EXTRASZENZORIÁLIS PERCEPCIÓ Tudomány? Parapszichológia? Hit? Ezotéria? Parasztvakítás? – Vajon melyik ágazat stúdiuma az érzékszerveken túli érzéskelés, angolul: Extra-Sensory Percepiton? Milyen jelenségek tartoznak bele ebbe a fogalomkörbe? Minden ember képes ESP-re? Hogyan képzeljük el a működését? Miért nem hallottunk róla eddig eleget? Mennyiben fejleszthetők az ESP-képességeink? Paulinyi Tamás rendszeresen felhívja a figyelmet a tudományos parapszichológia és az általában használt parapszichológia definíciója közötti kardinális különbségre, mivel manapság a köztudatban helytelenül minden megmagyarázhatatlan jelenséget, spiritiszta, ezoterikus teóriát és érthetetlen, félelmet keltő láthatatlan dolgot simán a parapszichológia közébe sorolnak az emberek. Sikerült elérni, hogy a „para” szó hallatán némely embernek azonnal feláll a szőr a hátán és valami csalást gyanít a dolog mögött. „Parázni” annyit tesz, mint félni, tartani valamitől. S valljuk be, sokan tesznek arról, hogy gátlástalanul lejárassák a parapszichológiát. A tudományos parapszichológia tapasztalható tényeket kutat tudományos módszerekkel és eszközökkel. Amikor sikereket ér el, azzal a világról alkotott felfogásunkat is módosítja. Egyáltalán nem szűkíti le magát az öt érzékszervvel érzékelhető valóságmodellekre. Megjegyzem, ez még a kvantumfizikára is igaz megállapítás volna. Ami a parapszichológia kifejlődéséhez vezetett az talán úgy foglalható össze röviden, hogy a tudós társadalom egyszer két táborra szakadt. A vaskalapos, konzervatív és materialista körre, amely nem volt hajlandó semmilyen szellemi jelenségeket figyelembe venni és vizsgálni, sőt örültségnek, elmeháborodottságnak tartotta azokat, s egy másik körre, a tudományos parapszichológusokéra. S hogy ne legyen vita, felvették nevükbe a „para” szót, amely valami mellettit jelent, továbbá a tudománytalanság látszatát és támadásait elkerülendő a „pszichológia”, mint láthatatlan, de abszolút emberi funkciókkal foglalkozó terült nevét is felhasználták önmeghatározásukhoz. Így született meg a para + pszichológia. A tudományos parapszichológus parajelenségekkel foglalkozik, amelyek létező, tapasztalható kölcsönhatások az élőlények és a környezet között (vagy csak az élőlények, vagy csak a környezet jelenségei között), de amelyek kölcsönhatásokat nem az ismert fizikai törvények, hordozók, közegek közvetítenek. Az emberre vetítve mindez azt jelenti, hogy nem az öt alapérzékszervünkkel észleljük ezeket a jelenségeket. Tehát a tudományos parapszichológia művelői hisznek egy rejtett, egy láthatatlan, mégis valóságos és hatásaiban megmutatkozó – ennyiben szellemi vagy lelki – erőben, amely ma a legtöbb ember valóságfelfogásából még hiányzik. Az extraszenzoriális percepció első hallásra kissé suta elnevezésnek tűnik, mert a percepció már önmagában érzékszervi észleletet jelent, második hallásra azonban elfogadható, mivel feltételezhetjük, hogy más, az öt alapérzékszervünkön kívüli érzékszerveinkkel felfoghatjuk a láthatatlan erők és energiák, vagy ha úgy jobban tetszik, dimenziók, adásait. Összefoglalva az eddigieket az extraszenzoriális percepcióról, kijelenthetjük, hogy a legtöbb ember számára elfogadható az érzékszerveken túli érzékelés, hiszen ez könnyen beleilleszthető a legtöbb vallásba (Isten, Angyalok, Tudat, Lélek, Szellem, Feltámadás), s a mindennapi gyakorlatba (megérzések, gondolatolvasás és az események előrelátása, spontán jövőérzékelés). HATODIK ÉRZÉK,
AHOL AZ ESP NEHÉZZÉ VÁLIK Eddig eljutottunk annak elfogadhatóságáig, hogy az érzékszerveink képesek természetfeletti vagy magasabb dimenziókból érkező, de nem a szokványos úton közlekedő adásokat fogni és érzékelni. Amit itt rögvest tisztázandó, hogy nem ugyanazokról az érzéktartományokról van szó, mint amit eddig megismertünk. Az ESP eseteiben nem az öt alapérzékszervünk finomodik ki valami szuperérzékszervvé válva, hanem új, eddig felfedezetlen, de meglévő érzékszerveink lépnek működésbe. Tehát nem a látás, a hallás, a szaglás, az ízlelés és a tapintás válik finomabbá és érzékenyebbé, bár ez is megtörténhet, hanem a hatodik, a hetedik, a nyolcadik és a valahányadik érzékszervünk indul be és kezd jeleket venni a környezetünkből. A következő állomás annak megvilágítása, hogy ez nem pont olyan, mint egy mobiltelefon, amely jeleket ad és vesz. Részben igaz, hogy a hatodik érzékünk láthatatlan jelek érzékelésére képes és ennek feldolgozása az elménkben történik, ahol az észlelet megszületik, viszont hangsúlyoznom kell, hogy nem az agytól függő észleletek ezek. Érthetőbben fogalmazva, amekkora különbség van az agyunk és a tudatunk között, akkora különbség aközött, hogy az agyunkban található ingerületekben és a magasabb rendű, azaz nem anyagi világokból érkező ingerekben keressük a parajelenségek okát. Előbbi anyagelvű, utóbbi egy jóval szellemibb megközelítés. Az extraszenzoriális percepciónál nem a fizikai térbe sugárzódnak ki a rezgések és a hullámok, ezért a fizikailag érzékelhető mezők és életfeltételek elsődlegesen nem befolyásolják ezeket. Például egy auralátó a koromsötét szobában, nulla lux fényerősség mellett is ragyogón látja az embert körülvevő elektromágneses mezőt. Ha pedig nem a fizikai téren át érkeznek az információk és a rezgések, akkor szükségszerűen léteznie kell másik közvetítő közegnek, nemde? Az extraszenzoriális percepciót olyan mezők közvetítik tudatunk és a több kiterjedésű világegyetem között, amelyekben a szokványostól és a fizikai könyvekben szereplő törvényektől merőben eltérő, újszerű szabályok hozzák létre a jelenségeket. Ezek kutatása és feltérképezése a parapszichológia felségterülete. Egyébként nem kisajátított terület ez, hiszen a spirituális vezetők, a vallásalapítók, a nagy filozófusok és korunk nagynevű fizikusai közül sokan szentelnek időt arra, hogy megismerjék és megismertessék a nagyvilággal e magasabb létmódokat és a magasabb rendű törvényeket. De az úttörők nincsenek irigylésre méltó helyzetben, mert az emberi gondolkodás erősen földhöz ragadt. Az extraszenzoriális percepciót fogalomkörébe tartozó legismertebb jelenségek: 1. a telepátia, ami gondolatátvitel jelent nem az ismert kommunikációs útvonalakon (például beszéd), hanem az anyagtalan közegen keresztül. 2. a clairvoyance, vagy távérzékelés, ami információhoz jutás bármilyen távolságra található személyről, tárgyról vagy eseményről, 3. a prekogníció: jövőbeni események, történések, állapotok észlelése oly módon, hogy azok a jelenből kiindulva logikailag nem következtethetők ki. (Ilyen alapon természetesen ellenkező előjellel is működhet a folyamat, amikor a múlt eseményeit ismerjük meg ismeretlen közegen keresztül és kikövetkeztethetetlen úton. Ez a retrokogníció, azaz a múltérzékelés.) GANZFELD-VIZSGÁLAT
A ganzfeld-vizsgálat (németül: „teljes mező”) a parapszichológiában felhasznált egyik kísérleti elrendezés, mely a vizsgálati személy extraszenzoros percepció során mutatott képességeit vizsgálja. A vizsgálat során a kísérleti személy homogén vizuális és akusztikus ingerlést kap, mely a szenzoros depriváció (környezeti inger messzemenő korlátozása vagy teljes megvonása) hatását igyekszik szimulálni. Gyakorlatilag az adó személy egy hangszigetelt szobában képeket vagy rövid videó felvételeket nézeget, amelyeket rengeteg egymáshoz hasonló ingerekből választanak ki. A bemutatott felvétel a kísérlet céltárgya. A vevő kísérleti személy szintén egy hangszigetelt szobában foglal helyet. A szobát homogén piros fénnyel világítják meg, szemeit áttetsző, félbevágott kislabdához hasonló eszközzel takarják le. A fülére illesztett fejhallgatóból fehér zaj szól. A vevőnek a másik szobában több ingert mutatnak be, melyek közül az egyik a céltárgy. A kísérleti személynek azt kell kategorizálnia, hogy a neki mutatott ingerek mennyire hasonlítanak az adó személynek bemutatott ingerhez. Találatnak azt tekintik, amikor a vevő a legmagasabb osztályzatot adja a céltárgynak. Száraz György Boldog napot!
