EU Víz Keretirányelv hazai alkalmazása Felszín alatti víztestek felülvizsgálata

EU Víz Keretirányelv hazai alkalmazása

Felszín alatti víztestek felülvizsgálata

Zárójelentés

2007. december 22.

Zárójelentést összeállította: Hegyi Róbert VKKI Tahy Ágnes VKKI Tóth Tünde VKKI Közreműködtek: Ágoston Bence Bakos Barnáné Balásházy László dr. Bányai Péter Barabás Imre Bartókné Hajnali Beáta Bencsik Imre Berényi Üveges István Béres Lászlóné Csapó Csaba Csegény József Csengeri Tamás Csicsákné Somody Ágnes Dervaderics Mária Borbála Dina Gábor Erdős Attiláné Gaul Réka Havasné Szilágyi Eszter Hojdákné Kovács Eleonóra Jelinek Gabriella Koleszár Judit

ATI-KÖVIZIG TI-KÖVIZIG KvVM NyuD-KÖVIZIG KöTi-KÖVIZIG ÉDU-KTVF KÖR-KÖVIZIG DD-KÖVIZIG TI-KÖVIZIG ÉDU-KÖVIZIG FeTi-KÖVIZIG FeTi-KÖVIZIG DD-KTVF VITUKI KÖR-KÖVIZIG KDT-KÖVIZIG KvVM KvVM É-KTVF KvVM É-KÖVIZIG

Kőváriné Gulyás Erzsébet Liebe Pál Lossos László Ludányi Csaba Maginecz János Mérész Enikő Mohácsiné Simon Gabriella Nád Béla Nagy Tamás Perger László dr. Sághiné Juhász Ildikó Seres Éva Simonffy Zoltán Stetináné Tatár Hajnalka Székely Edgár Szemes Ildikó Tardos András Tóth Laura Tóth Tamás Török József Vincze Péter

KDV-KÖVIZIG VITUKI TI-KÖVIZIG Bükki NPI VITUKI KDV-KÖVIZIG ÉDU-KÖVIZIG KDT-KÖVIZIG ADU-KÖVIZIG VKKI DD-KÖVIZIG É-KÖVIZIG BME ADU-KÖVIZIG NyuD-KÖVIZIG KDV-KTVF ÉDU-KÖVIZIG NyuD-KÖVIZIG KöTi-KÖVIZIG ATI-KÖVIZIG KDV-KÖVIZIG

Magyar Állami Földtani Intézetben a „Víztest Projekt” résztvevői Babinszki Edit Bedő Gabriella Budai Tamás Chikán Géza Cserny Tibor Csillag Gábor Don György Dudko Antonyina Fodor László Fügedi Ubul Gál Nóra Gyalog László Gyuricza György Jakus Péter Jámbor Áron Jocháné Edelényi Emőke Juhász Györgyi Kercsmár Zsolt Koloszár László Kuti László

MÁFI MÁFI MÁFI MÁFI MÁFI MÁFI MÁFI MÁFI MÁFI MÁFI MÁFI MÁFI MÁFI MÁFI MÁFI MÁFI MÁFI MÁFI MÁFI MÁFI

Magyari Árpád Makk Ágnes Marsi István Marsó Károly Müller Tamás Nádor Annamária Pocsai Tamás Rálish Erzsébet Róth László Sásdi László Scharek Péter Szegő Éva Szentpétery Ildikó Szőcs Teodóra Szurkos Gábor Tóth György Tullner Tibor Turczi Gábor Vatai József Zsámbok István

1

MÁFI MÁFI MÁFI MÁFI MÁFI MÁFI MÁFI MÁFI MÁFI MÁFI MÁFI MÁFI MÁFI MÁFI MÁFI MÁFI MÁFI MÁFI MÁFI MÁFI

Összefoglaló 2007-ben a víztestek előzetes jellemzésének eredményei alapján szükségessé vált a 2004-ben meghatározott felszín alatti víztestek kijelölésének módszertani felülvizsgálata és a víztest határok pontosítása. A módosítást az alábbi ismeretek támogatták: o

2007 júniusában készült el az 1: 100.000 méretarányú, részletesebb földtani alapanyag;

o

2004-ben még nem állt rendelkezésre a felszíni vízgyűjtők részletes térképe;

o

2005-ben új vízföldtani térképek készültek (pl. rétegvíz domborzat);

o

A határvízi egyeztetések eredményei.

A kijelölési módszertan változtatásának hangsúlyos eleme a sekély víztest leválasztása, melynek indokai a következők: o

a meteorológiai hatás alatt álló felszín alatti vizek vízjárása különbözik a mélységi vizekétől;

o

a sekély vízadók a felszíni vizekkel közvetlen kapcsolatban állnak (kiemelt jelentőségük van a FAVÖKO-k esetében);

o

a légköri kapcsolatuk miatt természetes vízminőségük különbözik a mélyebben lévő vizektől (sótartalom, oxigén háztartás, hőmérséklet, ion összetétel);

o

emberi

hatásoknak

való

kitettségük

miatt

ténylegesen,

illetve

potenciálisan

szennyezettek (fennáll annak a lehetősége, hogy kémiai állapotuk rossz). A sekély víztesteknél az „sp” - sekély porózus víztest, és az „sh” - sekély hegyvidéki víztest jelölést/elnevezést használjuk, amelynek angol megfelelője a „shallow (porous/mountainous) groundwater”. A kijelölés módszertani alapelvei: I. Geológia: o

medencebeli, uralkodóan porózus kőzetek

o

karszt (csak a főkarszt)

o

hegyvidéki területek vegyes összetételű kőzetei (kivéve az előző csoportba sorolt karszt)

2

A geológiai szemponton belül a módszertani elvekben változás nem történt. II. Vertikális felosztás: o sekély porózus, sekély hegyvidéki (kivétel a hasadékos kőzetek) o porózus, hegyvidéki (kivétel a főkarszt) A sekély víztest teteje a telített és telítetlen zóna határa, azaz a talajvíz színe. A víztest alja a vízföldtani helyzettől függ: o Ha a felső 50 m-ben van vízzáró, vízrekesztő képződmény, akkor a víztest alsó határát az első vízadóösszlet feküjében kell megállapítani (vízföldtani határ). o Ha a felső 50 m-ben nincs vízzáró, vízrekesztő képződmény, vagy nincs elég ismeret róla, akkor a víztest alsó határa a talajvíz szintje alatt 30 m-rel húzandó meg. o Kivételes esetben az előzőektől eltérő szintben is kijelölhető, külön indoklással. A 2004. évi vertikális felosztáshoz képest új, hangsúlyos elem a sekély víztest leválasztása. III. Vízhőmérséklet: o Hideg vizek (kitermelt víz < 30 °C) o Termálvizek (kitermelt víz >= 30 °C) A vízhőmérséklet szemponton belül a módszertani elvekben változás nem történt. IV. Vízgyűjtő (horizontális felosztás): o Síkvidéki és dombvidéki porózus víztesteknél a felszíni vízgyűjtő határa o Karszt víztesteknél a nagyobb forrásokhoz köthető felszín alatti vízgyűjtő határa o Hegyvidéki víztesteknél a felszíni vízgyűjtő határa o Termál víztesteknél a felszín alatti vízgyűjtő határa A 2004. évi elvekhez képest változás nem történt. V. Beszivárgási és megcsapolási területek szétválasztása: o Leáramlási területek o Feláramlási területek o Vegyes hidrodinamikájú területek A hidrodinamikai elvű lehatárolási szemponton belül érdemi változás nem történt. 3

