Experts learn from each other Strategies to work with difficult young people in Hungary and Germany

Experts learn from each other Strategies to work with difficult young people in Hungary and Germany

Fachkräfte lernen voneinander

IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLÕSÉGI MINISZTÉRIUM

Strategien im Umgang mit schwierigen Jugendlichen in Ungarn und Deutschland

Szakemberek, akik egymástól tanulnak A problémás fiatalokkal foglalkozó stratégiák Magyarországon és Németországban

ISBN: 963-86774-6-5

CONTENT

INHALT

TARTALOM

INTRODUCTION . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

EINLEITUNG ...........................................38

BEVEZETÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .72

THE PROJECTS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

DIE PROJEKTE ........................................42

A PROJEKTEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .76

PROJECT 1

Written by: Ulrich BRÜGGEMANN (DJI- Entimon) Michael GABRIEL (KOS Fanprojekte) Volker GOLL (KOS Fanprojekte) Andrea MÜLLER (LidiceHaus Bremen) NÉMETH Zita (Mobilitás) Ulrike PAULMANN (ijab.e.V.) Heiner SCHÄFER (DJI - Arbeitsstelle Jugendkriminalitätsprävention)

ABSTRACT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

PROJEKT 1

PROJEKT 1

DEPRIVATION OF LIBERTY IN DETENTION

FREIHEITSENTZUG IN PÄDAGOGISCH

SZABADSÁGELVONÁS A PEDAGÓGIAI

Project coordination and final editing: NÉMETH Zita, Mobilitás

CENTRES FOR EDUCATIVE TRAINING . . . . 10

ORIENTIERTEN EINRICHTUNGEN...............42

JELLEGÛ INTÉZMÉNYEKBEN . . . . . . . . . . .76

Design: PEPO2000BT

PROJECT 2

PROJEKT 2

PROJEKT 2

PREVENTION OF VIOLENCE

GEWALTPRÄVENTION

ERÕSZAKPREVENCIÓ A LABDARÚGÁS

IN FOOTBALL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

BEIM FUßBALL........................................45

TERÜLETÉN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .79

PROJECT 3

PROJEKT 3

PROJEKT 3

YOUTH WORK TO PREVENT VIOLENCE AND

JUGENDARBEIT GEGEN GEWALT UND

IFJÚSÁGSEGÍTÕ MUNKA AZ ERÕSZAK

RIGHT-WING EXTREMISM . . . . . . . . . . . . 17

RECHTSEXTREMISMUS.............................50

ÉS A SZÉLSÕJOBB ELLEN . . . . . . . . . . . .83

CONCLUSION. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20

ABSCHLUSSBEMERKUNGEN .....................54

ZÁRÓ GONDOLATOK . . . . . . . . . . . . . . . .87

THE PROJECTPARTNERS . . . . . . . . . . . . . 22

DIE PROJEKTPARTNER .............................56

A PROJEKTPARTNEREK . . . . . . . . . . . . . .99

Photos: © Brücke e.V. Augsburg © The Fan Project Coordination Centre at the German Sport Youth © ijab e.V. © Mobilitás © Service Centre for The Prevention of Juvenile Delinquency of the German Youth Institute

ISBN: 963-86774-6-5 © Entimon - together against violence and right-wing extremism - Service Centre of the German Youth Institute © The Fan Project Coordination Centre at the German Sport Youth © ijab e.V. © LidiceHaus Bremen © Mobilitás © Service Centre for The Prevention of Juvenile Delinquency of the German Youth Institute

Printed in Hungary 2005 Sponsored by the German Federal Ministry for Family Affairs, Senior Citizens, Women and Youth (BMFSFJ) and the Hungarian Ministry of Youth, Family, Social Affairs, and Equal Opportunities (ICSSZEM)

2

3

ABSTRACT Our publication provides an outline of the highlighted professional programmes realized in the framework of the German-Hungarian bilateral co-operation on youth of the past four years. Each of the common educational and exchange programmes worked with the question of the social intergration of difficult and violent children and young people. Our documentation is based on three main issues: the confinement of adolescents and the educational possibilites, violence among young people in the field of sports and football in particular and the right-wing extremism and violence. The professional framework and guidelines of the co-operation, the discussions concerning the adaptation of certain seemingly successful national methods were defined by joint learning, reflection and selfreflection. Besides the committed, highly qualified professional participants, the basic condition of the success of the certain programmes, was the long-term and reliable cooperation of the project partners. The results achieved, may complete the debates of the European desicion-makers and professionals, working in the field of youth policy, on this complex question of high concern.

Experts learn from each other Strategies to work with difficult young people in Hungary and Germany

Experts learn from each other


Strategies to work with difficult young people in Hungary and Germany


Introduction There is an intense public debate in all European countries on the issue of difficult children and adolescents and their integration into society. Although these debates vary according to the different historical, cultural and social contexts, there are similarities regarding a number of problems. One of which is the violent tendencies of young males throughout Europe. Institutions such as youth work and youth welfare services, schools, the police and legal authorities are employing a variety of preventative and repressive strategies. This is also true in Hungary and Germany. Both countries suffer from a general increase in violence among adolescents and young adults. This is true not only in schools, but also in sports. Another challenge is right-wing extremism, which puts institutions and professional youth workers under enormous pressure. They are expected to react quickly and to provide effective help. The issue affects not only schools, youth work and youth welfare services, police and the legal authorities, but also youth policy, youth organizations and youth research. Closer scrutiny reveals, however, that in spite of many comprehensive programmes and different projects, there exists more doubt than certainty concerning the effective response to youth violence. Sufficient evaluations regarding the effectiveness of the measures employed do not yet exist. Reports such as "What works, what doesn't work" 1 raise expectations which, however, are difficult to fulfil. The transfer from one country to another poses a number of difficulties. The approach used in one country has to account for the different historical, social and cultural framework in another country. And this is precisely an issue for the bi-national exchange of professional youth workers, which by its very nature is already dealing intensively with the different idiosyncrasies. Hopes connected with the standard of "best practise" 2 , implying that any practise certified in this manner may be universally employed, also turn out to be illusive upon closer examination.

Nevertheless, isolated measures on a national level have become a thing of the past in a Europe that is growing together. Instead cooperations and networks such as the "European Union Crime Prevention Network" (EUCPN) are gaining momentum. Discussions of the transferability of experiences and the demand for evidence based policies set new standards, even if these expectations cannot be fulfilled. But the common problems and the interest to overcome them have promoted the necessity to establish contacts and cooperations. That said, it becomes clear that it is necessary to conscientiously "learn from each other". Given the complexity of the circumstances and the differences between the countries 3, it seems advisable to conceive a manageable and transparent exchange that is, to start by ascertaining what the parties have in common and where their differences lie. In this context the exchange between two countries is a basic and promising step forward. Cooperation between Hungary and Germany Although since the end of World War II these two countries have developed differently on the political, social and cultural levels, there are some similarities as to how to approach the issue of young people who have a tendency to violent behaviour and/or violent young people. Both countries prefer preventative educational strategies to repression. This gave way for the Hungarian Ministry for Youth, Family, Social Affairs and Equal Opportunities (ICSSZEM) and the Federal Ministry for Family Affairs, Senior Citizens, Women and Youth (BMFSFJ) to promote three areas of cooperation: the exchange of information in the prevention of violence; the discussion of their scope and limitations; and the development of joint learning processes and strategies. The parties involved in these decisions were the Hungarian Mobilitás and the service agency of the Hungarian Ministry for Youth, Family, Social Affairs and Equal Opportunities and the International Youth Exchange and Visitor Service of the Federal Republic of Germany (IJAB), the German Youth Institute (DJI) and the Coordination Centre for Fan Projects of the German Sport Youth (KOS). The German-Hungarian expert committee established the basic guidelines of the cooperation on the basis of the respective national patterns of youth policy. The expert committee also emphasized the importance of the national youth policy in both countries.

1

Lawrence W. Sherman: Preventing Crime: what works, what doesn't, what's promising. A Report to the United States Congress. Prepared for the National Institute of Justice. Maryland 1998. http://www.ncjrs.org/works/index.htm (last download 22.08.2005) 2

The search for the "best practise" is at present very much in vogue, especially in the American and European context, without there being, however, sufficient verified criteria.

6

3

School systems for example are so widely different from one country to another that they cannot be compared unless these differences are known.

7





The Agreement In this context the decisive question was whether the Hungarian-German cooperation is actually useful for the prevention of violence. It soon became evident that both sides had quite different ideas of the concepts of usefulness and cognitive interest. It therefore became necessary to reach a consensus that ensured that all participants of the exchange were of equal importance. Scope Initially the opportunities and boundaries of the limited exchange required definition. The objectives could not be either too ambitious or too modest; it was, after all, desirable to explore new ground. Thus the next step was to agree on the issues that might be addressed and to determine the influence that the outcome of the exchange might have on the complex web of national systems and institutions. It was helpful that the participating institutions and persons had previous experience in international exchanges. Methods After having jointly defined the requirements for the exchange, the next step was to select the appropriate methods and then jointly adapt and develop them further. In the past, the process of getting to know each other was frequently a central issue of international exchange programs, and the question of whether or not the experience was relevant to one's professional work could only be answered individually. This time, however, the main focus of the exchange was on common working units, instead of scattered projects. These units were jointly planned and carried through. Tackling problems together, with the objective of transferring the results to professional debates in the respective countries, played a dominant role. This allowed the debates to become a means of qualified analysis of not only the "other's" reality, but also of one's "own", seen through the other's impartial perspective from the outside. While the participation of multipliers was basically necessary for dissemination, the publication of the results for the national debate goes one step further. What's more, there was an endeavour to introduce this systematic contribution to the debates across Europe, be it via individual countries or via networks.

achieve the intended level of professionalism of the exchange. On the other, it was fundamental for the dissemination of the results in the relevant areas of action in practise, research and politics. According to the working method, the participants had to do additional preparatory work - research in between the various phases of the exchange programme and analysis at the end of the programme. Target groups The target groups in the two countries varied depending on the focus of the exchange. That means that activities needed to be developed for heterogeneous target groups because of the different systems and responsibilities in Hungary and Germany, and the different participants were of varied relevance. Judgement and prejudice In order to get involved in other systems in any meaningful manner and to be able to analyse them, we need to look at "the other" (the unknown) without prejudice and as thoroughly as possible. If we want to learn from each other, we need to be open-minded and make an effort to question what we take for granted and to search for ideas off the beaten track. This was achieved because the focus of the content never shifted from the issue of "tendency to violence" and because there was continuity among the participating organizations and individuals. Summary The issues of this successful bilateral exchange resulted from current problems in both countries. There was a joint search for solutions, bringing forth structures which provided a reliable working environment and sustainable results. The aim was to find general terms for effective publicity and dissemination and to intensify the exchange in the area of youth policy: in practise, politics and research. At the same time the results of the exchange were meant to be included in the international networks or discussions, in order to receive feedback on the cooperation between Hungary and Germany on the one hand and to enhance the quality of international debates on the other.

The Participants The issue of identifying and involving relevant cooperation partners turned out to be a matter of some concern in both countries. This was the only way of assuring the participation of qualified individuals and institutions. On the one hand, it was necessary to

8

9





THE PROJECTS PROJECT 1 DEPRIVATION OF LIBERTY IN DETENTION CENTRES FOR EDUCATIVE TRAINING Goals of the exchange Although the treatment of difficult children and adolescents/young adults may vary according to the national background and context in Hungary or Germany, the underlying issues are still comparable. At the hub lies the search for the effectiveness of any educative intervention on a scale between prevention and repression. Finding the balance between what is necessary from an educative point of view, and what is necessary to fulfil the public's safety interest, is not always easy. Thus both countries are debating the necessity of the deprivation of liberty in youth detention and reformative training centres. This raises the controversial relationship between locking young people away and/or educating them. Incidentally, the exchange programme focussed on exactly this issue. "Crime prevention is not only a matter of financial means. For me, the exchange with Hungary was helpful and interesting for two reasons: on the one hand we could look at our own work from the outside and on the other because we could look at the outside, at the work of our colleagues who are dealing with the same target group under completely different circumstances. Our circumstances are different, our problems are similar, and our target groups are the same, so we can learn from each other."

The issue Even though the phrasing "Deprivation of Liberty in Detention Centres for Educative Training" was meant to pinpoint the issue, relevant differences regarding the content and understanding of terms arose immediately. This quickly became clear in the discussions on "deprivation of liberty" (Freiheitsentzug) and "secure custody" (Geschlossene Unterbringung). For practical reasons the German term "geschlossen" (secure) was explained, and the discussion centred on Hungarian reformatories and German secure detention centres 4. A definition of these terms was necessary in order to compare educational strategies. In both countries the secure custody of minors is seen as the last resort in educative intervention after ambulant or stationary measures. In both countries the facilities

Erwin SCHLETTERER, Managing Director of Brücke e.V. Augsburg 4

Hungarian reformatories are part of the government programme for the Protection of Adolescents in Public. German secure detention centres are part of the government Youth Work and Youth Welfare Services.

10

responsible are in close contact with the justice system, the expectations of which they have to fulfil. The courts' main interest often is the establishment of secure custody to prevent further offences. The exchange programme started with the definition of the question "What does 'secure' (geschlossen) mean?", followed by a debate and a comparison of the legal bases for admission to the facilities. Then came the question, "Which target groups are the recipients of the services?" The ensuing discussion focused on the comparison between the programmes and the concepts of the facilities, dealing especially with the institutional rules, the relationship between group and individual, the range of options available to the institutions and the significance of running away (or escaping). Also discussed was the participation of the adolescents, the duration of their custody, the sustenance of the facilities and the qualification of the staff. Due to time constraints and a lack of information, issues concerning cooperations, evaluations, effectiveness and the perspectives of the adolescents were not discussed. The participants The Hungarian participants were staff members from two reformatories, the National Agency for Crime Prevention of the Ministry of the Interior and the Mobilitás. The German participants came from research centres and universities that continually work on the issues of juvenile crime, secure custody, participation of juveniles and help schedule processes. Working methods The working group met for one week in Budapest. The group visited two reformatories, one for girls in Rákospalota and one for boys in Debrecen. They also drafted a paper, following a previously established pattern. At the end of the seminar, the structure of the paper and the writing tasks were agreed on. In the meantime the paper has been published in Hungary and Germany 5.

5

Team of authors: Erziehung hinter Schloss und Riegel. (Education behind bars.) In: Zeitschrift für Jugendkriminalrecht und Jugendhilfe (The Journal for Juvenile Criminal Law and Youth Work and Youth Welfare Services) 16/2005/1, P. 49 - 58 In Hungary the paper will be published this autumn in the Review for Interior Policy, in the Journal of the Ministry of the Interior. The text is also available in German and Hungarian on the website of the Ministry (www.icsszem.hu) and on the Mobilitás website at www.mobilitas.hu.

11




"There are enough NGOs for crime prevention in Hungarian municipalities, especially in the cities. There are also many associations and foundations for children and adolescents, which are dedicated to prevention and/or rehabilitation. The relations between the NGOs and the municipal administrations, however, vary in intensity and quality. The immediate future of the NGOs is most interesting in the area of cooperation - the task sharing between NGOs and municipalities, that is: how and under which circumstances the NGOs can participate in public tasks. Democratic cooperation is not as yet very deeply rooted; hence the German experiences are very interesting to us." BARANYI Éva, Staff member of the National Agency for Crime Prevention of the Ministry of the Interior


Cooperation partners The following groups participated: the reformatory for boys in Debrecen, the reformatory for girls in Rákospalota, the National Agency for Crime Prevention of the Ministry of the Interior, the Mobilitás, the service agency of the Hungarian Ministry for Youth, Family, Social Affairs and Equal Opportunities, Koblenz University, the Catholic Foundation Technical College of Higher Education, the German Youth Institute and the IJAB.

Everyday life in the facilities is very different in the two countries. While in Hungary the emphasis lies on a strictly structured day, the German system provides for phases of self-determined activities. Education can achieve many things, but not everything. And in this context, even hanging out is considered an opportunity for learning. This is not so in the Hungarian approach, in which the facility is precisely scheduled around the clock.

Results In Hungary as well as in Germany, the target groups for secure custody include young people who have frequently run away from families or from juvenile facilities. In most cases they have what one might call a "run-away career". They are confined to secure correctional or detention centres to minimize the risk of escape. There they receive educational help. In Hungary this form of custody is connected with an offence, whereas the relevant criterion in Germany is whether or not the young person is in need of help. At present there is a strong tendency to this approach in Hungary also.

In both countries the participation of the young people in the development of help schedules is minimal.

The German delegates could not help noticing that the reformatory in Debrecen, for example, was a dream come true for the advocates of secure custody. Since the facility is very similar to a penal institution, the escape risk is minimized. In Rákospalota, on the contrary, run-aways are tolerated, thus demonstrating that most young people still need to learn how to stay in any given place. In Hungary, sanctions within the facilities are centrally regulated, allowing a uniform procedure which is more or less the same for everyone involved. In Germany the sanctions in the different facilities are handled on a discretionary basis, according to each individual case. This provides opportunities to react on an individual level and to be able to work specifically, for example, with "returnees" after their escape. In principle there are central regulations which create a formal equality, but the educative range of options of facilities and educators is limited. In Hungary the legal authorities decide on the duration of secure custody and therefore also determine the date of release. Hence the adolescents know from the start how long they will stay in the facility. In Germany on the other hand the juveniles do know the maximum amount of time they might be locked up, but they can reduce this period through good conduct. That means the sooner they start acquiring concessions, the sooner they can leave the secure area. They are never sure how long they will remain in confinement.

12

PROJECT 2 PREVENTION OF VIOLENCE IN FOOTBALL Initial situation - violence and racism in football Unfortunately, hooliganism and racist and anti-Semitic slogans still pose an incalculable problem in European football stadiums. In Germany, the establishment of the National Concept on Sport and Security's (NKSS) fan coaching projects targeting behavioural prevention based on social education are a means of intervention to avoid repression. Still, this does not seem to prevent clashes between the different fan groups or between them and security, and it does not stop spectators from behaving in a racist or extreme right-wing manner. However, the network consisting of 32 local fan projects, coordinated by the Coordination Centre for Fan Projects (KOS), has managed to control the outbreak of violence and racism very successfully on a number of occasions. Those involved in the fan projects view the fans and their particular forms of cultural expression with curiosity, rather than from a stigmatising perspective. The projects, acting as intermediaries, want to bring all participants involved in football to interact together. That's why constructive and dependable channels of communication were established between supporters, clubs and the police, to "translate" behaviour and the needs of the mainly juvenile fans for the institutions, and to incite some understanding of juvenile fan behaviour among the parties involved. This type of communication helps support all those involved by giving them the confidence of knowing that their behaviour is correct, thus aiding conflict mitigation. Moreover, the social workers encourage

"From a professional point of view, the most interesting aspect was how prudently the workshop participants had been selected, enabling us to consider the issues from an interdisciplinary perspective. In the field of fan work, this is the most important precondition for success. The structure of the workshop was intentionally kept open, therefore admitting an intensive integration of the German participants and adapting the form to the requirements. The Hungarian participants were certainly satisfied, but this guaranteed that the Germans could learn a lot about the specific Hungarian situation." Michael GABRIEL, Staff member of the Coordination Centre for German Fan Projects

13




"I expect both organizations to consistently follow up on the approaches developed so far. Through its membership in the international network, Football Supporters International (FSI), the KOS will make sure that a Hungarian fan coaching project will be established for international tasks (through Mobilitás?). (World Cup 2006, European Championship 2008). This way institutions such as the - so far - rather non-committal Hungarian Football Association, as well as politicians, will be exposed to some pressure to become active Secondly the co-operations established between German and Hungarian projects could be accompanied and supported. This could mean counselling on a practical level, further vocational training on a theoretical level and exploring terrains outside the narrow framework of fan work, such as detached social work, i.e. street work, gender-specific work or special concepts against far-right extremism, anti-semitism and racism in youth work." Michael GABRIEL, Staff member of the Coordination Centre for German Fan Projects


the opinion leaders in the stands to create internal instruments of self-control to keep down racist and violent behaviour. The KOS was so successful in its work, that it was instrumental in transmitting the approach to other European countries through their involvement on the Handbook on the Prevention of Violence in Sport 6, published by the Council of Europe. In Hungary, football and society are facing a phenomenon of structural similarity. Recently, numerous fan groups cultivated negative headlines, especially when it was a Hungarian team that participated in a European international competition. They instigated riots and chanted racist slogans and extreme right-wing symbolism graced fan banners. Anti-Semitism and the widespread discrimination of the Roma are habitual in all divisions. An increase in contact between German and Hungarian right-wing extremists has been established. That many juvenile fans have a strong propensity towards violence is a source of deep concern for football club decision-makers and security agencies. To make matters worse, the overall attendance at football games is rather low, which can obviously be attributed to the fact that those who would want to come to football games fear for their safety. The UEFA has frequently imposed fines on clubs such as Ferencváros Budapest for the behaviour of their fans. Goals of the exchange - Can fan projects serve as a model? The Hungarian participants in the bilateral exchange programme were especially interested in finding out whether the German fan project model, which is unprecedented in Europe mostly due to its widespread political support, would be an option for Hungary, or if specific modules could be adapted to the Hungarian situation. Since repressive police intervention employed up until now had not been able to sustainably improve the situation in the stadiums, there had been an interest in learning more about the German National Concept on Sport and Security. The German participants wanted an overview of all aspects of the Hungarian football situation due to the past conflicts between German and Hungarian fans during European games. One of the results was that a part of the German fan community started to imitate problematic behavioural patterns of Eastern European fans, and this specific interpretation of violence became a model in Germany.

In view of the upcoming international football tournaments in Germany (WC 2006) and Austria (EC 2008), the matter of establishing German-Hungarian contacts becomes all the more pressing. The FIFA World Cup 2006 Organization Committee entrusted the KOS with the implementation of a comprehensive programme to look after fans and visitors. At the core of this project lies the integration of international partner organizations. Since Hungary is one of the biggest European football (and fan) nations, there was an interest on both sides to intensify its involvement in the international fan coaching network. The exchange Violent outbreaks at football games cannot be curbed effectively unless all implicated institutions and groups - clubs, fans, police, science, media, politics, civil society, etc. - cooperate on a reliable basis. Therefore, both delegations consisted of members of all these groups. The first Hungarian delegation in 2003 involved representatives of the Mobilitás, the Hungarian Ministry for Children, Youth and Sport, the director of the ad hoc committee on fan violence, a member of parliament and a sport sociologist. Attending a first division game, the German football league, visiting a fan project in Frankfurt, the police, the club Eintracht Frankfurt and the German Soccer Federation (DSF) gave them a comprehensive overview of the professional football situation in Germany. The visit in Hungary in 2004 incorporated the different working approaches of German fan projects, which is why the German delegation was made up of fan projects from the first, second and fourth league.

"From a professional point of view, the most interesting thing was how similar the circumstances were. I was astonished that I was not very puzzled by the Hungarian situation. It was professionally rewarding because when we are obliged to pinpoint our own issues, it is easier to notice quickly how and what to communicate in order to get our message across. And I wouldn't have thought it possible to concentrate during a mammoth meeting of nearly four days in this manner, in two languages on top of that. Without the vivid and lively translation it would not have worked!" Volker GOLL, Staff member of the Coordination Centre for German Fan Projects

The Hungarian participants were the Mobilitás, the Ministry for Youth, Family, Social Affairs and Equal Opportunities, the National Agency for Crime Prevention of the Ministry of the Interior, the police, The National Sport Office, fans and several organizations of the youth work and youth welfare services. The visiting programme in Germany 2003 had served basically to gather information and to share experiences and knowledge about the character of the fan projects and how they work and become effective. The week involved observational visits to fan projects and talks with all partners. The programme focussed on the structural framework of the activity in the fan projects. Based on this programme, the 2004 workshop-styled meeting in Budapest tried to outline the different options available to answer these questions in the Hungarian context:

6

14

http://www.coe.int/T/E/Cultural_Co-operation/Sport/Ressources/esprec03.1asp#TopOfPage

15




"There was nothing missing in the programme. It was not good, however, that the responsible agencies and organizations (principally the Hungarian Football Association and the security services) were not present all the time. It would have been very good if they had listened to the German and Hungarian experiences, adding on to them with their own thoughts. As was said in one of the presentations, "This concerns many actors." That includes those in Germany!" Mónika Timea BALOGH-MARADA, Staff member of Mobilitás


How can we react to the violent behaviour of juvenile fans? Which educative measures can be employed against racism and xenophobia in the stands? What can be done to achieve a better understanding of this fan culture with a mostly juvenile following in institutions dominated by adults? The delegation attended two games and club managers offered an insight into the organization of home and away games and security and other measures to deal with the fans on location. The issue of racism and right-wing extremism was also entered into because the clubs are under considerable pressure to act, since these types of incidents were the cause of several UEFA fines. The German delegation was astonished to discover that it was not necessary to speak Hungarian to understand most of the overall process in the stadium and the issue at stake; reciprocal fan group provocation and the security situation. Attending the games complemented the rigorous theoretical discussions of the four-day workshop. Experiences and perspectives The mutual basis for this bi-national exchange is the situation with circumstances as explained above regarding the spectator sport of football. On a local level, the problems professional football is facing may vary according to cultural differences, but on an international level this spectator sport is subjected to such strong networking and commercialization forces that the sharing of best-practise approaches immediately comes to mind as a possible strategy to curb the negative consequences of this development. At national and international tournaments, the different participants of the game, be it fans or players or security forces, are facing similar problems. For this reason cooperations, in which experience and knowledge is exchanged and discussed to arrive at a common solution, are first priority. The Hungarian-German meetings so far demonstrate that the multilevel (practise, politics and research) exchange on juvenile-political issues and the interconnection of the projects widen (qualify) the perception of these problems. All participants agreed with this statement. Taken from both those "questioned" and those "answered", insights reveal that the exchange enabled a joint discussion which, isolated from the workaday world, were not only personally enriching, but also enabled the basis for a common constructive contribution to the modified requirements requested from politics and practice. The learning processes, the mutual motivation and the development of common

16

projects also served other institutions and groups. Initial contacts between fan projects in Germany and Hungary (Armenia Bielefeld and Loki Debrecen) are just one example for future long-term cooperations. The exchange of results of each national symposium offers an excellent opportunity for reflection. On the whole, the Hungarian-German exchange on "educative measures for the prevention of violence among football fans" is exemplary for European cooperation. Unfortunately a meeting of this type is not as frequent as the occurrence of a European championship football game.

PROJECT 3 YOUTH WORK TO PREVENT VIOLENCE AND RIGHT-WING EXTREMISM Starting point and objectives of the Hungarian-German cooperation All over Europe, right-wing extremism, xenophobia, racism, anti-Semitism and violence are the focus of research, science and (social) educative practise. Symposiums reveal several preconditions for international cooperation when a comparison of the issues and the approaches for their interpretation are examined. If the different phenomena and the reactionary measures in practise (repressive and preventative) are to be characterized and understood, then the historical, cultural, social, political and economic backgrounds in each country must be accounted for. We can take these existent and evident similarities and use them to develop approaches to learn from each other.

