A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat, Bányászat, 70. kötet, (2006) p. 5-10
EZ ÉVBEN LENNE 70 ÉVES DR. h.c. DR. DEBRECZENI ELEMÉR OKLEVELES BÁNYAGÉPÉSZMÉRNÖK
Dr. Ladányi Gábor tanszékvezető egyetemi docens Miskolci Egyetem Geotechnikai Berendezések Tanszék
Ezen alkalommal álljunk meg egy rövid, visszaemlékezésnyi időre, és idézzük fel Debreczeni professzor alakját. Nem csak fizikai lényét, de szellemiségét és egyéniségét is. Vegyük számba mit tett, hogyan dolgozott mint ízig-vérig mérnök ember, mint a katedrán álló oktató, mint kutató és mint munkahelyi vezető. Mit hagyott ránk örökül mint előttünk tevékenykedő kollégánk. Ki is volt Ő itt közöttünk, és hogyan kötődött egyetemünkhöz. 1936. július 31-én született Debrecenben. Iskolai tanulmányait is Debrecenben kezdte, ahol 1954-ben vegyész technikusi oklevelet szerzett. Majd felsőfokú tanulmányait Miskolcon és Sopronban folytatta. A Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki Karának Bányagépészeti szakán 1959-ben jeles eredménnyel szerezett oklevelet. Tanulmányai befejezését követően, 41 éven át a Miskolci Egyetemen oktatója elhunytáig, amikor is tanszékvezető, egyben intézetigazgató egyetemi tanár. Pályafutását a Bányagéptani tanszéken kezdte Dr. Boldizsár Tibor professzor mellett. Munkássága alatt a bányagépészet szinte minden területével eredményesen foglalkozott. Már ekkortájt körvonalazódott, hogy fo kutatási területe: a műszaki hőtan és a műszaki áramlástan bányászati alkalmazása lesz.
5
Ladányi G.
Levelező aspirantúrája kutatási eredményeit "A szén öngyulladási folyamatának vizsgálata" című kandidátusi értekezésében foglalja össze, melyet aztán síkeres védés követ. így 1971-ben már a műszaki tudományok kandidátusa, mely alapján 1972 áprilisában műszaki doktorrá avatták egyetemünkön. Ezt követően közel tíz évig egyetemi docensként dolgozott az Asványelőkészítési tanszéken. Eletének ebben a szakaszában a Bányamérnöki kar vezetésében is részt vállal. 1977 és 1983 között két perióduson keresztül a kar dékán helyettese. Ebben az időszakban végzi és vezeti azokat a laboratóriumi és ipari méréseket, amelyek segítségével a hidraulikus szállítás ipari alkalmazásának lehetőségeit kutatja.
Egyik kezdeményezője az 1979-ben indított nemzetközi hidromechanizációs kollokvium sorozatnak, tagja a kollokviumok szervezésére alakult nemzetközi tudományos bizottságnak. Eredményként új típusú hidraulikus szállítóberendezés, víznívó alóli hidraulikus kavics-homok termelő berendezés, valamint bányabeli zsompok tisztítására alkalmas hidromechanizációs eljárás került kifejlesztésre, munkája által. Ezek a kutatások illetve eredményei képezik alapját "A hidraulikus szállítás és hidromechanizáció vizsgálata és bányászati alkalmazása" c. akadémiai doktori értekezésének, melyet Dr. Tarján Iván professzorral, kutató és szerzőtársával állított össze. A Tudományos Minősítő Bizottság a sikeres védést követően 1989-ben a műszaki tudomány doktorává nyilvánította. 1984-ben visszakerül a Bányagéptani tanszékre, amelynek 1985-től vezetője. 1995-ben alakult meg a két tanszéket integráló Eljárástechnikai és Geotechnikai Berendezések Intézet, melynek igazgatói feladatait is Ő látja el, egészen haláláig.
