EUROBAROMETER TAVASZ KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 2005 TAVASZ

E Com

Standard Eurobarometer

European Commission

EUROBAROMETER 63.4 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN

EUROBAROMETER 63.4 2005 TAVASZ KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN

Standard Eurobarometer 63.4 / Spring 2005 – TNS Opinion & Social

Standard Eurobarometer 63.4 / Spring 2005 – TNS Opinion & Social

2005 TAVASZ

NEMZETI JELENTÉS NEMZETI JELENTÉS MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG

A kutatás az Európai Bizottság Sajtó és Kommunikációs Szolgálat Igazgatósága ké és koordinálásával zajlott. Ez a jelentés az Európai Unió Magyarországi Képviselete számára készült. A tanulmány nem azSajtó Európai véleményét tükrözi. Igazgatósága kérésére A kutatás az Európai Bizottság és Bizottság Kommunikációs Szolgálat Kizárólag a szerzők véleményét és magyarázatai tartalmazza a jelentés. és koordinálásával zajlott.

Ez a jelentés az Európai Unió Magyarországi Képviselete számára készült. A tanulmány nem az Európai Bizottság véleményét tükrözi. Kizárólag a szerzők véleményét és magyarázatai tartalmazza a jelentés.

1

Tartalomjegyzék Bevezetés .................................................................................................................. 3 1. Magyarország az Európai Unióban ..................................................................... 4 1.1 Elégedettség az élet különböző területeivel ...................................................................................... 4 Személyes helyzet az öt évvel ezelőttihez képest ....................................................................... 6 Személyes helyzet öt év múlva .................................................................................................... 6 1.2 Magyarország alőtt álló problémák ................................................................................................... 7 1.3 Intézményekbe vetett bizalom........................................................................................................... 8

2. Vélemények Magyarország európai uniós tagságáról .................................... 10 2.1 Az európai uniós tagság támogatottságának változása.................................................................. 11 2.2 Az európai uniós tagság előnyei ..................................................................................................... 13 2.3 Az európai uniós tagsággal kapcsolatos félelmek .......................................................................... 14 2.4 Nemzeti kötődés, európai identitás ................................................................................................. 16

3. Tájékozottság, ismeretek az Európai Unióról .................................................. 17 3.1 A tájékozottság szintje..................................................................................................................... 17 Kvíz kérdések az EU-ról ............................................................................................................. 18 Tájékozottság az EU költségvetéséről ....................................................................................... 19 Az EU intézményeinek ismertsége............................................................................................. 20 3.2 Az EU-val kapcsolatos információk forrásai .................................................................................... 21 Az EU megjelenése a médiában ................................................................................................ 22

4. Az Európai Unió jelentése és szerepe .............................................................. 23 4.1 Mit jelent az Európai Unió?.............................................................................................................. 24 4.2 Az EU szerepe Magyarországon..................................................................................................... 26 4.3 Az EU nemzetközi szerepe ............................................................................................................. 27

5. Az Európai Unió fejlődése és gazdasági kilátásai ........................................... 29 5.1 Az EU stratégiai céljainak támogatottsága...................................................................................... 30 Az egységes fizetőeszköz, az euró ............................................................................................ 31 Közös kül-, biztonsági és védelmi politika .................................................................................. 31 5.2 Vélemények az EU gazdasági kilátásairól ...................................................................................... 32 Az EU és más országok gazdaságának összehasonlítása........................................................ 34

6. Az Európai Alkotmány........................................................................................ 37 6.1 Az Európai Alkotmány támogatottsága ........................................................................................... 37 6.2 Az Európai Alkotmány hatásai ........................................................................................................ 39

7. Az Európai Unió további bővítése..................................................................... 40 7.1 Egyes országok csatlakozásának támogatottsága ......................................................................... 41 7.2 Vélemények Törökország csatlakozásáról...................................................................................... 43

8. Életmód Magyarországon és az EU más tagállamaiban ................................. 44 Összefoglalás ......................................................................................................... 48 Technikai információk............................................................................................ 49 A vizsgálat magyar nyelvű kérdőíve ..................................................................... 50

2

Bevezetés A Standard Eurobarometer (EB) Magyarországról szóló nemzeti jelentése a magyar polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdésekről alkotott véleményét vizsgálja és hasonlítja össze az EU területén élők véleményével (a 25 tagállam átlagában). A beszámoló kiemeli a magyarországi adatok és egyes további vizsgált országok eredményeinek különbségeit is. A feldolgozás során az egyes nyilatkozatokat és véleményeket Magyarország és más tagállamok adataival, valamint az EU 25 tagállamának átlagával is összehasonlítottuk, valamint vizsgáltuk a hazai demográfiai csoportok (többek között nem, kor, foglalkozás, iskolai végzettség) adatait is. Ez a tanulmány a 25 tagállamban és a 4 tagjelölt országában 2005 májusában és júniusában végzett kutatás eredményeit tartalmazza. A Standard Eurobarometer 30 országban 29 328 lakost kérdezett meg személyesen. Rövidítések: Az EU-25 adatok a 25 tagú EU súlyozott eredményeit jelzik, beleértve a következő új tagországokat: Ciprus (CY), Cseh Köztársaság (CZ), Észtország (EE), Lengyelország (PL), Lettország (LV), Litvánia (LT), Málta (MT), Magyarország (HU), Szlovákia (SK) és Szlovénia (SI). A „régi” vagy „korábbi” tagországokat a következőképpen jelöltük: Ausztria (AT), Belgium (BE), Dánia (DK), Egyesült Királyság (UK), Finnország (FI), Franciaország (FR), Görögország (EL), Hollandia (NL), Írország (IE), Luxemburg (LU), Németország (DE), Olaszország (IT), Portugália (PT), Spanyolország (SP) és Svédország (SE). A csatlakozásra váró, illetve a tagjelölt országok jelölése a következő: Románia (RO), Bulgária (BG), Horvátország (HR), Törökország (TR) és Ciprus jelenleg nem az unióhoz tartozó területe, amelyet a CY(tcc) jelöl.

3

1.

Magyarország az Európai Unióban

Több mint egy év telt el azóta, hogy Magyarország 2004. május 1-jén az Európai Unió teljes jogú tagjává vált. Tagországként hazánk már formálisan is részt vesz az EU döntéshozatali folyamataiban, képviselői pedig elfoglalták helyüket az unió legfontosabb intézményeiben. A tagság első éve alatt sok szempontból változott az Európai Unióról kialakított kép, az unió támogatottsága, illetve az emberek saját élethelyzetükkel kapcsolatos várakozásai is. Az Eurobarometer vizsgálat lehetőséget nyújt arra, hogy számos területen összehasonlítsuk, mit gondolnak az EU és a további tagjelölt országok lakói önmagukról és az európai integráció kérdéseiről. Magyarországon 2005 tavaszára az emberek a korábbiakhoz képest valamelyest elégedettebbek lettek élethelyzetükkel, és többen remélik, hogy helyzetük középtávon tovább javul. Látható ugyanakkor, hogy sokan csalódtak a csatlakozás utáni első évben. Az EUtagság hazai támogatottsága csökkent, és nőtt a tagsággal kapcsolatban semleges választ adók vagy bizonytalanok száma. Ebben minden bizonnyal szerepet játszottak az Európai Alkotmányról és az EU következő költségvetési tervéről szóló hangos viták is, ugyanakkor a változás feltehetően összefügg a hazai politikai életről kialakított képpel is .

1.1

Elégedettség az élet különböző területeivel

A magyar válaszadók az unió többi polgárához képest inkább borúlátóak jelenlegi helyzetükkel kapcsolatban, noha a többség így is nagyjából elégedett az életével. Ez kismértékű javulást jelent az elmúlt időszakhoz képest. A válaszadók rövid távon inkább pesszimisták mind saját helyzetükkel, mind pedig a gazdasági helyzettel kapcsolatban: utoljára 2002 őszén, a választások után voltak a következő 12 hónap során javulást várók többen, mint azok, akik romlást prognosztizálnak. Középtávon azonban jobb a véleménye az embereknek arról, hogy saját helyzetük hogyan alakul. Míg 2004 első félévében még 46% mondta, hogy az elmúlt 5 évben rosszabb lett a helyzete, most már „csak” 39% - ami így is a relatív többség. Optimistábbak lettek a magyarok azzal kapcsolatban is, hogy mi várható öt év múlva: ma 19% vár romlást a 2004 első félévi 22%-hoz képest. Jelenlegi élethelyzetük megítélésével kapcsolatban a magyarok több mint fele (54%) elégedett, ez a legutóbbi, 2004 őszi adatfelvételhez képest 4 százalékpontos növekedés. Magyarországon azonban így is sokkal kevesebben vallják magukat elégedettnek, mint az EU 25 tagországában átlagosan (81%). Az EU tagországokban hozzávetőleg csak minden ötödik polgár (19%) elégedetlen a helyzetével, nálunk viszont majd minden második (46%).

4

Az életkort tekintve a fiatalok (15-24 évesek) a legelégedettebbek életükkel (71%), de a 25-39 évesek között is többségben vannak az elégedettek (62%). A 40 évesnél idősebbek közül azonban csak 45% százalék vallotta magát elégedettnek. Lakóhelyük földrajzi elhelyezkedését tekintve a közép-magyarországiak (60%) és a nyugat-dunántúliak (62%) között a legmagasabb az elégedettek aránya, míg a legnagyobb számban a Dél-Dunántúlon (58%) és a Dél-Alföldön (52%) elégedetlenek az emberek. A foglalkozási csoportok közül a diákok (80%), a menedzserek (76%) és a vállalkozók (65%) elégedettek a helyzetükkel a legnagyobb arányban. Nem tartja ugyanakkor megfelelőnek saját helyzetét a munkanélküliek, a háztartásbeliek és a nyugdíjasok nagyobb része (62%, 58% és 57% a megfelelő sorrendben).

Elégedettség az élettel általában (%) 60 44

Magyarország

EU-25

34 21

15

10

Nagyon elégedett

12 4

Inkább elégedett

Forrás: Eurobarometer 63. 2005. 1 2005. május-június

Nem nagyon elégedett

Egyáltalán nem elégedett

1.1 ábra

Pozitív változásokra számít életében a következő 12 hónap során a magyarok 28%a, 21%-uk szerint ugyanakkor a helyzet romlani fog. Körülbelül minden második megkérdezett (49%) véli azt, hogy minden a régiben marad. A háztartás anyagi helyzetét illető várakozások ennél sötétebbek: a magyaroknak csak 19%-a számít arra, hogy több jut a következő egy év során, míg 29%-uk szerint háztartásuk anyagi helyzete rosszabb lesz. Csupán a polgárok 16%-a mondta 2005 tavaszán, hogy a gazdaság teljesítménye a következő 12 hónapban javul majd és 41% nyilatkozott ennek ellenkezőjéről. Majdnem minden második magyar (44%) szerint romlani fog az általános munkaerőpiaci helyzet a következő egy év során, és csak 14% számít javulásra. Nagyjából hasonlóan vélekednek az EU polgárai is (rosszabb lesz: 42%, jobb lesz: 18%). Ennek ellenére a következő egy évben a magyarok több mint fele (55%) nem számít változásra a saját munkaerő-piaci helyzetét illetően.

5

Személyes helyzet az öt évvel ezelőttihez képest A magyarok 39%-ának megítélése szerint személyes helyzete rosszabb lett az öt évvel ezelőttihez képest. Majdnem ugyanennyien (37%) vélik, hogy saját helyzetük érdemben nem változott, és csak minden negyedik magyar (24%) érzi úgy, hogy élethelyzete javult az utóbbi öt év során. Javult Magyarország EU-25

24 37

Ugyanolyan maradt 37 32

Rosszabb lett 39 29

Nem tudja / Nincs válasz 1

A magyarországihoz képest épp fordított a helyzet az EU átlagát tekintve: azoknak a legnagyobb az aránya, akik szerint helyzetük javult (37%), míg bevallásuk szerint a ma rosszabbul élők vannak a legkevesebben (29%). Személyes helyzet öt év múlva A magyarok többsége inkább optimista a következő öt évet tekintve, a bizakodók aránya szinte megegyezik az unió többi tagállamában mérttel (41%, illetve 42%). Hozzávetőleg minden harmadik magyar (34%) szerint azonban élethelyzetét tekintve semmi sem változik a következő öt évben, és 19% véli úgy, hogy élete rosszabbra fordul. A borúlátók aránya az EU átlagában ennél 5 százalékponttal alacsonyabb.

