EU-Georgikon 245. szám, 2008. szeptember 17. TARTALOM: Európai Unió 27 tagállamában a burgonyatermő terület több, mint 50%-kal csökkent 1990 és 2007 között................................................................................................................................. 2 Állategészségügy: európai akcióterv-előkészítés....................................................................... 2 A miniszterelnök biztosítja a mezőgazdászok nyugdíját ........................................................... 3 Növényvédőszerek: a környezetvédelem a direktíva „gépezetében” ......................................... 3 Növényvédőszer: nemsokára „engedélyköteles” lesz a gazdászok számára.............................. 3 A Huszonhetek készen állnak a fogyasztás előmozdítására az iskolákban................................ 4 Nem állítja vissza a vámokat az Európa Bizottság .................................................................... 5
Európai Unió 27 tagállamában a burgonyatermő terület több, mint 50%-kal csökkent 1990 és 2007 között Az elmúlt néhány évben, érzékelhető csökkenés volt megfigyelhető az EU burgonyatermesztésében. Az Európai Statisztikai Hivatal szerint (Eurostat), 1990 és 2007 között a termőterületek több, mint 50%-kal csökkentek az EU 27ben (38%-kal az EU 15-ben és 60%-kal a 12 új tagállamban). 2007-ben, 2,222 millió ha-on 6,1 millió tonna burgonyát termeltek az EU 27-ben, szerepel az Eurostat kimutatásában. Németország az első számú burgonyatermelő ország 276 000 ha-on, 1,116 millió tonnát termelt megelőzve ezzel Lengyelországot, mely 1,112 millió tonnát termelt egy kétszer akkora területen (570 000 ha), amelynek oka egy lényegesen gyengébb terméshozam (1,97 tonna /ha a 4,2 tonna/ha-os németországi terméshozammal szemben). Rajtuk kívül az Unió fontos termelője még Hollandia (0,687 millió t 157 000 haon) és az Egyesült Királyság (0,568 millió t 139 000 ha-on). Az Európai Unió legtöbb tagállamában, a burgonyatermés jelentős része emberi fogyasztásra kerül. Ugyanakkor Franciaországban, Ausztriában és Németországban a burgonyatermelés több, mint 40%-a ipari felhasználásra kerül, elsősorban keményítőt gyártanak belőle. Az Egyesült Királyságban, Írországban, a balti államokban és Lengyelországban a burgonyafogyasztás 100kg/fő felett van. Franciaországban, Olaszországban, Dániában, Bulgáriában és Szlovákiában ez 60 kg/fő alatt van, a többi tagállamban 60 és 100kg /fő körül mozog. Forrás: AgraPresse 3168 szám, 2008. szeptember 15., 24. oldal (D.T.)
Állategészségügy: európai akcióterv-előkészítés Az Európai Bizottság szeptember 10-én elfogadta az állategészségügyi terv előkészítő változatát. Ez a dokumentum közel húsz, az állatbetegségek európai megelőzését célzó „akciótervet” sorol fel. E terv fontos eleme lesz a 2010-re tervezett állategészségügyi törvénytervezet megalkotása, mely „egyszerűbb, modernebb, helytállóbb, rugalmasabb szabályozásokat tartalmaz majd az új szituációnak megfelelően” – magyarázza a Bizottság, mely e terület összes jelenlegi jogszabályát újra akarja tárgyalni. Brüsszel alaposan át akarja vizsgálni a felelősség megosztásának kérdését, mely egészségügyi krízis esetén a tenyésztők kárpótlására hatással lesz. Az új intézkedéseket, nevezetesen az állatsűrűség, az egészségügyi biztonság, az oltások, vagy az audit kérdését a szakmabeliek fogják meghatározni. Forrás: Agrafil, 2008. szeptember 10. (K.I.)
2
A miniszterelnök biztosítja a mezőgazdászok nyugdíját A rennes-i Állattenyésztési Szakkiállításon (SPACE), szeptember 9-én tett látogatásának alkalmából François Fillon megígérte, hogy azoknak akik a mezőgazdaságban dolgoztak és igazolni tudják 17 és fél vagy annál több évnyi tevékenységüket, a minimiális nyugdíj biztosítva lesz számukra. Ezt az összeget a termelőknek és az özvegyeknek 633 euróra állapították meg, a hozzátartozóknak pedig 506 euróra. Mitöbb, „az özvegyek ezenkívül még hozzátartozójuk után járó kötelező nyugdíj kiegészítést is megkapják”. Ezek az intézkedések körülbelül 350 000 nyudíjast érintenek és 190 millió euróba kerülnek majd - tette hozzá a kormányfő. Forrás : Agrafil, 2008. szeptember 10. (M.E.)
Növényvédőszerek: a környezetvédelem a direktíva „gépezetében” A brüsszeli Bizottság új környezetvédelmi követelmények bevezetését javasolta az Unió Miniszterek Tanácsának és az Európa Parlamentnek a növényvédőszerek alkalmazására vonatkozóan. Ezek a lényeges kiegészítő követelmények arra szolgálnak, hogy a növényvédőszerek használata ne okozzon kárt hasztalanul a környezetben. A 2006-os „növényvédőszerek mezőgépek általi alkalmazására vonatkozó” direktívában fog szerepelni. A rendelkezés az önjáró, vontatott, félig vontatott, légi, és a fix, növényvédőszerek alkalmazásával kapcsolatos gépekre vonatkozik, beleértve a szakmai és a magán használatot, illetve a gépi- és a kézi-gépesített kijuttatást is (és a gépi- és kézi kijuttatást, külön keverőépülettel felszerelve). Forrás: AgraPresse, 3168. szám, 2008. szeptember 15., 44. oldal (K.I.)
Növényvédőszer: nemsokára „engedélyköteles” lesz a gazdászok számára Az „ECOPHYTO 2018” tervezet 10 éven belül 50%-os csökkenést célzott meg a növényvédőszerek használatát illetően, megegyezően a grennelle-i konferencia környezetvédelmi ígéretével - mutatta be a helyzetet szeptember 10én Michel Barnier francia agrárminiszter a minisztertanácsban. 2014-ig közel 100, minden szakmabelire érvényes kötelező intézkedést tartalmaz a terv az: aki növényvédelmi termékeket akar vásárolni, tudnia kell azok megfelelő használatát, és erről igazolással kell rendelkeznie. Ellenkező esetben a gazdásznak képzésen kell részt vennie. A másik mérce: a kísérleti hálózat kialakítása 3000 farmmal, amelyek a takarékos növényvédőszer-használat gyakorlatát folytatják, miként a járványügyi felügyelet által ajánlott vetésszerkezetet informatizálva kölcsönösen összevetik a földeken megvalósított 3
növény-egészségügyi eljárások betartásával. A terv kilátásba helyezi a mezőgazdasági kutatás, a kísérletezés fellendítését, ezen kívül a növényvédőszerek forgalmazására vonatkozó hitelesítési eljárás bevezetésétét. A peszticid felhasználás intenzitásának mértékét kifejező mutató fogja ellenőrizni a használatuk tényleges csökkenését. 2009-2011 között a költségeket 206 millió euróra becsülik. A finanszírozás biztosítva lesz főképpen a hitel újraelosztása által (159,5 millió), amelyhez hozzá kell még adni 46,5 millió hitelkiegészítést, a Mezőgazdasági Minisztérium szerint. Forrás: Agrafil, 2008. szeptember 11-i száma (M.I.)
A Huszonhetek készen állnak a fogyasztás előmozdítására az iskolákban A tagállamok szakértőinek többsége kedvezően fogadta az Európai Bizottság azon tervezetét, amely ingyenes gyümölcs- és zöldségosztást rendelne el a 2009/2010-es iskolai évre az iskolákban. Egyedül az Egyesült Királyság, Svédország és Csehország vonja kétségbe ezen akció előnyeit, mely elsősorban azt célozza meg, hogy már a legfiatalabbak emlékezetébe sikerüljön belevésni a helyes táplálkozási szokásokat, így harcolva az elhízás ellen. Körülbelül tíz ország kérte, hogy a program keretében a közösség országaiból származó gyümölcsök legyenek szétosztva a tanulók között. A Bizottság e téren tartózkodó, mivel tart a WTO kritikájától. Brüsszel célja az, hogy egy tiltó listát állítson fel a listából kizárt termékekre, mint például a magas zsírtartalmúak, miközben az engedélyezett termékekre felállított lista a tagországok illetékességétől függene. Néhány ország azt szeretné, hogy a friss termékek elsőbbséget elvezzenek. Franciaország azt kérte, hogy a cukor hozzáadásával készült feldolgozott termékek ne legyenek kedvezményezettek. Tíz ország, köztük Franciaország, Németország, Belgium és Spanyolország nagyobb rugalmasságot szeretne elérni a nemzeti szintű finanszírozások terén, mint például a harmadik fél részéről biztosított magántámogatáshoz esetén (szülők, termelői egyesületek, stb.…). Még rugalmasabb megközelítést kértek a megcélzott korcsoport meghatározására annak érdekében, hogy számba vehessék az Unióban hatályban lévő iskolai rendszerek sajátosságait. Forrás: AgraPresse 3168 szám, 2008. szeptember 15., 24. oldal (K.N.)
4
Nem állítja vissza a vámokat az Európa Bizottság A szeptember 11-i vezetői ülés alakalmával Lengyelország, Magyarország, Ausztria, Észtország és Lettország kérvényezte a behozatalra vonatkozó vámok visszaállítását. Az Európa Bizottság nem válaszolt az országok beadványára, mondván, a behozatali tanusítványok nem mutattak semmi nyugtalanítót. Ami a magyar intervencós kukorica odaítélését illeti: semmilyen ajánlattétel nem történt. Forrás : 2008. Agrafil, szeptember 12. (M.E.) Fordításában, szerkesztésében, kiadásában közreműködtek A VE Tanácsadó Továbbképző és Távoktatási Intézet, Keszthely Deák F. u. 57. megbízásából: a VE Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar oktatói és hallgatói: Döme Tünde (D.T.), Kurucz Ildikó (K.I.), Kiss Nikoletta (K.N.) és Vad Mónika (V.M.), Móricz Ildikó Eszter (M.I.), hallgatók, Magyar Emma, gimn.tanuló Szaszkóné Dr.Decsi Kincső (Sz.-né Dr.D.K.) agrármérnök, Csepinszky András szakfordító, Szerkesztette: Kurucz Ildikó (K.I.) A fordítást ellenőrizte: Dr. Csepinszky Béla (Cs.B) Olvasó szerkesztő: Dr Szabó Imre (Sz.I.) Informatikai és műszaki szerkesztő: Hudop Gyula Felelős főszerkesztők: Dr. Kárpáti László, Dr. Csepinszky Béla Telefon 06-83/ 314-334, 06-30/ 496-23-35 E-mail:
[email protected] [email protected] Internetes elérhetőség: http://tudashaz.georgikon.hu
5
