AZ EU KÖLTSÉGVETÉS ÉS A KAP 2013 UTÁN, A KÖZVETLEN KIFIZETÉSEK SZEMPONTJÁBÓL

2009. november

AZ EU KÖLTSÉGVETÉS ÉS A KAP 2013 UTÁN, A KÖZVETLEN KIFIZETÉSEK SZEMPONTJÁBÓL Az utóbbi években a KAP kiadásai ugyan részben változtak és csökkentek, de ez a fajta reform önmagában nem jelentett megoldást az ágazat problémáira. Ugyan-akkor mára eljutottunk arra a pontra, ahol a források fenntartásával a költségvetés kerül nehéz helyzetbe, azok csökkentésével viszont a mezıgazdaság. Az uniós agrárpolitikának 2014. utánra tehát új és fenntartható (pénzügyileg, társadalmilag, környezetileg) választ kell találnia erre a dilemmára. Figyelmeztetı jelnek tekinthetı, hogy az elmúlt két évben rendkívüli mértékben ingadoztak a fontos mezıgazdasági termékek termelıi árai, legutóbb szélsıségesen alacsony árakkal, pl. a tej és a gabona esetében. Az élelmiszerellátás biztonságának szociális vetülete – különösen az alacsony jövedelmőek esetében – a jövıben ismét megnövekedett jelentıséggel bír majd. Annál is inkább, mert az agrárpiacok általában különösen érzékenyek az áringadozásokra, amelyek kedvezıtlen hatással járhatnak az ellátás és a mezıgazdasági üzemek stabilitására. Emellett nyilvánvalóan jelentıs egyenlıtlenségek léteznek az élelmiszerláncban.

XV. évfolyam 11. szám

Az említett célok és feladatok (multifunkcionalitás, fenntarthatóság, versenyképesség…) teljesítéséhez a 2014–2020 idıszakban megfelelı pénzügyi eszközökre lesz szükség. A közvetlen mezıgazdasági kifizetések eszköze így továbbra is központi jelentıségő lesz a KAPon belül, különös tekintettel az újonnan csatlakozott országokra. A közös agrárpolitikára fordított kiadások aránya az EU bruttó hazai termékének (GDP) jelenleg kevesebb mint 0,4 százaléka. A mezıgazdasági kiadásoknak az EU összköltségvetéséhez viszonyított aránya 1993 és 2013 között mintegy 50 százalékról 33 százalékra csökken, tehát már így is jelentıs a csökkenés, pláne ha figyelembe veszzük, hogy ezen idıszakban 27-re nıtt a tagországok száma.

Az Európai Unió és a tagállamok a magas szintő célokat követnek az élelmiszer-biztonság, a környezetvédelem, az éghajlatvédelem és az állatvédelem terén. Ez az európai mezıgazdasági modell egyik fontos része.

Az agrárpolitika „elsı és második pillérébıl” álló, jelenleg alkalmazott kombinációját alapjában véve még jobban össze kellene hangolni. Mindenekelıtt azonban pontosabban meg kell határozni célkitőzéseiket (mit is akarunk kezdeni a mezıgazdasággal uniós szinten). De ezeknek egységeseknek kell lenniük, az újabb kétsebességes Európa és a renacionalizáció erısítése a támogatások terén nem megengedhetı. A néhány fontos agrárpiacon bekövetkezı erıs árcsökkenést tekintve (lásd tej-válság) lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy biztosítható legyen a mezıgazdaság méltányos aránya az értékteremtési láncban. Ahol a mezıgazdasági üzemek versenyképessége határokba ütközik, például a hátrányos helyzető és a hegyvidéki területeken, ott ezeket ésszerően kompenzálni kell, hogy ezeket a területeket a jövıben mezıgazdaságilag hasznosítani lehessen.

A 2003/2005-ös KAP-reform keretében az a döntés született, hogy a függetlenített támogatásokat az alapvetı szabványok betartásához és a „jó mezıgazdasági és ökológiai állapot” fenntartásához kötik (ún. feltételesség). A mezıgazdaság környezetpolitikai és társadalmi céljainak elérésére irányuló támogató politika szerkezetét a 2013 utáni idıszakra vonatkozóan tovább kell majd fejleszteni. Véleményünk szerint nem járható, nem jó út, ha az európai mezıgazdaság - a bürokratikus terheket fenntartva - kizárólag a világpiaci körülményekhez, illetve a világpiaci árakhoz igazodik.

Fennáll a veszélye a támogatások leépítésénél, és a túlzott KAP liberalizációnál, hogy az ösztönzı, korlátozó elemek esetleges megszőnése után az agrár-környezetvédelmi intézkedések dezorientálttá válnak. Annak érdekében, hogy a termelık a jövıben is ezeket a támogató intézkedéseket részesítsék elınyben a keletkezett költségek megtérítésén felül a termelık környezeti teljesítményeinek hatékony honorálására is szükség van. Ennek az összevont közvetlen támogatás eleme kell, hogy maradjon, mint jövedelemképzı tényezı a gazdálkodásban.

