AGRÁRÖKONÓMIÁI TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT SCIENTIFIC JOURNAL ON AGR1C ÜLT URAL ECONOM1CS
A TARTALOMBÓL Klímaváltozás és a Iia/ai agrárgazdaság A globális válság és a magyarországi agrár gazdaság
SERTESHUSTERMELES ÉS AZ ÖNKÖLTSÉG KAPCSOLATA 1 9 7 9 /8 1 = 1 0 0 % 240
Vita az élclmiszer-gazda: ság stratégiájáról az olcsók (US/CAN/BRJ
a mérséketlek (Ny-Európa) a drágák (UK/SW/ HUN)
1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010 Forrás: Lakner, 2008
Az agrárstratégia alapjai
A közvetlen agrártám o gatások csökkentésé nek becsült hatásai H atékonyság az ökoló giai gazdálkodásban Az agrárgazdaság felér tékelése? G abonaexport és a folya mi hqjózás A sertéságazat verseny képességének javí-
www.gazdalkodas.hu
2009. 2. 53• évfolyam
A gazdálkodás
gazdálkodás » 53.
SZERKESZTŐBIZOTTSÁGA SZERDAHELYI PÉTER a Szerkesztőbizottság elnöke, ny. li. államtitkár, Budapest
FEHÉR ALAJOS
MARKOVSZKY GYÖRGY vezérigazgató, c. egyetemi docens, Veszprém
egyetemi magántanár, Kompolt
MÁHR ANDRÁS
FÜLÖP ZSUZSANNA
szakállamtitkár, FVM, Budapest
vezető főtanácsos, FVM, Budapest
FORGÁCS CSAJBA
NEMESSÁLYI ZSOLT egyetemi tanár, Debrecen
egyetemi docens, Budapest
HELGERTNÉ SZABÓ ILONA egyetemi docens, Gyöngyös
KAPRONCZAI ISTVÁN
* 2.
sz á m
105
TARTALOM
CSETE LÁSZLÓ főszerkesztő, c. egyetemi tanár, Budapest
BÚZÁS GYULA ny. egyetemi tanár, Keszthely
évfo lyam
SZÉKELY CSABA egyetemi tanár, dékán, Sopron
TAKÁCSNÉ GYÖRGY KATALIN
főigazgató-helyettes, Budapest
egyetemi docens, Gödöllő
KISS JUDIT
TENK ANTAL
tudományos főmunkatárs, Budapest
professor emiritus, Mosonmagyaróvár
MAGDA SÁNDOR
UDOVECZ GÁBOR
egyetemi tanár, rektor, Gyöngyös
főigazgató, Budapest
G rá f J ó z s e f: Klímaváltozás és a hazai agrárgazdaság......................................................... 106 TANULMÁNY M a g d a S án dor - M ag d a R óbert: A globális gazdasági válság és a m agyarországi agrárgazdaság k ilátásai........................................................................ 112 B u day-S ánth a A ttila : Új agrárstratégia alapjai...................................................................... 121 D o rg a i L ászló - U dovecz Gábor: A közvetlen agrártámogatások feltételezett csökkentésének becsült hatásai M agyarországon............................................................. 128 P app G ergely: Az alagút bejárata és a hazai agrárstratégia kritikus k érd ései...............138 Sim on S zilvia: A globalizáció és a konszolidációs számvitel alkalm azása a magyar élelm iszer-gazdaságban..........................................................................................145 A lvin cz J ó zse f - K oltai J u d it P etra: Az ökológiai gazdálkodás hatékonysági kérd ései...........................................................................................................................................156 VITA
JU N IO R BIZOTTSÁGA R om ány Pál: Felértékelni az agrárgazdaságot?......................................................................168 BAINÉ SZABÓ BERNADETT
SZÉLES ZSUZSANNA
egyetemi adjunktus, Debrecen
egyetemi adjunktus, Gödöllő
GESZTI SZILÁRD
VINCZE JUDIT
egyetemi adjunktus, Kaposvár
egyetemi tanársegéd, Mosonmagyaróvár
S zilv á ssy Z oltán: Folyami hajózás és a magyarországi gabonaexport............................. 173 SZEMLE B arth a A n drea: A sertéságazat versenyképességének ja v ítá sa ..........................................178 Tróján Szabolcs - TenkAntal: A hazai m ezőgazdasági együttm űködésekről
TUDOM ÁNYOS TANÁCSADÓ TESTÜLETÉ a gazd á lk o d á s folyóiratban II.................................................................................................. 188 CSÁKI CSABA egyetemi tanár, akadémikus, Budapest
MÁRTON JÁNOS tiszteletbeli elnök, ny. főigazgató, Budapest
CS1 KAI MIKLÓS vezérigazgató, Szentes
HARNOS ZSOLT egyetemi tanár, akadémikus, az MTA Agrártudományok Osztálya, Budapest
KOZMA ANDRÁS egyetemi tanár, Debrecen
ROMÁNYPÁL professor emeritus, Budapest
SZÉLES GYULA
KRÓNIKA H erdon M iklós: A Magyar Agrárinformatikai Szövetség 10 éve az agrárgazdaság szolgálatában 1............................................................................................. 194 Vincze Judit: Gratulálunk Tenk Antal professor em eritusnak........................................ 199
professor emeritus, Kaposvár
SZŰCS ISTVÁN egyetemi tanár, intézetigazgató, Gödöllő
Sum m ary...;
............................................................................
