Főzőcske, de okosan!
Ez itt a mi terünk
Ez is szemetelés!
Beszélgetés dr. Trippon Norbert alpolgármesterrel (cikkünk a 3. oldalon)
(cikkünk a 6. oldalon)
A pálinkafőzés Magyarországon több mint kilencven éve nem főúri jog. (cikkünk a 7. oldalon)
2010. június 24.
Vú Bp
Városi újság
Megjelenik 2 hetente
Budapest
e-mail:
[email protected]
www.vujsag.com
260 millió forintból Felújítják a Megyeri utat
Tömegek és sztárok a Főtéravatón
I. évfolyam 11. szám
Ne vegye komolyan! Vagy mégis…? „Antidemokratikus erő most az MSZP, amely folyamatosan veszélyt jelent a magyar társadalomra, a nemzeti integrációnkra, valamint az állam stabilitására.” – mondta Kövér László a Magyar Hírlapnak adott interjújában. Szerintem gyorsan növessze vissza a haját! Legalább azt. Azt még tudja növeszteni…
Július 1-jén megkezdődik a Megyeri út felújítása. A szakasz a Váci út és a Szilas patak között 2,1 kilométeren kap új burkolatot. A munkálatok jú-
lius 1-jén kezdődnek. A forgalomba helyezés várható időpontja: 2010. augusztus 3. (cikkünk az 3. oldalon)
Szembesítő
Pont, pont, vesszőcske, készen van a fejecske… Az egykori „40 pont” mára már csak 29 ugyan, de értelme és lényege ugyanaz maradt: szemfényvesztő módon, a jól szervezett lázas semmittevés szintjén úgy csinál a Fidesz, illetve Or-
bán Viktor, mintha megtalálta volna a megoldást, azt az eddigiektől eltérőt, amit a választások alkalmával ígért. Ez lenne az a bizonyos 29 pont. (cikkünk az 3. oldalon)
Szombaton az újpestiek birtokba vették az Új Főteret: soha nem látott tömeg gyűlt össze a Városháza környékén, miközben olyan sztárok,
mint például Lola, Fenyő Miklós szórakoztatták a közönséget. Rendbontás nélkül ünnepeltek együtt az újestiek. (cikkünk a 2. oldalon)
„Virágos utcák – Virágos otthonok”
A VirágVáros – program beköltözik az újpestiek otthonába
Istenek alkonya Jól van az úgy, hogy amikor a főisten megközelíthetetlen, de amit csinál az nem tetszik, akkor az emberek a kisisteneken verik el a port. Vélhetően valami ilyesmi történt Szlovákiában, a
Magyar Koalíció Pártja (MKP) kiesett a szlovák parlamentből, miközben a Bugár Béla vezette Híd-Most párt impozáns eredménnyel bejutott. (cikkünk a 4. oldalon)
Warvasovszky Tihamér – Székesfehérvár polgármestere – lesz az ÁSZ alelnöke. Warvasovszky eredetileg villamosmérnök. Ráz az ÁSZ? Inkább majd most lesz „zárlatos”… Azért lesz az, hogy ne induljon dr. Cser-Palkovics ellen a fehérvári polgármester-választáson. De mi lesz Warvasovszky az önkormányzati választások után? Befutott a 4-es metró déli pajzsa a Keletihez. „Figyelem, figyelem! A kettes vágány alá fúrópajzs érkezik, a kettes vágány alatt kérjük vigyázzanak!”
Új fiúk, avagy
megindult a harc a közéleti tisztaságért, meg az „oligarchák” ellen
Kövér vegye át a mezőgazdaság irányítását! Akin ennyire eluralkodik egy rög eszme…
Kedves Újpestiek! Budapest Főváros IV. Kerület Újpest Önkormányzata a VirágVáros – program keretében „Virágos utcák – Virágos Otthonok” címmel pályázatot hirdet, melynek keretében keressük: Újpest legszebb kertjét, Újpest legszebb erkélyét (cikkünk az 3. oldalon)
Lassan majd elindulhat a verseny, hogy melyik eszköz ér előbb a Lágymányosi Pályaudvarról a Keletibe, a vonat vagy a metró? Inkább vinnék ki a 3-ast Káposztásmegyerig… Miért van az, hogy ahányszor Orbán Viktor hatalomra kerül, pusztító árvizek árasztják el országunkat? „Mi, akik hisszük, hogy Isten az időjárás ura…” Semjén Zsolt ilyenkor mit csinál?
Derűs napokat szerez nekünk a Fidesz mostanában a kinevezéseivel. Alább a fontos kormányzati, illetve állami posztokra javasolt személyekkel ismerkedünk meg. Jelszavunk –
Tévedtünk! Ez bizony rendszerváltás a javából! Egy plurális, valóban demokratikusan működő polgári demokrácia felváltása egy diktatórikus látszat-demokráciára. Olyan áldemokráciára, ahol a többpártiság még megvan ugyan, de annak értelme, lényege, a politikai váltógazdaság, és a jelenlevő ellen-
Eddig százmilliárdos a kár, és ezt még csak a viharok és az árvizek okozták. A 29 pont csak eztán jön.
ahogyan az illik –, megfelelő ember a megfelelő helyen. És ha valakiben kérdőjellé válna a mondat végi pont, az igazán nem a mi hibánk… (cikkünk az 8. oldalon)
zék, valamint a sajtó, a közvélemény ellenőrző szerepe, a különböző alkotmányos fékek már nem léteznek. Tévedésünkért ezúton kérünk bocsánatot minden kedves olvasónktól, egyben az egész ország területére narancsriasztást adunk ki… (cikkünk az 5. oldalon)
A „mégmagyarabbaknak” El tudnák képzelni Kosztolányit rókaprémes mentében? (A jelmezbálokat most hagyjuk.) Babitsot vagy Adyt bocskaiban? Kazinczyt lengő gatyában, szűrdolmányban? József Attilát kurta gubában? Pedig ők nem egyszerűen „csak” magyarok voltak, hanem a magyar kultúra legnemesebb
alkotói is egyben. Mégsem érezték szükségét annak, hogy magyarságukat holmi külsőségekkel deklarálják, sőt, még azt sem, hogy deklarálják egyáltalán! Az ő magyarságuk olyan természetes dolog volt számukra – egyszersmind a mi számunkra is! –, mint a levegővétel. (cikkünk a 4. oldalon)
A beterjesztett törvénytervezet szerint ezentúl a Fidesz jelölhetné az Alkotmánybíróság tagjait. Fidesz alkotmányhoz Fidesz Alkotmánybíróság dukál. És akinek ez már nem demokrácia, az költözzön ki Kínába. Szerintem már az is szép, hogy egyáltalán az Alkotmánybíróság megmarad.
Vú Bp
I. évfolyam 11. szám
2
Tömegek és sztárok a Főtéravatón Szombaton az újpestiek birtokba vették az Új Főteret: soha nem látott tömeg gyűlt össze a Városháza környékén, miközben olyan sztárok, mint például Lola, Fenyő Miklós szórakoztatta a közönséget. Rendbontás nélkül ünnepeltek együtt az újestiek. dr. Trippon Norbert alpolgármester
dr. Derce Tamás polgármester
A megújult városrészt köszöntjük A Főtérnyitó rendezvényen dr. Derce Tamás polgármester üdvözölte az újpestieket. Mint mondta, a Főtérmegnyitó az újjáéledést, a megújult városrészt köszönti. Egyben azt kívánta, hogy mindenki érezze jól magát.
ÚJ FŐTÉR
Elsőként dr. Derce Tamás polgármester lépett a színpadra, és minden újpestit köszöntött akár itt, akár a világ bármely pontján él. Elmondta, a főtérmegnyitó az újjáéledést köszönti, a megújult városrészt. Röviden kitért arra is, hogy évtizedekkel ezelőtt, ifjúsága idején, a város – számukra – „kultikus helye” az Állami Áruház volt, ott találkoztak, az volt a bázisuk. Bízik benne, hogy mostantól ez a tér válik ilyen hellyé. Ezután külön köszöntötte Várhidi Pál urat, Újpest díszpolgárát. Végül azt kívánta, hogy érezze mindenki jól magát, mint mondta ezért a város vezetői mindent meg is fognak tenni. Majd átadta a szót – mint mondta – annak az embernek, aki „ennek a főtérnek a kialakításában nagyon fontos szerepet töltött be, aki minden nap rajta tartotta a szemét azért, hogy ez a főtér olyan legyen, mint amilyen lett, és ez az ember dr. Trippon Norbert alpolgármester úr.”