2. oldal

AGRÁRKAMARAI HÍREK

2013 után az agrárköltségvetés elsı, piaci támogatásokra létrehozott pillérébıl mindinkább a második, vidékfejlesztési pillérbe kerülnek át a források a tervek szerint, ami két szempontból sem kedvezı Magyar-országnak. Egyfelıl a vidékfejlesztési támogatásokat nem-zeti forrásból ki kell egészíteni (ez a Top-up elvonások és a hazai költségvetési helyzet fényében igen kedvezıtlen perspektíva), másfelıl az elsı pillér sokkal közvetlenebbül támogatja a tényleges mezıgazdálkodást és annak fejlesztését, ami versenyképességünk fenntartásához elengedhetetlen. Vélhetıen az enyhe korrekció nem megoldás (EU költségvetés nem bírja), míg a radikális reform és a nemzeti finanszírozás bıvítése is komoly veszélyeket rejt (termelıink jövedelme nagyrészt a támogatásokból adódik, így versenyképességük megkérdıjelezıdik, nemzeti forrásunk pedig nincs). Számunkra vélhetıleg egy fokozatos, ám célzott reform melletti KAP forráscsökkentés lenne a leginkább kedvezı. A teljes liberalizáció és a KAP megszüntetése vonzó, ám a jelentıs fejlesztések ellenére is a mai magyar gazdaságok technikai, technológiai és szervezettségi szintje mellett vélhetıen ez a lépés a teljes kiárazódáshoz vezetne a világpiaci versenyben. Mindezek fényében olyan kérdésekre kell válaszolni: • A nemzeti támogatások és hatáskörök kerüljenek-e elıtérbe a jövıben, vagy maradjon a brüsszeli, központosított irányítás, támogatás-elosztás? • Mennyivel lehet növelni a vidékfejlesztés súlyát a szőken vett mezıgazdasági termeléshez viszonyítva, s ezek miként hatnak a rendelkezésre álló források felosztására? • Szakma, vagy szociális politika lesz-e inkább a KAP? • Mi legyen a közvetlen támogatásokkal, milyen mértékben csökkenthetıek és választhatóak el a termeléstıl? • Kell-e annyi pénzt költeni és azt elfogadja-e az európai adófizetı, az agrárgazdaságot érintı biztonsági hálókra (élelmiszerbiztonság, állatjólét, környezetvédelem, össztársadalmi funkciók…)? • Szükség van-e egyáltalán KAP-ra, ha a közösségi finanszírozás drasztikusan kivonul belıle? Az elmúlt 5 év alatt a csatlakozott országokban nem csökkent a versenyhátrány, sıt, sok ágazatban növekedett a fejlett gazdaságokhoz képesti elmaradás. Éppen ezért a reformok fényében nem megengedhetı az a magyar kormányzati magatartás, miszerint jövıre sem ad teljes nemzeti kiegészítést - 33 milliárd forintot - a magyar gazdálkodóknak. Világos célokat kitőzı közösségi politikában és annak finanszírozásában kell megegyezni. A fı probléma az, hogy az EU politikáinak célkitőzései nem egyértelmőek, a finanszírozási forrásokat pedig nem világosan körvonalazott célok eléréséhez rendelik. Ha az EU költségvetése kiadási oldalának középpontjában a

2009. november

közös célok elérése áll, akkor nincs lehetıség a nettó fiskális pozíciókról történı alkudozásokra. Ha viszont a közös célok elérése különbözıképpen érinti az egyes tagállamokat és a különbségek jelentısek, akkor elkerülhetetlennek tőnik a kompenzációs igények megjelenése. Mindez felveti a költségvetés nagyságának a kérdését is. A kiadási szerkezet módosítását ugyanakkor korlátozott mérető közösségi költségvetésben kell végrehajtani (világgazdasági válság hatása rányomja a bélyegét a pénzügyi tervezési folyamatra). A radikális szerkezeti változások ellen hat a történelmi örökség is, hiszen egyetlen tagország sem szívesen enged saját gazdálkodói támogatási szintjébıl, ez különösen igaz a régi tagországokra az érdekérvényesítés területén). A mezıgazdasági támogatások részesedése így a jelenlegi 43-ról legfeljebb 20 százalékra (ami már drasztikus lenne) mérsékelhetı a közösségi költség-vetési kiadásokban. A jelenlegi költségvetési periódusban valószínőséggel csak Horvátország csatlakozhat az EU-hoz. A 2013 utáni idıszakban viszont Törökország belépésével is indokolt számolni. Ez valószínőleg teljesen új helyzetet teremt, mert Törökország európai uniós integrálódásának pénzügyi követelményei végkép szétfeszíthetik a közösségi költségvetés hagyományos kereteit (~70 millió ember). Forrás: MAK

PÓRUL JÁRHAT, AKI ÓVATLANUL ADJA EL A GABONÁJÁT! Az eddigieknél is óvatosabban, illetve gondosabban kell eljárniuk a terményeiket exportcélra kereskedıknek értékesítı termelıknek. Az utóbbi idıkben ugyanis megszaporodtak egyrészt a visszaélések, másrészt az adóhatóság elıírásait is pontosan be kell tartani, máskülönben az APEH szankcionálhat. A Magyar Agrárkamara az ilyen esetekre ad tanácsokat közleményében. A Magyar Agrárkamara Növénytermesztési Osztályának legutóbbi ülésén többen is felvetették azt a problémát, hogy a termelıktıl az árut (gabonát, napraforgót) azzal viszi el sok vevı, hogy uniós tagállamba szállítja azt. Majd az értékesítést követıen, csak az APEH áfa ellenırzés során szembesülnek az eladók (termelık) azzal, hogy nem tudják hitelt érdemlıen igazolni a kivitel tényét, emiatt az eladókat (termelıket) kötelezi az APEH az áfa befizetésére, és egyúttal pótlékot és bírságot is kiszab.