"In Hungary the only response to the negative - and in some clubs even brutal - behaviour of football fans is the response of the security guards. They, the police and the security firms react to offences; they do not do preventative work, which incidentally is not their task. Although the affected clubs have recognized the problem and their responsibility, they have not yet found a professional solution for it. The presentation of an operative working practice offered very useful experiences. The most important experience was that all the affected actors can only be successful through cooperation and commitment, and that it is indispensable for this cooperation to secure the necessary financial resources and to be open-minded. It is also essential to have at least one highlyqualified person who does not flinch when difficulties arise." BARANYI Éva, Staff member of the National Agency for Crime Prevention of the Ministry of the Interior

Hungary and Germany have a problem with xenophobic, ethnocentric and racist phenomena. In both countries these developments are perceived and treated as a specifically juvenile problem, despite contrary evidence in the scientific community and in practise. Politically motivated crime has increased, and the level of right-wing extremist organization is rising in Germany and Hungary. At the same time there is an active scientific and practise-oriented debate in both countries on how preventative social-pedagogic strategies can be implemented. The main objectives in the German-Hungarian cooperation were the following: to offer the participating experts an opportunity to exchange experiences and to

17




"The whole programme and learning about the different projects was very important. We have learned a lot this week. It was a unique opportunity to look at the whole spectrum of detailed, well-structured and matured youth work on an issue as important as farright extremism, racism, antisemitism and xenophobia. It was very insightful to see how the different elements, society, youth politics, youth research, matters of finance and administration, independent providers of services, government youth work and the commitment of citizens fit together like pieces of a puzzle." SZABÓ Ildikó, Youth Sociologist


learn about their respective practical approaches on location; to reflect on one's own work in the bilateral comparison; and to develop thematic priorities of a co-operative learning. It was a priority from the beginning to not only find explanations and specific intervention strategies, but also to assess their quality, effectiveness and sustainability. Aside from that, associated possibilities and evaluation approaches were examined. In this respect Hungary and Germany could fall back on past experiences and potentials, even if up until now there hasn't been much experience made in the evaluation of the effectiveness of educative interventions in this area. The exchange of professional youth workers 2003 and 2004 In Hungary and Germany, (social) educative and non-formal work with adolescents and young adults has been established as a generally accepted means of preventative measures aside from repression as a way of fighting right-wing extremism, xenophobia, anti-Semitism and violent tendencies. For this reason the first meeting in 2003 emphasized the presentation of theoretical and practical approaches in Germany for the prevention of right-wing extremism, xenophobia, anti-Semitism and violence. Of further importance was the issue of finding appropriate forms of evaluation in order to be able to make accurate statements about the scope and effectiveness of such approaches. The second meeting in 2004 continued the discussion - the presentation of Hungarian and German scientific papers and prevention projects allowed the participants to learn about and compare (social) educative and non-formal approaches of education which had been developed in both countries. The cooperation partners participating in this exchange It was a priority to interest professionals for this programme with prior experience in the very diverse area of the prevention of right-wing extremism, xenophobia, racism, anti-Semitism and violence. They were also asked to present different working approaches and cognizance. The Hungarian participants were representatives of research establishments, foundations, practise projects, the ministry responsible for the co-ordination and Mobilitás and the service agency of the ministry. The German participants came from research establishments, agencies for the implementation of federal pilot projects and practise projects. IJAB was responsible for the organization on the German side.

18

Methodical implementation The participants of the exchange programme met twice in one week. Participants attended alternating lectures, seminars and projects. Apart from the preparation of their own presentations, the cooperation partners had to beforehand study the other country's situation and its current system of youth work and youth welfare services in order to start the debate as soon and as competently as possible. Results The participants in the exchange compared the spread and quality of right-wing extremism, racism and anti-Semitism, their causes, the governmental and educational counter strategies and the opportunities and limits of their evaluation. The objectives of the comparison were: a) To pool the gathered information on the knowledge and information level in a structured way and prepare it for a documentation that will be put to the disposal of professionals in both countries. b) To promote contacts, interchange and the possible cooperation of professionals on the level of action concerning specific relevant and/or practical work. The comparison revealed that both countries have very different traditions, especially concerning cooperation between educative counselling, research and practise and its evaluation. These "differences" were a challenge to the exchange. The subject area of presenting and comparing the different approaches in the work against right-wing extremism, racism, anti-Semitism and violence is now concluded, and in the future the exchange programme will concentrate instead on specific subjects to be further developed in symposiums. This way both sides will define the possibilities and limits of evaluations and the development, introduction and control of quality standards in the area of Prevention of right-wing extremism, xenophobia, racism, antiSemitism and violence as important subjects. Work in right-wing extremism and xenophobia/ethnocentrism by institutionalised youth work and youth welfare services and political intervention by the respective ministry (for example in the form of pilot projects) is being established in Hungary currently. But there is a wide range of experience available from the educative practise the different organizations have gathered. That means there are extensive possibilities for coopera-

19




"Right-wing extremism, racism, anti-semitism and xenophobia are global phenomena, even if there are some differences regarding the country, culture, intensity and target groups. Therefore international cooperation is indeed necessary. There is a variety of ways to cooperate in the area of youth work, from getting to know one another to conceptional cooperation. It is all virgin territory - the comparative studies, the system of expert consultations, the multilingual websites and the complex local or regional co-operations all working for the social integration of right-wing issues in the municipalities or regions, aiming at their resources, learning about them and fighting against them." SZABÓ Ildikó, Youth Sociologist


tion between Hungary and Germany. In this context it is helpful to be able to draw on the existing youth and evaluation research in both countries, offering a differentiated transfer between theory and practice concerning Right-wing extremism and xenophobia. It is desirable to concentrate more on gender-related differentiations and participative practice approaches than they have been so far. This exchange established contact among participants in different Hungarian and German projects, which in turn incited new cooperation projects, for example a programme for professionals dealing with Models of approaches for the participation of children and adolescents. This project is to be part of the bilateral treaty and will take place in 2005. The cooperation partners will be Mobilitás and LidiceHaus, a residential training centre for youths in Bremen. The work of LidiceHaus focuses on dealing with the right-wing mentality and youth work on the right-wing extremist scene. LidiceHaus is one of the authors of "accepting youth work" and is an establishment of national prestige for practical dialogue and further education in this field. The most constructive work against right-wing extremism is the development of democratic spaces of life and experiences. Educative and cultural fields of work concentrate on different approaches for work preventing right-wing extremism. This work needs to be supplemented by a programme of equal importance for the promotion of a democratic culture. The work addresses young people who are actively committed to democratic issues and are against right-wing extremism. They need the support of adults to help develop their commitment and make it consistent. But youth work is also dedicated to those who consider right-wing ideology to be attractive and reasonable. LidiceHaus organizes international events for the exchange of information and events for professionals within the context of the bilateral treaty, such as moderator training for participation projects with children and adolescents.

CONCLUSION The starting point for the exchange between Hungary and Germany was the question of how to deal with difficult children and adolescents or those who face difficulties. In both countries these are problems - like in many other countries - in which professionals and institutions reach the limits of their knowledge. This is why exchanging information and learning from each other has become all the more important. This becomes particularly clear on conferences and projects, in the search for evaluation approaches, in the building of networks and in the many attempts to identify the "best practises" and apply them on an international level. This is especially true when the implementation of projects are considered successful in one country (for example projects dealing with the complex significance of violence) is often considered the silver bullet in another. In addition they are expected to find solutions for national strategies that do not work as required by the public, the media and politics. Many attempts to implement approaches, however, have shown that this is not easy and that many different conditions need to be allowed for. For example the complex historical, social and cultural contexts of the respective countries need to be taken into account. If this is not done in sufficient detail, the strategies remain superficial, and there is a danger that they will fail because of the respective realities. This is why the reference systems 7 or the basic conditions, within which the approaches have been put into practise and were successful, need to be clearly identified. These have a decided influence on, for instance, the objectives of the approaches, the target groups, the methods and the qualifications of the professionals at work on the projects. All this transforms the exchange of information, concepts and measures into processes which have to be carefully planned and carried out. And it is necessary to jointly clarify many factors in order to establish the necessary basis for the exchange of information and ideas. This prevents the implementation of unqualified approaches based on false contexts and therefore not adapted to the new conditions.

7 The school system, for example, is very different in European countries. In Germany children only go to school in the morning, and in other countries they are away the whole day, so that it is not necessary - like in Germany to offer alternatives for the afternoon.

20

21





Apart from the numerous attempts on national, European or other international levels to gather information on best practises and to attach projects with a kind of "seal of approval" and to offer them as a reservoir for the solution of problems, only an exchange restricted to a few or even only two countries can make a solid difference. This is further improved if the cooperation is long-term, so that time and space can be allowed for mutual explanation and understanding. Discussions based on these principles do more justice to the approaches and take the conditions, possibilities and limits of implementation into consideration. It is only after the adaptation of approaches and strategies to local conditions that we can make sure that an opportunity for successful implementation exists. Between Hungary and Germany, the intense exchange within the three continuously working cooperations has proven successful. Common learning and the transfer and adaptation of approaches do require a greater effort and are more complex and time consuming, but the results have made a positive impact on the respective national reality. Apart from acquiring a position of equality with each other, seeing one's own reality through the eyes of another was also an important contribution to the development of politics, practise and research. This does not mean that in the future conferences and discussions among several countries as practised within the networks will not have their place, but according to experience, it seems important to allow space, time and means for a bi-national exchange. Because, after all, this experience is an important and indispensable basis for continuative perspectives of the exchange.

THE PROJECTPARTNERS IJAB E. V. The International Youth Exchange and Visitors' Service of the Federal Republic of Germany (IJAB) was founded in 1967 with the support of representatives of central youth organisations and agencies involved in youth work. Following a resolution passed by the German Bundestag, it was set up by the former Federal Minister for Family and Youth (now Federal Minister for Family Affairs, Senior Citizens, Women and Youth). In 1971 it received the legal status of a registered association.

22

IJAB is the central specialist agency for international youth policy, youth work and youth information and acts on behalf of the Federal Ministry for Family Affairs, Senior Citizens, Women and Youth, its member associations and other central bodies responsible for youth work. Its task is to promote international youth work, cooperation in the field of youth policy, mutual understanding between young people from different countries and cultural backgrounds, the consolidation of relationships, the overcoming of prejudice and, to an increasing extend, to work out the benefit of international expertise for the further development of the national child and youth policy. In order to meet these demands, IJAB carries out qualified exchange programmes for professionals within the framework of the bi- and multilateral relations of the Federal Republic of Germany. It also actively provides advice and information and is involved in further education and vocational training jointly organised by several bodies and organisations. IJAB provides the following services for both youth work professionals and young people: Programmes and language courses for professionals IJAB offers specialist programmes as well as language courses for both full-time and voluntary professionals from youth services and associations. These programmes are organised on behalf of the Federal Ministry for Family Affairs, Senior Citizens, Women and Youth within the framework of the bilateral agreements concluded with countries of the European Union, Eastern Europe, Latin America, North Africa, the Middle East and Japan. There is a wide range of specialist programmes and conferences on current subjects of child and youth services, observation visits in specific working fields of the youth ser-vices, exchange partner fairs, conferences youth services, exchange partner fairs, conferences for voluntary organisations and statutory bodies as well as language courses. In addition, IJAB supports and advises the Federal Ministry for Family Affairs, Senior Citizens, Women and Youth on how to achieve its objectives in youth policy in partner countries. It advises its members and foreign partners on international cooperation. Training and information IJAB offers jointly organised further education courses as well as qualifying measures for professional youth workers in international youth policy. The seminars are directed

23





at trainers of educational seminars, training officers and youth couriers as well as educationalists delegated by associations and youth initiatives from home and abroad. Youth information and youth mobility IJAB plays a major part in the Federal Initiative "Young People on the Internet". This educational initiative was launched by the Federal Ministry for Family Affairs, Senior Citizens, Women and Youth which also provides the necessary funds. It aims to give Internet access to all young people and to motivate them to develop a natural and active relationship with the new media. In cooperation with "Youth" (see below) IJAB informs young people and sharers of experience via the online information network "Eurodesk" about grant-aid available for EU programmes and complementary national financial assistance. IJAB supports experts in planning international programmes and projects by constantly updating its "Database for International Youth Work". The database is an important source of information for all of those who are interested in international youth work and youth meetings. Publications The leaflet "IJAB Information - Youth Work and Youth Policy at the International Level" with news about developments in youth policy all over the world is published six times a year. IJAB regularly brings out publications on international youth work such as the "Forum Jugendarbeit International".

IJAB e.V. Heussallee 30 53113 Bonn Tel.: +49 228 95 060 Fax: +49 228 95 06 199 E-Mail: [email protected] Internet: www.ijab.de

The Fan Project Coordination Centre (KOS) Within the framework of the "National Concept for Sports and Security" the Fan Project Coordination Centre KOS (Koordinationsstelle Fan-Projekte) at the German Sports Youth (dsj) advises and supports German fan initiatives. Furthermore, the KOS has advisory function towards institutions such as the German Soccer Federation (DFB), German Football League (DFL), the World Championship 2006 Committee (WMOrganisations Komitee 2006) and the police, concerning professional pedagogical fan coaching. The KOS' main responsibilities are to support existing, and establish new fan initiatives; monitoring the fan projects and providing advanced training for staff members in the projects. Up to now the KOS is in charge of 32 active fan initiatives, which underlines that its successful pedagogical work is appreciated. The KOS is based in Frankfurt am Main, where five members are entrusted with the coordination and improvement of national and international fan coaching. The KOS has become acknowledged as an institution of experts in the prevention of violence and racism within football. Prevention and football - the KOS advises and links up After more than ten years of experience this is the mission statement with which the work of the KOS at the German Sport Youth (Deutsche Sportjugend) can be described. The history of the KOS is closely related to the foundation of the first German fan initiative in Bremen in 1981. In the following years more fan initiatives with a social pedagogical approach were established, most of them in towns and cities with large (adolescent) fan scenes and it became generally understood that repression alone would not help to prevent violent behaviour and riots among young football fans. Responsibilities of the KOS Among the responsibilities of the KOS as they were formulated in the "National Concept for Sports and Security" (NKSS) are the following: Coordination and Networking Coordination of the exchange of information among local fan initiatives, and communication with international fan initiatives. Co-operation with the "Bundesarbeitsgemeinschaft Fanprojekte".

24

25





Co-operation with the DFB, the DFL, especially concerning international matches, the cup final, or similar events.

the clubs (regulated by §29 in accordance with the terms of the DFB for Bundesliga matches), and the support for fan initiatives in accordance to the arrangement for youth welfare (Jugendhilfe).

Advising Institutions Advising institutions in developing and establishing new fan initiatives. Co-operation with work groups, committees, and institutions, on a national and international scale (Europarat, Bund-Länder-Ausschusch WM 2006). Education and Training Developing curricula for advanced training and courses for staff of fan initiatives. Organising workshops for multipliers working with the youth and in clubs. Organising of and participating in national and international meetings and symposia. Documentation and Public Relations Documentation and analysis of concepts for cause oriented youth and social work ("anlassbezogene Jugend- und Sozialarbeit") Publishing of KOS publications. National documentation centre for fan projects and research. Public relations. National Concept for Sports and Security (NKSS) After numerous riots and excesses among adolescent football fans had startled the public in the early 90s, the National Concept for Sports and Security (NKSS) was developed and adopted in 1993. The NKSS forms the basis for the fan initiatives. In the working group NKSS a framework concept for the work of fan initiatives was prepared and adopted in which the content and standards of the work with fans is defined. The working group consisted of representatives of the Ministerial Conference of the Interior, of Sports and Youth, of the Federal Ministry for Women and Youth, of the German Soccer Federation (DFB), of the Association of German Cities and Towns (Deutscher Städtetag), and the German Sports Confederation (DSB). With the implementation of the NKSS the complex field of fan coaching has become a lot clearer, and more structured. It is based on two equal components: The fan coaching of

26

Fan coaching as a major task during the World Championship 2006 Providing both, networks and a long-time experience with nine major events in the past, the KOS has been assigned by the "FIFA WC 2006 OC Deutschland" to contribute to the coaching of football fans from any country in providing social and informational support for football fans. The wide range of measures that are taken especially to look after young local and non-local football fans during the World Championship 2006 (consisting in stationary and mobile "fan embassies", internet platforms, advice and educational advertising as well as intercultural encounters) will help in establishing a peaceful and hospitable atmosphere. This poses a challenge as well as it is a chance and an opportunity for the KOS to present our social pedagogical work to a broad international public.

Koordinationsstelle Fan-Projekte bei der Deutschen Sportjugend Otto-Fleck-Schneise 12 D-60528 Frankfurt Tel.: +49 69 6700 2t76 Fax: +49 69 67730000 E-mail:[email protected] Internet: www.kos-fanprojekte.de

Centre for the Prevention of Youth Crime of the German Youth Institute Sponsored by: Federal Ministry for Family Affairs, Senior Citizens, Women and Youth Duration: 01.07.1997 - 30.06.2007

Youth Crime Prevention in Germany In recent years a number of innovative strategies have been developed and tested in

27





Germany in connection with preventing crime among children and young people. As in many other countries, crime among the younger members of society has become a subject of intense public debate in Germany, and the question 'what can be done about it?' will continue to occupy all those active in the youth services, the police, the legal system and education. The major issues to be addressed are: How can cooperation between institutions be improved? How can a systematic exchange of ideas and experiences be promoted? How can the effectiveness of provisions and measures be evaluated? How can experience gained in other countries best be applied in Germany? Centre for the Prevention of Youth Crime Set up in 1997, the Centre provides professionals, politicians, researchers and those engaged in education and training with information on the ideas, strategies and practices of youth crime prevention. The goals are to promote both innovative and tested approaches in preventive work, to establish standards of quality in that work and to encourage cooperation among institutions and individuals engaged in it. The content of crime prevention work varies a great deal and a wide range of people are involved. The Centre therefore necessarily focuses on certain aspects, collecting information from active participants, interviewing experts and organising workshops. It also mounts interdisciplinary symposiums that address different areas of practical implementation, offering a forum for exchanging experiences, expanding perspectives and crossing institutional boundaries. Specialised knowledge gained in this way is processed and made available to professionals, politicians and researchers. The Centre analyses practical experience and collects information on different approaches in order to facilitate the development of further crime prevention strategies. Crime prevention activities in other countries are researched, processed, distributed and examined for possible relevance to German practice. Focuses of the Centre's activities include: - Preventive work with children below the age of criminal responsibility - Development of quick responses to specific situations ("fast tracking") - The relationship between youth crime and migration - Methods of avoiding remand in custody in the case of possible offenders - Multiple and serious offenders

28

-

Evaluation Prevention strategies practised in other countries

Services offered by the Centre -

Providing information on approaches to youth crime prevention Promoting the exchange of knowledge among institutions and individuals involved in youth crime prevention Promoting the establishment of quality controls Proposing innovative projects and implementing them for a limited length of time Assisting in the evaluation of strategies Suggesting research topics Establishing contacts and exchanges on an international basis among researchers and those active in prevention work Producing publications and other forms of documentation, including a website

Publications Literaturdokumentation von Arbeitsansätzen der Kinder- und Jugendkriminalitätsprävention. München 1998 (Band 1) Der Mythos der Monsterkids. Strafunmündige "Mehrfach- und Intensivtäter". Ihre Situation? Grenzen und Möglichkeiten der Hilfe. München 1999 (Band 2) Wider die Ratlosigkeit im Umgang mit Kinderdelinquenz. Präventive Ansätze und Konzepte. München 2000 (Band 3) Schnelle Reaktion. Tatverdächtigte Kinder und Jugendliche im Spannungsfeld zwischen beschleunigtem Verfahren und pädagogischer Hilfe. München 2001 (Band 4) Die mitgenommene Generation. Aussiedlerjugendliche - eine pädagogische Herausforderung für die Kriminalitätsprävention. München 2002 (Band 5) Nachbarn lernen voneinander. Modelle gegen Jugenddelinquenz in den Niederlanden und in Deutschland. München 2002 (Band 6) Evaluierte Kriminalitätsprävention in der Kinder- und Jugendhilfe. Erfahrungen und Ergebnisse aus Modellprojekten. München 2002 (Band 7) Prevention of Youth Crime in Germany: Educational Strategies. Trends, Experiences and Approaches. München 2004 (Band 8)

29





Bernd Holthusen: Modellprojekt: Kooperation im Fall von jugendlichen "Mehrfach- und Intensivtätern". München 2004 René Bendit/Wolfgang Erler/Sima Nieborg/Heiner Schäfer (Hrsg.): Child and Juvenile Delinquency. Utrecht 2000 René Bendit/Wolfgang Erler/Sima Nieborg/Heiner Schaefer (Hrsg.): Kinder- und Jugendkriminalität. Strategien der Prävention der Intervention in Deutschland und den Niederlanden. Opladen 2000

Deutsches Jugendinstitut e.V. Arbeitsstelle Kinder- und Jugendkriminalitätsprävention Nockherstraße 2 D- 81541 München Tel.:+49 89 623 06 139 Fax: +4989 623 06 162 E-mail: [email protected] Internet: www.dji.de/jugendkriminalitaet

Entimon - together against violence and right-wing extremism - Service Center of the German Youth Institute Sponsored by:Federal Ministry for Family Affairs, Senior Citizens, Women and Youth (BMFSFJ) Duration: 01.01.2002 - 31.12.2006

Programme description As a reaction to right-wing assaults on citizens in West and East Germany and because of attacks on synagogues and the desecration of Jewish cemeteries in 2001, the Federal Government launched the action programme "Measures against violence and right-wing extremism" (MaReG), initially for one year, which was then continued in 2002 under the name of "Entimon". The name of the programme, "Entimon", is Greek for "dignity" or "respect". It promotes projects to develop and implement innovative and exemplary practice approaches in the area of political education.

30

Programme emphasis Scientific monitoring and evaluation An essential part of the action programme is the scientific monitoring of its implementation. The BMFSFJ entrusted the German Youth Institute with this task. The monitoring of the programme takes place in direct consultation with the technical advisory board of "Entimon". As a result of the scientific monitoring a new evaluation concept was introduced, based on "Logical Models" as an instrument for evaluation and communication, consisting of qualitative and effect-oriented components. The following tasks are the focus issues of the scientific monitoring: Collection of data and surveys The scientific monitoring unit of "Entimon - together against violence and right-wing extremism" conducts a multilevel and partly standardized survey of all the projects sponsored by the programme. "Entimon" data base The data base contains an overview of all the projects sponsored by the programme between 2002 and 2004 et seqq. Conferences in the context of the scientific monitoring of the programme "ENTIMON" In order to intensify the transfer between science and practice and the discussion of the projects conducted under the programme, the German Youth Institute organizes one conference of two and a half days for each key issue of the programme. The objective of the conferences is to discuss issues specific to the main focus points of the programme and the promoted contents with project staff and experts from research and science, and to develop - on the basis of specific projects - a set of standards or quality recommendations for the work within the projects. The working approaches of these standards and recommendations include transcultural/transreligious learning, political education and/or the establishment of networks in the framework of the model programme "Entimon". The results of the conferences will be separately presented and put at the disposal of the interested (expert) public.

31





Deutsches Jugendinstitut e.V. Entimon - gemeinsam gegen Gewalt und Rechtsextremismus Deutsches Jugendinstitut Regionale Arbeitsstelle Halle Franckeplatz 1, Haus 12/13 D-06110 Halle Tel.: +49 345 68178 27 Fax +49 345 68178 47 E-Mail: [email protected] Internet: www.dji.de/entimon

LidiceHaus LidiceHaus is a training centre in Bremen-St. Magnus, offering a diverse programme for young people and multipliers in youth work. Our work focuses on issues such as the identity of girls and boys, the development of processes for a demand-oriented youth work, right-wing extremism and violence, drugs and addiction, the organization of intercultural encounters. The juvenile phase of life offers manifold opportunities for development and attractive circumstances. At the same time, it is marked by an intensification of social conflicts and, on many occasions, of existential needs. Today, to develop one's own identity and a positive attitude towards life, one has to understand, master and be part of social changes and processes that are changing at breakneck speed. Seminars for young people Non-formal educational training creates a space in which young people can meet this challenge with joy, giving expression to their own creativity. At LidiceHaus we offer seminars and projects where young people can deal openly with their dreams and hopes, worries and ideas. The young people themselves suggest the subjects and activities that they feel are important. According to our basic understanding of emancipation, we do not only want to accompany them during this stage of their life, but we rather want to help them find a way to deal with and discuss their day-to-day life and their perspectives. We want to encourage young people to participate in social processes and in the development of youth politics.

32

Training Far too often youth policy is merely expected to act as crisis management. The way we see it, a demand-oriented youth work should offer much more than that: confront and support young people in communication, interaction and decision making skills. This is the principle behind our seminars and workshops for multipliers in youth work. We make a subject of developing opportunities for young people and of the opportunities to gain influence on youth relevant social processes, we develop ideas for sustainable behavioural and circumstantial prevention, and we teach concepts for the broadening of competences in the daily work of a social worker. Subjects and key subjects At LidiceHaus Gender specific un-equalities, different life circumstances and perspectives of boys and girls, and a self-determined life planning are key subjects. Apart from the emphasis on education for girls, our conceptional approach also embraces gender specific and co-educative youth work. Another emphasis of our work is the treatment of conflicts, right-wing extremism and violence, and what thought and behavioural patterns young people develop in situations of conflict. Sociopolitical issues and demands, concepts of detached youth work, perspectives for tolerance and moral courage are at the centre of these studies. The life of young people in their families and in society, crisis of identity and consumer habits (sanctioned by society) are key issues of the unit Addiction and Prevention. In this area, the work with parents, street-work concepts and prevention play an important role. Integral part of our work are international encounters and concepts of intercultural learning. The experience of "oneself and the other" promotes and strengthens selfesteem, integration and the social skills of young people. In its educational work LidiceHaus promotes the medial skills of the young people and qualifies staff members for child and youth work specializing in medial education.

