India, Nepál – diaporámás vetítés és kiállításmegnyitó dr. Perényi János fotós anyagából Keszthely, Balaton Színház Február 16. 1700 óra Cserép Gabriella festőművész és Lénárd Gábor szobrászművész kiállításának nyitóünnepsége Hévíz, Tündérrózsa Galéria Február 16. 1800 óra Horthy, a kormányzó című film bemutatója Keszthely, Balaton Színház Február 19. 1500 óra Wass Albert-szavalóverseny Keszthely, Fejér György Városi Könyvtár Február 19. 1800 óra Az iraki háború kommunikációja Előadó: Pálinkás István újságíró Keszthely, Balaton Színház

Színvonalas rendezvénnyel várta az érdeklődőket és a kortárs magyar irodalom kedvelőit a Fejér György könyvtár a magyar kultúra napján. Az olvasóteremben rendezett ünnepségen Utassy József költőt látta vendégül a könyvtár, illetve a város vezetése. (Utassy József 1941-ben született Ózdon. Számos verseskötet szerzője – köztük gyermekverseké is. Több, az irodalmárok által is igen nehéznek nevezett haikufordítással büszkélkedhet, és ő maga is írt ebben a nagyon jellegzetes japán versformában. A rendezvényen a vendégek előtt Ruzsics Ferenc polgármester mondott köszöntőt, majd zenés irodalmi összeállítás következett a költő munkáiból. Utassy József műveit Orgona László, Tekán Kinga és Nagy János előadóművészek tolmácsolták. -a-

Február 20. 1700 óra Ézsiás Erzsébet: Az örvénylelkű fiú – Baranyi Ferenc költő élete Keszthely, Fejér György Városi Könyvtár Február 20. 1900 óra Strauss-est Keszthely, Balaton Színház

5

aktuális

aktuális Vértes Árpád

Vancsura Miklós

Két nagy baj

A hírek szerint négyen adták be pályázatukat a hévízi kórház főigazgatói posztjára. Az elbírálás február 8-án történik meg. Hogy kik a szóba jöhető jelöltek, arról csak pletykák keringenek, egyvalaki személye azonban biztos: Vancsura Miklós, a menesztett főigazgató is harcba szállt. – A pályázatok elbírálása után derül ki számomra az, hogy a Jóisten milyen irányt szabott a további életemnek – nyilatkozta Vancsura Miklós lapunknak néhány héttel ezelőtt, amikor végleg eldöntötte újbóli indulását. – Szakmailag támadhatatlan voltam és vagyok – indokolta döntése hátterét –, így most az is kiderül számomra, valójában milyen indokok alapján határozott a tulajdonos, az Egészségügyi Minisztérium arról, hogy nincs szüksége rám Hévízen. A volt főigazgató szerint már azóta hadjárat folyik ellene, hogy kinevezték a hévízi intézmény élére, és úgy véli, ennek következménye a menesztése is. Pedig – hangsúlyozta – az eltelt tizennyolc esztendőben sokat letett az asztalra. – Ha Balogh Zoltán és én nem jövünk ide 1988-ban, akkor nincsen bányabezárás. Ha ’95-ben nem nyerem meg a főigazgatói pályázatot, süllyesztőbe kerül a kórház, nincs ilyen irányú fejlődés. ’96-tól stabil szervezet működik itt, amely példaértékű rekonstrukciót hajtott végre. A két és fél milliárdos elnyert fejlesztési pénz, az utóbbi években létrehozott, több mint száz új munkahely magáért beszél: a munkámba belekötni nem lehetett, nem lehet – sorolta érveit Vancsura Miklós.

6

A hírek szerint négyen adták be pályázatukat a hévízi kórház főigazgatói posztjára. Az elbírálás február 8-án történik meg. Hogy kik a szóba jöhető jelöltek, arról csak pletykák keringenek, egyvalaki személye azonban biztos: Vancsura Miklós, a menesztett főigazgató is harcba szállt. Akkor hát miért a menesztés? Miért ilyen hirtelen? Egyáltalán: váratlanul történt mindez, vagy lehetett látni, mire „megy ki a játék”? – Állítom, hogy koncepciós per zajlott ellenem, amely egy éveken át húzódó suttogó propaganda-hadjárat végére tett pontot. Tökéletesen a dolgok mögé láttam. Vancsura Miklós hangsúlyozta: a pillanatnyi, csapongó politikai gondolatok mellett tizennyolc éven keresztül meg tudták őrizni a hévízi kórház szakmai és gazdasági önállóságát, miközben belülről gerjesztett botrányok, akadályok is nehezítették a munkát. A volt főigazgató szerint mindig is lejárató kampány folyt ellene Hévízen. Ennek egyik első, jól látható jele volt az 1998-as önkormányzati választás. Az akkori kampány során a város vezetése végig ellene próbálta hangolni a hévízieket. Amikor mégis bekerült a testületbe képviselőként, összemosták személyét a Magyar Igazság és Élet Pártjával (MIÉP). Az állítólagos MIÉP-es múlt híre persze a minisztériumhoz is eljutott – sokan sokat tettek ezért Hévíztől Budapestig. – A választások után az újdonsült ellenzéki önkormányzati képviselők, Papp Gábor, Rábai József, Gelencsér Hédi (ő azóta már nem ellenzéki – a szerk.) és jómagam írtunk, aláírtunk és a lakossághoz eljuttattunk egy köszönőlevelet, amelyben azt is megfogalmaztuk, hogyan gondolkodunk a további munkáról. Erre a számítógéppel írt levélre valaki Papp Gábor neve alá odagépelte a MIÉP-elnök kifejezést, és Vértes Árpád, Keszthely pol-

