Hatodik éyfolyam.
22. szám.
Pozsony, 1888. évi Május 26-án.
EVANGELIKUS
EGYHÁZ és ISKOLA. r
JAE G J E L E N
Slönzeté si ar : Egész félévre
evre
negyedévre
Hirdetés ara:
ara
3
,
—
.
1
. 50
,
12 ü r . o. e.
Négyhasábos
S;srke8iiö-
8 xiad o-hivatal : Pozsony,
Tartalom:
Xonvent.ut.cza
c.
többször
IF E I R E 2ST G 22.
üetit
sorként
egyszer közöive 7 kr..
sz.
Feieiös szerkesztő s kiadó :
T S S Z T Y É N S Z K T
V
EGYSZER.
íj í r t — k t .
.
E g v szam
HETENKENT
közöive
5
kr.
Bélvegdii : külön 30 kr.
V
J
Szellemi Szabadság és felekezetiség. — Hegyaljai tanító-egylet közgyűlését megnyitó elnöki beszéd. (Horváth Sándor.) — Lutter és Hutter. H. (Dr. Masznyik Endre.) — B e l f ö l d . — K ü l f ö l d . — V e g y e s e k . — P á l y á z a t o k .
Szellemi szabadság és felekezetiség. Hazánk nagy érdemű közoktatásügyi ministere, mint honi tudományos legfőbb Areopagunk — a magyar tudományos akadémia elnöke, a folyó évi díszgyűlést megnyitó beszédében kimondotta, hogy hazánkban nincsen szellemi szabadság. Legkisebb okunk sincsen nemzeti kultür életünk legfőbb vezetője a legilletékesebb helyen mondott szavainak igazságában kételkednünk. De jelen szerény sorainkkal nem is lehet szándékunk a tapasztalatokban dús, szellemben gazdag, sok oldalú munkásság által érdeműlt férfiúval vitába ereszkedni, vagy épen őt megczáfolni akarni. 0 tudja, tudhatja azt legjobban. Igaz lehet ! A mennyiben azonban a szellemi szabadságot a confessionalismus által mondja lenyügözöttnek hazánkban, annyiban mégis kötelességünk, mint egy felekezet közlönyéhez illőn, csak kissé szeme közé nézni ez állításnak; mert így általánosságban odavetve a benne rejlő vád minket protestánsokat is sújt ; már pedig nem hisszük, hogy volna ev. protestáns ember annál kevésbé felekezet, mely a szellemi szabadság lenyíigözésének vádját magán száradni engedné. Az olyan confessiók s confessionalismus, melynek alapelve és életfeltétele a szabad kutatás, az igazságnak minden mellék tekintet nélkül való keresése, a mennyiben magának ügy egyes tudósainak, mint összmunkásságának számára követeli a szellemi szabadságot, azt igénybe veszi és gyakorolja is, — már ez elvénél fogva minden tudományos munkának, ha az rajta kívül áll is, feltétlen szabadságot biztosít. — De mutatja a külföld mívelt népeinek tudományos élete is, hogy példáúl Németország, Anglia, kivalólag protestáns országokban a confessionalismus legkevésbbé sem ártott a tudományok szabad fejlődésének, sőt, a mennyiben magy. tudom, akadémiánk elnöke épen a philosopháló szellemet mondja a szellemi szabadság jellemző vonásának, épen e prot.
országokban él és virágzik úgy a szakszerű bölcselem, mint általában a bölcselkedő gondolkozás. A prot. egyházakban létező theologiai irányok, különfélesége nem bizonyít mást, mint a szellemi szabadságnak teljes uralmát a felekezetek körében. S ha itt ott a tudom, küzdelmekben megtörtént és meg is történik, hogy egy, vagy más theologiai irány ellenesétől meg akarná tiltani a létjogot, vagy magát a felekezettel azonosítva, egyeduralomra törekednék : nem találunk egy prot. felekezetet sem, mely ily kizárólagosságot helyeselne, vagy azt épen uralomra emelné. Protestáns felekezeteink igen jól érzik azt, hogy a tudom, munkásság szabadságának ily lenyügözése egyenlő volna szellemi életének tespedésével s a felekezetnek halálával. Tehát mi protestánsok ő nagyméltóságának így általánosságban kiejtett vádját sem elveink, sem a tapasztalat alapján el nem fogadhatjuk. Talán még akkor sem vétenénk, ha azt mondanók, hogy hazánk prot. egyházaiban épen a rideg confessionalismus otthont nem talál, mert a hol a hitvallásokhoz való hűség és az ősöktől örökölt hittételekhez való ragaszkodás élénkebb kifejezést is nyert, még ott is a közösségnek egyesítő elemei ápoltatnak. Némelyek ezt a hitbuzgóság hiányának, a tudom, élet és meggyőződés bágyadtságának tulajdonítják; mi hajlandóbbak vagyunk e jelenséget az egymás iránt tartozó szeretet s mindenki tudományos meggyőződése iránt a szívekben élő tiszteletből származtatni. Ha azonban a confessionalismus vádját azon indító okból emelte fel annak nagy érdemű kijelentője, hogy mi, evang. protestánsok nem akarjuk különálláspontunkat elhagyni s a hirtelen egyetemes tudományosságért cserébe adni minket sajátosan jellemző, Isten örök igéjén nyugvó világnézetünket, ekkor a vádat dicséretnek vesszük ; de ez esetben is soha egy prot. felekezetnek sem jutott eszébe sehol, ügy nálunk sem, hogy akár a független bölcsész, akár a természet-vizsgáló, akár a történész, akár a
174
philologus világnézetét a m a g á é h o z idomítani óhajtaná, vagy azt követelné, hogy az ő, Isten igéjén nyugvó theologiai világnézetét — fogadja el s hűtelen legyen legszentebb meggyőződéséhez. Igaz, mi protestánsok nem ismerünk el semmiféle emberi tekintélyt a hit dolgaiban ; de az igazság tekintélyét, mely tudományos rendszerességgel okról okra haladva állíttatik élénk, jöjjön az bárkitől, örömmel fogadjuk s előtte készséggel meg is hajlunk. Nem ismerjük el az államnak sem tekintélyét a tudományos munkában. A tudomány köztársasága túlterjed az állam határán s azt egyes, még oly kiváló, állami institutiók által nem engedjük s nem engedhetjük kizárólagos privilégiumként kezeltetni. Mindenki, kinek Isten tudnia adta, e téren Isten lelkének felavatott papja, s a benne élő igazságot „urbi et orbi" szabadon hirdetheti, sőt hirdetni szent kötelessége. A confessionalismusnak csak egy alakja lehet ártalmas a tudománynak, de az a protestantismussal homlokegyenest ellentétes elv : az infallibilismus, mely nem csak Rómában terem, megterem biz' az Budapesten is, általában mindenütt, ahol az egyesek tudományossága egyoldalúan fejlődik és a tudomány más tényezőinek rovására kizárólagosságot követel. Hogy mily alakja van Róma szemüvegén nézve általában a szellemi, de a felekezeti szabadságnak is, mutatja a pápai „Voce della verita" következő őszinte uyilatkozata : „Megjegyezzük, hogy a kath. egyház, jóllehet joga van a kultuszok szabadságát elvetni és thesisben el is veti, mégis elfogadja azt és feltételes módon örül is neki. Hol t. i. sajnos körülmények következtében hivatalosan nincsen e g y e d ü l i á l l a m v a l l á s n a k elismerve, maga számára azt a szabadságot követeli, melyet minden felekezetek élveznek, minthogy arra számít, hogy dogmáinak és erkölcs tanának tisztaságával minden tévelygéseket és vétkeket legyőz s biztosan várja azt a napot, midőn egy akol egy pásztor alatt fog állani. De azon tudományokban, hol elsősége biztosítva van, hol vértanúinak vére és a tanküzdelmek neki teljes és törvényes fenállást biztosítottak, e g y b é k é s b i r t o k o s n a k m ó d j á r a elvet minden k u l t u s z s z a b a d s á g o t , mint a dolgok tárgyilagos igazságába ütköző ellenmondást és mint praeexistens jogainak és kétségbevonhatlan főuraságának megtámadását." („Deutsche evang. Blätter" Heft V. 1888. S. 366.) E nyilatkozatból ép úgy, mint a történelemből igen könnyű kibetűzni azon egyszerű következtetest, hogy míg nálunk is a „Regnum rnarianum" jogigénye fenáll, s míg az állam minden hatalmi apparatusával sem képes a róm. kath. klérus hatalmát ellensúlyozni, míg bizonyos lapok dekatholisált egyetemről beszélnek és a főpapok a magy. tudománvegyetemre való jogukat minden költségvetésnél fen- j tartják, hogy addig nem csak az e fajta confessio- ! nalismus útját fogja állani a szellem szabadságának, | hanem a többi, kivált prot. felekezeteket arra fogja 1 figyelmeztetni : „Tartsd meg azt, a mi nálad vagyon, hogy senki el ne vegye a te koronádat."