LidiceHaus Jugendbildungsstätte Bremen Auf dem Hohen Ufer 118 / 122 D-28759 Bremen Tel.: +49 421 69 27 2 0 Fax: +49 421 69 27 2 16 E-mail: [email protected] Internet: www.lidicehaus.de

33





MOBILITÁS MOBILITÁS is a budget-based service and research centre institution in the field of youth work, drug prevention under the supervision of the Ministry for Youth, Family, Social Affairs and Equal Opportunities. Major service of MOBILITÁS is to manage funds to support national and international programmes including the following: national projects of the Children and Youth Fund; projects of the Ministry for Youth, Family, Social Affairs and Equal Oppurtunities in the field of youth programmes; Youth Programme of the European Commission;

operation of the National Drug Prevention Institute library in the field of sociology of youth, methodological publications, resource centre on human rights education

Mobilitás H-1145 Budapest, Amerikai út 96. Tel.:+361 273 4282 Fax:+361 220 56 33 E-mail: [email protected] Internet: www.mobilitas.hu

Project proposals may be submitted by: associations, foundations, non-governmental organisations (NGOs), local authorities, educational or cultural institutions and in some instances companies and groups of young people. MOBILITÁS has the Hungarian Drug Prevention Institute as a research unit, the objective of which is provide assistance in the decision making process of the ministry by giving scientific and methodological support. MOBILITÁS has a regional network made up of 7 Regional Youth Services which help the development of youth work and youth organisations at regional level, and manage the regional youth funds. Our services include: handling regional, national and international youth-related tender systems. information service and tender counselling in nine towns in the seven regions of Hungary operating and co-ordinating EURODESK, the European youth information and counselling network organisation of trainings for youth leaders in Hungary and abroad partner group search for international exchange programmes youth research support for youth work of local municipalities development of yout project within crossborder and Visegrad co-operation

34

35

Fachkräfte lernen voneinander Strategien im Umgang mit schwierigen Jugendlichen in Ungarn und Deutschland





EINLEITUNG In allen europäischen Ländern wird in öffentlichen Debatten intensiv über schwierige Kinder und Jugendliche und um deren Integration in die Gesellschaft diskutiert. Auch wenn dies je nach historischen, kulturellen und sozialen Hintergründen unterschiedlich ausgeprägt ist, gibt es doch eine Fülle von Gemeinsamkeiten. So wird europaweit insbesondere die Gewaltbereitschaft männlicher Jugendlicher und junger Erwachsener festgestellt, und es gibt vielfältige präventive und repressive Strategien z.B. in der Jugendhilfe, der Schule, der Polizei oder der Justiz. Dies gilt auch für Ungarn und Deutschland. In beiden Ländern wird eine generelle Zunahme von Gewalt unter Jugendlichen beklagt. Dies gilt neben der Schule auch für den Sport. Eine weitere Herausforderung ist der Rechtsextremismus. Institutionen und Fachkräfte sind massiv unter Druck geraten. Sie sollen schnell reagieren und wirksam helfen. Neben der Schule, der Jugendhilfe, der Polizei und Justiz sind auch Jugendpolitik, Jugendorganisationen und Jugendforschung gefragt. Fragt man aber genauer nach, was wirksame Reaktionen auf Jugendgewalt eigentlich ausmacht, gibt es trotz vieler übergreifender Programme und einzelner Projekte nach wie vor mehr Unsicherheiten als Gewissheiten. Evaluationen zur Wirksamkeit sind bisher nur unzureichend vorhanden. Ankündigungen wie "What works, what doesn´t work"1 wecken hohe Erwartungen, die allerdings kaum eingelöst werden können. Die Übertragungen von einem Land ins andere verbinden sich mit zahlreichen Schwierigkeiten. Alle Versuche einer Übertragung von Ansätzen über die Grenzen hinweg müssen die unterschiedlichen historischen, sozialen und kulturellen Rahmenbedingungen berücksichtigen. Hier liegen Chancen des binationalen Fachkräfteaustausches, der sich intensiv mit den jeweiligen Besonderheiten befassen kann. Hoffnungen, die mit dem Zertifikat "best practise"2 verbunden werden und in Aussicht stellen, dass solchermaßen zertifizierte

Praxis universal zu nutzen sei, erweisen sich bei genauerem Hinsehen ebenfalls als trügerisch. Trotzdem hat sich isoliertes nationales Handeln - dies ist eine politisch weitgehend akzeptierte Maxime - in einem zusammenwachsenden Europa überlebt, Kooperationen und Netzwerke, wie z.B. das "European Union Crime Prevention Network" (EUCPN), gewinnen an Bedeutung. Diskussionen um die Übertragbarkeit von Erfahrungen oder der Ruf nach evidence based policy setzen neue Standards, auch wenn die damit verknüpften Erwartungen nicht erfüllt werden können. Aber die gemeinsamen Probleme und das Interesse an deren Überwindung haben die Notwendigkeit von Kontakten und die Zusammenarbeit befördert. Vor diesem Hintergrund ist ein sorgfältiges "Voneinander Lernen" erforderlich. Die Komplexität der Verhältnisse und die Differenzen zwischen Ländern3 lässt es geraten erscheinen, den Austausch überschaubar und transparent zu gestalten, d.h. sich zunächst über Gemeinsamkeiten und Unterschiede zu vergewissern. Dabei ist der Austausch zwischen zwei Ländern ein grundlegender und viel versprechender Schritt. Die ungarisch-deutsche Kooperation Obwohl Ungarn und Deutschland nach dem Ende des zweiten Weltkriegs unterschiedliche politische, soziale und kulturelle Wege eingeschlagen haben, gelten im Umgang mit gewaltbereiten und gewalttätigen Jugendlichen doch ähnliche Maxime: in beiden Ländern haben präventive pädagogische Strategien Vorrang vor Repression. Dies hat das ungarische Ministerium für Jugend, Familie, Soziales und Chancengleichheit (ICSSZEM) und das Bundesministerium für Familie, Senioren, Frauen und Jugend (BMFSFJ) in Deutschland veranlasst, den Austausch von Erfahrungen in der Gewaltprävention und gemeinsame Debatten über deren Reichweiten und Begrenzungen sowie gemeinsame Lernprozesse und Entwicklungen von Strategien zu fördern. Beteiligt waren an diesen Entscheidungen auf ungarischer Seite Mobilitás, die Serviceeinrichtung des ungarischen Ministeriums für Jugend, Familie, Soziales ud Chancengleichheit und in Deutschland der Internationale Jugendaustausch- und Besucherdienst der Bundesrepublik Deutschland e.V. (IJAB), das Deutsche Jugendinstitut e.V. (DJI), sowie die Koordinationsstelle FanProjekte bei der Deutschen Sportjugend (KOS). Die grundlegenden Leitlinien der gemein-

1

Lawrence W. Sherman: Preventing Crime: what works, what doesn't, what's promising. A Report to the United States Congress. Prepared for the National Institute of Justice. Maryland 1998. http://www.ncjrs.org/works/index.htm (letzter Zugriff 22.08.2005) 3

2

Gerade im amerikanischen und europäischen Kontext ist die Suche nach der "best practise" derzeit en vogue, ohne dass ausreichend überprüfte Kriterien aufgestellt sind.

38

So verbirgt sich beispielsweise allein hinter dem System "Schule" eine Fülle von Unterschieden, ohne deren Kenntnis Vergleiche von vornherein zum Scheitern verurteilt sind.

39





samen Arbeit wurden im deutsch-ungarischen Fachausschuss auf der Basis der nationalen jugendpolitischen Vorgaben festgelegt. Außerdem wurde dort die Relevanz für die nationale Jugendpolitik in beiden Ländern geklärt. Die Verabredung In diesem Kontext war die Frage nach dem Nutzen der ungarisch-deutschen Kooperationen für die jeweilige Gewaltprävention handlungsleitend. Es wurde deutlich, dass die jeweils relevanten Definitionen von Nutzen und Erkenntnisinteresse durchaus unterschiedlich waren. Notwendig war deshalb ein Konsens, um die Gleichrangigkeit der Beteiligten im Austausch sicher zu stellen.

Die Beteiligten Von besonderer Brisanz war in beiden Ländern die Identifizierung und Einbeziehung relevanter Kooperationspartner. Nur dadurch konnte sichergestellt werden, dass qualifizierte Personen und Institutionen beteiligt waren. Dies war zum einen notwendig für das angestrebte fachliche Niveau des Austauschs. Zum anderen war dies grundlegend für die Dissemination der Ergebnisse in die relevanten Handlungsfelder in Praxis, Forschung und Politik. Die Arbeitsmethode verlangte von den Beteiligten zusätzlich Vorarbeiten und Recherchen zwischen den verschiedenen Abschnitten des Austausches sowie Nachbereitungsarbeiten nach dem Ende.

Reichweite Zunächst war eine Klärung der Chancen und Grenzen des begrenzten Austauschs erforderlich. Die Ziele mussten weder zu hoch noch zu gering angesetzt werden, aber es war auch notwendig, Neues zu wagen. Vor diesem Hintergrund wurde zunächst geklärt, was überhaupt angestoßen werden kann und welchen Einfluss die Ergebnisse des Austauschs auf die komplexen nationalen Systeme und Institutionen gewinnen können. Dass die beteiligten Institutionen und Personen auf Erfahrungen im internationalen Austausch zurückgreifen konnten, war hilfreich.

Zielgruppen Je nach Fragestellung waren die Zielgruppen in den Ländern unterschiedlich. Es mussten also, weil die Systeme und ihre Zuständigkeiten in Ungarn und Deutschland verschieden waren und Akteure unterschiedliche Relevanz hatten, Angebote für heterogene Zielgruppen entwickelt werden.

Methoden Die gemeinsam definierten Anforderungen für den Austausch führten im nächsten Schritt zur Auswahl geeigneter Methoden, die gemeinsam angepasst und weiter entwickelt wurden. Während im internationalen Austausch häufig das gegenseitige Kennenlernen zentral war und die Frage der Relevanz des Erfahrenen für die eigene Arbeit eher individuell beantwortet werden musste, rückten statt des Besuchs von vielen Projekten nun gemeinsame Arbeitseinheiten ins Zentrum des Austauschs. Diese Einheiten wurden zusammen geplant und durchgeführt. Dominant wurde die gemeinsame Problembearbeitung mit dem Ziel, die Ergebnisse in die jeweiligen nationalen Fachdebatten zu übertragen. Damit wurde in den Debatten eine qualifizierte Auseinandersetzung möglich: nicht nur mit der "fremden" Realität, sondern durch den Blick von außen auch mit der "eigenen". Während die Beteiligung von Multiplikatoren für die Dissemination grundsätzlich erforderlich ist, geht die Publizierung der Ergebnisse für die nationale Debatte einen Schritt weiter. Inzwischen wird darüber hinaus angestrebt, diesen systematischen Beitrag in die europaweiten Debatten, sei es in einzelne Länder oder in Netzwerke, einzubringen.

40

Urteil und Vorurteil Sich intensiv auf andere Systeme einzulassen erfordert die Fähigkeit, möglichst vorurteilsfrei und gründlich auf das jeweils Andere (das Fremde) zu schauen und sich damit auseinander setzen zu können. Gemeinsames Lernen ist auf Offenheit und die Anstrengung, Eigenes in Frage zu stellen und Ideen abseits ausgetretener Pfade beschreiten zu können, angewiesen. Dass dies gelang, verbindet sich direkt mit der kontinuierlichen inhaltlichen Ausrichtung an "Gewaltbereitschaft" und der Kontinuität der teilnehmenden Organisationen und Personen. Zusammenfassung Die Fragegestellungen dieses erfolgreichen bilateralen Austausches entwickelten sich aus Problemen, die in beiden Ländern aktuell waren. Es wurde gemeinsam nach Lösungen gesucht und es wurden Strukturen geschaffen, in denen Verbindlichkeit des Arbeitens und Nachhaltigkeit der Ergebnisse möglich waren. Angestrebt wurden Verallgemeinerungen für eine öffentlichkeitswirksame Präsentation und Dissemination sowie eine Intensivierung des jugendpolitischen Austauschs: in Praxis, Politik und Forschung. Gleichzeitig wurde versucht, die Ergebnisse des Austauschs auch in internationale Netzwerke oder Diskussionen einzubringen, um einerseits eine Rückmeldung für die gemeinsame Arbeit von Ungarn und Deutschland zu erhalten, aber auch um die internationalen Debatten weiter zu qualifizieren.

41





DIE PROJEKTE PROJEKT 1 FREIHEITSENTZUG IN PÄDAGOGISCH ORIENTIERTEN EINRICHTUNGEN Die Zielstellungen des Austausches Der Umgang mit schwierigen Kindern und Jugendlichen kann sich je nach nationalem Hintergrund und Kontext in Ungarn und Deutschland unterscheiden, die dahinter liegenden Fragen sind dennoch vergleichbar. Zentral ist jeweils eine Spannbreite von Prävention bis Repression, in der Wirksamkeit von pädagogischem Handeln gesucht wird. Die Balance zwischen pädagogisch Notwendigem und öffentlichem Bedürfnis nach Sicherheit ist nicht immer leicht zu finden. Und so wird in beiden Ländern über die Notwendigkeit von Freiheitsentzug in pädagogisch orientierten Einrichtungen diskutiert. Und die brisante Frage nach dem Verhältnis zwischen Wegschließen und pädagogischer Arbeit wird gestellt. Diese stand dann auch im Mittelpunkt dieses Austauschprojektes. Das Thema Auch wenn mit "Freiheitsentzug in pädagogisch orientierten Einrichtungen" eine thematische Festlegung gegeben war, ergaben sich sofort relevante Unterschiede in den Inhalten und im Verständnis von Begriffen. Dies wurde bei den Diskussionen um "Freiheitsentzug" oder "Geschlossene Unterbringung" rasch deutlich. Aus pragmatischen Gründen folgte der Austausch der deutschen Terminologie von "Geschlossenheit" und beschränkte sich deshalb exemplarisch auf die ungarischen Besserungsanstalten und die geschlossenen Heime in Deutschland.4 Eine solche Festlegung war zu Beginn erforderlich, um den Vergleich pädagogischer Strategien möglich zu machen. Die freiheitsentziehende Unterbringung von Minderjährigen wird in beiden Ländern als letzte Möglichkeit pädagogischer Hilfen angesehen, wenn zuvor ambulante oder stationäre Hilfen gescheitert sind. Die zuständigen Einrichtungen haben in beiden Ländern

enge Beziehungen zur Justiz und müssen auch deren Erwartungen erfüllen. Oftmals ist dies vor allem das Interesse nach sicherer Unterbringung und an der Verhinderung weiterer Straftaten. Im Austausch wurde mit einer Klärung des Gegenstands der Debatte um "was ist geschlossen?" begonnen, darauf folgten in jeweils vergleichender Perspektive die rechtlichen Grundlagen des Zugangs in die Einrichtungen. Daran schloss sich die Frage an: "wer sind die Zielgruppen, an die sich die Angebote richten?" Im Mittelpunkt der Debatten stand der Vergleich zwischen Programmen und Konzeptionen der Einrichtungen, in dem insbesondere Fragen nach den institutionellen Regeln, nach dem Verhältnis zwischen Gruppe und Individuum, nach dem Handlungsspielraum der Institutionen und nach der Bedeutung des Weglaufens (oder Entweichens) innerhalb der Konzepte bearbeitet wurden. Darüber hinaus waren die Partizipation der Jugendlichen, die Dauer ihrer Unterbringung, die Trägerschaft der Einrichtungen sowie die Qualifikation der Beschäftigten von Interesse. Aus Zeitgründen musste auf Aussagen zu Kooperationen, zu Evaluationen bzw. zu Wirkungen (wobei dazu auch kaum Informationen vorhanden waren) sowie zur Perspektive der Jugendlichen auf den Freiheitsentzug verzichtet werden. Die Beteiligten Auf ungarischer Seite waren Beschäftigte aus zwei Besserungsanstalten beteiligt sowie MitarbeiterInnen der Landeszentrale für Kriminalprävention des Innenministeriums und von Mobilitás. Die deutschen Teilnehmerinnen und Teilnehmer kamen aus Forschungseinrichtungen sowie aus Hochschulen, in denen kontinuierlich zu Jugendkriminalität, Geschlossener Unterbringung, Partizipation von Jugendlichen und Hilfeplanverfahren gearbeitet wird. Arbeitsmethoden Die Arbeitsgruppe tagte eine Woche in Budapest. Neben der Besichtigung zweier Besserungsanstalten in Rákospalota (für Mädchen) und in Debrecen (für Jungen) wurde einer zuvor abgesprochenen inhaltlichen Struktur folgend ein Fachbeitrag in ungarischer und deutscher Sprache erarbeitet. Am Ende des Seminars wurden die Struktur des Beitrags und die Aufgaben des Schreibens verabredet. Inzwischen ist der Beitrag in Ungarn und in Deutschland5 publiziert.

5

4

42

Besserungsanstalten gehören in Ungarn zum Jugendschutz, geschlossene Heime sind in Deutschland Teil der Jugendhilfe.

Autorenkollektiv: Erziehung hinter Schloss und Riegel. In: Zeitschrift für Jugendkriminalrecht und Jugendhilfe 16/2005/1, S. 49 - 58 In Ungarn erscheint der Beitrag im Herbst in der Revue für Innenpolitik, in der Fachzeitschrift des Innenministeriums.Der deutsche und ungarische Text des Beitrages ist auf der Webseite von Mobilitás und des ungarischen Ministeriums ebenfalls zu erreichen. www.mobilitas.hu www.icsszem.hu

"Kriminalitätsprävention ist nicht nur eine Sache der finanziellen Ausstattung. Der Austausch mit Ungarn war für mich immer in zweierlei Hinsicht hilfreich und spannend, zum einen durch den Blick von außen auf die eigene Arbeit, zum anderen durch den Blick nach draußen, auf die Arbeit von Kolleginnen und Kollegen, die sich unter völlig anderen Rahmenbedingungen mit der gleichen Zielgruppe beschäftigen. Unsere Rahmenbedingungen sind unterschiedlich, unsere Probleme ähneln sich, unsere Zielgruppen gleichen sich, deshalb können wir voneinander lernen." Erwin SCHLETTERER, Geschäftsführer der Brücke e.V. Augsburg

43




"In Ungarn gibt es in den Kommunen, vor allem in den Städten, genügend NGOs, die im Bereich der Kriminalitätsprävention tätig sind. Es gibt auch sehr viele Vereine und Stiftungen, die sich mit den Kindern und Jugendlichen mit dem Ziel der Prävention und/oder Resozialisierung beschäftigen. Die Beziehungen der NGOs und der kommunalen Selbstverwaltungen sind aber von unterschiedlicher Intensität und Qualität. Die nahe Zukunft der NGOs ist am spannendsten in dem Bereich der Zusammenarbeit, und der Aufgabenteilung der NGOs und der Kommunen. Anders gesagt: wie und unter welchen Bedingungen können sich die NGOs an den öffentlichen Aufgaben beteiligen. Die demokratische Zusammenarbeit hat noch keine sehr tiefe Tradition, deswegen sind die deutschen Erfahrungen für uns sehr bemerkenswert." BARANYI Éva, Mitarbeiterin der Landeszentrale für Kriminalitätsprävention des Innenministeriums


Kooperationspartner Beteiligt waren die Besserungsanstalt für Jungen in Debrecen, die Besserungsanstalt für Mädchen in Rákospalota, die Landeszentrale für Kriminalprävention des Innenministeriums, Mobilitás, die Serviceeinrichtung des ungarischen Ministeriums für Jugend, Familie, Soziales und Chancengleichheit, die Universität Koblenz, die Katholische Stiftungsfachhochschule München, das Deutsche Jugendinstitut und der IJAB e.V. Ergebnisse Zu den Zielgruppen geschlossener Unterbringung gehören in Ungarn und Deutschland vor allem Jugendliche, die mehrfach aus Familien oder Einrichtungen der Jugendhilfe weggelaufen sind. Sie haben in den meisten Fällen eine Art "Weglauf-Karriere". Sie kommen in die Besserungsanstalten bzw. Heime und werden dort festgehalten, um so das Risiko des "Abhauens" zu minimieren. Dort wird ihnen pädagogisch geholfen. In Ungarn ist diese Form der Unterbringung mit einer Straftat verknüpft, in Deutschland wird vor allem am Hilfebedarf angesetzt. Inzwischen gibt es auch in Ungarn eine starke Entwicklung in diese Richtung. Aus deutscher Sicht fiel auf, dass z.B. die Besserungsanstalt in Debrecen die Lieblingsvorstellung deutscher Befürworter von geschlossener Unterbringung darstellen könnte. Weil die Einrichtung einer Strafvollzugsanstalt sehr ähnlich ist, wurde das Risiko des Abhauens in diesem Fall weitestgehend minimiert. Anders in Rákospalota, dort wird das Weglaufen in Kauf genommen. Damit wird der Tatsache Rechnung getragen, dass die meisten Jugendlichen das Bleiben erst noch lernen müssen. Sanktionen in den Einrichtungen sind in Ungarn zentral geregelt, so dass es ein einheitliches und für alle weitgehend gleiches Verfahren gibt. In Deutschland werden Sanktionen in den einzelnen Einrichtungen im eigenen Ermessen und je nach Fall unterschiedlich gehandhabt. Dies bietet Chancen, individueller reagieren zu können und so z.B. mit "Rückkehrern" nach dem Abhauen zielgerichtet arbeiten zu können. Grundsätzlich gilt, dass zentrale Regelungen zwar eine formale Gleichheit herstellen, der pädagogische Handlungsspielraum von Einrichtungen und pädagogischem Personal aber eingegrenzt wird. In Ungarn legt die Justiz mit ihrer Entscheidung über die Dauer der geschlossenen Unterbringung auch einen fixen Zeitpunkt für die Entlassung fest. Damit haben die

44

Jugendlichen von Anfang an Gewissheit über die Dauer ihres Aufenthalts. In Deutschland dagegen kennen die Jugendlichen zwar einen maximalen Zeitraum des Wegsperrens, können diesen aber mit Wohlverhalten reduzieren. Sie müssen deshalb schnell damit beginnen, Vergünstigungen zu erwerben, wenn sie den geschlossenen Bereich schnell verlassen wollen. Für sie gibt es eine allgegenwärtige Unsicherheit über die Dauer des Freiheitsentzugs. Deutlich unterscheidet sich der Alltagsablaufs in den Einrichtungen beider Länder. Während in Ungarn eine starke Strukturierung für wichtig gehalten wird, sind in Deutschland Phasen selbst verantworteten Handelns von Bedeutung. Pädagogik ist zwar für Vieles, aber nicht für Alles zuständig. Und selbst "Abhängen" wird in diesem Kontext als Möglichkeit des Lernens angesehen. Dies unterscheidet sich deutlich vom ungarischen Ansatz einer quasi "Um die Uhr" Zuständigkeit der Einrichtung. In beiden Ländern ist die Beteiligung der Jugendlichen an der Entwicklung der Hilfepläne noch gering.

PROJEKT 2 GEWALTPRÄVENTION BEIM FUßBALL Ausgangslage - Gewalt und Rassismus beim Fußball Gewalttätige Fanausschreitungen, rassistische und antisemitische Parolen stellen in europäischen Stadien leider immer noch ein unübersehbares Problem dar. In Deutschland hat sich mit der Einführung des Nationalen Konzepts Sport und Sicherheit (NKSS) neben der Repression mit den auf der Grundlage sozialpädagogischer Konzepte arbeitenden Fan-Projekten gezielt soziale Prävention etabliert. Trotzdem kommt es zu Auseinandersetzungen zwischen Fangruppen oder zwischen ihnen und Sicherheitskräften, sowie zu rassistischen und rechtsradikalen Äußerungen von Fußballzuschauern. Inzwischen hat das von der Koordinationsstelle Fan-Projekte (KOS) betreute Netzwerk aus 32 lokalen Fan-Projekten aber große Erfolge in der Eindämmung von Gewalt und Rassismus aufzuweisen.

45




"Auf das negative, in dem Umfeld von manchen Vereinen brutale Verhalten der Fußballfans gibt es in Ungarn fast ausschließlich Antworten von den Ordnungskräften. Die Ordnungskräfte, die Polizei und die Sicherheitsfirmen, reagieren auf die Ordnungswidrigkeiten, sie machen keine Präventionsarbeit. Das ist grundsätzlich nicht ihre Aufgabe. Die betroffenen Vereine haben das Problem und ihre Verantwortung zwar erkannt, aber sie sind nicht bis zur professionellen Lösung der Probleme gekommen. Die Präsentation der funktionsfähigen Arbeitspraxis bot sehr nützliche, gut verwertbare Erfahrungen. Die wichtigste Erfahrung war, dass nur die Zusammenarbeit, das Engagement aller betroffenen Partner, zum Ergebnis führen kann, und es unabdingbar ist für diese Kooperation die notwendigen finanziellen Ressourcen sicherzustellen, bzw. die Anschauung zu verändern. Weiter ist es auch unabdingbar, dass es wenigstens eine Person gibt, die professionell und hoch qualifiziert ist und vor den Schwierigkeiten nicht zurückschreckt." BARANYI Éva, Mitarbeiterin der Landeszentrale für Kriminalitätsprävention des Innenministeriums


Die Perspektive der Fan-Projekte ist in erster Linie eine nicht stigmatisierende, sondern vielmehr neugierige Sicht auf Fußballfans und ihre spezifischen kulturellen Ausdrucksformen. Als Vermittlungsinstanz wollen die Projekte alle Akteure rund um den Fußball an einen Tisch bringen. Deshalb wurden konstruktive und zuverlässige Kommunikationswege zwischen Fans, Vereinen/Verbänden und der Polizei installiert, in denen die Verhaltensweisen und Bedürfnisse der zumeist jugendlichen Fans in die Institutionen "übersetzt" und bei den Beteiligten eine Sensibilität für jugendliches Fanverhalten hergestellt wurde. Diese verlässliche Kommunikation trägt zu einer Stärkung der Verhaltenssicherheit auf allen Seiten bei und wirkt Konflikt mäßigend. Zudem bestärkt die Arbeit der Sozialpädagogen die Meinungsführer in den Fankurven darin, interne Instrumentarien der Selbstkontrolle und somit auch der Eindämmung rassistischer Verhaltensweisen zu schaffen. Der Erfolg dieses Ansatzes führte schließlich dazu, dass die KOS an dessen Transfer in andere europäische Länder durch die Mitarbeit am Handbuch zur Prävention von Gewalt im Sport des Europarates6 maßgeblich beteiligt war. Auch der ungarische Fußball sowie die ungarische Gesellschaft sehen sich einem strukturell vergleichbaren Phänomen gegenüber. In der jüngsten Vergangenheit machten zahlreiche Fangruppen, gerade bei Spielen ungarischer Teams in europäischen Pokalwettbewerben, negativ von sich reden. Es kam zu Ausschreitungen, rassistische Parolen wurden skandiert oder rechtsradikale Symbole waren auf Fanbannern zu sehen. Im Ligaalltag stehen der Antisemitismus und die weit verbreitete Diskriminierung von Roma auf der Tagesordnung. Auch wurden zwischen deutschen und ungarischen Rechtsradikalen vermehrte Kontakte festgestellt. Die große Gewaltbereitschaft unter den meist jugendlichen Fans bereitet den Verantwortlichen in den Vereinen und den Sicherheitsorganen Sorgen. Hinzu kommt der mangelnde Zuschauerzuspruch, der offenbar auf mangelndes Sicherheitsgefühl vieler potentiell Fußballinteressierter zurückzuführen ist. Seitens der UEFA wurden Vereine wie Ferencváros Budapest mehrfach mit Geldstrafen für die Verfehlungen ihrer Fans bestraft. Ziele des Austauschs - Modell Fan-Projekte? Für die ungarischen Teilnehmer/-innen des bilateralen Austauschs war von besonderem Interesse, ob das deutsche Fan-Projekt-Modell, das in Europa vor allem wegen der breiten politischen Verankerung bislang beispiellos ist, auch in Ungarn denkbar sei, oder

6

46

Module für die ungarische Situation adaptiert werden können. Weil die bislang angewandten repressiven Polizeimaßnahmen die Situation in den Stadien nicht nachhaltig verbessern konnten, wollte man die Maßnahmen des deutschen Nationalen Konzepts Sport und Sicherheit besser kennen lernen. Die deutschen Teilnehmer/-innen wollten einen Überblick über die Situation im ungarischen Fußball mit all seinen Facetten, weil es in der Vergangenheit bei Spielen auf europäischer Ebene zu Konflikten zwischen deutschen und ungarischen Fans gekommen war. Ein Ergebnis war, dass Teile der deutschen Fanszene sich an problematischen Verhaltensweisen der osteuropäischen Fans zu orientieren begannen und sich deren Interpretation von Gewalt in Deutschland als stilbildend erwies. Ein sehr konkretes Interesse am Aufbau deutsch-ungarischer Kontakte bestand gezielt vor dem Hintergrund der bevorstehenden großen internationalen Turniere in Deutschland (WM 2006) und Österreich (EURO 2008). Im Rahmen der WM 2006 ist die KOS vom FIFA WM Organisationskomitee 2006 mit der Umsetzung eines umfassenden Fan- und Besucherbetreuungsprogramms betraut worden, dessen Herzstück die Integration internationaler Partnerorganisationen darstellt. Als eine der maßgeblichen europäischen Fußballnationen mit einer (auch Fan-) Tradition war das Interesse an einer stärkeren Beteiligung Ungarns am internationalen Fanbetreuungsnetzwerk beiderseitig vorhanden. Der Austausch Gewalttätigen Auseinandersetzungen beim Fußball kann angemessen nur begegnet werden, wenn alle beteiligten Institutionen und Gruppen - Vereine, Fans, Polizei, Wissenschaft, Medien, Politik, Zivilgesellschaft etc. - verantwortlich einbezogen werden. Deshalb setzten sich die beiden Delegationen aus Mitgliedern dieser Gruppen zusammen. In der ersten ungarischen Delegation im Jahre 2003 waren neben Vertretern von Mobilitás und des ungarischen Ministeriums für Kinder, Jugend und Sport auch der Leiter des adhoc-Ausschusses zur Fangewalt, ein Parlamentsabgeordneter sowie ein Sportsoziologe involviert. Sie bekamen über Besuche bei einem Spiel der 1. Liga, der Bundesliga, beim Frankfurter Fanprojekt, der Polizei, beim Verein Eintracht Frankfurt und beim DFB einen umfassenden Überblick über die Situation rund um den professionellen Fußball in Deutschland. Beim Besuch in Ungarn 2004 wurden unterschiedliche Arbeitsansätze der Fan-Projekte in Deutschland eingebunden. Deswegen setzte sich die deutsche Delegation aus Fan-Projekten aus der Ersten, der Zweiten und aus der Vierten Liga zusammen.

