É 2660-06/1/B
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma és megnevezése, valamint a kapcsolódó szakképesítés megnevezése:
55 345 01 0010 55 01 55 345 01 0010 55 02 55 345 01 0010 55 03 55 345 01 0010 55 04 55 345 01 0010 55 05 55 345 01 0010 55 06 55 345 01 0010 55 07
Európai Uniós üzleti szakügyintéző Kereskedelmi szakmenedzser Kis- és középvállalkozási menedzser Külgazdasági üzletkötő Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző Reklámszervező szakmenedzser Üzleti szakmenedzser
É 1/10
Kereskedelmi menedzser Kereskedelmi menedzser Kereskedelmi menedzser Kereskedelmi menedzser Kereskedelmi menedzser Kereskedelmi menedzser Kereskedelmi menedzser
É 2660-06/1/B
1. feladat
Összesen: 30 pont
1.1. Aláhúzással jelölje a mondat helyesnek tartott befejező részét! A vállalkozás 2008. évi üzleti évének zárómérlege
3 pont
a. a 2008. évi üzleti év végén a vállalat rendelkezésére álló eszközök értékét mutatja. b. a cég által kezelt, és a 2008. dec. 31-i fordulónapon rendelkezésre álló vagyon fizikai megjelenési formáinak (eszközeinek) értékét és megszerzésük forrásait tükrözi. c. az üzleti év végén a vállalat mérleg szerinti eredményét mutatja. A kereskedelmi vállalkozás éves eredmény-kimutatása
3 pont
d. az adott időszakban elért nettó árbevételből mínusz ELÁBÉ-ból kiindulva mutatja az árréstömeget, majd ebből a vállalkozás költségeit levonva levezeti a vállalkozás eredményét. e. a vállalkozás éves árréstömegét mutatja. f. a vállalkozás adott évben elért teljes pénzáramát (pénzbevételeit és kiadásait) mutatja meg. A vállalkozás éves szintű fizetőképességének fenntartásához a vállalkozás éves szintű pozitív pénzárama 4 pont g. szükséges és elégséges feltétele, hiszen több az éves pénzbevétel az éves pénzkiadásnál. h. szükséges de nem elégséges feltétele, mert az éven belüli pénzbevétel és pénzkiadás időbeli ingadozásai miatt előfordulhat, hogy a cég ideiglenesen előbb kell fizesse rövidlejáratú kötelezettségeit, mint ahogy pénzbevételi beérkeznének. i. a cég fizetőképessége olyan kritérium, amit a pénzáramból nem tudunk kikövetkeztetni. Ha romlik a cég forgalomarányos jövedelmezősége, viszont javul tőkearányos jövedelmezősége, akkor ez a cég 6 pont j. lényegében sikertelen, mert csökken árui fajlagos nyereségessége, és romlik versenyképessége a piacon. k. sikeres, mert a vállalkozók csak saját tőkéjük jövedelmezőségét nézik. l. alapvetően sikeres a kiélezett verseny körülményei között, mert bár romlik versenyképessége, a befektetett tőkéjének jövedelmezőségét azonban javítani tudta.
É 2/10
É 2660-06/1/B
1.2. Egészítse ki a következő mondatokat!
4 pont
A cégek a kereskedelemben arra törekszenek, hogy csökkentsék befektetett tőkéjükön belül az …állótőke… arányát, mert ezzel az összes befektetett tőke megtérülési idejének rövidítését érhetik el. Ennek fő eszközei a tárgyi eszköz megvásárlása helyett a …lízing… vagy a tartós …bérlet… vagy a tevékenység …kiszervezése (outsourcing)….. Ez utóbbi jelentős előnye, hogy megtakarítható a kisegítő folyamatok kapacitásának biztosítása, az alvállalkozók pedig a kapacitásokat jobban ki tudják használni, ezért jövedelmezőbben üzemeltetni. A mondatok kiegészítéséhez használja fel a bérlet, a lízing, az állótőke és a kiszervezés (outsourcing) fogalmakat.