gármestere ezzel a dokumentummal rohangált a városban és Budapesten, hogy lám, Vancsura a MIÉP-frakció tagja. Nem tudom, ki írta alá a levelet, de a polgármester nem tehette volna meg, hogy engem és a családomat ilyen becsületbeli ügybe belesodorjon. A következő testületi ülésen téma volt a levél. Rábai József elhozta az eredeti írást – ő precízen megőriz mindent –, amelyen nem szerepelt Papp Gábor neve alatt semmi – emlékezett vissza az első „keserű pirula” történetére Vancsura Miklós. A következő nagy támadást akkor kapta, amikor a kórház közhasznú társasággá alakítását készítették elő a bizottságban. – A polgármester folyamatosan azzal támadott: nem akarom, hogy a város is részesedjen a tulajdonosi százalékokból. A kórház átalakulásához szükséges társasági szerződést Vértes Árpád (akit a minisztérium jogi főosztályára Fendrik Gyula főtanácsos is elkísért) csak azzal a feltétellel írta alá, ha lemondok képviselői mandátumomról. Ha akkor nem teszek így, Vértes Árpád nem írja alá a szerződést. Nem kellett volna magyarázkodni a közvéleménynek a lemondásomat illetően, mert van egy olyan jogszabály, amely szerint önkormányzati tulajdonú társaságok tisztségviselői csak egy jogcímen vehetnek fel pénzt. Ma már úgy gondolom, Hévíz elé kellett volna tárni az alkut, de mindig is lojális voltam a minisztériumhoz és a városhoz. Az újabb komoly támadások 2006 májusában kezdődtek-folytatódtak. A kampányidőszakban Vancsura szerint a zalai baloldali politikusok is harcba szálltak a személye ellen, és beindult Hévíz polgármestere is: a nyár folyamán szakértői vizsgálat lefolytatását kérte azzal az indoklással, hogy nincs minden rendben a fürdő rekonstrukciós munkálatai körül. A szakértő meg is jött. A volt főigazgató állítja, mindössze kétszer találkoztak: amikor megérkezett, és amikor elbúcsúzott. Még csak nem is a kórházban, hanem az önkormányzat tulajdonában lévő Aquamarinban szállt meg, ahol viszont Vértes Árpád és Fendrik Gyula többször meglátogatták. A vizsgálat pozitív eredménnyel zárult, szabálytalanságot nem állapítottak meg, mind a

felügyelőbizottság, mind a tárca a beruházás azonnali folytatása mellett foglalt állást. A miniszter a polgármesterhez eljuttatott levelében leírta: határozzanak igennel a folytatást illetően. – Ezt a levelet Vértes Árpád letagadta a testület előtt. Csúsztatott. Úgy kellett volna, hogy a képviselők e levél ismeretében döntsenek – közölte Vancsura. Többszöri sikertelen összehívás, illetve döntésképtelenség után november 14-én a taggyűlés úgy határozott: ne hirdessék ki az eddig lefolytatott eljárás eredményét, hanem írjanak ki egy új, nyílt eljárást, a lebonyolítót pedig rúgják ki. – A vak is látta, mi készül. Én egy lépést sem tettem. Nem tudok úgy dolgozni, hogy közben megy a suttogó propaganda meg a háttérgyilkolás. Úgy döntöttem, most már menjünk el a végéig. A minisztérium hangja is változott időközben. Feltették a kérdést: kell-e Hévíznek ez a fejlesztés? Nem lehetne-e a pénzeket máshová átvinni? Lehetett látni, hogy van egy gerjesztett személyi probléma, amelyhez gazdasági megfontolás is társul. Egy hónappal később, december 14-én aztán Vancsurát menesztették. A volt főigazgató szerint két nagy baj van azóta. Az egyik, hogy áll az építkezés, a nyári befejezési határidőt nem lehet tartani. Az eredmény: elmaradó vendégkör, kötbérfizetés. A másik gond, hogy Hévíznek azóta nincs megfelelő érdekképviselete. A következmény: egyetlen aktív ágyat sem javasolt az egészségügyi miniszter a hévízi kórháznak. – Nincs más út: a tófürdő harmadik ütemét be kell fejezni. Ha nem így lesz, a város is, a fürdő is csak veszíthet. Amit én ide letettem, megfogható, amit leírtam, tetten érhető, amit elmondtam, bizonyítható – közölte végül Vancsura Miklós. folytatjuk

-aa-

Dr. Molnár Lajos egészségügyi miniszter

annyit

bizonyosan

Döntésünk politikai

elért, hogy nevét az egész or-

szág ismeri. Reformterveit is. Kórházbezárásoktól, aktív és

krónikus ágyaktól hangos nemcsak a szakma, de a „szürke”

átlagpolgárok otthona is. Sorolhatnánk az SZDSZ-es miniszter egészségüggyel

kapcsolatos

elképzeléseit, de nem tesszük. Várjuk a fejleményeket. Ugyanakkor nekünk, Keszthelyen és

a környéken élőknek nem kö-

zömbös, hogyan zárul a reform kórházakat érintő része.

A

keszthelyi gyógyintézet – hasonlóan sok hazai intézményhez – a közelmúltban már saját maga mondott le ötven kórházi ágyáról. Az „öncsonkításnak” elkeresztelt hadművelet célja nem volt más, mint elébe menni a miniszteri ágyszámleépítéseknek, és ezzel egyidejűleg működési támogatást nyerni a kórház számára. A leépítést elfogadták, a pályázatot is, a gyógyintézet nyert ötvenmillió forintot. Csakhogy a miniszteri ajánlás úgy értékelte: Keszthelynek a megmaradt 148 ágy is sok. Molnár Lajos 106 aktív ágyat tartana elégségesnek. Mondani sem kell: sem a kórház, sem az önkormányzat, sem a regionális egészségügyi

»

7

aktuális (RET) nem ért ez« tanács zel egyet.