Előzmények Az EU Víz Keretirányelve (2000/60/EK) által meghatározott felszín alatti víztestek előzetes kijelölése Magyarországon 2004. december 22-ével készült el. Az akkori kijelölés alapelvét és módszertanát a 2005. március 22-i jelentés tartalmazza: Magyarországon valamennyi felszín alatti víz része valamely víztestnek. Felszín alatti vizeinket széleskörűen hasznosítjuk, így az átlagosan 10 m3/nap-nál nagyobb hozammal megcsapolt vízadók az ország teljes területén előfordulnak. A víztestek legalsó határa a kőolajtároló kőzetek, vagy a „medence aljzat”. A felszín alatti víztestek lehatárolásának alapja a 2005. évi jelentés, valamint a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló 30/2004. (XII.30.) KvVM rendelet 3. §-a szerinti következő szempontok: 1. geológia (hegyvidéki/porózus/karszt) 2. vízhőmérséklet (hideg/termál) 3. vízgyűjtő 4. áramlási rendszer (leáramlás/feláramlás) A víztestek kijelölése 2004-ben a következő hierarchikus rendszerben történt a geológiaihidrogeológiai szempontok alapján: 1. Medencebeli, uralkodóan porózus kőzetekben lévő vizek 1.1. Hideg vizek 1.1.1. Felszín alatti vízgyűjtők 1.1.1.1. Leáramlási területek alatti víztestek 1.1.1.2. Feláramlási területek alatti víztestek 1.2. Termálvizek 1.2.1. Főbb hidrodinamikai egységek szerinti víztestek 2. Karsztvizek 2.1. Szerkezeti egységek 2.1.1. Hideg vizek 2.1.1.1. Források vízgyűjtői szerinti víztestek

4

2.1.2. Termálvizek 2.1.2.1. Főbb hidrodinamikai egységek szerinti víztestek 3. Hegyvidéki területek vegyes összetételű kőzeteiben lévő vizek (kivéve az előző csoportba sorolt karsztvizeket) 3.2. Szerkezeti egységek, felszíni vízgyűjtők szerinti víztestek

Víztest kijelölés módszertana 2004-ben Medencebeli porózus víztestek Magyarország legnagyobb kiterjedésű, hidraulikailag összefüggő felszín alatti víztestcsoportja. Alsó határát a paleozoós, mezozoós alaphegység alkotja, bár vastagságának megállapításakor annak esetleg víznyerésre alkalmas felső néhány 10 m-es repedezett zónáját is figyelembe vették. Peremét (a hegyvidéki víztest-csoporttal közös határát) az alsó- és felsőpannon határ felszíni metszése adja. A síkvidéki és dombvidéki területeken több rétegben vízadó és vízrekesztő üledékek váltakoznak, amelyekben lokális, intermedier és regionális áramlási rendszerek alakultak ki. A felszín alatti vízgyűjtőhatárok a dombvidéki és a síkvidéki hátsági területekre eső hideg vizű víztestek esetén általában megegyeznek a felszíni vízgyűjtőkével, a síkvidéki feláramlási területeken belüli határok viszont bizonytalanok. A vízgyűjtőkön belül elkülönülnek a zömében leáramlással, illetve feláramlással jellemezhető területek; a dombvidéki területek vegyes hidrodinamikai jellegűek. A hideg és termál víztesteket a 30 °C-os izoterma felület választja el. A termál víztestek horizontális kiterjedésének lehatárolása a főbb hidrodinamikai egységek figyelembevételével történt.

5

Medencebeli porózus víztestek elvi modellje (Tóth József ábrája nyomán)

Karszt víztestek Magyarország területén, a porózus mellett a másik regionális jelentőségű vízadó képződmény a mezozoós – elsősorban triász korú – karbonátos, karsztosodott összlet, az ún. főkarsztvíztároló. A velük szoros hidraulikai kapcsolatban álló eocén mészkövekkel együtt, ezek a képződmények alkotják a karszt víztestek csoportját. Alárendelten júra és kréta, valamint paleozoós mészkövek is a „főkarsztba” sorolhatók. A karszt víztestek – amelyeknek részei a lezökkent, mélyben futó karszt nyúlványok is lehatárolásában tükröződnek a hagyományos vízföldtani tájegységek. A karszt víztestek esetében is a 30 °C-os izoterma felület választja el a hideg és a termál karszt víztesteket. A hegységek tektonikai szerkezetéből adódóan a hideg és a termál karszt víztesteket - az egyszerűbb kezelhetőség érdekében - egymás mellett elhelyezkedőknek tételezték fel. A Dunántúli-középhegység területén a hideg karszt-víztároló felosztása a forrás-csoportokhoz tartozó vízgyűjtők alapján történt. Ezekhez kapcsolódik a termál karszt víztestek lehatárolása is. A karsztvíz-testek beágyazódnak a hegyvidéki víztestek eocénnél fiatalabb és paleozoós képződményei közé. A hideg -, de főleg a termál karszt víztestek a medencebeli porózus víztestek alá nyúlhatnak.

6

Hegyvidéki víztestek A hegyvidéki területeken – a karszt víztestek csoportjába soroltakon kívül – változatos képződmények találhatók, amelyek kora a quartertől a mezozoikumon át a paleozoikumig terjed, egyaránt előfordulnak porózus, repedezett és karsztosodott (a karszt víztestekhez nem sorolt) vízadók. Ezek a képződmények alkotják a hegyvidéki víztestek csoportját. Tekintettel arra, hogy a felszín alatti vízmozgások ezekben a képződményekben főként a felszín közelében történnek, a felszín alatti vízválasztó közelítőleg egyezik a felszínivel. A hegyvidékeken belül ezért a további felosztás alapvetően a felszíni vízgyűjtők szerint történt. A fő-karsztvíztárolóhoz nem sorolt karbonátos képződmények a hegyvidéki víztest részei. A karszt víztestek felszíni kibúvásai a hegyvidéki víztestek térképén „folytonossági hiányként” jelennek meg. A hegyvidéki víztesteknél nem különböztetünk meg termál víztesteket, mivel azok, csekély előfordulásuk miatt, a porózus termál víztestekhez kerültek besorolásra. Hegyvidéki és karszt víztestek elvi modellje A felszín alatti víztestek kijelölésének végeredménye 2005. március 22.: o Medencebeli porózus hideg víztestek száma

52

db,

porózus

termál

víztesteké 6 db. o Hideg karszt víztestek száma 13 db, a termál karszt víztesteké 15 db. o Hegyvidéki víztestek száma 22 db. Felszín alatti víztestek száma összesen: 108 db.

7

Víztestek kijelölés módszertanának felülvizsgálata 2007-ben a víztestek előzetes jellemzésének eredményei alapján szükségessé vált a 2004-ben meghatározott felszín alatti víztestek kijelölésének módszertani felülvizsgálata és a víztest határok pontosítása. A módosítást az alábbi ismeretek támogatták: o

2007 júniusában készült el az 1 : 100.000 méretarányú, részletesebb földtani alapanyag;

o

2004-ben még nem állt rendelkezésre a felszíni vízgyűjtők részletes térképe;

o

2005-ben új vízföldtani térképek készültek (pl. rétegvíz domborzat);

o

A határvízi egyeztetések eredményei.