1.3. A következő állítások helyességét „Igaz”, illetve helytelenségüket „Hamis” szavak bekarikázásával jelölje! A kereskedelemi vállalat csak akkor lehet nyereséges, ha az árréstömeg értéke meghaladja a forgalmazás összes költségeit. Hamis 2 pont Igaz Ha a készletek forgási sebessége a forgalomnál gyorsabban nő csökken, az átlagos készlet értéke, és ez a készletekbe fektetett tőkében megtakarítást jelent. Igaz Hamis 2 pont Ha a kereskedelmi vállalkozás értékesítési árait kevésbé tudja emelni, mint amennyire beszerzési árai emelkednek, akkor növekedni fog árrésszínvonala. Igaz Hamis 2 pont A vállalati szintű árrésszínvonal akkor is csökkenhet, ha mindegyik árucikk vagy árucsoport árrésszintje növekszik, mert a forgalom szerkezete az alacsonyabb árrésszintű áruk irányába tolódik el. Igaz Hamis 2 pont Ha növekszik a kereskedelmi vállalkozás nettó árbevétele és magas a fix költségek aránya, akkor az árbevétel növekedést meghaladóan növekszik a cég nyeresége, viszont ha csökken a nettó árbevétel, akkor ennél nagyobb mértékben fog csökkenni a cég nyeresége. Igaz
É 3/10
Hamis
2 pont
É 2660-06/1/B
2. Igaz- hamis állítások
Összesen: 15 pont 5 x 3 pont
Döntse el az állításokról, hogy igazak (I) vagy hamisak (H)! A döntésének megfelelő betűjelet írja a kipontozott részre! Állításait minden esetben példákkal alátámasztva indokolja meg! Helyes döntés 1 pont, helyes indoklás további 2 pont. 2.1. A kereskedelmi vállalkozások gyakorlatában az a kedvező, ha az árréstömeg jobban növekszik, mint a nettó árbevétel, azaz az értékesítési forgalom, mert ez a versenyképesség növekedését jelzi. I Az árréstömeg gyorsabb növekedése azt jelzi, hogy nő az árrésszínvonal. 2.2. A vállalkozás saját tőkéje egyenlő a befizetett tőke + tőketartalék + előző és a tárgyévi mérleg szerinti eredmény összege. I A vállalkozás saját tőkéje növekszik, ha a vállalkozás nyereséges és az adózás utáni nyereséget a tulajdonosok nem osztják teljes mértékben ki, hanem visszaforgatják a vállalkozásba. 2.3. Ha a kereskedelmi vállalkozás készleteinek fordulatszáma nő, akkor a napokban számított forgási sebességének is növekednie kell. H
Ha a kereskedelmi vállalkozás készleteinek fordulatszáma növekszik, azaz azonos idő alatt többször kell a készleteket feltölteni, akkor a készletek forgási napjai, amelyek az áru átlagos készletben tartásának napjait mutatják, csökkennie kell, hiszen az árukészletet rövidebb idő alatt adták el. 2.4. Gyakoribb utánrendelési politikával növelhető a forgási sebesség fordulatszáma, de nem csökkenhet az átlagos készlet, valamint a készletezés költsége sem. H
Ugyanakkora forgalom mellett a gyakoribb utánrendeléssel csökken a rendelési mennyiség, és gyorsabban cserélődnek a készletek. Ennek eredményeként kisebb lesz az átlagos készlet, és várhatóan csökkennek a készletezés költségei.
2.5. Ha a változó költségek a forgalom növekedéséhez mérten nagyon progresszíven emelkednek, akkor nagy forgalom-emelkedés nagy nyereség-növekedéssel jár. H Ha a változó költségek a forgalom emelkedése mellett a forgalomnál gyorsabban növekednek, akkor a nyereség vagy csökkenni fog, vagy nagyon lassan fog növekedni.
