EV ÉS ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓS EGYEZTETÉSEK

EV ÉS ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓS EGYEZTETÉSEK      Időpontok     

2013. január 24.  2013. március 29.  2013. május 3.  2013. augusztus 29. 

    Helyszín  Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ   1024 Bp., Lövőház u. 39.      Résztvevők  Csatolt jelenléti ívek szerint.      Megjegyzések  A megbeszélések eredményeként készült „Koordinációs feladatok a kerékpározás területén” tárgyú  dokumentumot a résztvevők 2013. május 3‐án véglegesítették és fogadták el.  2013. augusztus 29‐én a Bejárható Magyarország Programmal való további egyeztetés, illetve a  további lépések meghatározása történt meg.  A workshop‐sorozat a miniszterelnöki megbízott támogatásával a Közlekedésfejlesztési Koordinációs  Központ kerékpáros infrastruktúrafejlesztési osztályának szervezésében zajlott.       

  Koordinációs feladatok a kerékpározás területén      Az  országos  kerékpárforgalmi  törzshálózat  fejlesztéséről  a  természetjáró  és  kerékpáros  turizmus,  úthálózat  és  közlekedés  fejlesztésével  összefüggő  kormányzati  feladatokról  szóló  1364/2011.  (XI.8.)  Korm.  határozat  rendelkezik,  melyben  a  kormány  kiemelt  állami  fejlesztésnek  tekinti  az  EuroVelo  6  Duna  menti  kerékpárút  kiépítését  (I.  ütem:  Rajka–Budapest),  a  Balatoni  kerékpáros  körút  komplex  fejlesztését,  valamint  a  Budapest–Balaton  kerékpáros  útvonalak  kiépítését.  A  fejlesztések  megvalósítása érdekében meghatározza a projektek körét, a szükséges intézkedéseket, határidőket,  felelősöket,  együttműködő  szervezeteket.  Továbbá  elrendeli  a  már  rendelkezésre  álló,  állami  finanszírozású kutatások és felmérések adatainak elemzésén alapuló kerékpáros turizmus, úthálózat  és  közlekedés  fejlesztési  koncepciójának,  valamint  a  koncepció  megvalósításának  operatív  céljait,  részletes feladatait és azok ütemezését összefoglaló intézkedési terv kidolgozását.     Egyre nagyobb szerepe van a kerékpározás hatékony működtetésében a  szolgáltatás orientáltságnak  és integrált szemléletnek – mind közlekedési, mind turisztikai szempontból. Európai jó gyakorlatokra  alapozva  a  Bejárható  Magyarország  Keretprogramról  szóló  1184/2013.  (IV.9.)  Korm.  határozat  rendelkezik  a  gyaloglás,  kerékpározás,  lovaglás,  vitorlázás  és  túrakenuzás  korlátozásmentes,  élvezhető, szakaszolható bejárásának megvalósításával.    A kerékpározás fejlesztésével az alábbi területeken is előrelépés érhető el:           

közlekedésfejlesztés,  munkaerő‐mobilitás javítása,  turizmusfejlesztés (kínálatbővítés, szezonhosszabbítás),  kisvállalkozás‐fejlesztés,  munkahelyteremtés és megtartás,  egészségmegőrzés, rekreáció,  népességmegtartó képesség javítása (életmód),  településfejlesztés,  területfejlesztés (kitörési pont: hátrányos helyzetű térségek, közösségek),  környezetvédelem (levegőminőség). 

  Mind  a  kerékpáros  infrastruktúra  fejlesztését,  mind  a  kerékpározást  számos  olyan  faktor  nehezíti,  melyben  előrelépés  szükséges  a  fenti  kormány  határozatokban  foglalt  célok  megvalósítása  érdekében,  különös tekintettel a koordinációs tevékenységre, mely:     

több ágazatot és szereplőt érintő tevékenység,  rendszeres kapcsolattartás szükséges az érintett stakeholderek között,  hosszú  távon  fenntartható  stabil  és  kiszámítható  keretrendszer  szükséges  a  szervezeti  működéshez. 

