EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS, VILÁGGAZDASÁG Válaszúton Ideje, hogy az Unió mezõgazdasági miniszterei megkezdjék a KAP érdemi reformját

TARTALOMJEGYZÉK MAZSOLÁZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4

HÍREK, ESEMÉNYEK Szavaztunk a csatlakozásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mezõgazdasági összeírás Romániában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyorsan nõ a német ökoadó-bevétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Litvánia újra kívánja nyitni a csatlakozási tárgyalásokat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nem mind arany, ami EU… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A természetre alapozott innováció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Regionális nemzetközi együttmûködés a légszennyezettség mérésére . . . . . . . . . . . . . Agrárpolitikai tanácskozás az EU-csatlakozásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Törvénytervezet a kutatásfejlesztésrõl és az innovációról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5 5 5 6 6 7 7 8 8

CSATLAKOZÁSUNK ELÕTT Az 5 elõny . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A korrupciót csak visszaszorítani lehet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mai tanyák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . EIB hitel közlekedési és környezetvédelmi programokra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Innováció – kopogtatás az Unió ajtaján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A magyar ökológiai gazdálkodás helyzete és az Európai Unióba való belépés következményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . „Mezõgazdaságunk jövõje Európában” címû kiállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9 10 11 13 13 14 17

EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS, VILÁGGAZDASÁG Válaszúton . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 Ideje, hogy az Unió mezõgazdasági miniszterei megkezdjék a KAP érdemi reformját . . . . . . 21 FÓRUM Ökológiai állattartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 Az éticsigáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 Csigatörténet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 MEGEMLÉKEZÉS Beszélgetett a fákkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 ARCKÉPCSARNOK Günter Verheugen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 ENERGIAELLÁTÁS Terjedõ szélenergia-hasznosítás Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 Euratom: Ideje változtatni! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 KÖNYVESPOLC A magyar mezõgazdaság világgazdasági mozgástere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 Jó boroknak szép hazája, Erdély . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 PIACI HÍREK Tejipari mozgások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nagy mennyiségû élõállat import az elsõ félévben . . A McDonald’s éttermeket zár be Szerbiában . . . . . . . Magyar sörfõzde a francia Soufflet tulajdonába kerül

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

29 29 29 30

INTERNETFIGYELÕ – HONLAPBÖNGÉSZÕ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 KÖZLÖNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31

2003. 8. évfolyam 4. szám

1

CONTENTS BROWSER . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4

NEWS, EVENTS We had voted for the accession . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Agricultural census in Romania . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . German income from eco-taxes is rising . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lithuania wants to re-open accession negotiations . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . All that EU is not gold… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Innovation based on nature . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Regional international co-operation for measuring air pollution . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Conference on agricultural policy and the EU accession . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bill on research, development and innovation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5 5 5 6 6 7 7 8 8

BEFORE ACESSION The 5 advantages . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Corruption may only be reduced . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Situation of Hungarian agri-economy after the accession . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . EIB credit for programs concerning transport and environment protection . . . . . . . . . . Innovation – knocking on the door of the European Union . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Perspectives of Hungarian eco-farming regarding to consequences of the admission to the EU . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . “The future of the Hungariuan agriuculture in Europe” exhibition . . . . . . . . . . . . . . . . .

9 10 11 13 13 14 17

EU AGRICULTURE, MARKET REGULATION AND WORLD ECONOMY On the horns of a dilemma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 It’s time to start substantial KAP reform in the European Union . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 FORUM Ecological animal breeding . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 About snailery . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 Snail story . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 COMMEMORATION He talked to trees . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 PORTRAITS Günter Verheugen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 ENERGY SUPPLY Use of wind-power is spreading in Hungary . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 Euratom: it’s time to change! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 BOOKSHELF Beautiful home of good wine, Transsylvania . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 The Hungarian agriculture’s scope for action in the world economy . . . . . . . . . . . . . . . 29 MARKET NEWS Movements in dairy sector . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Huge amount of imported livestock in the first half of the year . . . . . . . . . . . . . . . . . . . McDonald’s fast food restaurants closed in Serbia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hungarian brewery possessed by French Soufflet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

29 29 29 30

INTERNET EXPLORER – HOMEPAGE BROWSER . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 BULLETIN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31

2

A Z E U R Ó PA I U N I Ó A G R Á R G A Z D A S Á G A

Az Európai Unió Agrárgazdasága 2003. 8. évfolyam 4. szám A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelôs kiadó: Gulácsiné Pápay Erika Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93. Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4900, Fax: 489-4949 Fôszerkesztô: Tamás Enikô Fôszerkesztô helyettes: dr. Székely Sándor Szerkesztôségi titkár: Pálfi Adrienn Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Jazigián Dikránné Lükôné Örsi Gabriella, Román Zoltán Készült: AGROINFORM Kiadóház, 1096 Budapest, Sobieski János u. 17. HU-ISSN 1416-6194

Agra Economy of the European Union Volume 2003 8., Issue 4. Monthly publication, published out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Regional Development Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre Responsible Publisher: Gulácsiné Pápay Erika Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93. Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4900, Fax: 489-4949 Editor-in-chief: Tamás Enikô Deputy Editor-in-chief: dr. Székely Sándor Secretary of the editorial office: Pálfi Adrienn Editorial board: dr. Vajda László, Jazigián Dikránné, Lükôné Örsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM House 1096 Budapest, Sobieski János u. 17. HU-ISSN 1416-6194


3

MAZSOLÁZÓ • Elsõsorban a fejlõdõ országok mezõgazdasága sínyli meg és fogja megsínyleni a kereskedelem liberalizációját. Ezért szabályozott liberalizmusra van szükség. A kereskedelem fontos, de önmagában nem képes megoldani a világélelmezés problémáit. Párizsi tudósítónk, Somogyi Norbert cikkébõl többet is megtudhat az olvasó a 18. oldalon. — • —

• A megújult energiaforrásokról egyre több szó esik. Hazánkban ezek aránya 2–3% körül van, de kívánatos lenne ezt az arányt legalább 6%-ra növelni. A célkitûzés leghamarabb szélerõmûvek telepítésével valósulhat meg. Bõvebben a 26. oldalon. — • —

• Az Európai Unió jelenlegi 15 tagállama közül hétben sohasem indult meg atomenergiatermelés, további 4 pedig úgy döntött, hogy leállítja azt. Mindössze 4 tagállam kívánja fenntartani atomenergia-kapacitását. Az európai közvélemény sem támogatja az atomenergia elõnybe részesítését, sõt a civil táradalom aláírásgyûjtõ kampányba kezdett az atomenergia ellen. Bõvebben a 27. oldalon. — • —

• Az éticsiga gyûjtése Magyarországon sok embernek nyújt kiegészítõ jövedelmet. Nem véletlen, hogy a csigahúst kedvelõ országokban a természetes állomány lecsökkent. A hazánkban létrejött csigafeldolgozók zömükben külföldi, illetve vegyes tulajdonúak. A természetes éticsiga állománynak a biológiai egyensúly megtartásában van óriási szerepe, ezért a csigagyûjtés idõbeli és méretkorlátozás alá is esik. Bõvebben a Fórum rovatban a 23. oldalon. — • —

• Az ökológiai állattartásról rövid összefoglaló jelent meg a 21. oldalon. Ezen a területen a természetszerûség került elõtérbe. Az ökológiai állattartásban tilos a növekedésserkentõ, termékenységnövelõ anyagok, továbbá hormonok, hormonhatású vegyületek használata, tilos a farok és csõrkurtítás, a szarvtalanítás. — • —

• A mezõgazdaságban ne az dolgozzon, aki kimaradt az iskolából – mondta Franz Fischler mezõgazdasági fõbiztos nemrégiben Budapesten. A mezõgazdasági termelés magas színtû tudást tételez föl. Hogyan hat Ausztriára, ha Magyarország csatlakozik az Európai Unióhoz? Részletek a 9. oldalon. — • —

• Fejes Sándor a modern gyümölcstermesztés hazai megteremtõje, ha élne 96 éves lenne. Lakóházának falán, a budapesti XI. kerületi Edömér utca 6. szám alatt emléktáblát avattak. Miért olyan fontos nekünk a néhai Kossuth-díjas Fejes Sándor? (A 24. oldalon.) — • —

• Oroszországban terjeszkedik, Szerbiából kivonulófélben van a McDonald’s. Az utóbbi országban a kereslet csökkenése, az érdektelenség és a költségek emelkedése ad erre okot. Elõretör a francia Soufflet sörcég Európában. Melyek a legérdekesebb és legfrissebb piaci hírek? (A 29. oldalon.) 4


HÍREK,

Szavaztunk a csatlakozásról Az április 12-én, szombaton megtartott hazai népszavazás a csatlakozás szempontjából eredményes és érvényes volt. A szavazásra jogosultak 45,62%-a az urnákhoz járult. Távol maradt viszont 54,38%! Az igen szavazatok aránya 83,8%-ot, a nem szavazatoké 16,2%-ot tett ki. Vajon az elkövetkezõ hetekben készülnek-e politikai felhang és hisztéria-mentes tárgyilagos felmérések arról, miért volt ilyen rendkívül alacsony a részvételi arány hazánkban? Ausztriában annak idején a választásra jogosultak 82,4%-a élt jogával, azaz elment szavazni és 2/3-uk igennel voksolt. Szlovéniában a részvételi arány megközelítette a 90%-ot (89,6%) és 90%-uk voksolt igennel. A magyar választók közül sokan érezhették úgy, hogy a csatlakozásunkat már úgyis eldöntötték magasabb politikai és kormánykörök, ezért nem érezték szükségét annak, hogy maguk is asszisztáljanak egy már eldöntött dologhoz. A másik ok súlyosabb: a hurrá-optimizmust hirdetõ, a magyar emberek által joggal elvárt, a csatlakozás árnyoldalait is taglaló tájékoztatás elmaradt. Ez pedig sértette a szellemileg nagykorú magyar lakosságot.

Mezõgazdasági összeírás

ROMÁNIÁBAN Ez év február 31-én befejezõdött Romániában a mezõgazdasági összeírás, amely mintegy 4,5 millió gazdaságot érintett. Talán régebbi beidegzõdéseknek is köszönhetõen, a megkérdezettek egy része vonakodott be-


ESEMÉNYEK

Gyorsan nõ a német ökoadó-bevétel Rendkívül jövedelmezõnek bizonyult Németországnak az ökoadó, melyet idén január elsején negyedszerre emeltek. A szabadelvû FDP képviselõi által a parlamentben feltett kérdésre válaszul a kormány képviselõje kifejtette, hogy az ökoadókból 2003-ban várható bevétel 18,8 milliárd euró, ami 28 százalékkal több, mint a 2002-ben befolyt 14,6 milliárdos összeg. A kormány nem elég, hogy végrehajtotta a tervezett ökoadóemeléseket, hanem az ipar és a nagy energia-felhasználók adókedvezményét is csökkentette. Ez utóbbi 2003-ban 1,9 milliárd eurót hozhat a konyhára, ami majdnem kétötöde az éves bevételnövekedésnek. A kifejezetten farmerekre vonatkozó kérdésre válaszolva a kormány szóvivõje azt válaszolta, hogy a mezõgazdaságban ebbõl adódóan 40 millió euró többletköltség lesz, amit azonban majdnem kiegyenlít a 36 milliós megtakarítás a nyugdíjbiztosítási befizetéseken. A Németországban 1999. áprilisában bevezetett ökoadó egyik fõ célja, hogy az energiaadó bevételébõl finanszírozza a nyugdíjbiztosítás egy részét. Ebbõl a szempontból még csak részsikerek vannak. Az adók segítségével csökkenteni lehetett a nyugdíjjárulék mértékét, de az 1999-es 20,3 százalékról mindössze 19,5 százalékra. Az ökoadó alóli mentességek szigorítása révén szerzett többletbevétel nagy részét az általános kiadások fedezésére tartják meg, mivel a kormányzat egyik legfõbb feladata az államháztartási hiány lefaragása. FORRÁS: LÉLEGZET 2003/3.

vallani az általa nevelt, tartott állat-létszámot. A magángazdaságok 30,7%-a tart tehenet, 16,3%-a juhot és 58,3%-a sertést. Az elsõ tényleges végeredményt a mezõgazdasági földmérésrõl ez év március végén hozták nyilvánosságra. FORDÍTOTTA: T. E. AGRAFOOD EASTEUROPE 2003. FEBRUÁRI SZÁMÁBÓL

5

HÍREK,

Litvánia újra kívánja nyitni a csatlakozási tárgyalásokat Megválasztása után Litvánia jobboldali konzervatív elnöke, Rolandas Paksas bejelentette, újra fel kívánja vetni a tárgyalásokat országa csatlakozási szerzõdésének fejezeteirõl. Litvánia egyike azon tíz országnak, amelynek az EU Koppenhágában felajánlotta a 2004. májusi belépést. Elméletileg Litvániának április 16-ig volt ideje változtatási szándékait kinyilvánítani. Ez az a dátum ugyanis, amikor a csatlakozási szerzõdések ünnepi keretek között, az Akropolis árnyékában, az európai demokrácia szülõhelyén aláírásra kell kerüljenek. Mint tudjuk, ez megtörtént. (A szerk.) Egyedül Litvánia kívánságára a lezárt tárgyalásokat újra megnyitni – ezt az EU 15 régi tagja soha nem engedné meg – hallatszik szokatlan egyöntetûséggel Brüsszelbõl. „Bár ez jogilag lehetséges, de ehhez mind a 15 tagország beleegyezésére szükség van” – jelentette ki egy uniós hivatalnok. „A tárgyalásokat politikailag lezártuk. Senkinek sem érdeke, hogy a kész csomagon újra kibogozzuk a zsinórt. Olyan lenne ez, mint amikor Pandora szelencéjét felnyitották.” FORRÁS: EU-INTEGRÁCIÓ 2003. FEBRUÁRI SZÁMÁBÓL

Nem mind arany, ami

EU… Az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó 13 ország gyorsan átveszi az Európai Unió nem fenntartható közlekedési normáit: a gazdasági fellendüléssel egyre nagyobb szerepet kap a közúti közlekedés a vasúti közlekedés rovására – derül ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) közelmúltban kiadott jelentésébõl. 6

ESEMÉNYEK

„Az EU-csatlakozás elõkészítése: mutatók a közlekedés és a környezetvédelem integrációjáról” – ezt a címet viseli az EEA új jelentése, amelyet még a Tanács 2002. december 5–6-ai ülését megelõzõen, az uniós közlekedési miniszterek is kézhez kaptak. A TERM 2002 néven is ismeretes, immár harmadízben elkészített dokumentum elõször foglalkozik a csatlakozásra váró országokkal. Néhány kulcsfontosságú mutató alapján a jelentés készítõi arra a megállapításra jutottak, hogy a közlekedés területén a közelmúltban megindult folyamatok nem az Unió közlekedésre és fenntartható fejlõdésre vonatkozó környezetvédelmi célkitûzései felé, hanem azoktól eltérõ irányba mutatnak, mind a jelenlegi, mind a leendõ tagállamokban. Az említett célkitûzések szerint a tagállamoknak szakítaniuk kell az olyan gazdaságpolitikákkal, amelyek a gazdaság növekedését a közlekedés fejlesztésétõl teszik függõvé, valamint növelniük kell a vasúti és vízi közlekedés kapacitását. A jelentés rámutat arra, hogy a közlekedés energiaigénye, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátása rohamosan növekszik mind az új, mind a jelenlegi tagállamokban. Egy másik mutató tanúsága szerint a közlekedési infrastruktúra növekedésével a természetvédelmi területek megõrzése egyre nehezebbé válik. Bár a vasút teherés személyforgalma még mindig az uniós szint felett mozog a csatlakozásra váró államok közlekedési rendszere összességében véve a közúti közlekedés felé orientálódik. Ilyen környezetben a vasút piaci részesedésének fenntartása igen nehéz. Gordon McInnes, az EEA megbízott ügyvezetõje a következõképpen kommentálta a jelentés megállapításait: „Mint az elemzésbõl kiderül, az uniós csatlakozásra váró országok talán legnagyobb kihívása, hogy megõrizzék a közlekedés és a környezetvédelem területén szerzett elõnyüket”. Emellett hangsúlyozta: „sajnálatos lenne, ha a leendõ tagállamok elmulasztanák ezt a kitûnõ alkalmat”. FORRÁS: EU-INTEGRÁCIÓ 2003./2. SZÁM


HÍREK,

A természetre alapozott

INNOVÁCIÓ Az Európai Unió kutatásfejlesztési keretprogramja (6. keretprogram) meghatározza azokat a tematikus prioritásokat, amelyek a kutatási pályázatok elbírálásánál elõnyt élveznek. Igen figyelemreméltó, hogy a hét legfontosabb terület közül három, a biológiai rendszerekben rejlõ lehetõségek kiaknázását tûzi ki célul. Prioritást élveznek a – fenntartható fejlõdés, globális változás és az ökoszisztémák kutatása, – élelmiszerminõséggel és élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos fejlesztések, – genomika és biotechnológia alkalmazása az emberi egészség megõrzésének szolgálatában. Ezek fontosságát hangsúlyozva szervezte meg a Regionális Fejlesztési Holding Rt. és a Gödöllõi Agrárközpont Kht. március közepén az „Innováció a biológiai, biotechnológiai rendszerek területén” címû konferenciát, amely az innováció jelenlegi magyarországi helyzetét és fejlõdési tendenciáit vetette össze a majdani unióbeli lehetõségekkel. Az elõadások az élelmiszeriparban alkalmazott technológiai transzfertõl, ipari fejlesztéstõl kezdve a korszerû egészségügyben megvalósítható, biotechnológiát is alkalmazó innovációig számos témát öleltek fel, nem megfeledkezve a jogi háttérinformációk (az EUcsatlakozás hatása a szellemi tulajdon védelmére) és az uniós pályázati lehetõségek ismertetésérõl sem. A mezõgazdaság számára a környezetgazdálkodásban rejlõ innovációs lehetõségek a legkiemelkedõbbek. Errõl dr. Márai Géza tartott elõadást a Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Intézetébõl, aki kifejtette, hogy az agrár-környezetgazdálkodás a fenntartható fejlõdésnek is záloga, ami a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programban is benne foglaltatik. Az agrár-környezetgazdálkodás innovációs lehetõségeinek fõ területei: – új mezõgazdasági stratégiák kialakítása, – környezetbiztonsági és -terhelhetõségi technikák felderítése, – ökológiai gazdálkodás fejlesztése, – biztonságos élelmiszerek elõállítása, 2003. 8. évfolyam 4. szám

ESEMÉNYEK

– alternatív energiaforrások alkalmazása. Egyértelmûnek látszik, hogy a mezõgazdaságban, de a gazdasági élet szinte minden területén a természetadta biológiai rendszerekben óriási fejlesztési potenciál van. SZÉKELY SÁNDOR

R EGIONÁLIS

NEMZETKÖZI EGYÜTTMÛKÖDÉS

a légszennyezettség mérésére A „Stratégiák a környezetminõség fenntartásának javítására nemzetek közötti együttmûködés révén” (2000–2002) c. INTERREG IIC számú, az EU által támogatott projekt adja a szervezeti hátteret ahhoz a kezdeményezéshez, amelynek az a célja, hogy az Interneten keresztül széles körben informáljon a közép-európai régió levegõjének minõségérõl, illetve a mért szennyezõ-anyagok mennyiségének alakulásáról. Maguk a mérések már hosszabb ideje folynak ebben a régióban. A közvetlenül mért környezeti adatok a jövõben több nyelven, valamint egységes formátumú internet-oldalon jelennek meg. A több államot érintõ projekt az alábbi régiókra terjed ki: • Alsó-Ausztria, Bécs, Burgenland (Ausztria), • Nyugat-Szlovákia (Szlovákia), • Dél-Csehország és Dél-Morávia (Csehország), • Gyõr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye (Magyarország). A mérõállomásokat a nemzeti, vagy regionális „levegõminõség-figyelõ hálózat” mûködteti on-line mérõállomásként. Az átlagolt adatok félórás, vagy órás értékként a mérõhálózati központba, onnan pedig nyers adatokként közvetlenül, de kétheti összesített grafikus megjelenítésben is az Internetre kerülnek. Külön az egyes szennyezõanyagra vonatkozó kibocsátási értékeket tartalmazó diagramm is lekérhetõ, amely adott idõpontra vonatkozóan az összes rendelkezésre álló mérõállomás káros gáztartalom- és akkor aktuális meteorológiai adatait tartalmazza. -SZ. S.(FORRÁS: WWW.AIR-CE.ORG/HUN_INFO.HTML) 7

HÍREK,

Törvénytervezet a kutatásfejlesztésrõl és az innovációról A koncepcionális elõkészítés szintjén tart a kutatásfejlesztésrõl (K+F) és az innovációról szóló törvénytervezet, amit az Oktatási Minisztériumban fognak hamarosan tetõ alá hozni. A törvény célja, hogy elõsegítse a magyar gazdaság tudásalapú, az innovációra alapozott fejlesztését, versenyképességének növelését, a minõségi munkahelyek számának emelését. E célkitûzések a Nemzeti Fejlesztési Terv céljaival harmonizálnak. Nagyon is kézzelfogható, közvetlen feladat a pénzügyi források stabilitásának megteremtése, és a kutatásfejlesztéssel, valamint az innovációval kapcsolatos kormányzati felelõsségi körök tisztázása. A törvény pontosan rögzíteni szándékozik az állami feladatokat, egy alap létrehozásával megszilárdítja a finanszírozást, valamint a kutatásfejlesztést és innovációt ösztönzõ adózást áll szándékában bevezetni. Törvényi lehetõséget ad a közpénzbõl finanszírozott kutatások eredményeinek hasznosítására, és ösztönözni kívánja a tõkeimportot a tudást koncentráló ágazatokba. -SZ. S.(FORRÁS: WWW.OM.HU)

Agrárpolitikai tanácskozás az EU-csatlakozásról Márciusban került megrendezésre „Az EUcsatlakozás várható hatásai a magyar agrárgazdaságra” címmel a soron következõ Agrárértelmiségi Tanácskozás. A gödöllõi rendezvény sok szakembert vonzott. Dr. Vajda László, a Mezõgazdasági Minisztérium fõcsoportfõnöke az integrációs tárgyalások hivatalos eredményeirõl számolt be, ismertette a Koppenhágában elfogadott kvótákat és a támogatási rendszert, valamint a külföldiek termõföld vásárlásáról kötött 8

ESEMÉNYEK

megállapodást. Közületek nem vehetnek földet Magyarországon, csak akkor, ha a magyar szabályozás változik. Magánszemélyek esetében hét év a tilalmi idõ, kivéve, ha az illetõ három éve hazánkban mezõgazdasági tevékenységet folytat, itt akar letelepedni, és ebbõl kíván megélni. A megvásárolható terület nagysága maximálisan 300 hektár lehet. Dr. Szanyi Tibor, az agrártárca politikai államtitkára a magyar felkészülési folyamat jelenlegi állásáról és a további teendõkrõl beszélt. A kifizetésekhez szükséges intézményrendszer még nem állt fel, de elmaradás van a törvényalkotás és adatszolgáltatás területén is. Gyakorlatias elõadásának egyik kulcsmondata az volt, hogy csak rajtunk – magyarokon – áll, mi vár ránk az Unióban. A délelõtt harmadik elõadója, dr. Benedek Fülöp címzetes államtitkár a Nemzeti Földalapkezelõ Szervezet munkájáról számolt be. Van még tennivaló, de már kézzelfogható eredményt is fel tudnak mutatni. Megszületett egy rendelet a földért kapható életjáradékról. Idén 35–40 ezer hektár földterület vásárlását tervezik, amelynek egy részét életjáradékért veszik át, másik részét piaci céllal veszik meg. Délután szekcióülések voltak agrárpiaci szabályozás, vidékfejlesztés és élelmiszer-biztonság témákban. A tanácskozások a résztvevõk aktív közremûködésével folytak. A második szekcióban a következõ ajánlásokat fogalmazták meg: a pénzek hatékony elosztásához a különbözõ hivatalok együttmûködése elengedhetetlen. Ehhez „rendbe kell tenni” az önkormányzatokat. Nagyobb szerephez kell juttatni a vidéki szerveket: elengedhetetlenül szükséges a decentralizáció. A versenyképesség mellett a vidék megtartó képességének, a minõségi termékelõállításnak és a fenntarthatóságnak kell elõtérbe kerülni. A környezetvédelem végre foglalja el helyét a politikában, az agráriumban és a társadalomban. A vidéki oktatásban a normál tananyag mellett helyet kell adni az informatikának, valamint mûhelytanulmányoknak, pl. sajtkészítés a gyakorlatban. A vidékfejlesztési programnak „testre szabottnak” kell lennie, jobban be kell vonni azokat, akiknek készül. A program kialakításában és végrehajtásában nagyobb feladatot kell adni a vidéki értelmiségnek. Az információval való ellátásra nagyobb gondot kell fordítani. K. V.


CSATLAKOZÁSUNK

ELÕTT

Az 5 elõny Fischler EU mezõgazdasági biztos szerint „Az EU öt elõnyt hoz a magyar mezõgazdaságnak” Magyarországi látogatása alkalmával Franz Fischler mezõgazdasági biztos hangsúlyozta annak rendkívüli fontosságát, hogy a magyarok szabadon dönthetnek az EU mellett, vagy ellen. „Magyarország EU-csatlakozásának kártyái ki vannak terítve az asztalra. Most a magyar népen a sor, hogy alaposan mérlegelje a csatlakozás mellett és ellen szóló érveket, majd szabadon döntsön a népszavazáson arról, hogy Magyarország be akar-e lépni az Európai Unióba. Õszintén remélem, hogy április 12-én egy jó pohár – immár az EU által is elismerten védett – pálinkával arra koccinthatunk, hogy Magyarország igent mondott a béke, a jólét és a szolidaritás Európájára.” Fischler kifejtette, hogy az EU-csatlakozás öt nagyon konkrét elõnyt hoz a magyar gazdáknak. „Mindezen elõnyök csak akkor következnek be, ha Magyarország kellõen felkészülve lép be az Európai Unióba. És e tekintetben Magyarországnak még van néhány elvégzendõ házi feladata. Magyarországnak fel kell gyorsítania a felkészülést. Ha nem sikerül a csatlakozásig kiépítenie az uniós agrártámogatások bonyolításához és ellenõrzéséhez szükséges eszközöket, akkor nem tudnak beáramlani az EU-pénzek, vagy arra kényszerülnénk, hogy visszaköveteljük õket” – figyelmeztetett Fischler. Franz Fischler Magyarország EU-csatlakozásának következõ öt elõnyét sorolta fel: 1. A megerõsödött vidékfejlesztési politika célirányos és méretre szabott módon fog lendületet adni a magyar agrárszektornak. A 2004–2006 közötti években az Európai Unió összesen 850 millió összeget bocsát Magyarország rendelkezésére. Ezzel Magyarország viszonylag többet kap a közös mezõgazdasági politika második pillérébõl, mint a „régi” tagállamok. A csatlakozás napjától kezdve így a támogatások széles palettája áll rendelkezésre a vidéki térségek fejlesztésére, beruházások, környezetvédelmi intézkedések, va2003. 8. évfolyam 4. szám

lamint olyan programok támogatására, amelyek elõsegítik az EU követelményeinek teljesítését. 2. A második érv különösen fontos Magyarországnak, a hagyományos exportáló országnak. Az EU-csatlakozástól kezdve a magyar gazda és a magyar agráripar számára akadálytalan hozzáférés nyílik meg a világ legnagyobb – közel félmilliárd jó vásárlóerejû fogyasztót felölelõ – belsõ piaca felé. 3. A közös mezõgazdasági politika bevezetése stabilizálni fogja a magyar gazdák jövedelmét, mivel az Európai Unió piaci intézkedéseivel, amilyen például a válságos idõszakokban való intervenció, stabilizálja a termelõi árakat. Ilyen célokra Magyarországnak évente kereken 150 millió áll rendelkezésére. 4. A közvetlen kifizetések fokozatos, lépésrõl lépésre történõ növelése a szerkezeti átalakítás és a korszerûsítés idõszakában szintén hozzájárul majd ahhoz, hogy a magyar gazdák számára biztosított legyen a stabil jövedelem. 5. Az összes tudományos tanulmány alátámasztja azt, hogy a magyar mezõgazdaságnak jobb lesz az Európai Unióban, mint azon kívül. Az EU Bizottságának legfrissebb tudományos elemzései azt jelzik, hogy az összes tagjelölt országban jelentõs lesz a gazdák jövedelemnövekedése. A 2002. évhez viszonyítva azzal számolunk, hogy az új tagállamokban több mint 40%-kal emelkednek a mezõgazdasági jövedelmek.” Ez EU mezõgazdasági reformjairól folyó jelenlegi vitáról Fischler kifejtette: „Ez a reform kétségtelenül pozitív hatással lenne Magyarországra. A függetlenített közvetlen kifizetések jelentõs egyszerûsödést jelentenek a magyar gazdák és a magyarországi adminisztráció számára. Az új vidékfejlesztési intézkedések segíteni fognak az élelmiszerbiztonsági és minõségi szabványok be9

CSATLAKOZÁSUNK vezetésénél. Összességében reformjaink révén a 10 csatlakozó országban erõsödni fog a mezõgazdaság versenyképessége, ami tartósan biztosítja a jövõjüket. Az erõteljesebb piaci irányultság és a csökkenõ fölöslegtermelés egyensúlyba hozza az európai mezõgazdasági piacokat - zárta szavait Fischler. A mezõgazdasági politikáról bõvebb információt talál az Interneten, az alábbi címen: http://europa.eu.int/comm/agriculture/index de.htm Kívánja, hogy rendszeres tájékoztatást kapjon az Európai Unió mezõgazdasági politikájáról? Az EU Bizottság Mezõgazdasági Fõigazgatósága rendszeresen küld ki e-mail híröszszefoglalót, melynek címe “Agriculture News Digest”. Ha ezt az ingyenes szolgáltatás is igénybe kívánja venni, nem kell mást tennie, mint hogy feliratkozik postázó listánkra az Interneten: http://europa.eu.int/comm/agriculture/newsdigest_de.htm * Április 3-án sajtótájékoztatót tartottak a budapesti Radisson SAS Béke Szállodában a Teréz körúton. Dr. Németh Imre miniszter, dr. Franz Fischler, az Európai Unió mezõgazdasági fõbiztosa, valamint dr. Péter Jankow-

ELÕTT

itsch, az Osztrák-Francia Társaság fõtitkára válaszolt a szép számban összegyûlt hazai és külföldi újságírók kérdéseire. Franz Fischler fõbiztos kérdésre válaszolva kifejtette, fontos, hogy a magyar mezõgazdaságban az dolgozzon, aki komoly szaktudással rendelkezik, semmiképpen sem az, aki kimaradt az iskolából. A mezõgazdasági termelés ugyanis magas színtû tudást követel. Optimizmusra is buzdított a fõbiztos, mikor azt mondta, ne arra koncentráljanak a csatlakozó magyarok, hogy milyen sok munka vár rájuk, hanem inkább örüljenek az új helyzet adta lehetõségeknek. Megjegyezte azt is, hogy a magyar tárgyalók szerinte nem éltek eléggé a vidékfejlesztés adta lehetõségekkel, elõnyökkel. Az egyik osztrák újságíró aggódó kérdésére, mely szerint az osztrák mezõgazdaságra milyen hatással lesz a magyar export, a fõbiztos úgy válaszolt, hogy bizonyos magyar termékek (gabona, bor, gyümölcs) erõsödõ nyomásával kell számolniuk az osztrákoknak, akik minõségi termékekkel tudják megõrizni pozíciójukat. Dr. Németh Imre minisztertõl többek között megkérdezték, milyen szerepet szán az Agrármarketing Centrum Kht-nak a jövõben? A miniszter válaszában azt erõsítette meg, hogy ez a szervezet fontos szerepet tölt be a hazai minõségi termékek piacra juttatásában. Dr. Németh Imre fontosnak tartotta azt is kiemelni, hogy kikéri a termékpályákat képviselõ szakmai szervezetek véleményét is az AMC-rõl.

A korrupciót csak visszaszorítani lehet A korrupció teljes felszámolása nem reális cél, visszaszorítására azonban van lehetõség – mondta Bárándy Péter miniszter nemrégiben, az igazságügyi tárca „A törvényhozás a korrupció ellen” címet viselõ szakmai konferenciáján. A magyarországi korrupcióval kapcsolatban sok téveszme kering. Ám a visszaélések nem kezelhetetlenek. A büntetõjogban a közelmúltban több, a korrupció visszaszorítását szolgáló új szabály, módosítás született. Ám hiba lenne pusztán a büntetõjogi eszközökre hagyatkozni. A parlament elõtt lévõ gazdasági jogi szabályozású „üveg10

zsebtörvény” hatékony lehet a korrupció elleni küzdelemben. Báger Gusztáv, az Állami Számvevõszék Fejlesztési és Módszertani Intézetének fõigazgatója arra hívta fel a figyelmet: a visszaélések a világgazdaság egészének fejlõdését hátráltathatják. Az új korrupciós kockázatok között említette a közbeszerzéseket és a belsõ ellenõrzések hiányosságait. Az üvegzsebtörvény fontosságát nem vitatva indokoltnak tartaná egy önálló korrupcióellenes törvény megalkotását. Fazekas Judit, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára a közösségi közbe-


CSATLAKOZÁSUNK szerzési szabályokról szólván kifejtette: létrehozásukat nem elsõsorban a korrupció elleni harc motiválta, hanem annak felismerése, hogy az állami beszerzések torzíthatják a versenyt. Tavaly az EU össztermékének 11 százalékát tették ki a közbeszerzések, értékük meghaladta az ezermilliárd eurót. A közbeszerzési alapelvek sorában kiemelte a diszkrimináció tilalmát. Hangsúlyozta: az egyenlõ elbánás követelménye – az ISPA- és a PHAREpályázatok kivételével – ma már nemcsak az uniós és a kedvezményezett, hanem az 1993as WTO-megállapodásban részt vevõ államokra is kiterjed. Ezért a közeljövõben meg-

ELÕTT

újuló közbeszerzési törvényünk már nem tartalmazhat nemzeti preferenciákat. (Amennyiben komolyan vesszük, hogy a közbeszerzési alapelvek kizárják a diszkriminációt, ennek vonatkoznia kell a hazai vállalkozókra is, akiket ennek értelmében negatív diszkrimináció sem sújthat. A szerk.) Keller László, a MeH államtitkára az önkormányzati belsõ ellenõrzés kiépítésének és a pártfinanszírozás megújításának a szükségességét hangsúlyozta. KENDE KATALIN (NÉPSZABADSÁG, 2003. FEBRUÁR 21-I SZÁMÁBÓL)

Mai tanyák agykõrösön tartottak tudományos tanácskozást „Tanyáink és az Európai Unió” címmel, március végén. Czira Szabolcs polgármester beköszöntõjében elmondta, hogy nagyon kevés adat található a jelenlegi tanyákról. Összesen 2000 ember él a város külterületi részén, több mint 800 tanyán, aminek hetede villany nélküli. Az üres tanyák száma közel 150. Ajánlásában az alapvetõ infrastruktúra kiépítését szorgalmazta, amihez a szolgáltatói támogatást és pályázást elengedhetetlennek tartja, az önerõ mellett. Becsei József professzor szerint mára eltûntek a szó szoros értelmében vett tanyák. A megváltozott gazdasági környezet magával hozta funkciójuk átalakulását. Ma az agrártermeléshez csak részben kapcsolódik, inkább hobbi, vagy lakótanyákról beszélhetünk. A lakók esetleg önellátásra termelnek. A tanyasi társadalom sem ugyanaz, mint egy évszázaddal ezelõtt: a fiatalok iskoláik elvégzése után nem mennek vissza a tanyára. A már megtapasztalt magasabb színvonal a városba vonzza õket. A meglévõ tanyák pedig csak akkor képesek a megújulásra, ha a lakók jövedelmezõ családi gazdaságot tudnak fenntartani. Halmai Péter, a Szent István Egyetem tanára a sajátos európai agrármodellre és a mezõgazdaság multifunkcionális átalakulá-

N


sára hívta fel a figyelmet. Egyre inkább a környezettudatos gazdálkodás, a vidéki emberi erõforrások, helyi közösségek, a táj arculatának megõrzése és a regionális fejlõdés kerül elõtérbe. A környezeti és a gazdasági szempontok figyelembe vételével kell a fenntarthatóságra törekedni. A magyar agráriumnak ebbe az egyedi rendszerbe kell integrálódnia, hamarosan. Ökonometriai elemzések

11

CSATLAKOZÁSUNK alapján a csatlakozással a szántóföldi termesztés versenyképessége nõni, az olajosmagvaké csökkenni fog. A cukor- és tejkvóták erõsen korlátozottak. A sertés- és baromfitenyésztés a jövõben nagymértékben csökken, ezáltal a takarmánygabona felhasználása is visszaesik. Jelentõs gabonaexportra számíthatunk. A kertészeti termékeknél is adódhatnak majd problémák. Ezért fel kell készülnünk az állattartás szerkezetének átalakulására, az exportszerkezet diverzifikálására, a versenyképességre, valamint a Közös Agrárpolitika további reformjaira. Magyarországnak sokkal hatékonyabban kellene kihasználnia agrártermelési potenciálját. Novák László, a néprajztudományok doktora a három mezõváros: Cegléd, Nagykõrös és Kecskemét külterületeinek történetét mondta el. Javasolta, hogy a tanyát, amely egy komplex gazdasági, települési egység, hungarikumként kezeljék. Duró Annamária, a társadalomföldrajz szakértõje azt vizsgálta, hogyan illeszthetõ be a tanya a településrendszerbe, milyen kapcsolatban van a zárt településsel. 1990 óta ismét fejlõdni kezdett a tanyavilág, de másképp, mint azelõtt. Újabb társadalmi csoportok jelentek meg: az állandó lakosok között egyre több a kiköltözni kényszerülõ szegény család, illetve azoknak a száma, akik hagyományõrzés miatt, tudatosan térnek vissza. A tanyák negyven százaléka idõszakosan lakott, leginkább a külföldiek aránya nõ, akikrõl viszont nem tudjuk, miért is jönnek. ehér István, a SZIE tanára a francia „tanyákról” tartott beszámolót. Ezek a tanyák nem azonosak a magyarral. Franciaországban a 200 méternél távolabb elhelyezkedõ gazdaságokat nevezik elszigetelt, vagy magányos farmnak. Harminc év alatt egy millióval csökkent a farmok száma, a gazdaságok földterületének átlagmérete 40 hektár. Az 50 hektárnál nagyobb területtel rendelkezõ gazdaságok száma nyolcvanöt százalékkal növekedett. A legnagyobb eredmény a SAFER (Francia Földbirtok Politika) hálózat létrehozása, amely egyfajta szerzõdés a gazdálkodó és a kormány között. Jellemzõ a térségi szemlélet, az ágazat szereplõi közötti folyamatos kapcsolat, a szervezett

F

12

ELÕTT

földpiac és földbirtokpolitika, a vidék fejlesztése, a vidéki turizmus elõsegítése. Érdemes tehát tanulmányoznunk a francia farmstruktúra-politikát, valamint az agrártájékoztatást. Hazánknak most leginkább a mezõgazdaság technikai fejlesztésére lenne szüksége. Tenk Antal, a nyugat-magyarországi egyetem professzora Somogyi Balázs, az osztrák agrárkamara munkatársának elõadását tolmácsolta. Szomszédunk keleti határvidékének, Burgenland mezõgazdaságáról és uniós integrálódásáról beszélt. Az osztrák agrárgazdaságnak 6-7 százalékát szolgáltatja ez a régió: leginkább búzát, kukoricát, tehéntejet, szõlõt és bort termelnek. A csatlakozási tárgyalások nagyon nyíltan folytak, ezért az osztrák gazdálkodók már jóval a belépés elõtt tudták, mi várható, kellõen fel tudtak készülni. Manapság pedig a fogyasztók szolidaritásuk jeleként hajlandóak felárat fizetni a hazai termékekért. Burgenland volt a „legelmaradottabb” régió Ausztriában a csatlakozáskor, ma viszont a termelõknek jóval több a jövedelmük, mint korábban. Ugyanis egy hektárra (átszámítva) közel százezer forintot kaptak az uniós támogatásokból és a hazai környezetvédelmi programból öszszevéve. A belépéskor hátrány volt az elaprózott földbirtok-rendszer, elõnyükre szolgált viszont a hatékony rekreációs politika, a jól mûködõ falusi turizmus, a munkafegyelem és a fejlett technikai színvonal. dán mezõgazdaságról Kõrösvölgyi László beszámolóját hallhattuk. A tanyák már a múlt század közepén igen fejlettek voltak: rendelkeztek telefonnal, villannyal, a közbiztonságra sem akadt panasz. Volt olyan idõszak, amikor évente ötezer gazdaság ment tönkre. Manapság a 300 hektárnál nagyobb gazdaságok száma nõ, amelyek nagyüzemi technológiára alapozottak. Eltanulhatnánk tõlük alkalmazkodóképességüket, az újra való fogékonyságukat, az együttgondolkodásra való képességüket, valamint a törvények betartását. Romány Pál, levezetõ elnök gondolatával zárom beszámolómat: A tanya nem azonos a farmmal, egy másik gazdasági kategória – speciálisan magyar. A legideálisabb gazdálkodási hely. KRIPNER VERONIKA

A


CSATLAKOZÁSUNK

ELÕTT

EIB hitel közlekedési és környezetvédelmi programokra Budapesti látogatásának alkalmával Wolfgang Roth az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnöke hitel-megállapodásokat írt alá László Csaba pénzügyminiszterrel és Demszky Gáborral, Budapest fõpolgármesterével. Az öt szerzõdés értelmében Magyarország összesen 395 millió eurós hitelhez jut, melyet közlekedési és környezetvédelmi programok finanszírozására kell majd felhasználnia. A Pénzügyminisztériumnak folyósítandó 195 millió eurót a kormány közút- és vasútkorszerûsítésre, valamint különbözõ környezetvédelmi programokra, ezen belül csatornahálózat, víztisztító létesítmények és szilárdhulladék-lerakóhelyek létesítésére fordíthatja. Ez utóbbi projektek társfinanszírozója az ISPA elõcsatlakozási alapon keresztül az Európai Bizottság. A Fõváros 125 millió eurót kap a 2-es metróvonal korszerûsítésére, és 75 milliót további 40 villamosszerelvény megvásárlására. A kölcsönök annak a 370 millió eurós hitelcsomagnak a részei, melyet az EIB igazgatósága a közlekedési, egészségügyi, oktatási és városfejlesztési célokra folyósított Budapest számára. Az elsõ – 110 millió eurós – EIB-hitelt a fõváros egyébként 1998-ban kapta környezetvédelmi és infrastrukturális fejlesztésekre. A bank Magyarországi tevékenységét értékelve Roth elmondta: „A ma aláírt kölcsönmegállapodással a Magyarországnak az idén odaítélt hitelek teljes összege immár 515 millió euró. 1989-es megjelenése óta az EIB összesen 2,64 milliárd eurót utalt át Magyarországnak. Az idén az Igazgatóság korábban már döntést hozott 1 milliárd eurós kölcsön folyósításáról különbözõ magyarországi projektekhez. Ez azt jelenti, hogy a csatlakozásig a Magyarországnak adott EIB-hitelek éves összege eléri az 1 milliárd eurót.” FORRÁS: EU-INTEGRÁCIÓ 2003./2. SZÁMÁBÓL

Innováció – kopogtatás az Unió ajtaján A nemzetközi gazdasági versenyben csak azok az ötletek számítanak esélyesnek, amelyek amellett, hogy jók, szükségesek is, és szervesen képesek beágyazódni a megvalósításukat lehetõvé tevõ rendszerbe. Az innováció valóban realizálható gazdasági hajtóereje a köré szervezõdött, a kutatások összehangoltságát, az eredmények eladhatóságát, piacképességét és a piacon való védettségét is biztosítani tudó háttérrendszerrel együtt lehet hatékony. Az Európai Unió kutatásfejlesztési keretprogramja (6. keretprogram, 20022006), az Európai Kutatási Térség létrehozásával, integrált és célorientált kutatásfejlesz2003. 8. évfolyam 4. szám

tési elképzelésekkel, a forráselosztás világossá tételével és nem kevésbé a mindenki számára átlátható pályáztatási rendszerével egyértelmûvé teszi az Unió ezirányú hatékonyságnövelõ szándékait. A hagyományos specifikusan célzott kutatási projektek (Specific Targeted Research Projects, STREPS), koordináló akciók (Co-ordination Actions) és specifikus támogató akciók (Specific Support Actions) mellett új eszközökként bevezették az integrált projekteket (Integrated Projects, IP), ahol a támogatás a megvalósításra, azaz a teljes innovációs láncra kiterjed, valamint az ún. kiválósági há13

CSATLAKOZÁSUNK lózatok támogatását (Networks of Excellence, NoE), ahol a fõ cél a már elismert kutatók ill. kutatóhelyek tevékenységének összehangolása. Számunkra külön jelentõséggel bír, hogy Magyarországnak már most, a csatlakozás elõtt is teljes, az Unió tagországaival azonos jogköre van ebben a keretprogramban. A teljes integráció elsõként ezen a területen valósult meg. (Az 5. kutatásfejlesztési keretprogramban Magyarország, mint társult ország kisebb jogkörrel rendelkezett.) Elõnyös lenne tehát minél gyorsabban, intenzívebben élni ezzel a lehetõséggel, hiszen Magyarországon a nemzeti össztermék növekménynek mindössze 43%-a származik innovációból, míg a fejlett államokban ez az arány eléri a 60-80%-ot. Ennek jegyében készült el egy térségi tanulmány arról, hogyan lehetne a gödöllõi tudásközpont vonzáskörzetében egy EU-konform, kis- és középvállalkozásokat segítõ Innovációs Szolgáltató Központot kialakítani. (A tanulmányt a Regionális Fejlesztési Holding és a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Kft megbízásából a témában igazán pro-

ELÕTT

fi módon jártas belga stratégiai marketing tanácsadó cég, a Yield Solutions készítette.) Általános célkitûzése, hogy a Közép-Magyarországi Régió szellemi és infrastrukturális erõforrásait kiaknázó, a biológiai, élelmiszeripari, mezõgazdasági, környezetvédelmi, mûszaki és orvosi tudományok eredményeit jól hasznosító, piacbiztos termékeket létrehozó vállalkozások fejlõdését könnyítse meg. A központ létrehozását célzó projekt idén január elejétõl már mûködik. Jelenleg a mûködési koncepció konkrét kialakításával, adatgyûjtéssel és részletes piacfelméréssel, a központ infrastruktúrájának megtervezésével foglalkoznak. Az Innovációs Szolgáltató Központ non-profit szervezetként fog dolgozni, és a tervek szerint az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: projekt-átvilágítás, üzleti terv elkészítése, szervezeti, pénzügyi, minõségbiztosítási és stratégiai marketing tanácsadás, forrásfelderítés, menedzsment-képzés, szabadalomkutatás, iparjogvédelmi segítség, stb. Ha ez mind sikeresen megvalósul, ilyen háttérrel a vállalkozásaink már bátran kopogtathatnak Európa ajtaján. SZÉKELY SÁNDOR

A magyar ökológiai gazdálkodás helyzete és az Európai Unióba való belépés következményei Az ökológiai gazdálkodás helyzete A magyar ökológiai gazdálkodás rohamléptekkel fejlõdik. A 80-as években, a 90-es évek elején még csak elvétve hallottak a gazdálkodók errõl a környezetkímélõ gazdálkodásmódról, ma pedig szinte már alig van olyan, aki ne ismerné fõbb követelményeit. Az 1997-tõl élõ agrártámogatások, fõként a 2002-ben elindított Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program Ökológiai célprogramjához kapcsolt támogatás adott nagy lökést az ökológiai gazdálkodás területi növekedésének. A tanúsított termékek jó értékesíthetõsége és magas ára ugyancsak sok gazda figyelmét fordította ezen gazdálkodási mód felé. Ezek a tényezõk együttesen vezettek 14

oda, hogy Magyarország mezõgazdasági területének immár közel 2%-án, 103 ezer hektáron folyik ökológiai növénytermesztés. A vonatkozó jogszabályok értelmében ahhoz, hogy egy mezõgazdasági termék, élelmiszer ökológiai jelölést viselhessen, nemcsak a szakmai elõírásokat kell betartani, hanem a termék elõállítójának tûrnie kell az FVM által elismert ellenõrzõ szervezet ellenõrzését is, a teljes termékpályán keresztül. A Biokontroll Hungária Kht. rendelkezik a Minisztérium elismerésével, és 2002-ben gyakorlatilag a teljes magyar ökológiai gazdálkodást ellenõrizte, összesen 103.672 ha mezõgazdasági területet.


CSATLAKOZÁSUNK

ELÕTT

Az 1996–2002. évek területi és gazdálkodói adatai 1996

1997

1998

1999

2000

2001

Növekedés % (2001–2002)

2002

Ellenõrzött terület 11.390 15.772 21.565 32.609 47.221 79.178 103.672 (ha)

30,93%

Mezõgazdasági vállalkozások száma

30,23%

127

161

330

327

471

764

995

A táblázat tartalmazza az ökológiai termék elõállítással, feldolgozással, forgalmazással foglalkozók számát a 140/1999. Korm. rendelet csoportosításának megfelelõen Kategóriák

A kategória

B kategória C kategória

Vállalkozások tevékenysége

Vállalkozások száma:

Mezõgazdasági termelõk Kiskert

1116

Méhészek

193

Vadon termõ növények begyûjtõi

10

Feldolgozók, csomagolók

100

Kereskedelmi egységek

92

Importõrök

5 Összesen:

1516

A 2002. év ökológiai területeinek hasznosítási viszonyai


15

CSATLAKOZÁSUNK Ahhoz, hogy egy terület ökológiai (biológiai, öko, bio, organikus) terméket adjon, át kell állítani. Átállási az a terület, amelyet már az ökológiai elõírásoknak megfelelõen kezelnek, de róla még ökológiai jelölésû termék nem forgalmazható. Ez az idõtartam jellemzõen két-három év. 2002-ben az ellenõrzött területekbõl 47,44% átállási volt, amely igen magas részesedés, és azt jelzi, hogy nagy volt az elõzõ években az új belépõk aránya. A magyar biogazdák 100 ha körüli átlagos területnagysággal rendelkeznek, de a kiskert és a több ezer hektáros gazdaság között mindenféle méret megtalálható. Az ökológiai állattartás aránya nagyon alacsony (a magyar állatállomány 0,2%-a), 2002-ben a tartott számosállat létszám 11.000 körül volt. Az ökológiai méhészet is látványosan fejlõdik. A méhészet 2002-es adatait a következõ táblázat mutatja:

A magyar ökológiai termékek több, mint 90%-a az EU országaiban és Svájcban talál vevõre. Ezért nagyon fontos, hogy ott tanúsítványainkat korlátozás nélkül elfogadják. Tudnivaló, hogy ezekben az országokban egy termék csak akkor kerülhet be ökológiai (organic, biologic, biologisch, ökologisch, bio, öko stb.) jelöléssel, ha az elõállítására vonatkozó elõírások legalább olyan szigorúak, és az ellenõrzése legalább olyan hatékony, mint náluk. Ezt két módon lehet igazolni. A bonyolultabbnál egy adott importálandó tételre nézve kell meggyõzni az engedélyezõ hatóságot errõl (az importõr lehetõsége ez), amely egy hosszadalmas, bizonytalan és költséges eljárás. Egyelõre kevesek lehetõsége az egyszerûbb út, ahol az egész országról jogszabályaikban teszik közzé a megállapított ekvivalenciát – ezt hívják az EU-ban a harmadik országok listájának-, ugyanis ezekbõl az országokból, a listán szereplõ ellenõrzõ-tanúsí-

Méhészek száma

Átállási méhcsaládok száma

Átállt méhcsaládok száma

Összes méhcsalád

193

4 514

10 823

15 337

Az ökológiai gazdálkodás elõírás-rendszer Magyarországon három jogszabály, a Kormány 140/1999 (IX.3.) rendelete a mezõgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti elõállításáról, forgalmazásáról és jelölésérõl és a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi miniszter 2/2000 (I.18.) FVM-KÖM együttes rendelete a mezõgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti elõállításának, forgalmazásának és jelölésének részletes szabályairól, és az ezt módosító 82/2002 (IX.4.) FVMKvVm együttes rendelete adja az ökológiai gazdálkodás jogszabályi hátterét. Ezek a jogszabályok az EU 2092/1991 Tanácsi rendeletével összhangban vannak, és ezt hazai rendeletek záró paragrafusai is deklarálják. A rendeletek hatálya a mezõgazdasági termékekre és élelmiszerekre terjed ki, a termeléstõl kezdõdõen a feldolgozáson át a forgalmazásig, beleértve az importot is. 16

ELÕTT

tó szervezetek tanúsítványaival akadálytalanul lehet ökológiai terméket beszállítani. Elõször 1995-ben került fel Magyarország erre – az akkor vele együtt öt országot tartalmazó listára, az elismert ellenõrzõ és tanúsító szervezet a Biokultúra Egyesület volt, amelynek privát feltételrendszere szerint folyt akkor túlnyomóan az ökológiai gazdálkodás hazánkban. Most a Biokultúra Egyesület helyett névcserével felkerült Biokontroll Hungária Közhasznú Társaság szerepel ellenõrzõ, tanúsító szervezetként a jelenleg nyolc országot (Svájc, Csehország, Argentína, Izrael, Ausztrália, Új-Zéland, Costa Rica és Magyarország) tartalmazó listán.

A csatlakozás várható hatásai Tekintettel arra, hogy jogszabályaink az EU szabályozásával összeegyeztethetõ elõírásokat tartalmaznak, a magyar ökogazdálkodókat elõreláthatólag nem érik majd váratlan sokkhatások a szakmai és az ellenõrzési területekrõl.


CSATLAKOZÁSUNK Várhatóan az ellenõrzés eddig sokat szidott naprakész adminisztrációt megkövetelõ elõírásai miatt az biogazdák felkészültebbek lesznek az agrártámogatások fogadására is, mint szokványos gazdálkodást folytató társaik. Az elmúlt egy-két évben némi túlkínálat jelentkezett az EU biotermék-piacain, elsõsorban

ELÕTT

Dél-Amerika, Kelet-Európa és Kína felõl bekerülõ árúk miatt. Csatlakozásunk után részesei szeretnénk lenni annak a piacnak, amely védi belsõ szereplõit, és kiemelten támogatja a környezetet kímélõen használó mezõgazdaságot. ROSZÍK PÉTER BIOKONTROLL HUNGÁRIA KHT.

Summary Ecological farming is under dynamic development in Hungary. More than 90% of Hungarian eco-products are marketed in the Member States of the European Union and in Switzerland. Certifications given by the Biocontrol Hungaria Kht are accepted throughout the world. Hopefully, Hungarian producers will not be shocked after the accession. Since eco-farmers are accustomed to the up-to-date administration because of continuous control, they are probably more ready for the acceptance of agricultural supports coming from the European Union.

„Mezõgazdaságunk jövõje Európában” címû kiállítás A Kormány kommunikációs stratégiája kiemelt feladatnak tekinti az agrárágazat Európai Unióhoz való csatlakozás elõkészítését, valamint az abból származó elõnyök népszerûsítését. Ennek alapvetõ eleme a termelõk felkészítése a csatlakozásra, a velük folytatott rendszeres és széleskörû párbeszéd. Tárcánk felsõ vezetése fontosnak tartja az agrártársadalom, a vidéken élõk közvetlen tájékoztatását a csatlakozási folyamatról és a felkészülési teendõkrõl. Ennek egyik hatékony eszköze kiállításokon, vásárokon való részvétel. A kiállításon tájékoztatókkal, elõadásokkal, kiadványaink terjesztésével népszerûsítjük az EU-t, valamint a tagságból származó elõnyöket. A közelmúltban nyílt „Mezõgazdaságunk jövõje Európában” címû szakkiállítást szeptemberig tekinthetik meg az érdeklõdõk. A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Integrációs Fõcsoportfõnöksége és a Magyar Mezõgazdasági Múzeum közösen szervezte a kiállítást. A szakkiállítás színvonalát és fontosságát jelzi, hogy a rendezvényt agrárminiszterünk, Dr. Németh Imre nyitotta meg, 2003. március 12-én 15 órakor. A kiállítás helyszíne: Magyar Mezõgazdasági Múzeum, Vajdahunyadvár. 2003. 8. évfolyam 4. szám

A kiállítás fõ mottói: • A magyar agrárpolitika harmonizálása az EU Közös Agrárpolitikájával • Ökológiai adottságok feltárása • A hagyományos jó minõségû, értékmegõrzõ élelmiszerek megjelenítése • A csatlakozás pozitívan fog hatni a vidék problémáinak rendezésére Szemléltetjük azokat a kiadványokat, amelyek a társulási szerzõdéstõl napjainkig segítették felkészülésünket, továbbá azokat a könyveket, melyek támogatásunkkal jelentek meg és hazánk illetve az Európai Unió agrárszabályozásának területével foglalkoznak. A kiállított termékek képviselik a kiváló minõségû élelmiszereink és a hagyományos és tájjellegû mezõgazdasági termékeink (Hagyományok-Ízek-Régiók gyûjtemény) gazdag gyûjteményét, annak szellemiségében, hogy megõrizve a múlt értékeit a jövõbe tekinthessünk. Ennek jegyében mutatjuk be az Európai Unió jelenlegi tagországait, fõbb sajátosságait valamint a tagjelölt országokat, elsõsorban poszterek segítségével melyeket a legtöbb esetben a tagországokra jellemzõ képekkel is kiegészítettünk. A kiállítás célja, hogy minél szélesebb körben tájékoztatást nyújtsunk az Európai 17

CSATLAKOZÁSUNK ELÕTT – EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS, VILÁGGAZDASÁG Uniós csatlakozásról, felkészülésrõl és agrárszabályozásról. Számos poszter illusztrációval, kiadványnyal, szakkönyvekkel, folyóiratokkal, számítástechnikai eszközökkel, videofilmekkel és a környék festõi szépségével várjuk az érdeklõdõket a kiállításra. Újdonságként pedig összeállítottunk egy olyan számítástechnikai programot, amely a termelõk gyakorlati kérdéseire ad választ, 1 ha-ra vagy 1 szarvasmarhára vetítve konkrétan mennyi EU-s támogatást kaphatnak. Igyekeztünk a gazdákat leginkább foglalkoztató problémákat és az egyszerû kezelhetõséget szem elõtt tartani, melyet a képernyõérintõs berendezés könnyû használata is segít. A képernyõ érintõs berendezés használata során Növénytermesztés vagy Állattenyésztés területet lehet választani. Ezt követõen a számolóprogram segítségével, ha a Növénytermesztést jelöltük ki, megadjuk a termõterület nagyságát hektárban kifejezve. A program megjeleníti a bevitt területre az adott nö-

vényfajta után járó közvetlen támogatás mértékét euróban illetve forintban. Állattenyésztési ágazat esetében megadjuk a tenyésztett állatok számát, majd a számolóprogram megjeleníti a bevitt létszámú megadott fajta után járó közvetlen támogatás mértékét euróban, és forintban kifejezve. Elsõsorban a mezõgazdaságban érintettekre, de a Múzeum frekventált elhelyezkedésébõl adódóan számos turistára, egyetemistára, középiskolásokra és külföldi látogatóra is biztosan számítunk. Megfelelõ hazai felkészüléssel a lehetõségek jelentõsen tovább javíthatók, és amenynyiben ki tudjuk használni a tárgyalások során elért eredményeket a Közös Agrárpolitika részeseiként Magyarország sikerrel integrálódhat az egységes piacba és nyertesei leszünk a csatlakozásnak. BAKSA ADRIENN, HANTOS ÉVA FVM, EURÓPAI INTEGRÁCIÓS FÕOSZTÁLY

Válaszúton „Miként fejlõdhet a fejlõdõ országok mezõgazdasága a fejlett országok eddigi eredményeinek feladása nélkül, azaz választani kell-e a Közösségi Agrárpolitika és a liberalizáció között?” fenti címmel a párizsi Politikai Tudományok Intézete (Institut des Sciences Politiques), az Európai Fiatalok (Les Jeunes Européens), a Zöld Egér (La Souries Verte) a „Polgárpukkasztó” szervezetek (Insolens) kb. megfelel a Fiatal Zöldek Fórumának közös szervezésében, az EU és a Heinrich Böll Alapítvány támogatásával március 31-én délután nyilvános vitára került sor ugyanezen intézetben a KAP jövõjérõl annak függvényében, hogy miként segíthetõ a fejlõdõ országok agrárgazdaságának fejlõdése anélkül, hogy feláldoznánk ennek érdekében a fejlett országok (értsd ebben az esetben az EU) mezõgazdaságát. Elképzelhetõ-e a KAP jövõje a mezõgazdasági piacok liberalizálása nélkül, vagy sem? A vitában részt vett Hervé Gaymard a francia, Renate Künast a német, és Jerzy Plewa, a lengyel agrártárca vezetõje, valamint Marcel Mazoyer, az INA-PG fejlõdõ országok agrárgazdaságára szakosodott kutatója és egyben oktatója. A vitát Helene

A

18

Delorme, a CERI kutatási igazgatóasszonya, az agrárpolitikai kérdések szakértõje vezette. A bevezetõben azok a problémák hangzottak el, amikre a meghívott elõadók saját válaszukat kellett megadják, mint pl. az exporttámogatások kérdése a WTO-tárgyalások és a fejlõdõ országok gazdasági fejlõdése kapcsán, de nem feledkezve meg a bõvítésrõl sem. Ami már a bevezetõben elhangzott: a jelenlévõk legnagyobb része meg van arról gyõzõdve, hogy a tagjelöltek számára a bõvítés és a majdan kialakuló új KAP adja az egyetlen lehetséges jó megoldást a jövõre nézve. Az új KAP fogja biztosítani a jelenlegi tagjelöltek számára az egészséges élelmiszert, a környezetvédelmet, a korrekt kereskedelmet, és segít elkerülni azokat a hibákat, amiket a korábbi KAP-ok esetében a jelenlegi tagok elkövettek. Nos, ez mindenképpen tükrözi azt, hogy az uniós polgárok zöme továbbra sincs teljesen tisztában a tagjelöltek korábbi fejlõdésével és jelenlegi helyzetével, ami


EU

AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS, VILÁGGAZDASÁG

mindaddig nem végzetes hiba, amíg döntéshozói szinten minden rendben van. Mazoyer professzor vitaindító elõadása, melyben a fejlõdõ országokat mutatta be, lényegileg új dolgot nem tartalmazott. Kifejtette azon álláspontját, hogy a világban arra van szükség, hogy a nagy földrajzi térségek külön-külön megalkossák saját természet- és gazdaságföldrajzi adottságaiknak megfelelõ agrárpolitikájukat, és ezen nagy rendszerek tudjanak egymással párhuzamosan mûködni. A vitaindítóra reagálva Künast asszony kifejtette, hogy a kereskedelem liberalizációját elsõsorban a fejlõdõ országok fogják megsínyleni, nem pedig a fejlett országok adófizetõ fogyasztói. Úgy vélte, szabályozott liberalizmus kell, meggyõzõdéséhez híven kitért az egészséges és tiszta élelmiszer fontosságára, de nem feltétlenül értett egyet Mazoyer profeszszor minden kitételével. Gaymard miniszter hozzászólását az általa már többször hangoztatott „Kereskedj, de segíts” (Trade but aid) elv ismétlésével kezdte, kijelentve, hogy a kereskedelem ugyan nagyon fontos, de önmagában nem képes a mezõgazdaság és a világélelmezés problémáit megoldani. Hangsúlyozta, hogy az Uruguay-i Forduló óta lényegesen romlottak az Európai Unió pozíciói a világkereskedelemben, a fejlõdõ országok amúgy is jelentéktelen részesedése tovább csökkent, míg a Cairns-i Csoport országaié számottevõen nõtt. Szerinte a világpiaci árak semmilyen (közgazdasági, környezetvédelmi, élelmezési) egyensúlynak nem felelnek meg, csak a spekulációt növelik, gyakorlatilag semmilyen reális kapcsolatban nincsenek a termeléssel, ezért Franciaország az ezek kizárólagos használatára irányuló törekvéseket határozottan elutasítja. Példának az új-zélandi tejet hozta fel, mint olyan terméket, ahol a világkereskedelembe a világon megtermelt mennyiségnek csupán néhány százaléka jut, mégis a kereskedelmet a néhai francia megyényi birtokokon termelt tej ára alapján akarják meghatározni – ez a franciák szerint teljesen abszurd és elfogadhatatlan. A franciák javaslata: – az exporttámogatásokra Chirac elnök korábbi javaslata alapján hirdessenek moratóriumot a fejlõdõ országok érdekében, és azt az USA is tartsa magára nézve kötelezõnek, – mivel az EU önmaga több élelmiszert importál a fejlõdõ országokból, mint a Cairns-i 2003. 8. évfolyam 4. szám

Csoport országai, az USA és Japán együtt, a többi állam is biztosítsa ugyanezen preferenciákat a fejlõdõ országok termékeinek, ne csak Európa (erre visszatért a hallgatói kérdések során is, cáfolva, hogy az európai támogatások okoznák a fejlõdõ országokban az éhezést), – az élelmiszeripar alapanyagok kereskedelme estében is érvényesüljenek Chirac elnök említett javaslatai, – a FAO-n keresztül a fejlõdõ országok kapjanak nagyobb támogatást az élelmiszerhez való emberi jogok biztosítása érdekében. Az elõadás második részében a lengyel agrártárca vezetõje kapott szót, aki határozottan fogalmazta meg a KAP-pal kapcsolatos lengyel kritikákat: – a jelenlegi KAP nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket, és a Fischler-javaslatok egy figyelemre méltó kísérletet jelentenek a problémák megoldására, különös tekintettel a közép- és kelet-európai tagjelöltek csatlakozására, – szükséges a KAP-reform, mert a jelenlegi agrárpolitikának jobban kell igazodnia a tagjelöltek sajátosságaihoz, – lengyel szemmel nézve a Fischler-javaslatok zöme jó és elfogadható, mert segít fenntartani egy túlnyomórészt extenzív, multifunkcionális, a környezeti erõforrásokat jobban és ésszerûen hasznosító mezõgazdaságot, – a támogatások termelési szinttõl való elválasztása jobb és igazságosabb támogatáselosztást tesz lehetõvé, – a reformjavaslat hibái ellenére pozitív mérleget jelent a lengyelek olvasatában. A közép- és kelet-európai tagjelöltek (PECO) nevében kijelentette, hogy ezek az országok is részt kívánnak venni az új KAP kialakításában, különös tekintettel a közös tejpiaci szabályozásra. Kijelentette továbbá, hogy méltánytalannak tartja a jelenlegi uniós tagoknak azt a hozzáállását, ami abban a helyzetben vár el a PECO országoktól elégedettséget, amikor támogatásokat alig fogunk kapni, a ránk szabott kvóták elégtelenek, a dolgok menetébe pedig alig kapunk beleszólási lehetõséget. Véleménye szerint a tagjelölteknek szánt második pilléres támogatások elégtelenek a restrukturációhoz, ezért ezek összegét akár a direkt támogatások rovására is emelni kell. 19

EU


Künast asszony hozzászólásában kiállt a multifunkcionális, diverzifikáción alapuló mezõgazdaság mellett, amely elsõsorban a régiókon alapul. Külön kiemelte a megújuló energiaforrások helyi kihasználását (szél, biomassza) mint olyan kiegészítõ tevékenység támogatását, ami segít a vidék állapotát fenntartani és új erõforrások, bevonását teszi lehetõvé. Meg kell erõsíteni, mint mondotta, a második pilléres támogatásokat, a WTO-tárgyalások során erõsíteni kell pl. a környezetvédelmi támogatásokat és erõsíteni az AOC/AOP-IGP termékek támogatottságát, mivel e nélkül a liberalizálás és árcsökkentés végzetes lehet a mezõgazdaságra. A németek többé-kevésbé egyetértenek a támogatások termelési szinttõl való elválasztásával, mivel nem feltétlenül szerencsés – erre német példát hozott a rozs esetében – ha a termelõ a támogatási összegek függvényében választ kultúrát, de ez kevesebb problémát okoz a jelenlegi és jövendõ tagok viszonyában is – a problémákat pedig szerinte nem szítani kell, hanem megoldani. Gaymard miniszter a lengyel álláspontra válaszolva kifejtette: – fenn kell tartani egy piacszabályozó KAP-ot a jövõben is, ami elsõsorban politikai kihívás, – a sikeres bõvítés érdekében fent kell tartani a költségvetési szolidaritást az EU szintjén, – egyszerûsíteni kell egy jelenlegi nagyon bonyolult rendszert, és bõvíteni kell a második pilléres támogatásokra fordítható keretet, – a támogatások termelési szinttõl való elválasztásával nem értenek egyet, mivel ez francia olvasatban nem el-, hanem újrakapcsolást jelent, csak ezentúl nem a megtermelt mennyiséghez, hanem a területhez kötõdik a támogatás, amivel egyrészt nem lehet a piacot kezelni, másrészt új egyenlõtlenségeket szül, harmadrészt pedig telekspekulációt hoz és gátolja a birtok-öröklõdéseket, nehezíti a fiatal gazdálkodók pályakezdését, – a nemzeti struktúrapolitikák legalább olyan fontosak, mint az EU büdzséje, – ki kell alakítani a jövõbeli döntéshozatali rendszert, mert a 25 tagállam esetében a 15 tagállamra kialakított döntéshozatali rendszer valószínûleg nem fog mûködni, – tagadhatatlan, hogy félelmek vannak a jelenlegi és a jövendõ tagoknál is – nem félni kell, hanem a gondokat megoldani. 20

A hallgatóság (zömében egyetemi hallgatók, kisebb számban külsõ szakemberek) kérdésére, miszerint a gazdálkodók elvárásainak jobban megfelelõ piaci árakkal elejét lehetne-e venni a kisebb támogatásoknak és csökkenteni lehetne a PECO-országok 10 éves, túl hosszú átmenetét – ez utóbbi megállapítás a hallgatóság részérõl nagyon nagy helyeslést váltott ki – Künast asszony a már számtalanszor ismételt sablonnal válaszolt. Eszerint akkor a tagjelölteknél a gazdálkodók és a társadalom más részei között nagyon nagy feszültségek keletkeznének, egyébként pedig véleménye szerint az átmeneti idõre meghatározott menetrend egy, a jelenlegi és a majdani tagok közötti konvergencia irányába mutat. Kifejtette, hogy a Harbinsonjelentés német olvasatban korántsem annyira elfogadhatatlan tárgyalási alapnak, mint a franciák számára, ám nem szabad a fejlõdõ országokat egyetlen közös csoportba sorolni. Gaymard miniszter a hozzá intézett kérdésekre válaszolva kifejtette, hogy francia vélemény szerint a második pilléres támogatások rendszere még nem tökéletes, számos esetben nagyon nehéz meghúzni a határvonalat ezek és a közvetlen támogatások között. A rossz mûködés okainak elsõsorban a túlzott bürokráciát és a nemzeti forrásokból származó önrész szükségességét hozta fel. Véleménye szerint ennek a támogatási formának valóban fejlesztést kell támogatni, nem pedig bújtatott kohéziós alapként kell mûködnie, azaz csak kifejezetten mezõgazdasági és környezetvédelmi célokra lenne szabad felhasználni. Ezen támogatási rendszer adminisztrációjának csökkentésével Künast aszszony is egyetértett, de véleménye szerint a közvetlen támogatások uniformizálásának megvannak a veszélyei. Az elõadásokból kitûnt, hogy a franciák folytonos francia-német egyetértésre való hivatkozása ellenére sok esetben lényegesek a nézetkülönbségek a két fél között, ami javíthatja a Fischler-javaslatok esélyeit. Újságírói vélemények szerint, míg a lengyel fél nyíltan és határozottan kiállt a lengyel álláspont védelmében, Künast asszony „ezúttal sem jött ki a csigaházból”, Gaymard miniszter pedig csak a támogatások „újrakapcsolásának” elméletével mondott újat korábbi megnyilatkozásaihoz képest. SOMOGYI NORBERT PÁRIZS


EU


– FÓRUM

Ideje, hogy az Unió mezõgazdasági miniszterei megkezdjék a KAP érdemi reformját A Föld Barátai Európa, a Madárvédõk Nemzetközi Szervezete és a WWF közös sajtóközleménye A WWF, a Madárvédõk Nemzetközi Szervezete és a Föld Barátai Európa felszólítja az Európai Unió mezõgazdasági minisztereit, hogy lássanak hozzá a Közös Agrárpolitika (KAP) érdemi reformjához. A három környezetvédelmi szervezet élesen bírálja a Bizottság javaslatait. „A mostani javaslat visszalépés a Bizottság által korábban hangoztatott fenntartható mezõgazdasági politikához képest. A vidékfejlesztés, amely az elmúlt 3 évben a tagállamok egyöntetû támogatását élvezte, lekerült a napirendrõl.” A civil szervezetek felszólítják a Tanácsot, hogy térjen vissza az eredeti elképzelésekhez: biztosítson számottevõ költségvetési forrásokat a fenntartható vidékfejlesztés céljaira. A költségvetés e célra elkülönített elõirányzatainak számottevõ növelése nélkül azonban az intenzívrõl az extenzív gazdálkodásra való áttérés mind a mezõgazdasági foglalkoztatottak, mind a környezet szempontjából igen hosszú és nehéz lesz. A javasolt 10 éven keresztüli kevesebb mint évi 1%-os növekedés lassú és elenyészõ, különösen a termelõi szervezetek és az élelmiszer-marketing céljaira beígért széleskörû támogatási eszközök fényében. Ha még ehhez hozzávesszük, hogy az agrár-környe-

zetvédelmi célokra fordított támogatás a javaslat szerint nem növekszik, elmondhatjuk, hogy mindez súlyosan veszélyezteti a fenntartható vidékfejlesztés koncepciójának érvényesülését. Az olyan agrár-környezetvédelmi eszközök, mint a biogazdálkodás, a biológiai sokféleség kezelése és a helyi fajták termelése kellene, hogy a vidékfejlesztési támogatás alapját képezzék. A javaslatban szereplõ „keresztirányú megfelelés” túlságosan bonyolult, és egyes környezetvédelmi paraméterek tekintetében hiányos (a vízvédelmet például alig említi. Ez pedig kevés a fenntartható gazdálkodás megvalósításához. A keresztirányú megfelelésnek túl kell lépnie a jelenlegi jogi normákon annak érdekében, hogy az adófizetõk a Közös Mezõgazdasági Politika hozzáadott környezeti értékét is megtapasztalhassák.) Az exporttámogatásokat fokozatosan le kell építeni. Amíg az exporttámogatások rendszere érvényben van, a fejlõdõ országok farmereit és az európai környezetet továbbra is komoly károsodás éri. Meg kell határozni a túltermelést elõidézõ ezen támogatás teljes beszüntetésének végsõ határidejét. FORRÁS: EU-INTEGRÁCIÓ 2003./2. SZÁMÁBÓL

Ökológiai állattartás Az állattenyésztés jogi szabályozása 82/2002 FVM-KvVM rendelet A korábbi hatályos magyar jogszabályok csak érintõlegesen foglalkoztak az ökológiai állattartás követelményeivel. A 2092/91 EGK Tanácsi Rendeletet módosító 1804/1999. EU Tanács Rendeletet (OJ L 222 24.08.1999), amely az állattenyésztésre is kiterjesztette az organikus gazdálkodás szabályait, a hazai a 82/2002 FVM-KvVM rendeletben vették figyelembe.


Az ökológiai állattartás általános követelményei között megjelenik az a tétel, hogy „a föld nélküli gazdálkodás” összeegyeztethetetlen az ökológiai gazdálkodás szabályrendszerével. Általános irányelvként rögzítésre kerül, hogy egy gazdálkodási egységben található valamennyi állatot e feltételrendszer követelményeinek megfelelõen kell tartani.

21

CSATLAKOZÁSUNK Az állattartáshoz kapcsolódó takarmánytermõ területeknél be kell tartani a 2/2000 FVM-KöM rendeletet, 1.2 pontban jelzett átállási idõszakokat. Az állatok átállítására a rendelet állatfajonként változóan 6 héttõl – 12 hónapig terjedõ átállási idõszakot ír elõ. Az állatok kiválasztásánál elõnyben kell részesíteni helyi fajtákat és törzseket, s az állatoknak a fõszabály szerint ökológiai gazdaságból kell származniuk és életük végéig így kell tartani õket. (Bizonyos korlátok között ettõl el lehet térni, melyet a jogszabály részletesen elemez.) A takarmányozás célja a maximális hozam elérése helyett a minõségi takarmányozás. Az állatok kényszertakarmányozása (tömése) tilos. Az állatokat ökológiai termelésbõl származó takarmánnyal kell etetni. A kérõdzõk takarmányozását a legeltetés maximális kihasználására kell alapozni. Állategészségügyi vonatkozásban egyértelmûen a megelõzés került elõtérbe, az alábbi elvek figyelembevételével: – megfelelõ ellenállóképességû fajta vagy törzs kiválasztása, – az állatfaj igényeinek megfelelõ állattartási mód alkalmazása, – jó minõségû takarmány etetése, – a rendszeres mozgás és legeltetés biztosítása, – az optimális állatsûrûség betartása. Állatorvosi (allopatikus) gyógyászati készítményeket bizonyos esetében (pl. járványok) lehet alkalmazni. A kezelési módjának

22

ELÕTT

megválasztása során figyelembe kell venni azt az alapelvet, hogy az állat jóllétét, egészségét, betegség esetén gyógyulását kötelezõ biztosítani, ezért ha más megoldás már nem lehetséges, akkor hagyományos gyógyászatban alkalmazott szerekkel kell beavatkozni, de csak szigorú dokumentálás mellett. Tilos viszont olyan anyagok használata, amelyek célja a növekedés vagy a termelékenység serkentése, továbbá hormonok és hormonhatású vegyületek használata a reprodukciós képesség befolyásolására. Az állattartás gyakorlatát tekintve a természetes termékenyülés a kívánatos, de engedélyezett a mesterséges termékenyítés is. Tilos, azonban pl. az embrió-átültetés. Az ökológiai gazdálkodásban – kivételektõl eltekintve – tilos az alábbi felsorolt és azokhoz hasonló csonkítások alkalmazása: – farokkurtítás, – csõrkurtítás, – szarvtalanítás, stb. A fizikai kasztráció engedélyezett, az állatok kötött tartása tilos. (Utóbbi alól egyes esetekben felmentés adható.) Baromfifélék esetében állatfajtánként elõírják a vágóállatok minimális életkorát. A szállításnál és a rakodásnál a stresszhatárok csökkentése kívánatos. Igen fontos elõírás, hogy az állatoknak és az állati termékeknek a tenyésztés, a feldolgozás, a szállítás és az értékesítés minden szakaszában azonosíthatóknak kell lenniük. Az istállótrágya kezelésével és elhelyezésével kapcsolatosan a két legfontosabb követelmény: – a gazdaságban alkalmazott istállótrágya mennyisége nem lépheti túl a 170 kg N egyenérték/ha/év-t, a használatban lévõ mezõgazdasági területre vonatkoztatva, – a trágyatároló létesítmény kapacitásának meg kell haladnia a szükséges legnagyobb kapacitásigényt, hogy ilyen módon a környezetszennyezés kizárható legyen.


CSATLAKOZÁSUNK Igen részletes elõírások vonatkoznak az állatok épületekben és szabadon történõ elhelyezésére vonatkozóan. Ezek közül kiemelendõ, hogy az állattartó épületeknek ki kell elégíteniük az állatok biológiai és etológiai szükségleteit. E tekintetben külön melléklet tartalmazza az állatfajonként meghatározott minimális istálló, valamint kifutó alapterületeket (m2/egyed). A baromfifélék nem tarthatók ketrecben. Új és igen részletes elõírások vonatkoznak a méhészetre és a méhészeti termékekre, de ezzel itt nem foglalkozunk.

ELÕTT

Végezetül hangsúlyozandó, hogy mind a termelõk, mind a feldolgozók, mind pedig a forgalmazók számára igen szigorú dokumentációs kötelezettségeket írtak elõ. Bõvebb és részletesebb információk a Magyar Mezõgazdasági Múzeumban megnyílt kiállításon, a budapesti Vajdahunyadvárban érhetõk el. PUSZTAI PÉTER SZIE, KERTÉSZETTUDOMÁNYI KAR, ÖKOLÓGIAI ÉS FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK TANSZÉKE

Az éticsigáról – Az Európai Unióba való belépéssel növekednek-e a csigaexport lehetõségek? – A csigaexport belföldrõl, természetvédelmi megfontolásokból korlátozott (az éticsiga védett faj). A hazánkban begyûjthetõ éves mennyiséget épp az idén csökkentette a Környezetvédelmi Minisztérium 3000-rõl 2000 tonnára. A szállítási és kereskedési lehetõségek azonban várhatóan egyszerûsödni fognak. – Várható-e a felvásárlási ár emelkedése? – Nem valószínû, egy ideig marad a jelenlegi 80-100 Ft/kg-os felvásárlási ár. – Lesznek-e újabb megkötések a begyûjtésre és kezelésre vonatkozóan? – Az eddigi természetvédelmi és élelmiszer-egészségügyi elõírások teljes mértékben jogharmonikusak voltak az uniós szabályozásokkal, így nincs mi változzon. Esetleg némileg enyhülhetnek egyes elõírások azzal, ha az Unió rendes tagjává válunk. – Hová lehet fordulni információkért felvásárlási és csiga-feldolgozási ügyekben? – Az Éticsiga Terméktanács (Gödöllõ, Tessedik S. u. 4.) az éticsiga-kereskedelemmel kapcsolatos minden információval az érdeklõdõk rendelkezésére áll. -SZ. S.(KÖSZÖNET DR. PACS ISTVÁNNAK, AZ ÉTICSIGA TERMÉKTANÁCS ELNÖKÉNEK A RENDELKEZÉSÜNKRE BOCSÁTOTT INFORMÁCIÓKÉRT.)

Csigatörténet Étkezési célra csigák gyûjtése, szervezett felvásárlása és exportja már jóval a II. világháború elõtt megkezdõdött. A háború után újraindult az exportcélú éticsiga (Helix pomatia) begyûjtése, majd a hetvenes és nyolcvanas években az ÁFÉSZ-ek közremûködésével kialakult az egész országot átfogó felvásárlási hálózat. Egy ideig kizárólag a MAVAD-nak 2003. 8. évfolyam 4. szám

volt exportjoga, de a nyolcvanas évek második felében már más cégek is bekapcsolódhattak a kereskedelembe. Az exportált csiga közel 90%-a közvetlenül, vagy közvetve Franciaországba került, a maradék Olaszországba és a Benelux-államokba jutott. Az évek folyamán a csigahúst kedvelõ országokban a természetes állomány lecsök23

CSATLAKOZÁSUNK

ELÕTT

kent, ami a magyarországi kereslet fokozódását hozta. Ekkoriban történt, hogy a nagy munkanélküliség miatt a görög és török kormányok tetemes állami támogatásban részesítették a munkahelyeket teremtõ vállalatokat, és az olcsó munkaerõvel ezek az országok a csigafeldolgozás terén európai viszonylatban szinte monopolhelyzetbe kerültek. Az árualappal rendelkezõ országokból, így Magyarországról is, az exportált élõ csiga jórészt Görögországba került, itt feldolgozták, majd Franciaországba exportálták. Itthon jól érzékelték a feldolgozás kiépítésének szükségességét, de a létesült csigafeldolgozó üzemek nem voltak versenyképesek, részben a csekély állami támogatás miatt, részben azért, mert a végsõ felvevõpiachoz nem tudtak hozzáférni. A 90-es évektõl kezdve francia és más nyugat-európai országokból származó befektetõk és vállalkozók feldolgozó-üzemeket hoztak létre a kelet-európai térségben, így hazánkban is. A létrejött csigafeldolgozók zömükben külföldi, illetve vegyes tulajdonúak. Kialakulásukat nagyban segítette az ezekben az években nyújtott exporttámogatás. Élõ állapotban exportálunk Görögországba, Törökországba, a volt Jugoszláv államokba és Olaszországba. Az elmúlt években francia tulajdonú, de lengyelországi telephelyû csiga-

– MEGEMLÉKEZÉS

feldolgozókba is szállítottunk. Magyarországon eddig évente 3000 tonna éticsiga begyûjtése volt engedélyezett, ez a kvóta idén 2000 tonnára csökkent. A begyûjtött mennyiség átlagosan fele-fele arányban élõ, illetve feldolgozott állapotban kerül exportra. A természetes éticsiga állomány védelme nagyjából megoldottnak látszik: nem csak mennyiségi, de idõbeli és méretkorlátozás (30 mm) is fennáll a begyûjtésnél. Magyarországon 1994-tõl az Éticsiga Terméktanács fogja össze mindazokat a természetes és jogi személyeket, akik ezen a területen dolgoznak. A Csigatenyésztõk és Forgalmazók Országos Szövetségébõl (CSIFOSZ) jött létre, szakmai, üzletpolitikai feladatokat lát el, koordinálja a teljes termékpályát. Az éticsiga védetté nyilvánításából eredõ állomány-monitorozási, adatszolgáltatási feladatokat is ellátja. Teljes egészében a terméktanács tagjai végzik a felvásárlást, forgalmazást, feldolgozást és kereskedelmet, így az Éticsiga Terméktanács minden termékmozgásról rendelkezik információval. -SZ. S.(FORRÁS: DR. HOLDAS SÁNDOR – KLUCSÁR MIKLÓS – DR. PACS ISTVÁN: HELYZETKÉP AZ ÉTICSIGÁRÓL, WWW.AMC.HU/PUBLIC_HTML/HTML/EGYEDI/CSIGA/09.HTML)

Beszélgetett a fákkal A felejthetetlen dr. Fejes Sándor 96 éves lenne, ha élne dr. Fejes Sándor, aki a gyümölcskertész szakmát élethivatásának tekintette. A Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetben, (a késõbbi Kertészeti, majd Szent István Egyetemen végzett). Pályafutása a Magyar Királyságban kezdõdött, a Károlyi grófok egyik birtokán volt fõigazgató. Alig 50 évesen lett az ország fõkertésze. Elõször a Faiskolai és Szõlõoltvány termelõ Állami 24

Gazdaságok Igazgatóságának vezetõje, majd a Földmûvelésügyi Minisztérium Kertészeti Fõosztályának vezetõje lett. Az õ kezdeményezésére jöttek létre azok a gyümölcs és szõlõültetvények, Szabolcs-Szatmár, Zala és Bács-Kiskun megyében – több mint 200.000 hektáron, amelyre az egész világ fölfigyelt. A hetvenes évek elején 1 millió tonna almát termeltünk, s lettünk a világon az elsõ almaexportõrök, 13%-os részesedésünkkel. A homokon „aranyat termett” az alma, s egyben biztos megélhetést adott az ott élõknek. Mint Timon Béla írja a Kertgazdaság idei elsõ számában, Fejes Sándor a Kertész Szakmában maradandót alkotott:


CSATLAKOZÁSUNK – A termõkaros orsó koronaforma bevezetése és üzemi elterjesztése az intenzív gyümölcstermesztés irányába tett elsõ hazai lépés volt, amely idõben nem késett az európai példákhoz képest. – Új koncepció volt, a gépesítést lehetõvé tevõ széles-soros telepítési rendszer. – A sorközi zöldtrágyázás, a korszerû talajtakarásos talajmûvelési rendszer, a mai biológiai talajmûvelési eljárások elõdjének tekinthetõ. – Forradalmian új megoldás volt a metszés kiváltása a hajtások lekötözésével. Üzemi méretekben ezt még akkor sehol a világon nem alkalmazták. – Hangsúlyozta a biológiai alapokon álló mérnöki gondolkodás fontosságát. Támogatta a korszerû tápanyag visszapótlás laboratóriumi vizsgálatokon nyugvó fejlesztését, megkövetelte a szakmai nyilvántartások vezetését. Már harminc éve azt tettük, amit az Európai Unió most vár el tõlünk… – Fejes Sándor a teljes vertikum fejlesztésében gondolkodott és szinte felsorolni is lehetetlen azt a sok kezdeményezést, amit tett, vagy támogatott a szakma fejlesztése érdekében, de legyen talán ennyi is elég, hogy láttassa e nagy egyéniséget. Dr. Fejes Sándort, Sándor bácsit személyesen ismertem. Figyelemreméltó egyéniség volt. Egyszerre volt kedves, közvetlen és határozott. Mindenkivel szót értett, az egyszerû kertész szakmunkással éppen úgy, mint az akadémikussal. A cél érdekében ké-

ELÕTT

pes volt integrálni, egyesíteni az erõket, leszerelni a kételkedõket, kishitûeket. A fiatalok nagy tisztelettel vették körül és csüngtek minden szaván. Sajátos humorérzéke folytán az õ társaságában nem lehetett unatkozni. Egy dologban nem ismert tréfát: a szakmát, amelyet magas fokon mûvelt, halálosan komolyan vette. Kitûnõ szervezõ volt, nagyon elkelne ma is – ma fõleg – egy Fejes Sándor. Ha lehetõséget kapna a cselekvésre, rendbe tenné, felvirágoztatná a gyümölcs és szõlõ ültetvényeket. A kiskunsági gyümölcs ültetvényekbe is ellátogatott a hetvenes évek elején. Akkor ismertem meg. Látogatása eseményszámba ment, izgatottan vártuk. A nagyképûségnek nyoma sem volt benne. A fiatal szakmunkások „Sándor bácsinak” szólították, figyelték minden kézmozdulatát, itták minden szavát, amikor a metszés helyett, elsõsorban a veszszõk lekötözését javasolta a fiatal almaültetvények termõre fordításakor. Példás családi életet élt. Három gyermeket nevelt föl. 1977-ben halt meg, csak 70 évet élt. A Magyar Tudományos Akadémia Agrártörténeti Bizottságának kezdeményezésére 2002. decemberében lakóházának falán, a budapesti XI. kerületi Edömér utca 6. szám alatt emléktáblát avattak. Elgondolkodtató, hogy a hazai modern gyümölcstermesztés megalapítója halála után negyed századdal kapott márványtáblát… Bronz emlékmûve néhány évvel korábban került a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium árkádsorába, mezõgazdaságunk nagyjai közé! T. E.

Summary The golden age of Hungarian fruit growing belongs to the name of Sándor Fejes. Beyond his splendid personality he also made his mark as a scholar. He developed and established the new form “spindle with productive branches” in apple orchards. Components of his conception were the wide row planting system, application of green mulch between the rows, and the modern method of soil tillage. Reduction and giving up of pruning could be achieved by his method of tying branches down. Sándor Fejes supported the practice of soil fertilization based upon laboratory tests. According to his conception 200.000 ha apple orchard and vine plantation has been planted in Hungary in the 60-ies. A memorial tables was placed recently on the wall of his home in the XI-th district of Budapest.


25

ARCKÉPCSARNOK – ENERGIAELLÁTÁS

Günter Verheugen

az Európai Bizottság tagja (az Unió bõvítéséért felelõs) Személyi adatok: Született 1944. április 28-án Bad Kreuznach-ban. Állampolgársága német. Nõs. Tanulmányok: 1963-1965 Gyakornok a Neue Rhein – Neue Ruhr – Zeitung címû lapnál

1965-1969 Történelmet, szociológiát és politológiát tanul Kölnben és Bonnban Tudományos életpálya: 1969-1974 A Német Szövetségi Belügyminisztérium PR osztályának vezetõje 1974-1976 A Német Szövetségi Külügyminisztérium Elemzõ és Információs Munkacsoportjának vezetõje 1977-1978 A Szabaddemokrata Párt (FDP) fõtitkár-helyettese 1978-1982 Az FDP fõtitkára 1982- A Szociáldemokrata Párt tagja (SPD) 1983-1999 Képviselõ, a Német Parlament Alsóháza (Bundestag) 1983-1998 A Bundestag Külügyi Bizottságának tagja 1986-1987 Az SPD elnökségének szóvivõje 1987-1989 A „Vorwärts”, az SPD lapjának fõszerkesztõje 1990-1999 A Deutsche Welle Rádiós Tanácsának elnöke 1992- A Bundestag Európai Uniós Szakbizottságának elnöke 1993-1995 Az SPD fõtitkár-helyettese 1994-1997 Az SPD frakcióvezetõ helyettese, kül-, biztonság- és fejlesztéspolitika a Külügyi Bizottság tagja 1997- A Szocialista Internacionálé Béke, Biztonsági és Leszerelési Bizottságának elnöke, az SPD elnökségének tagja 1998-1999 A Német Szövetségi Külügyminisztérium államtitkára –SZ. S.– (Forrás: http://www.eudelegation.hu)

Terjedõ szélenergia-hasznosítás Magyarországon Az Európai Unió energiapolitikai alapelvei között nagy hangsúllyal szerepel a megújuló energiaforrások kihasználásának bõvítése. A megújuló energiaforrások használatával (nap, víz, biomassza, geotermikus források, szél) a fosszilis energiaforrások (szén, gáz, kõolaj) kiaknázása csökkenthetõ, amely egyéb elõnyei mellett lényegesen csökkentené a széndioxid, kéndioxid és nitrogénoxid kibocsátást, javítaná a légszennyezettségi értékeket. Az Európai Unió tagországaiban jelenleg átlagosan az energiafogyasztás 6%-

26

a származik megújuló energiaforrásokból. (Dániában 60% körüli a megújuló energiaforrások aránya.) Az Európa Parlament határozatot hozott arról, hogy a megújuló energiahordozók által termelt energia 2010-re érje el az Európai Unióban a 12%-ot. Ezen belül is kiemelt szerepet kapott a szélenergia hasznosítása, 2003-ra az EU-ban 10.000 MW összteljesítményû megvalósított szélerõmûberuházás a cél. 2050-re pedig a szélenergia 11,7%-kal járulhatna hozzá az EU energiaellátásához.


ENERGIAELLÁTÁS

Ahogy közeledik a csatlakozás idõpontja, Magyarországon is egyre több szó esik a megújuló energiaforrásokról. Magyarországon ezek aránya jelenleg 2-3% körül van. A csatlakozást követõen egyik fontos energiagazdálkodási cél, hogy elérje a 6%-ot. Gyors telepíthetõsége miatt ez a célkitûzés leghamarabb szélerõmûvek felállításával valósítható meg, amely egyben fejlett, költségtakarékos és széles körben alkalmazható technológiát jelent. Ráadásul a szélerõmû nem csak környezetbarát technológia, de elõsegíti a kisrégiók függõségmentességét (autonomitását). Alkalmazható egészen kis közösségek energiaellátására is (energiaönellátás), a nagy, központi ellátórendszerektõl részben, vagy teljesen függetlenné téve használóikat. Ilyen beruházás lesz Tiszavasváriban, ahol két, egyenként 150–200 kWos szélgépet állítanak fel, mely a helyi cigányság szociális helyzetének javítására irányul. További jövõbeni fejlesztéseket terveznek Magyarország több településén is. Így Polgárdiban, ahol egy 24 széltoronyból álló szélerõmû-park felépítésének tervét fogadta el a város önkormányzata tavaly (tornyonként évi 1,5 MW energiatermeléssel). Hasonló létesítményrõl jött létre megállapodás az Elsõ Ma-

gyar Szélerõmû Kft. és a sárbogárdi önkormányzat között: a Sárbogárd melletti Szarvas-pusztán építenek szélerõmû-parkot. Emellett szélerõmûvekhez alkatrészeket gyártó üzemet is létrehoznak Sárbogárdon. A GWM GmbH a Tési-fennsíkon 39 darab, egyenként közel száz méter magas szélkereket kíván telepíteni, bár ez a terv még a környezetvédelmi hatástanulmány eredményétõl függ. A Bakonyi Erõmûnél Ajkán is szélerõmûveket terveznek. Az országban további 40-50 helyen indultak meg tárgyalások szélerõmûvek felállításáról. Már megépült, és másfél éve 600 kW energiatermeléssel, a közcélú elosztó-hálózatra kapcsolva hatékonyan mûködik a Kulcs község melletti szélerõmû. 600 család energiaellátását fedezi. Tavaly decemberben pedig két hasonló berendezést állítottak üzembe a kisalföldi Mosonszolnokon 2×600 kW teljesítménnyel. Ezeken kívül még egy elektromos energia termelésére alkalmas szélkerék üzemel Inotán ún. szigetüzemben, ahol a termelt villamos energiát a Bakonyi Erõmû saját célra, a közcélú elosztóhálózattól függetlenül hasznosítja. -SZ. S.(FORRÁS: MAGYAR SZÉLENERGIA

Euratom: Ideje változtatni! A civil társadalom aláírásgyûjtõ kampány keretében követeli az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó 1957-es Római Szerzõdés hatályon kívül helyezését. Az Euratomot létrehozó szerzõdést meghatározatlan idõre kötötték, az Euratom maradt az egyetlen, önmagában álló energiatárgyú elsõdleges jogforrás. Az Euratom fõbb célkitûzései közé tartozik az „atomenergia-ipar gyors megalapozása és fejlesztése”. Az európai energiapiacok felszabadítására irányuló erõfeszítések ellenére nincs még egy olyan energiahordozó, amely ilyen különleges státuszt élvezne. Ez a helyzet viszont tarthatatlan.


Az Európai Unió jelenlegi 15 tagállama közül hétben sohasem indult meg atomenergiatermelés, további 4 pedig úgy döntött, hogy leállítja azt. Mindössze 4 tagállam kívánja fenntartani atomenergia-kapacitását. Az európai közvélemény sem támogatja az atomenergia méltatlan elõnyben részesítését. Az európai civil társadalom széles skáláját képviselõ szervezetek felszólítják az Európa Jövõjérõl vitát folytató Konvent, és egyben az Unió valamennyi intézményének képviselõit, hogy tegyék magukévá az alábbi célkitûzéseket: 1. Az Euratomot alapító szerzõdés ne élvezhesse a legmagasabb jogi státuszt; a dön-

27

ENERGIAELLÁTÁS – KÖNYVESPOLC téshozók szüntessék be az atomenergiaipar támogatását, biztosítsák az egyenlõ elbírálást valamennyi energiahordozó esetében. 2. Javasolja a Konvent a küszöbönálló kormányközi konferenciának, hogy az Euratom szerzõdést a konferencia jelenlegi formájában helyezze hatályon kívül, valamint, hogy a nukleáris biztonságról vagy az általános szerzõdés, vagy az új alkotmány rendelkezzen. 3. Az atomenergiára vonatkozó bármely új, módosított, vagy elfogadott európai megállapodás kizárólag a természetes környezet, illetve a lakosság egészségének és biztonságának védelmét, valamint a nukleáris anyagok fizikai biztonságát szolgálja.

4. Garantálja az európai alkotmányról születendõ megállapodás, hogy az energiaügyre vonatkozó döntések a demokratikus elszámoltathatóság és ellenõrzés jegyében szülessenek. 5. Az energiaszektorra vonatkozó új, módosított, vagy elfogadott európai megállapodás szenteljen különös figyelmet az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások témakörének. 6. Amíg a fent említett változások meg nem történnek, az Európai Bizottság fagyasszon be minden olyan javaslatot, amely az Euratomot nagyobb ellenõrzési hatáskörrel ruházná fel. FORRÁS: EU-INTEGRÁCIÓ 2003./2. SZÁM

Kiss Judit:

A magyar mezõgazdaság világgazdasági mozgástere Magyarországnak természeti és agroökológiai adottságaiból következõen exportorientált agrárstratégiát érdemes fenntartania. Ha ezt teszi, érdemes mindazokat a trendeket naprakészen figyelemmel kísérnie, melyek a világ agrárpiacain, agrárkereskedelmében zajlanak, és érdemes pontosan kiszámítania, hogy a csatlakozás után milyen kereskedelmi mozgástérre számíthatunk az Európai Unión belül. És ha valaki mindezekben érdekelt tájékozott akar lenni, érdemes forgatnia, sõt nem kerülheti meg Kiss Judit, nemzetközileg elismert közgazdászkutató legfrissebb könyvét. A könyv a magyar közgazdasági és agrárgazdasági kutatásban régóta fennálló információhiányt pótol. Támpontként szolgálhat vezetõ és gyakorlati agrárszakemberek számára is annak eldöntésében, milyen agrárpolitikával, termékszerkezettel, árképzéssel alkalmazkodjunk a világpiachoz és a globális változásokhoz. Nem elhanyagolható tényezõ a piacot meghatározó agrárnagyhatalmak, az USA és az Európai Unió agrárpolitikája, az aktuális nemzetközi kereskedelmi egyezmények ismerete, és a nemzetközi szervezetek (WTO, GATT, CEFTA) várható lépéseinek elõzetes felmérése. Az egyes fejezetek bõven tartalmaznak számszerû tájékoztatást, statisztikai adatokat a világ különbözõ részeinek agrártermelésérõl. Külön fejezet foglalkozik a kelet- és közép-európai országok agrárkereskedelmével, valamint a magyar mezõgazdaság uniós csatlakozásával. A mû világos, didaktikus felépítésével tankönyvként is használható az agrár-felsõoktatásban; a szerzõ több évtizedes hazai és külföldi oktatói tapasztalatok birtokában írta meg. Terjedelme: 406 oldal, az Akadémia Kiadó adta ki 2002-ben. Beszerezhetõ a mezõgazdasági könyvesboltokban és az OMgK Agrár-szakirodalmi Szolgáltatóházában. -SZ. S.-

28


KÖNYVESPOLC – PIACI

HÍREK

Csávossy György:

Jó boroknak szép hazája, Erdély Tavaly jelent meg a Mezõgazda Kiadó gondozásában ez a szép kivitelezésû, gondosan szerkesztett mû. Csávossy György tanárember, a romániai Zsomborban él, a Kisküküllõ mellett. Két és fél évtizedes gyûjtõmunkájának eredményét veheti kezébe az olvasó ezzel a nagyszerû mûvel. Az író célja az erdélyi borkultúra bemutatása, különös tekintettel a hagyományok felelevenítésére és az ottani hungarikumok ismertetésére. Elõször sorra veszi a szõlõtermesztés és a borkészítés történelmét, nem feledkezve meg az olyan múltbéli adalékokról sem, mint a régen használatos mértékegységek és pénznemek. A könyv másik nagy részében az erdélyi borvidékek részletes leírása található. A neves pincéket, borokat, szõlõfajtákat külön kiemeli a szerzõ. Végül a harmadik fejezetben megismerkedhetünk a vidék híres boraival és borászaival. Mindenkinek a könyvespolcára jó szívvel ajánlom. Kapható az OMgK Agrár-szakirodalmi Szolgáltatóházban (I. Attila út 93.) és a mezõgazdasági könyvesboltokban. A könyv az idei Mezõgazdasági Könyvhónap egyik nívódíjasa volt. K. V.

Tejipari mozgások A Parmalat Rt., amely az olasz Parmalat tejfeldolgozó cég leányvállalata, eladta a ceglédi Ceglédi Tejipari Rt.-t a magyar Indefco társaságnak. A szerzõdés szerint az Indefco 13 millió liter tejet szállít évente a Parmalatnak, Vas István, az Indefco ügyvezetõ igazgatója szerint. FORDÍTOTTA: T. E. AGRAFOOD EASTEUROPE 2003.

FEBRUÁRI SZÁMÁBÓL

A McDonald’s éttermeket zár be Szerbiában A McDonald’s éttermi lánc átmenetileg bezárja szerbiai éttermeinek közel egyharmadát. Az amerikai cég erre a döntésre idén jutott. A tizenhat étterembõl öt érintett a bezárásban. A következõ néhány hónap során döntenek a Szerbiában még mûködõ McDonald’s éttermek sorsáról. Erre a lépésre az étteremlátogatók számának csökkenése, valamint az emelkedõ költségek késztették a döntéshozókat. FORDÍTOTTA: T. E. AGRAFOOD EASTEUROPE 2003. FEBRUÁRI SZÁMÁBÓL


Nagy mennyiségû élõállat import az elsõ félévben Szlovákiába nagy mennyiségû sertéshúst szállítottak 2002 elsõ félévében, az állategészségügyi védelmi intézkedések és a szlovák valuta gyöngülése ellenére. Az import legnagyobb része még mindig a szomszédos Csehországból érkezik. A csirke import nagyon magas volt az elsõ hat hónapban a szigorú állategészségügyi intézkedések ellenére. Ivan Oravec, a Szlovák Agrárkamara elnöke szerint hamarosan elérik az éves behozatali kvótát, amikor is életbe lépnek a WTO-val egyeztetett védelmi intézkedések. A sertéshússal ellentétben, a csirkehús ára nem növekedett, ami komoly gondot okoz a hazai baromfitartóknak. A marhahús importja nem jár ilyen gondokkal, mivel jelenleg túlkínálat van a piacon. A Szlovák Intervenciós Ügynökség támogatja a marhahúsexportot, a BSE miatt visszaesett kereslet ellensúlyozása érdekében. FORDÍTOTTA: K. V. (AGRAFOOD EASTEUROPE 2002. SZEPTEMBER)

29

PIACI

HÍREK

– INTERNETFIGYELÔ – HONLAPBÖNGÉSZÔ

Magyar sörfõzde a francia Soufflet tulajdonába kerül A francia Soufflet csoport, a világon az egyik legnagyobb maláta és sörfõzõ cég, megvásárolja a nagykanizsai Dreher Rt. sörfõzdét, amely a dél-afrikai SAB Millier tulajdonában van – magyar hírforrások szerint. A 3,5 billió forinttal jegyzett francia cég 1998-ban vállalatot alapított Magyarországon, amelyet a Nagykanizsai sörfõzde, a Dreher vett bérbe. A szerzõdés 2003. szeptemberéig szól, de a Dreher beleegyezett abba, hogy a Soufflet-nek adja az üzletét. A vételár nem ismert. A francia cég, a Soufflet csoport újabb elõrelépést tervez a nagy európai malátaüzemek, sörfõzdék területén. –T –

INTERNETFIGY E L Ô – HONLAPBÖNGÉSZÔ http://interm.gtk.gau.hu/ Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság, sok egyetemi képzéssel kapcsolatos információval, elektronikus könyvtárral, a Szent István Egyetem naprakész információival, angol és magyar nyelven segíti azokat, akik a fenti honlapot fölkeresik. http://interm.gtk.gau.hu/vszk/index.html A Szent István Egyetem (Gödöllõ) Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán mûködõ Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Központ az egyetemen felhalmozódott tapasztalatokat, kutatási eredményeket és a széleskörû nemzetközi kapcsolatokból származó információkat szeretné megosztani ezen a honlapon a vidéken élõ gazdálkodókkal, vállalkozókkal és a vidék fejlesztését célul kitûzõ szervezetekkel. Szintén itt található (http://interm.gtk.gau.hu/vszk/Agrarkincstar/main.html) egy tematikus rendbe szedett Agrárkeresõ is, ahol mezogazdasági témájú Internetes hivatkozásokat gyûjtöttek egybe. Agrárintézmények, könyvtárak, oktatási-kutatási egységek, cégek elérhetõsége, címe található meg itt. http://www.agroservice.hu/ Az Agroservice Kft. ASWeb lapja, agrárhirdetésekre és -híradásokra koncentráló webhely, ahol otthonra talál az agrobiznisz, a marketing, az agrár-kereskedelem, de még a falusi turizmus is. http://www.agroservice.hu/agrotel/index.cgi Az Agroservice Web Elsõ Magyar Agrár Telefonkönyve, a Magyar AgroBiznisz résztvevõinek Internetes kinyomtatható címjegyzékével. A-tól Z-ig már több, mint 7000 cég, vállalkozás, intézmény, és magánvállalkozó címét, telefon- és faxszámát, e-mail címét és Internet/Web elérhetõségét tartalmazza. Lehetõvé tesz tematikus böngészést, de név (cégnév) szerinti keresést is. Az oldalak letölthetõk, kinyomtathatók. A telefonkönyv a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) és az Agrárinfo Regionális Mezõgazdasági Információs Lap weboldalairól is elérhetõ. http://www.agroservice.hu/hclub/kiallit.htm Agrárkiállítások és rendezvények, idõrendbe szedve. A Magyar AgroBiznisz Oldalain 1998. január óta megjelenik az agrár, kertészeti és élelmiszeripari kiállítások és rendezvények kalendáriuma. A rendszeresen frissített listán magyar és külföldi rendezvények ideje és helye egyaránt megtalálható. -SZ. S.-

30


KÖZLÖNY

Az Official Journalban m e g j e l e n õ r e n d e l ke z é s e k Az alábbiakban felsorolt EU rendelkezéseket a Hivatalos Lap L sorozatának februárban megjelent számaiból válogattuk. A lista teljesség igénye nélkül szelektálja mindazokat a mezõgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó rendelkezéseket, amelyek hazánkat bármilyen módon a csatlakozásig tartó átmeneti idõszakban érinthetik.

Magyarország 2003/204/EC A Bizottság 2003. március 21-i Határozata módosítja a 97/569/EK Határozatot a Magyarország, Szlovénia és a Szlovák Köztársaság felvételét a hús termékeket a tagállamokba importáló harmadik országok elõzetes listájára (C(2003) 832 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L78, 2003. március 25. 14. oldal Zöldség-gyümölcs A Bizottság 408/2003 (EK) számú, 2003. március 5-i Rendelete módosítja az 1148/2001 (EK) számú Rendeletet a friss zöldség-gyümölcsre vonatkozó piaci szabványok megfelelõségérõl. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L62, 2003. március 6. 8. oldal Cukor A Bizottság 430/2003 (EK) számú, 2003. március 7-i Rendelete a változatlan állapotban további feldolgozás nélkül exportált fehér- és nyers cukorra vonatkozó export viszszatérítés rögzítésérõl. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L65, 2003. március 8. 16. oldal A Bizottság 431/2003 (EK) számú, 2003. március 7-i Rendelete a változatlan állapotban további feldolgozás nélkül exportált szörpre és más cukor-termékekre vonatkozó export visszatérítés rögzítésérõl. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L65, 2003. március 8. 18. oldal A Bizottság 432/2002 (EK) számú 2003. március 7-i Rendelete módosítja az 1331/2002 (EK) számú Rendeletet a fehér cukor lefölözés és export visszatérítés meghatározásáról pályázat útján, a 2002/03 piaci évekre. 2003. 8. évfolyam 4. szám

Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L65, 2003. március 8. 21. oldal A Bizottság 499/2003 (EK) számú, 2003. március 19-i Rendelete rögzíti az elõre történõ kifizetéseket a termelési lefölözéseknél a cukor ágazatban a 2002/2003 piaci évekre. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L74, 2003. március 20. 18. oldal Bor A Bizottság 440/2003 (EK) számú, 2003. március 10-i Rendelete módosítja a 2676/90 (EK) számú Rendeletet a Közösség bor-analitikai módszereirõl. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L66, 2003. március 11. 15. oldal Gabonafélék A Bizottság 398/2003 (EK) számú, 2003. március 3-i Rendelete a gabona élelmiszersegélyként történõ ellátásáról. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L59, 2003. március 4. 13. oldal A Bizottság 498/2003 (EK) számú, 2003. március 19-i Rendelete módosítja az 1162/95 (EK) számú Rendeletet, amely speciális és részletes szabályokat ír elõ a gabonafélék és rizs import és export rendszere alkalmazására. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L74, 2003. március 20. 15. oldal A Bizottság 500/2003 (EK) számú, 2003. március 19-i Rendelete az idõszakról, amely alatt bizonyos gabona és rizs termékek vám kontrol alatt maradnak, az elõre fizetett viszszatérítési rendelkezésekre. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L74, 2003. március 20. 19. oldal A Bizottság 531/2003 (EK) számú 2003. március 25-i Rendelete módosítja a 2375/2002 31

KÖZLÖNY (EK) számú Rendeletet, amely megnyit és a Közösség adminisztrációja számára lehetõséget ad vámtarifára a harmadik országból származó nem kiváló minõségû búzára és a Tanács 1766/92 (EK) számú Rendeletét hatályon kívül helyezi. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L79, 2003. március 26. 3. oldal

A Bizottság 457/2003 (EK) számú 2003. március 12-i Rendelete módosítja a 98/2003 (EK) számú Rendeletet az ellátási elõjelzés és Közösségi támogatás megalapozására Madeira és a Kanári Szigetek marha és borjúhússal való ellátására. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L69, 2003. március 13. 21. oldal

A Bizottság 539/2003 (EK) számú 2003. március 26-i Rendelete módosítja a 2376/2002 (EK) számú Rendeletet, amely megnyit és a Közösség adminisztrációja számára lehetõséget ad vám tarifára a harmadik országból származó árpára és a Tanács 1766/92 (EK) számú Rendeletét hatályon kívül helyezi. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L80, 2003. március 27. 21. oldal

A Bizottság 462/2003 (EK) számú 2003. március 13-i Rendelete részletesen szabályozza az ACP államokból importált bizonyos sertés termékekre vonatkozó szabályok alkalmazását, és hatályon kívül helyezi a 2562/98 (EK) számú Rendeletet. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L670, 2003. március 14. 8. oldal

Állattenyésztés, állati termékek 2003/151/EC A Bizottság 2003. március 3-i Határozata módosítja a 92/452/EGK Határozatot a tagországokba harmadik országból exportált szarvasmarha embrió gyûjtõ és embrió termék gyûjtõ központok listájáról Kanadára és az Egyesült Államokra vonatkozva (C(2003) 658 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L59, 2003. március 4. 26. oldal 2003/152/EC A Bizottság 2003. március 3i Határozata módosítja a 90/14/EGK Határozatot a harmadik országok listájáról, beleértve Szlovéniát, amelyekbõl mélyhûtött szarvasmarha sperma-importra van felhatalmazása a tagországoknak és a 93/693/EGK Határozat módosításáról, a Közösségbe történõ exportra elfogadott háziasított szarvasmarha sperma gyûjtõ központokról Kanadából, ÚjZélandból, Lengyelországból és Szlovéniából (C(2003) 660 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L59, 2003. március 4. 28. oldal A Bizottság 456/2003 (EK) számú 2003. március 12-i Rendelete lefektet speciális szabályokat az export-visszatérítés elõfinanszírozására bizonyos marha és borjú termékekre, amelyeket vámudvari, vagy szabadzóna eljárás alá helyeznek. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L69, 2003. március 13. 18. oldal 32

A Bizottság 493/2003 (EK) számú, 2003. március 18-i Rendelete módosítja a 2550/2001 (EK) számú Rendeletet, amely részletesen szabályozza a 2529/2001 (EK) számú Tanácsi Rendelet a juh és kecskehús prémium rendszerét és módosítja a 2419/2001 (EK) számú Rendeletet. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L73, 2003. március 19. 5. oldal A Bizottság 496/2003 (EK) számú, 2003. március 19-i Rendelete ideiglenesen felmentést ad az 1445/95 (EK) számú Rendeletre az import és export engedélyek alkalmazási szabályairól a marha- és borjúhús szektorban Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L74, 2003. március 20. 3. oldal A Bizottság 529/2003 (EK) számú, 2003. március 24-i Rendelete módosítja a 1279/98 1081/1999, 1128/1999 és 1247/1999 és 140/2003 (EK) számú Rendeleteket a Romániából származó marha és borjúhús termékek vámkvótáiról. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L78, 2003. március 25. 5. oldal A Bizottság 546/2003 (EK) számú, 2003. március 27-i Rendelete bizonyos megnevezésekrõl a 2771/75, 2777/75 és 2783/75 (EK) számú Rendeletek alkalmazásánál a tojás és baromfihús ágazatban. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L81, 2003. március 28. 12. oldal


KÖZLÖNY Tejtermékek A Bizottság 417/2003 (EK) számú, 2003. március 6-i Rendelete felmentést ad a 2535/2001 (EK) számú Rendelet hatálya alól, amely részletes szabályokat hoz az 1255/1999 (EK) számú Tanácsi Rendelet alkalmazására az importrendelkezésekben és kvóta nyitásában a tej és tejtermékekre Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L64, 2003. március 7. 11. oldal

2002/86/COL EFTA Felügyeleti Hatóság 86/02/COL 2002. május 24-i Határozata felújítja az EGK Egyezmény I. melléklete I. fejezet 1.2. rész 39. pontja szövegének adaptációját a határ- inspekciós posztok listájáról Izlandon és Norvégiában a harmadik országból érkezõ élõ állatok és állati termékek állatorvosi ellenõrzésére és az EFTA Felügyeleti Hatóság 325/99/COL 1999. december 16-i Határozata helyettesítésére. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L69, 2003. március 13. 31. oldal

Állategészségügy, takarmányozás 2003/153/EC A Bizottság 2003. március 3-i Határozata bizonyos védelmi intézkedésekrõl a hollandiai baromfi influenzára vonatkozó erõs gyanúra (C(2003) 735 szám alatt nyilvántartott listájáról) (1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L59, 2003. március 4. 32. oldal

2003/177/EC A Bizottság 2003. március 12-i Határozata módosítja az 1999/465/EK Határozatot a szarvasmarhák, enzootiás leukózisától mentes szarvasmarha állomány státusról bizonyos tagországokban, vagy régiókban (C(2003) 739 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L70, 2003. március 14. 50. oldal

2003/156/EC A Bizottság 2003. március 6i Határozata módosítja a 2003/153/ECK Határozatot bizonyos védelmi intézkedésekrõl a hollandiai baromfi influenzára vonatkozóan (C(2003) 767 szám alatt nyilvántartott listájáról) (1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L64, 2003. március 7. 36. oldal

2003/182/EC A Bizottság 2003. március 14-i Határozata a Közösség pénzügyi hozzájárulásáról a hollandiai száj- és körömfájás leküzdésének mûveleti költségeihez 2001-ben (C(2003) 742 szám alatt nyilvántartott listájáról). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L71, 2003. március 15. 19. oldal

2003/164/EC A Bizottság 2003. március 10-i Határozata módosítja az 1999/466/EK Határozatot a hivatalosan brucellosis-mentes szarvasmarha csorda státusról bizonyos tagországokban, vagy régiókban (C(2003) 731 szám alatt nyilvántartott listájáról) (1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L66, 2003. március 11. 49. oldal

2003/183/EC A Bizottság 2003. március 14-i Határozata a Közösség pénzügyi hozzájárulásáról a franciaországi száj- és körömfájás leküzdésének mûveleti költségeihez 2001-ben (C(2003) 743 szám alatt nyilvántartott listájáról). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L71, 2003. március 15. 22. oldal

2003/172/EC A Bizottság 2003. március 12-i Határozata bizonyos védelmi intézkedésekrõl a hollandiai baromfi influenzával kapcsolatban (C(2003) 820 szám alatt nyilvántartott listájáról) (1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L69, 2003. március 13. 27. oldal

2003/184/EC A Bizottság 2003. március 14-i Határozata a Közösség pénzügyi hozzájárulásáról az írországi száj- és körömfájás leküzdésének mûveleti költségeihez 2001-ben (C(2003) 761 szám alatt nyilvántartott listájáról). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L71, 2003. március 15. 25. oldal

2003/173/EC A Bizottság 2003. március 12-i Határozata bizonyos védelmi intézkedésekrõl a belgiumi baromfi influenzával kapcsolatosan (C(2003) 828 szám alatt nyilvántartott listájáról) (1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L69, 2003. március 13. 29. oldal 2003. 8. évfolyam 4. szám

2003/186/EC A Bizottság 2003. március 14-i Határozata módosítja a 2003/172/ECK Határozatot bizonyos védelmi intézkedésekrõl a hollandiai baromfi influenzára vonatkozóan (C(2003) 835 szám alatt nyilvántartott listájáról) (1). 33

KÖZLÖNY Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L71, 2003. március 15. 30. oldal 2003/187/EC A Bizottság 2003. március 18-i Határozata hatályon kívül helyezi a 2003/173/EC Határozatot bizonyos védelmi intézkedésekrõl a belgiumi baromfi influenzával kapcsolatosan (C(2003) 879 szám alatt nyilvántartott listájáról) (1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L73, 2003. március 19. 8. oldal 2003/191/EC A Bizottság 2003. március 19-i Határozata bizonyos védelmi intézkedésekrõl a hollandiai baromfi influenzával kapcsolatban (C(2003) 889 szám alatt nyilvántartott listájáról) (1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L74, 2003. március 20. 30. oldal 2003/214/EC A Bizottság 2003. március 27-i Határozata bizonyos védelmi intézkedésekrõl a hollandiai baromfi influenzával kapcsolatban (C(2003) 1102 szám alatt nyilvántartott listájáról) (1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L81, 2003. március 28. 4. oldal Élelmiszer A Bizottság 2003. március 13-i Határozata módosítja a 2002/657/EK Határozatot bizonyos szennyezõ anyagok állati eredetû élelmiszerekben történõ határérték (MRPLs) megállapításának minimális követelményei (C(2003) 764 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L71, 2003. március 15. 17. oldal A Bizottság 544/2003 (EK) számú, 2003. március 27-i Rendelete módosítja a 2377/90 Tanácsi Rendelet I. és II. mellékletét a Közösségi eljárásról az állatgyógyászati szermaradványok maximális mennyiségének elfogadási eljárásáról állati eredetû élelmiszerekben (1) Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L81, 2003. március 28. 7. oldal Erdészet 2003/122/EC A Bizottság 2003. február 21.-i Határozata felhatalmazza a tagországokat az 1999/105/EK Irányelv átvételére a har34

madik ország által gyártott erdõgazdasági szaporító-anyagok átvételére (C(2003) 580 szám alatt nyilvántartott listájáról). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L49, 2003. február 22. 15. oldal Növényvédelem 2003/106/EC A Tanács 2002. december 19-i Határozata a Rotterdami Egyezmény elsõ információs elfogadási eljárásáról az Európai Közösségek megbízásából bizonyos veszélyes kemikáliák és növényvédõszerek nemzetközi kereskedelmérõl. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L63, 2003. március 6. 63. oldal Az Európai Parlament és a Tanács 304/2003 (EK) számú 2003. január 28-i Rendelete a veszélyes kemikáliák export és importjáról. (1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L63, 2003. március 6. 1. oldal 2003/166/EC A Bizottság 2003. március 10-i Határozata a metil-parationnek a 91/414 (EGK) számú, a növényvédõszerek forgalmazásáról szóló tanácsi irányelv I. mellékletébõl történõ visszavonása minden növényvédõszerre, amelyek ezt hatóanyagként tartalmazzák(C (2003) 724 szám alatt nyilvántartva)(1) Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L67, 2003. március 12. 18. oldal 2003/199/EC A Tanács 2003. március 18-i Határozata az aldicarb növényvédõszerek forgalmazásáról szóló tanácsi irányelv I. mellékletébõl történõ visszavonása minden növényvédõszerre, amelyek ezt hatóanyagként tartalmazzák Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L76, 2003. március 22. 21. oldal A Bizottság 2003/21/EK 2003. március 24-i Irányelve módosítja a Tanács 2001/32/EK Irányelvét bizonyos védelmi zónákról növényegészségügyi szempontból a Közösségben. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L78, 2003. március 25. 8. oldal A Bizottság 2003/22/EK 2003. március 24-i Irányelve módosítja a Tanács 2000/29/EK Irányelve bizonyos mellékleteit a növényekre és növényi termékekre veszélyes organizmusok elleni védekezés intézkedéseirõl a Közös-


KÖZLÖNY ségben és az elterjedésük elleni védekezésrõl a Közösségben. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L78, 2003. március 25. 10. oldal Dohány 2003/161/EC A Bizottság 2003. március 7i Határozata rögzíti 2003. évre az indikatív elosztást a tag A Bizottság 2003. március 7.-i Határoza tagországok között a Közösségi Dohány Alap pénzügyi terhére a 2182/2002 (EK) számú Rendelet 13. és 14. cikkelye intézkedései szerint (C(2003) 704 szám alatt nyilvántartott listájáról) Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L65, 2003. március 8. 31. oldal Egyéb A Bizottság 399/2003 (EK) számú 2003. március 3-i Rendelete módosítja a 98/2003 (EK) számú Rendeletet, amely megalapozza az ellátási mérleget és a közösségi támogatást bizonyos alapvetõ emberi fogyasztásra való termékekbõl, feldolgozásra és a mezõgazdaság bevételét az élõ állatokból és tojásból való ellátást a külsõ régiókban a Tanács 1452/2001, 1453/2001 és No 1454/2001 Rendeletei szerint. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L59, 2003. március 4. 13. oldal A Bizottság 409/2003 (EK) számú, 2003. március 5-i Rendelete módosítja a 2879/2000 (EK) számú Rendeletet, amely szabályokat hoz a 2702/1999 (EK) számú Tanácsi Rendelet részletes alkalmazására hozott intézkedésekrõl a harmadik országok mezõgazdasági termékeirõl szóló információkról és termék fejlesztésekrõl. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L62, 2003. március 6. 14. oldal A Bizottság 444/2003 (EK) számú 2003. március 11-i Rendelet módosítja a Tanács 565/80 (EK) számú és a Bizottság 800/1999 és 2090/2002 (EK) számú Rendeleteit az export visszatérítés elõlegérõl mezõgazdasági termékekre. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L67, 2003. március 12. 3. oldal A Bizottság 492/2003 (EK) számú, 2003. március 18-i Rendelete kiegészíti a 2400/96


(EK) számú Rendelet mellékletét bizonyos nevek elfogadásával ’a földrajzi eredet és megjelölés regisztrálás’-ban a 2081/92 (EK) számú a mezõgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi eredetvédelmérõl és megjelölésérõl szóló Rendelet alapján a (Sopressa Vicentina, Asparago verde di Altedo, Pera Rocha do Oeste)-ra. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L73, 2003. március 19. 3. oldal A Bizottság 497/2003 (EK) számú 2003. március 18-i Rendelete módosítja a 94/2002 (EK) számú Rendeletet, amely részletesen szabályozza a Tanács 2826/2000 (EK) számú Rendeletét a mezõgazdasági termékek belsõ piaci információjáról és annak elõsegítésére történõ mûveletekrõl Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L74, 2003. március 20. 4. oldal 2003/210/EC A Bizottság 2003. március 25-i Határozata lehetõséget nyújt a Tanács 66/401/EGK Irányelve követelményeinek nem megfelelõ vetõmagforgalmának ideiglenes engedélyezésérõl (C(2003) 859 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L80, 2003. március 27. 25. oldal Jegyzõkönyv az Európa Egyezmény kereskedelmi szempontjainak kiegészítésére az Európai Közösségek és tagországaik, valamint Románia között a csatlakozás megalapozására, figyelembe véve a két fél tárgyalásainak eredményét a kölcsönös, új mezõgazdasági koncessziókról. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L81, 2003. március 28. 45. oldal

Készítette: Román Zoltán, EU információs koordinátor Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Európai Integrációs Fõosztály Az itt felsorolt jogszabályokról érdeklõdni lehet a 301-4055-ös telefonon és a [email protected] <mailto:[email protected]> email címen. További jogszabályok megtekinthetõk a www.eu-info.hu oldalon.

35

Tájékoztató az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ EURÓPAI UNIÓ GYÛJTEMÉNYÉRÔL Könyvtárunk a magyar agrárágazat gazdag EU-információs gyûjteményével várja tisztelt olvasóit:

hétfôn, szerdán, csütörtökön és pénteken: de. 9 h-tól du. 16.30-ig; kedden: de. 9 h-tól este 19 h-ig. Tel.: 489-4900, tel./fax: 489-4939 augusztusi nyitva tartás: csütörtökönként 9–16.30-ig A gyûjteményt az Országos Mezôgazdasági Könyvtárba beiratkozott olvasók használhatják az éves beiratkozási díj megfizetésével. A szabad polcokon elhelyezett mintegy 1000 könyv- és 50-féle folyóiratállomány helyben olvasható. Egyes anyagrészekrôl olvasóinknak igény szerint fénymásolatot készítünk a szerzôi jogvédelmi szabályok figyelembevételével. A könyv- és folyóiratállomány használatát kézikönyvtár, lexikonok és szótárak egészítik ki. Az Európai Unió statisztikai és jogi CD-ROM adatbázisainak használatához szükség esetén térítésmentesen segítséget nyújtunk. Az adatbázisok anyagának printelése, ill. floppyra mentése azonban térítésköteles.

MAGYAR MEZÔGAZDASÁGI BIBLIOGRÁFIA A bibliográfia teljes áttekintést ad a hazai mezôgazdaság és a határterületek szakirodalmáról. Mintegy 200 folyóirat feldolgozásával készül, évente több ezer bibliográfiai tételt tartalmaz. A mezôgazdaság szakterületei szerint rendezett kiadvány használatát Tárgy- és Névmutató könnyíti meg. Megjelenik elektronikus formában negyedévente. Az adatbázishoz on-line kapcsolódási lehetôség van. A mágneslemezen vagy folyóirat formában megjelenô bibliográfia éves elôfizetési díja: 2000 Ft (+ ÁFA és postaköltség).

NAPI SZEMLE Tallózás 65 napi- és hetilapból a mezôgazdasági témakörben megjelent cikkekbôl. Megjelenik naponta. Éves elôfizetési díja: 52 500 Ft (+ ÁFA). A fenti kiadványokat megrendelheti a kiadónál: ORSZÁGOS MEZÔGAZDASÁGI KÖNYVTÁR ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT 1012 Budapest, Attila út 93. 1253 Budapest 13, Pf. 15. Telefon: 489-4900 Pénzforgalmi jelzôszám: MNB 10032000-01494532

EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS, VILÁGGAZDASÁG Válaszúton Ideje, hogy az Unió mezõgazdasági miniszterei megkezdjék a KAP érdemi reformját

Recommend Documents