euri p i d ész
c ervant es
ge or ge s feyd ea u mór icz z sig mon d
richard wag n er
par t i n agy la j os
m a dá ch i m r e
m oln ár f er en c
ábrahám pál
Mitch Leigh – Joe Darion – Dale Wasserman / Mark Haddon – Simon Stephens / fodor sándor / Tadeusz Słobodzianek / benkó bence / fábián péter / lev nyikolajevics tolsztoj
Az élet álom és ébredés váltakozása. Nappal a dolgunkat végezzük, amiről szeretjük azt hinni, ez a dolgunk a világban. Vannak pillanatok, amikor ez sikerül, amikor a tükörből visszanéző alak visszakacsint ránk, és van amikor egy csalódott tekintetet fürkészünk, sőt van, amikor oda se bagózunk, mert másra figyelünk. Vannak azonban esték, amikor valaki másban látjuk saját magunkat. A magunk öröme kacsint vissza ránk, szembesülünk a magunk csalódottságával. Szembenéz velünk mindaz, ami ébren történik velünk – és bizony az is, ami álmunkban. A színház és az élet kiemelt pillanatai azok, amikor ebben az élményben lehet részünk, amikor egyszerre érzünk és szemlélünk, amikor az örömre, a szenvedésre, a szenvedélyre, az esetlenségre rácsodálkozunk és képesek vagyunk nevetni. Talán mert ilyenkor boldogok vagyunk. Boldogok vagyunk, hogy látjuk magunkat, hogy élünk. Az ember az egyetlen lény, aki képes arra, hogy lássa magát. „Embernek kell maradnunk, főleg ma, ha már tegnap nem sikerült”. Az elmúlt évtizedekben a lélek immunrendszere meggyengült, könnyebben esünk ágynak, noha ez nem látszik a hétköznapokon. Odabent vagyunk betegek, néha még mi sem tudunk róla. És akkor vannak darabok, színészek, előadások, amikor egy jelenet, egy katartikus színházi pillanat benyit ezen az ajtón, és felderül ez a titkos betegszoba. A színház gyógyít. Az, hogy szórakoztat, az a legkevesebb. A nézőtéren el lehet feledkezni a bajról, és rá lehet döbbenni arra, hogy nem vagyunk egyedül. A színház csoda. Ez a csoda késztet minket színházi embereket, hogy reggel tíztől kettőig, este hattól tízig a színházban „próbáljunk”.
b éres attila ügy v e z e t ő igaz gat ó
Ezt a szót használjuk, mert megpróbálunk teremteni valamit, ami mindig is létezett, de ebben a formában még sohasem. Ettől lesz meglepetés, ettől lehet csoda. Ez késztet minket arra, hogy este héttől, délután háromtól, délelőtt tízkor játsszunk gyerekeknek, felnőtteknek, felnőtt gyerekeknek és gyerekes felnőtteknek. Igen, ilyen furcsa kifejezéseink vannak. Próbálunk és játszunk. És ebben rengeteg munka van és rengeteg szenvedély, mert hiszünk benne, mélyen, hogy mindazt, amit odakint az életben nem értünk, vagy megélünk, de nem vesszük észre, azt odabent, ebben a fantasztikus épületben megértjük és észrevesszük. Ebben a világban van egy bolygó, ezen a bolygón van egy kontinens, ezen a kontinensen van egy ország és ebben az országban van egy város. Ennek a városnak van egy színháza. Ennek a városnak egy Nemzeti Színháza van. Ebben az épületben táncolnak, énekelnek, beszélnek és hallgatnak, és előtte sokáig próbálják, hogyan tegyék mindezt, mert ennek a színháznak vannak nézői. Nekik szól most ez az üzenet. Nektek és Önöknek. Akiknek hálával tartozunk, hogy az elmúlt évben százhúszezer alkalommal váltottak jegyet és jöttek el bérlettel. Bérletet vásárolni olyan, mint amikor nem kérdezi meg az ember, mi van vacsorára, mert tudja, hogy ízleni fog, amit elé tesznek. Bizalom és szeretet van mögötte. Ennek a színháznak vannak saját nézői. A miskolci nézőknek van egy saját színháza. A Művészeti Tanáccsal ennek a színháznak az új évadára várunk minden kedves nézőt – mert tudjuk, itt a helyünk!