200
C ontents..............................................................................................................................................206
178
______________________ ______________________ _________________________ _
SZEMLE
//////////////////^ ^ ^ ^
A sertéságazat versenyképességének javítása B A R T H A ANDREA K u lcssza v a k : s e r té s h ú s -k e r e s k e d e le m , fo g y a s z tó i sz o k á so k , v e r se n y k é p e s sé g , h a té k o n y sá g .
gazdálkodás» 53.
évfolyam
BEVEZETÉS A D ebreceni E g yetem A g rá rg a zd a sá g i és Vidékfejlesztési K a r és az A g rá rg a zd a sá g i K utató In tézet főszervezésében, valam int a K a p o svá ri E gyetem , illetve a H ú sszövetség együttm űködésével 2 0 0 8 .
képességének javítása” címm el interak tív konferencia került megszervezésre. ^ rendezvényen a termékpálya fontosabb szereplői előadás keretében mutatták be az ágazat aktuális helyzetét és problémáit. A tém a iránt mutatott érdeklődés nagy volt, 1 5 0 regisztrált résztvevő jelent m eg az
decem ber 4-5-én „A sertéságazat verseny-
esem ényen.
1Összeállítva a „A sertéságazat versenyképességének javítása” konferencián elhangzottak alapján (Debrecen, 2008. december).
179
sz á m
A K T U Á L IS H E LY ZE TK É P A SER TÉSÁ G A ZA TR Ó L Magyarországon a 8 0 -a s években az átlag sertéslétszám 8 m illió darab volt. A sertésállom ány 55%-át kisüzemek ben, úgynevezett háztáji gazdaságokban, m íg 45%-át nagyüzemekben tartották. A rendszerváltás idejére az állomány 6 m illióra esett vissza, és azóta is folyama
tos a csökkenés, 2 0 0 8 augusztusában 3,7 m illió a KSH által közzétett sertéslétszám Magyarországon. Az állomány m egoszlásában is változás figyelhető meg, mivel az egyéni gazdasá gokban radikálisan csökkent a sertésállo m ány nagysága, így a gazdasági szerveze tek által birtokolt sertéslétszám 60% fölé emelkedett. ábra
Ö SSZ EFO G L A LÓ M E G Á L L A P ÍT Á SO K , K Ö V E T K E Z T E T É SE K , JAVASLATOK A 9 0 - e s é v e k e le jé r e a s e r té s á llo m á n y 6 m illió r a e s e t t v is s z a , é s a z ó ta fo ly a m a t o s a c sö k k e n é s , a K S H a d a ta i s z e r in t a s e r t é s lé t s z á m 2 0 0 8 a u g u sz tu sá b a n 3,7 m illió M a g y a ro r szá g o n . A z a la p a n y a g h iá n y a é s az o lc s ó b b k ü lfö ld i á r u im p o r tr a k é s z te ti a fe ld o lg o z ó ip a r t, le g tö b b e s e tb e n s z á llítá s i k ö lts é g g e l e g y ü tt is o lc s ó b b a n h o z z á k b e a z a la p a n y a g o t, le g in k á b b L e n g y e lo r sz á g b ó l. H a z á n k b a n a te r m e lő k m a g a s ö n k ö lt s é g e n te r m e ln e k , a k á r 8 0 - 9 0 fo r in t e lté r é s is le h e t az e g y e s te r m e lő k k ö z ö tt. A le g a la c so n y a b b e lő á llítá s i k ö ltsé g e n te r m e lő U SA , K a n a d a é s B r a z ília fo k o z a to sa n te r e t n y e r a z o k o n a p ia c o k o n , a h o v á e d d ig D á n ia , H o lla n d ia é s N é m e to r sz á g is s z á llíto tt. Ez a z t je le n ti, h o g y e z e n o r sz á g o k m a g a sa b b á r a ik m ia tt k is z o r u ln a k e z e k r ő l a p ia c o k r ó l (K o rea , J a p á n ) é s a z E U -n b e lü l é r té k e s ítik te r m é k e ik e t. íg y h a z á n k n a k e fe n t e m líte tt u n ió s o r sz á g o k k a l k e ll fe lv e n n ie a v e r se n y t. A z á g a z a ti v e r s e n y k é p e s s é g k é r d é s é b e n e le n g e d h e te tle n a te r m é k p á ly a ö s s z e s r é sz tv e v ő jé n e k a v iz s g á la ta , a te r m e lé s , fe ld o lg o z á s, k e r e sk e d e le m e s fo g y a s z tá s e le m z é s e . T e r m e lő i s z in te n fo n to s a h a té k o n y te r m e lé s , az ö n k ö