Európai uniós szakpolitikák röviden Merre tart az EU?

Európai uniós szakpolitikák röviden – Merre tart az EU?


TARTALOMJEGYZÉK

Bevezető......................................................................................................................................3 Foglalkoztatás és szociális ügyek ...............................................................................................4 Gazdasági és monetáris ügyek ....................................................................................................6 Egészségügy................................................................................................................................9 Fogyasztóvédelem.....................................................................................................................11 Energiaügy ................................................................................................................................12 Bővítés és külügyek ..................................................................................................................15 Humanitárius segítségnyújtás ...................................................................................................16

2


Bevezető

A Europe Direct Tájékoztató Központ - Budapest 2013. január 1-én alakult meg, létrejöttét az Európai Bizottsággal kötött partnerségi megállapodás tette lehetővé. Irodánk az ELTE Pályázati és Innovációs Központ keretein belül működik. A Europe Direct magyarországi hálózatához további 19 központ tartozik. Alapvető célja, hogy tájékoztatást nyújtson az európai polgároknak, elsősorban jogaikról valamint az Európai Unió működéséről és prioritásairól. Budapesti irodánknál ezt a tájékoztatást partnerkapcsolataink fejlesztésével és kapcsolódó rendezvények szervezésével is igyekszünk elősegíteni. Az általunk nyújtott információszolgáltatás helyi szinten nyújt segítséget az érdeklődőknek, saját anyanyelvükön, könnyen elérhető forrásokat biztosítva. Különböző kommunikációs csatornákon keresztül folyamatos és interaktív kapcsolatot igyekszünk fenntartani a polgárokkal és partnereinkkel egyaránt. Ezzel is ösztönözve az aktív részvételt, a Közösség kínálta lehetőségek felismerését és az uniós jogok gyakorlását. Jelen kiadványunk alapjául szolgál, hogy a 2014-es évvel az Európai Unió életében több szempontból is új korszak kezdődik. Ez az új többéves költségvetési keret első éve, európai parlamenti választásokat tartanak és az Európai Bizottság jelenlegi tagjainak is lejár a mandátuma. Az új időszakban az Európai Unió igyekszik a jelenkor kihívásaira megfelelő választ adni. De mik is ezek a válaszok? Merre tart az Európai Unió? Hogyan festenek azok a célok, az a stratégia, melyet kitűztünk magunk elé? A következő néhány oldalban röviden ezeket próbáljuk körvonalazni az egyes szakpolitikákon keresztül. Kiadványunk terjedelme miatt most csak hét területre térünk ki, de tervezzük a folytatást. A hét terület közé igyekeztünk válogatni olyan témákat is, amelyek közvetlenül érintik hazánkat és olyanokat is, amelyek az Európai Unióval, mint közösséggel kapcsolatban értelmezhetők, és a világban betöltött szerepünk miatt szintén fontosak.

Europe Direct - Budapest

3


Foglalkoztatás és szociális ügyek Az Európai Unió a szociális piacgazdaság eszméjén alapul. Ez azt jelenti, hogy általánosan elfogadott, hogy az intelligens és fenntartható növekedést piaci viszonyok között szeretnénk elérni. A növekedésből származó társadalmi jólét-emelkedésből viszont hisszük, hogy az Európai Unió valamennyi polgárának részesülnie kell. Emiatt a teljes foglalkoztatás, a társadalmi haladás, a társadalmi befogadás, a szociális védelem, a szolidaritás és a társadalmi kohézió megvalósítása az Európai Unió fő céljai közé tartozik. Ezzel összhangban a magas szintű foglalkoztatást, a megfelelő szociális védelmet és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet valamennyi uniós szakpolitika kialakításakor és végrehajtásakor érdemes szem előtt tartani. Az elmúlt évek folyamatai miatt égetően fontos, hogy az Európai Unió tegyen a fenti alapelvek érvényesüléséért. Az Európai Bizottság ennek érdekében igyekszik a kohéziót és a növekedést egyaránt prioritásként kezelő szociális beruházást elősegíteni és támogatni. Ennek megfelelően, a remények szerint, 2020-ra megvalósítható az inkluzív növekedés. Az Európai Bizottság által kiadott, „Szociális beruházási csomag a növekedés és a kohézió szolgálatában” című dokumentumban olyan szakpolitikai keretrendszerről van szó, amely konkrét uniós és tagállami intézkedéseket javasol, és iránymutatást ad arra nézve, hogyan lehet az uniós alapokat a reformok támogatására felhasználni. Olyan szociális beruházási csomagra van tehát szükség, amely megoldást adhat többek között arra, hogyan lehet megbontani azt a statikus állapotot, melyben, a hátrányos helyzetű gyermekeknek nincs lehetőségük a kitörésre, hogyan lehet kezelni a társadalmi elöregedés problémáját, miként lehet a munkaerőpiacról kirekesztett embereknek ténylegesen esélyt adni arra, hogy visszailleszkedjenek. Ezen kívül a hajléktalanság, a közérdekű szociális szolgáltatások, a tartós ápolás és az egészségügy kérdései is mind olyan kihívásokat teremtenek, melyekkel szemben az Unió közösen tud a leghatékonyabban fellépni. A célok megvalósításában segíthet az EURES (European Employment Services - Európai Foglalkoztatási Szolgálat), mely 2014-től tényleges uniós foglalkoztatási szolgálattá válik, és még