A Főtér csak az első lépés! dr. Trippon Norbert alpolgármester szerint az Új Főtér Budapest egyik legszebb Főtere lett. Mint mondta, ez csak az első lépés! Ő már látja a keramitos parkoló helyén a zöldet, a felújított piacot, a Virágpiacot és a Duna sétányt, amely a Duna partra vezet. „Gyerünk tovább, menjünk tovább, csináljuk tovább együtt!” – tette hozzá. Elkészült végre az új Főterünk, mely Budapest egyik legszebb főtere lett. Nekünk újpestieknek pedig a mi Főterünk a legeslegszebb a kerek világon – vette át a szót dr. Trippon Norbert alpolgármester. Aztán elmondta, ő nemcsak a Főteret látja, ő már mást is lát! Látja a keramitos parkoló helyén a füvet, a fákat, a temérdek virágot, látja az új Virágpiacot, a felújított piacot és azt, hogy a Duna sétány nem ér véget, mint most, hanem egyenesen levezet bennünket a Duna partra. „Ha ezt meg tudtuk csinálni, azt is meg tudjuk csinálni! Ez a Főtér csak az első lépés! Gyerünk tovább, menjünk tovább, csináljuk tovább együtt! Ez az a hely, ahol mi újpestiek találkozhatunk újra és újra, remélem egyre többen és egyre többször. Akár egy korsó sörre is! Remélem már ma este is!”
Fenyő Miklós volt újpesti diák
Közvélemény-kutatások szerint az újpestiek:
Örülnek a Főtérnek, és várják a metró vonalának meghosszabbítását 2010. június hó 11. napján sajtótájékoztatót tartott dr. Derce Tamás polgármester és dr. Trippon Norbert alpolgármester az Új Főtér avatása alkalmából. A polgármester köszönetet mondott a tervezőknek és lebonyolítóknak, míg dr. Trippon Norbert alpolgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a közvélemény-kutatások szerint az újpestiek örülnek a Főtérnek, de még mindig várják, hogy a 3-as metró eljusson Káposztásmegyerre. Már nem csak ígéretet, hanem garanciát is várnak az ősszel hivatalba lépő főpolgármestertől – tette hozzá. dr. Derce Tamás polgármester köszöntőjében arra utalt, hogy az újpestiek őrzik az elődeik szellemiségét és Újpest szeretetét. Az elődeinkhez méltó emlék az Új Főtér, mely mindig Újpest jelképe volt. A polgármester köszönetet mondott a tervezőknek és a lebonyolítóknak, valamint a Főtérprogram alpolgármesterének a munkájukért. dr. Trippon Norbert alpolgármester többek között arról is szólt,
hogy a közvélemény-kutatások szerint az újpestiek örülnek az Új Főtérnek, de mint mondta, még mindig várják, hogy a 3-as metró eljusson Káposztásmegyerre. Erre a beruházásra – tette hozzá – már nemcsak ígéretet, garanciát is vár majd az önkormányzat az ős�szel hivatalba lépő főpolgármestertől, bármilyen pártállású is lesz a megválasztott városvezető.
2010. június 24.
3
Vú Bp
Ez itt a mi terünk
260 millió forintból
Felújítják a Megyeri utat
Beszélgetés dr. Trippon Norbert alpolgármesterrel
Július 1-jén megkezdődik a Megyeri út felújítása. A szakasz a Váci út és a Szilas patak között 2,1 kilométeren kap új burkolatot. A munkálatok július 1-jén kezdődnek. A forgalomba helyezés várható időpontja: 2010. augusztus 3. A Megyeri út felújítási költsége 260 millió forint, mely összegből többek között burkolatcserét végeznek, megerősítik a buszmegállók szerkezetét, újjáépítik a szegélyeket, a kereszteződéseknél lesüllyesztik a járdákat, és vakvezető sávokat alakítanak ki. A felújítás ideje alatt forgalomelterelésre nem kell számítani, de forgalomkorlátozás lesz érvényben: irányonként egy-egy sávban 30 km/h-val közlekedhetnek a gépjárművek.
– Elkészült az Új Főtér. Igazán impozáns és jól sikerült rendezvénysorozat keretében adták át. Miből, mivé lett ez a terület? – Az első „kapavágások” és végig az építkezés során, ez a projekt egészen mást jelentett, mint most. Akkor terveket jelentett, építőanyagokat, határidőket, burkolatot, szóval egy egész csomó anyagi dolgot. Ez természetes is, hiszen itt épült valami, aminek szoros elszámolásai és határidői voltak. Ma azonban már nem ezt jelenti. Ma ez a hely már Újpest szíve, remélem lelke is, egy olyan hely, ahol az ittlét, az itt levés a legfontosabb. Ez a tér ma már az életről szól. Akik ma itt voltak, láthatták, hogy Újpest szíve újra dobog. Örömmel látom, hogy mennyi ember jár ide, kismamák a csecsemőikkel, fiatal kamaszok, és idős nyugdíjasok is. Ezt akartuk, ez volt a terv, és most, hogy megvalósult, már sokkal több, mint egyszerű anyagok sora. – Hogyan lesz tovább? – Tartalmilag és mennyiségében is tovább fogunk lépni. Ami a tartalmat illeti, itt egész nyáron programok lesznek, a legváltozatosabb rendezvényekkel várjuk majd az érdeklődőket, természetesen nem csak az újpestieket. Szabadtéri színházi előadásokról, koncertek-
ről, gyerekprogramokról beszélek, egészen karácsonyig. De maga a projekt sem áll le itt, nem ért véget, hiszen például a Duna sétányt mindenképpen folytatni szeretnénk, le egészen a Dunáig, ahol egy átépített, igazán impozáns Dunapart fogja fogadni a látogatókat. – Újpest alapvetően két részből áll. Egyfelől a régi városmag, a kertvárosi rész, valamint a kisebb lakótelepek, másrészt a káposztásmegyeri lakótelep, a maga betonrengetegével. Az ott élőket is idevárják, vagy nekik is épül egy másik közösségi tér? – Egyrészt vannak a lakótelepen is kisebb közösségi terek, játszóterek, parkok. De szeretném, ha mindenki tudná, hogy ez az Új Főtér minden újpestié! Itt minden újpesti lakosnak kettő darab köve van, ami az övé. Ez a tér itt mindannyiunké, akár a régi
Újpesten lakik, akár a lakótelepen. Természetesen ide várjuk őket is, de jönnek is, hiszen egyszerűen jó itt. – Van igény erre? Úgy értem, hogy mennyire adekvát korunkkal az ilyen nyílt közösségi tér? – Nagyon nagy igény volt rá, és van is! Nézzen körül, láthatja, és nem csak a mai rendezvényen. Az emberek szívesen járnak le ide, eljönnek ide egymással találkozni, beszélgetni, hozzák a kisgyerekeiket, akik itt nyugodtan, leskelődő veszélyek nélkül játszhatnak a téren, a parkokban, vagy a nyári melegben a vízjáték sugarai alatt. Elnézem itt ezt a teret, és őszintén kezdem hinni, hogy életünk nem is olyan rohanó, mint azt olyan sokan gondolják. Vannak, igenis vannak olyan nyugalmi pillanatai, amikor éppen az ilyen helyekre van szükség, ahol leülhetnek az emberek, beszélhetnek egymással pár szót, akár ott folytatva a beszélgetéseket, ahol a legutóbb abbahagyták. És ne feledje, újra elmondom, ez a tér itt a miénk. A szó minden értelmében. Nem csak, mert közös akaratunkból épült, nem csak, mert mindannyiunk pár fillérje is benne van, hanem mert ténylegesen is a mi tulajdonunk, mondtam már; e téren minden újpestinek van két köve, burkolólapja, ami az övé…
„Virágos utcák – Virágos otthonok” A VirágVáros – program beköltözik az újpestiek otthonába Kedves Újpestiek! Budapest Főváros IV. Kerület Újpest Önkormányzata a VirágVáros – program keretében „Virágos utcák – Virágos Otthonok” címmel pályázatot hirdet, melynek keretében keressük:
Újpest legszebb kertjét, Újpest legszebb erkélyét.
Pályázhat minden újpesti lakos egyénileg, illetve minden újpesti társasház. Pályázni a pontos cím és telefonszám megadásával, a kertről, illetve az erkélyről mellékelt minimum 3 darab fotó megküldésével lehet. Beküldési határidő: 2009. augusztus 13. A Bíráló Bizottság tagjai felkeresik a pályázókat. A nyerteseket értékes nyereményekkel jutalmazzuk, továbbá a legszebb kertek, illetve erkélyek fotóját az Újpesti Naplóban is közzé tesszük. Beküldési cím: Budapest Főváros IV. Kerület Újpest Önkormányzata Gazdasági Alpolgármesteri Titkárság 1042 Budapest, István út 14. Kérjük a borítékra írják rá: „Virágos utcák – Virágos otthonok”
Az egykori „40 pont” mára már csak 29 ugyan, de értelme és lényege ugyanaz maradt: szemfényvesztő módon, a jól szervezett lázas semmittevés szintjén úgy csinál a Fidesz, illetve Orbán Viktor, mintha megtalálta volna a megoldást, azt az eddigiektől eltérőt, amit a választások alkalmával ígért. Ez lenne az a bizonyos 29 pont. Érdekes, hogy az első Fidesz-kormány is pontokat tálalt, akkor 40et, és szinte nyomban ki is pipálta, mintha teljesítette volna azokat. (Döntő többségét tényleg nem teljesítette!) Most „csak” 29 pontról szól a dal, de hogy ezek mik is, azt csak a jó ég tudja: vagy gyakorlatilag ugyanazok, amik eddig is megvoltak – és akkor miért kellett kormányt váltani –, vagy azoknál valamivel ros�szabb. Szentesi Zöldi László azt írta a Magyar Hírlapban, hogy Orbán huszonkilenc pontját zajosan ünnepelték Európában. A HVG összeállított egy kis válogatást az ominózus 29 pont külföldi fogadtatásáról. Íme:
A Financial Times arról írt az intézkedések lényegének ismertetése mellett, hogy a bejelentetések nem tartalmaztak semmi meglepőt. Néhány ellentmondásos pontot mégis sikerült felfedezniük... A lap összefoglaló kérdése így hangzik: „Orbán elég sokat tett?” A Wall Street Journal többek között azt emelte ki, hogy a bejelentésekről szóló elemzői vélemények elég vegyesek. Raffaella Tenconi-t, a Wood & Co. Vezető közgazdászát idézték, aki azt mondta, hogy: „Van benne néhány jó ötlet. De nem vagyok igazán meggyőzve, hogy a bejelentett intézkedések kompatibilisek lennének a deficit céljukkal.” A múltkori, Kósa - Szijjártó okozta kommunikációs zűrzavart követő forintpánikról Tenconi a következőt mondta: „Az a sok bizalom, amit Magyarország elnyert, elillant.”