Egv nagy bajunk van nekünk, ha azon tudnánk segíteni, megmutatnók épen mi confessiók és confessionalisták, hogy mi a tudományos munkánál a valódi szabadság, e nagy bajunk : anyagi szegénységünk. De hogy e nagy baj daczára is megtesszük mindazt, a mi tőlünk telik és senkinek lelkére rabbilincseket nem verünk, arról bizonyságot tehet szerény munkásságunk jelene és hisszük, még inkább igazat ad a jövő.
Hegyaljai tanító-egylet közgyűlését megnyitó elnöki beszéd. Mélyen tisztelt tanitó-egyleti közgyűlés. Azon lélekemelő ünnepélyek, melyek magyarhazánkban a neveléssel foglalkozó munkások szivét buzgalomba hozták, hogy a közoktatás terén 50 évig tartó munkásságot az elismerés koszorújával díszítsék : országos nevelés-ügyünknek, de különösen a népnevelés érdekében kifejtett törekvéseknek sikerét, diadalát jelentették. Az elemi nevelés-oktatás módszerének helyes alapon építése, s a nevelőknek mint tanítóknak hivatásukhoz méltó kiképzése voltak Gönczy Pál törekvései, lettek érdemei; oda működött, hogy nevelő és növendék lehető sikerrel tölthessék be feladatukat. Már az a tény, hogy hazánk népe és nemzetünk józan eszét helyes irányban vezetni, az értelmi világosság magasabb fokára emelni törekedett, — elismerést érdemel : az azonban, hogy az eszmét, mint szerény napszámos kifejteni, megvalósítani tudta -— méltó a nemzet rokonszenves tiszteletére. Ily értelemben, azt hiszem, mi is őszintén kívánjuk, hogy, az oktatás körül kifejtett hasznos munkássága után, sokáig élvezze az isteni gondviselés gazdag kegyét. Azt azonban meg méltóztatnak engedni, hogy egy ember, ha még oly nemes munkát végzett is, nem elég ily nagy eszmének közkeletű kincsesé változtatására. Ahhoz sok erős, az eszméért lángoló munkásra van szükség. — Ezért igyekezett a tanítói karra hatni, a tanítókat hivatásuk magaslatára emelni. És hogy e tekintetben fáradozásának külső jelei vannak, mutatja az, hogy vannak már oly tanítók, a kik tanítványaiknak mintaképei, szülők mellett atyjaik, vezetőik ; úgy hogy a tanítványok, elhagyva az iskolát hozzájuk fordulnak tanácsért, mig saját lábukon járni az élet iskolájában megtanulnak. De éppen, mert a növendékek tanítóikban vezéreiket látják, teszi szükségessé, hogy a nemesen gondolkozó tanító a készültség azon fokával meg ne elégedjék, a mit a tanító képezdéből hozott, hanem folyvást szélesebb körű és mélyebb ismereteket gyűjtsön. Mert a lelkileg gazdag tanító nyújthat tárházából a lelki szegényeknek örök becsű kincset. — Szükséges ez, mert napjainkban is, sőt talán szélesebb körben, mint máskor, talán még a tanítói karban is elharapózott azon téves gondolkozás, hogy működési köre azon tér, hol a molochnak : a vagyon
szerzés és meggazdagodás czéljának hódoljon tanítói állásának rovására. Ma, mikor még a nevelés czéljának kezdetén vagyunk, hogy nemzetünkkel más nemzetek műveltségét, szellemi fölényét eléretnünk sikerüljön, mert így lesz képes önállóságának, anyagi és szellemi függetlenségének megszerzésére, ma az egész tanítói testületnek, ihletett buzgósággal, szent tűzzel kell hivatásuk magaslatán működniök. Ha a világ, ha az anyagi gondok pillanatra elkedvetlenítik is, — ne ezen környezet befolyásolja, hanem ama magasztos czél, hogy a család és a nép kiemelkedjék a tudatlanság mély és gonosz sötétjéből. Méltóztassék utána nézni evang. egyházunkban s ott is azt fogják tapasztalni, hogy a tehetetlenség és tanácstalanság oka : a hivatás szerű buzgalom meglankadásában keresendő. Parlagon marad a sok ismeretgyüjtés mellett a lelki élet, a tanítók nem mindig nevelők. Már pedig lelki élet nélkül szépet, hasznosat, marandandót nem lehet alkotni. — A régi kor is beigazolja állításomat. Méltóztatnak Athén és Sparta sorsából ismerni, hogy midőn e két állam harczban állott egymással, Aristedes állott a szorongatott athaenei állam élén. Ez a szorongatott népnek a győzelemre semmi mentő szálacskát sem talált. Ekkor a száműzött Themistokles azon üzenetet küldte a szorongatott nemzet-gyülésnek, hogy ő tud egy szabadulási eszközt, s ajánlotta : gyújtsák fel a spártaiak hajó hadát. És a nép Aristides kijelentésére, ki állitá, hogy a terv ugyan hasznos, de nem tiszteséges, azon lélek emelő határozatot hozta, hogy a mi nem szép és nem tiszteséges az nem is hasznos, s készebb egy szálig elveszni, mint ily úton győzni. — Ha a tanító urak oda fognak hatni, hogy tanítványaiknak ez legyen hitvallásuk, követendő élet irányuk, akkor e nép és nemzet, akkor a mi egyházunk fel fog virágozni. És ezen czélt a tanítói állás szép erényével, a s z e r e t ő , n y á j a s m o d o r r a l , mely sujt ha kell, és magához emel idején, — el is érhetik. Ezen bánásmód a gyermeki szivekhez vezető kulcs. Mert ha a tanítóban a gyermek jó akaróját, örömének és bajának résztvevőjét ismeri fel lelki megadással követi tanácsát, fogadja intését, méltatja sújtolását. Ugy de ezen szerető nyájas modor az legyen, melyet Pál apostol Korinthusbeliekhez irott első levelének 13-dik részében tanít és hirdet. Csak így tölti be a tanító hivatását, csak ekkor fogja tisztelhetni a növendék tanítójában legfőbb jóltevőjét. Épen azért ajánlottam és ajánlom a tisztelt közgyűlés becses figyelmébe, hogy a tanítványok semmi tényét, a mely tudomásukra jo, mint rájuk nem tartozót, el ne odázzák, történjék az az iskolában, vagy az iskola falain kivűl. A tanító n e m o k t a t ó p u s z t á n , a ki csak az ismeretek elsajátítására teszi képesekké növendékeit, hanem, és ez a másiktól s o h a semmi k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t el nem választható : a szó szoros értelmében n e v e l ő , az az atya helyett atya. A ki, mint tanító, nem e két minőségnek megtestesítőjeként áll növendékei előtt, — az, meg-
I engedem, lehet kitűnő szaktudós, lehet jó gép, a tananyag elsajátítására készült tölcsér, — de semmi esetre sem azon tanító, a kit ágost. h. ev. egyházunk, a család, a nemzet büszkeségének és boldogsága előmozdítójának hisz, tart, nevez. Mert a leendő család tagnak, egyháztagnak, a nemzet és az állam tagjának, de sőt az embernek, mint ilyennek, értéke nem a tudásban áll pusztán (Kain és Herostratus,^ hanem a tudás mikénti értékesítésében (Krisztus Urunk, Pál apostol stb.). Azért a gyermeknek nem csak eszét, hanem szivét s kedélyét, szóval egész lelki lényét irányítani, nemei síteni kell. Erre pedig nem elég az iskolában való fegyelmezés, vagy is csak azért vonni számadásra, a mit az iskolában tesz a növendék, hanem azért is a mit az iskolán kivűl végzett, s a tanító tudomására jutott. Atyai szívének nyilatkozatát, sőt j szigorát nem csak azért fogja vele éreztetni, a mi órája alatt történik, hanem szerető atyai szívének méltánylását vagy megrovását éreztetni fogja azért is, a mit az iskola falain kivűl tett; szeme előtt tartván azon régi, de igaz elvet, hogy a bölcs nem azért büntet mert hibát követett el a növendék, hanem azért, hogy többé el ne kövesse a hibát; szóval a növendék igazságtalan és erőszakoskodó természetét, fékezi meg. Ha ily nemes lélek lesz, mert nem kétkedem : abban hogy van, és ha meg marad ezen nemes lélek a tanítók tulajdonául, melyet a készültség duzzaszt, a szeretet ösztönöz, a részvét tetőz, — azonnal virágzásnak indül a családi, az egyházi a nemzeti élet fejlődés, és szeretett egyházunk és hazánk boldogúlni fog. — Hogy ez mielőbb megvalósúljon, erre kívánom az Isten áldását. Horváth Sándor. •