– Mi 148, de legalább 142 aktív ágyat tartottunk és tartunk most is szükségesnek – mondta Kató Csaba, a kórház orvos igazgatója. – Keszthelynek hatvanezer fős az ellátási területe, de az idegenforgalom miatt szezontól függően még harminc–hatvanezer fő „csapódhat” ehhez. Mint tudjuk, a sürgősségi esetek mindig elsőbbséget élveznek. Ha viszont szűkül a kapacitásunk, előfordulhat, hogy – éppen a sürgősségre hivatkozva – a hozzánk tartozó betegek hosszabb várólistára kerülnek. Ezért sem közömbös, hány aktív ágyunk marad. Kató Csaba arra is rávilágított: a finanszírozás szempontjából sem mindegy, mennyi aktív ággyal számolhat a kórház. – A krónikus ágyakat mindössze napidíjjal finanszírozzák – magyarázta –, így előtérbe kell kerülnie az egynapos beavatkozásnak, és gyorsítani kell a kivizsgálás menetét. Tehát akit lehet, ambulánsan kell kezelnünk, ami bizonyos kényelmetlenséget jelent a betegnek, hiszen naponta Borsos József

8

aktuális be kell majd hozzánk járnia, de a finanszírozás tekintetében csak így tudunk egyensúlyban maradni. Molnár Lajos miniszter bölcsen a RET-ekre bízta, hogyan osztják szét a területükhöz tartozó kórházak között a régiókra meghatározott aktívágy-számokat. A RET-ek sorra adták vissza a nemes feladatot a szaktárcának, mondván: a megadott keret, az egész miniszteri elképzelés eleve rossz, ezen belül nem lehet jó döntést hozni. A tárca most ujjal mutogat az egészségügyi tanácsokra, s folyamatosan azt hangoztatja: politikai ítéletet hoztak. – Valóban, a döntésünk politikai volt – mondta Borsos József, a nyugat-dunántúli regionális egészségügyi tanács decemberben újraválasztott elnöke –, csak azt felejti el hozzátenni a tárca, hogy szakmapolitikai döntés a miénk. Merthogy ilyen fogalom is létezik. Mi már decemberben kidolgoztunk egy régiós struktúrát (a RET-ben a kórházak vezetői, az egészségügyi intézmények képviselői dolgoznak, ezt ne feledjük), amit a tanács egyhangúlag meg is szavazott. Akkor azt mondtuk, legalább négyezer ágyra van szükségünk a régióban. Keszthelynek e keretből 120 aktív ágyat kértünk, a szomszédos régiókból – mert onnan is lát el betegeket a kórház – további huszonkettőt. Ez ugye 142 ágy. A keszthelyi gyógyintézet vezetése 148-at látott jónak. Nem lehetett tehát olyan rossz a RET szakmai döntése, ha ennyire egybeesett a keszthelyiek helyi döntésével… Elképzeléseinket felmérésekkel igazoltuk, alátá-

masztottuk – a minisztertől választ sem kaptunk. Amikor jött az újabb javaslat a régiós ágyszámokra, a tanács úgy döntött: nincs miről tárgyalni érdemben, hiszen egyszer már dolgoztunk ki javaslatot, amit mindenki elfogadott – magyarázta döntésük hátterét Borsos József. – Akit nem a szakmai megfontolások vezettek, az éppen a tárca volt. Egyszerűen spórolási céllal húzott meg határokat, állapított meg kereteket. A nyugati szakértők meg boldogok, mert nekik csak az a fontos, hogy Magyarország fizetni tudja tartozásainak kamatait. Éltetik hát a reformokat, a miniszterelnököt – folytatta kissé cinikusan a RETelnök. – Úgy érezzük, a politikai szempontok az egész kórházügyben jobban érvényesülnek, mint kellett volna. A szakmai grémium nem kapott szót, és a reformok bevezetésének üteme is túl gyors – vélte Kató Csaba. – A 106 aktív ágyas verziót is elemeztük: gazdasági szempontból ez a méret már rendkívül rizikós. Borsos József viszont úgy látja: 106 ággyal a keszthelyi kórház egyértelműen finanszírozhatatlanná válik, és az intézmény „szép, lassú halál” elé néz. Szakmabeli és laikus egyaránt abban reménykedik: ilyesminek nem lesz tanúja. Bízunk a józan észben, vagy ha már az nincs, az érintett egészségügyi vezetők és helyi politikusaink lobbitevékenységében. Meg abban, hogy az orvosok körében nem ölt komoly méreteket a „süllyedő hajó” elhagyása. Sem itt, sem másutt. Március 15-ig eldől a kórházak

Az országos átlag alá csúszott a megyei egészségügy megítélése

Dr. Kató Csaba

sorsa. A határidőt maga a minisztérium szabta. A gyanúnk azonban az, hogy ezzel korántsem oldódik meg – számunkra legalábbis – az egészségügy kérdése. Nem tudjuk például, hogy – ha kialakul is egyezség az ágyszámokról – ki finanszírozza a kórházat mindaddig, amíg az anyagilag helyre nem jön. Hozzájárul-e, s ha igen, mennyivel, ha nem, vajon miért nem, a környező önkormányzatok sokasága a keszthelyi kórház fenntartásához? (Mert ez az intézmény nem csupán a keszthelyieket és a turistákat látja el, ez azért nyilvánvaló.) Mi történik, ha a mentőszolgálat segítségére szorulunk? Érdekesen alakul ugyanis a mentők helyzete, finanszírozása, a mentőállomások felszereltségének kérdése. Nem egyértelmű az sem, hogy a február 15-től bevezetendő vizitdíj „élesben” hogy működik majd. Mi történik, ha ilyen-olyan kivizsgálásokra küldik az embert? Miért mennyit kell majd kifizetnünk, kinek és milyen módon? Ezekre a kérdésekre is keressük a választ a Monitor későbbi számaiban.