Részben módosult a korábbi kijelölési módszertan, ennek következményeként, pedig változtak a korábbi (2004-es) víztestek határai, valamint darabszámai. A víztest kijelölésben koncepcionális változást jelentett a sekély víztestek leválasztásának igénye, melynek indokai a következők: o

a meteorológiai hatás alatt álló felszín alatti vizek vízjárása különbözik a mélységi vizekétől;

o

a sekély vízadók a felszíni vizekkel közvetlen kapcsolatban állnak (kiemelt jelentőségük van a FAVÖKO-k esetében);

o

a légköri kapcsolatuk miatt természetes vízminőségük különbözik a mélyebben lévő vizektől (sótartalom, oxigén háztartás, hőmérséklet, ion összetétel);

o

emberi

hatásoknak

való

kitettségük

miatt

ténylegesen,

illetve

potenciálisan

szennyezettek (fennáll annak a lehetősége, hogy kémiai állapotuk rossz). A sekély vízkészlet lehatárolása csak a porózus vízadók esetében valósítható meg, mivel a hasadékos kőzetek a porózus kőzetektől eltérő keveredési és egyéb hidraulikai (pl. irányultság) tulajdonságai miatt a vertikális lehatárolás nem lehetséges. Végeredményben a „sekély víztest” (vagy sérülékeny víztest) lehatárolása szükséges ahhoz, hogy a társadalom, a politikusok és a döntéshozók felé a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben egyértelmű jellemzést tudjunk adni vizeink állapotáról. A VKI állapotértékelésnél csak két kategóriába (jó, vagy rossz) lehet besorolni a víztesteket.

8

A sekély víztesteknél az „sp” - sekély porózus víztest, és az „sh” - sekély hegyvidéki víztest jelölést/elnevezést használjuk, amelynek angol megfelelője a „shallow (porous/mountainous) groundwater”. 2004.

2007.

Víztest határok pontosítása A felszín alatti víztestek határainak módosítását a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) által végzett „Víztest Projekt” alapozta meg. A földtani szelvények nyomvonalának kiválasztása során a vezérlő elv Magyarország földtani szerkezetét és felépítését leginkább reprezentáló metszetek elkészítése volt. A projekt során elkészült digitális sekély- (50 m mélységig, 34 db), közép- (400-600 m mélységig, 38 db) és mély (2000-5000 m mélységig, 67 db) földtani szelvények feltárják az ország felszín alatti közegét, jelentősen kibővítve, és egyberendezve a korábbi ismereteket. Valamennyi szelvény horizontális 100 000-es méretarányú. Vertikálisan a szelvények torzítottak, a terület relatív magasságkülönbségeinek és a földtani felépítés ábrázolhatóságának függvényében: 2-szeres, 5-szörös, 10-szereres vagy 100-szorosos mértékben. A szelvényeken kívül a „Víztest Projekt” további eredménye még az ország teljes területére kiterjedő 1 : 100.000 méretarányú felszíni földtani térkép, a 2004-ben megállapított víztestek földtani és regionális vízföldtani jellemzése valamint a víztestekre általánosan leírható 119 db elvi földtani rétegoszlop is. A MÁFI által nyújtott jelentős szakmai támogatás alapvetően elősegítette a víztest határok pontosítását, javítását.

9

Az új alapelvek, valamint a kibővült ismeretek alapján a következő felszín alatti víztest kijelölési metodika született:

Első lehatárolási szempont a geológia: o

Medencebeli, uralkodóan porózus kőzetek

o

Karszt (csak a főkarszt)

o

Hegyvidéki területek vegyes összetételű kőzetei (kivéve a főkarszt)

A geológiai szemponton belül a módszertani elvek nem változtak. A pontosabb (1:100.000es) földtani térképek és a földtani szelvények segítségével a 2007. évi lehatároláskor a 2004. évi állapothoz képest javítások történtek. A hegyvidéki és porózus víztest határoknál változott a víztest térkép. A sekély és a mélyebb rétegvíztest határok a földtani felépítést követik, ezért nem mindenhol esik egybe egymás fölött a hegyvidéki/porózus határ (pl. Szentendrei-sziget, Budapest környéke, Tatai-rög, Balaton alatt). A nagyobb felbontású földtani térképek lehetővé tették, hogy a jelentősebb, szélesebb hegyközi porózus völgyek elkülönüljenek (Marcal-völgy, Sajó-völgy).

10

A főkarszt kőzetek, azaz a karszt víztestek lehatárolására külön vízföldtani elemzés készült, melynek eredménye a nyílt karsztos területek fedvénye. A Dunántúli-középhegység területén a karsztos képződmények elterjedési, azaz a karszt víztestek határát Jocháné Edelényi Emőke (MÁFI) még publikálatlan térképe alapján határoztuk meg. A hegyvidéki területeken a porózus és a hasadékos területek szétválogatása szintén földtani alapokon történt, az eredménytérkép a hasadékos területek fedvénye.

porózus víztest hegyvidéki víztest

karszt víztest

Példa

sekély hegyvidéki víztest

sekély porózus víztest

arra,

ahol

a

sekély és a mély víztest határai

nem

esnek

egybe: Hegyvidéki területen a felszínen vagy

annál

rétegek

hegyvidéki víztest

alsó-pannon, idősebb

találhatóak.

Ahol felső-pannon van a felszínen

karszt víztest

és

alatta

megtalálhatóak az alsópannon

rétegek,

az

sekély porózus víztest lesz, de a mélyben hegyvidéki víztest. Ha a medencebeli terület vastagabb, mint a sekély

11

víztest, akkor a medence területen az alsó-pannon és az idősebb kőzetek is porózus vízadóba sorolódnak. Az egyszerűsítés indoka az volt, hogy a víztestek között ne legyen átfedés, a víztest határ függőleges síkként legyen értelmezhető. Példa arra, ahol a hegyvidéki víztestben lévő


karbonátos

képződmény

(kréta

mészkő) függő karszt karszt víztest

és ezért nem része a karszt

víztestnek

(főkarszt.)


Példák az eocén sekély hegyvidéki víztest

karbonátos képződmények

karszt víztest

besorolására: hidraulikailag független, vagy főkarszttal összefüggő.

karszt víztest

Második lehatárolási szempont a vertikális felosztás: o

Sekély porózus, sekély hegyvidéki (kivétel a hasadékos kőzetek)

o

Porózus, hegyvidéki (kivétel főkarszt)

12

A sekély víztestek lehatárolásának módszertana: A porózus medencebeli, dombvidéki és a hegyvidéki sekély víztestek lehatárolásánál is ugyanazt a módszertant kellett követni. A felszín közeli vízadó réteg fedőjével együtt alkotja a víztest földtani közegét. A fedő hiányozhat (ha a vízadó a felszínen van), lehet pár méteres talajtakaró, illetve néhány méteres féligáteresztő, vízrekesztő képződmény is, valamint ezek térbeli kombinációja. Hasadékos kőzetek nem részei a sekély víztesteknek. A víztest teteje a telített és háromfázisú zóna határa, azaz a talajvíz színe. A víztest alja a vízföldtani helyzettől függ: o

Ha a felső kb. 50 m-ben van vízzáró, vízrekesztő képződmény, akkor a víztest alsó határát az első vízadóösszlet feküjében kell megállapítani (vízföldtani határ).

o

Ha a felső 50 m-ben nincs vízzáró, vízrekesztő képződmény, vagy nincs elég ismeret róla, akkor - és csakis akkor – a víztest alsó határa a talajvíz szintje alatt 30 m-rel húzandó meg.

o

Kivételes esetben a fenti kettőtől eltérő szintben is kijelölhető külön indoklással. Példa

a

vízföldtani

határ alkalmazására: Duna-Tisza

közi

Hátság Kalocsánál A sekély víztest alsó és

felső

határának

meghatározása

a

MÁFI által készített 50 m-es szelvények alapján

és

a

helyi

ismeretek maximális figyelembe vételével történt. Szükség volt ezen kívül a talajvíz domborzat, illetve a talajvíz terep alatti mélység térképek használatára is. A sekély hegyvidéki víztestekben folytonossági hiányként jelentkeznek a hasadékos kőzetek, valamint a nyílt karsztok területei.

