Az ELTE Társadalomtudományi Karának önértékelése

Az ELTE Társadalomtudományi Karának önértékelése MAB Intézményakkreditáció

2014

TÁT K

TARTALOM

BEVEZETÉS......................................................................................................................................................................7 1. A KAR ÁLTALÁNOS HELYZETKÉPE..............................................................................................................9 1.1. Küldetés, jövőkép, értékrend..............................................................................................................................9 1.2. A kar szervezete és vezetési rendszere ............................................................................................................9 1.3. A 2009–2010. évi intézményakkreditációs határozat ajánlásaihoz készített intézkedési terv és annak végrehajtása ......................................................................................................................................11 2. A KAR KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEI............................................................................................15 2.1. Oktatás ................................................................................................................................................................15 2.1.1. A kar képzési szerkezete ......................................................................................................................15 2.1.2. Hallgatók versenyeredményei ..............................................................................................................18 2.1.3. Elitképzés, tehetséggondozás ..............................................................................................................19 2.1.4. Doktori iskola ........................................................................................................................................21 2.1.5. Végzettek elhelyezkedése (DPR) ........................................................................................................22 2.1.6. Képzési együttműködések ....................................................................................................................22 2.1.6.1. Intézményen belül (tanszékek, karok) ..................................................................................22 2.1.6.2. Közös képzések, interdiszciplináris képzések......................................................................23 2.1.6.3. Hazai felsőoktatási intézményekkel való együttműködések ..............................................23 2.1.6.4. A szakmai gyakorlatokhoz kötődő partner-együttműködések ........................................24 2.1.6.5. Külföldi felsőoktatási intézményekkel való együttműködések ........................................24 2.2. Kutatás-fejlesztés, alkotó/művészeti tevékenység eredményei ..................................................................25 2.2.1. Kutatás-fejlesztési tevékenység szervezete, működése ....................................................................25 2.2.2. Tudományos publikációk......................................................................................................................26 2.2.3. Tudományos, oktatási, tudományos ismeretterjesztési eredmények ..............................................26 2.2.4. Kutatási együttműködések....................................................................................................................27 2.2.4.1. Intézményen belül (tanszékek, karok) ..................................................................................27 2.2.4.2. Felsőoktatási intézményekkel való együttműködés ............................................................27 2.2.4.3. Partner-(kutatóintézeti, vállalati, intézményi) együttműködések ......................................27 2.2.4.4. Nemzetközi együttműködések ..............................................................................................28 2.2.4.5. Pályázatokon való részvétel eredményei ..............................................................................29 2.3. Kiemelt egyetemi és kutatóegyetemi minősítés ............................................................................................29 2.4. Gazdálkodás, infrastruktúra ............................................................................................................................29 2.5. Nemzetközi szerepvállalás................................................................................................................................31 2.6. Alumni ................................................................................................................................................................32 3. A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ALAPELVEI ÉS GYAKORLATA (AZ ESG RENDSZERE)....................33 3.1. Stratégiai eljárások a minőség biztosítására....................................................................................................33 3.1.1. A minőségbiztosítási rendszer..............................................................................................................33 3.1.2. A minőségbiztosítási rendszer szervezete ..........................................................................................34 3.1.3. A minőségbiztosítási rendszer értékelése ..........................................................................................35 3.2. Képzési programok létesítése és indítása, valamint követése és rendszeres belső értékelése ................35 3.2.1. Az új képzési programok összhangja az egyetemi stratégiával ......................................................36 3.2.2. A program által elérni kívánt tanulmányi kimenetek (learning outcomes) meghatározása ........37 3.2.3. A különböző képzési formák megfelelő működtetésének biztosítása ..........................................38 3.2.4. A hallgatók előrehaladásának és teljesítményének figyelemmel kísérése ......................................38 3.2.5. A hallgatói felmérések eredményeinek hasznosítása a tantárgyfejlesztésben ..............................38 3

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, ÖNÉRTÉKELÉS

3.3.

3.4.

3.5.

3.6.

3.7.

3.2.6. A programok rendszeres időszakonkénti felülvizsgálata (külső tagok bevonásával) ..................40 3.2.7. Rendszeres visszacsatolás kérése a munkáltatóktól, a munkaerőpiac képviselőitől és más szervezetektől a képzésről és a végzett hallgatókról............................................................40 3.2.8. A kutatás-fejlesztés eredményei az oktatásban ..................................................................................42 A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere ............................................................................................43 3.3.1. A hallgatókkal szemben támasztott követelmények nyilvánossága és egyértelműsége ..............43 3.3.2. Az értékelési eljárások és a hallgatói panaszkezelés rendszere........................................................43 3.3.3. A tanulmányi előrehaladás segítése ....................................................................................................44 Az oktatók minőségének biztosítása ..............................................................................................................44 3.4.1. Az emberierőforrás-tervezés, irányítás, fejlesztés az oktatók-kutatók körében............................44 3.4.2. Az emberierőforrás-tervezés, -irányítás, -fejlesztés az oktatást, kutatást segítő személyzet körében ....................................................................................................45 3.4.3. Az oktatás értékelési rendszere ............................................................................................................46 3.4.4. Az oktatók, tudományos munkatársak besorolása és minősítése ..................................................46 3.4.5. Az oktatók, tudományos munkatársak tudományos, kutatási-fejlesztési tevékenysége ..............46 3.4.6. Az oktatók, tudományos munkatársak szakmai-közéleti tevékenysége ........................................48 3.4.7. A kutatás-fejlesztési eredmények hasznosulása ................................................................................48 3.4.8. Oktatásfejlesztési eredmények ............................................................................................................48 3.4.9. Doktori iskolák működtetése ..............................................................................................................50 Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások ..............................................................................50 3.5.1. Hallgatói tanácsadás ..............................................................................................................................50 3.5.2. Könyvtári szolgáltatás............................................................................................................................51 3.5.3. Idegen nyelvi képzés..............................................................................................................................52 3.5.4. Sportolási, rekreációs, egészségmegőrző-egészségfejlesztő lehetőségek ......................................53 3.5.5. Öntevékeny közművelődési, kari közéleti lehetőségek ....................................................................53 3.5.6. Hallgatói szolgáltatások ........................................................................................................................53 3.5.7. Esélyegyenlőség......................................................................................................................................54 Belső információs rendszer..............................................................................................................................54 3.6.1. A hallgatói előmenetel nyomon követése ..........................................................................................55 3.6.2. A hallgatói elégedettség mérése ..........................................................................................................55 3.6.3. A diplomás pályakövetés (DPR) ..........................................................................................................56 3.6.4. A kari polgárok információs csatornái (informatikai rendszerek, azok működése és információval ellátottsága) ..................................................................................56 3.6.5. Az adatgyűjtések feldolgozása és eredményeinek felhasználása ....................................................56 3.6.6. A kar kulcsfontosságú eredményességmutatóinak mérése ..............................................................57 Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása ..................................................................................................59 3.7.1. Az információközvetítés csatornái ......................................................................................................59 3.7.2. A képzési programok iránt érdeklődők tájékoztatása ......................................................................59 3.7.3. A közérdekű és a kötelezően közzéteendő információk..................................................................60 3.7.4. A közvélemény tájékoztatása, sajtó- és médiaközlemények ............................................................61

4. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK ........................................................................................................63 4.1. C-SWOT-analízis ..............................................................................................................................................67 MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................................69

4

Tartalom

Szövegközi ábrák 1. ábra Kari organogram ..........................................................................................................................................10 2. ábra Kari Facebook-oldal rajongói számának változásai ................................................................................11 3. ábra A TáTK oktatóinak-kutatóinak életkor szerinti megoszlása ..................................................................13 4. ábra Felvettek aránya az 1 képzőhelyre jutó átlaghoz képest ..........................................................................16 5. ábra Részlet a Diplomás Pályakövető Rendszer elemzéséből ........................................................................22 6. ábra A nem oktató-kutató közalkalmazotti létszám változásai ......................................................................45

Szövegközi táblázatok 1. táblázat 2. táblázat 3. táblázat 4. táblázat 5. táblázat 6. táblázat 7. táblázat 8. táblázat 9. táblázat 10. táblázat 11. táblázat 12. táblázat 13. táblázat 14. táblázat 15. táblázat 16. táblázat 17. táblázat 18. táblázat 19. táblázat 20. táblázat 21. táblázat 22. táblázat 23. táblázat 24. táblázat 25. táblázat 26. táblázat 27. táblázat 28. táblázat

Az ELTE TáTK-ra újonnan belépők száma és átlagéletkora ......................................................12 A TáTK képzési szerkezete ..............................................................................................................15 Felvétel és lemorzsolódás az ELTE TáTK-n ................................................................................16 Tanulmányi eredmények az ELTE TáTK-n 2009-től 2014-ig kiadott oklevelek alapján ........17 Az aktív és passzív félévek aránya az ELTE TáTK diákjainak tanulmányai során ..................17 Az ELTE TáTK-n oklevelet szerzettek képzésben töltött ideje, fő ..........................................18 Az ELTE TáTK diákjainak tanulmányi előmenetele, fő ..............................................................18 A TáTK hallgatóinak részvétele a kari TDK- és az OTDK-versenyeken ................................19 A demonstrátorok közreműködése az oktatásban a TáTK-n......................................................20 A TáTK-n kutatásokba, pályázatokba bevont diákok száma, fő ................................................21 A TáTK oktatóinak más karokon történő oktatási tevékenysége ..............................................23 Átoktatások az ELTE más karairól illetve más szervezeti egységeiből a TáTK-ra ................23 Publikációk száma ..............................................................................................................................26 Az ELTE TáTK gazdálkodása (Forrás: SAP) ................................................................................30 Az ELTE lágymányosi kampuszának tantermei............................................................................30 3 kari közös termek TáTK-s kihasználtsága, % ............................................................................31 A teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók életkor és beosztás szerint a TáTK-n ............44 A TáTK fő- és részfoglalkoztatású oktatóinak és kutatónak óraterhelése ................................44 Az oktatók 2014 évi besorolása........................................................................................................46 Előléptetések számának alakulása az ELTE TáTK-n éves bontásban ......................................47 Kari pályázatok összege éves bontásban, Ft ..................................................................................47 Oktatóink konferencia-részvételei a vizsgált időszakban ............................................................48 Kari szabadalmak................................................................................................................................49 Életvezetési tanácsadás kari költségei..............................................................................................51 Tanácsadási információk ..................................................................................................................51 Tanácsadási ülések száma karonként ..............................................................................................51 2014. évi könyvtári adatok ................................................................................................................52 A TáTK honlapján közzétett információk témák szerint ............................................................60