3
sz ab ó m át é művész e t i v e z e t ő
NAGYSZÍNHÁZ
Ábrahám Pál operettje egy első világháborús magyar honvéd kapitányról, a szárnysegédjéről, no meg a gyönyörű Viktóriáról és a szerelemről szól. Az első világháborút követően Oroszországban, Japánban és Magyarországon játszódó történetben két ember szerelmét követhetjük nyomon, akik a múló évek után sem vágynak másra, minthogy egymáséi lehessenek. A darab zenei világában keveredik a könnyű amerikai dzsessz a magyar népzenével, megteremtve azt a sajátságos zenei világot, mely Ábrahám Pál operettjeire oly jellemző. Olyan slágerek csendülnek fel az előadásban, mint a 32-es baka vagyok én, a Pardon Madame, a Honvéd Banda szól a Stefánián, a Good Night, Ahol az ember fölmászik a fára, ott van Budapest, melyeket mind-mind régi ismerős dallamokként élvezhetünk újra és újra. Az újító szellemű operett azért is izgalmas, mert a bonviván és a primadonna mellett két táncos komikus-szubrett páros is feltűnik a felvonások során, így három pár is küzd a boldog végkifejletért! Vágyakozás, sok nevetés és egy minden akadályt leküzdő szerelem – ez a Viktória! Az előadás a Budapesti Operettszínházzal való hosszú távú együttműködésünk részeként valósul meg.
dol h a i a t t ila
rendező: Béres Attila főbb szerepekben: EEperjesi Erika Dolhai Attila m.v. Szőcs Artúr Kincses Károly Somhegyi György Varga Andrea Rózsa Krisztián Jancsó Dóra Kokics Péter Salat Lehel
4
va rga a n d re a
NAGYSZÍNHÁZ
Wagner operája Heinrich Heine A nemes Schnabelewopski úr emlékirataiból című novellája alapján, az ismert mítosz és egy valós, megélt élmény hatására született. Ki tudja még, mi vezetett oda, hogy 1843-ban, a Rienzi után megírja negyedik operáját, A bolygó hollandit? Miért fordul egy zeneszerző figyelme a szerelmet hiába kereső, reménytelen hajós felé, akit a kárhozat a tenger börtönébe vetett? A legenda szerint hétévente egy napra a szárazföldre léphet, hogy találkozzon az igaz szerelemmel, amelyet ha megtalál, egyúttal megváltásra lel a szörnyű átok alól… Közben a szárazföldön él egy lány, aki az ő képét nézi éjjel és nappal, hiába, és lényének egészével sóvárog utána. És egy szép napon ott áll az elképzelt alak az ajtóban a lány apjával, aki a hollandi kincseiért cserébe bemutatja gyermekét az egy napra partra lépő férfinak. Eljött hát az idő, hogy megtörjön az átok? Wagner a vihart, a megnyugvás, a szétszakadás és a megtérés érzéseit vetette kottapapírra. A végtelen magány valósága és az egyszeri szerelem mítosza mind ott rejlik a zenében és a mitikus történetben. Szabó Máté Wagner-rendezése igazi különlegességnek ígérkezik.
cs e r á dá m a mis ko lci nemzeti s zínház zenei vezető je
Az előadás a Miskolci Nemzeti Színház és a 2016-os Szegedi Szabadtéri Játékok koprodukciójában valósul meg.
vezényel: cser ádám rendező: Szabó Máté
5
M a dá c h Im r e :
d r á m a i kö lt e m é n y
p ro h á s z ka fa n n i Madách Imre a Tragédia megírásakor harmincas évei közepén járt. Ekkor túl volt már néhány szenvedélyes szerelmen és komoly betegségen, apja halálán, megélte a ’48as forradalmat és az ezt követő megtorlást, volt börtönben, született gyermeke és elvált feleségétől. A Tragédia, amelynek első változatát a vizsgálati fogságban vetette papírra, „nagy mű”, világszínvonalú filozofikus költemény, rettegett érettségi tétel. De ott van benne ez a mindenki számára ismerős, közép-európai emberi tapasztalat is, életről és halálról, szerelemről és kiábrándulásról, reményről és reménytelenségről. Ettől dráma, és ettől izgalmas mű bárkinek, aki csak egyszer is feltette magának a kérdést: mire való az élet? És hogyan éljem a sajátomat? Pontosan húsz év után tűzi újra műsorára a Tragédiát a Miskolci Nemzeti Színház. Az Istennek ellenszegülő Lucifer és a Paradicsomból kiűzött Ádám és Éva korokon és kultúrákon átívelő utazása izgalmas feladvány az alkotók, megrendítő élmény a nézők számára.