lts é g c s ö k k e n té s a m e g fe le lő g e n e tik a , ta k a r m á n y o z á s é s ta r tá s te c h n o ló g ia se g íts é g é v e l. A h e ly z e tü k m e g e r ő s íté s e é r d e k é b e n e g y r e in k á b b a te r m e lő i sz e r v e z ő d é s e k je le n tő s é g é n e k n ö v e lé s e lá ts z ik j ó m e g o ld á sn a k . A h ú s ip a r é s a v á g ó h id a k e se té b e n s z ü k s é g v a n a sp e c ia liz á c ió r a , a v á g á s é s a d a r a b o lá s k ü lö n v á la sz tá s á r a . F o ly a m a to sa n n y o m o n sz ü k s é g e s k ö v e tn i a p ia c v á lto z á sá t, h is z e n v e r se n y e lő n y t s z e r e z h e t az a te r m e lő , a k i h a m a r a b b k é p e s r e a g á ln i. A k o n c e n tr á c ió fo n to s s á g a h a n g s ú ly o s e b b e n a v e r tik u m sz a k a s z b a n is . A z é r d e k k é p v is e le t fo n to s a k e r e sk e d ő k k e l v a ló tá r g y a lá so k b a n is . A k e r e sk e d e le m b e n é s a fo g y a s z tá s b a n a m a r k e tin g n a g y o b b fig y e lm e t é r d e m e l. A fo g y a s z tó k in fo r m á lá s á v a l a z o k tu d a to s v á sá r ló k k á v á lh a tn a k , m e r t a fo g y a s z tó i ig é n y e k e t n e m c s a k k ie lé g ít e n i le h e t, h a n e m a z o k a t g e n e r á ln i is c é ls z e r ű .1
* 2.
Sertésállom ány alakulása hazánkban (2003-2008) 6000
5000 --
® 4000
C7A
3000 --
2000 -
1000 --
,>
<$>
<S>
'á*
<sv
iá5 ■ se rtésá llo m á n y
AjS*
.'á '
A?5
—'■“- e b b ő l kocaállom ány
F orrás: KSH, 2008
A z 1. ábra jó l s z e m lé lte ti az á lla tlé t szám d ra sztik u s csö k k en ésé t, m ely n ek leg fő b b okai a tő k e h iá n y b a n és a p iaci le h e tő sé g e k sz ű k ü lé sé b e n k ere sen d ő k . M ára a se rtéster m e lé s az ö n el lá tá s fokát sem éri el, n ettó im p o rtő r ré v á lt az ország. A z alapanyag h ián ya, az olcsób b k ü lfö ld i áru im p ortra k é sz te ti a feld o lg o zó ip a rt, leg tö b b e s e tb e n sz á llítá si k ö ltség g el eg y ü tt is o lc só b b a n h o zzá k b e az alap anyagot, le g in kább L engyelországb ól.
A 2. ábra sz er in t je le n tő s á rk ü lö n b ség v a n a v iz sg á lt o rszágok k ö zö tt. N é m eto rszá g árai a leg m a g a sa b b a k , m íg D á n iáb an le h e t a le g o lcsó b b a n felv á sá ro ln i az alap an yagot. A le n g y e l és m agyar árak k ö zö tt sz á m o tte v ő a k ü lö n b ség , a m i le h e tő v é te sz i az olcsó b b im p o rto t a feld o lg o zó ip a r és a k e r e s k ed elem szám ára. A v ilá g p ia c i ár m eg h atá ro zá sá b a n n em az EU árai a m érv adóak, m eg k ö ze lítő leg 5 0 - 6 0 fo r in tta l term el d rágábban, m in t az U SA ( U d o vecz, 2 0 0 8 ).
l3 o
Bartha: A sertésá g a za t versenyképességének ja vítá sa
2 . ábra
A sertéshús felvásárlási ár nem zetközi összehasonlítása
200
175
2
150
125
100 jan.03
júl.03
jan.04
júl.04
jan.05
'■ 'N é m e to r s z á g
jul.05
Dánia
jan.06
júl.06
jan.07
júL07
Lengyelország
jan.08
júl.08
Magyarország
gazdálkodás»
53-
évfolyam
» 2.
181
sz á m
kai kell felvennie a versenyt. Láttuk az előző ábrákon, hogy árak tekintetében hazánk az egyik legdrágábban termelő ország a vizs gáltak között, ilyen feltételekkel nagyon nehéz lesz versenyezni (Popp, 2008). A 4. ábrán az export és import alakulását vizsgálhatjuk meg. Az eredmények jól mu tatják, hogy mind az élősertés, mind a ser téshús importja megnövekedett, főként az EU-csatlakozás idején. 20 0 6 után némi ja vulás mutatkozott, de mai napig jelentős az importnövekedés aránya az exportéval szemben. Magyarország az Unióhoz való csatlakozás előnyeit és piacszerzési lehető ségeit nem használta ki, ellenben új piacot teremtett az EU-s felesleg levezetéséhez.