3. oldal


A problémát a Magyar Agrárkamara a hatóságoknak jelzi, de addig is felhívja a gabona és egyéb mezıgazdasági termelık (eladók) figyelmét, hogy a vevı kiválasztásánál körültekintıen járjanak el, és olyan bizonylatokat szerezzenek be, ami biztosítja, hogy nem az eladón „hajtható” be az áfa és a büntetések. A büntetések elkerülése érdekében a Magyar Agrárkamara az APEH egy korábbi (2007. február) tájékoztatója alapján készített tanácsait olvashatják: Az adótörvény értelmében az eladónak akkor nem kell áfát felszámolnia, illetve bevallania, fizetnie, ha teljesül az áfa törvény elıírása, miszerint az árunak át kell kerülnie egy másik tagállamba, és ezt hitelt érdemlıen igazolni kell. Vagyis kell ehhez a fuvarozás tényérıl szóló fuvarokmány Legtöbbször az úgynevezett CMR fuvarokmány), illetve a célállomásról egy nyilatkozat, hogy az áru megérkezett. Ez lehet egy áruátvételi igazolás is. Ez az igazolás felkerülhet a már említett CMR fuvarokmányra, de az is megfelelı, ha az áru megérkeztét a célállomásra egy külön igazoláson bizonyítja a vevı, az árut befogadó cég, személy. Abban az esetben, ha fuvarokmány kiállítására nem kerül sor a szállításkor, vagyis akkor, ha az eladó, vagy a vevı saját maga szállítja le a célállomásra az árut, akkor is szóba jöhet más hitelt érdemlı igazolás. Ez esetben azonban az adóhatóság úgy látja jónak, hogy a kiszállítást egy harmadik fél igazolja. Az ilyen igazolásoknak két fı csoportja van: • •

hivatalos okmányok vagy köziratok (közjegyzı, vagy hatóság igazolja az áru érkeztét) kereskedelmi okmányok (harmadik fél által kiadott kereskedelmi okmány)

Utóbbiaknál fıként az alábbi okmányok jönnek szóba: 1. a célország raktára által kibocsátott raktári átvételi elismervény (vagy a raktározási szerzıdés) vagy beraktározási okmány, amely tartalmazza a beraktározott termékeket fajta, mennyiség, érték és darabszám szerinti bontásban; 2. a célország szaktestülete (pl. kereskedelmi vagy iparkamara) által kibocsátott igazolás; 3. amennyiben a szerzıdéshez bankgarancia vagy akkreditív kapcsolódik, akkor azon okmányok, amelyeket ilyen esetben a bank elfogad; 4. a célországban ügyvédi letétbehelyezésrıl szóló jegyzıkönyv vagy más igazolás; 5. más – megbízható harmadik személyektıl származó – igazolás. Mi van akkor, ha sem fuvarokmány, sem harmadik fél által kibocsátott igazolást nem lehet szerezni az áru kiszállítását igazolandó?

2009. november

Ilyen esetben is kell valamiféle bizonyító erejő dokumentum. Ilyen lehet, ha az eladó rendelkezik valamiféle igazolással, s a körülmények olyanok, melyekbıl arra lehet következtetni, hogy az áru, valóban megérkezett a vevıhöz. Különös méltánylást érdemlı esetekben a vevı – a termék más tagállamba történı megérkezés tényét igazoló – nyilatkozata is elfogadható. Általánosságban elmondható, hogy a vevı erre irányuló nyilatkozatának bizonyító ereje nagyobb, ha a vevı rendelkezik belsı ellenırzési rendszerrel, amely kellıképpen kizárja a valótlan tartalmú igazolások kibocsátásának lehetıségét (pl. a vevı mőködése során könyvvizsgálót vesz igénybe, stb.). Úgyszintén nagyobb a bizonyító ereje a vevıi nyilatkozatnak, ha az eladó maga is meggyızıdött a kiszállítás tényérıl (pl. az eladó maga elfuvarozza a terméket más tagállamba). A vevı nyilatkozatából ki kell tőnnie, hogy a termék kiszállítása más tagállamba már megtörtént. A vevı azon szándéknyilatkozata, hogy az értékesítést követıen a terméket más tagállamba kívánja kiszállítani, nem fogadható el kiszállítási igazolásként, mert az nem a tényleges kiszállítást, hanem csupán annak szándékát igazolja. Milyen adatokat tartalmaz a felektıl és/vagy a felektıl különbözı személytıl származó kereskedelmi okmány? Az elıbbiekben felsorolt okmányoknak minden esetben tartalmazniuk kell: - a tulajdonos nevét, címét, adószámát; - az igazolás tárgyául szolgáló termékek fajta, mennyiség, érték és darabszám szerinti bontásban; - a rendeltetési hely megjelölését. A kiléptetés tényét igazoló kiegészítı igazolások A kiegészítı kereskedelmi és egyéb igazolások az eddig ismertetett igazolási módok mellett (de nem helyettük) elısegítik a kiléptetés tényének igazolását. A kiegészítı kereskedelmi és egyéb igazolások önmagukban csak különösen indokolt esetben szolgálhatnak a kivitelt hitelt érdemlı módon igazoló dokumentumnak. A kiegészítı igazolások lehetnek különösen: a) a vevı megrendelése, b) a felek közötti szerzıdések, c) az adóalanyok közötti levelezés, d) a számla másolata, e) a teljesítési igazolás, f) a vevı átvételi nyilatkozata, g) a rakományjegyzék, h) amennyiben a kereskedelmi gyakorlatban normális körülmények között ez szokásos, a szállítmány biztosítása,


4. oldal

i) a pénzügyi teljesítés igazolása (banki bizonylatok), j) amennyiben az adott szektorban közismerten elıforduló adócsalási kockázatok miatt ez indokolt (pl. számítástechnikai alkatrész-kereskedelem), a vevı megbízhatóságának, teljesítıképességének valószínősíté-sére irányuló dokumentáció, k) ha közúton viszik az árut, a gépjármő rendszáma, l) ha konténerben szállítják, a konténer száma, m) ha az eladó saját fuvareszközével viszi ki a terméket: 1. saját menetlevele, 2. az eladó cégen belüli írásbeli felszólítása a szállításra, 3. a vevı által kiállított átvételi elismervény, 4. útnyilvántartás. n) ha a vevı saját fuvareszközével viszi ki a terméket: 1. írásbeli megrendelés a vevıtıl, amelyen a vevı neve, címe, adószáma és a célállomás is szerepel, 2. a gépjármő rendszáma. o) egyéb hitelt érdemlı igazolások. Az eladó miként követelheti a kiszállítást igazoló okmányokat a vevıjétıl? Gyakran elıfordul, hogy az eladónak nincsen ráhatása a vevıre a kiszállítást igazoló okmányok megszerzése tekintetében. Ez a probléma ugyanakkor áthidalható, ha az eladó a vevıvel történı szerzıdéskötés során egyik szerzıdési feltételként rögzíti a fuvar- és/vagy egyéb okmányok visszajuttatását illetve, ha az általános forgalmi adó összegének megfelelı óvadékot kér a vevıjétıl arra az esetre, ha az okmányokat nem kapja vissza idıben.