-aa-

Rontottak a Zala megyei intézmények Az év kórháza 2006 országos szavazáson a múlt évhez képest – derült ki a budapesti Magyar Tudományos Akadémián tartott díjkiosztó ünnepségen. Az eseményre hivatalos volt Horváth Ágnes, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára is, aki a rendezők tájékoztatása szerint egészségi okokra hivatkozva nem ment el. Az azonban bizonyos, hogy a nap folyamán egy másik sajtótájékoztatón viszont megjelent. A szavazáson csaknem százezren vettek részt az ország minden részéről, ám a minta nem reprezentatív, csupán figyelemfelkeltő.

A hat Zala megyei kórház közül csupán egy volt képes jobb eredményt elérni tavalyhoz képest egy népszerű internetes honlap közmegelégedettséget vizsgáló szavazásán. A Magyar Honvédség Hévízi Mozgásszervi és Rehabilitációs Intézete az ország 225 egészségügyi intézménye közül a 2005. évi 65. helyről a 26.-ra küzdötte fel magát (3,987 pont), a többi öt kórház viszont rontott. Zala megye így lejjebb csúszott az összesített rangsorban. Amíg 2005-ben az egy kórházra vetített átlaghelyezése a 95. volt (3,663 pont), addig 2006-ban már csak a 125. helyet érte el (3,5975 pont). Zala megye

egészségügyi intézményeinek megítéltsége ezzel az egy tized ponttal javuló országos átlag (3,63 pont) alá esett. A szavazáson öt kategóriáról nyilváníthattak véleményt a netezők az egytől ötig terjedő skála segítségével: az orvosszakmai ellátásról, az ápoló- és szakszemélyzetről, az ellátásról, az infrastruktúráról, valamint a környezetről és tisztaságról. A Keszthelyi Városi Kórház a 2005. évi 148. helyezése (3,394 pont) után a 181. helyre (3,492 pont) zuhant. Hiába javult tehát a pontszám, mivel az országos tendencia erősebb volt, ezért a Balaton-parti intézmény hátrább került. Az értékelők szerint sokat javított az infrastruktúra, az orvosszakmai kategória viszont rengeteget rontott az előző évhez képest. A leggyengébb értékelést a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Kht. kapta: a legutóbbi,

152. helyéről a 222.-re esett vissza. Mindössze 2,936 pontjával az ország tizennégy legrosszabb minősítésű helye közé soroltatott. Sokat rontott a Vasútegészségügyi Kht. Mozgásszervi Rehabilitációs Intézete is Hévízen. A 2005-ös 168.-ról a 195. helyre (3,4 pont) lépett vissza. A Zala Megyei Kórház Zalaegerszegen a 36. pozícióról a 110.-ig (3,691 pont) csúszott le. Most is előkelő helyen végzett viszont a 2005-ben második helyezett Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórháza: 2006-ban ez az intézmény a tizenötödik lett (4,079 pont). Az országos első helyezést a Pécsi Tudományegyetem ÁOK OEC Anaesthesiológiai és Intenzív Therápiás Intézete nyerte. Érdekesség, hogy az első három közül két intézmény válságos helyzetben van. Hegoczki F. Zsolt

Határozott állásfoglalásra kényszerülnek a politikusok

A parlament elé kerül a művi meddővé tétel

Újra a parlament elé kerül a művi meddővé tétel szabályozásának ügye. Az Összefogás a Magyar Családokért elnevezésű civil szervezet tavaly aláírásgyűjtést indított, arra kérve az Országgyűlést, „tűzze napirendjére olyan törvényi szabályozás megtárgyalását, amely szigorítja a művi meddővé tétel feltételeit”. Miután a civil szervezet ötvenezer érvényes aláírást gyűjtött össze, a parlamentnek foglalkoznia kell a kéréssel. A hatályos törvény azt azonban nem írja elő, hogy az Országgyűlésnek az aláírásgyűjtő ív szellemében kell jogszabályt alkotnia. Ismeretes: az Alkotmánybíróság tavaly hatályon kívül helyezte azt a korábban érvényes szabályozást, amely a művi meddővé tételt csak a 35 évnél idősebb vagy már három saját gyermeket nevelő anya számára tette lehetővé. A taláros testület szerint a beavatkozást nem lehet három gyermekhez kötni, mert ez sérti az önrendelkezési jog gyakorlását, ezért erre hivatkozva az egész korlátozási részt hatályon kívül helyezte. Az alkotmánybírák adtak ugyan néhány hónap haladékot a parlamentnek, hogy módosítsa a törvényt, a kormánytöbbség azonban nem mozdult,