É 4/10
É 2660-06/1/B
3. feladat
Összesen: 25 pont
A kiskereskedelmi áruforgalmi mutatók elemzése A Béta Kiskereskedelmi Kft. 2007 és 2008 évben az alábbi áruforgalmi eredményeket produkálta. A vállalat kereskedelmi osztálya kiszámította mindkét évre vonatkozóan az áruforgalom értékelése szempontjából fontos volumen és árváltozásokat, az árréstömeg és árrésszínvonal, valamint a készletgazdálkodás hatékonyságára jellemző készlet forgási sebesség mutatószámainak (fordulatszám és forgási napok száma) adatait. A vállalat a készleteket az aktuális átlagos beszerzési áron tartja nyilván. 2007. évi adatok és mutatószámok (millió Ft-ban) Forgalmazott árucikk csoportok
Nettó árbevétel (M. Ft)
Nyitó készlet (M Ft)
Beszerzés (M Ft)
Záró készlet (M Ft)
ELÁBÉ (M Ft)
Átlagkészlet (M Ft)
Készlet FN napok
Készlet FSZ
Árréstömeg (M Ft)
Árrésszínvonal (%)
Forgalom megoszlás (%)
A
70,00
1,60
60,00
2,20
59,40
1,90
12
31,3
10,60
15,14%
35,00%
B
45,00
2,00
37,00
2,00
37,00
2,00
20
18,5
8,00
17,78%
22,50%
C
35,00
3,00
30,60
1,60
32,00
2,30
27
13,9
3,00
8,57%
17,50%
D
50,00
4,00
48,00
5,50
46,50
4,75
38
9,8
3,50
7,00%
25,00%
Összesen
200,00
10,60
175,60
11,30
174,90
10,95
23
16,0
25,10
ELÁBÉ (M Ft)
Átlagkészlet (M Ft)
Készlet FN napok
12,55% 100,00%
2008. évi adatok és mutatószámok (millió Ft-ban) Forgalmazott árucikk csoportok
Nettó árbevétel (M Ft)
Nyitó készlet (M. Ft)
Beszerzés (M Ft)
Záró készlet (M Ft)
Készlet FSZ
Árréstömeg (M Ft)
Árrésszínvonal (%)
Forgalom megoszlás (%)
A
58,80
2,20
48,18
0,96
49,42
1,58
12
31,3
9,38
15,95%
25,23%
B
85,86
2,00
69,92
2,32
69,60
2,16
12
32,2
16,26
18,94%
36,85%
C
21,42
1,60
18,18
0,39
19,39
1,00
19
19,5
2,03
9,47%
9,19%
D
66,95
5,50
61,16
5,00
61,66
5,25
32
11,7
5,29
7,90%
28,73%
Összesen
233,03
11,30
197,44
8,67
200,07
9,99
19
20,0
32,96
14,14%
100,00%
Az áruforgalmi mutatók százalékos változása (2007 = 100%) Forgalmazott árucikk csoportok
Nettó árbevétel változás
Nyitókészlet változás
Beszerzés változás
Zárókészlet változás
ELÁBÉ változás
Átlagos készlet változása
FN változás
FSZ változás
Árréstömeg változás
Értékesíté s volumenindex
Értékesíté s árindexe
105,0%
A
84,0%
137,5%
80,3%
43,7%
83,2%
83,2%
100,0%
100,0%
88,48%
80,0%
B
190,8%
100,0%
189,0%
116,2%
188,1%
108,1%
58,5%
174,0%
203,29%
180,0%
106,0%
C
61,2%
53,3%
59,4%
24,5%
60,6%
43,3%
72,0%
140,0%
67,60%
60,0%
102,0%
D
133,9%
137,5%
127,4%
90,9%
132,6%
110,5%
83,6%
120,0%
151,17%
130,0%
103,0%
Összesen
116,5%
106,6%
112,4%
76,8%
114,4%
91,2%
80,2%
125,4%
131,32%
111,5%
104,5%
Jelmagyarázat: ELÁBÉ = eladott áruk beszerzési értéke, FSZ = készletek éves fordulatszáma, FN = készletforgási napok száma
É 5/10
É 2660-06/1/B
Elemezze a Béta Kft. áruforgalmi munkáját a következő kérdések megválaszolásával: 1. Milyen cégszintű volumen- és árváltozás határozta meg a vállalati szintű nettó árbevétel változás 16,5%-os növekedését? 4 pont A vállalati szintű nettó árbevétel értéke 16,5%-kal növekedett az értékindex szerint. Ez a növekedés egyrészről a volumenhatás 11,5%-os (volumenindex), illetve az értékesítési ár 4,5%-os növekedésének (árindex) együttes eredménye.
2. Milyen strukturális változást ismer fel a 2007-ről 2008-ra bekövetkezett nettó árbevétel változásban? 4 pont Az áruforgalom szerkezetében jelentős változások mentek végbe, hiszen az A és C árucsoport volumene 20%-kal és 40%-kal csökkent a B és D árucsoport értékesítési volumene pedig jelentősen 80%-kal illettve 30%-kal nőtt. A struktúra változását a megoszlási viszonyszámok tükrözik.
3. Hogyan értékeli, és milyen okok magyarázzák, hogy az árréstömeg gyorsabban növekedett, mint a nettó árbevétel? 4 pont Az árréstömeg gyorsabb növekedését egyrészt az okozza, hogy az egyes árucsoportoknál növekedett az árréstömeg nettó árbevételhez való viszonyát megmutató árrésszínvonal százalékos értéke. Ez mindegyik árucsoportnál bekövetkezett, mert az eladási árak jobban növekedtek, mint a beszerzési árak. Ezen túlmenően pedig a forgalom áruszerkezete olyan irányban változott, hogy növekedett a magas árrésszintű árucsoportok aránya (B árucsoport), és ez az árrés gyorsabb növekedése irányába hatott.