13

Harmadik lehatárolási szempont a vízhőmérséklet: o

Hideg vizek (kitermelt víz < 30 °C)

o

Termálvizek (kitermelt víz >= 30 °C)

A vízhőmérséklet szemponton belül a módszertani elvekben változás nem történt. Ennek ellenére, a többlet információk következtében, változtak a karszt termál és a hideg karszt víztestek között húzott határvonal, valamint a porózus termál víztestek elterjedési területei. Egyes karszt termál víztestek területe csökkent; két víztestet pedig törölni kellett: Aggtelekitermálkarszt és Alföldi-termálkarszt. A porózus termál víztestek területe és száma is növekedett. Új víztestek az Északi-középhegység medencéi termál víztest, valamint a Délnyugat-Alföld felosztásával létrejött Dél-Alföld porózus termál, és Nyugat-Alföld porózus termál víztest. Negyedik lehatárolási szempont a vízgyűjtő: o

Síkvidéki és dombvidéki porózus (sekély és réteg) víztesteknél a felszíni vízgyűjtő határa.

o

Karszt víztesteknél a nagyobb forrásokhoz köthető felszín alatti vízgyűjtő határa.

o

Hegyvidéki víztesteknél (sekély és hasadékos) a felszíni vízgyűjtő határa.

o

Termál víztesteknél a felszín alatti vízgyűjtő határa.

A felszín alatti víztesteket - a Víz Keretirányelv szerint - a felszíni vízgyűjtőkhöz kell rendelni, ezért adminisztratív szempontból egyszerűsíti a helyzetet, ha - ahol lehetséges és értelme van - a felszín alatti víztestek felszíni vízgyűjtők szerint tovább osztódnak. A 2004. évi elvekhez képest változás alapjaiban nem történt, csak annak következetes végrehajtása valósult meg. Az azóta elkészült felszíni vízgyűjtő határ térkép felhasználásával a hegyvidéki és porózus víztest határokat pontosítottuk. A karszt - és a porózus termál víztesteknél a felszín alatti vízgyűjtő határokat a rendelkezésre álló földtani ismeretekből, valamint a különböző vízföldtani tájegységeknél rendelkezésre álló részletesebb - esetenként kéziratos - vízszint térképek alapján alakítottuk ki. A hideg karszt-víztároló felosztása a forrás-csoportokhoz tartozó vízgyűjtők alapján történt (Hévízi- és Tapolcai-források, Balaton-felvidék forrásai, Dunántúli-középhegység déli forrásai, Tatai– és Fényes-források, Budai-források, Tettyeforrás, Egri- és Szalajka-források, Miskolci-források, Jósva-forrás). Ezekhez igazodik a termál karszt víztestek lehatárolása is.

14

Ötödik lehatárolási szempont a beszivárgási és megcsapolási területek szétválasztása: o

Leáramlási területek

o

Feláramlási területek

o

Vegyes áramlási rendszerű dombvidéki és hegylábi területek

A hidrodinamikai elvű lehatárolási szemponton belül érdemi változás nem történt. A leáramlási és feláramlási területek közötti határvonal esetében az átmeneti területek továbbra sem értelmezettek. A kijelölésnél a lokális áramlási rendszerek is figyelmen kívül hagyottak – még a sekély víztestek esetében is -, annak ellenére, hogy a mennyiségi és kémiai jellemzők mozaikossága ennek a következménye. Feláramlással jellemezhető víztestek kijelölése ott történt, ahol jelentős a párolgás útján történő megcsapolás. A sekély hegyvidéki és dombvidéki területeken a feláramlási területek a völgyekben húzódnak, amelyek olyan keskenyek (kivétel a szélesebb völgyek, mint a Hernád, Sajó, és a Marcal), hogy a víztestek 100.000-es méretarányú felbontásában nem kezelhetőek. Ezért a hegy-, és dombvidéki víztestek hidrodinamikai típusa: vegyes (beszivárgási és feláramlási is). A feláramlási/beszivárgási területek közötti határvonal meghúzásához a talaj- és rétegvízszint, a földtani, talajtani és szikes foltok elterjedési, valamint a vízgyűjtő határ és felszíni domborzat térképek nyújtottak segítséget. Az adott víztest egyéni koncepcionális modelljének figyelembe vételével általános elvként használható, hogy két beszivárgási víztest között a vízgyűjtőn, két feláramlási víztest között pedig jelentős felszíni víznél (vízfolyás, vagy tó) húzható meg a víztest határa. A porózus víztesteken belül áramlási pályák mentén is húzható határvonal, hogy elkerüljük a túlzottan nagyméretű víztestek lehatárolását. Az áramvonalak a le/fel áramlási határt merőlegesen metszik, így általánosságban a feláramlási/beszivárgási határvonal is merőleges lesz a vízgyűjtő határra. A fenti módszertan alkalmazását követően a felszín alatti víztestek száma a következők szerint alakul 2007. december 22-től: o

Sekély hegyvidéki víztest: 22 db

o

Sekély porózus víztest: 55 db

Sekély víztest összesen: 77 db o

Hegyvidéki víztest: 23 db

o

Porózus víztest: 48 db

15

Hegyvidéki és porózus víztest összesen: 71 db o

Karszt, hideg víztest: 14 db

o

Karszt, termál víztest: 15 db

Karszt víztest összesen: 29 db Porózus termál víztest: 8 db

Felszín alatti víztestek száma összesen: 185 db

A vízügyi térinformatikai rendszerben (VÍZ-TÉR) a felszín alatti víztestek négy fedvényben a Terkepserver:\eu_vki\Fa_viztest alkönyvtárban és a FAV.mdb adatbázisban találhatóak.

Felszín alatti víztest fedvények rétegsorrendje

16

Felhasznált irodalom 2000/60/EK Víz Keretirányelv (VKI), II. melléklet 2. fejezet, V. melléklet 2. fejezet Az EU Víz Keretirányelv hazai alkalmazása – víztestek kijelölése - Zárójelentés, 2003: BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, Budapest Az Európai Parlament és Tanács 2000/60/EK sz. „Az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén” c. irányelvben 2005. március 22.-ei határidővel előírt JELENTÉS a Duna vízgyűjtőkerület magyarországi területének jellemzőiről, az emberi tevékenységek környezeti hatásairól és a vízhasználatok gazdasági elemzéséről, 2005: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Identification of Water Bodies, 2003: Guidance Document No. 2 - Common Implementation Strategy for the Water Framework Directive (2000/60/EC) Implementing the Geographical Information System Elements (GIS) of the Water Framework Directive, 2003: Guidance Document No. 9 - Common Implementation Strategy for the Water Framework Directive (2000/60/EC) Guidance on Groundwater Monitoring, 2007: Guidance Document No. 15 - Common Implementation Strategy for the Water Framework Directive (2000/60/EC) 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodásegyes szabályairól 30/2004. (XII.30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól Magyar Állami Földtani Intézet, 2007: „Víztest Projekt” - felszín alatti víztestek földtani és vízföldtani jellemzése Dr. Urbancsek János, 1977: Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere VII. kötet, A pannóniai medence mélységi víztározói - Budapest, Országos Vízügyi Hivatal, Vízgazdálkodási Intézet Dr. Urbancsek János: Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere - több kötet Gyalog László, 1996: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása Budapest, Magyar Állami Földtani Intézet Császár Géza, 1997: Magyarország litosztatigráfiai alapegységei - Budapest, Magyar Állami Földtani Intézet Dr. Erdélyi Mihály, 1979: A magyar medence hidrodinamikája - Budapest, VITUKI közlemények Mihály Erdélyi, 1994: Hydrogeology of the Hungarian upper Danube section - Hungarian Natural History Museum 17