2009. november

Kukorica Termelés Keresked. Fogyaszt. Zárókészl. év/év változás

709 87 725 116 -16

795 101 775 136 +20

790 83 778 148 +12

789 84 800 137 -11

Gabona Termelés összes Keresked. Fogyaszt. Zárókészl. év/év változás 5 fı exportır

1588 222 1629 279 -41 101

1697 239 1686 290 +11 94

1793 247 1723 360 +70 122

1760 226 1747 373 +13 125

Forrás: IGC 2009. 10. 28.

Gabonamérleg Magyarországon (Me: et)

Búza

Nyitók. Import Termelés Forrás İrlés Ipari felh. Vetım. Tak. Veszteség Belf. felh. Kivitel Zárók.

2008/09 2009/10 2008/09 2009/10 278 797 852 942 30 30 52 30 5625 4310 8969 7400 5933 5137 9873 8372 1250 1250 180 180 10 10 900 1100 290 290 40 40 1250 1100 2650 2700 120 110 235 180 2920 2760 4005 4200 2216 1800 4926 3300 797 577 942 872

Hasonlóképpen célszerő eljárni más, a vevıtıl, illetve harmadik személytıl származó igazolás esetén is. A kérdéskört érintıen megjegyzendı, hogy az Európai Unió más tagállamainak adóhatóságai is hasonló gyakorlatot alakítottak ki, ez a tájékoztatás más tagállamok adóhatóságai részérıl közzétett – mindenki által hozzáférhetı – állásfoglalások, tájékoztatók alapulvételével született. Világ gabonamérleg Megnevezés 2006/07 2007/08 2008/09 2009/10 Okt.29. Búza

Termelés Keresked. Fogyaszt. Zárókészl. év/év változás 5 fı exportır

598 111 611 123 -13 39

609 110 614 118 -5 28

687 136 640 165 +47 46

667 116 643 188 +23 49

Kukorica

Gabona összesen 2008/09 2009/10 1198 2107 172 100 16906 13000 18276 15207 1450 1450 1050 1150 465 460 5100 5000 390 320 8455 8380 7714 5300 2107 1527

Magyarország külkereskedelme (2009. július –augusztus) • Import: 32.044 t (28.410 t tavaly) • • • •

5.859 t lágy búza (6.539 t), 11.539 t kukorica (3.806 t), 5.858 t árpa (7.900 t), 8.688 t egyé(10.195 t)

• Export: 667.974 t (1.064.677 t egy évvel ezelıtt;) • • • •

316.074 t lágy búza (liszttel együtt) (440.671 t), 56.765 t árpa (199.198 t) 281.189 t kukorica (406.198 t) 13.847 t Egyéb gabona( 18.611 t)

• Nettó export: 635.930 t (1.036 .267 tnettó export egy évvel ezelıtt) Forrás: KSH

Forrás: EU MC


Week 38

2008 2008

Week 34

300

Week 30

2008

Week 26

400

Week 22

450

Week 18

500

Week 14

$/t

800

Week 10

320

Week 6

Week 2

Week 50

Week 46

Week 42

Week 38

Week 34

120

Week 30

W ee k W 0 ee k W 4 ee W k8 ee W k 12 ee k W 16 ee k W 20 ee k W 24 ee k W 28 ee k W 32 ee k3 W ee 6 k W 40 ee k W 44 ee k W 48 ee k W 52 ee k W 4 ee W k8 ee k W 12 ee k1 W ee 6 k W 20 ee k W 24 ee k W 28 ee k W 32 ee k W 36 ee W k 40 ee k W 44 ee k W 48 ee k W 52 ee k W 4 ee W k8 ee k W 12 ee k W 16 ee k W 20 ee k W 24 ee W k 28 ee k W 32 ee k W 36 ee k4 0

2007

Week 26

2007

Week 22

Week 18

Week 14

Week 10

Week 6

Week 2

Week 50

Week 46

Week 42

Week 38

140

Week 34

Week 30

Week 26

Week 22

Week 18

Week 14

$/t

5. oldal 2009. november

Búza export árak alakulása 2007. január 1-tıl US SRW FOB Gulf

US HRW FOB Gulf

Argentina

Australia ASW

Canada CWRS 13.5% St Law

Black Sea milling 4th grade

350 Black Sea feed fob

300

280

215

250

213

200

205

189

150

180

100

2009 160

Forrás: EU MC

Kukorica export ár alakulása

US YC3 FOB Gulf Argentina maize Up River Brazilian maize

280

260

240

220

200

180

176

160

169

172

2009


6. oldal FVM intézkedései • – – –

2009. november

reálisan 166 €/ha. Ha erıs lesz a Ft kb. annyi lesz a támogatás, mint az idén.

