evita STRATÉGIAI MEGVALÓSÍTÁSI TERV

eVITA Nemzeti Technológiai Platform

Életvitelt segítő infokommunikációs technológiák és alkalmazások

Infokommunikáció az életvitel szolgálatában Wiki: http://wiki.evitaplatform.hu Honlap: http://evitaplatform.hu

eVITA STRATÉGIAI MEGVALÓSÍTÁSI TERV V.1-2d. A Platform támogatója:

Budapest, 2011. február eVITA-SMT-2011-v1-2d.doc

1/59



Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék

2

Vezetői összefoglaló

4

1. Bevezetés

5

A gazdasági-társadalmi környezet rövid jellemzése, helyzetelemzés

5

Az eVITA Platform tevékenysége, célkitűzése és célcsoportja

5

Az eVITA Platform sajátosságai

6

Az SMT célja (kapcsolata az SKT-hoz)

7

2. Stratégiai kutatási irányok és IKT kapcsolatok

8

2.1. Otthoni és lakáson kívüli felügyelet

8

2.2. Terápiakövetés és -támogatás

9

2.3. Fogyatékok pótlása

11

2.4. Egészségmegőrzés és -fejlesztés

13

3. Elérendő stratégiai célok megvalósítási terve 3.1. Otthoni és lakáson kívüli felügyelet

15 15

Helyzetelemzés és célkitűzés

15

Feladatmeghatározás

17

Várható eredmények

17

Projekttervek és kapcsolódó projektek

18

Erőforrás igények

23

Ütemezés, időterv

23

Várható hatások

23

3.2. Terápiakövetés és -támogatás

24

Helyzetelemzés és célkitűzés

24


25


26

Projekttervek és kapcsolódó projektek

26

A projektek erőforrás szükséglete, ütemezése, időigénye

29

Várható hatások

29

3.3. Fogyatékok pótlása

29

Helyzetelemzés, célkitűzés

29

Feladatok meghatározása

31

Projekttervek

32

Erőforrás igények

37

eVITA-SMT-2011-v1-2d.doc

2/59



Ütemezés, időterv

37

Várható hatások

37

3.4. Egészségmegőrzés és -fejlesztés

37

Helyzetelemzés, célkitűzés

37


39


41

Projekttervek

42

A projektek erőforrás szükséglete, ütemezése, időigénye

47

Várható hatások

48

4. Új technológiák bevezetési és oktatási módszertana 4.1. Bevezetés, „bevezethetőség” a finanszírozhatóság figyelembevételével

50 50

4.2. Bevezetési módszertan (társadalmi illesztés, egészségügyi rendszerhez illesztés, központi intézkedések) 52 4.3. Környezeti feltételek (állami, jogszabályi környezet, egészségügyi rendszer-környezet) 54 4.4. Oktatás, képzés, „best practice”

55

4.5. Társadalmi elfogadás erősítése, lobbyzás, innovációs javaslatok

56

Összegzés


57

3/59



Vezetői összefoglaló Közös érdekünk, hogy a társadalom minél szélesebb rétegei legyenek képesek az önálló életvitelre. Ehhez nagy mértékben hozzájárulhatnak az életviteli technológiák és alkalmazások: az önálló, egészségtudatos életvitel lehetőségét kiterjesztő, valamint az egyedül élők biztonságát növelő eszközök, alkalmazások és rendszerek. A kiútkeresés világszerte, így az Európai Unióban és Magyarországon is megkezdődött. Egyértelmű, hogy az infokommunikációs technológiák segíthetnek a problémák jelentős részének megoldásában. Ahhoz, hogy az infokommunikációs technológiák életviteli alkalmazásaiban rejlő lehetőségeket ki tudjuk használni, Magyarországon is nemzeti stratégiára, fejlesztési programokra és persze együttműködésre van szükség. A 2008-ban alakult eVITA (életvitelt segítő infokommunikációs technológiák és alkalmazások; röviden: életviteli technológiák és alkalmazások) Nemzeti Technológiai Platform küldetése, hogy a folyamatosan korszerűsödő infokommunikációs eszközök és alkalmazások beépüljenek a mindennapokba, és széles körben segítsék a rászorultak életét. Ennek érdekében az eVITA Platform összefogja a hazai kutatókat, fejlesztőket, és szervesen bekapcsolja Magyarországot az európai programokba. Az eVITA Platform a közelmúltban kibocsájtotta Stratégiai Kutatási Terv-ét (SKT), amely négy olyan területet jelöl ki, ahol infokommunikációs eszközök alkalmazásával jelentősen javítható az életminőség és csökkenthetők az egészséghiányból eredő egyéni, családi és társadalmi terhek, nevezetesen: (1) távfelügyelet, (2) terápiakövetés, (3) fogyatékok pótlása, (4) egészségmegőrzés. Jelen Stratégiai Megvalósítási Terv (SMT) az SKT „folytatása”: a Platform Stratégiai Kutatási Tervének megvalósítására kidolgozott terv. Definiálja azokat a kutatási feladatokat, amelyeknek az eredményét a távlati célok szolgálatában tervezik felhasználni. A megvalósítási terv tartalmazza a kutatási feladatok ütemezését, meghatározza a feladatok elvégzésének emberi és pénzügyi erőforrás-igényét, infrastruktúra szükségletét. Tartalmazza az erőforrások és infrastruktúra biztosítására, a megfelelő szabályozási környezet kialakítására, a feladatok megoldásában résztvevő, illetve bevonandó szervezetekre, a kutatási eredmények hasznosításának és elterjesztésének módjára vonatkozó terveket, elképzeléseket, ajánlásokat. Az egyes fejezeteket az eVITA Platfom tematikus és módszertani munkacsoportjai dolgozták ki az SKT-ban is követett kutatási irányok mentén, tehát az alábbi tagolásban:  otthoni és lakáson kívüli felügyelet infokommunikációs eszközökkel;  terápiakövetés és -támogatás infokommunikációs eszközökkel;  fogyatékok pótlása infokommunikációs eszközökkel;  egészségmegőrzés és -fejlesztés támogatása infokommunikációs eszközökkel. A stratégiai kutatási irányok infokommunikációs technológiákkal (IKT) való kapcsolatának feltérképezése (2. fejezet) igazolja és megalapozottá teszi a 3., az elérendő stratégiai célok fejezet tartalmi elemeinek kidolgozottságát és az abban foglalt tervek megvalósításának szükségességét. A módszertani kérdések tanulmányozása és a módszertani problémák megoldásának tervezése során (4. fejezet) az alábbi területekre fektettünk hangsúlyt: az életvitelt segítő infokommunikációs eszközök széles körű elterjedésének általános feltételei és módszerei; az eszközök széles körű használatba vételének továbbképzési és oktatási feltételei. A stratégiai terv kisebb súllyal foglalkozik még a stratégia alapján megvalósítandó alkalmazások és megoldások piaci bevezetéséhez szükséges környezet feltárásával; ill. a szükséges jogi és üzleti modellek kidolgozásának szükségességével. eVITA-SMT-2011-v1-2d.doc

4/59



1. Bevezetés A gazdasági-társadalmi környezet rövid jellemzése, helyzetelemzés Az Új Széchenyi Terv az egészségipart kitörési pontnak, az egészségipari szektort pedig stratégiai ágazatnak tekinti. Az eVITA platformba tömörülő szervezetek azon munkálkodnak, hogy a korszerű infokommunikációs eszközök és alkalmazások beépüljenek a mindennapokba, és segítsék a rászorultak, az idősek, az egészséghiánnyal küzdők, az egészséges életmódra vágyók életét. Az egyének napi életét, életvitelét csak akkor támogathatják eredményesen az infokommunikációs eszközök, ha az érintettek felismerik, hogy a boldogulásukért, a jövőjükért, de leginkább az egészségükért elsősorban ők maguk a felelősek. Más szóval az öngondoskodásra való hajlandóság és képesség, ezen belül az egészségtudatosság alapfeltétele annak, hogy az eVITA célkitűzések megvalósulhassanak. Ezért nagy jelentősége van a tudatos szemléletformálásnak, többek között az oktatás, képzés, ismeretátadás, tájékoztatás révén. Társadalmi szinten az egészségügyi szolgáltatások (technológiai) minősége és minőség-javulása azért is fontos, mert hatékonyságuknak és kiterjedésüknek közvetlen hatása van a lakosság egészségügyi állapotára, következésképpen – indirekten - a munkaerő produktivitására, így a GDP-re is. Ismeretes, hogy országonként az átlagéletkor 1 évnyi növekedése az egészségügyi költségvetésnél - az ország GDP-jére vetített - 1%-os növekedést von maga után. A demográfiai változások miatt a 60 évnél idősebbek száma világszerte kb. 2-3-%-kal nő évente. A korfa Magyarországon is az idősek felé tolódik el, és az arányok negyven év múlva következőképpen alakulnak: 60+ évesek a jelenlegi 22,1%-ról 33%-ra, a 80+ évesek pedig 3,7%-ról 6,9%-ra változnak. Az idősek ellátása, gondozása és egészségi állapotuk felügyelete a következő évtizedekben egyre nagyobb gondot jelent majd. Az eltartott/eltartó arány jelentős változása hazánkban is komoly kihívás elé állítja az egészségügyi és a szociális ellátórendszereket. Hazánkban az egészségügyi ellátó rendszer folyamatos átalakításban van. Mielőbb meg kell találni a megoldást arra, hogy a társadalom elöregedése, a csökkenő költségvetési támogatás és egyéb külső okok következtében kialakuló válságos finanszírozási helyzet javuljon. A változásokat az IKT alapvetően segíti, ami azt eredményezi, hogy a megújuló egészségügyi rendszer a gazdasági és társadalmi regeneráció motorja lesz.

Az eVITA Platform tevékenysége, célkitűzése és célcsoportja Az eVITA Platform kutatási területe az életvitelt segítő infokommunikációs technológiák és alkalmazások témaköre, ami számos ponton kapcsolódik az infokommunikációs technológiák (IKT) egészségügyi alkalmazásaihoz. Alapvető célkitűzése, hogy 

elősegítse az infokommunikációs eszközök alkalmazását az egészség által befolyásolt életminőség javításában: az egészség megőrzésében és fejlesztésében, szükség szerinti helyreállításában, valamint – egészséghiányos esetekben – az egészségi hiányok pótlásában;



csökkentse az egyénekre, a családokra, illetve a társadalom egészére nehezedő terheket, és ezáltal


5/59





hozzájáruljon az egészségügyi és szociális ellátórendszerek hosszú távú fenntarthatóságához.

Az eVITA Platform egyik alapkérdése, hogy a kutatások, illetve azok eredményei milyen célcsoportokat érintenek. A végfelhasználók és (rászorult) fogyasztók csoportjai: 

a betegcsoportok (krónikus és akut betegek, rehabilitálandók/rehabilitáltak, idős korúak, stb.);



a távfelügyeletre szorulók és családtagjaik;



a képesség pótlásra szorulók és családjuk.

Az egészség megőrzésben résztvevők csoportjai: 

a tudatos öngondoskodók;



a sportolók és fittness használók.

A fejlesztők, gyártók, szolgáltatók azok, akik lehetővé teszik, hogy az IKT eszközökkel segített életviteli alkalmazások a mindennapi gyakorlatban is a felhasználók rendelkezésére álljanak, és rendeltetésszerűen működjenek (fejlesztő mérnökök, informatikusok, szervizesek, stb.). Az eVITA Platformnak tehát nem mellékes célja az innováció „gerjesztése”: húzóerőt képviseljen az infokommunikációs technológiák és alkalmazások innovatív és célorientált továbbfejlődéséhez, továbbfejlesztéséhez, illetve újszerű egészségügyi, életvitel és életmódjavító alkalmazások kialakításhoz, fejlesztéséhez. Meg kell említeni továbbá a gyógyításban résztvevő személyzetet (orvosok, nővérek, gondozók, ápolók és felügyelők, stb.), valamint azon apparátusok dolgozóit, akik közreműködnek az életviteli szolgáltatások létrejöttében, folyamatos elérhetőségében és fenntartásában (egészségügyi és OEP adminisztráció, oktatás és képzés, jogszabályalkotók és környezeti szabályozók alakítói, finanszírozók, biztosítók, stb.) Az eVITA Platform elsődleges célja tehát, hogy minden ember számára, - függetlenül egészségi vagy egyéb szempontból hátrányos helyzetétől, - lehetőséget adjon a társadalomban való teljes értékű részvételre. Ezért aztán nagy a jelentősége a társadalmi igazságosság és a tudásalapú esélyegyenlőség szempontjából is. Az eVITA Platform sajátosságai Az eVITA Nemzeti Technológiai Platformnak (NTP) van néhány olyan sajátossága, amelyekben nyilvánvalóan különbözik a technológiai platformok többségétől. Ezek a következők: 

Az NTP-k tipikus célja a technológia fejlesztése egy adott műszaki területen. Az eVITA Platform ezzel ellentétben adott technológiák - konkrétan az infokommunikációs technológiák - innovatív alkalmazását kívánja elősegíteni a választott területen.



A technológiai platformok tipikus érdekhordozói általában az adott műszaki területen dolgozó kutatói közösségek és ipari vállalkozások. Az eVITA Platform érdekhordozói köre ennél jóval bővebb: az eVITA szolgáltatások és termékek speciális jellege miatt ugyanis már a kutatás-fejlesztésbe be kell vonni a későbbi felhasználók képviselőit.



Az eVITA Platform céljainak eléréséhez a műszaki eszközök létrehozása, a jogi és befogadói környezet kialakítása önmagában nem elegendő.


6/59



Az SMT célja (kapcsolata az SKT-hoz)


7/59



2. Stratégiai kutatási irányok és IKT kapcsolatok 2.1. Otthoni és lakáson kívüli felügyelet Jelen kutatási irányzat olyan távegészségügyi, távgondoskodási szolgáltatások, alkalmazások és technológiák fejlesztésére, társadalmi elfogadtatására és elterjesztésére összpontosít, amelyek eszközként szolgálhatnak az életminőség javításában, a betegségterhek csökkentésében. A szerteágazó eszközrendszer elemei közül azokra fektetjük a hangsúlyt, amelyek az otthoni és lakáson kívüli környezetet integrálni tudják az egészségügyi és szociális szolgáltatások napi gyakorlatába, szakmai és technológiai segítséget nyújthatnak a családi és öngondoskodás hatékonyabbá tételéhez.

2.1.-1. ábra. Az IKT eszközökkel támogatott otthoni felügyelet típusai Az IKT-eszközökkel támogatott otthoni felügyelet funkcionálisan többféle lehet. 

Egészségügyi: újfajta egészségügyi magán- és közszolgáltatások, amelyek szolgálhatják a primer és szekunder prevenciót, a rehabilitációt, a terápiatámogatást. Ilyen funkciók a gyakorlatban még nem vagy csak szigetszerűen, pár magánszolgáltatónál és csak 1-2 speciális betegségcsoport esetében működnek. Néhány hazai és nemzetközi projekt fut, egyelőre csak innovációs fázisban, amelyek az otthoni és lakáson kívüli felügyelet modellezését és megvalósítását tűzték ki célul különböző betegségcsoportok és szolgáltatási funkciók esetében.



Szociális célú: az önkormányzatok szociális feladatainak része az idős, hátrányos helyzetű, egyedül (pl. tanyán) élő egyének felügyelete. Mivel az önkormányzatok normatív finanszírozást kapnak e feladatok ellátására, több tízezer állampolgár otthonában működik kezdetleges, riasztási funkciókat megvalósító, IKT-technológiával támogatott felügyeleti eszköz.



Családi gondoskodás/öngondoskodás: ebben az esetben a jellemzően beteg, illetve idős ember biztonságáról a család vagy az érintett maga gondoskodik távfelügyeleti eszközökkel, piaci alapokon. E terület fejlesztése feltételezi a tömegpiacra tervezett távfelügyeleti eszközök, a megfizethető és megtanulható lakossági szolgáltatások rendelkezésre állását.


8/59





Többcélú (multiplay) rendszerek: az eddigi tapasztalatok szerint a fenntartható, otthoni és lakáson kívüli felügyeleti szolgáltatások a fenti elemek többfunkciós, társfinanszírozásra épülő, moduláris rendszerekbe történő integrálásával hozhatók létre.

Mielőtt az eVITA Platform Otthoni és lakáson kívüli felügyelet kutatási területen a Stratégiai Megvalósítási Terv fontos lépései leszögezésre kerülnek, fontos kiemelni azokat az alapelveket, amelyek mintegy iránymutatóként kell, hogy hassanak a kidolgozás, tervezés, megvalósítás, ideológiai elfogadtatás és gazdaságossági mutatók meghatározása alatt: Elfogadtatás az Orvos-szakmai körökben: az otthoni és lakáson kívüli monitorozáshoz kapcsolódó automatikus jelfeldolgozó algoritmusok egészségügyi szolgáltatásokba illesztése olyan interdiszciplináris terület, amelynek piacra viteléhez elengedhetetlen ezek Orvos-szakmai elfogadtatása. Szakértői rendszerek kidolgozása: a gépi jelfeldolgozás mellett olyan távdiagnosztikai központok létrehozása is szükséges, amelyek megfelelő szakemberek bevonásával képesek a távdiagnosztikát és távterápiát támogatni, illetve a kellően validált orvosi rutin eljárásokat átültetni az automatikus informatikai szakértői rendszerek nyelvére és bevezetni napi szolgáltatásokba. Életmód-felügyeleti rendszerek kidolgozása: az egészségmegőrzés informatikai rendszerének kidolgozása, ezen belül a táplálkozási és az otthoni és lakáson kívüli fizikai aktivitási szokások mérése, személyre szabott értékelése. A rutinfeladatokat informatikai rendszerek végzik, az általuk érvényesített kritériumok jóváhagyása változatlanul orvosi feladat marad. A monitorozás elkezdődhet gyerek- vagy egészen fiatal felnőtt korban is, hiszen az életmóddal összefüggő betegségek kialakulása több évtized alatt megy végbe. A mérési adatok minőségbiztosításának megvalósítása: távmonitorozás esetén kiemelkedően fontos mérnöki fejlesztési feladat a mérések minőségbiztosítása. Olyan mérési eszközöket és körülményeket kell biztosítani, hogy a magányos, alulképzett, mozgásában, látásában stb. korlátozott emberekről érkező jelek is hitelesen felhasználhatók legyenek orvosi következtetések levonására. Szabványos eszközökre/módszerekre alapozás: mind az addicionális érzékelők/szenzorok, mind a kommunikációs és egyéb felhasznált technológiák kiválasztásánál figyelembe kell venni a területen folyó szabványosítási törekvéseket; a kiválasztásnál – amennyiben lehetséges – szabványos eszközöket és technológiai megoldásokat kell használni. Rendszerbiztonsági és etikai kérdések meghatározása: nagyon fontos meghatározni, hogy személyi adatokhoz, a mért orvosi és aktivitási adatokhoz, a rendszer-következtetésekhez milyen jogokkal és szinteken lehet hozzáférni. Ez a társadalmi elfogadás egyik alappillére. Amíg a felhasználók nem bíznak meg a rendszerben, addig nem is fogadják el azt.