Luther i i Hutter. IL A ki ismeri az őskeresztyénség történetét, tudni ; fogja, mennyire játszottak belé az újszövetségi írók ! gondolatvilágába a zsidó vallási képzetek. Az első keresztyén gyülekezeteket nem ok nélkül nevezik zsidó-keresztyén gyülekezeteknek. Az őskeresztyén hit lényegileg h i t a J é z u s b a n , mint M e s s i á s b a n s e hitöket a tanítványok más, mint ó-szövetségi alapon nem igazolhatták. A Messiás-eszmének, tekintettel a múltra, amint az a zsidó tudatban élt és a jelenre, a mint az történetileg Jézusban megvalósúlt, meg volt a maga b o t r á n y a és k ö v e t e l m é n y e . Botránya volt a k e r e s z t , követelménye a m e s s z i á s i o r s z á g . Aki tehát a Jézusban, mint Messiásban való hitet igazolni akarta (s mi más czéljok van az összes új-szövetségi íróknak?), annak egyrészről a kereszt botrányát kellett eltávolítania, másrészt a messiási ország felállításának reményét kellett érvényben tartania. Amazt elhárítá a Jézus kereszthalálának, mint e n g e s z t e l ő á l d o z a t n a k , emezt érvényben tartá a feltámadott
si7 6
és megdicsőült Jézusnak, mint újra visszatérő s magát országa felállítása hatalmi tényével, mint i g a z i M e s s i á s t bemutató királynak felfogása. Innét, hogy az ős keresztyének teljes lelkükkel az é g e n s ama hamarosan (még éltükben !) bekövetkező jobb jövőn függenek, hogy az időt s létet ketté: erre és a más k o r r a (aiœv
ovrog xal aïœv
utliujr),
innenre és túlra szakítják, hogy a jelen életet ideiglenesnek tekintvén, az adott földi viszonyokkal épenséggel nem törődnek. „Szolgai állapotban hivattál mondja Pál — ne törődjél vele, hanem, meg? _ még ha szabaddá lehetnél is, inkább használd fel 1. Kor. 7. 21. — Minek házasodni? — „Az azt? _ idő rövidre van szabva, a végett, hogy akiknek feleségök van is, úgy legyenek, mintha nem volna nekik stb. Mert elmúlik a világ ábrázatja" — 1. Kor. 7. 29—31. — „íme titkot mondok néktek. Nem fogunk ugyan mindnyájan elhunyni, de mindnyájan el fogunk változni egy parányi idő alatt az utolsó trombitaszóra. Mert trombita fog harsogni és a holtak fel fognak támasztatni, mint romolhatlanok és mi el fogunk változni." — 1. Kor. 15., 51., 52. — íme egy rom árny, mely igenis oda vetődött a zsidóvilágból Pál theologiai alkotására is. Az ős keresztyének paruzia-reménye nem teljesedett be. A Messiás, úgy, amiként ők várták s akkor, amikorra várták nem jött el, de a ker. egyház érzékiesítő, minden eszmét materializálni törekvő irányzata, bár más formában fentartá továbbra is a z s i d ó r e m é n y t s ennek hódol Luther is. Worms előtt a nép polgári szabadságát is felvette programmjába, Worms után theologiai világnézetének nem egy pontban jelentékeny átalakulásával, e világ országában, praktikus tekintetek miatt is, a tényleges viszonyok épségben tartását czélra vezetobbnek tartva, a fejedelmek és urak kezében meghagyta a hatalmi pálczat s az alattvalókat — ez élet megvetését követelve tőlük — rabszolgaságra kárhoztatta.
mibe Jakab Elek úr esett Dávid Ferencz élete megírásában." Ami pedig azt a megjegyzését illeti, hogy én nagyítva 400,000 paraszt véréről beszélek, holott hiteles kútfők szerint csak 100,000-en hullottak el, hát engedje meg, hogy ezen én mosolyogjak. Én nem tudtam azt, hogy Hutter úrnak Csöngére hiteles statisztikai kimutatást küldöttek a német parasztháború színteréről, de majd máskor, ha megint régi hadi események rajzát irom meg, — úgy-e szives lesz h i t e l e s k ú t f ő i v e l szolgálni?? Lám lám! hogy a csöngei parochiának pénztárából már 1525-ben is telt külön hadi tudósító tartására ! ! Hát mért nem mondta ezt régen ! Bizony bizony ilyen áron lemondok vala az „első eredeti és kimerítő magyar" dicsőségről — az On javára. De menjünk tovább. A másik rojt, melyet Hutter úr munkámról letép L u t h e r és Z v i n g l i j e l l e m z é s e . Ezt már nehezebb szívvel teszi. Azon a rojton mégis volt valami, ami neki tetszett, amivel szinte kedvtelve játszadozott : azok a — mint mondja — „ c s i n o s e l l e n t é t e k . " De azért meg nem állhatja, hogy a saját csinos ellentéteivel ki ne egészítse. S miért ne, mikor azok az enyémeknél még csinosabbak s aztán — oly jól esik azokat nyomtatásban látni ! Hanem aztán — a többi, az nem ér semmit. Én Luthert háttérbe szorítom Zvinglivel szemben; Zvinglit kíméletesnek, udvarisnak, Luthert ridegnek, gorombának rajzolom. Hát édes Hutter úr, ez megint a felfogás dolga. Én az embereket, különösen, lia azok világtörténeti szerepet játszottak, nem egyes, a vita hevében elejtett nyilatkozataik alapján szoktam megitélni, hanem egész életműködésük összbenyomásából. Tetteiben jellemzi magát az ember. Megengedem — sőt tudom —, hogy egyik-másik iratában Zvinglit is elragadta az indulatoskodás heve s tett oly nyilatkozatokat (Ön is idéz belőlük), miket épenséggel nem nevezhetünk udvariasoknak, de engedjen meg, Zvingli egyéniségét a marburgi vita alkalmával nem az ő egyes, innen-onnan, ö s s z e f ü g g é s ü k b ő i k i k a p o t t nyilatkozatok, hanem az ő egész eljárási módja, magatartása s főként az a t é n y jellemzik, midőn a tankülönbség daczára testvér akar maradni. Hát látja édes Hutter úr, midőn én ily álláspontról Ítéltem meg a két hős marburgi viselt dolgait, szem előtt tartottam 1. Kor. 8. fejezetét, ahol Pál apostol azon elvi kérdést tárgyalja : váljon a keresztyén ember szabadsági joga gyakorlatában csupán az ismeret, vagy egyszersmind a szeretet is irányadó-e s oda dönti el a dolgot, hogy igenis a keresztyénnek, mint nem csupán önczélos, hanem egyszersmind közczélos tagnak a Krisztus gyülekezetében, az ismeret jogát, a szeretet kötelességével kell megkorlátolnia. Mert az ismeret felfúj, de a szeretet épít.
