EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ELŐTERJESZTÉSI ADATLAP
Előterjesztés tárgya: Javaslat az ELTE Tehetséggondozási Alap létrehozására Címzett ülés (RVÉ, EVÉ, Szen.): EVÉ. 2014.12.15; Szenátus 2014.12.15 Előterjesztő: Dr. Orosz Éva rektorhelyettes Az előkésztésben közreműködő vezetők, munkatársak: Dr. Rónay Zoltán főtitkár, Dr. Juhászné Huszty Katalin gazdasági főigazgató Véleményező, javaslattevő testület és határozatuk: RVÉ (2014. 11.10.); ELTE Tehetséggondozó Tanács (2014.11.20)
I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
A Tehetséggondozási Alap létrehozásának indokoltsága Az Egyetem vezetése számára a tehetséggondozás, elitképzés stratégiai cél. A Rektori program is hangsúlyozza: a sikeres tehetséggondozási munka eredményei az egyetemi rangsorokban, az egyetemi finanszírozásban, és az egyetemen túlmutató területeken is megjelenhetnek. Már a 2008ban elfogadott, jelenleg érvényes – alapos helyzetelemzésen alapuló, és számos ma is releváns javaslatot tartalmazó – Tehetséggondozási Koncepció hangsúlyozta a továbbfejlesztés feltételei között: “A tehetséggondozási koncepció megvalósításához szükség van központi anyagi erőforrásokra; A TDK mozgalom támogatásában megfontolandó a legkiválóbb munkák egyetemi szintű pályázati támogatása, továbbá e munkák közzétételének, publikálásának anyagi elősegítése”, stb. A fenti célok megvalósítása érdekében 2014. októberében újra megkezdte működését az ELTE Tehetséggondozó Tanácsa. A Tanács első ülésén áttekintette a tehetséggondozás jelenlegi helyzetét (a Tehetséggondozási Koncepció megvalósításának helyzetét) és állást foglalt a következő évek fő célkitűzéseiről (1. melléklet). Ezek egyikeként az ELTE Tehetséggongozási Alap létrehozására tett javaslatot. A Tanács javaslatai alapján – a Rektori Titkárság közreműködésével –már el is kezdtük kialakítani az ELTE központi honlapján a „Tehetséggondozás” menüpontot (http://www.elte.hu/tehetseggondozas . Több egyetem – pl. a Debreceni Egyetem – példája mutatja, hogy a tehetséggondozási tevékenység rendszerszerű működése, ami az egyetemi szintű, kari szintű és mikroszintű (tanszékek, szakkollégiumok, stb.) tevékenységekből tevődik össze eredményesebben tud működni, mint ha hiányzik a megfelelő egyetemi szint. A 2014. év fontos eredménye a szakkollégiumi stratégia kidolgozása, ami a szakkollégiumok egységes működési elemeinek erősítését és a hosszútávon fenntartható finanszírozás kereteinek a kialakítását célozta. Mivel a szakkollégiumok szakmai munkája is a tehetséggondozás részét képezi, ezért szükséges a szakkollégiumok költségvetéséből finanszírozott és a Tehetséggondozási Alapból finanszírozott tevékenységek közötti koordináció megteremtése a párhuzamos finanszírozás elkerülése érdekében. Ennek szervezeti kerete: a Tehetséggondozó Tanács.
II. ELŐTERJESZTÉS ÉS HATÁROZATI JAVASLAT A Tehetséggondozási Alapból finanszírozandó főbb tevékenységek Az alábbi tevékenységek esetében természetesen figyelembe vennénk a már kialakult kari szintű tevékenységeket, valamint az EHÖK és a kari HÖK-ök hallgatói tudományos tevékenységet ösztönző, segítő pályázatait, programjait. Ezekkel összehangolva terveznénk meg a Tehetséggondozási Alapból finanszírozandó tevékenységeket. A koordináció intézményi keretét a Tehetséggondozó Tanács nyújtja. Az alábbi lista a főbb lehetőséget mutatja be. A konkrét tevékenységekre vonatkozó – az anyagi lehetőségek függvényében kialakított – éves munkatervekről a Tehetséggondozó Tanács előzetes véleményezése után születne döntés.