2.2. Terápiakövetés és -támogatás A terápiamenedzsment tervezésének szempontjából meghatározó infokommunikációs trendeket az e-technológiák széleskörű alkalmazása, elterjedése alapján három központi mag köré csoportosíthatjuk: a betegdokumentáció, a telemedicina és a beteg terápiás együttműködésének támogatása. A hagyományos betegkarton fokozatosan megszűnik, a betegdokumentáció fogalma radikálisan átalakul, a korábbi papíralapú kórlapokat a digitális, személyes, a beteg által személyesen kezelt eVITA-SMT-2011-v1-2d.doc

9/59



betegéletút archívum váltja fel. A változás hátterében egyrészt a technikai fejlődés áll, amely mindezt lehetővé teszi, másrészt pedig az a paradigmaváltás, amelyet a betegjogok előtérbe kerülése és fokozott védelme jelent. Ez a felfogás határozza meg ugyanis, hogy a betegdokumentációban tárolt minden adat felett a beteg rendelkezik, a szolgáltató pusztán tárolja az egészségügyi adatokat. A betegadatok kezelésének új paradigmájában a korábban intézmények és esetek szerint tagolt dokumentáció integrálódik egyetlen, a személy teljes életét átfogó dokumentumcsoporttá. Az így kialakuló egészségügyi életút azonban nem csak az intézményi ellátások részleteit tartalmazza, hanem az egészségi állapotot meghatározó egyéb körülményekre, eseményekre vonatkozóan is tartalmazhat információkat. A terápiák hatásosságának és ezáltal az egészségnyereség növekedésének elősegítését szolgálhatják például a beteg terápiakövetési magatartásáról rögzített adatok, amelyekhez a betegen kívül adott esetben a kezelőorvos is hozzáférhet. Az egészségügyi informatikai megoldások szabványosítása, illetve az adatáramlást lehetővé egészségügyi közmű létrehozása lehetővé tenné az ellátó intézményeknél tárolt, töredezett, a szolgáltatóhoz, nem pedig a beteg személyéhez kötött egészségügyi adatok összekapcsolását. A szabványosítás kulcsfogalma az interoperabilitás, ami a heterogén rendszerek együttműködési képességét jelenti. Beszélhetünk szintaktikus vagy szemantikus szintű interoperabilitásról. Az első az együttműködés alapkövetelményét jelenti, az utóbbi egy magasabb szintet jelöl, például egységes szerkezetű laboratóriumi dokumentációt. Ennek megvalósítása terület specifikus, egyelőre nehezen képzelhető el az egészségügyi ágazat egészében, hiszen például a kórházi zárójelentések tartalma nagyban függ a kibocsátó osztálytól. Az egészségügyi közmű az adatokhoz való kölcsönös hozzáférést biztosítja. Ezáltal a terápiát a beteg teljes egészségügyi életútjának ismeretében tudja meghatározni a szakorvos, és a terápiás folyamat követése is egyszerűbbé válik. A két megközelítés (szolgáltató-központú adatkezelés és paciens központú adatkezelés) vélhetően nem válik alternatívává, hanem egységes, egymásra épülő rendszert fog alkotni. Az egységesített szolgáltatói adatkezelések integráló (és kommunikációs) felülete ugyanakkor a beteg személyi egészségügyi mappája (Personal Health Record) lesz. Tehát elképzelhető olyan modell is, amelyben a szolgáltatók saját szempontjaik szerint tárolják, kezelik a betegeik adatait, de a szolgáltatók adatcseréjének a közös, egységesített felülete a beteg személyes mappája, amely integrálja a különböző (nem csak az ellátórendszerből származó) információkat. A terápiakövetés szempontjából különösen jelentős a validált adatgyűjtés problémája, amely a páciens egészségi állapotáról, a terápia követéséről begyűjtött adatok érvényességének és megbízhatóságának kérdéskörét jelenti. Az adatok validitásának biztosítására jelentenek megoldást a különböző szenzorok, amelyek a mérések eredményeit továbbítják, és ezekből a terápiakövetést felügyelő szolgáltató adatbázist épít. A szenzorok a fejlesztéseknek köszönhetően egyre pontosabb mérésre képesek, ezáltal a kinyert adatok megbízhatósága és érvényessége is egyre nő. Az egészségpolitika várható paradigmaváltása a beteg terápiás együttműködésének a támogatása, megkövetelése. Az egészségügy a XX. század végén – pl. a protokollszerű működés megkövetelésével, a technológiaértékelés bevezetésével – rengeteget tett az ellátó hálózat hatékonyságának javításáért. A működés további javulása esetén a rendszerben levő „gyenge láncszem” a beteg, pontosabban annak terápiás együttműködése lesz. Nyugat-európai és az USA-ban készült felmérések szerint az orvosok által felírt receptek közel 20%-át a betegek ki sem váltják, a kiváltott receptek kb. 10%-át sohasem bontják fel, azok pedig, akik szedik a gyógyszereiket, az esetek legalább felében eltérnek az orvos által javasolt adagtól, attól kevesebbet vagy többet szednek. A háztartások gyógyszertárait ismerve kimondható, hogy a magyarországi helyzet ennél vélhetően rosszabb.


10/59



Ezért fel fognak értékelődni azok az eszközök, amelyek a beteg terápiás együttműködésének segítését és ellenőrzését szolgálják, azaz javítják a beteg compliance-ét. A terület bizonyosan felértékelődik, már megjelentek az ú.n. compliance szolgáltatók. A terület újszerűsége miatt arra ma még nem lehet választ adni, hogy ez a terület önálló informatikai fejlesztési területként is megjelenik-e majd, vagy a fejezet első két területének (betegadatok korszerű tárolása és hasznosítása, és a telemonitoring eszközök alkalmazása) implementációs területeként jelentkezik majd elsősorban. A komplexitás igénye miatt önálló fejlődési irány is valószínű, hiszen a beteg terápiás együttműködése számos, igen eltérő eszközökkel együttesen javítható. A compliance-t javító, fokozó eszközök és szolgáltatások várhatóan az alábbi főbb csoportokkal írhatók le:  A beteg edukációja (információszolgáltatás az egészségi állapothoz igazított életmódról, táplálkozás, mozgás stb.)  A beteg motiválása (bonus/malus rendszerek – finanszírozói, biztosítói feladat az együttműködés honorálása/kikényszerítése érdekében)  A beteg együttműködésében technikai segítség nyújtása o Információ-szolgáltatás (a konkrét kezeléssel kapcsolatos részletes technikai információk, teendők, észlelt hatások és mellékhatások értékelése stb. o Gyógyszer/eszköz ellátás, kiszállítás, alkalmazási segédlet a beteg otthonában (a gyógyszerfogyás figyelése, gondoskodás a pótlásról, kiszállítás a folyamatos gyógyszerellátottság érdekében, a gyógyszer beadása, a bevevés ellenőrzése, emlékezetők küldése stb.) o Visszacsatolt telemetriás és távfelügyeleti rendeszek működtetése (telemetriás eszközök alkalmazása, a mérések alapján a dózis változatása stb.) o Személyes tréner/ellenőr biztosítása pl. rehabilitációs gyakorlatok otthoni végzéséhez (ma már WEB szolgáltatásként)

2.3. Fogyatékok pótlása Magyarországon a fogyatékkal élő emberek száma több százezer. A legutolsó (2001-es) népszámlálás négy „hagyományos” és egy „egyéb” csoportban mérte fel a fogyatékossági csoportokat. Naprakész adatok nem állnak rendelkezésre, becsült adatokat elsősorban a fogyatékkal élők érdekvédelmi szervezetei szolgáltattak:

2001-es fogyatékos Kibővített fogyatékos- 2001-es népszámkategóriák sági csoportok lálási adatok

2009/2010 (becslések)

Mozgáskorlátozott

251 560

250 000 - 300 000

Látássérült

83 040

90 000

Értelmi fogyatékos

56 963

80 000

Hallássérült, beszédhibás

60 865

30 000 - 60 000

Egyéb

124 578

791 000

Parkinson-kór

20 000 - 30 000

Sclerosis multiplex

10 000 - 12 000

Alzheimer-kór eVITA-SMT-2011-v1-2d.doc

160 000 11/59



2001-es fogyatékos Kibővített fogyatékos- 2001-es népszámkategóriák sági csoportok lálási adatok Autizmus Cukorbetegség, betegség

2009/2010 (becslések) 60 000

vese-

535 000

Összesen 577 006 1 281 000 2.3.-1. táblázat. Fogyatékkal élő emberek hazai népszámlálási és becsült adatai A legtöbb emberi tevékenység informatikai megközelítésben úgy is értelmezhető, mint kommunikáció és információ-feldolgozás. Az érzékszervek, az idegrendszeri működések, vagy más testi funkciók bármi okból adódó normálistól való eltérései gyakran korlátozottságot, vagy fogyatékosságot okoznak. A látási fogyaték például elsősorban a tárgyi környezettel való kommunikációt, az információ-szerzést korlátozza, a hallás fogyaték pedig szintén az információ-szerzésben és emberi kommunikációban támasz akadályokat. A központi idegrendszer és a mozgató rendszer normálistól eltérő működése és számos krónikus betegség szintén jelentősen korlátozhatja a jó életminőséget, életvitelt és az életlehetőségeket. Helen Keller siket-vak amerikai írónő (1880-1968) híres mondása szerint „ha a lehetőségek egyik kapuja bezárul, akkor egy másik kapu kinyílik, azonban mi gyakran annyira el vagyunk foglalva a zárt kapuval, hogy nem vesszük észre a nyitottat.” Sok fogyatékkal élő számára a modern infokommunikációs lehetőségek szolgáltathatnak ilyen új kapukat. Ahhoz azonban, hogy ezek a kapuk megnyíljanak és rajtuk „közlekedni” lehessen, s ezáltal az infokommunikációs lehetőségeket ki lehessen használni, több feltételt biztosítani kell: 

Új infokommunikációs eszközöket kell kidolgozni, és korszerűségük biztosításához folyamatosan tovább kell fejleszteni.



Mivel a fogyatékkal élők jövedelme gyakran jelentősen elmarad a társadalom átlagától, ezért megfelelő támogatási rendszert kell működtetni.



A legtöbb új eszköz összetett számítógépes és kommunikációs rendszer része, ezért gyakran nem elég maguknak az eszközöknek a kifejlesztése, hanem célirányos szolgáltatásokat, működtető rendszert is ki kell dolgozni és meg kell teremteni a folyamatos üzemeltetéshez szükséges feltétel rendszert.



Annak ellenére, hogy a gyakran bonyolult működésű rendszerek fejlesztésénél kifejezett cél a felhasználóbarát-, minél egyszerűbben használható kezelőfelület létrehozása, mégis a hatékony használat elsajátításához felkészítésre, célirányos oktatásra is szükség van.

A fogyatékosságokból fakadó életviteli akadályok és életlehetőségi korlátok nem csak a több százezer fogyatékkal élő életterét korlátozza, hanem a családon és a közvetlen környezeten keresztül sokakra közvetlen hatást gyakorol. Mivel a lakosság több mint 10 százalékát közvetlenül érinti, az egész társadalomra kihat. A fogyatékkal élők helyzetének javítására, integrációjuk elősegítésére ezért minden lehetséges eszközt igénybe kell venni. Az egyik ilyen eszköz lehet a modern infokommunikációs támogató technikák folyamatos fejlesztése és egyre szélesebb körben való alkalmazása. A különböző fogyatékosságokból fakadó korlátok megszüntetésére illetve megkerülésére kategóriánként más-más megoldásra van szükség, ezért a látás-, hallás- és mozgássérültek problémái


12/59



többnyire teljesen eltérő támogató technikákat igényelnek. A támogató technikák fejlesztésével kapcsolatban a következő alapelveket célszerű szem előtt tartani: 1. A legtöbb technika, ami a fogyatékkal élők számára alapvetően szükséges, gyakran a nem fogyatékkal élők életvitelét is jelentősen segítheti. ezért a célközösségen kívül lényegesen nagyobb felhasználói körre lehet számítani. Pl. szövegfelolvasó rendszerek, tájékozódást segítő rendszerek, képernyő feliratozó rendszerek, stb.) 2. A támogató technikák közül különösen fontosak azok, melyek az önálló életvitelt és a jövedelemszerző munkavégzést segíthetik. 3. A fogyatékok pótlására szolgáló rendszerek kutatása során egyaránt fontos a külföldön bevezetett technológiák hazai adaptálását célzó alkalmazott kutatás, és az új versenyképes technológiák kidolgozását célzó hazai kutatás. 4. A fejlett, összetett („high tech”), ezért gyakran költséges megoldások mellett fontos az egyszerű, kreatív („low tech”), ezért olcsóbb megoldások kidolgozása is, mivel ez utóbbiak költséghatékonyan segíthetik az infokommunikációs akadálymentést. Ilyen pl. az egyszerű hallókészülék, ami sok, idősebb korban hallássérültté váló emberen segíthet.

2.4. Egészségmegőrzés és -fejlesztés Az egészségfejlesztés, egészségmegőrzés területén a legátfogóbb jelenleg is érvényesnek tekinthető dokumentum a Nemzeti Népegészségügyi Program, amelyet a Parlament fogadott el a 46/2003-as számú Országgyűlési Határozattal. A Nemzeti Program kidolgozását három alapvető érték vezérelte: - az egészség alapvető emberi jog; - az egyenlőtlenségek csökkentése és a szolidaritás; - az egyének, csoportok, intézmények és közösségek részvétele és felelőssége az egészség fejlesztésében. Az egészségi állapot és életmódbeli problémák szülte kiemelt népegészségügyi kockázatokra a Nemzeti Népegészségügyi Program megelőzési irányokat dolgozott ki a kiemelt népegészségügyi területeken, a kardiovaszkuláris betegségek, daganatos és emésztőrendszeri betegségek megelőzése területén. Az egészségfejlesztés megvalósítása színterekben valósul meg, amit a következő ábra mutat be.


13/59



2.4.-1. ábra.Az egészésgfejlesztési programok színterei Az IKT eszközök széles körű használata kiemelt jelentőségűvé válhat az egészségmegőrzés, egészségfejlesztés támogatása, életminőség biztosítása, javítása területén a fenntartható fejlődés szellemi, testi, környezeti szempontjainak figyelembe vételével. Ezeknek az IKT alapú programoknak és szolgáltatásoknak a fejlesztése esetében is kiemelten fontos szem előtt tartani az egészségmegőrzés színtér megközelítését. Az infokommunikációs technológia (IKT) és az egészségmegőrzés, –fejlesztés témakörben a munkacsoport által elkészített stratégiai kutatási terv (SKT) szerint a fő prioritások a következők: 1. Technológiakutatás + fejlesztés; 2. információs szolgáltatások és rendszerek fejlesztése; 3. az egészségmegőrzés, -fejlesztés támogatása képzéssel, tudatformálással, terápiás módszerekkel; 4. az IKT egyéni, közösségi és ellátó rendszerekre vonatkozó hatásmechanizmusainak vizsgálata; 5. üzleti modellek kidolgozása; 6. támogató szabályozási és intézményi környezet kialakítása; 7. adat- és információs térképek készítése, hiányok felmérése. Az IKT eszközök és szolgáltatások felhasználása megvalósulhat egyéni, csoportos, társadalmi szinten, így az egyes szinteken jelentkező igények definiálása alapvető jelentőségű a kutatási, fejlesztési irányok meghatározása szempontjából. Az IKT-k csoportosíthatók a technológia jellegük, funkcionalitásuk, bonyolultságuk és az alkalmazásuk jellemzői szerint: 

szenzorok, testen hordott vagy fizikálisan (lakásban, munkahelyen) rögzített eszközök



mobil telefóniára vagy vonalas telefonhálózatra, internetre épülő rendszerek



diszpécserszolgálati háttérrel működő rendszerek



real-time vagy store-and-forward rendszerek

Jellemző, hogy a társadalmi szintű, csoportos alkalmazás helytől, életmódtól, társadalmi környezettől és anyagi lehetőségektől erősen függhet, ezért a csoport igények definiálása kiemelten fontos.


14/59



3. Elérendő stratégiai célok megvalósítási terve

3.1. Otthoni és lakáson kívüli felügyelet Helyzetelemzés és célkitűzés Az új technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba való befogadását szabályozó rendeletek prioritási sorrendet állítanak fel, amelyben az egészségpolitikai célokhoz való igazodás (20%), az ellátott kórképek súlyossága (15%), az esélyegyenlőségi (15%) és költséghatékonysági szempontok (30%), a költségvetési kihatások (10%) és a szakmai megítélés (10%) súlyozottan szerepel. A telemedicinás alkalmazásokat a szakmai prioritások közé sorolják, és még kedvezőbb megítélésre számíthatnak, ha országos programokhoz kapcsolódnak. Az ellátott kórképek súlyossága tekintetében elsőbbséget azon technológiák élveznek, amelyek akut életveszély elhárítását szolgálják, (pl. akut miokardialis infarktus). Fontos megjegyezni azt is, hogy az Új Széchenyi Terv is kiemeli az otthonápolás és „homecare” típusú irányokat, mint nagyon fontos területet. Ezt alátámasztva a 2011. januárban véglegesített formában kiadott Digitális Megújulás Cselekvési Terv „eEgészségügy” alfejezete is kitér az otthoni és lakáson kívüli felügyelet fontosságára.

3.1.-1. ábra. SWOT analízis: Erősségek, Gyengeségek, Lehetőségek és Veszélyek azonosítása Nemzetközi és nemzeti szinten számos kutatási projekt indult otthonfelügyeleti témában (lásd később). Ezen kutatási projektek is mutatják az otthoni és lakáson kívüli felügyeleti rendszerek fejlesztésének fontosságát. A különböző kutatási projektek az otthonfelügyeleti témában sok részmegoldást adnak különböző szituációkra, ellenben azok sokrétűsége és komplexitása nehezen követhető és nehezen bevezethető megoldásokhoz vezettek. Tanulságként levonható következtetés, hogy a további fejlesztések során fontos irány a főként meglévő technológiákon alapuló alkalmazások kidolgozása. Ugyanakkor fontos következtetés, hogy a közeli és távoli jövőben induló kutatási és fejlesztési projektekben sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a fejlesztésen eVITA-SMT-2011-v1-2d.doc

15/59



kívül a gazdasági és szociológiai elfogadottság kérdéseinek tisztázására. A témában futó vagy már befejezett projektek alapján kiderült az is, hogy a felmerülő biztonsági és etikai kérdések megválaszolását is előtérbe kell helyezni, mert a végfelhasználók és piaci szereplők számára elfogadható üzleti modellek mellett legalább olyan fontos (ha nem fontosabb) ezen kérdések megválaszolása. A témában kialakított szolgáltatások és eszközök piaci bevezetésénél figyelembe kell venni a közfinanszírozás mellett az önrész-vállalás lehetőségeit. Bár az egészségügyi ellátás kapcsán a hazai közgondolkodástól idegen az egyéni társfinanszírozás fogalma, a nem vényköteles készítmények forgalma, az idősek és betegek elhelyezésének kiadásai, továbbá a piaci szereplők viszszajelzései messzemenően visszaigazolják ennek elfogadottságát. A következőkben példaként felsorolunk pár irányadónak mondható nemzetközi és nemzeti szintű kutatási projektet. Ez a lista csak nagyon kis része annak a kutatási projekt-tömkelegnek, ami a témában vagy a témához nagyon közel zajlik. Az EMERGE projekt (Emergency Monitoring and Prevention - http://emerge-project.eu) során a konzorcium olyan hardver és szoftver megoldások kifejlesztésére koncentrált, amelyek megmutatják az ilyen rendszerek lehetőségeit, és alapul szolgálhatnak vállalkozások számára eszközök és szolgáltatások kifejlesztéséhez. A jelenleg alakuló nemzetközi szabványok (CONTINUA Alliance) követése fontos cél, minthogy csak szabványos csatlakozású termékek mellett valósítható meg egy olyan szolgáltatás is, amelyet a szállítók versenyeztetése és a társadalombiztosítás támogatása jellemez. A project fő célkitűzése a kialakuló veszélyhelyzetekre való korai figyelmeztetés ill. riasztás. Az akkori NKTH (jelenleg NIH) támogatásával német-magyar együttműködésben indult, a NAP2005 keretében támogatott BelAmI projekt (http://www.belami-project.org) második fázisának egyik jelentős részfeladata a környezeti intelligenciát alkalmazó rendszerek továbbfejlesztése és piacra vitele. E cél megvalósításának érdekében végeznek eszközfejlesztéseket, és kezdeményeznek együttműködéseket azok piacra viteléhez a résztvevő partnerek. A Silvergate-112 projekt (http://silvergate112.hu) célja rendszerbe illeszkedő eszközök, valamint olyan skálázható integrálási technológia kidolgozása, amely az infókommunikáció legfrissebb eredményeit felhasználó eszközök és szolgáltatások rendszerbe foglalásával új, bővített funkcionalitású szolgáltatásokat nyújt. A projekt eredményeként összeálló rendszert valós otthonápolási körülmények között letesztelték és egyes moduljait felhasználják különböző piaci termékek fejlesztéséhez. A CCE projekt (http://www.cceproject.eu) célkitűzése egy nemzetközi platform létrehozása, mely alkalmas gyengén demens betegek mindennapi tevékenységeinek támogatására. Jelenleg nemzetközi szinten nincsenek egyeztetett technikai tervek, hogy egy hasonló rendszer hogyan áll majd össze, azaz hiányoznak a szabványok útján fejlesztett alkalmazások, eszközök. Jelenleg mindenki csinálja saját rendszerét: Philips NetTV, Digital Corkboard, Medical Dispenser, Dementia Diary, angol rendszer saját eszközökkel, német rendszer saját Living Lab-bal stb. Innen is látható, hogy a szükség van egy jól kifejlett technikai szabványosítási folyamatra (jelenleg a Continua Allianz iránymutatásai a legbiztatóbbak), amely alapján a különböző technológiájú eszközök és alkalmazások képesek lesznek egymással együttműködni, kommunikálni.