» 9

aktuális most minden, 18 évnél idősebb « így Hammurápitól kezdve szabályozták hölgynél el lehet végezni ezt a visszafordíthatatlan beavatkozást. A művi meddővé tétel kérdését a magyarországi abortuszhelyzet ismeretében érdemes szemlélni. Két szám: 5,3 millió és 1956. Magyarországon 1956-tól, vagyis amióta liberalizálták az abortuszt, 5,3 millió terhességmegszakítást végeztek az orvosok. Egy tízmilliós ország esetében, mint hazánk, ez azt jelenti, hogy a művi vetélések következtében ötven esztendő alatt annyi gyermek nem tudott megszületni, amennyi a lakosság felét teszi ki. II. János Pál pápa Az élet evangéliuma című enciklikájában azt írta: „a fény- és árnyoldalaknak mindenkit rá kell döbbenteniük arra, hogy a jó és a rossz, a halál és az élet, a halál kultúrája és az élet kultúrája közti hatalmas és drámai összeütközés előtt állunk. De nemcsak előtte, hanem a konfliktus kellős közepében állunk, részesei vagyunk valamennyien azzal a lerázhatatlan felelősséggel, hogy feltétlenül az élet javára kell választanunk”. A háború már javában dúl e két kultúra között, és a politika, illetve a jogalkotás engedékenysége folytán oda jutottunk, hogy napjainkban minden korábbinál kevesebb gyermek látja meg a napvilágot. A trianoni tragédiából éppen csak magához térő Magyarországon 1921-ben 255 243 csecsemő született. Ez a számadat egészen a harmincas évek elejéig jellemző volt. A kétszázezres határ alá 1933-ban süllyedtünk: akkor 193 111 újszülött jött a világra. De még a világháború alatt is több gyermek született, mint most! 1940-ben 185 562, 1941-ben 177 047, 1944-ben pedig 195 868. Csökkenést csak 1945 hozott, amikor 169 091 élve születés történt, aztán a mutatók újra emelkedtek: 1954-ben már 223 347 csecsemőről tud a Központi Statisztikai Hivatal. 1956 után, amikor Kádár János meghirdette ultraliberális abortuszpolitikáját, megfordult az irány. A csökkenés ekkortól nagyjából állandónak mondható. A rendszerváltozás idején, 1990-ben például már csak 125 679 gyermek született. A mélypontot az 1999. esztendő jelentette, amikor 94 645 csecsemőt regisztráltak.

10

Már az első ismert írásos törvénykönyv, Hammurápi kódexe is foglalkozott a magzat védelmével: „Ha egy szabad nemes egy másik szabad nemes lányát megütötte, és ezért annak magzata elvetélt, 10 siglum ezüstöt fizessen a magzatért. Ha ez a nő meghalt, öljék meg a megütő lányát.” A Hippokratészról elnevezett esküben pedig többek között ez áll: „Senkinek nem adok halálos mérget, akkor sem, ha kéri, és erre vonatkozólag még tanácsot sem adok. Hasonlóképpen nem segítek hozzá egyetlen asszonyt sem magzata elhajtásához.” Az abortusz magyarországi törvényes feltételeit utoljára 2002-ben szabályozta a parlament. A hatályos jogszabály három esetben engedélyezi a művi vetélést. Az egészségügyi ok akkor áll fenn, ha a terhesség az anya életét veszélyezteti, vagy ha a magzatnak genetikai, illetve egyéb károsodása van. Abortuszt lehet végezni akkor is, ha a terhesség bűncselekmény következtében jött létre. A harmadik eset, ha az anya súlyos válsághelyzetben van, és ezért nem kíván szülni. A törvényi előírások szerint a terhesség orvosi megállapítása után az anyának két alkalommal el kell mennie a védőnőhöz, aki megpróbálja lebeszélni az abortuszról, valamint felvilágosítja az állami segélyek lehetőségeiről és az örökbefogadásról. Ha ez nem sikerül, akkor a terhes nő befekszik a kórházba, és elvégzik rajta a műtétet. J. Á. Dr. Novák Péter

építészet Abbahagytam az álmodozást. Évekre

Építészeti sorozatot indítunk, amely tájékoztat a témával kapcsolatos aktuális eseményekről: rendezési tervekről és elméleti témákról, értékekről és szépségekről, utakról és házakról. Megismertet az építészet olyan új kategóriáival, mint a természetes ház vagy az energiatudatos tervezés. Álmodozik, tervez. Ha Önök kérdeznek és beszélgetnek velünk…

Keszthelyi Városi Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály Születések száma Terhességmegszakítások száma 1996 549 255 1997 459 237 1998 442 301 1999 425 268 2000 458 267 2001 461 220 2002 404 241 2003 388 233 2004 375 214 2005 408 184

Forrás: Dr. Novák Péter szülész-nőgyógyász, osztályvezető főorvos Akkor egy szülőképes korú nőre 1,29 élveszülés jutott, ami eleve kizárja, hogy a mai magyar népesség reprodukálja önmagát. Az ezredforduló enyhe javulást hozott, majd a jelenlegi kormány alatt újra romlottak a mutatók: 2003-ra gyakorlatilag visszatértünk az 1999-es szintre, amit tavaly újra megismételtünk. Az adatok a természetes fogyás szempontjából sem kedvezőbbek. A „másik oldalon” 1981-ben még csak 1876, 1982-ben 10 759, 1983-ban pedig már 21 385 fő áll. A nyolcvanas évtized gyakorlatilag e két utóbbi szám közötti pulzálás jegyében telt el, 1992-ben viszont már 27 057, 1993-ban pedig 33 211 fő volt hazánk

természetes fogyása. A folyamat azóta gyorsul: 1997-ben 41 022, 1998-ban 51 455, 2000-ben pedig szintén ötvenezres volt az emberveszteségünk. A művi vetélések száma 1969-ig folyamatosan emelkedett: 1956-ban 114 086 abortuszt végeztek, 1969-ben pedig már 206 817-et. Emlékezetes: ennyi gyermek utoljára 1932-ben született hazánkban! Az abortuszok száma 1969-től csökken, 1975-ben százezer alá esett. 2001-ben már „csak” 56 404 legális terhességmegszakítást végeztek – igaz, akkor már egy abortusz által megtizedelt generáció körében.