5


Mellékletek 1. sz. melléklet 2. sz. melléklet 3. sz. melléklet 4. sz. melléklet 5. sz. melléklet 6. sz. melléklet 7. sz. melléklet 8. sz. melléklet 9. sz. melléklet 10. sz. melléklet 11. sz. melléklet 12. sz. melléklet 13. sz. melléklet 14. sz. melléklet 15. sz. melléklet 16. sz. melléklet 17. sz. melléklet 18. sz. melléklet 19. sz. melléklet 20. sz. melléklet 21. sz. melléklet

6

A karon kiadott oklevelek száma szak szerinti bontásban (2010–2013) ............................69 Hallgatói versenyeredmények ....................................................................................................71 Publikációk részletes bontásban (2010–2013) ........................................................................71 A kar képzéseinek összefoglaló adatai ....................................................................................72 Felvételi adatok (2010–2014) ....................................................................................................77 Doktori iskolák adatai ................................................................................................................83 Pályázati partnerek, 2010–2014 ................................................................................................83 Partneri együttműködések a képzésekben, kutatásban, 2010–2014 ....................................83 Nemzetközi szervezeti tagságok, 2010–2014..........................................................................83 Hazai szervezeti tagságok, 2010–2014 ....................................................................................83 Az Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium kutatási tevékenysége, 2010–2014 ............................................................................................83 Erasmus és egyéb nemzetközi programokban történő kiutazások ....................................83 Fontos szakmai szervezetekben betöltött tisztségek..............................................................83 E-tananyagok, 2010–2014..........................................................................................................83 Idegen nyelvű kurzusok..............................................................................................................83 Idegen nyelvi képzés ..................................................................................................................83 Habilitációs eljárások, 2010–2014 ............................................................................................84 A TáTK oktatói teljesítményének minősítése az OMHV alapján ......................................84 Kinevezések az ELTE TáTK-n a 2010–2014-es időszakban ..............................................84 Nyertes folyó OTKA pályázatok a TáTK-n ..........................................................................84 A kar teljesítményindikátorai ....................................................................................................85

BEVEZETÉS

„Ha érteni akarod a világot!” – ez karunk jelmondata: megérteni a mindennapok eszközeivel követhetetlent. A kar küldetésnyilatkozata szerint az ELTE Társadalomtudományi Kara „működésével a magyar felsőoktatás modernizációja számára kíván mintát mutatni.” Hozzátehetjük: az európai mintákat követve. „Az Európa 2020 stratégia, vagyis az Európai Unió (EU) cselekvési terve az elkövetkező tíz év növekedésére, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés egyik legfontosabb motorjává a tudást teszi meg. Az Európai Uniónak több magasan képzett, alkalmas és innovatív emberre van szüksége, hogy felvegye a versenyt a világgal. A felsőoktatási intézmények ezért döntő fontosságú szerepet játszanak.”1 E felelősség tudatában készítettük el a kari önértékelést. Az önértékelés készítése egyszerre teher és lehetőség is egy intézmény számára. Ugyan a mi karunkra éppen az jellemző, hogy igyekszünk a teljesítményekről adatbázisokat építeni, de a hétköznapok rohanásában, bizony, vannak elmaradások. Teher, mert nagy a tét, és sikeresen venni az akadályt nem lehet másként, mint sok-sok aprómunkával. De lehetőség is, hiszen rákényszerít a szembenézésre, s az összes terület egyidejű áttekintése mindig új információkat hordoz. A Kari Önértékelés a 2009-eshez hasonló metodikával készült. A kari vezetés egy szűkebb stábértekezleten áttekintette és meghatározta a feladatokat. A Dékáni Hivatal munkatársai gyűjtötték be, összesítették és szerkesztették egybe a kapott információkat. Szinte a kar teljes közössége részt vett a munkában: a kari hivatalok munkatársai, a könyvtár vezetője, a HÖK elnöke, a szakkollégium igazgatója, a nemzetközi kapcsolatokért felelős munkatársak, a doktori iskola vezetője, a TDK-felelős, a szakigazgatók és tanszékvezetők, de egyes információkat valamennyi, a karon oktató és kutató kollégától bekértünk.

1

http://europa.eu/legislation_summaries/education_training_youth/lifelong_learning/ef0030_hu.htm

7

1. A KAR ÁLTALÁNOS HELYZETKÉPE

1.1. Küldetés, jövőkép, értékrend A Kar Küldetésnyilatkozatát 2009-ben fogadtuk el, s a mai napi is érvényesnek tartjuk az abban megfogalmazott alapértékeket, célkitűzéseket. „Az ELTE Társadalomtudományi Kara a társadalomtudományok teljes spektrumában kíván az oktatás és kutatás országos és nemzetközi szinten kiemelkedő szereplője lenni. Tudományos munkájában a társadalomtudományi és természettudományi megközelítés együttes jelenlétére és szintézisére törekszik, egyaránt támogatja a tudományos és professzionális tevékenységet. Fenn kívánjuk tartani a társadalomtudományokra jellemző társadalomkritikai nézőpontot. A kar mindennapi működésében toleranciát és nyitottságot valósít meg. Kívánatosnak tartja a sokszínűséget, tiszteletben tartja az emberi méltóságot és az emberi jogokat. A döntéseket nyílt vita után, az érdekkiegyenlítés szempontjait alkalmazva hozza meg. Méltányos esélyt biztosít minden munkatársának és hallgatójának a tudományos, illetve szakmai előmenetelre. Működésével a magyar felsőoktatás modernizációja számára kíván mintát mutatni.”2

1.2. A kar szervezete és vezetési rendszere A szervezeti-vezetési rendszerben nem történt jelentős változás a 2009–2014 közötti időszakban. A szervezeti kereteket a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. A kar legfőbb döntéshozó szerve a Kari Tanács, mely általában havonta ülésezik. A dékán támaszkodik a különböző területeken létrehozott állandó és eseti bizottságok véleményére és állásfoglalására. Minden kari bizottságban a hallgatók képviselői is érdemi munkát végeznek. A kar vezetőjének munkáját két dékánhelyettes, valamint a három kari hivatal: a Dékáni Hivatal, a Gazdasági és Üzemeltetési Hivatal valamint a Tanulmányi Hivatal vezetője segíti. Ők a résztvevői a heti rendszerességgel tartott vezetői értekezleteknek. A dékánhelyettesek munkamegosztásában változás történt, így a korábbi „tanulmányi és oktatási” valamint „általános dékánhelyettesi” vezetői funkció „általános és oktatási”, valamint „stratégiai és nemzetközi” dékánhelyettesi munkakörre változott. Ezzel jelenítettük meg intézményesült formában a nemzetközi kapcsolatok kiemelt jelentőségét a karon. A szakmai irányítás továbbra is az intézetigazgatók, intézeti tanszékvezetők, valamint szakigazgatók bevonásával történik. Az intézetigazgatók, tanszékvezetők elsősorban a szervezeti egységhez tartozó személyzeti és szakmai kérdésekért felelősek, irányítják az oktatói-kutatói műhelymunkát. A szakigazgatók továbbra is a szakért felelősek, koordinálják az órákat, átgondolt fejlesztéseket, módosításokat kezdeményeznek. Az előző akkreditációhoz képest új szervezeti egység a Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpont, mely kutatócsoportként már hosszú előzményekre tekinthet vissza, önálló szervezeti egységként azonban 2014 márciusától létezik. Létrehozását a Kőszegen – több egyetem, civil és önkormányzati szereplők közreműködésével – elindult tudományos és oktatási együttműködés indokolta.

2

http://www.tatk.elte.hu/kari-informaciok/kari-kuldetesnyilatkozat

9


1. ábra. Kari organogram

10

A kar általános helyzetképe

1.3. A 2009–2010. évi intézményakkreditációs határozat ajánlásaihoz készített intézkedési terv és annak végrehajtása Az ELTE TáTK akkreditációs jelentés 2010/9/V. sz. MAB határozata az alábbi szervezeti működési valamint minőségbiztosítási, minőségfejlesztési javaslatokat fogalmazta meg az ELTE Társadalomtudományi Kar számára.

„1. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI JAVASLATOK „Elsősorban azt a tapasztalatunkat rögzítjük, hogy a szinte mindenki által felpanaszolt közösségi terek hiányát orvosolni kell. Egy különben magas színvonalon működő társadalomtudományi intézmény teljesítményét, imázsát hosszú távon alááshatja, ha a tárgyi körülmények egy lényeges eleme elidegenedettséget teremt és tart fenn.” A TáTK két másik karral, a TTK-val és az IK-val közös kampuszon nyert elhelyezést 2003-ban. Tanszékei és más szervezeti egységei „behálózták” az egyik épület szinte minden emeletét, hiszen nem egy tömbben osztottak helyeket az épületbe beköltöző új karnak. Ezen a területen jelentős előrehaladást értünk el; legalább a „kettészakadt” tanszékek, intézetek közelebb költözhettek egymáshoz különféle, a TTK-val történt szobacserék következtében. Mindennek anyagi feltételeit a TáTK teremtette elő. Az elmúlt időszak másik fontos változása, hogy egy, ugyancsak a TTK-val történt másik csereakció következtében sikerült kialakítanunk egy tanári klubot, ahol tanszéki értekezleteket, kisebb workshopokat, megbeszéléseket lehet tartani kulturált körülmények között. Két szemináriumi terem összevonásával megépült 2014-ben a TáTK saját kari tanácsterme is, ami nem csupán a kari tanács üléseinek, összdolgozói értekezleteknek ad majd otthont, hanem workshopok, konferenciák megrendezését is lehetővé teszi. Korábban a TTK kari tanácstermét vettük igénybe, ami jelentős alkalmazkodást igényelt mindkét fél részéről elsősorban a kihasználtság optimalizálását tekintve. A saját kari tanácsterem egyben a még mindig meglehetősen otthontalan TáTK számára a saját arculat megteremtésének egyik fontos állomása is. Igyekszünk, ahol csak lehetséges, az épület közös tereit is, legalábbis a főként általunk használtakat a magunk képére formálni. Így például ugyancsak idén kialakítottunk egy kiállítóteret, ahol a kar dolgozói, diákjai által készített fotókat, posztereket mutathatjuk be. Saját épület, egybefüggő épületrész híján a közösségteremtés fontos eszközeként kezeltük az internet és a közösségi média kínálta lehetőségeket. A https://www.facebook.com/ELTEtatk rajongói

Fŋ 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0

2010. 2010. március április

2010. július

2011. július

2012. július

2013. július

2014. július

2014. október

Idŋpont

2. ábra. Kari Facebook-oldal rajongói számának változásai

Az elgondolás helyességét jól mutatja a kari Facebook-oldal népszerűségének alakulása: nem csupán a kar polgárai, de volt diákjai és más érdeklődők is egyre nagyobb számban kedvelik az oldalt.