Jó kertészkedést, sok sikert: Dr. Trippon Norbert Újpest alpolgármestere
Szembesítő
ennyit a zajos ünneplésről. Az aztán már a vicc kategóriájába tartozik, hogy jobboldali körök úgy fogadják ezt a 29 pontot, mintha nem éppen ezek ellenkezőjét ígérték volna a választások alkalmával! Nézzünk néhány példát a teljesség igénye nélkül az ígéretek, kontra 29 pont világából: Van ugye rögtön az elején az a bizonyos „egyszeri, nagyarányú adócsökkentés”. Hol is van? Aztán beígértek a kórházaknak 200 milliárdot. Hát, ebben a 29 pontban egy szó sem esik erről! És a sportra szánt pénz ötszörözése? Kapott a MOB egy milliárdot az olimpiai felkészülése. Ez lenne az? De azt is érdemes megnézni, mit is rejt az a 29 pont? Két évre elhúzódó adórendezést. (Ez nyilván a kiszámíthatóság címszó alá kerül majd.) Amennyit ebből látni lehet, az csak annyi, hogy a 240.000,Ft/hó fizetések alatt adóemelést jelent, a többieknek – beleértve a milliós fizetéseket is! – pedig jelentős adócsökkentést, hiszen nekik erre ki-
Pont, pont, vesszőcske, készen van a fejecske…
A Danske Bank ügyfeleknek küldött feljegyzésében pedig ez szerepelt:
„Orbán úr terve a legjobb esetben semleges a közfinanszírozás szempontjából, de rossz esetben növelheti a költségvetési deficitet.” Manik Marian, az USB londoni elemzője... kifejtette, hogy a mostani bejelentések elegendőek a tűzoltásra, amelyre a múlt heti szerencsétlen kijelentések miatti forintpánik miatt volt szükség. Aztán így folytatta: „A kockázati prémiumok mindaddig fennmaradnak, amíg az EU-val és az IMF-fel nem sikerül normalizálni a helyzetet, amelyet a Fidesz megcsappant hitelessége, a folytatódó populista retorika kockázata és a tervek megvalósításának jelentős kockázata okoz.” Írhatnám, hogy így ünnepeljék a szerző születésnapját, és várják el tőle, hogy mindezt „zajos ünneplésnek” élje meg. De helyette csak azt írjuk:
emelkedően szükségük volt, ugyebár. Van aztán még közalkalmazotti bérstop és 15 %-os bértömeg-csökkentés – tehát vagy elbocsátások, vagy bércsökkentés –, van külön „banki adó”, amit – teljesen mindegy, mit mond Orbán és a többi –, ugyancsak mi fogunk kifizetni, mert ezt megakadályozni nem tudják. Magyarán: teszik azt, amit a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok tettek, azaz amit a költségvetési egyensúly megtartása, és a hiány csökkentése miatt tenniük kell. Ez eddig még rendben is lenne, de akkor miért beszélnek folyton másról?! Miért mondják erről, hogy ez nem az – eltekintve a szegény rétegeket sújtó adóemeléstől, mert az valóban más –, miért gondolják, hogy ettől majd beindul az élet, életre kel a „magyar puma”, és nyakunkba szakad a Kánaán? Eddig sem az volt a baja a magyar gazdaságnak és költségvetésnek, hogy a miniszterelnököt nem Orbán Viktornak hívták, és eztán sem az oldja meg a problémáinkat, hogy most már így nevezik.
Vú Bp
I. évfolyam 11. szám
4
A mégmagyarabbaknak El tudnák képzelni Kosztolányit rókaprémes mentében? (A jelmezbálokat most hagyjuk.) Babitsot vagy Adyt bocskaiban? Kazinczyt lengő gatyában, szűrdolmányban? József Attilát kurta gubában? Pedig ők nem egyszerűen „csak” magyarok voltak, hanem a magyar kultúra legnemesebb alkotói is egyben. Mégsem érezték szükségét annak, hogy magyarságukat holmi külsőségekkel deklarálják, sőt, még azt sem, hogy deklarálják egyáltalán! Az ő magyarságuk olyan természetes dolog volt számukra – egyszersmind a mi számunkra is! –, mint a levegővétel. Ők pontosan tudták, hogy a kultúra nem genetikai kategória, hogy nem „átöröklődik” – pláne nem kimutathatóan! –, hanem megtanulják, és hordják az emberek, a tanult nyelvben, a hallott dalokban, versekben, az olvasott regényekben, és a látott színdarabokban vagy filmekben. (E ponton Kazinczy kivéve a sorból, ő nem járt moziba.) Ők pontosan tudták, hogy a „nemzet” sem genetikai kategória, hanem nagyon is kulturális, egy nemzet tagjává nem születésétől válik valaki, hanem a kisdedkortól induló tanulás révén, a tanult nyelv, a megismert hagyományok, a közös történelem stb. által. Éppen ez különbözteti meg – persze többek között – az embert az állattól! Mert ha egy vemhes szamár egy lóistállóban
Jól van az úgy, hogy amikor a főisten megközelíthetetlen, de amit csinál az nem tetszik, akkor az emberek a kisisteneken verik el a port. Vélhetően valami ilyesmi történt Szlovákiában, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) kiesett a szlovák parlamentből, miközben a Bugár Béla vezette Híd-Most párt impozáns eredménnyel bejutott. Tudnivaló, hogy Bugár még 2009ben lépett ki az MKP-ból, miután – nem kevés Fideszes segítséggel és nyomásra – megpuccsolták a párton belül, leváltották annak vezetéséről, és meglehetősen nyers hangon támadták. Nem ez az első ilyen akciója Orbánnak: ha egy szomszédos államban működő magyar párt nem parírozott neki, akkor nem volt rest – akár az ottani magyarok megosztása árán is – létrehoz(at)ni egy másik magyar pártot, amelyiknek már ő diktálhatott. Így volt ez Romániában is, a Vajdaságban is, és Szlovákiában sem történt másként. Más kérdés, hogy ezek a kreált pártok rendre alul maradtak az eredeti magyar pártokkal szemben. Ez már kevésbé zavarta Orbánt, neki az volt a fontos, hogy olyan saját hivatkozási
fial le, az attól még szamarat szül. De ha egy magyar anya csecsemője egy másik ország nemzeti közösségébe születik bele, ott nő fel, azt a nyelvet, azt a „közeget” tanulja meg, és nem a magyart, akkor az bizony nem lesz magyarrá attól, hogy eredetileg magyar anya szülte. És genetikailag sem lesz nagyobb különbség közte és a másik nemzettársa között annál, mint amennyi különbség más nemzettársaik között fellelhető. Mert a nemzet kulturális kategória, és az nem genetika. Mindez csak azért jutott az eszembe, mert az új kultuszminiszterünk – pardon, a kultúrával foglalkozó államtitkár –, Szőcs Géza úr olyan interjút adott az Index internetes hírportálnak, hogy szeretné, ha felállna egy génkutató csoport annak eldöntésére, hogy vajon tényleg finnugor csoport vagyunk-e, vagy talán mégsem? Hagyjuk most azokat az egészen egyszerű – persze alapvető! – tételeket, hogy a finnugor nyelvrokonság kizárólag nyelvészeti kategória, mint ilyennek tényleg semmi köze a genetikához, és hagyjuk azt az alapvetést is, hogy mindig rosszra hajt, ha a hatalom – akár csak „megrendelőként” is – beleszól a tudomány dolgaiba. Az a kérdés, hogy mire vagy miért, ez az újra megindult fene nagy magyarkodás? Lassan az a kép rajzolódik ki, hogy vagyunk itt pár milliónyian – úgy 9-10 milliónyian – magyarok, és vannak a mégmagyarabbak. Mármost nekik, a mégmagyarabbaknak, mi nem vagyunk elég magyarok, sőt, talán már nem is vagyunk igazán – és ez még a jobbik eset, vannak, akik szerint nem vagyunk igazi – magyarok, ők az igazi magyarok;
Ne vegye komolyan! Vagy mégis…?