Dr. Rónai András, 1985: Az Alföld negyedidőszaki földtana - Geologica Hungarica István Almási, 2001: Petroleum Hydrogeology of the Great Hungarian Plain, Eastern Pannonian Basin, Hungary - University of Alberta Juhász Györgyi, Pogácsás György, Magyar Imre, Vakarcs Gábor, 2006: Integráltsztratigráfiai és fejlődéstörténeti vizsgálatok az Alföld pannóniai s.l. rétegsorában Földtani Közlöny 136/1

Felhasznált adatbázisok Vízgazdálkodási Információs Rendszer (VIZIR) Magyar Állami Földtani Intézet fúrási adatbázisa Felhasznált térképek, térinformatikai állományok 2004. december 22-től érvényes felszín alatti víztestek térinformatikai fedvénye Földtani szelvények „Víztest Projekt”, 2007: Magyar Állami Földtani Intézet Magyarország 1: 100.000-es földtani térképsorozata és magyarázója - Magyar Állami Földtani Intézet Magyarország 1: 500.000-es földtani térképsorozata és magyarázója - Magyar Állami Földtani Intézet o talajvíz mBf o talajvízforgalom o tektonika felszíni földtanhoz o felszíni földtan o felső 10 méter o felső-pannon kifejlődés o felső-pannon szintvonal o felső-pannon talp o tektonika a kainozóos kifejlődéshez o feltételezett kainozóos kifejlődés o kainozóos kifejlődés o kainozóos talp o kainozóoikum nélkül 18

Jocháné Edelényi Emőke, 2007: A dunántúli-középhegységi zóna hidrogeológiai rendszere – Magyar Állami Földtani Intézet, kéziratos digitális térkép 1: 100.000 Cserny Tibor: A Balaton limnogeológiai vizsgálata – Magyar Állami Földtani Intézet Szikes területek elterjedése 1: 100.000-es térinformatikai fedvény Magyarország Nemzeti Atlasza, 1989 Budapest Magyarország hidrogeológiai atlasza Hidrogeológiai térképek Karszt-vízföldtani térképek Magyarország domborzatmodellje, Shuttle Radar Topography Mission (SRTM100) Quarter vastagság térinformatikai fedvény 1: 500.000, VITUKI 30°-os izoterma térinformatikai fedvény 1: 500.000, VITUKI Talajvíz domborzat és talajvíz mélysége térinformatikai fedvény 1: 500.000, VITUKI Rétegvíz-szint Erdélyi Mihály szerinti eloszlása térinformatikai fedvény 1: 500.000, VITUKI Vízfolyások és vízgyűjtőik térinformatikai fedvény 1: 100.000, VKKI

19

MELLÉKLETEK

1. térkép – Sekély porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek 2.

térkép - Porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek

3. térkép – Karszt felszín alatti víztestek 4. térkép – Porózus termál felszín alatti víztestek 5. térkép – Sekély porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek koordináló KÖVÍZIG-ek szerint 6.

térkép - Porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek koordináló KÖVÍZIG-ek szerint

7. térkép – Karszt felszín alatti víztestek koordináló KÖVÍZIG-ek szerint 8. térkép – Porózus termál felszín alatti víztestek koordináló KÖVÍZIG-ek szerint 9. térkép – Sekély porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek alegységek szerint 10. térkép - Porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek alegységek szerint 11. térkép – Karszt felszín alatti víztestek alegységek szerint 12. térkép – Porózus termál felszín alatti víztestek alegységek szerint 1. táblázat – Felszín alatti víztestek listája

1. térkép

2. térkép

3. térkép

4. térkép

5. térkép

6. térkép

7. térkép

8. térkép

9. térkép

10. térkép

11. térkép

12. térkép

Azonosító AIQ653 AIQ573 AIQ581 AIQ628 AIQ625 AIQ560 AIQ562 AIQ603 AIQ586 AIQ643 AIQ640 AIQ537 AIQ540 AIQ498 AIQ589 AIQ651 AIQ583 AIQ536 AIQ652 AIQ531 AIQ525 AIQ529 AIQ522 AIQ649 AIQ835 AIQ621 AIQ600 AIQ618 AIQ630 AIQ496 AIQ620 AIQ579 AIQ576 AIQ634 AIQ637 AIQ566

Víztest kód sp.1.1.1 sp.1.1.2 sp.1.2.1 sp.1.2.2 sp.1.3.1 sp.1.4.1 sp.1.4.2 sp.1.5.1 sp.1.6.1 sp.1.7.1 sp.1.8.1 sp.1.9.1 sp.1.10.1 sp.1.10.2 sp.1.11.1 sp.1.11.2 sp.1.12.2 sp.1.13.1 sp.1.13.2 sp.1.14.1 sp.1.14.2 sp.1.15.1 sp.1.15.2 sp.2.1.2 sp.2.2.2 sp.2.3.1 sp.2.3.2 sp.2.4.1 sp.2.4.2 sp.2.5.2 sp.2.6.1 sp.2.6.2 sp.2.7.1 sp.2.8.1 sp.2.8.2 sp.2.9.1

Víztest név Szigetköz Hanság, Rábca-völgy északi része Ikva-vízgyűjtő, Répce felső vízgyűjtője Rábca-völgy déli része Rába-Gyöngyös-vízgyűjtő Dunántúli-középhegység északi peremvidéke Dunántúli-középhegység északi peremvidéke hordalékterasz Marcal-völgy Kapos-vízgyűjtő Séd-Nádor-Sárvíz-vízgyűjtő Sárvíz, Sió-vízgyűjtő Duna jobb parti vízgyűjtő - Budapest-Paks Duna jobb parti vízgyűjtő - Paks alatt Bölcske-Bogyiszlói-öblözet Karasica-vízgyűjtő Szekszárd-Bátai- és Kölkedi-öblözet Ipoly-völgy Duna bal parti vízgyűjtő - Vác-Budapest Szentendrei-sziget és egyéb dunai szigetek Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyűjtő északi rész Duna-Tisza köze - Duna-völgy északi rész Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyűjtő déli rész Duna-Tisza köze - Duna-völgy déli rész Szatmári-sík Beregi-sík Nyírség keleti perem Kraszna-völgy, Szamos-völgy Nyírség - Lónyay-főcsatorna-vízgyűjtő Rétköz Bodrogköz Nyírség déli rész, Hajdúság Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész Cserehát Sajó-Hernád-völgy Sajó-Takta-völgy, Hortobágy Északi-középhegység peremvidék

1. táblázat – Felszín alatti víztestek listája

Határvízi igen igen igen igen igen igen

igen igen igen

igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen

Víztest terület km2 469,84 681,80 1 672,64 974,34 1 654,65 1 455,03 512,14 1 546,53 3 078,52 3 036,42 1 295,94 1 032,69 662,27 334,22 1 100,65 543,02 145,86 1 123,11 96,33 1 193,30 1 688,31 1 437,59 1 594,93 491,53 730,28 607,18 542,66 2 264,16 665,51 750,07 1 693,75 3 147,81 816,03 973,04 1 429,13 2 203,89

Fedetlen terület km2 469,84 681,80 1 672,64 974,34 1 654,65 1 455,03 512,14 1 546,53 3 078,52 3 036,42 1 295,94 1 032,69 662,27 334,22 1 100,65 543,02 145,86 1 123,11 96,33 1 193,30 1 688,31 1 437,59 1 594,93 491,53 730,28 607,18 542,03 2 264,16 665,51 750,07 1 693,75 3 147,81 816,03 973,04 1 429,13 2 203,89