11


„Az amúgy szemlátomást kielégítően működő, a sokféle és különböző szinten folyó integrált oktatást szervező rendszer bonyolultsága kockázati tényezőt hordoz. Ha például a rendszert vezérlő informatikai rendszer súlyosan és tartósan meghibásodna, az oktatás – átmenetileg – valószínűleg működésképtelenné válna.” Egy új, integrált tanulmányi rendszerre történő átállás mindig nehézségekkel jár. Az ETR-ről a NEPTUN-ra történő váltás esetében sem történt másként. A gondok egy részét már orvosolták, de a biztonságos, minden szükséges funkciót integráló működés sok problémája még megoldásra vár. A kar az oktatás segítésére és más funkciókban is (pl. Kari Tanács hangfelvételeinek közzététele, projektek) két másik internetes felületet is használ. A Coospace elsősorban oktatási színtér, kurzusokhoz tartozó tananyagok, feladatkiosztás, vizsgáztatás, tanulmányokhoz kötődő fórumozás zajlik rajta. A saját fejlesztésű TOS az oktatási adminisztráció segédprogramja. Például itt történik a záróvizsgára jelentkezés, a szakdolgozati témák megadása, a szakdolgozatok feltöltése és tárolása, az aktuális mintatantervek közzététele is. A látszólagos széttagoltság ellenére is e két programot mindaddig működtetni kívánjuk, amíg a NEPTUN nem működik mindezen funkciókban biztonságosan és a kívánalmainknak megfelelően. A jelzett kockázati tényezőket csökkentette, hogy az egyetem központi szerverére „költöztettük” át saját szervereinkről ezeket a funkciókat.

„2. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI, MINŐSÉGFEJLESZTÉSI JAVASLATOK 2.1 A karon folyó oktatói-kutatói munka minőségének tartós biztosítása zálogaként a tudatos »humánpolitikát« kell megjelölnünk, vagyis azt a törekvést, hogy a tudományos kutatómunkára alkalmas és elhivatott, egyszersmind megfelelő pedagógiai képességekkel rendelkező hallgatókat és a gyakorlatban már bizonyított szakembereket megfelelő számban integrálni kell a kari munkába. A kari »korfa« jelenlegi imponáló képe »időzített bombaként« ketyeg, így a minőség biztosításának és további fejlesztésének lehetőségi feltétele egyaránt a generációs struktúra folyamatos korrekciója.” A munkatársak életkor szerinti összetételének változtatása csak középtávon lehetséges, egyik napról a másikra nem megy. A lehetőségek szerint igyekeztünk fiatal, új kollégákat felvenni a nyugdíjasok helyére, illetve néhány fiatal oktatóval / kutatóval mások munkaviszonyának megszűnése nélkül is alkalmazotti jogviszonyt létesítettünk. (egyetlen kollégát sem bocsátottunk el forráshiány vagy „fiatalítás” miatt a karról). 1. táblázat. Az ELTE TáTK-ra újonnan belépők száma és átlagéletkora Év 2011 2012 2013 2014 Összesen

Fŋ 11 9 5 3 28

Átlagéletkor 33,0 34,0 36,4 38,0 34,8

A korábbi akkreditáció óta eltelt időszakban összesen 28 új munkatársat vettünk fel, elsősorban a fiatalabb korosztály tagjait. Így fokozatosan átalakul a kar életkor szerinti struktúrája, és a fiatalabb kollégák szakmai előrehaladásuk esetén betölthetik azt a generációs űrt, amelynek veszélyeire az ajánlások is felhívták a figyelmet. Mindeközben nagymértékben támaszkodunk nyugdíjba vonult kollégáink felbecsülhetetlen fontosságú kutatási és oktatási tapasztalatira is, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy professzor emeritusként továbbra is segítsék munkánkat. Jelenleg nyolc kinevezett kari professzor emeritusunk van.

12

A kar általános helyzetképe

100%

A TáTK oktatóinak-kutatóinak életkor szerinti megoszlása, 2011-2014, fŋ

90% 80%

40

42

39

34

20

23

26

28

70% 60% 50% 40%

40-54 éves kor között

30% 20%

55 éves kor felett

35

40

42

38

2011. év

2012. év

2013. év

2014. év

10%

39 éves kor alatt

0%

3. ábra. A TáTK oktatóinak-kutatóinak életkor szerinti megoszlása „2.2 Javasoljuk, hogy a magas szinten működő ösztönös minőségbiztosítást váltsa fel a tudatos, az ESG-alapelvekre épülő minőségbiztosítási rendszer.” A tudatos minőségbiztosítás terén is megtettük az első lépéseket az ESG alapelveinek figyelembevételével. Törekszünk minél nagyobb mértékben olyan sztenderdizált eljárásokat alkalmazni számos területen, amelyek az információk szisztematikus gyűjtésén és értékelésén alapulnak, valamint alkalmasak a fizibilitás biztosítására, a megfelelő teljesítményértékelés és a visszacsatolások megvalósítására az oktatás, a kutatás és a menedzsment területén egyaránt (ld. 3. A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata (az ESG rendszere) fejezet). Összefoglalóan: azonosultunk az ESG irányelveivel és célkitűzéseivel, a minőségfejlesztés, minőségbiztosítás fontosságával kapcsolatos tudatosságot növeltük, ám a rendszerszerű formalizálásra csak összegyetemi szinten kerülhet sor.

13

2. A KAR KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEI

2.1. Oktatás Már az előző akkreditációs jelentés is elismerően szólt a kar mátrixos képzési szerkezetéről, mely nem csupán azt teszi lehetővé, hogy a különböző szakos hallgatók bizonyos óráikon együtt tanulhassanak, hanem az erőforrások felhasználásának optimalizálását is nagymértékben segíti. Ezt a gyakorlatot folytattuk az elmúlt időszakban is, de igyekeztünk az alapszakokon, elsősorban a nagy létszámú órák okozta személytelenséget oldandó, több, szemináriumi jellegű foglalkozást beiktatni.

2.1.1. A kar képzési szerkezete A Társadalomtudományi Kar jelenleg öt alapszakon és tizenegy mesterszakon folytat képzést. Négy szakirányú továbbképzési szakra rendelkezünk akkreditációval és indítási engedéllyel; ezek iránt az érdeklődés változó. 2. táblázat A TáTK képzési szerkezete kar

TáTK

képzés neve alkalmazott közgazdaságtan alkalmazott közgazdaságtan nemzetközi tanulmányok szociális munka szociológia társadalmi tanulmányok társadalmi tanulmányok egészségpolitika, tervezés és finanszírozás egészségpolitika, tervezés és finanszírozás humánökológia kisebbségpolitika kisebbségpolitika közgazdasági elemzŋ közösségi és civil tanulmányok kulturális antropológia nemzetközi tanulmányok survey statisztika szociális munka szociálpolitika szociológia gyógyszerpolitika és gyógyszergazdaságtan nemzetközi emberi jogok szociálisminŋség-menedzser szociális munka szupervíziója szociológia tudományok szociológia tudományok

szint alapképzés alapképzés alapképzés alapképzés alapképzés alapképzés alapképzés mesterképzés mesterképzés mesterképzés mesterképzés mesterképzés mesterképzés mesterképzés mesterképzés mesterképzés mesterképzés mesterképzés mesterképzés mesterképzés szakirányú továbbképzés szakirányú továbbképzés szakirányú továbbképzés szakirányú továbbképzés doktori képzés doktori képzés

tagozat N N N N N N N N+E N N N N N N+L N N N N+L N+L N+L E L L L N+L N+L

nyelv magyar angol magyar magyar magyar angol magyar magyar angol magyar magyar angol magyar magyar magyar magyar magyar magyar magyar magyar magyar magyar magyar magyar magyar angol

Jelenleg zajlanak a Társadalmi marketing valamint a Társadalmi nemek tanulmánya mesterképzési szak alapításával és indításával kapcsolatos munkálatok. A képzési palettát a változó erőforrások és a munkaerő-piaci igények figyelembevételével folyamatosan bővítjük. 2011-ben két új mesterképzési szakot hirdettünk (humánökológia, közösségi és civil tanulmányok), és mivel fontos célkitűzés a képzés nemzetköziesítése, a kisebbségpolitika mesterszakon 2012-től már angol nyelven is lehet tanulni. 2012-ben indult a közgazdasági elemző mesterszakon a képzés, így immáron tizenegy mester15


képzési szakon folyik oktatás karunkon. 2014-ben az egészségpolitika, tervezés és finanszírozás mesterképzés nappali tagozatát csak angol nyelven hirdettük meg, az esti tagozaton a képzés változatlanul magyar nyelven történik.

