erdogazd_bor_hu.qxd
06/1/17
21:09
Page 1
1. füzet
2. füzet
3. füzet
5. füzet
4. füzet
T
E
L
L
U
6. füzet
S
Európa erdôi
Conseil Européen des Jeunes Agriculteurs 23-25 Rue de la science Bte 11 • B-1040 Bruxelles • tel : + 32.2.230.42.10 • fax : + 32.2.280.18.05 Email :
[email protected] • http://www.ceja.org
A magyar nyelvû változat A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége - AGRYA gondozásában, az Európai Unió Phare Access Programjának támogatásával készült. Cím: 1138 Budapest, Váci út 134/C. • Telefon/fax: 06 1 3200 429 e-mail:
[email protected] • web: www.agrya.hu
Készítette a Fiatal Gazdák Európai Szövetsége
Az Európai Bizottság támogatásával
A magyar nyelvû változat az Európai Unió Phare Access Programjának támogatásával készült
erdogazd_bor_hu.qxd
06/1/17
21:09
Page 3
A CEJA köszönetet mond mindazon partnereinek, akik segítettek a TELLUS csomag megalkotásában: Európai Bizottság: Mezôgazdasági és Halászati Fôigazgatóság Oktatásügyi és Kulturális Fôigazgatóság Európai szervezetek: CIBE Cukorrépatermesztôk Nemzetközi Szövetsége EFMA Európai Mûtrágyagyártók Szövetsége ECPA Európai Növényvédelmi Szövetség ESA Európai Ùrügynökség Europabio Európai Biotechnológiai Szövetség EUFIC Európai Élelmiszerinformációs Bizottság FEDESA Európai Állategészségügyi Szövetség FEFAC Európai Takarmánygyártók Szövetsége Minisztériumok: Ausztria Belgium Vallon Régió Finnország Németország Görögország Írország Luxemburg Hollandia Mások:
Szövetségi Mezôgazdasági, Erdôgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium Agriinfo Mezôgazdasági Minisztérium Mezôgazdasági és Erdôgazdálkodási Minisztérium Oktatási Minisztérium Szövetségi Fogyasztóvédelmi, Élelmezésügyi és Mezôgazdasági Minisztérium Földmûvelésügyi Minisztérium Demetra (mezôgazdasági oktatásra és képzésre szakosodott szervezet) Oktatási és Tudományügyi Minisztérium Oktatási Minisztérium Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezôgazdasági, Környezetgazdálkodási és Halászati Minisztérium Syngenta (vetômagok és növényvédelem)
Fôszerkesztô: Elisabeth Vallet Szerkesztôk: Rémy Battinger Illusztrálta: Jean-Marc Dubois Külön köszönet Thomas Gehrkének, Sabine Girard-nak, és Natalie Hufnaglnak az értékes közremûködésükért. A CEJA oktató csomag kidolgozásában részt vettek a francia Gazdaképzô Felügyelôség (Mezôgazdasági és Halászati Minisztérium, Oktatási és Kutatási Fôigazgatóság) szakértôi. Külön köszönet Claude Devaux-nak, kertészeti és földgazdálkodási oktatási szakfelügyelônek a füzet lektorálásáért. Copyright © CEJA – February 2002 D/2002/9406/2 A fenti forrásmegjelölést minden fénymásolaton fel kell tüntetni. ISBN 963 87022 4 9 Fényképek © Copyright – Cover: ONF/Chasseau. P4: RMN-Gérard Blot. P5: ONF. P8: Kari Salonen/Maaseudun tulevaisuus - Finfood. P9: MAP - Finfood - Juhani Pitenius - ONF. P10: ONF/Chasseau. P11-12: MAP - ONF. P13: INRA/M. Etienne, B. Hubert - MAP. P14: MAP - ONF. P15: ONF/Pichard. P16-1718: ONF - MAP. P19: MAP - INRA/M.Meuret - R.Battinger. P20: ONF - R.Battinger. P21: MAP - Portuguese Ministry of agriculture. P22: INRA/R.Canta - MAP. P23: MAP - ONF - R.Battinger. P24: ONF. P25: ONF - INRA/J.Timbal. P26: MAP - ONF. P27: ONF/De la Borderie - MAP R.Battinger. P28: ONF - MAP. P29: INRA/J.Nioré, J.Pinon, M.Etienne. P30: ONF - Finfood. P31: ONF - MAP - INRA/M.Adrian.