Nyitás a középiskolák felé •
Tehetséges (elsősorban vidéki) középiskolásoknak nyári egyetemi felvételire felkészítő tábor (különösen természettudományos területeken). A kapcsolat internetes rendszer útján történő fenntartása (feladatok – megoldások). Ezt a tevékenységet fiatal oktatók irányításával egyetemisták végezhetnék.
•
Vidéki középiskolákban az ELTE-ről helyszíni felvételi tájékoztató
•
Ismeretterjesztő előadások tartása középiskolákban. Szakmai versenyek szervezése középiskolások számára.
•
Stratégiai együttműködés megkötése olyan középiskolákkal, ahonnan az egyetem bizonyos szakjaira vonzani szeretnénk a tehetséges diákokat. Ennek keretében például az ELTE-n tölthető nyári (3-4 hetes) gyakorlat meghirdetése középiskolásoknak (számos amerikai egyetemen bevált „summer internship” mintájára). A középiskolásoknak kötelező közösségi szolgálat Egyetemünkön való töltéséhez a lehetőség megteremtése (Természetesen a nyári gyakorlatra vagy a közösségi szolgálatra nemcsak ezekből a középiskolákból fogadnánk diákokat.)
•
Kapcsolat kialakítása a középiskolás kutató diákok mozgalmának szervezeteivel
•
Találkozó szervezése középiskolai tanárok számára, akik ösztönözhetnék az ELTE-re való jelentkezésre a tehetséges diákjaikat (A vidéki tanárok számára az útiköltséget az Alapból térítenénk.)
•
ELTE ösztöndíj létesítése (bizonyos szakokon), amit hátrányos szociális helyzetű, tehetséges középiskolások körében hirdetnénk meg. Már a középiskola 4. évében döntés születne, de a folyósítás akkor indulna, ha valóban felvételt nyernek az ELTE-re (Először néhány szakon, kísérleti jelleggel). Részét képezné az alább külön pontban szereplő Új Tehetséggondozó Programoknak.
Megjegyzés: a középiskolák felé történő nyitást összehangolnánk az egyes karokon vagy szakkollégiumokban már meglévő jó kezdeményezésekkel.
Tehetségek korai felismerését szolgáló tevékenységek 2
•
Előadássorozat: esszéírás, prezentáció, kutatás módszereiről. (Aki erre jelentkezik, feltehetően az átlagosnál érdeklődőbb hallgató). Ezeket a kurzusokat a témához magas szinten értő külső szakemberek is tarthatnák.
•
Pályázat: multidiszciplináris témákban kutatások hirdetése hallgatók számára (legalább 2 különböző Karról kellene hallgatóknak résztvennie). Finanszírozás: az oktató munkája és a kutatás költségei
•
Pályázat műhelymunka támogatására (pl. TDK dolgozat írását nem eredményező műhelymunka, perbeszédversenyre történő felkészülés, részvétel, stb.)
•
Tanácsadó szolgálat azon hallgatóknak, akik szeretnének kutatásokba bekapcsolódni, de nem tudják kihez forduljanak
Megjegyzés: a fenti pályázatok magukba foglalnák a kutatások, a műhelymunka tárgyi költségeinek és az azokat segítő oktatók többletfeladatának a díjazását.