Szőcs Géza - oktatásért és kultúráért felelős államtitkár
kicsit leegyszerűsítve: ők a magyarok! Ha pedig ők a magyarok, akkor kik a többiek? Hát így válik az ember idegenné saját hazájában, vagy minimum „idegen nemzettestté”. És mert én például nagyon utálok idegen lenni – pláne idehaza! –, kíváncsian lesem, kiderül-e, hogy mit jelent az ő magyarságuk? Miben különbözik az enyémtől? A jelmezekben? A beszélt nyelvben? A történelem, a kultúra ismeretében? No lám. Volt idő, mikor egy Radnóti Miklós nem volt elég „magyar”, pedig nyelvben, kultúra- és történelemismeretben bátran felvehette volna a versenyt azzal a „mégmagyarabbal”, aki úgy döntött, hogy ő nem magyar. (Arról már nem is beszélve, hogy az ez idáig legszebb magyar nyelvű,
hazaszeretetről szóló verset ő írta e honban.) Mi marad hát különbségnek? A jelmez. A maszk. Mind a külsőségekben megnyilvánuló, mind a belsőleg viselt maszk, álarc. Ja, és a politika. No, az valóban méltó mezsgyéje a mégmagyarabbaknak. Igaz, az újabban felhorgadt erősödő nacionalizmusnak még ezen a pályán sincs nagy piaca, láthattuk, Szlovákiában az ezt képviselő magyar párt még a parlamentbe se jutott be, miközben a normális együttélésre törekvő, integratív – de szintén magyar! – párt, szép eredménnyel vette ezt az akadályt, és talán még kormánypárt is lehet belőle! Igaz, ez a politikai vonal alkalmas
Istenek alkonya pontjai lehessenek a szomszédos ál- jelentő párt bukott, a másik győzött. lamokban, melyek majd nem fogják Az ok nyilvánvaló: arra a nemzetkorrigálni az ő – gyakran hajmeresz- politikára, amit a Fidesz – és Orbán tő – kijelentéseit. Bugár tehát – megunva az őt ért nemtelen támadásokat – kilépett a szlovákiai magyar pártból, és alakított egy másikat. Ez mindenképp eltérő forgatókönyv: itt sikerült az eredeti párton belül a hatalomátvétel, így a másik félnek kellett új pártot alakítania. Ám az eredményt vizsgálva itt sem törBugár Béla, a HÍD-MOST párt elnőke tént másként: az „Orbán-vonalat”
Viktor – képvisel, egyszerűen nem vevő a határon túl élő magyarság többsége! Állt már Duray Miklós Fidesz-nagy gyűlésen a szónoki emelvényen meghívottként, és harsogta: „A Felvidék veletek van!”. Aztán nem győzték elnyomni a „Felvidék” hangját, hogy ez nem igaz, egyáltalán nincs velük, de legalábbis a többség nincs! Hát most számszerűsítve is látható: az MKP szerzett 109.638 szavazatot, a Híd-Most ennek a dupláját, 206.538-at. A Híd-Most bő egy évvel az alakulása után bejutott a parlamentbe, az MKP – megléte óta először – kiesett onnan. Vádként hangzott el néhány médium-
– No, fiúk, mi legyen? Telefonáljak? – Még ne, Viktor, vannak még ötleteink. – Halljam! – Esetleg megadóztathatnánk a nyugdíjakat. – Megőrültél? – Azokra gondolok, amik az átlagot meghaladják, mondjuk 10 százalékkal. – És azzal mennyit nyerünk? – Pár száz milliót. – Az kevés! Van még valakinek ötlete a bevételek növelésére? – Nincs. Telefonálj… – Na jó, essünk rajta túl. Halló, Gordon?... arra, hogy feszültté tegye a viszonyt a szomszédos államokkal és nemzetekkel, ezáltal némiképp elterelje a figyelmet a hazai bajokról, de azért mégis csak felelőtlen játék ez, hiszen az ott élő magyarok bőrére megy a politikai vircsaft, mert a hecclovag vendég elmegy, de a házigazdák ott maradnak! Orbán az MKP elnökválasztása óta semmibe vette Bugár Béla volt elnököt, neki nyilván nem volt eléggé „mégmagyarabb”, ő Csákyt favorizálta, és az általa vezetett MKP-t a Híd-Most helyett. Hát most majd keresheti a hidat. Mint Szőcs Géza az ősmagyarokat – genetikailag… Esti János főszerkesztő ban, hogy Bugár pártjára szlovákok is szavaztak. Hogy ez hogyan lehetett vád, azt nem tudom, mivel éppen ez a tény bizonyítja, hogy lehet magyar pártnak együttműködnie a nemzeti többséggel, hogy attól, hogy valaki magyar, még nem kell elzárkóznia más nemzetiségektől. Hogy valóban létezhet „híd”, létezhet párbeszéd, sőt, éppen ez a járható út! Csáky lemondott vezetői posztjáról, és nemsokára kiderül új vezetőt választanak-e, vagy – a hazai szokások tükreként – visszanyomják őt a vezetői székbe. (Én ez utóbbinak adok nagyobb esélyt, bár a kérdés valóban nyitott.) És hogy mindez miért tartalmaz fontos hazai vonatkozásokat? Hát csak azért, mert itt valóban fontos, mondhatni „sarkalatos” kérdésre kapott a kormány határozott választ: arra a külpolitikai irányra, amit a nemzetkérdésben képvisel. Egészen pontosan ennek elutasítása történt, méghozzá éppen a leginkább érintettek részéről, a kinti magyarságtól! Ideje lenne Orbánéknak elgondolkodniuk ezen. Ehelyett hogyan reagált az eseményekre, a Híd-Most – magyar viszony várható alakulására Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára: „Rajtuk áll ez, és ha ők erre készen állnak, akkor nyitottak vagyunk a párbeszédre.” Értsd: ha a tények, a valóság ellenünk szól, annál rosszabb a tényeknek.
Kommentár nélkül:
Nesze neked, „népakarat”!
Vagy mi nyerünk, vagy te vesztesz – Csáky Pál és Orbán Viktor
Az alábbi részlet egy interjúból való, melyet az Index internetes portál készített Lázár Jánossal, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetőjével: „Kérdés: A miniszteri tárcát jósló elemzések mindig Orbán Viktor bizalmi embereként mutatták be, akármit is jelentsen ez. Lázár: Ez egy bizalmi állás. Addig vagyok frakcióvezető, amíg a bizalom megvan. Azt a felvetést, hogy kié a frakció, a párté-e vagy a kormányé, életszerűtlennek tartom. Ez Orbán Viktor frakciója, ő jelölt a frakcióvezetésre, és a frakció abban érdekelt, hogy sikeres legyen a kormány.”