16/59



Feladatmeghatározás Az otthoni és lakáson kívüli felügyelet területén a platform olyan folyamatokat kíván támogatni és katalizálni, amelyek a következő feladatok megvalósulása irányába hatnak: 

társadalmi elfogadás elősegítése mind Orvos-szakmai, mind felhasználói oldalról;



új, az életminőséget otthon végzett eljárásokkal javító szolgáltatások kifejlesztése;



a meglévő egészségügyi és szociális ágazati szolgáltatások kiterjesztése az otthonokba;



az egészségre fordított lakossági kiadások hiteles csatornákba terelése (szakmailag validált és tanúsított eljárások, szemben a megfelelő tudományos háttér nélkül propagált rendszerekkel, módszerekkel);



hozzájárulás az egészségügyi intézményrendszer hatékonyabbá, fenntarthatóvá tételéhez (a feladatok jelentős részét az otthoni gondozás venné át, időt, energiát, pénzt hagyva a csak az ellátórendszerben végezhető beavatkozások számára);



a járulékos társadalmi költségek (pl. felesleges közlekedés, sorban állás) csökkentése;



munkahelyteremtés a távegészségügyi és távgondoskodási szolgáltatások területén, piacépítés a hazai fejlesztők, gyártók és innovációs műhelyek számára.

Várható eredmények Az időben kiírt és megvalósított K+F feladatok a következőkben felsorolt eredményeket vonhatják maguk után rövid-, közép- és hosszútávon: 

ipari partnerekkel gyakorlatban tesztelt szolgáltatási lánc prototípusok, együttműködési modellek és közösen definiált interoperábilis felületek, szabványosítási háttéranyagok, szabványos eszközök, specifikációk, műszaki specifikációs javaslatok a telemedicinás szolgáltatások jövőbeni megrendelői számára;



a népegészségi mutatók érdemi javulását eredményező tudományos, társadalmi és kulturális feltételrendszer, inputok a hosszabb távú népegészségügyi programok tervezéséhez;



tudományosan hitelesített és gazdaságilag alátámasztott rizikóelemző módszerek az egészségügyi közszolgáltatások fejlesztéséhez, az öngondoskodás támogatásához;



a fiziológiai paramétereket mérő szenzorok új generációjának kidolgozott szakmai követelményrendszere és prototípusai;



a telemedicinás rendszerek infokommunikációs alrendszereinek és interoperabilitási követelményrendszerének specifikációja, a javasolt modell kísérleti ellenőrzése;



a költséghatékonyság, illetve az életminőség javulásának igazolása;



új szolgáltatások megjelenése az egészségügyi piacon, amelyekért akár a felhasználók, ill. egészségszolgáltatók is piaci alapon érdeklődnek;



olyan komplex rendszerek létrejötte, amelyek a költségek megosztása révén válnak költséghatékonnyá;



költséghatékony, mobil egészségügyi- és egészségmegőrző szolgáltatások kialakítása;


17/59





olyan centrumok létrejötte, melyek átlépik a klasszikus egészségügyi ellátó struktúra kereteit, telemedicinás kapcsolatok révén kiterjedt hatást tudnak gyakorolni egy-egy régió egészségi állapotára;



társadalmi szintű megtérülés-számítások a hagyományos egészségügyi szolgáltatói és a telemedicina széles körű alkalmazására épülő, új modell összehasonlításával; a bevezetés hatásainak komplex elemzése.

Projekttervek és kapcsolódó projektek Jelen dokumentummal szoros kapcsolatban álló eVITA Stratégiai Kutatási Tervben részletesen kitértünk azokra a projektekre, amelyeket fontosnak tartunk elindítani rövid-, közép- és hosszútávú határidőkkel ahhoz, hogy a fent említett feladatok megoldásai és a várható eredmények megszülethessenek. Ezeket a projekteket foglaltuk össze az alábbi ábrán, ábrázolva azok időigényét és tematikus kategóriába való sorolását.

3.1.-2. ábra. Az ismertetett K+F-feladatok kategorizálása Javasolt projektek táblázatos formában:


18/59



pri ori Várható eredmények, hatások tás

Projekt neve

Feladat rövid meghatározása

1.

Szolgáltatásszervezési, együttműködési modellek kutatása, szabványosítása

Megalkotni az egyes szolgáltatási láncok terv- 1 rajzát, amelynek ismeretében a megrendelő, a biztosító, a szenzorgyártó, az infokommunikációs partner és az orvos is otthonosan mozoghat. E sokszereplős piac működtetése kiterjedt „kooperációkutatási” feladatokat jelent.

2.

Életmódtanácsadó rendszerek kutatása

3.

4.

Időterv, ütemezés 1-3év

Ipari partnerekkel gyakorlatban tesztelt prototípusok szolgáltatási lánc; együttműködési modellek és közösen definiált interoperábilis felületek kialakítására; szabványosítási háttéranyagok; szabványos eszközök; specifikációk; műszaki specifikációs javaslatok a telemedicinás szolgáltatások jövőbeni megrendelői számára. A népegészségi mutatók érdemi 1-3év javulását eredményező tudományos, társadalmi és kulturális feltételrendszer; inputok a hoszszabb távú népegészségügyi programok tervezéséhez.

Pénzügyi erőforrásigény Állami támogatás

A tanácsadó rendszer támaszkodhat internetes szolgáltatásra, azaz speciális, új infrastruktúrát nem igényel. Az életmód-tanácsadó rendszer fejlesztéseként külön, személyre szabott rendszerek is szükségesek lehetnek, pl. a cukorbetegek, vesebetegek számára. Rizikóelemző Elsődleges szempont a figyelemfelhívás, ezt módszerek kutatá- követően az orvos is bekapcsolható az ellensa, létrehozása, őrzésbe. A rizikóelemző rendszerek alkalmaspeciális irányú zásánál arra is figyelni kell, hogy a kedvezőtállapotkövetés, len adatok esetén biztosítsák a javítás lehetőmonitorozás ségét.

1

1

Tudományosan hitelesített és gazdaságilag alátámasztott rizikóelemző módszerek az egészségügyi közszolgáltatások fejlesztéséhez, az öngondoskodás támogatásához.

1-3év

Állami támogatás

Terápiás rendszerek kutatása, fejlesztése

2

Tudományosan hitelesített és gazdaságilag alátámasztott terápiás rendszerek az egészségügyi közszolgáltatások fejlesztéséhez, az öngondoskodás támogatásához.

3-5év

Állami és vállalati támogatás


Elsődleges kutatási területek a stroke (szélütés) utáni gyógytornát, a beszédterápiát segítő alkalmazások. Speciális rendszerek használhatók a neurodegeneratív betegek esetében, pl. az otthonon belüli viselkedés monitorozására.

19/59


Humán erőforrás- Infrastrukturális igény erőforrásigény Munkacsoportok létrehozása mind gazdasági, mind technikai szakemberekkel. Piacon már fellelhető eszközök és eljárások alapján kell elindulni és egységesíteni azt.

Piacon fellelhető eszközök kiválasztása után valós környezetben ki kell alakítani a kidolgozott modellek validálásának módszerét.

Betegség- és korosztály-célzott rendszerek kutatásához szakmai és gazdasági munkacsoportok létrehozása szükséges. Orvos-szakmai- és technológiai szakemberekből álló munkacsoportok létrehozása szükséges.

Bíztosított, speciális, új infrastruktúrát nem igényel

A feladat eszközszükséglete minimális; biztosítható pl. a munkahelyeken (EKG, vérnyomás, súly, vércukor mérése). Orvos-szakmai- és Biztosított, néhány technológiai szak- speciális eszköz emberekből álló kivételével. munkacsoportok létrehozása szükséges.



Projekt neve


5.

Szenzorok kutatása

Speciális feladatot jelent az egyszerűen kezelhető érzékelők kutatása. Tekintettel a mérés és az értékelés térbeli különválására, olyan „multiparaméteres” eljárások kidolgozása indokolt, amelyek alapján a központba érkező jelek helyesen értelmezhetők.

6.

A telemedicinás rendszerek infokommunikációs alrendszerei és interoperabilitási követelményrendszere Krónikus betegségek telemedicinás menedzselése

A kutatás kiterjedhet telemedicina-kompatibilis 1 eHealth-közmű (middleware) platform tervezésére, az interoperabilitási követelmények meghatározására, a telemedicina szolgáltatások csatlakoztatására a kórházi információs rendszerekhez és a páciensek kórtörténetéhez A feladat olyan komplex rendszerek kifejlesz- 1 tését és kipróbálását jelenti a krónikus betegségek menedzselése területén, amelyek a betegek vitális paramétereinek telemedicinás monitorozására, gyógyszer-felhasználási szokásainak és laborvizsgálati eredményeinek adatbázis-szintű követésére épülnek, és algoritmusaikkal támogatják az adott betegségcsoportokra a szakmai ajánlásokban specifikált diagnosztikus és terápiás gyakorlat megvalósulását.

7.



Pénzügyi erőforrásigény Állami és vállalati támogatás

A telemedicinás rendszerek info- 1-3év kommunikációs alrendszereinek és interoperabilitási követelményrendszerének specifikációja, a javasolt modell kísérleti ellenőrzése.


A költséghatékonyság, illetve az életminőség javulásának igazolása.


pri ori Várható eredmények, hatások tás 2

A fiziológiai paramétereket mérő szenzorok új generációjának kidolgozott szakmai követelményrendszere és prototípusai.

20/59

1-3év

Humán erőforrás- Infrastrukturális igény erőforrásigény Orvos-szakmai-, szociológiai- és technológiai szakemberekből álló munkacsoportok létrehozása szükséges. Orvos-szakmai- és technológiai szakemberekből álló munkacsoportok létrehozása szükséges. Technológiai- és Orvos-szakmai szakemberekből álló munkacsoportok létrehozása szükséges.

Szoftver-, hardverés designfejlesztési laboratórium létrehozása;

Biztosított

Intelligens otthonok létrehozása speciális szenzorokkal és távdiagnosztikai felszerelésekkel ellátva.


8.

9.


Projekt neve


Új egészségügyi szolgáltatási modellek kialakítása IKT alkalmazások révén, kiegészítő, illetve általános egészségbiztosítási környezetre Az „intelligens otthon” típusú multifunkciós rendszerek hatékonyságának elemzése

A kutatás olyan új telemedicinás alkalmazások, szolgáltatási modellek kidolgozására irányul, amelyek csökkentik a szükségtelen orvos-beteg találkozások számát, az adminisztrálásra fordított időt, növelik az ellátás biztonságát, a páciensek elégedettségét, javítják a költséghatékonyságot.

1

Cél az otthonokba integrálódó szenzortechno- 2 lógiai és infokommunikációs rendszerek (vagyonvédelem, energiaszabályozás, egészségvédelem) többcsatornás használatának kutatása, az egymásra hatásukban rejlő szinergiák meghatározása, a beruházási és fenntartási költségek megosztási lehetőségeinek vizsgálata, ami alapul szolgálhat az egészségügyi szolgáltatások költséghatékonyságának későbbi számításaihoz. 10 „Mobil egészségA feladat az „intelligens otthonban” és az ott- 2 . megőrzés és moni- honápolásban használatos, korábbiakban torozás” szolgálta- említett szolgáltatások „mozgathatóvá” tételétások bevezetésé- nek kutatása és megvalósítása, azaz a helynek lehetőségei hez kötöttség feloldása.



Pénzügyi erőforrásigény Állami támogatás

Olyan komplex rendszerek létre- 3-5év jötte, amelyek a költségek megosztása révén válnak költséghatékonnyá. Az „Otthoni és lakáson kívüli felügyelet IKT eszközökkel” témakörben már kidolgozott modellek és algoritmusok hatékonyságának vizsgálata ezen projektekben megvalósítható lehet.


Technológiaiszakemberekből álló munkacsoportok létrehozása szükséges.

Költséghatékony, mobil szolgáltatások kialakítása.


TechnológiaiBiztosított szakemberekből álló munkacsoportok létrehozása szükséges.

pri ori Várható eredmények, hatások tás Új szolgáltatások megjelenése az egészségügyi piacon, amelyekért jelentkező fizetőképes kereslet többletforrásként csatornázható az egészséggazdaságba.

21/59

3-5év

Humán erőforrás- Infrastrukturális igény erőforrásigény Technológiai- és Biztosított Orvos-szakmai szakemberekből álló munkacsoportok létrehozása szükséges. Intelligens otthonok létrehozása speciális szenzorokkal és távdiagnosztikai felszerelésekkel ellátva.


Projekt neve 11 Prevenciót támo. gató telemedicinás központok létrehozatala

12 A telemedicina . széles körű használatával elkerülhető járulékos társadalmi költségek és a lehetséges megtakarítások elemzése és modellezése.




pri ori Várható eredmények, hatások tás

Olyan szolgáltatási struktúrák kutatása a cél, 2 amelyek – a preventív orvosi szemlélet megfogalmazása mellett – telemedicinás eszközök alkalmazásával képesek egy-egy régióban kedvező hatást gyakorolni a magas rizikójú betegek körében, és tisztázzák a bizonyítottan hatékony eljárások hazai ellátó rendszerbe integrálhatóságának technikáit, költségeit. A sorban állás, a felesleges közlekedés és 2 munkaidő-kiesés elkerülhető költségeinek vizsgálata, a telemedicina össztársadalmi hatékonyságának elemzése.

Olyan centrumok létrejötte, melyek átlépik a klasszikus egészségügyi ellátórendszer kereteit, telemedicinás kapcsolatok révén kiterjedt hatást tudnak gyakorolni egy-egy régióban az egészségi állapotra. Társadalmi szintű megtérülésszámítások a hagyományos egészségügyi szolgáltatói és a telemedicina széles körű alkalmazására épülő, új modell öszszehasonlításával; a bevezetés hatásainak komplex elemzés.

22/59

Időterv, ütemezés 510év

Pénzügyi erőforrásigény Állami és vállalati támogatás

510év

Állami támogatás

Humán erőforrás- Infrastrukturális igény erőforrásigény Orvos-szakmai- és Eszközigény. technológiai szakemberekből álló munkacsoportok létrehozása szükséges.

Orvos-szakmai- és Biztosított szociológiai- szakemberekből álló munkacsoportok létrehozása szükséges.



Erőforrás igények Az erőforrás- és költségtervezés ezen a ponton csak viszonylag nagy bizonytalansággal tervezhető, hiszen a jelen gazdasági helyzetben nagy változékonyságot mutató magyar valutától ez a téma sem függetleníthető. A tervezhető fejlesztések és beruházások nagy hányada pedig importból származó műszereket jelent. A fent már említett Új Széchenyi Terv megemlíti, hogy szükség van műszerfejlesztési kategóriában a 10 millió Ft körüli támogatási összegekre. Ezt helyénvalónak tartjuk, amennyiben jól specifikált műszereket és eszközöket terveznek kifejleszteni az egyes projektek. Ugyanakkor az előző alfejezetben látható, hogy az „Otthoni és lakáson kívüli” kutatási irány nem csak a műszerfejlesztésre alapoz a projekttervekben. Szükség van legalább ilyen szintű támogatásokra és a támogatás intenzitásának növelésére az „Együttműködési modellek kutatása”, a „Tudományos feltételrendszer kutatása és fejlesztése”, illetve a „Gazdasági, finanszírozási feltételrendszer kutatása” kategóriákban is. Fontos szempont az erőforrás tervezésnél, hogy a mai szemléletben elfogadott esetközpontú finanszírozást át kell mozdítani a krónikus állapotok gondozásfinanszírozása felé. Így további három kategóriát különböztetünk meg az erőforrás-tervezés szintjén: 1. Gondozónővéri hálózat, telemedicinális központok kialakítása, telemedicinális készülék portfólió 12 Md Ft 2. Adatbányászat, betegút-elemzés eszköz és humán hátterének megteremtése: 5 Md Ft 3. Az előkészítést és a pontos költségelemzést szolgáló mintaprojektek 1Md Ft

Ütemezés, időterv A projekt-ötleteket és feladatokat három kategóriába soroltuk a megvalósítási és eredményességi időtartam szerint: 

Rövid távú feladatok: 1-3 év



Közép távú feladatok: 3-5 év



Hosszú távú feladatok: 5-10 év

Várható hatások Négy, egyenként jól elkülöníthető hatás-kategóriát lehet megkülönböztetni, amelyek leírják az „Otthoni és lakáson kívüli felügyelet” kutatási irány társadalmi és felhasználói oldalról várható hatásait: 

Térben: A hagyományos modell elhanyagolja az egészségmegőrzést, az egészségügyi szolgáltatásokat pedig egy igen szűk és korlátozott térbe, a kórházak, a rendelők és a háziorvosi szolgálat falai közé kényszeríti. A Távegészségügyi Szolgáltatási Láncok modellje ezt a teret kitágítja, úgy, hogy egyes prevenciós és diagnosztikai funkciókat (esetenként magát a terápia lehetőségét is) elérhetővé teszi az otthonokban és a lakóhelyen kívül is.


23/59





Időben: A jelenlegi rendszerben a diagnosztikai és gyógyító tevékenység időben is korlátozott. A távegészségügyi (vagy telemedicinás) szolgáltatásokkal ez az idő kiterjeszthető a rendelési időpont előtti és utáni időtartamokra is. A beteg és a gyógyító tudás közötti interfész nemcsak térben, de időben is sokszorosára nő.



Technológiailag: Nagyon sok fiziológiai paraméter (pl. vérnyomás) mérhető már otthon úgy, hogy ezeket az adatokat, nem kell bevinni az egészségügyi szolgáltatókhoz, azok a mobil kommunikáció segítségével jutnak el. Az így elküldött és rendszerezett adatokra támaszkodva, az automatikus jelfeldolgozó és kiértékelő algoritmusok segítséget nyújthatnak az orvosoknak, és visszajelzést adhatnak egészségükkel törődő embereknek.



Kulturálisan: A legfontosabb változás kulturális természetű. Idáig a páciens csak passzív és kiszolgáltatott szereplője volt az egészségügyi szolgáltatásoknak. Az új modellel a beteg lehetőségei és felelőssége kiterjeszthetők, azaz ő is aktív partnerré válhat saját egészsége megőrzésében, helyreállításában. Ennek fontos feltétele, hogy az állampolgár saját egészségi állapotáról térbeli és időbeli korlátozás nélkül információkat szerezhessen, ezek kiértékelése és a szükséges visszajelzés gyorsan megtörténjen.