S i mo n Z o ltá n
6
NAGYSZÍNHÁZ
sa l a t l e h e l
rendező: Keszég László főbb szerepekben: Simon Zoltán Prohászka Fanni Görög László
ke rek es valér ia
k inc se s k á r o ly
7
NAGYSZÍNHÁZ
G e o rg e s F eydea u:
A bohózat műfajának nagymestere volt Georges Feydeau, aki az utóbbi évtizedekben is folyamatosan jelen van a magyarországi színpadokon. Darabjaiban a polgári társadalom mulatságos és abszurd történeteit írta meg megcsalásokkal, szerelmi ügyekkel, félreérthető és félreérthetetlen helyzetekkel, amelyeket látva a közönség dől a nevetéstől. A hülyéje is egy megcsalás története: két férfi bármit megtenne, hogy elcsábítsák közös ismerősük, Vatelin nejét. A szépség viszont csak akkor hajlandó beadni a derekát, ha bebizonyosodik, hogy férje megcsalta őt. Márpedig megcsalta… A kérdés csak az, mikor derül ki, és pontosan hogyan! A történések és karakterek teljes sebességgel fonódnak össze, ajtócsapkodások és csengőhangok közepette rögeszmék, frusztrációk és fantáziák szabadulnak el egy őrült mechanizmusban, a komikum könyörtelen gépezetében. Az 1896-ban bemutatott mű semmit sem vesztett frissességéből, ugyanúgy az ember esendőségéről szól – Feydeau pedig mindezt szellemes és mulatságos módon mutatja be a közönségnek!
boh ózat
rendező: Szőcs Artur főbb szerepekben: Harsányi Attila Czakó Julianna Lajos András Nádasy Erika Rózsa Krisztián Molnár Sándor Tamás Salat Lehel Varga Andrea Kerekes Valéria
l a j o s a n d rá s n á da sy e ri ka
8
NAGYSZÍNHÁZ
M itc h L eigh – J o e Dario n – Dale Wasser m a n :
m u s i ca l
rendező: Keszég László főbb szerepekben: Harsányi Attila, Ullmann Mónika, Lajos András
h a rs á n y i a t t ila u l l ma n n mó n i ka
A Szent Inkvizíció börtönébe új rabot hoznak. Neve Miguel de Cervantes, foglalkozása író, színész és adószedő. Amíg a fogoly kihallgatásra vár, cellatársai – rablók, gyilkosok, kurvák – elkobozzák kéziratait és saját rögtönítélő bíróságuk elé állítják. Hogy meggyőzze őket ártatlanságáról, Cervantes előad egy történetet, és a színjátékba a börtönlakókat is bevonja. A mese Don Quijotéról, a búsképű lovagról szól, aki addig álmodozott egy szebb és jobb világról, amíg elhitte, hogy valóban létezik. Dale Wassermann és Mitch Leigh világhírű musicalje az európai irodalom egyik alapregényének zenés feldolgozása, felemelő történet a művészet céljáról és az emberi lélek nemességébe vetett hitről.
9
NAGYSZÍNHÁZ
simo n f i a drie n n rendező: Szőcs Artur főbb szerepekben: Homonnay Zsolt, Seres Ildikó, Eperjesi Erika, Szőcs Artur, Jancsó Dóra, Varga Andrea, Simonfi Adrienn
Szilveszter napján, Homonnay Zsolt az Operettszínház művészének vendégszereplésével társulatunk művészei egy különleges zenés gálával kedveskednek nézőinknek. Olyan ismert musicalok dallamai csendülnek majd fel, mint a Rebecca, Az operaház fantomja, Romeó és Júlia, West Side Story, Elisabeth, Mozart, Hegedűs a háztetőn, és a Marie Antoinette. A Miskolci Nemzeti Színház zenekarának és énekkarának tagjait és a Miskolc Balett táncosait felvonultató előadással így igazán jól indulhat majd a 2017-es esztendő!