2010. június 24. Hányszor írtuk, hogy ugyan miféle rendszerváltásról beszél Orbán Viktor? Hogy a rendszerváltás igenis megtörtént 1990-ben, és lehet, hogy nem volt tökéletes, túl sok volt a veszteség, túl sokan váltak veszteseivé, de azért az alapvető – és a társadalmat meghatározó – viszonyok igenis megváltoztak, hogy az azután megélt világ egy másik rendszer világa. Hányszor viccelődtünk Orbán nagyotmondásán, hogy tudniillik 2010-ben forradalomnak nevezett egy közönséges választást csak azért, mert annak eredménye a Fidesz-KDNP igen jelentős többségét hozta. (Akkorát ugyan nem, mint amekkorát az 1994-es az MSZP– SZDSZ koalíció javára, de hát kicsire nem nézünk, ha Orbánnal történik valami, az természetesen „történelmi” esemény, kivéve a vereségeket.) Hányszor írtuk, hogy egy rendszerváltás, rendszerváltozás az alapvető társadalmi- és gazdasági viszonyok megváltozását jelenti, és nem a parlamenti többséget, tehát a 2010-es választások önmagukban nem jelentenek semmit egy demokráciában, csupán egy igen kényelmes, és mindenre kiterjedő kormányzati többséget a parlamentben. Mindezen írásainkban természetesen abból indultunk ki, hogy Orbán Viktor maga is demokrata, hogy távol áll tőle minden olyan anakronizmus, amely valamilyen diktatúrát
5 hozna vissza, hogy a kétharmados Aztán beindult a törvényhozási gé- demokrácia-ígéreteket, hogy ezzel a többséggel élni nem jelent feltét- pezet, és igen gyorsan hullt a porba módszerrel csökkenti Orbán a szelen visszaélést, hogy a demokrácia minden bizakodás. mélyes felelősségét, az csak hitvány alapvető vívmányai a gyakorlatban Ó, hát persze, hogy a kormány több- szemfényvesztés, mely politikai megmaradnak, stb. nyire betart szinte minden ígéretet, szüzeket, ostobákat és jóhiszemű Maga Orbán Viktor is ellenőrizhe- ami a demokráciára vonatkozott. Hi- vakokat megtéveszthet talán, de a tő, átlátható kormányzásról beszélt, szen nem a kormányzat terjesztette gondolkodó embereket már nem. olyan törvényekről, melyeket megho- elő az eddigi törvények döntő többzataluk előtt széles tárgyalássorozat ségét, hanem egyéni parlamenti kép- Nézzük csak. Orbán először stabilizálelőz majd meg az érintett társadalmi viselők, akikre természetesen nem ta – hosszabb távra – a szükséges kor– civil és szakmai – szervezemánytöbbséget: a parlament tekkel, melyek várható halétszámának csökkentése, tásait előzetesen elvégzett a külhoni magyarok álhatástanulmányok mérik lampolgársága és szavafel, s melyek kommunikázati jogának megadása. ciója érthetővé tesz minMajd bebetonozta magát Szerkesztőségünk egyetlen tagja sem miniszterelden intézkedést. és híveit a kormányzati nök, még csak nem is pártpolitikus, így hát nincs Bíztató volt az ígéret, hogy pozíciókba de úgy, hogy mit tennünk: ha tévedtünk, azt be kell ismernünk. a kormánypártok nyitotott csönd legyen, hiszen Márpedig tévedtünk, méghozzá nem is kicsit! tak a tárgyalásra, hogy egyetlen moccanásért (Írhatnám, hogy ezt bizony „elkúrtuk, nem kicsit, meghallgatják – és persze bárkit bármikor szinte nagyon!”, de hagyjuk a klasszikusokat.) figyelembe is veszik! – az azonnal ki lehet rúgni, ellenzék javaslatait, hogy lásd a kormányalkalmanem írják át a házszabályt, zottakról szóló törvény, a tehát továbbra is hetente ülésezik az vonatkoznak a kormányzat ígéretei. két hónapos indoklás nélküli felmonországgyűlés. Hiszen nem dr. Cser-Palkovics And- dási lehetőséggel. Eztán maga mellé Igen, voltak jelek, melyeket ha elhitt rás tett ígéretet, hanem a miniszter- állítja a nagytőke bizonyos részeit – az ember, akkor csak nevetett min- elnök. Csakhogy ez már túl vékony lásd adótörvények –, az alkotmányos den „rendszerváltó” nagyzoláson. álarc: tessék tudomásul venni, hogy kontrollt saját kézbe kaparintja – lásd Úgy gondolta – és talán joggal –, ebben az országgyűlésben semmi az alkotmánybírák kinevezésének törhogy ezek a kiszólások nem egye- – hangsúlyozzuk: semmi! – nem vénye –, s most sor kerül a média- és bek, mint a propaganda részei, arra történik kormányzati oldalról Or- sajtótörvényre, a szólásszabadság valók, hogy bizonyos értelemben bán Viktor tudta és beleegyezése gúzsbakötésére is. (Ez utóbbit még elfedjék a valóság szomorú képét: nélkül. Ahogy Lázár János frakcióel- finomítják, kissé elszaladt a ló – még a kormány mozgásterének szűkös nök fogalmazott: „ez Orbán Viktor magukhoz képest is –, de ne legyenek voltát, a választási ígéretek be nem frakciója.” Hogy ezzel a módszerrel illúziói senkinek ezzel kapcsolatban tarthatóságát. kerülik ki a fentebb felemlegetett sem.)
Tévedtünk!
Vú Bp
Összegezve: Orbán Viktor eddig megteremtette a gyakorlatilag ellenőrizhetetlen, és szinte leválthatatlan hatalmát, olyan hatalmat, mely korlátlan, mindenre kiterjeszthető, biztosította, hogy még az alkotmány se legyen akadálya, most az egyetlen maradék eszközt, a nyilvánosságot zárja ki a kontrolból. Ez bizony rendszerváltás a javából! Egy plurális, valóban demokratikusan működő polgári demokrácia felváltása egy diktatórikus látszatdemokráciára. Olyan áldemokráciára, ahol a többpártiság még megvan ugyan, de annak értelme, lényege, a politikai váltógazdaság, és a jelenlevő ellenzék, valamint a sajtó, a közvélemény ellenőrző szerepe, a különböző alkotmányos fékek már nem léteznek. (Egyáltalán nem lennék meglepve – sőt, már-már várom! –, ha a következő átfogó nagy lépés a bíróság és ügyészség kinevezési törvényeinek átszabásával válna e diktatórikus irány áldozatává, és lennének ezek is Orbán kegyúri játékszerei végül.) Hogy is fogalmazott az LMP vezetője, Schiffer úr a legutóbbi felszólalásában? „Ez már nem demokrácia, ez inkább »narancsuralmi« rendszer.” Tévedésünkért ezúton kérünk bocsánatot minden kedves olvasónktól, egyben az egész ország területére narancsriasztást adunk ki…
Miniszterelnöki látogatás az árvízsúlytotta területeken
Most már állítsd el ezt az esőt, mert megharagszom!
A vízenjárás még nem tökéletes...
Onnan tör be a szoci árvíz!
Hol van ilyenkor a belügyminiszterem?...
Maguk mitől ilyen szárazak?...
Mézga Aladár és a köztársasági elnök Ki legyen, és milyen legyen a Magyar Köztársaság Elnöke? Bizony nem lényegtelen a kérdés, mivel ő az, ő lenne az, aki az alkotmányosságra fog vigyázni olyan időben, mikor senki másnak nincs lehetősége rászólni – esetleg eredményesen rászólni – a kormánypárti kétharmados többségre! Arra a többségre, amelyik – ez ma már kiderült – egyre gyakrabban sétál a málnásban, és koncepcionálisan alakítja át saját képére – ne beszéljünk mellé: vezére, Orbán Viktor képére – a Magyar Köztársaságot. Akkor hát lássuk, milyen kritériumoknak is kell megfelelnie. (Nem a törvények értelmében, hanem az elvárások szintjén.) Idézzünk ezzel kapcsolatban egy mérvadó politikusi véleményt: Az első ilyen szempont, hogy a nemzeti egység megtestesítőjének kellene lennie, vagyis pártok és pártérdekek felett álló, köztiszteletben álló és megkérdőjelezhetetlen tekintélyű közéleti személyiségnek kell lennie. Fontos, hogy képes legyen integrálni különböző nézeteket, tehát ha az országban valamely fontos kérdésben vita alakul ki, akkor a magyar érdek
megfogalmazása érdekében képes legyen integráló szerepet játszani Továbbá, a saját szakterületén álljon mögötte jelentős életmű. Rendelkezzen nemzetközi tekintél�lyel, elfogadottsággal, a nemzetközi világgal való kommunikáció képességével.
ellenzéki párt volt a Fidesz-KDNP, de a köztársasági elnöki poszt ettől független, és nyilván nem változik a megítélése attól, hogy egy párt ellenzékből kormánypárttá lett. Arról is szólt Orbán Viktor, hogy az elnök megválasztásával kapcsolatban meg kellene kérdezni az embereket,
Ő még nem tudja...
A fenti felsorolás a Fidesz hivatalos honlapján olvasható, Orbán Viktor nyilatkozott így, 2005 április 19én! (http://www.fidesz.hu/index. php?Cikk=36540) Igaz, akkor még
az ország lakosságát. Hallgassuk csak Orbánt: Az elnökválasztás „olyan kérdés, amiről meg lehetne, és meg is kellene kérdezni az embereket,
függetlenül attól, hogy a köztársasági elnököt egyébként a parlamenti képviselők választják”. Annál is inkább, mert szerinte akkora „az elmúlt tizenöt év során egy olyan helyzet alakult ki Magyarországon, hogy az emberek a számukra fontos kérdések eldöntését egyre távolabb érzik maguktól”. (Lásd idézett oldal.) És hogy áll ma ez az akkori demokratikus felfogás? Az elnökválasztást június 29-30-ra tűzte ki a házelnök, a Fidesz pedig – eddig példátlan módon –egy nappal előtte fogja megnevezni saját jelöltjét. Azt a jelöltet, aki ezúttal nyilván már az első fordulóban meg fogja kapni a szükséges kétharmados támogatást. Ebből a hallgatásból egyetlen dologra következtethetünk: a Fidesz – pontosabban Orbán Viktor – számára a köztársasági elnök posztja jelenleg olyan statiszta szerep, melynek egyetlen feladata a legkevesebb akadékoskodással kiszolgálni Orbán Viktor „forradalmát”. És hogy ki lesz ez a személy? Erre a kérdésre csak Mézga Aladárral válaszolhatunk: „Egy forintért megmondom!”