TDK • • •
ELTE TDK Tanács tevékenységének finanszírozása. A Tehetséggondozó Tanács (TGT)szükségesnek tartja, hogy a TGT-hez mellérendelten létrehozzuk az ELTE TDK Tanácsot is, hasonlóan a Szakkollégiumi Tanács működéséhez. Az OTDK-n előadóként résztvevő hallgatók és tutoraik költségeinek fedezése – összehangolva a Karok által nyújtott támogatással, a lehetséges pályázati forrásokkal. Az OTDK-n helyezést elért hallgatók hazai és nemzetközi tudományos konferenciákon való részvételének pénzügyi támogatása
•
OTDK szekció rendezése
•
Pályázat TDK kutatások finanszírozására; összehangolva az EHÖK tudományos munkát támogató pályázatával
•
TDK munkákon alapuló elektronikus kiadványok elkészítésének finanszírozása
Új Tehetséggondozó Programok indítása Első fázisában ez a program kiterjesztené, központi szervezés keretei közé helyezné a jelenleg kari szinten folyó tutorális képzési formát1. A hallgatói ösztöndíjak mellett a programban résztvevő oktatók munkájának többletfeladatként való díjazását is szükségesnek tartjuk. A korábban említett középiskolás ösztöndíj is részét képezhetné ennek a programnak. Az anyagi lehetőségektől függően a Tehetséggondozó Tanács új elemeket dolgozna ki az Új Tehetséggondozó Programok részeként.
Tehetséggondozást honoráló díj létrehozása ELTE szintű díj alapítása olyan oktatók számára, akik több éven keresztül végeztek a tehetséggondozás területén kiemelkedő munkát (pl. sikeres TDK tutori munkát). A díj 1
Célszerű figyelembe venni a más egyetemeken –pl. a Debreceni Egyetemen – központi szinten működtetett tehetséggondozó programok, ösztöndíjak jó tapasztalatait.
3
finanszírozása a Tehetséggondozási Alapból történne. A díj kialakításakor figyelembe kell venni az egyes Karokon már meglévő hasonló célt szolgáló díjakat.
Kommunikáció • • •
Önálló Tehetséggondozás honlap létrehozása és fenntartása (Most az ELTE központi honlap egy menüpontjaként jön létre egy „Tehetséggondozás” felület.) Kiadványok Videók
Összehangolás a szakkollégiumok szakmai munkájával és finanszírozásával A szakkollégiumok tevékenysége a tehetséggondozás alapvető összetevőjét jelenti. Ezért a tevékenységek szintjén szükséges az összehangolás a tehetséggondozás különböző formái között. Ehhez a Tehetséggondozó Tanács megfelelő kereteket nyújt. Továbbá feladatát fogja képezni a tehetséggondozási referensnek is (ld. alább). A korábban kidolgozott Szakkollégiumi stratégia kialakította a szakkollégiumok tevékenysége finanszírozásának elvi kereteit. Ezért a finanszírozás esetében az összehangolás az egyes tevékenységek esetében történne. Minden pályázat esetében be kellene mutatni, hogy a pályázó kap-e más forrásból (pl. szakkollégiumi keret) támogatást az adott tevékenységhez. Néhány éves tapasztalat alapján megvizsgálandó, hogy nem lenne-e célszerű a szakkollégiumok szakmai munkájának a finanszírozását is a Tehetséggondozási Alap részeként kezelni. A megvalósítás feltételei
A pénzügyi konstrukció, jogi háttér A Tehetséggondozási Alap két forrásból tevődne össze: - a hallgatói juttatások egy bizonyos százaléka, amelyet a költségvetési irányelvek kialakításakor célszerű meghatározni; - az ELTE központi költségvetésben erre a célra elkülönített forrás. A Tehetséggondozási Alapból finanszírozott tevékenységeket összehangolnánk a Karok és az EHÖK tehetséggondozásra fordított forrásaiból finanszírozott tevékenységekkel. Az összehangolás egy lehetséges technikája, hogy minden pályázat esetén be kellene mutatni, hogy az adott tevékenység kap-e más (kari, EHÖK, szakkollégiumi, stb.) támogatást. A jelenlegi jogszabályok és egyetemi szabályzati rendelkezések alapján (3. melléklet) a Tehetséggondozási Alapból a hallgatók részére nyújtható támogatások fedezetéül a hallgatói normatíva egy része felhasználható, de az oktatók elismerése, a tehetséggondozási programnak a középiskolákra kierjesztése, illetve a tehetséggondozás dologi és szervezettel összefüggő személyi kiadásai önálló forrást igényelnek, ezt célozná az Egyetem központi költségvetésében elkülönített összeg.