TáT T TK K ááltaal fe felvvettek k ará a nyya az a 1 kép k pzŋ ŋheelyyre ju utó á agh átla hozz k kép pesst, 20014 4550% % 4000% % 3550% % 3000% % 2550% % 2000% % 1550% % 1000% % 5 % 50% 0% %

4007% % 2899% 2442% 183% %

% 145% 1100%

1111% %

1156% % 1355% 1115% % 1000%

41% %

33% %

1998% % 1112% % 57%

4. ábra. Felvettek aránya az 1 képzőhelyre jutó átlaghoz képest* *Számítási módszer: Megnéztük az országban az adott szakra felvettek összlétszámát, és számba vettük a képzőhelyek számát. A tábla azt mutatja, hogy egy elképzelt, azonos arányú felvételi létszámhoz képest hogyan teljesített a TáTK. Annak ellenére, hogy a társadalomtudományok hasznosságával, a munkaerő-piaci bekapcsolódás esélyeivel kapcsolatban sok vitatható állítás fogalmazódott meg az elmúlt időszakban, a kar tartja vezető szerepét a társadalomtudományi képzést nyújtó intézmények körében. Ugyan a 2009/2010-es felvételi időszakhoz képest csökkent a felvett új diákok száma, ám ez nem annyira az érdeklődés csökkenésének tudható be, mint tudatos felvételi politikánk következménye. Úgy véljük, az ország első egyetemén nem engedhető meg, hogy túlságosan alacsony pontszámmal is felvegyünk hallgatókat. Ha azokat a képzéseket is figyelembe vesszük, ahol vagy közös a képzés (Politikatudomány mesterszak), vagy a TáTK oktatói meghatározó szerepet játszanak (Kriminológia mesterszak), de a diákok adminisztratíve egy másik karhoz tartoznak, akkor a létszámok csökkenése nem olyan számottevő. 3. táblázat Felvétel és lemorzsolódás az ELTE TáTK-n* Képzési szint alapképzés mesterképzés szakirányú továbbképzés Végösszeg Lemorzsolódás alapképzés,% Lemorzsolódás mesterképzés,%

Felvétel féléve 2009/10/01 2010/11/01 2011/12/01 2012/13/1 2013/14/1 661 642 578 495 474 201 271 242 274 266

862

913

20 840

769

740

2014/15/1 474 286

760

Végösszeg 3324 1540 20 4884

35,1

27,1

25,3

16,6

3,2

0

19,5

21,9

14,4

14,98

11,7

7,1

0,7

11,2

*A lemorzsolódási adatokat úgy állítottuk elő, hogy a belépéstől nyomon követtük a diákok kari „életútját”. Ezért a változások tendenciáját óvatossággal kell kezelni, hiszen a 2009/2010-ben belépetteknek hosszabb idő állt rendelkezésre a lemorzsolódásra, mint a frissen felvetteknek.

16

A kar kulcsfontosságú eredményei

A diákok lemorzsolódásának főbb indokai a következők: átvétel kérelme más intézménybe, bejelentkezés elmulasztása a megengedettnél többször, fizetési hátralék a képzésben, képzésváltás intézményen belül, saját bejelentés a képzés megszakítására, tanulmányi okból törölve. Alapképzésen 2012-ig közel azonos számú hallgatót töröltünk tanulmányi okokból, mint akik saját akaratukból szakították félbe elkezdett tanulmányaikat (töröltették magukat, vagy nem regisztráltak két passzív félév után). Esetükben az valószínűsíthető, hogy az érettségi után nem volt elég tudatos a felsőoktatási szakválasztás. Az alapképzésen tanulmányi okokból törölt hallgatóink közel 10 százaléka a következő felvételi eljárásban újra sikeresen felvételizik valamelyik szakunkra. A 2012-ben bevezetett állami ösztöndíjas képzésben részt vevő hallgatók esetén jelentősen csökkent a tanulmányi okokból lemorzsolódott hallgatók száma. Mesterképzéses hallgatóinkra inkább jellemző a tudatos szakválasztás: a tanulmányi okokból törölt létszám a felvettek számához (214 fő) viszonyítva évente átlagosan fele az alapképzésen hasonló okból törölt létszáménak. A mesterképzésen felvett költségtérítéses/önköltséges létszám az alapképzésen felvettekhez viszonyítva elég alacsony, ehhez képest jelentős a fizetési hátralék miatti törlés. 4. táblázat Tanulmányi eredmények az ELTE TáTK-n 2009-től 2014-ig kiadott oklevelek alapján szint szak alkalmazott közgazdaságtan nemzetközi tanulmányok szociális munka szociológia társadalmi tanulmányok egészségpolitika, tervezés és finanszírozás humánökológia kisebbségpolitika közgazdasági elemzŋ közösségi és civil tanulmányok kulturális antropológia nemzetközi tanulmányok survey statisztika szociális munka szociálpolitika szociológia

alapképzés alapképzés alapképzés alapképzés alapképzés mesterképzés mesterképzés mesterképzés mesterképzés mesterképzés mesterképzés mesterképzés mesterképzés mesterképzés mesterképzés mesterképzés

tanulmányi záróvizsga oklevél átlagok átlaga érdemjegyéne minŋsítések k átlaga átlaga 3,75 4,16 4,34 3,85 4,48 4,46 4,04 4,2 4 3,68 4,48 3,85 3,64 4,49 3,65 4,03 4,36 4,3 4,27 4,71 4,66 4,21 4,41 4,43 4,01 4,43 4,6 4,56 4,56 4,56 4,69 4,74 4,68 4,22 4,64 4,6 4,03 4,02 3,99 4,15 4,3 4,24 4,26 4,13 4,19 4,18 4,54 4,45

kiadott oklevelek száma 74 300 71 157 161 101 7 41 7 9 38 62 41 38 61 41

A hallgatóink féléves tanulmányi átlaguk alapján minden képzésünkön jó minősítésűek. Az alapképzésen a záróvizsgát tett hallgatók záróvizsga-érdemjegyének átlaga és az oklevél minősítésének átlaga meghaladja a féléves tanulmányi átlagot. Mesterképzéseinken folyamatos jó tanulmányi előrehaladás jellemző hallgatóinkra a félévek átlagában és a záróvizsgán elért eredmények alapján.

2009/10/2

2010/11/1

2010/11/2

2011/12/1

2011/12/2

2012/13/1

2012/13/2

2013/14/1

2013/14/2

Aktív, fŋ Passzív, fŋ Összesen, fŋ Passzív/összes, %

2009/10/1

5. táblázat Az aktív és passzív félévek aránya az ELTE TáTK diákjainak tanulmányai során

2126 226 2352

1885 226 2111

2209 178 2387

1936 184 2120

2267 194 2461

2013 213 2226

2199 218 2417

1989 237 2226

2085 189 2274

1882 159 2041

9,6

10,7

7,5

8,7

7,9

9,6

9,0

10,7

8,3

7,8

Az elmúlt időszakban a tanulmányaikat felfüggesztő diákok aránya nagyjából azonos szinten mozgott, 7–11 százalék körül alakult.

17


6. táblázat Az ELTE TáTK-n oklevelet szerzettek képzésben töltött ideje, fő

szint alapképzés (6 féléves) alapképzés (7 féléves - szociális munka szak) mesterképzés (4 féléves)

képzési idŋnél kevesebb idŋ alatt (pl. újrafelvett)

képzési idŋ alatt

képzési idŋn túl 1 félévvel




18

533

92

107

11

2

4

32

25

6

4

4

338

62

42

(2009-től felvettekre vonatkozóan) A valamely hat féléves alapképzési szakon tanuló diákok 28 százaléka, a hét féléves szociális munka alapszak diákjainak 49 százaléka, a mesterképzésesek 23 százaléka fejezte be tanulmányait a képzési időn túl. 7. táblázat Az ELTE TáTK diákjainak tanulmányi előmenetele, fő Oklevelet szerzett Záróvizsgázott, de nyelvvizsga hiánya miatt nem kapott oklevelet Képzési idŋn túl iratkozott Lemorzsolódott

2010/11 459 60 251 213

2011/12 459 51 184 186

2012/13 474 68 265 114

2013/14 512 64 259 34

A hallgatók lemorzsolódása folyamatosan csökkent az elmúlt években, a 2010/11-es tanévhez képest 2013/14re mintegy hatodára esett vissza. A tanulmányaikat a mintatantervekben előírtnál lassabban befejező hallgatók száma tartósan meglehetősen magas, különösen az oklevelet szerzettekhez viszonyítva. Ennek egyik fő oka, hogy a diákok jelentős része tanulmányai mellett dolgozik. Ld. 2.1.5 pont. Az ELTE Társadalomtudományi Kara nyomtatott és online elérhető képes tájékoztató anyagokkal (TáTKarokkal brosúra), kifejezetten felvételizőknek szóló képzésleírásokkal (kari honlap „Felvételizőknek” menüpontja) és bemutatkozó videókkal (kari Youtube-csatorna), felvételizőknek szóló általános tájékoztató cikkek megosztásával (ELTE TáTK Felvételi Facebook oldal), középiskolák megkeresésével, a kari nyílt napok megszervezésével és oktatási portálokon való hirdetésével, a nyílt napra látogatók visszajelzéseinek kiértékelésével, illetve egyéb kulturális-ismeretterjesztő rendezvények szervezésével (dokumentumfilm-fesztivál, Kutatók Éjszakája kari programjai, ELTEfeszt) tartja karban, illetve javítja a beiskolázási adatokat. Új elem a kari kommunikációs stratégiában, 2013-ban próbáltuk ki először, hogy „házhoz megyünk”, azaz népesebb rendezvényekre kitelepülünk. Ennek színteréül a Pozsonyi Piknik rendezvényt választottuk, nagy sikerrel. (Bővebben erről a 3.7.2 A képzési programok iránt érdeklődők tájékoztatása fejezet ad információt.)

2.1.2. Hallgatók versenyeredményei Nagyon fontosnak tartjuk a tehetséggondozást, a legkiválóbb hallgatók teljesítményének elismerését. Ennek egyik formája – mint minden felsőoktatási intézményben – a Köztársasági Ösztöndíj és egy, a 2006/2007-es tanévben a kar által alapított díj, a legjobb szakdolgozat díja, melyet szakonként, a tanév végi diplomaosztó ünnepségen adunk át a nyerteseknek (az alábbi linken a legutóbbi diplomaosztó díjazottjai tekinthetőek meg: http://tatk.elte.hu/aktualis-hirek/sikereink-mainmenu-894/hallgatainmenu-895/3169-a-201314-es-tanev-legjobbszakdolgozatai). A tehetséggondozás fontos formája a tudományos diákköri munka, melyhez verseny is kapcsolódik.