Ne vegye komolyan! Vagy mégis…? Hazánk külpolitikájával kapcsolatban egyre gyakrabban jut eszembe egy régi vicc. Mikor a II. világháború során Magyarország hadat üzent az USA-nak, az amerikai külügyminiszter behívatta a magyar nagykövetet: – Hmm… Magyarország… Magyarország… Hol is van az? – Mi egy Közép-Európai királyság vagyunk. – Királyság… Aha! … És ki a királyuk? – Nincs királyunk, kormányzónk van. Vitéz Nagybányai Horthy Miklós tengernagy úr őfőméltósága. – Áh, tehát önök egy tengerparti ország… – Nem. – Hát, hogy őszinte legyek, nem egészen értem, miért akarnak hadba lépni ellenünk… Van esetleg az USA-val szemben területi követelésük? – Nincs. – Valamilyen más országgal szemben? – Igen. Szlovákiával, Romániával... – Értem. És azoknak is hadat üzentek? – Nem, ők a szövetségeseink.
Vú Bp
Vú Bp
I. évfolyam 11. szám
6
Ez is szemetelés!
Háttérben a városháza
A virággallér szép, de ami alatta van...
Az oszlop mögött a Szobor park ligete
Egy buszmegállóban...
Felhívott egy olvasónk. Ezúttal nem a lappal volt gondja – sőt, pár szóval még meg is dicsért minket –, hanem az Új Főtér ügyében telefonált. Elmondta, hogy szép az új Főtér, a megnyitó is jó volt, ám az nagyon szúrta a szemét, hogy még az avatóünnepségen is tele voltak a kandeláberek azokkal a csúf lakossági ragasztmányokkal, melyeken a civil lakosok és gátlástalan szolgáltató cégek hirdetnek, holott ez tilos, és rút. „Vajon miért nem lehetett legalább az átadó ünnepség idejére levakarni azokat a csúfságokat onnan?” – kérdezte a betelefonáló. Megbeszéltük, hogy gyakorlatilag mindenben igaza van – másnap kimentünk a helyszínre, és magunk is tapasztaltuk, hogy tényleg tele vannak azok a lámpaoszlopok –, de az önkormányzat ennek a „kásahegynek” önerőből nem tud a végére járni. Annak nincs sok értelme, hogy nekilássanak, letisztogassák – közmunkásokkal vagy a Közterület Fenntartóval –, s aztán pár nap múlva kezdjék előröl az egészet, mivel úgyis újra teleragasztják mások, vagy ugyanazok, akik eddig is. Ez a megoldás nem megoldás, ez csak vinné a pénzt, minden valós eredmény nélkül. Az ilyen területcsúfítás – hadd ne nevezzük ezt „reklámozásnak” – szabálysértés. Az ezzel szembeni eljárás tettenérést követel, és a szankciója is nevetségesen csekély. Azért nem lehet megbüntetni senkit, hogy ő vagy az ő cége szerepel a hirdetésen, mert ez még nem törvénytelen, az pedig bizonyíthatatlan, hogy az ő megrendelésére kerültek ki a fecnik az oszlopokra. (Magánszemélyekkel kapcsolatban is ez a helyzet.) Csak az engedély nélküli kiragasztás – mint cselekmény – büntethető, a hirdetés önmagában nem. Nyilvánvaló, hogy itt a jogi hátteret kellene megerősíteni ehhez a harchoz: ahogy a kötelező felelősség elvét bevezették a gépkocsihasználókkal kapcsolatban – mindegy ki használta a gépjárművet, a tényleges tulajdonos (is) felelős –, talán ugyanígy be kellene vezetni ezt az elvet és gyakorlatot ezekre a „vadhirdetésekre” is. Így aztán nem lenne kibúvó, a hirdetményen jól látható lenne a cég, vagy magánszemély, akivel ki lehetne fizettetni a takarítás költségét, plusz még bírságolni is lehetne! De azért az oszlopokat addig sem ártana időnként letisztítani… Mivel sem feljelentgetni, sem reklámozni nem akartunk senkit, a helyzet illusztrálására készült fotókat szándékosan rontottuk le, nehogy bárki olvasható legyen rajtuk. Úgy véljük, hogy a képek – melyeket június 14-én, két nappal az Új Főtér átadási ünnepsége után készítettünk –, így is elég beszédesek. Valóban csúfak, és ez még akkor is igaz, ha sokunknak már fel sem tűnik ez a fajta köztéri szemetelés.
2010. június 24.
7
Vú Bp
Akcióterv, némi konkrétummal — II. Sajnos az előző számunkba nem fért bele a kormány, illetve Orbán Viktor 29 pontja ismertetésének folytatása, most pótoljuk az elmaradt részeket. Az első hét pont a gazdasággal foglalkozott – ezek ismertetésén már túl vagyunk –, lássuk hát a többit. Annak érdekében, hogy új munkahelyek jöjjenek létre, Orbán Viktor szerint meg kell kezdeni a bürokrácia csökkentését. Ebben a témában a kormány további hét intézkedést javasol. A beruházások során ma 51 engedélyt kell kérni, ennek harmadát a kormány eltörli. Rendben van, de az továbbra is kérdés, hogy melyik az a harmad? Általában nem derült ki, hogy az itt szereplő számok valóban konkrét dolgok számai, vagy csak amolyan hasszámok? 51-ben a három pontosan tizenhétszer van meg. Nem lett volna korrektebb, ha felsorolja az eltörlendő 17-et? Viszont, ha még nem tudja, hogy melyik lesz az a 17, akkor az a kérdés, hogy hogy jött ki éppen ez a szám? Az egyszerűsített foglalkoztatás feltételeit hatályon kívül helyezik, és egy kedvezőbbet alakítanak ki. Amit erről eddig tudunk az az, hogy eztán – állítólag – elég lesz egy telefonos bejelentés. Ha ez igaz, akkor ez jó hír, végre! Jogos a piros pont! Ingatlan bérbeadás esetén a bérbeadónak nem kell vállalkozóvá válni. Ez is jó hír, bár meglehetősen alacsony érdekeltségi kört érint. Hogy aztán ennek nyilvántartási és adóügyi formája és tartalma mi lesz, azt még nem tudjuk. Adjuk vissza az embereknek a szabad gyümölcspárlat-készítési jogot. A bejelentés magában nagyon szép – óriási derültséget okozott a parlamentben –, de hogy mit is jelent valójában, azt még nem tudjuk. Szabad pálinkafőzést? Aligha. Az otthoni pancsolás korlátlan jogát? Reméljük, nem. De akkor mit? (Bővebben lásd külön keretes cikkünket.) Az adományozás áfamentessé tétele. Ez is tetszetős bejelentés, de hogyan fogják elkerülni, hogy ez ne az adómegkerülés egyik lehetőségévé váljon?! A kistermelők élelmiszer-termelési, feldolgozási és értékesítési feltételeit könnyítsük. Na jó, de hogyan? Olyan kormány még nem volt, amelyik nehezíteni akarta volna. Ebből a bejelentésből csak a lényeg maradt ki. (Ahogy sok társából.) A Széchenyi-kártya programot 50 millió forintra bővítsék, és pályázati önerő részére is lehessen használni. Ha ez EU-kompatibilis, akkor jó, ide is jár a piros pont!
Az EU-s források radikális átrendezése a kkv-k javára. A cél önmagában mindenképpen üdvözlendő, várjuk, hogy mi áll mögötte. Fizessenek a pénzintézetek! A kölcsönös felelősségvállalás jegyében Orbán Viktor hangsúlyozta: amikor a bankok bajba kerültek másfél évvel ezelőtt, az állam azonnal megsegítette őket az emberek pénzéből. Kivéve Magyarországot, mert nálunk ilyesmi nem volt! Ezt azért ne tessék kihagyni ebből a populista szónoklatból! (Tudomásunk szerint egyetlen bank kapott némi támogatást – ez itt nem a reklám helye –, de már az is visszafizette!) Most itt az ideje, hogy a bankok a
A miniszterelnök azt javasolja, hogy a pártokra jutó költségvetési támogatás mértékét még ebben az évben csökkentsék 15 százalékkal. Ez viszont megdöbbentően álságos bejelentés! Hányszor leírtuk már – igen sok elemzővel együtt –, hogy a pártfinanszírozás kérdése mennyire megoldatlan, mennyire hamis, alacsony, és éppen emiatt melegágya azoknak a korrupcióknak, melyek során így juthatnak pénzhez a pártok. Ehhez képest ez a csökkentés nem jelent egyebet, mint a kisebb pártok anyagi ellehetetlenítését, és a Fideszféle egypártrendszerhez vezető út első lépését. Mert az is egypártrendszer ám, ha jogilag lehetnének más pártok, ám gyakorlatilag nem, mert nincs pénz országos infrastruktúrára!
