A TARTALOMBÓL Az MTV-nek kell a Nap-kelte . . . . . . . . . 2 Újra itt van a nagy csapat . . . . . . . . . . . . . 2 A szocialisták Friderikuszt választották . . 3 A párt üzente . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 A mór megtette kötelességét . . . . . . . . . . 5 Friderikusz, Lendvai, meghallgatás, lehallgatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 László király és a kerekasztal lovagjai . . . . 7 „Vérlázító” az új adótábla . . . . . . . . . . . . . 9 Jövõre az alsó sávban is adózhatnak . . . . 10 Egy személy akárhány cége evázhat?. . . . 11
NAP TV Ön a szocialista nagyváros öntudatos polgárának lapját, a Jó Ha Figyelünk címû alkalmi megjelenésû újságot olvassa. A lap változó példányszámban jelenik meg, azokban az idõpontokban, amikor az egyszemélyes szerkesztõbizottság úgy véli meg kell jelennie. A lap elektronikus formában ingyenesen is igényelhetõ, a
[email protected] e-mail címen. Az észrevételeket, kritikákat és véleményeket is erre a címre küldjék.
Megkülönböztetett figyelem elõzi meg a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának hétfõi ülését, amelyen arról döntenek, hogy a Nap-kelte ismét az MTV-n jelentkezzen-e. Információink szerint az elõterjesztésben szerepel, hogy a Nap-kelte a hét minden napján, reggel, 190 percben az m1-en lesz látható, a programot – a híradó kivételével – fél négytõl pedig az m2-n, napi 150 percben megismétlik. A m1 jelenlegi reggeli mûsora, a Ma reggel napi átlagban 959 524 forintjába kerül a televíziónak, de az összeg nem tartalmazza a rezsiköltséget. A produkció reklámbevétele napi átlagban 91 189 forint, így naponta 868 335 forint veszteséget jelent az MTV Rt.-nek, ami már évente közel 317 millió. A Nap-kelte az elõterjesztés szerint egyoldalúan vállalta, hogy kizárólag a mûsor reklámbevétele legyen a szolgáltatásának ellentétele. Az MTV szempontjából ez nullszaldót jelent, ami négy év alatt milliárdos megtakarítást eredményezhet. Tekintettel a Nap-kelte eddigi gazdasági eredményeire, az MTV Rt. fenntartja a jogot, hogy reklámbevétel átruházása helyett a reggeli produkcióért és annak ismétléséért napi 2,2 millió forintot fizessen a mûsorkészítõnek. Országosan mindkét csatorna fogható, s az AGB Hungary felmérése szerint a Magyar ATV reggeli mûsorának nézettsége 33,7, az m1 Ma reggele pedig 14,7 százalékos. Az elõterjesztett anyagban a Nap-kelte vállalta, hogy jelenlegi stábja három elismert mûsorvezetõvel bõvül – értesült a Magyar Nemzet. Az MTV elnöki tisztéért ringbe szálló elnökjelöltek közül újabb három személy – Baló György, Bródy Gábor és Székely Ferenc – járult hozzá, hogy nevét nyilvánosságra hozzák – értesült az MTI. Az MTV-hez távozik a tv2-tõl Simon András, aki a Tények és Jó estét, Magyarország mûsorvezetõje volt. Ragáts Imre teljes elnöki jogkörrel felruházott ügyvezetõ alelnök „oszlopos tagként” számít Simon munkájára. Simon a közszolgálati csatorna új hír- és információs mûsorainak készítésében vesz részt. Mint ismert, Simon küldte ki nyáron a tv2 stúdiójából Rogán Antal fideszes képviselõt. Pálffy István mûsorvezetõ után a héten a második tv2-s igazolt a közszolgálati csatornához. Ezenkívül Rudi Zoltán, az MTV hírigazgatója is a kereskedelmi csatornánál dolgozott. Pindroch Tamás Magyar Nemzet Online
2
Újra itt van, újra itt van, újra itt van a nagy csapat, csapjad össze, csapjad össze, csapjad össze a mancsodat… Bizonyára mindannyiunk számára ismerõsen csengenek a régi dal sorai. Tényleg újra itt van teljes létszámban a mûsorvezetõ médiasztárokat felvonultató „nagy csapat” immáron ismét a közszolgálati televízió mindkét csatornáján, az m2-n pluszban délutáni ismétlés formájában is. A Nap-kelte címû reggeli mûsorfolyam 1359 nap után újból országos lefedettséggel jelentkezik a hazai képernyõkön reggelente. Visszautalva a régi dal soraira, vajon van-e okunk, hogy örömünkben összecsapjuk a mancsunkat? Amint azt az elmúlt években heti rendszerességgel láthattuk és hallhattuk, a Nap-kelte – azokon a területeken, ahol mindegyik reggeli mûsor látható volt – a legnézettebb produkció volt a reggeli mûsorsávban. Igaz, mivel az ATV csatornáján jelentkezett, lefedettsége csak mintegy fele volt, mint legnagyobb konkurensének, a közszolgálati csatornákon jelentkezõ Ma reggel címû mûsornak. Tehát mindenképpen egy népszerû, sokak által nézett mûsorról van szó, még örülhetnénk is annak, hogy „visszataláltak” eredeti mûsorcsatornájukra. Az örömbe azonban üröm is vegyül, mégpedig jócskán. De lehet, hogy az igazsághoz közelebb járok, amikor azt mondom, pontosabb lenne úgy fogalmazni, hogy az üröm a jellemzõ amibe esetleg vegyül egy kis örömféle is. HELYCSERÉS TÁMADÁS A jobboldal választási veresége után és a Magyar Televízió háza táján elindult átrendezõdési folyamatoknak már az elején lehetett olyan hangokat hallani, hogy a két közszolgálati csatorna politikai- és hírmûsor-struktúrája gyökeresen átalakul majd. A legegyszerûbb változat szerint a reggeli mûsorsáv Gyárfás kezébe kerül, míg az esti adásidõt Juszt és csapata uralja majd. Ami a reggelre vonatkozó jóslatokat illeti, bejött. 2002. szeptember 19-én vasárnap reggel a Nap-kelte m1 és m2-n jelentkezõ adásában a Híradó stúdiójából már nem a jól ismert és megszokott híradósoktól hallhattuk a híreket, hanem a Nap-kelte gyönyörû hírolvasójától, Hajdú Andreától. Egyik kedvenc szerzõm nem régiben megjelent könyvének címe jut eszembe: Visszajöttek. Vajon ez a visszatérés tényleg csak azt jelenti, hogy a távkapcsolóval egy másik csatornára váltunk, vagy ennél azért jóval többrõl van szó? A választ talán sejtjük. Aznap reggel – remélem a Kedves Olvasó nem neheztel rám ezért – a Vasárnapi Újság címû (szélsõséges) rádiómûsort hallgattam a Kossuth Rádión. A mûsor vendége Orbán Viktor a polgári Magyarország miniszterelnöke volt, aki egy hallgatói kérdésre válaszolva elmondta, hogy bár korántsem beszélhettünk kiegyensúlyozott médiahelyzetrõl a polgári kormány négy esztendeje alatt, örvendetes volt, hogy a közszolgálati televíziós csatornák nem álltak be abba a sorba, melyben a kereskedelmi televíziók oly jól megtalálták helyüket a balliberális oldalon. Így a polgári és nemzeti értékrend is eljuthatott a nézõk széles táborához. Azt már csak én teszem hozzá, félõ, hogy Gyárfás és csapatának visszatértével most már ennek is vége szakadt. Az ATV kereskedelmi csatornán a távozó Nap-kelte helyére azonnal betelepedett a többek között Juszt László és Havas Henrik nevével fémjelzett Más-nap címû reggeli produkció. Mint ahogyan azt már a korábbiakban a péntek esti Sajtóklub képernyõrõl való leparancsolásánál is láthattuk, az ATV vezetése, a választási eredmények nyilvánosságra hozatala után hirtelen, szinte varázsütésre, a bal oldali értékrend és az azt képviselõ pártok és személyiségek felé orientálódott. Ezért nem is csodálkoztam, hogy az ATV-n most már nemcsak az esti, de a reggeli mûsorok is teljesen átmentek kézi vezérlésbe, ahol a gyeplõ az objektivitásáról híres orvvadász riportergéniusz kezében van. De térjünk vissza az m1-hez és a Nap-keltéhez. A 7 TÖRPE A beharangozó elõzetesbõl már sejthetõ volt, hogy a vasárnapi mûsor magáról a mûsorról fog szólni. A produkció történetében elõször, egyszerre mind a hét mûsorvezetõ jelen volt és a meghívott vendégek is arra utaltak, hogy a csapat a médiasztárokkal az objektív tájékoztatásról szóló könnyed csevely farvizén fog visszahajózni a Magyar Televízió szárnyai alá – hogy ezzel a csodálatos képzavarral éljek. jó ha figyelünk
Hétfõ, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat, vasárnap, vagyis Bánó András, Mélykuti Ilona, Aczél (Acsádi) Endre, Forró Tamás, Pallagi Ferenc, Verebes István és Lakat T. Károly. Nézzük akkor egyenként kik is õk, akik ezután reggelente immár országos lefedettséggel köszöntenek majd minket és akik elõl, tetszik, nem tetszik, nincs menekvés.