Ezt a dokumentumot a CEJA adja ki. Az Európai Bizottság semminemû felelôsséget nem vállal a kötetben található információk felhasználásával kapcsolatosan.
erdogazd_hu.qxd
06/1/17
20:36
Page 1
Eu
róp a erdô
Európa erdôi
Ötödik füzet
Készítette a Fiatal Gazdák Európai Szövetsége
i
Az Európai Bizottság támogatásával
A magyar nyelvû változat az Európai Unió Phare Access Programjának támogatásával készült
erdogazd_hu.qxd
06/1/17
20:36
Page 2
Eu
róp a erdô
i
Európa erdôi
Az erdô és az emberiség története
oldal 4
Az Európai Unió erdôségei
6
Az északi erdôség
8
A mérsékelt övi erdôség
10
A mediterrán erdô
12
A tölgyfa hosszú története
14
erdogazd_hu.qxd
06/1/17
20:36
Page 3
Eu
róp a erdô
A fa hasznosítási módjai Ipari faanyag Tûzifa és ipari fa
16 18
A paratölgy
20
Az erdô furcsaságai
22
Növények és állatok menedéke
24
Az erdô örömei
26
Gondokkal teli élet
28
élè
i
Az erdô egyéb ellenségei
30
Térképek
32
Szószedet
36
erdogazd_hu.qxd
06/1/17
20:36
Page 4
4
Eu
róp a erdô
i
Az erdô és az emberiség története Az erdô mindig is az emberiség fontos szövetségese volt, nemcsak mint élelemforrás, hanem az ipar, a háborúk és egészségünk szempontjából is. A történelem során az erdôk megfogyatkoztak, mert egyre nagyobb szükség volt egyre több faanyagra. Máskor pedig az emberiség új erdôket teremtett. Az erdôk története szorosan kapcsolódik az emberiség történetéhez.
Mezô kontra erdô A középkori Európában az erdôterület folyamatosan csökkent. Az erdôket kivágták, hogy a fával fôzzenek és fûtsenek. A szerzetesek egész erdôket vágtak ki, hogy kolostorokat építsenek és az arisztokrácia is a korábbi erdôk helyén építette fel hatalmas házait és palotáit. Ahogy a népesség nôtt és egyre több szájat kellett etetni, a mezôgazdaság fontosabb szerepet töltött be, mint az erdô. Az erdôkitermelési folyamat sokáig folytatódott. Napjainkban alig találunk példát eredeti középkori erdôre Európában. A néhány megmaradt középkori erdô az északi országokban, Kelet-Európában és Oroszországban található. Az eredeti erdôterületet, amit „ôserdônek” neveznek, soha nem irtották ki, mivel a földesurak tulajdonát képezte, akik vadászatra használták. Ezek a területek gyakran nehezen közelíthetôk meg.
A kipusztulás veszélye A XVII. században sok hajót használtak kereskedelmi áruk szállítására, expedíciókhoz, új földrészek felfedezéséhez és tengeri háborúkhoz. A nagy angol, spanyol, holland és francia hajósoknak szükségük volt a fára, hogy megépíthessék hajóikat. Spanyolország sok fát használt fel erdôibôl, hogy megépítse hajóit, amelyek felfedezték Amerikát, és árukat szállított világszerte. A spanyol erdôk fáiból készültek a hírhedt Spanyol Armada hajói is. Franciaországban Colbert, XIV. Lajos király minisztere egyenesen az ország pusztulását jósolta, mondván, hogy Franciaországnak nincs elég faanyaga. Kiszámította, hogy abban az idôben Anglia több száz hajót építhetett volna erdôibôl, míg Franciaország csupán húszat. El is határozták, hogy az erdôket sürgôsen újra kell telepíteni.
Faanyag az ipar számára A középkorban a fa és a víz volt az egyetlen energiaforrás az emberek számára Európában. A XVI. századtól kezdve az ipar is kezdett hozzájárulni az erdôk eltûnéséhez: • fát használtak a fûtéshez, • a fát energiaforrásként használták a kohókhoz és üveghutákhoz, • talpfákat használtak a XIX. században az új vasúti sínek lefektetéséhez – pontosabban a vasútépítôknek tölgyfára volt szükségük, mivel az kemény fa lévén, hosszabb ideig képes ellenállni az idôjárás viszontagságainak, • az elsô autókat is fából építették, • fát használtak a házak és más épületek építéséhez. Mindamellett ez az iparosodás sok új fafeldolgozási módszert is eredményezett. Például az autó- és a repülôipar készített és használt elôször préselt lemezt.