A 3. ábrán látható, hogy a tartósan magas áron előállító országok termelése folyama tosan csökken - köztük hazánké is - , míg azok, akik az önköltség tekintetében is ver senyképesen tudnak termelni, folyamato san növelik a termelés mennyiségét. Ezzel piacot és teret nyernek mind a belső fo gyasztás, mind az export tekintetében. Alegjobb áron termelő USA, Kanada és Bra zília fokozatosan megveti a lábát azokon a piacokon, ahová eddig Dánia, Hollandia es Németország is szállított. Ez azt jelenti, hogy ezen országok magasabb áraik miatt kiszo rulnak ezekről a piacokról (Korea, Japán), és az EU-n belül értékesítik termékeiket. így hazánknak e fent említett uniós országok-
4. ábra Forrós: AKI PÁIR
É lősertés és sertéshús export-im port
H azánkban a m agas ön költségen való
fordulhat 6 0 forintos különbség is, am i
term elésn ek szám os m akro- és m ikrogazdasági oka van. A kár 8 0 - 9 0 forint el
elleh etetlen íti a term elést. Folyam ato san v eszteség m ellett term elnek, am i a term elés felhagyásához, illetve a ser
térés is leh et az egyes term elők elő á llí tá si költségei között. Ebből egy példa: a felvásárlási ár és az ön költség között elő-
tésállom án y vezet.
folyam atos
120000
100000
leépüléséhez
80000
Sertéshús export -B— Sertéshús import
s
60000
Élősertés export ~X—Élősertés import
3. ábra
40000
;önköltség kapcsolata
S ertésh ú sterm elés és
20000
1979/81
100%
a z ol csók (US/CAN/BR
0 2000
2003
2004
2005
2006
2007
évek
Forrás: AKI a d a to k alapján, s a já t s z e rk e s z té s
a mérséketlek (Ny-Európa)
160 h 140 -
a drágák (UK/SW/HUN)
1 9 7 5 Forrás: L akner, 2 0 0 8
1 9 8 0
1 9 8 5
1 9 9 0
1 9 9 5
2 0 0 0
2 0 0 5
2 0 1 0
A Z A L A PA N Y A G -T E R M E L É S HELYZETE Az ágazati versenyképesség kérdésében elengedhetetlen a termékpálya összes részt vevőjének az elemzése, ezért az alapanyag előállítás, a termelés szintjén is érdemes vizsgálódni. A szakemberek között folyama tosan vita tárgyát képezi a genetika kérdé se. Legnagyobb probléma, hogy a magyar
termelők nem használják ki a törzstenyé szetek munkáját. Megpróbálják az olcsóbb megoldást választani, és a saját hízóállomá nyaikból kiválogatni a tenyészállatokat. Ez a megoldás hosszú távon biztos, hogy nem ki fizetődő, hiszen ezek az állatok nem fogják azokat a mutatókat elérni, mint egy törzste nyészetből származó tenyészállat. Másrészt az is gondot jelent, hogy ha meg is vásárol nák a csúcsgenetikát, nem biztos, hogy olyan
182
Bartha: A sertésá g a za t versenyképességénekjavítása
szágok genetikai potenciáljával. Ha a ma
technológiai körülményeket teremtenek a tenyészállatoknak, hogy azok m axim um on teljesítsenek. M inden hibridnek m ás a ta karm ányozás- és tartástechnológiai igé nye, így nem lehet együtt kezelni ó'ket (Fe kete, 2 0 0 8 ). Az 1. táblázat tükrözi, hogy a hazai tenyészalapanyag is versenyben áll m ás or
gyar term elők is belátnák ezt, és javulna a kapcsolat a tenyésztők és term elők kö zött, több szerződéses kapcsolat alakul na ki, akkor az árak is kedvezőbbek len nének, így elérhetővé válna a jó m inőségű genetika a term elők széles körének. I. táblázat
Magyar hibridek naturális m utatói Vizsgált állatok száma (kiesés)
Genotípus
Súlygyarapodás hizlalás alatt
Takarmány érték esítés
Értékes húsrészek
EU ROP minősítés
ff)
ff)
(%)
%
Index
Hódhib
6 4 (3 )
906
2439
51,2
58,4
150
Pannonhibrid
6 4 (3 )
930
2347
53,3
60,9
159
Rattlerow-Seghers
64(1)
900
2489
49,1
57,1
140
Topigs
6 4 (0 )
978
2486
49,3
57,8
149
Középtiszai
6 4 (2 )
971
2333
50,3
58,1
150
320 (9)
936
2418
50,6
58,4
150
Ö sszesen /átlag Forrás: F e k e te , 2 0 0 8
2. táblázat
Naturális m utatók összehasonlítása a vizsgált országokban Dánia
N ém etország
Magyarország átlagos
Brazília
Vágósertés, koca/év
24,9
20,8
16,8
22,2
Elhullás a m alacnevelőben, %
5,0
3,0
5,0
2,0
Elhullás a hizlalásban, %
4,0
4,0
7,0
2,0
Takarmányfelhasználás a hizlalásban, kg/kg
2,69
2,96
3,70
2,93
Napi testtöm eg-gyarapodás, g/nap
835,0
708,0
659,0
588,0
Vágáskori élőtest-töm eg, kg
102,0
118,2
109,4
109,0
Vágott melegsúly, kg
77,9
93,7
90,2
83,0
Megnevezés
Forrás: H ollósy, 2 0 0 8
gazdálkodás * 53.