3.2. Terápiakövetés és -támogatás Helyzetelemzés és célkitűzés Ma a beteg ellátása az adott szolgáltató által nyújtott ellátások izolált sorozatából áll, és ez a legtöbb esetben nem áll össze egy irányított, menedzselt folyamattá. Ma jogilag a beteg háziorvosa az egyetlen szereplő az ellátórendszerben, akinek dolga lenne az ellátást megszervezni, az eredményeket összegezni, de az alapellátás a jelenlegi formájában, leterheltségében és információs pozíciójában erre csak igen korlátozottan képes. Emiatt ma  a beteg nem mindig az adekvát ellátást kapja,  nem mindig a megfelelő helyen kapja meg az ellátást (nem megfelelő hely akár a progresszivitás tekintetében, akár a kompetencia tekintetében)  nem időben kerül a megfelelő ellátó helyre,  az ellátásban párhuzamosságok, feleslegesen ismétlődő vizsgálatok vannak,  hiányos a szakmai kommunikáció az egyes szintek, szereplők között, ez rontja az eredményességet, minőséget  az információk disszociáltsága miatt lehetetlen összehasonlító elemezések, kutatások végzése, ez a kutatási hatékonyságot is rontja. A terápiakövetés és támogatás leginkább a terápiamenedzsment köré rendezhető fogalmak, amelyek így magukba foglalják:  egy betegség elvi kezelési rendjének kidolgozását (Disease management)  az „eset-menedzselést, azaz a betegút kialakítás és terápia-követés rendszerét (case management)


24/59



Ennek a feltételei ma sem ellátás-szervezési, sem IKT oldalról nem adottak, ezért az egészségügyi szereplők igénytérképének felvázolása és területi pilot projekt elindítása szükséges. Terápiatámogatás szempontjából az IKT-technológiák szélesebb körű alkalmazását nem csak az a tényező hátráltatja, hogy nem áll rendelkezésre kutatási eredmény az egészségügyi ellátórendszer által igényelt technológiákról. Az IBR modellkísérletétől eltekintve nem volt meg az alkalmazási motiváció a rendszerben, sem feladat, sem ösztönzési rendszer szintjén. Hasonlóan problematikus, hogy a K+F szereplők által fejlesztett innovációs megoldásokról sem készült átfogó lista, kataszter. Az innovációt előállítók és a potenciális felhasználók között szükség lenne egy hatékony közvetítő csatornára. A kereslet és a kínálat feszültségét enyhíthetik azok a kezdeményezések (például az eVITA platform), amelyek közvetítő szerepet játszhatnak az technológiafejlesztők és a technológiai megoldások piacát jelentő ellátórendszeri szereplők között. Mindehhez a K+F szereplők és a felhasználók közötti információáramlás elősegítése elengedhetetlen.

3.2.-1. ábra. SWOT analízis

Feladatmeghatározás Az egészségügyi rendszerrel szembeni átfogó egészségpolitikai elvárások: a. Fenntarthatóság – az egészségügyi kiadások féken tartása, b. Hatékonyság-javulás – a rendelkezésre álló forrásokból minél több egészségnyereség elérése c. Az egyenszilárdságú, ellenőrizhető és számon kérhető ellátás-biztonság és minőség elérése. A fentiek fő eszközei eVITA-SMT-2011-v1-2d.doc

25/59



a. Az ellátórendszer szerkezetének átalakítása (struktúraátalakítás, kórházközpontúság, szakellátás központúság felől a megelőzés, otthoni ellátások erősítése, rehabilitáció fejlesztése irányába) b. az ellátórendszer működésének átalakítása (protokollszerű működés, kialakított és szabályozott betegutak, szabályozott gyógyszerrendelés, eset- és terápiamenedzsment alkalmazása stb.) c. Költségtudatosság a szolgáltatásvásárlásban (minőségi ellenőrzés, technológia-értékelés, csomag-menedzsment, stb.) d. Költségérzékenység és érdekeltség megteremtése a szolgáltatók és a betegek részéről (ösztönzés a finanszírozási technikákban, bonus – malus, compliance szolgáltatás stb.) A fenti célok csak akkor valósíthatók meg, ha a felsorolt eszközök mindegyikének széles ICT megalapozottsága/támogatottsága van. A fenti feladatok zöme kívül esik az eVITA platform hatáskörén, a feladatok zöme az infóközmű kialakításával egyetemben kormányzati kompetencia. Ugyanakkor a terápiamenedzsment és a compliance fejlesztése területén számos találkozási pont, piaci csatlakozási lehetőség nyílik. A platform tagjai szintén fel tudják ajánlani együttműködésüket:  A szükségletek együttműködési készségek és képességek felmérésében,  pilot programok szervezésében, működtetésében.

Várható eredmények 

Releváns kutatási eredmények állnak majd rendelkezésre arról, hogy az egészségügyi szolgáltatók milyen terápiakövetési megoldásokat igényelnének az általuk végzett gyógyító és gondozó munka folyamán.



Feltárulnak a gyakorlati megvalósítás lehetőségei.



Rendelkezésre fog állni a K+F szektor által biztosított, terápiakövetés és terápiatámogatás szempontjából releváns IKT-technológiák átfogó katasztere.

Elkészülhet továbbá a magyarországi egészségügyi közmű igazolt hatású projektterve.

Projekttervek és kapcsolódó projektek Amennyiben a kormányzat megvalósítja tervezett eHealth programját (intézménytípusok és igényszintek szerinti szolgáltatói igénytérképek felrajzolása, K+F kataszter létrehozása, egészségügyi közmű, stb.), akkor terápiamenedzsmentben a következő, üzleti modellen alapuló alkalmazások fejlesztendők és építendők ki:  compliance szolgáltatók programjai,  a szociális, egészségügyi és rehabilitációs ellátások integrálása és menedzselése, beleértve az AAL technológiákat is. Javasolt projektek táblázatos formában:


26/59


Projekt sorszám

Projekt neve


1.

A szükségletek együttműködési készségek és képességek felmérése

2.

Paciensinformációk egységesítése



Prioritás

Várható eredmények, Időterv, ütemehatások zés

Pénzügyi erőforrásigény. Finanszírozási struktúra (állami / pályázati / üzleti)

Humán (& intéz- Infrastrukturális ményi) erőforrás- erőforrásigény igény

Meg kell határozni a terület 1. információ- és kommunikációigényét, a lehetséges kommunikációs szereplőket, adatköröket és felületeket, azonosítani kell az ellátórendszer mindennapi működésébe beilleszthető terápiakövetési szolgáltatásokat.

1. Érdemi információkkal rendelkezünk a tényleges igényekről, képességekről és készségekről. 2. reálisabbá válik a projectek tervezése.

2-3 év

Állami (75%) és üzleti (25%) források, összesen 20 M Ft.

Kutatókból álló munkacsoport létrehozása szükséges, az egyetemeken a szükséges szakemberek rendelkezésre állnak.

A különböző egészségszolgáltatók információi eltérő struktúrájúak, eltérő értelmezésűek. Az együttműködés értelmében ki kell alakítani egy információtárat a szükséges metainformációkkal, ami az egyes paraméterek tárolási formáját lehetséges értékeit, azok értelmezéseit stb. tartalmazza. Ez a feltétele a különböző rendszerek (gyógyítás, ápolás, szakápolás, távfelügyelet stb. együttműködésének.

Megteremtődik az 3-5 év egyes szektorok, szférák együttműködő fejlesztésének elvi alapja, logikai kerete.

Állami (50%) és üzleti (50%)

27/59

Biztosított.

Orvos-szakmai, Biztosított. ellátásszervezői és informatikai Összesen 3 Mrd szakemberekből Ft (erősen csak álló munkacsoport becsült érték). létrehozása szükséges.


3.

Az ellátások integ- A szociális, egészségügyi és rálása modell rehabilitációs ellátások integrászinten lása és menedzselése, beleértve az AAL technológiákat is. Elvi, modellszintű megalapozás szükséges.

4.

Terápiakövetést elősegítő személyes eü. életútmappa alapú információs rendszerek támogatása

5.

A komplex terápiakövetés és támogatás feltétele a paciensközpontú adatkezelés kialakítása (az ellátó-központú helyett.).ez biztosítja a különböző szektorok (eü, szociális, rehabilitáció stb.) és a különböző ellátó-terek (egészségügyi szolgáltató, szociális ellátó, beteg élettere, mindennapi közlekedési terei) információinak cseréjét és integrált felhasználását Compliance szol- A fenti alapfejlesztésekre (is) gáltató rendszerek épülő alkalmazások, amelyek fejlesztése  javítják a beteg terápiás együttműködését  ellenőrizhetőbbé teszik egészségtudatosságot és az előírt terápiák betartását  technikai és információs segítséget nyújtanak a betegeknek



Megteremtődik a különböző szektorok, szereplők együttműködésének lehetősége, ezáltal jobb és hatékonyabb ellátás nyújtható, csökken a társadalmi betegségteher.

3-5 év

2.

Megteremtődik az egyes szektorok, szférák együttműködő fejlesztésének technikai alapja, fizikai kerete, integráló felülete. A konkrét fejlesztéseken kívül mindez komoly elemző és kutató munkát tud megalapozni.

3-5 év

3.

Javul 3-5 év  a szolgáltatásba bevont populáció egészségi állapota, életminősége  a terápia eredményessége a közforrások felhasználásának hatékonysága

28/59

Állami (75%) és üzleti (25%) források, összesen 600 M Ft 2 éves, megyei szintű pilot (megyei kórház / városi kórházak / szakrendelők / szociális ellátási egységek bevonásával) Állami (75%) és üzleti (25%), összesen 100 M Ft

Ellátásszervezésben, egészségpolitikában jártas szakemberekből álló munkacsoport.

Biztosított.

Orvos-szakmai, egészséggazdaságtani és informatikai szakemberekből álló munkacsoport létrehozása szükséges

Hardver és szoftver.

Állami (25%) és Szolgáltató vállal- Szolgáltatást üzleti (75%) kozások emberi támogató informaerőforrása. tikai eszközök.



A projektek erőforrás szükséglete, ütemezése, időigénye Lásd részletezve a táblázatban!

Várható hatások Az ellátórendszer igényeinek feltárása lehetővé teszi a K+F szereplők számára, hogy a keresleti oldal elvárásainak jobban megfelelő megoldásokat kínáljanak. A kereslet és a kínálat harmonizációja miatt nő az egészségügyi ellátórendszerben az IKT-n alapuló terápiakövetési és -támogatási megoldások alkalmazásának aránya. Az innováció útja lerövidül a felhasználók felé, a kétirányú kommunikációnak köszönhetően a fejlesztések az ellátórendszeri szereplők igényeihez nagyobb mértékben igazodnak. Ennek eredményeképpen a terápiák hatásossága és a betegek egészségnyeresége is nő. Lehetséges gyakorlati és adminisztrációs következmények: 

validált és komplex betegfájlok biztosítása interoperabilis adatbázisokon keresztül;



terápiakövetési megoldások egységes engedélyeztetési és társadalombiztosítási befogadási eljárásának előkészítése.

3.3. Fogyatékok pótlása Helyzetelemzés, célkitűzés A fogyatékok infokommunikációs eszközökkel való pótlására számos lehetőség kínálkozik. Mivel a különböző fogyatékok, más-más okokra vezethetők vissza, a támogató technikák is különböző célokkal kell, hogy készüljenek. Csak kivételes technikák használhatók univerzálisan a különböző fogyatékkal élő csoportokban. (Például a gépi beszéddel kiegészített mobiltelefonok) A fogyatékkal élő csoportok közül a kommunikáció terén a siketek és nagyothallók-, a tárgyi környezettel való kommunikációban pedig a látáskorlátozottak szenvedik a legnagyobb hátrányt. Számukra az új infokommunikációs csatornák kiépítése olyan közfeladat, amit a lehető leggyorsabban el kellene végezni.

A külföldön sikerrel alkalmazott technológiák hazai bevezetéshez intenzív K+F és szervező munkára van szükség. A feladatok elvégzéséhez szükséges technológia és a szakemberek rendelkezésre állnak. A kutató és fejlesztő munka megtervezése és elvégzése ezért is indokolt. Az infokommunikációs rendszerek lehetőségeit legjobban akkor lehet kihasználni, ha az célközösség ismeri a lehetőségeket és a használatukban is gyakorlatot szerez. A Digitális megújulás 2010-2014 cselekvési terv 3.1 pontjával összhangban a fogyatékkal élők informatikai írástudásának fejlesztése az eViTA megvalósítási tervében is prioritás. Ez azért különösen fontos, mert az informatikai írástudás és jártasság legtöbb jövedelemszerző munkakör betöltéséhez elengedhetetlen. Az Európai Unió államaiban a fogyatékkal élő aktív korúak átlagos 40%-os munkanélküliségi mutatóival szemben hazánkban ez 85%. eVITA-SMT-2011-v1-2d.doc

29/59



Ez azt jelenti, hogy a több százezer fogyatékkal élő ember döntő többsége csupán az állami támogatásból tudja eltartani magát. A sok szempontból hátrányos helyzet megváltoztatásához a társadalmi támogatás mellett elsősorban az önálló jövedelemszerző munkához szükséges képességek (az informatikai írástudás) fejlesztése járulhat hozzá. A 2010. januárjától életbe lépett, a fogyatékosok munkahelyi integrációját támogató törvény, minden olyan munkaadónak, aki több mint 20 alkalmazottat foglalkoztat, választási lehetőséget kínál. Vagy alkalmaz olyan megváltozott munkaképességű személyt, aki az elfogadott fogyatékossági osztályok valamelyikébe sorolható, vagy külön adót (az ún. rehabilitációs járulékot) fizet. Ezen járulék összege 2010-ben 964 500Ft/év 20 alkalmazottanként. Sajnos az általános gyakorlat, hogy a munkaadók mégis inkább kifizetik ezt (a ma már jelentős összeget kitevő) járulékot, minthogy vállalnák a fogyatékkal élők alkalmazását. Az okok között fontos szerepet játszik az informatikai és fizikai akadálymentesített környezetek elmaradásán túl, egyrészről, hogy a munkavállalók nem ismerik, hogy milyen új munka- lehetőségek állhatnak rendelkezésükre, illetve ha van is róla tudomásuk, hiányzik a célirányos felkészítés rendszere. További fontos ok, hogy a munkaadók sem ismerik a fogyatékos személyek alkalmazásával járó előnyöket. Amennyiben ilyen információk rendelkezésükre állnának, feltehetően változna a hazai fogyatékkal élők több szempontból is tűrhetetlen foglalkoztatottsági helyzete. A fogyatékkal élő emberek infokommunikációs eszközökkel való támogatása a fentiek alapján nem csak az életminőség javítása-, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében fontos, hanem gazdasági indokok alapján is. Ha az akadálymentesítés a fizikai akadályok csökkentése mellett kiterjed az információs akadálymentesítésre is, több tízezer embernek teremthet munkahelyet és biztosíthatja az önálló életvitelt. A következő ábrán bemutatott SWOT analízis szerint a fogyatékkal élők számára kifejlesztendő, vagy bevezetendő IKT megoldások potenciális erősségei és lehetőségei a többségi társadalom számára fejlesztendő rendszerekhez képest is hangsúlyosak.

3.3.-1. ábra. SWOT analízis eVITA-SMT-2011-v1-2d.doc

30/59



A fogyatékokból következő hátrányok csökkentésére, az esélyegyenlőség biztosítására tehát nagyon nagy szükség, ugyanakkor reális esély is van. Viszonylag rövidtávon megvalósítható kutatási feladatok fogyatékossági csoportonként a következők.

Feladatok meghatározása A. Látási fogyaték pótlása - Téri tájékozódást segítő eszközök: elektronikus kiegészítésű fehér botok,(ultrahangos-, radaros-, kamerás-, RFID-s botok) GPS-es tájékozódás segítők. - Tárgyak kezelését segítő eszközök: gépi hangon beszélő eszközök, (pl. közlekedési lámpák, mérleg, óra, vérnyomásmérő), gyógyszer- és élelmiszer-jellemzők megismerésének segítése RFID, adatmátrix alapján; automatikus tárgyfelismerő rendszerek (pl. szín felismerő, pénz felismerő). - A számítógép kezelését-, az információs akadálymentesítést szolgáló és ellenőrző rendszerek: magyar nyelvű képernyő felolvasó rendszerek; folyamatos beszédet karakteres szöveggé alakító beszédfelismerő rendszerek; nyomtatott írást hallható szöveggé alakító rendszerek; gépi beszéddel segített mobiltelefonok. B. Hallási fogyaték pótlása - Segédeszközök, támogató technológiák: hallásjavító készülékek (a legegyszerűbbtől a cochleáris implantátumokig); gépi beszélő rendszerek, beszédfelismerő rendszerek, automatikus jeltolmács rendszerek (animált jeltolmácsolással), videó alapú kommunikációs rendszerek (WEB és mobil eszközökkel), - Kommunikációt segítő szolgáltatások szöveg feliratozás (írótolmácsolás), internetes jeltolmács szolgálat, C. Mozgási fogyaték pótlása - Gépi intelligenciával kiegészített közlekedést segítő eszközök (önegyensúlyozó, könnyen vezérelhető elektronikus kerekes-székek és járművek) - Személyes igényekhez alkalmazkodó ember-gép kapcsolati felületek (pl. fej- és szemegér, beszédvezérelt rendszerek). - Automatikus és táv vezérelhető életvitelt segítő rendszerek (háztartási gépek, robotok). - Végtagok pótlására szolgáló intelligens protézisek. eVITA-SMT-2011-v1-2d.doc

31/59



D. Az információ feldolgozási fogyaték pótlása (Alzheimer-, SM-, Autizmus betegek) - Kommunikációt segítő rendszerek. - Aktivitást nyomon követő rendszerek. - Téri tájékozódást segítő rendszerek. - A gyógyszerszedést és ellenőrzését segítő rendszerek. A felsorolt támogató technikák a rászorultak és környezetük számára nagyon fontos új lehetőségeket nyithatnak, ezért minden terület kutatása és fejlesztése fontos.

Projekttervek Ha sorrendet kell állítani a kiemelt kutatási területek között, akkor az egyik szervező elv az lehet, hogy mekkora társadalmi hatás várható a támogatott kutatási eredmények alapján, hány embert érint és hogyan járul hozzá a munkalehetőségek javításához. A fentieket szem előtt tartva kiemelt kutatási célok között a következő sorrend állítható fel: 1). Az infokommunikációs írástudás elősegítése (kapcsolódás a Digitális megújulás cselekvési tervhez) A fogyatékkal élők informatikai írástudásának fejlesztésére speciális tanfolyamokat célszerű tervezni. A Fogyatékos Személyek Közalapítványa által az elmúlt években, valamint az Óbudai Egyetemen több mint 10 év óta folyó ECDL bizonyítvánnyal is tanúsított készségfejlesztő képzéshez hasonló külön munkára felkészítő tanfolyamokat célszerű szervezni az érdekképviseleti szervezetek bevonásával. Mivel a fogyatékossági csoportok szükségletei és kommunikációs lehetőségei jelentősen eltérnek egymástól, külön képzést kell szervezni a látás-, a hallás- és mozgásfogyatékkal élőknek. A technológiai lehetőségek kihasználása mellett az is nagyon fontos, hogy úgy a potenciális munkavállalók, mint a lehetséges munkaadók körében általánosan ismertté váljon, hogy milyen fogyatékossággal milyen munkaköröket lehet ellátni, valamint milyen előnyök származhatnak mindkét oldalra nézve a fogyatékos emberek alkalmazásából. Ezen ismeretek legtöbbször egyik célcsoport számára sem kidolgozottak, és ha esetleg igen, akkor sem elérhetők. Ezért külön fogyatékossági csoportonként külön kutatásra és oktatásra van szükség. 2.) Internetes, videó alapú jeltolmács és írótolmács szolgáltatás siketek és nagyothallók számára A siket és többségi társadalom életében is óriási változást hozhat, ha kiépülnek a feltételei az jelnyelven történő internetes kommunikációnak. A 2009. évi CXXV. Jelnyelvi törvény hazánkban is biztosítja a siketek számára az „anyanyelvükön” a jelnyelven való kommunikálás jogát. A rászorultaknak tehát törvény által biztosított joga a közintézményekben a jelnyelvi tolmácsolás igénybevétele. Jelnyelvi tolmácsszolgálat, illetve az összes közintézményben a jelnyelvi tudással rendelkező munkatársak tetszőleges időpontban való igénybevétele gyakorlatilag nem megoldható. E probléma korszerű és hatékony megoldását szolgálhatja, a külföldön egyre terjedő Internetes jelnyelvi tolmács szolgálat hazai kifejlesztése és bevezetése.