A múltban a kohók sok fát használtak
erdogazd_hu.qxd
06/1/17
20:36
Page 5
5
Eu
róp a erdô
i
Új erdôk az ipar számára A franciaországi Landes-i erdô jól példázza a mesterséges erdôket, amelyeket azért hoztak létre, hogy biztosítsák a faanyagot az ipar számára. Ez egyike a legnagyobb erdôknek Európában a maga 900 000 hektárjával. A Landes-i erdôt a XIX. században telepítették, mocsaras területen. Ez az erdô tengerparti fenyôerdô, fáit a franciaországi szénbányák építéséhez használták. A gyantát kivonták a fából és lakkot, valamint enyvet készítettek belôle.
Az erdô jövôje Sokan foglalkoznak erdôgazdálkodással. Az erdôk lassan nônek és nem lehet egyszerûen csak úgy kivágni bármelyik öreg fát. Csak azokat a fákat szabad kivágni, amelyek helyett újakat lehet ültetni. Ez az alapja a „fenntartható” erdôgazdálkodásnak. Fontos, hogy gondoljunk az elkövetkezendô generációkra: ôk is szeretnék élvezni az erdôket. A fák, amiket ma kivágunk, több száz évvel ezelôtt hajtottak ki elôször. Gondoljuk csak el: van olyan tölgyfa, amelyik II. György király uralma alatt vert gyökeret, egyes jegenyefenyôk pedig III. Napóleon ideje alatt! Azok közül a fák közül, amiket idôsebb korodban fognak kivágni, lesznek olyanok, amelyeket még nagyapád gyerekkorában ültettek. Számos Európai Uniós országban azért telepítenek erdôket, hogy megvédjék a talajt az erózióval* szemben, különösen hegyvidéki területeken, és hogy segítségükkel megbirkózzanak egyes idôjárási tényezôkkel, az erôs széllel. Dánia, Spanyolország, az Egyesült Királyság, Írország és Franciaország mind folytat ilyen erdôtelepítési programot.
Gyakran mondják, hogy a rómaiak idejében egy mókus el tudott jutni Spanyolország északi részérôl a déli részére anélkül, hogy lejött volna a fáról. Spanyolország egészét erdô borította. Ugyanez volt a helyzet más európai országokban is. De idôvel az emberiség kivágta az erdôket, hogy megmûvelje a földet, hogy hajókat és vasutat építsen, hogy kohókat mûködtessen, és hogy számos egyéb célra használja fel a fát.
Emberi egészség Számos fa tartalmaz olyan anyagokat, amelyeket gyógyszerként használunk. A fûzfa kérge tartalmazza a szalicilsavat, ismertebb nevén aszpirint, az eukaliptusz és a citromfa szintén tartalmaz a gyógyszeriparban felhasználható anyagokat. Ezzel szemben egyes fák számunkra veszélyes anyagokat termelnek. Például az akác virágzata olajban kisütve ehetô, de a magok mérgezôek.
Az erdô 3 fô funkciója: - Ellát minket faanyaggal, amellyel otthonainkat fûtjük, amelybôl papírt készítünk, és amelyet felhasználunk az építôiparban. - Kellemes idôtöltési lehetôséget biztost számunkra, de ne felejtsük, hogy a kirándulóknak mindig tisztelniük kell az erdôt. - Segít fenntartani a növények és állatok sokféleségét.
Az aszpirin a fûzfa kérgébôl készül
erdogazd_hu.qxd
06/1/17
20:36
Page 6
6
Eu
róp a erdô
i
Az Európai Unió erdôi Számos, eltérô „erdôcsalád” él Európában. A fák, bárhol nônek, nagyon különbözôek lehetnek országtól, vidéktôl, tengerszint feletti magasságtól és talajtól függôen, s ugyanilyen különbözôek az erdô hasznosítási módjai is.
