EURÓPA NÖVEKEDÉSI FORRÁSAI J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője az Európai Tanács 2011. október 23-i ülésére
Útiterv a stabilitás és a növekedés felé 1
1. Határozott válasz Görögország problémáira 2. Az euróövezet válság elleni védőhálóinak javítása 3. A bankrendszer erősítése 4. A stabilitást és a növekedést ösztönző politikák előtérbe helyezése 5. Szilárdabb és integráltabb gazdasági kormányzás kiépítése
J.M. Barroso ismertetője az Európai Tanács 2011. október 23-i ülésére
A veszteségeink jelentősek 2
A jelenlegi növekedés a „válságmentes” növekedéshez viszonyítva (Az EU GDP-jének szintje, milliárd EUR) jelenlegi
ha a növekedés üteme nem tört volna meg
2007–2010 között mintegy 2 000 milliárd eurót „veszítettünk” a válság következtében – ez egyenlő Franciaország GDP-jével vagy Európa kumulatív adósságának 11%-ával. J.M. Barroso ismertetője az Európai Tanács 2011. október 23-i ülésére
A versenyképességünk forog kockán 3
A nominális munkaerőköltségek alakulása (index, 2001 = 100) EU
DE
IE
EL
ES
PT
140
130
120
110
100
J.M. Barroso ismertetője az Európai Tanács 2011. október 23-i ülésére
20 10
20 09
20 08
20 07
20 06
20 05
20 04
20 03
20 02
20 01
90
Fellépések a növekedés fellendítésére 4
Az EU egy főre jutó GDP-je, termelékenysége és foglalkoztatottsága az USA adataihoz és 2010 (broken down by viszonyítva, employment and2000 productivity ) között USA = 100
100 90 80
Az EU hátránya
Az EU hátránya
Az EU hátránya
70 60 50 40 30 20 10 0 2000
2010
Egy főre jutó GDP
2000
2010
2000
2010
Termelékenység Foglalkoztatottság (a munkaórák számát tekintve) (a munkaórák számát tekintve)
Az EU bevételei egyharmad mértékben tartósan elmaradnak az USA bevételeitől. Ez leginkább a termelékenység terén tapasztalható és egyre jelentősebb lemaradásnak tudható be. A foglalkoztatottsági szintek enyhe felzárkózást mutatnak. J.M. Barroso ismertetője az Európai Tanács 2011. október 23-i ülésére
A foglalkoztatottság tekintetében mutatkozó lemaradás magyarázata
5
Foglalkoztatottsági ráták és ledolgozott órák száma az EU-ban és az USA-ban Foglakoztatottsági ráta ( = munkaviszonyban álló / aktív korú népesség) 78
A munkaviszonyban állók által éves átlagban ledolgozott órák száma 1900
%
76
óra
1850
74
1800
72 70
1750
68
1700
66
1650
64
1600
62 60
1550 2000 2000
2010 2010
2000 2000
EU
2009 2009
USA
Az, hogy az EU a foglalkoztatottság tekintetében elmarad az USA mögött, a mindkét nem és valamennyi korcsoport esetében alacsonyabb foglalkoztatottsági rátával, valamint a ledolgozott munkaórák alacsonyabb számával magyarázható. J.M. Barroso ismertetője az Európai Tanács 2011. október 23-i ülésére
A gyengébb termelékenységi mutatók magyarázata
6
Az egyes ágazatok hozzájárulása az óránkénti munkatermelékenységhez növekedés az EU-ban és az USA-ban 1995–2007 között % 2.5
Nem kereskedelmi jellegű szolgáltatások
2.0
Kereskedelmi szolgáltatások
1.5
Építőipar 1.0
Ipar Elsődleges
0.5
0.0
EU
USA
-0.5
1995 és 2007 között a munkatermelékenység az EU-ban sokkal lassabb ütemben növekedett. Az elmaradás különösen a kereskedelmi szolgáltatások tekintetében szembetűnő, de az ipar is jelentős elmaradást mutat. J.M. Barroso ismertetője az Európai Tanács 2011. október 23-i ülésére
A fiatal vállalkozásaink kevesebbet fordítanak K+F-re 7
K+F intenzitás az EU-ban és az USA-ban a vállalkozások életkora szerint Régi (1975 előtt alapított) vállalkozások
Fiatal (1975 után alapított) vállalkozások
K+F intenzitás (K+F/nettó eladás) %
14 12 10 8 6 4 2 0
EU USA Az 1975 után alapított fiatal uniós vállalkozások sokkal kevesebbet fordítanak K+F-re, mint a hasonló vállalkozások az USA-ban. Ez azt tükrözi, hogy a fiatal vállalkozások inkább a „hagyományosabb” ágazatokra specializálódnak, illetve nehézséget okoz számukra a határokon túlra történő terjeszkedés és a finanszírozáshoz való hozzáférés. J.M. Barroso ismertetője az Európai Tanács 2011. október 23-i ülésére