NAP TV
Az egyenleges Bánó Általában vele indul a hét. Ha lehet ezt mondani, a Nap-kelte mûsorvezetõi között õ a szürke eminenciás. Elõélete mindenki elõtt ismert, másokhoz hasonlóan õ is a Magyar Televízióban tevékenykedett annak idején, aztán jött az emlékezetes Kossuth téri ügy, ahol egy ország lakossága ismerkedhetett a videószalagok rejtélyes viselkedésével. A botrányból valószínûleg csak a szalagok eredetiségét vizsgáló japán óriáscég a SONY jött ki jól, naponta többször is elhangzott a négybetûs márkanév, érdekes módon akkor senki sem szólt, hogy nem szabad kiejteni a cég nevét, mert az már reklámnak minõsül. Ez nem trükk, ez Sony. Bánó András – talán a „szépemlékû” elvtársi idõk szokásos eljárását juttatva eszünkbe –, mondhatjuk ejtõernyõsként landolt Gyárfás elit média-kommandójában. A mindig jól öltözött és elegáns Bánó –tudjuk a D-209 esetébõl is, hogy szocialista polgártársainknál mennyire fontos az elegancia, az úriemberes kinézet – itt végre megmutathatta valódi képességeit. Ezt látszik alátámasztani az a kijelentése is, melyet a debütáló visszatérõ adás végén a többi mûsorvezetõ kolléga jelenlétében mondott: „A közszolgálati reggeli mûsorban ugyanezt a stílust és ugyanezt az objektivitást nem kapták meg a nézõk. Ez abszolút tárgyilagos és nem glóriafényezés.” Hát igen. Még hozzátehetnénk, hogy Bánó András szerénységét már csak szépsége múlja felül. Az SZDSZ élõ lelkiismerete Visszagondolva az országgyûlési választási kampány indulása óta eltelt idõre, azt vettem észre, hogy az éppen aktuális szerkesztõ furcsamód Mélykuti Ilonának – vagy ahogy a többiek hívják Icának – adta a legtöbbször az úgynevezett „nehéz embereket”. Végül is akár Torgyán Józsefet, akár Csurka Istvánt nézzük, valóban, már fizikai jelenlétükkel is jól szemléltetik, mekkora jelentõsége van életünkben a tömegvonzásnak. Mindketten testes emberek, jó orgánummal rendelkeznek, retorikai képességeknek sincsenek híján, mégis, ezzel az apró termetû hölggyel nem nagyon bírt egyikõjük sem. Kicsi a bors, de erõs – ahogy mondani szokták. Valóban, emlékezetes pillanatokat élhettünk át, amikor Csurka lila fejjel, kidagadt nyaki verõerekkel a plafonon volt az idegességtõl, a kedves Ica néhány megjegyzése vagy kérdése után, de valószínûleg a Torgyán doktornak okozott „kellemes” pillanatokat is sokáig megõrizzük majd emlékeink között. Mindazonáltal számomra nem ezek a pillanatok mutatták meg igazán, ki is valójában Mélykuti Ilona. Verebes István szavaival: „Õ a Hófehérke és mi vagyunk a hét törpe” Nos Hófehérke nem is annyira ártatlan, mint amennyire kívülrõl látszik. Számomra az egyik legmegdöbbentõbb beszélgetése az volt, melyet a közélet egyre fényesebben ragyogó új szocialista csillagával Gy. Németh Erzsébettel folytatott. Nem akartam hinni a fülemnek. Azt hittem, hogy a mi Icánk másodállásban Demszkynek dolgozik, úgy nekiment a szocialista fõpolgármester-jelöltnek. Szegény Böske állta a sarat egy darabig, de kb. a beszélgetés felétõl kezdve a pisze mûsorvezetõ hölgy – többi kollégájához hasonlóan – nem engedte szóhoz jutni interjúalanyát szinte csak õt lehetett hallani. Hiába a csapatszellem. Ez ma amúgy is divatos. Mi egy csapat vagyunk! Hiába kis párt az SZDSZ, hiába olvadt semmivé az országos támogatottsága, kulcs emberei kulcs pozíciókban, kulcsfontosságú nyilvánosságot birtokolnak. >> jó ha figyelünk
Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetõje pártja és Medgyessy Péter nevében telefonon biztosította Friderikusz Sándort, hogy õt támogatják a televízióelnöki poszt elnyerésében. A Friderikusz Sándor üzenetrögzítõjérõl származó üzenet napok óta kering az interneten. Napok óta kering az interneten egy hangfelvétel, amely – állítólag – Friderikusz Sándor üzenetrögzítõjérõl származik. A felvételen Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetõje pártja és Medgyessy Péter nevében telefonon biztosította Friderikuszt arról, hogy õt támogatják az MTV elnöki posztjának elnyerésében. A szocialista frakcióvezetõ az üzenetben határozottan kijelenti: biankóban is megelõlegezi a televíziós személyiségnek az elnöki pozíciót. „Ismerem én a maga tevékenységét annyira, hogy úgy gondoljam, hogy mi a maga pályázatát támogatjuk elsõ soron, tehát ebben az én véleményem nem változott, és ahogy látom megegyezik a Péterével is” – mondja Lendvai Ildikó a felvételen. A szocialista frakcióvezetõ a rögzített üzenetben feltételül szabta, hogy Friderikusz Sándornak Baló Györggyel és Székely Ferenccel együtt kell mûködnie: „Jó volna valamilyen, hogy is mondjam, megnemtámadási szerzõdést – amit már úgyis megkötöttek – meg esetleg valamilyen laza, késõbbi együttmûködést megcsillantó megállapodásfélét összehozni a Balóval, és ennyiben talán a Székellyel is” – közölte a szocialista politikus. Lendvai Ildikót a Magyar Nemzet Online szerkesztõsége eddig hiába kereste telefonon, hogy válaszoljon kérdéseinkre, az MSZP-s politikus telefonon nem elérhetõ. Miután Mendreczky Károly július közepén lemondott tisztségérõl, a televízióelnöki posztra a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöksége pályázatot írt ki. Ezen a pályázaton Friderikusz Sándor mellett indult Baló György, Szenes Andrea, Siklósi Beatrix, Székely Ferenc, Szurdi Miklós valamint Fehér Anett. A pályázat augusztus 30án zárult le, a gyõztes nevét szeptember 30-ig hirdetik ki. Forrás: Magyar Nemzet Online
3
Akit egy ország figyel „Ha én beszélek, akkor nem alszik az egész ország, te összetévesztesz valakivel, barátocskám” – mondta a debütáló adás összevont szaunájában Aczél (Acsádi) Endre Lakat T. Károlynak, amikor az tréfásan megjegyezte, hogy valószínûleg az egész ország mélykómában alszana, ha Aczél most valamilyen külpolitikai jegyzettel szerepelt volna. Bezzeg mennyivel jobban jártak így a nézõk. Anettka, mint reggeli beszélgetõtárs – igaz Aczél szerint túl volt öltözve – biztos siker. Aczél Endre, vagy ahogyan Hajdú Andrea a beharangozóban bemutatta, Bandi, a hétfõ esti Újságíróklub címû Juszt-féle kerekasztal mûsor szektájának is oszlopos tagja. Érdekes párhuzam figyelhetõ meg Aczél és Verebes között. Mindkettõjük szerepel egy olyan másik mûsorban is, ahol nem követelmény a pártatlanság. Mindenesetre érdekes lenne egy olyan szituáció, ahol mondjuk egy jobboldali politikusról elhangzik valami a hétfõ esti négyes „elõadásában”, amirõl keddre kiderül, hogy nem igaz, szerdán pedig õ lenne az egyik vendég a Nap-keltében. Az összevont szaunában a titkosszolgálati érintettséggel rendelkezõ mûsorvezetõ búcsúzóul még odaszólt Lakat T.