j a n cs ó d ór a
10
s zabó i r én s zeg edi dezs ő
mo l n á r s á n dor tam ás
11
M ó r i cz Z s i gm o n d :
gá spá r t ib o r
istvánnap két részbe n
kamaraSZÍNHÁZ
A Kivilágos kivirradtig Móricz munkái között is nagy mű, mestermű. A XIX. század utolsó éveinek egyik István-estéjén elevenedik meg előttünk. Parányi emberek mozognak, bolhák, homokszemek a nagy magyar Alföldön. Fecsegő, sokbeszédű, de munkára, tervekre már képtelen dzsentri-világ, amely végérvényes bukása előtt ellágyultan, anekdotázva vigasztalja önmagát. Mert minden álom összetörik ezen az éjszakán: az adósságban fuldokló házigazda állását veszti, miközben mozgékonyabb gazdálkodásra, pénzre vágyó új emberek törnek be a mozdulatlanságba merevedett magyar alföld grófi birtokaira. A fiatal gróf szerelmében reménykedő legkisebb leány is kénytelen beérni a falu „zsidajával”. Ezeknek a szétmálló életeknek, kilátástalan sorsoknak, a boros kedélyeskedésbe, az ősi magyar életkedvbe, sok-sok nevetésbe fojtott szorongásoknak értő-ostorozó rajza ez a mű.
cz a kó j u l ianna
rendező: Rusznyák Gábor főbb szerepekben: Bodoky Márk e.h., Czakó Julianna, Feczesin Kristóf, Fandl Ferenc, Harsányi Attila, Szirbik Bernadette, Lajos András, Szegedi Dezső, Seres Ildikó, Varga Zoltán, Gáspár Tibor
12
kamaraSZÍNHÁZ
FODOR SÁNDOR- NAGY NÁNDOR:
Egyszer volt, hol nem volt, az aranyhegyen innen, a gyémánthegyen is túl, volt egyszer egy kicsike rengeteg. Ebben a rengetegben él Csipike, a gonosz törpe, akinek a szíve aranyból van, és aki a kicsike rengeteg élő vekkere: az ő szavaira ébrednek az erdő lakói. Ám egy reggel későn ébred, és látja, hogy az erdő az ő hajnali köszöntése nélkül is javában nyüzsög. Arany szívét kővé dermeszti, és behódol a rettenetes erejű Réz úrnak. De mi történik a kicsike rengetegben, ahol Réz úr átveszi a hatalmat? Ahol a jóból gonosz lesz, a gonoszból meg jó? Ahol visszafelé is tudnak folyni medrükben a folyók? Ahol Góliát-porral egy törpe is a csillagok fölé magasodhat? Ahol Szél hátán érkezik a szerelem? Fodor Sándor szívet melengető meséjét Szabó Máté rendezi. Hasonlóan a 2013ban óriási sikerrel bemutatott Négyszögletű kerek erdő rendezéséhez, Fodor Sándor Csipikéjét is új színpadi változatban, rengeteg verssel és zenével állítja színpadra.
zenés mesejáték rendező: Szabó Máté főbb szerepekben: Fandl Ferenc, Kokics Péter, Péva Ibolya, Jancsó Dóra, Farkas Sándor
fa n d l f e re n c p é va i b o lya
13
14
15
Mark Haddon – Si mon St e p he n s :
k a m a sz okr ó l fe lnő tte kne k,
fe lnő tte kr ő l ka ma s zo kna k
Mark Haddon nagysikerű regényének főhőse egy autista fiú, aki egy nap rábukkan a szomszéd kutyájának a tetemére – valaki az éjjel egy vasvillát vágott szegény jószágba, és kint hagyta a kertben. Christopher úgy dönt, hogy kideríti, ki volt a tettes, és bár nincs könnyű dolga – hiszen nehezen ért szót az emberekkel, és csakhamar ő lesz a legfőbb gyanúsított is – végül kideríti, ki ölte meg a kutyát. Ez a felfedezés viszont új kalandra sarkallja, így útra kel, hogy egyedül jusson el Londonba. Nagy titkokra derül majd még fény… És Christopher élete soha többé nem lesz olyan, mint azelőtt. A különleges hangulatú és egyedi nézőpontú regényt az a Simon Stephens írta át színpadra, aki az egyik legfontosabb ma élő angol drámaíró. Adaptációja kíméletlenül őszinte darab, amely egyszerre szól felnövésről és egy fiú önmagára ébredéséről. Fiataloknak és felnőtteknek egyaránt ajánlott előadás!