4. Magyarázza meg, hogyan lehetséges a készletek forgási sebességének (fordulatszám) növekedése mellett a készletek forgási napjainak csökkenése? 4 pont Ha a kereskedelmi vállalkozás árukészleteinek fordulatszáma nő, azaz a készletek gyorsabban cserélődnek, akkor a készletek áltagos tartózkodási idejét mutató, a forgási napok mutató értékének csökkennie kell, hiszen azonos idő alatt a többszöri készlet csak rövidebb készletezési idővel fordulhat elő.
É 6/10
É 2660-06/1/B
5. Hogyan lehetséges, hogy vállalati szinten a növekvő nettó árbevételt a cég csökkenő vállalati szintű átlagkészlet érték mellett érte el? 4 pont Ha a kereskedelmi vállalkozás egyes árucsoportjai készleteinek fordulatszáma jobban nő, mint a forgalom, akkor az adott árucsoport átlagos készletértéke csökkenni fog. Vállalati szinten, ha az átlagos forgási sebesség fordulatszáma jobban nő, mint a vállalati szintű forgalom, akkor a vállalati szintű átlagos készlet is csökkenni fog. A vállalati szintű fordulatszám pedig, mint az árucsoportok fordulatszámának átlaga attól is függ, hogy hogyan alakul a forgalom összetétele. Ha a magasabb fordulatszámú árucsoportok aránya növekszik, akkor ez a vállalati fordulatszám növelése irányába hat.
6. Hogyan értékeli összességében a vállalat áruforgalmi munkáját?
5 pont
A cég marketingpolitikája, ezen belül árpolitikája sikeres, mert összességében sikerült növelni
az
árucsoportok
árrés-színvonalát.
Ugyancsak
sikeres
volt
a
marketingmunkának az a része, amely az értékesítés volumenének növelését szolgálta. Összességében kedvező, hogy az árréstömeg gyorsabban nőtt a forgalomnál, és ezzel javult a cég potenciális versenyképessége. Kedvező továbbá, hogy mindezt úgy érte el, hogy a forgási sebesség gyorsabban nőtt, mint az értékesítési forgalom, ezért csökkent az átlagos készlet, ami viszont a készletekbe fektetett tőke megtakarítását jelenti.
É 7/10
É 2660-06/1/B
4. feladat
Összesen: 30 pont
Az eredmény-kimutatás elemzése A Béta Kiskereskedelmi Kft. 2007. és 2008. évben elért eredményeit az alábbi eredménykimutatás tartalmazza. Az Ön feladata az eredmény-kimutatás adatainak elemzése és értékelése alapján a Béta Kiskereskedelmi Kft 2008 évi gazdálkodásának értékelése. A Béta kiskereskedelmi Kft 2007. és 2008. évi eredmény-kimutatása
2007
2007
2007 %
2008
2008
%
%
Változás %-a
Változás 2008-2007
%
M. Ft
M Ft
%
Nettó árbevétel
200,00
100,00%
233,03
100,00%
116,52%
33,03
ELÁBÉ
174,90
87,45%
200,07
85,86%
114,39%
25,17
Árréstömeg
25,10
12,55%
32,96
14,14%
131,32%
7,86
Költségszint 2
80,00
110,41%
8,33
Összes költség
20,08
10,04%
80,00%
29,11
12,49%
88,33%
144,99%
9,03
Összes fix költség
10,04
5,02%
40,00%
10,77
4,62%
32,68%
107,30%
0,73
Fix bérköltség + közterhei
4,02
2,01%
16,00%
4,50
1,93%
13,65%
112,00%
0,48
Fix amortizációs költség
2,51
1,26%
10,00%
2,76
1,18%
8,38%
110,00%
0,25
Egyéb fix költségek
M Ft
2008
100,00%
100,00%
88,33
3,51
1,76%
14,00%
3,51
1,51%
10,66%
100,00%
0,00
10,04
5,02%
40,00%
18,34
7,87%
55,65%
182,69%
8,30
Közvetlen jutalékköltség
1,96
0,98%
7,81%
3,03
1,30%
9,19%
154,47%
1,07
Reklámköltség
4,35
2,18%
17,33%
10,97
4,71%
33,28%
252,14%
6,62
Egyéb változó költség
3,73
1,87%
14,86%
4,35
1,87%
13,19%
116,52%
0,62
Vállalkozási eredmény
5,02
2,51%
20,00%
3,85
1,65%
11,67%
76,63%
-1,17
Összes bérköltség
5,98
2,99%
23,81%
7,53
3,23%
22,83%
125,93%
1,55
Munka termelékenysége
8,00
8,96
112,03%
0,96
Átlagos bérköltség Forgalomarányos jövedelmezőség
0,24
0,29
121,09%
0,05
Összes változó költség
Saját tőke jövedelmezősége
2,51%
1,65%
65,77%
6,28%
4,81%
76,63%
É 8/10
É 2660-06/1/B
Feladatok: 1. Vesse össze a nettó árbevétel és az árréstömeg változását egymáshoz képest, és vonjon le következtetést ebből a cég marketingpolitikájára (reklámpolitika, árpolitika) nézve! A következtetéshez felhasználhatja az előző feladatban a cég részletesebb áruforgalmi adatait. 5 pont A vállalkozásnak az árréstömeget jobban sikerült növelni, mint a nettó árbevételt. Ez kedvező, hiszen jó marketingmunkát és eredményes árpolitikát folytatott. Ugyanakkor viszont mindez igen jelentős változó költségemelkedés mellett ment végbe, és ez a költséggazdálkodás gyengeségét jelenti.