Európa képes a növekedésre 8
A növekedés ágazatonként, bruttó hozzáadott értékben kifejezve 2010. évi állapot 1995-höz viszonyítva (1995 = 100) Mezőgazdaság, vadászat és halászat Ipar ágazatok
Építőipar Üzleti tevékenységek és pénzügyi szolgáltatások Kereskedelem, közlekedés és kommunikációs szolgáltatások Közigazgatás, oktatás, egészségügy, közösségi és személyi szolgáltatások Teljes gazdaság
0 100
20 120
40 140
60 160
Az 1995–2010 közötti növekedés az üzleti tevékenységek (például könyvelés, jogi és tanácsadói szolgáltatások), a pénzügyi szolgáltatások, a kereskedelem, a közlekedés és a kommunikációs szolgáltatások ágazatának köszönhető. J.M. Barroso ismertetője az Európai Tanács 2011. október 23-i ülésére
23 millió új munkahely Európában 9
Új munkahelyek száma ágazatonként 1995–2010 között Mezőgazdaság, vadászat és halászat Ipar bágazatok ra n c h e s
Építőipar Üzleti tevékenységek és pénzügyi szolgáltatások Kereskedelem, közlekedés és kommunikációs szolgáltatások Közigazgatás, oktatás, egészségügy, közösségi és személyi szolgáltatások Teljes gazdaság
- -10 10
--55
00
55
10 10
15 15
20 20
25 25
alkalmazottak száma (millió) Million persons employed
1995–2010 között 23 millió új munkahely jött létre (az összes munkahely az EU-ban = 212 millió). A munkahely-teremtést a szolgáltatási ágazat ösztönözte, az elsődleges és a másodlagos ágazatban azonban mintegy 10 millióval csökkent a munkahelyek száma. J.M. Barroso ismertetője az Európai Tanács 2011. október 23-i ülésére
A gyártás is ösztönzi a szolgáltatási ágazaton belüli munkahelyteremtést 10
Gyártás és kapcsolódó üzleti szolgáltatások (a munkahelyek száma 2009-ben) Csak gyártás = 37 millió munkahely
Gyártás és kapcsolódó szolgáltatások = 74 millió munkahely K+F 1%
Bérbeadás vagy lízing 1%
Média és kommunikáció
7% 12% Gyártás 49%
J.M. Barroso ismertetője az Európai Tanács 2011. október 23-i ülésére
Egyéb üzleti szolgáltatáso k 30%
Szállítás és tárolás
Három fellépési irány 11
Többet kell kihoznunk abból, ami már elfogadásra került: •
Teljes körűen végre kell hajtani a szolgáltatási irányelvet
•
A digitális menetrend
•
Az integrált energiapiac
Fel kell gyorsítanunk a függőben lévő ügyek elfogadását •
Egységes európai szabadalomvédelem
•
Közös adásvételi jog
•
Energiatakarékossági irányelv
•
Szabadkereskedelmi megállapodások a kulcsfontosságú partnerekkel
Gyorsított kezelést kell biztosítanunk a jövőbeni javaslatoknak •
Egységes piaci intézkedéscsomag (12 javaslat)
•
„Lehetőségek az ifjúságnak” program
•
Közös jogkezelés
J.M. Barroso ismertetője az Európai Tanács 2011. október 23-i ülésére
Ajánlások a nemzeti szintű fellépésekre 12 Államháztartás
Munkaerőpiac
Pénzügyi konszolidáció
Hosszú távú fenntarthatóság
Pénzügyi keret
22
16
10
Adórendszer
Bérkialakítás
Aktív munkaerőpiaci intézkedés
MunkaerőPiaci részvétel
8
11
17
Strukturális politikák
Oktatás
Hálózati iparágak
EnergiaHatékony -ság
9
7
5
Szolgáltatási Üzleti ágazat Környezet és KKV-k
Pénzügyi stabilitás K+F és innováció
Közszolgáltatások Banki és tevékenykohézós ség politika
Lakáspiac
AT BE BG CY CZ DE DK EE ES FI FR HU IT LT LU MT NL PL SE SI SK UK Összesen
6
10
6
2
7
5
3
Megjegyzés: EL, IE, LV, PT és RO vonatkozásában az egyetlen ajánlás az EU/IMF pénzügyi támogatási programok szerinti meglévő kötelezettségvállalások végrehajtása
J.M. Barroso ismertetője az Európai Tanács 2011. október 23-i ülésére
Az uniós szintű fellépések elsődleges területei 13
Megerősített uniós gazdaságirányítás Makrogazdasági és pénzügyi felügyelet
Célszámok és iránymutatás a strukturális reformok tekintetében
A pénzügyi szolgáltatások szabályozása
Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezései az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés érdekében Digitális menetrend