A két hónapon túli végkielégítések és egyéb, béren felüli juttatások – mint szabadságmegváltás, titoktartási pénz – a költségvetési szférában adózzanak 98 százalékkal. Ez így nagyon igazságtalan összemosás. Mert a különböző „lelépési pénzek” durva megadóztatása még rendben lenne, de például a szabadságmegváltásé már nem! Nivellálni kellett volna, nem kell kiönteni a vízzel a gyereket is. Annak érdekében, hogy a devizahitelek terjedését megakadályozzák, javasolják, hogy a jövőben jelzálogbejegyzés csak forintalapú hitel esetén legyen lehetséges. Ezzel szeretnék elérni, hogy megálljon a bedőlő lakáshitelek számának növekedése. De hogy ennek mi lesz a következménye a hitelkamatok, és a forintárfolyamra nézve, azt senki nem tudja kiszámítani. Nem ártott volna előbb átgondolni, és aztán beszélni. A de-
vizahitel törlesztő részlete ma még mindig olcsóbb, mint a forint hitelé! Bevezetik a másodlagos élelmiszervizsgálatot, hogy ne áramolhasson akadálytalanul Európa élelmiszerhulladéka Magyarországra. És a magyar élelmiszer-hulladékot hol szűrik ki? Talán nézzen be egyszer a miniszterelnök úr egy „hazai áruk boltjába”, és nézze meg a minőséget, meg az árakat! Hihetetlenül széles skálával fog találkozni! A kormányfő felkéri a Fellegi Tamás vezette minisztériumot, hogy a közüzemi díjak emelésére rendeljen el moratóriumot és kezdjen tárgyalásokat az új árak megállapítására. Egyben azt is mondja meg, hogy honnan fogunk olcsóbb áron gázt és olajat kapni! Különben csak halogatják az áremelést, aztán majd egyszerre szakad a nyakunkba az egész. Elrendelik a kilakoltatási moratóriumot december 31-ig, és kezdeményezik a bajba jutottak lakáshitelének rendezésére irányuló tárgyalásokat. Ez jó, de csak ha nem hull vissza a bankok adósságkockázatának emelkedésére! Mert ebben az esetben egyre nehezebb és drágább lesz hitelhez jutni, ami szintén nem jó.
Remélem, házi...
gondok megoldásából is kivegyék a részüket, tekintve, hogy busás nyereségre tettek szert. Ennek érdekében három évre megadóztatja a kormány a bankokat, biztosítókat, és pénzügyi cégeket, 13 milliárdról 200 milliárdra emeli a költségvetésbe fizetendő összeget. A kormány tárgyalásokat kezd a bankok képviselőivel, hogy a „bankadót”, milyen adóalapra vetítsék ki, milyen arányú legyen a megosztása a bankok, biztosítók, lízingcégek között. Folynak a tárgyalások. De hogy ezeknek mi lesz a vége, az bizony elég bizonytalan. Nem tudjuk, hogy miként lesz elkerülhető, hogy a bankok – már ha egyáltalán bekövetkezik ez az adó – ne hárítsák át ránk ezt a többletterhet, hogy ne vonuljanak ki az országból, ami pénzügyi katasztrófát okozhat. Az Unióban ez ügyben történt felvetések még annál is képlékenyebbek, mint amit Orbán bejelentése tartalmaz. Ráadásul annak a lényege nem az, hogy a különböző nemzeti költségvetésekbe fizessenek be a bankok, hanem az, hogy hozzanak létre egy saját alapot, ami segíthet nekik, ha ismét valami baj történne. Ez azért nem ugyanaz! Megszorítások a közszférában A költségvetési szférában havi bruttó kétmilliós fizetési plafont vezet be a kormány, az MNB-nél is. Erről csak annyit, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökének ugyanannyi legyen a bérplafonja, mint mondjuk a Polgárőrség Országos Főparancsnokának, az egyszerűen nevetséges. Ez a populizmus nem is kíván több kommentárt.
Az állami vagyonkezelés területén elrendelik a bértömeg 15 százalékos csökkentését, amivel 48,2 milliárd forint takarítható meg. Az igazgatóságok számát százról tízre csökkentik. 319-ről 60 főre csökkentik az igazgatósági helyeket. A felügyelő-bizottságoknál a törvényi előírások minimuma, 630-ból 450 marad. Orbán Viktor közölte, teljes telefon-, bútor-, gépkocsivásárlási és -csere stopot rendelnek el a közszférában.
Ennyi!
Főzőcske, de okosan! El kell oszlatnunk egy tévhitet: a pálinkafőzés Magyarországon több mint kilencven éve nem főúri jog. Bárki főzhet vagy főzethet, ha betartja a hatályos szabályokat, és megfizeti az adókat, közterheket – mondta a Hírszerzőnek Piros László, a Magyar Pálinka Lovagrend Egyesület nagymestere, akit azért hívtak fel, hogy értelmezze Orbán Viktor kijelentését arról, hogy „visszaadjuk az embereknek a szabad gyümölcspárlat-készítési jogot”. A miniszterelnök szerint ezzel egy „kilencvenéves küzdelem ért véget, ahol a felkelők teljes győzelmet arattak” – erre utalt Piros László. Egyebekben viszont a pálinkatermelők sem okosabbak: a kormány ugyanis megkérdezésük nélkül döntött. Nem konzultáltak a törvény szerint pálinkaügyekben illetékes Pálinka Nemzeti Tanáccsal sem. Saját gyümölcsből, saját lepárló berendezéssel ma is bárki előállíthat pálinkát, ha nem hozza forgalomba, maximum 85 liternyi, 50 fokos nedűt. A másik esetben
Egy híján harminc...
Ne keverjük össze a kettőt! A beszerzési stop helyes, ám a bértömeg csökkentése egyszerűen csak megszorítás, akár hogy is nevezi Orbán! Illetve – ez szabadon választott – vagy kevesebb bérért dolgoznak, vagy egy jelentős részüknek felmondanak. Lehet választani!
– szintén saját gyümölcsből – bérlepároltatás útján. Mindkét esetben azonban jövedéki biztosítékot kell fizetni, ami igen tetemes költség, akár a 1,5 millió forintot is elérheti. Ráadásul ezt a lepárlást végzőnek kell beszednie a gyümölcstermelőtől, vagy főzetni szándékozótól.
Ilyenben kell pálinkát főzni! Kinek van ilyen berendezése otthon?
Mivel a pálinka már az egész unióban eredetvédett, ezért a lepárlás előtt igazolni kell a gyümölcs szár-
mazását. Ha valaki mástól vásárolt gyümölcsből, mással pároltat, (elvileg) a teljes jövedéki adót meg kell fizetnie. Kereskedelmi forgalmazás esetén literenként ma 1350 forint a jövedéki adó, amit a pálinkatermelők már csak azért is túlzottnak tartanak, mert – bár hungarikumról van szó – ez magasabb, mint a gabonaszeszből előállított italokat terhelő közteher. Az adóra jön még a lepárlás, a gyümölcsalapanyag költsége, és persze 25 százalék áfa is, ami összességében elég drágává teszi a legálisan előállított és forgalomba hozott pálinkát. A terhek csökkentésének természetesen mindenki örülne, erről azonban senki nem beszélt egyelőre. Ma mintegy 100 vállalkozó állít elő és forgalmaz pálinkát saját maga által megtermelt gyümölcsből, évi mintegy 3,2 millió litert. A bérfőzetők száma 500 körül van, ők további 13 millió litert termelnek, ugyanakkor az utóbbi mennyiség mintegy negyede már feketén kerül forgalomba. Arról becslések sincsenek, hányan főzhetnek mindenféle ellenőrzés nélkül „csak úgy, otthon, kuktában”.