é v fo ly a m *
2.
s zá m
A legnagyobb tartalék a kocáról levá lasztott sertések számában, illetve a ta karm ányhasznosulásban van a verseny társ országokhoz hasonlítva. A takar m ányhasznosítás kényes kérdés, mivel a költségek legnagyobb részét a takarmá nyon keresztül az anyagköltség képezi (2. táblázat). A term elési mutatókból és eredmények ből egyértelműen azt a következtetést lehet levonni, hogy hazánknak csak a m inőségi term elésben van esélye talpon maradni, és semm iképpen a m ennyiségi előállításban. Egyik lehetséges alternatíva a funkcio nális takarmányozás. A funkcionális ta karmányozás célja más, m int a funkcioná lis élelmiszereké, m ert nem elsősorban az állatok egészségét, hanem azok term elését akarja m ódosítani. Cél: funkcionális élel miszerek előállítása. Ilyen lehetne például az „omega-3 sertés”, amelynek többszörös az alfa-linolensav a zsírjában, illetve „sze lénben gazdag sertés”, am elynek 64%-kal több szelén van a húsában, m int az átlagos sertésben (Gundel, 2 0 0 8 ). Nagyobb hangsúlyt kaphat a m angali ca sertés is ebben a kérdésben. Köztudott ugyan, hogy a mangalica term elési ered ményei m essze elmaradnak a versenyké pestől, ebben az esetben nem is a hatékony termelés a fontos, hanem a hagyomány és a kuriózum. A term elésen és eredményeken túl itt kell m egemlíteni a termelők és termelés koordinálását. Nagyon fontos kérdés az al kupozíció és az érdekérvényesítés. Egyik lehetséges megoldás a termelői szervező désekbe való csoportosulás. Erre példa az A lföldi S ertés É rtékesítő és B eszerző S zö vetkezet. 200 3 februárjában 26 tag alapí totta, ma már 55 tag alkotja a Szövetke zetét, és közel 4 0 0 0 0 0 db sertést értéke sít. Végső cél 1 0 0 0 0 0 0 darab vágósertés integrálása. A magyar sertésértékesítés 40-45% -át ők végzik, ami csökkentette a term elők ki szolgáltatottságát, valam int az árak hekti
183 kussága mérséklődött. A vágóhidak felis merték a szövetkeződésben rejlő előnyö ket, ezzel tervezhetővé vált a term elés, relatíve nagy m ennyiséget kapnak egy el adótól, így csökkent a szétaprózottság. A BÉSZEK, TCS-k egyfajta védőernyőt vonnak tagjaik fölé, ezzel javul a fizetési fegyelem. A legfontosabb, hogy a termelők felismerték, hogy együtt is lehet dolgozni, a továbblépésnél ez lehet a döntő m om en tum (M arczin, 2 0 0 8 ). A FEL D O LG O Z Ó IPA R H ELY ZETE Versenyképes term elés nem működ het versenyképes feldolgozóipar nélkül, és ugyanez fordítva is igaz, m iszerint ver senyképes feldolgozás sem létezik versenyképes alapanyag-előállítás nélkül. Az 5. ábra szem lélteti az ágazat össze tételét. Látható, hogy a feldolgozóipar esetében sem beszélhetünk koncentráció ról. Hasonló a probléma, m int a term elők esetében: túl sok szereplő van, és a legrit kább esetben beszélhetünk m éretgazdasá gos termelésről. A gyenge versenyképesség egyik oka a fekete- és szürkegazdaságban keresendő. A feldolgozóiparban csúcsosodik ki ennek a jelentősége, hiszen becslések szerint a vertikumban 30-40% -ra tehető a feketegazdaság aránya. Ez többnyire feketevá gásokat és áfa nélküli értékesítést jelent. Az ágazat szereplői a makrogazdasági jel lem zők m iatt választják ezt az utat, hiszen a szom széd országokhoz képest példátla nul magas hazánkban a közterhek aránya. A magas adózási terhek, hatósági díjak, a járulékfizetés, a tőke magas kamata, a bü rokrácia m ind-m ind m egnehezíti a term e lést. Tény, hogy az ágazat szereplői úgy pró bálják a versenyképességet javítani, hogy ezeket a terheket megpróbálják m inim ali zálni. Ami az ágazat egyik szereplőjének a versenyképesség javítását jelenti ilyen sza bálytalanságok és visszaélések m ellett, az a tisztességesen term előknél egyre inkább m élyülő versenyhátrányt eredményez.