"Unter fachlichem Aspekt war am interessantesten die umsichtig ausgesuchte Zusammensetzung der Workshop-TeilnehmerInnen, die es ermöglichte, sich der Thematik unter einer interdisziplinären Perspektive anzunähern. Im Bereich der Fanarbeit ist dies die wichtigste Voraussetzung für den Erfolg. Durch die bewusst offen gehaltene Struktur, die eine intensive Einbindung der deutschen TeilnehmerInnen vorsah, wurde eine sehr bedürfnisgerechte Form erreicht. Einerseits dürften die ungarischen TeilnehmerInnen zufrieden gewesen sein, andererseits war so gewährleistet, dass auch die deutschen viel über die spezifische ungarische Situation erfuhren." Michael GABRIEL, Mitarbeiter der Koordinationsstelle deutscher Fan-Projekte

http://www.coe.int/T/E/Cultural_Co-operation/Sport/Resources/esprec03.1.asp#TopOfPage

47




"Ich erwarte von beiden Organisationen die geknüpften Ansätze konsequent weiter zu verfolgen. Die KOS wird über ihre Mitgliedschaft im internationalen Netzwerk Football Supporters International (FSI) dafür sorgen, dass (über Mobilitás?) ein ungarisches Fanbetreuungsteam für internationale Aufgaben zur Verfügung steht. (WM 2006, EURO 2008). Auf diese Weise würde immanent ein gewisser Handlungsdruck auf bisher eher zurückhaltende Institutionen wie den Ungarischen Fußballverband, aber auch die Politik ausgeübt werden. Außerdem sollten die begonnenen Kooperationen zwischen deutschen und ungarischen Projekten begleitend unterstützt werden. Zum Einen praktisch über eine beratende Tätigkeit aber auch theoretisch über weitere Fortbildungsangebote, die den engen inhaltlichen Rahmen der Fanarbeit verlassen könnten. Also eine stärkere Verbindung herstellen in Thematiken wie: Konzepte der Aufsuchenden Sozialarbeit bzw. streetwork, Konzepte, die geschlechtsspezifisch (Stichwort gender) ausgerichtet sind oder Konzepte in der Jugendarbeit gegen Rechtsextremismus, Antisemitismus, Rassismus." Michael GABRIEL, Mitarbeiter der Koordinationsstelle deutscher Fan-Projekte

48


Auf ungarischer Seite waren Mobilitás, das Ministerium für Jugend, Familie, Soziales und Chancengleichheit, die Landeszentrale für Kriminalprävention des Innenministerium, das Nationale Sportamt, die Polizei, Verbands- und Vereinsfunktionäre, sowie Fans, und verschiedene Einrichtungen der Jugendhilfe involviert. Das Besuchsprogramm in Deutschland 2003 diente in erster Linie der Informationsgewinnung bzw. der Weitergabe von Erfahrungen und Kenntnissen, wie sich Fanprojekte verstehen, wie sie arbeiten und wie sie wirken. Die Woche bestand aus Hospitationen in Fanprojekten und Gesprächen mit allen Partnern. Zentral im Programmablauf waren die strukturellen Rahmenbedingungen der Fan-Projektarbeit. Auf diesem Programm baute 2004 das Treffen in Budapest mit Workshop-Charakter auf, um Möglichkeiten der Adaption entsprechender Strukturen in Ungarn zu klären. Wie kann dem gewalttätigen Verhalten jugendlicher Fans begegnet werden? Welche pädagogischen Möglichkeiten gibt es gegen Rassismus und Fremdenfeindlichkeit in den Fankurven? Aber auch: Wie kann in "Erwachseneninstitutionen" ein größeres Verständnis für die hauptsächlich von Jugendlichen getragene Fankultur erreicht werden? Beim Besuch von zwei Spielen vermittelten Vereinsverantwortliche Einblick in die Organisation von Heim- und Auswärtsspielen sowie konkreter ordnungspolitischer aber auch solcher Maßnahmen, mit denen Fans vor Ort betreut werden. Auch auf die Problematik von Rassismus und Rechtsextremismus wurde eingegangen, denn hier sind die Vereine unter starkem Handlungsdruck, weil solche Vorkommnisse zunehmend zu Strafen durch UEFA geführt haben. Erstaunlich für die deutsche Seite war, dass im Stadion auch ohne ungarische Sprachkenntnisse der größte Teil des Gesamtablaufs bzw. der Gesamtproblematik verstanden werden konnte: sowohl die gegenseitigen Provokationen der Fangruppen als auch Probleme mit der Sicherheitslage. Die Spielbesuche ergänzten die intensiven theoretischen Diskussionen des viertägigen Workshops hervorragend.

Fußball derart miteinander verwoben, dass sich der Austausch von "good-practise"Ansätzen geradezu aufdrängt. Die Akteure, egal ob Fans, Spieler oder Sicherheitskräfte stehen bei nationalen und internationalen Turnieren vor ähnlichen Problemen. Deshalb sind Arbeitskreise, in denen Erfahrungen ausgetauscht, diskutiert und gemeinsam Lösungen erarbeitet werden, das Gebot der Stunde. Die bisherigen ungarisch-deutschen Begegnungen verdeutlichen, dass ein Austausch zu jugendpolitischen Fragestellungen auf allen Ebenen (Praxis, Politik und Forschung) sowie die Vernetzung der Projekte zu einer Weitung (Qualifizierung) des Blicks auf die Probleme führen. Dies war Meinung aller Beteiligten. Egal ob aus Sicht der "Fragenden" oder "Antwortenden" - der Austausch ermöglichte partnerschaftliche Diskussionen, die gelöst vom Arbeitsalltag nicht nur eine persönliche Bereicherung waren, sondern auch Grundlage für einen gemeinsamen konstruktiven Beitrag zu veränderten Anforderungen an Politik und Praxis bot. Die Lernprozesse, die gegenseitigen Anregungen sowie die Entwicklung gemeinsamer Projekte kommen auch anderen Institutionen und Gruppen zu Gute. Erste Kontakte zwischen Fan-Projekten in Deutschland und Fangruppen in Ungarn (Arminia Bielefeld und Loki Debrecen) sind ein Beispiel für sich entwickelnde längerfristige Kooperationen. Der Transfer der Ergebnisse in die jeweiligen nationalen Fachdiskussionen bietet hervorragende Möglichkeiten der Reflexion.

"Unter fachlichem Aspekt war am interessantesten die Ähnlichkeit der Verhältnisse. Ich war erstaunt, dass mir die ungarischen Verhältnisse keine all zu großen Rätsel aufgaben. Fachlich bringt es einen weiter, wenn man gezwungen wird, sein eigenes Thema auf den Punkt zu bringen und einmal ganz genau merkt, was und wie man etwas vermitteln kann und muss. Ich hätte auch nicht gedacht, dass bei der Zweisprachigkeit diese Mammutsitzung über fast vier Tage in dieser konzentrierten Form möglich sein würde. Ohne diese lebhafte und lebendige Übersetzung, hätte das auch nicht funktioniert!" Volker GOLL, Mitarbeiter der Koordinationsstelle deutscher Fan-Projekte

Insgesamt ist der ungarisch-deutsche Austausch zum Thema "sozialpädagogischer und gewaltpräventiver Fanarbeit" exemplarisch für eine europäische Kooperation. Leider sind solche Begegnungen noch nicht so selbstverständlich, wie die Fußballspiele, die laufend in den europäischen Wettbewerben stattfinden.

Erfahrungen und Perspektiven Gemeinsame Grundlage dieses fachspezifischen binationalen Austausches sind die geschilderten Zustände im Zuschauersport Fußball gebildet. Auch wenn Probleme lokal unterschiedlich ausgeprägt sind, sind die Entwicklungen im weltweit vernetzten, extremen kommerziellen Einflüssen unterliegenden, professionellen Zuschauersport

49




"Das Gesamtprogramm und das Kennenlernen der einzelnen Projekte war außerordentlich wichtig. Wir haben während der Woche viel gelernt. Es gibt selten die Gelegenheit zu einer so wichtigen Frage wie Rechtsradikalismus, Rassismus, Antisemitismus und Fremdenfeindlichkeit sich das ganze Spektrum einer detailliert, gut durchdachten und erarbeiteten Jugendpolitik anzuschauen, von der Regierungsentscheidung bis zu der Praxis der Jugendarbeit. Es war sehr aufschlussreich zu sehen, wie sich die Zahnräder, die einzelnen Elemente, die gesellschaftspolitischen und jugendpolitischen Elemente, die Jugendforschung, die Finanzierungs- und Verwaltungsfragen, die freien Träger, die Jugendarbeit und das staatsbürgerliche Engagement in diesem großformatigen Modellprogramm einander ergänzen." SZABÓ Ildikó, Jugendsoziologin

50


PROJEKT 3 JUGENDARBEIT GEGEN GEWALT UND RECHTSEXTREMISMUS Ausgangspunkt und Zielstellung der Kooperation Rechtsextremismus, Fremdenfeindlichkeit, Rassismus, Antisemitismus und Gewalt sind in allen europäischen Ländern Gegenstand von Forschung, Wissenschaft und (sozial)pädagogischer Praxis. Vergleicht man die Problembeschreibungen und Deutungsansätze in den jeweiligen Fachdiskussionen, werden einige Voraussetzungen für eine länderübergreifende Zusammenarbeit deutlich. Will man die unterschiedlichen Phänomene und darauf reagierende Praxis (repressiv und präventiv) beschreiben und verstehen, so müssen die historischen, kulturellen, sozialen, politischen und ökonomischen Hintergründe in den beteiligten Ländern berücksichtigt werden. So ist es möglich, darüber hinaus vorhandene und sichtbare Bezüge und Gemeinsamkeiten der Länder aufzugreifen und Ansatzpunkte für ein voneinander lernen zu entwickeln. Ungarn und Deutschland haben ein Problem mit fremdenfeindlichen, ethnozentristischen und rassistischen Erscheinungsformen. In beiden Ländern werden diese Entwicklungen trotz gegenteiliger Erkenntnisse aus Wissenschaft und Praxis häufig als jugendspezifisches Problem wahrgenommen und dementsprechend bearbeitet. Beide Länder beklagen den Anstieg politisch motivierter Straftaten und einen zunehmenden Organisationsgrad rechtsextremer Szenen. Gleichzeitig ist in beiden Ländern eine rege wissenschaftliche und praxisorientierte Debatte um mögliche Strategien präventiver pädagogischer Arbeit wahrzunehmen. Vorrangige Ziele der deutsch-ungarischen Kooperation waren: den beteiligten Fachkräften eine Möglichkeit zu bieten, sich auszutauschen, die jeweiligen Praxisansätze vor Ort kennen zu lernen, die eigene Arbeit im bilateralen Vergleich zu reflektieren und thematische Schwerpunkte des voneinander Lernens zu entwickeln. Von Anfang an war geplant, neben der Frage nach den Erklärungsansätzen und den konkreten Interventionsstrategien auch die Frage nach deren Qualität, Wirkfähigkeit und Nachhaltigkeit zu stellen. Außerdem wurden die damit verbundenen Möglichkeiten und Ansätze von Evaluation berücksichtigt. Hier konnte in Ungarn und Deutschland auf

Erfahrungen und Potentiale zurückgegriffen werden, auch wenn in der Evaluation der Wirksamkeit pädagogischer Interventionen in diesem Bereich bisher kaum Erfahrungen vorliegen. Der Fachkräfteaustausch 2003 und 2004 im Rahmen der ungarisch-deutschen Kooperation In Ungarn und Deutschland hat sich neben der Repression als Mittel zur Bekämpfung rechtsextremer, fremdenfeindlicher, antisemitischer und gewaltförmiger Erscheinungsformen eine breite Kultur der Prävention in der (sozial)pädagogischen und ausserschulischen Bildungsarbeit mit Jugendlichen und jungen Erwachsenen entwickelt. Deshalb lag der Fokus des ersten gemeinsamen Treffens im Jahr 2003 auf der Darstellung der, in Deutschland verbreiteten theoretischen und praktischen Ansätze zur Prävention von Rechtsextremismus, Fremdenfeindlichkeit, Rassismus, Antisemitismus und Gewalt. Es wurde aber auch die Frage nach geeigneten Formen von Evaluation gestellt, um empirisch gesicherte Aussagen über die Reichweite und Wirkfähigkeit solcher Ansätze begründet treffen zu können. Bei dem zweiten Treffen im Jahr 2004 wurden diese Diskussionen fortgesetzt: Präsentationen ungarischer und deutscher Forschungsarbeiten und Präventionsprojekte ermöglichten es, in beiden Ländern entwickelte (sozial)pädagogische und ausserschulische Bildungsansätze kennen zu lernen und zu vergleichen. Die am Austausch beteiligten Kooperationspartner Es war notwendig, Teilnehmer/-innen mit einem möglichst breiten Überblick über das heterogene Feld der Prävention von Rechtsextremismus, Fremdenfeindlichkeit, Rassismus, Antisemitismus und Gewalt zu gewinnen. Sie sollten außerdem unterschiedliche Arbeitsansätze und Erkenntnisbereiche repräsentieren. Auf ungarischer Seite nahmen Vertreter/-innen aus Forschungseinrichtungen, Stiftungen, Praxisprojekten, dem für die Kooperation zuständigen Ministerium und Mobilitás, der Serviceeinrichtung des Ministeriums teil. Die deutschen Teilnehmer/-innen kamen aus Forschungseinrichtungen, aus Servicestellen zur Umsetzung von Bundesmodellprogrammen und aus Praxisprojekten. Die Koordination auf deutscher Seite übernahm das Entimon-Büro des Deutschen Jugendinstituts und der IJAB e.V. Methodische Umsetzung Der Fachaustausch dauerte jeweils eine Woche. Themenbezogene Referate, Seminareinheiten und Projektbesuche wechselten sich ab. Neben der Vorbereitung auf die eigene Präsentation bereiteten sich die Kooperationspartner im Vorfeld des

51





Austauschs auf das jeweils andere Land und das dort aktuelle Jugendhilfesystem vor, damit ein schneller und kompetenter Einstieg in die Debatte möglich war. Ergebnisse Im Fachaustausch wurden die Verbreitung und Qualität rechtsextremistischer, rassistischer und antisemitischer Erscheinungen, deren Ursachen, die staatlichen und pädagogischen Gegenstrategien und die Möglichkeiten und Grenzen ihrer Evaluierung verglichen. Ziele des Vergleichs waren: a) auf der Wissens- und Informationsebene sollten die gesammelten Informationen strukturiert gebündelt und für eine Dokumentation aufbereitet werden, die der Fachwelt in beiden Ländern zur Verfügung gestellt werden soll; b) auf der Handlungsebene sollten Kontakte, Austausch und mögliche themenbezogene bzw. praxisorientierte Kooperationen von Fachkräften gefördert werden. Dabei wurde deutlich, dass beide Länder - gerade im Bereich der Zusammenarbeit zwischen Praxisberatung, Praxisforschung und pädagogischer Praxis, sowie deren Evaluierung - sehr unterschiedliche Traditionen haben. Diese "Unterschiedlichkeiten" stellten eine Herausforderung im Rahmen des Austauschs dar. Im zukünftigen Austausch soll nicht weiter an einer Übersicht zu unterschiedlichen Herangehensweisen an Rechtsextremismus, Fremdenfeindlichkeit, Rassismus, Antisemitismus und Gewalt gearbeitet werden, Stattdessen sollen derzeit gemeinsam klar abgrenzbare Themen erarbeitet werden, die dann in Fachforen vertieft werden sollen. So werden beide Seiten die Möglichkeiten und Grenzen von Evaluationen und die Entwicklung, Einführung und Kontrolle von Qualitätsstandards im Arbeitsfeld Prävention von Rechtsextremismus, Fremdenfeindlichkeit, Rassismus, Antisemitismus und Gewalt als wichtige Themen definieren. Die Arbeit im Feld Rechtsextremismus und Fremdenfeindlichkeit/Ethnozentrismus auf der Ebene der institutionellen Jugendhilfe und auf der Ebene der politischen Intervention seitens der jeweiligen Ministerien, z.B. in Form von Modellprogrammen, befindet sich in Ungarn im Aufbau. Es sind aber viele Erfahrungen in der pädagogischen Praxis seitens einzelner Projektträger vorhanden. Weitreichende Möglichkeiten einer Kooperation zwischen Ungarn und Deutschland sind also gegeben. Dabei kann man zurückzugreifen auf die, sowohl in Ungarn als auch in Deutschland vorhandene Jugendforschung und Evaluationsforschung, die die Möglichkeit eines differenzierten

52

Theorie-Praxis-Transfers bezüglich des Arbeitsfeldes Rechtsextremismus und Fremdenfeindlichkeit bietet. Perspektivisch sollen in diesem Zusammenhang auch geschlechtsspezifische Differenzierungen und partizipative Praxisansätze stärker als bisher berücksichtigt werden. Bei diesem Austausch wurden unterschiedliche Projekte aus der ungarischen und deutschen Trägerlandschaft in Kontakt zueinander gebracht. So sind neue Kooperationsprojekte entstanden, wie z.B. ein Fachkräfteprogramm zum Thema Modellhafte Arbeitsansätze zur Beteiligung Kinder und Jugendlicher. Dieses Projekt wurde im Rahmen des bilateralen Abkommens für das Jahr 2005 vereinbart. Programmpartner sind Mobilitás und das LidiceHaus, Jugendbildungsstätte Bremen. Der Schwerpunkt der Arbeit des LidiceHauses liegt in der Auseinandersetzung zu rechtsextremen Denkpositionen und dem Arbeitsfeld Jugendarbeit in rechten Szenen. Das LidiceHaus gehört mit zu den Autoren des Konzeptes Akzeptierende Jugendarbeit und ist bundesweit anerkannt als Einrichtung des Praxisdialogs und der Fortbildung für dieses Arbeitsfeld. Die konstruktivste Arbeit gegen Rechtsextremismus ist die Entwicklung von demokratischen Lebens- und Erfahrungsfeldern. Pädagogische und kulturelle Arbeitsfelder engagieren sich in unterschiedlichen konzeptionellen Herangehensweisen der Arbeit gegen Rechtsextremismus. Diese Arbeit muss ergänzt sein in einem gleichbedeutenden Programm zur Förderung einer demokratischen Kultur. Die Arbeit richtet sich an die Jugendlichen, die sich gesellschaftspolitisch für demokratische Anliegen und gegen Rechtsextremismus engagieren. Sie brauchen die Unterstützung der Erwachsenengesellschaft zur Entwicklung und Verstetigung ihres Engagements. Jugendarbeit widmet sich aber ebenso denjenigen, für die Denkfragmente rechter Ideologie attraktiv und sinnvoll erscheinen. Vor diesem Hintergrund führt das LidiceHaus die internationalen Erfahrungsaustauschund Fachkräfteveranstaltungen im Rahmen des bilateralen Abkommens wie die Moderatorenausbildung für die Durchführung von Beteiligungsprojekten mit Kindern und Jugendlichen durch.

"Rechtsradikalismus, Rassismus, Antisemitismus und Fremdenfeindlichkeit sind globale Erscheinungen, wenn es auch landesspezifisch und kulturgebunden in Erscheinungsform, Stärke und Zielgruppe einige Unterschiede gibt. Deswegen ist die länderübergreifende Zusammenarbeit sehr notwendig. Es gibt vom Kennenlernen bis zu der konzeptionellen Zusammenarbeit im Bereich der Jugendpolitik mehrere Möglichkeiten zur Zusammenarbeit: Die komparativen Untersuchungen, das System der Fachkonsultationen, die mehrsprachigen Webseiten, die komplexen lokalen oder regionalen Kooperationen, die die gesellschaftliche Einbettung der rechtsradikalen Erscheinungen in den Kommunen oder Regionen, ihre Ressourcen vom Erkennen bis zum Bekämpfen als Ziel haben, sind noch ungenutzte Bereiche." SZABÓ Ildikó, Jugendsoziologin

53





ABSCHLUSSBEMERKUNGEN Ausgangspunkt des Austausches zwischen Ungarn und Deutschland waren Fragen des Umgangs mit schwierigen Kindern und Jugendlichen bzw. mit solchen, die sich in Schwierigkeiten befinden. In beiden Ländern sind dies - wie in vielen anderen Ländern auch - Probleme, bei denen Fachleute und Institutionen an ihre Grenzen stoßen. Deshalb sind über nationale Strategien hinaus der Austausch und das voneinander Lernen immer wichtiger geworden. Dies wird international in Konferenzen und Projekten deutlich, in der Suche nach evaluierten Ansätzen, im Aufbau von Netzwerken sowie bei vielen Versuchen, so genannte "best practise" zu identifizieren und über nationale Grenzen hinaus zu übertragen. Gerade das Übertragen von Projekten, die in einem Land als Erfolgsmodelle gefeiert werden, z.B. in der Auseinandersetzung mit den vielschichtigen Ausprägungen von Gewalt, wird in anderen Ländern häufig als Königsweg angesehen. Dies soll, so das Versprechen, der Ausweg aus dem Dilemma sein, dass die national vorhandenen Strategien nicht wie von Öffentlichkeit, Medien und Politik gewünscht, greifen. Allerdings haben zahlreiche Versuche der Übertragung von Ansätzen gezeigt, dass dies nicht einfach ist und viele Bedingungen berücksichtigt werden müssen. So ist es erforderlich, komplexe historische, soziale und kulturelle Gegebenheiten der beteiligten Länder sorgfältig zu beachten. Geschieht dies nicht ausreichend, bleiben Strategien in der Regel oberflächlich und laufen Gefahr, an den jeweiligen Realitäten zu scheitern. Deshalb müssen die Bezugssysteme7 oder die Rahmenbedingungen klar erkannt und benannt werden, in denen die Ansätze agiert haben und erfolgreich gewesen sind. Diese haben entscheidenden Einfluss u. a. auf die Ziele der Ansätze, auf die Zielgruppen, die Methoden oder die Qualifikationen der Beschäftigten in den Projekten. So werden Übertragungen von Erfahrungen, Konzeptionen und Handeln zu Prozessen, die sorgsam angegangen und durchgeführt werden müssen. Dazu ist es erforderlich, viele Faktoren gemeinsam zu klären, um die notwendige Basis für den Austausch von Erfahrungen und

Ideen herzustellen. So wird verhindert, dass unter der Annahme falscher Rahmenbedingungen unqualifiziert Ansätze implementiert werden, die zu den neuen Bedingungen gar nicht passen. Neben den zahlreichen Versuchen auf nationaler, europäischer oder darüber hinaus gehender Ebene beste Praxis zu sammeln, die dort gespeicherten Projekte mit einer Art "Gütesiegel" zu versehen und als Reservoir für Problemlösungen anzubieten, kann ein auf wenige oder gar zwei Nationen begrenzter Austausch mehr in die Tiefe gehen. Dies wird noch dadurch gefördert, wenn die Kooperation längerfristig angelegt ist und damit Zeit und Raum für ein gegenseitiges Erklären und Verstehen ermöglicht. Die auf dieser Basis möglichen Diskussionen werden den Ansätzen gerechter, gehen auf die Bedingungen ein, die Möglichkeiten und Grenzen in der Umsetzung bestimmen. Erst in der Anpassung von Ansätzen und Strategien an die jeweiligen Bedingungen vor Ort (und das ist wörtlich gemeint) wird sichergestellt, dass Chancen auf erfolgreiche Umsetzungen bestehen. Im ungarisch-deutschen Austausch hat sich der intensive Austausch in den drei kontinuierlich arbeitenden Kooperationen bewährt. Das gemeinsame Lernen und die Übertragung und Anpassung von Ansätzen werden zwar einerseits anstrengender, komplexer und zeitaufwändiger, aber die Resultate wirken positiv auf die jeweilige nationale Realität ein. Neben der ebenfalls möglichen gleichen Augenhöhe war auch der Blick mit anderen Augen auf die eigene Realität ein wichtiger Beitrag zur Fortentwicklung von Politik, Praxis und Forschung. Natürlich haben auch in Zukunft Konferenzen und Diskussionen zwischen mehreren Ländern, wie sie in den Netzwerken stattfinden, ihre Bedeutung. Daneben aber scheint nach den vorliegenden Erfahrungen wichtig, Raum, Zeit und Mittel für den binationalen Austausch bereit zu stellen. Schließlich sind diese Erfahrungen eine wichtige und vor allen Dingen unverzichtbare Grundlage für weiterführende Perspektiven des Austausches.