több

segítséget

fog

nyújtani

a

munkavállalók

külföldi

toborzásához

és

elhelyezkedéséhez, mint eddig. Különösen azok a munkavállalói csoportok lesznek megcélozva, amelyek földrajzi mobilitásában sok kihasználatlan lehetőség rejlik, valamint azok a munkaadók, akik saját országukban nehezen találnak megfelelő munkaerőt. Az

4


Európai Bizottság figyelemmel kíséri a szociális biztonsági koordináció működését. Ennek kapcsán egyrészt azt vizsgálja, hogy mennyire zökkenőmentes az álláskeresők számára a külföldre költözés, illetve ezzel kapcsolatban mindent megtesz, hogy a jelenlegi időszaknál hosszabb ideig tegye lehetővé a munkanélküli-ellátás

külföldi

folyósítását. Másrészt azt is nyomon követi, hogy mennyire világosak azok a szabályok, amelyek az uniós polgároknak a lakóhelyük szerinti országon kívüli tartós ápolására vonatkoznak, amennyiben ott vállalnak munkát. Jelenleg az Európai Unióban több millióan néznek szembe a munkanélküliség problémájával. A probléma kezelésére hozott intézkedések során megkülönböztetett figyelmet kap a fiatalok ügye, mivel őket különösen súlyosan érinti az aktuális helyzet és a társadalom elöregedésének hosszú távú problémája csak fokozza ennek jelentőségét. A 2012 áprilisában indított foglalkoztatási csomag, melynek egyik területe a munkaerőpiac dinamikájának javítására koncentrál, a fiatalok munkanélküliségének problémájának megoldására bevezette az „Ifjúsági Garanciát”, mint új megközelítést. Ennek lényege, hogy minden 25 év alatti, aki az iskolai tanulmányait befejezte, illetve már dolgozott korábban, de munkanélkülivé vált, négy hónapon belül vagy konkrét foglalkoztatási (állás, tanulószerződéses képzés, szakmai gyakorlat) vagy továbbképzési ajánlatot kapjon. Az elv megvalósítására vonatkozó nemzeti végrehajtási tervek kidolgozása. a tagállamok feladata. A végrehajtási terv és az ifjúsági garanciarendszer mielőbbi létrehozásához az Európai Bizottság segítséget nyújt az országoknak. Fontos észrevenni azt is, hogy a mai, globalizált világban az európaiak nem minden esetben rendelkeznek

azokkal

a

készségekkel,

amelyek

a

vállalkozások

fejlesztéséhez

elengedhetetlenül szükségesek. A megoldás része lehet ezen készségek fejlesztésének az ösztönzése, hiszen a versenyképes vállalkozásokra nagy szükség van a munkahelyteremtés és a tartós jólét megvalósításának érdekében. Az intézkedések várt eredményei a következő években az európai munkaerőpiac felélénkülése, javuló foglalkoztathatóság, és ennek eredményeként a növekedés beindulása. Ehhez a továbbiakban is megfelelő lépések

5


szükségesek a hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatása terén, továbbá az oktatási és képzési rendszerek, valamint a foglalkoztatási szolgáltatások innovációjában rejlő lehetőségek kiaknázásában. Az intézkedések finanszírozásának érdekében a 2014 és 2020 közötti időszakban az Európai Szociális Alap (ESZA) eredményközpontúbb, könnyebben kezelhető és egyszerűbben irányítható lesz, mint a korábbiakban. Az ESZA az Európai Unió egyik igen fontos eszköze a munkalehetőségek számának növelésére, és az uniós polgárok segítésére abban, hogy minél könnyebben találjanak munkahelyet. Megreformálásának eredményeként ezentúl kevesebb célra fog összpontosítani, és jobban össze lesz hangolva más uniós alapok tevékenységével. Ezek a célok a következő négy területhez fognak kapcsolódni: oktatás, foglalkoztatás, társadalmi befogadás és intézményi kapacitásépítés. Az Európai Szociális Alap a tervek szerint részt fog venni az EURES-hez kapcsolódó tevékenységek finanszírozásában is, mivel ezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkakeresők elhelyezkedjenek, a cégek pedig megfelelően képzett munkaerőt találjanak más uniós országokban. Az Európai Unió számos kihívással néz ma szembe. Ezek kiterjednek társadalmunk minden szintjére, és a belőlük fakadó gazdasági és demográfiai válsággal való szembenézés elkerülhetetlen. Ezért most fontosabb, mint eddig bármikor, hogy az uniós intézmények, a tagállami kormányok, a munkáltatók, a szakszervezetek és a civil társadalom közös, kollektív felelősséget vállaljon a foglalkoztatás, a társadalmi befogadás és a szociális ügyek területén is.