Bartha: A sertésá g a za t versenyképességének ja v ítá sa
184
5 .ábra
A hazai feldolgozóipar ö sszetétele
KÖMÉTA 99 KFT,
6% RCKRT
13 % DÉLHÚS RT.
6%
GYULA I K L Z lZ r E gyéb vállalkozások (380 db} 82%
4%
DEBRB2ENI HÚS RT. 4%
Forrás: H ollósy, 2 0 0 8
A dekoncentráció m ellett meg kell em líteni a vertikum specalizációjának hiá nyát is. A vágás, darabolás és készítm énygyártás M agyarországon n em válik szét. A term elés hatékonyságát egyértelm ű en befolyásolja a széttöred ezettség. A vá góhidak esetéb en a m űködő széles profil h elyett koncentrálni kellene a feladato kat és nem utolsósorban a tőkét. Ha csak egy tevékenységre állnának be, akkor a tőkét arra az egy helyre lehetn e összp on tosítani. M egkönnyítené az inform ációáram lást, gyorsabb reagálást b iztosítana a piac változásaira. K önnyebben lehetne fejleszteni, és így redukálni lehetn e a le m aradásukat a piacon. A m agyar fogyasztói társadalom ra je l lem ző, hogy közöm bös a term ék szárm a zása iránt, és igényeik régiónként is el térőek. Ezeket fel kell m érni és úgy ü te m ezni a term elést, hogy az eladható árut term eljen. A feldolgozók ki vannak szol gáltatva a kereslet változásának. Szá m os esetb en vágnak azért sertést, m ert
a szállítási k ötelezettséget teljesíteni kell egyes kereskedelm i láncok felé, de adott esetb en az csak karajra, vagy com bra v o natkozik. A többi testtájjal nem tudnak m it kezdeni, tárolni kell, és fagyasztva m ár nem értékesíthető a piac felé, csak készítm ényként. A testtáji arányok elto lód ása egyre nagyobb jelentőséggel bír, m ivel csökkentheti a jöved elm ezősé get. Ez nem csak a hazai term elésben j e lent gondot, hanem a külföldről érkező olcsóbb im port esetéb en is ez a helyzet. A dott országokban k ielégítik a piac által diktált keresletet m agas profit m ellett, és a k evésbé keresett - sokszor értékte lenebb - testrészeket alacsonyabb áron, akár h aszon nélkül is exportálják azokba az országokba, ahol el lehet adni. A belső, hazai piacon m ár m egszerezték a profi tot az ott érték esített term ékekből, az ex p ort csak a felesleg levezetése. Ez a feles leg jelen ik m eg olcsó áron hazánkban is, ezzel nehezítve a m agyar term elők és a húsipar helyzetét.
g a z d á lk o d á s * 5 3 .
évfolyam
* 2.
szám
A K E R E SK E D E L E M É S FO G Y A SZ TÁ S HELY ZETE A kiskereskedelm et m indig feketebá rányként em legetik a tárgyalt tém ák kö zött. A tisztánlátás érdekében el kell is m erni, hogy a kereskedelm i láncok is ki vannak téve a fogyasztó folyamatosan változó igényének. Ugyanazt a keresletet fogja a húsipar felé tám asztani, amit a fo gyasztó igényel a piacon. És m i is az? Alap vető igény, hogy biztosítva legyen a boltok polcain a friss, egyöntetű, m indig ugyan azt a m inőséget nyújtó áru. M indezt pedig folyamatos szállítás m ellett, m ert a vá sárló nem szeret várni, visszam enni érte meg főleg nem, inkább m egveszi máshol. Ha a folyamatos szállítás nem biztosított, vásárlót veszíthet a kereskedő. Ebből ki indulva reális elvárás a szállító felé, hogy m indig teljesíteni tudja a szállítási kötele zettségeit. Sok esetben ezt nem tudják biz tosítani a magyar beszállítók, ezért szer ződik a kereskedő a már ism ert és jól b e vált, sokszor külföldi szállítóval. Másik nagy gond a fizetési határidők hosszúsá ga és be nem tartása, ami folyamatos lik viditási problémákhoz vezet a termelőnél és feldolgozónál egyaránt. Ezekre a prob lémákra is megoldás lehet a koncentráció a vertikumban. A magyar fogyasztói társadalom külö nösen árérzékeny, nem lojális sem a term é kek gyártóihoz, sem pedig a kereskedel mi láncokhoz. Többnyire ott vásárol, ahol számára a legkedvezőbb felteteleket talál ja. Vásárlásaikat az akciós újságok fellapo zása előzi meg, és követik az akciós term é keket boltról boltra. Ez a fogyasztói m a gatartás indukálta azt a helyzetet, hogy a kiskereskedelm i láncok beszerzéseikben a lehető legalacsonyabb árakat keresik. Sok esetben olyan elvárásokat tám asztanak a húsipar felé, ami csak a termékek m inősé gének súlyos romlásával tartható. Ez a m agatartás kelt vitát a kereskede lem , az élelm iszer-biztonság és a hum áne gészségügy között. Hogyan lehet m egta