6
Ez évben lenne 70 éves Dr. h. c. Dr. Debreczeni Elemér okleveles
bányagépészmérnök
A már említett súlyponti témák mellet többek között foglalkozott: a függőleges aknaszállítás biztonságát növelő mérési módszerek kifejlesztésével, bányabeli vízmentesítő telepek fejlesztésével, sűrített levegős hálózatok ellenőrző mérési és gazdaságos méretezési módszereinek kidolgozásával, a bányalevegő felmelegedésének számításához szükséges hőtani jellemzők meghatározásával, munkahelyi léghűtőgép kifejlesztésével, pneumatikus szállítással kombinált jövesztőfej tervezésével, bányagépek és gépláncok megbízhatóságának vizsgálatával, vágatbiztosítások teherbíró képességének meghatározásával, szénbányászati frontfejtések pajzsbiztosításának bányabeli vizsgálatával és fejlesztésével. Számos kutatási alaptól (OTKA, FEFA) nyert el pályázatok útján támogatást a tanszék géplaboratóriumának korszerűsítéséhez, mérési eredmények feldolgozására és a tervezési feladatok ellátására egyaránt alkalmas számítógépes laboratórium létre hozására. Mindig fontosnak tekintette a tanszéki kutatómunka és az oktatási területek összhangba hozását. Ennek megfelelően a Bányagéptani tanszék laboratóriumában három súlyponti tématerületen folytak támogatott kutatások: kőzetek fizikai módszerekkel történő jövesztésének kutatása - új típusú jövesztő berendezések kifejlesztése; szállítóberendezések fejlesztése és biztonságának növelése; bányagépek és gépláncok diagnosztikai mérései és megbízhatóságának elemzése. Kutatási eredményeiről több mint 120 - részben társszerzőkkel készített szakcikkben számolt be. Ezek közül 58 idegen nyelven jelent meg. 14 szabadalom és 8 know-how tulajdonosa ill. társszerzője. A kutatások témaköréhez kapcsolódó számos intézeti jelentés munkáiban, jelentős részben mint a kutatás irányítója vett részt. Hosszú pályafutása alatt tulajdonképpen a bányagéptan valamennyi témakörének oktatásában részt vett. Fiatal tanársegédként új tantárgyként állította össze a Géplaboratóriumi mérések tananyagát és vezette a mérési gyakorlatokat. 7
Ladányi G.
Majd a tárgyak fokozatosan egészültek ki a Bányagéptani tanszék által gondozott olyan témakörökkel, mint a Bányászati szállítóberendezések, Bányászati termelőgépek. Szakmai irányultsága korán a bányászati áramlástan és a műszaki hőtan felé fordította. Ennek keretében aztán kiemelten és folyamatosan oktatta a Hidraulikus és pneumatikus szállítás, a Műszaki hőtan, és a Szivattyúk, szellőztetők, kompresszorok témakörét. Ezen utóbbi tárgy elsajátítását megkönnyítendő 1985-ben egyetemi jegyzetet állított össze. Később Ő gondozta a Géptan, a Hidraulikus energiaátvitel és az Eljárástecnikai gépek tárgyakat is. A rendszerváltás után az egyetem, benne a Bányamérnöki kar új kihívások elé néz. A kilencvenes évek második felében elnökletével tevékenykedett a Bányamérnöki Kar Oktatási Bizottsága, melynek feladata volt többek között az oktatás fejlesztésére vonatkozó javaslatok kidolgozása. Ebben az időszakban vezetésével több új szak ill, szakirány beindítását készítette elő a bizottság. Foglalkozott a nyugat európai gyakorlathoz hasonló tantervek kialakításával, átfogó szaktantárgyak bevezetésével és a kredit rendszer bevezetésének előkészítésével. Az oktatásban eltöltött számos év közben bányászati, bányagépészeti, eljárástechnikai és fluiduum bányászati szakos hallgatók kerültek ki a keze alól. Gondot fordított a fiatal tehetséges mérnökök szakmai továbbképzésére. Vezetésével, irányításával több fiatal kolléga szerzett tudományos fokozatot. A több mint 40 éves szakmai tevékenysége során számos egyetemi doktori, kandidátusi valamint akadémiai, értekezésnek, szakkönyvnek, szakcikknek volt megbecsült bírálója. A hazai tudományos és szakmai közélet aktív részvevője. Tagja a Tudományos Akadémia Bányászati Tudományos Bizottságának és a Miskolci Akadémiai Bizottság Bányászati szakbizottságának, melynek halála évében elnökévé választották. A korábbi években a szakbizottsághoz tartozó egy-egy munkabizottság elnöke. Szoros szakmai kapcsolatot tartott a berlini, freibergi, kassai, krakkói, magdeburgi, petrozsenyi és ostravai társintézményekkel. A Magdeburgban kétévenként szervezett mérnöktovábbképző tanfolyamok rendszeresen meghívott előadója volt.
