EV ÉS ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓS EGYEZTETÉSEK Időpontok
2013. január 24. 2013. március 29. 2013. május 3. 2013. augusztus 29.
Helyszín Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 1024 Bp., Lövőház u. 39. Résztvevők Csatolt jelenléti ívek szerint. Megjegyzések A megbeszélések eredményeként készült „Koordinációs feladatok a kerékpározás területén” tárgyú dokumentumot a résztvevők 2013. május 3‐án véglegesítették és fogadták el. 2013. augusztus 29‐én a Bejárható Magyarország Programmal való további egyeztetés, illetve a további lépések meghatározása történt meg. A workshop‐sorozat a miniszterelnöki megbízott támogatásával a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ kerékpáros infrastruktúrafejlesztési osztályának szervezésében zajlott.
Koordinációs feladatok a kerékpározás területén Az országos kerékpárforgalmi törzshálózat fejlesztéséről a természetjáró és kerékpáros turizmus, úthálózat és közlekedés fejlesztésével összefüggő kormányzati feladatokról szóló 1364/2011. (XI.8.) Korm. határozat rendelkezik, melyben a kormány kiemelt állami fejlesztésnek tekinti az EuroVelo 6 Duna menti kerékpárút kiépítését (I. ütem: Rajka–Budapest), a Balatoni kerékpáros körút komplex fejlesztését, valamint a Budapest–Balaton kerékpáros útvonalak kiépítését. A fejlesztések megvalósítása érdekében meghatározza a projektek körét, a szükséges intézkedéseket, határidőket, felelősöket, együttműködő szervezeteket. Továbbá elrendeli a már rendelkezésre álló, állami finanszírozású kutatások és felmérések adatainak elemzésén alapuló kerékpáros turizmus, úthálózat és közlekedés fejlesztési koncepciójának, valamint a koncepció megvalósításának operatív céljait, részletes feladatait és azok ütemezését összefoglaló intézkedési terv kidolgozását. Egyre nagyobb szerepe van a kerékpározás hatékony működtetésében a szolgáltatás orientáltságnak és integrált szemléletnek – mind közlekedési, mind turisztikai szempontból. Európai jó gyakorlatokra alapozva a Bejárható Magyarország Keretprogramról szóló 1184/2013. (IV.9.) Korm. határozat rendelkezik a gyaloglás, kerékpározás, lovaglás, vitorlázás és túrakenuzás korlátozásmentes, élvezhető, szakaszolható bejárásának megvalósításával. A kerékpározás fejlesztésével az alábbi területeken is előrelépés érhető el:
közlekedésfejlesztés, munkaerő‐mobilitás javítása, turizmusfejlesztés (kínálatbővítés, szezonhosszabbítás), kisvállalkozás‐fejlesztés, munkahelyteremtés és megtartás, egészségmegőrzés, rekreáció, népességmegtartó képesség javítása (életmód), településfejlesztés, területfejlesztés (kitörési pont: hátrányos helyzetű térségek, közösségek), környezetvédelem (levegőminőség).
Mind a kerékpáros infrastruktúra fejlesztését, mind a kerékpározást számos olyan faktor nehezíti, melyben előrelépés szükséges a fenti kormány határozatokban foglalt célok megvalósítása érdekében, különös tekintettel a koordinációs tevékenységre, mely:
több ágazatot és szereplőt érintő tevékenység, rendszeres kapcsolattartás szükséges az érintett stakeholderek között, hosszú távon fenntartható stabil és kiszámítható keretrendszer szükséges a szervezeti működéshez.