s omhegy i györ gy
kamaraSZÍNHÁZ
rendező: Lukáts Andor főbb szerepekben: Somhegyi György Prohászka Fanni Szirbik Bernadette Tenki Dalma Szathmáry György Simon Zoltán Molnár Anna Kincses Károly Simonfi Adrienn
s zi r bi k ber nad e t t
16
kamaraSZÍNHÁZ va r ga zo ltá n
A darab az 1930-as évektől követi nyomon egy lengyel iskolás osztály történetét, ahogyan annak tagjai próbálják túlélni előbb a második világháború borzalmait, majd a kommunizmus azt követő sötét éveit. Bár egy közösséget alkotnak, az osztály hamarosan magányos egyénekre hullik szét: lengyelekre, zsidókra, áldozatokra és elnyomókra – közben pedig a 20. század történelmét látjuk leperegni a szemeink előtt a karakterek személyes, kíméletlen tolmácsolásában. A budapesti Katona József Színház 2011-es magyarországi ősbemutatója után, az idei évadban Miskolcon is láthatják a nézők Tadeusz Słobodzianek, a kortárs lengyel drámairodalom egyik legfontosabb alkotójának darabját.
Tade usz Słobodzi ane k:
80 év történel em k ét részben rendező: Béres Attila főbb szerepekben: Görög László, Bodoky Márk, Máhr Ági, Simon Zoltán, Szathmáry György, Tenki Dalma, Nádasy Erika, Varga Zoltán, Gáspár Tibor, Keresztes Sándor m.v.
t e n ki da l ma
17
kamaraSZÍNHÁZ
Molnár Ferenc a Játék a kastélyban című zseniális vígjátékában egyszerre ír szerelemről és a színpad hatalmáról. Két színműíró, Turai és Gál kedélyesen beszélgetnek új operettbemutatójuk fiatal és tehetséges komponistájával, Ádámmal, amikor a szomszéd szobában megszálló színésznőt, Annie-t – Ádám menyasszonyát és szerelmét – hallják veszekedni a produkció egyik színészével, korábbi szerelmével. A vitából hallhatóan békülés lesz, a fiatal zeneszerző ennek hallatán pedig összeomlik. Turai tudja, hogy meg kell mentenie a fiút, és vele az operettet is. Ehhez pedig minden írói tehetségére szüksége lesz! Molnár Ferenc igazi bravúrszerző, nagy kedvvel játssza a színházunk,az előadás rendezője pedig komoly szakértője mindannak aminek a szerző is: színháznak, szövegnek, az embernek. A Játék a kastélyban című vígjátékot, Mohácsi János rendezi a Miskolci Nemzeti Színházban. rendező: Mohácsi János főbb szerepekben: Görög László, szathmáry györgy, Gáspár Tibor, Feczesin Kristóf, Czakó Julianna, Szegedi Dezső
gö r ö g lá szló sza t h m á ry gyö r gy
18
játékszín
e uripidé s z : z e né s b a ccha ná l i a
bodoky márk m á h r á gi
A három nagy antik görög drámaíró közül Euripidész volt a legkíméletlenebb, aki metsző iróniával reflektált a korabeli athéni társadalomra. Utolsó, már csak halála után bemutatott drámájának középpontjában Pentheusz, Théba ura áll, aki megtiltja, hogy a város polgárai ünnepeljék Dionüsszoszt, a bor, a szórakozás, a testiség és a szenvedélyek istenét. Dionüsszosz ezért útra kel, hogy bosszút álljon a pimasz halandón – ebben pedig a városhoz közeli erdőben önfeledten, vadul táncoló bakkhánsnők lesznek a segítségére. Euripidész darabja az emberi természet kettőségéről szól, arról, hogy életünk során örökké keressük a rendet, a biztonságot, miközben szívünk mélyén káoszra, szenvedélyekre és élvezetekre is vágyunk. Euripidész művét mai nyelven újragondoló előadás arra keresi a választ, hogy miként találhatjuk meg a köztes utat e végletek között – és milyen büntetés jár azért, ha elvétjük azt. rendező: Szőcs Artur főbb szerepekben: Bodoky Márk e.h., Czakó Julianna, Harsányi Attila, Máhr Ági, Nádasy Erika, Seres Ildikó, Szegedi Dezső, Tenki Dalma, Varga Zoltán