32/59



Úgy a vezetékes, mint a rádiós kommunikációs csatornák sávszélessége lehetővé teszi a valós idejű video átvitelt is. A video-telefonálás megvalósításhoz eddig a legfejlettebb országokban (pl. az USA-ban és Svédországban) speciális célberendezésekre un. „TV setbox”-okra volt szükség. Ezek a berendezések egy videokamera jelét speciális tömörítő algoritmusokkal úgy alakították át, hogy a viszonylag kis sávszélességű kábel-tv hálózaton, vagy telefonhálózaton is szakadozás-mentes képátvitelt biztosítson. Kezdetben ezt (pl. Sorenson) célberendezésekkel valósították meg. Mára azonban széles körben hozzáférhetővé vált az Interneten keresztüli video telefonálás. A népszerű Skype és MS Messenger programok annak ellenére, hogy a kép-átvitelt is lehetővé teszik, szakadozott, és késleltetésekkel terhelt minőség miatt a siketek számára nem jól használhatóak. Az internetes video-telefonálásra speciális video tömörítő rendszereket kell alkalmazni, melyek viszonylag kis sávszélességű internet csatornán át is szakadozás és késleltetésmentes képet tudnak továbbítani. E megoldás előnye, hogy nem igényel speciális képtömörítő berendezést, csupán egy internethez kapcsolt PC-t, és a rá telepített szoftvert, továbbá egy –a telefonközpont szerepét játszó – kiszolgáló számítógépet. A mobil video-telefonálás lehetősége is már legtöbb helyen adott. A harmadik generációs mobiltelefon rendszerekben a sávszélesség elvben rendelkezésre áll. A gyakorlati rendszer kialakításához, hazai bevezetéséhez azonban jelentős K+F és szervező munkára van szükség. Az internetes jeltolmács szolgáltatás feladatai: 

A technológiai feltételek megteremtése

Az Internetes jeltolmács szolgálat bevezetéséhez szükséges technikai elemek a következők: a. megfelelő képfelbontású kamerával és gyors internet kapcsolattal rendelkező számítógép b. alkalmas video tömörítő program. Külföldön a legelterjedtebb Sorenson rendszer speciális hardver elemeket igényelt. A vezetékes videotelefon széleskörű elterjedéshez a teljesen szoftver megoldás (mint például a VIDICOM) az ígéretesebb, mivel a hagyományos, az Internethez kapcsolt számítógépen is alkalmazható. Széleskörű bevezetése esetén a közintézményekben elhelyezett Internetes video telefon, helyi jelnyelvi tolmács hiányában, a központban lévő un. Internetes jeltolmács segítségével is biztosíthatná a siketek akadálymentes ügyintézését. c. video szolgáltató rendszer. A valós idejű video szolgáltatáshoz egy erre a célra kiépített rendszer kell igénybe venni. Ilyen lehet a hazai NIIF video szolgáltatása, melynek használati rendszerét ki kell alakítani. 

Jeltolmács szolgálat (Relay létrehozása). E szolgálat Magyarországon még nem épült ki. Megvalósításához technikai oldalról nézve minden kommunikációs csatornán (beszédben, írásban, videón) át érkező telefonhívásokat kezelnie kell, és a fogadó fél igényei szerinti módon kell tudni tolmácsolni. Az Internetes tolmácsszolgálatokat a hét minden napján 24 órában működő szervezetként kellene üzemeltetni, (hasonlóan a telefon szolgáltatókhoz).

Mivel a szabad kommunikáció emberi alapszükséglet, és a halláskárosodás pont e szükséglet kielégítését akadályozza, ezért a kommunikációs akadálymentesítés érdekében az internetes video jeltolmács-szolgálat működtetésére mihamarabb meg kell találni a legelőnyösebb formát és szervezetet. Potenciális üzemeltetőként a következő szervezetek jönnek először számításba: a.) telefon-szolgáltatók, b.) a siketek és nagyothallók érdekképviselet szervei (például a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ), c.) a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány (FSzK jelnyelvi programirodája, vagy egy eVITA-SMT-2011-v1-2d.doc

33/59



d.) külön e célra létrehozott tolmács-szolgáltatás, amit például a siketek képviseletéért elkötelezett a Hallatlan Közhasznú Nonprofit Alapítvány biztosíthat. 

Támogatási rendszer, ami a jogosultság kellő ellenőrzésével a készülék-, a video telefonáló szoftver-, illetve a használati díjak terén is kedvezményes hozzáférést biztosít.

A külföldön megvalósított rendszerek úgy működnek, hogy például kórzási helyzetben a siket beteg ágyához tolnak egy vezeték-nélküli internet kapcsolattal rendelkező számítógépet, amin keresztül a tolmácsszolgálat elérhető. A számítógép kamerán keresztül a távoli tolmácsszolgálatnál dolgozó tolmács láthatja a beteg jelbeszédét, és a képernyőn, jelnyelven és beszélt nyelven is válaszol a kérdésekre, tehát tolmácsol a beteg és a kezelő személyzet a között. A szolgáltatás hasonlóan működhet minden más közintézményben és minden Internet hozzáféréssel rendelkező helyen Bár a jelnyelvi törvény szerint minden közintézményben igény szerint rendelkezésre kell bocsátani jelnyelvi tolmácsot, ez az esetek legnagyobb részében csak rendkívüli nehézségek árán biztosítható. Ha Magyarországon is megvalósulhatna az internetes jelnyelvi tolmácsszolgálat, akkor a közintézményeknek „csak” azt kellene biztosítani, hogy legyen egy kamerával és gyors Internet kapcsolattal rendelkező olyan számítógépe, melyen működhet a folyamatos videoösszekötetést biztosító rendszer. Segítségével akadálymentessé válhat a kommunikáció, és a kiszolgáló rendszer oldalán számos munkahelyet teremtene, a siket és nagyothallók oldalán pedig megkönnyítené a munkavállalást. E feltételrendszer elemzése, az internetes video tolmácsrendszerek bevezetése világviszonylatban is most van folyamatban. A vezető kórházak Angliában és az USA-ban is most jelentették be a siketeknek szóló új jeltolmács rendszereiket. Hazai megvalósítása ezért időszerű és reális. 3.) Szöveg-átirat, szöveg-felirat készítés Az utolsó (2001-es) népszámlálás adatai szerint a hazai ~ 60.000 fő hallássérült közül ~10 000 fő volt siket, a többség nagyothalló. Az életkor kitolódásával, többnyire fiziológiás állapotként is csökken a hallás képesség, ezért a nem regisztrált hallássérültek száma elérheti a több 100 000 főt. Számukra a hallásjavító technikai eszközök mellett kiemelkedő fontosságú segítség lehet, ha a beszédkommunikációban elhangzott információ átirat, vagy szövegfelirat formájában is hozzáférhető lenne. Például ha az iskolai előadásokból szöveges jegyzet készülne, a TV-k műsoraihoz (a filmek mellett miden műsorhoz) szövegfelirat készülne. A külföldön sok éve általánosan alkalmazott feliratozó rendszernek több ok miatt hazánkban is nagy jelentősége lenne. Segíthetné a szöveg megértést nemcsak a nagyothallók, hanem a jól hallók számára is. Ha az idegen nyelvű műsorok a szinkronizálás helyett (vagy inkább amellett) az eredeti nyelvű feliratok társulnának, nagyban hozzájárulnának a hazai nyelvtudási szint növeléséhez. (A Skandináv országokban pl. a lakosság kiváló angol nyelvtudása nagyrészt a szinkronizálás nélkül, szövegfelirattal sugárzott TV műsoroknak köszönhető) A hibátlan és jól használható automatikus szöveg-átirat készítése technikailag még nem megoldható ezért ezt speciálisan felkészített munkavállalók tudnál ellátni. Mivel a szöveg-átirat készítése nem igényel látást ( a gyors, professzionális gépírás a látó gépírók esetében is „vakon” készül) a szövegtáró munkára látássérült embereket is fel lehetne készíteni.


34/59



Célszerű lenne ezért egy olyan speciális képzési programot kidolgozni, ami felkészítené a potenciális (látássérült) munkavállalókat a leíró munkára. A program egyik tényezője lehet a külföldön alkalmazott gyors-gépírási technika (Stenotype írás) adaptálhatóságának vizsgálata. A képzés fontos része kell, hogy legyen a gyors gépírásra-, a szövegtömörítésre és kivonat készítésre való felkészítés, ami képessé tesz akár tárgyalások szövegének gyors leírására. A szöveg-leíró rendszer bevezetése több előnnyel is járhat. Nagyban segítheti a nagyothallók információhoz jutását. Külföldi szövegek esetén fejlesztheti a lakosság nyelvtudását, és különösen fontos tényezőként számos látássérült embernek értelmes munkalehetőséget biztosíthat. A javasolt projektek táblázatos összefoglalása:


35/59



Projekt Projekt neve Feladat rövid meg- Prio- Várható sorszám határozása ritás hatások

1.

IKT felzárkóz- A fogyatékkal élők tatás infokommunikációs jártasságának fejlesztése, munkaerőpiaci felkészítése

2.

Internetes jeltolmácsrendszer kiépítése

3.

Szöveg-átíró rendszer kidolgozása


eredmények, Időterv, Pénzügyi erő- Humán (& intézményi) Infrastrukturális ütemezés forrásigény. erőforrásigény erőforrásigény Finanszírozási struktúra (állami / pályázati / üzleti) Biztosított

1.

A rendkívül alacsony foglalkoztatási arány javulása. Az önálló életvitel elősegítése

3-5 év

Állami

A kommunikáció 2. terén leghátrányosabb helyzetű siketek információs akadálymentesítése

A siketek és a többségi társadalom könnyű kommunikációjának biztosítása

2-3 év

Állami, és részben vállalati szponzorálás

Az infrastruktúra és a tolmácsrendszer kiépítése szükséges

Részben megoldott, a központ kialakítása és az alkalmas videó rendszer beszerzése szükséges

Szöveges feliratok 3. készítése minden TV műsorhoz, és átiratok készítése hangzó anyagokhoz.

Kommunikációs akadálymentesítés hallássérülteknek,

3-5 év

Állami

Speciális felkészítő tanfolyam kidolgozása, valamit a technológiai feltételek megteremetése szükséges.

Részben megoldott, a gyors gépírás technikai feltételeinek kidolgozása szükséges.

A szövegértés, nyelvgyakorlás a többségi társadalomnak, állás lehetőség látássérülteknek.

36/59

A képzőközpontok rendelkezésre állnak. Speciális tematikák kidolgozása és támogatási rendszer biztosítása szükséges



Erőforrás igények 1) Becsült költség: 20 000 000 Ft. Finanszírozás: pályázat - 75% állami forrás / 25% szponzoráció. 2) Becsült költség: 25 000 000 Ft. Finanszírozás: pályázat - 75% állami forrás / 25% szponzoráció.

Ütemezés, időterv Rövid távon megvalósítandóak.

Várható hatások Az informatikai írástudást elősegítő, a fogyatékossági csoportok igényeihez igazodó speciális képzések és a potenciális munkavállalókat és munkaadókat felkészítő tanfolyamok hatásaként megváltozhat a rendkívül hátrányos foglalkoztatási helyzet. Ez nem csak a rászorultaknak jelenthet nagy segítséget, hanem társadalmi és gazdasági hatása is rendkívül nagy lehet. A hallássérült emberek számára megnyitott új, teljes internetes infokommunikációs csatorna reális alapot adhat a törvényben előírt akadálymentes kommunikáció eléréséhez. Nem csak a célcsoportnak, hanem a többségi társadalomnak is példás megoldásul szolgálhat. A fogyatékkal élő csoportok számára kifejlesztendő infokommunikációs rendszerek a célcsoportok számára gyakran felmérhetetlenül nagy változást hozhat. Kutatásukhoz pályázati célprogramokra van szükség.

3.4. Egészségmegőrzés és -fejlesztés Helyzetelemzés, célkitűzés A népegészségügyi programok vonatkozásában az infokommunikációs technológia (IKT) felhasználásnak gyakorlatáról és közel-jövőbeni lehetőségeiről eddig még nem készült tanulmány Magyarországon. Továbbá hiányzik egy olyan átfogó vizsgálat, lakossági véleménytérkép feltárása, mely középpontjában a lakosság attitűdjének vizsgálata áll: az infokommunikációs technológiai megoldásokhoz való lakossági viszonyulás, a széleskörű alkalmazással kapcsolatos fenntartások és elvárások feltérképezése. Napjainkban ugyanakkor alapvetően már nem a technikai, technológiai fejlesztéseken múlik az egészségmegőrzés támogatása IKT eszközökkel. A telemedicinához szükséges technológiai eszközök és szolgáltatások széles körben elérhetőek és folyamatosan fejlődnek. Ennek eredményeként jelenleg leginkább az egyének és csoportok saját egészségmenedzsmentre való igényén (motiváció) és tájékozottságán (informáltságán) múlik ezek alkalmazása. Az IKT által támogatott egészség-megőrzési és egészségfejlesztési tevékenység széleskörű elterjedésének egyik akadálya tehát az információk feldolgozásának hiánya majd terjesztése. Emellett nincs átfogó felmérés az egyes lakossági csoportok hozzáállásáról (attitűdjéről) az IKT alapú egészségfejlesztési és –megőrzési programokban való részvételről. Továbbá hiányzik a támogató szabályozási, finanszírozási és kommunikációs környezet is. eVITA-SMT-2011-v1-2d.doc

37/59



Átfogó célkitűzések a következőek. a) Az egészségmegőrzés, egészségfejlesztés általános támogatása, az életminőség javítása a fenntartható fejlődés testi, szellemi, környezeti szempontjainak figyelembevételével infokommunikációs eszközök és szolgáltatások alkalmazásával. b) Infokommunikációs eszközökkel támogatott egészség-megőrzési, egészségfejlesztési szolgáltatások, programok széles körben terjedjenek el a meghatározó színtereken: otthon, munkahely, közösség. Középtávú célokként az alábbiakat jelölhetjük ki. a) További technológiai kutatásokra, fejlesztésekre kerüljön sor a fogyasztóbarát eszközök és szolgáltatások kifejlesztése érdekében. b) Felmérésekkel, kutatásokkal váljon ismertté a hazai lakosság egyes csoportjainak hozzáállása, attitűdje az infokommunikációs technológia és eszközök alkalmazásáról. c) A már jól működő szolgáltatási modellek széles körben váljanak ismertté és terjedjenek el. d) Kerüljenek kidolgozásra az IKT alapú egészség-megőrzési szolgáltatások fenntartható üzleti modelljei. e) Információs és kommunikációs támogató rendszer kidolgozása és programok indítása a különböző célcsoportok minél szélesebb körű elérése érdekében. f) Sikerüljön kialakítani a szabályozási, finanszírozási támogató környezetet. g) Készüljenek el a következő módszertani fejlesztések: IKT alapú egészség-megőrzési programok terminológiájának egyértelművé tétele, életminőség- és hatékonyságmérés módszertani fejlesztése. Kiemelt népegészségügyi kockázatok, legtipikusabb megelőzendő betegség-csoportok, népegészségügyi megelőzési stratégiai irányok, IKT SK irányok:

Kiemelt népegészségügyi kockázatok

Legtipikusabb megelőzendő betegségcsoportok

Népegészségügyi megelőzési stratégiai irányok

ICT Stratégiai kutatási irányok

Dohányzás,

Szív- érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, szívelégtelenség, stroke Mentális betegségek

Dohányzás visszaszorítása, Alkohol- és drogprevenció, Aktív testmozgás elterjesztése,

Technológia kutatás + fejlesztés

Túlsúlyosság, kövérség

Pszichés zavarok, depresszió

Mozgásszegény életmód

Cukorbetegség

Egészséges táplálkozási szokások elterjesztése, élelmiszer-biztonság fejlesztése, Mozgásszervi betegségek és az abból eredő szövődmények csökkentését, Közegészségügyi és járványügyi biztonság fokozása,

Az egészségmegőrzés, fejlesztés támogatása képzéssel, tudatformálással, terápiás módszerekkel Az IKT egyéni, közösségi és ellátó rendszerekre vonatkozó hatásmechanizmusainak vizsgálata Üzleti modellek kidolgozása

Alkoholizmus, Drogfogyasztás

Daganatos betegségek Emlődaganat, méhnyakrák


Információs szolgáltatások és rendszerek fejlesztése

38/59


Kiemelt népegészségügyi kockázatok


Legtipikusabb megelőzendő betegségcsoportok

Népegészségügyi megelőzési stratégiai irányok

ICT Stratégiai kutatási irányok

Gerincbetegségek, gerincfájdalmak

Egészséges fizikai környezet kialakítása

Mozgásszervi betegségek, ízületi betegségek

Koszorúér- és agyérbetegségek okozta halálozások visszaszorítását, Daganatos halálozás növekedési trendjének megállítását, visszafordítását, Lelki egészségvédelem megerősítését,

Támogató szabályozási és intézményi környezet kialakítása Adat- és információs térképek készítése, hiányok felmérése

3.4.-1. táblázat

3.4.-1. ábra. SWOT analízis Feladatmeghatározás Az előzőekben megfogalmazott átfogó hosszú távú és középtávú célokhoz illeszkedve az alábbiakban ismertetjük részletesen a célok elérését szolgáló feladatokat, projekt javaslatokat, majd az ezek nyomán várható konkrét eredményeket és átfogó hatásokat. 1.) Technológia kutatás + fejlesztés A kutatási és fejlesztési terület célja olyan további eszközök kifejlesztése, melyek használata a korábbiaknál egyszerűbb, kényelmesebb és megbízhatóbb. További szempont az eszközökbe


