Evolúció és emberi csoportok
Alapelvek, alapfogalmak A természtes kiválasztódás evolúciós elméletének alapjai Darwin alaptételei és következtetések: a) a tulajdonságok öröklődnek b) a szaporodási lehetőségek a fajon belül elvileg korlátlanok c) az erőforrások korlátozottak → az egyedek között verseny alakul ki az erőforrásokért → a több erőforrást birtokló egyedek tulajdonságai jutnak tovább a következő nemzedékbe
Alapelvek, alapfogalmak Az evolúció komplex elmélete és félremagyarázásai • Összességében: az evolúció lényege a környezethez való optimális alkalmazkodás, az odavissza ható evolúciós kör – természetes szelekció • Szociáldarwinizmus: az evolúció elvszintű redukálása, önkényes részlet az elméletből, az „az erősebb kutya baszik” elve (mesterséges szelekció) – Nietzsche, Hitler, fajelmélet.
Alapelvek, alapfogalmak A természetes szelekció és a szexuális szelekció • Az evolúció-biológusok és az evolúciós pszichológusok nagy része az evolúció hajtóerejének a természetes szelekciót tekinti. • Egyes kutatók legújabban (pl. Geoffry Miller) felhívják a figyelmet a szexuális szelekció fontosságára (ld. pl. emberi elme sokszínűsége – pávafarok)
Alapelvek, alapfogalmak A koevolúció • Egyes fajok (pl. szimbiózisban vagy éppen egymással versengésben élők) evolúciója adaptív hatással van a másikra. • Ha pl. egy gyíkfaj mérget fejleszt ki a kígyó ragadozó ellen, annak egy idő után erre rezisztenciája fog kialakulni. • Az evolúció tehát a fajokon belül és a fajok között is KÖLCSÖNÖS hatás eredménye is. (Hiszen környezetnek felel meg az élővilág is)
Alapelvek, alapfogalmak Versengés, élősködés, kooperáció • A versenés elsősrban fajon belül, az egyedek között érvényes, hiszen egyféle erőforrásra van szükségük • Fajok közötti versengés elsősorban a táplálék és területszerzés kapcsán alakulhat ki, illetve ragadozó és zsákmányállata között. • Élősködés, ha az az egyik félnek jó, a másiknak kifejezetten káros (bélférgek/?/, kakukk /?/) • Kooperáció: ha mindkét félnek hasznos (gombafenyő gyökér)
Alapelvek, alapfogalmak Humán etológia • Az emberi viselkedés biológiai alapjaival foglalkozik, illetve annak öröklött és tanult komponenseivel. • Az etológiából eredően alapvetően evolúcionista szemléletű • Számos alapvető emberi viselkedést kezdett vizsgálni evolúciós szempontból
Alapelvek, alapfogalmak Az evolúciós pszichológia • A humán etológia és a kognitív pszichológia szintézise. Alapgondolatai mindkét irányzatnál tovább mennek: az emberi törzsfejlődés idejének 99%-át vadászó-halászó életmódban töltöttük. Az emberi viselkedés, természet, mentális felépítés evolúciós örökségünk. • Ennek része a rugalmas tanulás képessége is. • Az EP sokáig (80-as, 90-es évek) elvont elméleti tudomány volt, amely még saját tudományos kereteit is nehezen határozta meg. • Az ezredforduló után az EP egyre nagyobb teret hódít, a tudomány vizsgálati területei egyre bővülnek, s így válnak mindennapi jelenségek magyarázatává, alkalmazott tudománnyá (ld. pl. orvoslás, pszichoterápia). • Az EP alapgondolata tehát: az emberi viselkedésrendszer és mentális struktúra az evolúció, így tehát vadászó-halászó életmódunk és környezetünkhöz való alkalmazkodás eredménye. Mentális képességeinket és viselkedési stratégiáinkat a természetes és a szexuális szelekció formálta ilyenné, ebből adódóan személyiségünk és szokásaink jobban megérthetők, ha evolúciós múltunkból indulunk ki.