Hát legyen igaza Hutter úrnak, hogy ez súlyos vád, de hogy meggondolatlan és alaptalan, azt egyéni nézetnek elismerem, ám igazságnak, mig az ellenkezőről meg nem győz, nem ismerhetem el. Egyébként oly dolgok ezek, amiknek felfogásában a személyes álláspont és meggyőződés tekinteten kivül nem hagyható. Én Luther életét mindenkinek szája íze szerint nem írhattam meg. S igen sajátságos, hogy a miért egyfelől döngetnek, másfelől ugyanazért dicsérnek. Hutter úrnak sehogy sem tetszik, amint a parasztlázadást tárgyalom. Hát sajnálom, hogy nem ismerem gusztusát, de lássa vannak, akiknek meg épen nagyon is tetszik s bizony azok sem kisebb emberek Hutter úrnál. Csak egyet említek, Balogh Ferenczet a jeles ref. egyháztörténészt, aki kritikájában e pontra vonatkozólag így ír : „Mig Carlstadtot szerző erősen elHát ha már most én ez álláspontról Zvingli itéli Luther javára, addig, adjuk meg a bátor és iránt lelkemben érzett rokonszenvemnek is kifejezést szabad felfogás dicsőségét, a „Hajótörésének neve- adok, de másrészt rámutatok Luther rideg magatarzett czikkben, hol a parasztháború borzalmai vázol- tásának az ő hitbeli meggyőződésében, — i s m e r e tatnak, nem kiméli hősét s fel meri leplezni téve- t é b e n gyökeredző elvi alapjára s ekként őt megdését s így kikerülte azon b á l v á n y o z ó t é v e l y t , ! értetni s menteni törekszem, vétettem-e én akkor a
177
történeti igazság- ellen s megsértettem-e én a Luther alapjára a szülői házban s egyik-másik érdekes jeleiránt való kegyeletet? On persze nem tudja felfogni, netben közelebb is illustráltam azt. Egyébként köszöhogy beszélhet egy lutheránus ember Zvingliről az net, hogy Ön czikkeiben művem e hiányát saját elismerés és méltánylás hangján! Hja! ha a XIX. szá- közlésével pótolni kegyes volt. zad szelleme Csönge sűrű erdejében, vadon ligetei és De ime csak most veszem észre, hogy én eddig bozótjaiban még mindég nem fújdogál, ha ott még egészben haszontalan dolgot mívelék. Védem m a g a mindég az ósdi szellem „vig dala csattog", — arról m a t , védem „dr. M a s z n y i k m ű v é t ! " Hogyan? én nem tehetek. Ám vessen követ rám Hutter, azért Hát e n y é m az a mű? Benne vagyok én abban én nem szűnöm meg hirdetni, mire Mesterem tanított „ c s i n o s e l l e n t é t e i m m e l , a l a p t a l a n f e l f o g á az i g a z s á g o t , mely nem ismer személyeket, nem s o m m a l , f r i v o l t o l l a m m a l , b u r l e s z k k o m i pártot, nem felekezetet. Lássa, mi Ont oly rettene- k u m o m m a l , indokolatlan Ítéleteimmel, tes haragra gerjeszté, ugyanaz más körökben megint d o r o n g o m m a l , a r r o g a n t i á m m a l , t é t e l e i m nagyításommal, feketítő, szépítő csak a legkedvesebb visszhangra talált, pedig Isten m e l , látja lelkemet, — nem vadásztam senki kegyét. k é p e i m m e l és a t ö r t é n e l e m m e l s z e m b e n Ugyanazon ref. történész Balogh Ferencz így ír az e l f o g l a l t á l l á s p o n t o m m a l ? ? " S benne vagyok ön által annyira kifogásolt részletről : „Maga az író már csupán abban a 3 v a g y 4 r o j t b a n i s ? Ébren meg van hatva, művének fénypontjára jutott el. Itt vagyok-e én avagy csak álmodom? Álmodom, hogy magyar ő felemelkedik a 300 év tapasztalatainak magasla- irtam egy „ e r e d e t i es k i m e r í t ő tára s ily kortávolságból itél. (Itt idéz művemből, L u t h e r t ! ! " Igen, ez csak álom! Álom a mű, álom majd így folytatja). Mi köszönjük ágostai testvérünk- a védelem, csak a támadás, a kritika való — és a től e szép nyilatkozatot, egy szebb jövő tavasz hír- Hutter úr hitele. nöke ez; bezzeg még 150 év előtt a hasonló szelHát : a mi álom, maradjon álom, de ezt az lemű derék Ribini ilyféle nyilatkozata mily szörnyű egyet, — a Hutter úr hitelét, éber szemmel akarom visszahatást keltett ?! R é s z r e h a j l á s n é l k ü l le van megvizsgálni. Hanem — bocsánatot kérek — előbb irva aztán a hires űrvacsorai vita. Igaz, hogy szerző lélekzetet veszek. Átkozott rohamaim vágynák. még itt is igyekszik fedezni Lutherét, de végül a Dr. Masznyik Endre. dolgok ereje ismét visszahelyezi őt az igazság követelte szebb magaslatra s az elválás végső jelenetét lehetetlen könyindulás nélkül olvasni. Ily hang lutheránus testvértől hazánkban nem hallatszott 300 év <5ta! Ez Melanchton feltámadt szelleme." A mosony megyei esperességből. — Folyó hó 16-dikán S amit e két rojtról, ugyanazt kellene elmonda- t a r t o t t a a mosonyi ev. lelkészi kar a levéli egyház r i t k a nom a többiről, nevezetesen a F ü l ö p ő r g r ó f h á - szépségű, díszes kerttel biró paplakban ez évi conferentiáját. z a s s á g i ü g y é r ő l is. Fájlalja Hutter úr, hogy — A cura pastoralisba vágó némely érdekesebb kérdések Luther e ballépésének szépítésére semmi enyhitő tárgyilagos megbeszélése és tisztázása volt összejövetelünk körülményt nem hozok fel, pedig — úgymond — egyik czélja. T á r g y a l t a t o t t még az esperességlinkben ;divó Révész az ő Kálvin életében megtaníthatott volna, divergáló esküvési és temetési szertartások rég óhajtott hogyan kell az olyas tetteket is teljesen gáncstalan- unit'ormitása. .Esperes urunk a megállapított rend szerint nak feltüntetni. Hát édes Hutter úr erre igen egy- egy esküvési ágenda kidolgozására, illetőleg czélszerü összeszerű és rövid feleletem van : én kegyeletből hazudni állítására felkéretett s ő, a nála a közügyek iránt már megnem tudok — a kegyelet miatt. Mire Luther maga szokott szíves előzékenységgel, a közóhajnak engedve, a megjegyzi, hogy „az rosz volt bennünk," arra én megbízatásnak a legközelebbi jövőben eleget tenni késznek Luther meghazudtolása nélkül nem