Felelős ÉDU-KÖVÍZIG ÉDU-KÖVÍZIG ÉDU-KÖVÍZIG ÉDU-KÖVÍZIG NYUDU-KÖVÍZIG ÉDU-KÖVÍZIG ÉDU-KÖVÍZIG KÖDU-KÖVÍZIG DÉDU-KÖVÍZIG KÖDU-KÖVÍZIG KÖDU-KÖVÍZIG KDV-KÖVÍZIG KÖDU-KÖVÍZIG KÖDU-KÖVÍZIG DÉDU-KÖVÍZIG DÉDU-KÖVÍZIG KDV-KÖVÍZIG KDV-KÖVÍZIG KDV-KÖVÍZIG ADU-KÖVÍZIG ADU-KÖVÍZIG ADU-KÖVÍZIG ADU-KÖVÍZIG FETI-KÖVÍZIG FETI-KÖVÍZIG FETI-KÖVÍZIG FETI-KÖVÍZIG FETI-KÖVÍZIG FETI-KÖVÍZIG É-KÖVÍZIG TI-KÖVÍZIG TI-KÖVÍZIG É-KÖVÍZIG É-KÖVÍZIG TI-KÖVÍZIG É-KÖVÍZIG

Alegység kód 1-1 1-2 1-2 1-2 1-3 1-5 1-5 1-4 1-12 1-13 1-11 1-9 1-11 1-11 1-15 1-15 1-8 1-9 1-9 1-10 1-10 1-10 1-10 2-1 2-1 2-2 2-2 2-3 2-1 2-4 2-17 2-17 2-7 2-7 2-17 2-11

1/6

Azonosító

Víztest kód

AIQ585 AIQ535 AIQ526 AIQ533 AIQ486 AIQ596 AIQ605 AIQ594 AIQ591 AIQ613 AIQ633 AIQ521 AIQ570 AIQ518 AIQ662 AIQ664 AIQ592 AIQ494 AIQ492 AIQ555 AIQ556

sp.2.9.2 sp.2.10.1 sp.2.10.2 sp.2.11.1 sp.2.11.2 sp.2.12.2 sp.2.13.1 sp.2.13.2 sp.2.16.1 sp.3.1.1 sp.3.2.1 sp.3.2.2 sp.3.3.1 sp.3.3.2 sp.4.1.1 sp.4.2.1 sp.4.2.2 sp.4.3.1 sp.4.3.2 sh.1.1 sh.1.2

AIQ548

sh.1.3

AIQ544 AIQ546 AIQ550 AIQ501 AIQ500 AIQ655 AIQ645 AIQ597 AIQ609 AIQ513 AIQ606 AIQ578

sh.1.4 sh.1.5 sh.1.6 sh.1.7 sh.1.8 sh.1.9 sh.1.10 sh.1.11 sh.1.12 sh.2.1 sh.2.2 sh.2.3

Víztest név Jászság, Nagykunság Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő északi rész Duna-Tisza köze - Közép-Tisza-völgy Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő déli rész Alsó-Tisza-völgy Körös-vidék, Sárrét Maros-hordalékkúp Körös-Maros köze Kígyós-vízgyűjtő Mura-vidék Rinya-mente - vízgyűjtő Dráva-völgy Barcs felett Feketevíz-vízgyűjtő Dráva-völgy Barcs alatt Zala-vízgyűjtő Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő Kis-Balaton Balaton déli vízgyűjtő Balaton a Berekkel Dunántúli-középhegység - Marcal-vízgyűjtő Dunántúli-középhegység - Séd-Nádor-vízgyűjtő Dunántúli-középhegység - Duna-vízgyűjtő Mosoni-Duna - Által-értorkolat Dunántúli-középhegység - Duna-vízgyűjtő Által-ér-torkolat Visegrád Dunántúli-középhegység - Duna-vízgyűjtő Budapest alatt Dunántúli-középhegység - Duna-vízgyűjtő Visegrád - Budapest Börzsöny, Gödöllői-dombvidék - Duna-vízgyűjtő Börzsöny, Cserhát - Ipoly-vízgyűjtő Velencei-hegység Soproni-hegység, Fertő-vidék Kőszegi-hegység, Vas-hegy Mecsek Cserhát, Karancs, Medves - Zagyva-vízgyűjtő Mátra Hevesi-dombság - Tarna-vízgyűjtő


Határvízi

igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen

igen igen igen igen igen

Víztest terület km2 3 864,27 2 303,66 5 037,38 1 669,36 1 423,09 4 161,76 1 245,26 3 744,15 972,73 1 947,25 1 445,45 224,15 1 540,07 749,35 1 524,13 819,11 188,99 1 269,79 871,18 610,01 775,70

Fedetlen terület km2 3 864,27 2 303,66 5 037,38 1 669,36 1 423,09 4 161,76 1 245,26 3 744,15 972,73 1 947,25 1 445,45 224,15 1 540,07 749,35 1 524,13 819,11 188,99 1 269,79 871,18 610,01 775,70

903,76 490,37 610,87 241,66 274,33 918,62 26,55 131,96 16,75 501,64 536,32 63,07 294,83

Felelős

Alegység kód

KÖTI_KÖVÍZIG KÖTI_KÖVÍZIG KÖTI_KÖVÍZIG ATI-KÖVÍZIG ATI-KÖVÍZIG KÖR-KÖVÍZIG ATI-KÖVÍZIG KÖR-KÖVÍZIG ADU-KÖVÍZIG NYUDU-KÖVÍZIG DÉDU-KÖVÍZIG DÉDU-KÖVÍZIG DÉDU-KÖVÍZIG DÉDU-KÖVÍZIG NYUDU-KÖVÍZIG NYUDU-KÖVÍZIG NYUDU-KÖVÍZIG DÉDU-KÖVÍZIG KÖDU-KÖVÍZIG KÖDU-KÖVÍZIG KÖDU-KÖVÍZIG

2-9 2-12 2-18 2-20 2-20 2-15 2-21 2-19 2-20 3-1 3-2 3-2 3-3 3-2 4-1 4-1 4-1 4-2 4-2 1-4 1-13

903,76

ÉDU-KÖVÍZIG

1-6

490,37 610,87 241,66 274,33 918,46 26,55 131,96 16,75 501,64 536,32 73,55 294,83

ÉDU-KÖVÍZIG KDV-KÖVÍZIG KDV-KÖVÍZIG KDV-KÖVÍZIG KDV-KÖVÍZIG KÖDU-KÖVÍZIG ÉDU-KÖVÍZIG NYUDU-KÖVÍZIG DÉDU-KÖVÍZIG KDV-KÖVÍZIG É-KÖVÍZIG É-KÖVÍZIG

1-7 1-9 1-9 1-9 1-8 1-14 1-2 1-3 1-15 2-10 2-11 2-11

2/6

Azonosító AIQ506 AIQ510 AIQ668 AIQ665 AIQ659 AIQ541 AIQ489 AIQ654 AIQ572 AIQ582 AIQ627 AIQ626 AIQ561 AIQ602 AIQ587 AIQ642 AIQ641 AIQ538 AIQ539 AIQ497 AIQ588 AIQ650 AIQ530 AIQ524 AIQ528 AIQ523 AIQ648 AIQ834 AIQ622 AIQ601 AIQ617 AIQ631 AIQ495 AIQ619 AIQ580 AIQ635