-nek: „Elfelejtettél egy nagyon lényeges szempontot, ma Móric napja van, Mórickát sok szeretettel üdvözöljük, etimológiával együtt. Mindenki döntse el, ki lehet Móricka? Van, aki forrón szereti Visszatekintve erre a debütáló adásra, kétségkívül az utolsó mûsorszám, a „Mindenki a fedélzeten” munkacímet viselõ szauna volt a legérdekesebb. Itt mindegyik mûsorvezetõ egyszerre volt jelen és egy kicsit mindenki megmutatta a valódi arcát is. Forró Tamás mindjárt elsõ mondatával kivívta a nézõk figyelmét: „Én tudok viszályt szítani”. Valóban, ezt már több alkalommal is láthattuk. Elgondolkodtam azon, mi szépet, jót lehetne elmondani Forró Tamásról, most momentán semmi nem jut eszembe. Mindenesetre az általa levezetett Kereszttûz rovatokat figyelve érdekes hasonlóság figyelhetõ meg közte és a jelenleg funkcióban lévõ D-209 jelû miniszterelnök között. Egyfajta új (szocialista)embertípus megtestesítõi õk. Az elesettekért aggódó milliomosé. Kétmilliós karóra, 500-as Merdzsó, a polóra zakót húzunk és akkor tessék mondani, mi lesz a kitelepített romák sorsa? A pénzügyõr Pallagi A Blikk fõszerkesztõi székébõl került a Nap-kelte mûsorvezetõi székébe Pallagi Fefe. Az újságjánál lefektetett irányelveket ugyan nem ismerjük, bár valószínûleg nagyon hasonlatosak napkeltés ars poeticájához: „Abból élünk, hogy állandóan valamiben kételkedünk. Minden reggel alapvetõen két kérdést feltenni jövök ide: Az egyik, hol a lóvé? Hiszen ez az ami mindannyiunkat érdekel, a másik – itt persze a politikáról lesz szó a következõkben – ki kivel igen és ki kivel nem? Ez az a két kérdés, ami szerintem fontos, legfeljebb az alanyok variálódnak hozzá.” Hát azért az élet ennél valamivel többrõl szól. Talán ezért is van az, hogy vannak olyan emberek, akik csak arra képesek, hogy az életnek egy-egy szûkebb területére fókuszálnak, s ha valami ezen kívül esik, elbizonytalanodnak, rosszabb esetben hibáznak is. Persze tudjuk, csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. Hibázni is többféleképpen lehet. Vannak apró hibák, melyek gyorsan és könnyen korrigálhatók, vannak nagyobb hibák, melyeket már nehezebb helyrehozni és vannak olyanok is, melyekkel az ember nem nagyon tud mit kezdeni. 4
Ilyen emlékezetes eset volt, amikor a lóvéért – és még úgy tûnik ezenkívül másért is – aggódó Pallagi Ferenc egy földbirtokrendezéssel kapcsolatos kormányelképzelésrõl szólva azt mondta, „a nagy kajla bajszú magyar paraszt kaphat, megfelelõ tájszólás esetén, vagy kaphat egy vállalkozó is földet.” Innentõl aztán ismerõs mederben haladtak a dolgok. A szót tett követte – igaz itt nem ütésváltás zajlott le –, hanem feljelentést tettek az ORTT-nél. Az illetékes bizottság az õ illetékes embereivel – majdnem azt írtam elvtársaival – meg is hozta döntését. Ebben kijelentik, hogy Pallagi Ferenc megsértette a törvényt. Ennek alapján a panaszbizottság a kérdésben megfogalmazott állítást „sértõnek és lekicsinylõnek tartja a magyar földmûvesekre vonatkoztatva. A kajla bajusz, a magyar származás és tájszólás szembeállítása a vállalkozó fogalmával megengedhetetlenül gúnyosan sértõ egy tárgyilagosságra köteles mûsorszolgáltató részérõl. (…) ez elõítéletes, kódolt beszéd.” Az indoklás szerint a Blikk fõszerkesztõjének mondata „ugyanabba a sértõ és otromba kategóriába tartozik, mint a »földtúró, krumplizabáló német« vagy a »görbe orrú, csámpás zsidó«. Az ilyenfajta, egész népcsoportokat megalázó kliséknek nincs helyük a tömegtájékoztatásban.” Röviden ennyit arról, hogy ki kivel, mennyiért hova tette a lét. A bazidai Darth Vader Miután délután megnéztem a kettesen az ismétlést, szeptember 19-e a leghosszabb nap titulust vívta ki magának nálam. Akik velem ellentétben vasárnap reggel a producerzseni és csapatának mûsorát választották, azok Verebes Istvánnal ébredhettek együtt. Ha a képernyõn lévõ feliratnak hinni lehet, vidáman. Magam is végighallgattam jegyzetét, melyben sok értelmes dolgot mondott, bár nekem inkább tanulságosnak, mintsem vidámnak tûntek gondolatai, melyeket korareggel megosztott publikumával. Valahogy nem volt kedvem röhögni rajtuk. Talán kissé túl magvasak voltak így vasárnap reggelre. Verebes, aki szintén oszlopos tagja egy másik héttagú társaságnak is, jegyzetében kihangsúlyozta, hogy a Nap-kelte mint mûsor, mennyire fontosnak tartja a hiteles tájékoztatást, ezentúl pedig elkötelezett hívei a párbeszédnek, hiszen magát a mûsort is a demokrácia sokszínûségét tisztelõ és méltányoló lehetõség szülte. Még elmondta azt is, hogy szándékuk, törekvéseik, hangnemük ugyanaz maradt, mint a kezdetekkor. Na itt kezdõdtek a gondjaim a kitûnõ jegyzettel. Egész egyszerûen hiteltelenül hangzottak Verebes István szájából az által elmondott gondolatok. Felvetõdött bennem a kérdés, mi van akkor, ha a riporter mindig ugyanannak a félnek az oldalán áll? Hogyan hangozhat hitelesen a pártatlan tájékoztatásról és a párbeszéd fontosságáról szóló jegyzet egy olyan ember szájából, aki a Nap-keltében a pártatlan, objektív és minden tekintetben sziklaszilárdan középen álló mûsorvezetõ szerepében tetszeleg, néhány nappal késõbb és pár csatornával arrébb pedig obszcenitásokkal és altesti humorizálással megspékelve – szigorúan „intellektuálisan” – esetleg még bele is rúg egyet korábbi interjú alanyába a Heti Hetes címû mûsorban? Vannak mûsorok, ahol mindent lehet és vannak emberek, akiknek mindent szabad. Õk az egyenlõbbek az egyenlõk között. A nézettségi mutatókra tekintve mégis azt kell mondanom, nagyon széles a tábora azoknak, akik szerint ez a megfelelõ pártatlan, objektív és kiegyensúlyozott tájékoztatás. >>
jó ha figyelünk
A PÁRT ÜZENETE Míg az MSZP a közszolgálati média feltétlen pártatlanságát hirdeti, Lendvai Ildikó semmi kivetnivalót nem talál abban, hogy „föntrõl”, „Péter” támogatásával elõre eldöntötték, kit tekintsenek a TV- elnöki poszt várományosának. Az ügy botrányos, a napilapoknak ismét címoldalra való témát szolgáltat. Friderikusz Sándor feltört üzenetrögzítõjének tartalmát az axel.hu internetes oldal ismertette, majd megkeresték Lendvai Ildikót, aki egy jó ideig nem volt hajlandó nyilatkozni a felvétel hitelességérol. „A magyar közéletben példátlan lépés, ha egy önmagát komolyan vevõ médium egy nyilvánvaló bûncselekményt jelentõ felvételre kérdez rá. Ugye tudja, hogy ez nagyon komoly dolog, ami feljelentések sorozatát fogja elindítani?” – nyilatkozta a szocialista frakcióvezetõ a tõle megszokott finom arroganciával az internetes lapnak. Lendvai üzent, kivárt, majd támadott. A régi reflexeknek megfelelõ recept már többször bevált: mivel törvénytelenül került napvilágra a kínos ügy, nem nehéz a leleplezés (egyébként elítélendõ) módját annyira fölnagyítani, hogy a lényeg elsikkad mellette. „Nem látok ebben semmi természetellenest” – mondta Lendvai Ildikó az Info Rádiónak. A napilapok azonban úgy tûnik, nem állnak a frakcióvezetõ oldalára, aki politikustársai „õsi mestersége” mellett és a káderhálózatra épülõ egykori pártpolitika szellemében valóban csak azt tette, amit tennie kellett. A politikai élet „gyümölcse” a bulvárlapoknak csemege: Paktum?, Fridi nagy botránya, Lepacsizták? – hirdetik a címek. Az már viszont meglepõbb, hogy a Népszabadságban megjelent