ASZTROLÓGIA: HÁZCSÚCS Az asztrológia azt tanítja, hogy a házcsúcs a házak közötti választóvonalat jelenti a zodiákus körén. Amikor egy planéta az egyik ház csúcsán áll, akkor gyakorlatilag ezen a választóvonalon áll és hatása mindkét házra kiterjed, egyébiránt a házcsúcson hat a bolygó a legerősebben. Ez eddig egyszerű is volna, kérdés azonban, hogyan határozzuk meg az asztrológiai házrendszereket? És egyáltalán, mik azok az asztrológiai „házak”? ASZTROLÓGIAI HÁZAK ÉS HÁZCSÚCSOK Sokan bizonyára hallottak már állatövi jelekről, bolygókról és sugárzásokról a horoszkóp kapcsán. Ezek térbelileg érzékelhetők, illetve viszonylag egyértelműen lemérhetők. Nos, a házaknál nem így áll a helyzet. A házakat nem érzékeljük a kozmoszban és korántsem magától értetődően határozzuk meg a horoszkópokban. Mivel csillagászatilag és matematikailag nem igazolhatók vissza a házak, ezért csak a gyakorlat képes bebizonyítani, hogy a házak elrendezése valóban helyesen lett megállapítva. A házak határvonalait, térben való elhelyezésüket és kiterjedésüket többféle módon is meghatározhatjuk, ezért léteznek különféle úgynevezett házrendszerek. A határvonalakat házcsúcsoknak hívjuk és a legtöbb házrendszer tizenkét házas felosztással dolgozik. Az eltérések jobbára abból fakadnak, hogy egy-egy ház mekkora területet foglaljon el, illetve milyen elvek mentén osszuk fel a házakat. A házakat akkor vizsgáljuk, amikor az egyéni sors alakulására vagyunk kíváncsiak. Minden egyes ház speciális életterületekre vonatkozik. Olyanokra, mint munka, egészség, hivatás, otthon, barátok stb. Annyit érdemes a házakról megjegyezni, hogy hullámzó erőmezők. 24 óra leforgása alatt körbefutnak a Földön. A házakon belül négy sarkalatos pontot (Kentra) különböztetünk meg: a sarokházak kezdőpontjait. Szinte mindig a keleti horizont és az Ekliptika metszéspontja, vagyis az Aszcendens a házrendszer kezdőpontja. Ez az I. ház sarka/csúcsa. Ezzel szemben, tőle pontosan 180˚-ra található a Deszcendens, ami a VII. ház csúcsa. Az Ekliptikának e két
metszéspont feletti része a nappali, a metszéspontok alatti része pedig az éjjeli oldal. Tehát máris van két házcsúcsunk. Az adott helynek, ahol állunk, van egy földrajzi meridiánja (délköre), amely szintén két pontban metszi az Ekliptikát. Ez a két metszéspont jelöli ki a további kettő sarkalatos pontot. A Medium Coeli (MC, az Ég teteje) a felső metszéspont. Ez a X. ház csúcsa. Az Imum Coeli (IC, az Ég alja) az éjjeli oldalon, alul a IV. ház sarka. A négy sarkalatos pont közötti területet még 3-3 részre osztja az asztrológia, így jön létre a négyszer három, azaz 12 ház. A közbeeső házak, vagyis a házcsúcsok kiszámítására többféle teóriát, azaz házrendszert fejlesztettek ki az asztrológusok. Nézzünk néhány példát! PORPHYRIUS-FÉLE RENDSZER Ennek mibenléte abban áll, hogy a négy sarkalatos pont közötti ekliptikai ívet három egyenlő részre osztják és a harmadolási pontok lesznek a házcsúcsok. Ez azért nem túlságosan előnyös, mert a házak a horizonthoz viszonyulnak, nem az Ekliptikához. Porphyry (i. sz. 233 - 303) görög tudós, történész és asztrológus volt. Eredeti neve Malchus volt, de mestere Porphyryusra változtatta, ami annyit tesz „bíborba öltözött”. Jól ismerte a neoplatonizmust és könyvet írt Püthagorasz életéről és Arisztotelész munkásságáról. CAMPANUS HÁZRENDSZERE Campanus da Novarra a 13. században egy reformot vezetett be. Ő a meridián-síkot döntötte el 30-30˚-kal kelet-nyugati irányba. Álláspontja szerint ahol ez a meridián-sík metszi az Ekliptikát, ott találhatók a házcsúcsok. Campanus matematikus volt, de neoplatonista és kabbalista asztromágiával is foglalkozott. IV. Urbán pápának asztrológiai ábrákat és számításokat készített. REGIOMONTANUS HÁZRENDSZERE Regiomontanus házrendszere (15. század) bonyolultabb tér- és időszemlélettel dolgozik. Ez egy kvadráns-rendszer. A Medium Coeli rectascenciójához 30-30˚-ot ad hozzá az Egyenlítőn (az égi egyenlítő 12 egyenlő részre oszlik), majd az így kapott A.R.M.C. és az A.O. Aszcendens közötti egyenlítői ívet harmadolja. Így megkapja a házak egyenlítői metszéspontjait. Ezeken a pontokon az északi és déli pontokon átmenő főköröket fektet át, és ahol ezek az Ekliptikát metszik, ott lesznek a közbeeső házak csúcsai. Más szóval a felosztáspontokon keresztül az Egyenlítőre merőleges síkokat fektet, melyek az Ekliptikán kiadják a házcsúcsokat. PLACIDUS-FÉLE HÁZRENDSZER A világon az asztrológusok több mint 80%-a ezt használja, mert bevált. Ez Regiomontanushoz hasonlóan az A.R.M.C. és A.O. Aszcendens közötti egyenlítői ív harmadolásából indul ki, de az így kapott pontokon olyan íveket bocsát keresztül, melyek az Ekliptika azon pontjait metszik, melyek félívüknek pontosan egyharmadára és kétharmadára vannak a meridiántól. Ez csak időszemléletet tükröz.
A módszert Placidus de Titis, a milánói egyetem matematika professzora dolgozta ki a 17. században. TOPOCENTRIKUS HÁZRENDSZER Robert Nelson Page és Vendel Polich találmánya, amelynél a X. és az I. házcsúcsok megegyeznek az előzőekkel, a közbeeső házak csúcsait pedig itt most külön nem részletezném. Elégedjünk meg annyival, hogy a Topocentrikus házrendszer tapasztalati úton született. A születési hely a Föld felületén marad, nem vetítik ki a Föld középpontjára. A geocentrikus horizontot használják fel, amely a földtengely körül forog és ezzel a forgással egy kúpot képez. A kúp sugara, melyet a topocentrikus egyenlítő mentén húznak meg, három részre van felosztva. A házcsúcsok azokra a pontokra esnek, ahol a vonalak az ekliptikát metszik. Felhívom a figyelmet, hogy mivel az Ekliptika és az Egyenlítő 23˚27’-re elhajlik egymástól, ezért az egyenlítői házak nem lesznek egyforma nagyságúak. Ezt az egyenlőtlenséget tovább növelheti a horizont szöge. EGYENLŐ HÁZAK RENDSZERE Vehlow berlini asztrológus szerint a házak a Földet körbeölelő mágikus erőmezők. Ezért nem hozhatnánk kapcsolatba az Ekliptika elhajlásával és szükségtelen matematikailag kiszámolni azokat, mert egyformán 30-30˚-ak. Ez a módszer tehát fittyet hány az MC helyzetére. A csillagfejlők döntő többsége ezt a módszert spekulatívnak és érvénytelennek tartja. Száraz György Boldog napot!