Tobozos nyitvatermôk és a lomberdôk A fák, amelyek az európai erdôkben nônek, két nagy kategóriába sorolhatók: „nyitvatermôk” (örökzöld) és „zárvatermôk” (lombhullató). A lombhullató fák levelei minden ôsszel lehullnak. A tölgy, a bükk és a nyírfák lombhullató fák. A paratölgy és a magyaltölgy az egyetlen örökzöld* fafaj a lomberdôk csoportjában.
A tobozos nyitvatermô fák levelei tû alakúak. Ezek a tûk 2-3 évente szintén lehullnak, de sosem egyszerre. A tobozosok is termelnek gyantát. A jegenyefenyô, az erdei fenyô, és a lucfenyô jól ismert tobozos nyitvatermôk. Ezek a fák könnyen felismerhetôek a termôlevelekbôl álló tobozvirágzatukról. Ezért hívják ôket tobozos nyitvatermôknek.
Ahol a különbözô fajok nônek A különbözô fafajok eltérô környezetben élnek. Minden egyes fajnak megvannak a saját környezeti igényei, és mindegyik másképpen reagál a jellegzetes természeti tényezôkre. Az alapvetô környezeti hatások a hômérséklet, a csapadékmennyiség és a talaj. A hideg következtében a tölgy és a gesztenyefa nem terjedt el hegyvidéki területeken, míg a folyó közeli nedves talajú élôhely a legjobb néhány égerfa-, fûzfa-, kôrisfa- és juharfafajnak.
Az európai erdôk • A lassan növekvô boreális – vagy északi – örökzöld tûlevelû erdôk
• A mérsékelt övi területek nagy diverzitást mutató erdôi
Ezek az erdôk az északi féltekén, hidegebb éghajlaton fordulnak elô, amely alapvetôen a tobozosoknak kedvezô, mint például a skót fenyô, a lucfenyô és a jegenyefenyô. A nyírfa az egyetlen lombhullató fa, amelyik megél ezekben az északi erdôkben (lásd 8-9. oldal).
Az ilyen erdôkben sok fafaj található meg, például jegenyefenyô, erdei fenyô, lucfenyô, tölgy, bükkfa és gyertyánfa, valamint szilfa, citromfa, kôrisfa, vadcseresznyefa, diófa, gesztenye- és nyírfa (lásd 10-11. oldal).
erdogazd_hu.qxd
06/1/17
20:36
Page 7
7
Eu
róp a erdô
• A magassági régiókra osztott hegyvidéki erdô A tengerszint feletti magasság fontos tényezô ahhoz, hogy meghatározzuk a hegyvidéki erdôkben élô fák elôfordulását. A hegyvidéki erdôket alkotó fafajok a tengerszint feletti magasság által meghatározott magassági régiókban fordulnak elô, amit az adott hegyoldal északi vagy déli lejtése is befolyásol (lásd 11. oldal).
i
• A száraz mediterrán erdô Európa déli vidékein a nyarak nagyon melegek és szárazak. Egyes fák, például a paratölgy, a tengerparti fenyô, az eukaliptusz, gesztenyefa és a szarvasgombatölgy alkalmazkodtak ezekhez a nehéz körülményekhez.
Erdôgazdálkodás Minden erdôt erdészek igazgatnak. Az erdôgazdálkodás módja, az erdô kezelése, fenntartása, az új telepítés és az erdôk felhasználása, mind más eredményhez fog vezetni. Magas erdô A magas erdô a magokból növekedik ki, melyek vagy természetes úton hullottak le, vagy mesterségesen ültették el ôket. Megkülönböztetünk „azonos korú” és „eltérô korú” magas erdôt. Az azonos korú magas erdôben egyidôs fák vannak, azaz a magok egy idôben hajtottak ki, vagy természetes módon, az erdôtalajon, vagy pedig faiskolában. A tölgy- és a tengerparti fenyôerdôk általában azonos korú erdôk. Az eltérô korú magas erdôben különbözô korú és különbözô méretû fák vannak. A kifejlett, használatra kész fákat rendszeresen kivágják. Ez az erdôtípus rendszeresebben biztosít faanyagellátmányt, mint az azonos korú erdô, de minden kitermelésnél egyre kevesebb mennyiség áll rendelkezésre. A fakivágás ennél az erdôfajtánál idôszakos. Boreális erdô A csalit Miután a fát kivágják, a következô tavasszal rügyek nônek ki a fatönkön, amint a fanedv keringése megindul. Az így növekvô kis egyenes fácskák csoportját csalitnak nevezzük. Leggyakrabban a lombhullató fákat telepítik így újra, például a fûz-, a kôrisfát, a gyertyán-, a gesztenye- és citromfát. A csalitból készült faanyagot mindenekelôtt tûzifaként használják. Csalit, szintekkel A csalit és magas erdô keverékére mind tûzifaként, mind fûrészáruként szükség van. A magas erdô a rendszeresen kitermelt csalit felett nô.