7

So ist z.B. das Schulsystem in den europäischen Ländern sehr unterschiedlich: Es reicht von der deutschen "Halbtagsschule" bis zur Ganztagsschule in anderen Ländern, in denen dann keine weitere pädagogische Betreuung am Nachmittag (wie z.B. im deutschen Hort) erforderlich ist.

54

55





DIE PROJEKTPARTNER IJAB E.V. Der Internationale Jugendaustausch- und Besucherdienst der Bundesrepublik Deutschland (IJAB) e.V. ist als bundeszentrale Fachstelle für internationale Jugendpolitik, Jugendarbeit und Jugendinformation im Auftrag des Bundesministeriums für Familie, Senioren, Frauen und Jugend (BMFSFJ), seiner Mitgliedsverbände und anderer zentraler Träger der Jugendarbeit tätig. Seine Aufgabe ist die Förderung der internationalen Jugendarbeit und der jugendpolitischen Zusammenarbeit, um das gegenseitige Verständnis junger Menschen aus verschiedenen Ländern und Kulturkreisen zu erweitern, ihre Beziehungen zueinander zu festigen, Vorurteile abzubauen und verstärkt den Nutzen der internationalen Facherfahrungen für die Fortentwicklung der nationalen Kinder- und Jugendpolitik herauszuarbeiten. Um diesen Ansprüchen gerecht zu werden, führt der IJAB im Rahmen der bi- und multilateralen Beziehungen der Bundesrepublik Deutschland qualifizierte Austauschprogramme für Fachkräfte durch, ist auf dem Gebiet der Information und Beratung aktiv und betätigt sich im Bereich der trägerübergreifenden Fort- und Weiterbildung und Qualifizierung von Fachkräften. Der IJAB bietet folgende Fachaktivitäten und Serviceleistungen für Fachkräfte und Jugendliche an: Fachkräfteprogramme und Sprachkurse Der IJAB führt für haupt- und ehrenamtlichen Fachkräften der Kinder- und Jugendhilfe und der Jugendverbandsarbeit aus dem In- und Ausland qualifizierte Fachprogramme, Fachkonferenzen und Hospitationsaufenthalte zu aktuellen Themen der Kinder- und Jugendhilfe sowie Partnerbörsen und Sprachkurse im In- und Ausland im Auftrag des BMFSFJ durch. Ferner unterstützt und berät der IJAB das BMFSFJ bei der Umsetzung seiner jugendpolitischen Zielsetzungen mit den jeweiligen Partnerländern. Er berät seine Mitglieder und die ausländischen Partner in Fragen der internationalen Zusammenarbeit. Training und Information Der IJAB bietet trägerübergreifende Fort- und Weiterbildung sowie Qualifizierungsmaßnahmen in Fragen der internationalen jugendpolitischen Zusammenarbeit von

56

Fachkräften an. Die Seminare wenden sich an Kursleiter/-innen von Bildungsseminaren, an Bildungsreferent/-innen und Jugendreiseleiter/-innen sowie pädagogische Mitarbeiter/-innen von Verbänden und Jugendinitiativen aus dem In- und Ausland. Jugendinformation und Jugendmobilität Der IJAB beteiligt sich maßgeblich an der Bundesinitative "Jugend ans Netz". Diese vom Bundesministerium für Familie, Senioren, Frauen und Jugend ins Leben gerufene und finanziell geförderte Bildungsinitiative will allen Jugendlichen den Zugang zum Internet ermöglichen und sie zu einem selbstverständlichen und auf Beteiligung angelegten Umgang mit den neuen Medien motivieren. In Kooperation mit "JUGEND" (siehe dazu unten) informiert der IJAB durch das OnlineInformationsnetzwerk "Eurodesk" junge Menschen und Multiplikator(inn)en über Förderprogramme der EU und komplementäre nationale Finanzmittel. Außerdem hält der IJAB spezielle Serviceangebote für Jugendliche bereit wie z.B. die Faltblätter "Internationale Begegnungen für junge Leute" und andere themenspezifische Materialien für einen Aufenthalt im Ausland. Der IJAB unterstützt mit seiner ständig aktualisierten "Datenbank für Internationale Jugendarbeit" Fachkräfte bei der Planung von internationalen Maßnahmen und Projekten. Die Datenbank ist eine wichtige Informationsquelle für alle, die sich für internationale Jugendarbeit und Jugendbegegnung interessieren. Publikationen Die Informationsschrift "IJAB Informationen - Jugendarbeit und Jugendpolitik international" mit Nachrichten über jugendpolitische Entwicklungen in der ganzen Welt erscheint sechsmal im Jahr. Der IJAB veröffentlicht regelmäßig Fachpublikationen aus dem Bereich der internationalen Jugendarbeit, so etwa das "Forum Jugendarbeit International".

IJAB e.V. Heussallee 30 D-53113 Bonn Tel.: +49 228 95 060 Fax: +49 228/95 06 199 E-Mail: [email protected] Internet: www.ijab.de

57





Die Koordinationsstelle Fan-Projekte (KOS) Die Koordinationsstelle Fan-Projekte (KOS) bei der Deutschen Sportjugend (dsj) berät und begleitet im Rahmen des "Nationalen Konzeptes Sport und Sicherheit" die FanProjekte in Deutschland. Darüber hinaus steht die KOS dem Deutschen Fußball-Bund (DFB), der Deutschen Fußball-Liga (DFL), dem WM-Organisationskomitee 2006 sowie der Polizei und der Politik in Sachen professioneller pädagogischer Fanarbeit als beratende Instanz zur Verfügung. Vordringliche Aufgaben der KOS sind die Sicherstellung bestehender, die Einrichtung weiterer Fan-Projekte sowie die inhaltliche Begleitung durch Fort- und Weiterbildung. Aktuell werden 32 aktive Fan-Projekte betreut, was die breite Akzeptanz dieses erfolgreichen pädagogischen Arbeitsansatzes unterstreicht. Sitz der KOS ist Frankfurt; fünf Mitarbeiter/innen kümmern sich um die Koordination und Optimierung nationaler sowie internationaler Fanarbeit. Die KOS stellt heute eine allgemein anerkannte Fachstelle zur Prävention von Gewalt und Rassismus im Fussball dar. Prävention und Fussball - die KOS berät und vernetzt Unter diesem Leitbild lässt sich die Arbeit der Koordinationsstelle Fan-Projekte bei der dsj nach über zehnjähriger Praxis zusammenfassen. Die Geschichte der KOS ist eng verknüpft mit der Einrichtung des ersten deutschen FanProjekts in Bremen (1981). In den Folgejahren gründeten sich weitere sozialpädagogisch und -wissenschaftlich orientierte Fan-Projekte insbesondere in Städten mit grösseren (jugendlichen) Fanszenen. Damit setzte sich die Erkenntnis durch, dass allein mit repressiven Massnahmen gewalttätigem Verhalten jugendlicher Fußballfans kaum problemlösend begegnet werden kann. Die Aufgabenfelder der KOS Zu den im "Nationalen Konzept Sport und Sicherheit" für die Koordinationsstelle Fan-Projekte formulierten Aufgaben zählen: Koordination und Vernetzung Koordination des Informationsaustausches zwischen den örtlichen Fan Projekten und mit internationalen Fan-Organisationen

58

Zusammenarbeit mit dem DFB, der DFL, insbesondere in Bezug auf Länderspiele, das Pokalendspiel und ähnliche Veranstaltungen Zusammenarbeit mit der Bundesarbeitsgemeinschaft Fan-Projekte Institutionenberatung Institutionenberatung beim Aufbau und Absicherung neuer Fan-Projekte Mitarbeit in und Zusammenarbeit mit Arbeitsgruppen, Gremien und Institutionen auf nationaler und internationaler Ebene (u.a. Europarat, Bund-LänderAusschuss WM 2006) Aus- und Fortbildung Erarbeitung von Curricula für die Aus- und Fortbildung von Mitarbeitern in FanProjekten Ausrichtung von Arbeitstagungen für Multiplikatoren aus der allgemeinen Jugendund Vereinsarbeit Vorbereitung und Ausrichtung von sowie Teilnahme an nationalen und internationalen Tagungen und Symposien Dokumentation und Öffentlichkeitsarbeit Dokumentation und Analyse von Konzepten für die anlassbezogene Jugend- und Sozialarbeit Herausgabe eigener Publikationen (u.a. KOS-Schriften, KOSMOS) Nationale Dokumentationsstelle für Fanarbeit, Fanforschung etc. Presse- und Öffentlichkeitsarbeit Nationales Konzept Sport und Sicherheit (NKSS) Anfang der 90er Jahre wurde die Öffentlichkeit durch die Bilder von zahlreichen Ausschreitungen jugendlicher Fussballfans aufgeschreckt, was zur Folge hatte, dass das "Nationale Konzept Sport und Sicherheit (NKSS) erarbeitet und 1993 verabschiedet wurde. Das NKSS bildet die Grundlage für die Fan-Projekte. In der Arbeitsgruppe "Nationales Konzept Sport und Sicherheit" wurden die qualitativen und inhaltlichen Rahmenrichtlinien und Standards für die Fanarbeit festgelegt. Mitglieder der Arbeitsgruppe waren Vertreter der Innen-, Sport- und Jugendministerkonferenz, des heutigen Bundesministeriums für Familie, Senioren, Frauen und Jugend (BMFSFJ), des Deutschen FußballBundes (DFB), des Deutschen Städtetages und des Deutschen Sportbundes (DSB).

59





Mit der Einführung des NKSS wurde das vormals unübersichtliche Feld der Fanbetreuung geordnet. Es besteht aus zwei gleichwertigen Säulen: die Fanbetreuung der Vereine (geregelt in §29 der DFB-Richtlinien zur Durchführung von Bundesligaspie-len) und die öffentlich-rechtliche Fan-Betreuung durch die Fan-Projekte nach den gesetzlichen Regelungen der Jugendhilfe. Zur Unterstützung und Koordinierung der örtlichen Fan-Projekte wurde die Koordinationsstelle Fan-Projekte bei der dsj eingerichtet. Fanbetreuung als Kernaufgabe bei der WM 2006 Aufgrund vorhandener Netzwerke und langjähriger Erfahrung bei den vergangenen neun Großveranstaltungen hat das FIFA WM 2006™ OK Deutschland die KOS beauftragt, ein Service- und Informationsprogramm für Fußballfans aus dem In- und Ausland während der WM 2006 sicher zu stellen. Die Durchführung der vielfältigen Betreuungsmaßnahmen für insbesondere junge Erwachsene und ortsfremde Fans bei der WM 2006 (Stationäre und Mobile Fan-Botschaften, Internet-Plattform, Beratung und Aufklärung sowie Interkulturelle Begegnung) soll zu einer friedlichen und gastfreundlichen Atmosphäre während der WM 2006 beitragen. Sie bietet eine große Herausforderung und Chance zugleich, die sozialpädagogische Arbeit der Fan-Projekte auf internationaler Bühne zu präsentieren.

Koordinationsstelle Fan-Projekte bei der Deutschen Sporjugend Otto-Fleck-Schneise 12 D-60528 Frankfurt am Main Tel.:+49 69 6700 276 Fax: +49 69 6773 0000 E-mail: [email protected] Internet: www.kos.fanprojekte.de

Arbeitsstelle Kinder- und Jugendkriminalitätsprävention Gefördert durch: Bundesministerium für Familie, Senioren, Frauen und Jugend BMFSFJ Laufzeit: 01.07.19997-30.06.2007

Prävention von Kinderdelinquenz und Jugendkriminalität in Deutschland In der Kinder- und Jugendkriminalitätsprävention sind in Deutschland in den letzten Jahren viele innovative Projekte und Ansätze entwickelt und erprobt worden. Denn Kinder- und Jugendkriminalität ist - wie in vielen anderen Ländern auch - ein wichtiges Thema in den öffentlich geführten Debatten. Die Frage "was tun?" wird auch weiterhin alle zuständigen Institutionen und Akteure in Kinder- und Jugendhilfe, Polizei, Justiz und Schule beschäftigen. Zentrale Fragestellungen sind dabei: wie kann die Kooperation zwischen den beteiligten Institutionen verbessert werden, wie lässt sich ein systematischer Austausch von Konzepten und Erfahrungen fördern, wie kann die Wirksamkeit von Angeboten und Maßnahmen (Evaluation) erforscht und wie können die Erfahrungen anderer Länder genutzt werden? Seit 1997 stellt die Arbeitsstelle Informationen über Konzepte, Handlungsstrategien und Arbeitsformen der Kinder- und Jugendkriminalitätsprävention für die Praxis, für die Politik, die Forschung sowie für die Aus- und Weiterbildung zur Verfügung. So sollen bewährte und innovative Ansätze in der kriminalpräventiven Arbeit gefördert, Qualitätsstandards ermittelt und Kooperationen unterstützt werden. Die Kriminalitätsprävention weist hohe inhaltliche Heterogenität und eine Vielzahl von Akteuren - vor allem in Kinder- und Jugendhilfe, Polizei, Justiz und Schule - auf. Deshalb strukturiert die Arbeitsstelle ihre Vorgehensweise nach inhaltlichen Schwerpunkten, recherchiert dazu in der Praxis und führt Expertenanhörungen sowie Workshops durch. In interdisziplinären und handlungsfeldübergreifenden Foren werden Erfahrungen ausgetauscht, Perspektiven erweitert sowie disziplinäre und institutionelle Grenzen überschritten. Die so gewonnenen fachlichen Impulse werden für Praxis, Politik und Forschung aufbereitet und verbreitet. Zur Weiterentwicklung kriminalpräventiver Praxis werden vorliegende Erfahrungen mit Evaluation gebündelt und konzentriert. Auch Erfahrungen aus anderen Ländern werden gesammelt, aufbereitet, verbreitet und auf mögliche Anregungen für die deutsche Praxis überprüft.

60

61





Thematische Schwerpunkte der Arbeitsstelle sind u.a. - präventive Arbeit mit strafunmündigen Kindern - schnelle Reaktion - Jugendkriminalitätsprävention und Migration - Vermeidung von Untersuchungshaft - Mehrfach- und Intensivtäter - Evaluation - Präventionsansätze aus anderen Ländern Die Angebote der Arbeitsstelle -

Verbreitung von Informationen über Ansätze in der Kinder- und Jugendkriminalitätsprävention Förderung des Erfahrungsaustauschs zwischen Institutionen und Akteuren Förderung der Entwicklung von Qualitätsstandards Anregung und befristete Durchführung innovativer Projekte Unterstützung von Evaluation Anregung von Forschung Aufbau internationaler Arbeits- und Forschungskontakte und Transfer von Erfahrungen Publikationen, Dokumentationen, Internetangebote

Herausforderung für die Kriminalitätsprävention. München 2002 (Band 5) Nachbarn lernen voneinander. Modelle gegen Jugenddelinquenz in den Niederlanden und in Deutschland. München 2002 (Band 6) Evaluierte Kriminalitätsprävention in der Kinder- und Jugendhilfe. Erfahrungen und Ergebnisse aus Modellprojekten. München 2002 (Band 7) Prevention of Youth Crime in Germany: Educational Strategies. Trends, Experiences and Approaches. München 2004 (Band 8) Bernd Holthusen: Modellprojekt: Kooperation im Fall von jugendlichen "Mehrfachund Intensivtätern". München 2004 René Bendit/Wolfgang Erler/Sima Nieborg/Heiner Schäfer (Hrsg.): Child and Juvenile Delinquency. Utrecht 2000 René Bendit/Wolfgang Erler/Sima Nieborg/Heiner Schaefer (Hrsg.): Kinder- und Jugendkriminalität. Strategien der Prävention du Intervention in Deutschland und den Niederlanden. Opladen 2000


Veröffentlichungen: Literaturdokumentation von Arbeitsansätzen der Kinder- und Jugendkriminalitätsprävention. München 1998 (Band 1) Der Mythos der Monsterkids. Strafunmündige "Mehrfach- und Intensivtäter". Ihre Situation ? Grenzen und Möglichkeiten der Hilfe. München 1999 (Band 2) Wider die Ratlosigkeit im Umgang mit Kinderdelinquenz. Präventive Ansätze und Konzepte. München 2000 (Band 3) Schnelle Reaktion. Tatverdächtigte Kinder und Jugendliche im Spannungsfeld zwischen beschleunigtem Verfahren und pädagogischer Hilfe. München 2001 (Band 4) Die mitgenommene Generation. Aussiedlerjugendliche - eine pädagogische

62

Entimon - gemeinsam gegen Gewalt und Rechtsextremismus Gefördert durch: Bundesministerium für Familie, Senioren, Frauen und Jugend BMFSFJ Laufzeit: 01.01.2002 - 31.12.2006

Programmbeschreibung In Reaktion auf rechtsextreme Übergriffe auf Menschen in West- und Ostdeutschland sowie aufgrund von Anschlägen auf Synagogen und Schändungen jüdischer Friedhöfe hat die Bundesregierung im Jahr 2001 das zunächst einjährige Aktionsprogramm

63





"Maßnahmen gegen Gewalt und Rechtsextremismus" (MaReG) aufgelegt, das im Jahr 2002 unter dem Namen "Entimon" fortgesetzt wurde. Der Programmname "Entimon" stammt aus dem Griechischen und bedeutet "Würde" oder "Respekt". Der Schwerpunkt des Programms liegt auf der Förderung von Projekten, die im Rahmen der politischen Bildung innovative und modellhafte Praxisansätze entwickeln und umsetzen. Programmschwerpunkte Wissenschaftliche Begleitung und Evaluation Zu dem Aktionsprogramm gehört als integraler Bestandteil die wissenschaftliche Begleitung der Umsetzung des Programms. Das BMFSFJ hat das Deutsche Jugendinstitut e.V. mit dieser Aufgabe betraut. Die Begleitung des Programms findet in direkter inhaltlicher Abstimmung mit dem fachlichen Programmbeirat von "Entimon" statt. Für die Jahre 2003-2006 ist durch die wissenschaftliche Programmbegleitung ein neues Evaluationskonzept zugrundegelegt worden, das sich auf das Instrument der "Logischen Modelle" als Evaluations- und Kommunikationsgrundlage stützt und verstärkt qualitative und wirkungsorientierte Komponenten enthält. Folgende Aufgaben stehen im Zentrum der wissenschaftlichen Begleitung: Datenerhebung und Fragebogen Im Rahmen der wissenschaftlichen Begleitung des Programms "Entimon - gemeinsam gegen Gewalt und Rechtsextremismus" führt die wissenschaftliche Begleitung eine mehrstufige und teilstandardisierte Fragebogenerhebung unter allen im Rahmen des Programms geförderten Projekten durch. Projektdatenbank "Entimon" Die Datenbank enthält eine Übersicht aller im Modellprogramm in den Jahren 2002 bis 2004ff. geförderten Projekte. Fachtagungen im Rahmen der wissenschaftlichen Begleitung des Programms "Entimon" Im Sinne einer Intensivierung des Wissenschaft-Praxis-Transfers und der Diskussion der im Programm stattfindenden Projektpraxis führt das Deutsche Jugendinstitut je eine zweieinhalbtägige Fachtagung zu jedem Förderschwerpunkt des Modellprogramms durch. Ziel dieser Tagungen ist es, programm- und förderschwerpunktspezifische

64

Fragestellungen mit ProjektmitarbeiterInnen und FachreferentInnen aus Forschung und Wissenschaft zu diskutieren und auf der Basis konkreter Projektvorstellungen erste Schritte in Richtung einer Entwicklung von Standards oder Qualitätsempfehlungen für Projektarbeit mit Arbeitsansätzen des transkulturellen/interreligiösen Lernens, der politischen Bildungsarbeit bzw. des Netzwerkaufbaus im Rahmen des Modellprogramms "Entimon" zu entwickeln. Die Ergebnisse dieser Tagung werden gesondert dargestellt und der interessierten (Fach-)Öffentlichkeit zur Verfügung gestellt. Für das Jahr 2005 ist eine förderschwerpunktspezifische Fachtagung zum Thema "Politische Bildungsarbeit" geplant, die vom 02.-04. November 2005 in Leipzig stattfinden wird.


LidiceHaus Jugendbildungsstätte Bremen Das LidiceHaus ist eine Bildungsstätte in Bremen-St. Magnus. Es bietet ein vielfältiges Programm für Jugendliche und für MultiplikatorInnen in der Jugendarbeit. Wir arbeiten zu Mädchen- und Jungenidentität, Entwicklungsprozessen einer bedarfsgerechten Jugendarbeit, Rechtsextremismus und Gewalt, Drogen und Sucht und führen interkulturelle Begegnungen durch. Die Lebenssituation von Jugendlichen bietet vielfältige Entwicklungschancen und attraktive Lebensbedingungen. Zugleich ist sie geprägt von einer deutlichen Verschärfung gesellschaftlicher Konflikte und oftmals auch von Existenznöten. Die eigene Identität und eine positive Orientierung zu entwickeln bedeutet heute, sich im rasanten Tempo gesellschaftlicher Veränderungen und Prozesse zurechtzufinden, zu behaupten und einzubringen.

65





Seminare für Jugendliche Außerschulische Bildungsarbeit schafft Jugendlichen einen Raum, sich in dieser Aufgabe mit Spaß und der ihnen eigenen Kreativität zu stellen. Wir vom LidiceHaus bieten Seminare und Projekte für Jugendliche, in denen sie sich offen mit ihren Sehnsüchten und Hoffnungen, Sorgen und Ideen auseinandersetzen können. Dabei lassen wir uns von den Themen und Aktivitäten leiten, die sie selbst als wichtig einschätzen. Aus unserem emanzipatorischen Grundverständnis heraus wollen wir sie nicht nur auf einem Stück ihres Weges begleiten und beraten, sondern sie vor allem zu einer offensiven Auseinandersetzung und Diskussion ihrer Alltagsbedingungen und Lebensperspektiven führen. Wir wollen Jugendliche in ihrer Bereitschaft fördern, sich an gesellschafts- und jugendpolitischen Prozessen zu beteiligen. Fortbildung An der Jugendarbeit wird oftmals nur die Aufgabe des bloßen Krisenmanagements herangetragen. Nach unserem Verständnis kann und sollte eine bedarfsgerechte Jugendarbeit mehr leisten und Jugendliche in ihren Kommunikations-, Interaktions- und Handlungskompetenzen fordern und fördern. In diesem Sinne veranstalten wir Seminare und Fachforen für MultiplikatorInnen in der Jugendarbeit. Wir thematisieren Entwicklungschancen von Jugendlichen und Möglichkeiten der Einflussnahme auf jugendrelevante gesellschaftliche Prozesse, entwickeln Ideen zur nachhaltigen Verhaltens- und Verhältnisprävention und vermitteln Konzepte zur Kompetenzerweiterung im sozialarbeiterischen Alltag. Themen und Schwerpunkte Geschlechtsspezifische Ungleichheiten, unterschiedliche Lebenswelten und Perspektiven von Jungen und Mädchen und selbstbestimmte Lebensplanung sind ein zentrales Thema des LidiceHauses. Neben dem Schwerpunkt Mädchenbildung liegt unser konzeptioneller Ansatz sowohl in der geschlechtshomogen ausgerichteten als auch in der koedukativen Jugendarbeit. Denk- und Verhaltensmuster von Jugendlichen in Konfliktsituationen sind Gegenstand unseres Schwerpunktes Umgang mit Konflikten, Rechtsextremismus und Gewalt. Sozialpolitische Fragestellungen und Forderungen, Konzepte aufsuchender Jugendarbeit, toleranzgeleitete Handlungsperspektiven und Zivilcourage stehen dabei im Mittelpunkt. Die Lebenssituation von Jugendlichen in Familie und Gesellschaft, Identitätskrisen und (gesellschaftlich sanktionierte) Konsumgewohnheiten sind Kernthemen unseres Arbeitsbereiches Sucht und Prävention. Elternarbeit, Streetworkkonzepte und Prävention spie-

66

len hier eine wichtige Rolle. Integraler Bestandteil all unserer Themenbereiche sind internationale Begegnungen und Konzepte interkulturellen Lernens. Die Erfahrung und Auseinandersetzung mit dem "Eigenen und Fremden" fördert und stärkt das Selbstbewußtsein, die Integration und soziale Kompetenzen der Jugendlichen. Das LidiceHaus fördert in seiner Bildungsarbeit die Medienkompetenz von Jugendlichen und qualifiziert MitarbeiterInnen für die medienpädagogische Kinder- und Jugendarbeit.


MOBILITÁS MOBILITÁS ist eine zugeordnete Service- und Forschungseinrichtung im Bereich Jugendarbeit und Drogenprävention des Ministeriums für Jugend, Familie, Soziales und Chancengleichheit. Eine der wichtigsten Aufgaben von MOBILITÁS ist die Verwaltung von Mitteln für die Unterstützung von nationalen und internationalen Programmen, wie den folgenden: Nationale Projekte des Kinder- und Jugendfonds, Projekte des Ministeriums für Jugend, Familie, Soziales und Chancengleichheit im Bereich Jugend, Das Youth Programm der Europäischen Kommission. Projektvorschläge werden eingereicht von Verbänden, Stiftungen, Nichtregierungsorganisationen (NGOs) bzw. freien Trägern, den Kommunen, pädagogischen oder kulturellen Einrichtungen, aber auch von Jugendgruppen.

67

Fachkräfte lernen voneinander Strategien im Umgang mit schwierigen Jugendlichen in Ungarn und Deutschland

Die Forschungsabteilung von MOBILITÁS ist das Ungarische Institut für Drogenprävention, das den Entscheidungsprozess im Ministerium durch wissenschaftliche und methodische Forschungsarbeit unterstützt. MOBILITÁS verfügt über ein regionales Netzwerk aus 7 regionalen Jugenddiensten, die bei der Entwicklung von Jugendarbeit und Jugendorganisationen auf regionaler Ebene helfen und die regionalen Jugendfonds verwalten. Unser Service im Einzelnen: Regionale, landesweite und internationale Fördermöglichkeiten für Jugendprojekte. Information und Beratung in den 7 Regionen des Landes. EURODESK - europäisches Jugendinformationssystem - Koordination für Ungarn. Trainingsangebote in Ungarn und im Ausland für Jugendarbeiter. Partnergruppenvermittlung für internationale Jugendprojekte. Jugendforschung. Grenzüberschreitende Kooperation im Jugendbereich, bzw. in der VisegrádKooperation. Nationales Institut für Drogenkoordination. Gesellschaftswissenschaftliche Bibliothek, Methodensets, Ressource Centre für Menschenrechtserziehung.