  További előzmények:    

Kerékpáros Magyarország Program   Országos Kerékpárúthálózat Fenntartásának, Üzemeltetésének, Igazgatásának modellje  (2008)  Kerékpáros Turizmus Stratégia (2009)

  Célok és lehetőségek           

Az  intézményhálózatban  széttagoltan  megjelenő  fejlesztések,  tudás  és  tapasztalat  összehangolása (szakmai kormányzati és önkormányzati szervezetek, kutatóhelyek, stb.).  Egységes cél és eszközrendszer kialakítása, definiálása.  Hatékonyabb  forrásfelhasználás,  pénzügyi  megtakarítás,  párhuzamos  fejlesztések  megszüntetése (tervezés, építés, fejlesztés).  Szakmai és társadalmi feszültségek csökkentése, becsatornázása.  Döntéshozatali és fejlesztési folyamatok gyorsítása.  Felelősségkijelölés, átláthatóság.  Tudás‐ és infoközpont.  Mérhetőség, adatok biztosítása, monitoring – eredmények számszerű alátámasztása.  Input a kormányzati kommunikáció sikereihez.  Nemzetközi kapcsolattartás, reputáció. 

  Koordinációs területek       (1.

Kerékpáros útvonalak fejlesztése,  Szolgáltatásfejlesztés,  Marketing és kommunikáció,  Felhasználói monitoring,  Szervezeti koordináció.  ábra: Koordinációs területek) 

  Koordinációs szintek      (2. (3.

Információcsere,  Standardok kidolgozása és betartatása,  Fejlesztési feladatok, folyamatok koordinációja,  Végrehajtás (saját munkatársakkal vagy alvállalkozókkal).  ábra: Koordinációs területekhez és szintekhez kapcsolódó szereplők)  ábra: Az országos koordináció szükségletei) 

  Szervezeti formával szembeni elvárások, kritériumok   

Biztosított legyen a hosszú távú működés.  Megfelelő felhatalmazás, forrásallokáció. 



Költségvetési források fogadására és felhasználására alkalmas legyen. 

 

Jogszabályi kijelölés.  Lehetséges  legyen  szakmai  és  civil  szervezetek,  valamint  az  állami  szereplők  együttes  bevonása (akár partnerségi megállapodás megkötésével) és részvétele az irányításban. 

(4. ábra: Szervezeti lehetőségek) 

  Javasolt szervezeti formák  Cél: Működési keretrendszer kialakítása az országos kerékpáros koordinációs tevékenység ellátására.  1.  Társadalmi szervezet (egyesület, non profit kft., zrt.):    

Szakmai és civil szervezetek, valamint az állami szereplők együttes bevonására alkalmas.  Működési finanszírozása államtól függetleníthető.  Tevékenységfinanszírozás állami megrendelése stabil keretek között alakítható. 

Felmerült „minták” (lehetséges meghívandók a továbbiakban):   

Egyesületként standardok kormányzatnak: MAÚT (Rétháti András).  Koordinációs és végrehajtói szerepek megosztása egyesület és non profit kft. között: Balatoni  Fejlesztési Tanács  és Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. (Fekete‐Paris Judit). 

  2.  Működő költségvetési szervbe integrálva önálló jogi személyként   Jogszabályi kijelöléssel erős kodifikációs és érdekérvényesítő képesség biztosítható.      (3.  Állami tulajdonú gazdasági szervezet)               

1. ábra: Koordinációs területek  Koordinációs területek  Kerékpáros útvonalak  fejlesztése 

  

Országos koordináció főbb feladatai 

integrált úthálózatfejlesztés  (közúti, vasúti, erdészeti,  vízügyi és mezőgazdasági  területeken)  európai és országos és térségi  léptékű kerékpárforgalmi  hálózatok fejlesztése  

kerékpárosbarát települések   útbaigazító és információs  táblázás (közúti, erdészeti,  vízügyi és mezőgazdasági  területeken,  üzemeltetés, fenntartás,  útviszonyok folyamatos  ellenőrzése, a kritikus részek  becslése  nyilvántartási rendszer  fejlesztése  tervbírálat (tervezési szakmai  konzultáció)   

Szolgáltatásfejlesztés 

Felhasználói  monitoring 

Marketing, kommunikáció 

Szervezeti koordináció 

egységes arculattal rendelkező  kerékpáros stratégia  országos promóciós rendszer  kialakítása (web, print, face to  forgalomszámlálás (koncepció, tervezés,  cselekvési terv, program)  face) – keretrendszer  kialakítása    kerékpárosbarát tájékoztatási  forrásfelhasználás  rendszer összehangolása és  térségi, országos és nemzetközi  felmérések (eseti  összehangolása (tervezés,  működtetése  promóció – működtetés  és rendszeres)  projektkoordináció, pályázati    felhívások és értékelések)  jogszabályi környezet  kerékpárosbarát  alakítása  településrendszer –  brand építése  hatásértékelések   (közlekedésbiztonság, KRESZ,  standardok kialakítása   területhasználat, stb.) 