HOLDHOROSZKÓP Tudod, hogy a születésed pillanatában melyik állatövi jegyben tartózkodott a Hold? Szeretnéd kiszámolni fél perc alatt a holdjegyedet? Kíváncsi vagy arra, hogy mit árul el rólad a Holdhoroszkópod? Ha igen, akkor ez a cikk neked szól! MIT ÁRUL EL A HOLD RÓLUNK? A Hold megmutatja, hogy mennyire vagyunk befogadóak, alkalmazkodóak, hogyan viszonyulunk az érzelmeinkhez, mennyire rendelődünk alá másoknak, mennyire vagyunk gondoskodóak. A Hold sokat elárulhat a feminin (nőies) oldalunkról, a feleség-szerepről, az édesanyánkról, a tudatalattinkról, az ösztönvilágunkról és az áloméletünkről. Ha két embernek ugyanaz a nap- és a holdjegye, akkor őket asztrológiai ikreknek nevezik, mert több tekintetben hasonló a születési horoszkópjuk. Átlagon felüliek és valószínűségszámításokon túliak a közös tulajdonságaik és számos eseménypárhuzam figyelhető meg a sorsukban. Az ilyen emberek zsigerből, illetve szavak nélkül is megértik egymást. Állítólag, akik ugyanabban az évben születtek, és teljesen megegyezik a nap- és a holdjegyük, valamint az aszcendensük, azok nagy valószínűséggel lelki társak lehetnek. Életükben sok szinkronesemény valósulhat meg: szerelem, gyermekáldás, költözés, munkahelyváltás stb.
A hold két-három napot tartózkodik a tizenkét állatövi jegy valamelyikében. Mindig más és más erőket aktivizál. A Hold a születési horoszkóp állása szerint beindíthatja, vonzhatja, felerősítheti, ugyanakkor gátolhatja, akadályozhatja bizonyos erőknek az áradását. A Hold nagymértékben befolyásolja a pszichés funkcióinkat, a lelki világunkat és a hangulatállapotunkat, ezért nyomon követése szerfelett tanácsos. MILYEN TESTRÉSZEKRE HAT INTENZÍVEN A HOLD? Amikor a Hold az egyes jegyeken végigvonul, akkor az adott jegyhez tartozó szervekre fokozottan fejti ki hatásait. Ezek a teljesség igénye nélkül a következők: Kos jegyben: fej, agy, agyhártya, szem, fül, fog, központi idegrendszer Bika jegyben: nyak, torok, pajzsmirigy, másodlagosan a nemi szervek Ikrek jegyben: tüdő, mellhártya, idegproblémák, végtagok sérülései és betegségei Rák jegyben: mellkas, gyomor, bél, máj, epe Oroszlán jegyben: szív, vér, hátgerinc, hátizom, ütőerek, rekeszizom Szűz jegyben: emésztőrendszer, belek, hasnyálmirigy, hipochondria Mérleg jegyben: csípő, vesék, húgyhólyag, anyagcsere, reuma Skorpió jegyben: nemi szervek, húgyvezeték Nyilas jegyben: felsőcomb, felkar, légutak, idegrendszer, visszerek Bak jegyben: térd, könyök, csontok, ízületek, bőr Vízöntő jegyben: lábszár, alkar, visszér Halak jegyben: lábfej, lábujjak, fertőzésekre való hajlam, meghűlés
HOLDHOROSZKÓP: HOLD A JEGYEKBEN HOLD A KOSBAN: önérzetes, öntudatos, bátor, jó vezetői képességei vannak, sikerorientált, de könnyen elhamarkodottá válhat, kapkodó lehet, túlreagálhat érzelmi dolgokat. Rossz sugárzásoknál szétforgácsolódhat és depresszióssá válhat. HOLD A BIKÁBAN: a Hold tulajdonságai itt erősen érvényesülnek. Kitartó, derűs, öntudatos, szeretetre méltó, nyugodt, megfontolt, művészeteket kedvelő jó esetben. De anyagiassá, görcsössé, féltékennyé, ragaszkodóvá és nehézkessé alakulhat át, ha a Holdnak a gátló hatásai érvényesülnek. HOLD AZ IKREKBEN: jó sugárzásoknál az ember találékony, utazást kedvelő, fantáziadús, mozgékony, művészi és irodalmi érzéke fejlett és a jó kommunikációs adottságai érvényesülnek. Diszharmonikus helyzetben bizonytalanság, szertelenség, megbízhatatlanság, kapkodás és különcség jelentkezhet. HOLD A RÁKBAN: a Hold itt a saját jelében van. Harmonikus állásnál jóindulatú, társaságkedvelő, családcentrikus, érzelemközpontú, a múlthoz kötődő és kényelemkedvelő. Diszharmonikus állásnál az ember túlérzékeny, lusta, aggódó, képzelgő és nehezen válik le a családjáról. HOLD AZ OROSZLÁNBAN: öntudatos, nagylelkű, tettre kész, a család összefogása fontos a számára, közkedvelt és népszerű. Rossz sugárzások esetén önző, önhitt, öncélú, nem tiszteli a fensőbbséget és megjátssza magát, nem önmagát adja.
HOLD A SZŰZBEN: érdeklődő, értelmes, érzéke van a tudományokhoz, reális gondolkodású. Diszharmonikus esetben kicsinyes, kötözködő és korlátolt viselkedésű. HOLD A MÉRLEGBEN: barátságos, jó ízlésű, kompromisszumkereső, kapcsolatépítő, rokonszenves és művészetkedvelő. Rossz sugárzások esetében az ember rendetlen, hanyag, konfliktuskerülő és aggodalmas. HOLD A SKORPIÓBAN: Bátor, határozott, érzéki, akaratos és ezoterikus hajlamai vannak. Gyenge állásoknál rosszindulatú, sértődős, bosszúálló és kötekedő. HOLD A NYILASBAN: derűs, érzelemdús, bizakodó, sportkedvelő és optimista. Kedvezőtlen esetben megbízhatatlan, bizonytalan és állhatatlan. HOLD A BAKBAN: még jó sugárzásoknál sincs igazán jó hatása. Nehézkessé és önbizalomhiányossá tehet. Pesszimista, bizalmatlan, irigy és zsugori természetűvé válik rossz helyzetben. HOLD A VÍZÖNTŐBEN: fogékony, értelmes, szabadságkedvelő, művészi és ezoterikus hajlamai lehetnek. Illetve különc, tekintélyt nem tisztelő, ideges és nyugtalan természetűvé válhat rossz állásoknál. HOLD A HALAKBAN: álmodozó, gondoskodó, kedves, szerény és áldozatkész jó sugárzásban, míg bizonytalan, gyámoltalan, felületes és olykor mártír gyenge sugárzásoknál.
SZÁMOLD KI A SAJÁT HOLDJEGYEDET! Akinek kéznél van a születési horoszkópja, annak nagyon könnyű dolga van, hiszen csupán rápillant és máris leolvashatja, hogy a Hold melyik állatövi jegyben tartózkodott a születése pillanatában. Ha viszont nincs kéznél a születési horoszkópod, vagy még nem készíttettél eddig, akkor az alábbi pofonegyszerű módszerrel fél perc alatt megállapíthatod a holdjegyet. Az 1. Táblázat a születési évekhez kapcsol egy számot, a 2. Táblázat a születése hónapjához. A számítás a következő: olvasd ki a táblázatból a születésed évéhez és hónapjához tartozó két számot és ad össze. Végül ehhez a számhoz add hozzá a születésed napjának a számát. (Ha szökőévben február után született, akkor az összeget még eggyel meg kell növelni.) Ha a végösszeg 29 vagy nagyobb, akkor vonj le belőle 27-et, 55-öt vagy 82-t. A lényeg, hogy a végeredmény 29 alatti szám legyen. A kapott eredményből a 3. Táblázatból olvashatod ki a születési holdjegyedet. Például ha én 1978.04.30-án születtem. A születési évemhez tartozó szám a 12; a hónaphoz kapcsolt szám a 8; e kettő összege 20, amihez a születésnapomat, vagyis a 30-at adom hozzá; így a végösszeg 50 lesz. Ahhoz, hogy ez 29-nél kisebb legyen a fenti három megadott számból levonom 27-et, így 23-at kapok. Eljutottam a keresett számhoz. Nincs más hátra, mint a 3. Táblázatból kiolvasni, hogy az én születésemkor a Hold a Vízöntőben tartózkodott. 1. Táblázat: A születési év jelölőszáma 1907:8 1940:12 1973:17
1908:17 1909:1 1910:11 1911.20 1912:3 1913:14 1914:24 1915:6 1916:16 1917:0 1918:10 1919:19 1920.1 1921:13 1922.23 1923.5 1924:14 1925:26 1926:8 1927:17 1928:0 1929:12 1930:21 1931:3 1932:13 1933:25 1934:7 1935:16 1936:26 1937:10 1938:20 1939:2
1941:23 1942:5 1943:14 1944:25 1945:9 1946:18 1947:0 1948:11 1949:22 1950:4 1951:13 1952:24 1953:7 1954:17 1955:26 1956:10 1957:20 1958:2 1959:12 1960.23 1961:6 1962:15 1963:25 1964:8 1965:19 1966:1 1967:11 1968:21 1969:4 1970:13 1971:24 1972:7
1974:26 1975:10 1976:20 1977:3 1978:12 1979:23 1980:5 1981:16 1982:25 1983:8 1984:18 1985:1 1986:11 1987:21 1988:4 1989:14 1990:24 1991:7 1992:17 1993:27 1994:9 1995:20 1996:2 1997:13 1998:22 1999:5 2000:13 2001:24 2002:6 2003:16 2004:26 2005:11
2. Táblázat: A születési hónapok jelölőszáma Január: 0 Május: 11 Szeptember: 24 Február: 4 Június: 14 Október: 27 Március:4 Július:17 November:3 Április:8 Augusztus:21 December:6 3. Táblázat: A jelölőszámokhoz rendelt állatövi jegyek KOS:0,1,27,28 MÉRLEG:14,15 BIKA:2,3,4 SKORPIÓ:16,17 IKREK:5,6 NYILAS:18,19, RÁK:7,8 BAK:20,21,22 OROSZLÁN:9,10 VÍZÖNTŐ:23,24 SZŰZ:11,12,13 HALAK:25,26 Száraz György Boldog napot!