Javul Magyarország EU-25

41 42

Ugyanolyan marad 34 38

Rosszabb lesz

NT / NV

19 14

6 5

A személyes helyzet és a gazdasági élet különböző területeit szemügyre véve kirajzolódik, hogy a legtöbb magyar a következő öt évet illetően leginkább az EU gazdaságának javulására számít (61%) és csak minden második honfitársunk számít arra, hogy a magyar gazdaság teljesítménye is javulni fog. Ugyanennyien (50%) vélik, hogy életminőségük javul a következő öt év során, és csak 23% gondolja ennek ellenkezőjét.

6

Várakozások Magyarországon a következő öt évet illetően (%) Életminőség

23

A magyar szociális ellátás helyzete

29

A magyar környezetvédelem helyzete

25

A magyar munkaerőpiaci helyzet

33

Az európai gazdaság helyzete

17

A magyar gazdaság helyzete

Jobb lesz

28

50 49 54 44 61 50

Rosszabb lesz


1.2 ábra

Legnagyobb arányban a szociális ellátás és a munkaerő-piaci helyzet romlásától tartanak a magyarok (29%, illetve 33%). A környezetvédelem helyzete viszont több, mint kétszer annyi magyar szerint javul, mint ahányan e terület visszaesésére számítanak.

1.2

Magyarország előtt álló problémák

A magyarok többsége a munkanélküliséget jelölte meg az ország legnagyobb problémájaként. Bár a magyarországi munkanélküliség még mindig az EU átlaga alatt van, 2005-ben a mutató 7% fölé emelkedett, és az inaktívak aránya folyamatosan magas. Leginkább a fiatalok tartanak a munkanélküliségtől: a 15-24 évesek 54%-a véli ezt a legnagyobb problémának. A foglalkozási csoportokat tekintve a diákok, a szellemi foglalkozásúak és a fizikai dolgozók között említették legtöbben (mindegyik csoportban 54%) a munkanélküliséget, mint kritikus problémát. A második legnagyobb gond Magyarországon a gazdasági helyzet (33%). Ezt leginkább a vállalkozók (43%) és a menedzserek (42%) vélik fontos problémának. A lakóhely földrajzi elhelyezkedése alapján az Alföld déli és északi részén, illetve az Észak-Dunántúlon élők érzik legnagyobb arányban (38%, 35%, és 37%,) problémának a gazdasági helyzetet.

7

A listán a harmadik a bűnözés, amelyet leginkább a kis-, vagy közepes méretű városok lakói tartanak fontos problémának (32 százalékuk). Az életkort tekintve a fiatalok (15-24 évesek), illetve az 55 évesnél idősebbek jelölték meg a bűnözést problémaként a legnagyobb arányban.

Legfontosabb problémák, amelyekkel Magyarország ma szembenéz Magyarország rangsor 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 7. 8. 9. 9. 10. 10. 10. 11.

Probléma Munkanélküliség Gazdasági helyzet Bűnözés

Egészségügy Áremelkedés / Infláció

Nyugdíjak Adózás Lakásügy Oktatási rendszer Bevándorlás Környezetvédelem Tömegközlekedés

Terrorizmus Egyéb (spontán) Védelem / Külpolitika

Magyarország (%) 49 33 29 27 18 10 8 8 4 3 3 2 2 2 0

EU-25 (%) 50 27 23 17 16 11 7 5 7 14 4 2 10 1 2

EU-25 rangsor 1. 2. 3. 4 5. 7. 9. 10. 9. 6. 11. 12. 8. 13. 12.

Fontos problémaként említették még a magyarok az egészségügy helyzetét (27%), az áremelkedést, vagy inflációt (18%) is. E két terület azonos helyen áll az EU tagországainak probléma-lajstromában is. A magyar és az EU-sorrend az első öt legfontosabb problémát tekintve megegyezik. Nagyobb eltérés mutatkozik azonban a terrorizmus és a bevándorlás megítélésében. Az előbbit az EU átlagát tekintve a polgárok 10%-a jelölte meg problémaként, Magyarországon ugyanakkor csak 2%. Hasonló a helyzet a bevándorlással is, amely az EU listáján a 6. legfontosabb problémaként szerepel, Magyarországon viszont csak a 9. helyre került.

1.3

Intézményekbe vetett bizalom

A magyar válaszadók általában hasonlóan gondolkodnak a különböző intézményekről, mint az unió többi országában. Figyelemre méltó, hogy a nemzeti parlamentben jelentősen kevésbé, az Európai Unióban ugyanakkor szignifikánsan jobban bíznak, mint a többi uniós országban általában. A magyarok közül a legtöbben az Európai Uniót és az ENSZ-t tartják a leghitelesebbnek a felsorolt intézmények közül (58%, illetve 55% mondta, hogy bízik bennük). Az Európai Unió iránti bizalom a 25 tagország és az 5 csatlakozásra váró

8

ország vagy terület között Románia (68%) után Belgiummal holtversenyben Magyarországon a legmagasabb. A hazai igazságszolgáltatásban minden második magyar inkább bízik, ez az arány megegyezik az EU tagországainak átlagával. Az emberek 29%-a bízik a magyar parlamentben és 32%-uk tartja hitelesnek a magyar kormányt. Az adatfelvételkor hivatalban lévő szocialista-liberális kormányban a magukat baloldalinak valló válaszadók 54%-a bízik, míg a magukat jobboldalinak vallók 23%-a mondta, hogy bízik a kormányban. A politikai pártokat csupán a magyarok 16%-a tartja hitelesnek, míg háromnegyedük nem bízik a pártokban. A magukat baloldalinak tartók 71%-a bizalmatlan a pártok iránt, míg ez az arány a magukat jobboldalinak tekintők között 76%.

Intézményekbe vetett bizalom (%) Magyarország Inkább Inkább NT/NV nem bízik bízik Igazságszolgáltatás / a magyar jogrendszer Politikai pártok A magyar kormány A magyar parlament Az Európai Unió Az ENSZ

Inkább bízik

EU-25 Inkább nem bízik

NT/NV

50

43

7

50

45

6

16 32 29 58 55

75 59 63 30 28

9 9 9 11 17

19 31 35 44 52

75 64 57 43 34

6 6 9 13 14

A magyar politikai rendszerbe vetett bizalom 2002 ősze óta folyamatosan csökkent és 2004 tavaszára több éves mélypontra jutott. Az Eurobarometer a bizalom ismételt emelkedését regisztrálta 2004 őszén, ám 2005 tavaszára a trend ismét megfordult. A hazai politikai élet legfontosabb eseménye 2004 ősze óta a 2004 decemberében a határon túli magyarokról és az egészségügyi ellátórendszer módosításáról tartott népszavazás, illetve Magyarország új köztársasági elnökének 2005 június eleji megválasztása volt.

9

A politikai rendszer iránti bizalom Magyarországon (%) Inkább bízik a kormányban Inkább bízik a parlamentben Inkább bízik a politikai pártokban Elégedett a nemzeti demokráciával

54 48 41

38 36

40 31

33

37 29 29

20 15

2003 tavasz

2003 ősz

38

18

32 29 27 16

13

2004 tavasz

Forrás: Eurobarometer 63. 2005. 1; 62. 2004. 2

2004 ősz

2005 tavasz 1.3 ábra

A parlament és a kormány iránti bizalom 2004 ősze óta 8 százalékponttal, illetve 9 százalékponttal csökkent. A politikai intézmények iránti bizalom változása és a nemzeti demokráciával való elégedettség hasonló tendenciát mutat. A nemzeti demokráciával való elégedettség 2002 ősze óta folyamatosan csökkent, és a 2004 őszi átmeneti javulás után 2005 tavaszára tovább esett. A legutóbbi adatfelvételhez képest ekkor 10 százalékponttal kevesebben mondták, hogy elégedettek a demokráciával Magyarországon. A politikai pártokat legnagyobb mértékben (23%) a 15-24 évesek tartják hitelesnek, míg azoknak az aránya, akik azt nyilatkozták, hogy nem bíznak a pártokban, a 25-39 éves korosztály tagjai között a legmagasabb (82%). A parlamentben szintén a legfiatalabb korcsoport tagjai bíznak a legnagyobb arányban (34%), a kormány iránti bizalom pedig az 55 évesnél idősebbek között a legmagasabb (40%). Magyarországon a politikai intézményekbe vetett bizalom aránylag magasnak mondható a 2004-ben csatlakozott új tagországokhoz képest. Lengyelországban, Szlovákiában és Csehországban például a kormány, a parlament és a politikai pártok iránti bizalom is alacsonyabb a magyarországinál.

2.

Vélemények Magyarország európai uniós tagságáról

Bár a magyar válaszadók a nemzeti intézményeknél sokkal jobban bíznak az Európai Unióban, nem derűlátóak az ország uniós tagságával kapcsolatban. Először az elmúlt évek során a válaszadók relatív többsége úgy gondolja, hogy a tagság „se nem jó, se nem rossz” dolog, és bár az ellenzők aránya most alacsonyabb mint egy évvel ezelőtt, a támogatók aránya is csökkent. 10

Magyarországon 2005 tavaszán az ország EU-tagságának támogatottsága 42%-os volt, ezzel a 25 tagállam között Lettországgal együtt a 22. helyen állt a támogatók arányát tekintve az Egyesült Királyság (36%), Ausztria (37%) és Málta (40%) előtt. A tagságot tekintve a leglelkesebbek a luxemburgiak (80%), a hollandok (77%) és az írek (75%). Magyarországot a tagságot támogatók arányát tekintve még a legszkeptikusabb tagországok között számon tartott Dánia (59%) és Svédország (44%) is megelőzi. A 10 új tagállam közül Magyarország a tagság támogatottságát tekintve a 9. helyen áll, csak Máltát előzi meg. Az új tagországok között Litvániában mondták a legtöbben, hogy a tagság „jó dolog” (59%), őket követte Szlovákia (54%) és Lengyelország (53%). A 25 tagország lakói közül az írek, litvánok és a luxemburgiak vélik legnagyobb arányban (87%, illetve a második és harmadik esetben egyaránt 72%), hogy országuk hasznára vált az EU-csatlakozás. Magyarországon az emberek 47%-a gondolja úgy, hogy hasznos volt a csatlakozás, ez az arány Svédország (36%), az Egyesült Királyság (40%), Ausztria és Ciprus (mindkettő 41%) után nálunk a legalacsonyabb.

2.1

Az európai uniós tagság támogatottságának változása

Alig több mint egy évvel Magyarország 2004. májusi csatlakozása után az tagság hazai támogatottsága eddig soha nem látott mélypontra zuhant. A 2003 tavaszán regisztrált 63%-ról, illetve a 2004 őszi 49%-ról 2005 tavaszára 42%-ra esett.

Vélemények Magyarország európai uniós tagságáról (%) Error! Objects cannot be created from editing field codes. Forrás: Eurobarometer 63. 2005. 1; 62. 2004.2 2005. május-június

2.1 ábra

Az Eurobarometer jelentős növekedést mért a semleges választ adók vagy bizonytalanok táborában. A tagság megítélésével kapcsolatban arányuk két éve folyamatosan emelkedik, és 2005 tavaszára 43%-ra nőtt. Az EU 25 tagállamának átlagát tekintve a tagság támogatottsága 54%-os, a semleges választ adók vagy bizonytalanok aránya 27%, míg a tagságot ellenzők tábora 15%-os arányt képvisel. Magyarországon az önmagukat baloldalinak vallók 55%-a tartja jó dolognak a tagságot, és csak 6%-uk ellenzi azt, a politikai jobboldal hívei között a támogatók aránya 38%-os; 15%-uk gondolja úgy, hogy a tagság rossz dolog.

Nemek és korcsoportok közötti különbségek az EUtagság támogatásában (%)

11

jó dolog

38

42

rossz dolog

se jó, se rossz dolog

46

42

46

39

53

45

38

38

39

47

8

10

13

14

12

12

15-24 évesek

25-39 évesek

40-54 évesek

55 évesnél idősebbek

nők

férfiak

Forrás: Eurobarometer 63. 2005. 1; 62. 2004.2 2005. május-június

2.2 ábra

A foglalkozást tekintve a tagság támogatóinak aránya a menedzserek között a legmagasabb (58%), őket követik az egyéb szellemi foglalkozásúak és a diákok (egyaránt 51%), illetve a vállalkozók és a fizikai dolgozók (egyaránt 42%). Az ellenzők a munkanélküliek és a vállalkozók között vannak a legtöbben (mindkét csoportnál 19%). Az uniós tagság megítélésében a semleges választ adók vagy bizonytalanok aránya a háztartásbeliek és a fizikai dolgozók között a legmagasabb (54%, illetve 47%). Életkor szerint a legfiatalabbak, a 15-24 évesek között gondolják a legtöbben, hogy a tagság jó dolog (53%), de az átlagnál magasabb a támogatottság a 25-39 évesek között is (45%). A támogatottság a férfiak között magasabb, mint a nőknél (47%, illetve 39%), érdekes azonban, hogy ugyanannyi férfi és nő mondta azt, hogy a tagság rossz dolog (12%).

