1. A vízi közlekedés csoportosítása - Útvonal szerint: a) Belvízi hajózás
Folyami Tavi Csatornában megvalósuló hajózás
b) Tengeri hajózás
Part menti hajózás Mély tengeri hajózás Kikötői hajózás
2. Vízi út fogalma
A vízi út, a vízi szállításra, illetve a vízi közlekedésre alkalmas folyó, csatorna, tenger egy adott része. A vízi út kijelölésekor, a befolyásoló tényező a vízi járművek merülési mélysége.
3. Hajóút fogalma
Hajóút, a vízi útnak hajók biztonságos közlekedésére rendszeresen használt megfelelő paraméterekkel rendelkező része, amelyeket jelzésekkel látunk el. A vízi közlekedési pálya, a belvízi vagy tenger, amely lehet természetes vagy mesterséges.
4. Fő hajóutak csoportjai
Sportolási célra alkalmas hajóutak
Ezek jellemzően tavakon, illetve csekély sodrású folyókon vannak kijelölve, úgy hogy az ne keresztezze a nagy hajók útját!
Kis hajózásra alkalmas hajóutak Nagy hajózásra alkalmas hajóutak
Nemzetközi hajóutak, regionális érdekű vízi utak
5. Geometriai méretek
Vízvonal: a hajótestnek és a víz felszínének a metszésvonala. Hátsó függély: A fartőke hátsó éle és a Vízvonal metszéspontján áthaladó függőleges. Mellső függély: A hajó ortőkéjének éle és a Vízvonal metszéspontján áthaladó függőleges.
6. A hajók felépítése, szerkezete
A hajótest alján fut végig, az egész járművet összefogó gerinc.
A hajó gerinchez csatlakozik a bordázat, és erre kerül rá a burkolat.
A hajótestet felülről zárja a fedélzet.
Ahhoz hogy a hajó A-B távolságra eljusson két fő szerkezeti elemre van szükség: Hajtómű-valamilyen belső égésű motor (pl. Dízelmotor, gáz turbina) A hajók irányítása kormánylapáttal, hajócsavarral valósulhat meg.
7. Mai hajók csoportosítása
a) Polgári hajózás:
Közforgalmú járművek: Személyhajók, áruszállító hajók Termelési célú hajók Szolgálati hajók Sport és kedvtelési célú járművek
b) Hadi hajózás:
Repülőgép-anyahajók, rakétacirkálók, partvédelmi hajók, aknaszedő hajók stb.
8. Kikötők csoportosítása a) Rendeltetés szerint:
Kereskedelmi kikötők (személyforgalmi, teherforgalmi) Üzemanyag vételező kikötők Téli kikötők Komp kikötők Sporthajó kikötők
b) Üzemeltetés szempontjából:
Közforgalmú Korlátozottan közforgalmú Üzemi kikötők (ipari, halászati, hajójavító kikötő)
c) Milyen vízi út mentén?
Folyami Tavi Csatornánál létrehozott Tengeri Folyamtorkolati kikötők
9. Sólya
Olyan eszköz, amelynek segítségével a hajók vízre bocsájtása megtörténik.
A hajótestek megépítése a sínek felső szakaszán történik meg, majd a sólya segítségével bocsájtjuk vízre. A sólyákat a hajók javítása során is használják, ekkor a hajótestet csörlők és drótkötélzet segítségével a partra vontatják és ott végzik el a karbantartó illetve javító munkálatokat.
10.
Dokkok
A javító és karbantartó munkálatok helyszínét dokkoknak nevezzük.
a) Száraz dokkok
A javítandó hajót, vízi úton a dokkokba juttatjuk, tartó lábakkal alátámasztjuk, majd ezután a vizet kiszivattyúzzuk. a) Úszó dokkok
Az úszó dokkok kettősfalú szerkezetek, egyik oldalán nyitott testrésszel.
Az úszó dokkok működése: a falakban lévő kamrákat vízzel megtöltik, így az úszódokk lesüllyed, a hajó a dokkokba rögzítésre kerül, majd a kamrából a vizet kiszivattyúzva vízfelszín fölé emelkedik.
11.
Legfontosabb kikötök jellemzése:
A) Folyami kikötők
Két fajtája ismert
A meder menti kikötők
A külön medencével kialakított kikötők.
A meder menti kikötőkhöz nem építenek külön medencét, hanem a folyó partján teszik lehetővé a kikötés, ilyenek általában a személyhajó-állomások valamint a part menti rakodóhelyek. A nagyobb teherforgalmat lebonyolító kikötők számára külön medencét alakítanak ki. B) Folyamtorkolati kikötők
Feladatuk hogy összekapcsolják a folyam és a tenger találkozásánál a belvízi és a tengeri hajózást.
Ennek megfelelően kell kialakítani és felszerelni őket. Ilyen például Hamburg kikötője is, amely az Elba a tölcsér torkolatában helyezkedik el. C) Tengeri kikötők
A part sajátosságaitól függően építik meg. Módokat, Hullámtörő gátakat építenek a tengerbe, és így alakítják ki a kikötő medencéit. Elvárások, a tengeri kikötőkkel szemben:
Vihar idején is meg kell óvniuk az ott tartózkodó hajókat. Jégmentesnek kell lenniük. Minél nagyobb hajók biztonságos közlekedését kell lehetővé tenniük.
D) Személyi kikötők
Feladatuk: A biztonságos utas forgalom lebonyolítása.
Rendelkeznie kell ilyet pénztárral, várakozó helységgel és egyéb kiszolgáló létesítménnyel. E) Teher kikötők
Feladatuk a ki és beérkező áruk és küldemények biztonságos kezelése. F) Olaj kikötők
Ezek a létesítmények rendkívül tűzveszélyesek, ezért ezeket az egyéb kikötőtől és lakóhelyektől távolabb építik meg, feladatuk a tankhajókon érkező nyersolajakat a csővezetékek bejuttatása. G) Vegyes forgalmú kikötök
Együtt bonyolítják le a személy illetve áruforgalmat.
Figyelni kell a személyforgalom biztonságára, éppen ezért nem minden árufajta ki és berakodásra alkalmas. (pl. Tűz és robbanásveszélyes áruk, konténerrakományok) H) Üzemi kikötők
Gyár vagy ipartelep hajózási forgalmának ellátására létesített kikötő.
12.
Vízi közlekedés csoportosítása – Rendeltetésük szerint