A ZSIDÓKHOZ ÍRT LEVÉL MIÉRT ÉRDEMES TANULMÁNYOZNI? A Zsidókhoz írt levél Középpontjában Jézus Krisztus áll. Ez a szent irat egy bizonyságtevés. A Zsidókhoz írt levélből jobban megérthetjük, hogy mit jelent Jézus megváltása és egész üdvtörténete. E mű megvilágítja, mit jelent az Újszövetség az Ószövetséghez képest, megvilágosítja az elmét a tekintetben, hogy mi a hit lényege. Ez egy transzcendentális tanításokkal teletűzdelt komoly levél, s mint ilyen csak sokszori elolvasás és elmélkedés útján tárja fel a rejtett igazságait. Noha szemmel láthatóan szerzője tisztán fogalmaz és átláthatóságra törekszik, azért a Zsidókhoz írt levélnek mélységes igazságait nem mindig könnyű feltárni. Többszöri aprólékos elemzéssel azonban újabb és újabb információkhoz juthatunk a lényegét illetően. KI A SZERZŐJE? Az ókorban sokan Pál apostol írásának tulajdonították ezt a levelet. Egy korai keresztény kézirat szerint a Zsidókhoz írt levél Pál levelei közé tartozik a Rómaiakhoz írt levél és Korinthusiakhoz írt levelek között. Voltak olyan egyházatyák, akik kétségbe vonták Pál személyét, s helyette Lukácsot vagy Apollóst vagy Barnabást tartották a szerzőnek. A viták ellenére végül a 4. századra általánosan elismerést nyert keresztény körökben, hogy a Zsidókhoz írt levél Istentől ihletett, ekképpen kanonikus irattá vált. A levél stílusjegyei sok szempontból eltérnek a páli levelektől. A Zsidókhoz írt levél jóval görögösebben íródott, mint Pál többi levele. Utóbbiakat egyszerűség és jellegzetes stílus jellemzi. KINEK ÉS MILYEN CÉLBÓL ÍRÓDOTT? A szerző az atyjafiainak nevezi azokat, akiknek írt. A kereszténység alapeszméinek a megerősítése lehetett az egyik célja a Zsidókhoz írt levélnek. Minden bizonnyal egy konkrét csoportnak vagy gyülekezetnek szánta Pál ezt a levelet. Jézusnak a megváltói missziójára és példájára emlékezteti a hívőket. Krisztus áldozatát és magát az Újszövetséget az Ószövetség egész vallási rendszerének beteljesedéseként és magasabb rendű folytatásaként tekinti. A levél keletkezési körülményeiről nem állnak rendelkezésre konkrét történelmi adatok. Feltehetően élete vége felé írhatta Pál ezt a levelet a zsidó–római háború (i. sz. 66.) kitörése előtt. Az akkori időkben a kereszténnyé lett zsidók közül sokan részt vettek még a jeruzsálemi templom szertartásaiban és az Ótestamentum szertartási törvényét is betartották. Ez zavarokat és következetlenségeket okozott a keresztények életében, s ezt kívánhatta rendbe tenni Pál eme levelében. Ugyanakkor a Zsidókhoz írt levél tanításai sok vonatkozásban időszerűek ma is, mind vallástudományi, mind spirituális, mind a személyes útkeresés és meggyőződés oldaláról érdemes megközelíteni a tartalmát. RÉSZLETEK A LEVÉLBŐL
A Zsidókhoz írt levél részletesen megindokolja, hogy az ószövetségi megtisztulási szertartás a keresztényinél alacsonyabb értékű. (Zsid 9,11-14) „11. Krisztus pedig megjelenvén, mint a jövendő javaknak főpapja, a nagyobb és tökéletesebb, nem kézzel csinált, azaz nem e világból való sátoron keresztül, 12. És nem bakok és tulkok vére által, hanem az ő tulajdon vére által ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe, örök váltságot szerezve. 13. Mert ha a bakoknak és bikáknak a vére, meg a tehén hamva, a tisztátalanokra hintetvén, megszentel a testnek tisztaságára: 14. Mennyivel inkább Krisztusnak a vére, a ki örökké való Lélek által önmagát áldozta fel ártatlanul Istennek: megtisztítja a ti lelkiismereteteket a holt cselekedetektől, hogy szolgáljatok az élő Istennek.” Krisztus isteni lényéről, angyalok felett állóságáról és megváltó mivoltáról a következő információkat tudhatjuk meg: „1,1 Minekutána az Isten sok rendben és sokféleképen szólott hajdan az atyáknak a próféták által, ez utolsó időkben szólott nékünk Fia által, 2 A kit tett mindennek örökösévé, a ki által a világot is teremtette, 3 A ki az ő dicsőségének visszatükröződése, és az ő valóságának képmása, a ki hatalma szavával fentartja a mindenséget, a ki minket bűneinktől megtisztítván, üle a Felségnek jobbjára a magasságban, 4 Annyival kiválóbb lévén az angyaloknál, a mennyivel különb nevet örökölt azoknál.” „8. Ámde a Fiúról így: A te királyi széked óh Isten örökkön örökké. Igazságnak pálczája a te országodnak pálczája. 9. Szeretted az igazságot és gyűlölted a hamisságot: annakokáért felkent téged az Isten, a te Istened, örömnek olajával a te társaid felett.” „13. Melyik angyalnak mondotta pedig valaha: Ülj az én jobbkezem felől, míglen ellenségeidet lábaidnak zsámolyává teszem? 14. Avagy nem szolgáló lelkek-é mindazok, elküldve szolgálatra azokért, a kik örökölni fogják az idvességet?” „2,14. Mivel tehát a gyermekek testből és vérből valók, ő is hasonlatosképen részese lett azoknak, hogy a halál által megsemmisítse azt, a kinek hatalma van a halálon, tudniillik az ördögöt, 15. És megszabadítsa azokat, a kik a haláltól való félelem miatt teljes életökben rabok valának.” Jézus példamutató és hiteles életútjáról a következő sorok szólnak többek között: „2,9. Azt azonban látjuk, hogy Jézus, a ki egy kevés időre kisebbé tétetett az angyaloknál, a halál elszenvedéséért dicsőséggel és tisztességgel koronáztatott meg, hogy az Isten kegyelméből mindenkiért megízlelje a halált.” „10. Mert illendő vala, hogy a kiért minden és a ki által minden, sok fiakat vezérelvén dicsőségre, az ő idvességök fejedelmét szenvedések által tegye tökéletessé.” „4,15. Mert nem oly főpapunk van, a ki nem tudna megindulni gyarlóságainkon, hanem a ki megkísértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan, kivéve a bűnt.