2.2

Az európai uniós tagság előnyei

Bár az uniós tagság támogatottsága a csatlakozás utáni első évben 7 százalékponttal csökkent, alig változott azok aránya, akik szerint a csatlakozás előnyös volt Magyarország számára. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy azok tábora, akik szerint a csatlakozás nem volt előnyös, 6 százalékponttal 39%-ra emelkedett, míg a tagságot ellenzők aránya szintén nem változott jelentősebben. Ezt az ellentmondást talán az „előny” szó értelmezése okozza: nem kizárt, hogy a válaszadók szűken, csak anyagi előnyként értelmezték. Míg a korábbi évek során Magyarország általában a csatlakozásra váró országok többségénél jobban számított arra, hogy a tagság előnyös lesz, a belépés után egy évvel az öt legkétkedőbb ország egyike lett (Svédországgal, az Egyesült Királysággal, Ausztriával és Ciprussal).

12

Vélemények Magyarország európai uniós tagságának előnyeiről (%)

73

76

72

58 62

előnyös

48 47

nem előnyös

39 20

8

2002 tavasz

9

2002 ősz

33

14

2003 tavasz

27

2003 ősz

2004 tavasz

Forrás: Eurobarometer 63. 2005. 1; 62. 2004.2

2004 ősz

2005 tavasz 2.3 ábra

Hasonlóan a 2004 őszén rögzített helyzethez, 2005 tavaszán a legtöbben továbbra is úgy érezték, hogy Magyarország csatlakozása nem hozott sem nagyobb politikai, sem pedig nagyobb gazdasági stabilitást. Figyelemre méltó, hogy fél év alatt tovább növekedett a kétkedők aránya. A gazdasági stabilitás növekedésével kapcsolatban 7 százalékponttal, a politikai stabilitás növekedésével kapcsolatban 4 százalékponttal többen gondolták úgy, hogy a belépés nem hozott javulást.

A tagsággal járó előnyök Magyarország (%)

13

A jöv őben Magy arország sokkal bef oly ásosabb lesz az Európai Unióban

42

47

45

43

A v élemény em/szav azatom számít az Európai Unióban

49

40

Úgy érzem, politikailag stabilabbak v agy unk, mert Magy arország az Európai Unió tagja

52

38

57

34

Magy arország érdekeit számításba v eszik az Európai Unióban

Úgy érzem, gazdaságilag stabilabbak v agy unk, mert Magy arország az Európai Unió tagja

Úgy érzem, biztonságosabb a hely zetem, mert Magy arország az Európai Unió tagja

Inkább egyetért

44

48

Inkább nem ért egyet


2.4 ábra

Azok között, akik szerint az ország hasznára vált a csatlakozás, a válaszadók 72%-a szerint saját helyzete is biztonságosabb lett. E csoport tagjainak többsége szerint Magyarország gazdaságilag és politikailag is stabilabb lett (mindkét esetben 57%-uk mondta ezt). Azok közül, akik szerint a tagság nem vált az ország hasznára, 83%, illetve 71% mondta azt, hogy Magyarország sem gazdaságilag és sem politikailag nem lett stabilabb. A legfiatalabbak (15-24 évesek) között vannak a legtöbben, akik szerint helyzetük biztonságosabbá vált a csatlakozás után (62%). A foglalkozást tekintve is a diákok között legmagasabb azok aránya, akik nagyobb biztonságban érzik magukat, mióta Magyarország EU-tag lett (71%). Ennek az ellenkezőjét legtöbben a háztartásbeliek és a munkanélküliek között gondolják (55%, illetve 50%).

2.3

Az európai uniós tagsággal kapcsolatos félelmek

Bár az utóbbi időben megszaporodott, a vállalatok más tagországokba való áttelepítéséről szóló hírek leginkább a nyugat-európai tagállamokat érintették, a magyar közvéleményre is jelentős hatással voltak. Míg 2004 őszén a válaszadók legnagyobb része a gazdák nehézségeit jelölte meg az EU-tagsággal kapcsolatos legfontosabb félelemként, 2005 tavaszán a legtöbben (81%) már a munkahelyek megszűnésétől, illetve azok más tagországokba való áthelyezésétől tartottak. A legnagyobb arányban a munkaerőpiacon aktív 25-39 év közöttiek, illetve a 40-54 évesek aggódnak a munkahelyek elköltöztetése miatt (85%, illetve 86%). A foglalkozási csoportokat tekintve a menedzserek és a munkanélküliek tartanak legnagyobb arányban a munkahelyek ily módon történő elvesztésétől (90%, és 88%uk mondta ezt). A földrajzi régiók közül a Budapest után talán a legfejlettebb iparral 14

rendelkező Észak-Dunántúl lakói tartanak attól a legtöbben, hogy elveszíthetik munkájukat egy-egy elköltöző vállalat döntése miatt (88% nyilatkozott így).

A tagsággal kapcsolatos félelmek (%) A nemzeti azonosságtudat és kultúra elvesztése

A nyelvünket egyre kevesebbet használjuk

A szociális juttatások elvesztése

Gazdasági válság

22 23

Magyarország

37

EU-25 36 32

50 42 48

A forint megszűnése

47 53

Országunk egyre többet fog fizetni az Európai

52

Uniónak A kisebb tagállamok vesztenek hatalmukból

Növekvő szervezett bűnözés és drogkereskedelem

Nagyobb nehézségek a magyar gazdák számára

43

62

52

60

69 79

62

A munkahelyek áthelyezése olyan tagországokba, amelyekben alacsonyabbak a termelés költségei


73

81

2.5 ábra

A tagsággal kapcsolatos félelmek listáján a gazdák nehézségeinek növekedése áll a második helyen (ezt a válaszadók 79%-a választotta). Minden bizonnyal hatással volt a válaszadók véleményére, hogy 2005 februárjában-márciusában fokozott figyelmet kapott a média részéről a gazdák szerint késlekedő uniós támogatások miatt szervezett traktoros demonstráció-sorozat. Az Észak-Magyarországon, és a Dél-Alföldön élők között aggódnak legtöbben a gazdálkodói nehézségek növekedése miatt (82%, és 84%). A legfontosabb félelmek közé tartozik még a szervezett bűnözés és drogkereskedelem megnövekedése (69%), illetve a kisebb tagállamok hatalomvesztése az EU-ban. Ez utóbbitól sokkal jobban tartanak hazánkban (52%), mint az EU országaiban átlagosan (43%). Az EU tagállamaiban ugyanakkor a hazainál nagyobb aggodalmat vált ki az uniós befizetések növekedése, és a szociális juttatások elvesztése is. Egy esetleges gazdasági válság kibontakozása, illetve a forint tervezett megszüntetése miatt a háztartásbeliek aggódnak leginkább (60%-uk, illetve 65%-uk jelölte ezt meg). A vállalkozók és menedzserek 44%-a, illetve 36%-a tart egy gazdasági krízis kialakulásától.

15

A nemzeti azonosságtudat és kultúra elvesztésétől leginkább az 55 évesnél idősebbek (26%), a háztartásbeliek (35%), és az alacsonyabb iskolai végzettségűek (25%) tartanak. A magyar nyelv használatának csökkenését leginkább a 15-24 éves fiatalok (26%), a magasabb iskolai végzettségűek (26%), a háztartásbeliek (27%), és a diákok (26%) jelölték meg félelmeik között.

2.4

Nemzeti kötődés, európai identitás

Bár az uniós tagság támogatása csökkent 2004 őszéhez képest, a magyar válaszadók 2005 nyarán inkább érzik magukat európainak is mint fél évvel ezelőtt. Míg az előző Eurobarometer felmérés során csak a magyarok 35%-a vallotta magát magyarnak és európainak is, most Magyarországon a válaszadók 92% mondta, hogy kötődik Európához, ami az EU 25 tagországa és az 5 csatlakozásra váró ország vagy terület közül a legmagasabb arány. Hazánkat a lengyelek, és a luxemburgiak követik (83%, illetve 82%), a legkevésbé pedig saját bevallásuk szerint a ciprusiak (32%), a litvánok (42%) és a görögök (44%) kötődnek Európához. A válaszadókat arról is kérdezték, hogy mennyire kötődnek a városukhoz, vagy falujukhoz, a régiójukhoz, illetve az országukhoz. A magyarok 96%-a mondta, hogy kötődik Magyarországhoz.

Kötődés Európához (%) nagyon kötődik + meglehetősen kötődik 92 83 82

79

75 74 74 74 73

72 66 67 66 66 66 64 64 62

57 56

55 47

44 44 42


LT

CY

EL

EE

UK

LV

PT

NL

MT

ES

FR

IE

AT

DE

SK

EU

SI

BE

FI

DK

IT

CZ

SE

PL

LU

HU

32

2.6 ábra

A 25 tagország és az 5 csatlakozásra váró ország, vagy terület közül csak 7 országban erősebb a nemzeti kötődés, mint Magyarországon. A saját régiójához, illetve városához, vagy falujához a magyarok 88%-a, illetve 89%-a kötődik, ezzel az európai országok között a helyi kötelékeket tekintve a 16. helyen áll.

16

A diákok és a szellemi foglalkozásúak között többen (94%, és 95%) mondták, hogy kötődnek Európához, mint a háztartásbeliek (84%) és a munkanélküliek (89%) között. Az önmagukat baloldalinak vallók 95%-a, míg a jobboldal híveinek 91%-a nyilatkozta, hogy úgy érzi, kötődik Európához. Az átlagnál kevésbé kötődnek Európához az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a nagyvárosban élők, illetve akik ellenzik Magyarország uniós tagságát, valamint a további bővítést. Azok között, akik szerint Magyarország hasznára vált az uniós tagság, a válaszadók 94%-a mondta, hogy kötődik Európához. Az EU közös külpolitikáját ellenzők közül ellenben csak 86%-an jelölték meg ezt a választ.

3.

Tájékozottság, ismeretek az Európai Unióról

Magyarország uniós taggá válása után több mint egy évvel a magyarok nem gondolják, hogy elég ismeretük lenne az Európai Unióról, illetve annak működéséről és intézményeiről. Ez a negatív önkép nem teljesen fedi a valóságot, legalább is ami a többi tagországgal való összehasonlítást illeti: a magyar válaszadók az unióról szóló kvíz kérdéseknél az átlagnál jobban teljesítettek.

3.1

A tájékozottság szintje

Saját bevallása szerint a magyarok többsége átlagos, vagy annál kevesebb ismerettel rendelkezik az Európai Unióról. A megkérdezettek 14%-a állította, hogy semennyire sem ismeri az EU-t, míg csupán 1% vélte úgy, hogy nagyon sokat tud róla. Ha összevonjuk a különböző ismeretszinteket, azt látjuk, hogy a magyarok 46%-a úgy gondolja, hogy alig ismeri az uniót (1-3 ismeretszint), míg jól tájékozottnak (8-10 ismeretszint) csak a válaszadók 3%-a vallja magát.

Az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek (%)

17

19 14

13 9

15

21

Magyarország

17 17 15

EU-25 12

10

8

10 7

5 2

1

2

3

4

5

6

7

Semennyire sem ismeri

0 8

1 9

11 10

Nagyon jól ismeri


3.1 ábra

Az EU átlagában sokkal kevesebben tartják magukat tájékozatlannak, mint Magyarországon. Önértékelésük szerint az uniós tagállamokban többen rendelkeznek átlagos ismeretekkel (a 4-7 ismeretszinten összesen 55%), és az EU-t jól ismerők közel kétszer annyian vannak (a 8-10 ismeretszinten összesen 7%), mint Magyarországon. Magyarországon az átlagos ismeret mérőszáma 3,8, amellyel az ország a 25 tagország közül Spanyolországgal holtversenyben az utolsó helyen áll, a csatlakozásra váró országokat is figyelembe véve pedig csak Törökországot előzi meg. Az EU tagállamaiban élők átlagosan 4,4-re értékelték saját tájékozottságukat. Az iskolai végzettség alapján a legtöbben (13%) azok vallják magukat jól tájékozottnak, akik 20 éves koruk után fejezték be tanulmányaikat (azaz feltehetően felsőfokú végzettségűek). Az alacsony iskolai végzettségűek döntő többsége (69%) saját bevallása szerint alig ismeri az EU-t. Életkor szerint a 40-54 évesek korosztályában mondták a legtöbben, hogy sokat tudnak az unióról (6%), míg azoknak az aránya, akik úgy vélik, semennyire sem ismerik az EU-t, az 55 évesnél idősebbek között a legnagyobb (20%). A nők 50%-a alig ismeri az uniót (1-3 ismeretszint), míg ez az arány a férfiak között 42%. Kvíz kérdések az EU-ról Az aránylag negatív önértékeléssel szemben a magyarok az EU-val kapcsolatos alapismeretekre, szimbólumokra vonatkozó kérdések többségében az európai átlag felett teljesítettek. A feltett 4 kérdésből 3-ban a magyarok jóval nagyobb arányban ismerték a helyes választ, mint az EU tagállamainak lakói átlagosan.