Alapelvek, alapfogalmak Az evolúciós pszichológia vizsgálati területei • Csoportok, rokoni és baráti kapcsolatok. • Személyközi vonzalom. • Párválasztás, párkapcsolat, szexualitás. • Agresszív viselkedés, bántalmazás • Stresszorok és szorongó viselkedés • Civilizációs betegségek, és azok orvoslási lehetőségei (cukorbetegség, elhízás, szívinfarktus stb.) • Mentális zavarok (depresszió, pánik, fóbiák, hiperaktivitás stb.)
Az emberi csoportok
A nyílt csoport • Sok állat él csoportokban, de a csoportot alkotó egyedek versengése jól leírható a természetes szelekció elméletével • Egyéni érdekek sokasága a csoportban, ami nagyobb biztonságot nyújt, de a csoporttagok hamar (egy generáció alatt) kicserélődnek, eltűnnek stb. • Előnye: több szaporodási lehetőség, több információ • Hátránya: erősebb versengés, kevesebb erőforrás / egyed, feltűnőbb megjelenés (ragadozóveszély) • A nyílt csoportra nem jellemző ennél erősebb összetartás vagy belső segítségnyújtás (ld. pl. véradás) • Az emberi viselkedés ettől merőben eltérő, egyes kutatók mégis genetikai redukcionizmussal magyaráznak meg mindent (Dawkins), míg mások a csoportszelekcióval (Csányi)
Csoportszelekció • Mi is a természetes egyedi szelekció? • A csoportszelekció esetében az evolúciós szelekció egysége a csoport. (?) • Boyd és Richerson: akkor létezhet CSSZ, ha a csoporton belüli viselkedéses fenotípuskülönbségek csökkennek, a csoportok közötti különbségek viszont nőnek
A zárt csoportok • A hominídák fejlődésének egyik sarokpontja volt a csoportok zártabbá válása • A csoporton belül csökken az agresszió, versengés, nő az együttműködés • Megjelenik az egyedektől független csoportidentitás • A csoport tagjai bizonyos esetekben képesek saját érdekeiket a csoport érdekében háttérbe szorítani • A zárt csoportok egyediek – a csoportok közötti különbség nagyon éles (nyílt csoportoknál alig van különbség), a csoport tagok pedig alig különböznek egymástól (ld. szurkolótábor, klub, katonaság) + az egyén a csoporttagok cserélődése esetén is lojális marad – ld. csoportidentitás, közös hiedelmek)
Közös akciók • A zárt csoportok egyik fő jellemzője, hogy szívesen vesznek részt közös akciókban • Ez sok közös tevékenység lehet, úgy mint vadászat, gyűjtögetés, felfedező utak, tárgyak készítése • A közös akciók az állatok nyitott csoportjaiban is előfordulnak, de ezek általában szervezetlen, ad-hoc akciók, a szerepek inkább genetikailag kódoltak
Közös konstrukciók • Az ember egyik legmeghatározóbb tulajdonsága a konstrukció • Mesterséges (emberi konstrukció által készített) világban élünk: házban lakunk, kocsival, busszal közlekedünk, ágyakban alszunk stb. • Az egyszerű konstrukciók a hominídák késői fejlődési szakaszában kezdtek kibontakozni: egyszerű eszközök vagy éppen a nyelv megjelenése (a nyelv egyes óvatos becslések alapján 1,5 millió éves)
Közös konstrukciók • Míg a csimpánzok elsődleges reprezentációt, addig az ember képes másodlagos vagy harmadlagos reprezentációk létrehozására (az agyban) • Elsődleges repr. pl. a térképszerű-tájékozódás (ld méhek), többszörös reprezentáció egy csoport tagjainak, viszonyainak érzéseinek, hálózatának feltérképezése • A különböző szabályok, szabályrendszerek kialakítása is konstrukció • A nyelv is közös konstrukció, bázisát a vízi-majom elmélet biztosítja (szabályozható légzés), szükségességét pedig a bonyolult csoportok kialakulásával indokolhatjuk
Szinkroniázció • A szinkronizáció lényege, hogy a csoport tagjai között a közös tevékenységeknek (akár a konstrukciónak) teret adjon, az egyedeket egymásra hangolja: • Menstruáció • Empátia • Imitáció • Hipnózis • Ének, zene, tánc • Szabálykövetés • Nevelés, tanítás
Közös hiedelmek • A közös hiedelmek kialakítása valójában a szinkronizáció egy fajtája • A közös akciók és konstrukciók során jönnek létre a közös hiedelmek. • A közös hiedelmeket közösen ápolják a csoport tagjai vagy éppen formálnak, változtatnak rajta • A közös hiedelem a kultúra és a vallás alapvető építőköve • Ennek alapján az egyéni gondolkodás az emberiség evolúciójában többnyire devianciának számított, sokkal fontosabb volt az összekapcsolódás a túlélés és a csoportszelekció érdekében.