16. Járuljunk azért bizodalommal a kegyelem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk és kegyelmet találjunk, alkalmas időben való segítségül.” A Zsidókhoz írt levél intelmeket is tartalmaz: „3,12. Vigyázzatok atyámfiai, hogy valaha ne legyen bármelyikőtöknek hitetlen gonosz szíve, hogy az élő Istentől elszakadjon” „13. Hanem intsétek egymást minden napon, míg tart a ma, hogy egyikőtök se keményíttessék meg a bűnnek csalárdsága által” „5,12. Mert noha ez idő szerint tanítóknak kellene lennetek, ismét arra van szükségetek, hogy az Isten beszédeinek kezdő elemeire tanítson valaki titeket; és olyanok lettetek, a kiknek tejre van szükségetek és nem kemény eledelre.” „13. Mert mindaz, a ki tejjel él, járatlan az igazságnak beszédiben, mivelhogy kiskorú: 14. Az érettkorúaknak pedig kemény eledel való, mint a kiknek mivoltuknál fogva gyakorlottak az érzékeik a jó és rossz között való különbségtételre.” „6,12. Hogy ne legyetek restek, hanem követői azoknak, a kik hit és békességes tűrés által öröklik az ígéreteket.” „13,3. Emlékezzetek meg a foglyokról, mint fogolytársak, a gyötrődőkről, mint a kik magatok is testben vagytok.” „13,5. Fösvénység nélkül való legyen a magatok viselete; elégedjetek meg azzal, a mitek van; mert Ő mondotta: Nem hagylak el, sem el nem távozom tőled” Az Ószövetség elavulásáról és egy új szövetség megkötéséről olvashatunk alább: „8,5. A kik a mennyei dolgok ábrázolatának és árnyékának szolgálnak, a mint Isten mondotta Mózesnek, mikor be akarta végezni a sátort: Meglásd, úgymond, hogy mindeneket azon minta szerint készíts, a mely a hegyen mutattatott néked. 6. Most azonban annyival kiválóbb szolgálatot nyert, a mennyivel jobb szövetségnek közbenjárója, a mely jobb ígéretek alapján köttetett. 7. Mert ha az az első kifogástalan volt volna, nem kerestetett volna hely a másodiknak. 8. Mert dorgálván őket, így szól: Ímé napok jőnek, ezt mondja az Úr, és az Izráel házával és Júdának házával új szövetséget kötök. 9. Nem azon szövetség szerint, a melyet kötöttem az ő atyáikkal ama napon, mikor kézen fogtam őket, hogy kivezessem Égyiptomból, mert ők nem maradtak meg abban az én szövetségemben, azért én sem gondoltam velök, mondja az Úr. 10. Mert ez az a szövetség, melyet kötök az Izráel házával, ama napok multán, mond az Úr: Adom az én törvényemet az ő elméjökbe, és az ő szívökbe írom azokat, és leszek nekik Istenök és ők lesznek nekem népem. 11. És nem tanítja kiki az ő felebarátját és kiki az ő atyafiát, mondván: Ismerd meg az Urat; mert mindnyájan megismernek engem a kicsinytől nagyig. 12. Mert megkegyelmezek álnokságaiknak, és az ő bűneikről és gonoszságaikról meg nem emlékezem. 13. Mikor újról beszél, óvá tette az elsőt; a mi pedig megavul és megvénhedik, közel van az enyészethez.”
„9,11. Krisztus pedig megjelenvén, mint a jövendő javaknak főpapja, a nagyobb és tökéletesebb, nem kézzel csinált, azaz nem e világból való sátoron keresztül, 12. És nem bakok és tulkok vére által, hanem az ő tulajdon vére által ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe, örök váltságot szerezve.” „10,16. Ez az a szövetség, melyet kötök velök ama napok után, mondja az Úr: Adom az én törvényemet az ő szíveikbe, és az ő elméjökbe írom be azokat, 17. Azután így szól: És az ő bűneikről és álnokságaikról többé meg nem emlékezem. 18. A hol pedig bűnök bocsánata vagyon, ott nincs többé bűnért való áldozat.” A hitnek az Újszövetségben, illetve az emberek életében betöltött múlhatatlan szerepéről ez a levél pontos leírással szolgál: „10,35. Ne dobjátok el hát bizodalmatokat, melynek nagy jutalma van. 36. Mert békességes tűrésre van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedvén, elnyerjétek az ígéretet. 37. Mert még vajmi kevés idő, és a ki eljövendő, eljő és nem késik. 38. Az igaz pedig hitből él. És a ki meghátrál, abban nem gyönyörködik a lelkem. 39. De mi nem vagyunk meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem hitéi, hogy életet nyerjünk.” „11,1. A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés. 2. Mert ezzel szereztek jó bizonyságot a régebbiek. 3. Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett, hogy a mi látható, a láthatatlanból állott elő.” „11,6. Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni; mert a ki Isten elé járul, hinnie kell, hogy ő létezik és megjutalmazza azokat, a kik őt keresik.” „11,27. Hit által hagyta oda Égyiptomot, nem félvén a király haragjától; mert erős szívű volt, mintha látta volna a láthatatlant.” „33. A kik hit által országokat győztek le, igazságot cselekedtek, az ígéreteket elnyerték, az oroszlánok száját betömték. 34. Megoltották a tűznek erejét, megmenekedtek a kard élitől, felerősödtek a betegségből, erősek lettek a háborúban, megszalasztották az idegenek táborait.” Az idézetek Károli Gáspár bibliafordításaiból származnak. Száraz György Boldog napot!
AKHÁB Jézabel és Akháb bibliai története jól példázza, hogy mire képes az emberi gonoszság. A Szentírásban nem számítanak kirívó eseteknek a gyalázatosság és az erőszakosság
példázatai. De mindközül kiemelkedik Akháb ama története, amelyben a királyt felesége, Jézabel vezette félre, akiben megszemélyesült a legtöbb emberi gyarlóság. KÁROLI GÁSPÁR FORDÍTÁSA Királyok I. könyve 21. rész: 1. És történt ezek után, hogy a Jezréelbeli Nábótnak egy szőlője volt Jezréelben, Akhábnak, Samaria királyának a háza mellett. 2. És szóla Akháb Nábótnak, mondván: Add nékem a te szőlődet, hogy legyen veteményes kertem; mert közel van az én házamhoz, és néked érette jobb szőlőt adok annál, vagy ha néked tetszik, pénzül adom meg az árát. 3. És felele Nábót Akhábnak: Isten őrizzen, hogy néked adjam az én atyáimtól maradt örökséget. 4. Akkor haza méne Akháb nagy bánattal és haraggal a beszéd miatt, a melyet szólott néki a Jezréelbeli Nábót, mondván: Nem adom néked az én atyáimtól maradt örökséget; és lefeküvék az ő ágyára, és arczát a fal felé fordítá, és nem evék kenyeret. 5. Hozzá menvén az ő felesége Jézabel, monda néki: Miért háborodott meg a te szíved, és kenyeret nem eszel? 6. És ő monda néki: Mert ama Jezréelbeli Nábóttal beszéltem, és azt mondám néki: Add nékem a te szőlődet pénzért, vagy ha inkább tetszik, más szőlőt adok néked érette, ő pedig azt mondta: Nem adom néked az én szőlőmet. 7. Akkor monda néki Jézabel, az ő felesége: Te bírod-é most az Izráel királyságát? Kelj fel, egyél kenyeret, és a te szíved örvendezzen, én majd néked adom a Jezréelbeli Nábót szőlőjét. 8. És levelet írt Akháb nevével, a melyet megpecsételt az ő gyűrűjével, és elküldé azt a levelet a véneknek és a főembereknek, a kik Nábóttal egy városban laktak; 9. És a levélben ezt írta, mondván: Hirdessetek bőjtöt, és ültessétek Nábótot a nép élére; 10. És ültessetek vele szembe két istentelen embert, a kik tanúbizonyságot tegyenek ő ellene, mondván: Megszidalmaztad az Istent és a királyt. Azután vigyétek ki, és kövezzétek meg őt, hogy meghaljon. 11. És ekképen cselekedének a vének és a főemberek, a kik az ő városában laktak, a mint Jézabel nékik megparancsolta, és a mint a levélben megírta, a melyet nékik küldött; 12. Bőjtöt hirdetének, és ülteték Nábótot a nép élére. 13. Előjöve azután két istentelen ember, és leült vele szemben, és tanúbizonyságot tettek ez istentelen emberek Nábót ellen a nép előtt, mondván: Megszidalmazta Nábót az Istent és a királyt. Kivivék azért őt a városból, és megkövezék, és meghala. 14. Azután megizenék Jézabelnek, mondván: Megköveztetett Nábót, és meghalt. 15. Mikor pedig meghallotta Jézabel, hogy megköveztetett Nábót és meghalt, monda Jézabel Akhábnak: Kelj fel és foglald el a Jezréelbeli Nábót szőlőjét, a melyet nem akart néked pénzért oda adni; mert nem él Nábót, hanem meghalt. 16. És mikor meghallotta Akháb, hogy Nábót meghalt, felkelt Akháb, hogy lemenjen a Jezréelbeli Nábót szőlőjébe, és azt elfoglalja. 17. Akkor szóla az Úr Thesbites Illésnek, mondván: 18. Kelj fel, és menj Akhábnak, az Izráelbeli királynak eleibe, a ki Samariában lakik, ímé ott van a Nábót szőlőjében, a melybe lement, hogy azt elfoglalja; 19. És szólj néki, ezt mondván: Így szól az Úr: Nemde megölted-é és nemde el is foglaltad-é?
20. 21. 22.
23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.