EU felé: Kukorica intervenció (900 et) kezdeményezése Gabona export fuvarköltség támogatása Kedvezményes gabona import vám felfüggesztése

Saját hatáskörő SAPS elıleg fizetés TIG vásárlás (200 et; 24.500 Ft/t) MFB Gabona Forgóeszköz Hitelprogram hosszabbítása (15 Mrd Ft- 2 éves lejáratú hitel) – Közraktár jegyre hitel (Concordia Zrt.) • – – –

SAPS

Top up

2008. év EU 50 % Szántóföldi 132,83 €/ha növények 32,255Ft/ha Árfolyam: 11.200Ft/ha 242,83 Dohány termelés: 715.000 32.255 Ft/ha 0 term.: 205.000 Rizs Héjas gyüm.

Összesen

43.455Ft/ha 747.255Ft/ha 237.255 Ft/ha

32.255 Ft/ha

termelés: 58.100 0 term.: 18.400

90.355 Ft/ha 50.655 Ft/ha

32.255 Ft/ha

30.100 Ft/ha

62.355 Ft/ha

2009. év EU 60 % Szántóföldi 159,22 €/ha növények 42.941,60 Ft/ha 0 42.941,60Ft/ha Árfolyam: 269,70 Dohány 42.941,60 termelés: 750.000 792.941,60 Ft/ha Ft/ha 0 term.: 300.000 342941,60 Ft/ha Rizs

42.941,60 Ft/ha

Héjas gyümölcsök

42.941,60 Ft/ha

termelés: 62.000 104.941,60 Ft/ha 0 term.: 25.000 67.941,60 Ft/ha 32.000 Ft/ha

64.941,60 Ft/ha

Mire számíthatunk jövıre? 2010. év EU 70 % SPS vagy SAPS-top up? EU SPS összeg: 947 millió €, amibıl a cukor, a zöldség-gyümölcs 47 millió €, tehát marad 900 millió €. Magyarország bevállalta, hogy a 2013 évi 100 %-os összegnek (1318 millió €) a 3,5 % át, vagyis a tejszektor támogatására 46 millió € a dohánytermelık támogatására 22 millió € költ. Tehát marad: 832 millió €. Ezt az összeget osztva a 4.829.000 ha-ral: 172 €/ha (amit még korrigálnak a tényleges szántóföldi területtel - visszaosztás, ez 5 millió ha lehet). A fenti kalkuláció alapján, a 2010 évi területalapú támogatás

Forrás: MAK

MEGJELENT A MEZİGAZDASÁGI ÉS Forrás: EU MC VIDÉKFEJLESZTÉSI HIVATAL 164/2009 (XI. 6.) SZÁMÚ KÖZLEMÉNYE A mezıgazdasági termelık gazdaságátadásához nyújtott támogatás 2009. évi második kifizetésének igénylésérıl A kifizetés igénylésének általános feltételei Az EMVA a mezıgazdasági termelık gazdaságátadásához nyújtandó támogatás részletes feltételeirıl szóló 83/2007. (VIII. 10.) FVM rendelet 9. §-a, valamint az EMVA társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 8. § (1) bekezdés a) pontja szerint az MVH részére postai úton kell benyújtani a kifizetési kérelmeket. A kifizetési kérelem benyújtása A 83/2007. (VIII. 10.) FVM rendelet 9. §-ban foglaltaknak megfelelıen 2009. november 2. és 2009. december 1. között, az MVH által rendszeresített formanyomtatványon, az ügyfél székhelye/lakóhelye szerint illetékes MVH megyei kirendeltségeihez postai úton kell benyújtani egy példányban. A benyújtás napja a borítékon szereplı postai bélyegzı dátuma. Figyelem! Amennyiben egy gazdaságot több gazdálkodó ad át, vagy ha támogatást az átadó gazdálkodó munkavállalója is igényel, akkor is egyetlen kifizetési kérelmet kell benyújtani. A kifizetési kérelemcsomag tartalma A kifizetési kérelem formanyomtatványai beszerezhetıek az MVH megyei kirendeltségein, valamint letölthetıek a www.mvh.gov.hu weboldalról. A mezıgazdasági termelık gazdaságátadásához nyújtandó támogatások formanyomtatványai: − Kifizetési kérelem - Fılap (D1107-02) − Kifizetési kérelem - Állatállomány betétlap (D01108-01) − Kifizetési kérelem - Átadó nyilatkozata a megtartott gazdaságról (D1109-02) Csatolandó mellékletek: A gazdaságot átadó(k) vonatkozásában:


7. oldal

− Átadó gazdálkodó 30 napnál nem régebbi teljes földhasználati lapja − MgSzH-nak az átadó lakóhelye szerint illetékes területi szerve által kiállított hatósági bizonyítvány hiteles másolata a mezıgazdasági ıstermelıi igazolvány visszavonásáról vagy − Az okmányiroda igazolása az egyéni vállalkozói igazolvány megszőnésérıl, vagy − Átadó egyéni vállalkozói igazolványának hiteles másolata (amelyrıl törlésre került a TEÁOR ’08 szerinti 0111-0170 tevékenység) − Átadó gazdálkodó nyilatkozata a megtartott földterület nagyságáról, illetve a megtartott állatállományról és tartási helyérıl A gazdaságot átadó(k) munkavállalójának vonatkozásában: − MgSzH-nak a munkavállaló lakóhelye szerinti illetékes területi szerve által kiadott hatósági bizonyítványa, hogy nem rendelkezik ıstermelıi igazolvánnyal A gazdaságot átvevıre vonatkozóan: − Átvevı egyéni vállalkozói igazolványának hiteles másolata − Átvevı gazdálkodó 30 napnál nem régebbi teljes földhasználati lapja A kifizetési kérelmet és a csatolt mellékleteket szkennelésre alkalmas formában kell benyújtani, hogy lehetıvé tegye a különálló lapokként történı kezelést, ezért mellızzék a lapok összefőzését, összekapcsolását. Az MVH érdemi vizsgálat nélkül utasítja el a kérelmet, ha azt • nem formanyomtatványon vagy, • nem postai úton vagy, • nem a megadott határidıben nyújtották be, • ha a Kérelem fılap nincs aláírva, • illetve jogszabályban meghatározott egyéb esetekben. További információk a kamarai tanácsadóknál érhetık el. e-mail: [email protected]