Jezsó Ákos

1986 óta vagyok Keszthelyen építész. Hatéves koromtól kötődöm ide. Pacsaiként ide jártam különórákra, majd gimnáziumba is. Itt laktak a nagyszüleim, itt nyaraltam tizennégy éves korom óta, épp a városi strandon, a szigeten fürödtem. Nem volt véletlen, hogy ide jöttem haza a nagy világlátás után, amikor tartozni akartam valahová. Amikor 1996-ban megpályáztam a főépítészi állást, meg akartam váltani a világot. Töredékét kerestem, mint korábban, reggeltől késő estig dolgoztam, álmodtam zöld Balaton-parti sétányt, gyalogosbelvárost, ökolápparkot az Angolna szálló körül, kapcsolatot a város nevezetességei között. Ijedten láttam, hogy az itt élők száma rohamosan csökken, és Keszthely szándékosan elűzi innen a keresőképes lakosságot azzal, hogy lehetetlenné teszi családi

ház építését. Felismertem, a rendezési terv a vagyonteremtés nagy lehetősége, és hogy a külterületekben százszor több lehetőség van, mint az összes belterületben. Nos, az álmaimból nem lett semmi. A jól hangzó főépítészi cím üres volt, mögötte sem pénz a megvalósításra, sem döntési jogkör nem volt. A főépítész pofozható bábuvá vált az emberek szemében. Rájöttem, a világot nem lehet egyedül megváltani. Ha csak én szeretnék a Libástól a Halászcsárdáig a Balaton-parton sétálni minden évszakban; ha csak én alakítanék vissza több száz méter homokos vízpartot; ha csak én tartom fontosnak az akár évenkénti parti iszapkotrást; ha csak én szeretnék választékosabb zöldségpiacot; ha csak én nem látom meg a színházajtóba kirakott kisméretű hirdetéseket; ha csak engem idegesít, hogy az újságok utólag írnak a programokról – és ezért a színvonalas rendezvényeken nincs közönség –; ha csak engem bosszant, hogy a „belváros” bezár, mire az ember befejezi délután a munkát – nos, akkor ezeket a dolgokat még nem érdemes megvalósítani. Abbahagytam az álmodozást. Évekre. Szándékosan fegyelmeztem magam, hogy nem kell nekem minden életlehetőségre álomterveket készíteni: szállodát a Volán-telep helyére emeleti átjáróval a vasútállomás felett a Balatonhoz, földdel fedett dombházban elhelyezni a diszkót vagy a Balaton-parti parkolót… Aztán egy nap elém állt egy vállalkozó a sziget-élményfürdő ötletével. Elsőre hideget is, meleget is éreztem, hiszen magam is tiltakoztam a gondolat ellen, amikor a Keszthelyi Városüzemeltető (VÜZ) Kft. igazgatója annak idején egy újabb épített szigetre vízi színpadot tervezett, azzal indokolva a helyválasztást, hogy le lehet zárni a területet akár már 18 órakor és székekkel berendezni a két szigetet. Az élményfürdővel kapcsolatban korábban úgy gondolkodtam, jó helye lesz a futballpálya területén, hiszen akkor csiki-csuki módon kapcsolódhat a strandhoz, meghosszabbítva annak használatát is. Láttam, hogy Magyarországon egyetlen település sem lát más kiutat gazdasági problémáiból, mint a turizmust. Azt is hamar felfogtam, hogy a „sziget” felülmúlhatatlan attrakció, amire nagy szükség van! Ráadásul így a futballpálya még egy lehetőség a fürdő bővítésére, szálloda építésére. Az általam készített terv szerint – jogerős elvi építési engedéllyel! – az élményfürdő a szigeten és a parton üvegfolyosóval összekötött két épülettömbben helyezkedett el bővíthetően. Az üzemeltetésére vállalkozott VÜZ Kft., az építésére már a pályáztatás előtt két országos megakivitelező jelentkezett, a finanszírozására pedig bankok licitáltak. Miért akadt el? A lakosság – a szigeti kabinokat nyaralóként használó – kis rétege tiltakozott (megértem), az építészek féltékeny rétege, szövetkezve a „minden maradjon úgy, ahogy van” kultúrértelmiségi réteggel, protestált (nem értek egyet), a politika mindkét oldala pedig felhasználta a tervet egymás elleni választási küzdelmében, és fel is áldozta. Most mi történik? Az új vezetés új tervezetet alkot. Eljut oda, hogy mégiscsak jó lenne egy élményfürdő (bár a szomszédaink is építenek). Az üzemeltető és a kivitelező készen állnak, cseréljük le a tervezőt, változtassuk meg a helyszínt (a focipályára), és máris itt az új, „a kecske is és a káposzta is megmarad” (?) koncepció. És csináljuk titkosan mi is.

Lukács Beáta

11

eszem-iszom

riport

Eszpresszó és társai Lazításként szüneteltetjük éttermi kritikáinkat, meg különben is, rendesen megfe-

Szétszólózós, megőrülős

küdték harcedzett gyomrunkat a helyi főzetek.

Satriani Live!

Beindulunk hát könnyed kávémustrára. Nagy kávéivó és -élvező nemzet vagyunk. Lássuk, hogy főzik a fekete levest nálunk. Sajnos a széttartáson és a széthúzáson kívül másnak nincs kultúrája – így van ez a kávéfogyasztással is. Vulgárisan szólva a szocializmusban egységes löttyöt ittunk, a rendszerváltozás óta nagyon sokféle löttyöt, de azért látni némi fényt az alagút végén. PELSÓ, azaz (elnézést) WC-presszó Divatos hely felületes kávézóknak. A presszókávéjuk csapnivaló. Nem is próbálkoznak az aranyszínű krémeszpresszóval. Lehet, nem tudják, hogy létezik. A kapucsínójuk viszont kiváló. Sehol a városban nem készítenek olyan szilárd állagú tejhabot, mint a Pelsóban. Ilyen tejhab alatt a gyengébb kávé nem is feltűnő. Jó a süteményespultjuk, de a bútorok, a székek és az asztalok nagy tévedés. A kicsi, rideg belsőt oldani kellene lágyabb, egyszerűbb, praktikus bútorokkal. Nagyon elismerésreméltó, hogy a legfontosabb napi- és hetilapokat kulturált formában „tálalják” – egy kávéház alapvető követelménye a sajtó. Ha kitanulják a kávéfőzést, akkor nagyon jó lesz itt üldögélni. Talán még így is. KORZÓ kávéház a sétálóutcában Régi szocialista presszókávék íze sejlik fel a már kopásnak indult ízlelőbimbóinkon. Aranyhabos krémkávénak nyoma sincs, a kapucsínójuk nagyon átlagos – semmi különleges. Viszont a szervírozás és annak eszközei nagyon jók. A süteményválaszték a legszélesebb a városban, az édesszájúak itt kiélhetik cukor- és koleszterinéhségüket. Az újságkínálat a tulaj politikai hovatartozását tükrözi, mert