Szervezeti feltételek A Tehetséggondozási Alap felett a szakmai felügyeletet a Tehetséggondozó Tanács gyakorolja. A tehetséggondozásért felelős rektorhelyettes éves munkatervet terjeszt a Tehetséggondozó Tanács elé és minden év elején beszámolót az előző évi alap felhasználásáról.
4
Az egyes pályázati formák keretében történő finanszírozás esetében a döntéseket a tehetséggondozásért felelős rektorhelyettes által – a Tehetséggondozó Tanács tagjai közül – felkért kuratóriumok hozzák. A nem pályázati formában történő tevékenységek estében a tehetséggondozásért felelős rektorhelyettes hatáskörét képezi a döntés. A Tehetséggondozási Alapból finanszírozott tevékenységek koordinálásához – első lépésként – elengedhetetlen egy önálló, főállású tehetséggondozási referens pozíció létesítése. Mivel a tehetséggondozás központi segítésével összefüggő adminisztratív feladatok a Rektori Hivatal több tevékenységét is érintik, ezért indokolt és szükséges, hogy a tehetséggondozási referens alkalmazása a főtitkár közvetlen munkajogi irányítása és a tehetséggondozásért felelős rektorhelyettes szakmai felügyelete mellett történjen meg. E tevékenység hosszú távú költségvetési kihatással bír, e többlet költségre a Rektori Hivatalban jelenleg nincs meg a fedezete, ezért az éves költségvetésbe ezt további kiadásként kell betervezni. A későbbiekben a tehetséggondozási referens munkáját egy vagy két hallgató segítené (részidős foglalkoztatás keretében). A releváns országos pályázatok figyelése és pályázatok kidolgozása is a referens feladatát képezné. Az első év tapasztalatai alapján célszerű mérlegelni, hogy ez a szervezeti megoldás megfelelő-e a javaslatban foglalt funkcióknak. III. JAVASLAT AZ ELŐTERJESZTÉS KOMMUNIKÁCIÓJÁRA Az alábbiakban írt eltérő döntés hiányában a – hatáskörtől függően – rektori vagy szenátusi határozatot követően az szokásos módon (honlap, belső elektronikus levelezőrendszer). Eltérő kommunikációs döntés a) nem indokolt b) indokolt, éspedig: Budapest, 2014. december 8. Dr. Orosz Éva s.k. rektorhelyettes
Melléklet(ek): 1. melléklet Emlékeztető az ELTE Tehetséggondozó Tanácsának Üléséről (2014. október 2.) 2. melléklet Emlékeztető az ELTE Tehetséggondozó Tanácsának Üléséről (2014. november 20.) 3. melléklet Jogi háttér a Tehetséggondozási Alap megvalósíthatóságához
5
1. melléklet Emlékeztető az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tehetséggondozó Tanácsának Üléséről (2014. október 2.) Helyszín: ELTE - Rektori Hivatal, Tanári Klub (Budapest, Szerb u. 21-23. I. emelet) Időpont: 2014. október 2. 14:00 Jelenlévők (jelenléti ív csatolva): Tanács elnöke a karok tudományos diákköri felelősei a szakkollégiumok igazgatói az EHÖK által szakkollégiumokból delegált hallgatói képviselők az Egyetemi Doktori Tanács által delegált oktató képviselő Tárgy: A Tehetséggondozó Tanács tevékenységének újraindítása; az egyetemi tehetséggondozás jelenlegi helyzetének és az elkövetkező időszak prioritásainak a. megvitatása, Melléklet: Meghívó; kiküldött anyagok listája Emlékeztetőt írta: Szűcs Annamária I. Az Ülésen megbeszélt főbb pontok: A tehetséggondozás fejlesztése érdekében a Tanács szükségesnek tartja a következőket: 1. ELTE szintű (központi) pénzügyi alap létrehozását a tehetséggondozás támogatására, 2. Olyan menü létesítését