8
Ez évben lenne 70 éves Dr. h.c. Dr. Debreczeni Elemér okleveles
bányagépészmérnök
A kilencvenes évek végén különösen szoros szakmai kapcsolatot alakított ki a Petrozsényi egyetemmel, ahol mint vendégprofesszor több alkalommal tartott előadásokat. Az együttműködés során végzett oktatási és tudományos tevékenysége elismeréseként a Petrozsényi Egyetem 1998-ban tiszteletbeli doktorává avatta. 64. életévében elhunyt professzorunk természetesen jó néhány a szakmai és oktatói munkát elismerő kitüntetés és díj birtokosa volt. A Bányászat Kiváló Dolgozója 1974 Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója 1977 A Bányász Szolgálati Érdemérem bronz, ezüst és gyémánt fokozata 1983, 1986, 1995 A Petrozsényi Egyetem Senátusának tiszteletbeli tagja 1992 Signum Aureum Universitatis 1993 (A Miskolci Egyetem által alapított aranyérem) Pech Antal emlékérem 1995 Mikoviny Sámuel emlékérem (OMBKE kit.) 1997 Hell-Bláthy díj (Szakmai kitüntetés) 1998 A Petrozsényi Egyetem díszdoktora 1998 A kronológiát felborítva utolsó a sorban a Kiváló nevelő (hallgatóktól kapott) kitüntetés (1978), melyre különösen büszke volt! Tanítványait mindig a megismert anyag alkotó módon való felhasználására ösztönözte. A tárgyi ismeretek átadásán túl kiemelten fontosnak tartotta a hallgatók önálló gondolkodásra való nevelését. Ezt segítette, hogy hallgatói előtt sosem az elérhetetlen magasságban levő professzorként jelent meg, hanem a széles látókörű és nagy tudású egyetemi oktatóként. Mindig talált időpontot a konzultációt kérő, érdeklődő hallgatók számára. Előadásait magas fokú szakmai felkészültség, világos, fegyelmezett okfejtés jellemezte. Folyamatosan törekedett a tananyag korszerűsítésére, a legújabb ismeretek beépítésére, a korszerű természettudományos és gazdasági szemlélet kialakítására.
9
Ladányi G.
Természetkedvelő ember volt. Szabadidejében a hegyek között érezte jól magát. Kikapcsolódásként túrázott, gyakran kirándult. Ha tehette, unokáit is magával vitte kirándulásaira, hiszen szívesen töltötte idejét unokái társaságában, akiket igyekezett a természet szeretete felé fordítani. A felsőoktatási intézmények, köztük a Miskolci Egyetem is egyre élesedő viszonyok között tevékenykedik. Sokszor érzem egykori tanárom hiányát. Szükség lenne éleslátására, tapasztalatára. Ezekre alapozva kérhetném tanácsát, segítségét. De az emlékek ebben nem tudnak segíteni. Pedig a tőle megörökölt szobában dolgozva, a körülöttem levő tárgyak különösen gyakran emlékeztetnek egykori tanáromra.
Miskolc-Egyetemváros, 2006. szeptember 11.
Dr. Ladányi Gábor a Geotechnikai Berendezések Tanszék vezetője
10