Az Európai Unióval kapcsolatos alapműveltség (%) a helyes válaszok

18

36

Az Európai Uniónak van saját himnusza (I)

62 49

Az Európai Uniónak jelenleg 15 tagországa van (H)

A legutóbbi európai választásokat 2002 júniusában tartották (H) Az Európai Parlament tagjait az Európai Unió polgárai közvetlenül választják (I)

61 29 38 50 38 Magyarország


EU-25 3.2 ábra

Figyelemre méltó azonban, hogy egy évvel a 2004. júniusi európai parlamenti (EP) választások után csak a magyarok 38% tudta helyesen, hogy a EP-képviselőket közvetlenül választják. Ez az arány mind az unió átlagától (50%), mind pedig az előző adatfelvétel eredményétől (53%) messze elmarad. Az EU lakói átlagosan 41%-ban adtak helyes választ a négy kérdésre, míg Magyarországon ez az arány 50% volt. Ezzel hazánk a 25 tagország és az 5 csatlakozásra váró ország vagy terület összesített listáján a 8. helyre került. A magyarok 9%-a válaszolt helyesen mind a 4 kérdésre, ez az arány az EU átlagában csak 6%. Tájékozottság az EU költségvetéséről A magyarok ötöde még megbecsülni sem tudta, hogy az EU költségvetéséből melyik területre költik a legtöbbet. Ez az arány az unió átlagánál (16%) magasabb. A magyarok 18%-a szerint az EU a mezőgazdaságra költ a legtöbbet, és csak kevéssel marad el e mögött azoknak az aránya, akik szerint az unió költségvetéséből a legnagyobb tételt az adminisztráció és személyi költségek teszik ki (17%). Valóban a mezőgazdasági kiadások jelentik az EU 2005-ös költségvetési kiadásainak legnagyobb részét (46%-ot költ erre az unió), adminisztrációra az unió csupán a büdzsé 5-6%-át fordítja.

Az EU kiadásainak megoszlása

19

(%) Nem tudja/Nincs válasz

16 18 17 17

Mezőgazdaság

Adminisztráció és személyi költségek, irodák

11

Regionális segélyek

8

Foglalkoztatás és szociális ügyek

9 8

Tudományos kutatás


31

12 13

Külpolitika és az EU-n kívüli országok segélyezése

Egyéb

22

5 1 1

11 Magyarország EU-25

3.3 ábra

Az EU lakóinak közel egyharmada (31%) azonban úgy véli, hogy az adminisztráció jelenti a legnagyobb kiadást. A bürokratikus unió képe tehát az EU egészét tekintve tartja magát, bár a magyarok az átlagnál valamivel reálisabban értékelik az unió adminisztratív kiadásait. A magyar válaszadók 12%-a szerint az EU a külpolitikára és az unión kívüli országok megsegítésére költi a legtöbbet. A valóságban viszont ezekre a célokra az EU költségvetésének alig 7,5%-át fordítják. A megkérdezettek 11%-a szerint az uniós kiadások legnagyobb részét a regionális segélyek teszik ki, míg 8% úgy véli, az EU a tudományos kutatásra költi a legtöbbet. A regionális segélyek valóban jelentős, 30%-os részt képviselnek a kiadásokon belül, míg a kutatások finanszírozására a büdzsé valamivel kevesebb, mint 4%-a jut. Az EU intézményeinek ismertsége Az Európai Unió intézményei közül Magyarországon az Európai Parlament a legismertebb: a megkérdezettek 91%-a úgy nyilatkozott, hogy már hallott róla. A két következő legismertebb intézmény az Európai Bizottság és az Európai Tanács, amelyről a magyarok 82%-a, illetve 74%-a hallott már.

20

Egyes EU-intézmények ismertsége és a róluk alkotott vélemény (%) 91 88

Európai Parlament

71 82 81

Európai Bizottság

65 74 78

Európai Unió Tanácsa Európai Központi Bank Európai Unió Bírósága

bízik benne

63 52 70 52 49

67

57 fontos szerepet játszik


hallott róla 3.4 ábra

Az Európai Unió intézményeinek ismertsége a demográfiai csoportokat tekintve általában a magánvállalkozók, a vezető beosztásúak, és a magas iskolai végzettségűek körében a legmagasabb. A válaszadók korát tekintve az intézményeket általában a 25-39 évesek ismerik leginkább, és a 40-54 évesek csoportja mellett a legtöbben ők tulajdonítanak nekik fontos szerepet. A felsorolt intézmények többsége a 40-54 évesek bizalmát élvezi a leginkább. A felsorolt intézmények ismertsége a nyugdíjasok, háztartásbeliek és a munkanélküliek között volt a legalacsonyabb. Ezek a csoportok általában hasonlóan vélekednek az EU intézményeinek szerepéről, és arról is, bíznak-e bennük. A nemek szerinti különbségek alapján elmondható, hogy a magyar férfiak nagyobb arányban hallottak az egyes intézményekről, általában többen tulajdonítanak nekik fontos szerepet, és jobban is bíznak bennük, mint a nők. Érdekes tény, hogy a magyarok között az EU legnagyobb intézményeinek (Európai Parlament, Európai Bizottság, Európai Tanács) ismertsége magasabb az EU polgárainak átlagánál. Magyarországon az Európai Bíróságot, és az Európai Központi Bankot viszont kevésbé ismerik, mint átlagosan az EU országaiban.

3.2

Az EU-val kapcsolatos információk forrásai

A magyarok 90%-a jelölt meg valamilyen hírforrást, amelyből tájékozódni szokott az Európai Uniót érintő kérdésekben. A válaszadók 10%-a azonban nem használ semmilyen forrást, vagy nem érdeklik az EU-ról szóló információk. Ezeknek az embereknek a többsége az idősebbek közé tartozik, illetve alacsonyabb iskolai 21

végzettséggel rendelkezik (a legidősebbek 14%-a, az alacsony iskolázottságúak 15%-a válaszolta ezt). Magyarországon a televízió az EU-val kapcsolatos információk elsődleges forrása a legtöbb ember számára (75% említette), amelyet a napilapok (43%) és a rádió (42%) követ. Aránylag sokan (25%) rokonokkal, barátokkal folytatott beszélgetésekből is tájékozódnak, és a legutóbbi jelentés óta valamelyest nőtt az internet szerepe is (14% említette forrásként).

Az EU-val kapcsolatos információk forrásai (%) 75 70


11

11 Egyéb

44

Telefon

Könyvek, brosúrák,

Nem érdeklődik

Internet

22 23 17 13 14 14 10 10 8 Más újságok, magazinok

25

Beszélgetések rokonokkal,

Rádió

Napilapok

Televízió

32

EU-25

Összejövetelek

Magyarország

43 43 42

3.5 ábra

A különböző demográfiai csoportok különféle hírforrásokhoz fordulnak az EU-val kapcsolatos információkért, de minden csoportban a televízió a legnépszerűbb forrás. Az idősebbek, a nyugdíjasok, a háztartásbeliek, az alacsonyabb iskolai végzettségűek a rádiót, a többi csoport tagjai általában a napilapokat jelölték meg az EU-val kapcsolatos hírek második legfontosabb forrásaként. A napilapokat leginkább a 25-39 évesek (47%), a felsőfokú iskolai végzettségűek (49%), a szellemi foglalkozásúak (54%) használják EU-s hírforrásként, míg legkevésbé a 40-54 évesek (40%), alacsony iskolai végzettségűek (32%), illetve a háztartásbeliek (29%). Az interneten leginkább a vezető beosztásúak, menedzserek (46%), a diákok és a szellemi foglalkozásúak (egyaránt 33%) informálódnak az EU-ról, míg ez a médiumot legkevésbé a nyugdíjasok (2%), és a háztartásbeliek (3%) használják erre a célra.

Az EU megjelenése a médiában

22

A magyar válaszadók döntő többsége szerint a televízió, a sajtó és a rádió is megfelelő mennyiségben foglalkozik az EU-t érintő események, hírek bemutatásával. Ugyanakkor minden negyedik magyar szerint túl kevés EU-információ szerepel a televíziók és rádiók műsorán (a nyomtatott sajtónál ez az arány 20%). A megkérdezettek 10%-a szerint az EU viszont már így is túl gyakran tűnik fel a lapok hasábjain. Az EU lakóinak közel fele elégedett a televízióban és a sajtóban megjelenő EUinformációk mennyiségével, ám csak 41% állította ugyanezt a rádióműsorokkal kapcsolatban is. Jelentősen megoszlanak a vélemények a televízió szerepéről: az EU polgárainak 35%-a szerint túl sok, 10%-uk szerint pedig túl kevés EU-hírt láthatnak a képernyőn.

A média szerepe az EU-tájékoztatásban (%) Magyarország Televízió Rádió Sajtó Televízió Rádió Sajtó

EU-25

Túl sok

Megfelelő

Túl kevés

Túl sok

9 5 10 Túl pozitív 36 27 27

60 55 55

26 26 20 Túl negatív 6 6 7

10 5 9 Túl pozitív 26 16 17

Objektív 49 49 47

Túl kevés 48 35 41 30 50 24 Túl Objektív negatív 48 11 45 8 47 11

Megfelelő

A magyarok közel fele szerint a hazai média objektíven tudósít az EU-ról, viszont a válaszadók jelentős része véli úgy, hogy a három fő médium túlságosan pozitívan mutatja be az uniót. Több mint a válaszadók egyharmada (36%) mondta, hogy a hazai tévécsatornák túl rózsás képet festenek az EU-ról. Csak aránylag kevesen gondolják, hogy a televízió, a rádió vagy a sajtó negatívan prezentálja az EU-val kapcsolatos eseményeket. Az EU tagállamainak lakói is döntően objektívnek tartják a médiát. Akik kritikusak, azok viszont kevésbé érzékelnek túlzott optimizmust. A vélemények szórása a rádió esetében a legkisebb, a legnagyobb különbségek azonban itt is a tévécsatornákat érintik. Az unió minden negyedik lakója szerint a tévé túl pozitívan állítja be az EU-t, ugyanakkor 11% százalék úgy látja: a csatornák inkább negatív képet festenek a közösségről.

4.

Az Európai Unió jelentése és szerepe

23

Pozitív kép alakult ki az Európai Unióról a magyarok 43%-ban, igaz, majdnem ugyanennyien (40%) mondták, hogy semleges számukra az unió. Negatívan csak a honfitársaink 15% látja az EU-t.

Az Európai Unióról kialakult kép (%) 4 2 14

12

32 6

Magyarország

EU-25

8

37 38

40 32

nagyon pozitív

inkább pozitív

semleges

inkább negatív

nagyon negatív

NT/NV


4.1 ábra

Az általánosságban kialakult kép a tagállamok lakói között nagyobb arányban pozitív, mint itthon, bár azt is többen mondták, hogy negatívan látják az uniót.

4.1

Mit jelent az Európai Unió?

Ahogy a legutóbbi felmérésben, 2005 tavaszán is a legtöbben az utazás, tanulás és a munkavállalás szabadságát jelölték meg, amikor az EU-val kapcsolatos asszociációiról kérdezték őket. Az ezt említők aránya 52%, annak ellenére, hogy már korábban ismertté váltak a régi tagországokban a csatlakozás után bevezetett munkavállalási korlátozások. Minden korcsoportban, és foglalkozási csoportban a relatív többség e 3 szabadságot említette elsősorban. Leginkább a fiataloknak (15-24 éveseknek) jutott eszébe a fenti három dolog (68%), a foglalkozást tekintve pedig a diákok (71%) után a menedzserek és az egyéb szellemi foglalkozásúak között jelölték meg ezt a választ a legnagyobb arányban (mindkét csoportban 69%).