kerékpárosbarát szolgáltatói  rendszer kialakítása –  standardok, minősítés (pl.  munkahely) 

kerékpárosbarát hálózat  fejlesztése (klaszterek),  vállalkozásfejlesztés,  

arculatba illeszkedő  kommunikációs eszközök  kialakítása 

kutatások 

tudásközpont  (interoperabilitás, adatbázis‐ fejlesztés, hírlevelek stb.) 

kerékpárosbarát  szolgáltatások fejlesztése  (konkrét szolgáltatások) 

szemléletformálási és  népszerűsítési standardok,  segédletek kialakítása  

  

szakemberek képzése és  képzők képzése 

komplex termékfejlesztések  (nemzetközi, országos,  térségi)   közösségi közlekedés  kapcsolatok (intermodalitás)  eseményekhez kapcsolódó  engedélyezés 

kerékpáros közlekedés  egységes módszertanának     kidolgozása és oktatása   országos kampányok     kidolgozása és összehangolása 

monitoring és összehangolás a  koordinációs területekre és a  jogszabályi környezetre 

 

partnerség 

 

eredmények disszeminációja  

 

adatszolgáltatás a  nyilvántartási rendszerből 

 

 

  

EuroVelo koordináció addicionális feladatai  (útmutató alapján) 

  

   

európai útkoordináció (ECF  szervezetével és a szomszédos  információszolgáltatás az  országokkal)  európai adatbázisba  információszolgáltatás az  európai adatbázisba  EV‐táblázási kézikönyv alapján  az EV információs panel     beépítése az országos táblázási  rendszerbe 

 

  

EV‐infok megjelenítése  országos szinten 

ECF ajánlások  alapján használati  éves jelentések készítése az  ECF‐nek az egyes EV‐ analitikák és  útvonalakról  felhasználói  kutatások 

részletes EV‐infok     megjelenítése az országos és  regionális weboldalakon (az  útinfok mellett további  szolgáltatásinfokkal:     közösségi közlekedés, szállás,  kerékpárkölcsönzés és  foglalható ajánlatok)  EV‐utak feltüntetése a létező  és tervezett kiadványokban     (térképek, kalauzok) 

EV‐hírlevél disszeminációja 

 

  2. ábra: Koordinációs területekhez és szintekhez kapcsolódó szereplők  Országos koordinációs szintek  Információcsere 

Standardok kidolgozása és  betartatása  

Fejlesztési folyamatok,  feladatok koordinációja   

Végrehajtás (saját  munkatársakkal vagy  alvállalkozókkal)  

Kerékpáros útvonalak  fejlesztése 

eseti egyeztetések 

MAÚT, Kormányhivatalok  Közlekedési Felügyelőségei, NKH,  

NFÜ, NFM‐KKK, VM‐NAKVI 

önkormányzatok, Magyar  Közút, NIF, VIZIG, Nemzeti  Parkok 

Szolgáltatásfejlesztés 

eseti egyeztetések 

NFÜ, NTH 

NGM, NTH, NFM, NFÜ 

önkormányzatok, KMSZ, MK,  MTSZ, vállalkozások 

Koordinációs területek 

NGM, NFM, (KIM), VM, NAKVI, (térségi kezdeményezések), MOB  EMMI, KTI, NFÜ 

Magyar Turizmus Zrt.,   társadalmi szervezetek, KTI,  önkormányzatok,  vállalkozások 

Marketing, kommunikáció 

eseti egyeztetések 

Felhasználói monitoring 

eseti egyeztetések 

MAÚT 

NFM 

MK, KTI 

Szervezeti koordináció 

eseti egyeztetések 

minisztériumok és  háttérintézményeik, civil  szervezetek 

minisztériumok és  háttérintézményeik, civil  szervezetek 

minisztériumok és  háttérintézmények, civil  szervezetek 

3. ábra: Az országos koordináció szükségletei 

Marketing és kommunikáció 

Szolgáltatásfejlesztés 

Út‐infrastruktúra fejlesztése 

Koordinációs területek  integrált úthálózatfejlesztés (közúti, vasúti, erdészeti, vízügyi és mezőgazdasági  területeken)  európai, országos léptékű kerékpárforgalmi hálózatok fejlesztése 

Felhasználói  monitoring 

     

térségi léptékű kerékpárforgalmi hálózatok fejlesztése    

  

  

  

     

     

  