Víztest kód sh.2.4 sh.2.5 sh.2.6 sh.2.7 sh.3.1 sh.4.1 sh.4.2 p.1.1.1 p.1.1.2 p.1.2.1 p.1.2.2 p.1.3.1 p.1.4.1 p.1.5.1 p.1.6.1 p.1.7.1 p.1.8.1 p.1.9.1 p.1.10.1 p.1.10.2 p.1.11.1 p.1.11.2 p.1.14.1 p.1.14.2 p.1.15.1 p.1.15.2 p.2.1.2 p.2.2.2 p.2.3.1 p.2.3.2 p.2.4.1 p.2.4.2 p.2.5.2 p.2.6.1 p.2.6.2 p.2.8.1

Víztest név Bükk - Tisza-vízgyűjtő Bükk, Borsodi-dombság - Sajó-vízgyűjtő Zempléni-hegység - Hernád-vízgyűjtő Zempléni-hegység - Bodrog-vízgyűjtő Villányi-hegység Dunántúli-középhegység - Balaton északnyugati-vízgyűjtő Balaton-felvidék Szigetköz Hanság, Rábca-völgy északi része Ikva-vízgyűjtő, Répce felső vízgyűjtője Rábca-völgy déli része Rába-Gyöngyös-vízgyűjtő Dunántúli-középhegység északi peremvidéke Marcal-völgy Kapos-vízgyűjtő Séd-Nádor-Sárvíz-vízgyűjtő Sárvíz, Sió-vízgyűjtő Duna jobb parti vízgyűjtő - Budapest-Paks Duna jobb parti vízgyűjtő - Paks alatt Bölcske-Bogyiszlói-öblözet Karasica-vízgyűjtő Szekszárd-Bátai- és Kölkedi-öblözet Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyűjtő északi rész Duna-Tisza köze - Duna-völgy északi rész Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyűjtő déli rész Duna-Tisza köze - Duna-völgy déli rész Szatmári-sík Beregi-sík Nyírség keleti perem Kraszna-völgy, Szamos-völgy Nyírség - Lónyay-főcsatorna-vízgyűjtő Rétköz Bodrogköz Nyírség déli rész, Hajdúság Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész Sajó-Hernád-völgy


Határvízi igen igen igen

igen igen igen igen igen igen

igen igen

igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen

Víztest terület km2 238,77 1 253,32 219,41 217,51 48,66 379,41 264,28 469,84 681,80 1 672,64 933,50 1 654,65 1 791,59 1 390,43 3 078,52 3 036,42 1 295,94 1 032,69 662,27 334,22 1 100,65 543,02 1 982,23 1 736,58 1 437,59 1 594,93 491,53 730,28 607,18 542,66 2 264,16 665,51 750,07 1 693,75 3 147,81 748,66

Fedetlen terület km2 238,77 1 253,32 219,41 217,51 48,66 379,41 258,65 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 491,15 731,28 0,00 542,03 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

Felelős É-KÖVÍZIG É-KÖVÍZIG É-KÖVÍZIG É-KÖVÍZIG DÉDU-KÖVÍZIG KÖDU-KÖVÍZIG KÖDU-KÖVÍZIG ÉDU-KÖVÍZIG ÉDU-KÖVÍZIG ÉDU-KÖVÍZIG ÉDU-KÖVÍZIG NYUDU-KÖVÍZIG ÉDU-KÖVÍZIG KÖDU-KÖVÍZIG DÉDU-KÖVÍZIG KÖDU-KÖVÍZIG KÖDU-KÖVÍZIG KDV-KÖVÍZIG KÖDU-KÖVÍZIG KÖDU-KÖVÍZIG DÉDU-KÖVÍZIG DÉDU-KÖVÍZIG ADU-KÖVÍZIG ADU-KÖVÍZIG ADU-KÖVÍZIG ADU-KÖVÍZIG FETI-KÖVÍZIG FETI-KÖVÍZIG FETI-KÖVÍZIG FETI-KÖVÍZIG FETI-KÖVÍZIG FETI-KÖVÍZIG É-KÖVÍZIG TI-KÖVÍZIG TI-KÖVÍZIG É-KÖVÍZIG

Alegység kód 2-8 2-6 2-7 2-5 3-3 4-2 4-2 1-1 1-2 1-2 1-2 1-3 1-5 1-4 1-12 1-13 1-11 1-9 1-11 1-11 1-15 1-15 1-10 1-10 1-10 1-10 2-1 2-1 2-2 2-2 2-3 2-1 2-4 2-17 2-17 2-7

3/6

Azonosító

Víztest kód

AIQ636 AIQ567 AIQ584 AIQ534 AIQ527 AIQ532 AIQ487 AIQ595 AIQ604 AIQ593 AIQ590 AIQ614 AIQ632 AIQ520 AIQ571 AIQ519 AIQ661 AIQ663 AIQ493 AIQ554 AIQ557

p.2.8.2 p.2.9.1 p.2.9.2 p.2.10.1 p.2.10.2 p.2.11.1 p.2.11.2 p.2.12.2 p.2.13.1 p.2.13.2 p.2.16.1 p.3.1.1 p.3.2.1 p.3.2.2 p.3.3.1 p.3.3.2 p.4.1.1 p.4.2.1 p.4.3.1 h.1.1 h.1.2

AIQ549

h.1.3


h.1.4 h.1.5 h.1.6 h.1.7 h.1.8 h.1.9 h.1.10 h.1.11 h.1.12 h.2.1 h.2.2 h.2.3

Víztest név Sajó-Takta-völgy, Hortobágy Északi-középhegység peremvidék Jászság, Nagykunság Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő északi rész Duna-Tisza köze - Közép-Tisza-völgy Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő déli rész Alsó-Tisza-völgy Körös-vidék, Sárrét Maros-hordalékkúp Körös-Maros köze Kígyós-vízgyűjtő Mura-vidék Rinya-mente - vízgyűjtő Dráva-völgy Barcs felett Feketevíz - vízgyűjtő Dráva-völgy Barcs alatt Zala-vízgyűjtő Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő Balaton déli vízgyűjtő Dunántúli-középhegység - Marcal-vízgyűjtő Dunántúli-középhegység - Séd-Nádor-vízgyűjtő Dunántúli-középhegység - Duna-vízgyűjtő Mosoni-Duna - Által-értorkolat Dunántúli-középhegység - Duna-vízgyűjtő Által-ér-torkolat Visegrád Dunántúli-középhegység - Duna-vízgyűjtő Budapest alatt Dunántúli-középhegység - Duna-vízgyűjtő Visegrád - Budapest Börzsöny, Gödöllői-dombvidék - Duna-vízgyűjtő Börzsöny, Cserhát - Ipoly-vízgyűjtő Velencei-hegység Soproni-hegység, Fertő-vidék Kőszegi-hegység, Vas-hegy Mecsek Cserhát, Karancs, Medves - Zagyva-vízgyűjtő Mátra Hevesi-dombság - Tarna-vízgyűjtő


Határvízi

igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen

igen

igen igen igen igen igen

Víztest terület km2 2 145,37 2 203,89 3 148,03 2 303,66 5 037,38 1 669,36 1 423,09 4 161,76 1 245,26 3 744,15 972,73 1 947,25 1 445,45 224,15 1 540,07 749,35 1 524,13 988,68 1 718,81 858,80 820,50

Fedetlen terület km2 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 92,70 44,80

1 028,28

38,69

632,83 709,15 435,50 731,49 1 503,36 52,06 215,80 52,73 692,29 861,80 540,32 486,25