További előzmények:
Kerékpáros Magyarország Program Országos Kerékpárúthálózat Fenntartásának, Üzemeltetésének, Igazgatásának modellje (2008) Kerékpáros Turizmus Stratégia (2009)
Célok és lehetőségek
Az intézményhálózatban széttagoltan megjelenő fejlesztések, tudás és tapasztalat összehangolása (szakmai kormányzati és önkormányzati szervezetek, kutatóhelyek, stb.). Egységes cél és eszközrendszer kialakítása, definiálása. Hatékonyabb forrásfelhasználás, pénzügyi megtakarítás, párhuzamos fejlesztések megszüntetése (tervezés, építés, fejlesztés). Szakmai és társadalmi feszültségek csökkentése, becsatornázása. Döntéshozatali és fejlesztési folyamatok gyorsítása. Felelősségkijelölés, átláthatóság. Tudás‐ és infoközpont. Mérhetőség, adatok biztosítása, monitoring – eredmények számszerű alátámasztása. Input a kormányzati kommunikáció sikereihez. Nemzetközi kapcsolattartás, reputáció.
Koordinációs területek (1.
Kerékpáros útvonalak fejlesztése, Szolgáltatásfejlesztés, Marketing és kommunikáció, Felhasználói monitoring, Szervezeti koordináció. ábra: Koordinációs területek)
Koordinációs szintek (2. (3.
Információcsere, Standardok kidolgozása és betartatása, Fejlesztési feladatok, folyamatok koordinációja, Végrehajtás (saját munkatársakkal vagy alvállalkozókkal). ábra: Koordinációs területekhez és szintekhez kapcsolódó szereplők) ábra: Az országos koordináció szükségletei)
Szervezeti formával szembeni elvárások, kritériumok
Biztosított legyen a hosszú távú működés. Megfelelő felhatalmazás, forrásallokáció.
Költségvetési források fogadására és felhasználására alkalmas legyen.
Jogszabályi kijelölés. Lehetséges legyen szakmai és civil szervezetek, valamint az állami szereplők együttes bevonása (akár partnerségi megállapodás megkötésével) és részvétele az irányításban.
(4. ábra: Szervezeti lehetőségek)
Javasolt szervezeti formák Cél: Működési keretrendszer kialakítása az országos kerékpáros koordinációs tevékenység ellátására. 1. Társadalmi szervezet (egyesület, non profit kft., zrt.):
Szakmai és civil szervezetek, valamint az állami szereplők együttes bevonására alkalmas. Működési finanszírozása államtól függetleníthető. Tevékenységfinanszírozás állami megrendelése stabil keretek között alakítható.
Felmerült „minták” (lehetséges meghívandók a továbbiakban):
Egyesületként standardok kormányzatnak: MAÚT (Rétháti András). Koordinációs és végrehajtói szerepek megosztása egyesület és non profit kft. között: Balatoni Fejlesztési Tanács és Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. (Fekete‐Paris Judit).
2. Működő költségvetési szervbe integrálva önálló jogi személyként Jogszabályi kijelöléssel erős kodifikációs és érdekérvényesítő képesség biztosítható. (3. Állami tulajdonú gazdasági szervezet)
1. ábra: Koordinációs területek Koordinációs területek Kerékpáros útvonalak fejlesztése
Országos koordináció főbb feladatai
integrált úthálózatfejlesztés (közúti, vasúti, erdészeti, vízügyi és mezőgazdasági területeken) európai és országos és térségi léptékű kerékpárforgalmi hálózatok fejlesztése
kerékpárosbarát települések útbaigazító és információs táblázás (közúti, erdészeti, vízügyi és mezőgazdasági területeken, üzemeltetés, fenntartás, útviszonyok folyamatos ellenőrzése, a kritikus részek becslése nyilvántartási rendszer fejlesztése tervbírálat (tervezési szakmai konzultáció)
Szolgáltatásfejlesztés
Felhasználói monitoring
Marketing, kommunikáció
Szervezeti koordináció
egységes arculattal rendelkező kerékpáros stratégia országos promóciós rendszer kialakítása (web, print, face to forgalomszámlálás (koncepció, tervezés, cselekvési terv, program) face) – keretrendszer kialakítása kerékpárosbarát tájékoztatási forrásfelhasználás rendszer összehangolása és térségi, országos és nemzetközi felmérések (eseti összehangolása (tervezés, működtetése promóció – működtetés és rendszeres) projektkoordináció, pályázati felhívások és értékelések) jogszabályi környezet kerékpárosbarát alakítása településrendszer – brand építése hatásértékelések (közlekedésbiztonság, KRESZ, standardok kialakítása területhasználat, stb.)