2009. november

- gondoskodik a szakszerő apaállat-használatról, - gondoskodik a tenyészetében tartott állatállomány kecske ENAR rendelet szerinti jelölésérıl és folyamatos nyilvántartásáról, valamint - nyilatkozik arról, hogy nem minısül nehéz helyzetben lévı vállalkozásnak. A mezıgazdasági termelı a támogatási kérelmében megjelölt, a támogatás alapját képezı állományt köteles a támogatási kérelem benyújtására elıírt határidıt követı naptól kezdıdıen 100 naptári napon át birtokán tartani. A támogatási kérelemben és a beadott dokumentumokban szereplı adatok helytállóságát, valamint a jelölési és nyilvántartási kötelezettség teljesítését a kecske ENAR rendelet szerinti adatbázisba bejelentett adatok alapján adminisztratív és helyszíni ellenırzés útján a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal ellenırzi. A támogatás mértéke 3000 Ft/anyakecske. A támogatás országos szinten a 2009. évre vonatkozóan legfeljebb 25 000 egyed után nyújtható. A támogatás mezıgazdasági termelınként, naptári évenként egy alkalommal nyújtható, és összege termelınként nem haladhatja meg egy évre vonatkozóan a 2500 eurót. A támogatási kérelmet az MVH Központ által rendszeresített, az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon 2009. november 30-ig kell benyújtani. A formanyomtatványnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia: - a mezıgazdasági termelı azonosítására vonatkozó adatok; - az igényelt támogatásra vonatkozó adatok; - a támogatási feltételek teljesítésérıl szóló nyilatkozatok; - a mezıgazdasági termelı tenyészetére vonatkozó adatok; - a kérelmezı által tartott állatok létszámának és a támogatás igénybevételéhez szükséges feltételek meglétének, a Magyar Juhtenyésztık és Kecsketenyésztık Szövetsége által történı igazolása. A támogatás egyösszegő kifizetésére 2010. június 30-ig kerül sor. A rendelet teljes szövege a www.fvm.hu oldalon elérhetı. Kun Róbert ügyfélszolgálati tanácsadó

Forrás: MAK

TÁJÉKOZTATÁS TÁJÉKOZTATÁS Megjelent a 138/2009. (X.16.) FVM rendelet az anyakecsketartás „ de minimális” támogatásáról A támogatás igénybevételére az az anyakecskét tartó, regisztrált mezıgazdasági termelı jogosult, aki - a támogatási kérelmében szereplı állatok tenyészetének állattartójaként szerepel a kecske ENAR rendelet szerinti nyilvántartásban,

Megjelent a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 158/2009. (X.29.) számú KÖZLEMÉNYE Az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságok kezelésének, valamint az országos tartalékból történı igénylés rendjének változásáról (Az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultság országos tartalékból való igénylésének feltételeirıl szóló 30/2006/(IV. 12.) FVM rendelet, valamint az állatlétszámhoz kötött

8. oldal


támogatási jogosultságról szóló 82/2005. (IX. 15.) FVM rendelet módosítása) Az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságok kezelésének, valamint országos tartalékból való igénylésének rendje 2009. szeptember 1-tıl az alábbiak szerint változott: A támogatási jogosultság használati jogának, valamint az országos támogatási felsıhatár kihasználtságának pontos meghatározása érdekében nyilvántartást kell mőködtetni. A felmerülı hatósági feladatokat az MVH látja el. A nyilvántartás termelınként tartalmazza a termelı rendelkezésére álló támogatási jogosultságok számát, ami anyajuhnál egész szám, anyatehénnél pedig legfeljebb egy tizedes jegyig terjedı szám. A támogatási jogosultság meghatározásának éve a 2005-ös támogatási év. A támogatási jogosultság változásának módjai Átruházás • Az adásvétel tárgyát képezı támogatási jogosultságnak, vagy egy részének állatállomány nélkül történı átruházásakor a támogatási jogosultság 10%-a ellenszolgáltatás nélkül levonásra kerül az országos tartalék javára. • A támogatási jogosultság állatállománnyal és anyatehéntartás esetén tejkvótával együtt történı átruházása esetén az összes támogatási jogosultság átvezetésre kerül, levonás nélkül. Bérlet • A támogatási jogosultságok összessége, vagy annak egy része bérbe adható (akár teljes állatállománnyal, anyatehéntartás esetében a tejkvótával együtt, akár e nélkül), jogosultság levonása nélkül. • Bérbeadásra legfeljebb három egymást követı évben kerülhet sor, mely idı eltelte után a bérbe adónak kell kihasználnia a támogatási jogosultságait vagy véglegesen átruházhatja. • A bérbe adható minimális támogatási jogosultság továbbra is: anyajuhtartás esetén 10 támogatási jogosultság, anyatehéntartás esetén 1 támogatási jogosultság. Lemondás Igénylés az országos tartalékból: A kiosztás a beérkezett igények között felállított sorrend alapján, arányos visszaosztással történik a birtokon tartási idıszak végén támogathatónak megítélt állatok figyelembe vételével. A támogatási jogosultsággal korábban nem rendelkezı termelık esetében csak meghatározott mértékő jogosultság igényelhetı. Az országos tartalékból igényelt támogatási jogosultság a megszerzését követı három támogatási évig nem ruházható át, nem adható bérbe, kivéve megszüntetés, felszámolás, ami ha jóváhagyásra kerül, az azt követı támogatási évben nem részesülhet a tartalékból.

2009. november

Öröklés A támogatási jogosultságot öröklıként megnevezı, jogerıs hagyatékátadó végzést, vagy annak másolatát a jogerıre emelkedéstıl számított 22 munkanapon belül be kell nyújtani az MVH-nak, aki a nyilvántartásban átvezeti a jogosultság tulajdonjogában bekövetkezett változást. Támogatási jogosultság-átvezetési kérelmek A termelık az anyajuh, illetve anyatehén jogosultságok használatában bekövetkezı változásokat formailag azonos, azonban jogcímenként külön-külön formanyomtatványon kérvényezhetik, a megfelelı jogosultságtípus megjelölésével. Támogatási jogosultság átruházásának, ill. bérbeadásának visszavonási kérelme A kérelmeket az MVH Központi Hivatalába kell beküldenie, postai úton az alábbi levelezési címre: Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 1385 Budapest, 62. Pf.: 867 Támogatási jogosultság kihasználása Amennyiben a termelı a támogatási jogosultságát nem használja ki, annak bizonyos része megvonásra kerülhet: az egyéni támogatási felsıhatár 90% alatti kihasználása esetén - az összes ki nem használt rész. A megvonás az országos tartalék javára történik, ellenérték nélkül, függetlenül attól, hogy a termelı saját vagy használatba vett támogatási jogosultságát érinti. A közlemény teljes szövege és a szükséges formanyomtatványok elérhetıek a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapján (www.mvh.gov.hu) További információk a kamarai tanácsadóknál érhetık el. Poczkodi Renáta Ügyfélszolgálati tanácsadó

TÁJÉKOZTATÁSUL Megjelent a 159/2009. (X.29.) MVH Közlemény a gabonafélék 2009/2010. gazdasági évben történı intervenciós felvásárlásáról Intervencióra felajánlhat gabonát annak tulajdonosa, valamint a felajánlott áruval rendelkezni jogosult bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki/amely regisztráltatta magát a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal ügyfélnyilvántartási rendszerében. Intervenciós felvásárlásra az Európai Unió területén betakarított, homogén, per-, teher- és igénymentes, legalább 80 tonna mennyiségő árpa, búza, cirok ajánlható fel, amely megfelel a megadott minıségi követelményeknek. A felajánlott gabona átvétele történhet beszállítással vagy helyben (in-situ) módon. Ha a felajánló ajánlatát be-

9. oldal


szállításos módon történı átvételre teszi meg, akkor az MVH nem vizsgálja a felajánláskori raktár megfelelısségét. Az ajánlat postai úton vagy faxon nyújtható be a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal felajánláskori tárolás helye szerint illetékes Megyei Kirendeltségéhez. Az ajánlati formanyomtatványhoz mellékelni kell: - a felajánláskori tárolás helyérıl készített, a raktár beazonosítását szolgáló helyszínrajzot (azon bejelölve a felajánlott tétel pontos tárolási helyét), - a telep megközelítését elısegítı térképvázlatot, - in-situ felajánlás esetén mellékelni kell a tételhez a betárolást követıen, de a felajánlást megelızıen készített laboratóriumi minısítés eredményét, ennek hiányában az MVH az árut csak beszállításos módon veszi át. A felajánlási idıszak 2009. november 1-tıl 2010. május 31-ig terjed. Az MVH érdemi vizsgálat nélkül elutasítja az ajánlatot, amelyet nem a meghatározott formanyomtatványon, vagy felajánlási idıszakon kívül nyújtották be. Amennyiben az ajánlat hiányosan lett kitöltve vagy nem küldték be a szükséges mellékleteket, az MVH a felajánlót hiánypótlásra szólítja fel. A felajánlott árut az MVH 101,31 €/tonna alapáron vásárolja fel. Az alapár 2009. november 1-jétıl a beszállítás megkezdéséig, de legfeljebb 2010. május 31-ig havonta 0,46 €/t növekménnyel egészül ki. A felvásárlási árat a minıségi paraméterek módosítják. A vételárat a felajánlott gabonatételre vonatkozó elfogadó határozat alapján, az abban foglalt feltételek szerint fizeti meg az MVH. A vételár átutalása a minıséget igazoló laborvizsgálati jegyzıkönyv MVH-hoz történı beérkezésétıl számított 30-35 nap között történik. Kun Róbert ügyfélszolgálati tanácsadó

CUKORGYÁRAK BEZÁRÁSÁVAL ÉRINTETT TELEPÜLÉSEK TÁMOGATÁSI LEHETİSÉGEI 2009. november 6-án az alábbi rendeletek jelentek meg a cukorgyárak bezárásával érintett településeken Nemzeti Diverzifikációs Program keretében igénybe vehetı támogatásokról. 146/2009. (XI.06.) FVM r. A mezıgazdasági termékek feldolgozásának, illetve forgalmazásának javításával vagy új termékek, eljárások, technológiák bevezetésével a mezıgazdasági üzem, illetve a mezıgazdasági termékeket feldolgozó vállalkozás összteljesítményének és versenyképességének növelése, az élelmiszer-biztonsági és -higiéniai feltételek javítása, a

2009. november

környezetterhelés csökkentése, továbbá az eddig melaszt feldolgozó, ipari célú nyersszeszt elıállító termelık alapanyagváltásának elısegítése. 147/2009. (XI.06.) FVM. r. A mezıgazdasági termelés színvonalának javításával vagy új termékek, környezetkímélı, energiahatékony eljárások, technológiák bevezetésével a mezıgazdasági üzemek összteljesítményének növelése és tevékenységi körük bıvítése. 148/2009. (XI.06.) FVM. r. A vállalkozói aktivitás, a versenyképesség, az innovációs képesség ösztönzése, a munkahelyek megtartása és új munkahelyek létrehozása, valamint a gazdasági szerkezet fejlesztése az új mikrovállalkozások létrehozásának, illetve mőködı mikrovállalkozások beruházásainak, mőszakitechnológiai fejlesztésének a támogatása által. A kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerősítése, a településkép és a környezet állapotának javítása, az épített, a természeti és kulturális örökség, valamint a helyi identitás megırzése, megújítása. 150/2009. (XI.06.) FVM.r. A vidéki munkahelyek létrehozása vagy megırzése érdekében a vidéki turizmusformákhoz kapcsolódó szálláshelyés szolgáltatásfejlesztéshez köthetı beruházásoknak és a beruházások marketingjének a támogatása. A támogatás igénybevételének részletes szabályait a fenti rendeletek tartalmazzák. Takács Tiborné Ügyfélszolgálati tanácsadó

TÁBLATÖRZSKÖNYV Lehetıség nyílt táblatörzskönyv beszerzésére. Mivel a táblatörzskönyv vezetése kötelezı és az EU csatlakozás után feltehetıleg az ellenırzés is szigorúbb lesz, célszerő annak beszerzése. A Tolna Megyei Agrárkamara megszerkesztette a táblatörzskönyv formáját, és amennyiben igény van rá, le is gyártatják. A nagysága A/3-as oldal, kartonborítású, 50 lapos, ára: 1.500 Ft/db. Kérjük, jelezzék igényüket az Agrárkamara felé (Kovácsné Novek Adrienn – 46/562-243).

SZÁRMAZÁSI BIZONYÍTVÁNY A Földmővelésügyi-és Vidékfejlesztési Miniszter 106/2004. FVM rendelete értelmében a közös agrárpolitika hatálya alá tartozó termékek esetében az exportszállításokhoz


10. oldal

igényelt származási bizonyítványok és igazolások kiállítása az agrárkamarák feladata. Kiadásával kapcsolatban Kovácsné Novek Adrienn a 46/562-243 – as telefonszámon ad tájékoztatást.

TISZTELT GAZDÁLKODÓ A 61/2009 (V. 14.) FVM rendelet értelmében, az agrárkörnyezetgazdálkodási programban támogatást elnyert gazdálkodóknak területazonosítási kérelmet kell benyújtani az MVH-nak. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Agrárkamara nonprofit kft-jén keresztül vállalja Leica GS 20-as GPS készülékeivel a mezıgazdasági parcellák és táblák területmérését. A mőholdas mérések pontos eredményt adnak az Ön által ténylegesen használt mezıgazdasági táblák/parcellák területérıl, mely alapja az AKG támogatás igénylésének. Mérımőszerünk megfelel az elıírt 3 m-es pontosságnak. A területmérési szolgáltatás díjtételei Megnevezés

Díjtétel Tagoknak Nem tagoknak

2009. november

A tápanyag-gazdálkodási terv készítés szolgáltatás díjtételei Tápanyaggazdálkodási tervkészítés 1 éves megrendeléssel Parcelladíj

A területen való mozgást a gazdálkodónak kell biztosítania. A mérés elvégzése után a mérés eredményérıl írásban tájékoztatjuk a gazdálkodókat. A területmérés nem helyettesíti az MVH ellenırzését.

JOGSZABÁLYFIGYELİ A MAGYAR KÖZLÖNY 2009. NOVEMBER hónapban eddig megjelent legfontosabb ágazati jogszabályai 142/2009. (XI. 3.) FVM rendelet

A területen való mozgást a gazdálkodónak kell biztosítania. A mérés elvégzése után elkészítjük a jegyzıkönyvet, illetve az eredményeket elektronikusan továbbítjuk az MVH-nak.

144/2009. (XI. 6.) FVM rendelet

A kft-nk az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete által kifejlesztett, 2008-ban Magyar Innovációs Nagydíjat nyert, számítógépes szoftver segítségével állítja össze a tervet. A tervkészítéshez a talajvizsgálati eredmények és vetésterv adatok szükségesek.

Díjtétel Nem tagoknak

400Ft/parcella+ÁF 640 Ft/ A parcella+ÁFA Területdíj (szántóföldi 160 Ft/ha+ÁFA 240 Ft/ha+ÁFA növénytermesztés) Területdíj (szılı- és 560 Ft/ha+ÁFA 720 Ft/ha+ÁFA gyümölcs ültetvény)

Kiszállási díj (az alközponti irodától a 60 Ft/km+ÁFA 60 Ft/km+ÁFA megrendelı székhelyéig illetve telephelyéig megtett út) Mérési díj 350Ft/ha+ÁFA 500 Ft/ha+ÁFA

A kamara kft-je 2006. január 1-tıl folyamatosan végzi tápanyag-gazdálkodási terv készítési szolgáltatását. Tápanyag-gazdálkodási tervet kell készítenie az ÚMVP agrár-környezetgazdálkodás egyes célprogramjaiban részt vevı mezıgazdasági termelınek, amelyet a Gazdálkodási Naplóban kell rögzítenie.

Tagoknak






A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 78/1997. (XI. 4.) FM rendelet módosításáról Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerősítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirıl szóló 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet módosításáról A Nemzeti Diverzifikációs Program keretében megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól A Nemzeti Diverzifikációs Program keretében a vidéki települések megújítására és fejlesztésére igénybe vehetı támogatások részletes feltételeirıl A Nemzeti Diverzifikációs Program keretében a mezıgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirıl A Nemzeti Diverzifikációs Program keretében megvalósuló mezıgazdasági üzemek korszerősítéséhez nyújtandó támogatások igénybevételének feltételeirıl A Nemzeti Diverzifikációs Program keretében a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatások részletes feltételeirıl

AZ EU KÖLTSÉGVETÉS ÉS A KAP 2013 UTÁN, A KÖZVETLEN KIFIZETÉSEK SZEMPONTJÁBÓL

Recommend Documents