52,71 98,28 110,73 157,58 442,06 25,51 42,99 35,98 190,65 332,37 466,77 191,66

Felelős

Alegység kód

TI-KÖVÍZIG É-KÖVÍZIG KÖTI_KÖVÍZIG KÖTI_KÖVÍZIG KÖTI_KÖVÍZIG ATI-KÖVÍZIG ATI-KÖVÍZIG KÖR-KÖVÍZIG ATI-KÖVÍZIG KÖR-KÖVÍZIG ADU-KÖVÍZIG NYUDU-KÖVÍZIG DÉDU-KÖVÍZIG DÉDU-KÖVÍZIG DÉDU-KÖVÍZIG DÉDU-KÖVÍZIG NYUDU-KÖVÍZIG NYUDU-KÖVÍZIG DÉDU-KÖVÍZIG KÖDU-KÖVÍZIG KÖDU-KÖVÍZIG

2-17 2-11 2-9 2-12 2-18 2-20 2-20 2-15 2-21 2-19 2-20 3-1 3-2 3-2 3-3 3-2 4-1 4-1 4-2 1-4 1-13

ÉDU-KÖVÍZIG

1-5

ÉDU-KÖVÍZIG KDV-KÖVÍZIG KDV-KÖVÍZIG KDV-KÖVÍZIG KDV-KÖVÍZIG KÖDU-KÖVÍZIG ÉDU-KÖVÍZIG NYUDU-KÖVÍZIG DÉDU-KÖVÍZIG KDV-KÖVÍZIG É-KÖVÍZIG É-KÖVÍZIG

1-7 1-9 1-9 1-9 1-8 1-14 1-2 1-3 1-15 2-10 2-11 2-11

4/6

Azonosító

Víztest kód

AIQ505 AIQ509 AIQ667 AIQ666 AIQ575 AIQ658 AIQ542 AIQ490

h.2.4 h.2.5 h.2.6 h.2.7 h.2.8 h.3.1 h.4.1 h.4.2


k.1.1 k.1.2 k.1.3 k.1.4 k.1.5 k.1.6 k.1.8 k.1.9 k.2.1 k.2.2 k.2.3 k.3.1

AIQ553 AIQ491 AIQ564 AIQ503 AIQ660 AIQ616 AIQ646 AIQ599 AIQ611 AIQ515 AIQ639 AIQ504 AIQ511 AIQ638

k.4.1 k.4.2 kt.1.2 kt.1.3 kt.1.4 kt.1.5 kt.1.6 kt.1.7 kt.1.8 kt.1.9 kt.1.10 kt.1.11 kt.2.1 kt.2.3

Víztest név Bükk - Tisza-vízgyűjtő Bükk, Borsodi-dombság - Sajó-, Hernád-vízgyűjtő Zempléni-hegység - Hernád-vízgyűjtő Zempléni-hegység - Bodrog-vízgyűjtő Cserehát - Hernád-vízgyűjtő Villányi-hegység Dunántúli-középhegység - Balaton észak-nyugati-vízgyűjtő Balaton-felvidék Dunántúli-középhegység -Veszprém, Várpalota, Vértes déli források vízgyűjtője Dunántúli-középhegység - Tatai- és Fényes-források vízgyűjtője Dunántúli-középhegység - Budai-források vízgyűjtője Dunántúli-középhegység - Esztergomi-források vízgyűjtője Naszály, Nógrádi-rögök Szabadbattyányi-karsztrögök Mecsek - karszt Mohácsi-rögök Bükk nyugati karszt Aggteleki-hegység Bükk keleti karszt Villányi-hegység - karszt Dunántúli-középhegység - Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafő-források vízgyűjtője Balaton-felvidéki karszt Észak-dunántúli termálkarszt Budapest környéki termálkarszt Visegrád-Veresegyháza termálkarszt Nógrádi termálkarszt Szabadbattyáni termálkarszt Közép-dunántúli termálkarszt Mecseki termálkarszt Dél-Baranya, Bácska termálkarszt Sárvári termálkarszt Büki termálkarszt Bükki termálkarszt Sárospataki termálkarszt


Határvízi igen igen igen igen

igen igen

igen

igen igen

igen igen igen igen

Víztest terület km2 633,75 1 954,87 651,21 615,12 504,13 51,36 572,81 665,29

Fedetlen terület km2 394,97 297,51 279,72 397,61 0,00 2,69 106,59 51,90

É-KÖVÍZIG É-KÖVÍZIG É-KÖVÍZIG É-KÖVÍZIG É-KÖVÍZIG DÉDU-KÖVÍZIG KÖDU-KÖVÍZIG KÖDU-KÖVÍZIG

2-8 2-6 2-7 2-5 2-7 3-3 4-2 4-2

1 121,38 2 062,95 668,58 629,14 285,43 114,86 396,73 197,02 534,36 492,79 289,32 242,06

332,27 125,44 85,33 48,79 9,03 1,46 51,28 0,10 100,86 181,85 128,56 6,36

KÖDU-KÖVÍZIG ÉDU-KÖVÍZIG KDV-KÖVÍZIG ÉDU-KÖVÍZIG KDV-KÖVÍZIG KÖDU-KÖVÍZIG DÉDU-KÖVÍZIG DÉDU-KÖVÍZIG É-KÖVÍZIG É-KÖVÍZIG É-KÖVÍZIG DÉDU-KÖVÍZIG

1-13 1-5 1-9 1-7 1-9 1-13 1-12 1-15 2-8 2-6 2-6 3-3

1 732,07 472,93 556,04 1 712,38 1 240,96 1 468,43 676,66 4 634,33 1 595,06 2 073,32 132,94 96,03 4 286,40 153,79

241,30 168,04 0,00 0,26 0,03 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

KÖDU-KÖVÍZIG KÖDU-KÖVÍZIG ÉDU-KÖVÍZIG KDV-KÖVÍZIG KDV-KÖVÍZIG KDV-KÖVÍZIG KÖDU-KÖVÍZIG NYUDU-KÖVÍZIG DÉDU-KÖVÍZIG DÉDU-KÖVÍZIG NYUDU-KÖVÍZIG NYUDU-KÖVÍZIG É-KÖVÍZIG É-KÖVÍZIG

1-4 4-2 1-5 1-9 1-9 2-10 1-13 4-1 1-12 1-15 1-3 1-2 2-8 2-5

Felelős

Alegység kód

5/6

Azonosító AIQ629 AIQ574 AIQ624 AIQ569 AIQ623 AIQ514 AIQ563 AIQ516 AIQ568 AIQ565 AIQ517

Víztest kód kt.2.5 kt.3.1 kt.4.1 pt.1.1 pt.1.2 pt.2.1 pt.2.2 pt.2.3 pt.2.4 pt.2.5 pt.3.1

Víztest név Recsk-Bükkszék termálkarszt Harkány és környezete termálkarszt Nyugat-dunántúli termálkarszt Északnyugat-Dunántúl Nyugat-Alföld Dél-Alföld Észak-Alföld Délkelet-Alföld Északkelet-Alföld Északi-középhegység medencéi Délnyugat-Dunántúl


Határvízi igen igen igen igen igen igen igen igen

Víztest terület km2 291,62 515,94 2 885,34 7 253,63 10 705,90 7 585,27 9 832,73 8 422,03 8 861,45 2 503,29 13 602,20

Fedetlen terület km2 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

Felelős É-KÖVÍZIG DÉDU-KÖVÍZIG NYUDU-KÖVÍZIG ÉDU-KÖVÍZIG ADU-KÖVÍZIG ATI-KÖVÍZIG KÖTI_KÖVÍZIG KÖR-KÖVÍZIG TI-KÖVÍZIG É-KÖVÍZIG DÉDU-KÖVÍZIG

Alegység kód 2-11 3-3 4-1 1-2 1-10 2-20 2-9 2-13 2-17 2-7 3-2

6/6

EU Víz Keretirányelv hazai alkalmazása Felszín alatti víztestek felülvizsgálata

Recommend Documents