az ELTE honlapján, mely a tehetséggondozásról tájékoztat, 3. A tehetséggondozási tevékenységet szervezettebb módon nyitni a középiskolák felé. 4. A Karok kapjanak információt arról, hogy a felvett hallgatóik közül kik értek el eredményeket a középiskolai tanulmányi versenyeken 5. A TDK-ra vonatkozó adatbázis létrehozását, együttműködve az EHÖK-kel 6. A 2015. évi OTDK Konferencián szereplő hallgatók költségeinek a finanszírozását. A Tanács javasolja megvizsgálni: 1. a hallgatóknak az Erasmus nyári gyakorlatba való bevonásának a lehetőségét; 2. milyen módon lehetne figyelembe venni a tehetséggondozásban való részvételt az oktatói minősítésekben; 3. milyen módszerekkel lehetne jobban ösztönözni a tehetséges hallgatókat a TDK-ba és a tehetséggondozás más formáiba való bekapcsolódásra 4. milyen lehetőségeket lehetne teremteni a hallgatók kutatásban való részvételének a támogatására. A fentiek közül külön kiemelést érdemel: 1. ELTE szintű (központi) pénzügyi alap létrehozásának a szükségessége a tehetséggondozás támogatására. 2. Nyitás a középiskolák felé. II. A következő alkalom Tervezett időpont: ~2 hónap múlva Tervezett napirendi pontok: 1. Hallgatók ösztönzése 2. Oktatók ösztönzése 3. Annak megvitatása, hogy célszerű lenne-e létrehozni egy ELTE szintű TDK Bizottságot Az első két pontra javaslatot készít: Nagy Balázs és Tóth László A meghívót a rektorhelyettes asszony fogja kiküldeni az érintettek részére. Kelt.: Budapest, 2014.10.03
6
2. Melléklet: Emlékeztető az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tehetséggondozó Tanácsának Üléséről (2014. november 20)
Helyszín: ELTE - Rektori Hivatal, Tanári Klub (Budapest, Szerb u. 21-23. I. emelet) Időpont: 2014. november 20. 14:00 Jelenlévők (jelenléti íven szereplő tagok): Tanács elnöke a karok tudományos diákköri felelősei a szakkollégiumok igazgatói az EHÖK által szakkollégiumokból delegált hallgatói képviselők az Egyetemi Doktori Tanács által delegált oktató képviselő Tárgy: Az ELTE Tehetséggondozási Alapról szóló előterjesztés- és határozati javaslat megvitatása Emlékeztetőt írta: Szűcs Annamária
Az ülés döntései: A Tanács szükségesnek tartja a következőket: 1. ELTE TDK Tanács létrehozását (egyhangú szavazással) 2. ELTE Tehetséggondozási Alap létrehozását, a javaslatban felsorolt, a Tanács által kiegészített tevékenységek finanszírozására, kivéve a szakkollégiumok szakmai tevékenységének finanszírozását (egyhangú szavazással) 3. A Tehetséggondozási Alap két forrásból tevődjön össze: A hallgatói juttatások egy bizonyos százalékából és az ELTE központi költségvetésben erre a célra elkülönített forrásból (egyhangú szavazással) 4. A Rektori Hivatalban legyen egy felelős referens a tehetséggondozási tevékenységek koordinálására 5. Új ELTE Tehetséggondozó Programok indítását 6. Ne csak a kiemelkedő eredményességű középiskolákat célozza meg a program 7. Műhelymunka támogatását
II. A következő alkalom Tervezett időpont: ~2 hónap múlva Tervezett napirendi pontok: 3. A november 20-i ülés azon napirendi pontjai, amelyeket idő hiányában már nem tárgyalt meg a Tanács 4. A Szenátus pozitív döntése esetén az ELTE Tehetséggondozási Alap 2015. évi felhasználására vonatkozó terv A meghívót a rektorhelyettes asszony fogja kiküldeni az érintettek részére.
Kelt.: Budapest, 2014.11.20.