És szólj néki, mondván: Ezt mondja az Úr: Ugyanazon a helyen, a hol felnyalták az ebek Nábót vérét, ebek nyalják fel a te véredet is! És monda Akháb Illésnek: Megint rám találtál ellenségem? És ő monda: Rád találtam; mert te magadat mindenestől arra adtad, hogy gonoszságot cselekedjél az Úr szemei előtt. Ímé, azt mondja az Úr: Veszedelmet hozok reád, és elvesztem a te maradékaidat, és kigyomlálom Akhábnak még az ebét is, és a berekesztettet és az elhagyatottat Izráelben; És olyanná teszem a te házadat, mint Jeroboámnak, a Nébát fiának házát, és mint Baásának, az Ahija fiának házát azért, a miért haragra ingerlettél engem, és a miért bűnbe ejtetted az Izráelt. És Jézabel felől is szóla az Úr, mondván: Az ebek eszik meg Jézabelt Jezréel kőfala előtt; Azt, a ki Akháb házából a városban hal meg, az ebek eszik meg; azt pedig, a ki a mezőben hal meg, az égi madarak eszik meg. Mert bizonyára nem volt Akhábnak mássa, a ki magát arra adta volna, hogy csak gonoszságot cselekedjék az Úr szemei előtt, a melyre az ő felesége, Jézabel ösztökélé őt. Mert igen útálatos dolgot cselekedék, követvén a bálványokat mind a szerint, a mint cselekedének az Emoreusok, a kiket az Úr kiűzött volt az Izráel fiai előtt. Lőn pedig, mikor meghallotta Akháb e beszédeket, megszaggatá az ő ruháit, és zsákba öltözék és bőjtöle, és a zsákban hála, és nagy alázatossággal jár vala. És szóla az Úr Thesbites Illésnek, mondván: Nem láttad-é, hogy Akháb hogyan megalázta magát előttem? Mivelhogy pedig megalázta magát előttem, nem hozom reá a veszedelmet az ő életében, hanem csak az ő fia idejében hozom el a veszedelmet az ő házára. AKHÁB KAPZSISÁGÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI
Jézabel roppant rosszindulatú nőszemély lehetette, mert férjének, Akhábnak csak felerősítette az amúgy is meglévő gyarló hajlamait. Akháb Izrael király volt, ennek dacára gonosz ösztöneinek engedelmeskedett. Élete a hatalom, az uralom, a birtoklási vágy és az önzés sajátos keverékéből szövődött. Képtelen volt elviselni, ha nem a kénye-kedve szerint alakulnak az események, vagy ha nem kaphat meg valamit, amihez kedve szottyan. Akhábnak ezen tulajdonságai már eleve magában hordozták a végzetüket. A Királyokról szóló I. Könyvben egy ilyen történettel ismerkedhetünk meg. Az eset még Illés idejében történt Izráelben. A jezréeli Nábótnak szőlője volt a királyi palota közvetlen közelében. Akháb fenni kezdte a fogát a szőlőjére. Egy üzletet ajánlott Nabótnak: vagy megveszi tőle a szőlőt, vagy helyette másik földet adományoz neki. Nábótnak azonban nem nyerte el a tetszését a király ajánlata. S mivel örökségül kapta elődeitől, érthető módon nem óhajtott megválni tőle. Másfelől a lévitai törvény értelmében nem lehetett a telket véglegesen másra átruházni, vagy eladni, vagy elcserélni. Emlékeztetőül: „És ne szálljon az örökség egyik törzsről a másik törzsre, hanem Izráel fiainak törzsei közül ki-ki ragaszkodjék az ő örökségéhez.” (4Móz 36:9). Az uralkodó valósággal belebetegedett abban, hogy Nábót megtagadta a kérését. Haraggal, dühtől ittasan tért haza, majd lefeküdt és nem volt hajlandó még enni sem. Ezt látván, Jézabel kinyomozta a részleteket és egy galád tervet eszelt ki. A királyné teljesen felbőszült azon, hogy Nábót vissza merészelte utasítani a király kérését. Felesége azzal vigasztalta
Akhábot, hogy majd ő megszerzi számára a jezréeli Nábót szőlőjét. Ő már előre látta, hogy aljas, fondorlatos terve célt fog érni. Akháb nem különösebben törődött azzal, hogy felesége milyen eszközökkel valósítja meg vágyálmát. Jézabel pedig nem hazudtolta meg önmagát, azon nyomban levelet írt a király nevében, melyet a király pecsétjével látott el, s elküldte Jezréel véneinek és főembereinek. Ez állt a levélben: „Hirdessetek bőjtöt, és ültessétek Nábótot a nép élére; És ültessetek vele szembe két istentelen embert, a kik tanúbizonyságot tegyenek ő ellene, mondván: Megszidalmaztad az Istent és a királyt. Azután vigyétek ki, és kövezzétek meg őt, hogy meghaljon.” A parancsot annak rendje és módja szerint végrehajtották. Ezután Jézabel közölte a „jó hírt” a királlyal, aki magától értetődő módon Jezréelbe ment és birtokba vette a szőlőt, mintha jogosan, s nem vérrontás árán jutott volna a földterület birtokába. Az Úr végignézte, amit Nábóttal művelt a király és a királyné, majd utasította Illést, hogy mondja ki az ítéletet Akháb fölött: „Így szól az Úr: Nemde megölted-é és nemde el is foglaltad-é? És szólj néki, mondván: Ezt mondja az Úr: Ugyanazon a helyen, a hol felnyalták az ebek Nábót vérét, ebek nyalják fel a te véredet is!” Tehát az Úr, a Teremtő szeme láttára cselekedett gonoszat a király, ezért az Úr szigorú büntetést helyezett kilátásba: „Veszedelmet hozok reád, és elvesztem a te maradékaidat, és kigyomlálom Akhábnak még az ebét is, és a berekesztettet és az elhagyatottat Izráelben; És olyanná teszem a te házadat, mint Jeroboámnak, a Nébát fiának házát, és mint Baásának, az Ahija fiának házát azért, a miért haragra ingerlettél engem, és a miért bűnbe ejtetted az Izráelt.” Ez gyakorlatilag Akháb házának teljes kihalását jelenti. De Jézabelről sem feledkezett meg az Úr. Ezt mondotta: „Az ebek eszik meg Jézabelt Jezréel kőfala előtt” A királyt mélyen megindította Isten döntése, ezért bűnbánatot gyakorolt. Alázatossága jeléül megszaggatta ruháját, zsákruhát öltött és böjtölni kezdett. Ekkor az Úr megváltoztatta döntését és úgy határozott, hogy mivel igaz alázatot gyakorolt Akháb, ezért nem az ő idejében hozza rá és ivadékaira a veszedelmet, hanem majd csak a fia idejében veszejti el a házát. Három év sem telt bele és Akháb király meghalt a szíriaiak keze által, s az Úr ítélete beteljesedett. Száraz György Boldog napot!
BETLEHEM A Biblia egyik leghíresebb városa Betlehem. Nevének jelentése a héber Beit Lehem alapján „kenyér háza”, míg az arab Beit Lahm szerint a „hús háza”. Itt született Jézus Krisztus, hozzávetőlegesen i.e. 5 körül. Ha máshonnan nem is, innen a legtöbb ember ismeri ezt a város.