Új iparpolitika
Mozgásban az ifjúság Az új munkahelyekhez szükséges új készségek
Innovatív Unió
Szegénység elleni platform
Forráshatékonyság
Korszerűsített uniós ösztönzők a növekedés és munkahelyteremtés szolgálatában Egységes piaci intézkedéscsomag
Kereskedelem és külpolitika
J.M. Barroso ismertetője az Európai Tanács 2011. október 23-i ülésére
Strukturális alapok
A belső piac még mindig nagy lehetőségeket rejt magában 14
Az uniós szintű konkrét reformintézkedések középtávú (2020) hatása az EU GDP-jére – modellszimulációk 1.6 1.4 1.2 1 0.8 0.6 0.4 0.2 0
Szolgáltatási irányelv
Integrált energiapiac
Pénzügyi integráció, ideértve a kockázati tőkét
A közbeszerzés korszerűsítése
Az egységes piac kiteljesítése jelentősen fellendítené a növekedést. E reformoknak köszönhetően a GDP szintje 2020-ban kb. 3%-kal magasabb lenne. J.M. Barroso ismertetője az Európai Tanács 2011. október 23-i ülésére
A vállalkozók támogatása 15
Egy vállalkozás elindításához szükséges idő (naptári nap) 50
40
30
20
Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag célja, hogy 2012-re 3 nap alatt lehessen vállalkozást indítani
10
0 BE HU DK IT US PT SI EE FR CY NL RO IE UK FI EU DE SE LV SK BU EL LU CZ LT AT PL ES
Európában jelenleg 15, míg az Egyesült Államokban mindössze 6 nap szükséges egy vállalkozás elindításához. Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag célja, hogy 2012-re három nap alatt lehessen vállalkozást indítani kevesebb mint 100 euróból. J.M. Barroso ismertetője az Európai Tanács 2011. október 23-i ülésére
A szabadalmaztatási költségek jelentősen csökkenhetnek az EU-ban
16
Az európai szabadalmaztatási költségek világszintű összehasonlításban (EUR) Eljárási díjak
Hitelesítési költségek
40 000 35 000 30 000
32 112
25 000 20 000 15 000 10 000 600
5 000 0 000
4 045
4 045
EU
A Bizottság javaslata
0
0
1 550
1 850
Japán
USA
A szabadalmaztatás átlagos költsége jelenleg az EU-ban 35 000 EUR. Ha az egységes szabadalmi rendszerre vonatkozó javaslatot elfogadják, ezek a költségek akár 80%-kal is csökkenhetnek. J.M. Barroso ismertetője az Európai Tanács 2011. október 23-i ülésére
Az elektronikus kereskedelem elterjedése 17
Elektronikus kereskedelmet használó vásárlók megoszlása 2010-ben
Online vásárlás
40.4%
Határokon r átnyúló online vásárlás
8.8%
0%
10%
20%
30%
40%
50%
A 16–74 év közötti uniós állampolgárok %-ában
2010-ben az európaiak mintegy 40%-a vásárolt árukat vagy szolgáltatásokat az interneten keresztül, de közülük mindössze 9% vásárolt határon túlról. Az elektronikus kereskedelem serkenti a versenyt a kiskereskedelmi piacokon és új üzleti lehetőségeket teremt elsősorban a kkv-k számára. J.M. Barroso ismertetője az Európai Tanács 2011. október 23-i ülésére
Kereskedelem: a növekedés közvetlen forrása 18
A reál GDP növekedése 2011-ben
Évi százalékos változás 10% vagy több
0% - 3%
6% - 10%
0%-nál kevesebb
3% - 6%
nincs adat
2015-re a gazdasági növekedés 90%-a Európán kívülről származik majd. Európa 2010-es gazdasági növekedésének mintegy negyede az Unión kívüli gazdasági partnerekkel folytatott kereskedelemből származott. J.M. Barroso ismertetője az Európai Tanács 2011. október 23-i ülésére
Forrás: IMF világgazdasági kilátások (2011. szeptember)
Az EU–Dél-Korea szabadkereskedelmi megállapodás példája 1,6 milliárd EUR évenkénti megtakarítás vámokon Új kereskedelmi lehetőségek a teljes körű megvalósítást követően: közel 20 milliárd EUR értékű további áru és szolgáltatás exportja Új lehetőségek a szolgáltatók számára A nem vámjellegű akadályok leküzdése Hozzáférés kormányzati közbeszerzésekhez A szellemi tulajdon védelme Szigorú versenyszabályok A fenntartható fejlődés iránti elkötelezettség
J.M. Barroso ismertetője az Európai Tanács 2011. október 23-i ülésére
19
Hogyan segíthetnek a strukturális alapok – ma?