Az ősi zárt csoportok jellemzői • A csoportkultúrák alakulása több millió évig tartott. • Kb. 20 ezer évvel ezelőtt (tehát nem is olyan rég) becslések szerint egész Európában 10 000-en éltek – 60-120 fős csoportokban. Ez a csoportberendezkedés több százezer évig hasonló volt, evolúciós örökségünk tehát optimálisan alkalmazkodni egy ilyen csoporthoz • Nagyon ritkán láttak idegeneket (Xenofóbia), azokat pedig nagy valószínűséggel elüldözték. • Négy-öt csoport tarthatott egymással laza kapcsolatot cserék szempontjából (nők, erőforrások) – találkozásuk valószínűleg bonyolult ceremóniákhoz kötött volt. • A csoportok ilyen felépítése kedvezett leginkább a csoportszelekciónak, világos eredmény lett tehát, hogy egy idő után a szaporulat nagyon gyors lett. • Először törzsek, majd nemzetek alakulnak • Ebből adódik aztán a városiasodás és az emberiség villanásszerű népesség- és technikai fejlődése, amit az ősi agy nem tudott megfelelően követni – Csányi: egyéni csoportok, individualizáció, kulturális evolúció (ld. Később majd)
Az ősi zárt csoportok jellemzői • Az ember optimálisan kezelhető (emócionálisan, kognitíve stb.) társlétszáma szorosabb értelemben 10-20 ember, tágabb értelemben 80-120 ember (ld. egy kis falu vagy egy kollégium) • A mai népességszámnál egyre több a mesterséges kapcsolat (ld. iwiw, facebook), amely kezelhetetlen kapcsolatmennyiség, és nem is jelent valódi kötődéseket • Ugyanez a helyzet a közös konstrukciókkal és akciókkal vagy hiedelmekkel is: az ember csatlakozik pártokhoz, szervezetekhez, de ezek olyan nagyok, hogy csak „fél-szívvel” teszi, nem alakul ki igazi elköteleződés, nem hogy igazi áldozat egy csoportért ősi értelemben
Sorozatok Azért szeretjük a sorozatokat, mert azok szereplői jól definiálható, zárt csoporthoz, családokhoz tartoznak, a közöttük zajló viszonyrendszer nyomon követhető és érthető az ember számára – az ősi csoportberendezkedést idézi, amelyhez ösztönösen vonzódunk
A csalók • A csalás evolúciós gyökere: a rendkívül koherens csoport-szinkronizáció és akciók a csoport tagjainak egyformán nyújtanak segítséget és hozzájárulást. • A csalás az a folyamat, amikor valaki ezeket a javakat elfogadja a lehető legkisebb ellenszolgáltatásért vagy ingyen. • Ha csalót nem leplezik le, ez rendkívül sikeres stratégia, hiszen jobban jár, mintha kooperálna. • De a hosszútávon a kooperációnak vannak nagyobb előnyei • Illetve a csoport tagokban igen érzékeny az ún. csalásdetektor.
Önzetlenség, egyéni vagy rokonszelekció • Az emberre jellemző az altruista viselkedés. Miért? • Magyarázható csoportszelekcióval, de ez sok jelenségre nem tud választ adni (pl. hogy miért a rokonainkon segítünk leginkább?) • Magyarázhatja a rokonszelekció: minél közelebbi a genetikai rokonság, illetve megfelelő a kor-reláció, annál inkább segítünk (ld. ajándékozás, öröklés rendszere) • A rokonszelekció és az egyéni szelekció együtt is lehet magyarázó keret: rokonainknak segíteni alap, barátainknak, idegeneknek a későbbi megtérülés reményében (nincs teljes önzetlenség) • Magyarázó keret lehet még a szexuális szelekció: önzetlennek lenni a saját erőmet mutatja, amivel imponálok a közvetve a másik nemnek.