12

csak az egyik oldal napilapját tartják. Nem szerencsés. Nekem, libbolsinak nincs egy árva Népszabi, míg jobbos öcsikém elmerülhet az ájulásig orbános Magyar Nemzetben. Nincs jobboldali meg baloldali kávéház. A jó kávéház kozmopolita – attól jó. A bútorok kávéházhoz illők. A belsőépítészet kicsit zagyva, mintha nem lenne befejezve, vagy idő előtt elküldték volna az építészt, hogy némi tere maradjon a hausfraunak (csillár). Hideg a padló, sokkal jobb lenne a szőnyeg – de ezt hiába hajtogatjuk máshol is, mert most a gagyi mázas csempe divatja dúl. Angliában még a kocsmában is szőnyeg van. A Korzóból még lehet jó kávéház, minden adottsága megvan hozzá. AZZURRÓ presszó a Kristályban A kávéház szót nem is merjük leírni, mert kávéban nagyon gyengék. Másban tök jók, de kávéban…! Három eset lehetséges vagy azok kombinációja: 1. silány kávét vesznek vagy nem a legalkalmasabbat; 2. nem jó a gépük, vagy nem jól kezelik; 3. egyszerűen nem tudják, milyen a jó kávé. Talán nincs is igényük rá. Mindegyiken lehet változtatni, higgyék el, megéri. A lóerőkkel villogó középosztálybeliek így is szeretik ezt a helyet, mert jól ráláthatnak kedvenc „lovaikra”. Az újságok között csak bulvárlapokat látunk. Igaz, az itteni vendégkör a bulvárlapokon kívül nem tájékozódik. Győzike, Schobert Norbi, Kelemen Anna csipkés bugyogója bőven elég. Csak a kávé! folytatjuk

Gulyás testvérek

Mond valamit Joe Satriani neve?

Azzal természetesen lehet vitatkozni, hogy Satriani-e a Nem? Segítek: kopasz gyerek, napvilág első számú gitárosa, de szemüveg, igen szőrös alkar. Nem mint az a legfrissebb, Live! című dupla koncertalbumából ugrik be? A világ legjobb gitáis süt: fix, hogy az élbolyban rosa… Még mindig nem? van. Gyorsan az elején leszögezném, hogy nem éppen könynyed műfaj az övé: akinek eddig nem jöttek be a húros virtuózok kétórás önkiteljesítései, azok ezután sem fognak rajongani értük. Cserébe aki kicsit is nyitott az ízes és okosan összetett gitárzenére, azt biztosan lehengerli a mester előadása. A Live! a tavaly májusban, a kaliforniai Anaheimben adott szuperkoncert felvétele, és DVD/dupla CD formában még tavaly év végén látott napvilágot a Sonynál. A G3 anyagokat leszámítva ez sorban a második Satriani-koncertlemez – a 2001-es Live in San Francisco óta. A viszonylag még frissnek mondható Super Colossal stúdióalbum apropóján ez egyfajta lemezbemutató is; a tizennyolc tételből hét szám is a Colossalról való, így még a rajongóknak is tartogathat némi meglepetést. Elég nehezen emészthető egyszerre az egész anyag (egy szuszra végighallgatni gyakorlatilag lehetetlen), mégsem emelnék ki egyenként számokat, inkább nézzük az átfogó jellemzőket. A tizennyolc szám mindegyike Satriani-szerzemény, tehát nem kerültek fel – a G3-hoz hasonlóan – feldolgozások vagy vokálos nóták. A központi hangszer is megkérdőjelezhetetlenül a gitár maradt, talán két számban tűnik fel néhány villanásnyi basszusszóló (Dave LaRude) egyfajta intermezzónak. A dob (Jeff Campitelli) sem merészkedik messzire, így a lemez lüktetése sajnos elég egysíkú, pedig nem vonna le semmit Joe szólóiból, ha megengednének valamivel összetettebb (dzsesszesebb) dobot. Sokat emel a hangulaton a The Extremistben feltűnő szájharmonika és a néha bekúszó billentyű is. Az új szerzemények kiemelt szerepeltetését jó ötletnek tartom. Közülük is a Crowd Chant üt a legnagyobbat; aki nem hitte, hogy pusztán instrumentális koncerten lehet önfeledt közönségéneklés, nagyot fog nézni. Elképesztően hangulatos szám. Persze nem maradhattak le a legnagyobb Satriani-klasszikusok: Satch Boogie, Surfing With The Alien. A Live! majdnem kétórányi vegytiszta gitárzene – a legjobb fajtából. Profi és egyéni hangzás, ahogy kell. Zenészeknek kiemelten ajánlott, szemlélődőknek csak kis adagokban. IgenHír/Borbás Barnabás

DIESEL – Jeans Store Keszthely, Zeppelin tér 1/A. Tel.: 83 318 269

levis jeans store Keszthely, Fejér Gy. u. 2. Tel.: 20 251 6051

13

recept Zalai húsos lencse

CIB lekötött betét + CIB Koktél Alapok

Hozzávalók: 40 dkg lencse, 50 dkg sertéslapocka, fél füstölt csülök, 20 dkg vöröshagyma, babérlevél, egész bors, pirospaprika, csípős paprika, liszt, olaj, só, paradicsompüré.