mondhatom, hogy nyilatkozott. „de bizony az is jó volt bennetek." Délután két órakor t a r t a t o t t meg a kitűnően berendeArra a vádra pedig, hogy miért nem reflectál- zett, elég tágas és szép iskolateremben a szokásos évi tanítói tam a Pázmányféle vádra : az ö r d ö g b a g z á s á r a , conferentia, — melyen a lelkészi és tanitóikar összes t a g j a i szintén rövid feleletem van. Először is alaptalan rá- jelen voltak. galmakkal, mik a régi sötét századokból erednek s A tárgyalás, különösen az esperes ur által szerkesztett mikre józan ember ugy sem ad ma már semmit, és az esperesség által kiadott : „Biblische Geschichten des nem tartottam érdemesnek bíbelődni, másodszor Alten und Neuen Testamentes für Volksschulen" című jeles nekem nem az volt a feladatom, hogy aprólékos tankönyv körül forgott. részletekbe menő s inkább szaktudósokat érdeklő A német egyházi irodalom elég gazdag ugyan bibliai kérdésekkel lapitsam el művemet, hanem, hogy hősö- történetekben, — de alig van köztük olyan, mely viszonyamet a maga teljes jellemében, személyes nagyságá- inknak jobban megfeleljen, mint a fent nevezett esperesban állítsam olvasóim elé. Lehet, hogy Hutter urat ségünk lelkészei és tanítói által osztatlan örömmel és helyesnagyon is érdeklik az ördögbagzási históriák, de hát léssel fogadott könyv. — A nagytiszteletü önzetlen szerző amiben ő gyönyörűségét találja, kérdés, ha az én munkájával ugy egyházaink, mint a czélszerü és helyes olvasóim abban nem botránkoznak vala meg ! —• bibliai történetek tanítása iránt melegen érdeklődő hívek A mennyire szükségesnek véltem, Luther ördög histó- legnagyobb háláját érdemli. — E hálának, egyelőre a conriáira is kiterjeszkedtem. Rámutattam e babonás hit ferentián, kifejezés is adatott. — De ugy hiszem, nem fölös-
178
nagyítás nélkül, azt mondhatjuk róla, hogy ő azok egyike, leges a müvet a német ajkú egyházak ugy lelkészeinek, ' kikről Goethe azt mondja : „Die Menge kann tüchtige mint tanítóinak legmelegebben ajánlani. Az OtestámentumMenschen nicht entbehren und die Tüchtigen sind ihnen ból 33 legszebb és legczélszerübb elbeszélés van felvéve, — jederzeit zur Last." az uj testamentumból pedig 39, összesen tehát 72. — Nyel2. Az első helyen emiitett könyvkereskedés magában vezete bibliai, — a mi az egész kitűnő mű becsét még inkább a jókora nagyságú s nagy kerttel biró v á r o s - m i s s z i ó emeli, — Bátran mondhatjuk, hogy német ajkú evang. népé p ü l e t é b e n van, mely épület évek előtt, „ Varieteeszínház" iskoláink jobb és czélszerübb könyvet nem kaphatnak. — neve alatt volt ismeretes. Jellemző, hogy a város-misszió Megrendelhető Nagytiszteletü Pósch Frigyes úrnál, Levél, csendes, komoly, de magasztos munkájával, többnyire oly Mosonymegye, ára 50 kr. helyeket foglal le, a melyek azelőtt a ker. ellenes élet, a E könyv első sorban a mosonyi ev. népiskolák számára világ zajának színhelyei voltak; úgy pld. egy istentiszteleti szerkesztetett. — De minthogy a már 6 év óta közhelyeshelyen, mely azelőtt korcsmaterem volt, oltárt emeltek, azon léssel fogadott tankönyvünk : „Leitfaden", melyben a magas a helyen, a hol részegek gyilkossága követtetett el. A városközoktat, ministerium által előírt összes tantárgyak s fügmissziói szép lugaskertben nyáron népünnepek szoktak gelékül a reformatio története foglaltatik, több más espereség tartatni. Naponta pedig, majdnem az egész éven át, játszanémet ajkú népiskoláiban elfogadtatott, — sőt épen e dozó gyermekek találhatók ott a szomszéd kisdedek házátanév folyamában tömegesebb megrendelések történtek, — ból. A kert mellett van a központi hivatal (Central-Bureau közegyházunknak vélünk hasznos szolgálatot tenni, — ha der B. Stadtm.). E mellett van a ca. 40 elbocsátott rabnak az illetékes körök becses figyelmét esperességünk ez ujabbi szolgáló menedékház, kiket szivarkészitéssel foglalkoztatnak. szellemi gyümölcse felé is irányítjuk. — Esperességünk Az utczára nyíló házrészben, földszint és az I. emeleten megbízottja, Nagytiszteletü Pósch Frigyes lelkész úr, szíveegy hoszpicz van, melyben jutányos áron tisztességes hálósen szolgál egy áttekintés czéljából tőle kikért példánynyal. szobák kaphatók. E területen van még a nyomda is, a melyA levéli paplak kedves lakóinak is tartozunk hálával. — ből a „Sonntagsfreund" (25,000 abonnenssel) a Stöcker-féle Szívélyes vendégszeretetük megnehezítette a válást. — Conferentiánk szépen kezdődött, áldásosán folyt s így lélekben 1 pfenniges predikácziók, folyóiratok — művek stb. kerülés testben erősítve bátran elmondhattuk : Szép napunk nek ki. Ezeken kivűl a város-misszió egy kápolnának birtokában is van, melyet egy a város-misszió iránt jóinduvolt. — Adjon a jó Isten több ilyent! E.— lattal viselkedő asszonyságtól kapott ajándékba. Az egynagy, saját termén kívül, a város minden részében az egyletek számára 15 kibérelt teremmel bír. 3. A m á r megemlített vasárnapi, kötő és varró iskolák (Folytatás). ifjú és leány, ének- és zeneegyletek jellemzését teijesen A berlini város-misszio. Ez oknál fogva nagyon helyes, mellőzve, e helyen főleg csak a férfi és nő e g y l e t é k r ő l , hogy a városmisszió az i f j ú s á g g o n d o z á s á t , á p o l á - valamint, a nem régóta működő gyermekchorusokról, akarok s á t é s e g y l e t e k b e v a l ó g y ű j t é s é t szinte egyik egyetmást elmondani. A férfi- és nőegyletek különösen az nevezetes feladatáúl tűzte ki magának. I t t elérkeztem végre erkölcstelenség, a prostitutió terjedését akarják megakaazon ponthoz, melynél, a mint Ígértem, bővebben utalhatok dályozni, megszüntetni. Berlinben jelenleg, hivatalos számía városmisszió tevékenységére s közegeire, a mi eddigelé, tás szerint, nem kevesebb, mint 50,000 ily szerencsétlen csak úgy nagyjában volt jelezve. áldozat tartózkodik. Hogy ezek között, daczára a missziE helyen, előbb a város-misszió s z e m é l y z e t é r ő l , onáriusok és misszionáló nők buzgóságának, a belmisszió a é p ü l e t e i r ő l , e g y l e t e i r ő l s végre a p r e d i k á c z i ó k legnehezebb s leglasabban előrehaladó, ezt hangsúlyoznunk t e r j e s z t é s é r ő l leend szó. felesleges. Az említett, 12—15 tagból álló, gyermekchorusok 1. A s z e m é l y z e t jelenleg több mint 60 főből á l l : (számsz. 