Gazdasági és monetáris ügyek A Gazdasági és Monetáris Unió (GMU), valamint a közös valuta létrehozására irányuló döntést az 1992-ben aláírt Maastrichti Szerződés intézményesítette. Az euró bevezetését többéves előkészületek előzték meg, amikor is kiépült az egységes piac, és létrejött az Európai Központi Bank. 1999 és 2002 között 12 uniós tagállam vonta ki a forgalomból nemzeti valutáját és csatlakozott az euróövezethez, amelynek közös pénzneme az euró. Az eurózóna 2014. január 1-től kezdve, Lettország csatlakozásával, 18 uniós tagállamot foglal magában. Kiemelt szerepet játszik a határok nélküli, egységes piacon belül, ahol az áruk, a szolgáltatások, a személyek, és a tőke szabadon mozoghatnak az uniós országok

6


között. A 28 tagállam több mint 500 millió fogyasztójával, az Európai Unió a világ egyik legnagyobb gazdaságának számít. A gazdasági válság a világ számos országában, így az Európai Unió országainak gazdaságában és azon belül az eurózónában is komoly problémákat okozott. A válságnak pedig a nagyarányú és az idővel felgyülemlett gazdasági egyensúlyhiány volt az egyik kiváltó oka. Az pedig, hogy ez az egyensúlyhiány nem csupán az érintett országokban érezteti hatását, hanem az euróövezet és az Unió egészének gazdasági stabilitását is veszélyezteti, jól mutatja, hogy mennyire függenek a Közösség gazdaságai egymástól.

Az

egyensúlyhiány

okozta

sebezhetőség kiküszöbölése céljából az Európai Unió megtette a szükséges lépéseket. A megerősített Stabilitási és Növekedési Paktum,1 valamint a makrogazdasági egyensúlyhiány esetén követendő eljárás az európai szemeszter2 keretében mind azt hivatott biztosítani, hogy a jövőben a problémák a lehetőségekhez mérten, előre láthatóak legyenek, és még időben megfelelő intézkedéseket lehessen alkalmazni a megelőzésükre, vagy gyors orvoslásukra. Ez a két eszköz egyrészt elmélyíti, másrészt kiszélesíti a gazdasági kormányzást3 Európában. Az Európai Unió válságra adott válaszában ennek a két szónak kiemelt jelentősége van: „Elmélyítés”, mert a megerősített Stabilitási és Növekedési Paktum a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződéssel együtt szigorúbb keretet szab a pénzügyi hiányok és a túlzott adósság megállapításának és megelőzésének az uniós országokban. „Szélesítés”, mert a makrogazdasági egyensúlyhiány esetén követendő eljárás több fontos gazdasági mutatószámot von a tagállami gazdaságok felügyelete alá. A cél az, hogy felhívja a politikaalkotók figyelmét azokra az újonnan megjelenő veszélyekre, amelyeket ha időben kezelnek, sokkal kevésbé fenyegetik a stabilitást. A fentebb említett koordináció egyre fontosabb szerepet játszik az uniós gazdaságpolitikai döntéshozatal során: az uniós országok ösztönözhetik egymást, hogy az egyes tagállamokban 1 Az 1997-ben elfogadott Paktum célja, hogy a tagállamok betartsák a költségvetési fegyelmet és elkerüljék a túlzott hiányt. 2 Minden év első félévének az az időszaka, melynek során a tagállami kormányok jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz egyrészt a Stabilitási és Növekedési Paktum, másrészt az Európa 2020 stratégia keretében elért előrehaladásukról. 3 Az Európa 2020 stratégia egyik prioritása, mely a gazdasági válságra adott válaszként egy szorosabb gazdaságpolitikai koordinációt jelent a tagállamok között.

7


felmerülő problémás eseményeket mindegyik ország saját ügyének tekintse. Hiszen a válság megmutatta, hogy a kialakult szoros kapcsolatok miatt sok esetben ezek a történések valóban éreztetik hatásukat az Unió több országában is. Érdemes tehát közösen dolgozni azon, hogy Európa gazdasági nehézségei leküzdhetők legyenek. Csak így lehet biztosítani a munkahelyteremtéssel járó fenntartható növekedést és a tartós jólétet valamennyi uniós országban.

A gazdasági kormányzás új keretrendszere az Európa 2020-nak, az Európai Unió növekedési stratégiájának szerves része. A stratégia célja nem más, mint a növekedés fellendítése még ebben az évtizedben. Ehhez azonban a gazdaságpolitikai intézkedések elengedhetetlenek. A tervekben megfogalmazott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés feltételeinek megteremtése a gazdasági kormányzás legfontosabb feladata. Ehhez elő kell mozdítani az uniós vállalkozások közötti versenyt, hogy az általuk nyújtott termékek és szolgáltatások helyt tudjanak állni a világpiacon. Így továbbfejleszthetik üzleti tevékenységeiket, és ezzel új munkahelyeket

teremthetnek.

Ehhez

kapcsolódóan

a

munkahelyteremtés

további

intézkedésekkel való támogatása is szükséges. A nyugdíjak és a szociális rendszerek megóvása csak az államháztartás fenntartható szinten történő megőrzésével és a pénzügyi stabilitás növelésével lehetséges, hogy a gazdaság, a munkahely és a jólét védve legyenek a külső sokkhatásoktól. Az euróövezet országainak további integrációja érdekében, valamint az új tagállamok belépését figyelembe véve pénzügyi unióra lenne szükség, amely Unió-szerte megteremtené ezt a szilárd államháztartást, és válsághelyzetekben alkalmazandó szolidaritási mechanizmusokat hozna létre

8


Egészségügy Az egészségügyi politika célja, hogy az Európai Unió állampolgárai minél magasabb színvonalú egészségügyi ellátásban részesülhessenek. Ezzel összhangban a legfontosabb részcélok közé a betegségek megelőzése, az emberek védelme az egészséget fenyegető veszélyekkel (pl. járványokkal) szemben és az egészségesebb életmód népszerűsítése tartozik. Az egyes célokon belül a felmerülő kihívások fényében változnak a prioritások. A 2013-as évtől

kezdve

egyre

nagyobb

hangsúlyt kap a fiatalabb generációk védelme. Ennek nyomán a további uniós

erőfeszítések

hivatottak

megszilárdítani az egészségügy terén már

megkezdett

tevékenységeket.

Kiemelt hangsúlyt kap e tekintetben az

egészségügyi

fenntarthatóságának

rendszerek javítása.

A

2014-2020-as időszakra vonatkozó többéves egészségügyi cselekvési program kapcsán előterjesztett bizottsági rendeletjavaslat hangsúlyozza, hogy a lakosság jó egészségi állapota kedvező hatással van a munkahelyi termelékenységre, és így a gazdasági versenyképességre, valamint elősegíti, hogy az emberek élettartama és életminősége javuljon. Továbbá mindannyiunk érdeke, hogy az Európai Unió támogassa a tagállamokat az egészségfejlesztés és betegségmegelőzés terén, a határoktól független egészségügyi veszélyekkel szemben történő küzdelemben, az innovatív és fenntartható egészségügyi rendszerek kiépítésében, és a jobb és biztonságosabb egészségügyi ellátásra való törekvésében. A mai, digitális világban a digitális technológiákat alkalmazó elektronikus egészségügy is előtérbe kerül. Alkalmazása számos lehetőséget nyit, mind az ellátáshoz való hozzáférés javításában, mind az ellátás minőségének és az egészségügyi szektor hatékonyságának a növelésében, így a jövőben egyre fontosabb alkotóelemét jelenti majd az Európai Unió egészségpolitikájának. Ezen belül egyrészt nagyon fontos az eddigi eredmények továbbfejlesztése, mint például az elektronikusan nyilvántartott egészségügyi adatokhoz való hozzáférés megkönnyítése a betegek és az orvosok számára, a vizsgálati eredmények 9


eljuttatásának gyorsítása, a határokon átívelő gyógykezelések összehangolása vagy az egészségügyi szolgáltatók együttműködésnek

elősegítése.

Másrészt

az elektronikus

egészségügy a jövőben segítséget nyújthat az egészségügyi nyilvántartások átfogó és szabványosított elektronikus rendszerének létrehozásához, valamint az ellátási pontokat összekapcsoló új egészségügyi információs hálózatok kiépítéséhez. A célkitűzések között szerepel még az egészségügyi veszélyek elhárítására irányuló válaszlépések összehangolása, valamint a távkonzultációt, az elektronikus receptfelírást, az elektronikus betegbeutalást és az elektronikus költségtérítést biztosító kapacitások továbbfejlesztése. Az

egészségügyben

megfigyelhető

változások

szempontjából

fontos

továbbá

az

orvostechnikai eszközökre vonatkozó szabályozás. Jelenleg ugyanis mintegy 500 ezer különböző ilyen eszköz van forgalomban az Európai Unió piacán. A Bizottság fontosnak tartja, hogy a következő években növekedjen a biztonság, a hatékonyság és az innováció ebben az igencsak nehezen szabályozható ágazatban. Ennek kapcsán javaslata azt a célt szolgálja, hogy javuljon a tagállami felügyeleti hatóságok munkájának összehangoltsága, és egyértelmű szabályok lépjenek életbe a tekintetben, milyen jogai és kötelességei vannak a gyártóknak, az importőröknek és a forgalmazóknak. Ennek elérése érdekében pedig fontos, hogy kiépüljön az Unió piacán forgalmazott orvostechnikai eszközök átfogó és nyilvános adatbázisa. Az új előírások a tervek szerint 2015-ben lépnek majd hatályba. Az Európai Uniót esetenként az egész kontinenst fenyegető veszélyhelyzet fenyegeti az egészségügy terén. A közelmúlt eseményei között is találhatunk példát olyan járványokra vagy más, határoktól független fenyegetésekre, melyek fontos tanulságokkal szolgáltak. Ezeket a tanulságokat az Unió hasznosította az új jogszabályjavaslatok kidolgozásakor, melyek az uniós polgárokat hivatottak védelmezni a több tagállamot érintő súlyos egészségügyi fenyegetésekkel szemben, mint például az influenza, az élelmiszer vagy víz útján terjedő betegségek, a vegyi balesetek vagy a szélsőséges időjárási viszonyok okozta következmények. Az új szabályok megalkotásánál a legfontosabb cél, hogy elhárítsák vagy minimalizálják ezeknek a veszélyeknek az egészségre gyakorolt káros hatását. Az Európai Unió elkötelezett a dohányzás visszaszorítása mellett. A dohánytermékek gyártását, kiszerelését és kereskedelmét is igyekszik ennek a célnak megfelelően változtatni. Az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos javaslatának kidolgozását nyilvános konzultáció előzte meg, amelyben rekordszámban vettek részt a különböző társadalmi szereplők. A lakosság véleményének bevonásával készített kampány célja, hogy a dohánytermékekre

10


vonatkozó szabályozás korszerűbbé váljon, a dohányzás fiatalokra gyakorolt vonzereje pedig csökkenjen. A kitűzött célok összhangban vannak a WHO Dohányzásellenőrzési Keretegyezményével, mely 2005-ben lépett hatályba.

Fogyasztóvédelem Az Európai Unióban ma több mint 500 millió ember él, akik mint fogyasztók a széles választékot, a jó minőséget és a kedvező ár/érték arányt keresik. Elvárják, hogy pontos információkat kapjanak a vásárolt termékről és biztosak szeretnének lenni abban, hogy fogyasztói jogaikat érvényesíteni tudják.

A

fogyasztói

döntések

azonban az Unióra is hatással vannak,

hiszen

elősegítik

az

innovációt, a hatékonyságot és a gazdasági növekedést. Az Európai Unió

a

fogyasztóvédelem

keretében igyekszik megóvni az uniós polgárokat a különböző veszélyektől és kockázatoktól, amelyek a vásárolt termékek használata vagy a szolgáltatások igénybevétele során felmerülhetnek. Igyekszik lehetőséget biztosítani a fogyasztóknak arra, hogy egyértelmű, pontos és következetes információkon alapuló döntéseket tudjanak hozni vásárlásuk során. Fontos szempont továbbá, hogy legyen lehetőség a gyors és hatékony vitarendezésre a fogyasztók és a kereskedők között. A fenti célok megvalósítása érdekében megalkotott fogyasztói jogokat folyamatosan a gazdasági és társadalmi tendenciákkal összhangban kell kezelni, különösen igaz ez az élelmiszer-, pénzügyi, közlekedési és digitális piacokon bekövetkező változásokra. A technológiai fejlődésnek és az elektronikus kereskedelemnek köszönhetően a világhálón keresztül lebonyolított vásárlások egyre gyakoribbá válnak. Az adásvételnek akár ezt, akár a hagyományos formáját tekintve, nagyon fontos a fogyasztói bizalom helyreállítása, akár a termékek és szolgáltatások biztonságát, akár az azokról kapott információk elégségességét tekintjük. A helyzeten azonban nem egyszerű feladat javítani. Az olyan globalizációs

11


kihívások, mint a termelés, a forgalmazás, valamint az áruk és szolgáltatások értékesítési folyamatainak földrajzi szétterülése rendkívül megnehezíti az illetékes hatóságok dolgát. Emiatt az Európai Unió külső határain egyre nehezebben tudják kiszűrni a nem biztonságos termékeket. Fontosabbá vált a fenntartható és felelős fogyasztás is. Egyre nagyobb teher hárul ugyanis a környezetünkre, ezért fontos a fogyasztók ösztönzése arra, hogy fenntartható és felelős döntéseket hozzanak vásárlásaik során. A fogyasztóvédelmi politika tehát segíteni hivatott a fogyasztóknak

abban,

hogy

alkalmazkodjanak

az

új

realitásokhoz. Az Európai Bizottság aktuális fogyasztóügyi stratégiája összecseng ezzel, amely ismerteti az uniós fogyasztóvédelmi politika legfontosabb céljait. A stratégia négy prioritást emel ki: a tájékozottság növelése, a fogyasztók biztonságának növelése, a végrehajtás javítása és a jogorvoslat biztosítása, valamint a társadalmi és gazdasági változások figyelembe vétele a fogyasztóvédelmi jogszabályok kialakításánál.

Energiaügy A világítás, a fűtés, a közlekedés, az ipari termelés: mind nélkülözhetetlen szolgáltatás a mai világunkban, melyekre mind a magánembereknek, mind a vállalkozásoknak nagy szükségük van. Az említett szektorok azonban működésképtelenek lennének energia nélkül. Az energia előállításához használt hagyományos energiahordozók (kőolaj, földgáz, szén) készletei világszerte egyre szűkösebb erőforrásnak számítanak. Így az igények megfelelő kielégítése végett egyrészt a készletekkel való felelős gazdálkodásra van szükség, másrészt új energiaforrásokat kell kifejleszteni, hogy az energiakérdésre megfelelő alternatívák legyenek a jövőben. Az energiaéhség ráadásul világszerte, így Európában is egyre nő, az Unió esetében ez pedig egyre több importot jelent. Ezért fontos, hogy az uniós országok tudják, milyen nagy szükség van rá, hogy egységesen lépjenek fel ezen a stratégiai jelentőségű területen. Az Európai Unió ennek megfelelően, közös szabályozás szerint,

12


egyetlen irányt követve gondoskodik arról, hogy megfizethető áron, a lehető legkevesebb környezeti szennyezéssel, elegendő mennyiségű energiához jusson lakossága és gazdasága egyaránt. Ami az energiaellátás jelenét és jövőjét illeti, világszerte egyre sürgetőbb, hogy alkalmazkodjunk az új helyzethez, melyet az teremt, hogy egyre nehezebb bolygónk ásványkincseihez hozzájutni. A kitermelés nehezedése az árak növekedéséhez vezet. Igaz ez annak ellenére, hogy újabb készletek és eljárási módok megjelenése is előfordul, ugyanis a költségek növekedése és a környezet terhelése így is egyre nagyobb méreteket ölt. Ha megnézzük, hogy a fellelhető energiahordozók jelentő része hol helyezkedik el, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a geopolitika minden korábbinál nagyobb befolyással lesz arra, hogy ki férhet hozzá az energiaforrásokhoz. Ezért Európának az érdeke, hogy teljes súlyával, együttesen lépjen fel az ehhez kapcsolódó tárgyalások során. Emellett az új globális helyzet szükségessé fogja tenni, hogy Európa teljesen újraértékelje az energiaellátásának biztonságával kapcsolatos megfontolásokat. Leszögezhető tehát, hogy a jövőben számos kihívással és rendkívül összetett helyzettel áll szemben a Közösség. Az egyik

legsürgetőbb

energiaforrásokhoz (beleértve

a

feladat, minél

környezeti

hogy

kedvezőbb jellemzőket

az

importált

feltételekkel is)

tudjunk

hozzájutni. Nemzetközi vállalásaihoz hűen az Európai Unió már megtette azokat a lépéseket, amelyek megalapozzák, hogy 2050-re alacsony széndioxid-kibocsátású

gazdasággá

váljon.

Hogyan

lehet

fedezni

az

egyre

növekvő

energiaszükségletet, kevés üvegházhatású-gáz kibocsátásával, megfizethető áron? A Közösség 2050-ig szóló energiaügyi ütemtervének pontosan ez a központi témája. A megfelelő válasz pedig kulcsfontosságú, hiszen a beruházókat úgy lehet a legjobban az Unióba vonzani, ha minél hamarabb meg van szabva a politika iránya, valamint kiszámítható és egyértelmű a szabályozási keretrendszer. Az elkövetkező években ugyanis számos energetikai létesítmény elöregedik, amelyek helyett újakra lesz szükség. A jelenlegi központosított, nagy energiatermelő egységeket tartalmazó rendszer át fog alakulni egy olyan rendszerré, amelyben egyre több kis, decentralizált termelőegység lesz.

13


Az energiaszektor által használt technológiák forradalmasítása is részét képezi az Európai Unió által célként kitűzött, alacsony szén-dioxid-kibocsátású társadalom kialakítását. A villamos energia szerepe ugyanis a jelenlegitől csak nagyobb lesz, egyre több területen fog nőni a jelentősége (pl. közlekedés). Innovációra van tehát szükség, hogy a fennálló igényeket megfelelően lehessen

kezelni. Az Európai

Unióra pedig nagy szerep hárul, hogy segítsen áthidalni a kutatók és a mérnökök munkája és az új technológiák piacra jutása között tátongó rést. Az energia tárolása szintén nagy technológiai kihívást jelent. Ez fokozottan igaz a megújuló energiákra. Mivel a környezetbarát energiatermelési módok térnyerése elkerülhetetlen a jövőben, így az egész Unió érdeke erre is minél hamarabb megoldást találni. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Európának versenytársai is vannak. Az Egyesült Államok, Japán, Kína és Dél-Korea is óriási összegekkel támogatja az energetikai technológiai újításokat, így óriási a harc a vezető szerepért. Hosszú távon a kihívásokkal megbirkózni csak európai összefogással lehet az energiapolitika terén is. Ma már nem nehéz belátni, hogy az uniós tagállamok egyikének döntése a többiekre is hatással van. Mind az energetikai rendszer korszerűsítése, mind az új technológiai megoldások kifejlesztése óriási anyagi kockázatot jelent. Emiatt is belátható, hogy kizárólag uniós szintű együttműködéssel lehet elérni, hogy a jelenleg túl kockázatos, mégis a jövő energiagazdálkodása szempontjából meghatározó jellegű új technológiák irányába áramoljon a tőke. A mértékletes energiafogyasztásra történő átállás időszakában az Uniónak amellett, hogy egységes álláspontot kell képviselnie a világ többi része felé, fontos megállapodnia a közös energiaügyi prioritásokról is, hogy jobban össze lehessen hangolni a tagállamok tevékenységét ezen a területen. Ennek pedig alapvető követelménye, hogy valódi közös energiapolitika alakuljon ki.

14


Bővítés és külügyek Az uniós tagság, bár minden európai ország előtt nyitva áll, nem pusztán a nemzeti jogrendszer uniós normák szerinti harmonizációját jelenti. Csatlakozási feltétel az Európai Unió demokratikus értékei mellett való elkötelezettség, mely a jogállamiság és az emberi jogok érvényesülését biztosító intézményrendszeren keresztül valósul meg. A csatlakozni kívánó országnak emellett működő piacgazdasággal is rendelkeznie kell, mely alkalmassá teszi, hogy része legyen az Unió egységes piacának. A Közösség által véghezvitt sikeres bővítési folyamat nagymértékben hozzájárult a demokrácia erősödéséhez és megszilárdításához az európai kontinensen. Az elért eredményeket az Európai Uniónak 2012-ben odaítélt Nobel-békedíj kapcsán is kiemelték. A cél a demokrácia további erősítése, a jelenlegi prioritások szerint, a Nyugat-Balkánon és Törökországban, amely kézzelfogható változásokat eredményezhet ezekben az országokban. Arra, hogy az integrációs törekvések reális eséllyel célt érhetnek, a legjobb példa Horvátország, mely két évtizeddel ezelőtt még komoly fegyveres konfliktusok színtere volt. Mára viszont a demokrácia elég erőssé vált ahhoz, hogy alkalmas legyen az uniós tagsághoz kapcsolódó követelmények teljesítésére és megfelelő szintű elkötelezettséget mutasson az uniós normák mellett. Horvátország 2013. július 1-jei csatlakozása óta az Európai Unió 28 tagot számlál, szemben a kezdeti 6 tagállammal.

Elmondható

tehát,

hogy

történelmi szempontból a bővítési folyamat valóban az egyik legsikeresebb tevékenysége az Uniónak. A tagok számának esetleges növelését illetően, jelenleg 5 ország rendelkezik „hivatalos tagjelölt” státusszal. Közülük, többek között földrajzi elhelyezkedése miatt, némileg kilóg Izland. A többiek: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Törökország. Potenciális jelöltként tartják még számon Albániát, Bosznia-Hercegovinát és Koszovót. A bővítési folyamat során tapasztalható diplomáciai akadályok leküzdésében a sok-sok év alatt kialakított közös kül- és biztonságpolitika is tevékeny szerepet játszik. A saját kül- és biztonságpolitika szerepe meghatározó, melynek révén az Európai Unió országai egységesen 15


kommunikálhatják álláspontjukat a világban zajló eseményekről, és megteremti a közös fellépés lehetőségét a globális színpadon. Ennek érdekében a 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni

Szerződés

létrehozta

az

Európai

Unió

külügyi

és

biztonságpolitikai

főképviselőjének posztját és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ). A közös fellépés elvi alapja, hogy a 28 uniós tagállam egyetlen egységként, jóval nagyobb a súllyal és a hatással képes fellépni, mint amikor 28 különböző szakpolitikát követve, külön-külön tesz lépéseket.

Humanitárius segítségnyújtás A világban történő számos konfliktusról és katasztrófáról nap mint nap értesülünk a médián keresztül. Az Európa Unió igyekszik a lehető leggyorsabban reagálni az ilyen eseményekre, és a rászorulók segítségére sietni a világ minden táján. A Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága (ECHO) az a szervezeti egység, melynek révén az Európai Unió világszerte segítséget nyújt a természeti katasztrófák és a konfliktusok áldozatainak, és erőfeszítéseket tesz a humanitárius válsághelyzetek megelőzésére. Az ECHO az Európai Bizottságon belül működik, törekvései pedig szerves részét képezik az Európai Unió tevékenységének. Az általa végzett munka jól mutatja az Európai Unió elhivatottságát az olyan alapértékek felé, mint a szolidaritás, az emberi méltóság tisztelete, az egyenlőség és a tolerancia. A humanitárius segítségnyújtáson keresztül az Unió azon munkálkodik, hogy oltalmazza az emberek életét, enyhítse, illetve megakadályozza a szenvedést, és védelmezze az érintettek emberi méltóságát. Az eddigiekben végzett kiemelkedő munkát folytatva, a Közösség a továbbiakban is elkötelezett a fenti értékek védelme mellett. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a szükséghelyzetek kezelésére kidolgozott mechanizmusok lépést tartsanak azokkal a kihívásokkal, amelyekkel a világon eluralkodó instabilitás és bizonytalanság miatt egyre gyakrabban lehet találkozni. Az Európai Unió olyan rendszer kiépítésén dolgozik a következő évekre, amely nagyobb kiszámíthatóságot és megbízhatóságot hivatott biztosítani. Ez szükséges ugyanis ahhoz, hogy javítani lehessen az uniós válaszlépések hatékonyságát és következetességét, de a katasztrófa-megelőzés és a kockázatkezelés terén is magasabb szintet lehet elérni.