Egy hullámhosszon

CIB Koktél 1 Alapok Awlapja CIB Koktél 2 Alapok Alapja CIB Koktél 3 Alapok Alapja

A lencsét jól megmossuk, és annyi vízben feltesszük főni, hogy ellepje, majd sóval és babérlevéllel ízesítjük. A vöröshagymát kockára vágjuk, olajban megpirítjuk, kevés pirospaprikát szórunk rá, vízzel felengedjük, s hozzáadjuk a kockára vágott sertéshúst. Sóval és kevés csípős paprikával fűszerezzük, puhára főzzük. A füstölt csülköt külön edényben főzzük puhára. Ha a lencse megpuhult, hozzáöntjük a sertéshúst és a kockára vágott csülköt, majd kevés paradicsomot adunk hozzá. 2 kanál lisztből rántást készítünk, berántjuk a lencsét, felforraljuk és tálaljuk.

Mekkora a várható hozam?

sport

kockázatkerülő

kockázattűrő

kockázatkedvelő

Mennyire ingadozhat a befektetési jegyek árfolyama?

kiszámíthatóan

mérsékelten

jelentősen

1 év

2 év

2 év

forint

forint

forint

Mi a befektetési jegyek pénzneme?

Mixeljen egy tízest!

Elérhetőség: Cib Bank Zrt. 8360 Keszthely, Kossuth Lajos u. 35. Telefonszám: 83/515-560, fax: 83/515-569

Pi

la te s

közepes magas kötvény-, ingatlanhozamok- részvény-, nyersanyaghozakal versenyképes mokkal versenyképes

Milyen kockázatviselési képesség szükséges?

Milyen hosszú az ajánlott befektetési időtáv?

Részlet Simon Frigyes és Verebes István Bazitai tűzhely című könyvéből. Kiadó: Agenda Natura Kiadó. Megrendelhető: [email protected]

tervezhető betéti kamatokkal versenyképes

„Közérzeted tíz alkalom után jelentősen javul, tested húsz óra után megszépül, harminc óra után teljesen új ember válik belőled” – mondta egykor Joseph H. Pilates fiziológus, aki nem gondolta volna, hogy módszerének annyi balett-táncos, színésznő s világsztár mellett egyre több nő és férfi köszönheti majd gyönyörű alakját és egészségét. – A Pilates-módszer, amit régen a „kontroll művészetének” hívtak, igen vegyes mozgásforma, amely visszaadhatja akár gyermekkori rugalmasságunkat is – magyarázta lapunknak Fi Emília, a Fitness Company tanára,

14

aki az elsők között szerezte meg oktatói képesítését Németországban, s már kilencedik éve tanít. – Kívülről roppant egyszerűnek tűnhetnek az egymásra építkező gyakorlatsorok, igazából azonban sokkal többről van szó. Wellnessről, ami – mint tudjuk – test és lélek együttes szépülését jelenti. Nem ugrálásról, pörgésről szól a testformálás, ezért úgy gondolom, a Pilatesre „meg kell érni”. Nemcsak a fokozott koncentrációval elért stresszoldás, hanem a jógaelemek miatt is relaxációs zenére végzik az úgynevezett erőközpontra (behúzott has, a talaj felé néző farokcsont, természetes ágyéki görbület…) fókuszáló tornát, amely rendkívüli módon erősíti a gerinctartó izmokat, a törzset. Mindezt olyan mélyizmok igénybevételével, amelyek létezéséről mindaddig fogalma sincs az embernek, amíg részt nem vesz az első Pilates-órán. Tudni kell, hogy ez nem látványsport, viszont annál megdöbbentőbb testformálást eredményez a kitartó, türelmes embereknél. – Erősítést és nyújtást végzünk saját légzésünk ütemére, aminek hatására hamarosan ki is alakulnak a hosszú, szálkás, vékony izmok – fejtette ki a hévízi Rogner Hotel & Spa Lotus Therme Szállodában is oktató tréner.

– Bár finom módszerei miatt a Pilates nem jár erős izzadással, jelentős zsírégető hatása következtében sokak réme, az úszógumi úgy olvad le, hogy közben a vendég visszakapja a csontok, az ízületek és az izmok egykori hajlékonyságát, feszességét. Ki a jó Pilates-oktató, és mikor jó az edzés? – Ha folyamatosan információkat, instrukciókat ad az óra alatt, és állandóan javítja a hibás mozgásvégrehajtást; – ha az óra a vendégről szól és nem az edzőről (!); – ha a személyisége harmonikus, szimpatikus; – ha nincs oxigénhiányunk a gyakorlatok végzése közben; – ha nem érzünk ízületi fájdalmakat.

Kormos Olga

Pilates-edzők: Bognár Zita, Hévíz: 06-70/512-1642 Rituper Csilla, Vonyarcvashegy: 06-30/461-2324 Gáspár Katalin, Zalaegerszeg, XXL Sportközpont: 06-30/232-4465 Fi Emília, Keszthely: 06-30/419-7402

Köszönjük vásárlóinknak, hogy rendszeresen látogatják üzletünket Keszthelyen, a Fő téren.

Lancia Ypsilon már 2 895 000 Ft-tól!

Gadácsi autóház kft.

8360 Keszthely, Tapolcai u. Tel.: 83 511 040, Fax: 83 511 041 mobil: + 36 20 9959 999 E-mail: [email protected]