9) a házakban egyházi énekeket, choralokat éne4 felügyelőből (berlini lelkészek), 33 misszionáriusból, (kik kelnek s a mint mondják, mindenütt szívesen látott ventöbbnyire testvérházakban, főleg a „Rauhe Haus"-ban ki- dégek. Karácsonykor pld. a világhírű Central-hotel igazképzett világiak), 7 misszionáló nőből s ujabban a két helyen gatósága pár perezre 5 ily gyermekehorust hivatott, hogy létező könyvkereskedések személyzetéből (16 tag). Ezek az előkelő vendégek előtt énekeljenek. E z perselyüknek között, f. é. április l-jétől, egy állandóan alkalmazott iró is 100 m. hozott be. Az eddig említett egyleteken kívül, a van, a ki a nép között terjesztendő olvasmányok össze- város-misszióval szorzs összefüggésben van, egy k á p o l n a állításával s kisebb értekezések fogalmazásával foglalkozik. 1 ) e g y l e t , melynek czélja kápolnák felállítása, valamint egy A könyvkereskedések, (cz. Berlin. S. W. Johannistisch 6. t e m p l o m e m e l é s i e g y l e t , mely azonban eddigelé, vajés S. W . Blücherstr. 11), főleg ker. képek, lapok, folyó- mi nagy eredményt nem mutathat fel. 1 ) iratok és művek terjesztésével foglalkoznak, úgy szinte, 1 mint bármely más könyvkereskedések, ugyanazon áron, bár) Az eddigieken kivűl, külön ugyan, de a városmely más művek megrendelésére vállalkoznak. A nehéz misszió szellemében működnek még a Hülle lelkész vezetése munkában az egész személyzetet az ékesenszóló Stöcker alatt álló: „ E v . e g y l e t e k " s a gróf Pükler alatt á l l ó : elnök példája, lankadatlan buzgósága t a r t j a talpon s így S z t . M i h á l y k e r . e g y e s ü l e t . " A z e l ő b b i n e k 4 egyegyedül ő neki köszönhető, hogy a város-misszió már oly letháza (könyvtárakkal, tornatermekkel stb.), 2 herbergje, 2 vasárnapi iskolája, 2 ifjúsági, 2 polgári, egy inas, egy nagy terjedelmű, oly nagy hatáskörű. Elleneivel szemben, nőegylete s végül egy nyomdája van, melyben a : „ B e r l i n e r E v . S o n n t a g s b l a t t " jelenik meg. Az u t ó b b i valamivel 0 L. a : „Die christl. Welt" f. é. 4. sz. „Die Berliner igénytelenebb s kegyeskedő; mindkettő hathatósan közrebtadtmission. " működik, bibliaórák s társas összejövetelek s kirándulások
KlllFil
!,
179
Az összes egyletek különben, bibliaórákban s egyéb vallásos oktatásban részesülnek. Ezek között leglátogatoX.-ik Kimutatás tabbak a Stöcker által t a r t o t t oktatások. helyreállítására 4. E pont alatt egy kis pillantást vetünk a berlini a z e p e r j e s i e v . t e m p l o m befolyt segély-összegekről. város-misszió egyik legáldásosabb s legismeretesebb műköA IX-dik kimutatás óta (lásd e lap f. é. 16-ik dési terére, a p r é d i k á c z i ó k t e r j e s z t é s é r e . 2 ) E számában) befolyt : térre, a város-misszio már 1881-ben lépett. Az elsó' évben Bruimann Vilmos nyug. bányatanácsos úrtól Budacsak 600 példányt nyomattak ; miután azonban ezek ép úgy pesten 5 frt. — A L e m b e r g i ág. és helv. hitv. superina felső, mint alsó körökben csakhamar megszerettettek, nem tendentiából, Zipser Gusztáv superintendens úr útján 22 f r t csoda, hogy manapság 120,000-et nyomatnak s terjesztenek; 64 kr. — A s z á s z o r s z á g i ev. luth. „ Gotteskasten "tói dr. Ahner Milsitzi lelkész úr által 93 f r t 45 kr. Berlinben magában 20,000 példány fogy el. A czél : a vasár- ( = 150 márka.) — A p r á g a i ev. német egyháztól Koch nap nélkülieknél apáink hitéhez s a ker. egyházhoz való Istv. esperes úr által utólag 3 frt 55 kr. — A ß e i c h a u i ev. egyháztól utólag (G-alicziában) 52 kr. — A H e g yragaszkodást megőrizni s előmozditani. Hogy mily nagy sikerrel és áldással működik a város- a l j a i ev. esperesség több egyházaitól (Diósgyőr 3 frt., Sajó-Kaza 3 f r t 23 kr., Miskolcz 27 f r t 10 kr.) összesen misszió e téren, ezt legjobban mutathatom be egy közle- = 33 f r t 33 kr. — N a u m a n n consist. tanácsos úr mény segélyével, melyet a múlt évben megjelent évi jelen- gyűjtése, K a b l u n k b ó l (Mekienburg-Strelitz 220 márka tésben találtam 3 ) s inely egy vidéki prédikáczióterjesztő = 135 f r t 30 kr. — Z i p s e r G u s z t á v gácsországi superintendens úrtól (utólag) 65 kr. — Templomi fénytollából ered. „A prédikácziókat, úgymond, átlag szívesen és képek árában 5 f r t 50 kr. O f f e r t o r i u m a tűzvész évköszönettel veszik és a mint az átvevőkkel való beszél- fordulati napján t a r t o t t emlék-ünnepélyen 66 f r t 85 kr. — getésekből kitűnik nem csak ők, hanem rokonaik és L e h o c z k y J á n o s úrtól Szatmáron a tűzvész évforszomszédjaik is olvassák azokat. A prédikácziók hatását, dulója alkalmából 100 frt. — A v e s z p r é m i ev. egygyakran beteg látogatásaimnál tapasztalom. Betegek, házmegyéből T a t a y S á m u e l esperes úr által B arészben sínlődő egyének, a kik eddigelé csak földi szük- k o n y - T a m á s i b a n : 25 f r t 30 kr. — Templom képekségleteik kielégítésére gondoltak, most, — miután ért újabban 3 f r t 70 kr. — Az eperjesi helyi g vámintézetvasárnaponta egy prédikácziót kapnak, gyakran forró től Í4 f r t 15 