18


8. táblázat A TáTK hallgatóinak részvétele a kari TDK- és az OTDK-versenyeken Kari TDK Beadott kari Ebbŋl dolgozatszáma OTDKra nevezett 2009

2010

2011

2012

2013

Társadalomtudományi Társadalomtudományi Közgazdaságtudományi Társadalomtudományi Közgazdaságtudományi Társadalomtudományi Közgazdaságtudományi Társadalomtudományi Közgazdaságtudományi

Elŋadások száma

OTDK Helyezettek száma Pro Mestertanár(fŋ) Scientia, díj Pro Arte (db) 1. 2. 3. (db) hely hely hely

Egyéb díjak (db)

24

2

4

1

0

0

különdíj: 7

15

7

0

1

0

0

0

különdíj: 1

1

1

1

0

0

0

0

0

0

40

37

5

5

11

11

28

5

3

2

0

0

3

3

4

2

0

0

0

0

n.a.

n.a.

17

16

2

2

20

különdíj: 6 különdíj: 1

A karon minden félévben lehetőség van TDK-dolgozatok beadására. A hallgatókat az oktatók személyesen és a kar kommunikációs csatornáin közzétett hirdetések is ösztönzik a tanulmányok elkészítésére. A beadási határidőt követően a dolgozatokat belső és külső opponens bírálja el, és – a leadott dolgozatok számától és a hallgatók szakjától függően – egy vagy két szekcióban kerül sor TDK-konferenciára, ősszel és tavasszal. A kari TDK konferenciák magas minőségét az is bizonyítja, hogy a hallgatók 90-95 százaléka elnyeri a lehetőséget az OTDK-n való részvételre (ugyanakkor nem mindenki nevez be közülük az országos megmérettetésre, mert többen az esemény időpontjában már végzett hallgatók, és a munkájukra koncentrálnak). A kar a TDK- és az OTDK-nyertesek nevét és a dolgozatok címét 2009 óta közzéteszi honlapján, és rendszeresen jelennek meg fényképek a kari megmérettetésekről is. Reméljük, hogy mindez képes fenntartani, illetve növelni a hallgatói aktivitást ezen a téren. Hallgatóink számos más tudományos, kulturális, közéleti versenyeredményt, díjat is magukénak tudhatnak. 2009–2014 között 236 különböző hallgatói eredményt és elnyert díjat jegyeztünk fel. (Részletes bemutatásuk: a 2. sz. mellékletben.)

2.1.3. Elitképzés, tehetséggondozás A tudományos diákkörök mellett a szakkollégium a tehetséggondozás másik fontos színtere. Az ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium (ARTSZ) 2003 óta fogja össze a társadalomtudományok iránt érdeklődő, társadalmi kérdések iránt érzékeny hallgatókat. (http://angelusz.elte.hu/tortenetunk, http://angelusz.elte.hu/nevadonkrol, http://angelusz.elte.hu/angelusz_nemedi) A Szakkollégium célja egy olyan inspiratív, tudományos párbeszédre és eszmecserére alkalmas állandó fórum megteremtése, melynek segítségével a tagok felkészült, művelt, tájékozott, idegen nyelveket beszélő, széles látókörű társadalomtudományi szakemberekké válhatnak. E célok elérése érdekében a Szakkollégium alapozó (elméleti szemléletalkotó, módszertani, illetve készségfejlesztő) és műhely- (kutató, egy speciális társadalomtudományi területet érintő) kurzusokat szervez tagjai számára. (http://angelusz.elte.hu/kurzusok) A szervezet legfőbb alapelvei az autonómia, a demokratizmus, a gyakorlatiasság és az interdiszciplinaritás. A Szakkollégium kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a különböző társadalomtudományi diszciplínák rendszeres

19


együttműködése megvalósuljon, s hogy a tagok olyan készségeket szerezhessenek, melyek segítségével a tudásukat minél hatékonyabban kamatoztathatják a gyakorlatban. Ez utóbbiból fakad az ARTSZ azon specialitása, hogy tagjai folyamatosan részt vesznek kutatásokban, és eredményeiket évente be is mutatják szakmai konferencia keretében. (http://angelusz.elte.hu/kutatasok ) A kutatások felsorolása a 11. sz. mellékletben olvasható. A Szakkollégium tagsága 70, az aktív tagok száma 50 fő körül mozog. A szakkollégisták több mint 90 százaléka az ELTE Társadalomtudományi Karán tanul vagy tanult. A Szakkollégium számos hallgatója folytatja tanulmányait hazai és külföldi doktori képzésekben, itthon főként az ELTE Szociológiai Doktori Iskolában. (http://angelusz.elte.hu/tagok http://angelusz.elte.hu/felepites) A szakkollégisták tudományos eredményeiket a Szakkollégium Éves Szakmai Konferenciáján, a kar „Kulcskérdések a társadalomkutatásban” konferenciáján, az ELTE szakkollégiumainak közös konferenciáján mutatják be. Szakmai publikációikból jelenik meg immár évente a Kötetlen címet viselő tanulmánykötet (2008, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014). A szakkollégisták a TDK-n, illetve az OTDK-n is egyre szebb eredményeket érnek el, főként, mióta ez határozott elvárásként jelenik meg a tantervben. (http://angelusz.elte.hu/kotetlen http://angelusz.elte.hu/konferenciak) A szakkollégium hangsúlyt fektet arra, hogy a Társadalomtudományi Kar hallgatóival és oktatóival jó kapcsolatban legyen, minden egyetemi polgár számára nyitott programokat valósítson meg. Évente több alkalommal rendez beszélgetéseket és filmvetítéseket aktuális közéleti, társadalomtudományi témákról (Spájz-estek); 2005től minden év novemberében megrendezi a Lágymányosi Kampuszon az érdeklődőket tudományos és kulturális programokkal váró Szakkollégium Éjszakáját (SZÉ); illetve rendszeresen bekapcsolódási lehetőséget biztosít társadalmi projektjeibe, az úgynevezett „Tapasztalatszerző műhely” keretében. (http://angelusz.elte.hu/spajz http://angelusz.elte.hu/sze http://angelusz.elte.hu/content/tapasztalatszerz%C5%91-m%C5%B1hely-2014) A legfelkészültebb, felsőéves mesterképzéses hallgatók számára lehetőséget teremtünk a tanításba történő bekapcsolódásra, szerény díjazással, demonstrátorként. A demonstrátorok szaktanár irányításával néhány alapozó kurzus oktatásában és a hallgatók munkájának értékelésében vesznek részt. 9. táblázat A demonstrátorok közreműködése az oktatásban a TáTK-n Kurzus címe Szakdolgozati proszeminárium Adatfeldolgozás és elemzés 1. Statisztika 1. gyakorlat Statisztika 2. gyakorlat Számítógépes alapismeretek

A kurzust felvett hallgatók szakja Nemzetközi tanulmányok alapképzés Szociológia és társadalmi tanulmányok alapképzés Szociológia és társadalmi tanulmányok alapképzés Szociológia és társadalmi tanulmányok alapképzés Szociális munka és társadalmi tanulmányok alapképzés

Kurzusok száma 29 55 39 44 26

A 2009/10. tanév 1. félévétől a 2014/15. tanév 1. félévéig tartó 11 féléves időszakban összesen 193 kurzus esetén segítette az oktatók munkáját demonstrátor. A legtöbb demonstrátort foglalkoztató Társadalomkutatások Módszertana Tanszék például a demonstrátorokat nyitott pályázat útján választja ki. A pályázathoz önéletrajzot és motivációs levelet kell csatolni. Az elsődleges bírálat után a kiválasztott hallgatók felvételi beszélgetésen vesznek részt. A demonstrátori munkára kiválasztott hallgatók fél évet hospitálnak, majd ennek végén próbatanítanak. Csak ezek sikeres abszolválása után válhatnak ténylegesen demonstrátorokká. A demonstrátorok munkáját folyamatosan nyomon követi a demonstrátori rendszer működéséért felelős vezető oktató. A kar annyira fontosnak tartja a demonstrátori munkát, hogy egy demonstrátorként is dolgozó, elhunyt diákunk emlékére megalapította az Etelaky Éva díjat, melyet minden évben a nyári diploma átadó ünnepségen osztunk ki a legjobb demonstrátornak 2010-ben fogadta el a Szenátus a honorácior rendszerre vonatkozó javaslatot, amelynek feltételei az ELTE SZMSZ Hallgatói Követelményrendszer 27/A §-ában találhatók. A honorácior státuszt a 2013/14. tanév 1. félévben pályázták meg először hallgatóink. A motivált, tehetséges és kiemelkedő hallgatók szakmai és tudományos előmenetelét segíti a státusz, akik a választott szakterületük elmélyítése mellett más szakok/karok kurzus-

20


kínálatából is válogathatnak. A nemzetközi tanulmányok alapképzési szakon két fő három félévre, egy fő két félévre nyerte el a státuszt; egészségpolitika, tervezés és finanszírozás mesterképzési szakon pedig egy fő végezte honoráciorstátusz keretében a 2013/14. tanév 2. félévét. A tehetséges hallgatók tudományokba történő bevezetésének leghatékonyabb módja, ha együtt dolgozhatnak tapasztalt szakértőkkel, bekapcsolódhatnak különféle, a karon folyó kutatásokba. Erre nagy hangsúlyt fektettünk az elmúlt időszakban is. 10. táblázat A TáTK-n kutatásokba, pályázatokba bevont diákok száma, fő Év 2010 2011 2012 2013 2014 Összesen

Hallgató 10 33 43 13 4 103

Doktorandusz 2 11 16 1 4 34

Összesen 12 44 59 14 8 137

A kutatásokba, pályázatokba bevont diákok száma ingadozó az évek során, melynek elsődleges oka az EU-finanszírozású pályázati tevékenység ciklikussága.