24

A békét legnagyobb arányban az 55 évesnél idősebbek (33%), a menedzserek és az egyéb szellemi foglalkozásúak (36%, és 35%), valamint a magas iskolázottságúak (37%) jelölték meg. Az EU átlagában a magyarnál kisebb mértékben gondolnak az emberek a gazdasági jólétre, viszont – miután a legtöbb régi tagállamban már euróval fizetnek – sokkal többen azonosítják az uniót a közös pénznemmel. A magyarok között a foglalkozást tekintve leginkább a háztartásbeliek (30%), illetve a munkanélküliek (32%) azonosítják az uniót a gazdasági jóléttel.

Mit jelent az Európai Unió (%) említésszám Error! Objects cannot be created from editing field codes. Forrás: Eurobarometer 63. 2005. 1 2005. május-június

4.2 ábra

Az EU-ról alkotott kép Magyarországon alapvetően kedvező: a 14 felsorolt jellemző közül az említések gyakoriságát tekintve az első 5 helyen pozitív jellemzők állnak. A negatív jellemzők között a legtöbben (21%) a munkanélküliséget említették, amelyet a magasabb bűnözés követ (16%). A munkanélküliséget a magyarok az EU átlagánál nagyobb arányban jelölték meg. Az EU átlagához képest a magyarok sokkal kevésbé társítják az uniót a bürokráciával, a pénzpazarlással, a kulturális identitás elvesztésével, illetve az elégtelen határellenőrzéssel.

Milyen érzéseket kelt az Európai Unió (%) említésszám 3 2

14

7

21

56

11 33 lelkesedés

remény

bizalom

közöny

aggodalom

bizalmatlanság

elutasítás

NT/NV


4.3 ábra

25

Arra a kérdésre, hogy milyen érzéseket kelt bennük az Európai Unió, a magyarok többsége a reményt (56%), illetve a bizalmat (33%) említette. Ugyanakkor a válaszadók 21%-a számára az unió aggodalmat, 14%-a számára pedig bizalmatlanságot kelt. A megkérdezettek 11%-ának leginkább a közöny érzését jelképezi az unió.

4.2

Az EU szerepe Magyarországon

A környezetvédelemben látja pozitívnak az unió szerepét Magyarországon a hazai válaszadók legnagyobb része (66%). Ezután a magyarok szerint az EU leginkább a biztonság növelésében játszik pozitív szerepet, méghozzá három területen: a terrorizmus elleni küzdelemben (63%), a védelemben és külpolitikában (61%), illetve a bűnözés elleni harcban (53%). A biztonság növelésének e három területét a 40-54 évesek, illetve a kis-, vagy közepes méretű városokban élők jelölték meg legnagyobb arányban az EU szerepeként. Foglalkozás alapján a bűnözés elleni küzdelmet a háztartásbeliek (63%), a védelmet és külpolitikát, valamint a terrorizmus elleni harcot pedig a munkanélküliek emelték legnagyobb arányban (73%, illetve 80%). Közel minden második magyar (49%) véli úgy, hogy az EU-nak negatív szerepe van a hazai árak növekedésében. Ebben a kérdésben a véleményeket tekintve igen nagy a szórás: míg a menedzserek 37%-a mondta, hogy az unió szerepet játszott a hazai drágulásban, a háztartásbeliek között ez az arány 73% volt. Jelentős azoknak is az aránya, akik szerint az EU árt a gazdasági helyzet, a bevándorlás, és a munkanélküliség csökkentése tekintetében is (mindhárom esetben 29% mondta ezt).

Az EU szerepe Magyarországon (%)

26

Környezetvédelem

9 19

66

Terrorizmus elleni küzdelem

11 20

63

Védelem és külpolitika

9

Bűnözés elleni küzdelem

11 29

Gazdasági helyzet

61

31

53

20

14

Oktatási rendszer

22 46 39

40

Munkanélküliség elleni küzdelem

29

31

33

Bevándorlás

29

32

29

Egészségügy

Adózás Áremelkedés/Infláció Nyugdíjak Lakásügy

47

20 7

Tömegközlekedés

30 18

22 22

54

14

sem pozitív, sem negatív

27

37 23

49

27

59

19

59 negatív

16

pozitív


4.4 ábra

A magyarok szerint az a három terület, ahol az EU-nak leginkább sem pozitív, sem negatív szerepe sincs, a tömegközlekedés, és a lakásügy (mindkét esetben 59%), illetve a nyugdíjak alakulása (54%). De sokan gondolják, hogy az EU-nak semleges szerepe van az egészségügy (47%), és az oktatás területén (39%) is – ezek a területek valóban alapvetően nemzeti hatáskörbe tartoznak.

4.3

Az EU nemzetközi szerepe

A magyarok közel kétharmada szerint az utóbbi öt év alatt nőtt az EU fontossága a nemzetközi színtéren. Hasonlóan vélekedik az EU lakosságának 62% is, a legtöbben (82%) pedig Ciprus északi, török fennhatóság alatt álló területén vélekednek így. A legkevésbé a britek (47%) és az osztrákok (46%) mondták, hogy az EU szerepe fontosabb lett. Nemzetközi szinten a magyarok legnagyobb arányban szintén a környezetvédelem területén tulajdonítanak pozitív szerepet az EU-nak (77% említette). Az uniónak a magyar válaszadók szerint ezután a világbéke eléréséért folytatott munka területén (72%), és a terrorizmus elleni harcban (68%) van pozitív szerepe.

Az EU nemzetközi szerepének változása

27

Magyarország (%) 6 23

63

8 fontosabbá vált

kevésbé fontos

nem változott

NT/NV


4.5 ábra

Jobban megoszlanak a vélemények az unió világgazdasági növekedéssel, valamint a szegénység elleni harccal kapcsolatos szerepéről. Bár a magyarok többsége (63% és 51%) szerint e területeken is pozitív szerepe van az uniónak, 24%, illetve 32% azt mondta, az EU szerepe inkább közömbös. A válaszadók 10%-a szerint pedig a szegénység elleni harcban az EU-nak inkább negatív szerepe van.

Az EU nemzetközi szerepe Magyarország (%) Környezetvédelem

5 13

A világban tapasztalható szegénység elleni küzdelem

10

A világgazdaság növekedése

7

77 32

24

51

63

Terrorizmus elleni harc

6 20

68

Béke a világban

4 20

72

sem pozitív, sem negatív

negatív

pozitív


5.

4.6 ábra

Az Európai Unió fejlődése és gazdasági kilátásai

28

A következő időszakban az Európai Uniónak a magyarok többsége szerint a munkanélküliség, illetve a szegénység és társadalmi kirekesztettség elleni küzdelmet kellene a legfontosabb feladatként kezelnie (53%, illetve 52% mondta ezt). Ezt a munkanélküliek vélik így a legnagyobb arányban (a két területről 58%, illetve 61%-uk vélekedett így). A magyarok között annál inkább csökken e két terület fontossága, minél nagyobb településen élnek (a szegénység esetében például a falvakban 56%, kisvárosokban 53%, a nagyvárosokban pedig 45% jelölte meg). A harmadik legfontosabb feladat a magyarok véleménye szerint a béke és a biztonság fenntartása (37%).

Mire fektessen hangsúlyt az Európai Unió? (%)

A munkanélküliség elleni küzdelem A szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem A béke és biztonság fenntartása Európában A környezet védelme Az élelmiszer termékek minőségének garantálása A szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem A közös európai fizetőeszköz, az euró sikeres bevezetése A fogyasztók védelme, és más termékek minőségének garantálása Terrorizmus elleni küzdelem Az Európai Unióról, annak politikájáról, intézményeiről szóló bővebb felvilágosítás segítségével közelebb kerülni az európai polgárokhoz Az új tagállamok befogadása Az egyének jogainak garantálása és a demokratikus elvek tiszteletben tartása Európa-szerte Az illegális bevándorlás elleni küzdelem Az Európai Unió szervezetének és működésének reformja Az Európai Unió politikai és diplomáciai fontosságának erősítése világszerte Nem tudja Egyéb (spontán) Egyik sem (spontán)

Magyarország 53 52 37 28 19 19 17 12 12

EU-25 47 44 31 19 8 25 10 8 19

11

19

10

4

8

14

5 2 2 2 0 0

15 5 5 2 1 1

A 2004 őszi adatfelvétel óta a magyar válaszadók szemében növekedett a környezet védelmének és az élelmiszerminőség garantálásának fontossága. Az előbbit a korábbi 22% után 2005 tavaszán már 28% említette, az utóbbi területet pedig 13% után 19% jelölte meg. Az élelmiszerminőség garantálásának megítélése azt követően változhatott meg, hogy az utóbbi fél évben Magyarországon számos romlott, vagy mérgező élelmiszer forgalomba kerülésére derült fény. Csökkent viszont azoknak az aránya, akik szerint a jövőben az EU legfőbb prioritásai közé kell tartoznia a terrorizmus elleni harcnak (a korábbi 22% helyett 2005 tavaszán már csak 12% gondolta így). Ugyancsak csökkent a szervezett bűnözés és a drogkereskedelem fontossága a válaszadók szerint (a korábbi 24% helyett ezt 19% jelölte meg). E két területet az EU polgárai általában fontosabb feladatnak tekintik, mint a magyarok (19, illetve 25% választotta).

29

A hazai megkérdezettekhez képest átlagosan háromszor nagyobb arányban (15%) mondták az unió tagállamainak lakói közül, hogy az EU-nak prioritásként kellene kezelnie a jövőben az illegális bevándorlás visszaszorítását. Ugyancsak fontosabb feladatnak érzik az EU-ban azt, hogy az unió kerüljön közelebb a polgáraihoz.

5.1

Az EU stratégiai céljainak támogatottsága

A korábbiakhoz hasonlóan 2005 tavaszán is az EU közös védelmi és biztonsági politikáját támogatták legnagyobb arányban a magyar válaszadók (83%), ezt követi az egységes külpolitika kialakítása (73%). A stratégiai célok közül a további bővítés (66%), és az Európai Monetáris Unió, illetve az euró támogatása (64%) csökkent az elmúlt évek során, a 2003-as helyzethez képest most nagyjából 10%-kal kevesebben támogatják.

Az EU stratégiai célkitűzéseinek támogatottsága Magyarország (%) Európai Monetáris Unió, egyetlen közös fizetőeszközzel, az euróval ellenzi 76 14

61 20

támogatja 63 23

64

60 26

25

Más országokkal szem beni egységes, közös külpolitika az Európai Unió tagországaiban 75 14

63 16

70 14

73 69 17

17

Közös védelm i és biztonsági politika az Európai Unió tagországaiban 87 7

79 7

82

84

7

9

83

9

Az Európai Unió további országokkal való bővítése a következő években 77 13 2003 3

67

63 74

13 2003 4

Forrás: Eurobarometer 63. 2005.1 2005. május-június

10

21

2004 1

2004 2

66 20 2005 1 5.1 ábra

Az egységes fizetőeszköz, az euró

30

A Európai Monetáris Uniót (EMU), illetve az eurót a magyarok 64%-a támogatja. Életkor alapján a legnagyobb arányban a 41-54 évesek foglaltak állást a közös fizetőeszköz mellett (71%). A lakóhelyet tekintve a városiak között többen támogatják az eurót, mint a falvakban élők között (kisvárosokban 67%, nagyvárosokban 65%, falvakban 60%).

Foglalkozási csoportok közötti különbségek a monetáris unió, és az euró támogatásában Magyarország (%) 27

háztartásbeliek

56

17

diákok

23

19

nyugdíjasok

25

16

58

13

67

20

munkanélküliek

58

vállalkozók

27

5

fizikai dolgozók

24

8

68

egyéb szellemi foglalkozásúak

24

7

69

menedzserek

25

4

71

nem tudja Forrás: Eurobarometer 63. 2005. 1 2005. május-június

68

ellenzi

támogatja 5.2 ábra

Az EU tagállamai közül Luxemburgban (87%), Írországban (86%) és Belgiumban (87%) támogatják a legtöbben a közös európai pénzt, míg a támogatók aránya a monetáris unión kívül maradt Svédország (48%), és az Egyesült Királyság (28%) mellett az egyébként az EU-hoz csatlakozni szándékozó Törökországban (46%) a legalacsonyabb. Közös kül-, biztonsági és védelmi politika A magyarok az utóbbi évek során folyamatosan magas arányban (2005 tavaszán 83%) támogatták azt, hogy az EU-nak közös biztonsági és védelmi politikája legyen. Azzal viszont már sokkal kisebb arányban (67%) értenek egyet, hogy az uniónak legyen gyors reagálású hadteste, amelyet nemzetközi válságok esetén gyorsan a helyszínre lehet küldeni. E cél hazai támogatása az EU átlagához (68%) közeli. A magyar megkérdezettek 69%-a ért egyet azzal, hogy az EU legyen tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának.