Mérsékelt égövi erdô Mediterrán erdô Hegyvidéki erdô
Hány fafaj létezik? Körülbelül 100 Európában ôshonos* fafajról tudunk, és 30 000rôl az egész világon. Négy alapvetô lomhullató és négy tobozos faj fordul elô Európa erdeiben. Ezek a bükkfa, a tölgyfa (kocsányos és kocsánytalan), a kôrisfa és a szikomorfa, valamint a lucfenyô, az ezüstfenyô, a skót fenyô és a vörösfenyô.
erdogazd_hu.qxd
06/1/17
20:36
Page 8
8
Eu
róp a erdô
i
A boreális örökzöld tûlevelû erdô A boreális örökzöld tûlevelû erdô olyan, mint egy igazi sütemény! Olyan területeken fordul elô, ahol a tél 7 hónapig is eltarthat, a hômérséklet -40°C alá is süllyedhet, a talaj állandóan nedves és gyakran fagyott a felszín alatt. Nézzünk szét a hideg észak erdôiben!
Erdô, ameddig a szem ellát A boreális örökzöld tûlevelû erdôket többnyire az északi országokban találhatjuk meg, például Svédországban és Finnországban, valamint a balti-tengeri országokban. Ezen országok felszínének háromnegyed részét erdôk borítják. Ezeken a területeken a fa fontos természeti erôforrás. Az északi területek erdôgazdálkodása alapvetôen a fatermelést szolgálja. Azonban, még mindig léteznek ôserdôk*, amelyeket soha nem hasznosítottak kereskedelmi célból.
Egy boreális örökzöld tûlevelû erdô
Életerôs fák Az északi erdôket nyírfák és tobozos nyitvatermô fák alkotják. Ezek a fafajok igen ellenállóak az éghajlati tényezôkkel – például a nagyon alacsony hômérséklettel és az év nagy részében fagyott talajjal – szemben. Ezekben az erdôkben bôséges a vízforrás, a talaj gyakran mocsaras. Azonban a magoknak nehéz ilyen körülmények között kicsírázniuk. Gyakran árkokat kell ásni, hogy kiszárítsák a talajt és az erdô képes legyen megújulni.
A tél hosszú hónapokig tart
A boreális örökzöld tûlevelû erdôben nyírfák és nyitvatermô fák élnek
erdogazd_hu.qxd
06/1/17
20:36
Page 9
9
Eu
róp a erdô
i
Gépesített munka A skandináv országokban számos erdôgazdálkodással kapcsolatos munkát gépesítettek. A favágók olyan gépet használnak, ami a fát a tövénél vágja ki, levágja az összes faágat, a farönköt* pedig különbözô hosszúságú darabokra vágja. És mindez csupán pár percig tart! A teherautók speciális fedélzeti mûholdas információközlô számítógéppel vannak felszerelve, hogy a teherautó-vezetôk könnyen megtalálják a farakásokat az erdô rengetegében. (lásd 1. füzet) A legegyenesebb fákat házépítésre és ácsmunkákra használják fel. A többit összezúzzák.
Az erdô kincsei Az északi országok erdôi számos vadállatnak adnak otthont, köztük a rénszarvasnak, a jávorszarvasnak és a medvének, és egyéb ragadozók, köztük a farkas és a hiúz is megtalálták az életfeltételeiket ezekben az erdôkben. Az északi erdôkben gazdag növényzet is található: nyáron bogyók, ôsszel gomba, télen tobozosok magvai. Régen, amikor az élelmiszerkészletek szûkösek voltak, a skót fenyô kérgének élô részébôl – vagy „fanedvébôl” – lisztféleséget készítettek! Az erdôt a kirándulók is nagyra becsülik, a téli hónapokban pedig szinte elvarázsolt tájat kínál a sífutóknak.