2.1.4. Doktori iskola Az ELTE Szociológia Doktori Iskola (DI) kiemelkedő fontosságú sajátossága a kutatás és oktatás problémaorientált és interdiszciplináris jellege. Ez megmutatkozik a tárgyak tematikáiban, a programok általános kutatási koncepciójában, a hallgatók témaválasztásának orientálásában, a témák kiírásában, továbbá a programokban résztvevő oktatók és a témavezetők személyi összetételében is. A DI keretében működő doktori programok szociológusok, szociálpolitikusok, közgazdászok, jogászok, pszichológusok, antropológusok együttműködésén alapul. A kurzusok megfelelően ötvözik a szélesebb társadalomtudományi megalapozást és a specializáció elősegítését. Az alapozó, kötelező tárgyak azt szolgálják, hogy a hallgatók el tudják helyezni választott szűkebb témájukat a társadalomtudományok általánosabb keretein belül. Az alternatív, választható kurzusok az adott szűkebb szakterület elméleti megközelítéseinek, legújabb nemzetközi kutatási eredményeinek a megismertetésére koncentrálnak. A kurzusok súlyt helyeznek arra is, hogy a hallgatók elsajátítsák a tudományos művek írásához szükséges alapvető készségeket. A törzstárgyak és választható tárgyak oktatására a társadalomtudományok legnevesebb hazai művelőit sikerült megnyerni. Ez biztosítja, hogy az oktatott tárgyak anyaga valóban korszerű és igényes legyen. A DI programjainak keretében megszerezhető ismeretek kompatibilisek a nemzetközi társadalomtudományi doktori programokkal. Ennek biztosítása érdekében a program struktúrájának kialakításakor és az egyes tárgyak tematikájának kidolgozásakor nagymértékben támaszkodtunk a nemzetközi tapasztalatokra és a DI sokoldalú nemzetközi kapcsolataira. A képzés kombinálja a rendszeres kurzusmunkát és a hallgatók önálló kutatását. A kurzusmunka hivatott az egységes színvonalú, megbízható alaptudás kialakítására, s ezzel az oktatói és kutatói utánpótlás minőségének javítására. A speciális szemináriumok, a tutori rendszer és a hallgatók önálló munkájának ösztönzése és segítése – a kurzusmunkára építve – lehetővé teszi a tartalmas kutatást, az önálló eredményeket felmutató disszertáció elkészítését. Ehhez igazodik a képzés ütemezése, ahol az első négy félévben a hangsúly a kurzusmunkára esik, majd a disszertáció elkészítése kerül előtérbe, amelynek fontos lépése a tézisterv megvitatása és megvédése szakértő bírálók előtt. A doktori eljárás során leteendő szigorlat biztosítja, hogy a hallgatók szakterületük egészéről megfelelő tájékozottsággal rendelkezzenek. A program folyamatos nemzetközisítése a hallgatóknak egyre bővülő lehetőséget kínál a nemzetközi tudományos színtéren való megjelenésre, részképzéseken való részvételre, konferenciákon való megmérettetésre. (A doktori iskola felvételi és képzési adatai a 6. sz. mellékletben találhatóak.)

21


2.1.5. Végzettek elhelyezkedése (DPR) A társadalomtudományi képzettséggel rendelkezők munkaerő-piaci helyzetéről is tudósító, az Educatio által tavaly megjelentetett Frissdiplomások 2012. című kutatási zárótanulmányból kiderül, hogy a frissen végzett (2007ben, 2009-ben, 2011-ben diplomát szerzett) magyarországi társadalomtudományi végzettséget szerzettek 90,5 százaléka el tudott helyezkedni. Oktatási intézménytől függetlenül e frissdiplomások az oklevél megszerzését követően átlagosan 5 hónap alatt jutottak álláshoz (felük formálisan, álláshirdetésre történő jelentkezéssel); háromnegyedük állandó, határozatlan időben foglalkoztatott, és kétharmaduk a szakmában helyezkedik el. A karról 2007-ben 70, 2009-ben 128 és 2011-ben 144 fő töltötte ki részben vagy egészen a kérdőívet, így a megállapítások csak nagyon erős fenntartással vehetők figyelembe. A kari adatok a három évre összesítve kerültek feldolgozásra, így az összes válaszadó 342 fő.

5. ábra. Részlet a Diplomás Pályakövető Rendszer elemzéséből A média és számos politikai döntéshozó által sugallt képpel ellentétben a TáTK válaszadóinak többsége is munkát talált magának és csak hét százalékuk volt munkanélküli. A válaszadók 38 százaléka már az abszolutórium megszerzésekor is dolgozott.

2.1.6. Képzési együttműködések Meggyőződésünk, hogy a jó társadalom alapja polgárainak együttműködése. Ez az egyetemi életre is igaz, s az igazán jelentős tudományos eredmények is csak a tudományok együttműködésében alakulhatnak ki. A hatékony, fenntartható és ésszerű működésnek is alapfeltétele az erőforrások közös hasznosítása, legyen szó tanteremről, oktatóról vagy akár a tudásról. Azoknak a szervezeteknek a listáját, amelyekkel képzési és kutatási együttműködést folytatunk a 8. sz. melléklet tartalmazza, 2009–2014 között 350 ilyen szervezetet regisztráltunk.

2.1.6.1. Intézményen belül (tanszékek, karok) A Társadalomtudományi Kar az Állam- és Jogtudományi Karral kötött karközi megállapodás alapján működik együtt a politikatudományi és a kriminológia mesterképzésben. A politikatudományi mesterképzés egyik szakirányáért a Társadalomtudományi Kar a felelős, a kurzusok a kar javaslatára kerülnek meghirdetésre, és azokat jellemzően a kar fő- vagy részállású oktatói tartják. A kriminológia mesterképzésben a TáTK az ÁJK felé a szak mintatantervében meghatározottak szerint nyújt képzési szolgáltatást, ami a meghirdetett kurzusok hozzávetőleg 30-40 %-át érinti.

22


2009/10/2

2010/11/1

2010/11/2

2011/12/1

2011/12/2

2012/13/1

2012/13/2

2013/14/1

2013/14/2

2014/15/1

Összesen

Kar ÁJTK BTK IK PPK TTK Összesen

2009/10/1

11. táblázat. A TáTK oktatóinak más karokon történő oktatási tevékenysége (oktatott tárgy, db)

2 5 4 6 7 24

1 5 3 1 7 17

3 4 3 7 7 24

1 5 6 0 7 19

11 3 4 6 5 29

7 4 5 0 7 23

18 6 3 1 5 33

7 4 4 5 9 29

13 3 6 12 6 40

11 3 6 4 8 32

12 2 2 13 7 36

86 44 46 55 85 306

9 5 3 6 0 4 2 29

4 2 5 0 2 7 0 20

11 4 2 6 0 7 1 31

7 3 3 0 4 8 0 25

10 4 2 3 3 8 0 30

9 3 2 0 7 6 0 27

9 2 2 4 2 8 0 27

4 4 2 4 4 7 1 26

6 1 2 2 0 9 0 20

10 1 2 2 0 6 1 22

2014/15/1

2013/14/2

2013/14/1

2012/13/2

2012/13/1

2011/12/2

2011/12/1

2010/11/2

2010/11/1

2009/10/2

Kar ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TTK Egyéb Összesen

2009/10/1

12. táblázat. Átoktatások az ELTE más karairól illetve más szervezeti egységeiből a TáTK-ra (oktatott tárgy, db)

4 2 0 3 2 8 3 22

83 31 25 30 24 78 8 279

A TáTK is igénybe veszi a más karokon felhalmozódott szakértelmet egyes kurzusai szervezésekor.

2.1.6.2. Közös képzések, interdiszciplináris képzések A Szociológia Doktori Iskola tagja az Inter-University Center elnevezésű konzorciumnak, amelynek létrehozásában az ELTE Társadalomtudományi Kara is fontos szerepet vállalt. A Center része a Big Data Research Unit, mely a kar Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpontja által eddig gyűjtött adatok tárolására, elemzésére, további adatok gyűjtésére, feldolgozására alkalmas. A központ egyben interdiszciplináris képzéseknek, konferenciáknak, közös kutatási projekteknek is otthont ad, és egyben hozzájárul a más doktori iskolákkal és egyetemekkel való együttműködéshez is. A konzorcium székhelye Kőszeg, ami lehetőséget kínál a doktori iskolának (ezáltal a Társadalomtudományi Karnak) a nyugat-magyarországi térségben való megjelenésre is.

2.1.6.3. Hazai felsőoktatási intézményekkel való együttműködések Doktori Platform A Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kara és Közgazdaságtudományi Kara, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara, a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kara és a Társadalomtudományok és Európa-tanulmányok Intézet Alapítvány (ISES Alapítvány) létrehoztak egy közös platformot Interdiszciplináris Tudományos Platform (Interdisciplinary Science Platform) néven. A Platform célja a karokon működő doktori programok és szakirányú továbbképzések tantárgyainak felajánlása egymás számára, különös tekintettel az idegen nyelvű előadásokra és kurzusokra. Célja egy olyan tudásbázis, közös oktatási és kutatási háttér megteremtése, ami alapot adhat közös konzorciális pályázatok benyújtására, esetleg a jövőben közös oktatási programok elindítására is. A Platform hosszú távú célja, hogy Kőszegen megteremtse az Egyetemközi Interdiszciplináris Képzések Központját, ahol magyar és idegen nyelven doktori és posztdoktori képzéseket, konferenciákat rendeznek a résztvevő partnerintézmények.

23


IBS Az ELTE TáTK és az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola teljes egészében angol nyelvű alkalmazott közgazdaságtan alapképzési szakot (BA in Applied Economics) tervez indítani a következő tanévtől. A közös képzés alapítási és indítási engedéllyel rendelkezik.

2.1.6.4. A szakmai gyakorlatokhoz kötődő partner-együttműködések A partneri együttműködések kiemelt csoportját alkotják a szakmai gyakorlatok kapcsán létrejött vagy megerősödött munkakapcsolatok. Azok az intézmények, amelyek jó tapasztalatokat szereztek diákjainkról és így közvetve a TáTK-ról is, máskor is szívesen fogadnak hallgatókat, illetve készek más típusú együttműködések kialakítására is. Lényeges hozadéka e kapcsolatoknak, hogy számos esetben a gyakorlat befejeztével munkát is kínálnak hallgatóinknak. További információk a 2.1.5. Végzettek elhelyezkedése pontban. A gyakorlatok megszervezése, helyszínük kiválasztása minden esetben a hallgatókkal partneri viszonyban történik, a gyakorlóhely igényeinek és a diákok kompetenciáinak valamint munkaerő-piaci aspirációinak figyelembevételével.