31

Az Európai Unió közös kül-, biztonsági és védelmi politikája (%) Magyarország Inkább Inkább egyetért nem ért egyet Az Európai Uniónak azon kell hogy dolgoznia, hogy garantálja az emberi jogokat a világban, még ha ez ellentétes is néhány más állam akaratával Az Európai Unió külpolitikája legyen független az Egyesült Államok külpolitikájától A nemzetközi válságok esetén az Európai Unió tagállamainak egységes álláspontot kellene kialakítaniuk Az Európai Uniónak legyen egy egységes menekültügyi politikája a menekültek számára Az Európai Uniónak legyen egységes bevándorlási politikája az Európai Unión kívüli nemzetek irányában Az Európai Unió legyen tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának Az Európai Uniónak legyen egy gyors reagálású hadteste, amelyet nemzetközi válságok esetén gyorsan a helyszínre lehet küldeni Az Európai Uniónak legyen saját külügyminisztere aki szószólója lehetne a közös európai uniós álláspontnak

EU-25 Inkább Inkább egyetért nem ért egyet

85

8

81

11

84

7

82

10

82

10

83

10

80

11

75

14

77

14

76

14

69

15

69

17

67

24

68

22

62

22

67

21

Az EU közös külpolitikáját a magyarok 73%-a támogatja, és 62% ért egyet azzal, hogy nevezzenek ki uniós külügyminisztert. Az utóbbi célkitűzéssel a tagállamokat tekintve a legtöbben Cipruson (83%), Belgiumban (81%) és Szlovéniában (80%) értenek egyet, míg a támogatók az észak-európai országokban vannak a legkevesebben (Dániában 42%, Svédországban 44%, Finnországban pedig 51%).

5.2

Vélemények az EU gazdasági kilátásairól

Az Európai Uniónak az öt éve elfogadott Lisszaboni Stratégia tervei szerint 2010-ig egy sokkal versenyképesebb, tudásalapú gazdasággá kellene válnia. A következő fejezetből kiderül, hogy a közvélekedés szerint sikerülhet-e e terv megvalósítása, illetve általában mit gondolnak a magyarok az EU gazdasági teljesítményéről. A magyar válaszadók csak egyetlen szempontból elégedettebbek, mint az átlagos európai: kétharmaduk szerint az európai gazdaság jó helyzetben van. Az európai gazdaságba viszont nem értik bele a magyar gazdaságot, mivel mind saját, mind az ország gazdasági helyzetét sokkal nagyobb arányban tartják rossznak, mint az átlag európai. Míg a hazai válaszadók több mint kétharmada (69%) látja jónak az EU gazdasági helyzetét, az unió lakóinak átlagosan csupán fele gondolja ugyanezt. Az EU államainak polgárai ugyanakkor átlagosan sokkal pozitívabban ítélik meg saját

32

nemzeti gazdaságukat (36% mondta, hogy jó a helyzete), mint ahogyan a magyarok vélekednek a magyar gazdaságról (14% mondta, hogy jó helyzetben van).

Vélemények a magyar és az európai gazdaságról (%) Magyarország Jó Rossz 69 23 50 49 37 62 18 80 16 83 14 86 5 94

Az európai gazdaság helyzete Az Ön életminősége Az Ön anyagi helyzete A környezet állapota az Ön országában A szociális ellátottság helyzete az Ön országában A gazdaság helyzete az Ön országában A foglalkoztatottság helyzete az Ön országában

EU-25 Jó Rossz 50 36 77 21 64 33 51 44 47 49 36 62 21 78

Az EU gazdasági helyzetét leginkább a 15-24 évesek tartják jónak (74%), az idősebb korcsoportok között azonban folyamatosan csökken e vélemény aránya (az 55 éves, vagy annál idősebbek körében már csak 60%). A foglalkozást tekintve a diákok (75%) és a háztartásbeliek (76%) között vannak a legtöbben, akik szerint jól teljesít az EU gazdasága. A magyarok viszont drámaian értékelik a hazai gazdaság egyes területeit: a környezet állapotát, a szociális ellátottságot, illetve a foglalkoztatottság helyzetét öt megkérdezettből átlagosan csak egy, vagy még annyi sem tartotta jónak. Csupán minden második magyar vélte úgy, hogy jó az életminősége, míg az EU lakóinak 77%-a mondta ezt.

Egyes területek hazai és európai helyzetének összevetése (%) az EU átlagánál jobb

az EU átlagánál rosszabb 89

88

86

84

79 50 32


5 Életminőség

5 A gazdaság helyzete

6 A foglalkoztatottság helyzete

8 A szociális ellátottság helyzete

A környezet állapota

Oktatási rendszer

10

5.3 ábra

33

A magyarok döntő többsége szerint a gazdaság, illetve annak bizonyos területei kifejezetten jobban működnek az EU-ban, mint Magyarországon. Egyedül az oktatás értékelésében megosztottak a válaszadók: egyharmaduk szerint a magyar oktatási rendszer jobb, mint az európai.

Várakozások a következő öt évet illetően (%) A foglalkoztatottság helyzete Magyarországon

33

10

44

A szociális ellátottság helyzete Magyarországon

29

9

49

Az Ön életminősége

23

9

A magyar gazdaság helyzete

28

9

50

A környezet állapota Magyarországon

25

8

54

Az európai gazdaság helyzete

nem tudja

50

17 10

rosszabb lesz

61

jobb lesz


5.4 ábra

A középtávú kilátásokat illetően a megkérdezettek már sokkal optimistábbak: 61% véli úgy, hogy javulni fog az európai gazdaság helyzete, és 50% várja, hogy itthon is fellendül a gazdaság. A legborúsabban a foglalkoztatottság helyzetét ítélik meg, amely minden harmadik magyar szerint öt év múlva a mainál rosszabb lesz, bár itt is javulást vár a relatív többség. Az EU és más országok gazdaságának összehasonlítása Az Eurobarometer kíváncsi volt arra is, hogyan ítélik meg az emberek az EU gazdaságát a világ legfejlettebb, vagy leggyorsabban fejlődő országainak teljesítményéhez képest. Az unió átlagos életszínvonala az EU lakói szerint mind az Egyesült Államokénál, mind pedig Japánénál, Kínáénál, és Indiáénál is jobb. Bár az európai gazdasággal kapcsolatban optimistábbak, az életszínvonallal kapcsolatban pesszimistábbak a magyarok, mint az európai átlag. A válaszadók többsége szerint ugyanis az Egyesült Államokban és Japánban átlagosan jobban élnek az emberek, mint az unióban.

34

Az EU átlagos életszínvonala (%) Magyarország Jobb Rosszabb 22 58 24 54 59 24 63 23

Egyesült Államokénál Japánénál Kínáénál Indiáénál

Jobb 46 44 70 76

EU-25 Rosszabb 32 31 14 10

Nemzetközi összehasonlításban már nem is látják az EU gazdasági teljesítményét olyan jónak Magyarországon. Míg az USA-t, Japánt és Indiát hasonlóan értékeljük, mint az uniós átlag, Kína tekintetében más a helyzet: láthatóan az unió többi polgáránál mi kevésbé érzékeljük a kínai gazdaság előretörését.

Az EU gazdasági teljesítménye (%)

Egyesült Államoknál Japánnál Kínánál Indiánál

Jobban teljesít 17 23 48 56

Magyarország Rosszabbu Ugyanúgy l teljesít teljesít 39 34 48 18 23 14 21 8

EU-25 Rosszabbu Ugyanúgy l teljesít teljesít 39 25 45 17 32 10 15 6

Jobban teljesít 20 19 38 59

Az EU helyzete az Egyesült Államokéhoz képest Magyarország (%)

Innovatív technológiai fejlesztések

42

Tudományos kutatás

42

Orvosi kutatás

40

Vállalat alapítás

39

15

29

45

Egészségügyi rendszer

29

13 16

34

20

33 30

11

35

35

19

Hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem

33

37

20

Szociális egyenlőtlenségek elleni küzdelem

31

Munkanélküliség elleni küzdelem

Környezetvédelem Oktatás

lemaradásban van Forrás: Eurobarometer 63. 2005. 1 2005. május-június

28 25

egy szinten van

34 29 28

24 34 38

előrébb tart 5.5 ábra

35

Az EU az egészségügyi rendszer területén, az innovatív technológiai fejlesztésekben, és a tudományos kutatásban maradt le leginkább az Egyesült Államok mögött – mondta a magyarok több mint 40%-a. A válaszadók 35%, illetve 37%-a szerint az EU az USA-val egy szinten áll a munkanélküliség, és a hátrányos megkülönböztetés elleni harc terén. Az unió a környezetvédelem és az oktatás területén jobban teljesít, mint tengerentúli partnere (ezt 34%, illetve 38% mondta). A magyar és uniós vélemények aránya nagyjából megegyezik (60%, illetve 61%) abban, hogy az EU számára gazdasági fejlődése előmozdításáért leginkább az oktatási és szakképzési rendszert kellene javítania. A magyarok szerint a következő legfontosabb feladat a közlekedési infrastruktúra fejlesztése lenne (47% mondta), míg az EU lakóinak véleménye szerint inkább kutatás-fejlesztésbe, és innovációba kellene többet fektetnie az uniónak. Szinte azonos a magyar és az uniós vélemények aránya abban is, hogy az EU-ban könnyíteni kellene a cégek és vállalkozások megalapítását. Magyarországon az unió jelentős feladatának gondolják A közlekedési infrastruktúra fejlesztését, a kutatásfejlesztés támogatását viszont uniós társaiknál kevésbé tartják fontosnak a gazdasági helyzet javításához.

Az EU gazdasági fejlesztésének kívánatos prioritásai (%) 60 61

Oktatás és szakképzés javítása

22

Befektetés közlekedési infrastruktúrába Cégek, vállalkozások alapításának könnyítése Befektetés kutatás-fejlesztésbe és innovációba

24

Hatékonyabb energiafelhasználás

46 43 49 39 35

8 8 10 6

Nem tudja/Nincs válasz A törvényes munkaidő hosszának növelése Egyéb (spontán)

47

2 1 Magyarország


EU-25 5.6 ábra

Arra a kérdésre, hogy képes lesz-e az EU arra, hogy a világ vezető gazdasági hatalmává váljon a következő öt évben, a magyarok 64%-a, az unió lakóinak pedig átlagosan 54%-a nemmel válaszolt.

36

6.

Az Európai Alkotmány

Az Európai Alkotmány ratifikációs folyamatában Franciaország polgárai 2005 május végén, Hollandia lakói pedig június elején népszavazáson utasították el a tervezett európai alaptörvényt. Magyarország – a tagállamok közül Litvánia után másodikként – még 2004 decemberében parlamenti döntéssel fogadta el az alkotmányt. A 25 tagállam közül 2005. augusztus elejéig 12 ország ratifikálta az alaptörvényt, de egyelőre nem látható, hogy mikor zárulhat le a nemzeti jóváhagyások folyamata, ha egyáltalán ez megtörténik.

6.1

Az Európai Alkotmány támogatottsága

Magyarországon az emberek 70%-a hallott már az Európai Alkotmányról, de saját bevallása szerint csak 9%-uk ismeri általánosságban a leendő alaptörvény tartalmát. Az Eurobarometer magyarországi adatainak felvételére a francia és holland népszavazásokkal hozzávetőleg egy időben, május 16. és június 2. között került sor.

Az Európai Alkotmány ismertsége (%) 68 61

31 18

Hallott róla, de nagyon keveset tud a tartalmáról

Nem hallott róla

EU-25 Forrás: Eurobarometer 63. 2005. 1 2005. május-június

Magyarország

13

9

Hallott róla, és általánosságban ismeri a tartalmát

6.1 ábra

Ha általánosságban kérdezik az embereket arról, hogy támogatnák-e alkotmány lértehozását az Európai Unió számára, akkor még a franciáknál és a hollandoknál is többségben vannak a támogatók (60% illetve 53%). A 25 tagország közül Magyarországon a legmagasabb valamilyen alkotmány támogatottsága, míg az EU lakóinak átlagosan 61%-a mondta, hogy az alaptörvény mellett van. Legkevésbé Svédországban (38%), Dániában (42%), illetve az Egyesült Királyságban (43%) támogatnának egy Európai Alkotmányt.