68

69

Szakemberek, akik egymástól tanulnak A problémás fiatalokkal foglalkozó stratégiák Magyarországon és Németországban

Szakemberek, akik egymástól tanulnak


A problémás fiatalokkal foglalkozó stratégiák Magyarországon és Németországban


Bevezetés Minden európai ország nyilvános diskurzusaiban intenzíven jelen van a problémás gyerekek és fiatalok társadalmi integrációjának kérdése. Ezt a diskurzust ugyan a történelmi, kulturális, társadalmi viszonyok különbözõ módon befolyásolják, mégis sok közös jellemzõt figyelhetünk meg. Így Európa-szerte különösen a fiúk és fiatal férfi felnõttek esetében figyelhetõ meg erõszakra való hajlam, amelyre válaszul sokféle preventív és represszív stratégiát felvonultat az ifjúságvédelem, az iskola, a rendõrség és az igazságszolgáltatás is. Mindez igaz Magyarországra és Németországra is. Mindkét országban aggodalomra ad okot a fiatalok körében általánosan megnövekedett erõszak, amely nemcsak az iskolában, de a sport területén is megfigyelhetõ. Mindezek mellett további nagy kihívást jelentenek a szélsõjobboldali jelenségek. Az egyes intézmények és a szakemberek egyaránt nagy nyomásnak vannak kitéve: gyors reagálást és hatékony segítséget várnak tõlük. Ezekkel a problémákkal az iskola, az ifjúságsegítés, ifjúságvédelem, a rendõrség és az igazságszolgáltatás mellett az ifjúságpolitikának, az ifjúsági szervezeteknek és az ifjúságkutatásnak is szembe kell néznie.

Mindezek tükrében nagyon is szükséges a gondosan elõkészített „egymástól való tanulás”. A viszonyok komplexitása és az egyes országok közötti különbségek3 elkerülhetetlenné teszik, hogy az adott szakmai program áttekinthetõ és transzparens legyen, vagyis elõször is a hasonlóságokról és a különbségekrõl kell megbizonyosodnunk. Mindebben a két ország közötti szakmai program sokat ígérõ és alapvetõ lépésnek számít.

Azonban ha részletesebben utánanézünk, hogy vajon a fiatalok körében tapasztalható erõszakra adható válaszok közül tulajdonképpen melyek az igazán hatékonyak, akkor a számtalan átfogó program és egyedi projekt ellenére továbbra is több a bizonytalanság, mint a bizonyosság. Még nem létezik kielégítõ mennyiségû, a hatékonyságot vizsgáló evaluáció. Azok a bejelentések, amelyek az egyes projektek mûködõképességére utalnak („What works, what doesn't work”1), aligha teljesülõ nagyfokú elvárásokat keltenek. Az egyik országból a másikba történõ adaptálás számtalan nehézséggel jár. Az egyes megközelítések határon átívelõ átvételének bármely kísérlete során figyelembe kell venni az eltérõ történelmi, szociális és kulturális kereteket is. Ebben rejlenek a kétoldalú szakembercserék lehetõségei, mivel ezek a kapcsolatok intenzíven foglalkozhatnak bizonyos

A német-magyar együttmûködés Bár a második világháború vége után Németország és Magyarország különbözõ szociális és kulturális úton indult el, az erõszakra hajlamos fiatalok esetében ugyanazok a maximák érvényesek: mindkét ország elõnyben részesíti a preventív pedagógiai stratégiákat a büntetéssel szemben. Ezért támogatta a magyar Ifjúsági, Szociális, Családügyi és Esélyegyenlõségi Minisztérium és a német Szövetségi Család-, Idõs-, Nõügyi és Ifjúsági Minisztérium az erõszak-prevenció tapasztalatainak cseréjét, a lehetõségekrõl és határokról szóló közös vitát, valamint a közös tanulási folyamatokat és a közös stratégiák kidolgozását. Magyar részrõl ezek kidolgozásában a Mobilitás vett részt, német oldalról pedig a Német Szövetségi Köztársaság Látogató és Csereszolgálata (ijab e.V.), a Német Ifjúságkutató Intézet (DJI) és a Német Szurkolói Projektek Koordinációs Központja (KOS Fanprojekte). A közös munka alapvetõ irányait a németmagyar tárcaközi bizottság határozta meg. Mindezek mellet a két fél figyelembe vette az adott témák relevanciáját is a nemzeti ifjúságpolitikai irányvonalak szempontjából.

1

2

Lawrence W. Sherman: Preventing Crime: what works, what doesn't, what's promising. A Report to the United States Congress. Prepared for the National Institute of Justice. Maryland 1998. http://www.ncjrs.org/works/index.htm (2005. augusztus 22-i letöltés

72

különleges adottságokkal is. A best practise2 tanúsítvánnyal ellátott és szép kilátásokkal kecsegtetõ remények, miszerint az ilyen tanúsítvánnyal ellátott gyakorlat univerzálisan hasznosítható, közelebbi vizsgálódás után csalókának bizonyulnak. Az elszigetelt nemzeti szintû cselekvés, ez a politikai értelemben széles körben elfogadott megállapítás túlélte az integrálódó Európát, azonban az olyan együttmûködések és hálózatok, mint például a European Union Crime Prevention Network (EUCPN) jelentõsége egyre növekszik. A tapasztalatok átadhatóságáról szóló viták, vagy az egyfajta evidence based policy igénye új standardokat határoz meg, még ha a velük szemben támasztott elvárások nem is teljesíthetõk. De a közös problémák és a megoldásukhoz fûzõdõ közös érdekek szükségessé tették a kapcsolatokat és az együttmûködést.

Fõként az amerikai és európai kontextusban számít a „best practise” keresése anélkül is divatosnak, hogy a szükséges ellenõrzött kritériumok rendelkezésre állnának. Így például maga az „iskola” rendszere számtalan különbséget rejt, amelyek ismerete nélkül az összehasonlítások eleve kudarcra vannak ítélve.

3

73





A megállapodás A német-magyar együttmûködés haszna az erõszak-prevenció szempontjából így meghatározó lett. Világossá vált, hogy a hasznosság és az ismeretek iránti érdeklõdés relevánsnak tekinthetõ definíciói nagyban különböznek. Ezért szükséges volt a konszenzusteremtés, amelynek segítségével a cserében részt vevõk közötti egyenrangú viszony garantálható volt. Hatókör Elõször is szükség volt a jól körülhatárolt szakmai programok lehetõségeinek és korlátainak a tisztázására. Nem volt szabad sem túl nagy, sem túl kicsi célokat kitûzni, de szükség volt az új dolgok kipróbálására. Mindezeket figyelembe véve elõször is tisztázni kellett, hogy érhetõk el igazán, illetve a cserék eredményei milyen hatással lehetnek az összetett nemzeti rendszerekre és intézményekre. Ennek során hasznosnak bizonyult, hogy a résztvevõ intézmények és személyek nemzetközi cseretapasztalatokkal rendelkeztek. A módszerek A cserék közösen meghatározott követelményei utáni lépésben a megfelelõ módszerek kiválasztása következett, ezeket közösen kellett a projekthez igazítani és továbbfejleszteni. Míg a nemzetközi cserék középpontjában gyakran egymás kölcsönös megismerése áll, illetve a megtapasztalt dolgok relevanciája a saját munkánk számára inkább csak egyéni szinten megválaszolható, addig ezen cserék esetében a sokféle projektlátogatás helyett a közös munka került a cserék középpontjába. Ezeket a munkaegységeket közösen terveztük és közösen valósítottuk meg. A közös problémamegoldást meghatározta az a cél, hogy az eredményeket az adott hazai szakmai diskurzusokba be kívántuk emelni. Mindez lehetõvé tette a kvalifikált megközelítést: nem csak az „idegen” realitással, hanem a külsõ tekinteten keresztül a „sajátunkkal” is szembesülni kellett. Míg a multiplikátorok részvétele a disszemináció szempontjából volt alapvetõen fontos, addig az eredmények publikálása a nemzeti diskurzusok számára már egy lépéssel ezen is továbbvitt. Az idõk során mindezen túl újabb cél jelent meg: ezeket a szisztematikusan feldolgozott tapasztalatokat az európai diskurzusokba is szeretnénk beemelni, az egyes országok szintjén, de a nemzetközi hálózatokon keresztül is.

74

A résztvevõk Különösen kényes feladatnak bizonyult mindkét országban a releváns együttmûködõ partnerek megtalálása és bevonása. De csak ezáltal vált biztosítottá a magasan kvalifikált szakemberek és intézmények közremûködése. Erre egyrészt a cserék magasra tûzött szakmai színvonala miatt volt szükség, másrészt pedig ez alapvetõ volt az eredmények gyakorlat, kutatás és politika felé való disszeminációja szempontjából is. A választott munkamódszer a résztvevõktõl megkövetelte az elõzetes felkészülést, a kutatást a cserék két munkaszakasza között és a cseréket követõ utómunkálatokat is. A célcsoportok Az egyes témakörök, kérdésfelvetések különbözõ célcsoportok megszólítását tették indokolttá a két országban. Mivel a két rendszer és az azokhoz tartozó hatókör Németországban és Magyarországon eltérõ, illetve az egyes közremûködõk is különbözõ relevanciájú szerepeket töltenek be országukban, így különbözõ kínálatot kellett kidolgozni a heterogén célcsoportok számára. Ítélet és elõítélet Ha intenzíven más rendszerekkel foglakozunk, akkor ahhoz lehetõleg mentesnek kell lennünk az elõítéletektõl, alaposan meg kell nézzük magunknak a Másikat (az Idegent), foglalkoznunk kell vele. A közös tanuláshoz elengedhetetlen a nyitottság, annak szándéka, hogy a sajátunkat megkérdõjelezzük, illetve a kitaposott ösvények helyett új megközelítéseket keressünk. Hogy ez sikerült, az annak köszönhetõ, hogy a tartalmi megközelítést, az erõszakra való hajlam kérdéskörét kontinuitás jellemezte, de a résztvevõ szervezeteket és személyeket is. Összefoglalás Ezen kétoldalú szakmai programok kérdésfelvetései mindkét országban aktuális problémákból fakadtak. Közös folyamat volt a megoldások keresése, azoknak a struktúráknak a megteremtése, amelyek lehetõvé tették a megbízható munkakapcsolatot, és fenntartható eredményekhez vezettek. A cél a nyilvánosság szempontjából hatékonyan általánosítható prezentáció és disszemináció volt, mindezt növekvõ intenzitású ifjúságpolitikai kapcsolatok kísérték a gyakorlat, a politika és a kutatás terén. Ezzel párhuzamosan a szakmai programok eredményeinek a nemzetközi hálózatokba, diskurzusokba való beemelését is megkíséreltük, hogy egyrészt visszajelzést kapjunk a közös magyar-német munkáról, másrészt hogy érdemben hozzájáruljunk a nemzetközi diskurzusokhoz.

75





A PROJEKTEK 1. PROJEKT SZABADSÁGELVONÁS A PEDAGÓGIAI IRÁNYULTSÁGÚ INTÉZMÉNYEKBEN A szakmai program célkitûzései A problémás gyerekekkel és fiatalokkal való foglalkozás Magyarországon és Németországban a különbözõ nemzeti sajátosságok és összefüggések miatt eltérõ lehet, de a háttérben meghúzódó kérdések azonban mégis összehasonlíthatók. Középpontjuk a prevenció és a represszió között helyezkedik el, ott keresendõ a pedagógia cselekvés hatékonysága is. Nem mindig egyszerû az egyensúlyt megtalálni a pedagógiai szükségszerûség és a közvélemény biztonság iránti igénye között. Így mindkét országban vita zajlik a pedagógiai jellegû intézmények keretei közötti szabadságelvonás szükségességérõl. Kényes kérdések hangzanak el a bezárás és a pedagógiai munka közötti viszonyról, ez állt ennek a szakmai cserének is a középpontjában.

„A bûnmegelõzés nem csak az anyagi lehetõségek függvénye. A magyarországi csere számomra két szempontból mindig nagyon hasznos és izgalmas volt. Egyrészt mert külsõ szemmel nézve láthattam a saját munkámat, másrészt pedig betekintést nyertem olyan kollégák munkájába, akik teljesen más körülmények között dolgoznak ugyanazzal a célcsoporttal. Mások a keretfeltételeink, hasonlóak a problémáink, a célcsoportunk, éppen ezért tanulhatunk egymástól.” Erwin SCHLETTERER, a Brücke e.V. ügyvezeto igazgatója

A téma Ugyan a Szabadságelvonás a pedagógiai irányultságú intézményekben cím alapján a tematikus irányultság adott volt, azonban azonnal felmerültek jelentõs tartalmi és fogalmiértelmezésbeli különbségek. Ez a szabadságelvonás és a zárt elhelyezés kifejezések megvitatása során gyorsan nyilvánvalóvá vált. A szakmai program pragmatikus okokból a zárt elhelyezés német terminológiáját követte, így ami a gyakorlati példákat illeti, a magyar javító intézetekre és a német zárt otthonokra szorítkozott4. Ez a fogalmi tisztázás azért is szükséges volt már a kezdetekben, mert így vált lehetõvé a pedagógiai stratégiák összehasonlítása.

A résztvevõk Magyar oldalról a résztvevõk között megtalálhattuk két javító intézet, illetve a Belügyminisztérium Országos Bûnmegelõzési Központjának, valamint a Mobilitásnak a munkatársait. A német résztvevõk különbözõ kutatóintézetekbõl, olyan felsõoktatási intézményekbõl érkeztek, ahol folyamatos kutatási témának számít az ifjúsági bûnözés, a zárt elhelyezés, a fiatalok participációja és a segítségnyújtási tervre vonatkozó eljárás. A munkamódszerek A munkacsoport egy hétig tanácskozott Budapesten. Két javító intézet (a rákospalotai lányjavító és a debreceni fiúintézet) meglátogatása mellett magyar és német nyelven kidolgozásra került egy elõzetesen egyeztetett tartalmi struktúrájú szakmai anyag. A szeminárium végén újabb, a tanulmány struktúrájára vonatkozó egyeztetések után kiosztásra kerültek a fogalmazási feladatok. Idõközben a tanulmány mind Magyarországon, mind Németországban megjelent5.

„Magyarországon, a településeken, fõként a városokban, kellõ számban találhatók olyan civil szervezetek, amelyek alaptevékenysége általában a bûnmegelõzéshez kötõdik. Nagy számban találhatók olyan egyesületek, alapítványok is, amelyek a gyermek- és ifjúsági korosztályt, körükben a megelõzést, és/vagy a reszocializációt célozzák. A civil szervezetek és az önkormányzatok között azonban igen változó intenzitásúak és változó milyenségûek a kapcsolatok. A civil szervezetek közeljövõjének egyik legizgalmasabb területe a települési önkormányzatokkal kialakuló viszony és feladatmegosztás, vagyis hogy milyen módon, milyen feltételekkel tudnak a civil szervezetek nagyobb arányban részt vállalni a közfeladatokból. A demokratikusan felfogott együttmûködésnek nincsenek még mély tradíciói, ezért is nagyon figyelemre méltók a németországi tapasztalatok.” BARANYI Éva, a BM Országos Bûnmegelõzési Központ munkatársa

Mindkét ország a pedagógiai beavatkozás végsõ lehetõségének tekinti a kiskorúak szabadságelvonását, ha az azt megelõzõ ambuláns és bennlakásos segítségnyújtási formák már kudarcot vallottak. Ezek az intézmények mind Németországban, mind Magyar5

4

A javító intézetek Magyarországon az ifjúságvédelem területéhez tartoznak, a zárt otthonok Németországban pedig az ifjúságsegítõ rendszerhez.

76

országon szoros kapcsolatban állnak az igazságszolgáltatással, mivel annak elvárásait is teljesíteniük kell. Az elvárások gyakran nem haladják meg a biztonságos elhelyezés és a további bûncselekmények elkövetésének megakadályozása kérdését. A szakmai program a Mit is jelent a zártság? kérdésének megvitatásával, tisztázásával kezdõdött, ezt követte - szintén összehasonlító perspektívából - az intézményben való bekerülés jogi alapjainak, illetve a Kik alkotják azt a célcsoportot, amely címzettje ennek a pedagógiai ajánlatnak? tisztázása. A viták középpontjában az intézményi programok és koncepciók összehasonlítása állt, különös tekintettel az intézményi szabályok, a csoport és individuum közötti viszony, az intézmények cselekvési tere és a szökés jelentõségének a koncepciókban játszott szerepére. Mindezek mellett a fiatalok participációs lehetõségei, az intézeti elhelyezés idõtartama, az intézmények fenntartói valamint az ott dolgozók képzettsége szolgált érdekes összehasonlítási szempontokkal. Az idõkeretek miatt le kellett mondani az együttmûködések, az evaluáció, illetve a hatékonyság kérdésének (ez utóbbihoz alig álltak rendelkezésre adatok), valamit a fiatalok szabadságelvonást elkerülõ kilátásainak megvitatásáról.

Szerzõi csoport: Nevelés lakat alatt. in: Zeitschrift für Jugendkriminalrecht und Jugendhilfe 2005. 16. szám. 49 - 58. o. A szöveg Magyarországon az õsz során jelenik meg a Belügyi Szemlében, illetve letölthetõ a Mobilitás (www.mobilitas.hu) és az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium honlapjáról (www.icsszem.hu).

77





Az együttmûködõ partnerek A szakmai program együttmûködõ partnerei az alábbi intézmények munkatársai voltak: az ICSSZEM Rákospalotai Javító Intézete (lányok), az ICSSZEM Debreceni Javító Intézete (fiúk), a Belügyminisztérium Országos Bûnmegelõzési Központja, Mobilitás, koblenzi egyetem, Katolikus Alapítványi Fõiskola München, a Német Ifjúságkutató Intézet Ifjúsági Bûnmegelõzési Munkacsoportja és az ijab e.V. Eredmények A zárt elhelyezés célcsoportját mind Magyarországon, mind Németországban azok a fiatalok alkotják, akik már többször is elszöktek otthonról vagy valamely ifjúságvédelmi intézménybõl. A legtöbb esetben már komoly „szökési karrierre” tekinthetnek vissza. Bekerülnek a javító intézetekbe ill. otthonokba, ahol ott fogják õket, hogy ezzel is minimalizálják a „lelépés” kockázatát. Ezekben az intézményekben pedagógiai gondoskodásban részesítik õket. Magyarországon ez az elhelyezési forma valamely elkövetett bûncselekményhez kapcsolódik, Németországban fõként a szükséges segítséghez. Idõközben Magyarországon is megfigyelhetõ az ebben az irányban való elmozdulás. Német szemmel nézve feltûnt, hogy pl. a debreceni javító intézet nagyban kielégítené a zárt elhelyezés német támogatóinak az elképzelését. Mivel ez az intézet sokban hasonlít egy büntetés-végrehajtási intézetre, ezért a szökés kockázata itt a lehetõ legminimálisabbra csökkent. Más a helyzet Rákospalotán, ahol tudomásul veszik a szökés tényét. Így elfogadják azt a tényt, hogy a legtöbb fiatalnak elõször meg kell tanulni ottmaradni az intézetben. Az intézetekben foganatosítható szankciók Magyarországon központilag szabályozottak, így mindenkire messzemenõen ugyanaz az eljárás érvényes. Németországban a szankciókat az egyes intézetek saját elbírálásban, az egyedi esetnek megfelelõen határozzák meg. Így esély van arra, hogy egyedi módon reagálhassanak, pl. a szökés után „visszatérõkkel” célirányosan dolgozhassanak. Általánosan érvényes, hogy a központi szabályozások ugyan formális egyenlõséget teremtenek, azonban ezáltal az intézmények pedagógia cselekvésének tere és a pedagógusok lehetõségei erõsen behatárolódnak. Magyarországon az igazságszolgáltatás a zárt elhelyezés hosszáról szóló döntésével meghatározza az elbocsátás konkrét idõpõntját. Így a fiatalok kezdettõl fogva tisztában vannak a benntartózkodásuk hosszával. Németországban azonban ezzel szemben a

78

fiatalok ugyan ismerik az elzárás maximális idõtartamát, ezt azonban jó magaviselettel csökkenthetik is. Ezért minél elõbb meg is kell kezdeniük a kedvezmények gyûjtését, ha gyorsan el akarják hagyni a zárt részt. Folyamatos bizonytalanságban vannak, ami a szabadság-elvonásuk idõtartamát illeti. Jelentõs különbség van a két országban az intézmények kialakított napirendje között. Míg Magyarországon fontosnak tartják a feszes strukturálást, addig Németországban nagy jelentõsége van az önállóan vállalt cselekvésnek. A pedagógia ugyan sok mindenben, de mégsem mindenütt illetékes. Így maga a „lógás” is tanulási lehetõséggé válik ebben az összefüggésben. Ez jelentõs különbség a magyar megközelítéshez képest, amely kvázi a nap 24 órájában illetékesnek tekinti az intézményt. És egy utolsó megállapítás: mindkét országban alacsony a fiatalok részvétele a saját segítségnyújtási tervük kialakításában.

2. PROJEKT ERÕSZAK-PREVENCIÓ A LABDARÚGÁSBAN Kiinduló helyzet: erõszak és rasszizmus a labdarúgásban Az erõszakos szurkolói viselkedés, a rasszista és antiszemita jelszavak hangoztatása sajnos még mindig megkerülhetetlen problémát jelent Európa stadionjaiban. Németországban a Sport és Biztonság Nemzeti Koncepciójának (NKSS) bevezetésével a büntetés mellett a szurkolói projektek szociálpedagógiai koncepciójára építõ célirányos szociális prevenció is gyökeret vert. Mégis sor kerül az egyes szurkolói csoportok vagy a szurkolók és a biztonsági szolgálatok közötti összecsapásokra, illetve a nézõk szélsõjobboldali és rasszista megnyilatkozásaira. Idõközben a Szurkolói Projektek Koordinációs Központja által összefogott 32 helyi szurkolói projektbõl álló hálózat azonban nagy sikereket könyvelhet el az erõszak és rasszizmus megfékezése terén. A szurkolói projektek elsõsorban nem stigmatizálóan, hanem sokkal inkább érdeklõdéssel tekintenek a szurkolókra és sajátos kultúrájú kifejezési formáikra. Közvetítõként a projektek a labdarúgás minden szereplõjét egy asztalhoz akarják ültetni. Ezért olyan konstruktív és megbízható kommunikációs csatornákat alakítottak ki a szurkolók, a klubok és

„Szakmai szempontból a legérdekesebb a workshop-résztvevõk gondos kiválasztása, amely lehetõvé tette, hogy interdiszciplináris nézõpontból közelítsük meg a témát. Ez a szurkolókkal végzett munka esetében a siker egyik fontos feltétele. A német résztvevõk intenzív bevonására épülõ, szándékosan nyitott struktúrával a szükségleteknek megfelelõ formát sikerült kialakítani. Ez egyrészt biztosan kielégítette a magyar résztvevõket, másrészt azonban a német résztvevõk is sokat megtudhattak a sajátosan magyar struktúrákról.” Michael GABRIEL, a KOS munkatársa

79




„A Magyarországon tapasztalható negatív, egyes csapatok környékén idõnként brutális szurkolói magatartás kezelésében szinte kizárólag a rendvédelmi válaszok jelennek meg. A rendvédelmi terület, rendõrség, biztonsági õrzõ-védõ cégek, azonban csak a megjelenõ rendbontásra reagálnak, megelõzõ tevékenységet nem végeznek. Alapvetõen nem is az õ feladatuk. Az érintett klubok a problémát és a felelõsségüket ugyan felismerték, de a szakmai megoldás kereséséig nem jutottak el. A németországi mûködõképes gyakorlatok bemutatása hasznos, hasznosítható tapasztalatokat adott. A legfontosabb tanulság, hogy csak az összes érintett partneri összefogása, elszántsága hozhat eredményt, s összefogásban kell megteremteni a szükséges anyagi forrásokat és a szükséges szemléleti változásokat. Az is elengedhetetlen feltétel, hogy legyen legalább egy olyan személy, aki szakmailag magas szinten felkészült, elkötelezett és nem riad vissza a nehézségektõl.” BARANYI Éva, a BM Országos Bûnmegelõzési Központ munkatársa


a rendõrség között, amelyeken keresztül a többségében fiatalokból álló szurkolói csoportok viselkedési formái és szükségletei „lefordíthatók” az intézmények nyelvére, ezáltal pedig kialakulhatott az érintettek részérõl egyfajta érzékenység a fiatal szurkolók magatartási formái iránt. Ez a megbízható kommunikáció pedig hozzájárul ahhoz, hogy minden érintett egyfajta biztonságérzetre tegyen szert, ami csökkenti a konfliktusokat. Emellett a szociálpedagógusok munkája megerõsíti a szektorok vélemény-formálóit a belsõ önkontroll-eszköztárak kialakításában, és ezáltal a rasszista megnyilvánulások visszaszorításában. Ennek a megközelítésnek a sikerével a KOS jelentõs mértékben hozzájárult az Európa Tanács Erõszak-prevenció a sportban6 címû kézikönyvének kidolgozásához és a módszer más európai országokba való továbbításához. A magyar labdarúgás, és ezáltal a magyar társadalom szerkezetében hasonló problémákkal kell, hogy szembenézzen. A közelmúltban több magyarországi csapat szurkolótábora hívta fel magára nem éppen kedvezõ módon a figyelmet az európai kupamérkõzéseken. Erõszakos összecsapásokra került sor, rasszista jelszavakat skandáltak, szélsõjobboldali szimbólumok jelentek meg a transzparenseken. A bajnokság hétköznapjaiban mindennaposak az antiszemita megnyilvánulások és a romák diszkriminációja. Egyre több kapcsolat alakult ki német és magyar szurkolói csoportok között is. Az általában fiatal szurkolók körében megfigyelhetõ egyre nagyobb mértékû erõszakra való hajlam nagy gondot jelent a klubok és a biztonsági szervek illetékeseinek. Ehhez jön még a nézõi érdeklõdés hiánya, ami nyilvánvalóan visszavezethetõ a labdarúgás iránt potenciálisan érdeklõdõk lecsökkent biztonságérzetére. Az UEFA megengedhetetlen szurkolói magatartás miatt többször is büntetésben részesített olyan csapatokat, mint a Fradi. A szakmai program célja - a szurkolói projektek, mint modell? A kétoldalú szakmai program magyar résztvevõi számára különösen érdekesnek számított, hogy vajon a szurkolói projektek fõként széleskörû politikai beágyazottsága miatt Európa-szerte eddig példátlannak számító német modellje Magyarországon is elképzelhetõ-e, illetve egyes moduljai a magyar szurkolókkal végzendõ munkába adaptálhatók-e. Mivel az eddig alkalmazott büntetõ jellegû rendõrségi intézkedések nem voltak képesek tartósan javítani a stadionokban uralkodó viszonyokon, ezért fontos volt jobban megismerni a német NKSS intézkedéseit.