vélemény írója is Lendvai ellen fordul, és a következõ jellemzést adja a médiáról az Ildikó üzent címû cikkben: Az úgynevezett közszolgálati média rég, sõt a mi idõszámításunk szerint örök idõ óta a politika hajas babája, miközben az éppen ellenzékben lévõ politikus nagyokat sóhajt, hogy mekkora baj az, hogy a média a politika játékszerévé vált. Ami pedig Lendvait illeti: „A szituációt nem lehet menteni azzal, hogy a paródiának ez már sokadik felvonása. Már csak azért sem, mert a memória figyelmeztet: Lendvai Ildikó valamikor réges-régen, ellenzéki korszakában úgy vélekedett, hogy a ‘közszolgálati televízióban a változások koalíciós osztozkodás tárgyává silányultak, szó sincs már szakmai igényrõl’. Azt is kifogásolta akkor, hogy ‘az ellenzéki delegáltak nélküli csonka MTV-kuratórium nem tudta betölteni a médiatörvényben rendelt feladatát, nevezetesen nem õrködött az intézmény pártatlansága felett ‘.” A Magyar Hírlapnak hasonlóan lesújtó véleménye van az esetrõl: „Nagyon úgy fest, hogy e minden ízében visszataszító, elfogadhatatlan történet miatt csupán mi, civil országlakók fogjuk magunkat szégyellni. Lendvai, Friderikusz, a pártok, az internetes moderátorok és persze ama köztörvényes hõsök helyett, akik a hangposta-feltörési gengszterizmust végrehajtották. Bár meg is köszönhetjük nekik, hogy mindezt megtették. Mostantól egy kicsit pontosabban tudjuk, hogy mi minden kell a biztos gyõzelemhez. Még szerencse, hogy az emberek többségének ilyen siker nem kell.” Az emberek többségének véleményében nem vagyok biztos. Még akkor sem, ha az MSZP frakcióvezetõje nem átallja mindezek után kijelenteni: „a magyar közélet színvonala ismét egy lépcsõfokkal lejjebb szállt”. Forrás: Pertorini Dániel Magyar Nemzet Online
Az én véleményem csak egy a sok közül, és nem vagyok tévedhetetlen ítész, aki mindig biztosra megmondja, mi jó és mi nem. Alfred Stokes óta tudjuk: az ízlésre nincs magyarázat. Valószínûleg a gyomrommal van baj – ahogy mondani szokták – ezt már nem veszi be. A fene a kényes úri ízlésemet. A foci mindenek elõtt Ha valaki vasárnaponként Lakat T. Károllyal tölti a délelõttöt szinte suhannak a percek, az órák. A mindig mosolygós és sajátos orgánummal bíró sportújságíró mindenkivel megtalálja a megfelelõ hangot. Igaz néhányszor akadtak már gyengébb pillanatai is, néhányszor pedig már láthattuk õt alászállni az igazi mélységekbe is, de hát senki sem tökéletes. Rendkívül érdekes jó ha figyelünk
volt hallani, hogy ez a mindig vidám és zseniális átkötéseket bemutató ember akkor a legboldogabb – szó szerint rettenetesen boldog –, amikor Aczél Endrét hallja a Benesdekrétumokról beszélni. Vannak még kontrasztok kishazánkban – mindig ezt mondom. Senki ne aggódjon, még jó néhány vasárnapon keresztül megjelenik Lakat T. televíziónk képernyõjén és abban is biztosak lehetünk, hogy kedélyesen, vidáman és kellemes hangulatban fog elcseverészni az éppen aktuális focista, politikus, gyermekét elvesztett szülõ, leszbikus, homokos, transzvesztita és még ki tudja milyen beszélgetõ partnereivel. És ha mindenki nagyon figyel, „Hogy ki lopta el a pénzt, a reklám után megtudjuk.” Layout
A mórok már csak ilyenek – jönnek, megteszik a kötelességüket – jutalmuk nem marad el, tehát mehetnek. A mór ment – ismét rendõri kísérettel, csak most nem a csökkenõ nézettségû kereskedelmi televízióba, hanem vissza az elõzetesbe. Persze Tasnádi Péter nem szokott rossz üzleteket kötni, tudta, hogy mit kap a nyilvános szereplésért. Ennek megfelelõen játszotta a szerepét – sõt, túljátszotta azt. A vadászati idény kezdetét feltehetõleg már önhatalmúlag vette a szerepbe bele a mór. A médiaszereplõvé avanzsált vállalkozóról nehezen hihetõ el, hogy a gondos házi õrizet mellett ilyen aprólékosan tudott felkészülni a célpontjaiból. Arról nem beszélve, hogy még az ORFK Szervezett Bûnözés Elleni Igazgatóságának sem tûnt fel, hogy a képernyõrõl fenyeget meg újságírókat. De nem a médiaszereplése miatt került vissza az elõzetesbe, nem ám! Tasnádi Péter tudatosan megsértette a házi õrizet szabályait, éjszakai szórakozóhelyeket látogatott, és még grillsütõ versenyen is részt vett a Balatonon. A felügyeletére kijelölt személyeket nyilván fondorlatos módon megtévesztve, elmaszkírozva hagyta el az õrzésére kijelölt helyet. Nincs miért csodálkozni, hogy az éber országos rendõrfõkapitány már a tizenötödik alkalom után azonnal jelezte a Legfelsõbb Bíróságnak, hogy a mór már elvégezte a dolgát. Míg a rendõrség feltûnõen lassan tette meg a szükséges lépéseket, a Legfelsõbb Bíróság példás gyorsasággal hozta meg a döntést. A mór is tudta, hogy megtette kötelességét. S mint a rendes mórok általában, összecsomagolva várta, hogy elszállítsák. Forrás: Várhegyi István, Magyar Nemzet Online
5
Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezetõ telefonüzenetben biztosította Friderikusz Sándor tévé-elnökjelöltet, hogy „mi a maga pályázatát támogatjuk elsõ soron, tehát ebben az én véleményem nem változott, és ahogy látom megegyezik a Péterével”. Az ismert tévés szerdai közleményében megerõsítette, hogy a hangfelvétel valóban az õ hangpostájából származik. A felvétel tartalmáról kijelentette, sohasem csinált titkot abból, hogy pályázatának tartalmát megismertette a parlamenti pártokkal. Friderikusz magántitoksértésért feljelentést tesz, Lendvai vállalhatónak tartja „magánvéleményét”. A Fidesz az összes pályázó arculcsapásának tartja a történteket. Az utóbbi napokban több szerveren is felbukkant egy hangpostafelvétel, amin Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezetõ arról biztosítja Friderikusz Sándort, hogy „mi a maga pályázatát támogatjuk”, és nem érti, Friderikusz honnan hallotta, hogy véleménye megváltozott. Többször leszögezi, hogy ebben a kérdésben nincs változás, és álláspontja „megegyezik a Péterével is“. Baló nem nyilatkozik A frakcióvezetõ azt tanácsolja Friderikusznak, hogy kössön megnemtámadási megállapodást két vetélytársával, Baló Györgygyel, illetve Székely Ferenccel, és utal arra, hogy tudomása szerint ez a megállapodás már amúgy is megköttetett. Azt kéri Friderikusztól: egyezzenek meg a késõbbi együttmûködésrõl. A felvételen megemlített Baló György megkeresésünkre közölte, hogy nem kíván nyilatkozni az ügyrõl. LendvaI: Nem véletlen az idõzítés Lendvai Ildikó a nyilvánosságra került hangfelvétellel kapcsolatban az Indexnek úgy nyilatkozott: „újra lefele lépett a magyar politikai közélet“ azzal, hogy egyesek telefonlehallgatással politizálnak. Megjegyezte, napok óta tud arról, hogy szerkesztõségeknél házalnak a felvétellel. Meggyõzõdése, hogy nem véletlenül idõzítették mostanra a hangfelvétel nyilvánosságra ho-
üzenet érdemi részét illeti, nem csináltam titkot abból (legutóbb a Magyar Hírlapban nyilatkoztam), hogy tévéelnöki pályázatom tartalmát megismertettem mind a négy parlamenti párt vezetõivel, képviselõivel.”