kr. — összesen = 5Ó9 f r t 94 kr. A IX-ik v á g y a t mutatnak Isten és az ő igéje után. í g y örven- kimutatás szerint volt az összeg: 4789 f r t 85 kr. Jelenlegi deztetett meg, néhány nappal azelőtt, egy szegény, főösszeg tehát : 5299 frt 79 kr. o. ért. Aldáskivánattal beteg anyóka. A mint szobájába léptem, azt kiáltá : I közli E p e r j e s e n , 1888-ik évi pünkösd elő-napján. Sztehlo János, foesperes. beh jó, hogy jön, legalább felvilágosíthat prédikáczióm Kimutatás egy helye fölött. Azután előhúzván vánkosa alól prédikácziólapocskáját, megmutatta a neki homályos helyet. a t h e o l . t a n - , i l l e t ő l e g s z a k k ö n y v e k k i a d á s a Ez, és hasonló tapasztalás azt bizonyítja, hogy az ige végett megindított gyűjtés eredményéről. a szivekre hat. E g y siket asszony, a ki a templomi V I I . kimutatás : prédikácziókból egy árva szót sem ért, rendesen maga a) K e g y e s a d a k o z ó k : 10'/ tiszt. P e t z G u s z jön a prédikáczióért s ekkor többnyire azt mondja : t á v lk. úr Medgyesen 1 f r t ; 11) ns. K u l c s á r K á r o l y most már nekem is van vasárnaponta lelkem számára egyh. fel. Miskolczon 4 f r t ; 12) nt. J u s t h S á m . I s t v á n való eledelem. E g y más asszony, a ki iszákos volt s lk. úr Strázsán 5 f r t ; 13) nt. S z t e h l o J á n o s esp. úr a kinek egy éven át, vasárnaponta egy ily prédikáczió Eperjesen 2 frt. átnyujtatott, egy félév óta az ivásról teljesen lemonb) Az „ E v a n g é l i k u s D o g m a t i k á r a " előfizettek : dott. E g y falusi ember, a ki vasárnaponta és vásár 20) A s o p r o n i ev. t h e o l . ö n k é p z ő k ö r 2 f r t ; 21) tiszt. alkalmával füstölt heringet árulgat, örömmel veszi a P e t z G u s z t á v lk. úr Medgyes 2 f r t ; 22) nt. Z e l e n k a prédikácziót és azt mondja : hogy felesége szerfölött P á l esp. Miskolcz 2 f r t ; 23) nt. H ä n d e l V i l m o s esp. örül r a j t a s olvasás végett még másoknak is adja. E g y úr. Selmeczbánya 2 frt. éjjeli őr feleségétől pedig azt hallottam, hogy ő úgyUgyanazt megrendelték : 57) J . S c h m i d t Kár. szólván mindig, szombaton este olvassa el a prédikáJ e n ő cand. theol. Heidelberg; 58) tiszt. N e m e s K á r o1 y cziót s akkor a vasárnapit sokkal szebbnek találja. 7 E g y más asszony ismét vasárnap házi-istenitiszteletet d.-g} őri lk. ú r ; 59) tiszt. B o r t n y i k G y ö r g y s. lk. s tart, oly formán, hogy leánya és veje jelenlétében fel- tanár úr Miskolcz; 60) tiszt. C z é k u s L á s z l ó lk. úr olvassa a prédikácziót. Sokan meg a prédikácziókat Abauj-Szántón. c) Az „ E v a n g é l i k u s E g y h á z j o g t a n r a ' ' előegybegyűjtik s beköttetik." (Vége köv.) fizettek: 10) a s o p r o n i e v a n g . t h e o l . ö n k é p z ő k ö r 3 f r t ; 11) nt. Z e l e n k a P á l esp. úr Miskolcz 3 f r t ; 12) ns. K u l c s á r K á r o l y egyh. fel. úr Miskolcz 3 f r t ; által a ker. élet és erkölcsiség ápolásán. — Még ezen egy- 13) nt. H ä n d e l V i l m o s esp. úr Selmeczbányán 3 frt. Ugyanazt megrendelték: 8) t. S c h m i d t K á r . J e n ő letekkel sem jutottunk végére Berlin ker. egyleteinek felsorolásában, mert vannak még számtalan egyéb i f j ú s á g i cand. theol. Heidelberg; 9) t. B o r t n y i k G y ö r g y s. lk. s f é r f i e g y l e t e i . Ez utóbbiak között legkitűnőbb: a és tanár úr Miskolcz. „S. W . Friedrichstr. 214. Hofvilla," — létező és a „ChristoEzzel egyúttal jelentem az érdeklődőknek, hogy első pherus 1- nevű egylet. N. O. Friedenstr. 1. kiadványunk az „ E v a n g é l i k u s D o g m a t i k a " a jövő 2 ) Erről, a mint e b. lap múlt évi tartalomjegyzéké- héten már teljesen kikerül a sajtó alól, az „ E v a n g é l i k u s ből kitűnik, az 1. sz.-ban 1887. szó volt ugyan, de mivel- E g y h á z j o g t a n " 2-ik füzete pedig javában készül. Kérhogy e sz. nem áll rendelkezésemre, — ámbár nem igen jük a támogatást s az iveket!!! hiszem, — még sincs kizárva, hogy sok tekintetben isPozsony, 1888. máj. 25. Dr. Maszmjïk Endre, pénztáros. mert dolgokat fogok felhozni. 3 — Értesítés és kérelem ! ,.Az ev. Tisza kerület püs) „ B e r i c h t über die s o n n t ä g l i c h e PredigtY e r t h e i l u n g i n dem Kirchenjahre 1885/6 von A. S t ö c k e r , pökei" czimű művemmel, illetve annak üözmivelődési adaHof- und Domprediger in B e r l i n . 1887, Buchhandlung tokkal való gazdagításával egészen elkészülvén, kötelesder Berliner Stadtmission, S. W., Johannistisch 6." 6. old. ségemnek tartom ezt nagyrabecsült előfizetőimmel tudatni,
180
egyúttal tévedések elkerülése czéljából nyilvánosan beszámolni az eddig e művemre történt befizetésekről. — A mű árát már régebben beküldötték : ns. Zsilinszky Mihály esp. felügyelő úr, nt. Haan Lajos e g y e t egyh. főjegyző úr, (2 írttal) ns. gömöri Szontagh Pál úr, nt. Sztehlo János főesperes iir, tek. Benczúr József úr, nt. Linberger István ev. lelkész úr, tek. Martínyi József igazgató úr, Tek. Tóth Dániel úr (a pápai ev. ref. főiskola könyvtára részéről), T. Varga Márton nevelő úr, iit. Dianiska András ev. lelkész úr, a nt. VI sz. k. városig esperesség. — S ezen kivűl megrendeltetett 23 példány. Mivel azonban az általam még 1886-ban kibocsátott majd nem 200 előfizetési felhívásból alig került vissza 10 s az előbb megnevezett előfizetésekkel s megrendelésekkel együtt is 24 felhívásnál többre feleletet még nem kaptam ; azon alázatos kérelemmel járulok nevezett művem nagyrabecsült pártfogói elé : méltóztassanak hozzám a kiküldött iveket lehetőleg mielőbb kegyesen visszaküldeni, hogy magamat tájékozhassam. Ki is különben kiváló tisztelettel vagyok, E p e r j e s e n , 1888. május 17-ikén. Hörle József, s. k. tanár.