37

Alkotmány létrehozása az EU számára (%) 78 61

16

23 15 7

Támogatja

Nem tudja/Nincs válasz

EU-25 Forrás: Eurobarometer 63. 2005. 1 2005. május-június

Ellenzi

Magyarország 6.2 ábra

Magyarországon a legnagyobb arányban a 25 és 54 év közötti korosztályok (minden csoportban 82%), a magas iskolai végzettségűek (90%), illetve a menedzserek és egyéb szellemi foglalkozásúak (93%, és 88%) támogatnának egy európai alaptörvényt. A hazánk EU-tagságát támogatók 90%-a van egy Európai Alkotmány mellett, de annak támogatottsága még a tagságot ellenzők között is 59%-os. A magyarok harmada az Európai Parlamentet, 15%-uk pedig az Európai Bizottságot tekinti az Európai Alkotmányról szóló információk leghitelesebb forrásának a jelenlegi, konkrét alkotmánytervvel kapcsoltban. Ezzel szemben az EU lakói sokkal kevésbé bíznak e két intézmény tájékoztatásában (11%, illetve 8%). A legtöbb EUpolgár (22%) a médiából tájékozódik, de Magyarországon csupán a válaszadók 6%-a mondta, hogy hitelesnek tartja az újságírók beszámolóit. Érdekes tény, hogy míg az EU lakóinak 12%-a a barátok, hozzátartozók véleményére is hallgat, a magyarok csupán 6% százaléka ad ezekre a véleményekre. Bár a nemzeti parlamentről általában rosszabb a magyarok véleménye, mint az uniós átlag, mégis minden harmadik magyar ezt tekinti a leghitelesebb forrásnak.

38

Az Európai Alkotmánnyal kapcsolatos információk leghitelesebb forrásai (%) Nemzeti P arlament

11

Nemzeti kormány Európai Bizottság

8

Nem tudja/Nincs válasz

7

Hozzátartozók, barátok

6

Újságírók Helyi képviselők Egyéb Nemzeti politikai pártok Fogyasztói testületek Nemzeti vallási/felekezeti szervezetek Szakszervezetek

3 22 4 2 4 1 1 1 0 2


12 12

33

16 16 15 14

22

Magyarország 5

EU-25

6.3 ábra

Az EU tagállamainak lakói és a magyar válaszadók hasonló arányban (12%, illetve 14%) nyilatkozták, hogy nem tudják eldönteni, melyik információforrást tartják a leghitelesebbnek az Európai Alkotmánnyal kapcsolatban.

6.2

Az Európai Alkotmány hatásai

Az európai alaptörvény lehetséges hatásait firtató kérdésben a magyarok a megadott 6 szempont mindegyikében pozitívabbnak látták az Európai Alkotmány várható hatásait, mint az EU lakói átlagosan. A megkérdezettek között a legtöbben (78%) úgy vélekednek, hogy az EU erősebbé válhat a nemzetközi színtéren az alaptörvény elfogadása után.

39

Az Európai Alkotmány hatásával kapcsolatos várakozások (%) Az EU erősebb lesz a világban

78 71

Nagyobb mértékű lesz a demokrácia

64

Az EU gazdaságilag versenyképesebb lesz

63

Nagyobb lesz a hatékonyság

63

75 74 69

Az EU szociálisan érzékenyebb lesz

53

Jobb lesz az átláthatóság

67 67

56

EU-25

Magyarország


6.4 ábra

A válaszadók jelentős része (75%, illetve 74%) szerint a demokrácia mértéke, illetve az európai gazdaság versenyképessége is növekedni fog, amennyiben életbe lép az Európai Alkotmány.

7.

Az Európai Unió további bővítése

Az uniós tagság 2004. májusi elnyerése, illetve 2004 tavasza és 2004 ősze között 9 százalékponttal csökkent Magyarországon azoknak az aránya, akik támogatják új tagállamok felvételét az unióba. Eközben több mint a duplájára emelkedett a magyarok között azoknak az aránya, akik ellenzik a további bővítést (21%). Mostanra a támogatók aránya kissé növekedett (63%-ról 66%-ra). Itthon az EU átlagánál 16 százalékponttal többen támogatják a további bővítést, és a magyar ellenzők aránya majdnem feleakkora, mint az EU tagállamaiban átlagosan (38%). Hazánk a támogatottság nagyságát tekintve a 25 tagállam között a 7. helyen áll. Az újabb államok belépését legnagyobb mértékben a 2004-ben csatlakozott közép-európai országok támogatják: a szlovéneket (79%) a lengyelek (76%), és a szlovákok (73%) követik. A magyar támogatók aránya az életkort figyelembe véve a 25-39, és a 41-54 évesek között a legmagasabb (egyaránt 68%). A férfiak között többen vannak (68%), akik támogatják az EU további bővítését, mint a nők között (64%). Az iskolai végzettséget tekintve a magasan képzettek között legnagyobb a bővítés mellett voksolók aránya (70%). Foglalkozás szerint a háztartásbeliek (77%), a menedzserek (75%), és a munkanélküliek (70%) vannak a bővítés mellett a legnagyobb arányban.

40

A további országok csatlakozása ellen Magyarországon az életkort figyelembe véve az 55 évesek, vagy annál idősebbek (21%) foglaltak állást a legnagyobb arányban. Ugyancsak ellenzi a bővítést a menedzserek 22%-a, illetve a vállalkozók és az egyéb szellemi foglalkozásúak 21%-a. A magukat baloldalinak vallók 70%-a, a jobboldal híveinek pedig 58%-a támogatja az EU további kibővítését. A két táborban az újabb országok csatlakozását ellenzők aránya között kisebb a különbség (20%, illetve 27% veti el). Azok között, akik szerint Magyarország hasznára vált a csatlakozás, az új belépők támogatása 78%-os, de a válaszadók 57%-a még abban a csoportban is a bővítés mellett van, amely szerint hazánknak nem származott előnye a tagságból.

Az EU további bővítésének támogatottsága és a bővítés kívánatos mértéke (%) Magyarország

Támogatja

66

EU-25

50 20

Ellenzi

38

59

Az EU-nak bővülnie kellene, és csak bizonyos csatlakozni kívánó országokat kellene befogadnia

42 19

Az EU-nak bővülnie kellene, és be kellene fogadnia az összes olyan országot, amely csatlakozni kíván

Az EU-nak nem kellene bővülnie

23 14 25


7.1 ábra

Korlátozná a magyarok többsége (59%) azoknak az országoknak a körét, amelyek beléphetnének az unióba. Csak a megkérdezettek 19%-a engedné, hogy az EU minden jelentkező államot fel is vegyen. Az unióban átlagosan kevesebben korlátoznák a további bővítést, viszont a magyarországinál többen vannak amellett, hogy minden országot be kell fogadni, amely be szeretne lépni.

7.1

Egyes országok csatlakozásának támogatottsága

A magyarok több mint négyötöde – akárcsak az EU lakóinak döntő többsége támogatná Svájc és Norvégia belépését az Európai Unióba, bár jelenleg egyik sem

41

tervezi csatlakozási tárgyalások csatlakozását is támogatná.

indítását.

Honfitársaink

kétharmada

Izland

A kelet-európai tagjelölt, vagy csatlakozni kívánó országok közül a magyarok a horvátokat látnák legszívesebben az unión belül (73%). A horvát csatlakozás támogatóinak aránya Magyarországon 21 százalékponttal magasabb, mint az EU tagállamaiban átlagosan. Horvátországhoz képest a másik három ország csatlakozását sokkal kevesebben támogatják: az EU-hoz a jelenlegi tervek szerint 2007-ben csatlakozó Bulgária és Románia, illetve a csatlakozási tárgyalások megkezdésére váró Törökország csak minden második magyar megkérdezett szerint kívánatos.

Egyes országok EU-csatlakozásának támogatottsága (%) Svájc

78

Norvégia Horvátország

73

52

67

Izland Bulgária

50

Románia Törökország

45 35

Ukrajna Bosznia-Hercegovina Macedónia (FYROM) Szerbia és Montenegró Albánia


38

59

78

87 83

70

55

51

49 45 43 42

43 37 40 35 36

Magyarország EU-25

7.2 ábra

Törökország csatlakozásának támogatottsága Magyarországon jóval meghaladja az EU átlagát (51%, illetve 35%). Legkevésbé a macedónok (38%), a szerbiaiak és montenegróiak (37%), illetve az albánok (35%) belépését támogatják a magyarok. Érdekes eredményt hozott annak a vizsgálata, hogy a magyarországi régiók között hogyan változik a szomszédos országok csatlakozásának támogatottsága. A hazánktól délre fekvő Horvátország belépését leginkább az Észak-Dunántúlon és az Észak-Magyarországon élők támogatják (80%, illetve 79%). A támogatók viszont épp a horvát-magyar határnál fekvő Dél-Dunántúlon vannak a legkevesebben (68%). Szerbia és Montenegró csatlakozását a dél-dunántúliak kevésbé támogatják, mint a dél-alföldiek (34%, illetve 45%). Ukrajna esetleges belépését ezzel szemben a szomszédos Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön a többség szívesen látná (73%, és 57% mondta ezt). A tőlünk keletre fekvő Románia belépését legkevésbé a közép-magyarországiak (47%), és a nyugat-dunántúliak (45%) támogatják (utóbbi

42

régióban, az országban támogatókénál).

7.2

egyedüliként,

az

ellenzők

aránya

nagyobb

a

Vélemények Törökország csatlakozásáról

Míg az EU lakóinak csupán 35%-a támogatja Törökország belépését az unióba, a magyar lakosság 51%-a szívesen látná a törököket az EU-ban. A magyarok háromnegyede szerint Törökország földrajzilag, és történelmileg is Európához tartozik, és a többség inkább úgy gondolja, hogy a török csatlakozás növelné a térség biztonságát. E három kérdésben az EU lakói között jobban megoszlanak a vélemények: az unióban például a többség szerint Törökország belépése nem erősítené a térség biztonságát.

Vélemények Törökország EU-csatlakozásáról (%) Magyarország Egyetért Nem ért egyet Törökország földrajzi szempontból részben Európához tartozik Törökország történelmileg részben Európához tartozik Törökország EU-csatlakozása megerősítené a térségben a biztonságot Törökország EU-csatlakozása elősegítené az európai és a muzulmán értékek kölcsönös megértését Törökország és az EU tagállamai közötti kulturális különbségek túl nagyok ahhoz, hogy a csatlakozás létrejöhessen Törökország csatlakozása elősegítené az elöregedő európai népesség megifjodását Törökország csatlakozása azt a kockázatot hordozza, hogy megindulna a bevándorlás az EU fejlettebb országai felé Ahhoz, hogy Törökország körülbelül tíz éven belül csatlakozhasson az EU-hoz, következetesen tiszteletben kellene tartania az emberi jogokat Ahhoz, hogy Törökország körülbelül tíz éven belül csatlakozhasson az EU-hoz, jelentősen javítania kellene a gazdasági helyzetén

EU-25 Egyetért Nem ért egyet

73

20

55

33

75

17

42

42

43

42

38

45

53

36

41

44

48

40

54

33

24

60

29

50

67

24

63

23

87

5

84

7

80

7

76

10

A török csatlakozás magyar megítélése azonban több szempontból is árnyaltabb. A nők álláspontja a kérdésben a férfiakénál kedvezőtlenebb: 48%-uk támogatja Törökország EU-taggá válását, míg a férfiak között ez az arány 55%. Igen eltérőek a vélemények a foglalkozási csoportok között: a diákok 65%-a a török belépés mellett van, de ez az arány csak 43% a menedzserek, és 47% a vállalkozók között. A török csatlakozást az életkort tekintve legnagyobb arányban a legfiatalabbak (15-24 évesek) támogatják (59%).

43

Figyelemre méltó tény, hogy a magukat politikailag bal- és jobboldalinak vallók azonos arányban támogatják a török csatlakozást (mindkét csoportban 50%). Az ellenzők tábora viszont a jobboldaliak között valamivel nagyobb, mint a baloldal hívei között (45%, illetve 41%). Bár a magyarok általában az uniós átlagnál kedvezőbben ítélik meg a török csatlakozást, annak feltételeiről szigorúbban vélekednek. A hazai válaszadók az EU átlagánál nagyobb arányban értenek egyet azzal, hogy a belépés előtt Törökországnak javítania kellene gazdasági teljesítményén (80% értett egyet ezzel az állítással), illetve tiszteletben kellene tartania az emberi jogokat (87% értett ezzel egyet). Uniós társaiknál szintén jobban tartanak a magyarok attól, hogy a csatlakozás után megindulhat a törökök bevándorlása a fejlettebb tagországokba (67% vélte így).