Fejlesztési  Végrehajtás (saját  folyamatok,  munkatársakkal  feladatok  vagy  koordinációja   alvállalkozókkal)  

  

  

kerékpárosbarát települések   útbaigazító és információs táblázás (közúti, vasúti, erdészeti, vízügyi és mezőgazdasági  területeken)  európai, országos léptékű kerékpárforgalmi hálózat üzemeltetése, fenntartása, az  útviszonyok folyamatos ellenőrzése  nyilvántartási rendszer fejlesztése 

     

     

     

  

     

  

  

  

  

  

  

tervbírálat 

  

  

  

  

kerékpárosbarát szolgáltatói rendszer kialakítása ‐ standardok, minősítés 

  

kerékpárosbarát tájékoztatási rendszer összehangolása és működtetése  kerékpárosbarát településrendszer ‐ standardok kiakalítása 

  

     

     

     

  

  

  

  

kerékpárosbarát hálózat fejlesztése (klaszterek) 

     

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

kerékpárosbarát szolgáltatások fejlesztése (konkrét szolgáltatások)  komplex termékfejlesztések (nemzetközi, országos, térségi) 

  

közösségi közlekedés kapcsolatok (intermodalitás) 

  

eseményekhez kapcsolódó engedélyezés 

  

egységes arculattal rendelkező országos turisztikai promóciós rendszer kialakítása (web,  print, face to face)  országos és nemzetközi promóció 

        

  

  

  

  

  

  

  

  

térségi promóció 

  

  

  

  

brand építése 

  

  

  

  

arculatba illeszkedő kommunikációs eszközök kialakítása 

  

  

  

  

szemléletformálási és népszerűsítési standardok, segédletek kialakítása 

  

  

  

  

kerékpáros közlekedés oktatása 

     

  

  

  

  

  

  

     

     

  

forgalomszámlálás 

     

felmérések (eseti és rendszeres) 

  

  

  

(országos) 

hatásértékelések 

  

  

  

(orsz. és EV hálózat) 

kutatások 

  

  

  

  

kerékpáros stratégia (koncepció, tervezés, cselekvési terv, program) 

  

  

  

  

forrásfelhasználás összehangolása (tervezés, projektkoordináció, pályázati felhívások és  értékelések) 

  

  

  

  

szakemberek képzése, képzők képzése 

  

  

  

  

tudásközpont (interoperabilitás, adatbázisfejlesztés, hírlevelek) 

  

  

  

  

monitoring és összehangolás a koordinációs területekre és a jogszabályi környezetre 

  

  

  

  

eredmények disszeminációja 

  

  

  

  

jogszabályok kidolgozása és alakítása 

  

  

  

  

partnerség 

  

  

  

  

országos kampányok kialakítása és összehangolása  sport és rekreációs események 

Szervezeti koordináció 

Standardek  Információ‐ kidolgozása és  csere  betartatása  

(orsz. és EV hálózaton) 

4. ábra: Szervezeti lehetőségek  Szervezeti forma  Költségvetési szerv 

Működő  költségvetési szervbe  integrálva önálló jogi  személyként  Állami tulajdonú  gazdasági szervezet 

Társadalmi  szervezetek

példa 

 

Hátrány 

Nemzeti Innovációs Hivatal    NAKVI    

 feladatfinanszírozás költségvetési sorról (pl.:  fenntartás)   jogszabályi kijelöléssel erős kodifikációs és  érdekérvényesítő képesség biztosítható    gazdálkodási szervezet létrehozása nem  szükséges, azt egy másik szerv is elláthatja   kiszámítható működés 

 közös irányítás, képviselet bonyolultabb (pl. tanácsadó  testületet működtethet)   létszámgazdálkodása kötött   bürokratikus, kevésbé rugalmas   alapítás nehézkes, új szervezet létrehozására kevés az  esély, de valamelyik működő szervezetbe integrálni lehet  

KKK‐KIKSZ 

 országos hatáskörű szervezet   kiszámítható finanszírozás költségvetési  szervként   gazdálkodási szervezetet nem kell létrehozni   viszonylag független gazdálkodás biztosítható 

 a befogadó szerv stratégiai irányvonalára épül    a befogadó szervezet alaptevékenysége a koordinációs  tevékenység integrációs platformja   

Magyar Közút Nonprofit Zrt.,  MFB– ÁAK, MFB–NIF, MFB‐ MAG Zrt., MFB–RFÜ– (pl.:  Nyugat Pannon Fejlesztési  Holding Zrt.–West Pannon  Nonprofit Kft.),   nonprofit közhasznú kft.  ITS Hungary Egyesület, MAÚT 