Jó lesz nekünk ez a Sándor gyerek zatalát, hiszen szerdán hallgatta meg a tévékuratórium Friderikusz Sándort. Friderikusz jó elnök lenne Lendvai magánvéleményét, miszerint Friderikusz jó elnöke lenne a Magyar Televíziónak, továbbra is vállalja. Természetesnek nevezte, hogy a politikusok véleményt alkotnak a jelöltekrõl, hiszen a tévékuratórium pártdelegáltakból áll. Nem örül ugyanakkor a hangfelvétel közzétételének, mert nem tartja szerencsésnek, hogy a döntés elõtt kiderült, õ kit támogat, ez ugyanis befolyásolhatja a televízió nagykuratóriumának civil tagjait. Emlékeztetett: az elõzõ tévéelnök-választás után is kijelentette, hogy Friderikusz Sándort tartotta volna jó választásnak. Szerinte az ismert tévés személye garancia a közpénzek hatékony felhasználására. Valamennyi párttal „Valóban az én mobiltelefonom hangpostafiókja lett feltörve pár napja, és onnan adta ki valaki a szó szerinti változatot” – tartalmazza Friderikusz Sándor szerdai közleménye. A tévé-elnökjelölt közölte: „ami az
Semmi rendkívüli Friderikusz szerint a telefonüzenet azért született, mert egy darabig valóban kételkedett abban, hogy koncepciója találkozik-e a Szocialista Párt egyik médiafelelõse, Lendvai Ildikó rokonszenvévével. „Erre érkezett ez a bizonyos üzenet, amiben én egyébként semmi rendkívülit nem találok, hiszen köztudott az, hogy a tévé-elnökjelölt személyérõl a pártok delegáltjaiból álló kuratóriumi elnökség dönt 2/3-os többséggel. Azt pedig ugye senki nem gondolja komolyan, hogy a tévékuratóriumba ülõ pártdelegáltak nem konzultálnak saját pártjuk vezetõivel” – hangoztatja Friderikusz Sándor. Friderikusz feljelent Az ismert tévés nem híve a „levélfelgõzöléseknek”, és nem szeretne olyan országban élni, ahol a mobiltelefonokat (és minden egyéb telefont) lehallgatnak, illetve a hangpostafiókot illetéktelenek feltörik, hogy így kellemetlenkedjenek, ezért magántitoksértés címén eljárást kezdeményez minden olyan nyilvános fórum ellen, amely közzétette magán-hangpostafiókja tartalmát. „Talán még a törvényességben lehet bízni, a hatályos Büntetõ Törvénykönyv az ilyen típusú bûncselekményekre 5 évig terjedõ, minisített esetben 2-8 évig terjedõ szabadságvesztés kiszabását írja elõ” – zárul a közlemény. A kurátorok rákérdeztek A Magyar televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége szerdán meghallgatta Friderikusz Sándort, ahol szóba került a hangfelvétel is. Friderikusz információink szerint közölte, hogy minden parlamenti pártot megkeresett, és ismertette terveit, mert – fogalmazott – olyan elnöke szeretne lenni az MTV-nek, akit minden párt elfogad. Forrás: Index internetes újság
A FIDESZ AZ ÖSSZES PÁLYÁZÓ ARCULCSAPÁSÁNAK TARTJA A TÖRTÉNTEKET A Fidesz tisztességtelen játszmának tartja, hogy szakmai alapon történõ elbírálás helyett az MSZP a színfalak mögött elõre eldöntötte az MTV elnöki posztjára történõ versengést; a kormánypárt ezzel ócska paródiává silányította az ország közszolgálati televíziójának vezetésére kiírt pályázatot – áll a párt kulturális kabinetje közleményében, amelyet szerdán juttatott el az MTI-hez. A Fidesz-Magyar Polgári Párt arra reagált, hogy szerdán több internetes portálon megjelent az a hangüzenet, amelyben Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakcióvezetõje támogatásáról biztosítja az egyik jelölt, Friderikusz Sándor pályázatát. „A Fidesz az összes pályázó arculcsapásának tartja a történteket, egyben méltatlannak ahhoz a személyhez is, akire az MSZP ráerõlteti akaratát” – írják. A párt szerint felvetõdik a kérdés: ha a magát „független” televíziós személynek tartott showmannel szemben az MSZP így jár el, akkor milyen eszközökkel tarthatja irányítása alatt az elmúlt hónapokban odahelyezett pártkatonáit. „Miközben Lendvai Ildikó és az MSZP a független média õrangyalának szerepét játszotta, s szüntelenül szajkózta a pártpolitikától független közszolgálati televízió szükségességét, kiderült, hogy Medgyessy Péter egyetértésével elvtelen alkukat, tisztességtelen megnemtámadási szerzõdéseket ajánlottak Friderikusz Sándornak” – áll a közleményben.
6
jó ha figyelünk
Az Úr kegyelmébõl eddig eltelt hosszú hetek sorához hasonlóan, percnyi késedelmet sem okozva szokás szerint helyet foglalt az ATV kerek-asztala mellett László király – lassan már egyeduralkodóvá válik ezen a csatornán reggel, délben és este –, három hû lovagja társaságában. „MINDIG KELL EGY ÜLEP” Hétfõn este elkerülendõ a realityshowkat a csatornák között kapcsolgattam. Miután nem volt kedvem hozzá, hogy kb. nyolcadszor is megtekintsem a Spektrumon a második világháborús tengeralattjáró ütközetekrõl szóló abszolút hiteles és kétségkívül igen érdekfeszítõ filmsorozat éppen aktuális epizódját, az ATV Juszt-féle Újságíróklub címû politikai kerekasztal beszélgetõs mûsoránál kötöttem ki. Soha nem gondoltam volna, hogy ez a mûsor egyszer még üdítõen fog hatni rám, de hát a gagyi „B” besorolású amerikai filmek és a való világot bemutató nagy testvérek valahogy arra ösztönöztek, hogy mégis inkább a termetes riporter diskurzusmûsora mellett horgonyozzak le. „A balliberális média emberei, a szoclib tábor szekértolói” – lehetett hallani sokszor a jobboldalról megfogalmazott kritikákat a hétfõ esténként jelentkezõ Újságíróklub illusztris tagjairól. Ezen az estén némiképp módosult a klasszikus felállás, a kitûnõ képességû, szeretve tisztelt Aczél (Acsádi) Endrét, egy fél ország Bandiját, most nélkülöznünk kellett. Pedig ha õ is ott ül a stúdióban, mindig pezseg a hangulat, sokszor még a kollégákat sem hagyja szóhoz jutni. Ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen tõle magától hallottuk a Nap-kelte emtévés debütáló adásában: „Ha én beszélek, akkor nem alszik az egész ország.” Helyette Avar János, a külpolitikai újságírás egyik gyöngyszeme vállalta erre az estére a beugró szerepét. A mûsorban igazán két téma volt számomra érdekes, mely igazán megragadta a figyelmemet. Az egyik a szlovákiai választások eredményének megvitatása és kommentálása volt. Mint ahogyan azt Avar János egyszerûen és világosan elmondta, a két unió, az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok, közölték Szlovákiával: vagy Meciar vagy Európa. Még felhozta Horvátország példáját, ahol szintén – fõleg amerikai nyomásra – hasonlóan zajlottak le a szabad és demokratikus választások, csak ott Tudman volt a fekete bárány. Idáig rendben is volnánk, ám ezután jött Bolgár György. A tõle megszokott higgadt, tárgyilagos és elemezõ hangon elmondta a nézõknek, hogy az effajta lépés – ha úgy tetszik nyomásgyakorlás – Szlovákia esetében az emberekben esetleg megkérdõjelezheti a demokratikus és szabad választásokba, valamint a nemzeti szuverenitásba vetett hitet. Aztán sietve hozzátette, ez üdvözlendõ, és hogy aggodalomra semmi ok, mert ez az egész folyamat stabilizálóan hatott az egész térségre. Tulajdonképpen ez így van jól. – Mindig kell egy ülep – mondta Lovas István a szépemlékû péntek esti Sajtóklub valamelyik adásában. – Régen ott volt a moszkvai ülep, most itt van helyette a washingtoni. Miért van az, hogy a balliberális pártok, s mint ahogyan most is láthattuk, médiamunkásaik az õ újságíróik is csak a mintadiák, az eminens éltanuló szerepét tudják elképzelni hazánk és a környezõ, az Európai Uniós csatlakozásra váró volt szocialista országok számára? jó ha figyelünk