2. Vizsgálja meg a változó és a fix költségek viselkedését, és fogalmazza meg észrevételeit! 4 pont A fix költségek súlyaránya magas az összes költségen belül, hiszen a bázisidőszakban a fix költség az összköltség felét teszi ki. A változó költségeken belül pedig a reklám és a jutalékköltség nagyon progresszív, ezért a forgalom növelése nagyon drágán következett be. Ezzel magyarázható az összköltség 45%-os növekedése. 3. Értelmezze a költségszint-2 mutató értékét! 4 pont A költségszint-2 mutató a költségek és az árréstömeg hányadosaként azt mutatja meg, hogy 1 Ft árréstömegre mekkora költség esik. Példánkban az összes költségre számolt költségszint-2 mutató 80%-ról 88,33%-ra nőtt. Ez azt jelenti, hogy minden 1 FT árréstömegből 88,33 fillért a cég fenntartására kell fordítanom. 4. Vesse össze az árréstömeg és az összes költség változását! Vonjon le következtetéseket a vállalat költséggazdálkodására vonatkozóan! Elemezze, mennyire eredményes a cég költséggazdálkodása! 4 pont Az árréstömeg 25,10 M Ft-ról 32,96 M Ft-ra, azaz 31%-kal növekedett, és ez meghaladta a forgalom növekedésének dinamikáját, hiszen az csak 16%-os volt. Sajnos a költségek még ennél is dinamikusabban 45%-kal emelkedtek, ezért a cég helyzete nem túl rózsás. A költségnövekedés döntő oka a változó költségek. Ezen belül a reklám és a jutalékköltségek progresszív növekedése. Ez rontja a cég versenyképességét, és ennek eredménye a nyereség csökkenése is.
É 9/10
É 2660-06/1/B
5. Értékelje a vállalkozási eredmény alakulását, és magyarázza meg miért alakult az ilyen módon! 4 pont A vállalat eredménye a 2007-es 5,02 M Ft-ról 3,85 M Ft-ra csökkent. A fő ok a változó költségek mértéktelen emelkedése. Ilyen a reklámköltség és a jutalékköltség. Az első 152%-kal nőtt, ami borzasztóan magas, a második pedig 54%-kal ami szintén veszélyes. 6. Mutassa meg, hogy hogyan kell kiszámolni a forgalomarányos jövedelmezőségét, és a saját tőke jövedelmezőségét! 4 pont A forgalomarányos jövedelmezőség egyenlő vállalkozási eredmény per nettó árbevétel. A mutató az egy Ft forgalomra eső vállalkozási eredményt mutatja. A saját tőke jövedelmezősége egyenlő a vállalkozási eredmény és a saját tőke hányadosa. Az mutatja, hogy egy Ft saját tőke mekkora vállalkozási eredményt produkál. 7. Vesse össze az átlagbér és a munka termelékenységének alakulását, és vonja le ebből a szükséges következtetéseket! 5 pont Az átlagbér az összes bérköltség és az átlagos létszám hányadosa, a termelékenység értékét pedig az egy főre jutó forgalommal mérhetjük. Hosszabb távon a termelékenységnek az átlagbérnél jobban kell nőnie, mert egyébként csökken a cég versenyképessége
a
megnövekedő
bérigényesség
miatt.
Esetünkben
sajnos
a
termelékenység 12,03%-kal nőtt, míg az átlagbér 21,09%-kal emelkedett. Ez egyfajta jövőbeli veszélyt jelent.
A megoldókulcstól eltérő, más helyes megoldásokat is el kell fogadni. Összesen: 100 pont 100% = 100 pont EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 60%.
É 10/10