A német résztvevõk pedig részletesebb betekintést szerettek volna nyerni a magyar labdarúgás helyzetébe, annak minden vonatkozásával, mivel az európai mérkõzések során a múltban többször is összeütközésekre került sor német és magyar szurkolói csoportok között. Ennek eredményeként a német szurkolói közeg egy része példának kezdte tekinteni a kelet-európai szurkolók problematikus magatartását, így ezek az erõszak-interpretációk Németországban is stílusalkotóvá váltak. A német-magyar kapcsolatok kialakításának egyik nagyon is gyakorlati oka a közeljövõ két nagyszabású Németországban (FIFA World Cup 2006) és Ausztriában (EURO 2008) megrendezésre kerülõ nemzetközi eseménye. A 2006-os világbajnokság keretében a KOS a FIFA Szervezõbizottságától megbízást kapott egy átfogó, a szurkolókról és látogatókról gondoskodó program kidolgozására, amelynek központi eleme a külföldi partnerszervezetek bevonása. Mivel Magyarország jelentõs (szurkolói) tradíciókkal bíró futballnemzetnek számít, így mindkét fél részérõl adott volt, hogy Magyarország erõsebben is bekapcsolódjon a szurkolókról gondoskodó nemzetközi hálózatba. A szakmai program A labdarúgás környezetében megjelenõ erõszakos jelenségeknek csak akkor lehet megfelelõ módon véget vetni, ha abba minden felelõs intézmény és csoport - a klubok, a szurkolók, a rendõrség, a tudomány, a médiák, a politika, a civil társadalom is bekapcsolódik. Éppen ezért mindkét delegáció a felsoroltak képviselõibõl állt össze. A 2003-as elsõ magyar delegáció tagjai között a Mobilitás és a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium képviselõi mellett jelen volt egy parlamenti képviselõ, a szurkolói erõszakkal foglalkozó miniszteri ad-hoc bizottság vezetõje és egy sportszociológus is. Egy elsõligás mérkõzés megtekintésével, a frankfurti szurkolói projektnél, a rendõrségnél, az Eintracht Frankfurtnál és a Német Labdarúgó Szövetségnél tett látogatáson keresztül átfogó képet kaptak a német profi labdarúgás általános viszonyairól. A 2004-es magyarországi látogatás témáját a németországi szurkolói projektek különbözõ munkamódszerei egészítették ki, ezért a német delegáció elsõ, másod- és negyedligás szurkolói projektek munkatársaiból állt. Magyar részrõl a Mobilitás, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium, a Belügyminisztérium Országos Bûnmegelõzési Központja, a Nemzeti Sporthivatal, a rendõrség, a klubok képviselõi, a szurkolók és több ifjúságvédelmi szervezet képviseltette magát.

„Azt várom a két szervezõtõl, hogy a megkezdett munkát konzekvensen folytassák. A KOS a Football Supporters International (FSI) hálózatban való tagságán keresztül gondoskodni fog arról, hogy egy, a szurkolókkal foglalkozó magyar team (esetleg a Mobilitáson keresztül?) részt vehessen a nemzetközi feladatok ellátásában (FIFA World Cup 2006, EURO 2008). Így egyfajta belsõ nyomás nehezedne az olyan, eddig inkább visszafogott intézményekre, mint a Magyar Labdarúgók Szövetsége, vagy a politika. Másrészt a magyar és német projektek között kialakuló kapcsolatok további fejlõdését segíteni kell. Egyrészt gyakorlati tanácsadással, de elméleti szinten is, pl. újabb továbbképzési lehetõségekkel, amelyek a szurkolókkal végzett munka közvetlen keretein túlmutatnak. Vagyis szorosabb tematikus kapcsolatot kell kialakítani a szurkolókkal végzett munka és a felkeresõ ifjúsági munka, ill. streetwork koncepciója, a nemi szerepek figyelembe vételén alapuló koncepciók, vagy az ifjúságsegítõ munka szélsõjobbal, antiszemitizmussal, rasszizmussal szembeni koncepciói között.” Michael GABRIEL, a KOS munkatársa

A németországi látogatás programja elsõsorban az informálódást, illetve a tapasztalatok és ismeretek átadását szolgálta: mit is jelent egy szurkolói projekt, hogyan, milyen 6

80

http://www.coe.int/T/E/Cultural_Co-operation/Sport/Resources/esprec03.1.asp#TopOfPage

81




„Szakmai szempontból a legérdekesebb a körülmények hasonlósága volt. Meglepett, hogy a magyar viszonyok nem jelentettek túl nagy feladványt a számomra. Szakmailag segíti a továbbfejlõdést, ha arra kényszerülünk, hogy összefoglaljuk a saját témánkat, miközben hirtelen észrevesszük, hogy mit hogyan lehet és kell bemutatni. Azt sem gondoltam volna, hogy egy ilyen majd négy napos kétnyelvû mammutülés ennyire koncentrált lehet. Enélkül az élénk tolmácsolás nélkül ez nem is lett volna lehetséges!” Volker GOLL, a KOS munkatársa


hatással dolgoznak? A heti program szurkolói projektek meglátogatásából és az egyes partnerekkel folytatott beszélgetésekbõl állt. A program központi elemét a szurkolói projektek munkájának strukturális keretei alkották. Erre a programra épült a 2004-es magyarországi találkozó, annak workshop-jellegével, amely tisztázta a megfelelõ struktúrák magyarországi adaptációjának kérdését. Hogyan lehet a fiatal szurkolók erõszakos magatartására reagálni? Milyen pedagógia lehetõségek vannak a szektorban megjelenõ rasszizmussal és idegengyûlölettel szemben? De az is fontos volt, hogyan lehet a „felnõtt” intézmények részérõl nagyobb megértést elérni a fiatal szurkolók által képviselt szurkolói kultúra iránt? Két mérkõzés megtekintése során a klub vezetõi betekintést adtak az otthon és idegenben játszott mérkõzések szervezési kérdéseibe, valamint a konkrét rendészeti, de az olyan intézkedésekbe is, amelyekkel a szurkolók csak a helyszínen találkoznak. A raszszizmus és szélsõjobb problematikája is elõkerült, mivel a klubokra nagy nyomás nehezedik az eddigi jelenségek miatt kiszabott UEFA-büntetések miatt. Nagyon meglepõ volt a német fél számára, hogy a stadionbeli jelenségek, történések legnagyobb része magyar nyelvismeret nélkül is pontosan érthetõ és követhetõ volt: a szembenálló szurkolói csoportok kölcsönös provokációi, de a biztonsági helyzet problémái is. Ezek a mérkõzések kiválóan kiegészítették a négynapos workshop elméleti munkáját. Tapasztalatok és perspektívák Ennek a kétoldalú szakmai cserének a közös alapját a nézõi sportnak számító labdarúgás fentebb taglalt jelenségei alkották. Még ha az egyes problémák helyi szinten különbözõek is, a fejlõdési irányok azonban ki vannak téve a világszerte összekapcsolódó, rendkívüli módon kommercializálódott hatásoknak. A labdarúgás, mint professzionális nézõi sport nemzetközi szinten annyira összekapcsolódik, hogy a jó példák cseréje szinte kézenfekvõnek tûnik. A szereplõk, legyenek azok szurkolók, játékosok vagy a biztonságiak, egy-egy hazai vagy nemzetközi torna kapcsán hasonló problémákkal kell, hogy szembenézzenek. Éppen ezért itt az ideje, hogy olyan munkacsoportok jöjjenek létre, amelyekben a tapasztalatok kicserélhetõk, megvitathatók és közös megoldások dolgozhatók ki. Az eddigi magyar-német szakmai találkozások nyilvánvalóvá teszik, hogy az ifjúságpolitikai kérdések minden szinten való tapasztalatcseréje (gyakorlat, politika és kutatás), valamint a projektek egymás közötti kapcsolata kibõvíti a problémákra való

82

rálátást, ezáltal pedig a továbbfejlõdést szolgálja. Ezen a véleményen volt az összes résztvevõ. Mindegy, hogy a kérdezõ vagy a válaszadó oldaláról nézzük - a program partneri vitákat tett lehetõvé, amelyek a hétköznapi munkából kiemelve, nem csak személyes szinten gazdagították a résztvevõket, hanem közös konstruktív alapul is szolgálhatnak a politikával és a gyakorlattal szembeni megváltozott elvárásokhoz. A közös tanulási folyamatok, a kölcsönös inspirációk, valamint a közös projektek más intézmények és csoportok számára is hasznosak lehetnek. A németországi szurkolói projektek és magyar szurkolói csoportok közötti elsõ kapcsolatok (Arminia Bielefeld és Loki Debrecen) példái lehetnek a kialakuló hosszabb távú együttmûködésnek. Az eredmények átültetése az adott hazai szakmai diskurzusokba szintén kiváló reflexiós lehetõségekkel szolgálhat. Összességében a szurkolókkal végezhetõ szociálpedagógiai és erõszak-megelõzõ jellegû munka témájában létrejött magyar-német szakmai csere jó példája az európai együttmûködéseknek. Sajnos az ilyen találkozók még egyáltalán nem számítanak annyira természetes dolognak, mint az európai kupákban zajló labdarúgó mérkõzések.

„A programból semmi nem hiányzott. Az viszont nem volt jó, hogy az érintett hatóságok, szervezetek (fõleg az MLSZ és a biztonsági szolgálat) képviselõi nem voltak itt végig. Jó lett volna, ha végighallgatják a német/magyar tapasztalatokat és hozzáteszik a saját gondolataikat, meglátásaikat is. Ahogy ez elhangzott a rendezvényen is, ez „többszereplõs dolog”. Németországban is az!” BALOGHNÉ MARADA Mónika Timea, a Mobilitás munkatársa

3. PROJEKT IFJÚSÁGSEGÍTÕ MUNKA AZ ERÕSZAK ÉS A SZÉLSÕJOBB ELLEN Az együttmûködés kiindulópontja és célja A szélsõjobb, az idegengyûlölet, a rasszizmus, antiszemitizmus minden európai országban fontos téma a kutatás, a tudomány és a (szociál)pedagógiai gyakorlat számára. Ha összehasonlítjuk az egyes szakmai diskurzusok problémaleírását és értelmezési kísérleteit, akkor világossá válnak az országhatárokon átívelõ együttmûködés feltételei. Ha a különbözõ jelenségeket és az azokra reagáló gyakorlatot - legyen az represszív vagy preventív jellegû - le akarjuk írni és meg akarjuk érteni, akkor az adott országok történelmi, kulturális, szociális, politikai és gazdasági hátterét is figyelembe kell vennünk. Csak így találhatunk ezeken túlmutatóan jelen levõ olyan vonatkozásokat és

83




„A program és a projektek megismerése rendkívül hasznos volt. Sokat tanultunk egy hét alatt. Ritkán adatik meg, hogy egy ilyen fontos kérdésben, mint a szélsõjobboldaliság, rasszizmus, antiszemitizmus és idegengyûlölet egy minden elemében jól végiggondolt és kidolgozott ifjúságpolitika teljes vertikumára rálássunk, a kormányzati döntéshozataltól kezdve egészen a gyakorlati ifjúsági munkáig. Tanúságos volt látni, hogy ebben a nagy formátumú programban fogaskerekekként illeszkednek egymáshoz a társadalompolitikai és ifjúságpolitikai elemek, az ifjúságkutatások, a pénzügyi, közigazgatási és szervezési elemek, a civil szervezetek, az ifjúsági munka és az állampolgári aktivitás.” SZABÓ Ildikó, ifjúságszociológus


hasonlóságokat az egyes országokban, amelyek kiindulópontul szolgálhatnak az egymástól való tanulás során.

projektek és nemformális pedagógiai megközelítések megismerésére és összehasonlítására.

Mind Magyarország, mind Németország számára problémát jelentenek az idegengyûlölõ, etnocentrikus és rasszista megnyilvánulási formák. Mindkét országban - a tudomány és gyakorlat ellentétes tapasztalatai ellenére - ezt a fejlõdést gyakran ifjúság-specifikus problémaként értelmezik, és ennek megfelelõen kezelik. Mindkét ország arról panaszkodik, hogy megnövekedett a politikai motiváltságú bûncselekmények száma, hogy egyre nagyobb a szélsõjobboldali közeg szervezettsége. Ezzel párhuzamosan mindkét országban egyfajta élénk tudományos és gyakorlati orientáltságú vitát érzékelhetünk a preventív pedagógiai munka lehetséges stratégiáiról. A német-magyar együttmûködés fõ céljai a következõk voltak: Lehetõség a résztvevõ szakemberek számára a tapasztalatcserére, az adott gyakorlati megközelítések helyszínen való megismerésére. A saját munka reflexiója kétoldalú összehasonlításban. Az egymástól való tanulás tematikus súlypontjainak közös kidolgozása. Kezdetektõl fogva a tervek között szerepelt a lehetséges magyarázatok és a konkrét intervenciós stratégiák kérdéskörén túl azok minõségének, hatékonyságának és fenntarthatóságának kérdése is. Ezen kívül az evaluáció kapcsolódó lehetõségeinek és megközelítéseinek kérdéseit is figyelembe vettük. Ezen a téren Magyarország és Németország már rendelkezik bizonyos lehetõségekkel és tapasztalatokkal, még akkor is, ha az ezen a területen létezõ intervenciós pedagógiai megközelítések hatékonyságáról eddig alig vannak tapasztalatok.

A szakmai cserében részt vevõ felek Nagyon fontos volt, hogy olyan résztvevõi legyenek a programnak, akik lehetõség szerint nagy áttekintéssel bírnak a szélsõjobb, az idegengyûlölet, rasszizmus, antiszemitizmus és erõszak prevenciójának kérdéskörében. Fontos volt emellett az is, hogy - lehetõség szerint - különbözõ munkamódszereket és ismereteket hozzanak magukkal. Magyar részrõl különbözõ kutatóintézetek, alapítványok, gyakorlati munkát végzõ szervezetek, az együttmûködésért felelõs minisztérium és a Mobilitás képviselõi vettek részt. A német résztvevõk kutatóintézetekbõl, a szövetségi modellprogramok lebonyolításáért felelõs szolgáltató intézménybõl és gyakorlati munkát végzõ szervezetekbõl kerültek ki. Német részrõl a koordinációért a Német Ifjúságkutató Intézet Entimon Munkacsoportja és az ijab volt felelõs.

A német-magyar együttmûködés keretében megvalósult 2003-as és 2004-es szakmai csere Magyarországon és Németországban a büntetés mellett, ami a szélsõjobboldali, antiszemita és erõszakos jelenségek leküzdésének eszköze, széles kultúrája alakult ki a fiatalokkal és fiatal felnõttekkel végzett prevenciós jellegû (szociál)pedagógiának és a nemformális pedagógiának. Éppen ezért a 2003-as elsõ találkozó fókuszában a szélsõjobb, az idegengyûlölet, a rasszizmus, az antiszemitizmus és az erõszak megelõzésének elterjedt gyakorlati és elméleti megközelítéseinek bemutatása állt. De az evaluáció megfelelõ formáinak kérdése is felmerült: hogyan lehet empirikusan igazolt megállapításokat tenni ezen megközelítések hatósugaráról és hatékonyságáról. A 2004-es második találkozó alkalmából folytatódott ez a diskurzus: magyar és német kutatások és prevenciós projektek bemutatói alapján lehetõség volt a két országban kifejlesztett (szociál)pedagógiai

84

Módszertani megvalósítás A szakmai cserék egy-egy hétig tartottak. A témához kapcsolódó referátumok, szemináriumi egységek és projektlátogatások váltogatták egymást. A saját bemutatóra való felkészülés mellett az együttmûködõ felek a csere elõtt felkészültek a másik országból és annak ifjúságpolitikai, ifjúságvédelmi rendszerébõl, hogy ezáltal is gyorsabb és kompetensebb módon lehessen a szakmai diskurzusba belefogni. Eredmények A szakmai csere keretében a szélsõjobboldali, rasszista és antiszemita megnyilvánulási formák, azok okai, az állami és pedagógia ellenstratégiák, valamint az evaluáció lehetõségei és határai kerültek összehasonlításra. Az összehasonlítás célja: Az ismeretek és az információk szintjén rendelkezésre álló információk strukturált dokumentációban való összefoglalása, amely a két ország szakembereinek rendelkezésére áll. Cselekvési szinten a szakemberek közötti kapcsolatok, cserék, lehetõség szerint a témához kapcsolódó, illetve gyakorlat-orientált együttmûködések támogatása. Mindezek során világossá vált, hogy a két ország nagyon különbözõ tradíciókkal rendelkezik, ami a gyakorlati munkához szükséges tanácsadást, a gyakorlat kutatását, illetve magát a pedagógiai gyakorlatot, valamint annak evaluációját illeti. Ezek a „különbségek” komoly kihívást jelentettek a csere során. A jövõben már nem a szélsõjobbal, idegen-

85




„A szélsõjobboldaliság, a raszszizmus, az antiszemitizmus és az idegengyûlölet globális jelenségek, ha országonként és kultúránként vannak is különbségek megjelenési formáikban, erõsségükben és célcsoportjaikban. Indokolt hát velük szemben is az országhatárokon átívelõ szintû együttmûködés. Az együttmûködésre az ifjúságpolitikák kölcsönös megismerésérõl és koncepcionális egyeztetésétõl kezdve a projektek szintjén megvalósuló együttmûködésekig többféle lehetõség is van. Kihasználatlan lehetõségek vannak az összehasonlító kutatásokban; a szakmai konzultációk rendszerében; a kétnyelvû internetes honlapok mûködtetésében, valamint olyan, komplex lokális vagy regionális együttmûködésekben, amelyek az adott településen vagy kisrégióban a szélsõjobboldali jelenségek társadalmi beágyazottságának, a helyi viszonyokból fakadó forrásainak a megismerésétõl a megváltoztatásukon keresztül jutnak el a szélsõjobboldali jelenségek visszaszorításáig.” SZABÓ Ildikó, ifjúságszociológus

86


gyûlölettel, rasszizmussal, antiszemitizmussal és erõszakkal foglalkozó különbözõ megközelítések áttekintése lesz a közös munka témája. Ehelyett a olyan közösen meghatározott és világosan körülhatárolt témák mentén zajlik majd a munka, amelyeket aztán közös szakmai fórumokon lehet tovább mélyíteni. Ilyen, mindkét fél által fontos témaként definiált kérdés az evaluáció lehetõsége és határa, valamint a minõségi standardok bevezetése és ellenõrzése a szélsõjobbal, idegengyûlölettel, rasszizmussal, antiszemitizmussal és erõszakkal foglalkozó munkaterületen. Magyarországon a szélsõjobbal és idegengyûlölettel/etnocentrizmussal való foglakozás az intézményesült ifjúságsegítés rendszerében, az egyes minisztériumok részérõl például modellprogramok keretében elképzelhetõ politikai intervenció szintjén még kialakulófélben van. Azonban számos tapasztalat összegyûlt az egyes szervezetek pedagógia gyakorlatában. Így adottak a még messzebbre vezetõ együttmûködés lehetõségei a két ország között. Ennek során mindkét országban támaszkodhatunk az elmélet és gyakorlat közötti differenciált átjárás lehetõségét képviselõ ifjúságkutatásra és evaluációkutatásra, ami a szélsõjobbal és idegengyûlölettel foglalkozó munkaterületet illeti. Ami az egyéb távlatokat illeti, a nemi szerepeket figyelembe vevõ szempontokat és a participatív gyakorlati megközelítéseket is erõsebben kell érvényesíteni.

demokratikus kérdésekben és a szélsõjobbal szemben. Elkötelezettségük kialakulásához és megerõsítéséhez szükségük van a felnõtt társadalom támogatására. Az ifjúságsegítõ munka azonban ugyanilyen mértékben kell, hogy foglalkozzon azokkal is, akik számára a jõbboldali ideológiák gondolattöredékei vonzónak és értelmesnek tûnnek. A LidiceHáz ilyen szakmai-koncepcionális háttérrel szervezi az olyan nemzetközi tapasztalatcseréit és szakmai rendezvényeit a kétoldalú tárcaközi megállapodás keretében, mint például a gyermekek és fiatalok részvételi projektjeinek moderátorai számára szervezett képzése.

ZÁRÓ GONDOLATOK

Ezen cserék során több kapcsolat is kialakult a különbözõ német és magyar szervezetek között. Olyan új együttmûködések jöttek létre, mint például a Gyermekek és fiatalok társadalmi részvételének modellszerû megközelítései c. szakértõi program. Errõl a programról a 2005-ik évi bilaterális együttmûködés állapodott meg. A programban együttmûködõ partnerek a Mobilitás és a LidiceHáz Brémai Ifjúsági Képzési Központ.

A Magyarország és Németország közötti szakmai cserék kiindulópontja akörül a kérdés körül helyezkedett el, mit lehet tenni a problémás gyerekekkel és fiatalokkal, illetve azokkal, akik különbözõ nehézségekbe kerültek. Mindkét országban - mint ahogy más országokban is - olyan problémát jelent mindez, ahol a szakemberek és intézmények lehetõségeik határaihoz érkeztek. Éppen ezért egyre fontosabbá vált a nemzeti stratégiák mellett a tapasztalatcsere és az egymástól való tanulás. Nemzetközi szinten a konferenciák és projektek kapcsán is világossá vált az evaluált megközelítések, a hálózatok kialakítása, valamint az úgynevezett „best practise” módszerek azonosítása és az adott ország határain túlra való közvetítése során.

A LidiceHáz munkájának tartalmi súlypontja a szélsõjobboldali gondolkodással való szembenézés és a szélsõjobboldali ifjúsági közegben végzett ifjúságsegítõ munka terén vannak. A LidiceHáz többek között kidolgozója volt az elfogadó ifjúságsegítõ munka koncepciójának, így szövetségi szinten is elismert intézménye az adott munkaterület gyakorlat és elmélet közötti párbeszédének, ill. a szakemberek ezen területen való továbbképzésének. A szélsõjobbal szembeni legkonstruktívabb munka a demokratikus élet- és tapasztalati lehetõségek kifejlesztése terén lehetséges. A különbözõ pedagógiai és kulturális munkaterületeken kifejtett elkötelezettség eltérõ koncepcionális megközelítésekkel szolgál a szélsõjobbal szembeni munkában. Ezt a munkát az ezzel egyenértékû, a demokratikus kultúrát fejlesztõ programnak kell kiegészítenie. Ez a munka azok felé a fiatalok felé irányul, akik társadalompolitikailag elkötelezettek

Pont az ilyen, a hazai környezetben sikeres modellként ünnepelt projekteket, mint pl. az erõszak sokféle megjelenési formájával való foglalkozást tekintik más országok gyakran követendõ példának. Az ígéretek szerint ez szolgál kivezetõ úttal abból a dilemmából, hogy a meglévõ hazai stratégiák nem a nyilvánosság, a média és a politikai által kívánatos mértékben hatékonyak. Azonban számos módszertani adaptációs kísérlet megmutatta, mennyire nem egyszerû mindez, milyen sok szempontot figyelembe kell venni. Így például nagyon fontos, hogy a résztvevõ országok összetett történelmi, szociális és kulturális adottságait alaposan figyelembe vegyük. Ha erre nem kellõ mértékben figyelünk, akkor a stratégiák általában nagyon felületesek maradnak, sõt annak a veszélynek is ki vannak téve, hogy az adott realitások között kudarcot vallanak.

87





Éppen ezért fontos, hogy azokat az adott vonatkozási rendszereket7 , vagy keretfeltételeket világosan felismerjük és megnevezzük, amelyek között az adott megközelítések mûködtek és sikeresek voltak. Ezeknek döntõ befolyása van többek között az adott módszer céljaira, célcsoportjára, a módszerekre vagy az adott projektben alkalmazottak képzettségére. Így a tapasztalatok, koncepciók és cselekvési formák átvétele olyan folyamattá válik, amelyet gondosan elõ kell készíteni és ugyanilyen gonddal kell megvalósítani. Mindehhez szükséges, hogy több szempontot is közösen tisztázzunk, hogy ezáltal megteremtsük a tapasztalatok és elképzelések cseréjének alapjait. Mindezzel megakadályozhatjuk azt is, hogy a rossz keretfeltételek átvételével olyan kvalifikálatlan megközelítéseket implementáljunk, amelyek az új körülmények közé egyáltalán nem illeszkednek. Azon számtalan kísérlettel szemben, ahol hazai, európai vagy Európán is túlmutató szinten gyûjtik a „best practise” módszereket, hogy az összegyûlt projektek egyfajta minõségi bélyeggel ellátva probléma-megoldó forrásként szolgáljanak, a kevesebb, akár csak két országra szorítkozó szakmai csere sokkal inkább elmerülhet a mélységekben. Mindezt továbbfejlesztheti, ha az együttmûködés hosszabb távú, mivel ez idõt és teret biztosít a kölcsönös magyarázatoknak és megértésnek. Az ezen az alapon kialakuló viták jobban megfelelnek a megvalósítás lehetõségeit és határait megszabó megközelítéseknek, feltételeknek. Csak a megközelítéseknek és stratégiáknak a (szó szerinti) helyi viszonyokhoz való igazítása során garantálhatjuk, hogy a sikeres átvételnek vannak esélyei. A magyar-német szakmai együttmûködés során ez az intenzív csere három, folyamatosan mûködõ kooperációban is bevált. A közös tanulás és a megközelítések átvétele és kiigazítása ugyan fárasztó, komplex és idõigényes, azonban az eredmények pozitív módon hatnak az adott hazai realitásokra. Az egy szemmagasságból való nézelõdés lehetõsége mellett a másik szemével a saját realitásainkra való rálátás is fontos adalék a politika, a gyakorlat és kutatás fejlõdéséhez. Természetesen a jövõben is fontos szerepe lesz a több ország részvételével zajló konferenciáknak és diskurzusoknak, ahogy ezt az egyes nemzetközi hálózatok esetében már megtapasztalhattuk. Mindezek mellett azonban a rendelkezésünkre álló tapasztalatok

7

Például nagyon különbözõ az egyes európai országok iskolarendszere: a német „félnapos iskolától” a más országokban létezõ egésznapos iskolán át, ahol délután nem szükséges az olyan jellegû pedagógiai gondoskodás, mint pl. a német napköziben.

88

alapján fontos az is, hogy elég teret, idõt és forrást biztosítsunk a kétoldalú szakmai cseréknek. Végül is ezek a tapasztalatok fontos, legfõképpen azonban nélkülözhetetlen alapjai a továbblépésnek.