kerékpárosbarát szolgáltatói rendszer kialakítása – standardok, minősítés (pl. munkahely)
kerékpárosbarát hálózat fejlesztése (klaszterek), vállalkozásfejlesztés,
arculatba illeszkedő kommunikációs eszközök kialakítása
kutatások
tudásközpont (interoperabilitás, adatbázis‐ fejlesztés, hírlevelek stb.)
kerékpárosbarát szolgáltatások fejlesztése (konkrét szolgáltatások)
szemléletformálási és népszerűsítési standardok, segédletek kialakítása
szakemberek képzése és képzők képzése
komplex termékfejlesztések (nemzetközi, országos, térségi) közösségi közlekedés kapcsolatok (intermodalitás) eseményekhez kapcsolódó engedélyezés
kerékpáros közlekedés egységes módszertanának kidolgozása és oktatása országos kampányok kidolgozása és összehangolása
monitoring és összehangolás a koordinációs területekre és a jogszabályi környezetre
partnerség
eredmények disszeminációja
adatszolgáltatás a nyilvántartási rendszerből
EuroVelo koordináció addicionális feladatai (útmutató alapján)
európai útkoordináció (ECF szervezetével és a szomszédos információszolgáltatás az országokkal) európai adatbázisba információszolgáltatás az európai adatbázisba EV‐táblázási kézikönyv alapján az EV információs panel beépítése az országos táblázási rendszerbe
EV‐infok megjelenítése országos szinten
ECF ajánlások alapján használati éves jelentések készítése az ECF‐nek az egyes EV‐ analitikák és útvonalakról felhasználói kutatások
részletes EV‐infok megjelenítése az országos és regionális weboldalakon (az útinfok mellett további szolgáltatásinfokkal: közösségi közlekedés, szállás, kerékpárkölcsönzés és foglalható ajánlatok) EV‐utak feltüntetése a létező és tervezett kiadványokban (térképek, kalauzok)
EV‐hírlevél disszeminációja
2. ábra: Koordinációs területekhez és szintekhez kapcsolódó szereplők Országos koordinációs szintek Információcsere
Standardok kidolgozása és betartatása
Fejlesztési folyamatok, feladatok koordinációja
Végrehajtás (saját munkatársakkal vagy alvállalkozókkal)
Kerékpáros útvonalak fejlesztése
eseti egyeztetések
MAÚT, Kormányhivatalok Közlekedési Felügyelőségei, NKH,
NFÜ, NFM‐KKK, VM‐NAKVI
önkormányzatok, Magyar Közút, NIF, VIZIG, Nemzeti Parkok
Szolgáltatásfejlesztés
eseti egyeztetések
NFÜ, NTH
NGM, NTH, NFM, NFÜ
önkormányzatok, KMSZ, MK, MTSZ, vállalkozások
Koordinációs területek
NGM, NFM, (KIM), VM, NAKVI, (térségi kezdeményezések), MOB EMMI, KTI, NFÜ
Magyar Turizmus Zrt., társadalmi szervezetek, KTI, önkormányzatok, vállalkozások
Marketing, kommunikáció
eseti egyeztetések
Felhasználói monitoring
eseti egyeztetések
MAÚT
NFM
MK, KTI
Szervezeti koordináció
eseti egyeztetések
minisztériumok és háttérintézményeik, civil szervezetek
minisztériumok és háttérintézményeik, civil szervezetek
minisztériumok és háttérintézmények, civil szervezetek
3. ábra: Az országos koordináció szükségletei
Marketing és kommunikáció
Szolgáltatásfejlesztés
Út‐infrastruktúra fejlesztése
Koordinációs területek integrált úthálózatfejlesztés (közúti, vasúti, erdészeti, vízügyi és mezőgazdasági területeken) európai, országos léptékű kerékpárforgalmi hálózatok fejlesztése
Felhasználói monitoring
térségi léptékű kerékpárforgalmi hálózatok fejlesztése
Fejlesztési Végrehajtás (saját folyamatok, munkatársakkal feladatok vagy koordinációja alvállalkozókkal)