39/59



épített intelligencia szintjének növelése, és a széles körű visszacsatolások és elemezhetőség biztosítása. A jelenlegi alkalmazások fejlesztése és a jövő technológiai innovációi nyomán készülő eszközöknél fontos figyelembe venni az IKT eszközök potenciális használatának kibővülő színtereit: a személyes tér, az otthon után a közösségi tereket is, mint a munkahely, iskola. Szükséges új innovációk kutatása (pl.: intelligens tányér, amely érzékeli a róla elfogyasztott étel mennyiségét, kalóriaértékét, naplót vezet az elfogyasztott tápanyagokról és az étkezést követően tanácsol testmozgást, vagy több folyadékbevitelt, esetleg a következő fogás kihagyását), meglévők további fejlesztése (testsúlymérő és faeces analizáló toilet) a felhasználók számára, valamint az egyre kisebb méretű, észrevehetetlenebb, tehát kényelmesebb és pontosabb szenzorok fejlesztése. A közösségi terekbe (pl.: munkahely, oktatási intézmény, edzőterem) helyezett eszközök használata személyes kulcshoz (mágneskártya, kód, ujjlenyomat stb.) kötötten történhet és a napi, heti rendszerességgel mérés eredményei egy személyes egészségmenedzsmentet szolgáló rendszeren keresztül teszi lehetővé a jogosultak (pl.: felhasználó, háziorvos) számára az eredmények nyomon követését. 2.) Információs szolgáltatások és rendszerek fejlesztése Az egészségmegőrzést, -fejlesztést támogató felületek, diszpécserszolgálatok, közösségi szolgáltatások, műszaki, technológiai K+F eredményekre épülő komplex információs szolgáltatások kialakítása, fejlesztése melyek állapotfelmérést, monitorozást (pulzus, vérnyomás, testsúly, napi testmozgás, aktivitás, elfogyasztott kalória stb.), tanácsadást és rizikóbecslést mozdítják elő. Az eszközökhöz felhasználóbarát, egymással és a különböző alkalmazásokkal kompatibilis szolgáltatásokat kell fejleszteni. 3.) Az egészségmegőrzés, -fejlesztés támogatása képzéssel, tudatformálással, terápiás módszerekkel Az életmódváltás bekövetkezésének az érdekében a prevenciós szemlélet erősítésének jegyében kiemelt feladat az egészséges táplálkozás, mozgásban gazdag életmód hirdetése, a stressz oldása, a káros szenvedélyek és az egyéni izoláció csökkentése közösségbe vonással, így a megelőzés ismeretterjesztéssel és mozgósítással. Fontos az ezt szolgáló kommunikációs üzenetek és csatornák hatékonyságának mérése. Kommunikációs terv és stratégia kialakítása, melyek egészen fiatal kortól formálják a gyermekek tudatát az egészség megőrzésének és az egyén felelősségének fontosságára. Ezeknek megfelelő platformokat kell fejleszteni, információs hálózatot, elektronikus tanácsadó felületeket. A tudatos egészségmegőrzés-kommunikáció nem csupán reklám és szlogenek szintű, hanem tantervi, oktatásban való megjelenése a cél, melyekhez minőségi, az adott korosztály számára megfelelő oktatási anyagok fejlesztendők. 4.) Az IKT egyéni, közösségi és ellátó rendszerekre vonatkozó hatásmechanizmusainak vizsgálata, keresletelemzés, attitűdök vizsgálata Költséghatékonyság, az IKT hatása az életminőségre (Quality of Life), a közösségi kapcsolatokra, az egyéni pszichére, az infokommunikáció hatása az egyénre és az emberi kapcsolatokra vonatkozva. Helyzetkép alkotás a társadalom hozzáállásáról, a személy és az IKT kapcsolatáról, az infokommunikációs eszközök személyes és közösségi térbe való bevonásáról. Ezen objektív kép tükrében a kommunikáció eredményesebb megvalósítása, a kereslet feltárása és az IKT egészségmegőrzésre, -fejlesztésre való használata és az egyének közelebb hozása a cél. 5.) Üzleti modellek kidolgozása E stratégiai fejlesztési irány keretében sor kerül a forrásteremtés, a finanszírozás lehetséges megoldásainak kutatására, a megfelelő információrendszer fejlesztésével párhuzamban. ModellalkoeVITA-SMT-2011-v1-2d.doc

40/59



tás a lehetséges finanszírozási technikákra. A fizetőképes kereslet felmérése és változása az IKTtámogatású szolgáltatások függvényében. Forrástérképek, a lehetséges finanszírozók körének és érdekeinek feltérképezése, önfenntartó programok kialakítása az egyes szolgáltatástípusokhoz. Társadalmi, és egyéni szerződések feltételeinek kialakítása a biztosítóval. Érdekeltségi rendszerek kutatása az egyén, a munkahely, az önkormányzat, az OEP, az egészségpénztárak vonatkozásában. 6.) Támogató szabályozási és intézményi környezet kialakítása Széleskörű és ésszerű szabályozás kialakítása a felhasználhatóság és a kompatibilitás jegyében. A szabályozás egyaránt adatvédelem, felelősség, jogi, jogosultsági, hozzáférési, finanszírozási, üzleti, etikai és bizonyos szinten technológiai téren is történjen meg. Fontos a technológiai standardok kialakítása, a nyilvántartási rendszerek elméleti és fizikai kidolgozása is. Javasolt ágazati informatika kialakításában gondolkozni a megfelelő adatbázisok kialakításával. Az adatvédelmi szabályok és gyakorlat átalakítása az infokommunikációs, telemedicinális szolgáltatások széleskörű elterjedése érdekében. E feladatkör megvalósítása az eVITA program keretében egységesen javasolt. 7.) Adat- és információs térképek készítése, hiányok felmérése Az egészségfejlesztés és egészségmegőrzés még egy országon belül is nagyon sok féle programot és szervezetet foglal magában. Az IKT támogatású programok elterjedésének elősegítése érdekében elengedhetetlen, hogy széleskörű információ álljon rendelkezésre a futó és a már megvalósult programokkal kapcsolatban az eVITA platform tagszervezetei és más érdeklődő szervezetek, szakemberek, cégek, szolgáltatók és a végfelhasználók rendelkezésére.

Várható eredmények Az IKT eszközökkel támogatott egészségfejlesztés és –megőrzés térhódításának egyik sikertényezője az átfogó, konzekvens, hosszú távra meghirdetett népegészségügyi program, amely hívószavaival, programjaival, mozgósító erejével általában képes előmozdítani a társadalom széles rétegeinek nyitottságát az egészséges életmód iránt. A eVITA program keretében tervezett konkrét feladatok, akciók megvalósításától az alábbi eredményeket várjuk: 

Kifejlesztésre kerülnek a felhasználóbarát, komplex eszközök, kompatibilis rendszerek és ráépülő szolgáltatások.



Kidolgozásra kerülnek azok az üzleti modellek, amelyek mind a szolgáltatás-vásárlóknak, mind a szolgáltatóknak megfelelő környezetet biztosítanak az IKT alapú egészségfejlesztés és –megőrzés szolgálatában.



Létrejönnek a személyre szabott, biztonságos, szabályozott és felhasználó központú infokommunikációs technológián alapuló egészségmenedzsmentet támogató felületek, rendszerek és ezek anonimizált adataiból köz- és népegészségügyi nyilvántartások, statisztikák.



A programidőszak végére az országban működő egészségfejlesztéssel és -megőrzéssel foglalkozó szakemberek és szervezetek és a programokban részvevők számára széles körű benchmark adat- és információs bázis alakul ki.



Széles körben elterjednek az IKT, az egészségügy és az egyén közötti kapcsolatok ismerete és ezen ismeretek alkalmazása a kommunikációban, a jövőbeni kutatásokban és fejlesztésekben.


41/59





Megvalósul az egészségfejlesztési és -megőrzési projektek és programok nyomon követése, mely támogatja a népegészségügyi programok tervezését, monitorozását és kiértékelését.



Az infokommunikációs szolgáltatások és technikai megoldások kiemelten lesznek képesek támogatni a munkahelyi egészség-megőrzési és egészség-fejlesztési programokat, ahol az internet penetráció jóval magasabb szinten áll, mint az otthonokban. A munkahelyek mellett további lehetőség az önkormányzatok és önkormányzati kulturális és szociális és egészségügyi intézményeken keresztül történő program-támogatás, mely szintén szolgálja a helyi közösségek számára az infokommunikációs eszközök hozzáférését.

3.4.-2. ábra.

Projekttervek 1.) Technológiai kutatások, termékek fejlesztése az életviteli paraméterek mérése érdekében A meglévő piacon vagy pilot projektek keretében elérhető technológiák mellett további technológiai kutatások szükségesek egyrészt a személyre szabott érzékelők fejlesztése, másrészt a csoportos egészség-megőrzési, egészségfejlesztési tevékenységek támogatására. 2.) Piacelemzés készítése, vásárlói igények, attitűdök és kereslet felmérése Ennek a feladatnak a keretében részletes piacelemzésre kerül sor a potenciális célcsoportok körében széles körű kérdőíves felméréssel, több fókuszcsoportos megbeszéléssel, az egészségfejlesztés kulcsszereplőivel, szakembereivel végzendő mélyinterjúkkal. Az empirikus adatfelvételek, felmérések célja, hogy feltárják az egészségfejlesztési programok iránti fogyasztói igényeket, elvárásokat, az infokommunikációs eszközök által támogatott projektekhez való viszonyulást, attitűdöket. A kvalitatív elemzések további célja, hogy ötleteket és javaslatokat gyűjtsön be és rendszerezzen az IKT támogatású egészségfejlesztési programok továbbfejlesztése érdekében. 3.) Információs szolgáltatások és rendszerek fejlesztése Innovációs projektek keretében kifejlesztendő egy személyes egészségmenedzsment felület, amelyen akár egy kórházi kartonban, a beteg kórtörténete, vagy annak részletei, általános fizikai állapota (naplózott általános eredményei, aktivitása stb.) koncentrálódnak és a megfelelő jogosultságokkal megtekinthetők. Ennek keretében ki kell alakítani a különböző eszközökből érkező eVITA-SMT-2011-v1-2d.doc

42/59



adatok összegyűjtésének, és egy megjelenítő felület megalkotásának és a rendszer szabályozásának módját. Ezen rendszeren keresztül anonimizált adatokból készült statisztikák és felmérések segítségével a népesség egészségi adatairól is több információ szolgálná a köz- és népegészségügyet. 4.) Az egészségmegőrzés, -fejlesztés támogatása képzéssel, tudatformálással, terápiás módszerekkel pályázati programok lebonyolítása Ebben a projektcsoportban az alábbi tevékenységek támogatásának megvalósítását javasoljuk: a.) Platformok, információs hálózatok, kommunikációs és elektronikus tanácsadó felületek kialakítása. b.) Kampány indítása az egészségtudatos életvitel népszerűsítése és támogatása érdekében. c.) Minőségi és a korosztályi célcsoportokhoz illeszkedő oktatási anyagok fejlesztése. Kiegészítésként: d.) Módszertani fejlesztések: életminőség változását mérő kérdőívek adaptálása, validálása az infokommunikációs szolgáltatások igénybevételére, költséghatékonysági vizsgálatok végzése. Fontos a pozitív hangvétel és az ismeretterjesztés, az egészség, mint érték megismertetése és megbecsülésének megtanítása, mintsem az elrettentő veszélyek felsorakoztatása. Kiemelt a fiatal korban történő egészségnevelés és példakép állítás, de a siker az egész életet átívelő tanulási folyamattól (lifelong learning) várható, ezért minden korosztályt meg kell célozni az egészségtudatos életvitel fejlesztésének kampányával. 5.) Alternatív üzleti modellek kidolgozása közösségi egészségfejlesztési programokhoz A kidolgozott modellek készítésének keretében forrástérkép készítése, a lehetséges finanszírozók körének és érdekeinek feltérképezése (szponzorálások, pályázatok, igénybevevői díjtételek, támogatások lehetőségei). Az üzleti modellek tartalmazzák az egészségfejlesztési programok potenciális bevételeit (forrástérképet), valamint – a bevont személyek, tagok számától és a programok jellegétől és intenzitásától függően – a programok kiadásának szerkezetét, arányait. A tervezett modellek paraméterezhetők a tevékenységek jellege, a bevételek és kiadások tételei és összegei szerint. 6.) Biztosítási konstrukciók feltárása az egészségfejlesztési, -megőrzési programok finanszírozásába Egyeztetések, tárgyalások folytatása az egészségmegőrzésben érdekelt biztosítókkal, partnerek közvetítése. Opcionálisan: biztosítási termékek kidolgozása, vagy együttműködés a kidolgozásukban. A javasolt projektek táblázatos összefoglalása:


43/59


Projekt sorszám

1.

2.

Projekt neve


Technológiai kutatások, termékek fejlesztése az életviteli paraméterek mérése érdekében

A meglévő technológiák mellett további technológiai kutatások a személyre szabott érzékelők fejlesztésére és a csoportos egészség-megőrzési, egészségfejlesztési tevékenységek támogatására.

Piacelemzés készítése, vásárlói igények, attitűdök és kereslet felmérése

Az egészségfejlesztési programok iránti fogyasztói igények, elvárások az IKT eszközök által támogatott projektekhez való viszonyulás, attitűdök feltárása. Információ szerzés az IKT támogatású egészségfejlesztési programok továbbfejlesztése érdekében.



Priori- Várható eredmények, hatátás sok

1

1

Időterv, ütemezés

Kifejlesztésre kerülnek a fel6-12 hónap használóbarát, komplex eszközök, kompatibilis rendszerek és ráépülő szolgáltatások.

A programidőszak végére az 6-8 hónap országban működő egészségfejlesztéssel és -megőrzéssel foglalkozó szakemberek és szervezetek és a programokban részvevők számára széles körű benchmark adat- és információs bázis alakul ki.

44/59

Pénzügyi erőforrásigény. Finanszírozási struktúra (állami / pályázati / üzleti)

Humán (& intéz- Infrastrukturális ményi) erőforrás- erőforrásigény igény

A meglévő kutatóműhelyek meg10 - 500 millió Ft felelően tudják projektenként, profiljukat illeszteállami és magán ni ehhez a pályázati célrendszerhez. A pályázat keretében új személyek, szakemberek tudnak bekapcsolódni az IKT programokba.

Új infrastrukturális hátteret nem igényel. A meglévő laborok, kutatóhelyek, és szolgáltató helyek alkalmasak ilyen jellegű fejlesztésekhez is.

Új humánerőfor- Nem igényel infrást nem igényel. rastrukturális fejállami és magán A meglévő piacku- lesztést. tató és tanácsadó cégek el tudják végezni ezt a feladatot. 8-10 millió Ft,


3.


Az egészségmegőrzés, -fejlesztés támogatása képzéssel, tudatformálással, terápiás módszerekkel pályázati programok lebonyolítása

Platformok, információs 1 hálózatok, kommunikációs és tanácsadó felületek kialakítása. Kampányok. Minőségi és a korosztályi célcsoportokhoz illeszkedő oktatási anyagok fejlesztése. Módszertani fejlesztések: életminőség változását mérő kérdőívek adaptálása, validálása az infokommunikációs szolgáltatások igénybevételére, költséghatékonysági vizsgálatok végzése.

Információs szolgáltatások és rendszerek fejlesztése

Személyes egészségmenedzsment felület kifejlesztése, mely a különböző egészségügyi információs rendszerekkel kompatibilis így a beteg-orvos kapcsolat, beteg életút követés segítése. Anonimizált adatokként a népegészségügyi politika alakításának közvetlen inputja.

4.

2


Széles körben elterjednek az IKT, az egészségügy és az egyén közötti kapcsolatok ismerete és ezen ismeretek alkalmazása a kommunikációban, a jövőbeni kutatásokban és fejlesztésekben. A támogató információs- és kommunikációs rendszer eredményeként jelentős mértékben javul a programokba újonnan bekapcsolódó személyek, szervezetek, közösségek (civil szerveződések) informáltsága, programjuk megalapozott tervezése és sikeres elindítása.

8-12 hónap

Létrejönnek a személyre sza- 8-12 hónap bott, biztonságos, szabályozott és felhasználó központú infokommunikációs technológián alapuló egészségmenedzsmentet támogató felületek, rendszerek és ezek anonimizált adataiból köz- és népegészségügyi nyilvántartások, statisztikák. Megvalósul az egészségfejlesztési és -megőrzési projektek és programok nyomon követése, mely támogatja a népegészségügyi programok tervezését, monitorozását és kiértékelését, így sikerességük mérhetővé válását.

45/59

A program keretében szükséges állami és magán munkacsoportok kialakítása, akik az egészségmegőrzéssel kapcsolatos képzéseket,népszerűsítő programokat szervezik. 12-15 MFt,

3-5 MFt, állami és magán

Új infrastrukturális hátteret nem igényel. Meglévő klubok , civil szervezetek irodái, oktatási intézmények megfelelő épületinfrastrukturális hátteret jelentenek. Kommunikációs és informatikai eszközök beszerzése javasolt.


5.

Alternatív üzleti modellek kidolgozása közösségi egészségfejlesztési programokhoz

Forrástérkép készítése, a lehetséges finanszírozók körének és érdekeinek feltérképezése (szponzorálások, pályázatok, igénybevevői díjtételek, támogatások lehetőségei).

6.


2

Kidolgozásra kerülnek azok 4-6 hónap az üzleti modellek, amelyek mind a szolgáltatásvásárlóknak, mind a szolgáltatóknak megfelelő környezetet biztosítanak az IKT alapú egészségfejlesztés és – megőrzés szolgálatában.


Egyeztetések, tárgyalások folytatása az egészségmegőrzésben érdekelt biztosítókkal, partnerek közvetítése. Biztosítási termékek kidolgozása, vagy együttműködés a kidolgozásukban.

állami és magán

2-3 MFt,

2 Biztosítási konstrukciók feltárása az egészségfejlesztési, -megőrzési programok finanszírozásába

modellenként 4-5 MFt,

Az IKT szolgáltatások és 4-6 hónap technikai megoldások kiemelten lesznek képesek támogatni a munkahelyi egészségmegőrzési és egészségfejlesztési programokat az önkormányzatok és önkormányzati kulturális és szociális és egészségügyi intézményeken keresztül. A programokban aktívan résztvevők csoportos illetve egyéni szerződést köthetnek a biztosítóval, egészségpénztárakkal, mely valamiféle bónusz rendszerrel jutalmazhatja az egészséges életmódot követőket.

46/59

állami és magán



Kapcsolódó projektek: 

“TÁVEDZŐ: Integrált teljesítmény-diagnosztikai, terhelés-élettani, és terhelés-vezetési telemetriás szakértői rendszer“ (Baross Gábor Program). A projekt célja: ”Élsportolóknak szánt telemetriás termékcsalád kifejlesztése, amelynek segítségével elkerülhető a túlterhelés és csökkenthető a hirtelen szívhalál kockázata. A mért adatok sportolás közben real-time továbbításra kerülnek a kispadon ülő személyi edző laptopjára, vagy mobileszközére (pl.: PDA), amelyen egy szoftver minősíti a sportoló élettani állapotot, kondícióját, edzettségét.”



“E-betegnapló“ (MMKlaszter tagok összefogásában). A projekt célja: ”Egy olyan webes környezet biztosítása a felhasználók számára, amelyen keresztül egyszerűen és gyorsan képesek egyénileg feltölteni, kórházi informatikai rendszerből átkérni, strukturálni és vizualizálni egészségadataikat és kórtörténeteiket.”



“Viselhető szenzorokon alapuló, egészséges életvitelt támogató multimédiás és mobilkommunikációs termék, illetve szolgáltatáscsalád kifejlesztése és piacra vitele” (ALL-FITT). A projekt célja: ”A projekt során olyan differenciált felhasználói csoportokat megcélzó egészségségi állapotot monitorozó, elemző, megosztó és közösségi alapon szerveződő életviteli tanácsadó termék- és szolgáltatáscsalád kifejlesztését és piacra vitelét célozzuk meg, amely lehetővé teszi az egészségtudatos életmód kialakítását hordható, divatos és ergonomikus mérőeszközök segítségével.”



TÁMOP 6.1.2/A-09/1-KMR Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok “A pályázat célja az egészséget szolgáló egyéni magatartásminták és közösségi értékek elterjedésének ösztönzése, az egészségfejlesztés színterein megvalósuló közösségi programok elterjesztése, az életminőség javítása.” (példák:)



o

GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság Egészségtudatosság a GE Hungary Kft-nél;

o

Egészségért Nordic Walking Egyesület Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok az Egészségért Nordic Walking Egyesületnél;

o

Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma Egészségre nevelő programok megvalósítása hátrányos helyzetű gyermekek számára.

AAL JP: a nemzetközi programok között kiemelten fontosnak tartjuk az Európai Bizottság által kezdeményezett Ambient Assisted Living Joint Programot. A 2008-ban indult program reflektál a modern társadalmakat jellemző idősödés, ún. ageing tendenciájára. Ennek megfelelően fő fejlesztési területe az idősellátás támogatása a mesterséges intelligenciát alkalmazó infokommunikációs eszközökkel. A programban jelenleg 23 ország vesz részt (21 EU-s és két társult ország), amelyek éves szinten 35,6 millió euró támogatási vállalást tettek a program indulásakor. Eddig két pályázati kiírás került lebonyolításra 2008-2010-ben több mint száz jóváhagyott projekt támogatásával, és jelenleg zajlik a harmadik pályázati kör.

