EU VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKÁJA AGROTURIZMUS

EU VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKÁJA AGROTURIZMUS

FVM KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET BUDAPEST, 2005

EU VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKÁJA AGROTURIZMUS

Szerző: Dr. Könyves Erika Hekliné dr. Herbály Katalin Lektor: Dr. Pető Károly

Tartalomjegyzék I. Alapfogalmak __________________________________________________________________ 5 II. A turizmus rendszere és környezete _______________________________________________ 7 1. A turisztikai piac jellemzői ______________________________________________________ 7 2. A turizmus típusai _____________________________________________________________ 9 III. A vidéki turizmus főbb jellemzői ________________________________________________ 10 1. A vidéki turizmus és a vidékfejlesztés kapcsolata ____________________________________ 10 2. A vidéki turizmus háttere_______________________________________________________ 12 3. A vidéki turizmus megjelenési formái _____________________________________________ 14 3.1. A falusi turizmus _________________________________________________________ 14 3.2. Az ökoturizmus __________________________________________________________ 15 3.3. A tematikus utak__________________________________________________________ 15 3.4. Az agroturizmus __________________________________________________________ 16 4. Kapcsolódó turizmusfajták _____________________________________________________ 16 IV. A vidéki (falusi) vendégfogadás elemei ___________________________________________ 18 1. Az elszállásolás ______________________________________________________________ 18 1.1. Hulladékgazdálkodás ______________________________________________________ 19 2. Az ellátás ___________________________________________________________________ 20 2.1. A vendégfogadás során felmerülő költségek és költségkalkulációk __________________ 21 2.2. Az ellátáshoz szükséges feltételek ____________________________________________ 22 2.2.1. Étkeztetés, felszolgálás és ételkalkuláció __________________________________ 23 3. Gasztronómiai programok ______________________________________________________ 24 3.1. Sütés – főzés a szabadban___________________________________________________ 24 3.2. A nyársalás ______________________________________________________________ 25 3.3. Rostélyon sütés___________________________________________________________ 26 3.4. Bográcsolás______________________________________________________________ 26 3.5. Grillezés ________________________________________________________________ 26 3.6. Egyéb eszközök __________________________________________________________ 26 3.7. Party-főzés ______________________________________________________________ 26 3.8. Élmény-gasztronómia______________________________________________________ 27 3.9. Főzőiskola ______________________________________________________________ 27 3.10. Egyéb gasztronómiai programok ____________________________________________ 28 3.11. Marketing ______________________________________________________________ 28 4. Szolgáltatások _______________________________________________________________ 29 4.1. A szabadidő-töltési lehetőség ________________________________________________ 29 4.2. A szabadidős programok ___________________________________________________ 30 4.2.1. Az animáció formái___________________________________________________ 31 4.2.2. A vendégfogadóház programkínálata _____________________________________ 31 4.3. Szezontól függő programkínálat______________________________________________ 31 3

4.4. Szabadidős programok a faluban _____________________________________________ 32 4.5. Természeti adottságok felhasználása __________________________________________ 32 4.6. Népi építészeti emlékek, sajátos települési mód felhasználása_______________________ 33 4.7. Kulturális programok ______________________________________________________ 33 4.8. Népi hagyományok, közösségi szokások felhasználása ____________________________ 33 4.9. A tárgyi alkotó népművészet ________________________________________________ 34 V. Agroturizmus modellek az Európai Unió tagországaiból _____________________________ 36 1. Ausztria ____________________________________________________________________ 36 2. Dánia ______________________________________________________________________ 39 3. Finnország __________________________________________________________________ 39 4. Olaszország _________________________________________________________________ 39 5. Németország_________________________________________________________________ 39 VI. A falusi turizmus marketingje __________________________________________________ 41 1. Marketing-koncepció __________________________________________________________ 41 2. Helyzetelemzés ______________________________________________________________ 42 2.1. Információ-források _______________________________________________________ 43 2.2. A kereslet főbb jellemzői ___________________________________________________ 43 2.3. A célcsoportok jellemzése __________________________________________________ 44 2.4. Keresleti trendek a falusi turizmusban _________________________________________ 45 3. Célok ______________________________________________________________________ 45 4. Marketing-eszközök___________________________________________________________ 46 4.1. A termék ________________________________________________________________ 46 4.2. Az ár ___________________________________________________________________ 47 4.3. Az értékesítési csatornák ___________________________________________________ 48 4.4. Marketing-kommunikáció __________________________________________________ 48 VII. Felhasznált irodalom _________________________________________________________ 49

4

I. ALAPFOGALMAK Agroturizmus: a szabadidő eltöltésének az a módja, amely elsősorban a mezőgazdaságba tartozó növénytermesztés, állattenyésztés, élelmiszer feldolgozás, erdőgazdaság, vadgazdálkodás, halgazdálkodás körébe tartozó turisztikai javak igénybevételére, illetőleg azok hasznosítására épül. Falusi turizmus: a szabadidő eltöltésének az a módja, amely kizárólag a falu turisztikai javainak igénybevételére, illetőleg azok hasznosítására épül. Horgász turizmus: a szabadidő eltöltésének az a módja, amely elsősorban a horgászok igényeinek kiszolgálására alkalmas javak igénybevételére, illetőleg hasznosítására épül. Idegenforgalom (tágabb értelemben): az a társadalmi és gazdasági (al)struktúra, amelyben az emberek szükségleteik egy részét lakóhelyükön kívül elégítik ki, piaci viszonyok szerint, kötött- idő és szabadidő tevékenységeik által. Kulturális turizmus: a szabadidő eltöltésének az a módja, amely elsősorban a kulturális igények kielégítésére alkalmas javak igénybevételére, illetőleg ezek hasznosítására épül. Külföldi kiránduló: az a külföldi állampolgár, aki szabadidejének eltöltése céljából érkezett az országba és ott 24 óránál rövidebb ideig tartózkodik. Külföldi turista: az a külföldi állampolgár, aki szabadidejének eltöltése céljából érkezett az országba és ott 24 óránál hosszabb ideig tartózkodik. Lovas turizmus: a szabadidő eltöltésének az a módja, amely elsősorban a lovas szolgáltatások igénybevételére, illetőleg azok hasznosítására épül. Rekreációs turizmus: a szabadidő eltöltésének az a módja, amely elsősorban a fizikai erőnlét fenntartását (kondicionálás), fejlesztését szolgáló javak igénybevételére, illetőleg hasznosítására épül. Sport-turizmus: a szabadidő eltöltésének az a módja, amely elsődlegesen a sportrendezvényeken (versenyeken, bajnokságokon, barátságos mérkőzéseken stb.) nézőként való részvételre, illetőleg a rendezvények hasznosítására épül. Szabadidő szükségletek: pihenés (a fiziológiailag kötött pihenést kivéve), szórakozás, ismeretszerzés, szellemi és fizikai fejlesztés, személyiségfejlesztés, esztétikai igények kielégítése, egészségromlás megelőzése, egészségkárosodás hatásainak enyhítése, elhárítása. Természetjáró turizmus: a szabadidő eltöltésének az a módja, amely a természetben való tartózkodással, fizikai erő kifejtésével, gyaloglással, esetleg kerékpározással nem csak a rekreációt, hanem a természetről való ismeretek szerzését, továbbá esztétikai szükségletek is szolgáló természeti javak ingyenes, vagy ellenértékes igénybevételére, illetőleg ezek hasznosítására (értékesítésére) épül. Turista (effektív, teljes): az az ember, aki szabadidő szükségleteinek kielégítése céljából ideiglenesen a lakóhelyétől különböző fogadóterülete(ke)n tartózkodik. A kirándulók azok a turisták, akik 24 óránál rövidebb ideig tartózkodnak a fogadóterületen. Turistaéjszaka: a vendégéjszakáknak az a hányada, amelyet a turisták a kereskedelmi szálláshelyeken és magánszálláshelyeken eltöltenek. Turisztikai fogadóterület: az a társadalmi környezet, amely rendelkezik azokkal a társadalmi és természeti javakkal, amelyekkel az emberek kielégíthetik a lakóhelyükön nem, vagy igényeiknek nem megfelelő módon kielégíthető szabadidő szükségleteiket, valamint a földrajzi térség, amelyen e társadalmi környezet működik.

5

Turisztikai javak: azok a természeti és társadalmi javak, amelyek az ember szabadidő szükségleteinek kielégítésére alkalmasak. Ezek jellemzője, hogy létezésük helyéhez kötöttek, nem mobilizálhatók. Igénybevételük céljából a turistának kell a javak létezési helyére (turisztikai fogadó-terület) utazni és ott a javak használati értéke, módja és a szükségletek által meghatározott időtartamig ideiglenesen tartózkodni. A javak részben értékesíthetők a turisztikai piacon, (turisztikai kínálat) a természeti javak részben ingyenesen fogyaszthatók. Turisztikai kínálat: azok a turisztikai javak, amelyek a turisztikai piacon ellenérték (ár) fejében értékesíthetők. Turisztikai küldő-terület: az a település vagy ország, amely az ember állandó lakóhelye és az abban ható társadalmi környezet, amely társadalmi, gazdasági, műszaki fejlettségénél fogva meghatározza az ember ottani életszínvonalát, részben meghatározza, részben befolyásolja a szükségleteit, minőségi igényeit és fogyasztói szokásait, de nem teszi lehetővé, hogy valamennyi szabadidő szükségletét ott elégítse ki, a kívánt módon, valamint az a földrajzi térség, amelyen e társadalmi környezet működik. Turisztikai termék: amely egy szolgáltatáshalmaz, amely a vonzerőn alapul (amiért a turista éppen az adott térségbe jön) és az otthonától távol lévő turista igényeinek teljes kielégülését célozza meg. Azaz tartalmazza a vonzerőnek megfelelő közlekedési-, szállás-, étkezési-, szórakozási-, egészségügyi-, biztonsági-, banki-, információs- és egyéb szolgáltatásokat. Turizmus: az idegenforgalomnak az alrendszere, amelyben az emberek szabadidő szükségleteiket lakóhelyükön kívül elégítik ki piaci viszonyok szerint, szabadidő tevékenységeik által. Vadász-turizmus: a szabadidő eltöltésének az a módja, amely elsődlegesen a vadászatra, vadászati szolgáltatások igénybevételére, illetőleg ezek hasznosítására épül. Vízi-turizmus: a szabadidő eltöltésének az a módja, amely elsődlegesen a természetes vizek (tó, folyó, tenger) által adott turisztikai javak igénybevételére, illetőleg ezek hasznosítására épül. (Hanusz, 2004)

6

II. A TURIZMUS RENDSZERE ÉS KÖRNYEZETE A turizmus rendszerének és környezetének bemutatására szolgál a 1. ábra, amely a környezet fő tényezői mellett a turizmus rendszerének belső szerkezetét is feltünteti. 1. ábra: A turizmus rendszere és környezete

társadalmi környezet

természeti környezet

gazdasági környezet

Turisztikai kereslet Turista - szabadidő - szabadrendelkezésű jövedelem ti á ió utazás

marketing Turisztikai kínálat

Turisztikai termék

-

politikai környezet

vonzerő (természeti, ember alkotta) közlekedés és infrastruktúra szállás és étkezés szórakozás és más szolgáltatások biztonság, higiénia vendégszeretet szervezet árak

technológiai környezet

kulturális környezet

Forrás: Lengyel, 1994

1. A turisztikai piac jellemzői A turizmus politikai, társadalmi, kulturális, egészségvédelmi és nem utolsó sorban gazdasági jelentősége közismert, ennek egyik bizonyítéka, hogy az elmúlt évtizedekben a turizmus növekedésének mértéke nagyobb volt, mint a termelő ágazatok fejlődési üteme. A piacgazdaság és a termelési szerkezet váltása fázisában álló országokban, így Magyarországon is, a turizmus gazdasági fejlődést előmozdító ,,húzóágazat”-i szerepe felértékelődik azáltal hogy gazdasági gondjaink megoldásához a turizmus jelentős mértékben hozzájárulhat. (Tasnádi, 2002)

7

A modern gazdaság egyik legfontosabb jelensége a piac. A piac fogalmát nagyon sokféle értelemben használják. A közgazdaságtanban alkalmazott definíció szerint: a piac a tényleges és a potenciális eladók és vevők összessége, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere. A piac legfőbb elemei: a kereslet, a kínálat, az ár és a jövedelem. Piaci keresleten az adott áru valamennyi szóba jöhető fogyasztójának fizetőképes keresletét értjük, vagyis azt az árumennyiséget, amelyet a fogyasztók különböző árak mellett képesek és hajlandók megvásárolni. Kínálaton azt a meghatározott mennyiségű és összetételű árutömeget értjük, amelyet az árutermelők valamely piacon, adott áron eladásra felkínálnak. Az ár az áru értékének pénzbeni kifejezése. A jövedelem – a termelő oldaláról – az áruk értékesítése során realizált árbevétel és a termelés során felmerülő költségek különbözete. A jövedelem - a fogyasztó oldaláról – a fogyasztó vásárlási célra rendelkezésre álló pénze, vásárlóképessége. (Molnár, 1993) A turisztikai kereslet (mivel az emberek szükségletei kereslet formájában jelennek meg a piacon), jelen esetben is fizetőképes vásárlási szándékot takar. A turisztikai kereslet tehát a turista diszkrecionális jövedelemmel és szabadidővel alátámasztott turisztikai szükséglete. A turisztikai szolgáltatások iránti kereslet tekintetében – a közgazdászok felfogásával szemben – ismeretesek más felfogások is. A pszichológusok vizsgálatának középpontjában a magatartás és az indítékok (motívumok) vizsgálata áll. (Tasnádi, 2002) Az 1. táblázat bemutatja, hogy a turisták milyen motivációk alapján döntenek és ezekhez milyen turizmusfajták kapcsolódnak. 1. táblázat: A turizmus indítékai és az ezekből levezetett turizmusfajták A turizmus indítékcsoportjai, indítékai Fizikai indítékok: – pihenés (testi erő fizikai regenerálása) – gyógyulás (testi egészség helyreállítása) – sport (testmozgás) Pszichikai indítékok: – kitörés a mindennapi elszigeteltségből

– szórakozás – élményvágy Társadalmi indítékok: – barátok, ismerősök felkeresése – társas élet, társadalmi kapcsolatok – a civilizált világból vissza a természethez Kulturális indítékok: – más országok szokásainak, – hagyományainak, nyelvének – megismerése – művészetek iránti érdeklődés – vallási okok Státus- és presztízs indítékok: – személyes kibontakozás (tanulás, továbbképzés stb.) – elismerés és nagyrabecsülés iránti vágy

Kiváltott turizmusfajta (kiemelt példák)

– üdülőturizmus – gyógy-és termálturizmus – sportturizmus – – – – –

élmény-, eseményturizmus, üdülőturizmus kulturális turizmus klubturizmus falusi turizmus

– baráti, rokonlátogató turizmus – klubturizmus (lásd: élményturizmus is) – kempingturizmus – oktatási turizmus – ismeretszerző turizmus – kulturális turizmus – vallási, zarándokturizmus – üzleti, kongresszusi, rendezvényturizmus – élmény-, kalandturizmus

Forrás: Tasnádi, 2002 8

Az turisztikai piac a többi piaccal összehasonlítva azonos és eltérő vonásokat is tartalmaz. Azonos, hogy a turisztikai piacon is döntő a kereslet és kínálat, valamint az ár kölcsönhatása. Eltérő, hogy a – kereslet és kínálat térben és időben távol esik egymástól (pl. Magyarországon fizetünk be egy távol-keleti utazásra). A kínálatot rendszerint csak reklám segítségével látjuk. – a turisztikai szolgáltatás megfoghatatlan, lényegében ,,emléket” vásárolunk – a szolgáltatás előállítása és fogyasztása egyidőben történik és annak a turista is részese – a kínálat merev és eszközigényes (szállodák) és nem tárolható (az adott szezonban el nem adott szállodai szoba ára véglegesen elveszett) – a kereslet rendkívül érzékeny és gyorsan reagál különböző eseményekre (pl. háború a környező országokban, ciánszennyezés a Tiszán, aminek hatására tömegesen mondják le utazásaikat a külföldi turisták) – a szezonalitás a turizmusban az egyik legnagyobb rizikó-faktor (pl. esős nyár vagy hóesés elmaradása a síszezonban nagy árbevétel kiesést jelent).

2. A turizmus típusai A turizmus csoportosítható az alábbi szempontok alapján is, amely újabb dimenzióba helyezi ezt a tevékenységet. Földrajzilag – Belföldi – Nemzetközi turizmus Az utazás alapvető célja szerint – Szabadidős – Hivatásturizmus A résztvevők száma szerint – Tömeg – Alternatív turizmus – Ökoturizmus Szervezettség szerint – Szervezett (egyéni, csoportos) – nem szervezett turizmus A vonzerő alapján – Vízparti turizmus – Téli sport-turizmus – Kulturális turizmus – Vallási turizmus – Örökségturizmus – Falusi turizmus – Városi turizmus – Gyógyturizmus – Ökoturizmus – Kalandturizmus A környezetre gyakorolt hatás szerint – Spontán – Tudatos turizmus

9

III. A VIDÉKI TURIZMUS FŐBB JELLEMZŐI 1. A vidéki turizmus és a vidékfejlesztés kapcsolata Az ország felzárkóztatása az európai centrumhoz elképzelhetetlen a vidék felzárkóztatása és fejlesztése nélkül. A turizmus a vidék fejlesztésében jelentős szerepet játszik, amely több tényezőnek köszönhető: – a turizmus segítségével hasznosíthatók olyan erőforrások, amellyel egyébként parlagon hevernének vagy csak szerényebb gazdasági hozamot eredményeznek. (pl. mezőgazdasági termelésre alkalmatlan vagy az alól kivont területek, nemzeti parkok és természetvédelmi területek, tavak, folyók és víztározók, a falusi-tanyasi környezet és életmód, stb.) A turizmus tehát fontos terület- és településfejlesztő tényező; – a turizmus több formája kapcsolódik a mezőgazdasághoz (pl. a lovaglás, a vadászat, a horgászás, a falusi és tanyasi turizmus, stb.) és ezáltal fontos kiegészítő tevékenységet jelenthet az ott dolgozó lakosságnak; – helyben teremt piacot a mezőgazdasági termékeknek; – az exportnál kedvezőbb árak érhetők el a csomagolási-, szállítási- és vámköltségek megtakarítása, illetve – vendéglátó-ipari felhasználás esetén – a magasabb feldolgozottsági szint elérése által; – a jövedelmezőség mellett bővíti a foglalkoztatottságot is, mert új munkahelyeket teremt, ezekre való felkészítéssel növeli a vidéki lakosság képzettségi szintjét; – segít a hagyományok megőrzésében, illetve felélesztésében (hímzés, korongozás és más népi mesterségek, népdal, tánc, szokások, stb.), ugyanakkor a jövedelmek növelésével és a szolgáltatások elterjesztésével hozzájárul a vidéki életmód kényelmesebbé és korszerűbbé tételéhez; – hozzájárul az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztéséhez, valamint az urbanizációs folyamat gyorsításához. (Lengyel, 1999) Az elmúlt években végzett kutatás alapján bizonyítást nyert, hogy a sikeres gazdálkodó főbb ismérvei között az átlagosnál több munkaidő, a gyors reagáló képesség, a szakértelem, a megfelelő termékértékesítési formák, a pályázati lehetőségek kihasználása mellett szerepel a termék- és tevékenység diverzifikáció (benne elsősorban a falusi-, agro- és ökoturizmus). (Hekliné, 2002) Egy másik, a gazdálkodók körében végzett kérdőíves felmérés alapján megállapítható, hogy bár többségükben úgy látják, a turizmusba való bekapcsolódás a tevékenység diverzifikálás egyik lehetséges módja és valamennyi településen van a turisztikai kínálatba bevonható termék-, illetve szolgáltatáshalmaz (népi ételek, népzene, népi hagyományok, stb.) mégsem akarnak vagy nem tudnak ezen a területen dolgozni. Termékfeldolgozást és értékesítést a megkérdezettek mindössze 3%-a végzett. Örvendetes viszont, hogy a válaszolók több mint 70%-a fontosnak tartja a tevékenységéhez kapcsolódó ismereteinek bővítését pl. szakkönyvek, szakfolyóiratok olvasása, valamint továbbképzéseken való részvétel által. (Hekliné - Krizsán, 2005) A vidékfejlesztésben, így a vidéki turizmusban is természetesen kiemelkedő szerepe van a vidéki közösségeknek, a civil szervezeteknek, amelyek tevékenységét elemezve megállapíthatjuk, hogy munkájukkal valóban segítik egy jobb, élhetőbb környezet- és társadalom létrehozását az egészséges életmódra neveléstől a kulturális értékek megőrzésén át a környezettudatos viselkedés megvalósításáig. (Hekliné - Krizsán, 2005) Azt, hogy a vidéki turizmus (benne természetesen az agroturizmus) teljes mértékben illeszkedik a vidéki környezetben űzhető, ezzel egyidejűleg a vidékfejlesztést elősegítő tevékenységek sorába, szemléletesen mutatja a 2. ábra. Ugyanakkor jól követhető a tágabban értelmezett turizmusban elfoglalt helye és kapcsolódása a többi turizmusfajtához is. 10

2. ábra. A vidékfejlesztési politikába beilleszthető rurális turizmus és a turizmusfajták összefüggései TURIZMUS

Városi turizmus

Városkörnyéki turizmus

Rurális turizmus Tanulmányi turizmus

Gazdasági turizmus

HivatásTurizmus

Üdülőhelyi turizmus

Agriturizmus Bevásárló turizmus

Kulturális turizmus farmturizmus Viziturizmus

Bioturizmus

Örökségturizmus Vallási turizmus

Ökoturizmus Attrakció turizmus Szabadidős turizmus

Élményturizmus Gasztroturizmus

Falusi turizmus

Borturizmus

Üdülőturizmus Természetjáró turizmus

Pihenőturizmus Egészségturizmus

Vadászturizmus

Kalandturizmus Sportturizmus

Gyógy és termálturizmus

Keményturizmus

Horgász turizmus

Kerékpáros turizmus

Lovasturizmus

Szelídturizmus

Forrás: Kóródi, 2004

A vidékfejlesztés főbb célkitűzései a vidéki (rurális) turizmus fejlesztésével az alábbiak alapján valósulhatnak meg:

11

A vidék gazdasági bázisának erősítése, a mezőgazdaság multifunkcionális jellegének kialakítása, a gazdasági tevékenységek diverzifikálása, a helyi lokális piacok és speciális termékek fejlesztése, a természeti és humán erőforrások ésszerű hasznosítása komplex célrendszer minden eleme érinti a rurál turizmust, vagy a vonzerőt, vagy a fogadóképességet. A rurál turizmus visszahatva a gazdasági bázisra, fejlődésének további lendületet ad. A települési és a mezőgazdasági termelő infrasruktúra fejlesztése is egyértelműen megalapozhatja a vidéki turizmust, mert az infrastrukúra fejletlensége elriaszthatja a vendégeket. Az infrastruktúra fenntartásának non-profit jellege időlegesen, a szezonban for-profit tevékenységgé válhat. Az infrastrukúra kiépítése során kis odafigyeléssel és költséggel az kiegészíthető a turisztikai infrastruktúra egyes elemeivel (tájékoztató és útirányjelző táblák). A helyi lakosság életszínvonala befolyásolhatja a bizalmat a meglátogatott térség iránt, ezért a vidéki életkörülmények és életfeltételek javítása szintén összefügg a turizmusfejlesztéssel. A rurál turizmusban résztvevők sem mondanak le a kényelemről, a komfort vidéki környezetben is biztosítható. Az első benyomás, a kiajánlhatóság, megjeleníthetőség függ a falufejlesztéstől, a falvak és tanyák megújításától, arculatok javításától. Ez felvetheti a reklámeszközökkel megjelenített és a tényleges falukép megfelelésének problematikáját. A nyitottságot, az alkalmazkodóképességet és a vendégközpontúságot növelheti a gazdaságilag aktív népesség korösszetételének, szakmai képzettségének javítása, a fiatal vállalkozók vidéki kötődésének megerősítése és a vidéki lakosság általános műveltségi színvonalának növekedése. A kölcsönhatás egyértelmű, a turizmus is növeli a népességmegtartó képességet. A turistákkal való képességfelvétel pedig generálja az ismeretszerzés, a tájékozottság igényt. A vidék és a mezőgazdaság megerősítésével összefüggő szakoktatás, képzés, kutatás és szaktanácsadás egyik témaköre a vidéki turizmus. A rurális turizmus speciális jellemzőkkel bír, a vendégfogadásra felkészülés módszerei is eltérőek. Szelíd turizmuskén a rurális turizmus a fenntarthatóság követelményé, a környezet és a turizmus harmóniáját figyelembe veszi, így kapcsolódik az ökológiai prioritáshoz. A szociális ellátás, gondoskodás javítása, a foglalkoztatási és szociális feszültségek csökkentése a helyi lakosság életkörülményeinek javulásán túl a vendégfogadási képesség növekedésében is megjelennek. A vidék társadalmi közösségek felélesztése, a szakmai és civil szerveződések, a kulturális értékek megőrzése, védelme a turisták számára a programlehetőségeket szélesíti ki, a résztvevők számára pedig az érdeklődés, a siker további lendületet ad a tartalmi gazdagodáshoz. (Kóródi, 2004)

2. A vidéki turizmus háttere A területi egyenlőtlenségek a gazdasági-társadalmi folyamatokban - kevés kivétellel - valamennyi nemzetgazdaságban megfigyelhetők. Az is nyilvánvaló, hogy a gazdaságilag alulfejlett vagy elmaradott térségek döntő hányadát képezik a vidéki térségek, ahol a vidékhez hagyományosan kötődő mezőgazdaság, illetve agrárgazdaság (mezőgazdaság, erdőgazdaság, élelmiszeripar, halászat) GDP-hez való hozzájárulása és a foglalkoztatásban betöltött szerepe csökkenő tendenciát mutat. Mindezen folyamatok a vidék érdekérvényesítő képességének és a vidéki lakosság életminőségének romlását eredményezik. Az Európa Tanács már 1995-ben foglalkozott a vidéki térségek problémájával, amelynek eredményeképp elfogadta a ,,Vidéki Térségek Európai Kartáját” és meghatározta a vidéki térség és a vidék hármas funkcióját az alábbiak szerint:

12

A vidéki térség kifejezés olyan szárazföldet, belső vagy tengerparti területet jelent, amely a kisvárosokat és falvakat is magában foglalja és a terület nagy részét a következő célokra használják: – mezőgazdaság, erdészet, akvakultúra és halászat; – a vidéken élők gazdasági és kulturális tevékenységei (kézművesség, ipar, szolgáltatások, stb) – nem városi jellegű üdülési és pihenési (vagy természetvédelmi), továbbá más célokat (pl. lakóterületek) szolgáló funkciók. A vidéki térség mezőgazdasági (erdészet, akvakultúra és halászat is) és nem mezőgazdasági részei olyan egységes egészet alkotnak, amely különbözik a városi területektől, ahol - szemben a vidéki térséggel – a lakosság nagyfokú koncentrációja, valamint a vertikális és horizontális struktúrák a jellemzők. A vidéki térségek funkciói: – gazdasági (termelési) – ökológiai és – társadalmi funkció. Ezeket a megállapításokat tükrözik a mezőgazdasági termelés és a hozzá kapcsolódó tevékenységek jelenlegi tendenciái, ugyanis Ángyán et.al.(2002) szerint ,,a mezőgazdaság mindig is több volt, mint egyszerű árutermelő ágazat. Az élelmiszerek és nyersanyagok előállításán túl egyéb feladatokat is ellátott, tájat, élővilágot, talajt, vizet, környezetet is ,,termelt” és munkát, megélhetést, életcélokat és feladatokat adott a vidék embere és közössége számára. Ez ma sincs másképpen. Néhány évtizedes agráriparosítási, termésmaximalizálási kitérő után ismét rá kellett jönnünk: a mezőgazdaságnak a termelési feladatok mellett környezeti és társadalmi, regionális, foglalkoztatási feladatokat is magára kell vállalnia. Ez utóbbiak olyan - az egész társadalom és helyi közösségek számára egyaránt fontos - ökoszociális szolgáltatások, amelyek helyben keletkeznek, nem importálhatók, és amelyekért a mezőgazdaságot, a gazdálkodót fizetség illeti meg. E feladatok egyidejű megoldására az iparszerű mezőgazdálkodás, a mezőgazdaság feladatai közül egyedül a tömegtermelést magára vállaló és kizárólag a tőkemegtérülést, az egydimenziós, rövid távú gazdasági hatékonyságot szem előtt tartó gazdálkodási rendszer úgy tűnik nem alkalmas. Erre csak olyan fenntartható mezőgazdasági földhasználati és gazdálkodási rendszerek képesek, amelyek úgy állítanak elő piacra vihető, jó minőségű, egészséges és biztonságos termékeket, hogy közben ökoszociális feladataikat is ellátják. Ezek a felismerések vezettek el a többfunkciós európai agrármodell megfogalmazásához, az e modell elterjesztését szolgáló közös agrár- és vidékpolitika reformjához, támogatási rendszerének kiépítéséhez és közösségi költségvetési forrásainak európai megteremtéséhez.” A Turizmus Világszervezete (World Tourism Organization - WTO) felmérése szerint egyre kevésbé jellemző a világ üdülési szokásaira a tömegturizmusban, ,,napfény-turizmusban” való részvétel, helyette egyre többen választják az érintetlen természet, a vidéki táj által nyújtott természeti- és kultúrtörténeti értékeket is megtestesítő ,,szelíd”, ,,zöld” turizmust. A vidéki (falusi) turizmus alapvető célja a turisztikai kereslet alapján a vidéki lakosság - ezen belül is elsősorban az agrártermelők – kiegészítő jövedelemhez juttatása, ezáltal életminőségük növelése, az elvándorlás megakadályozása. A vidéki (falusi) turizmus tehát szervesen kapcsolódik a Kartában megjelölt, vidéki térségeket jellemző funkciókhoz, mivel: – az üdülés és a turizmus alapjául szolgál (az adott térség természeti- és egyéb értékeit hasznosítja)

13

– megőrzi és védi a biológiai sokféleséget, a fajok- és a tájak sokféleségét (biztosítja az

egészséges élet természeti alapjait, a helyi agro-ökológiai feltételeknek megfelelő termelés- és tájgazdálkodás, pl. biotechnológia alkalmazása révén) – szociális-kulturális szerep megőrzése és továbbfejlesztése (pl. a helyi kulturális értékek, közösségi hagyományok felélesztése, továbbfejlesztése és turisztikai kínálatként történő értékesítése). A vidéki környezetben folytatott turizmus (rural tourism) az Európai Unión belül tágabb értelmet nyer, nemcsak a gazdák (farmerek) nyújtotta szállást foglalja magában, hanem mindenféle idegenforgalmi tevékenységet, amely vidéki környezetben zajlik. Franciaország, Németország, Ausztria és Spanyolország hazánktól igen eltérő gazdasági háttérrel és a falusi turizmus terén nagy múlttal rendelkeznek. A fent említett országok mindegyikére jellemző, hogy a falusi turizmus legtöbbször a mezőgazdasághoz kapcsolódik (agroturizmus) vagy a szállásadó közvetlen termékértékesítése vagy a térség mezőgazdasági termékeinek felhasználása révén. Egyre nagyobb teret kap az ökológiai termelés, illetve az abból származó termékek árusítása a vendég részére. Az agroturizmus nyugaton is a kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal rendelkező területek kiegészítő jövedelemforrása. Az állam, a kamarák és a helyi szervezetek támogatása jelentős. A szerveződés nagyrégiós és kistérségi szinten egyaránt folyik.(Holló, www.vetesforgo.hu) Mint az korábban már említésre került, az Európai Unió tagországaiban is az agrárágazatban bekövetkezett kedvezőtlen változások (termeléscsökkenés, termékértékesítési nehézségek, munkanélküliség) arra irányították a figyelmet, hogy ezeken - az elsősorban vidéki - területeken olyan alternatív tevékenységek kerüljenek előtérbe, mint pl. a vidéki turizmus, amely alkalmas a még kihasználatlan, illetve eddig alacsony hatékonysággal működtetett erőforrások megfelelő szintű hasznosítására, a mezőgazdasági termékek értékesítésére, a rendelkezésre álló munkaerő foglalkoztatására, biztosítva ezáltal az ott élők számára jövedelemszerzési-, illetve jövedelem kiegészítési lehetőséget.

3. A vidéki turizmus megjelenési formái A vidéki turizmus megjelenési formáinak értelmezése fontos feladat, hiszen még ma sem teljesen egyértelmű az erre vonatkozó fogalomhasználat. A vidéki (rural)-, falusi-, néha még az öko- és agroturizmus szavakat is sokszor azonos tartalommal használjuk. Tény azonban, hogy ezeknek a turizmusfajtáknak közös pontja a vidéki (természethez kapcsolódó) környezet és azok a tevékenységek, amelyek ebben a környezetben végezhetők. Mivel hazánkban főleg a falusi turizmusnak vannak hagyományai, így elsősorban erre alapozva kívánjuk feltárni azokat a lehetőségeket, amelyek az agroturizmusban és a hozzá szorosan kapcsolódó turizmusfajtákban rejlenek. A következőkben a (Kulcsárné, 2003) által megadott definíciók alapján készült csoportosítást mutatjuk be: A vidéki turizmus: a városokon kívüli területek idegenforgalmi szolgáltatásainak összessége. A helyi adottságoknak megfelelően a vidéki turizmusnak különböző - megjelenési formáiban eltérő - változatai fejlődtek ki. Ilyenek: – a falusi turizmus – az agroturizmus – az ökoturizmus – tematikus utak 3.1. A falusi turizmus A falusi turizmus olyan gazdasági tevékenység és térhasználati mód, amely a helyi erőforrásokat használja fel a turisztikai termék kialakításához: a vidék vonzerejére alapozva kínálja a falusi környezet jellegzetes aktív szabadidős tevékenység, a szállás és étkezés lehetőségét. Így 14

a turizmus segíti az adott területi-, gazdasági-, társadalmi tér fennmaradását, megújulását. Tehát a falusi turizmus hozzájárul a vidék fenntartásához: – a falusi környezet (természeti és épített) megerősítéséhez, a falufejlesztéshez, – a vidéken élő családoknak pótlólagos jövedelmet biztosít, – hozzájárul a falusi kultúra megőrzéséhez, újjáélesztéséhez (Könyves, 2002). A falusi turizmus a falusi és tanyasi térség komplex idegenforgalmi kínálatát hasznosító vendégfogadás. A falusi vendégfogadás legfontosabb jellemzői: – nem vállalkozásként végzett jövedelemkiegészítő tevékenység, – gyógy- és üdülőhelynek nem minősülő településen folyik, – a magánszállásadáshoz, mint alaptevékenységhez kötődik, – és nem csupán szállásadói tevékenységet, hanem komplex idegenforgalmi kínálatot jelent. 3.2. Az ökoturizmus Az ökourizmus erősen kötődik a falusi turizmushoz. Fő vonzereje a háborítatlan természet. Résztvevői a természetet kívánják felfedezni, megismerni és hozzájárulni annak védelméhez. A turizmus e formája a szakmai vezetéssel zajlik, döntően védett övezetekben: nemzeti parkokban, rezervátumokban, tájvédelmi körzetekben. Az ökoturizmus szállást és ellátást nyújtó létesítményei a védett területeken kívül, a környező településeken találhatók. Szervezése kapcsán elsőbbséget élveznek a szelíd turizmus elvei. A szelíd turizmus a „kemény-’’ vagy „tömegturizmus’’ tájpusztító, környezetromboló jelenségeivel szemben környezetbarát, szociális szellemi magatartás, gondolkodásmód. Környezetbarát magatartás az, amely a természettel összeegyezteti a környezetben együtt élő embert, állatokat, növényeket és ezek alapvető életfeltételeit, a tiszta levegőt, a talajt és a vizet. Az ökoturizmus a falusi vendégfogadás értékes kiegészítője, kapcsolódó programja lehet. 3.3. A tematikus utak A vidéki turizmus vendégkörének bővülése magával hozta a jellegadó vonzerők hangsúlyozását. Ilyen intenzív vonzóerő lehet egy tájegység hírnevet szerzett hagyományos terméke, például a bor, a sajt, a dohány. Ezeknek a mezőgazdasági adottságoknak a megismertetésére tematikus utak szerveződhetnek. A tematikus utak a vidéki élmények teljes körét nyújtva – a hagyományos termékek készítését, fogyasztását, a hozzájuk kapcsolódó ünnepségeket, – és a múlt épített emlékei együtt mutatják be. A vidéki turizmus egyik mozgatórugója lehet a szőlészet, borászat és az idegenforgalom kapcsolatára épülő, a bor köré szervezett tematikus út: pl. a borút. A borút olyan turisztikai szolgáltatások sorának tematikus egységbe rendezése, melyek között az összekötő kapocs, a „vezérmotívum’’ a szőlő és a bor. A borútnál a program vázát a szőlő és borkultúra helyi megjelenési formái adják a szőlőskertektől, a pincéken, a palackozókon át a gasztronómiai létesítményekig. A látogatók a kijelölt úton végighaladva megismerhetik a helyi termék előállításának fázisait. Megkóstolhatják a borokat, ismerkednek a történeti, kulturális hátérrel. A kapcsolódó rendezvényeken (szüreten, borfesztiválon, borárverésen, borrendi ceremónián stb.) megismerhetik a helyi mítoszokat, részesei lehetnek a hagyományok továbbélésének. A program gerincére a szállásadás és ellátás adott vidékre jellemző formái fűződnek fel, így téve teljessé a kínálatot. 15

3.4. Az agroturizmus Az agroturizmus a mezőgazdasági adottságok és termékek idegenforgalmi értékesítésére szervezett turizmus. Ebben az esetben az idegenforgalmi kínálatot a vidéki adottságok közül a mezőgazdasághoz kötődő adottságok jelentik. Az agroturizmusra a szakosított, a vendégcsoportnak megfelelően specializált kínálat jellemző, mely lehet: – vendégfogadás gazdaházakban és-vagy – mezőgazdasági adottságokra épülő idegenforgalmi-szabadidőtöltési elemek, termékek értékesítése. Az agroturizmus jelenti: – a mezőgazdasági tevékenységekhez kötött sport és hobbi turizmust (így például a lovas, horgász-, vadász-, borturizmust) – bekapcsolódást a mezőgazdasági termelésbe, részvételt az agrártermékek feldolgozásában (szüret, munka a biofarmon, gyümölcsaszalás, mézpergetés, lekvárfőzés stb.). Fontos vonzereje a mezőgazdasági termékek helyben fogyasztása és eladása (bor, sajt, gyümölcs, füstölt áruk stb.) valamint a mezőgazdasági termékek közvetlen felhasználása feldolgozott formában a vendégétkeztetés során. A gazdaházakban történő vendégfogadással a mezőgazdasági termék helyben értékesíthető. Így az agroturizmus külön előnye, hogy támogatja a helyi termékek közvetlen értékesítését, segítve ezzel a mezőgazdasági piacszerzést. Az agroturisztikai szolgáltatás az agrárgazdaság egyes szereplőinek - többnyire falusi vendégfogadáshoz kapcsolódó - kiegészítő jövedelemszerzési tevékenysége. 3. ábra: Az agroturizmus főbb jellemzői (saját összeállítás)

Vendégfogadás a gazdaságban (a szabadidő eltöltése és termékértékesítés)

Aktív, sportoláshoz kapcsolható tevékenységekben való részvétel lovaglás, horgászat, vadászat, kirándulás, stb.

A mezőgazdasági termeléshez kap- Mezőgazdasági termékek helyben történő csolódó tevékenységekben való értékesítése részvétel szüret, must készítés, gyümölcsszedés, lekvár főzés, állatok etetése stb.

közvetlen fogyasztás étkeztetések során friss gyümölcs, zöldség, stb.

eladás lekvár, befőttek, húsáru, stb.

4. Kapcsolódó turizmusfajták A turizmus fajtákat (turisztikai termékeket) csoportosíthatjuk a falusi turizmussal való kapcsolata alapján, így lehet: – rokon (zöld, vidéki) – kiegészítő vagy kapcsolódó (kulturális, kerékpáros, vízi) 16

– semleges (vallási) – ellentétes (városi).

A falusi turizmushoz kapcsolódó turizmusfajták, amelyek a szabadidő eltöltését, az üdülés alatti aktív tevékenységet nyújtja: – Sétálóturizmus: a kisgyermekesek, a nagycsaládosak és az idősebb korosztályban külö-

nösen kedvelt. Egy átlagos városi család legfeljebb 5-6 km távolságú útra vállalkozik. Mivel nincs túrafelszerelésük, csak a kiépített utakon tudnak sétálni, gyalogolni. A gyalogutak, pihenőhelyek kialakítása, rendben tartása nélkülözhetetlen feltétele a sétálóturizmusnak. – Hobbiturizmus: az üdülők szabadságukat összekötik hobbijukkal, a kedvelt szabadidős

tevékenységgel. Egyre többen sportolnak, kerékpároznak, túráznak szabadidejükben, amely egyben a kedvelt időtöltés, a hobbi is. A hobbi-turista az üdülés alatt új ismeretekre tesz szert, új élményekkel gazdagodik és kedvelt időtöltésének, hobbijának is hódol. Ez szakosodásra készteti a vendégfogadót, hogy biztosítani tudja a vendég számára a hobbijához szükséges feltételeket. Ilyen hobbi lehet a horgászat, kerékpározás is. – Lovas turizmus: jellemzője, hogy a turisták hosszabb időt, kb. két hetet töltenek a foga-

dóhelyen, szeretik az állatokat és a természetet. A lovaglás egyre népszerűbbé válik hazánkban is, amelyet történelmi gyökere, a hagyományok erősödése is magyaráz. A lovas turizmus népszerűsége, támogatottsága várhatóan tovább növekszik, feltételrendszere javul. – Különleges érdeklődést kiszolgáló turizmus: a turisták sajátos érdeklődésére épül.

Alapja lehet természeti, kulturális, történelmi vagy más, a helyi környezet által sugallt téma pl.: madarászás, a helyi kézművesség, a néphagyományok, a zene, tánc tanulmányozása, történelmi építészeti stílusok megismerése, stb. A jó szervezés és a részletes információk feltétlenül szükségesek a sikerhez. – Természet közeli turizmus: jellemzője a természet iránti érdeklődés, a természeti kör-

nyezetben végzett fizikai aktivitás, ami kötődhet vízi adottságokhoz (vízi turizmus), ill. egyéb természeti vonzerőhöz, természeti tájhoz pl.: a kerékpáros turizmus. A turistákra jellemző a környezettudatos gondolkodás, viselkedés. – Borturizmus lényege, hogy egy meghatározott útvonalon több-kevesebb időt töltenek el

a turisták. Ezalatt megismerkednek a szőlő- és borkultúrával, speciális tájjellegű ételekkel és borokkal, és közben megtekintik a vidék kulturális és természeti nevezetességeit. A borturizmus fontos feltétele az infrastruktúra: a színvonalas szálláshelyek, éttermek, borozók, járható utak, és a szőlő- és borszakmában jártas idegenvezető (Könyves, 2004).

17

IV. A VIDÉKI (FALUSI) VENDÉGFOGADÁS ELEMEI A vidéki környezetben történő vendégfogadás során a turizmusfajtától (falusi, agro-, ökoturizmus) függetlenül nagy hangsúlyt kapnak az elszállásolással, az ellátással, a szolgáltatásokkal valamint programszervezéssel kapcsolatos feladatok. Ennek alapján elsősorban a falusi turizmushoz kapcsolódóan mutatjuk be a fent nevezett tevékenységekre vonatkozó legfontosabb ismereteket, mivel az elszállásolás helyszíneként a falusi lakóház- és gazdaság együttese, tanyaépület vagy lakott területtől viszonylag távol elhelyezkedő ingatlan (egyéb gazdasági épület) egyaránt szóba jöhet. A vidéki (falusi) vendégfogadás elemei: – az elszállásolás – az ellátás – a szolgáltatás – a szabadidő-töltési lehetőségek, programok.

1. Az elszállásolás A falusi turizmus szálláshelyei közé tartozik minden magánszemély állandó vagy ideiglenes használatában lévő, és a falusias-tanyai térségekben, tehát nem város belterületén és nem országos jelentőségű gyógy- és üdülőhelyeken vendégfogadást szolgáló vendégszoba, üdülőlakás/lakrész, üdülőház (nyaraló, hétvégi-ház), tanya, sátorozóhely. (Útmutató a falusi turizmus szálláshelyeinek komfortfokozat szerinti besorolásához és minősítéséhez, 4.p. IKM-MT Rt.,Bp.1996.) A falusi turizmus szálláshelyei lehetnek: – Vendégszobák (a vendéglátó lakásában, házában vagy ahhoz tartozó épületben üdülés

céljára hasznosított lakószoba, egészségügyi helyiségek, étkező-főzőhely használatával. – Üdülőlakások/lakrészek más lakásokkal egyazon épületben lévő vagy a vendéglátó la-

kásában elkülönített, külön-bejáratú és szobából, fürdőszobából vagy zuhanyzóból, WC-ből és konyhából álló, kizárólag a vendég által használt, önellátásra alkalmas lakóegységek. – Üdülőházak, nyaralók, hétvégi házak, tanyaházak különálló épületben lévő és szobá-

ból, vagy háló-nappali szobából, fürdőszobából, vagy zuhanyzóból, WC-ből álló, önellátásra alkalmas és kizárólag a vendég által használt lakóegységek. – Sátorozóhely a lakóház, üdülőház, tanya kertjében, udvarán, gyümölcsösében kialakí-

tott, legfeljebb öt sátor vagy két lakókocsi elhelyezésére és a vendég gépkocsijának tárolására alkalmas terület. A falusi turizmus szálláshelyeinek komfortfokozatai: – összkomfortos szálláshely (négy napraforgós) – komfortos szálláshely (három napraforgós) – félkomfortos (két napraforgós) – komfort nélküli szálláshely (egy napraforgós). „A falusi turizmus keretében üdülni kívánó vendég a szép tájon, romantikus falusi környezetben és a természet közelségén kívül otthon megszokott környezetéhez hasonlóan kényelmes szállást keres, ahol gondtalanul pihenni tud. A falusi turizmus szálláshelyeinek ezt kell számára biztosítani: legyen hangulatos, otthonos, jól berendezett, hiánytalanul felszerelt, csendes, zaj-szag- és szennyezésmentes, biztonságos.” A falusi turizmus szálláshelyek fogadókapacitást a vidéki (rurális) térségekben egyéb kereskedelmi szálláshelyek is bővítik, amelyek a tájra jellemző, sajátos hangulatúak is lehetnek pl.: 18

fogadók, panziók, kulcsosházak, tanyaházak, kempingek. Az elszállásolás különbözősége magában rejt bizonyos program/szolgáltatás választékot is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy – eltekintve az új házaktól, amelyek komfortjával, praktikus kialakításával alkalmasak a vendégfogadásra – a falusi turizmusba bekapcsolódó falusi házak esetén beruházásokra, átalakításokra van szükség. Ez leggyakrabban lehet: – épületek felújítása és egészségessé tétele elsősorban a nedvesség miatt – nagy és kihasználatlan terek átalakítása – kihasználatlan padlásterek helyrehozatala és a födémek kijavítása – szobák berendezésének felújítása – higiéniai szolgáltatás biztosítása, folyóvíz a vendégszobában, zuhanyzó kialakítása, csatornázás – nélkülözhetetlen háztartási gépek beszerzése a háziasszony munkájának megkönnyítésére. Ha a ház építészeti szempontból értékes, akkor az átalakítás során a jellegét meg kell őrizni. A vendéglakrész kialakítható a családi házon kívüli régi épületekben is. Ezek főleg akkor lesznek vonzóak, ha különleges formájukkal, kialakításukkal felkeltik a vendég érdeklődését és komfortossá tehetőek. Pl.: csűrök, kunyhók, malmok, mező- és erdőgazdasági épületek, stb. A szálláshely közvetlen környezetében is legyen alkalmas a falusi üdülésre, legyen rendezett, biztonságos, nyugodt. A falusi házak általában rendelkeznek (fedett) terasszal, verandával, tornáccal, amely nemcsak hangulatnövelő, de funkcionálisan is kellemesebbé teszi az üdülést, hiszen lehetőséget ad társas és szabadidős tevékenységekre. Itt üldögélhet, pihenhet, teázhat, olvashat, beszélgethet, sakkozhat, kártyázhat a vendég. A szabadban kialakított játszóterület vagy a játszószoba, társalgó ugyancsak fontos tere a játéknak, szabadidős tevékenységeknek. A külön gyermekek részére kialakított játszószoba, játszó sarok „játszótér”(homokozó, hinta, futkározó, pancsoló) lehetősége elsősorban a családos, kisgyermekes vendégek részére lesz vonzó. A vendégfogadóház színvonalát növeli, ha a vendég gépkocsi(k) részére garázst vagy kocsibeállási lehetőséget biztosítanak. A gépkocsi tárolására a nem használt fészer, szerszámos is alkalmas lehet. Ha nagy alapterületű melléképületről van só, akkor hobbiszobát, „dühöngőt” is ki lehet alakítani, amely asztalitenisz, labdázás és egyéb mozgást igénylő játéknak helyet biztosít. A falusi porta melléképületeivel pl.: a nyári konyha nemcsak hagyományos funkciójában használható, de teret biztosíthat gasztronómiai, ill. egyéb programoknak is. A gazdasági udvar, az állattartó épületek (ólak, istállók) a falusi vendégfogadóház egyik vonzereje. 1.1. Hulladékgazdálkodás Napjaink egyik legfontosabb problémája a keletkezett háztartási- és ipari hulladékok mennyiségének csökkentése, illetve a hulladék feldolgozási technológiák tökéletesítése, amelynek végeredményeként a környezetre, így az emberi szervezetre is ártalmatlan anyagok kerülnek elhelyezésre. Sok olyan anyag van azonban, amelyet egyáltalán nem lehet kezelni vagy tárolni, sok hulladékfajtára nincs feldolgozó kapacitás. A kézműipar, az ipar és szolgáltatás, valamint a mezőgazdaság részére gyártott vegyi termékpaletta is egyre nagyobb lesz. Valamennyi gazdaság számára célszerű, ha hulladékgazdálkodási döntéseik során az alábbi prioritáslistát figyelembe veszik: – A hulladékkeletkezés minőségi és mennyiségi megelőzése. 19

– Hulladékcsökkentés: minőségi és mennyiségi (pl. problémás anyagok gyűjtése). – Hulladékok anyagának újrahasznosítása a régi anyagok gyűjtésével és a régi anyagokat

feldolgozó ipar részére történő szállítással. – A házilag nem komposztált zöld-, kerti-és konyhai hulladékok minél teljeskörűbb gyűj-

tése és újrahasznosításuk komposztálással. – A hulladékok szerves összetevőinek biológiai kezelése. – A hulladékok hőkezelése és a keletkező energia hasznosítása azzal a céllal, hogy maxi-

málisan inert anyagokat kapjanak. Az inert azt jelenti, hogy ezek az anyagok más velük együtt tárolt anyagokkal és a csapadékvízzel nem lépnek reakcióba vagy csak a természetben szokásos folyamatokban vesznek részt. – Inert és inertizált hulladékok rendszerezett lerakása. (Vogel, 1990) Csak az összes hulladékgazdálkodási módszer és eljárás gyors megvalósítása és kombinációja teheti elkerülhetővé a hulladékeltávolítási vészhelyzetet. A falusi porta része lehet a műhely is, amely nemcsak a gazdaságban szükséges javítás munkáihoz, hanem a programokhoz is lehetőséget ad. A kézműves mesterségek gyakorlásának is színtere lehet pl.: korongozás, kosárfonás, szövés, stb. A virágoskert, a szépen díszített, rendezett pihenőkert ugyancsak fontos része a falusi vendégfogadásnak. Sportolásra, játékra alkalmas füves területet is érdemes kialakítani. A konyhakert, gyümölcsös a vendégfogadóház fontos kínálati eleme. Az itt megtermelt zöldség, gyümölcs nemcsak saját fogyasztásra, de a vendégek panziós ellátására is felhasználható. A falusi portához illeszthető egyéb szabadidős tevékenységek számára is szükséges helyet biztosítani. A falusi porta nagyságában, elhelyezkedésében, jellegében meghatározó a kínálható programok és a szabadidős tevékenységek szempontjából.

2. Az ellátás Az ellátás formáit tekintve többféle megoldással találkozunk: – Önellátás, amikor a vendég saját maga gondoskodik ellátásáról, pl.: kulcsosházak, üdülőházak, tanyaházak, stb esetén. – A vendégfogadó reggelit biztosít, amelynek árát a szobaár tartalmazza. – A vendégfogadó vendégigény esetén panziós ellátást biztosít, amely lehet félpanzió (reggeli és vacsora vagy ebéd), vagy teljes panzió (reggeli, ebéd, vacsora). – A vendégfogadó esetenkénti étkezést is kínálhat egy-egy közös étkezés formájában pl.: közös szalonnasütés, grill-parti, vacsora, stb. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szállást igénybe vevő vendégek nagy része a szálláshelyén reggelizik. A kényszerből történő önellátástól eltekintve (amikor a vendég egyedül lakja a házat), a falusi turizmusban szükséges a legalább „ágy és reggeli” típusú ellátást nyújtani. A falvak jelenlegi ellátottsága nem teszi lehetővé, hogy a vendég a faluban kulturált módon reggelizzen, mert nincs tejivó, büfé, sőt sokszor az élelmiszerboltokban sem lehet naponta friss pékárút, tejterméket, felvágottat venni. Az ellátás biztosítása a vendég és a vendégfogadó számára is előnyös lehet: – A vendégnek igénye van rá, mert szívesen együtt étkezik a vendégfogadó családdal, érdeklődik a helyi ételkülönlegességek iránt, kényelmes számára a kiszolgálás. – Nincs a településen más étkezési lehetőség pl.: „jókonyhájú” kisvendéglő.

20

– A kertben megterem hozzá a szükséges nyersanyag (zöldség, gyümölcs), a gazdaságban

tenyésztett állatok húsa rendelkezésre áll, saját készítésű termékeket is előállítanak (sajt, tészta). – Az egészséges táplálkozás a bio-élelmiszerekből biztosítható. – A háziasszony amúgy is nagy háztartást vezet, mindennap főz. 2.1. A vendégfogadás során felmerülő költségek és költségkalkulációk A vendégfogadók a vidéki turizmusban (pl. falusi- és agroturizmus) a vendégek ellátását többnyire saját háztartásuk mellett végzik. Mindkét estben felmerülnek kiadások a takarítással, mosással, étkeztetéssel, stb. kapcsolatban. Nem mindig van arra mód, hogy ezeket kiadásokat, illetve költségeket pontosan meg tudjuk határozni az alapján, hogy milyen arányban oszlanak meg a vendégfogadás és a saját háztartás között, de ha figyelmen kívül hagyjuk, akkor a vendégfogadás előbb vagy utóbb veszteségessé válik. A vendéglátásban mód van a szálláshelyeket étkezéssel vagy a nélkül igénybe venni. A vidéki turizmus esetében azonban fontos tényező az étkezés biztosítása, hiszen legtöbb estben a vendégfogadó ingatlan (ház, tanya) a városi centrumoktól távol esik, tehát a vendégek számára nem kis gondot jelent a napi étkezések biztosítása. A vendégfogadóknak viszont így módjuk nyílik saját termékeik (zöldség, gyümölcs, tojás, lekvár stb.) közvetlen értékesítésére. Rendkívül fontos tehát, hogy a vendégfogadás során felhasznált termékek, szolgáltatások megfelelő értékben kerüljenek elszámolásra, amely mind a vendégnek, mind pedig a vendégfogadónak érdeke. Az alábbiakban a reális költségkalkuláció elkészítéséhez kívánunk segítséget nyújtani. Ehhez azonban mindenek előtt szükséges a kiadás, illetve a költség fogalmak értelmezése. Kiadás: bármilyen pénzköltés (pénzcsökkenés). Költség: a vendégfogadó tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében ténylegesen felmerülő kiadás vagy számított összeg. A költség tehát eszközfelhasználást jelent, ami nem feltétlenül jelentkezik azonos időben a kiadással, a pénzcsökkenéssel: – előbb jelentkezik a kiadás, ha megveszünk valamit, de csak később használjuk fel (nyá-

ron főzünk be lekvárt, de csak télen szolgáljuk fel a reggelihez); – azonos időben merülnek fel (ha a megvett tisztítószert azonnal felhasználjuk) – előbb jelentkezik a felhasználás, amiből csak később lesz kiadás (használjuk a villanyt,

a gázt, de csak a következő hónapban kell a fogyasztást kifizetni). A gazdaságossági (kalkulációs) számításokhoz a költségeket csoportosítanunk kell. – állandó (fix) költségek: ezekkel akkor is számolnunk kell, ha egyetlen vendéget sem

fogadunk (pl. kamatok, értékcsökkenési leírás, stb.) Az értékcsökkenéssel csökken a beruházott – általában nagyobb értékű – eszközök értéke, de ez a csökkenés, mint költségtényező jelentkezik – értékcsökkenési leírásként -, ami az árainkban érvényesítve meg kell, hogy térüljön. Az értékesítési leírást tehát meg kell tervezni, amihez ismerni kell a beruházás értékét, valamint az elhasználódási időt. (A beszerzési összeget el kell osztani az elhasználódási évek számával, így kapjuk meg a leírási %-át.) – viszonylag állandó költségek: ezek összefüggnek a vendégek ott tartózkodásával, de

csak kis mértékben változnak, attól függően, hogy hány vendéget fogadunk (pl. reklámköltségek, biztosítások, karbantartási költségek, stb.) – változó költségek: nagysága a vendégek számától függ (pl. élelmiszer, tisztítószer, ener-

gia, stb.) Az előzetes kalkuláció 1 vendég 1 napi tartózkodására történik. Az éves várha21

várható változó költség kiszámításakor az 1 napi összeget meg kell szorozni a várható vendégnapok számával. (Csizmadia, 2001) 2.2. Az ellátáshoz szükséges feltételek – Jól felszerelt konyha, megfelelő mennyiségű és minőségű eszközök az ételkészítéshez,

tálaláshoz, terítéshez – Jártasság az ételkészítésben: élelmi anyag– és ételkészítési ismeret, higiéne, munkaszervezési ismeret és gyakorlat. – Nyersanyagok könnyű beszerezhetősége pl.: jól ellátott húsbolt. – Az előkészítéshez, főzéshez, mosogatáshoz szükséges idő: olyan életforma, amikor a háziasszony otthon van, vagy csak félállásban dolgozik. A konyha, főzőfülke kialakításának, berendezésének feltételeit a minősítésben meghatározták. A vendégfogadónak ugyancsak ismernie kell „A konyha higiéne elemi tudnivalói”-t is. A tevékenységhez az ÁNTSZ engedélye is szükséges. A konyhához a legtöbbször kapcsolódik az étkezőhelyiség, amely praktikus, kellemes berendezésével nemcsak az étkezések helye, hanem az étkezések közötti időszakban társas, szabadidős tevékenységek helyszíne is lehet. Ha a vendég saját maga főz, akkor a vendégfogadó lehetővé teszi a konyha használatát. Ilyenkor célszerű elkülöníteni néhány edényt, tálalóeszközt, tányérokat, evőeszközöket, poharakat, konyharuhát, asztalterítőt. A konyhahasználat idejét egyeztetik, így a zsúfolt konyha, a konfliktusok elkerülhetők.

22

2.2.1. Étkeztetés, felszolgálás és ételkalkuláció

Összköltség = állandó + viszonylag állandó + változó költségek A kalkulációhoz ismerni kell: – a vásárolt élelmiszerek bolti/piaci árát – a saját előállítású termékek háztól történő eladásakor érvényes árat – az egy adag ételhez szükséges élelmiszer alapanyagok mennyiségét – a haszonkulcsot, ami az élelmiszerköltségekhez százalékosan számított pótlék és az összes költség (így a bérköltségé is), valamint a célul kitűzött nyereség fedezetére szolgál. felhasznált (nyers)anyagok ára + haszonkulcs = kalkulált eladási ár

eladási ár - (nyers)anyagok ára árrés (költségek + haszon fedezete

Példa a reggeli árának kalkulációjára: 2. táblázat: Kontinentális reggeli árkalkulációja

Élelmiszer nyersanyag Adag egy főre

Egységár (Ft/kg,db,l)

Szemeskávé (dkg) Tej (dl) Cukor (dkg) Zsemle (db) Vaj (dkg) Lekvár (dkg)

……… ……. ……… ……. ……… ……. ……… …… ……… …… ……… …… Beszerzési ár összesen………………Ft/adag + 150 % haszonkulcs érték ……Ft/adag Kalkulált ár: ……Ft/adag

1,5 2 3 2 2 2

Érték Ft/adag

Forrás: Csizmadia, 2001 A fenti meghatározások és táblázatok segítségével elkészíthetőek az étkezések, illetve ezen túlmenően a további szolgáltatások költségei is. Mint már korábban említettük, a vidéken történő vendégfogadás esetén, de különösen az agroturizmusban nagy jelentősége van a saját termelésű élelmiszerek értékesítésének. Így a költségek pontos elszámolása mellett indokolt néhány olyan szabályt is megemlíteni, amelyek az ételek felszolgálása során követendők. – A zajt, csörömpölést kerülni kell. – Mindent jobb oldalról tegyünk le az asztalra vagy vegyünk el a vendég elől. – A kínálás mindig bal oldalról történjen. – Puszta kézben semmit ne vigyünk az asztalhoz. A tálcákat általában kendővel letakarva használjuk. – Az asztalon keresztülnyúlni nem szabad, inkább kerüljük meg a vendéget. – Mindent úgy kell a vendég asztalára helyezni, hogy az a keze ügyébe essen. – Mielőtt bármilyen tálat az asztalra teszünk, óvatosságból töröljük meg még egyszer az alját. – A meleg ételt mindig meleg, a hideg ételt mindig hideg edényben tálaljuk, a vendégnek ennek megfelelő tányért adjunk. – A felszolgálásnál használt szalvéta vagy konyharuha mindig legyen tiszta. – Kézzel nem szabad hozzányúlni az ételekhez: használjunk mindig tálalóeszközöket (nagykanál, nagyvilla, süteményfogó, tortalapát, stb.)

23

– Étkezési idő alatt lehetőleg tartózkodjunk a helyiségben. (Ha pl. a vendég még eszik, de

elfogyott a kenyér, akkor kérés nélkül pótoljuk. Ha a vendég nem kér italt vagy kisgyermek is van vele, akkor kérés nélkül tegyünk egy kancsó vizet az asztalra.) – A csontos, szálkás ételeknél baloldalra, a villa elé tegyünk csontos tányért. – Az angolos húsokhoz készítsünk oda mustárt, ketchupot, Worcester-mártást, a roston sült húsokhoz mustárt, a salátákhoz ecetet, olajat, a melegkonyhai és édes tésztákhoz, bogyós gyümölcsökhöz porcukorszórót. – A hölgyeknek kell mindent előbb adni, azután a férfiaknak, az idősebbeknek hamarább, mint a fiataloknak, az ünnepeltnek az ünneplők előtt. (Csizmadia, 2001) A gasztronómia (az ellátás, étkezés különleges formái) vonzerő a falusi turizmusban.

3. Gasztronómiai programok A gasztronómiai programokkal gazdagíthatjuk a vendéglátó ház program-kínálatát, amely akkor lesz igazán vonzó, ha a tájegységnek jellegzetes gasztronómiai kultúrája van. Ez lehet különleges, mert: – az adott tájon honos, ritka, különleges növényeket használ fel a konyha – a felhasználás, az étel elkészítése a különleges, pl.: a vad, hal elkészítése különleges, a tájra jellemző módozatokban. 3.1. Sütés – főzés a szabadban A szabadban történő sütésnek, főzésnek különleges hangulata van, jól illeszthető a gasztronómiai programok közé, akár egy gasztronómiai programcsomag részeként, akár önálló programként kitűnő. Történetét tekintve a pásztorok, halászok, parasztok készítették így az ételeiket: előkészítés nélkül egyszerű eszközökkel és technológiával. Ezek a jellemzők alkalmassá teszik arra, hogy a ma emberének is különleges élményt adjon: – a sütés–főzés játékos foglalatossággá válik: az ember ősi alkotó tevékenység megismétlése élvezettel, izgalommal jár – társas szertartás: többen besegítenek – tüzet táplálnak, tanácsot adnak, kóstolnak, stb., együtt élik át a sütés–főzés alkotó folyamatát – az eredmény: klasszikus tiszta ízek, látványok és illatok, amelyeket a szabad tűz fanyar füstillata tovább fokoz. A szabadban történő sütés-főzés állandó helye a vendéglátó ház kertjében kialakítható, így a vendégeknek ezt bármikor –mint programlehetőséget- kínálhatjuk. Célszerű tartós eszközöket beszerezni, ill. készíttetni. Sokféle megoldással találkozunk: az egyszerű szalonnasütő helytől a kerti konyháig. A sütő-főző hely kialakításához, elhelyezéséhez már tervezéskor figyelembe kell venni néhány követelményt. Hol és milyen legyen? – Az uralkodó szélirány ne épület felé vigye a füstöt. – A háztól távolabb, persze nem az esetleg szomszéd erdő közelében jelöljük ki a helyet a kert egy meghitt hangulatú zugában. – Igyekezzünk a szomszédoktól úgy izolálni ezt a zugot, hogy az emelkedettebb hangulat ne zavarja őket. Jó, ha növényekkel, befuttatott térráccsal úgy vesszük körül, hogy az épületeket kizárva a látványból, természetesebb környezetben érezzék magukat a vendégek. – A tűzhelyek közelében hagyjunk elegendő teret és letelepedő helyet az ételek-italok társas fogyasztására. Egy nyolc személyre tervezett, kombinált szalonna- és faszenes grill-

24

sütő térigénye a rakodóhelyekével, ülőgarnitúráéval, közlekedési utakéval 25-30 négyzetméter. – A kerti tűzrakó helyeknek három típusát különböztetjük meg a bekerülési költség és a saját munka felhasználása szerint. Lehet az egyszerű, házilag elkészíthető. Ilyen például egy terméskövekkel körülrakott szalonnasütő, rönk ülőkékkel és fémlemezből sajtolt, tetszőleges formájú rostsütővel. Ez a variáció a lakhelytől távoli kert gyepén ajánlott, ott, ahol ritkán használják. A második megoldás: a tervezett tűzrakó rendszer, „kerti konyha”, igényes kivitelű. A tervező szakember a megrendelő igényeit figyelembe véve úgy választja meg az anyagokat és a formákat, hogy azok a legjobb használhatóság mellett beilleszkedjen a ház és a kert harmonikus és egyedi összképébe. A harmadik lehetőség a „mobil sütő”, egyre többfajta, előre gyártott és a helyszínen összeállítható tűzrakó és ülőhelyekből álló rendszer is kapható. Közülük olyan alakúakat és anyagúakat választhatunk, amelyek legjobban illenek kertünk jellegéhez, hiszen ez az összkép mindig fontosabb az egyes tárgyak szépségénél. A szabadtéri sütés-főzés eszközei lehetnek: – a nyárs – a rostély – a bogrács. Az alapanyagok: – hús – burgonya – száraz tészta (tarhonya, lebbencs) – zöldségfélék, a leggyakrabban: vöröshagyma, zöldpaprika, paradicsom – fűszerek: só, fűszerpaprika, stb. Ha a sütés-főzés nem a vendéglátó ház kertjében történik, hanem kirándulás közben, akkor az úti-csomag (nyersanyag, eszköz) összeállítása nagyobb előkészítést igényel – ami már a kiránduló feladata. Ilyenkor nyársat nem kell vinni, mert biztos lesz alkalmas vessző nyárs készítésére. 3.2. A nyársalás Eszköze a fa- vagy vasnyárs lehet. A fanyárs egyenes, kellő hosszúságú száraz fából, pl.: nyír, bükk, gyümölcsfa vesszeje. A nyársalás több formája ismert: A nyársat – a tűz mellett ferdén leszúrjuk a földre, időnként elforgatva, pl.: halsütéskor – kézben forgatjuk, pl.: szalonnasütéskor, kisebb darab húsok és kisebb madarak süthetők így – az egyik végét feltámasztjuk lábas állványra (tűzi kutya), másik végét kézben forgatjuk, a nyárs közepére húzzuk, pl.: hússzeleteket szalonnával rétegezve vagy nagyobb – kilónyi- húsdarabokat, szárnyasokat – mindkét végén feltámasztjuk és forgató fogantyúval forgatjuk a nyársat. A tűz parázs legyen, kivéve a szalonnasütést, amit lehet láng mellett sütni. Az egyszerűbb nyársakhoz nem kell tűzhely, a sima földön ég a tűz. A komolyabb nyárshoz már egyszerűbb tűzhelyet kell kialakítani, pl.: a sütnivaló hús méretének megfelelő gödröt ássunk, a gödör köré felhúzzuk a földet, hogy a parazsat „felfogjuk”. Ha állandó helyre (a vendéglátó ház kertje) készítjük és megadjuk a módját, akkor kövekből, téglából szépen formált tűzhelyet készítsünk, ami mellé kényelmesen hozzá lehet ülni. Nyársonsült lehet: a sült szalonna, a nyárson sült csirke, a nyársas-hús.

25

3.3. Rostélyon sütés A rostély már nem használható olyan egyszerűen, mint a nyárs. Szabadtéri sütésnél, szabadkéményes konyha tűzhelyén alkalmazzák. Vasból készítik, lábon álló rácsozat, amit a parázsra állítanak (lecsurgó zsírt elvezető vályúval is ellátható). Marha-, sertéshússzeletekből készíthető (flekken), halak, kolbászhús szintén felhasználható sütéskor. Mivel mindkét oldalát meg kell sütni a rácson a parázs felett, valamilyen forgatóeszköz is kell hozzá. Előkészítés: a hús tisztítása, szeletelése/formázása, sózása (bors, egyéb fűszer – ki hogy szereti). 3.4. Bográcsolás Bográcsban főzni sok mindent lehet. Tájegységenként változó specialitások készíthetők így el, pl.: lebbencsleves, paprikáskrumpli, öregtarhonya, pörköltek, paprikás ételek, gulyás, halászlé, lecsó, puliszka, stb. 3.5. Grillezés Különösen kedvelt: hús a faszéngrillről. Ezt a vendég saját ízlésének megfelelően jól átsüti, angolosan vagy rózsaszínűre (marhahúsból) készítheti. A köretet, a zöldségeket „ázsiai módra” egy nagy grillező lemezen lehet ropogósra sütni. A kerékre szerelt grilltűzhely benti vagy szabadtéri sütéshez is kiválóan használható. A könynyen mozgatható grillsütőn egyformán és egy-időben lehet rostélyon és nyárson sütni. A kocsi felszerelése még a sültek, szárnyasok szeletelését is lehetővé teszi. 3.6. Egyéb eszközök – Tok vagy diszkosz (szétnyitható vaskorong). A tokban lévő anyagok (hús, krumpli,

hagyma, fűszerek, stb.) kiváló ízre összepárolódnak. Az időszükséglete a parázs mélyébe téve 2-3 óra. – Agyagban sütés: a képlékeny agyagból 1-1,5 cm vastagon bevonjuk a sütnivalót (pl.: csirke, hal) és a parázs közé tesszük. Ha az agyagburkolat megrepedezik, lefejtjük róla. Az így elkészült sült máris fogyasztható. – Kemence: a kemencének hangulata van, jelentősen meghatározza a vendéglátó ház jellegét- Ezért érdemes vagy a meglévő régi kemencét felújítanunk, vagy újat építenünk, ha az a ház stílusához igazítható. A kemence melege, a benne sülő-fővő ételek illata, íze kedvelt a vendégek körében. Az idősebb vendégeket az ifjúkorra emlékezteti, a fiatalok nem ismerik, ezért számukra újdonság. A külföldi vendégek megismerik a magyar kultúra egy részét. A kemencés ételek készítéséhez a falu öregjeitől, ínyencmesterektől, néprajzi leírásokból gyűjtsünk recepteket. A már jól bevált, begyakorolt kemencés ételek jó vendégcsalogató lehet. A gondokkal teli és hangos munkanapokon a nyugodtan folytatott beszélgetésre nem sok lehetőség van. Így a kellemesen halk, jól megválasztott zenével, megfelelő hanghordozással is elérhetjük, hogy élmény nyújtsunk a vendégek számára. 3.7. Party-főzés Az asztal mellett történő főzés a szakemberek szerint egyre nagyobb népszerűségre tesz szert és a következő években a növekvő szabadidő miatt is jelentősen terjed.

26

Előnyök a vendégek számára: társasjáték szórakozással és élvezettel. A vendégek maguk főznek, saját ízlés szerint ízesítenek, fűszereznek és azt fogyasztják, ami számikra ízletes. Az előkészítés és az étkezés utáni elrakodás a vendéglátó feladata. Előnyök a vendéglátó számára: a party-főzés a vendégek lelkesítésének és szórakoztatásának mutatós formája. A gyakorlat bebizonyította, hogy a jó haszonnal járó italfogyasztás a partyfőzés révén emelkedik. A személyzet igény csökken, ugyanis az előkészítést a kevésbé intenzív munkaidő alatt lehet elvégezni. A fondü-partit rendezhetjük az étkezőben, a teraszon, a kertben. Sajátos hangulatot teremt a társasági étkezésnek. Az előkészített húsokat, egyéb falatkákat mindenki maga süti meg, mártogatja a fondü-villával az alulról spiritusztűzön melegített tálba. Ez leggyakrabban megolvasztott sajtkeverék, de lehet az alapanyaghoz illeszkedő egyéb mártás is. Kártya-party a teraszon, a kert kellemes, árnyas helyén. Egyszerű ételkínálattal lássuk el a társaságot! Erre alkalmas lehet: különféle ízesítésű szendvicsek, sós teasütemények, apró, sós falatkák, sós rúd, sós mogyoró, gyümölcs. Italként kínálható a fröccs, üdítő, kávé, ki mit szeret. Az ételeket, italokat, poharakat, tányérokat, szalvétákat úgy helyezzük el, hogy a játékot ne zavarja. A kártya helyett más társasjátékot is ajánlhatunk, különösen, ha több gyermekvendégünk van. Az étel- és az italkínálatot természetesen ehhez igazítsuk! Kínáljunk: turmixitalokat, szörpöket, gyümölcsteákat, gyümölcsleveket! Tegyük kedvessé, díszítsük szívószállal, műanyag vagy papírfigurákkal! Adhatunk még gyümölcsöt, süteményeket is. 3.8. Élmény-gasztronómia A sokféle gasztronómiai programlehetőségek közül érdemes az élmény-gasztronómiát a vendéglátó házban meghonosítani, mert jellegénél fogva nem igényel különleges felkészülést és rendkívüli a hatása. Az élmény-gasztronómia valami más, mint a szürke hétköznapokon képes a vendéglátás nyújtani. Ez azt jelenti, hogy a megszokottal, a munkanapokon nyújtottakkal szemben, a szabadidőben valami mást kell kínálni, mert mindaz, ami a hétköznapitól különbözik, már élményt jelent. A különleges, az élmény lehet: – a terítés: virág, egyéb dekoráció, a menükártya, stb. – étel és ital: A vendég olyasmit szeretne enni és inni, amit rendszerint otthon nem fogyaszt. Tehát olyan ételek, amelyeket otthon az időhiány miatt nemigen készítünk el, a vendéglátásban élményt jelentenek. A vendég szívesen fogadja, ha valami új készítménnyel vagy régi ételek újszerű változatával lepjük meg. – az elkészítés élménye, látványa. Az életstílus és az étkezés szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Az ételkészítés és étkezés csak akkor hatásos, ha az szórakoztató és lelkesítő kísérőjelenségekkel is párosul. Pl.: a konyha a központba kerül, és a látvány, a bemutatás fontossá válik. 3.9. Főzőiskola Különleges gasztronómiai program lehet a vendégek számára kínált főzőiskola. A főzőtanfolyamot az ínyencség élvezetével lehet összekötni. A mesterszakács segítségével és tanácsaival a vendég mellett áll. A vendégek főzni tanulnak, és amit maguk főznek azt el is fogyasztják, s mi több, ez jobban ízlik. A vendégek több ételt készítenek el, így tudásuk gazdagabb lesz, és sok ötletet, apró fogást is elsajátítanak. Rájönnek arra, hogy a jó szakácsnak három dologra van szüksége: 27

– friss és megfelelő nyersanyagra – a megfelelő berendezésekre, eszközökre – a főzés szeretetére.

A főzőiskola résztvevőinek véleménye egységes abban, hogy a legjobb szakácskönyv sem tud annyit nyújtani, mint amennyit egy gyakorlott szakács. Még vonzóbbá tehető a program, ha a tájegységre jellemző ételek elkészítésével ismertetjük meg a vendégeket. A még nem ismert ételek, ízek mind a magyar, mind a külföldi vendégek számára élménnyé válnak. Ha a kertben, gazdaságban megtermelt, ill. előállított nyersanyagból készítjük az ételeket, még gazdaságosabb lesz a gasztronómiai program, „saját piaca” lesz a mezőgazdasági termékeinknek. 3.10. Egyéb gasztronómiai programok Egyéb gasztronómiai program lehet a növényi és állati eredetű nyersanyagok feldolgozása és tartósítása. Az eltevésbe, tartósításba a vendéget is bevonhatjuk. Az olyan eljárást, alapanyagot kínáljuk programként, amely különleges, falura, a tájegységre jellemző. – Befőttek (őszibarack mandulával, faeper, stb.), lekvárok, dzsemek készítése (töklekvár, csipkelekvár, rózsalekvár, dinnyedzsem, stb.), gyümölcsszörp (pl.: bodzavirágból, akácvirágból, csipkebogyóból, somból, kökényből). Készíthetünk ízesítőszereket és biotermékeket is. – A disznóvágás és feldolgozás télen vonzó program lehet, az elkészített disznóságok pedig a városi ínyenceknek jelentenek élvezetet. – A tej feldolgozása során a vaj, a túró, a sajt készítése lehet látványosság, ill. finom reggeli, vacsora. – A kenyér-és kalácssütés a kemencében különleges hangulatot nyújt. – Italok közül a bor, a sör, a pálinkák előállítására vállalkozhatunk, a megtermelt alapanyag, a megfelelő szakismeret és eszközök birtokában. 3.11. Marketing A fenti gasztronómiai programokat önállóan, ill. csomagban is kínálhatjuk. Ha a többféle gasztronómiai programot csomagban kínáljuk, és a vendég szabadidejének nagy részét erre irányítjuk, akkor a gasztronómiai program a vendéglátó ház specialitásává, vonzerővé válik. A marketingtevékenység során ezt a vonzerőt hangsúlyozni kell, hiszen a piacon egyedivé teszi a vendéglátó házat. A prospektusban, a reklám során hívjuk fel a figyelmet erre a vonzerőre. A gasztronómiai programokat (csomagot) célszerű több változatban elkészíteni. A programok változhatnak az idő függvényében, alkalmazkodva a vendég tartózkodási idejéhez, pl.: 3, 5, 7 napos változatok. A gasztronómiai programokat, az ételeket sokféleképpen variálhatjuk. Ötletes nevet adjunk a program-variációknak, pl.: tájjellegű-, fitness-, bio-, zöldkonyha, Mariska konyhája, stb. A gasztronómiai program jellegéhez illő ajándéktárgy előállításáról is gondoskodjunk. Ez lehet pl.: saját készítésű lekvár különleges címkével, szalaggal vagy különleges ízesítőanyag, fűszerkeverék, receptkönyv a különleges ételekről, stb. Legyen ötletes és a vendéget otthonában emlékeztesse a kellemes, különleges élményekre. Árazzuk be a csomagot a nyersanyagok piaci ára, a gazdaasszony/szakács munkaidejének költsége, az ajándéktárgy értéke és a tisztességes haszon alapján. A gasztronómiai programokhoz régi receptek, különleges eljárások gyűjtésével, megismerésével érdemes felkészülni, a vendégek hálásak lesznek érte.

28

4. Szolgáltatások A vendégeknek nyújtott szolgáltatásokkal a vendégfogadás színvonala növelhető, a vendég kényelme, elégedettsége fokozható, és hatékony eszköze lehet a vendégért folytatott versenynek. A falusi turizmusban a vendégfogadóház jól megtervezett szolgáltatás kínálata versenyelőny lehet. A szolgáltatás jellemzői: – A szolgáltatás különböző, sokszor egymástól eltérő jellegű, össze nem függő részelemekből tevődik össze – A szolgáltatás többnyire nem fizikailag valós termék, így megismerésére csak igénybe vételén keresztül van mód. – A szolgáltatás nem tárolható, nem szállítható, igénybe vételére csak az üdülési helyzetben lehetséges. – A szolgáltatás biztosítása és igénybe vétele elválaszthatatlan az adott térben (vendégfogadóház, falu, kistérség) és időben (üdülési szezon) egymástól. A falusi turizmusban a vendégfogadó által nyújtott szolgáltatások többféleképpen csoportosíthatóak. A szolgáltatás jellege szerint lehet: – kényelmi típusú pl.: telefon a szobában – a szabadidő-töltéséhez lehetőséget adó pl.: bográcsolási lehetőség. Csoportosítható a szálláshely típusa szerint: – A vendég számára kényelmet jelentő szolgáltatások, ide tartozik a kereskedelmi szálláshelyekre jellemző szolgáltatások egy része, mint pl.: garázs, zárt parkoló, tolókocsival való közlekedés lehetősége, rádió, telefon a szobában, gyermekfelügyelet, kutya, macska bevihető, vegetáriánus konyha, fitness-helyiség, kerékpár kölcsönzés, stb. A szolgáltatás választék a panziók, kis szállodákhoz hasonló. – Speciálisan a falusi vendégfogadóházra jellemző szolgáltatások, mint pl.: mezőgazdasági termékek fogyaszthatóak, állatok a ház körül, simogatható állatok, bio termékek, boros pince, saját mustkimérés, részvétel a mezőgazdasági munkában, stb. A csoportosítás történhet az árkialakítás szerint: – Nincs kalkulált ára a szolgáltatásnak, mert anyagfelhasználással nem, vagy alig jár. A „szíveslátás-vendéglátás” típusú szolgáltatások tartoznak ide pl.: parkolás az udvaron, biztonságos fekvés, sokgyermekes vendéglátó család, gyermekfelügyelet, homokozó, (a kisgyermekes családok értékelik) tollaslabdázás az udvaron, könyvek, játékok, mosási lehetőség, stb. – A szolgáltatásnak ára van, amelyről a vendég tájékozódhat az árjegyzék vagy szolgáltatás lista alapján. Ezeknek a szolgáltatásoknak jelentős a beruházási vagy fenntartási költsége, ill. anyagfelhasználással jár pl.: szauna, lovaglási lehetőség a vendégfogadóháznál, kocsikázás, lovas/kutya szánkózás, vegetáriánus étkezés, stb. A szolgáltatások kínálhatók a listáról, ill. a vendégfogadóház jellegének megfelelő szolgáltatás halmazból összerendezett szolgáltatás csomagként. Pl.: kisgyermekes családokra specializálódás esetén a csomag része lehet: a kiságy, etetőszék, gyermekmenü, játszószoba, gyermekfelügyelet, hinta, homokozó, pancsoló medence, simogatható állatok, stb. 4.1. A szabadidő-töltési lehetőség A falusi turizmusban szabadidő-töltési lehetőséget nyújthat: – a falu – a vendégfogadóház. 29

Mindkét „helyszín” a saját jellegzetességeit kínálja, de együtt ad igazán vonzó üdülési élményt. A vendégfogadó szempontjából a falu nyújtotta lehetőségek nem, vagy alig befolyásolhatók. A vendégfogadóház lehetőségeit a vendégfogadó alakítja, fejleszti a vendégigények alapján. A szabadidő-töltési lehetőség több szempont szerint csoportosítható: – a fizikai aktivitás szerint: aktív vagy passzív – a tevékenység jellege szerint lehet: sport, kultúra, szórakozás, egyéb. A turizmus főbb tendenciái alapján megállapítható, hogy az aktív szabadidős tevékenységekkel kell számolni, vagyis a vendégfogadónak vendégei számára az aktív szabadidő-töltési lehetőségeket kell kialakítania, fejlesztenie. A tevékenység jellege szerint célszerű viszonylag széles lehetőséget biztosítani, hiszen a vendégigény igen különböző. Természetesen a szakosodás elve alapján a vendégfogadóház /a falu/ a kistérség egy-egy szabadidő-töltési lehetőségre alakíthatja kínálatát, de ez már egy tudatos marketingtevékenység eredménye, ill. az együttműködés csak magas szintjén jellemző. Szabadidőtöltési lehetőséget kínálhat a természeti adottság, a vonzerő, például a falu határában lévő tó amely horgászásra, fürdésre csábít. Az épített környezet szintén a szabad idő hasznos eltöltésére ad teret, pl.: séta a várhoz, séta a faluban. A vendégfogadóház egyes szolgáltatásai szintén lehetőséget adnak a szabadidő eltöltésére. 4.2. A szabadidős programok A szabadidő-töltési lehetőség és a szabadidős programok közötti különbség az animátor 1 személyében, tevékenységében mutatkozik meg, vagyis szabadidő-töltési lehetőség + animáció =. Szabadidős program. Az animátor (Könyves, 1994) A céltudatos üdülés fontossá vált: a turista ma már többet kíván az üdüléstől, minta tétlen pihenés. Ugyanakkor számos vendégnél hiányzik az a képesség és kezdeményezőkészség, hogy az üdülés alatti kikapcsolódást, szórakozást megszervezze magának. A vágy, hogy elmeneküljenek a hétköznapoktól, az alapvető indítéka azoknak, akik üdülésük alatt a szokásos napi események ellentétét keresik. Ezek azok az emberek, akik –korlátozott ideig- egy boldogsággal teli, „új világot” akarnak megismerni, azonban sokan közülük nem képesek ilyen változást elérni üdülésük alatt, mert: – utazási tapasztalataik korlátozottak – nyelvi nehézséggel küszködnek – bizonytalanok az idegen környezetben – hiányzik belőlük a kezdeményezőképesség – nehezen tudnak kapcsolatot teremteni. Ezek a nehézségek az üdülés alatt tovább erősödhetnek, ezért szükségük lehet segítségre, hogy legyőzzék az üdülési élményeket korlátozó esetleges akadályokat. Az animációs tevékenység lehet: – Hobbi, amely az üdülés alatt egy pontos „csináld magad” utasítás követése helyett, in-

kább egy kreativitást fejlesztő tevékenység a „kényszer nélküli” vidámság dominál. Pl.: szövés, fafaragás, agyagozás, stb.

1

Animátor az a személy, aki segítséget nyújt a vendégnek, hogy üdülésük alatt „ne unatkozzon”, aktív pihenést, kikapcsolódást, szórakozást, sporttevékenységet, kulturális élményeket, egyéb rendezvényeken való részvételt biztosít a vendég számára. 30

– Szórakoztató program: amely mulatság, társasági összejövetel, a vendéget részvételre,

bekapcsolódásra serkenti. Pl.: jelmezbál, folklór program, szüreti mulatság. – Élmény: az átlagos turista számára az élmény nem a „kaland-veszélyt” jelenti, amiért

minden erejét latba veti, inkább a „kis élmények” azok, amelyek megmaradnak az emlékezetben az üdülésről. Pl.: egy szabad ég alatt eltöltött éjszaka, tűzrakás, , hegyi túra, a helyi konyha kipróbálása. – Kirándulás: gyalogtúrák vagy szervezett utak. A fő elv nem az, hogy a turista minden

„látnivalót” lásson (múzeumok, templomok, művészeti galériák látogatása mellett), hanem a „passzív fogyasztás”, a falu aktuális eseményeinek, a turisták és a helyi lakosság kapcsolatának előtérbe állítása. Pl.: egy vezetett botanikai kirándulás a parkban, egy működő mezőgazdasági üzem meglátogatása a mezőgazdasági múzeum helyett. – Rendezvény: amely kapcsolódhat az évszakhoz, pl.: szüreti felvonulás, a néphagyo-

mányhoz, a sporthoz, stb. Ezek a rendezvények a falu életének részét képezik, de turisztikai vonzerő is lehet, vagyis a turisták megnézik, szívesen megtapasztalják. 4.2.1. Az animáció formái Ha a turizmus szerepe jelentős az adott falu/ tájegység életében, akkor érdemes az animációs tevékenységet „központilag” megvalósítani. Ekkor az egész területre (tájegységre, kistérségre, falura) fejti ki hatását. Ez a fajta megvalósítás önkormányzati és egyéb erők (civil, turisztikai, marketing szervezet) összefogását feltételezi. Ezt már csak ki kell egészíteni a vendégfogadók felkészültségével. Ha ilyen „központi animátor” nincs a területen, akkor nagyobb szerep hárul az egyes vendégfogadókra. Azonban vendégfogadók felkészültsége különböző, az animációs tevékenységet nem tudja/ nem képes minden vendégfogadó ellátni. Az animációs tevékenység nem csak a programszervezést jelenti, hanem a program „kitalálását”, felépítését, előkészítését is. A helyi és szakmai ismeretek (marketing, sport- és játékszabályok, hobbitechnikák) mellett szükség van a kreativitásra, a személyes vonzerőre is. 4.2.2. A vendégfogadóház programkínálata Mivel a falu adottságaira épülő programkínálat és a vendégfogadóház által kínált programlehetőség egymás kiegészítik, így célszerű a vendégfogadóház programkínálatát a falu adottságaira, programlehetőségeire alapozva és azzal összhangban kialakítani. A vendégfogadóház program programkínálata különösen akkor válik fontossá, ha: – a falu (tájegység, kistérség) turisztikai vonzása, adottsága gyenge – a falu adottságaira épített programok választéka szegényes vagy nem elég vonzó – egyéni, vonzó programokkal akarja növelni a vendégfogadó vendégei megelégedettségét. 4.3. Szezontól függő programkínálat Minden évszaknak meg kell tervezni a sajátos programkínálatát. – Nyár: cél a 2-3 hetes üdülési időtartam kitöltése. Ekkor lehet a leginkább kedvező ter-

mészeti adottságokra épített programokat kínálni pl.: fürdés. Célszerű a gyermekprogramok választékát bővíteni és a családos üdülés formáihoz igazodó programokat kínálni. – Ősz: rövidebb időtartamú, kb. egyhetes ajánlatok kialakítása indokolt. Ebben az idő-

szakban nagyobb hangsúlyt kaphatnak az őszi mezőgazdasági betakarítási munkák megismerése, a népszokások felelevenítése, a természetjáró túramozgalmak.

31

Ha az adott terület vadállománya jelentős, a vadászok is bevonhatóak a turisztikai programokba. Utószezoni árkedvezményekkel és speciális programokkal növelhető az érdeklődés ebben az időszakban. – Tél: több zárthelyi programot kell erre az időszakra kialakítani. Főleg nyugdíjas korosz-

tály (megcélzott vendégkör) igényeire építve, figyelembe véve az életkori sajátosságokat és az időjárási viszonyokat. Szervezhető pl.: főzőtanfolyam, ahol az adott jellegzetes tájételek elkészítése a feladat. A tél a disznóvágások ideje, erre is kialakítható program. Ha a hóviszonyok megfelelőek, a téli sportra alapozva kínálhatunk programot. Az élő népszokások (regölés, betlehemezés) is képezhetik az erre az időszakra szervezett üdülések programkínálatát. A régi foglalatosságok megtekintése, vagy az abban való közreműködés is kiváló lehet program kialakítására pl.: rönkhúzás, tollfosztás. – Tavasz: erre az időszakra a legnehezebb programot nyújtani. A természet ébredése nem

kínál elég vonzerőt, ezért a tavaszi üdülések „eladása” a kíván a legnagyobb erőfeszítést. A hobbi programok általában évszaktól függetlenül is biztosítják az aktív üdülés lehetőségét, ezért érdemes a kevésbé keresett időszak programlehetőségei közé hobbi programokat, tanfolyamokat szervezni. 4.4. Szabadidős programok a faluban A falusi turizmusban a szabadidős programok köre igen széles. A tágabb környezet: a falu, a tájegység, kistérség vonzó szabadidős program kínálata a sikeres falusi turizmus egyik feltétele. Magyarországon a falvak nagy része külön-külön alig rendelkezik számottevő turisztikai vonzerővel, és abból a kevésből, amely rendelkezésre áll és fejleszthető, a tájegység, kistérség falvai együtt sokkal nagyobb hatékonysággal valósíthatják meg térségfejlesztő, turizmus- és környezetbarát elképzeléseiket. Tehát a település-együttes összehangolt, teljes kínálata nyújthat csak elég vonzó szabadidős programot a turisták számára. A szabadidős programok kialakítását a falu adottságaira, értékeire kell alapozni. A program rendszerint közösségi jellegű, hiszen létrehozásában magánszemélyek, vállalkozások, költségvetési intézmények, civil szervezetek is részt vesznek, mint pl.: a falusi vendégfogadó, a lovarda tulajdonosa, az iskola színjátszó köre, az asszonykórus, a népi iparművész, a pék, stb. Az így kialakított programok, mint a népi-, nemzetiségi hagyományokra épülő, szabadidős-, sport-, kulturális programok többnyire csak közös erőfeszítéssel tehetők piacképessé. A szabadidős programok egy része függ az évszaktól. Gondoskodni kell, hogy minden évszak kínáljon szabadidős programokat. A tapasztalat azt mutatja, hogy az elő- utószezon vagy szezonon kívüli időszakban nagyobb erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy legyen elegendő programkínálat abban az időszakban is. A falu adottságaira épített szabadidős programokhoz legkézenfekvőbb, a természeti adottságok felhasználása. 4.5. Természeti adottságok felhasználása Ekkor vonzerő lehet: – a táj (hegyvidék, erdős terület, tavak, folyók, egyéb természeti képződmények) – a környék élővilága – a természet érintetlensége 32

– a még nem ismert táj újdonsága, varázsa.

A programokhoz ki kell dolgozni a táj- és természetvédelemmel összefüggően a tájrendezést a turizmus céljaival összhangban. Pl.: a túraösvények, kerékpárutak, sétáló utak kialakításának lehetősége, erdei, mezei utak fejújítása. Tavak felhasználása: fürdés, csónakázás, horgászás, úszás, napozás, korcsolyázás – pihenés a parton. Az erdők nyújtotta lehetőségek: séták, túrák, kerékpározás, vadászat, lovaglás. Egyéb lehetőségek: Állattenyésztés bővítése: pl.: lótenyésztés és erre alapozva lovas túrák, sétalovaglás, sétakocsizás, póni-lovaglás, téli lovas-szán túra, lovas és fogathajtó tanfolyamok, stb. az állatvilág bemutatása vagy megfigyelésének lehetővé tétele, vadaskert létrehozása. A terület hagyományos növényeinek termesztése: pl.: hajdina, köles. Erre főzőprogram is kialakítható. Ha a természeti adottságok kedvezőek, akkor célszerű jellegzetes növénykultúra kialakítása. A tájjellegnek megfelelően fából, bőrből, szalmából játékok, emléktárgyak, apróbb használati eszközök, szerszámok készítése. 4.6. Népi építészeti emlékek, sajátos települési mód felhasználása Meg kell őrizni a meglévő szépséget, a falu jellegzetes épületeit, a jellegzetes faluképet, település-maradványokat. Az örökség védelmében a vendégfogadás feltételeinek kialakításánál figyelembe kell venni a falu terhelhetőségét (a férőhelyek száma ne haladja meg a helyi lakosság lélekszámának 10-20%-át). Kiállítások rendezésével, tájház, faluház, nemzetiségi ház, népművészeti alkotóház, helytörténeti gyűjtemény kialakításával parasztház, kastély felújításával hasznos szabadidő-töltési lehetőségek, szabadidős programok alakíthatóak ki. Az épített vonzerő gyakran jelenik meg „háttérként” a hagyományokból, közösségi szokásokból kialakított programoknál és együtt formálódnak turisztikai élménnyé. 4.7. Kulturális programok A turisták jelentős része érdeklődik a meglátogatott terület kultúrája iránt, szívesen megismeri, megtapasztalja a tájegység kultúrájának egy-egy elemét. A falusi turizmusban elsősorban a néphagyomány, a közösségi szokások, a népművészet, népzene és néptánc, az étkezés, amely a tájegység jellegzetességét mutató, vonzó kulturális program lehet. 4.8. Népi hagyományok, közösségi szokások felhasználása Tollfosztás, disznótor, farsangjárás, stb. Ezek a népi hagyományok, közösségi szokások a turisták számára is vonzó események, ezért célszerű néprajzi napokat, vásárokat, búcsúkat, bálokat rendezni, ahol ezeket az értékeket a turisták is megismerhetik. Az élő nyelv, a tájegységre jellemző kultúra (népzene, néptánc) szintén a turistát is vonzó érték, amelyet meg kell mutatni. Érdemes tánccsoport, énekkar, citerazenekar programot szervezni. A népi játékok pedagógusok, néprajzosok segítségével feleleveníthetők, programba állíthatók. Az iskola, a művelődési ház, a művészeti körök, azok a műhelyek, ahol ezek az értékek fellelhetők, további gyűjtőhely lehet még a helytörténeti kutatás, honismereti szakkör, múzeum, könyvtár. 33

A turisztikai piac lehetőségeit figyelembe véve a hagyományok, népszokások csoportosíthatóak (Horváth, 1994): – Történelmi, néprajzi, népi, nemzetiségi sajátosságok és a turizmus számára felhasználható nevezetességek, hagyományok, szokások. – Az esztendő ünnepeihez, a gazdálkodáshoz kapcsolódó események, ünnepek. – Az emberi élet sorsforduló ünnepei. – Új hagyományok, szokások. Ezek a hagyományok, népszokások (programok) rámutatnak a vidéki élet mindennapjainak valós és pontos értékeire, mindarra, ami az itteni kultúrához hozzátartozik. 4.9. A tárgyi alkotó népművészet „A tárgyi alkotó népművészet a népi kultúra szerves része; azaz a folklór egyik megjelenési formája. Az a tevékenységforma, amely tárgyakat állít elő, s főként a falusi mesteremberek által készített, apáról fiúra áthagyományozódott, általunk formált tárgyak sokasága, amely az ún. „nép”-nek az alkotókészségét, a viselkedését, szokását, s tárgyi környezetét mutatja be, időben változó módon. A népművészeti tárgyak mindennapi felhasználásával egyúttal a falvak világáról, a falusi emberekről közölhet fontos információkat. Ebben a helyzetben ez a másodlagosnak tetsző motívum (tárgyi környezet) végeredményben túlmutat önmagán, így nyeri el igazi szerepét, mert a vendéget feltehetően a látványon túl a tárgyak keletkezési körülményei és funkciói is érdekelni fogják. Ezért mindenképpen igényelni fogja az ún. kiegészítő programokat, műhelylátogatásokat, vásárlási alkalmakat és gyakorlási lehetőségeket. Így benne felidéződnek azok az idők, amikor egy-egy cseréptálnak, butykosnak, kantának, csörgős cserépkorsónak, bögrének, butellának, mázas bödönöknek, kulacsnak, mozsárnak, laskaszedőnek külön személyhez kötődő történetük volt.” (Darabánt, 1994) „A kimondottan népművészeti kézművesség fennmaradása hozzájárul egy tájegység arculatának megőrzéséhez, épp úgy, mint az ott jellemző ételek, italok, szokások. A határozott karakterű tájegységek turisztikai vonzerőt jelentenek és egyben hozzájárulhatnak az országról kialakuló vélemények formálásához. A kézművesség által előállított termékeknek természetes anyagaik, praktikus formáik miatt jó használati értékük lehet és ellensúlyozhatják az ipari tömeggyártás egyhangú hatását.” (Szabó, 1994) A népművészeti tárgyak alkotására és a hagyományok ápolására különböző intézmények és szervezetek rendszere alakult ki: népművészeti alkotótelepek, művelődési házak, szakkörök, háziipari és népművészeti szövetkezetek, falumúzeumok, skanzenek, egyéni alkotóműhelyek. A népművészeti, kézműves hagyományok leggyakoribb formái: a fazekasság, a szövés, a hímzés, a fafaragás, az egyéb népi kismesterségek között pedig a kovács, a kékfestő, a mézeskalács készítő, a kosárfonó. A tájegység népművészete, kézműves ipara, a népi kismesterségek a műhelyekben, szakkörökben megismerhetőek, gyakorolhatóak (megtanulhatóak), ill. a tárgyak megvásárolhatók. Ilyen foglalkozások, programok lehetnek: a fazekas-, kézimunka foglalkozás, a fafaragó-, szövő-, csipkeverő-, tojásfestő-, gyékényfonó program. Ahhoz, hogy a turisták megismerjék a népművészeti és kézműves hagyományokat általában szükség van a vendégfogadó közreműködésére is. A vendégfogadó felhívhatja vendége figyelmét ezekre a lehetőségekre, azáltal, hogy – vendégfogadóházát ezekkel a díszítő tárgyakkal díszíti, ill. használati tárgyként használja, ami érdeklődést kelt e tevékenység iránt. – A vendégfogadóházban írásbeli és szóbeli „ajánlatok” hívhatják fel a vendégek figyelmét a kézműves foglalkozásokra, műhelylátogatásokra. A prospektusok ismertetik a 34

kézműves-program fontosabb adatait, mint a helyszín, a foglalkozás időpontja, a részvételi díj. Az együttműködés bizonyos szintje már kialakult, amely mind a falusi vendégfogadó, mind a kézműves számára kedvező, hiszen a vendég szabadidős programot kap, amely elégedettségét növelheti. – Az együttműködés még hatékonyabb is lehet, ha a kézműves program beépül a vendégfogadóház kínálatába, annak profilját meghatározza. A vendégfogadóház reklám tevékenysége a népművészt, kisiparost is reklámozza. A közös marketing-tevékenység pedig az együttműködő számára előnyös. A falusi vendégfogadás és a kézműipari tevékenység egymástól függetlenül is működhet, de így a falusi turizmus kínálata szegényebb, a kézműiparos pedig nehezebben talál piacot a termékeinek.

35

V. AGROTURIZMUS MODELLEK AZ EURÓPAI UNIÓ TAGORSZÁGAIBÓL A gazdálkodás során tehát kiemelt szerepet kell kapniuk környezetkímélő (elsősorban bio-, és integrált) technológiák alkalmazásának, valamint tágabb értelemben a táj- és környezetvédelem körébe tartozó tevékenységeknek. A gazdálkodásnak és a települési környezetnek, az ott élők közreműködésével teljes összhangban kell lenniük. Mindezeket figyelembe véve fontosnak ítéljük, hogy – a teljesség igénye nélkül – néhány, az Európai Unió tagországaiban már a gyakorlatban is bevált módszert bemutassunk, amelyek helyi sajátosságoknak megfelelő adaptációja, ami nem azonos a szolgai másolással, segítheti ezen turizmusfajta hatékony megvalósítását hazánkban is.

1. Ausztria A ,,Zöld falu” modell: több osztrák falu együttesen dolgozott ki egy olyan koncepciót, amely a résztvevők számára ökológiailag és ökonómiailag kiegyensúlyozott körülményeket teremt, ahol harmóniában van a turizmus és életminőség. A vízmelegítést majdnem teljes egészében napelemek biztosítják. A településeken tilos három emeletnél magasabb házakat építeni, a parkolóhelyeket az épületektől kellő távolságban (kb. 80 m) alakítják ki a lég- és zajszennyezés kiküszöbölése érdekében. Kijelölt kerékpárutak vannak, a központba nem hajthatnak be gépkocsik. A gazdálkodás megőrizte hagyományos jellegét. A legelők, erdők kezelése szigorúan ellenőrzött. A kisiparosok is környezetkímélő termelést folytatnak. Minden szabadidő kínálatnak a települések természetes életébe kell beilleszkednie. A tojástól, a kenyértől kezdve a húsig, minden élelmiszert helyben kell megtermelni, ami a gazdálkodás fennmaradását és a friss, biotermékkel való ellátást egyaránt elősegíti. Gyógyászati termékeket is előállítanak helyi gyógynövények alapanyagából (teákat, aromaolajokat, stb.), illetve az üdülők számára kurzusokat szerveznek, hogy a gyógynövények felhasználását megtanulhassák. (Falusi Turizmus – Agroturizmus, Útmutató falusi kisvállalkozóknak 8. 2001) A ,,Környezetvédő jelvény” gondolatát az motiválta, hogy a településen az idegenforgalom csak addig van jelen, amíg a környezeti minőségi előnyök fennállnak. Csak azok a lakosok jogosultak e kitüntető címre, akik a környezet megóvása érdekében többet tesznek másoknál. A jelvény elnyerésének természetesen szigorú feltételei vannak, az alábbi csoportosítás szerint: – Hulladék képződésének megelőzése (pl. műanyag flakonos italokat nem forgalmaznak) – Szelektív hulladék kezelés [pl. papír, üveg (barna, zöld, fehér), veszélyes hulladék (gyógyszerek, elemek), egyéb különleges hulladék elkülönített gyűjtése] – Víztakarékosság, szennyvízkezelés (pl. biológiailag lebomló tisztítószerek használata) – Levegővédelem/közlekedés (pl. freon hajtógázas sprayk nem használandók) – Energia területe (pl. szigetelések, energiatakarékos égők használata) – Tájvédelem (pl. termőhelyi adottságoknak megfelelő művelés) Útmutató információk a munkatársaknak és vendégeknek (pl. tájékoztató táblákon írásbeli információ a vendégeknek a közlekedéssel, hivatali címekkel kapcsolatosan). (Falusi Turizmus – Agroturizmus, Útmutató falusi kisvállalkozóknak 8. 2001) ,,Biogazdaságok a vendéglátásban”: az osztrák agroturizmus keretében működő vendégfogadó gazdaságok számára az ,,Üdülés a gazdaságokban szövetség” speciális, idegenforgalmi profilok szerinti szabályozási rendszert dolgozott ki, amelynek eredményeként a szakosodás: – fokozta a gazdaságok piac-és versenyképességét – előnyösebb árakat értek el – az idegenforgalmi szezon kiterjeszthetővé vált az elő-és utószezonokra 36

– egyszerűbb lett a célcsoportok elérése – a gazdaságok érdekeltté váltak a jobban jövedelmező szakosított kínálat felvállalásában

A szövetség a következő szakosodási lehetőségeket határozta meg: – mozgássérülteket fogadók – biogazdaságok – egészségturizmust kínálók – gyermekeket üdültetők – kerékpárosokat vendégül látók – lovas-lovagoltató gazdaságok – borgazdaságok A vendéglátó gazdaságokkal szembeni követelményeket az érintetteknek nemcsak ismerniük, de feltételeit teljesíteniük is kell. Fenti felsorolásból a biogazdaságokkal szemben támasztott követelményeket ismertetjük részletesebben, mivel ezek hazai elterjedési lehetősége –az agroturizmus megvalósítása szempontjából – leginkább indokolt. A feltételek vonatkoznak a: – a környezetvédelemre – a lakóházzal szembeni elvárásokra – a vendégszobák kialakítására és felszerelésére – a szabadidő programokra és egyéb lehetőségekre. A kötelező, illetve kívánatos követelményekből csak a példa kedvéért ragadtunk ki néhányat. – Általános követelmények: • a gazdaság legyen tagja egy ismert biogazdálkodási egyesületnek • balesetmentességét az erre hivatott szervezet ellenőrizze • a vendéglátó évente egyszer tapasztalatcserén vegyen részt – A vendégérkeztetés, információ, hirdetés • tájékoztatás a helyi közlekedési lehetőségekről, menetrendekről • dohányzásra szolgáló helyek megjelölése • környezetbarát anyagok használata – A vendégház • tájékoztató a biogazdálkodásra való áttérésről, annak okáról • ismertető a biotermékekből készült ételekről és áraikról • képek, könyvek a térség állatairól, növényeiről • útmutató a szelektív hulladékgyűjtés módjáról és fontosságáról – A szobák és egyéb helyiségek kialakítása • minden lakástextíliának természetes anyagból kell készülni (függönyök, ágyneműk, stb.) • a fa alapanyagú felületek kezelése természetes anyagokkal • természetes alapanyagokból készült padlózatok (fa, kő stb.) kialakítása – A kert és gyermek-játszóhely kialakítása • kijelölt gyermek-játszóhely, fából készült játékokkal • kisállatok tartása • tanséta utak építése • élősövény kerítések létesítése – Étkeztetés • étkezés biztosítása esetén csak bio-élelmiszerekből készült ételek adhatók • ha hazai élelmiszerek rendelkezésre állnak, import termék nem használható • biogabonából készült pékáruk is kerüljenek a kínálatba – Hulladékkezelés és környezetbarát termékek használata • szelektív hulladékgyűjtés • komposztálás a gazdaságban 37

– Tisztító-és mosószerek a házban és a gazdaságban

• különböző célnak megfelelő, változatos mosószerek használata • WC illatosító nem használható • Főként alternatív tisztítószerek használata (pl. ecet, citromlé, kenőszappan) – Energia- víz • energia- és víztakarékosság: víztakarékos WC-tartály, zuhanyrózsák, csapok • energiatakarékos égők – Egyéb: • a házikert biotermesztési irányelveknek megfelelő kialakítása • (pl. gyógynövény és/vagy virágsarok) • a térségre jellemző és biotermelésből származó termékek értékesítése a vendégek számára a házikertben vegyes kultúrák kialakítása. (Falusi Turizmus – Agroturizmus, Útmutató falusi kisvállalkozóknak 8. 2001) A Vögelhof Ifjúsági Vendégház egy olyan biogazdaságban található, ahol a vendéglátó természetbarát beállítottsága nemcsak a mezőgazdasági termelésre, hanem az élet más területeire is vonatkozik. Ennek megfelelően a 470 éves parasztházat és az ifjúsági szállást is magában foglaló gazdaságban átálltak a bio-termelésre, valamint az ökoturizmusra is lehetőséget biztosítanak. Célcsoportjuk azok a tanárok és diákok, akik különösen érdeklődnek a gyakorlat- közeli környezeti nevelés iránt. A programajánlatok videón is megtekinthetők. Programok: – Teljesőrlésű lisztből készült parasztkenyér és péksütemény közös sütése. – Etetés: az istálló megismerése etetés és fejés közben, a tehenek, lovak, birkák, kecskék, pónik, nyulak és tyúkok ellátásába való bekapcsolódás. – Tej lefölözése és vajköpülés: a vendégek a teljes tejet a kézi hajtású tejcentrifugával fölözik le. A vaj készítéséhez vörösfenyőből készült köpülőt használnak. – Sportolás: lazításként asztalitenisz, futball, tenisz és lovaglási lehetőség áll ingyenesen rendelkezésre. – Szénabegyűjtés lovasszekérrel: a vendégek segítenek a széna összegereblyézésében és utána favillával felrakják a társzekérre. – Erdőgazdálkodás: lucfenyők ültetése, a fiatal fák gondozása, a vágásra érett fa kitermelése, fűrészelése, feldolgozása. – Gyógynövény ismertető túra: bemutatják a gyógynövényeket, ismertetik gyógyászati hatásukat és felhasználásukat. – A kalandok éjszakája: ha a vendégek hoznak magukkal hálózsákot, lehetőségük van arra, hogy egy éjszaka a szénakazalban aludjanak. – Biogazdálkodás: előadás a biotermelésről. – Bioház építés: bemutatják a régi építőanyagokat és építési módokat. – Legelőgazdálkodás: bemutatják a múlt és a jelen legelőgazdálkodását és a vidék vadállományát. – Papírkészítés: bemutatják, hogyan készíthetünk régi papírból új papírt. (Kóródi, 2002) Kézműveskedés a gazdaságban – Salzburg tartományban 1992-ben nyitották meg az első fonóházat, ahol a kifejezetten tanfolyamok céljára épített faházban egész sor tanfolyamot kínálnak. Szolgáltatások/programok: – póni-lovaglás, – gyermekünnepségek, – fonó- és szövőtanfolyamok, – festőtanfolyamok, – közös hegyi túrák a természetről szóló tájékoztatással. 38

Lehetőség nyílik arra, hogy a helyi birkák gyapját a vendégek saját maguk fonják, fessék, szőjék. Készíthetnek pl. különböző szőnyegeket, terítőket, anyagokat. (Kóródi, 2002)

2. Dánia A tipikus dán falvak felkeresése és a farmokon eltöltött napok kitűnő alkalmat adnak az igazi dán élet megismeréséhez. Az ország legészakibb vidéke North Jutland, amely jelentősen különbözik az ország más vidékeitől, mert jellemzője a tiszta, friss levegő, a sok napsütés. Ez a vidék hosszú, fehér homokos tengerparttal, dűnékkel, ültetvényekkel, folyókkal, tavakkal, patakokkal, mocsarakkal, erdőkkel is rendelkezik. Dánia legnagyobb erdeje is itt található, ez a terület egyben a madárfigyelők paradicsoma is. A vidék megismeréséhez kiváló helyszín pl. egy, a North Jutland északi részén található farm, ahol lehetőség van a falusi, házkörüli munkákba való bekapcsolódásra is. Lehet tehenet fejni, állatokat etetni, traktort vezetni, szekerezni, illetve a jellegzetes házi süteményeket megkóstolni. (Kóródi, 2002)

3. Finnország Nuutajarviban található Finnország legöregebb üveggyára, ahol már 200 éve is üveget készítettek. A gyárépületek és azok környéke kulturális és történelmi fontosságú helynek minősülnek. A termelés csökkenése miatt a gyárat a bezárás veszélye fenyegette, egy az Európai Unió által támogatott projekt megvalósítása révén sikerült mindezt megakadályozni. A művészi üvegkultúrára alapozott és turisztikai központ létrehozására irányuló projekt folyamata során az egykor elhagyott gyárhelyiségeket üzlet-, illetve munkahelyekké építették át a művészek és a kézműves vállalkozók részére. Nyolc egykori irodát építettek újjá, ahol jelenleg 20 ágy található. Egy vendéglátós szakembert pedig bevontak a kávézó és a szálláshelyek üzemeltetésébe. (Kóródi, 2002)

4. Olaszország A Vignale Monferratoban a gazdálkodók fő megélhetési forrása a szőlőművelés és szőlőfeldolgozás. Átalakítottak egy régi parasztházat borkóstolóvá, ahol a tartomány szőlősgazdái összegyűltek, magukkal hozták legjobb boraikat, majd a borozgatást néptánc programokkal is kiegészítették. A helyiek mellett egyre több turista is részt vett ezeken a programokon, amely az évek folyamán nagy fesztivállá nőtte ki magát. Az ideérkező turisták a borkóstolás mellett megismerkedhettek a népi hagyományokkal: a néptánccal, borszenteléssel, pincelátogatással. Emellett megismerkedhettek a látogatók a borászattal kapcsolatos jellegzetes eszközökkel: puttonnyal, szőlőpréssel, lopóval, faragott hordókkal, stb. (Kóródi, 2002)

5. Németország Nagyon fontos eleme az agroturizmusnak, hogy a vendégek saját maguk is képet alkossanak napjaink mezőgazdaságáról azáltal, hogy meglátogatják a különböző gazdaságokat és ha igénylik, részt is vehetnek a különböző munkafolyamatokban. A vendégfogadás lehetséges változatai Pacyma (1995) alapján: Üzemlátogatás: amelynek során a vendégek (csoportok is) térítés ellenében megtekinthetik a gazdaságot. A vendégfogadást megelőzően célszerű a gazdaságot rendbe tenni, ami a napi takarításon túlmenően esetlegesen jelenthet pl. festést és különböző javítások elvégzését is. Külön ügyel-

39

ni kell arra, hogy balesetveszélyes tárgyakat, gépeket, stb. ne találjanak a vendégek látogatásuk során. A vendégfogadó kötelessége, hogy az érdeklődésnek megfelelően szakszerű idegenvezetés mellett mutassa be a gazdaságot: az istállókat, a színt, a gépeket, stb. Az istállók látogatása során biztosítani kell a megfelelő higiéniát, fertőtlenítő lábtörlő vagy egyszer használatos papucs, illetve köpeny használatát. Amennyiben megoldható, az istállóba való belépés nélkül kell a látogatást megvalósítani (pl. ajtón, ablakon való benézéssel). Ha mód van rá, a vendégeket életkoruknak, illetve érdeklődésüknek megfelelően célszerű külön csoportokba osztani. A feltett kérdésekre illik oly módon válaszolni, hogy megértésük mezőgazdasági szakmai ismeretek hiányában sem okozzon gondot. Jó idő esetén a földek bejárása a vendégek számára kellemes sétát jelent. Ezt a programot célszerű összekapcsolni a termelt növényekre vonatkozó rövid ismertetéssel. A gyermekek számára biztosítani kell helyet a játékra, esetleg lovaglásra, illetve sétakocsikázásra. Utóbbi két program természetesen nemcsak gyerekek részvételével valósítható meg. A gazdaság bemutatását követően biztosítani kell pihenő időt is, amelyre megfelelő a színben felállított asztal, ülőalkalmatosságokkal, illetve földre teríthető anyagokkal, plédekkel. Ezáltal pl. egy uzsonna keretében (szendvicsek, tej, sajtok, lekvár, házi sütésű sütemények kínálásával) lehetőség nyílik a gazdaság termékeinek értékesítésére is, ugyanakkor a vendégeknek módot ad a kötetlen beszélgetésre és kikapcsolódásra is. Kapcsolódó program biztosítása: valamely, az adott települése vagy annak térségében zajló rendezvényhez (pl. vásárokhoz, fesztiválokhoz) kapcsolódóan az üzemlátogatáshoz hasonló programok biztosítása, amely kiegészülhet a szabadban elkészíthető ételek főzésével, ami adott estben lehet gulyás is. Ha mód van rá, az üzemlátogatást össze lehet kötni a régi gazdasági udvarokban előforduló régi gépek, eszközök bemutatásával is. Bemutató gazdaság az oktatási intézmények, valamint a többi gazdálkodó számára: Az alap-, közép- és felsőoktatásban tanulók számára az elméleti képzés kiegészítéséként a gazdaságok a gyakorlati bemutatás színtereként szerepelhetnek. Több tantárgy (pl. biológia, földrajz, hon-és népismeret) képzési struktúrájához kapcsolódnak a fent említett gazdaságok, illetve a többi, érdeklődő gazda számára adhat lehetőséget a gazdaságban folyó tevékenységek megismerése. A szakmai konzultációra, tapasztalatcserére is módot adnak ezek az un. Üzemlátogatások. Családi üdülés parasztháznál – A német gazdaságok vendégfogadói gondolnak a kisgyermekes családokra is, szeretettel fogadják őket és lehetőséget biztosítanak számukra: – az istállók között szabadon járni-kelni, – segédkezni az állatok ellátásánál, – a szalmaágyat elkészíteni, – lovagolni, – saját készítésű termékeket fogyasztani (fűszeres sajtokat, virsliket, frissen sütött kenyeret, a kertből szedett zöldségeket és gyümölcsöket). A fenti szabadidős programok mellett a vendégek együtt élhetnek a fogadó családdal és maguk is egy kis időre farmerré válhatnak. (Kóródi, 2002)

40

VI. A FALUSI TURIZMUS MARKETINGJE A marketing szükségességét ma már minden vállalkozó elismeri függetlenül a vállalkozás jellegétől. A turizmusban, így a falusi turizmusban is bebizonyosodott, hogy a sikeres vendégfogadáshoz szükség van marketing ismeretekre, ill. a marketing gyakorlati alkalmazására. A falusi turizmusban a marketing azért különleges, mert benne az emberi tényező, a résztvevők szerepe fokozottan érvényesül. A turista a faluhoz, a közösséghez, a természethez kapcsolódó élményt keres és kap, amely legnagyobb részt szolgáltatásból tevődik össze. A szolgáltatás a falusi turizmusban sokszor egymástól eltérő jellegű, és különböző részelemekből áll. Ezekből az elemekből rakható össze a vendégigények sokszínűsége alapján a szolgáltatáscsomag, amely turista-élménnyé válik. A szolgáltatás nyújtása és igénybevétele elválaszthatatlan az adott térben (régió, kistérség, falu, szálláshely) és időben (üdülési szezon) egymástól. A turista aktívan részt vesz a szolgáltatás folyamatában. A turista szubjektíven ítéli meg a kapott szolgáltatásokat, ami nagy kockázatot jelent a vendégfogadó sikeres működésében. A turista a magával hozott előzetes elképzelései, információi, tapasztalatai, személyes beállítottsága befolyásolják a szolgáltatás igénybevételének élményszerűségét. A vendégfogadó és a turista kölcsönös együttműködése nagyban befolyásolja az új élmények, tapasztalatok értékelését, a kedvező turista-vélemény kialakulását. A marketingtevékenységnek is jellemző logikai sorrendje: – a megismerés – az elemzés – a döntés – és a cselekvés.

1. Marketing-koncepció A marketingtevékenységet célszerű a marketing-koncepció készítésével kezdeni. A marketing-koncepció lépései (Reiner-Taurer, 1999): – Tény-helyzet (Hol tartunk/hol tart üzemünk?) • a család helyzete/személyes célok • az üzem helyzete (erős/gyenge pontok, a szobakiadás gazdasági jelentősége) • helyszín/környezet – Tendenciák (Mi a fejlődés iránya?) • általános és turisztikai fejlődés • a fontos piaci szegmensek fejlődése • a vendégek igényeinek megismerése – Célok/eszménykép (Mit akarunk elérni?) • Milyen esélyek tárulnak fel? • Milyen szolgáltatásokat tudunk, ill. akarunk nyújtani? • Milyen vendégréteghez akarunk szólni? • Mi a meghatározó eszményképünk? – Marketing-eszközök (Mi a teendő?) • kínálat kialakítása • árpolitika • értékesítési csatornák • reklám • PR munka. 41

2. Helyzetelemzés A helyzetelemzés során a tárgyi-, személyi feltételeket kell felmérni, vagyis a szűkebb és tágabb környezet jellemzőit. A szűkebb (mikro) környezet alatt a vendégfogadó család/ház jellemzőit, tágabb (makro) környezetben pedig a kistérség, a falu és egyéb turisztikai szolgáltatók jellemző jegyeit kell vizsgálni. A vizsgálat alapján megállapítjuk az erős pontokat, a gyenge pontokat. Látni kell a tágabb környezetből jelentkező veszélyeket és a lehetőségeket. A vizsgálatot az eddigi eredmények/kudarcok alapján kell végezni: pl. vendégforgalom nagysága, a vendégfogadó ház kihasználtsága, a vállalkozás jövedelmezősége, a reklámra fordított költség, stb. A vizsgálat során célszerű megállapítani, hogy a vendégfogadóház berendezésében, a kínált szolgáltatásokban versenytársainkhoz képest milyen előnyökkel, ill. hátrányokkal rendelkezünk. Az erősségek képezik a kínálat javítását szolgáló további munka alapját, és megalapozzák a speciális kínálat kialakítását. A változások, a tendenciák figyelemmel kísérése és a gyors reagálás szükséges a falusi vendégfogadók esetében is. A vendégfogadói tapasztalatok mellett szükség van az információk megszerzésére, értékelésére. A legkézenfekvőbb információforrás maga a vendég. A vendégek nagy része szívesen elmondja véleményét, megosztja tapasztalatát a vendégfogadóval. A vendéggel folytatott „spontán” beszélgetések erre kiváló alkalmat adnak. A beszélgetés során, a vendégelégedettségre célszerű összpontosítani (pl.: milyen a vendégfogadó ház légköre, berendezése, milyen az étkezés, mennyire elégedett a kínált szolgáltatásokkal, mit hiányolt, stb.), ill. választ keresni, hogy miért a mi vendégfogadó házunkat választotta A beszélgetések eredményét célszerű lejegyezni. A fenti kérdéseket kérdőív formában is elkészíthetjük, megkérve a vendégeket, hogy töltsék ki. A szóban vagy írásban adott válaszokat érdemes feldolgozni. A következő adatlap segít a vendégigények megismerésében, hasznosításában. Adatlap (Könyves, 1994) 1. Név: (ha a vendég nevét is feljegyezzük alkalmas lehet a törzsvendégek alaposabb megismerésére. Újbóli visszatérésekor feljegyzésünket nem kell újra írni, csak az aktuális változtatásokkal kiegészíteni) 2. Tartózkodásának ideje:…………nap (elő-, fő-, utószezon) 3. Nemzetisége:……………. 4. Milyen járművel érkezet:…………………….. 5. Életkora:…………… (kiemelhetünk számunkra fontos jellemzőket, pl.: fiatalos) 6. Egyedül vagy családdal érkezett:…………………… 7. Foglalkozása:……………….(milyen társadalmi rétegből való, megítélésünk alapján) 8. Hobbija:………………….(mivel töltötte szabadidejét) 9. Elégedett volt-e – a szállással – az ellátással – a szolgáltatásokkal – a szabadidő eltöltésével 10. Igényelt még tőlünk:……………………(pl.: plusz takarót, stb.) 11. Egyéb megjegyzésünk:…………….(benyomásunk, véleményünk a vendégről) A vendégről, a vendégtől származó információkat saját használatra gyűjtjük, vigyázni kell, hogy más (vendég, családtag, versenytárs) kezébe ne jusson, kezeljük bizalmasan.

42

A válaszok feldolgozásával következtetéseket tudunk levonni, és általánosíthatunk. Lesznek olyan vendégvélemények, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy változtatni kell az eddigi gyakorlaton, a vendégfogadás feltételein, mert minden vendég igényét így tudjuk jobban kielégíteni, pl.: kényelmetlen ágy kicserélése, fűszeres ételek helyett könnyű ételek készítése, stb. Lesznek olyan igények, amelyek specifikusak, csak egy-egy célcsoporthoz (vendégkörhöz) kapcsolhatók, pl.: gyermekjáték lehetőségek bővítése, kerékpár kölcsönzés, stb. További hasznos információra is szüksége van a vendégfogadónak, amelyek megszerzése a falusi térségekben napjainkban meglehetősen nehéz a korszerű információ-technológia hiánya miatt. (A jövőben a vidékfejlesztés az információ elérhetőségét is könnyebbé teszi.) A jelenlegi nehézségek mellett sem lehet lemondani arról, hogy a turisztikai piac új tendenciáit, a fejlesztési forrásokat, a vendégigény változásokat figyelemmel kövessük, ill. ezekből az új ismeretekből levonjuk a saját vendégfogadó házunkra vonatkozó következtetéseket, amelyek a kínálat fejlesztésénél, az értékesítésnél, a reklámnál felhasználhatóak. 2.1. Információ-források A következő információ-források segíthetik a falusi vendégfogadót: – Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége – Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetsége – Falusi turizmus megyei/kistérségi egyesületei – Falusi és Agroturizmus Országos Szövetség újsága, egyéb kiadványa – Regionális Idegenforgalmi Bizottságok – MATUR tagszervezetei – Tourinform irodák – Kereskedelmi és Iparkamara szakmai tagozatai – Szakmai folyóiratok, szaklapok – Szakmai konferenciák, előadások, szemináriumok – Kiállítások, vásárok – Partner utazási irodák – Partner turisztikai vállalkozók – Versenytársak reklám anyagai – Turisztikai elemzések és tanulmányok (KSH, turisztikai szakértők) – Tanulmányutak sikeres vendégfogadóknál Az információ megszerezhető hagyományos nyomtatott formában, Internet segítségével, szóbeli tájékozódás, beszélgetés formában is. Az információk másik részét a turisztikai piacról kell megszerezni, megismerni. 2.2. A kereslet főbb jellemzői A falusi turizmus iránti belföldi kereslet jellemzői (OIH felmérése alapján, 1994): – Az érdeklődés leginkább a hegyvidék, a vízpart felé fordul. – A legvonzóbb tájegységek Magyarországon a Mátra-Bükk vidéke, a Dunakanyar, Balaton felvidék, Zselic és Őrség vidéke és Sopron-Kőszeg-Hegyalja. – A legvonzóbb szabadidős tevékenység: a pihenés, üdülés, strandolás (78,8 %), kulturális történelmi emlékek megismerése (75,6%), a természetjárás (62,8%), a fazekasság megismerése (29,7%), vízi sportok (28,5%), a kerti munkában való részvétel (21,2%), kerékpározás (21%), az állatok körüli munkában való részvétel (18,2%), szövés gyakorlása (17,7%), hímzés gyakorlása (10,6%), részvétel a határban végzett munkában (7,4%), horgászás (1,7 %), lovaglás (1,4%). – A legtöbben a nyári szabadságot töltenék falun, de az őszi és a tavaszi üdülés iránt is jelentős az érdeklődés. 43

– A legtöbben a 4-8 napos falusi üdülést preferálják, de hétvégi programként is számotte-

vő az érdeklődés. – A legtöbben családdal utaznának, leginkább saját gépkocsival. – A válaszadók 40%-a félpanziós ellátást igényel, de 20%-uk önellátó lenne. – A vendégek leginkább a lakást (nyaraló, présház) keresik, és hasonló arányban a közös épületben lévő elkülönített szobát vagy lakrészt. A komfortfokozat megítélésében a válaszadók három (arányát tekintve közel azonos) csoportba sorolhatók: alacsony komforttal is kivenné (41,5%), teljes komforttal (33,6%), mindegy (29,3%). – A falusi üdülésre szánt összeg igen alacsonynak mondható, szociális kedvezményt kb. 40%-uk venne hozzá igénybe. – A válaszadók legszívesebben katalógusból tájékozódnak (56,3%), a hirdetés, sajtó útján (24,1%), hirdetés, tv útján (22,4%), a helyszíni tájékozódás (16,9%), a turisztikai információs irodában (16,8%), utazási irodában pedig (12,5%). – A válaszadók több, mint 60%-a elküldené gyermekét falusi nyaralásra, leginkább 10 éves kortól egy-két hétre, szervezett formában. Német piackutatási eredmények alapján a következő célcsoportok (vendégkör) érdeklődnek a falusi turizmus iránt (cit.Könyves,1994): – diákok – alacsony jövedelmű és/vagy fiatal egy-két gyermekes családok – idősebb, már nyugdíjas személyek vagy házaspárok közül azok, akiknek egészségi állapota ezt megengedi és életviteli szokásaikkal nem ütközik – különböző szakemberek, akik tapasztalatokat akarnak szerezni, vagy akiket érdekel a kapcsolatok szociológiája, illetve pszichológiája – aktív pihenést keresők, menedzserek, magasabb jövedelemmel rendelkezők – különböző korcsoportba, társadalmi osztályba tartozó személyek vagy családok, akiket a tapasztalat újdonsága vonz, vagy akik szabadságukat a szokásostól eltérő módon kívánják eltölteni. 2.3. A célcsoportok jellemzése A vendégeket több szempontból jellemezhetjük, a demográfiai jellemzők fontos ismérvek: az életkor, a nem, a családtípus, a nemzetiség. A demográfiai jellemzőket célszerű kiegészíteni a vendég indítékai és a magatartása alapján nyert információkkal. A vendégek utazási indítékának, magatartásának vizsgálata újabb információkkal bővítheti ismereteinket, amelyeket a vendégek megismerése, igényeik kielégítése céljából gyűjthet a vendégfogadó. A nyolcvanas évek második felétől a szabadidős tevékenységek jellemzője, hogy aktív, mobil és társas. Az életöröm keresése, a vidámság, a szórakozás és az élmények utáni vágy határozza meg a szabadidő eltöltését. Ugyanakkor a szabadidőben egyre nő az igény a fizikai tevékenységek, a testmozgás iránt. A falusi turizmusban a szabadidős tevékenységek a hasznos időtöltést, a kikapcsolódást, az élményt jelentik. Ezek a tevékenységek kisebb aktivitással, kezdő szinten jelennek meg, amely persze később meghatározhatja a turista szabadidő eltöltésének más irányát, módját, az üdülési motivációit. Pl.: a falusi turizmus üdülés alatti lovaglása a tevékenység megszeretésével lovas turizmussá alakulhat, amikor is a turista felkészül a tevékenységre, gyakorlottá válik benne, más élményeket keres, a kötődése megerősödik, és a lovas turizmusban találja meg a lovaglás különböző fajtájának a feltételrendszerét. Így a falusi turizmusban a szabadidős tevékenységek nagy része olyan tevékenység, amely a turizmus irodalmában a turizmusfajta fogalomhoz tartozik.

44

2.4. Keresleti trendek a falusi turizmusban A turisztikai piac fejlődés irányának, a vendégigények, motivációk változásának megismerése nélkülözhetetlen a vendégfogadó számára sikeres vendégfogadásához. A falusi turizmusra ható várható tendenciák (WTO, 2000): – Egyre több turista kíván részt a szórakozásból, sportból és kalandokból, akar többet tudni a meglátogatott terület történetéről, természeti és állatvilágáról. Ma a turisták fizikailag és szellemileg egyaránt aktívabbak, mint korábban. – Egyre több turista szeretné kielégíteni különleges érdeklődését, gyakorolni hobbiját. Sokféle különleges érdeklődést kielégítő turizmus van, amelyek a természetre és az állatvilágra, a történelmi helyszínekre, a gazdasági tevékenységekre és a szakmai érdeklődésre épülnek. – Sok helyen fontossá válik a „vissza a gyökerekhez” motivációjú és nosztalgiaturizmus, amelynek keretében a turisták elődeik szülőföldjét vagy óhazájukat keresik fel. A turisztikai fejlesztés gyorsan növekvő formái a természeti, kulturális és kalandturizmus. – Egyre több turista keres új uticélokat és új turisztikai termékeket. Ez számos lehetőséget kínál új turisztikai területek kiépítéséhez és a meglévő desztinációk (utazási cél) fejlesztéséhez, terjeszkedéséhez. – Egyre több turista törekszik egészségi állapotát megőrizni és javítani, nagy a fejlődés a gyógyüdülők és-fürdők terén. – Számos turista évente többször, de rövidebb időre megy szabadságra. Ez lehetővé teszi több turisztikai desztináció kialakítását, a desztinációk számára pedig azt, hogy a turisták számára minden évszakban tudjanak szolgáltatásokat és programokat ajánlani. – Egyre több idős, de aktív, köztük számos jómódú nyugdíjas utazik, de még mindig nagy számban utaznak a fiatalok és a középkorúak is. Egyre több mozgássérült utazik turistaként és számos szolgáltatást, ellátást terveznek számukra. – A turisták egyre tapasztaltabbá és igényesebbé válnak utazási szokásaikban, kiadásaik ellenében jó minőségű attrakciókat, ellátást és szolgáltatást kívánnak, vagyis a pénzükért értéket várnak el. – Egyre több a környezetvédelmi és társadalmi szempontból érzékeny turista, aki jól tervezett és kevésbé szennyezett desztinációkat keres, a környezeti és társadalmi problémákkal birkózó, rosszul tervezett desztinációkat elkerüli.

3. Célok Mit akar a vendégfogadó elérni: milyen típusú vendégeket akar fogadni, milyen ellátást, szolgáltatást, programokat kíván nyújtani, milyen szakosodást tervez, milyen egyéni jellegűre akarja vendégfogadóházát felkészíteni, milyen eredményességgel kívánja működtetni vállalkozását, stb.? A jövőképet kell megfogalmazni, azt a fő gondolatot, amelyre felépíthető a vendégfogadás. A jövőkép alapján célokat fogalmaz meg a vendégfogadó. A célokat a helyzetelemzés alapján (ismerve az erős és gyenge pontokat) a tendenciák, piaci esélyek ismeretében kell kijelölni. A cél legyen konkrét, megvalósítható, ellenőrizhető, értékelhető. A célok rendszerint összefüggnek, célrendszert alkotnak. Így lehetnek mennyiségi és minőségi célok. Pl.: minőségi cél lehet a környezettudatos vendégház kialakítása bio-kertészettel, mennyiség cél lehet a vendégfogadó ház kapacitás kihasználtságának növelése 20%-kal). A célokat meghatározhatjuk a keresletre vagy a kínálatra vonatkozóan is. A célok alapján kell kiválasztani, kialakítani a marketing eszközrendszert, amelyet a kiválasztott célcsoport(ok)nak (vendégkör) megfelelően kell tervezni. A megvalósításban minden tevékenységünket a célcsoport(ok) igényeinek való megfelelés irányít. 45

4. Marketing-eszközök Az alkalmazott marketing-eszközeinket különböző elemekből állítjuk (mixeljük) össze, ezért „marketing-mix”-nek is nevezzük. A marketing-mix alapelemei a termék és/vagy szolgáltatás (product), az ár (price), az értékesítési csatornák (place) és a marketing-kommunikáció (promotion), amelynek legfontosabb eleme a reklám. Az alapelemek, amit a klasszikus 4Pnek is neveznek, további elemekkel bővíthető a turizmussal, ill. a falusi turizmussal kapcsolatban. A személyes közreműködésnek jelentős szerepe van a turizmusban, így fontos elemmé válik (people). A biztonság (police), a termékek/szolgáltatások csomag jellege (package) további elemek lehetnek a marketingtevékenység megvalósításában. 4.1. A termék A marketing-eszközök központi eleme a termék és/vagy szolgáltatás, amely komplex módon a kínálatban jelenik meg. A falusi turizmusban megjelenő kínálat jellegzetessége alkalmazkodik a vendégigényekhez, elvárásokhoz, ahhoz az élményhez, amelyet a vendégek keresnek és a falusi turizmusban találnak meg. A kínálat összetételében, mennyiségében, az időpontban, a szolgáltatás helyszíne és az ár tekintetében igazodjon a kereslethez, a célcsoport igényeihez. A falusi üdülés jellegzetességei: – kapcsolat a természeti környezet – a gazdaságban végzett munka élménye – saját készítésű (gyakran bio) élelmiszerek – közvetlen kapcsolat a falusi emberekkel – családias légkör – kapcsolat a paraszti kultúrával, munkával – állatok a gazdaságban, a falusi portán (simogatható állatok) – sajátos falusi szálláshely és környezet (nádtető, kerekes kút, stb.) Ezek a sajátosságok további elemekkel bővíthetőek azért, hogy a vendégfogadó házak egymástól megkülönböztethetőek legyenek. A hasonló falusi vendégfogadó házaktól történő megkülönböztethetőség érdekében minden falusi vendégfogadónak ki kell alakítania saját profilját. A sajátos profil kialakításában a vendégfogadó ház erősségeit kell figyelembe venni, de a tendenciák, a célcsoport igénye és főleg a saját ötletesség is sokat számít. A már jelenlévő kínálathoz is igazodni kell, hogy a település vagy kistérségi marketing az együttes piacrajutást tegye lehetővé. A saját marketingtevékenységben, az értékesítésben ezt a sajátos profilt hangsúlyozni kell a vendégek, a piac felé. A kínálat kialakításában, a vendégfogadóház profiljának megformálásához célszerű jól működő megoldásokat tanulmányozni, így az osztrák, a francia, a dán, az ír példák adaptálhatóságát érdemes megvizsgálni. Napjainkban a falusi turizmus hazai sikerei (sikeres vendégfogadók, sikeres kistérségek) azt mutatják, hogy a falusi turizmus a spontán fejlődési szakaszból átlépett a tudatos fejlesztési szakaszba, amely leggyakrabban a vidékfejlesztésbe integrálódik. Osztrák példák a profil kialakításához (Reiner-Taurer, 1999): – üdülés bébi-fogadóban – családi üdülés a falusi portán – egészség-megőrző üdülés a gazdaságban – lovas üdülés – üdülés bio-gazdaságban – üdülés szőlősgazdánál. 46

A kínálat kialakításában a minőségre való törekvés, a vendég-központúság alapvető elvárás. A minősítésre a szakmai szervezetek irányelveket dolgoztak ki, amelyeket a szakma jóváhagyott, és a vendégek megelégedéssel üdvözöltek. A minősített vendégfogadókat a minősítő bizottság megkülönböztető jellel látta el (a napraforgó a Falusi Turizmus Országos Szövetsége 2 minősítő jele), amelyet a vendégfogadó a katalógusokban, prospektusokban megjelenít, a potenciális vendég számára megismerhetővé teszi. A minősítő jel (védjegy) garanciát jelent az elvárható színvonalra, a berendezésre, az árakra. A napraforgók száma a minőségi szinteket jelenti, amelyben a legmagasabb fokozatot a három napraforgó jelenti. A minősítési eljárás lefolytatására a Falusi Turizmus Országos Szövetsége3 kiképezte szakértőit, a szakértők listáját közlönyben nyilvánosságra hozta. Az igazolvánnyal ellátott szakértők végezhetik a minősítő eljárást a vendégfogadó kérésére. A besorolásnak megfelelő színvonal megtartása, a szövetség által megteremtett márka képének folyamatos védelme érdeke a vendégfogadóknak. 4.2. Az ár A piaci ár a kereslet-kínálat egyensúlyán alapszik és a termék/szolgáltatás színvonalával összhangban van. Az ár a termék/szolgáltatás költsége és a tisztességes nyereség alapján kalkulálható. A vendégfogadók az árak kialakításakor figyelembe veszik a versenytársak által alkalmazott árakat is. Az alacsony ár az alacsony színvonalat jelenti. A falusi turizmusban az ár nem versenyelőny, sokkal inkább a szolgáltatások jellegében tehet szert versenyelőnyre a vendégfogadó. Az árnak hosszú távon biztosítania kell a tevékenység rentabilitását. Az árakat jól érthetően, jól láthatóan kell elhelyezni, hiszen a vendégnek fontos tájékozódási pont. Az árakat főre vagy szobára és vendégéjszakára kalkulálják. A falusi turizmusban is jellemző az árkedvezmény. Gyakori a szezonra kalkulált ár, amelyben a szezon előtti, ill. a szezon utáni árak kedvezményesek, a főszezoni árakhoz képest lényegesen alacsonyabbak. A gyermekek után adott árkedvezmény vonzó a gyermekes családok részére. A vendégfogadó a hosszabb tartózkodási időt árkedvezménnyel honorálja. Több szolgáltatás igénybe vételére ösztönöz a csomagár, amelyben a szolgáltatáselemeknek külön nincs meghatározott ára. A csomagárnak főleg akkor van jelentősége, ha több napos pl.: hosszú hétvége programot, szolgáltatást állítunk össze, amelynek része a szobaár, az étkezés, a szolgáltatások, a programok megszervezése és ezt speciális ajánlatként hirdetjük meg. Pl.: ”Ősz Kelet-Stájerországban” 7 nap félpanzió – szoba zuhanyzóval / WC-vel, 1 látogatás termelői borkimérésben, borkóstolóval és uzsonnával, részvétel gyümölcsszüreten, 10 kg saját szedésű alma elvihető program általány díja szept.21 – okt.27….ATS. A falusi turizmusra jellemző, hogy a vendégfogadás szívélyessége azáltal is kifejezésre jut, hogy bizonyos termékekért, szolgáltatásokért a vendégfogadó nem kér pénzt a vendégtől, hanem a „szíveslátás-vendéglátás” formájában ingyen, jó szívvel kínálja pl.: a vendég érkezésekor a kertben/gazdaságban termett gyümölcsből gyümölcstálat bekészít vagy a gyerekek a kertben szedett pár szem gyümölcsöt megehetik, érkezéskor a vendég elé az állomásra kimegy megkönnyítve a tájékozódást, ill. a csomagok szállítását, hiszen más közlekedési jármű (busz, taxi) igénybe vételére nincs lehetőség. Olyan termékekről van szó, amelyek a falusi gazdaságban megteremnek, és olyan mennyiségről amelynek értéke nem jelentős. Azokra a szolgáltatásokra kell gondolni, amelyek anyagfelhasználással nem vagy alig járnak, ill. az időráfordítás belefér a házigazda tevékenységébe. 2 3

Ma Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége Ma Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége 47

4.3. Az értékesítési csatornák A falusi turizmusban az értékesítési történhet közvetlen és közvetett formában is. A közvetlen értékesítés során a vendég közvetlen a vendégfogadót keresi meg, hogy szállását, üdülését lefoglalja a kommunikációs eszközök (levél, telefon, fax, e-mail) segítségével. Ez a törzsvendégek esetében szinte mindig így történik. Jelentős marketing tevékenységet kell a vendégfogadónak ahhoz folytatnia, hogy a reklámüzenetek célba találjanak és új vendégek keressék meg a vendégfogadót. Ha a törzsvendég-kör nagysága a fogadókapacitását nem tölti le, célszerű olyan partnereket keresni, akik közvetítik a vendégfogadó kínálatát a potenciális vendégek felé. Utazási irodák, turisztikai irodák, egyesületek, szövetségek lehetnek ebben partnerek. Mivel a falusi turizmusra jellemző, hogy komplex terméket kínál, amelyet a vendégfogadó és más turisztikai szolgáltató együtt alakít ki, így érdemes a piaci megjelenésben is az összefogás, az együttes piacra lépés. A falusi turizmusban a vonzerőnek része a falu természeti, kulturális, közösségi értéke, így az összefogás nem állhat meg a vendégfogadó és a turisztikai szolgáltatók, vállalkozók együttműködésében, hanem az önkormányzat és a civil szerveződések is sokat tehetnek a falu „eladásában”. A sikeres példák azt mutatják, hogy a kistérségi szerveződés és marketing munka legalább olyan fontos, mint a vendégfogadó egyéni piaci munkája, a kettő együtt lehet eredményes. 4.4. Marketing-kommunikáció A marketing-kommunikáció leggyakrabban alkalmazott eleme a reklám. A reklám témakörnek nagyon gazdag irodalma van, tehát érdemes valamelyik szerző könyvét segítőtársnak hívni. Itt csak azokra a feladatokra utalunk, amelyeket át kell gondolni és megtervezni a sikeres reklám-tevékenységhez. A jövőkép megfogalmazásához, ill. a sajátos profil kialakításakor, a célcsoport kiválasztásakor a vendégfogadó meghatározta a célokat. Ehhez kell visszatérni és ennek alapján kell a reklámüzenetet, a legfontosabb érveket megfogalmazni. Fontos eldönteni, hogy hol, mikor és hogyan reklámozunk, hogy az a leghatékonyabb legyen. Célszerű éves szinten megtervezni (reklám-terv) a célokat, a reklámüzenetet, a reklámeszközöket, a megvalósításhoz szükséges időt és a rendelkezésre álló pénz mennyiségét. Az éves tervezés a megvalósítást, ill. az ellenőrzést is segíti. A reklám tevékenység és az értékesítés szorosan összekapcsolódik, egymás hatását fokozhatják. A falusi turizmusban is igen széles az alkalmazható reklámeszközök köre. A leggyakrabban alkalmazott eszközök: prospektus, katalógus, képeslap, hirdetések, plakát, videofilm, diakép, felhívó levél, reklám levél, matrica, névjegy, saját „újság”, levélpapír, útmutató tábla, fényképalbum, apró ajándék, stb. A reklámüzenet megfogalmazása mellett nagyon fontos a vendégfogadóház megjelenése: a forma, a szín, ill. ezek együttes hatása fejezze ki a vendégfogadó ház jellegét, legyen összhangban a reklámüzenettel. A design, a logo megtervezéséhez és kivitelezéséhez célszerű szakembert felkérni. A nyilvánossággal való kapcsolat (PR) szintén fontos marketingkommunikációs eszköz. A vendégfogadás/vedégfogadó ház jó híre része a sikernek. A vendégfogadó környezetét (a faluban, a kistérségben) aktívan befolyásolhatja, ha részt vesz a közösséget érintő problémák megoldásában. Az így kialakult pozitív kép (image) kedvezően befolyásolja a vállalkozást is.

48

VII. FELHASZNÁLT IRODALOM 1.

A sajtókapcsolatoktól a ,,Nyílt napig” – A nyilvánossági PR-munkáról. Falusi Turizmus Agroturizmus, Útmutató falusi kisvállalkozóknak 3. Budapest, 1999

2.

ÁNGYÁN JÓZSEF et.al:2002.: A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program. A falu, XVII. évfolyam, Nyár.

3.

CSIZMADIA LÁSZLÓ 1992. Sütés – főzés a szabadban és a hétvégi házban, Budapest.

4.

CZIZMADIA LÁSZLÓ 2001: Étkeztetés, felszolgálás, ételkalkulációk a falusi vendéglátásban. Falusi Turizmus - Agroturizmus, Útmutató falusi kisvállalkozóknak 5., Budapest.

5.

DARABÁNT ANNA:1994. Folklór. Vendégvárók 17-18. MTV - Opál. Bp. 7.p.

6.

Falusi turizmus országos szövetsége: 1997. Minősítési szabályzat és útmutató.

7.

HANUSZ ÁRPÁD (szerk.):2004. A Falusi Turizmus minősítő rendszerének szabályzata az Európai Unióban. Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége, Budapest.

8.

HEKLINÉ HERBÁLY KATALIN:2002. A mezőgazdasági erőforrások többirányú hasznosítása a vidékfejlesztésben. Ph.D. értekezés, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Budapest.

9.

HEKLINÉ HERBÁLY KATALIN - KRIZSÁN JÓZSEF:2005. Analysing the connection between agriculture and rural development in a given sub-region. AVA Konferencia, Debrecen, 2005. április.

10. HEKLINÉ HERBÁLY KATALIN - KRIZSÁN JÓZSEF:2004. Vidéki közösségek a vidékért. IV. Tudományos Tájgazdálkodási Napok, Mezőtúr, 2004. október, CD kiadvány. 11. HOLLÓ MÁRTA (www.vetesforgo.hu): Többlábonállás megteremtése a falusi turizmussal 12. HORVÁTH ATTILA:1994. A helyi hagyományok a falusi turizmusban. Vendégvárók 15-16. MTV-Opál. Bp. 31.p. 13. KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS A BELFÖLDI KERESLET JELLEMZŐIRŐL. 1994. Vendégvárók 19-20. MTV - Opál. Bp. 14. KÓRÓDI FERENCNÉ:(2002). Esettanulmányok a vidéki turizmus témaköréből. Vendéglátóipari – Szállodai - Turisztikai esettanulmányok, 2. füzet, Szolnok. 15. KÓRÓDI MÁRTA:2004. Az integrált vidékfejlesztés és a vidéki turizmus kapcsolata. IV. Tudományos Tájgazdálkodási Napok, Mezőtúr, 2004. október, CD kiadvány. 16. KÖNYVES ERIKA:1994. Szórakozási lehetőségek. Vendégvárók 19-20. MTV Opál. 79.p. 17. KÖNYVES ERIKA:1994. Kik a potenciális vendégek? Vendégvárók 1-2. MTV Opál. 7-9.p. 18. KÖNYVES ERIKA:2002. A falusi turizmus szerepe Jász-Nagykun-Szolnok megye vidékfejlesztésében. Doktori (Ph.D.) értekezés. Debreceni Egyetem. Agrártudományi Centrum. Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési intézet. Vállalatgazdaságtani Tanszék. 19. KÖNYVES ERIKA:2004. In: Vidéki kisvállalkozások ismeretbővítése (falusi turizmus, gazdasági diverzifikáció). Készült a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési tanács támogatásával (MTT szám: KKC/6/0822/2003). Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Agrárkamara, Miskolc, 2004. CD kiadvány. 20. KULCSÁR TAMÁSNÉ:2003. Falusi Turizmus ismeretek. B+V (medical&technical) Lap-és Könyvkiadó Kft.

49

21. LENGYEL MÁRTON:1994. A turizmus általános elmélete. KIT Képzőművészeti Kiadó, Budapest. 22. LENGYEL MÁRTON:1999. Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz – Turizmus Stratégia. KIT Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Kft, Budapest. 23. MOLNÁR JÓZSEF (szerk.) 1993: Közgazdaságtan. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó Kft. Budapest. 24. PACYMA HASSO (1995): Landwirte machen Öffentlichkeitsarbeit Vom Umgang mit der Presse bis cum „Tag des Offenes Hofes” AID, Bonn. 25. PETHŐ MÁRIA:1994. Élelmiszer-feldolgozás. Vendégvárók. MTV - Opál. Bp. 26. REINER-TAURER:1999. Marketing a gyakorlatban. A falusi vendéglátók részére. KVIF-AMC FTOSZ. Bp. 13-41.p. 27. SZABÓ TIBOR:1994. A kézműiparok szerepe a falusi turizmusban. Vendégvárók 17-18. MTV - Opál. Bp. 21.p. 28. TASNÁDI JÓZSEF:2002. A turizmus rendszere. Aula Kiadó, Budapest. 29. TURIZMUS BULLETIN. Turisztikai trendek Európában. 39-40.p. 30. Útmutató a falusi turizmus szálláshelyeinek komfortfokozat szerinti besorolásához és minősítéséhez. 1996. IKIM-MT Rt. Bp. 4.p. 31. VIDÉKI TÉRSÉGEK EURÓPAI KARTÁJA 32. VOGEL GERHARDT (2001): Környezetvédelem – A hulladékhegyek keletkezésének megelőzésével. Falusi Turizmus - Agroturizmus, Útmutató falusi kisvállalkozóknak 8. Budapest.

50