185
láln i az egyensúlyt a kereskedelem rövid távú céljai - alacsony ár kialakítása, fo gyasztó m egtartása, profit elérése - és az élelm iszeripar hosszú távú tervei között? A szakma számos esetben kiem elte, hogy a magyar húsipar csak a m inőségi term elés ben lehet versenyképes és nem a m ennyi ségi előállításban. Ilyen trendek m ellett nem lehet ezt kivitelezni. Ezen esetekben jelenthet megoldást az Élelmiszerkönyv és az Etikai kódex. Betartásukra és haszná latukra egyaránt nagyobb figyelmet kelle ne fordítani. Ha a fogyasztás és a vásárlási szokások alakulását nézzük, akkor meg kell állapí tani, hogy a közhangulat korántsem ked vez m ost a sertéshús fogyasztásának. Nő a term észetes eredetű termékek népszerű sége, em ellett fokozódik az egészséges táp lálkozásra való törekvés. A főzési szokások is változnak, előtérbe kerül a kis időráfor dítással elkészíthető „kényelmi” term é kek értékesítése, a vásárlásra fordított idő m érséklődik, az egy helyen egy hétre való vásárlás nyer teret. A hazai realitás része, hogy a felnőtt korú lakosság negyede nem tud főzni, a m egfelelő konyhatechnikai is meretekkel bírók sem szeretnek sok időt tölteni a konyhában. A m ai fogyasztók ezen jellem zői, és a médiából feléjük köz vetített téves információ vezetett ahhoz a tényhez, hogy a barom fihús-fogyasztás je lentősen m egem elkedett a sertéshús fo gyasztásával szemben. A sertéshús fo gyasztásáról legtöbb esetben a vásárlónak az egészségtelen, zsírban gazdag táplálko zás és az elhízás jut eszébe, míg a barom fihús fehérjében gazdag, egészséges és fo gyókúrás táplálékká lépett elő. Az elmúlt években a baromfihús im ázsát nagyon jól felépítették, és tudatos reklám- és mar ketingstratégiával elérték azt is, hogy ne csak a nőket vonzza, hanem a férfitársada lom körében is elfogadott, sőt kedvelt étel lé váljon. Nagy segítséget jelentett ebben a reklámarcok megfelelő kiválasztása, úgy m int Fekete L ászló és L a g zi L ajcsi (S za-
187 g a z d á l k o d á s » 5 3 - é v f o l y a m » 2 1j>zÁM i8 6
Bartha: A sertésá g a za t versen yképességének ja v ítá sa f o r r á s m u n k á k je g y z é k e
kály, 2 0 0 8 ). A sertéshús esetében is &M a g y a r M inőségi S ertés Hús M árka kiala kítása lehetne az első lépés a fogyasztók visszahódításáért. A vásárló nem hűséges a gyártóhoz, csak a jó ár és íz fontos. Ezért a piaci ár alatt mozgó új áru azonnal át tudja venni a többi hasonló terméktől a forgalmat. Mindez pedig lehetőséget biztosít a kereskedőnek a beszállítók cserélgetésére. Ezen fogyasz tói igények hatására változott a kereskede lem igénye is . Csökken a félsertéssel foglal kozó kereskedők száma, ellenben növek szik a darabolt áruk vásárlási igénye. A legtöbb kereskedő a friss húst kiem el ten kezeli, mivel a napi vásárlókat kíván ja becsalogatni {Aradi, 2 0 0 8 ). Folyamatos akciókkal tartják fenn a vásárlók érdeklő dését. Ezen akciók hosszabban hathatnak a piacra, m int amennyi ideig tartanak, így m esterségesen tartják alacsonyan az ára kat és kényeztetik el a vásárlókat. A nor m ál árhoz képest az akciós termék sok kal olcsóbb, a különbség meghaladhat ja a 15%-ot. így a fogyasztó hozzászokik a nyomott árakhoz és nem is hajlandó drá gábban m egvásárolni a terméket, inkább megvárja a következő akciót. A kereskedők között is verseny folyik a fogyasztóért, a folyamatos harc és árver seny a m inőség rovására megy. M estersé gesen tüntetik el azt a fogyasztói réteget, am elynek igénye lenne a magasabb m inő ségi paraméterekkel rendelkező termékek iránt. Ebben a kereskedők közti verseny ben egyre nagyobb teret nyernek a saját márkás termékek. Jelentőségük a jövőben fokozódik, mivel egy alacsonyabb árkate góriájú termékről van szó, ezért az árérzé keny fogyasztók között nagy sikerre szá m íthatnak {Antal, 2 0 0 8 ). A m egvizsgált sertéságazat összes sze replőjére jellem ző az integráció hiánya és az egym ástól való függés. Tudomásul kell venni, hogy versenyképességről csak ága