— Egyházi és iskolai gyűlések. A honti esperesség július 4-én Dacsó Pál elnöklete alatt Hársas-Terényben fogja tartani iskolai bizottsági, gyámintézeti és özvegy-árva intézeti üléseit; esperességi közgyűlését julius 5-én Szalatnyán t a r t j a meg. A bács szerémi á. h. v. esperesség f. é. jun. 12. Újvidéken fogja tartani rendes közgyűlését. Az előértekezlet a közgyűlést megelőző napon d. u. 6 órakor leend. Esperes, gyámintézeti közgyűlés s elő-értekezlet ugyancsak e két napon tartatik, az esp. özvegy-árvaintézeti közgyűlés pedig jun. 12. d. u. 4 órakor. — Miután az esperességi tisztikar ideje jun, 2-ával lejár, első sorban is új tisztviselők választása fog megtörténni, a miért is a nt. urak s tiszt, egyházaik a szavazatok idejekorán való beküldésére felkéretnek. A szavazatok egy íven, a l e l k é s z és ü g y e l ő vagy g o n d n o k által a l á í r v a s b e l ő l . egyh. színnyomatú v. más pecséttel ellátva kiállítandók s kivűl is bepecsételve az esperesi hivatalhoz beküldendők. Akár miféle folyamodványok, beadványok, kérelmek jó korán a gyűlés tartása előtt küldessenek az esperesi hivatalhoz A br. Baldácsy alapítványból segélyt kérelmezők folyamodványaikat, a mélt. s főtiszt, közgyűléshez czímezve, szinte ide küldjék. Zsedényif'éle segélyért a folyamodványok azok részéről a kik még egyszer sem folyamodtak — mert a már folyamodtak itt nyilvántartatnak — ide küldendők, czímezve nsgs. és fő tiszt, püspök úrhoz. Az évi járulékok és hátrálékok befizetendó'k. Felkéretnek a nt. lelkész s világi urak, hogy a gyűlésen személyesen, az egyházak pedig képviseletökben minél nagyobb számban megjelenjenek. A hegyaljai tanítóegylet május 24-én Sajó-Arnóton t a r t o t t a közgyűlését. — A magyarhoni ág. hitv. evangélikusok egyetemes közgyűlése ösztöndíjosztó-bizottsága által Budapesten 1888. évi májushó 11. napján tartott ülése jegyzőkönyvének 3-ik pontja szerint a dicső emlékű Teleki-Róth Johanna grófnő alapította stipendiumokban a következő evang. ifjak részesültek : 1. A t h e o l . a k a d é m i á b a n : 1. Chriastely Gyula. 2. Poputh Győző. 3. Morhács Márton. 4. Schneider Victor. 5. Franz Ede. 6. Scherffel Nándor. 7. Dedinszky János. 8. Zsolticzky Samu. 9. Stromp Gusztáv. 10 Geduly Henrik. II. A p o z s o n y i l y c e u m b a n : 1. Laki Endre. 2. Nagy Olivér. 3. Bierbrunner Nándor. 4. Steinmetz Lajos. I I I . E p e r j e s e n : 1. Zachar Samu. 2. Ratzenberger Ferencz. 3. Thern László. 4. Kolbenheyer József. 5. Hlavács Gyula. 6. Kotsch Jakab. 7. Scholcz Gyula. 8. Melis János. 9. Kovács Ferencz. 10. Baltik Pál. 11. Paulik János. 12. Bielik Dezső. IV. K é z s m á r k o n : 1. Polnisch Lajos. 2. Teltech Gusztáv. 3. Král Emil. 4. Halmos Béla. V. S o p r o n b a n : 1. Holczhammer János. 2. Kovács István. 3. Nagy Lajos. 4. Dómján Elek. 5. Szakács Péter. 6. Balogh István. 7. Balogh István. 8. Izák Pál. 9. Rosta Ferencz. 10. Pröhle Henrik. 11. Becht Albert. 12. Müller Róbert. 13. Jánosy Lajos. VI. S e l me e z e n : 1. Fógler Arthúr. 2. Jeszenszky Ferencz. NYOMATTA
WIGAND
3. Gáspár Gyula. V I I . R o z s n y ó n : 1. Roxer István. 2. Klein Róbert. V I I I . S z a r v a s o n : Hellebrandt János. 2. Rimler Pál. 3. Baross Dezső. 4 Korosi Dezső. 5. F a i t H e n r i k : IX. I g l ó n : 1. Horvay Róbert. 2. Gál Pál. 3. Holéczy Gyula. X. B u d a p e s t e n : Urbányi István. 2. Antalik Károly. 3. Kis Gyula. X I . A r i m a s z o m b a t i e g y e s , g y m n a s i u m b a n : Ranosztay György. — Az ösztöndijak egyenként 38 f r t t a l összesen 2280 frt. tesznek ki. --- A dunántúli ág. hitv. evang. egyházkerület soproni tanintézeteiben folyó évi junius 17-én s következő napokon tartandó k ö z v i z s g á k r a a főtanoda t. cz. pártfogóságát, a. szüléket s a tanügy minden barátait tisztelettel meghívják a tanintézeti igazgatóságok. — V i z s g á k r e n d j e : Junius 17. d. e. 8—10-ig a gyakorló iskola I. és II. oszt., 10—12-ig a I I I . és IV. oszt. vizsgája a tanítóképző intézet nagy termében. Junius 17. d. u. 4 órakor h á l a - ü n n e p é l y a főtanoda kegyes alapítóinak s jótevőinek emlékezetére a lyceumi nagy teremben, a hála-ünnepély után testgyakorlati próbatét az algymnasiumi ifjúsággal a tornacsarnokban. Julius 18. d. e. 7—9-ig a gymnasiumi I., 9—12-ig a I I . osztály vizsgája a lyceum nagy termében. Junius 18. d. u. 3—6-ig a gymnasiumi I I I . osztály vizsgája. 6 óra után a felgymnasiumi tanulók tornászati próbatéte a tornacsarnokban. Junius 19. d. e. 8—12-ig a gymnasiumi IV. osztály vizsgája. Junius 19. d. u. 3—7-ig a gymnasiumi V. osztály vizsgája. 6 óra után a tanítóképzdei növendékek tornavizsgája a tornacsarnokban. Junius 20. d. e. 8—12-ig a gymnasiumi VI. osztály vizsgája. Junius 20. d. u. 3—7-ig a gymnasiumi V I I . osztály vizsgája. Junius 21. d. e. 9 órakor kerületi iskolai nagybizottmányi gyűlés. Junius 22. és 23. d. e. 8 —12-ig és d. u. 3—7-ig tanképességi szóbeli vizsga a IV. éves képezdei növendékekkel. Az I., II. és I I I . éves növendékek szigorlatai junius 16—20-ig t a r t a t n a k meg a rendes órákban. Junius 24. d. e 10 órakor érettségi vizsgáló bizottsági értekezlet a május 28-tól junius 1-éig megtartott érettségi Írásbeli vizsgálat végeredményének megállapítása végett a lyceumi nagy teremben. Junius 25., 26. és 27. d. e. 8—12-ig és d. u. 3—7-ig érettségi szóbeli vizsga a gymnasiumi V I I I . osztály tanulóival a lyceumi nagy teremben. Junius 28. és 29. a I I . éves theologusok alapvizsgája a lyceumi nagy teremben. A magántanulók írás s szóbeli vizsgája junius 21. d. e. 8—12-ig s d. u. 3—6-ig. — S o p r o n , 1888. májushó 15-én. PÁLYÁZATOK. A rimaszombati egyesült protestáns f ő g y m n a s i u m b a n a latin és görög nyelv tanszéke az V — V I I I . osztályokban megüresedvén, — felhivatnak azon okleveles ev. ág. hitvallású tanárok és tanárjelöltek, kik ez állomást elnyerni akarják, hogy szabályszerűen felszerelt kérvényeiket folyó 1888-dik év julius hó 1-ső napjáig a gymnasium igazgatóságához küldjék be. Ez állomással 1000 forint fizetés és 150 forint lakáspénz, előleges havi részletekben van összekötve. Az illetőt az igazgatóválasztmány ajánlatára a nm. magy. kir. vallás- és közoktatásügyi minister nevezi ki ; a kinevezett állomását legkésőbb szept. 1-én tartozik elfoglalni. A kötelezett tanórák száma hetenként 20—22. A rendes t a n á r nyugdíjintézetünknek kötelezett tagja. Rimaszombatban, 1888-ik év május hó 15. napján. Az igazgatóság. A selmeczbányai államilag segélyzett ág. hitv. ev. kerül, lyczeumban egy rajztanári állomás betöltendő. A t a n á r d í j a 800 f r t s lakáspénzűi 100 frt. Pályázhatnak ágost. hitv. ev. tanképesített egyének. A kellően felszerelt folyamodványok f. évi junius 30-ig a lyczeumi igazgatósághoz beküldendők. S e l m e c z b á n y a , 1888. május 18-án. Farbalcy István, lyczeumi felügyelő. F.
K.
POZSONYBAN.