A cél szentesíti az eszközt. Láttuk már ezt Ausztria és Hajder esetében is. Persze az osztrákok más helyzetben vannak, hiszen õk már tagjai az Európai Uniónak és gazdaságuk is sokkal erõsebb, mint a csatlakozásra váró országoké, bírja a versenyt. Ami igaz bosszantó abban a hozzáállásban amit Bolgár György is képvisel az, hogy az egyszerû „betanított munkás” szerepét szánja ezeknek az országoknak, köztünk hazánknak is. Hogy stílusos legyek a most zajló médián keresztüli kukkolós õrülethez, a Nagy Testvér majd megmondja mit kell tenni (értsd: hogyan kell csatlakozni, kire kell szavazni), a Kis Testvérek pedig boldogan élnek, amíg meg nem halnak. Hát ez meseszerû, nem igaz? Mintha a rosszemlékû KGSTben lennénk megint, csak most nem így hívják a szervezetet és nem Moszkvában van a központja, hanem Brüsszelben és/vagy Washingtonban. Szentséges globalizáció! KINEK A MINISZTERELNÖKE? A másik téma, melynek megtárgyalására szintén ráillene a bicskanyitogató jelzõ, Orbán Viktor az európai uniós csatlakozással kapcsolatos feltételeket szabó kijelentései. A mûsor ezen részének összefoglaló címe talán ez lehetne: Az univerzális pofozóbábu: Orbán Viktor. Az elsõ probléma abból adódott, hogy a Vasárnapi újságban a „jegyzetíró” Orbán Viktort miniszterelnökként aposztrofálta, Megyót pedig nem. Éktelen nagy felháborodást keltett, a jegyzetíró azon véleménye, hogy Megyót nem tekinti az egész ország miniszterelnökének, holott szabad és demokratikus választásokon gyõzött a szocialista párt. No comment. Egyébiránt érdekes volt, hogy a kitûnõ újságírók pontosan tudták mi hangzott el, hiszen nagy valószínûség szerint õk is hallgatják a mûsort, már munkaköri kötelességbõl is, de arra azért kínosan ügyeltek, hogy a jegyzetíró – aki egyébként Bencsik András a De>> 7
Hitetlen Tamás
György lovag
mokrata címû hetilap fõszerkesztõje volt – nevét még véletlenül se ejtsék ki. A balliberális oldalon a pénteki Sajtóklub tagjai persona non gratanak számítanak. Mindenesetre azon azért érdemes lenne elgondolkodni, hogyan lehetséges az, hogy a D-209 bárhová megy az országban, mindenütt kifütyülik. Ha visszaemlékszünk a történelmünk során eddig egyetlen „koronás” szocialista miniszterelnökünkre, a szeretve tisztelt Horn Gyulára – akirõl aztán minden elmondható csak az nem, hogy pufajkás létére a polgári erõk kedvence lett volna – nála azért nem volt ilyen, hogy rendszeresen kifütyüljék. Ezen azért nem ártana, ha azok is elgondolkodnának, akik tavasszal a Szocialista Pártra adták le a szavazatukat. De nézzük, mirõl is volt szó. A különbözõ elektromos árammal mûködõ eszközök vásárlásakor – különösen igaz ez a szórakoztató elektronikai készülékekre – mindig kiemelten felhívják a vásárló figyelmét a helyes csatlakoztatásra. Ha rosszul kötjük össze az egyes komponenseket elõfordulhat, hogy jobb esetben recsegés jön a hangszóróból, de az is lehet hogy leégés lesz a vége. Az ország és a magunk biztonságának megõrzése érdekében, és hogy az uniós csatlakozásnál is elkerüljük a leégést, bizonyos szempontokra minden másnál nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk. Valószínûleg nem állok egyedül azon tapasztalatommal, hogy a szocialista embertípus valahogy nem képes a távlatokban való gondolkodásra. Csak két nap létezik számára. A mai, meg a holnapi. Kész, nincs tovább. A régi dal sorait idézve: „Ahogy lesz, úgy lesz…” Jól példázza ezt a szemléletmódot az is, ahogy nemcsak a baloldali és liberális pártok részérõl, de sajtójuktól is a jól bevált csúsztatás és összemosás takikáját látjuk. Mert minek nevezhetjük azt, amikor napi aktuálpolitikai kérdéssé egyszerûsítik az eu-csatlakozást. Rettenetesen kevés idõnk van már arra, hogy európai mércével mérve versenyképessé tegyük a magyar vállalkozókat és fizetõképessé a magyar vásárlóközönséget. Most kéne menni elõre, mint a gép, ehelyett azt látjuk, hogy fékezik a gazdaságot, a beígért intézkedések váratnak magukra vagy nem úgy teljesültek és nem azoknak akinek ígérték. Nicht ugri-bugri, langsamme spacíren. A polgári Magyarország miniszterelnöke Görögország és Írország példáján keresztül mutatta be, hogy a csatlakozásnak nyertese és vesztese is lehet egy ország. Ha vetünk egy pillantást az EU államaiban élõk átlagkeresetét és a csatlakozásra váró országokét bemutató grafikonokra, bizony olyan érzése támad a tájékozatlan magyar honpolgárnak, ha így marad minden és a gazdaság nem tér vissza az elmúlt négy esztendõ lendületes építkezéséhez, hazánk is Görögországhoz hasonlóan vesztesként éli majd meg az Unióhoz való csatlakozást. Már önmagában ez is elegendõ ok lenne arra, hogy a jó László és hûbéresei a kerek-asztal és közönsége színe elé citálják megbeszélendõ témaként Orbán Viktort, akinek újabban az univerzális po8
László király
Endre lovag
Megyó európai csatlakozásért felelõs külön megbízottja, történelmünk elsõ „koronás” szocialista miniszterelnöke: Horn Gyula fozó bábu szerepét szánták, mégsem ez volt az, ami éktelen haragra gerjesztette õket. A mûsor végén a volt kormányfõ arra bíztatta a nemzeti értékrendet valló honpolgárokat, hogy tartsanak ki, támogassák a polgári oldal jelöltjeit. Mivel a volt miniszterelnök egy szélsõséges rádiómûsorban a Vasárnapi Újságban mondta ki a „kitartás” szót, ez maga a vég. Természetesen azonnal egyenlõségjelet vontak Szálasi és Orbán között. Pongótól a Big Brother sztárjától már hallottuk, hogy a polgári miniszterelnök cigány is meg náci is, még arra leszek kíváncsi, hogy mondjuk az elkövetkezendõ fél éven belül még mi lesz? Egyébként ezt már láttuk egyszer a választási kampány során, ugyanezt eljátszották az ominózus „élettér” kifejezéssel is, csak éppen ott volt a dolog szépséghibája, hogy ez a szó Szili Katalin szórólapján is szerepel, aki ugye ma az Országgyûlés elnöki posztját tölti be és mégsem mondja senki, hogy egy náci vezeti a parlament üléseit. Hiába, amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek. A végén még kiderült, hogy csak az elvtársak vannak a biztos tudás birtokában, hiszen õk már túl vannak több nagy csatlakozási folyamaton is, igaz akkor másik irányban csatlakoztunk és a szervezeteket is másként hívták, ha jól emlékszem Varsói Szerzõdésnek és KGST-nek. Layout, a szocialista nagyváros öntudatos polgára
jó ha figyelünk