A projektek erőforrás szükséglete, ütemezése, időigénye A projektek megvalósításának alapvetően két műfaját javasoljuk: egyrészt pályázatok kiírását és lebonyolítását, másrészt támogató háttér szakértői és kutató munkák elvégzését. a) Pályázati kiírások: 1. technológiai fejlesztések, szenzorok, érzékelők, IKT platformok fejlesztése az egészségfejlesztési és –megőrzési tevékenységek szolgálatában (8-10 projekt 2500-3000 MFt); 2. IKT eszközeivel támogatott közösségi és munkahelyi egészségfejlesztési programok támogatása (20-30 program, 1200-1500 MFt); 3. platformok, információs hálózatok, kommunikációs és elektronikus tanácsadó felületek kialakítása (5-7 program, 250-300 MFt); 4. képzési programok támogatása, oktatási anyagok fejlesztése IKT alapú közösségi egészségfejlesztési programok fejlesztése érdekében (10-12 projekt, 400-600 MFt). A pályázatokat 2-3 évente javasolt kiírni, hogy a korábbi pályázatok tapasztalatai alapján a programot tovább lehessen fejleszteni. eVITA-SMT-2011-v1-2d.doc

47/59



Az Infokommunikációs technológiák által támogatott egészség-megőrzési és egészségfejlesztési programok pályázati rendszerét javasolt a Nemzeti fejlesztési tervek (NFT-k) operatív és pályázati program struktúrájába illeszteni. Megvizsgálandó, hogy a pályázati programok mennyiben támogathatók az ÚMFT TÁMOP és TIOP kereteiből. Az NFT szervezetrendszere képes lebonyolítani ezeket a pályázati programokat. A hosszú távú fenntarthatóság és program országos kibővítése érdekében 2012-től javasolt előkészíteni a III. NFT keretében a program meghosszabbítását. A pályázati kiírások célja, hogy támogassa az infokommunikációs technológia által támogatott munkahelyi és közösségi egészségfejlesztési és -megőrzési programokat. A pályázati kiírások definiálják, hogy mit jelent az IKT alap, és specifikálják a támogatható tevékenységek és elszámolható költségek körét. A nyertes pályázók részt vesznek a pályázati kiírást és lebonyolítást végző szervezet által szervezendő közös konferenciákon, programokon, melyek célja, hogy a legjobb gyakorlatok (best practice-ek), követhető megoldások minél előbb elterjedjenek az országban. b) Támogató szakértői és kutatói munkák: 1. Piacelemzés 6-8 hónap (mely 2-3 évente megismétlendő), a felmérések tervezett költsége: 8-10 millió Ft, pályázat útján kiválasztandó közvélemény-kutató céggel; 2. 3-4 féle üzleti modell fejlesztése 4-6 hónap, modellenként 4-5 millió Ft, pályázat útján kiválasztandó szakértői cégekkel; 3. életminőség-mérés fejlesztése, kérdőívek validálása, egészség-gazdaságtani módszertani fejlesztések, elemzések készítése (8-12 hónap, 12-15 MFt); 4. Biztosítási finanszírozási lehetőségek feltárása, tárgyalások, egyeztetések szervezése (4-6 hónap, feladat elvégzésének várható költsége 2-3 MFt). Opcionálisan részvétel biztosítási termékek kidolgozásában üzleti alapon, külön programfinanszírozás nélkül.

Várható hatások Összességében a fentiekben javasolt konkrét projektek megvalósítása elősegítik az IKT alapú egészségfejlesztési és -megőrzési programok elterjedését, újabb célcsoportok bevonását, és a működő programok fenntarthatóságát. A hatásszámítások, a fenntartható üzleti modellek kidolgozása segíti a programok tervezőit, hogy sikeresen pályázzanak hazai és külföldi forrásokra, és képesek legyenek fenntartható programokat működtetni. 

Az infokommunikációs technológiák (IKT) által támogatott egészség-megőrzési és egészségfejlesztési programok fejlődése és elterjedése a magyar lakosság körében javítja az egészségi állapotot és a várható életmódot. Össztársadalmi szinten hozzájárul az egészségtudatos magatartás elterjedéséhez és az egészségre káros életvitel megváltozásához.



Az IKT alapú egészségfejlesztési és -megőrzési programok elemeinek átfogó támogatása és széles körű megvalósítása lehetővé teszi ezek beillesztését a hazai népegészségügyi jelentőségű programok közé.



A támogató IKT környezet hozzájárul ahhoz, hogy az egészséges életmódot gyakorlók száma és aránya növekedjen. A digitális esélyegyenlőség jegyében az egészségfejlesztés és – megőrzés területén az IKT alapú eszközök és szolgáltatások széles körű elterjedése és használata elősegíti a társadalmi egyenlőség és hozzáférés javulását. Lehetővé válik új lakossági csoportok, személyek elérése. A IKT eszközökkel támogatott egészségfejlesztés és –


48/59



megőrzés jelentős mértékben képes újabb embereket bevonni az aktív testmozgásba, helyes táplálkozási szokások elterjedésébe. 

A támogató információs- és kommunikációs rendszer eredményeként jelentős mértékben javul a programokba újonnan bekapcsolódó személyek, szervezetek, közösségek (civil szerveződések) informáltsága, programjuk megalapozott tervezése és sikeres elindítása.



A személyes egészségmenedzsment támogatása lehetővé teszi a prevenciós (népegészségügyi) programokban való részvétel ellenőrzését és a programok sikerességének mérhetőségét.



Az IKT alapú egészség-megőrzési programok, felületek széles körű elterjedése a hétköznapi gyakorlatban jelentősen támogatja a hazai lakosság körében a személyes egészségmenedzsment elterjedését.



A programokban aktívan résztvevők csoportos illetve egyéni szerződést köthetnek a biztosítóval, egészségpénztárakkal, mely valamiféle bónusz rendszerrel jutalmazhatja az egészséges életmódot követőket.


49/59



4. Új technológiák bevezetési és oktatási módszertana

4.1. Bevezetés, „bevezethetőség” a finanszírozhatóság figyelembevételével A 28/2010. (V. 12.) EüM rendelet a gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásához kapcsolódó eljárás során alkalmazandó szakmai szempontrendszerről és szakmapolitikai prioritásokról, valamint a befogadásához kapcsolódó egyes eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról világosan tartalmazza a telemedicina eljárások befogadhatóságát. A befogadási eljárás szempontrendszer alapján mérlegeli az eljárások fontosságát. A szempontrendszer: A 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

B

I. Egészségügyi prioritások 20 pont I.1. Népegészségügyi programok 6 pont I.2. Szakmapolitikai prioritások 1 7 pont I.3. Aggregát egészségnyereség 7 pont II. A kórkép súlyossága 15 pont II.1. Életet veszélyeztető akut kórkép 13‐15 pont II.2. Életet veszélyeztető krónikus kórkép 10‐12 pont II.3. Életet nem veszélyeztető akut kórkép 8‐9 pont II.4. Életet nem veszélyeztető krónikus kórkép 6‐7 pont 15 pont III. Esélyegyenlőség III.1. Érintett betegpopuláció nagysága 8 pont III.2. Elérhetőség, hozzáférhetőség 7 pont IV. Költséghatékonyság, életminőség 30 pont IV.1. ICER értéke 15 pont IV.2. Egy betegre jutó egészségnyereség 15 pont V. Aggregát költségvetési hatás 10 pont 10 pont VI. Hazai és nemzetközi szakmai megítélés VI.1. A szakmai kollégium véleménye 3 pont VI.2. A nemzetközi alkalmazás 3 pont VI.3. Az eljáráshoz kapcsolódó evidenciák besorolása 4 pont Összesen 100 pont

4.1.-1. táblázat. Az egészségügyi prioritásokon belül az aggregát egészségnyereség 2 fontos. Emellett a kórkép súlyossága, az esélyegyenlőség az eljárás által érintett szakterület és az elterjeszthetőség hozhat komoly pontokat. Látszik, hogy a költséghatékonyság a legfontosabb tényező. Itt az ICER (inkrementális költséghatékonysági ráta) értéket kell tudni kiszámítani. Ez a költségek és a hatások arányának összehasonlítását jelenti az adott eljárás és a „do nothing” között. Az egy betegre számított értéknél a magas QALY és alacsony DALY eredményez magas pontszámot. A költségvetési hatás pontszámaiban az alacsony Egészségbiztosítási Alap kiáramlás és magas megta-

1

I.2.3. telemedicina: olyan egészségügyi szolgáltatás, amely során az ellátásban részesülő és az ellátó személy közvetlenül nem találkozik, a kapcsolat valamilyen távoli adatátviteli rendszeren keresztül jön létre; 2 QALY= életév nyereség, DALY=egészségkárosodással korrigált életév eVITA-SMT-2011-v1-2d.doc

50/59



karítás jelent magas pontszámot. A szakmai megítélés a szakmai kollégiumok és a Minisztérium által történt besorolás alapján alakul. Néhány gondolat a tematikus fejezetek alapján: Otthoni és lakáson kívüli felügyelet bevezethetősége -

Az egészségügyi célú megoldások bevezethetősége technológiai oldalról nem kérdéses. Rendelkezünk mindazon infokommunikációs technológiával, amely lehetővé teszi a felügyeleti rendszerek megvalósítását. A bevezethetőségnek két, gyakorlatilag adminisztratív akadálya van: (1) az egészségügyi ellátások modellje az epizód-alapú megközelítést valósítja meg (történelmi okokból), amíg az emberi élettérbe való ellátás-exportálás inkább a folyamat-orientált modellt kívánja meg. Egyszerű belátni azt, hogy egy elhúzódó – általában krónikus betegség – ellátása kívánja meg a felügyeleti rendszerek alkalmazását. Ebben az esetben lehetségesen hosszú idő telik el a végleges megoldásig (ha van ilyen), és az ellátás keveredik a hagyományos típusú ellátási formák és a rehabilitációs ellátási formákkal. Nehéz ilyen módon összehasonlítani a két ellátási rendszer hatékonyságát, ami a bevezethetőség egyik mozgatója lehet; (2) ugyanilyen megfontolások alapján nehéz a két ellátási rendszer finanszírozási alapú összehasonlítása is. Mégis megállapítható, hogy a fenti elméleti paradigmaváltás a közeljövőben elkerülhetetlen!

-

A szociális célú alkalmazások bevezethetősége hasonló kérdéseket vet fel, mint az egészségügyi célú alkalmazásoknál. Itt inkább a szociális ellátás költségkerete a lényegesebb szempont, mint az elérhető egészségnyereség (sajnos), amivel inkább ellenérdekelt a rendszer. A bevezethetőség pozitív indoka lehet a munkaerő hatékonyabb kihasználása, valamint a kínált szolgáltatás (biztonság, gondoskodás) magasabb színvonala.

-

A családi gondoskodás/öngondoskodás bevezethetőségére mutatkoznak a legelső példák, hiszen a fizetőképes, ámde a fizikai gondoskodás szempontjából elfoglalt hozzátartozó (gyermek) szívesen áldoz egy felügyeleti rendszerre. Itt a bevezethetőség csakis a szolgáltatás ár-érték arányától függ: „milyen színvonalú szolgáltatást kapok a pénzemért?”

Terápiakövetés és –támogatás -

A beteg köré épített, az egészségügyi szolgáltatók interoperabilitását lehetővé tevő, folyamat-orientált betegellátási rendszert támogató betegadat életút archívum bevezethetősége az alkalmazott alapjogok (személyiséghez kötődő jogok: adatvédelmi jog vs. egészséghez fűződő jog) közötti hangsúlyeltolódás következménye. Amennyiben a magyar joggyakorlat az egészséghez fűződő jogokat helyezi „picit” előtérbe, a beteg életútarchívuma védetten és megbízható hozzáférési környezettel megvalósítható.

-

A telemedicina alkalmazásokkal megvalósuló validált adatgyűjtés az alkalmazott eszköz approbációján és a telemedicina rendszer megbízhatóságán múlik. Amíg az első probléma részben megoldott, mert a forgalomban lévő és telekommunikációra képes fiziológiás jellemzőt mérő eszközök bevizsgálása megtörténik, megtörténhet, addig a telemedicina rendszer minősége csak mintaprojektek során bizonyítható. Ez szükségessé teszi, hogy kormányzati prioritásként kezeljék a telemedicina alkalmazásokat.

Fogyatékok pótlása -

A fogyatékossággal élők hozzáférését a számukra kifejlesztett új technológiai megoldásokhoz koncentráltabban, a szakmai civil szervezetek véleményformálása mellett kell szélesíteni. Az új megoldás bevezethetősége a biztosított életminőség javuláson, az egészséges társadalomba való integrálódási lehetőség (önálló életvitel, jövedelemszerzési


51/59



képesség) növekedésén múlik. A hozzáférés központi (társadalombiztosítási) támogatása ezek adott mértékű növekedésének lehet a függvénye, amelyet a szakmai civilek tudnak kidolgozni. -

Az elszigetelt „egyedi” megoldások mellett hangsúlyosan fejleszteni kell a tömeges igényt kielégítő megoldásokat, rendszereket. Ilyen lehet pl. az online, interaktív webes jeltolmács rendszer, amely az életvitel számos pontján (ügyintézés, gyógykezelés, stb.) nyújt megoldást mind a siketek, mind a szolgáltatók részére.

-

széleskörű innovációs gyakorlat bevezetése szükséges az egyszerű, un. „low-tech” megoldások kialakításához. Ebben a szakmai civilek és szervezetek jelentős segítséget tudnának nyújtani, megfelelő támogatás mellett.

Egészség megőrzés és –fejlesztés -

A testen hordott, vagy fizikálisan rögzített eszközök bevezethetősége ergonómiai és személyiségi jogi kérdéseket vet fel. A testen hordott eszközök hordhatóak legyenek, minimális kényelmetlenséget okozzanak, kezelésüket a hordója könnyen sajátítsa el. Az eszközök kifejlesztésekor a célközönséggel történő folyamatos egyeztetések fontosak. Fontos továbbá azoknak a műhelyeknek az igénybevétele, amelyek ergonómiai kérdésekkel foglalkoznak. A lakásban, munkahelyen felszerelt eszközök ne sértsenek személyiségi jogokat (szükségtelen megfigyelés, idegen személy involválása, stb.)!

-

A mobil- illetve vonalas kommunikációra épített rendszerek bevezethetősége a szükséges és biztosított sávszélesség közötti megfelelés függvénye. Hiába szándékozunk egy GSM vérnyomásmérőt alkalmazni olyan helyen, amely térerő híján van. Az internet elérésre épülő rendszerek esetén a minimális szélessávú (min 4Mb/s le- és 256 kb/s feltöltési sebesség) elérés biztosítandó! A rendszer hibatűrő és javító technológiával rendelkezzék!

-

A diszpécserszolgálat szolgáltatási keresztmetszete feleljen meg az igénybevevés átlagánál magasabb szintnek. Az ilyen szolgáltatásokat igénybevevők nem „call-center zenét” kívánnak hallgatni, hanem esetleg sürgős segítségre szorulnak. Javasolható az ilyen diszpécser szolgálat dinamikus erőforrás allokációja, tartalék pool alkalmazásával.

-

A real-time és store-and-forward rendszerek mögötti kiszolgáló rendszerek rendelkezésre állása és megbízhatósága a legfontosabb a bevezethetőség szempontjából.

Feladat: az eVITA megoldások értékelése, bevezethetőségi indikátorainak kidolgozása a fentiek alapján. Időszükséglet: 6-9 hónap.

4.2. Bevezetési módszertan (társadalmi illesztés, egészségügyi rendszerhez illesztés, központi intézkedések) Az eVITA megoldások célterületeinek (populáció, földrajzi terület, betegségcsoport, stb.) meghatározása mellett a társadalom felé történő közvetítést – marketinget – jól meg kell választani. Ennek legkézenfekvőbb közege az alapellátásban dolgozó orvosok (háziorvos, házi gyermekorvos), gondozók, valamint a járóbeteg-szakellátás orvosai. Ez az eVITA megoldás betegek részéről történő elfogadását katalizálja. Az eljárások beillesztését az ellátórendszerbe három fontos szereplő valósíthatja meg: eVITA-SMT-2011-v1-2d.doc

52/59





az adott populáció (célközönség) alapellátó háziorvosa, házi gyermekorvosa;



az adott területen ellátási kötelezettséggel bíró kórház(ak)/klinika(k);



az adott területi önkormányzat szociális ellátói.

A fent említett ágensek rendelkeznek a szükségletek alapján a bevezetéssel kapcsolatos információkkal. A négy tematikus munkacsoport által megvalósításra érdemesnek talált fejlesztéseket az érintett egészségügyi és/vagy szociális közvetítőkkel részleteiben meg kell ismertetni, lehetőleg megnyerve az első alkalmazási kísérlet számára valamelyiküket. Nagyon fontos a „win-win” szituációra törekvés, vagyis amellett, hogy a beteg célközönség számára előnyös szolgáltatás nyújtása a cél, a közvetítő is megtalálja a személyes érdekét/hasznosságát a bevezetésre kerülő rendszerben. A társadalmi befogadás másik lényeges mozzanata a megfelelő marketing, vagyis azoknak a kommunikációs csatornáknak a használata, amely bevezeti a szolgáltatást a köztudatba. Számtalan esetben látható volt, hogy a társadalom egészségállapotára vajmi kevéssé hatásos szolgáltatás sikertörténetet volt képes befutni, mert a média kecsegtetővé tette, ellenőrizhetetlen hasznosságot társítva a fogalomhoz. Az előzőek mellett a közfinanszírozás rendszerébe való beillesztés fontos mozzanat a bevezetéshez. Semmilyen szolgáltatás, amelyhez nem kapcsolódik az alkalmazó egészségügyi szereplő számára finanszírozás, nem fog meghonosodni az ellátási palettán. A finanszírozás ráadásul itt több szereplő között oszlik meg, hiszen az eVITA megoldások a legritkább esetben egyszereplős történetek. A rendszer üzemeltetője, az orvosi hátteret biztosító, a bekapcsolt logisztikai/sürgősségi ellátók között oszlik meg az egy beteg ellátásának eseménye és finanszírozása. Lényeges tehát egy olyan finanszírozási modell megalkotása, amely ezt a kört a lehető legszűkebbre redukálja, egyben világos megosztási viszonyokat teremt a közreműködők számára. Úgy gondoljuk, hogy az a tény, hogy a jelen időpontig igen kevés ilyen eVITA körbe tartozó szolgáltatás nyert befogadást az OEP részéről, rámutat ennek a problémának az összetettségére. Az egészségügyi kormányzatnak kiemelt szervezeti struktúrát és hatáskört kell hozzárendelni az eVITA megoldások (telemedicina) intézményesítéséhez. Az egészségügyi ellátásban törvényszerűen bekövetkező paradigmaváltás nem képzelhető el csak a magánérdekből működtetett rendszerekkel. A telemedicina szolgáltatások sokszor alkalmasak arra, hogy az epizód-alapú ellátás folyamatosan átalakuljon folyamat-alapú ellátássá, amely az ellátórendszer megújításának egyik előfeltétele. A beteg normális életterében (otthonában) működő – rendszeres információkat generáló – szolgáltatások amellett, hogy a hospitalizációt csökkentik, a betegség folyamatát reprezentálják adataikkal. A közeljövőben tervezett egészségügyi szerkezetátalakítás után javasoljuk a telemedicina megoldásokat alkalmazók számára a gyógyító-megelőző kassza elkülönített hányadának biztosítását, így katalizálva a szolgáltatások kifejlesztését és intézményesítésük, közfinanszírozásba való befogadásuk folyamatát. Feladat: bevezetési és befogadási szabályozási rendszer kidolgozása, a népbetegségek jelentős körének telemedicinális monitorozásának és gondozásának elősegítésére. Időszükséglet: 12 hónap.