8.

Életmód Magyarországon és az EU más tagállamaiban

A 2005 tavaszi felmérésben a magyarok és az EU lakóinak életmódjára, a háztartások felszereltségére, a nyelvtudásra, illetve a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdések is szerepeltek. A magyarok döntő többsége (57%) saját állítása szerint egyáltalán nem megy nyaralni. Ez az arány Törökország mellett a 25 tagállam között nálunk a legmagasabb (az EU lakói között átlagosan 23%). A nyaralni járók legnagyobb része Magyarországon csak évente egy hetet tölt otthonától távol, míg az EU-ban a legtöbben két hetet szánnak a nyári pihenésre. A magyarországinál jelentősen nagyobb azoknak az aránya az unióban, akik évente három, vagy annál több hétre mennek nyaralni. A magyarok csupán 1%-a szán egy hónapnál többet a nyaralásra (ez az arány az EU tagállamaiban átlagosan 8%). E kategóriában Magyarország Máltával holtversenyben a 25 tagállam között az utolsó helyen áll. A legtöbbet a dánok és a hollandok nyaralnak (mindkét országban a válaszadók 16%-a mondta, hogy évente több, mint egy hónapot tölt nyaralással).

44

Évente hány hetet tölt nyaralással? (%) Egyet sem

23 15 13

Évente 1 hetet

12

Évente 2 hetet Kevesebb, mint 1 hetet

Évente több, mint 4 hetet

24

9 7 3

Évente 3 hetet Évente 4 hetet

57

14

2 10

EU-25

1

Magyarország

8


8.1 ábra

Szinte minden uniós háztartásban van televízió, és a mobiltelefon-ellátottság is nagyjából azonos Magyarországon és az EU-ban (75%, illetve 78%). Vezetékes telefonból azonban nálunk sokkal kevesebb van, mint az unió tagállamaiban átlagosan (nálunk 64%, az EU-ban 82%).

A háztartások javai, felszereltsége (%) T elevízió Lakás/ház, amelyet már kifizetett

78

42

Mobiltelefon

64

Vezetékes telefon

50

Autó

38

Számítógép

35

DVD-lejátszó Internet hozzáférés Lakás, ház, amelyet még fizet


17 11

82

69 58 60

44 26

75 78

73

47

CD-lejátszó

98 98

Magyarország EU-25

8.2 ábra

45

Jelentős a különbség a háztartások elektronikai cikkekkel való felszereltségében: Magyarországon sokkal kevesebb embernek van a birtokában CD-, vagy DVDlejátszó, illetve számítógép. Az internethez nálunk csupán a megkérdezettek 17%-a fér hozzá saját háztartásában, az EU-ban ez az arány 44%. A legtöbben Hollandiában (83%), Svédországban (78%), illetve Dániában (77%) mondták, hogy rendelkeznek internet-hozzáféréssel, míg a penetráció a válaszok alapján Bulgáriában 9%, Törökországban pedig csupán 8%-os. A Magyarországon a megkérdezettek 78%-a saját lakásban él, amelyet már teljes mértékben kifizetett. Ezzel a románok (83%) és a szlovének (82%) után hazánk ebben a kategóriában a tagállamok, és a csatlakozni kívánó országok között a harmadik helyen áll. A hollandoknál viszont csak 8% mondta, hogy olyan lakásban él, amelynek finanszírozását már befejezte.

Beszélt idegen nyelvek* (%) 71

Nem beszél egy idegen nyelvet sem

16 12 16

Német Angol Orosz

Magyarország EU-25

1 0

Román

0

Olasz

1

Spanyol

34

2 5

Szlovák

Francia

50

1

1 0

2 11 5

* A megkérdezettek között van, aki egynél több idegen nyelvet is beszél.


8.3 ábra

Magyarországon a felmérésben részt vevők 71%-a nem beszél semmilyen idegen nyelvet. Ezzel Törökországgal holtversenyben nálunk a legmagasabb az idegen nyelvtudással nem rendelkezők aránya a 25 tagországban, és a csatlakozni kívánók között. A magyarok között legnagyobb arányban a legfiatalabbak (15-24 évesek) és a magas iskolai végzettségűek beszélnek idegen nyelveket, míg az 55 évesnél idősebbek, illetve az alacsony iskolai végzettségűek között a legmagasabb azok aránya, akik semmilyen idegen nyelvet sem beszélnek (85%, illetve 94%). Érdekes adat, hogy a legfiatalabbak nagyobb része beszél angolul, mint németül (46%, illetve 36%), míg az idősebb korosztályok tagjai közül többen beszélnek németül, mint angolul (az 55 évesnél idősebbek között e két arány 10% és 2%).

46

A megkérdezettek 64%-a vallotta magát katolikusnak Magyarországon, míg protestánsnak, vagy egyéb kereszténynek 11%, illetve 6% tartja magát. Nem vallja magát vallásosnak a magyarok 13%-a, míg 1% mondta magát ateistának.

A vallási szertartásokon való részvétel (%) 35

Soha

29

Ritkábban, mint évi egyszer

11 14 16

Csak különleges vallási ünnepeken

7 8 7

Évente egyszer Hetente egyszer

15 6 7

Nagyjából 2 vagy 3 havonta

6

Nagyjából havonta egyszer Több mint heti egyszer Forrás: Eurobarometer 63. 2005. 1 2005. május-június

21

1

4

8

Magyarország EU-25

8.4 ábra

A magyarok 35%-a sohasem vesz részt vallási szertartásokon – az esküvőket és a temetéseket figyelmen kívül hagyva. Ez az arány valamivel magasabb, mint az unió tagállamaiban átlagosan. Saját bevallásuk szerint a tagállamok polgárai közül a csehek és a britek között vannak a legtöbben, akik sohasem vesznek részt vallási szertartásokon (57%, illetve 45%). A templomba járók, illetve a különféle más vallási szertartásokon részt vevők aránya Cipruson és Görögországban a legmagasabb (mindössze 2%, illetve 3% mondta, hogy sohasem vesz részt vallási szertartásokon).

47

Összefoglalás Élethelyzetüket, saját egzisztenciájukat tekintve a magyarok 2005 tavaszán optimistábbak voltak, mint korábban. Ugyanakkor sokan csalódtak a csatlakozás utáni első évben, és a tagság megítélését minden bizonnyal befolyásolták az Európai Alkotmányról és az EU következő költségvetési tervéről szóló hangos nemzetközi viták is. Hazánk 2004 májusa óta tagja az Európai Uniónak, a tagság hazai támogatottsága a csatlakozás óta – átmeneti emelkedés után – esik, 2005 tavaszára pedig soha nem látott mélypontra zuhant. Ennek ellenére a 25 tagország és az 5 csatlakozásra váró ország, vagy terület közül Magyarországon mondták a legnagyobb arányban, hogy kötődnek Európához. A legtöbben a munkanélküliséget és a gazdasági helyzet romlását emelték ki azok közül a problémák közül, amelyekkel ma Magyarország szembenéz. Az uniós tagsággal kapcsolatos félelmek között 2005 tavaszán a munkahelyek más tagállamba való áthelyezését jelölték meg legtöbben. A magyarok általában jóval kedvezőbben ítélik meg az EU gazdaságának jelenlegi helyzetét és kilátásait, mint a magyar gazdaságét. A magyarok közel fele szerint a hazai média objektíven tudósít az EU-ról, de a válaszadók egyharmada szerint a hazai tévécsatornák túl rózsás képet festenek az EU-ról. Csak aránylag kevesen gondolják, hogy a televízió, a rádió vagy a sajtó negatívan prezentálja az EU-val kapcsolatos eseményeket. Legtöbb honfitársunk számára az EU továbbra is leginkább az utazás, tanulás és a munkavállalás szabadságát jelenti. Az uniónak a magyarok többsége szerint itthon leginkább a környezetvédelemben van építő szerepe, de sokak szerint a terrorizmus, illetve a bűnözés elleni harcban is pozitív a szerepe. Magyarországon az Európai Alkotmány támogatottsága meghaladja az uniós átlagot, ám saját bevallásuk szerint csupán az emberek túlnyomó többsége egyáltalán nem ismeri a tervezett alaptörvény tartalmát. Növekedett az Európai Unió további bővítésének hazai támogatása, a kelet-európai csatlakozni szándékozó ország közül pedig a magyarok Horvátországot látnák a tagállamok között legszívesebben. Törökország esetleges csatlakozásának megítélése Magyarországon sokkal kedvezőbb, mint az EU tagállamaiban átlagosan. A magyarok túlnyomó többsége továbbra is támogatja az eurót, a közös kül-, védelmi és biztonsági politikát, valamint az EU alkotmányát is.

48

Technikai információk Az EB 63.4-es számú Eurobarometer vizsgálat 2005. május 9-e és június 14-e között zajlott a Taylor Nelson Sofres és az EOS Gallup Europe alkotta TNS Opinion & Social konzorcium koordinálásával, az Európai Bizottság Sajtó és Kommunikációs Főbiztossága megbízásából. Az Eurobarometer Special « STANDARD » + N°233 + N°234 + N°235 vizsgálat az összes EU tagországban a 15 éves és idősebb lakosság körében végzi. A kutatást 2 csatlakozó országban (Romániában és Bulgáriában), 2 tagjelölt országban (Horvátországban és Törökországban), valamint Ciprus északi területén is elvégezték. Ezekben az országokban a vizsgálat azokra terjed ki, akik az ország állampolgárai, illetve akik az országokban lakhellyel rendelkező EU polgárok, és megfelelő szinten beszélik az ország nyelvét ahhoz, hogy válaszoljanak a kérdőív kérdéseire. Az országos minták mindegyike többlépcsős, véletlen (valószínűségi) mintavételen alapul. Minden egyes országban bizonyos számú elsődleges mintavételi pontot választanak, arányosan a népesség nagyságához (a megfelelő országos lefedettség biztosítása érdekében) és sűrűségéhez. A mintavételi pontokat szisztematikusan választják az adminisztratív régiókban, miután ezeken belül település-szerkezet szerinti csoportokat képeznek. Így ezek a résztvevő országok teljes területét reprezentálják az EUROSTAT NUTS 2 (vagy annak megfelelő) régiók szerint, és a megfelelő populáció nagyvárosi, városias és falusias területek szerinti megoszlásának megfelelően. Minden kiválasztott mintavételi pontban egy címet véletlenszerűen kiválasztva minden Nedik címet választották a mintába a véletlen séta szabályainak megfelelően. Minden háztartásban egy kérdezettet választottak ki véletlen eljárással. Minden interjú személyesen, a válaszadók otthonában készült az adott nemzeti nyelven. Az adatok felvételét illetően a CAPI (Computer Assisted Personal Interview) módszerét alkalmazták, ahol ez technikailag kivitelezhető volt.

Rövidítés

Ország

Terepmunka

Mintanagyság

HU

Magyarország

TNS Hungary

1014

A terepmunka kezdete és vége 2005. május 16. június 2.

Népesség (15+) 8503379

Minden egyes országban elvégezték a minta és az alapsokaság összehasonlítását, ahol az alapsokaság jellemzőit a nemzeti vagy európai statisztikai forrásokból merítették. Ennek alapján minden egyes országban megtörtént a minta súlyozása, marginális és intercelluláris súlyok alkalmazásával. Minden országban a következő jellemzők kerültek be az iterációs folyamatba: nem, kor, NUTS2 régió és településméret. A nemzetközi súlyok kialakításához (pl. EU-25 átlagok) a TNS Opinion & Social nemzeti statisztikai hivatalok illetve az EUROSTAT által közzétett népességi adatokat használta fel. Emlékeztetjük az olvasókat, hogy a kutatás eredményei becslések, amelyek pontossága – amennyiben a mintavétel megfelelően történt – a mintanagyságtól, és a megfigyel százalékos aránytól függ. A körülbelül 1000 interjús minták esetén, mint amilyen a magyar is volt, a valós százalékok a következő megbízhatósági határok közé esnek:

Megfigyelt százalékok Konfidencia-intervallumok

10% or 90% ± 1.9%

20% or 80% ± 2.5%

30% or 70% ± 2.7%

40% or 60% ± 3.0%

50% ± 3.1%

49

A vizsgálat magyar nyelvű kérdőíve

50

51

52

53

54

55

56

57

58

59

60

61

62

63

64

65

66

67

68

69

70

71

72

73

74

75

76

77

78

79

80

81

82

83

EUROBAROMETER TAVASZ KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 2005 TAVASZ

Recommend Documents