7
3. melléklet: Jogi háttér a Tehetséggondozási Alap megvalósíthatóságához A 2. mellékletben vázolt, tudományos diákköri témavezetői és szervezői tevékenységért adományozható NÍVÓDÍJ és ELISMERŐ OKLEVÉL esetében az alábbiakat kell figyelembe venni: A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 73. § (3) bekezdés ha) pontja szerint a fenntartó hozzájárulása szükséges a felsőoktatási intézmény hatáskörében történő rendszeres pénzjuttatással járó cím, elismerés alapításához. Fenti rendelkezést erősíti meg az Nftv. 114/B. § (1) bekezdése is, mely szerint a törvénynek a 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított 73. § (3) bekezdés h) pontját a felsőoktatási intézmény által 2013. január 1. napját megelőzően saját hatáskörben alapított és adományozott címek, elismerések tekintetében is alkalmazni kell. Fenntartói hozzájárulás hiányában 2013. január 1. napját követően – a felsőoktatási intézmény által saját hatáskörben alapított, adományozott címre elismerésre tekintettel – rendszeres pénzjuttatás nem folyósítható. Egyszeri juttatás kapcsán azonban rendelkezés nem található. Az Nftv. 2. sz. melléklet II. 2. pontja alapján a foglalkoztatási követelményrendszerben kell szabályozni az oktatók számára kiírt ösztöndíjak és más juttatások feltételeit, és mivel az egyszeri kifizetés nincs tiltva, ezért az FKR módosításával (a 108. § kiegészítésével, valamint új 112/C. § beiktatásával) bevezethető. A tehetséggondozási program egy része, a hallgatók tudományos tevékenységének ösztöndíjjal támogatásának törvényi, rendeletei feltételei adottak, a Hallgatói Követelményrendszer (a továbbiakban: HKR) azonban módosítandó e körben. Az Nftv. 85/C. § ac) pontja szerint a felsőoktatási intézmény a hallgatói juttatásokhoz rendelkezésre álló forrásokat egyebek mellett tudományos ösztöndíj jogcímen használhatja fel. Az Nftv. 85/C. § d) pontja szerint a felsőoktatási intézmény a hallgatói juttatásokhoz rendelkezésre álló forrásokat egyéb, a felsőoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározott ösztöndíj kifizetésére is felhasználhatja. A HKR 89. § (3) és (4) bekezdése szerinta hallgatói juttatásokhoz nyújtott állami forrásokat (hallgatói juttatási keretösszeg) az Egyetem a következő jogcímeken használja föl [felhasználási jogcímek]: a) tanulmányi ösztöndíj, b) köztársasági ösztöndíj, c) intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj, d) alaptámogatás, e) rendszeres és rendkívüli szociális ösztöndíj, f) Bursa Hungarica ösztöndíj intézményi rész, g) külföldi hallgatók miniszter ösztöndíja, h) doktorandusz ösztöndíj, i) intézményi működési költségek finanszírozása. Valamint az Egyetem saját bevétele terhére, a jelen Szabályzatban meghatározott módon, pályázati úton egyéb ösztöndíjakat adományoz. A HKR 90. § (1) bekezdés kimondja, hogy az Nftv. 85/C. § aa) és ac) alpontja szerinti teljesítmény alapú ösztöndíjként adható a tudományos ösztöndíj. Az ösztöndíjkeretek kapcsán a HKR 95. § kimondja, hogy az intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj jogcímen nyújtott támogatás 8
a) 33 %-át az EHÖK, b) 67 %-át a jogosult hallgatók létszámának arányában a karok kapják meg. Az EHÖK részére adott támogatást a következő jogcímeken lehet kifizetni: a) egyetemi közéleti ösztöndíj, b) egyetemi sport- és kulturális ösztöndíj, c) párhuzamos képzés kompenzációja, d) Erasmus kiegészítő támogatás. A karok részére adott támogatást a következő jogcímeken lehet kifizetni: a) szakmai ösztöndíj, b) tudományos ösztöndíj, c) kari közéleti ösztöndíj, d) kari sport- és kulturális ösztöndíj. Az intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj jogcímen belüli kifizetések arányát az EHÖK és a karok szabadon határozzák meg, és annak megfelelően gondoskodnak a juttatási listák elkészítéséről és az Oktatási Igazgatóságra történő eljuttatásáról. A tudományos ösztöndíj odaítélésének szabályait és pályázati feltételeit a HKR 99. § szerint a HKR Különös része állapítja meg.
9