A lappföldiek fából faragják ki a kuksájukat, azaz egy edényfélét. Késük, a puuko nyele nyírfadarabokból készül.
Számos európai országban a mezôgazdasági gazdálkodó és az erdész munkája két külön foglalkozás. Azonban vannak országok, mint például Finnország, Svédország és Ausztria, ahol a gazdák egyben erdészek is. Ez azért van, mert ezekben az országokban majdnem mindegyik gazdának van erdôbirtoka is.
Rénszarvascsorda egy északi erdôben
A finnországi Hailuoto szigeten élô zuzmó* Hailuoto szigetén olyan vállalkozást alapítottak, amely a talaj felszínén élô zuzmó begyûjtésére specializálódott. A zuzmót az Európai Unió más országaiban virágcsokrok díszítésére használják fel a virágárusok. Az illatszeripar is felhasználja különleges illatszerek készítésére. Azonban a zuzmónak 20 évig kell növekednie ahhoz, hogy elég nagy legyen a hasznosításra – az északi erdôkben minden lassan fejlôdik!
erdogazd_hu.qxd
06/1/17
20:36
Page 10
10
Eu
róp a erdô
i
A mérsékelt övi erdôk Ezek az erdôk Európa mérsékelt övi területeinek alföldjein, dombjain és hegyoldalain terülnek el. A különbözô fafajoknak eltérô igényeik vannak. A tengerszint feletti magasságtól, a talajtól és az éghajlattól függôen a különbözô fafajok eltérô mérsékelt övi erdôket alkotnak.
A tölgyerdô A tölgy latin rendszertani neve „Quercus”. Ez majdnem biztosan a kelta „Kaerquez” szóból ered, ami „szép fát” jelent. Valóban, a tölgyfa nagyon méltóságteljes, mikor eléri a kétszáz éves kort! Az alföld és domb uralta vidékeken megtalálható a kocsányos tölgy és a kocsánytalan tölgy is. Nehéz felfedezni a két típus között a különbséget. A törzsük és leveleik nagyon hasonlítanak. Az egyetlen különbség az, hogy hogyan kapcsolódik a termés – a makk – az ágakhoz. A kocsányos tölgy makktermései rövid kocsánnyal kapcsolódnak, míg a kocsánytalan tölgy termései ülôk. A kocsányos tölgy makkterméseit régen sertések takarmányozására használták fel. Ez a szokás ma is megtalálható néhány mediterrán vidéken. A tölgyfák akár 40 méter magasra is megnôhetnek és nagyon sokáig élnek – néhányuk több mint 500 éves! Európában vannak tölgyesek, és vannak olyan erdôk, ahol a tölgyfa más fafajtákkal, például bükkfával, kôrisfával és citromfával együtt fordul elô.
Tölgyerdô
A bükkerdô Fôleg hûvösebb és párásabb éghajlaton találunk bükkerdôket vagy ligeteket; ilyen területek például a németországi és észak-franciaországi hegyvidékek. A bükkfák akár 40 méter magasra is megnôhetnek. A fakérgük sima és világosszürke színû, termésük a kupaccsal körülvett makk*.
A gesztenyefaliget
Bükkliget
A gesztenyefa eredetileg a mediterrán vidékrôl származik, de más tájakra is betelepítették, elsôsorban táplálékforrásnak. A gesztenyefák nem kedvelik a hideg idôjárást és a meszes talajt*. A gesztenye fogyasztható egészben, fôzve és roston sütve, vagy lisztszerûségként, amibôl kenyeret készítenek. A gesztenye évszázadok óta táplálékként szolgál. A gesztenyeligeteket nagyra becsülték a vadászok is, mivel a ligetekben gyakran éltek vadkanok, amelyek a lehullott gesztenyét élvezettel fogyasztották. A gesztenyefák nagyon sokáig élnek, néhány esetben több mint 1500 évig! A gesztenyefát felhasználják az asztalosiparban, valamint tûzifaként és szôlôkaróként, mivel sokáig kibírja korhadás nélkül, a földbe szúrva. A gesztenyefa elriasztja a férgeket és a szút. A cédrussal együtt arra használják, hogy megvédjék a ruhákat ezektôl a kártevôktôl. Gesztenyefaliget