 állam által megrendelt tevékenységet végezhet   feladat jogszabályi kijelölése nem támogatott  és ehhez intézményi támogatást kaphat 

  Működő társadalmi  szervbe integrálva 

Előny 

 

 egyszerű alapítás   közös irányítás és képviselet szabályozható   működési finanszírozása tagdíjból, alapítói  befizetésből, adományokból biztosítható   államtól függetleníthető működési  finanszírozás   minden szereplő tagja lehet (egyesület, non  profit kft. rt.)     országos hatáskörű működés   közhasznú szervezetként közszolgáltatási  szerződést köthet államházt. alrendszereivel  

 hatásköre és érdekérvényesítő képessége gyengébb   összetett cél nehezebben szabályozható működésében   tevékenységének költségvetési finanszírozása évente  megújítandó támogatással biztosítható  (feladatfinanszírozás)   a pályázati projektekhez szükséges erőforrások  biztosítása korlátokat szab (pl.: előfinanszírozás)   állami szervezet nem alapíthat alapítványt   banki finanszírozás nehézkesebb   a befogadó szervezet alaptevékenysége a koordinációs  tevékenység integrációs platformja   

Javaslatok a döntéselőkészítő tanulmány tervezési folyamatához    2013. augusztus 29.      Fókusz  Szervezetfejlesztés (forma és működtetés)   Teljes lefedettség.   Jogosítványok, döntésképesség.   „Minden terület fontos”elv – üzleti terv 2014‐2020  (Benne szervezeti működés finanszírozása is.)   Humán  aspektusok,  erőforrásszükségletek  (organogramm,  kompetenciák  és  kapacitás,  humán  finanszírozás mértéke és forrásai).    Felépítés   Helyzetelemzés: jelenlegi rendszer kapacitásai, igényei, hol, hogyan, hol vannak a hiányok?  (kerékpárhasználat, infrastruktúra, koordináció ‐ jelenlegi kompetenciák, fejlesztéspolitikai tendenciák,  fenntartás, stb.)  Lehetséges módszerek a feltárásra: SWOT analízis, Stakeholder elemzés   Jövőkép  (vízió  felvázolása,  nemzetközi  kitekintés,  célmeghatározás  szervezetre  vonatkozóan,  határterületek  kijelölése)   Illeszkedés  (szakpolitikába, intézményrendszerbe, stratégiaalkotásba, fejlesztéspolitikába, operatív irányításba, jogi  szabályozásba, EU‐rendszerbe – partnerek, kik vesznek részt benne, szerepek)  A szervezet létrehozásának feltételeit biztosító jogi környezet kialakításához konkrét javaslat készüljön.   Szervezeti forma, hatáskör  (1 vagy több szervezet, stb.)   Működési modell, tevékenységek   Gazdálkodási modell  (forrás struktúra, költség struktúra, pénzügyi terv)   Elvárt eredmények, hatások    További szereplők bevonása  

  

2. ábrához javasolt további szereplők:  o MTSZ (javasolt aktív együttműködés kialakítása)  o BMP (javasolt aktív együttműködés kialakítása)  o TDM‐ek  o OEE, erdőgazdaságok, nemzeti parkok  o BM – önkormányzatok, vízügy, rendőrség, OBB  Belső szerepek meghatározása. 

  Bejárható Magyarország Program  2013. augusztus 29.      Kapcsolódási pontok       

Szabályozási kérdések, jogszabályalkotás.  Jelzésrendszer összehangolása.  Szolgáltatói hálózat összehangolása (pihenőhelyek, csomópontok, intermodalitás).  Integrált tájékoztatási‐kommunikációs rendszer, integrált csomagok.  Integrált számlálók, monitoring feladatok, vevői elégedettség mérése.  Szervezeti  koordináció  –  kerékpáros  szervezeti  láb  –  szakmai  tapasztalatcsere  a  gyalogos  közlekedéssel, mozgásmóddal. 

  Szervezeti koordináció – kerékpáros szervezeti láb     

Az egyes mozgásmódok horizontálisan és egyenrangúan kapcsolódnak.  Komplex területi alapon szerveződő térségek.  Fejlesztéspolitikai  és  képzési  területek  kiemelt  szerepe  a  működésben  –  továbbá  szabályozási  koordináció, BMP szervezet külső marketingja.  Kerékpáros koordinációs szervezet pilot lehet.