20
Egyes tagállamokban a GDP legfeljebb 4%-át kitevő összeg átutalása Lehetőség a strukturális alapok újraprogramozására a fiatal munkanélküliek támogatása érdekében Javaslat a társfinanszírozás növelésére, valamint a kkvhitelezéshez nyújtott garanciákra a programországokban Kísérleti program az infrastrukturális projektek célját szolgáló kötvényekre Nagyobb mozgástér a gyenge felvevőképesség javítására
J.M. Barroso ismertetője az Európai Tanács 2011. október 23-i ülésére
Van még lehetőség az uniós finanszírozás gyorsabb abszorpciójára
21
A tagállamok számára az EU kohéziós politikája keretében teljesített kifizetések 2007–2013 (a mai napig) 50% 45% 40%
Abszorpciós ráta
35% 30% 25% 20% 15% 10% 5%
IT R O
BG
C Z
M T
LU
SK
N L EL
BE la go sa n H U Át
FR
C Y D K
ES
PL
LV
SI
AT
FI
PT
U K
D E
IE
SE
EE
LT
0%
Megjegyzés: az uniós költségvetésből az egyes tagállamoknak már kifizetett teljes összeg, a 2007–2013-ra vonatkozó teljes előirányzat százalékában. A számadatok tartalmazzák a tagállamonként 7,5% és 11% közötti előlegfizetéseket.
J.M. Barroso ismertetője az Európai Tanács 2011. október 23-i ülésére
Hogyan segíthetnek a strukturális alapok – holnap?
22
Új bizottsági javaslatok 2014–2020-ra • Egyszerűsítés • A versenyképesség / az Európa 2020 stratégia kérdésének középpontba helyezése • Innovatív finanszírozás (tőkeáttétel / projektkötvények) • A feltételrendszerek szigorítása a jobb eredmények elérése érdekében • Európai összekapcsolási eszköz az egységes piacot szolgáló uniós szintű infrastruktúra kiépítésére
J.M. Barroso ismertetője az Európai Tanács 2011. október 23-i ülésére
Mi történik, ha teljesítjük az Európa 2020 célkitűzéseit?
23
Évi átlagos GDP-növekedés: forgatókönyvek 2010–2020-ra 2.5% 2.2% 2.0% 1.6% 1.5%
1.0%
0.5%
0.0%
Alapforgatókönyv
Fejlett strukturális reformok
Az Európa 2020 stratégia célkitűzései jelentősen hozzájárulhatnak a gazdasági növekedés fellendüléséhez. A növekedés évi fél százalékpontos javulásához strukturális reformokra és a költségvetések konszolidációjára van szükség. J.M. Barroso ismertetője az Európai Tanács 2011. október 23-i ülésére
Lendítsük fel a növekedést és a munkahelyteremtést :
24
Aknázzuk ki az egységes piacban, a digitális menetrendben és a kereskedelemben rejlő lehetőségeket Segítsük a kkv-ket kockázatitőke-finanszírozással és intelligens szabályozással Használjuk a strukturális alapokat a növekedési kapacitás maximalizására A Bizottságnak be kell nyújtania a végrehajtandó / gyorsított eljárásban megvizsgálandó egyedi javaslatok listáját, mely listát a decemberi Európai Tanács során fogadnak el
J.M. Barroso ismertetője az Európai Tanács 2011. október 23-i ülésére
EURÓPA 2020