19
játékszín
pa rti nagy lajos:
zenés játék „Angéla és Sophie a történet szerint külföldön élő, valódi karriert csinált barátnőjükre, Icára várnak a Choo-Choo nevű bárban 2011 nyarán, Budapesten. Különös dologra készülődnek: arra, hogy több mint harminc év után felelevenítik egykori triójukat, ismét fellépnek, mint a ’Bandy-lányok’, s Ica holland férjének születésnapi buliján eléneklik az általuk hajdan újraírtfordított-hangszerelt dalokat, melyek akkor a képtelenül távoli nagyvilágot, most a képtelenül távoli múltat jelentik. Ica egyre késik, ők pedig némi hezitálás után próbálni kezdenek, ha ketten hát ketten, és elementáris erővel, elragadó rezignációval végigéneklik a hajdanvolt repertoárt. Hogy mi lesz az esti fellépéssel, megérkezik-e Ica? Ezek után, azt hiszem, mindegy, de azért legyen meglepetés.” (szinopszis Parti Nagy Lajos, a darab szerzője tollából)
rendező: Harangi Mária főbb szerepekben: Eperjesi Erika, Seres Ildikó
s e re s i i l d i kó e p e rj e s i e ri ka
20
B e n kó B e n c e – Fáb i án P é t e r :
kortárs magyar s z í n m ű
ko ki cs p é t e r mo l n á r a n n a
„Aktuális témák! A harmadik világháború toporog a történelem küszöbén. Terror fenyeget Európában, ráadásul mindent itt hagyok, mit Miskolc adhatott. Ez még mind semmi: most ünnepeljük ’56 hatvanadik évfordulóját, és én ahelyett, hogy Molotovkoktélokat dobálnék, még mindig csak azon gondolkozom, miről szóljon ez a színdarab. Hogy növök fel így ősatyáimhoz? Egyáltalán ki vagyok? A szerző(k)? Vagy a főszereplő, aki egy darabbéli monológja egyik részletét írja épp? És egyáltalán, miért az a cím, hogy ’A ma esti előadás?’ Talán, mert amikor egy néző jegyet vesz majd, és azt mondja a kasszánál: ’egy jegyet kérek a ma esti előadásra!’, mindegy, mit akar megnézni, ezt az előadást látja! Ebben az előadásban tehát mindennek lennie kell, nehogy csalódást okozzunk: ha például valaki A dzsungel könyvét akarta volna megnézni, de erre ül be, akkor... hoppá! Éjfél van: itt a darabajánló leadási határideje! Februárban folytatjuk!” (a szerzők ajánlójából) A k2 Színház 2010 nyarán alakult független színházi műhely, mely a Kaposvári Egyetem akkor másodéves színész-hallgatóiból szerveződött. A csapatot két akkor másodéves hallgató, Benkó Bence és Fábián Péter alapította közösen. A k2 Színház repertoárja kettejük írói és rendezői együttműködésére épül, az immáron Budapesten működő társulat az egyik legígéretesebb fiatal színházi alkotói csapat jelenleg Magyarországon. A csapat vezetői pedig az új évadban a miskolci társulattal dolgoznak majd.