Vú Bp
I. évfolyam 11. szám
8
Domokos László ÁSZ elnök, Warvasovszky a helyettese Az „ÁSZ” a hazai politikai köznyelvben nem egy kártyalap, hanem az Állami Számvevőszék rövidítése. Kár, mert Domokos egy igazi ász, és ha hozzávesszük, hogy a helyettesének jelölt Warvasovszky Tihamér – Székesfehérvár polgármestere – egy jolly joker, akkor már valóban bíztató leosztásról lehet beszélni. Persze, csak ha kirakós lórumot játszunk és nem köztársaságot! Mert ez utóbbiban a fenti lapok ütésre talán jók lesznek – értsd: teszik, amit mondanak nekik –, de valóban komoly, ellenőrző szerepre aligha! Mert az ÁSZ feladata (lenne) a kormányzati ellenőrzés gazdasági téren, valamint minden olyan szervvé, közigazgatási területé, amely közpénzekből gazdálkodik. Az Molnár Albert ÁSZ például nyolcszor vizsgálvolt pénzügyi ta Székesfehérvár dolgait 2004 államtitkár és 2008 közötti időszakban, és jelentős számú tételben marasztalta el a város vezetését, élén Warvasovszky Tihamér polgármesterrel, aki éppen most készül majd az ÁSZ elnökhelyettesi székébe, mint mondja: „12 év szakmai munkájának megbecsüléseként”! (Istenemre mondom, ha így folytatja a Fidesz, tönkre megy a Mikroszkóp Színpad, hiszen miért járnának az emberek pénzért kabaréba, ha megkaphatják ingyen is?!) De a leendő elnök úr is megér egy fél felvonást e közéleti kabaréban! Domokos úr ugyanis – bár valamikor közgázt végzett –, sosem dolgozott gazdasági vonalon, vegytiszta „pártkatona”. Már ez is problémás lenne egy demokráciára kényes kormányEkkor még az MSZP volt a győztes párt zat számára, de Domokos úr érdekes
Új fiúk, avagy megindult a harc a
feladatot kapott, neki kellene kivizsgálnia a különböző gazdasági trükközéseket, visszaéléseket. Neki, akinek ugyan három ingatlanja van – kettő Budapesten, egy pedig 40 km-re választókörzetétől –, ám mégis folyamatosan vette fel három parlamenti ciklus alatt az adómentes lakhatási támo-
közéleti tisztaságért, meg az „oligarchák” ellen
Domokos László Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár polgármestere
Papcsák Ferenc
Elszámoltatási kormánybiztos: Már az elnevezés is szép; „elszámoltatási kormánybiztos”. Két fontos feladata van: megnevezni a felelősöket az elmúlt nyolc év kormányzati visszaéléseivel kapcsolatban, és jogi lépéseket tenni a felelősségre vonás érdekében. Akinek ilyen feladatot adnak, annak fejeket kell prezentálnia, különben hamar rásüthetik, hogy rosszul végezte a munkáját. Márpedig a „zemberek pénze” nem ám holmi csáki szalmája, nem lehet csak úgy szórni, meg lopkodni, legalábbis a másik oldalon nem! Ugye, így van? Csak azt nem tudjuk, hogy akkor mit is keres Papcsák úr egy ilyen feladat végrehajtásának élén? Papcsák urat ugyanis perbe fogták magánokirat hamisítás vádjával, mivel: „Az Informatikai Kormánybiztosság (IKB) felé benyújtott, teljesítést igazoló jegyzőkönyvekben, a rendeletek előkészítésében részt vett szakér-
tők tevékenysége helyett, Sík Zoltán rendelkezésének megfelelően, valótlanul olyan ügyvédek és ügyvédjelöltek munkavégzését is feltüntette, akik munkát nem végeztek, illetve a valóságnak meg nem felelő óramen�nyiséget jelölt meg.” Az ügy még 2001 augusztusára nyúlik vissza, mikor Papcsák Ferenc ügyvédi irodája a hírközlési törvény előkészítésében vett részt, és a műszaki tárgyú végrehajtási rendeletek megalkotására 2001 augusztusában kötött 250 millió forintos keretszerződést az IKB-vel. (Azt nem tudjuk, hogy ezt a nagy értékű szerződést vajon megelőzte-e bármilyen közbeszerzési eljárás?) Papcsákot végül felmentették, de ügyvédtársát, Ormos Zoltánt, és a velük szerződést kötő Sík Zoltán informatikai kormánybiztost elítélték, így a fedhetetlensége minimum kérdőjeles.
gatást. A Blikk számításai szerint összesen kb. 15 milliót! Nyilván úgy értelmezte a törvényt, hogy ennyi ingatlant fenntartani rengeteg pénzbe kerül, jogos hát a támogatás. Mint a hivatko-
Szóval olyan ember fog kutakodni a közpénzek magánzsebbe való útja után, aki ügyvédi irodáján keresztül 2001 augusztusa és 2002 májusa között, tehát kevesebb, mint egy év alatt 200 000 000 Ft-ot vett fel a mos-
tani főnökének akkori kormányától, és ehhez a kifizetéshez egy bűnügy is kapcsolódik, méghozzá olyan, amiben egy ideig vádlott is volt. Az egészből legalább annyi biztosan kiderül, ugyan miért csak az elmúlt nyolc év ügyeivel kell majd foglalkoznia Papcsáknak, és miért nem nyúlhat mélyebbre az idők kútjában? De Papcsák úr fedhetetlen múltjában – mert egy ilyen feladatra csak fedhetetlen személyt állítanak, igaz?! – akad más homályos folt is! Emlékeztetőül: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Fellebbviteli Büntetőtanácsa jogerősen egy év két hónapra felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Baktalórántháza volt alpolgármesterét a választási csalás miatt. A volt alpolgármester ellen az volt a vád, hogy a 2002-es országgyűlési választások előtt a roma választóknak 2000 forintot ígértek minden egyes
Néhány kérdés egy internetes fórumról Papcsák úr felé. (A kérdésekre nem érkezett érdemi válasz…)
– Mennyi közpénzt kapott pontosan a Veszprém Megyei Fűtés-, és Melegvíz Szolgáltató Zrt jogi képviseletéért?
Ne etess!
– Mivel magyarázza, hogy a Regionális Fejlesztési Vállalat nevű magáncég, amelynek hol felügyelő bizottsági tagjaként, hol jogi képviselőjeként tevékenykedett, közös társaságokat hozhatott létre fideszes önkormányzatokkal fűtés-korszerűsítési és energetikai feladatokra, amelyek ezt követően többmilliárd forint értékben köthettek szerződéseket a helyhatóságokkal?
2010.06.07 11:49:53 © (13)
– Az állami szervnek 2002-ben kiszámlázott 55 ezer forintos (mai áron 80 ezer forintos) ügyvédi óradíjat nem tartja-e mértéktelenül túlzónak? – Hogyan lett 2006 óta országgyűlési képviselőként egyszerre több egymástól független jobboldali helyi vagy megyei önkormányzat vállalkozás-fejlesztési alapítványának kuratóriumi elnöke vagy tagja, és miként használta így szerzett befolyását a közpénzek elköltésére? – Arányosnak tarja-e például az ügyvédi irodája által 2009-ben néhány hónapi munkával a Pápai Termálvíz-hasznosító Zrt. jogi és egyéb vizsgálatáért felvett 12,5 millió forintot? – Összeférhetőnek tartja-e, hogy a Főkert Zrt. Fidesz által delegált felügyelő bizottsági tagjaként úgy juthatott hozzá bizalmas információkhoz, hogy a egyszersmind társaság piaci konkurenciájának számító cég (Lián Kft.) jogi képviselője is volt?
zott cikkben nyilatkozta: „Van költségem bőven, higgye el!” Az eljárás persze törvényes, de etikailag erősen megkérdőjelezhető. Ugyanő – a Magyar narancs régebbi cikke szerint – Békés megyében „a mindenkori tiszteletdíján és költségtérítésén felül negyedévente bruttó 4,5 millió forint prémiumot vehetett föl közgyűlési elnökként azon okból, hogy biztosítja az általa vezetett önkormányzat likviditását. Csak ez a prémium a négy év alatt bruttó 72 millió forint többletjövedelmet biztosított neki. Ehhez jött a megyegyűlési elnöki fizetése (108 millió 288 ezer forint/négy év). Domokos 1998-tól országgyűlési képviselő is (mandátumát 2002-ben és 2006-ban is megvédte), és a Fidesz-kormány vezette ciklusban nem csupán frakcióvezető-helyettes volt, hanem összesen tíz bizottság és albizottság munkájában is részt vett – pluszpénzért.” Az ügyben a Fidesz frakciója 16án délután kiadott egy közleményt, amelyben azt írták, Domokos állandó lakóhelye nem az egyéni választókörzetében, a szarvasi székhelyű, Békés megye ötös számú választókerületben található, ezért a képviselőt megilleti az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvény szerinti lakhatási támogatás. Ennyi, függöny!
– Egyetért-e azzal a szakértői véleménnyel, hogy az RFV Józsefváros Kft, amelynek felügyelő bizottsági tagja, előnytelen szerződést kötött a józsefvárosi önkormányzattal, mivel a szükségesnél 1,5 milliárd forinttal többet, összesen 2,7 milliárdot fizetnek ki a cégnek 39 kerületi közintézmény fűtés-korszerűsítésével kapcsolatos szolgáltatásra? – Életszerűnek tartja-e, hogy miközben Baktalórántháza volt alpolgármesterét jogerősen elítélték Papcsák Ferenc érdekében elkövetett választási csalás miatt, ő maga nem tudott a botrányos szavazatvásárlásról? – Végezetül: az elmúlt négy évben ő és ügyvédi irodája összesen hány millió forintot vett fel fideszes vezetésű önkormányzatoktól?
Papcsák Ferencre leadott szavazatért. Bizonyítást nyert a pénz átadásának ténye is. A Bíróság jogerős ítéletében kimondja: választási csalást követtek el Papcsák Ferenc Fideszes képviselő érdekében. A pénzen vett, bűncselekmény révén szerzett szavazatok is bent vannak abban a 17 000 voksban, amelynek köszönhetően Papcsák Ferenc a Magyar Köztársaság országgyűlési képviselője lett. Papcsák Ferenc azzal a szánalmas kifogással áll elő, hogy ő nem érintettje az ügynek, az ő pártjának nincsen semmi köze a pénzért vett szavazatokhoz. A magunk részéről készséggel elhisszük, hogy az elítélt alpolgármester egyéni akciója volt az egész, maga az érintett – és az ügy haszonélvezője –, Papcsák úr semmit sem tudott az egészről, nekünk viszont tollas a hátunk…
Vú Bp
Városi Újság ISSN 2061-604X Levélcím: Városi Újság, 1725 Budapest, Pf. 65 e-mail:
[email protected] www.vujsag.com Kiadja: EX2 Kft. Telefon: (06-1) 2857-994 Főszerkesztő: Esti János Hirdetésfelvétel: a szerkesztőségben 1725 Budapest, Pf. 65 Nyomda: Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft.