Európai Uniós csatlakozásunk hatása a családi gazdaságokra Létezik-e innovatív családi gazdálkodási modell Magyarországon? Rácz Katalin – Hamza Eszter OMÉK Budapest, 2015. szeptember 25.
Az előadás felépítése 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Fogalmi háttér Elméleti keretek Agrárökonómiai jellemzők Szocio-demográfiai háttér Működési környezet Fejlődési lehetőségek
Fogalmak - Mi a családi gazdaság? A családi gazdaság… • szervezet, ahol a család gyakorolja a termelőeszközök fölötti ellenőrzés jogát (Raup, 1986); • életvitel (Gasson et al., 1988); • entitás, amelyben a vállalkozó, a menedzser és munkás szerepeit ugyanabban a családban kombinálja (Swinnen, 1993) • családi munkaerőre alapozott, jövedelemorientált, árutermeléssel foglalkozó vállalkozás (Takácsné, 1996) ; • gazdálkodási egység, amely a családnak megélhetést biztosít és leköti annak munkaerejét (Fertő, 1996); • élethivatásszerűen végzett mezőgazdasági és mezőgazdasági kiegészítő tevékenység [326/2001. (XII. 30.) Korm. Rendelet]
Hol a helye az üzemstruktúrában? •Tulajdoni háttér: család Családi •Menedzsment: család gazdaság •Munkaerő forrása: zömmel a család • Tulajdoni háttér: család és/vagy családon kívüli üzlettársak • Menedzsment: család és/vagy alkalmazott Családias korporáció • Munkaerő forrása: család és idegen munkaerő • Tulajdoni háttér: üzlettársak (tulajdonosok, bérlők) • Menedzsment: alkalmazott Ipari farm • Munkaerő forrása: bérmunka
Milyen a családi gazdaság? • A család gyakorolja az ellenőrzést az erőforrások fölött; • A család alkotja a munkaerő gerincét; • A gazdaság biztosítja a család jövedelmének/ táplálékának jelentős részét vagy egészét; • A gazdaság nem csak a vállalkozás székhelye, otthon is; • A gazdaság története generációkat köt össze; • A gazdaságban tudás/kultúra halmozódik fel, amely generációról-generációra átadódik; • A gazdaság része a szélesebb körű vidéki gazdaságnak, a vidéki tájnak;
Elméletek – Miért családi gazdaság? MEZŐGAZDASÁGI HÁZTARTÁS ELMÉLET: • A családi munkaerő idegen munkaerővel történő helyettesíthetőségét a felügyeleti/ellenőrzési költségek, valamint a munkaerővel szemben támasztott igények és a képzettségi különbségek korlátozzák. TERMELÉSI CIKLUS ELMÉLET: • Azokban az ágazatokban, ahol kevés termelési ciklus van és az egyes fázisok hossza rövid, valamint a fázison belüli feladatok száma kevés, előnyösebb a családi gazdasági forma. SZERVEZETELMÉLET, BIZALOMELMÉLET: • A termelési erőforrásokhoz, valamint az input és output piacokhoz való hozzáférést az ellenőrizhető, bizalmon alapuló családi/rokonsági kapcsolatok hatékonyabban biztosítják.
ERŐFORRÁSALAPÚ-ELMÉLET: • A termelők más gazdasági szereplőktől (beszállítók, versenytársak, hitelezők, kormányzati szervezetek) való függésük csökkentése érdekében igyekeznek kontrollt gyakorolni a működésük szempontjából kritikus erőforrások fölött.
Milyenek a családi gazdaságok Magyarországon? Agrárökonómiai sajátosságok • Nagy szám (482,5 ezer); • Heterogén birtokszerkezet (a gazdaságok 67%-a 1 ha alatti); • Kis átlagméret (5,4 ha); • Családi alapú (nem fizetett) munkaerő-felhasználás (a munkaerő 90%-a); • Alacsony az átlagos munkaerő-felhasználás: 0,3 ÉME/gazdaság; • Alacsony munkatermelékenység (egy ÉME-re jutó STÉ: 6,8 ezer euro, szemben a gazdasági szervezetekkel, ahol 27,4 ezer euro); • Tendencia: koncentráció, munka-intenzív üzemből tőke intenzív árutermelő gazdasággá válás! Forrás: KSH, 2013
Agrárökonómiai sajátosságok Az egyéni gazdaságok földhasználatának jellemzői és változása 2000-2013 Méret kategória (hektár) <1 1-5 5-10 10-50 50-100 100< Összes
Egyéni gazdaságok száma
Átlagterülete
(ezer)
(hektár)
2000 662,2 174,0 39,4 40,7 4,2 2,1 922,6
2013 302,3 76,6 24,7 33,9 5,8 4,7 448,1
Változás (2000=100%) 45,7 44,0 62,7 83,3 138,1 223,8 48,6
2000 0,3 2,2 6,8 20,1 67,1 185,2 2,5
2013 0,2 2,3 7,0 21,2 69,2 191,4 5,4
Változás (2000=100%) 89,7 106,5 103,0 105,4 103,2 103,3 217,2
Forrás: KSH 2000, 2013
Agrárökonómiai sajátosságok Az egyéni gazdaságok számának és használt mezőgazdasági területének változása 2003-2013 3000000
765608
706877
1400000
618651
Gazdaságok száma
1200000
2500000 567446 482517
1000000 800000
706540
1500000
656636 560280
600000
2000000
567446 446229
1000000
400000 500000
200000 0
0 2003
mezőgazdasági terület (ha)
2005
2007
2010
mezőgazdasági területet használó egyéni gazdaságok száma
2013
egyéni gazdaságok száma
Forrás: KSH 2003, 2013
Hektár
1600000
Agrárökonómiai sajátosságok Az egyéni gazdaságok agrárgazdasági jelentősége 2013-ban: • A mezőgazdasági terület 54 %-át művelik (2,5 millió ha) • Ők tartják a • • • •
szarvasmarha állomány 37%-át sertésállomány 26%-át juhállomány 86%-át tyúkállomány 40%-át
• A mezőgazdaságban előállított STÉ 49%-át állítják elő (2448 millió EUR) • A mezőgazdasági munkaerő 79%-át foglalkoztatják (359 ezer ÉME)
Agrárökonómiai sajátosságok Az egyéni gazdaságokban dolgozó munkaerő 900000
765608
800000 700000
594503
600000
500 059
500000
482 517 415060 358 734
400000 300000 200000 100000
6865
11 997
55410
85 531
0
állandó munkaerő (fő)
időszaki munkaerő (fő)
családi munkaerő (fő)
2003
2013
gazdálkodók száma (fő)
munkaerő összesen (ÉME) Forrás: KSH 2003, 2013
Agrárökonómiai sajátosságok Az egyéni gazdaságokban dolgozó munkaerő 900000
765608
800000 700000
594503
600000
500 059
500000
482 517 415060 358 734
400000 300000 200000 100000
6865
11 997
55410
85 531
0
állandó munkaerő (fő)
időszaki munkaerő (fő)
családi munkaerő (fő)
2003
2013
gazdálkodók száma (fő)
munkaerő összesen (ÉME) Forrás: KSH 2003, 2013
Szocio-demográfiai háttér: életkor, képzettség A gazdaságvezetők korcsoportok szerinti megoszlása 2003
5,8
2013
6,2 0,0
40,4
53,8
34,0 10,0
20,0
59,8 30,0
40,0
50,0
14-34
60,0
35-54
70,0
80,0
90,0
100,0
55-
A gazdaságvezetők mezőgazdasági szakképzettség szerinti megoszlása 2003
8,5
2013
79,1
4 0%
4,8
79,3 10%
20%
nincs
30%
40%
gyakorlati tapasztalat
6,7 50%
alapfokú
60%
70%
középfokú
80%
felsőfokú
5,5 2,1 7,4
90%
2,7 100%
Forrás: KSH 2003, 2013
Képzettség és a gazdasági teljesítmény Összes
86,3
8000 euro STÉ >
[ÉRTÉK],0 2,7
55,4
4000-8000 euro STÉ
33,8
10,8
76,6
2000-4000 euro STÉ
19,3 86,1
2000 euro STÉ<
4,2 11,8
91,9
0%
10%
20%
30%
Gyakorlati tapasztalat
40%
50%
2,1
6,6 1,4
60%
Alap vagy középszintű
70% Felsőfokú
80%
90%
100%
Forrás: KSH, 2010
Képzettség és a gazdasági teljesítmény Összes
86,3
8000 euro STÉ >
[ÉRTÉK],0 2,7
55,4
4000-8000 euro STÉ
33,8
10,8
76,6
2000-4000 euro STÉ
19,3 86,1
2000 euro STÉ<
4,2 11,8
91,9
0%
10%
20%
30%
Gyakorlati tapasztalat
40%
50%
2,1
6,6 1,4
60%
Alap vagy középszintű
70% Felsőfokú
80%
90%
100%
Forrás: KSH, 2010
Beruházás a tudásba Képzési aktivitás és STÉ szerinti jellemzők Összes
9,1
90,9
8000 euro STÉ >
35,7
64,3
4000-8000 euro STÉ
8,5
91,5
2000-4000 euro STÉ
8,5
91,5
2000 euro STÉ<
4,5
0%
95,5
10%
20%
30% Részt vett
40%
50%
Nem vett részt
60%
70%
80%
90%
100%
Forrás: KSH, 2010
Szocio-demográfiai háttér: nemek Összes
26,4
8000 euro STÉ >
73,6
15,2
4000-8000 euro STÉ
84,8
18,4
2000-4000 euro STÉ
81,6
23,7
2000 euro STÉ<
76,3
29,6 0%
10%
70,4 20%
30%
40%
Nő
50%
Férfi
60%
70%
80%
90%
100%
Forrás: KSH, 2010
Szocio-demográfiai háttér Az egyéni gazdaságok vezetőinek gazdasági aktivitás szerinti megoszlása STÉ <2000 euro
38,2
2000-4000
37,6
4000-8000
5,2 4,8
42,8
8000 euro<
50,1 0,0 10,0 Foglalkoztatott
50,8
20,0 30,0 Munkanélküli
4,9
51,3 4,0
5,7
44,1 2,0
40,0 50,0 Nyugdíjas
30,9 60,0 70,0 80,0 Anyasági ell. Tanuló
8,5 16,4 90,0 Egyéb
100,0
Működési környezet - Szervezeti formabőség A regisztrált mezőgazdasági vállalkozások szervezeti formái, 2014 1-5 5-9 Vállalkozások Ebből: 0 és ismeretlen •F Jogi forma száma főt foglalkoztató Vállalkozás összesen Társas vállalkozás Jogi személyiségű társas vállalkozás Kft Rt Szövetkezet Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás Bt Kkt Egyéni cég Önálló vállalkozó Egyéni vállalkozó Adószámmal rendelkező magánszemély Ebből: Mezőgazdasági őstermelő
465 997 13 936 9 463 9 128 335 958 2 461 2 377 58 26 451 850 19 897 431 939 285 617
136 405 4 878 2 739 2 713 26 422 853 820 27 6 131 422 8 131 410
326 174 1 638 6 226 1 175 4 390 924 4 374 912 16 12 250 97 1 425 134 1 385 125 27 4 13 5 319 847 462 19 346 428 300 491 34 Forrás: KSH, 2014
Működési környezet - Szervezeti formabőség A regisztrált mezőgazdasági vállalkozások szervezeti formái, 2014 1-5 5-9 Vállalkozások Ebből: 0 és ismeretlen •F Jogi forma száma főt foglalkoztató Vállalkozás összesen Társas vállalkozás Jogi személyiségű társas vállalkozás Kft Rt Szövetkezet Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás Bt Kkt Egyéni cég Önálló vállalkozó Egyéni vállalkozó Adószámmal rendelkező magánszemély Ebből: Mezőgazdasági őstermelő
465 997 13 936 9 463 9 128 335 958 2 461 2 377 58 26 451 850 19 897 431 939 285 617
136 405 4 878 2 739 2 713 26 422 853 820 27 6 131 422 8 131 410
326 174 1 638 6 226 1 175 4 390 924 4 374 912 16 12 250 97 1 425 134 1 385 125 27 4 13 5 319 847 462 19 346 428 300 491 34 Forrás: KSH, 2014
Az egy hektárra jutó bruttó és nettó beruházás változása az egyéni gazdaságoknál (2001-2013) • Az EU csatlakozást követően felerősödő beruházási aktivitás;
80 70
• Támogatásvezérelt beruházások;
60
ezer HUF/hektár
50
• Üzemtípus/üzemméret szerinti differenciák a beruházások finanszírozása terén;
40 30 20
• Folyamatosan csökkenő technikai/technológiai lemaradás;
10 0 -10
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 •
-20
Bruttó beruházás
Nettó beruházás
Forrás: Tesztüzemi adatok, AKI Vállalkozáselemzési Osztálya
A technológiai változások valamint az átlagos üzemméret növekedés következtében az egyéni gazdaságok egyre inkább tőke intenzív árutermelő üzemekké válnak.
Támogatások hasznosulása, 2007-2013 I. tengely főbb intézkedések birtokkategóriánként összesen
46,5
Mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztés
20,7 64,9
Kertészet fejlesztése
16,1
60,2
Állattartó telepek korszerűsítése
18,5
45,8
Gépek, technológiai berendezések
32,5
35,1
34
33,5
94,5
Szakképzés, szaktanácsadás
5,5
75,9 0%
Megjegyzés: * Gazdaságokra felosztható jogcímek Forrás: MVH, kifizetések
11,7
43,3 19,1
Fiatal mg-i termelők számára nyújtandó tám.
50 ha alatt
19
28,2
38,2
Növénytermesztés létesítményei
32,8
10%
50-500 ha
20%
30%
40%
500 ha felett
20,2 50%
60%
70%
80%
4
90% 100%
Innovációs aktivitás – Befolyásoló tényezők Saját tőke hiánya
Napi működtetési nehézségek
Lassú megtérülés
K+F-re fordítható külső források hiánya
Pályázatok bonyolultsága
Versenyelőny
HÁTRÁLTATÓ TÉNYEZŐK
SZEMLÉLET Bizalomhiány Kockázatkerülés Konzervativizmus
Árbevételnövelés Piaci ismeretek hiánya
Erős piaci verseny
Tartós piaci jelenlét
HAJTÓERŐK
Társadalmi hasznok
Multiplikátor hatások
Innovációs aktivitás – Befolyásoló tényezők Saját tőke hiánya
Napi működtetési nehézségek
Lassú megtérülés
”A sikeres innovációk esetében az innovátorok árbevétele jelentősen nőtt, K+F-re HÁTRÁLTATÓ Piaci ismeretek fordítható külső de még a kevésbé sikeres hiánya források hiánya TÉNYEZŐK termékek esetében is emelkedett”. (AKI kutatás, 2014) Pályázatok Erős piaci bonyolultsága
Versenyelőny
SZEMLÉLET Bizalomhiány Kockázatkerülés Konzervativizmus
verseny
Árbevételnövelés
Tartós piaci jelenlét
HAJTÓERŐK
Társadalmi hasznok
Multiplikátor hatások
Egy hektárra jutó nettó hozzáadott érték változás (2003-2013)
• Az EU csatlakozással összefüggő kedvező folyamatok (növekvő hatékonyság és termelékenység, javuló jövedelempozíció);
• Markáns üzemtípus és üzemforma szerinti differenciák;
Forrás: Tesztüzemi adatok, AKI Vállalkozáselemzési Osztálya
• A családi gazdaságok a jövedelmezőség alapján főként akkor tudnak versenyképesek maradni, ha a személyi költségeiket+a háztartás fogyasztását alacsony szinten tartják+a hatékonyságot növelő technikai, technológiai fejlesztésekbe ruháznak be.
Fejlődési irány Az egyéni gazdaságok gazdálkodási cél szerinti megoszlása 2003-2013 2003
59,4
11,6
29,0
%
2013
46,7
0,0
10,0
20,0
34,2
18,9
30,0
kizárólag saját fogyasztásra termelő
40,0
50,0
60,0
Saját fogyasztáson felüli felesleget értékesítő
70,0
80,0
90,0
Elsősorban értékesítésre termelő
Forrás: KSH, 2003, 2013
100,0
Hogyan tovább? Fejlődési irányok • A piaci folyamatok követését lehetővé tevő tudásbővítés, szemléletváltás; • A tartós piaci jelenléthez szükséges technológiai fejlesztések, specializáció; • Tevékenységdiverzifikáció, különösen magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása; • A gazdaságot és gazdasági/társadalmi környezetet stimuláló termék, technológiai, szervezeti innovációk alkalmazása; • A piaci alkuerőt növelő hálózatokba tagozódás, a horizontális és vertikális együttműködések elmélyítése;
Köszönjük a figyelmet!
[email protected] www.aki.gov.hu