BETLEHEM A JELENKORBAN
Betlehem egy Palesztinán és Izraelen végighaladó hegyvonulat tetején fekszik. Jeruzsálemtől 10 km-re délre található. A várost betonfal veszi körül, mely Izraelt Ciszjordániától választja el. Izrael állam ezzel szeretné megvédeni magát a terrorista támadásokkal szemben. Betlehem keresztény lakosainak aránya 92%-ról 14%-ra apadt a kivándorlások miatt. A keresztény polgármester szerint a keresztények és a muzulmánok jól megférnek egymás mellett. Betlehemben található Jézus születésének barlangja, ahol ferences szerzetesek 1717-ben egy 14 ágú csillagot helyeztek el a földön. A felirat hirdeti: „Itt született meg Szűz Máriától Jézus.” BETLEHEM A BIBLIAI IDŐKBEN Efrata vidékének központi helysége volt Betlehem. A név az efratita nemzetségre vezethető vissza, amelyből Dávid származott: „Dávid pedig egy Júdeába, Betlehembe való Jessze nevű efratitának volt a fia” (1Sám 17,12). Betlehemet először az Amarna-levelek említik i.e.14. században: „Urusalim vidékének egyik városa”, azaz mint Jeruzsálem városállamhoz tartozó helységet. A neve bit ilu lachama, azaz Lachama istennő háza. Lachama egy kánaáni termékenység-istennő volt. A szó sok átalakuláson ment keresztül, amíg Betlehemmé, vagyis Kenyérházzá alakult. A Szentírás először Ráhellel kapcsolatban említi Betlehemet. A honfoglaláskor Júdának jutott, levita családok lakóhelye volt. Innen származott Boász, itt élt Rut, Jessze és Dávid. Dávid uralma alatt egy ideig a filiszteusok kezén volt. A fogság után júdeaiak telepedtek le benne. A júdeai Betlehem nem más, mint Dávid király városa. A Biblia furcsa módon nem határozza meg pontosan Jézus születésének idejét, holott halálának időpontjáról pontos beszámol. Amit megtudhatunk Mátétól Betlehemmel kapcsolatban: (Mt 2,1-8) „1. A mikor pedig megszületik vala Jézus a júdeai Bethlehemben, Heródes király idejében, ímé napkeletről bölcsek jövének Jeruzsálembe, ezt mondván: 2. Hol van a zsidók királya, a ki megszületett? Mert láttuk az ő csillagát napkeleten, és azért jövénk, hogy tisztességet tegyünk néki. 3. Heródes király pedig ezt hallván, megháborodék, és vele együtt az egész Jeruzsálem. 4. És egybegyűjtve minden főpapot és a nép írástudóit, tudakozódik vala tőlük, hol kell a Krisztusnak megszületnie? 5. Azok pedig mondának néki: A júdeai Bethlehemben; mert így írta vala meg a próféta: 6. És te Bethlehem, Júdának földje, semmiképen sem vagy legkisebb Júda fejedelmi városai között: mert belőled származik a fejedelem, a ki legeltetni fogja az én népemet, az Izráelt. 7. Ekkor Heródes titkon hivatván a bölcseket, szorgalmatosan megtudakolá tőlük a csillag megjelenésének idejét. 8. És elküldvén őket Bethlehembe, monda nékik: Elmenvén, szorgalmatosan kérdezősködjetek a gyermek felől, mihelyt pedig megtaláljátok, adjátok tudtomra, hogy én is elmenjek és tisztességet tegyek néki.” Az idézett prófécia Mikeás könyvében így kezdődik: „De te, Efratának Bethleheme, bár kicsiny vagy a Júda ezrei között: belőled származik nékem, a ki uralkodó az Izráelen; a kinek származása eleitől fogva, öröktől fogva van. " (Mik. 5.2). „6. Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és az uralom az ő vállán lészen, és hívják nevét: csodálatosnak, tanácsosnak, erős Istennek, örökkévalóság atyjának, békesség
fejedelmének! 7. Uralma növekedésének és békéjének nem lesz vége a Dávid trónján és királysága felett, hogy fölemelje és megerősítse azt jogosság és igazság által mostantól mindörökké. A seregek Urának buzgó szerelme mívelendi ezt!” (Ésa. 9.6) Betlehemben látta meg a napvilágot a Megváltó. Heródes égtelen haragra lobbant, amikor látta, hogy a bölcsek túljártak az eszén, ezért Betlehemben és annak egész környékén minden kétesztendős és ennél fiatalabb fiúgyermeket megöletett éppen annak az időpontnak megfelelően, amelyet megtudott a bölcsektől. Ekkor beteljesedett Jeremiás [31,15] próféciája: „Ezt mondja az Úr: Szó hallatszott Rámában, sírás és keserves jajgatás; Rákhel siratta az ő fiait, nem akart megvígasztaltatni az ő fiai felől, mert nincsenek.” A barlangot, amit a keresztények Jézus születési helyének tartottak, Hadrianus császár idejében meggyalázták azzal, hogy Adonisz kultuszának helyévé tették. Nagy Konstantin bazilikát építtetett a barlang fölé. Itt él egy ideig Szent Jeromos a 4. században. A perzsa dúlás után csak a betlehemi Születés-temploma maradt meg annak köszönhetően, hogy a templom mozaikján a napkeleti bölcsekben saját őseiket fedezték fel. Száraz György Boldog napot!
ANAEROB KÜSZÖB Az anaerob küszöb azt a pontot jelöli, ahol a tejsav termelődése már túllépi a kiürülését, ami egy eléggé intenzív, égő érzetet vált ki. Ez pedig lehetetlenné teszi a magas intenzitású edzés fenntartását. Ha valaki ismeri a saját anaerob küszöbét, akkor felmérheti az állóképességét és a kapacitását. Sportorvostanilag az anaerob-küszöb azt a maximálisan fenntartható mozgásintenzitást jelenti, amelynél még nem indul meg a sejtek tejsavtermelése. A kutatók azt vizsgálták, hogy adott terhelés mellett (futássebesség, oxigénfelvétel) milyen tejsavküszöb sebességgel képesek a sportolók 30 percen át futni. Azt találták, hogy a különféle módszerek bizony eltérő eredményekre vezetnek. Amikor sportolás közben az intenzitást növeljük, automatikusan több tejsav termelődik az izmokban, mivel oxigénhiány áll elő. Ezt hívják anaerob állapotnak. Majd a tejsav egy idő után gátolja a mozgást. Hogyan? Oly módon, hogy a tejsav felszaporodása gátolja a vér, a szív, a tüdő által szállított oxigén utánpótlását. Az izmaink így bedurrannak és elérik teljesítményük végpontját. Jó hír, hogy az anaerob küszöb felemelhető, tehát az állóképességünk fejleszthető, ezáltal magasabb intenzitású edzések végezhetőek. Az anaerob küszöb elárulja a teljesítményünket. Egy kis odafigyeléssel azonban kordában tudjuk tartani az anaerob folyamatokat. Ehhez azt kell figyelembe vennünk, hogy az aerob zónában maradjunk edzés közben, vagyis olyan állapotban, amikor még elegendő oxigénhez jutnak a sejtjeink. Ezt kell folyamatosan, illetve amíg lehet, fenntartani. Legjobb, ha felveszünk egy pulzusmérőt. Helyezzük fel a testünkre és figyeljük meg sportolás közben a jelzett eredményeit. Az anaerob küszöb a pulzussal jól jellemezhető, mindazonáltal speciális orvosi műszerekkel határozható meg egészen pontosan. Ha megismerjük, hogy mekkora pulzusszámnál érjük el saját anaerob küszöbünket, akkor törekedjünk arra, hogy tartósan ne eddzünk e határérték felett, mert a szervezetünk elsavasodhat.
Az anaerob küszöb általában 80-90%-os intenzitás környékén mozog. A sportolók sokszor résztávos edzéseket végeznek, vagyis bizonyos ideig fenntartják az anaerob küszöb intenzitását, majd utána lazítanak, ezzel visszaengedik a pulzusukat egy bizonyos kisebb intenzitásig, utána újra az anaerob küszöbnek megfelelő intenzitáson végzik a gyakorlatokat, majd ismét visszaengedik a pulzust. Fontos megjegyezni, hogy az anaerob küszöb figyelembe vételével történő résztávos edzéseket nem ajánlott minden nap végezni, illetve edzés végén gondoskodni kell a megfelelő levezetésről is. A labdarúgóknál például az aerob és anaerob küszöbhöz (pulzus) tartozó intenzitás nagyon lényeges. Gondoljunk a sebességre, ami megmutatkozik a futógyorsaságban és a technikaitaktikai elemek sikeres végrehajtásában. Például a magyar bajnokság szintjének az felel meg, amikor az anaerob küszöb sebesség eléri vagy meghaladja a 14 km/h-t és a pulzusérték a 180 feletti frekvenciánál jelzi a tejsav küszöböt. Minél tovább képes egy labdarúgó magas mozgásintenzitást produkálni aerob módon, annál később kezd el savasodni, így fizikai és mentális képességeit optimálisan használja fel, illetve csúcsteljesítményét tovább képes fenntartani. Az anaerob küszöbünktől függ a teljesítményünk, a kondíciónk, a kapacitásunk egyenletessége és dinamikája, a regenerációs képességünk, valamint a sportolásunk vagy a testmozgásunk minősége is. Az anaerob küszöböt befolyásolja a sportolás rendszeressége, a megfelelő pihenés, a táplálkozás és az életmód (szenvedélyek, stressz), illetve a mentális és pszichés kondícióink. Az anaerob küszön ingadozhat, ezért érdemes erre külön odafigyelni. Száraz György Boldog napot!