16


A gyakorlatban ezt úgy lehetne megvalósítani, hogy a tagállamok önkéntes alapon az Európai Unió rendelkezésére bocsátanának szakemberekből álló csoportokat, illetve eszközöket, amelyeket a válságok kitörésekor azonnal a helyszínre lehet juttatni. Szintén van mit javítani a szállításra vonatkozó jogszabályi rendelkezések területén. Ezen jogszabályok ésszerűsítésével az európai uniós segítség gyorsabban megérkezhetne a rászorulókhoz. A katasztrófa-elhárítás megtervezését referencia-forgatókönyvek kidolgozása, a tagállamok eszközállományának feltérképezése, valamint készenléti tervek kidolgozása segítheti. Szintén a tervek között van a közös képzési és határokon átívelő gyakorlatok finanszírozásának növelése, valamint a kockázatok uniós szinten történő áttekintése. A szükséghelyzeti uniós koordináció hatékonyságának javítását az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ hivatott javítani. A központ nonstop szolgálat keretében gondoskodik arról, hogy az információk jobban áramoljanak az érintettek között. Az Európai Unió segítségnyújtási önkéntes szolgálat létrehozásán is dolgozik, hogy részvételi lehetőséget biztosítson azoknak az uniós polgároknak, akik ki szeretnék venni a részüket az Európai Unió humanitárius segítségnyújtási műveleteiből. Az ún. Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest létrehozására irányuló kezdeményezés, többletértékkel ruházná fel az uniós humanitárius segítségnyújtást, és kiegészítené a már életre hívott programokat. A programban humanitárius segítségnyújtással foglalkozó szakértők, illetve olyan fiatalok vehetnének részt, akik a későbbiekben a sürgősségi segítségnyújtás területén szeretnének elhelyezkedni. A hadtest az önkénteseket olyan helyekre fogja kiküldeni, ahol a legnagyobb szükség van képességeikre, és ahol tevékenyen elő tudják segíteni a helyi kapacitások bővítését és a helyi önkéntes tevékenység ösztönzését. Mindezt természetesen úgy tennék, hogy az önkéntesek személyes biztonsága mindvégig elsődleges fontosságot élvezzen. 17


Az előzményeket tekintve, már a program előkészítésének korai szakaszában, kísérleti projektmunka keretében több mint 200 európai utazott ki több mint 30 országba, köztük Haitire, Indonéziába, Mozambikba és Tádzsikisztánba. Az általános eljárás szerint mielőtt bevetnék őket, a helyszínen végzendő munkára való felkészítés során az önkéntesek elméleti és gyakorlati képzésen vesznek részt. A program továbbfejlesztése, folytatása a kitűzött cél a következő években. Ezzel azt is el szeretnék érni, hogy a kezdeményezésnek köszönhetően minél több fiatal európai kapjon lehetőséget arra, hogy kifejezésre juttassa szolidaritását a szükséget szenvedő emberekkel. Nem kizárt ugyanis, hogy közülük kerülnek majd ki a humanitárius segítségnyújtás vezető szakemberei a jövőben.

18


FORRÁSOK ÉS TOVÁBBI INFORMÁCIÓ AZ EGYES TERÜLETEKRŐL: /Európai Bizottság/

Foglalkoztatás és szociális ügyek http://europa.eu/pol/socio/index_hu.htm

Gazdasági és monetáris ügyek http://europa.eu/pol/emu/index_hu.htm

Egészségügy http://europa.eu/pol/health/index_hu.htm

Fogyasztóvédelem http://europa.eu/pol/cons/index_hu.htm

Energiaügy http://europa.eu/pol/ener/index_hu.htm

Bővítés és külügyek http://europa.eu/pol/enlarg/index_hu.htm http://europa.eu/pol/cfsp/index_hu.htm

Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem http://europa.eu/pol/hum/index_hu.htm

Europe Direct Tájékoztató Központ – Budapest 1056 Budapest, Szerb u. 21-23. http://edbudapest.elte.hu [email protected]

19

A kiadványt a Europe Direct Tájékoztató Központ – Budapest munkatársai készítették.

2013

Európai uniós szakpolitikák röviden Merre tart az EU?

Recommend Documents