Elképesztõ! Ez volt az elsõ, ami kifutott a számon, amikor a ma reggeli újságokban rámeredtem az új adótáblára. Vérlázító-ez volt a második. Az alábbi írás szerzõje közgazdász, írását változatlan formában tette közzé a portfolio gazdasági hirlap. Elképesztõ! Ez volt az elsõ, ami kifutott a számon, amikor a ma reggeli újságokban rámeredtem az új adótáblára. Vérlázító-ez volt a második. Elsõ látásra úgy fest, hogy a kormány egyszerûen kitolta az adósávokat az idei fogyasztói inflációt 4-5 százalékponttal meghaladó mértékben, miközben az adókulcsok változatlanok maradtak. A sávhatárok kitolásakor azonban csak a jövõ évi bérfejlesztésbõl indultak ki, az idei extrával mintha nem számoltak volna. Ha az idei meg a tavalyi béremelést is figyelembe vesszük, az jóval meghaladja a sáveltolás mértékét, azaz jövõre többen lesznek, akik magasabb sávokba sodródnak, azaz a költségvetés is több bevételre tesz szert személyi jövedelemadó címen – már csak emiatt. A választók többsége természetesen azért szavazott a kormányváltókra, mert számukra jobbat, többet ígértek, mint az elõzõ vezetés. Amikor két éve a korábbi kabinet meghúzta az adóhatárokat, nem tudhatta, mit visznek véghez majd a szocialisták szabaddemokrata támogatással. Nem is gondolkodtak rajta, hiszen fel sem merült bennük, hogy veszthetnek, de vesztettek. A szocialista többségû kormány - részben eleget téve ígéreteinek – pedig úgy döntött, hogy a közalkalmazotti béreket átlagosan 50%-kal emeli fel ez év októberétõl – szép gesztus, bár a hitoktatók kimaradtak. Az egyik kezükkel adtak, a másikkal most majd elvesznek. A címlapokon persze az átlagos adóterhek csökkenése szerepel félkövér fekete betûkkel (21.2%-ról 19.8%-ra). Picit hihetetlen. Az ígéret ugye az volt, hogy csökkentik az adókulcsokat úgy, hogy például a középsõ 30%-os kulcsot 25%-ra mérséklik, és az 1.2 millió forintos határt a bruttó átlagbér kétszeresére (2.6 millió forintra) emelik. Ez már csak álom. A középréteg így azzal szembesül, hogy az átlagos adóterhe a várthoz mérten egyáltalán nem csökken, hanem változatlan marad, azaz csupán mondjuk 20 ezer forinttal nõ éves szinten a nettója, a beígért 295 ezer forint helyett. A második pofon az egyéni nyug-
jó ha figyelünk
díjjárulék plafonjának a nemzetgazdasági bruttó átlagbér 2-szeresérol 2.5-szeresére emelése. Ez azt jelenti, ha idén nagyjából 110 ezer forint lesz az átlagbér, akkor jövõre kb. 220 ezer forint lett volna a plafon. Ez módosul 275 ezer forintra. Ennek az lesz a következménye, hogy noha összességében nem változnak a járulékterhek (12.5% marad), aki 270 ezer havi bruttót keres, annak a nettója akár 50 ezer forinttal is csökkenhet éves szinten bérfejlesztés híján. Ezt amúgy egy-két százalékos emeléssel kompenzálni lehet, amihez kellene még vagy 5% az infláció miatt a keresetek reálértékének megõrzése végett. A kormány a versenyszférának nominális bruttó három százalékos béremelést javasolt. Az elõbbiek alapján az vajmi kevés lesz, ahhoz, hogy a munkaképes lakosság jelentõs állományának keresete tartsa vásárlóértékét. A nagy kérdés, hogy a kormány miért visszakozik? A Pénzügyminisztérium az örökölt költségvetés vártnál rosszabb valós helyzetére hivatkozik. Ez hihetõ, de a 100 napos program meghirdetésekor sem tudtak többet, mint ma, sõt kevesebbet! Azt azonban a többségi kormányzó párt erõltette, mert beígérte. A kisebbik kormánypárt fõ javaslatai, úgy mint adócsökkentés, autópálya építés csak ezek után jöhetett szóba. Elvégre mégsem ok nyerték a választást. A 100 napos programnak amúgy is ütnie kellett, és ráadásul az elsõ 100 napban. Az új adótábla kidolgozása meg idõigényes folyamat, elegánsabban fogalmazva: átgondolást igényelt. Eddigre kiderült, a költségvetés helyzete pocsék. A konszolidált államháztartási hiány a GDP 7%-át is elérheti, amiben a növekedés lassulása csak kisebb részt ludas. A hiány felduzzadásában már vitathatatlanul az új kormány keze is benne van. A szocialisták végül keresztül nyomták a 100 napos programot. Most rájöttek, hogy nincs több pénz. Szorítja õket az örökölt deficit meg a saját vállalásaik. Az új személyi jövedelem adózással viszont két legyet ütnek egy csapásra – tegyük hozzá a választóik arcul csapása révén.
Elõször is: befoltozzák a költségvetés oldalán tátongó léket, a visszafogott jövedelempolitika lehetõséget ad az infláció további leszorítására (a forint erõsítése számukra nem járható út), mérséklõdhet a folyó fizetési mérleg hiánya, a Nemzeti Bank kamatot vághat, a forint nem erõsödik tovább, javulnak a hitelfelvételi lehetõségek, a bérek nem nõnek kemény valutában, a külföldi beruházók visszatérnek, a gazdasági növekedés gyorsul. Talán. Másodszor: a szocialisták finoman megkezdik az SZDSZ kiszorítását, ahogy történt ez 1994 után. Az adóterhek mérséklését legvehemensebben az SZDSZ szorgalmazta. Ezzel kampányolt. Mivel azonban a szocialisták kerültek többségbe az új kormányon belül, elõbb a 100 napos programot valósították meg. Pénz híján mérhetõ adócsökkentésre lehetõség legkorábban 2004-ben lesz. Mindezt az önkormányzati választások elõtt dobták be. Kinek ne jutna eszébe, mit ígért az SZDSZ a választási kampány alatt. Meg lennék lepve, ha ezek után akadna olyan, aki ne csalódott volna. Meggyõzõdésem, hogy lesznek, akik alternatíva nem lévén inkább a nem szavazás mellett döntenek – minimum. Ezzel gyengítik a bal-liberális szövetséget. A szocialistákat viszont ez most kevésbé zavarhatja. Ok négy évig urai a helyzetnek. A színfalak mögött még elindulhat az alkudozás. A végén lehet, hogy a középsõ kulcsot csökkentik, vagy tovább tolják a sávhatárokat. A lényegen sokat nem változtat. Azon tudniillik, hogy van egy baloldal vezette kormány, amelynek eszmei szinten a társadalmi egyenlõtlenségek kiküszöbölése a célja. Az új adórendelkezéseivel ezzel szemben pont a középréteget gyomrozza. Egy havi bruttó 250 ezer forintos fizetéssel bíró alkalmazott fizetésemelés nélkül 30 ezer forinttal keresne jövõre kevesebbet. Egy havi 600 ezer forintos alkalmazott ugyancsak. Az utóbbi számára a veszteség azonban kevésbé húsbavágó. Ennyit az elvekrõl. Forrás: portfolio.hu
9
Az Országgyûléshez kedden benyújtott adócsomagból kiderül, hogy az idei évtõl eltérõen a legalsó adósávba tartozó jövedelmi kategória nem felel meg a minimálbérnek. Legalábbis az adójóváírás és a nyugdíjjárulékhoz kapcsolódó adókedvezmények révén ez nem érhetõ el, azok ugyanis változatlanok maradnak. Még a benyújtott adótörvény-csomagból sem derül ki világosan, miként változik jövõre az átlagos jövedelemadó-terhelés. Az elõterjesztés részletes indokolása egyszer 20,5 százalékos jövõ évi adóterhelésrõ értekezik, egy oldallal odébb pedig az áll, hogy az adótábla kismértékû módosítása biztosítja a 20 százalék alatti átlagos adóterhelést. László Csaba pénzügyminiszter vasárnap 19,8 százalékra csökkenõ 2003-as adóteherrõl beszélt, így az elsõ adat valószínûleg tévedésbõl került az anyagba. Ezek után nem meglepõ, hogy a vasárnapi kormányülést követõen készült adótábla-számítások is több helyen bizonytalanok. Nem egyértelmû például az alkalmazotti adójóváírás, illetve a nyugdíjjárulékhoz kapcsolódó adókedvezmények változása, márpedig ezek az adócsökkentõ eszközök lényegesen befolyásolják a nettó bér alakulását. Az adócsomag szerint egyik tétel sem változik az ideihez képest, így az adójóváírás jövõre 18 százalék lesz (de maximum havi 9 ezer forint), s a járulékhoz kapcsolt kedvezmény is marad 25 százalék. Különbség viszont, hogy 1,350 millió forintig lehet majd maximálisan igénybe venni az adójóváírást (ez a határ idén 1,2 millió), de további 600 ezer forintra (tehát 1,950 millió forintig) még érvényesíthetõ ez a kedvezmény.