2.1.6.5. Külföldi felsőoktatási intézményekkel való együttműködések A képzési együttműködések kínálatának egyre bővülő területét a nemzetközi együttműködések jelentik. A kar aktív résztvevője az Erasmus és Erasmus+ Programnak. Ezek alapozzák meg a legtöbb hallgatói és oktatói cserelehetőséget. 2009-ben 61 egyetemmel volt Erasmus kétoldalú szerződésünk (5 partnerrel több tématerületen, összesen 66 szerződés), 2013-ra ez a szám 73-ra emelkedett (6 partnerrel több tématerületre, összesen 79 szerződés). A bővülés során új képzéseink is kötöttek szerződéseket. Karunk a társadalomtudományok (átfogó tématerület) mellett szerződéseket kötött szociológia, nemzetközi tanulmányok, szociális munka/szociálpolitika, statisztika, kulturális antropológia, közgazdaságtan tématerületekre is. Emellett hallgatóink aktívan pályáznak egyéb – a külföldi tanulást, kutatást – támogató ösztöndíjakra is, mint amilyen például a MÖB Állami Eötvös Ösztöndíj vagy a Campus Hungary Ösztöndíj. Az ELTE bilaterális szerződései keretében jelentős számú hallgató érkezik hozzánk Európán kívüli egyetemekről (többek között a Hongkongi Baptista Egyetem, a Hong Kong City University, A Nan Yang Szingapúri Egyetem). A 2009/2010-es tanév végéig fennálló szerződés alapján félévente a University of California kb. 2025 amerikai diákja tanult nálunk. Az Ausztrália és EU közötti csereprogram részeként két szemeszterben fogadtunk (2010/11 és 2011/2012 tavaszi) hallgatókat ausztrál egyetemekről. Hosszú évek óta részt veszünk a velencei székhelyű E.MA-programban, melynek keretében a European Master’s program in Human Rights and Democratisation Master képzés hallgatói karunkon is teljesíthetnek krediteket, minden tanév tavaszi félévében. A Szociológiai Doktori Iskola szintén kiemelten támogatja a hallgatói mobilitást. Az eddig említett csatornákon kívül elősegíti a jelöltek nemzetközi konferenciákon, nyári egyetemeken való részvételét. A DI 2010 óta tagja az európai szinten működő Sess.EuroPhD-konzorciumnak (The European PhD in Socio-Economic and Statistical Studies), így a kiemelt hallgatók európai doktori diplomát szerezhetnek. (http://www.sesseurophd.org/) http://www.europhd.org/ A partneregyetemek bejövő oktatóinak kurzusait beillesztjük a tematikailag megfelelő képzésekbe. Emellett nyilvános, minden kari hallgató és oktató számára meghirdetett előadásokat szervezünk számukra. A karunkról kiutazó és ide érkező, az adminisztratív feladatokért felelős kollégák elsősorban az együttműködési lehetőségek és a jó gyakorlatok megismerésére törekszenek. Az Erasmus és egyéb programok keretében történő mobilitási információk a 12. sz. mellékletben találhatóak meg.

24


2.2. Kutatás-fejlesztés, alkotó/művészeti tevékenység eredményei 2.2.1. Kutatás-fejlesztési tevékenység szervezete, működése Professzori Tanács Az ELTE Társadalomtudományi Kar Professzori Tanácsa a karon oktató, mindenkori egyetemi tanárok és professzor emeritusok által alkotott tanácsadó testület. A testület véleményalkotási jogkörrel rendelkezik; véleményüket kérésre a kar dékánja köteles a Kari Tanács elé terjeszteni. A Professzori Tanács elnöke, akit a Professzori Tanács tagjai maguk közül választanak, a Kari Tanács állandó meghívottja. A Tanács összehívásáról a mindenkori elnök dönt. A Professzori Tanács véleménye kiemelt szerepet játszik a kar különböző ügyekben történő állásfoglalásainak, valamint hosszú távú működési koncepciójának kidolgozásában. Tudományos Bizottság A kar 7 vezető oktatójából és 1 hallgatójából álló Bizottság véleményt nyilvánít szaklétesítésről és indításról, kutatási projektekről, a vezetői pályázatokról és kinevezésekről, a szakmai pályázatokról, címek adományozásáról, valamint minden olyan kérdésről, amelyben a Kari Tanács és a dékán állásfoglalást kér. Tudományos kérdésekben egyfajta minőségbiztosítási szerepet lát el. 2010-ben kari tudományos stratégiai javaslatot terjesztettek a Kari Tanács elé, ami elfogadásra került. 2011-ben a dékán beszámolt a tudományos koncepció megvalósításáról. 2014-ben kezdeményezték az egyetemi tanári kinevezések kari feltételrendszerének elkészítését, amelyet a Kari Tanács szintén megtárgyalt és elfogadott. Kutatóközpontok A karon működő kutatóközpontok a kari tudományos kutató- és fejlesztőtevékenységek laboratóriumai, amelyek az oktatók és hallgatók közös szakmai együttműködésén alapulnak. Alapításuk számos esetben a karrá alakulás (2003) előtti időszakig nyúlik vissza, munkájukkal ezért gazdag szakmai hagyományokat követnek. Az állandóság mellett a rugalmasság és a változás is jellemző a kar kutatóközpontjaira: egy-egy kutatási-fejlesztési projekt lezárulásával a kutatóközpontok tevékenysége is megváltozik vagy véget ér, ugyanakkor a társadalomtudományos diszciplínák legaktuálisabb kérdéseire újabb és újabb kutatócsoportok jönnek létre. A kar kutatóközpontjai valamennyi esetben egy felelős tanszék köré szerveződnek, ám tagjai a legkülönbözőbb intézetek, tudományterületek felől érkezvén, interdiszciplináris laboratóriumokká alakítják a szakmai csoportokat. A kutatóközpontok gyakran ápolnak szoros kapcsolatokat a hazai és nemzetközi tudományos élet képviselőivel, így a Magyar Tudományos Akadémiával vagy külföldi partneregyetemekkel és kutatókkal. A kutatóközpontok a piac szereplőivel is kapcsolatban állnak, főként szakképzési támogatások és szakmai gyakorlatot illető együttműködési megállapodások keretei között. A karon a 2009-es évtől 2013-ig összesen 32 különböző kutatóközpont működött, aktuálisan egy adott évben átlagosan 27 szakmai csoportosulás végzett társadalomtudományi kutató- vagy fejlesztőtevékenységet. Az 2013 júliusában alakult MTA–ELTE–Peripato Összehasonlító társadalmi dinamika Kutatócsoport Görögország és Magyarország összehasonlító elemzése révén törekszik hozzájárulni a 2008-ban kitört hitelválság társadalmi következményeinek elemzéséhez. A Kutatócsoportnak a kutatócsoport vezetőjén kívül jelenleg hét félállású tagja van, illetve még négy munkatárssal áll rendszeres megbízási szerződés viszonyban. OTKA A kar munkatársai pályázóként, bírálóbizottsági tagként és pályázatértékelőként is bekapcsolódnak az OTKA munkájába. Jelenleg a kar 12 OTKA-pályázat gazdája (20. sz. melléklet).

25


2.2.2. Tudományos publikációk 13. táblázat Publikációk száma Tudományág Természettudományok Mťszaki tudományok Társadalomtudományok Bölcsészettudományok Mťvészetek

2010 351 -

Publikációk száma** 2011 2012 371 376 -

2013 303 -

*MTMT kari összesítés Részletes adatok a 3. számú melléletben találhatóak. A kari oktatók és kutatók publikációinak száma enyhén ingadozó, de így is – természetesen nagy szórással – évi több mint három tudományos mű megszületése köthető munkatársainkhoz. A publikációk számának csökkenésében is tükröződik a társadalomtudományi kutatásokra fordítható források szűkülése, a kollégák jelentős oktatási leterheltsége és a felsőoktatási bérek alacsony színvonala miatt a megélhetés biztosítására végzett tevékenységek elszívó ereje. A publikációk számát összesítő kimutatás nem tükrözi, hogy a modern tudományos élet meghatározó tendenciáinak megfelelően egyre több a társszerzős mű, olykor különböző tudományterületek művelőinek együttműködésében.

2.2.3. Tudományos, oktatási, tudományos ismeretterjesztési eredmények Az oktatási eredményekről a 2.1. pontban számoltunk be, a tudományosokról részletesen e fejezet egésze szól. Az oktatói kiválóság egyfajta tükröződése a habilitáció. Karunknak jelenleg 26 habilitált oktatója van. Ez a szám értelemszerűen folyamatosan nő, ami az oktatási színvonal emelésének egyik fontos, bár nem kizárólagos garanciája. A kutatói kiválóság elismerésére a tudományos minősítési rendszer hivatott. Karunk 12 oktatója az MTA doktora, 8 emeritus professzorunk közül kettő az MTA rendes tagja, 1 aktív oktatónk az MTA levelező tagja. Doktori iskolánkba alapítása óta 338 doktorandusz nyert felvételt, közülük 132-en szereztek abszolutóriumot és 47-en fokozatot. A doktori iskolában jelenleg három doktori programban zajlik képzés (szociológia program, szociálpolitika program, interdiszciplináris társadalomkutatások program). Oktatóink tudományos és közéleti megbecsültségét jelzi az állami elismeréssel rendelkezők magas száma. A professzor emeritusokkal együtt a kar 14 jelenlegi oktatója részesült oktatási tevékenységére tekintettel állami kitüntetésben: a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével 2, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével 7, a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjével 1, a Magyar Köztársasági Érdemkereszt Középkeresztjével 1, Széchenyi-díjjal 2, Húszéves a Köztársaság-díjjal 1 oktatónkat tüntették ki. Többen kaptak miniszteri kitüntetést, és minden évben két-három munkatársunk tevékenységét egyetemi alapítású kitüntetéssel ismerik el. Oktatóink közül többen elismert szakmai folyóiratok főszerkesztői, szerkesztői (Fundamentum, Föld-rész, Esély, Szociológiai Szemle, BUKSZ, Egészségügyi Gazdasági Szemle), illetve szakmai kiadványok szerkesztőbizottsági tagjai (pl. Educatio, Történelmi Szemle, Civil Szemle, Kultúra és Közösség, Biztonságpolitikai Szemle, Információs Társadalom, Kapocs, Népegészségügy, Munkaerőpiaci Tükör, Párbeszéd), valamint online portálok szerkesztésében vesznek részt (Socio.hu, Szuverén.hu, Defacto gazdasági blog). 2010 óta honlapunkon több mint 50 olyan könyv, illetve tanulmánykötet megjelenéséről számoltunk be, mely oktatóinkhoz vagy volt hallgatóinkhoz kapcsolódott. A könyvek jelentős része ugyan szakmai köröknek szóló alapossággal íródik, de az érdekfeszítő témák miatt laikusok is szívesen olvassák őket. Többet közülük tankönyvként is használunk. Hallgatóink számára publikációs lehetőséget biztosít az évente megjelenő Társadalmi tanulmányok (HÖK), a Kötetlen (Angelusz Róbert Szakkollégium), és a Kötő-jelek (doktori iskola) tanulmánykötet. A Nemzetek Európában (2011), a Nemzeti Szempont (2014) és A nyilvánosság elemzésétől a választáskutatásig – Tanulmányok Angelusz Róbert