21
játékszín
rendező: Benkó Bence és Fábián Péter főbb szerepekben: Czakó Julianna, Farkas Sándor, Feczesin Kristóf, Fandl Ferenc, Harsányi Attila, Kokics Péter, Molnár Anna Zsuzsanna, Prohászka Fanni, Rózsa Krisztián, Szegedi Dezső, Szirbik Bernadette
kamaraSZÍNHÁZ
koreográfus-rendező: VELEKEI LÁSZLÓ
L e v N yi ko l a j e v i c s T o l s z t o j :
ro ma n t i ku s tá n cj á t é k „Az észt azért kapta az ember, hogy megszabadítsa magát, tehát meg kell szabadulni. Miért ne oltsa el az ember a gyertyát, amikor nincs mire néznie többet, amikor mindenre olyan utálatos nézni? De hogyan? (…) Egy tehervonat épp akkor ért oda…” (részlet a regényből) A varázslatos Anna Karenina, a társaság megbecsült tagja. Mindene megvan: magas rangú férj, gyerek, tisztelet. Ám amikor bátyja kérésére Moszkvába utazik, összetalálkozik a fényes karrier előtt álló, fess katonatiszttel: Vronszkijjal. Ekkor még nem tudja, de ettől a pillanattól fogva élete már sohasem lesz az, ami eddig volt. Lev Tolsztoj négy évvel a Háború és béke befejezése után, 1873-ban kezdett bele
második nagyregényébe, az Anna Kareninába, melyről Nyikolaj Sztrahovnak írt levelében így vall: „Ez a regény az első valódi regény életemben, nagyon megfogta a szívemet...” Tolsztoj levelezéséből tudjuk azt is, hogy Puskin műveinek hatására született meg benne az ötlet, hogy regényt ír egy tragikus élményből: 1872-ben szemtanúja volt, amikor egy fiatal nő, féltékenységi rohamában egy tehervonat elé vetette magát. Tolsztojt a halott, összeroncsolt nő látványa sokáig nyomasztotta. Tizenegyszer dolgozta át művét, mire megszületett az a végső változat mely Annát az irodalom legnagyobb hősnői közé emelte, s amely - Thomas Mann szavaival élve - minden idők „legnagyobb társadalmi regénye.”
22
táncjáték A 18. század Angliájában, a commedia dell’arte tradíciójából kiemelkedő, táncos, pantomim jellegű, szórakoztató egyfelvonásos, a harlequinade (szó szerinti fordítása: bohóckodás) a drámai előadások intermezzójaként vált népszerűvé, amelyben a dráma főszereplői bohócokká válva szórakoztatták a nagyérdeműt. Marius Petipa Le Millions d’Harlequine című táncműve, amelyet Balanchine kétfelvonásos balettjében „harlequinade” címmel rekonstruált, a mai napig a balett-művészet repertoárján szerepel. Gergye Krisztián a 2017-es Tánc Világnapja alkalmából a Miskolc Balett számára készülő, legújabb koreográfiájában a commedia dell’arte, a klasszikus
balett, a pantomim és a cirkuszművészetben külön műfajjá vált bohócszámok tradíciójából inspirálódva készíti előadását. Feltűnnek a commedia dell’arte klasszikus szereplői: Harlequin a hősszerelmes, Columbine a vágy tárgya, Pantaloon, Columbine apja, aki Clown-nal szövetkezve próbálja meggátolni a szerelmesek egymásra találását, valamint Pierrot, a szolga, aki folyton hajszában van egy Rendőrrel. Gergye egy sajátos dramaturgiájú előadást hoz létre, amely a XIX. és a XX. század kanonikussá vált táncműveit megidézve, abszurdnál is abszurdabb színpadi szituációkba sodorja bohócait. Összjátékuk különös haláltánc lesz, ami a humort az élet forrásává emeli, és bármely alkatú testet táncba hív, hogy megélhesse szabadságát egy-egy pillanatra. ko z m a a t t i l a , ko reo gráf us a mis ko lci balett művés zeti vezető j e
játékszín
koreográfus-rendező: Gergye Krisztián
23
FESZTIVÁLOK AZ ÚJ ÉVADBAN IS!
Az új évadban is megrendezésre kerülnek immáron hagyományos fesztiváljaink, új időpontokban! Februárban tartjuk a jövő évi Határtalan Napok Fesztivált, amelyben egy határon túli város kultúráját és történetét ünnepeljük meghívott színházi előadásokon, kerekasztal-beszélgetéseken és kiállításokon keresztül. Áprilisban pedig az ötödik SZEM (Színművészeti Egyetemek Miskolcon) Fesztiválra kerül majd sor, ahol ismét találkozhat a közönség tehetséges magyar és külföldi színművészetet tanuló hallgatók előadásaival, amelyek mellett kiállításokat, workshopokat és szakmai beszélgetéseket is tartunk majd a londoni Guildhall egyetem részvételével.
ró zsa kriszt iá n
TANTERMI SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK
Az új évadban is játsszuk különleges tantermi színházi előadásainkat, így a Szociopolyt, a Szputnyik társulat Mentőcsónak egységének találmányát, A pirézeket, a Csendes óceánt és a Klamm háborúját is! A színház művészei elhagyják néhány órára a színház épületét, hogy elvigyék produkcióikat a miskolci iskolákba, hogy új, szokatlan módon találkozhassanak a miskolci fiatalokkal, és hogy a fiatal közönség előadásokat láthasson olyan problémákról, amelyekkel mindennapi életük során is találkozhatnak. A színházba járással nem kell, sőt, nem szabad várni – már az iskolában elkezdődhet!
