EU-Georgikon 182. szám, 2007. június 6. TARTALOM: Kisméretű gazdaságok fennmaradása ........................................................................................ 2 Az elhízás térhódítása Franciaországban ................................................................................... 3 A környezet-javító borsó nem vonzó a gazdák szempontjából................................................. 4 Helyettesítő Szolgálatok: fejlesztési programok a Helyettesítő Szolgálatok Országos Szövetségénél (FNSR-nél) ......................................................................................................... 4 Gabona: 143800 tonna gabona belső-piaci értékesítését engedélyezték.................................... 4 A támogatások kölcsönös megfeleltetésének terhe ellen tüntettek a francia gazdák................. 5 Az állati melléktermék-, és dög-feldolgozók „az állati eredetű fehérjék állati takarmányokba való újbóli bevezetése” mellett vannak...................................................................................... 5
2
Kisméretű gazdaságok fennmaradása Úgy tűnt, hogy a mezőgazdaság második világháború végén kezdődött modernizációja megpecsételte a kisgazdaságok jövőjét, és kihalásra ítélte azokat… Mi több, programozott felszámolásról volt szó, hiszen az újrakezdésre alkalmas gazdaságok minimális méretének (SMI) meghatározásával megtiltották a kisgazdaságok letelepedési támogatás felvételi lehetőségének jogát. Mégis több mint 40 évvel az SMI bevezetése után is vannak kisméretű gazdaságok, s nem mindegyiket érintette meg a mezőgazdaság modernizációja. A francia Földművelésügyi Minisztérium Központi Statisztikai Hivatala (SCEES) egy közelmúltban megjelent közleménye szerint a 2000. évi népszámláláskor még 130 000 kisgazdaság működött, amely az összes gazdaság 20 %-t jelentette. A legmeglepőbb az, hogy ez a 20 %-os arány hosszú távon állandó, hiszen 1979-ben 246 000 kisméretű gazdaság volt, mely az összes gazdaságnak ugyancsak a 20 %-t tette ki. A kisgazdaságok vezető rétege vegyes összetételű (atipikus): a kis gazdaságok legnagyobb részét (mezőgazdasági, vagy más területről származó) nyugdíjasok vezetik. A 2000-es népszámlálás adatai szerint a kisgazdaságok 57 %-át nyugdíjasok kezelték. A mezőgazdasági törvénykezés lehetőséget ad a nyugdíjasoknak gazdaság vezetésére, azzal a feltétellel, hogy a gazdaság nem nagyobb, mint az SMI egyötöde. Érdekes lenne megnézni azt, hogy a kisgazdaságok irányítói közül milyen arányban űznek párhuzamosan több tevékenységet. Sajnos a SCEES ezt nem mutatta ki. A SCEES módszertana szerint minden gazdaságot kisgazdaságnak tekintenek, amelynek mérete az egyötödénél kisebb, mint a SCEES felmérések küszöb-értéke. Vagyis kisgazdaságról beszélünk, ha mérete 5 ha alatt van, vagy ha a területén termesztett speciális kultúrák (dohány, komló, szőlő vagy intenzív zöldségkertészet) mérete kisebb, mint 100 ár, vagy 5 tehénnél (30 anyajuhnál, vagy 1 500 tojótyúknál) kevesebbet birtokol . 1
DE LA PASSE B., DESRIERS M. (2007), « Les petites exploitations agricoles en France », Agreste primeur n° 191. 2007.március 27. A kisgazdaságok számának alakulása Franciaországban Év 1979 1988 2000 Forrás: SCEES
Kisgazdaságok száma (1000 db) 264 185 130
Egyéb gazdaságok száma (1000 db) 1016 832 534
Forrás: L’agriculture en chiffres -№ 263. 2007. május APCA (K.I.)
3
Az elhízás térhódítása Franciaországban Egyre több francia férfi és nő küzd túlsúly-problémákkal, mi több elhízással. 2003.-ban Franciaországban a férfiak 9,8%-a és a nők 10,2%-a bizonyult elhízottnak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) irányelvei szerint. A WHO szerint az ember túlsúlyosnak számít, ha testsúlyát elosztjuk és méterben kifejezett testmagassága négyzetével, és az így kapott hányados 25 felett van. Az elhízott kategóriába tartozik akkor, ha ez az érték meghaladja a 30-at. Gyakran negatívan és rosszallóan tekintenek a fiatalok táplálkozási szokásaira, viszont az „Orvosi ellátás és az egészségi állapot színvonalának felmérése” című tanulmány - amelyet a francia Országos Statisztikai és Gazdaság-elemző Intézet (INSEE (a KSH francia megfelelője)) készített 2003.-ban azt mutatja, hogy a túlsúly, és az elhízás növekedése minden korosztályt érinti. Viszont ez a növekedés nagyon eltérő képet mutat társadalmi-szakmai felbontásban. A túlsúly és kövérség növekedése leginkább a gazdálkodókat sújtja. 2003.-ban a gazdák közel 16%-a küzdött elhízási gondokkal. A túlsúly, és a kövérség problémái 1992. után sűrűsödtek meg. Talán valamiféle lényeges kulturális-társadalmi változás lépett fel ekkor Franciaországban, amely a fogyasztási szokásokban valamilyen rendellenesség kialakulásához vezetett?-... De megkérdezhetjük erről a változásról az a mezőgazdasági-élelmezési szektor összes szereplőjét is, főleg az élelmiszeripari vállalkozókat és a kereskedőket, hogy éreznek-e valamilyen felelőséget e helyzet kialakulásával kapcsolatban 2 . (DC) 2
DE SAINT POL T.(2007) „L’obésité en France: les écarts entre catégories sociales s’accroissent”, INSEE Première n° 1123. Az elhízás növekedése a foglalkozások és társadalmi-foglalkozási kategóriák szerint.(%) (Franciaországban az anyaországban lakó,18 és 65 év közötti életkorú dolgozók adatai alapján.)
Mezőgazdaságban dolgozók (földművelők) Iparban dolgozók (munkások) Kisiparosok, kereskedők, üzem-vezetők Alkalmazottak Ügynöki foglalkozást űzők Köztisztviselők, felsőfokú végzettségű értelmiségiek, Forrás: Egészségügyi felmérés, INSEE
1981 7,1 7,1 5,9 4,5 3,4 1,4
1992 8,7 7,7 6,4 5,6 4,9 3,6
2003 15,9 12,7 11,3 11,1 8 5,6
5,5 6,2
9,8 10,2
Az elhízottság változása nemek szerint (%-ban) Férfiak Nők Forrás: Egészségügyi felmérés, INSEE
5,3 5,3
Forrás: L’agriculture en chiffres -№ 263, 2007. május APCA (K.N.)
4
A környezet-javító borsó nem vonzó a gazdák szempontjából A 20%-os részarányú borsótermesztésnek a repcét, búzát, árpát előállító termesztési rendszerekbe történő bevezetése elegendő arra, hogy nagyon is kedvező hatással legyen a környezetre. Ezt tárta fel a zürichi egyetem kutatásának végeredménye, amely a növénykultúrák életciklusát elemezte a Fehérje-gazdag Növények Országos Szakmaközi Egyesületének (UNIP) 2 éve tett javaslata alapján, és amelyet az „országos borsó-napon”, május 31.-én, mutattak be Melun-ben. A hüvelyes növények a vetésforgóban többek között lehetővé teszik, hogy jelentősen csökkentsük a fosszilis energia-fogyasztást és az üvegház-hatást előidéző gáz termelését, mert a hüvelyeseknek nincs szüksége nitrogén-műtrágyára. Ám annak ellenére, hogy a vetésforgóban a gazdasági eredmények nagyon jók, a borsó még sem vonzó a gazdák szemében. A 2007.-re várható170 000 hektár bevetésével ugyanis Franciaország az eddigi borsóvetésterületének (történelmi) minimumát éri el. Forrás: Agrafil, 2007. június 1. (M.I) Helyettesítő Szolgálatok: fejlesztési programok a Helyettesítő Szolgálatok Országos Szövetségénél (FNSR-nél) A mezőgazdaságban dolgozók Helyettesítő Szolgálatai Országos Szövetségének május 31.-i közgyűlésén a múlt ősszel megválasztott elnök, Emmanuel Lachaize, bemutatta azokat a terveket, hogy hogyan hasznosítsák jobban a (66 000 földművelő taggal, 10 000 helyettesítő bérmunkással, és 470 egyesülettel rendelkező) hálózatban rejlő lehetőségeket. A Helyettesítő Szolgálatok (SR), még nem igazán ismertek sem a gazdák, sem a képviselőik körében. Emmanuel Lachaize ezen a közgyűlésen azt javasolta, hogy ismertessék meg az SR-eket a szakmai agrárszervezetekkel egyfajta olyan alapokmány (charta) megfogalmazásával, ami bemutatná, hogy mi is ez a hálózat, hogyan épül fel regionális szinten ez a - mai napig hiányzó, (a mezőgazdasági munkát-végzőket (szabadságuk, betegségük, távollétük alatt tervszerűen) helyettesítő) -
rendszer. Forrás: Agrafil, 2007-06-01 (DT) Gabona: 143800 tonna gabona belső-piaci értékesítését engedélyezték A gabona irányító-bizottság május 31-én, 143 800 tonna gabona értékesítéséről döntött az EU belső piaca számára. 104 027 tonna magyar intervenciós raktárból származó kukoricát 123,8 euró/tonnáért adtak el. 26 874
5
tonna német eredetű árpát ítéletek oda 132,8 euró/tonnáért. 4284 tonna magyar intervenciós búzára találtak vevőt 126,51 euró/tonnáért. A finn raktárakból származó 3367 tonna árpát adtak el 117 euró/tonnáért. A bizottság az exportra vonatkozó versenytárgyalásokat ismét nem nyitotta meg. Forrás: Agrafil, 2007-06-01 (DT) A támogatások kölcsönös megfeleltetésének terhe ellen tüntettek a francia gazdák A gazdák több tüntetést is szerveztek május 25.-én a közös agrárpolitikai támogatások kölcsönös megfeleltetésének terhével kapcsolatos adminisztratív korlátozások ellen. A francia AFP hírügynökség szerint több mint tíz gazda tüntetett traktorjával az arras-i prefektusi hivatal, és a pas-de-calais-i alhivatalok előtt: Boulogne-sur-Merben, Calais-ben, Saint-Omerben et Montreuilben szintén zajlottak tüntetések, a FDSEA szerint összesen körülbelül négyszáz traktorral. A többi régióban, mint például Anjou-ban, a gazdák úgy döntöttek, hogy elmennek a parlamenti választások jelöltjeinek találkozójára. Forrás: Agrafil, 2007. május 28. (M.E.) Az állati melléktermék-, és dög-feldolgozók „az állati eredetű fehérjék állati takarmányokba való újbóli bevezetése” mellett vannak A május 31-én egyesületek közgyűlésén összeült állati melléktermékeket feldolgozó francia nagyiparosok „a feldolgozott egygyomrú állatokból (a szerkesztő megjegyzése: sertés és baromfi) származó egyes állati fehérjéknek állati takarmányként történő felhasználásának újbóli engedélyezését” kérték. „A Bizottság program-tervezete szerint az egy-gyomrú állatok takarmányozásánál ezt az újbóli bevezetést nem szabad célul kitűzni 2009. vége, vagy 2010. eleje előtt” – jelentette ki Patrick Coelenbier a Francia Húsfeldolgozó Nagyiparosok Érdekvédelmi Szervezetének (SIFCO) elnöke. „Támogatjuk tehát az EFPRA*t, a mi európai társulásunkat, azon igényében, hogy gyorsítsák fel a folyamatot: először rövid határidővel engedélyezzék újra a sertésektől és a víziszárnyasoktól származó fehérje ilyen jellegű felhasználását, azért, hogy az ágazat egyre növekvő fehérje-szükségleteit ki tudjuk szolgálni” – fűzte hozzá. *EFPRA= European Fats Processors and Renderers Assotiation
Forrás: Agrafil, 2007. június 1. (V.M.)
6
Fordításában, szerkesztésében, kiadásában közreműködtek A VE Tanácsadó Továbbképző és Távoktatási Intézet, Keszthely Deák F. u. 57. megbízásából: a VE Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar oktatói és hallgatói: Döme Tünde (D.T.), Kurucz Ildikó (K.I.), Kiss Nikoletta (K.N.) és Vad Mónika (V.M.), Móricz Ildikó Eszter (M.I.), hallgatók, Magyar Emma, gimn.tanuló Szaszkóné Dr.Decsi Kincső (Sz.-né Dr.D.K.) agrármérnök, Csepinszky András szakfordító, Szerkesztette: Kurucz Ildikó (K.I.) A fordítást ellenőrizte: Dr. Csepinszky Béla (Cs.B) Olvasó szerkesztő: Dr Szabó Imre (Sz.I.) Informatikai és műszaki szerkesztő: Hudop Gyula Felelős főszerkesztők: Dr. Kárpáti László, Dr. Csepinszky Béla Telefon 06-83/ 314-334, 06-30/ 496-23-35 E-mail:
[email protected] [email protected] Internetes elérhetőség: http://tudashaz.georgikon.hu