A PROJEKTPARTNEREK IJAB E.V. A Német Szövetségi Köztársaság Nemzetközi Ifjúsági Csere- és Látogatószolgálata a Szövetségi Család-, Idõs-, Nõügyi és Ifjúsági Minisztérium (BMFSFJ), saját tagszervezetei és más központi ifjúsági szervezetek megbízásából szövetségi szintû szakmai szolgáltatóként tevékenykedik a nemzetközi ifjúságpolitikában és ifjúsági információszolgáltatásban. Feladata a nemzetközi ifjúságsegítõ munka és ifjúságpolitikai együttmûködés támogatása, ezáltal is hozzájárulva a különbözõ országok és kultúrák fiataljainak egymás iránti megértéséhez, kapcsolatainak megerõsítéséhez, az elõítéletek lebontásához, valamint a nemzetközi tapasztalatoknak a hazai gyermek-és ifjúságpolitikában való hasznosításához. Azért, hogy ezeknek az igényeknek eleget tegyen, az IJAB a Német Szövetségi Köztársaság két-és többoldalú kapcsolatai keretében szakmai programokat szervez, aktív információs és tanácsadó tevékenységet végez, valamint részt vesz más szervezetekkel közösen különbözõ szakmai továbbképzések szervezésében. Az IJAB az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: Szakmai programok és nyelvtanfolyamok Az IJAB a BMFSFJ megbízásából különbözõ hazai és külföldi szakmai programokat, konferenciákat és hospitációs lehetõségeket, valamint partnerbörzéket és szakmai nyelvtanfolyamokat szervez fõállású és önkéntes ifjúságsegítõknek az ifjúságsegítés különbözõ témáiban. Az IJAB tanácsadással támogatja a minisztériumot ifjúságpolitikai céljai megvalósításában, a partnerországokkal való együttmûködések keretében. Tanácsadással segíti tagszervezeteit és külföldi partnereit a nemzetközi ifjúsági együttmûködés témájában.

89





Képzés és információ Az IJAB különbözõ továbbképzéseket szervez a szakemberek számára a nemzetközi ifjúsági együttmûködések témakörében. Ezeket a szemináriumokat tanfolyamvezetõknek, képzõknek, képzési referenseknek és ifjúsági utak szervezõinek, valamint különbözõ hazai és külföldi ifjúsági szervezetek képviselõinek szervezik. Ifjúsági információ és ifjúsági mobilitás Az IJAB fõ részese a Hálóra a fiatalokkal c. (Jugend ans Netz) szövetségi kezdeményezésnek. Ez a BMFSFJ által kezdeményezett és támogatott program szeretne minden fiatal számára internet-hozzáférést teremteni, ezáltal pedig egyfajta természetes, a fiatalok részvételére épülõ módját megteremteni a médiák használatának. Az Ifjúság 2000-2006 Programmal való együttmûködésben az IJAB az Eurodesk online információs rendszerén keresztül nyújt tájékoztatást a fiataloknak és multiplikátoroknak a különbözõ EU-s és hazai kiegészítõ támogatási lehetõségekrõl. Mindezek mellett az IJAB a fiatalok számára olyan különbözõ tematikájú szóróanyagokat készít, pl. a nemzetközi találkozási lehetõségekrõl, amelyek megkönnyítik a fiatalok külföldi tartózkodását. Az IJAB folyamatosan aktualizált, a nemzetközi ifjúságsegítõ munka témakörében összeállított adatbázisával segíti a nemzetközi projektek tervezését. Ez az adatbank fontos információs forrás mindenki számára, aki érdeklõdik a nemzetközi ifjúságsegítõ munka és az ifjúsági találkozók iránt. Publikációk Az IJAB Információk - Nemzetközi ifjúságsegítés és ifjúságpolitika (IJAB Informationen - Jugendarbeit und Jugendpolitik international) c. információs kiadványa a nemzetközi ifjúságpolitikai fejleményekrõl évente hatszor jelenik meg. Az IJAB rendszeresen kiad más, a nemzetközi ifjúságpolitika fejleményeit bemutató szakmai publikációkat is, pl. Forum Jugendarbeit International.

IJAB e.V. Heussallee 30 D-53113 Bonn Tel.: +49 228 95 060 Fax: +49 228/95 06 199 E-Mail: [email protected] Internet: www.ijab.de

90

A NÉMET SZURKOLÓI PROJEKTEK KOORDINÁCIÓS KÖZPONTJA (KOS) A Német Ifjúsági Sportszövetség (dsj) keretében mûködõ Szurkolói Projektek Koordinációs Központja (KOS) a Sport és Biztonság Nemzeti Koncepciója (NKSS) értelmében tanácsadást és szakmai kíséretet nyújt a németországi szurkolói projektek számára. Emellett a KOS tanácsadó partnere a Német Labdarúgó Szövetségnek (DFB), a Német Labdarúgó Ligának (DFL) a 2006-os világbajnokság szervezõbizottságának, valamint a rendõrségnek és a politikának minden, a szurkolókat érintõ professzionális pedagógiai témában. A KOS elsõdleges feladata a már mûködõ szurkolói projektek fenntartása és újak kialakítása, valamint továbbképzések szervezése számukra. Jelenleg 32 aktív szurkolói projekt munkáját segítik, ez a szám is ennek a sikeres pedagógiai megközelítésnek a széles elfogadottságáról árulkodik. A KOS székhelye Frankfurtban van, öt munkatárs foglalkozik a hazai és nemzetközi szurkolói munka koordinációjával és optimalizálásával. A KOS ma általánosan elismert szakmai intézménye az erõszak- és rasszizmus-prevenciónak a labdarúgás területén. Prevenció és labdarúgás - a KOS tanácsadó és hálózati munkája Ezen a címen foglalható össze a KOS több mint tíz éves gyakorlata. A KOS története az elsõ németországi szurkolói projekt létrehozásához kapcsolódik (Bréma 1981). A következõ években több szociálpedagógiai, illetve társadalomtudományi alapú szurkolói projekt jött létre. A projektek elsõsorban olyan városokban jöttek létre, ahol nagyszámú fiatalokból álló szurkolói közösség létezik. A projekteken keresztül elfogadottá vált az a nézet, hogy pusztán büntetõ jellegû módszerekkel a fiatal szurkolók erõszakos viselkedésére aligha lehet megoldó jellegû válaszokat adni.

A Sport és Biztonság Nemzeti Koncepciójában a KOS számára megfogalmazott feladatok: Koordináció és hálózatépítés - A helyi szurkolói projektek és nemzetközi szurkolói szervezetek közötti koordináció és információ-áramlás biztosítása.

91





-

-

Együttmûködés a Német Labdarúgó Szövetséggel (DFB), a Német Labdarúgó Ligával (DFL) különös tekintettel a nemzetközi mérkõzésekre, a kupamérkõzésekre és egyéb hasonló eseményekre. Együttmûködés a Szurkolói Projektek Szövetségi Munkacsoportjával.

Intézményi tanácsadás - Intézményi tanácsadás újabb szurkolói projektek kialakításakor és mûködésük megszilárdításához. - Közremûködés különbözõ munkacsoportok, testületek és intézmények munkájában - hazai és nemzetközi szinten (Európa Tanács, SzövetségiTartományi-Bizottság a FIFA World Cup 2006 kapcsán). Képzések, továbbképzések - A szurkolói projektek munkatársai számára szervezett képzések és továbbképzések tartalmi koncepcióinak kidolgozása. - Szakmai tanácskozások szervezése az ifjúságsegítõ munka multiplikátorai számára. - Nemzetközi és hazai tanácskozások elõkészítése és szervezése, valamint részvétel ilyeneken. Dokumentáció és nyilvánosság - A különbözõ alkalmakra irányuló ifjúsági és szociális munka koncepcióinak dokumentálása és elemzése. - Saját kiadványok készítése (pl. KOS-füzetek, KOSMOS). - A szurkolókkal végzett munka és a szurkolói magatartás kutatásának hazai dokumentációs központja. - Sajtó- és médianyilvánosság. A SPORT ÉS BIZTONSÁG NEMZETI KONCEPCIÓJA (NKSS) A 90-es évek elején a nyilvánosságot a fiatal futballszurkolók számtalan összecsapásának képei nyugtalanították. Ennek következményeként került kidolgozásra a Sport és Biztonság Nemzeti Koncepciója (NKSS), amelyet 1993-ban fogadtak el.

92

Ez a koncepció képezi a szurkolói projektek tevékenységének alapját. A Sport és Biztonság Nemzeti Koncepciójának munkacsoportja rögzítette a szurkolókkal végzett munka minõségi és tartalmi kereteinek irányelveit és standardjait. A munkacsoportban képviseltette magát a Belügy-, a Sport- és az Ifjúsági Miniszterek Konferenciája, a mai Szövetségi Család-, Idõs -, Nõügyi és Ifjúsági Minisztérium (BMFSFJ), a Német Labdarúgó Szövetség (DFB), a Német Városok Állandó Tanácsa és a Német Sportszövetség (DSB). A Sport és Biztonság Nemzeti Koncepciójának bevezetésével áttekinthetõvé vált a szurkolókkal való foglalkozás korábban áttekinthetetlen kérdése. A koncepciónak két egyenrangú oszlopa van: a szurkolókról való gondoskodás a futballklubok által (a Bundesliga-mérkõzésekre vonatkozó DFB-irányelvek § 29 alapján) és a szurkolói projektek keretében, az ifjúságsegítés törvényi keretei között közfeladatként végzett gondoskodás a szurkolókról. A helyi projektek támogatására és koordinációjára jött létre a Szurkolói Projektek Koordinációs Központja (KOS) a Német Ifjúsági Sportszövetség (dsj) keretei között. A szurkolókról való gondoskodás - a 2006-os világbajnokság fõ feladata A FIFA 2006-os világbajnokságot szervezõ bizottsága a már mûködõ hálózata és az elmúlt idõszak kilenc nagyszabású eseménye kapcsán összegyûlt tapasztalatai alapján a KOS-t bízta meg azzal, hogy a 2006-os világbajnokság kül- és belföldi szurkolói számára szolgáltatási és információs programot állítson össze. A sokrétû, különösen a fiatal felnõttek és a helyismerettel nem rendelkezõ szurkolók számára gondoskodást ígérõ program megvalósításával (helyben mûködõ és mobil szurkolói nagykövetségek, internet-platform, tanácsadás és felvilágosítás, valamint interkulturális találkozók) a 2006-os világbajnokság békés és vendégszeretõ hangulatához szeretnének hozzájárulni. Mindez nagy kihívás ugyan, de nagyszerû esély is arra, hogy a szurkolói projektek szociálpedagógia munkája ezen a nemzetközi színpadon is bemutatkozzon.

Koordinationsstelle Fan-Projekte bei der Deutschen Sporjugend Otto-Fleck-Schneise 12 D-60528 Frankfurt am Main Tel.:+49 69 6700 276 Fax: +49 69 6773 0000 E-mail: [email protected] Internet: www.kos.fanprojekte.de

93





A Német Ifjúságkutató Intézet Gyermek- és Ifjúsági Bûnmegelõzési Munkacsoportja A német Szövetségi Család- Idõs-, Nõügyi és Ifjúsági Minisztérium (BMFSFJ) támogatásával A projekt idõtartama: 1997. 01. 07-2007. 06. 30.

A gyermek- és ifjúsági bûnmegelõzés Németországban Németországban a gyermek- és ifjúsági bûnmegelõzés területén az utóbbi években sok innovatív projekt és kezdeményezés került kidolgozásra és kipróbálásra, mivel a nyilvánosság elõtt zajló viták tükrében is - más országokhoz hasonlóan - fontos témának számít a gyermek- és ifjúsági bûnözés. Az összes érintett intézményt, közöttük a gyermek- és ifjúságsegítés intézményeit, a rendõrséget, az igazságügyet és az iskolákat azonban továbbra is foglalkoztatja annak kérdése, hogy mit is lehet tenni. A központi kérdések a következõk: miképp lehet javítani az érintett intézmények közötti együttmûködést; hogyan lehet a tapasztalatok és koncepciók rendszeres cseréjét megvalósítani; miképp lehet a lehetõségek és intézkedések hatékonyságát kutatni, evaluálni; és milyen módon lehet más országok tapasztalatait hasznosítani? A Gyermek- és Ifjúsági Bûnmegelõzési Munkacsoport A Gyermek- és Ifjúsági Bûnmegelõzési Munkacsoport 1997 óta szolgáltat információt a gyakorlati szakemberek, a politikai döntéshozók, a kutatás, valamint a képzés és továbbképzés számára a gyermek- és ifjúsági bûnmegelõzés különbözõ koncepcióiról, cselekvési stratégiáiról és munkaformáiról - ezzel is támogatva a bûnmegelõzési munka bevált és innovatív kezdeményezéseit, kialakítva a minõségi standardokat és támogatva az együttmûködéseket. A bûnmegelõzést a szereplõk nagy száma és nagy tartalmi heterogenitás jellemzi, fõként ami a gyermek- és ifjúságsegítést, a rendõrséget, az igazságügyet és az iskolákat illeti. Ezért Munkacsoportunk tartalmi súlypontok szerint strukturálja tevékenységét, vizsgálja a gyakorlatot, meghallgatja a szakembereket és workshopokat szervez. Interdiszciplináris és több munkaterületet felölelõ fórumok adnak lehetõséget a tapasztalatcserére, a perspektívák kiszélesítésére, valamint a szakmai és intézményi határok áthidalására. Az ily módon nyert szakmai impulzusokat feldolgozzuk és hozzáférhetõvé tesszük a gyakorlat, a politikai döntéshozók és a kutatás számára.

94

A bûnmegelõzés gyakorlatának továbbfejlesztése érdekében evaluáljuk és összegezzük a rendelkezésre álló tapasztalatokat. Összegyûjtjük, feldolgozzuk és terjesztjük más országok tapasztalatait, valamint megvizsgáljuk, hogy mely elképzelések lehetnek érdekesek a német gyakorlat szempontjából. Munkacsoportunk tematikus súlypontjai többek között az alábbiak: - bûnmegelõzési munka a nem büntethetõ gyermekekkel, - gyors reagálás, - az ifjúsági bûnmegelõzés és a migráció, - az elõzetes letartóztatást kiváltó lehetõségek, - halmazati és bûnismétlõ elkövetõk, - evaluáció, - más országok prevenciós kezdeményezései. A Munkacsoport kínálata: - Információk a gyermek- és ifjúsági bûnmegelõzési megközelítésekrõl. - A gyakorlati szakemberek és az intézmények közötti tapasztalatcsere ösztönzése és támogatása. - A minõségi standardok kialakításának támogatása. - Határidõs, innovatív projektek ösztönzése és lebonyolítása. - Az evaluáció támogatása. - A kutatás ösztönzése. - Nemzetközi munka- és kutatási kapcsolatok és tapasztalatcserék kiépítése. - Kiadványok, dokumentációk, internetes kínálat. Publikációk: Literaturdokumentation von Arbeitsansätzen der Kinder- und Jugendkriminalitätsprävention. München 1998 (Band 1) Der Mythos der Monsterkids. Strafunmündige „Mehrfach- und Intensivtäter”. Ihre Situation ? Grenzen und Möglichkeiten der Hilfe. München 1999 (Band 2) Wider die Ratlosigkeit im Umgang mit Kinderdelinquenz. Präventive Ansätze und Konzepte. München 2000 (Band 3)

95





Schnelle Reaktion. Tatverdächtigte Kinder und Jugendliche im Spannungsfeld zwischen beschleunigtem Verfahren und pädagogischer Hilfe. München 2001 (Band 4) Die mitgenommene Generation. Aussiedlerjugendliche - eine pädagogische Herausforderung für die Kriminalitätsprävention. München 2002 (Band 5) Nachbarn lernen voneinander. Modelle gegen Jugenddelinquenz in den Niederlanden und in Deutschland. München 2002 (Band 6) Evaluierte Kriminalitätsprävention in der Kinder- und Jugendhilfe. Erfahrungen und Ergebnisse aus Modellprojekten. München 2002 (Band 7) Prevention of Youth Crime in Germany: Educational Strategies. Trends, Experiences and Approaches. München 2004 (Band 8) Bernd Holthusen: Modellprojekt: Kooperation im Fall von jugendlichen „Mehrfach- und Intensivtätern”. München 2004 René Bendit/Wolfgang Erler/Sima Nieborg/Heiner Schäfer (Hrsg.): Child and Juvenile Delinquency. Utrecht 2000 René Bendit/Wolfgang Erler/Sima Nieborg/Heiner Schaefer (Hrsg.): Kinder- und Jugendkriminalität. Strategien der Prävention der Intervention in Deutschland und den Niederlanden. Opladen 2000


A NÉMET IFJÚSÁGKUTATÓ INTÉZET MUNKACSOPORTJA: ENTIMON - EGYÜTT AZ ERÕSZAK ÉS A SZÉLSÕJOBB ELLEN A német Szövetségi Család- Idõs-, Nõügyi és Ifjúsági Minisztérium (BMFSFJ) támogatásával A projekt idõtartama: 2002. 01. 01- 2006. 12. 31.

Programleírás A keleti és nyugati tartományokban külföldiek ellen, valamint a zsinagógák ellen elkövetett szélsõjobboldali támadásokra és a zsidó temetõk meggyalázására adott válaszként a szövetségi kormány 2001-ben elindított egy egyéves akcióprogramot (Intézkedések az erõszak és a szélsõjobb ellen - Maßnahmen gegen Gewalt und Rechtsextremismus - MaReG), amely 2002-tõl Entimon néven folytatódott. A program neve - Entimon - görög eredetû, azt jelenti méltóság, tisztelet. A program súlypontjaként olyan projekteket lehet támogatásban részesíteni, amelyek a politikai képzés keretében innovatív és modellszerû gyakorlati megközelítéseket dolgoznak ki és valósítanak meg. A program súlypontjai Tudományos kíséret és evaluáció Az akcióprogram integráns része a program megvalósításának tudományos kísérete. A Szövetségi Család- Idõs-, Nõügyi és Ifjúsági Minisztérium ezzel a feladattal a Német Ifjúságkutató Intézetet bízta meg. A program tudományos kísérete szoros tartalmi együttmûködésben zajlik az Entimon szakmai kuratóriumával. A 2003-2006 közötti idõszakra a tudományos kíséret keretében új evaluációs koncepció készült, amelynek evaluációs és kommunikációs alapja a logikai modellek eszköztárára épül, és fokozott mértékben tartalmaz kvalitatív és hatékonyság-orientált elemeket is. A tudományos kíséret középpontjában az alábbi feladatok állnak: Adatgyûjtés és kérdõívezés Az Entimon - együtt az erõszak és a szélsõjobb ellen program tudományos kíséretének keretében többlépcsõs, részben standardizált kérdõíves felmérés készül a program keretei között támogatott minden projektrõl.

96

97





Entimon-adatbázis Az adatbázis áttekintést nyújt a 2002-2004 között és az azt követõ évek során a modellprogram keretében támogatott összes projektrõl. Szakmai tanácskozások az Entimon program tudományos kíséretének keretében A tudomány és a gyakorlat közötti átjárás intenzívebbé tételének érdekében, illetve a program keretében megvalósuló projektek gyakorlatáról szóló viták elõsegítésére a Német Ifjúságkutató Intézet a modellprogram minden egyes súlypontjáról két és félnapos tanácskozást szervez. A tanácskozások célja, hogy a programhoz, illetve a súlypontokhoz kapcsolódó kérdéseket a projektek munkatársai és kutatók, tudományos referensek megvitathassák egymással, majd a konkrét projekt-elképzelések alapján a transzkulturális/vallásközi tanulásra épülõ megközelítésu projektmunka, a politikai képzés, illetve az Entimon programon belüli hálózatépítés standardjainak és minõségi szempontjainak kidolgozása felé az elsõ lépéseket megtegyék. A tanácskozások eredményei egyenként dokumentálva az érdeklõdõ (szakmai) nyilvánosság rendelkezésére állnak.


LIDICEHÁZ IFJÚSÁGI KÉPZÉSI KÖZPONT, BRÉMA A LidiceHáz Bréma St. Magnus városrészében mûködõ képzési központ. Sokrétû kínálattal szolgál mind a fiataloknak, mind az ifjúságsegítõ munka multiplikátorainak. A munka a következõ témák mentén zajlik: a lányok és fiúk identitása, a szükségleteket

98

követõ ifjúságsegítõ munka fejlõdési folyamatai, szélsõjobboldal és erõszak, drogok és függõség. Emellett interkulturális találkozókat is szervezünk. A fiatalok élethelyzete sokféle fejlõdési lehetõséget és vonzó életfeltételt kínál. Ezzel együtt azonban a társadalmi konfliktusok kiélesedése és egzisztenciális szükséghelyzetek is gyakran jellemzik. A saját identitás és a pozitív irányultság kialakítása ma azt jelenti, hogy ki kell tudni igazodni, tudni kell érvényesülni, részt vállalni a társadalmi változások és folyamatok gyors tempójában. Szemináriumok fiataloknak A nemformális képzési munka olyan teret nyújt a fiataloknak, ahol szórakozva, saját kreativitásukat kipróbálva lehetnek jelen. A LidiceHáz olyan szemináriumokat és projekteket kínál a fiataloknak, ahol nyíltan szembesülhetnek vágyaikkal, reményeikkel, gondjaikkal és elképzeléseikkel. Mindezt olyan témák és tevékenységek mentén, amelyeket maguk a fiatalok fontosnak tartanak. Egyfajta emancipatorikus alapértelmezésbõl kiindulva nem pusztán kíséretet és tanácsadást kapnak az út egy szakaszán, hanem oda szeretnénk õket eljuttatni, hogy nyíltan foglakozzanak hétköznapi életfeltételeikkel, perspektíváikkal, vitassák meg azokat. A fiatalok társadalmi és ifjúságpolitikai folyamatok iránti elkötelezettségét szeretnénk növelni. Továbbképzés Az ifjúságsegítõ munkával szemben gyakran pusztán a krízismenedzsment elvárása fogalmazódik meg. A LidiceHáz értelmezése szerint a szükségleteken alapuló ifjúságsegítõ munka azonban többre képes, ami a fiatalok kommunikációs, interakciós és cselekvési kompetenciáival szembeni elvárásokat, ezen kompetenciák fejlesztését illeti. A multiplikátorok számára szervezett szemináriumok és szakmai fórumok is ezt a célt szolgálják. Tematizáljuk a fiatalok fejlõdési esélyeit és a fiatalok számára releváns társadalmi folyamatokra való befolyásuk lehetõségét, megközelítéseket dolgozunk ki a tartós magatartás- és viszonyprevenció terén, koncepciókat bocsátunk rendelkezésre a szociális munka hétköznapjainak kompetencia-fejlesztéséhez. Témák és súlypontok A LidiceHáz központi témái közé tartoznak az egyenlõtlen nemi viszonyok, a fiúk és lányok különbözõ életvilága és perspektívái, az önmaguk által meghatározott élettervezés. A lányokkal végzett képzési munkánk mellett koncepcionális megközelítésünknek része a nemileg homogén, de a koedukatív ifjúsági munka is. Konfliktusok, szélsõjobb és erõszak: ennek a súlypontnak részét képezik a fiatalok gondolkodási és

99





magatartási mintái konfliktushelyzetekben. A középpontban a szociálpolitikai kérdések és követelések, a felkeresõ ifjúsági munka koncepciói, a tolerancia által vezérelt cselekvési perspektívák és a civilkurázsi állnak. A fiatalok családbeli és társadalmi élethelyzete, identitásválságok és a (társadalmilag szankcionált) fogyasztói szokások képezik a függõséggel és prevencióval foglalkozó munkaterület fõ elemeit. A szülõkkel folytatott munkával, streetwork-koncepciókkal és a prevencióval a középpontban. Minden munkaterületnek integráns eleme a nemzetközi kapcsolatok ápolása és az interkulturális tanulás. A „saját és az idegen” tapasztalata, feldolgozása fejleszti és megerõsíti a fiatalok magabiztosságát, integrációját és szociális kompetenciáját. A LidiceHáz képzési munkája keretében fejleszti a fiatalok médiakompetenciáját, illetve képzéseket szervez a médiapedagógiával foglalkozó gyermek- és ifjúságsegítõ munkát végzõ szakemberek számára.


Pályázhatnak (a kiírástól függõen): egyesületek, alapítványok, társadalmi szervezetek, önkormányzatok, intézmények, néhány esetben gazdasági társulások, ill. önálló (jogi személyiséggel nem rendelkezõ) ifjúsági csoportok. A MOBILITÁS keretein belül mûködik a Nemzeti Drogmegelõzési Intézet. Feladata, hogy a minisztérium szakmai-ágazati és döntés-elõkészítõ tevékenységének hatékonyabbá tételéhez kutatói és tudományos hátteret biztosítson. Kiszolgálására és szakmai könyvtárként mûködik az intézményen belül a Társadalomtudományi Könyvtár. A Mobilitás részeként mûködnek az országban hét helyen a regionális ifjúsági szolgáltató irodák, melyek regionális szinten segítik az ifjúsággal foglalkozók (önkormányzatok, szervezetek, intézmények) munkáját, kezelik a regionális ifjúsági pályázatokat, információt szolgáltatnak és gyûjtenek, közremûködnek regionális fejlesztési programok kidolgozásában és megvalósításában. A Mobilitás költségvetési intézmény. Felügyeleti szervünk az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium

MOBILITÁS A Mobilitás módszertani-kutató és szolgáltató központként mûködik az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium ágazati területein, az ifjúság és a kábítószer-prevenció területén. A Mobilitás szolgáltatásai között elsõ helyen a belföldi és nemzetközi programokhoz támogatást nyújtó pályázati rendszerek kezelése szerepel: Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram országos gyermek- és ifjúsági projektek támogatását célzó kiírásai; az Ifjúsági-, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium pályázatai ifjúsági programok és a kábítószer-prevenció területén; az Európai Unió IFJÚSÁG 2000-2006 Programjának pályázatai.

100

A MOBILITÁS SZOLGÁLTATÁSAI

101





Regionális, országos és nemzetközi ifjúsági pályázati rendszerek teljes körû gondozása, információ-szolgáltatás és pályázati tanácsadás az ország hét régiójának kilenc pontján, az EURODESK európai ifjúsági információs és tanácsadó hálózat mûködtetése képzések szervezése ifjúságsegítõknek itthon és külföldön, partnercsoport-keresés nemzetközi ifjúsági projektekhez, ifjúságkutatás, a helyi önkormányzati és települési ifjúsági munka támogatása, a határ menti és a Visegrádi Együttmûködésben levõ országok ifjúsági együttmûködéseinek fejlesztése, a Nemzeti Drogmegelõzési Intézet mûködtetése, társadalomtudományi könyvtár, módszertani kiadványok, emberi jogi dokumentációs tár.


102

103

Further information about the participants and the projects and the list of useful links are available at www.mobilitas.hu

Weitere Informationen über die TeilnehmerInnen der einzelnen Projekte und eine Linkliste ist auf der Webseite von Mobilitás zu erreichen. (www.mobilitas.hu)

A projektek résztvevõinek és a hasznos webhelyek listája elérhetõ a Mobilitás honlapján. (www.mobilitas.hu)

Experts learn from each other Strategies to work with difficult young people in Hungary and Germany

Recommend Documents