kerékpárosbarát települések útbaigazító és információs táblázás (közúti, vasúti, erdészeti, vízügyi és mezőgazdasági területeken) európai, országos léptékű kerékpárforgalmi hálózat üzemeltetése, fenntartása, az útviszonyok folyamatos ellenőrzése nyilvántartási rendszer fejlesztése
tervbírálat
kerékpárosbarát szolgáltatói rendszer kialakítása ‐ standardok, minősítés
kerékpárosbarát tájékoztatási rendszer összehangolása és működtetése kerékpárosbarát településrendszer ‐ standardok kiakalítása
kerékpárosbarát hálózat fejlesztése (klaszterek)
kerékpárosbarát szolgáltatások fejlesztése (konkrét szolgáltatások) komplex termékfejlesztések (nemzetközi, országos, térségi)
közösségi közlekedés kapcsolatok (intermodalitás)
eseményekhez kapcsolódó engedélyezés
egységes arculattal rendelkező országos turisztikai promóciós rendszer kialakítása (web, print, face to face) országos és nemzetközi promóció
térségi promóció
brand építése
arculatba illeszkedő kommunikációs eszközök kialakítása
szemléletformálási és népszerűsítési standardok, segédletek kialakítása
kerékpáros közlekedés oktatása
forgalomszámlálás
felmérések (eseti és rendszeres)
(országos)
hatásértékelések
(orsz. és EV hálózat)
kutatások
kerékpáros stratégia (koncepció, tervezés, cselekvési terv, program)
forrásfelhasználás összehangolása (tervezés, projektkoordináció, pályázati felhívások és értékelések)
szakemberek képzése, képzők képzése
tudásközpont (interoperabilitás, adatbázisfejlesztés, hírlevelek)
monitoring és összehangolás a koordinációs területekre és a jogszabályi környezetre
eredmények disszeminációja
jogszabályok kidolgozása és alakítása
partnerség
országos kampányok kialakítása és összehangolása sport és rekreációs események
Szervezeti koordináció
Standardek Információ‐ kidolgozása és csere betartatása
(orsz. és EV hálózaton)
4. ábra: Szervezeti lehetőségek Szervezeti forma Költségvetési szerv
Működő költségvetési szervbe integrálva önálló jogi személyként Állami tulajdonú gazdasági szervezet
Társadalmi szervezetek
példa
Hátrány
Nemzeti Innovációs Hivatal NAKVI
feladatfinanszírozás költségvetési sorról (pl.: fenntartás) jogszabályi kijelöléssel erős kodifikációs és érdekérvényesítő képesség biztosítható gazdálkodási szervezet létrehozása nem szükséges, azt egy másik szerv is elláthatja kiszámítható működés
közös irányítás, képviselet bonyolultabb (pl. tanácsadó testületet működtethet) létszámgazdálkodása kötött bürokratikus, kevésbé rugalmas alapítás nehézkes, új szervezet létrehozására kevés az esély, de valamelyik működő szervezetbe integrálni lehet
KKK‐KIKSZ
országos hatáskörű szervezet kiszámítható finanszírozás költségvetési szervként gazdálkodási szervezetet nem kell létrehozni viszonylag független gazdálkodás biztosítható
a befogadó szerv stratégiai irányvonalára épül a befogadó szervezet alaptevékenysége a koordinációs tevékenység integrációs platformja
Magyar Közút Nonprofit Zrt., MFB– ÁAK, MFB–NIF, MFB‐ MAG Zrt., MFB–RFÜ– (pl.: Nyugat Pannon Fejlesztési Holding Zrt.–West Pannon Nonprofit Kft.), nonprofit közhasznú kft. ITS Hungary Egyesület, MAÚT
állam által megrendelt tevékenységet végezhet feladat jogszabályi kijelölése nem támogatott és ehhez intézményi támogatást kaphat
Működő társadalmi szervbe integrálva
Előny