A legalacsonyabb bér után is adózni kell? A változatlan adócsökkentési feltételek egyben azt is jelentik, hogy a jövõre tervezett legalsó (650 ezer forintig terjedõ) adósávba adófizetésre kötelezett jövedelmek is tartoznak majd. Idén szeptembertõl az alsó (600 ezer forintig tartó) sávban adómentessé válnak a jövedelmek, miután az adójóváírás mértékét havi 3 ezerrõl 9 ezerre emelik. Ha tehát a kormány – az Országos Érdekegyeztetõ Tanács javaslata alapján – emeli a minimálbért, akkor a most megismert feltételek mellett a teljes munkaidõben adható legalacsonyabb bér után is valamilyen mértékû adót kellene fizetni. Az elõterjesztés szerint a következõ évtõl a kisvállalkozói kedvezmény érvényesíthetõ lesz a szoftvertermék beszerzése, valamint az ingatlan felújítás beruházási költsége alapján. Módosul a számítógépek éves amortizációs elszámolása is: az adózó az általános rendeltetésû számítástechnikai gépek, berendezések esetében 50 százalék értékcsökkentési leírást érvényesíthet. A kormány szándéka szerint kikerül az osztaléknak minõsülõ körbõl a magánszemély által a jegyzett tõke emelésével dolgozói részvény, dolgozói üzletrész formájában megszerzett, valamint a jegyzett tõke emelésével értékpapír formájában vagy értékpapír-névérték emelése révén megszerzett vagyoni érték. Az osztalékadó az osztalék 30 százalékáig 20, afölött 35 százalék lesz, s utóbbi után nem kell 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni.
Gál Junior A rosszhírek adagolásához az érettségi is tökéletesen elegendõ
A cégek adómentes fejlesztési tartalékot képezhetnek A cégeknek lehetõségük lesz adómentes fejlesztési tartalékot képezniük. Az adóévben lekötött, tartalékba helyezett összeg az adóévben keletkezett adózás elõtti nyereség 25 százalékáig, de legfeljebb évi 500 millió forintig csökkenti a társasági adóalapot. Feltétel azonban, hogy a kizárólag beruházási célra fordítható tartalékot a lekötés évét követõ négy adóéven belül fel kell használni. Ellenkezõ esetben a 18 százalékos társasági adón túl késedelmi pótlékot is kell majd fizetni. A csomag szerint nem képezhetõ fejlesztési tartalék a végelszámolást, a felszámolást megelõzõ utolsó adóévben, valamint a végelszámolás idõszaka alatt. A korábbi híreknek megfelelõen a beruházási adókedvezmények folytatódnak az EU-csatlakozásig, ám az új vállalkozások 2003-tól a fejlesztési adókedvezménnyel élhetnek. Az adókedvezményre jogosító beruházási érték a hátrányos térségben végrehajtott fejlesztések esetében ötmilliárdról hárommilliárd forintra csökkent. A feltétel teljesíthetõ a foglalkoztatotti létszám növelésével vagy beszállító cégek bevonásával, ám mindkét megoldás növeli a vállalkozás bérköltségét.
Méghogy csökkennek az adók? Nevetnem kell!
Adómentesen értékesíthetõ cégtulajdon A javaslat szerint a kis- és közepes vállalkozások erõsödését szolgálja, hogy annak a vállalkozásnak, amelyik tõkeemelést hajt végre ilyen cégekben úgy, hogy korábban nem állt velük kapcsolt vállalkozási viszonyban, a megszerzett részesedés elidegenítésekor keletkezõ árfolyamnyeresége mentesül az adó alól, ha az elidegenítés legkorábban 3 év után történik. Az áfatörvény változása alapján az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatár a következõ évtõl az átalányadózást választó egyéni vállalkozók esetében 4 millió, a családi gazdálkodónál 6 millió, míg egyéb esetekben 2 millió forint lesz. Forrás: Index internetes újság
10
jó ha figyelünk
Az egyszerûsített vállalkozási adóról (eva) szóló, a parlamenthez benyújtott törvénytervezet szerint egy magánszemély több cége is az eva alá vonható. Az elõterjesztés nem fogalmaz meg kikötéseket a közeli hozzátartozóval kapcsolatban sem. Az Országgyûléshez benyújtott és a Pénzügyminisztérium (PM) internetes oldalán is olvasható törvénytervezet értelmében egy magánszemély érdekeltségi körébe tartozó akárhány cég alkalmazhatja a jövõ évtõl az evát, természetesen az egyéb feltételek teljesülése esetén. A PM-ben az elmúlt hónapokban kialakult koncepció legutolsó változata is még azt tartalmazta, hogy az egy magánszemély érdekeltségi körébe tartozó cégek közül csak egy evázhat, s a többitõl származó bevétele is kétszeresen számított volna az evás cég adóalapjába. A változásról nem tett említést vasárnapi sajtótájékoztatóján László Csaba pénzügyminiszter sem. A benyújtott törvénytervezet szövege szerint abban az esetben lehet az eva alanya a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, ha valamennyi tagja magánszemély (ideértve a Munkavállalói Résztulajdonosi Programot is), és más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban nem rendelkezik részesedéssel (kivéve, ha az a tõkepiacról szóló törvény szerint nyilvánosan forgalomba hozott, tulajdoni részesedést megtestesítõ értékpapír).
A tagoknak lehet érdekeltségük más társaságokban Mindez azt jelenti, hogy az evázó cégnek nem lehet érdekeltsége más társaságban, de a tagoknak igen. Arra vonatkozóan nem tartalmaz elõírást a tervezet, hogy a kapcsolt vállalkozások nem evázhatnak. Ez lényeges módosítást jelent a korábbiakhoz képest, s jócskán megnövelheti az evát választó cégek számát. Nem szerepel a tervezetben kikötés a közeli hozzátartozókra vonatkozóan sem. Az indítvány alapján az egyéni vállalkozó akkor lehet eva-alany, ha az adóévben olyan jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelyben 10 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedéssel rendelkezik, nem választja az e törvény szerinti adóalanyiságot. 100-200 ezer evázó cégre számítanak Egyes számítások szerint a megváltozott feltételek mellett akár 100-200 ezer társaság is kérheti felvételét a jövõ évtõl az eva-körbe. Ugyanezen számítások a korábbi, szigorúbb verziók kapcsán néhány tízezres jogosultsági kört feltételeztek. (Igaz, akkor még nem 10, hanem 15 millió forintos árbevételi határt szabott meg a pénzügyi tárca.) A PM szerint 650-700 ezer vállalkozás, vagyis a hivatalos statisztikában figyelembe vett mûködõ cégek több mint 80 százaléka felel meg az eva felvételéhez szükséges feltételeknek. A 10 milliós árbevételi korlát a tárca szerint mintegy 550 ezer vállalkozás számára hagyta nyitva az utat az új adónem alkalmazására, az új limit jelentõsen kibõvítheti ezt a tábort. Az egy millió vállalkozás országa A statisztikák 800-900 ezer mûködõ vállalkozást tartanak nyilván, amelyek meghatározó része evára esélyes kis- és közepes vállalkozás. Ebbõl arra lehet következtetni, hogy a PM szerint az új értékhatár alatti éves árbevétellel rendelkezik a magyarországi kkv-k 80 százaléka. Az evát választók száma valójában ennél jóval kisebb lesz. Feltétel ugyanis, hogy csak legalább két éve, azaz 2001-ben már mûködõ cég választhatja ezt az adót. Tovább rostálja a mezõnyt, hogy az eva bevezetését megelõzõ két adóévben, vagyis 2001-ben és 2002-ben sem haladhatta meg az árbevétel a 15 milliót. A kiadásigényes tevékenységet végzõ társaságoknak sem éri meg 56 százalék feletti költséghányad esetén evázniuk. A javaslat alapján az adó mértéke 15 százalék, ami magában foglalja az áfát, a társasági adót, a cégautóadót és az osztalékadót. Eva-alany lehet egyéni vállalkozó, közkereseti társaság, betéti társaság, szövetkezet, ügyvédi iroda, erdõbirtokossági társulat, végrehajtói iroda, szabadalmi ügyvivõi iroda, de korlátolt felelõsségû társaság is.
„Bábu vagy, nem te lépsz, valaki irányít”
jó ha figyelünk
Forrás: Napi Gazdaság
11
A Kis Testvér figyel
Jelentkezem alezredes elvtárs
Ja és Teddy, a Heti hetes fõcímdalából vegyétek ki a „feketeleves” szót, lesz még belõle elég úgy is
12
jó ha figyelünk