53/59



4.3. Környezeti feltételek (állami, jogszabályi környezet, egészségügyi rendszerkörnyezet) Az innovációk rendszerbe illesztése, hovatovább támogatása a környezeti tényezők függvénye. A környezeti tényezők hangolása az állam kompetenciájába tartozik, viszont a szükséges mértékre és hatásra vonatkozóan a rendszerből kell információt kapnia. Ebben a munkában a közeljövőben újraszerveződő orvosi szakmai kollégiumok, és a szakfelügyeleti rendszer bevonása szükséges. Az eVITA megoldások klinikai próbája kissé eltér a hagyományos ellátási formába illesztendő új eljárás (terápia és diagnosztika) klinikai vizsgálataitól. Tekintettel arra, hogy sokszereplős környezetről is lehet szó, a klinikai teszt túlnyúlik a kompetens kórház/klinika/országos intézet hatókörén, amely mindenképpen bonyolultabb eljárások bevezetését teszi szükségessé. Ugyanez vonatkozik az eVITA megoldásokat bevezető és használó egészségügyi intézmény szakmai minimum feltételeire is. Ma az orvos-beteg találkozáson alapuló, epizód-alapú ellátás folytatásának személyi-tárgyi feltételeit a telemedicinás eljáráshoz képest könnyű meghatározni: van szakember és megfelelő technika vagy sem. Az új eVITA megoldások viszont – mivel laza, nem valósidejű orvosi felügyeleten alapul – más jellegű, további technológiai feltételeket von maga után. Amíg az előző esetben a minimum feltételekről az orvosi szakmai kollégiumok többé-kevésbé objektíven meg tudták határozni a minimum feltételeket, addig a távoli – folyamatalapú ellátást biztosító – orvosi ellátáshoz az adott orvosi szakterület mellett az egészségügyi informatikai szakmai kollégium kompetenciája is szükséges, sőt előfordulhatnak olyan technológia-közeli ismérvek és jellemzők (pl. távadatátviteli képességek és rendelkezésre állási paraméterek), amelyek még az ő kompetenciájukon is túlmutat. Szükséges tehát az egészségügyi informatikai szakmai kollégium mellett külön a telemedicina gyakorlatnak megfeleltetett telemedicina szakmai kollégium felállítása a hiányzó kompetencia pótlására. Mindez további jogalkotási kényszert szül, amellyel a telemedicinális szakkérdések harmonizálnak a klasszikus orvosi és az egészségügyi informatikai szakmai kollégiumokkal. Ennek a szabályozása nemcsak az orvos szakma, hanem a technológiai ismereteket felvonultatni képes K+F+I műhelyek bevonását is szükségessé teszi. Ezzel egy időben a kórházakat/klinikákat, szakrendelőket és alapellátókat fel kell készíteni az eVITA megoldások befogadására. Kevés a kulcsszereplők megfelelő kiválasztása, a menedzsment és a tulajdonos motiváltságát is meg kell teremteni. Ez pedig gazdasági kérdéssé redukálja a problémát: A kórház finanszírozása összességében hogyan alakul az innovatív eVITA megoldások alkalmazásával? Sok esetben a gazdaságosság alátámasztására a hospitalizáció csökkenését, mint eredményt jelölik meg a telemedicina alkalmazását bevezetni szándékozók. Ennek oka pedig a drága kórházi ellátások csökkentésének szándéka, a beteg normális életterébe „kiszervezett” ellátás alkalmazása. Még a jelenleg drága szenzorok és azokat körülvevő ambiens rendszerek költsége sem jelentős az elérhető hospitalizációs megtakarításhoz képest (betegségcsoportonként akár 20-25%). Ebben az esetben a kórház jelentős bevétel kiesést szenvedhet el, ha nincs kompenzáció a rendszerben. Ilyen lehet a felszabaduló kapacitás-struktúra átszervezéséből adódó más bevételek növelése. Mindezek hosszas szakmai egyeztetéseket jelentenek a hátteret jelentő szakellátók részéről. Az alapellátók (háziorvosok, gondozó szakemberek és szervezetek) részvételének szintén meg kell találni a finanszírozási hátterét. A jelenlegi normatív finanszírozás mellett meg kell jelenjen a ráfordítás arányos finanszírozásuk is. Feladat: javaslattétel a szakmai döntéshozók és véleményformálók felé Időszükséglet: 6 hónap. eVITA-SMT-2011-v1-2d.doc

54/59



4.4. Oktatás, képzés, „best practice” Az eVITA megoldások nem fejthetik ki társadalmi hasznukat (sőt: nem is terjedhetnek el), ha a megoldás működtetésében közreműködő kulcsszereplők nem ismerik az elérhető életviteli megoldások sajátosságait, előnyeit, hátrányait. Ezért elengedhetetlen, hogy a kulcsszereplők az eVITA megoldásokkal kapcsolatos képzésben részesüljenek. Mivel a cél az, hogy az eVITA megoldásokat a gyógyító munkában rutinszerűen hasznosítsák az egészségügyi szakemberek, szükséges, hogy ezek a megoldások már a felsőfokú oktatásban megjelenjenek. Elsősorban az orvos- és nővérképzés folyamatában kellene megjelennie az ilyen témájú kurzusoknak, első lépcsőként önálló speciálkollégium formájában. A speciálkollégiumi tanagyag része kell legyen a gyakorlati, élőlaboros oktatás is. Az eVITA megoldásoknak kiemelt szerepet kell kapniuk a leendő háziorvosok oktatásában, lehetőleg kötelező elemként. Feladat: Javaslat kidolgozása az említett kurzusok célját, feltételeit, tematikáját illetően, amelyet a felsőoktatási intézmények sorvezetőként használhatnak a kurzusok létrehozásánál. Időszükséglet: 6 hónap. Az informatika fejlődésével az általa támogatott megoldások gyorsan változnak. A felsőfokú képzés mellett elengedhetetlen, hogy az eVITA megoldásokkal kapcsolatos oktatás legalább a megoldások elsődleges alkalmazóinak (háziorvos, szaknővér, egyes szakorvosok) továbbképzési rendszerébe szervesen illeszkedjen. Szükséges tehát olyan tanfolyamok, tréningek megjelenésére, amelyek a háziorvosi, szakorvosi, illetve nővéri továbbképzési pontrendszerbe illeszkednek és ezáltal a szakemberek folyamatos továbbképzésének rendszerébe épülnek be. Feladat: Javaslat megfogalmazása a háziorvosi, szaknővéri, szakorvosi továbbképzési pontrendszerbe illeszkedő tanfolyamok céljával, tematikájával, feltételeivel kapcsolatban, valamint ezek akkreditált tanfolyamként történő beillesztéséről a pontrendszerbe. Időszükséglet: 8 hónap. Az otthonápolás feladatában jelentős részt vállalnak a hospice és otthonápolási szolgálatok. Ezek a szolgálatok adják a területen dolgozó nővérek, ápolók jó részét, tehát bevonásuk az életviteli technológiák oktatásába kiemelten fontos. Feladat: Javaslat megfogalmazása, hogyan lehet az egészségügyi szolgáltatók saját képzési rendszerében az eVITA megoldásokkal kapcsolatos oktatás megjelenését elősegíteni. Időszükséglet: 6 hónap. Az eVITA megoldások alanyai, a páciensek formális képzést valószínűleg nem, vagy legalábbis nem minden esetben kaphatnak. A számukra fontos információk egy részét szóban kapják az ápolótól, a technikai kisegítő személyzettől, orvostól, esetleg hozzátartozótól, emellett fontos szerepe lehet a szóbeli tájékoztatáson kívül az írásos dokumentációnak is (pl. szolgáltatási leírás vagy eszközök használati utasítása). Feladat: Annak felderítése, hogy a különböző eVITA alkalmazásokhoz és szolgáltatásokhoz nyújtott tájékoztatókra milyen jogszabályok adnak megkötéseket, illetve javaslat készítése ezeknek a szabályoknak a kiegészítésére, módosítására a terület speciális jellemzőinek figyelembevételével (pl. adatvédelem szempontjából). Időszükséglet: 4 hónap


55/59



4.5. Társadalmi elfogadás erősítése, lobbyzás, innovációs javaslatok A széles társadalom egészségtudatossága, a saját egészségének reális felmérése és menedzsmentje napjainkban indult el, de a fejlettebb országokban sem tört még ki a minoritásból. Ehhez járul még az, hogy azok a krónikus betegségek és állapotok, amelyek ellátása és felügyelete a leginkább támogatott az eVITA megoldásokban, azoknál a társadalmi csoportoknál jelentkeznek, akik ebből a szempontból hátrányos helyzetben vannak. Így az életvitelt támogató megoldások népszerűsítése igen fontos. Ebben a közmédia mellett fontos szerepet játszhatnak a szakmai fórumok, azok az elektronikus médiumok, amelyek népszerűek a lakosságnak. Külön szerepet kell szánnunk a fogyatékok pótlása szakterületen a hagyományos, és a fogyatékkal élőket nagyszámban tömörítő fogyatékossági szervezetek aktivitásának, mert ők tartják a kapcsolatot a célközönséggel. A felügyeleti rendszerek tekintetében a háziorvosi kar aktivizálása mellett a családtagok, mint marketing célközönség adódik jó hatásfokkal az eVITA megoldások népszerűsítésében. Nyerjen meg a platform népszerű, hiteles arcokat, akik felvállalják a személyes megjelenést is lakossági fórumokon. Az elfogadás jelentős előrehaladása jár együtt célzott akciók szervezése által, amelyek népszerű rádió-televízió csatornákon keresztül érik el a célközönségünket. A szakmai véleményformálók megnyerése lobby tevékenységgel is megtehető. Amennyiben az országos szaktekintély védnöksége alatt zajlik egy szakmai konferencia, netán számára ez a tény további reputációval jár, bízhatunk az illető segítő jóindulatában. Azt mondják az innovációval foglalkozó szakemberek, hogy Magyarországon a legnagyobb innováció az együttműködés. Túl a frázis csattanóján, az eVITA megoldások tipikusan sokszereplős történetek, amelyek hatékonysága a közreműködők innovatív képességén múlik. Feladat: marketing terv elkészítése az eVITA megoldásoknak Időszükséglet: 3-5 hónap.


56/59



Összegzés A demográfiai változások és a várható élettartam növekedésének hatására jelentősen nő az idős emberek aránya. Sokan élnek egyedül az otthonukban, folyamatos felügyeletük, az egészségi állapotuk követése, terápiás ellátásuk össztársadalmi szinten jelentkező, kiemelten fontos feladat. Paradigmaváltás Az egyre költségigényesebb új terápiás eljárások miatt az egészségügyben paradigmaváltásra van szükség, amely az ellátás és az állampolgárok között zöld utat biztosít az öngondoskodás, az egészségesebb életmód, a távegészségügyi megoldások elterjesztéséhez. Az eVITA Platform kutatási irányainak fő sajátossága, hogy a problémakezelést nem az intézmények, hanem az egyének szintjén, például a betegek otthonában igyekszik megoldani. A korszerű infokommunikációs eszközökkel nemcsak az egészségtudatos életmód és a prevenció ösztönzése érhető el, hanem - mivel a kutatási eredmények fókuszában az EMBER áll, - számos területen maga a gyógyítás is delegálható a beteg otthonába, jelentős költségeket megtakarítva az egészségügyi költségvetés számára. Helyzetelemzés SWOT analízissel Az eVITA Platform mind a négy kutatási területének egyenkénti helyzetelemzése, illetve SWOT analízisének elkészítése lehetővé teszi, hogy összegezzük azokat a közös erősségeket és lehetőségeket, továbbá azonosítsuk a közös gyengeségeket és veszélyeket, amelyek ismeretében sikeresen kitűzhetőek a rövid- és középtávú feladatok, meghatározhatóak a fejlesztési projektek.

ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

- Az ipari szereplők érdekeltek és elkötelezettek a fejlesztés- - Alacsony bizalomszint a szolgáltatók és felhasználók köré-

ben, piaci bevezetésben. - IKT-k széleskörű elterjedésével az infokommunikációs hálózatokon már adott a gyors, biztonságos adatátvitel. A meglévő eszközök, szenzorok minősége, fejlettsége egyre javul. - Több megkezdett hazai projekt alapján rendelkezésre állnak - költséghatékony megoldások,

- nagy mennyiségű, strukturált, elemezhető terápiás adatok, - hatékony páciens- és terápiakontroll. - A témakörrel foglalkozó K+F-műhelyekben és a képző helyeken kidolgozott fejlesztési irányok alapján, magas színvonalú kutatások folynak. - A fogyatékok pótlása terén erős civil, érdekvédelmi szervezetek vannak, erőteljes társadalmi támogatással, és kedvező közfinanszírozási gyakorlattal.


ben, mivel csak felszínesen ismerik a lehetőségeket. (népszerűsítés szükséges). A „megfigyeltségtől” való félelem. - Nem megfelelő alkalmazási környezet, idősek alkalmazkodási nehézségei. - Az eszközök és szolgáltatások megfizethetetlensége a szegényebbek, és különösen a csökkent munkaképességűek esetében. - Elégtelen oktatási, kutatási, ipari háttér, alacsony fejlesztői létszám. A fejlesztéseknek jelentős költségigénye van. - A szakmai, jogi, finanszírozási, adatvédelmi szabályozás hiányosságai. - Hiányoznak - a standardizált rendszerek és eszközök, - a bevezetési módszertan, - a piaci üzleti modellek.

57/59



LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

- Új húzóágazat kialakulása. Gyors és folyamatos IKT fejlő-

- Az egészségpolitikai támogatás elmaradása, különösen a forráskivonás erősödése a közfinanszírozási rendszerből. - A telemedicina alkalmazásának elmaradása miatti kedvezőtlenebb költségszerkezet, illetve azonos költségszint mellett rosszabb hatékonyság. - A K+F+I források rossz felhasználása, a ráfordítások nem térülnek meg. - A motiváció hiánya a folyamatos alkalmazással kapcsolatban. - A kis piac és a probléma túlbonyolítása azt az érzetet kelti, hogy a mai gazdasági helyzetben nem reális még a felkészülés megkezdése sem. - Az orvos és a beteg közötti kapcsolat elszemélytelenedése.

dés (egyre inkább felhasználóbarát, pontos és olcsó eszközök elérhetősége) - Támogatható kitörési pont az egészségpolitika számára, különösen a finanszírozási és a költséghatékonysági kényszer miatt.

- Kapcsolódás az egészségipari és a Digitális Cselekvési programokhoz, gazdaságélénkítés (munkahelyteremtés, keresletösztönzés). - Sok külföldi megoldás adaptálható. - Fogyasztói nyomás (Távügyintézés és eHealth). - Az eVITA koncentrálhatja a K+F+I erőket, bővülő szakemberbázist biztosítva a kutatások élénkítéséhez.

Az elérendő stratégiai célok megvalósítási projektjei Az eVITA Platform Stratégiai Megvalósítási Tervének (SMT) egyes fejezetei részletesen bemutatják a helyzetelemzésből következő feladatokat és célkitűzéseket, a megvalósításra javasolt projekteket. A kutatási irányonként kijelölt projektfeladatok hatásai, időigénye, prioritása, pénzügyi-, humán- és infrastrukturális erőforrásigénye egy-egy jól áttekinthető táblázatban van összefoglalva. Az életvitelt segítő infokommunikációs technológiák megvalósítására a javasolt 26 db projektből 11 db van 1-es prioritással megjelölve. Ennek eszköz- és humánerőforrás igénye jellemzően rendelkezésre áll, a becsült pénzügyi forrásigénye pedig nem éri el az ezer milliós nagyságrendet és párhuzamosan akár 1-2 év alatt megoldható. A projektek megvalósítására többségében állami támogatásra van szükség, bár jó pár esetben ezt akár 50%-os mértékben is kiegészítheti a befektetői (magán, illetve a kkv) tőke hányad. Külön hangsúlyozzuk, hogy ezek a projektek a kidolgozási időszakban jelentős számú új munkahelyet teremtenek, továbbá a későbbi működtetési, szolgáltatási időszakban is a számos szakember foglalkoztatását igényli. Az eVITA Platform feladatának tekinti a javasolt projekt megoldások bevezetésének vizsgálatát, különös tekintettel a finanszírozhatóságra. Fontosnak tartja az érdekérvényesítést, a terület súlyponti szerepének fenntartását a magyar és az európai pályázati rendszerekben, mind a K+F+I, mind a vállalkozásfejlesztés területén. Az eVITA Platform Stratégiai Megvalósítási Tervének (SMT) Általános módszertani fejezetében meghatároztuk azokat az üzleti modelleket, piac bevezetési módszertanokat, amelyek mentén végrehajtható az a technológia transzfer, amely során termékké válik az innováció. Áttekintettük a szakmai engedélyezési eljárások jogszabályi hátterét, valamint elemeztük a közfinanszírozásba való befogadás szükségességét. Külön fejezetekben elemeztük az oktatás, képzés „best practice”-jét és a társadalmi elfogadás erősítése, illetve a lobbyzás szükségességét. Várható eredmények Az eVITA Platformban olyan távfelügyeleti, egészség-megőrzési, távgondoskodási szolgáltatások elterjesztésére, illetve új informatikai alkalmazások és technológiák kifejlesztésére összponeVITA-SMT-2011-v1-2d.doc

58/59



tosítunk, amelyek eszközként szolgálhatnak az életminőség javításában, az ellátási igények és a betegségterhek/egészség-hiányok csökkentésében, egyúttal elősegítve ezzel az ellátórendszerek fenntarthatóságát. A fogyatékkal élő emberek számára az infokommunikációs technológiák - a többségi társadalom tagjaihoz képest is - különösen fontos, új lehetőségeket teremtenek (pl. hozzájárulhatnak az akadálymentes és élhető emberi környezet kialakításához). Kellő programok segítségével álláslehetőségeket is biztosíthatnak, ezért a rehabilitáció és az önálló élet legfontosabb tényezőjévé válhatnak. Az SMT-ben meghatározott projekt feladatok megvalósítása, a modern infokommunikációs megoldások bevezetése tehát mind a négy tematikus kutatási területen olyan komplex szolgáltatások létrejöttét eredményezi, amelynek eredményeképpen     

a képességek infokommunikációs rendszerekkel segített fejlesztése, illetve pótlása révén javul az egyének önellátó, illetve munkaképessége; a személyes egészség menedzsment támogatása lehetővé teszi a prevenciós programokban való részvétel ellenőrzését, és a program sikerességének mérhetőségét; a monitorozásra, illetve interaktív kommunikációra is képes önszabályozó távfelügyeleti rendszerek javítják az ápolás és gondozás hatékonyságát; a telemedicina elterjedése, hétköznapi gyakorlatban való használata támogatja a személyes egészség-menedzsmentet, így az egészséges állapot megőrzését is; a környezeti és a szervi működések adatain alapuló távjelzések, illetve beavatkozások javítják az egyén egészségi állapotát és növelik a biztonságát (pl. vészjelzésekkel figyelmeztetnek a kritikus helyzetekre).

Kapcsolódás az országos programokhoz Az Új Széchenyi Terv (ÚSzT) kiemelt prioritásként kezeli az egészségipart. A terápiakövetés és az egészségmegőrzés név szerint is említve van az ÚSzT Egészségipari Innovációs alprogramjában (1. és 5. fejezet). A Digitális Megújulás Cselekvési Terve számos pontján említi az eHealth és a telemedicina alkalmazásának és mindennapi használatának szükségességét (pl. 3.3.2.1. fejezet; ill. i.3.12.3.23. akciópontok). Konkrét akciótervben (i.3.24. pont) is meghatározza az egészséges életvitel IKT eszközökkel való támogatását, valamint külön a magvalósítás módszertanát (i.3.25. pont). Az „Újraélesztett egészségügy, Gyógyuló Magyarország” felcímmel kibocsájtott „Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére" című vitairat egészében érinti az életvitelt segítő informatikát. Tudásintenzív egészségipar Az eVITA Platform Stratégiai Megvalósítási Terv-ében kidolgozott megvalósítási javaslatokkal remélhetőleg sikerült alátámasztani, hogy az egészségiparnak nevezett szektor egyik jelentős, folyamatosan növekvő - és már a közeljövőben nélkülözhetetlenné váló - tudásintenzív szegmense: az infokommunikációs (ambiens) rendszerekkel segített életvitel.


59/59

evita STRATÉGIAI MEGVALÓSÍTÁSI TERV

Recommend Documents