egyszerű alapítás közös irányítás és képviselet szabályozható működési finanszírozása tagdíjból, alapítói befizetésből, adományokból biztosítható államtól függetleníthető működési finanszírozás minden szereplő tagja lehet (egyesület, non profit kft. rt.) országos hatáskörű működés közhasznú szervezetként közszolgáltatási szerződést köthet államházt. alrendszereivel
hatásköre és érdekérvényesítő képessége gyengébb összetett cél nehezebben szabályozható működésében tevékenységének költségvetési finanszírozása évente megújítandó támogatással biztosítható (feladatfinanszírozás) a pályázati projektekhez szükséges erőforrások biztosítása korlátokat szab (pl.: előfinanszírozás) állami szervezet nem alapíthat alapítványt banki finanszírozás nehézkesebb a befogadó szervezet alaptevékenysége a koordinációs tevékenység integrációs platformja
Javaslatok a döntéselőkészítő tanulmány tervezési folyamatához 2013. augusztus 29. Fókusz Szervezetfejlesztés (forma és működtetés) Teljes lefedettség. Jogosítványok, döntésképesség. „Minden terület fontos”elv – üzleti terv 2014‐2020 (Benne szervezeti működés finanszírozása is.) Humán aspektusok, erőforrásszükségletek (organogramm, kompetenciák és kapacitás, humán finanszírozás mértéke és forrásai). Felépítés Helyzetelemzés: jelenlegi rendszer kapacitásai, igényei, hol, hogyan, hol vannak a hiányok? (kerékpárhasználat, infrastruktúra, koordináció ‐ jelenlegi kompetenciák, fejlesztéspolitikai tendenciák, fenntartás, stb.) Lehetséges módszerek a feltárásra: SWOT analízis, Stakeholder elemzés Jövőkép (vízió felvázolása, nemzetközi kitekintés, célmeghatározás szervezetre vonatkozóan, határterületek kijelölése) Illeszkedés (szakpolitikába, intézményrendszerbe, stratégiaalkotásba, fejlesztéspolitikába, operatív irányításba, jogi szabályozásba, EU‐rendszerbe – partnerek, kik vesznek részt benne, szerepek) A szervezet létrehozásának feltételeit biztosító jogi környezet kialakításához konkrét javaslat készüljön. Szervezeti forma, hatáskör (1 vagy több szervezet, stb.) Működési modell, tevékenységek Gazdálkodási modell (forrás struktúra, költség struktúra, pénzügyi terv) Elvárt eredmények, hatások További szereplők bevonása
2. ábrához javasolt további szereplők: o MTSZ (javasolt aktív együttműködés kialakítása) o BMP (javasolt aktív együttműködés kialakítása) o TDM‐ek o OEE, erdőgazdaságok, nemzeti parkok o BM – önkormányzatok, vízügy, rendőrség, OBB Belső szerepek meghatározása.
Bejárható Magyarország Program 2013. augusztus 29. Kapcsolódási pontok
Szabályozási kérdések, jogszabályalkotás. Jelzésrendszer összehangolása. Szolgáltatói hálózat összehangolása (pihenőhelyek, csomópontok, intermodalitás). Integrált tájékoztatási‐kommunikációs rendszer, integrált csomagok. Integrált számlálók, monitoring feladatok, vevői elégedettség mérése. Szervezeti koordináció – kerékpáros szervezeti láb – szakmai tapasztalatcsere a gyalogos közlekedéssel, mozgásmóddal.
Szervezeti koordináció – kerékpáros szervezeti láb
Az egyes mozgásmódok horizontálisan és egyenrangúan kapcsolódnak. Komplex területi alapon szerveződő térségek. Fejlesztéspolitikai és képzési területek kiemelt szerepe a működésben – továbbá szabályozási koordináció, BMP szervezet külső marketingja. Kerékpáros koordinációs szervezet pilot lehet.