BEÖNTÉS A BEÖNTÉS TÖRTÉNETE A vastagbél beöntést az ókor óta ismerik és alkalmazzák. Az egyiptomiak értették a vastagbél átfújásos módszer lényegét, amelynek titkait a papok állítólag Ozirisz istentől kaptak. A balzsamozás során szintén kiemelt szerep jutott a beleknek, melyre külön istenség felügyelt, ezért külön kanópuszedénybe zárták. A rómaiaknál szintén külön isten őrizte a bélrendszert. Neve Creptius volt. Az Esseni Békeevangélium leírásában olvasható: „Tölts meg egy nagy tököt, melynek indája egy ember méretével megegyezik napsugár által felmelegített folyóvízzel, függeszd fel egy faágra, térdelj le a földre a víz angyala elé, vezesd be az indát a hátsó részedbe, hogy a víz az egész bensődet átjárja és minden lerakódott rosszat a Sátán tisztátalan és bűzös mocskát kimossa. Saját szemeddel megláthatod, orroddal megszagolhatod mindazt a bűzt, ami a tested templomát bemocskolta.” A 19. században egyes orvosok éltek a béltisztítás eszközével. Ilyen volt Kuhne, akinek a módszerét Rosendoff vitte tovább. A kolon-hidroterápia ősének tekintik a subaquale kádfürdőt. A kolon-hidroterápia az USA-ból indult el. Ez a módszer a vastagbél alapos tisztítását és gyógyítását teszi lehetővé oly módon, hogy hatékonyan eltávolítja a bélfalakra
lerakódott és megkövesedett székletet és káros, rothadó anyagokat. A terápiát folyamatosan fejlesztik. Az ilyen berendezések tervezésénél gondot fordítanak a víz hőmérsékletének szabályozására, a víznyomás változtatására, a folyamatos töltésre és ürítésre, a gép fertőtlenítésére és a higiéniára. A beöntéses technika Angliában különösen kedvelt. Úgy hírlik, hogy még az angol királynő is rendszeresen tisztítatja a beleit. A BEÖNTÉS TECHNIKÁI A beöntés segít eltávolítani a belekben összegyűlt salakanyagokat, amelyek önmaguktól nem ürülnek ki. Ez valójában egy méregtelenítési eljárás, amelytől sokan visszariadnak, amelyet a proktológusok egy része nem javasol otthoni használatra, ugyanakkor sok természetgyógyász és bizonyos orvosok igen. Többféle beöntés létezik: A tisztító beöntés a széklet vastagbélből történő kiürítését célozza meg. A magas beöntés kitisztítja az egész vastagbelet. Az úgynevezett alacsony beöntés csak a végbelet és a sigmabelet tisztítja ki. A szélhajtó beöntések a gázok okozta feszüléstől szabadítják meg a beleket. Az olajos beöntések síkosítják a végbelet és a vastagbelet. A széklet így könnyebben ürül. A gyógyszeres beöntések lehetővé teszik a gyógyszerek közvetlenül a bélből történő felszívódását, így megkímélik a gyomrot. Mindenképpen érdemes szakember tanácsát kikérni a beöntéssel kapcsolatban. Ma már a gyógyszertárakban kapható egyszer használatos és többször használatos kis térfogatú beöntő készlet és egyéb a beöntéshez szükséges kiegészítő (beöntő edény, beöntő cső és egyebek). Követni kell a csomagban található használati útmutatást és akkor otthon önállóan is elvégezhető a beöntés. Térfogatban eltérő méretű ballonok is beszerezhetőek, melyeket attól függően érdemes használni, hogy milyen hatékony a beöntés. Aki tapasztalatlan vagy viszolyog attól, hogy saját magának végezzen beöntést, az természetgyógyászhoz is fordulhat ez ügyben. A beöntés mint tisztító eljárás során nem csak vizet, hanem különféle gyógynövény-kivonatokat is fel szoktak használni a lerakódások leoldására. Bárhogy is, mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy a beleiben hordozza a sokszor több kilogrammot kitevő lerakódásokat és vállalja az ezzel együtt járó esetleges következményeket, vagy a belei tehermentesítésére bevet különböző olyan tisztító eljárásokat, mint amilyen például a beöntés. Általában különféle diagnosztikai vizsgálatoknál és szülés előtt alkalmaznak az orvosok beöntést, ugyanakkor gyakran javasolják székrekedés megszűntetésére. A beöntés szükségességének a mérlegelésekor érdemes áttanulmányoznunk az étrendünket és gondoskodni a megfelelő rosttartalmú élelmiszerekről. Száraz György Boldog napot!
CIVILIZÁCIÓS ÁRTALMAK
Az emberiség egészségi állapotát és életminőségét manapság egyre több tényező tépázza meg. A civilizációnk és a technikai fejlettségünk kétségtelenül számos előnnyel járt: lerövidültek a távolságok, felgyorsult az információáramlás, új gyógyszereket fejlesztettünk ki, kényelmesebbé és könnyebbé vált az életünk. Legalábbis látszatra rengeteg előnnyel járt a városiasodás, az infrastruktúra fejlődése, a telekommunikáció terjedése, a technikai vívmányok népszerűvé válása és általában a civilizációt jelentő dolgok elszaporodása az életünkben. Ám az érmének két oldala van. A másik oldalon pedig olyan „mellékhatásokat” vehetünk észre, mint a környezetszennyezés, a demográfiai robbanások és az egészségünkkel kapcsolatos különféle mutatók drámai változásai. Mindenképpen kijelenthetjük, hogy bár az orvostudomány sokat fejlődött – például a járványok megfékezése terén, a kórházaink csúfolásig teltek. A civilizációs betegségeink között kiemelt szerepet kapnak a keringési-, a mozgásszervi-, a daganatos- és a légzőszervi betegségek. Tehát gyógyszereinkkel, vakcináinkkal részben életet mentünk, ezáltal egyre nagyobb mértékben népesítjük be a Földet, részben viszont komoly újfajta szervi problémáink alakulnak ki. A civilizációs ártalmak közé sorolható még az allergia, amely szervezetünk túlérzékenységi reakciója, valamint a szabad kereskedelem miatt kialakult szenvedélybetegségeink javarésze. Ennyi szenvedélyfüggő ember – és itt az arányokra gondolok elsősorban – még nem élt ezen a bolygón. Ma szinte bárki könnyedén hozzájuthat az önpusztítás egészségre mindenképpen káros, paradox módon mégis „kellemes”, bódító eszközeihez. S akkor még nem ejtettünk szót a stresszről, amely a felgyorsult, felpörgetett életvitelünk szükségszerű velejárója. A zaj, az állandósult morajlás és a csend hiánya, a milliónyi inger felbillentette a belső egyensúlyunkat. A nyugalom mára már kevesek kiváltsága. A lelki rendellenességek és a mentális problémák száma, a túlhajszoltság, a magány, a zsúfoltság, ugyanakkor az elszigetelődés a fejlett országokban egyre nagyobb méreteket ölt. A társadalmi együttélés mindenkiből más vált ki. Az ember eleinte próbál alkalmazkodni a normákhoz, megfelelni a szociális követelményeknek, mindeközben önmaga érdekeit is érvényre juttatni. Ám a városi élettel együtt járó „áldások” sok tekintetben nem kedveznek az önkibontakoztatásnak: a bűnözés vagy az állandó versengés valahol az emberekből félelmet, szorongást és önzést vált ki. Az életminőségünk egyre inkább romlik. Életünk biológiai, pszichológiai és fizikai oldalról egyre ingatagabbá válik. A szélsőséges esetek egyre szaporodnak. Az emberek nem győzik kompenzálni magukat és kárpótolni egymást azért, amit a civilizált életvitelük miatt egymástól vagy önmaguktól elvettek: az időért, a törődését, a nyugalomért és az egymásnak okozott problémákért. A modern ember gondolkodásmódja pedig lesújtó. Például ha egy fiatal egészséges, akkor a legritkábban tanítják meg neki, hogy hogyan őrizze meg az egészségét. Ezzel szemben iskoláinkban számtalan felesleges és feldolgozhatatlan információ megtanulására kényszerítik a még éretlen fiatalságot siettetve ezzel a felnövekedésüket. Ezzel azonban csak annyit érnek el, hogy a fiatalság lázad és megtanul mindenhol kiskapukat keresni. Az erkölcsi elvek hanyatlásnak indultak, vagyis ma sokan úgy érzik, hogy kevésbé érvényesül az életben, aki
tisztességes, szemben azokkal, akik tisztességtelen eszközökkel jutnak anyagi javakhoz, beosztáshoz vagy elismeréshez. A civilizációs ártalmak közé sorolom az időfüggőségen kívül a pénzfüggőséget is. Az emberekben hatalmas bírvágy lappang, amelyet a civilizáció folyamatosan kondicionál. Ergo, ha még ezt is megveszed (birtoklod), jobb lesz az életed. Hogy-hogy még nincs meg a legújabb „kacatod”, hiszen a menőknek az már „régen” van, s attól sikeresek? Te nem akarsz sikeres lenni? Végezetül, civilizációs ártalmaink és ártalmas szokásaink közé sorolandó a mozgásszegény életmód, a táplálkozási kultúra hiánya, a pihenés-munka ritmusainak be nem állítása, a passzív időtöltések lebecsülése, a kulturált szórakozás vagy éppen a kulturálódás, a boldog családi és a párkapcsolati élet módszereinek meg nem tanítása/élése, a mentális és spirituális egészségünk elhanyagolása. Töprengjünk el mindezeken, mert nem biztos, hogy később jóvá tudjuk tenni a rossz döntéseinket! Száraz György Boldog napot!