fa r k a s sá n do r
f e cz e s i n kri s tóf
24
a mű v észeti tan ács tag j ai
b é r e s a t t il a / iga z gató, rendező
szőc s ar tu r / r e n d e z ő, s z ín é sz
k e szé g lá szló / rendező
25
s z a b ó m á t é / művés zeti vezető, rendező
ru s z n yá k gá b o r / rendező
teljes ár
alap
bérlet 5+1
viktória az ember tragédiája a hülyéje a bolygó hollandi la mancha lovagja + 1 választható előadás
kedvezményes ár
prémium
I. kat.
II. kat.
III. kat.
prémium
I. kat.
II. kat.
III. kat.
11 100
10 200
9 600
7 200
9 600
8 760
8 220
6 090
14 400
12 600
11 880
10 800
12 780
11 160
10 710
9 630
16 500
15 510
14 520
13 200
14 960
13 860
13 200
11 990
13 560 17 100 20 790
12 600 16 200 19 800
11 400 14 580 18 150
9 000 13 320 17 160
11 910 15 480 19 250
10 800 14 580 18 260
9 930 13 230 16 610
7 800 12 330 16 060
20% kedvezmény: Kivilágos kivirradtig, A mi osztályunk
ezüst
bérlet 8+1
viktória az ember tragédiája a hülyéje a bolygó hollandi la mancha lovagja kivilágos kivirradtig anna karenina a mi osztályunk + 1 választható előadás 20% kedvezmény: A kutya különös esete az éjszakában, Játék a kastélyban
arany
bérlet 9+2
viktória az ember tragédiája a hülyéje a bolygó hollandi la mancha lovagja kivilágos kivirradtig anna karenina a mi osztályunk játék a kastélyban + 2 választható előadás 20% kedvezmény:
téli musical gála
bemutató
bérlet
alap ezüst arany
Felnőtt
bérleteink (alap, ezüst, ar any)
szerda csütörtök péntek szombat szombat vasárnap vasárnap
19 óra 19 óra 19 óra 19 óra 17 óra 15 óra 19 óra
Lehár Madách Bemutató, Vörösmarty, Upor Katona, Latinovits, Egressy Csiky Déryné Szigligeti
Bérletújítás és bérletvásárlás: május 7- június 30. Bérlőink korábbi helyét június 10-ig tartjuk fenn! Ajándék szállodautalvány bérletvásárlóinknak!
csapó jános
bérlet
Szerda 19 óra (Kamaraszínház)
bősze györgy
bérlet
Hétköznap 19 óra (Játékszín)
teljes ár
kedvezményes ár
7 500
6 375
5 000
4 250
kivilágos kivirradtig a kutya különös esete az éjszakában anna karenina a mi osztályunk játék a kastélyban
bakkhánsnők a bandy-lányok a ma esti előadás harlequinade - a szenvelgők komédiája
Kedvezményes árú bérletet nyugdíjasok és nappali tagozatos diákok vásárolhatnak. A bérlethez járó kedvezmények egyszeri alkalomra értendők a 2016-17-es évadban.
A Libri Könyvesbolt jóvoltából minden bérlet mellé a teljes könyv és hangoskönyv kínálatra érvényes 20% kedvezményt nyújtó kupont adunk ajándékba! A kupont érdemes egész évben megőrizni, mert 2016. május 7-től 2017. május 31-ig öt alkalommal vásárolhatnak kedves bérlettulajdonosaink a Libri miskolci könyvesboltjaiban!
Köszönjük a
egész éves támogatását! Kiemelt médiapartner
A műsorfüzetet szerkesztette: cseh dávid, Katona Zoltán Fotók: Éder Vera, Gálos Mihály Samu Grafika: Lates Tamás Kiadja a Miskolci Nemzeti Színház Nonprofit Kft. Felelős kiadó: BÉRES ATTILA ügyvezető igazgató / Nyomda: Keskeny és Társai 2001 Kft. A színház a műsorváltozás jogát fenntartja!