zati szinten lehet beszélni, nem elég, ha csak egy vertikumban teszünk rendet. Kölcsönös egym ásra épülés van az egész ágazatban, ezért elengedhetetlen, hogy m inden részét m egvizsgáljuk és javítsunk hibáján. Ezen gondok feltérképezésére és megoldására szervezték a konferenciát az ágazat szereplői, am i mindenképpen hasz nos és eredm ényes volt, m ert a résztvevők m egism ertethették, m egoszthatták egy m ással álláspontjaikat. Sok esetben talál koztak az érdekek egym ással, de legalább annyiszor voltak különbségek is. Számos m egoldás és ötlet született a válságból való kilábalásra, már csak arra van szük ség, hogy a konferencián szakmai körök ben m egfogalm azásra került problémák és azok m egoldásai a közigazgatás nyel vére fordítva, törvényben vagy egy straté gia kialakításában jelenjenek és valósulja nak meg. JAVASLATOK A sertéstartók term elői csoportjainak, integrációinak folyamatos erősítése szük séges, a tám ogatások felhasználásainak folyamatos ellenőrzései a célok m egvaló sításának tükrében történjenek. Szakta nácsadói hálózat kiépítése és m űködtetése csak felelősségbiztosítás m ellett fogadható el {Lapis, 2 0 0 8 ). A term elők Szakmai kép zésének támogatására szükség van, éven kénti továbbképzések szervezése indokolt, hogy lépést tartsanak a piaci és technoló giai fejlődéssel. Szerződéses kapcsolatok kialakítása a vágó-darabolókkal, feldol gozókkal. M a g y a r M inőségi S ertés Hús M árka kialakítása fontos és hasznos lenne a fogyasztói társadalom informálásához és az azonosítás m egkönnyítéséhez. Ér dekeltté tenni a kereskedőket a hazai áruk kínálatában. Minden marketingeszközt közötte az élelm iszer-biztonsági kérdése ket is - felhasználva növelni kell a belső fogyasztást, m ely bázisának magyar ter méknek kell lennie {Sákán, 2 0 0 8 ).
v e r se n y k é p e s s é g é n e k ja v ítá s a c im u k o n fe r e n
,
dá
A s e r té s á g a za t v e r se n y k é p e s s é g é n e k
s z e ,k e r e s k e d e l e m ja v ítá s a cím ű k o n fe r e n c ia , D e b r e c e
(3 )
v é n p k ia v ítá sa cím ű k o n fe r e n c ia , D e b r e c e n - ( 4 ) G u n d e lJ .
K o n fer en cia e lő a d á s , A se r té s á g a z a t v e r se n y e p e s s e g
^
( 2 0 0 8 ): A f u n k c io n á lis ta k a r m á n y o z á s le h e t s e g e i a s e r ^ s e n y k é p e s s é g é n e k ja v ítá s a cim u k o n fe r e n c ia ,
^ r
n y e i é s k ilá tá s a i a KO M ETA 9 9 Z r tta p a s z a
K o n fer en cia e lő a d á s , A se r té s á g a z a t v er ^
^ ( 2 0 q 8 ) . a h a ték o n y sá g n ö v e lé s é n e k le h e tő s é g e i a s e r t é s
nek ja v ítá s a c ím ű k o n fe r e n c ia , D e b r e c e n
, w n pV ia v ítá sa c ím ű k o n fe r e n c ia , D e b r e c e n - ( 7 )
á g a za tb a n . K o n fer en cia e lő a d á s , A s e r té s á g a z a t v e r se n y e p e s s L a p is M . ( 2 0 0 8 ): K o n fer en cia h o z z á s z ó lá s -
A te r m e lő i c s o p o r to k s z e r e p e a
a ^ ^
ju tá sa
se r té s v e r tik u m b a n . K o n fer en cia e lo a d a s A se r e s a g r e c e n - (9 ) P o p p J . C2 0 0 8 ): A se r té s h ú s-fe ld o lg o z á s se r té s á g a z a t v e r se n y k é p e s s é g é n e k ja v ita s a cím ű k o
című k o n fe r e n c ia ,
D eb-
M a g y a r o rsz á g o n . K o n feren cia e lő a d á s , A
y
_ (iq ) u d o v e c z G . ( 2 0 0 8 ): A se r té s á g a ,
za t v e r se n y k é p e s s é g e M a g y a r o rsz á g o n . K o n fer en cia elő a d á s , A se r te s a g a k o n fe r e n c ia , D e b r e c e n
A h ú sfe ld o lg o z á s h e ly z e te , ig é -
K o n fe r e n d a előadáS) A se r té s á g a z a t v e r se n y k é p e s s é g é -
er s
k é p e s s é g é n e k ja v ítá s a cím ű