26


emlékére (2012) című tanulmánykötetekben fiatal kutatók, PhD-hallgatók publikáltak, a Kulcskérdések a társadalomtudományban 2011–2012 (2013) című kötetben pedig online jelentettük meg a „Kulcskérdések” kari konferencia előadásaiból írt tanulmányokat.

2.2.4. Kutatási együttműködések A kiemelkedő tudományos művek ritkán születnek magányos tudósok kutatásainak eredményeként: teammunkában jönnek inkább létre, széles intézményi keretrendszerben.

2.2.4.1. Intézményen belül (tanszékek, karok) A Társadalomtudományi Kar az Informatikai Karral több területen működik együtt. A jó munkakapcsolatokat jelzi, hogy a kari honlap látássérültek részére történő akadálymentesítéséhez az Informatikai Kar egy adjunktusa nyújt szakmai tanácsadást. A TÁMOP-4.1.2/A/2-10/1-2010-0011 számú, Infotárs elnevezésű projektet az IK-val közösen valósítottuk meg; közreműködésükkel hallás- és látássérült személyek számára akadálymentesítve készítettünk el egy hat modulból álló elektronikus tananyagot. Az oktatók és tananyagfejlesztők felkészülését a távoktatásra az IK oktatói segítették. A projekt záró konferenciáján workshopot tartottunk a speciális szükségletű emberek kommunikációját segítő IKT-technológiákról. Szintén az IK-val együttműködésben valósítottuk meg a TÁMOP-4.1.2.A//1-11/1 számú, Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése című projektünket, amelyben az IK oktatói hét tananyag kidolgozásában vettek részt, valamint a tudásmenedzsment-rendszerek informatikai kialakításában nyújtottak segítséget. Az elkészülő tananyagokat elsősorban Programtervező Informatikus MSc- és Térképész MSc-hallgatóik oktatásában tudják alkalmazni. A Természettudományi Karral „A szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházások támogatása” című TÁMOP-projekt keretében közösen pályáztunk. A PPK-val közösen nyújtottuk be a TÁMOP-4.1.2.B.2.-13/1 – Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok továbbfejlesztése és kiszélesítése című pályázatot – sajnos sikertelenül. Jellemző az OTKA kutatási pályázatai esetén is a karok kutatói közötti együttműködés egy-egy téma interdiszciplináris szemléletű megközelítése érdekében.

2.2.4.2. Felsőoktatási intézményekkel való együttműködés Az ELTE TáTK számos felsőoktatási intézménnyel létesített intézményes együttműködést a vizsgálat tárgyát képező időszakban. Együttműködő partnereink közt tartjuk számon a Central European Universityt, mivel a két intézmény diákjai kölcsönösen használhatják a mindkét intézmény könyvtárát, és ugyancsak kölcsönösen élhetnek konzultációs lehetőségekkel. Ugyancsak a CEU közvetítésével veszik ki részüket közgazdász oktatók a karunkon folyó alkalmazott közgazdaságtan alapszakon és a közgazdasági elemező mesterszakon folyó oktatásban. Kulturális Antropológia Tanszékünk is több intézménnyel alakított ki intézményes oktatási-kutatási kapcsolatokat (pl. a Pannon Egyetem Művészeti Kar Mozgókép Tanszékével, a Károli Gáspár Református Egyetemmel, a Miskolci Egyetem Kulturális Antropológia Tanszékével, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel). A Szociális Munka és Szociálpolitika (jelenleg Szociálpolitika) Tanszék beszámolási időszakban TÁMOP-pályázat keretében a Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitikai Tanszékével működött együtt tananyagfejlesztésben. A Szociális Munka Tanszék a beszámolási időszakban projektalapú együttműködést létesített az Országos Rabbiképző és Zsidó Egyetemmel. (A 8. sz. melléklet tartalmazza a partnereink listáját, köztük a felsőoktatási intézményekkel való együttműködésünket.)

2.2.4.3. Partner- (kutatóintézeti, vállalati, intézményi) együttműködések Kiterjedt partneri kapcsolatrendszerrel rendelkezik a kar a tudományos, az üzleti az állami és a civil szféra területén is. Fontos szakmai bázis a Magyar Szociológiai Társaság és a Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, amely szervezetekben sok év óta meghatározó szerepük van kollegáinknak (13. sz. melléklet).

27


Vállalati partnereink közül több szervezet – a szakmai együttműködésen túl – szakképzési támogatás formájában is segítette tevékenységünket.3 Együttműködési megállapodást is kötöttünk több intézménnyel.4 Különféle kutatások, megbízásos feladatok során is szélesedtek a kar kapcsolatai a gazdasági élet szereplőivel.5 Két magas presztízsű képzésünk oktató-kutató munkáját neves külföldi szakemberekből álló tanácsadó testület segíti. Az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékének (ELTECON) kéttípusú tanácsadó testülete van. Az egyik a tudományos tanácsadó testület, amelynek tagjai közt számos nemzetközi hírű kutató, sőt Nobel-díjas közgazdász is található. Az ő együttműködésüket elsősorban az alapozó képzésünk tantárgyainak kidolgozásakor, valamint a szakspecifikus szaktárgyak tananyagának kidolgozásakor vettük igénybe. Mindezt azért, hogy kitűzött céljaink közül a nemzetközi standardok követését hitelesen valósíthassuk meg, és valóban olyan tantervet állítsunk össze, amely összhangban van a világ vezető közgazdasági képzéseinek tananyagaival. A szakmai tanácsadó testület javaslatait elsősorban a közgazdasági elemző mesterszakunk kidolgozásakor használtuk fel, akik mint leendő munkaadók közvetítették felénk, hogy milyen szintű tudást, milyen konkrét ismereteket és milyen egyéb képességeket várnak el a hozzájuk jelentkezőtől. Így kerültek be a tananyagba a közgazdasági ismereteken túl például bizonyos speciális informatikai ismeretek, valamint a teammunkában való részvétel elősegítését fejlesztő feladatok. Az egészségpolitika, tervezés és finanszírozás szak Nemzetközi Tanácsadó Testületének elnöke Martin McKee (a London School of Hygiene and Tropical Medicine népegészségügyi professzora, a European Observatory on Health Systems and Policies kutatási igazgatója). A testület tagjai: Armin Fidler (a Világbank vezető egészségpolitikai tanácsadója), Cristophe Gourlet (a Sanofi regionális vezetője), Jens Grueger (a Hoffmann-LaRoche Pharma divíziójának alelnöke, a Global Pricing & Market Access részleg vezetője), Lou Garrison (a University of Washington egészségügyi közgazdász professzora), Paul A. Keown (a University of British Columbia orvosprofesszora), Ron Akehurst (a University of Sheffield emeritus professzora, a School of Health and Related Research alapítója és volt dékánja). A kétévente megrendezendő tanácsadó-testületi ülések lehetőséget biztosítanak arra, hogy a világhírű szakemberek résztvételével az Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontja egy nemzetközi szimpóziumot tartson az egészségpolitika és egészség-gazdaságtan nemzetközi trendjeiről.

2.2.4.4. Nemzetközi együttműködések A nemzetközi együttműködések egyik, a kar számára stratégiailag is igen fontos terepe a közös kutatások folytatása, melyek általában nemzetközi pályázati alapok finanszírozásában, konzorciumi formában folynak (EU FP7, Visegrad Fund, Norvég Alap, ld. 7. sz. melléklet). Többen egyéni kutatói mobilitási program keretében (pl. DAAD, Max-Plank Institute) alakítanak ki nemzetközi együttműködésben zajló kutatási kapcsolatokat. A hazai és a nemzetközi keretben végzett közös kutatások eredményeit oktatóink hazai és nemzetközi konferenciákon ismertetik meg a tudományos közösséggel és a tudomány népszerűsítésének keretén belül a nagyközönséggel is. Oktatóink 423 magyar és 243 nemzetközi konferencián tartottak előadás a vonatkozó időszakban. (Lásd:

3

4

5

FHB Kereskedelmi Bank Zrt., Concorde Értékpapír Zrt., FHB Jelzálogbank Nyrt., FHB Ingatlan Zrt., FHB Szolgáltató Zrt., FHB Ingatlanforgalmazó Zrt., Groupama Garancia Biztosító Zrt., Magyar Nemzeti Bank, OTP Alapkezelő Zrt., Seriart Kft Pfizer Kft., Eszterházy Károly Főiskola, Tom Lantos Intézet, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Emberi Jogi Dokumentációs Központ Alapítvány, E.ON Hungária Zrt., IKO Műsorgyártó Kft., ING Biztosító Zrt., Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt., Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal,Országos Egészségfejlesztési Intézet. Ariosz Kft., Astra Zeneca Kft., Balassi Kiadó Kft., Erste Bank Hungary Nyrt., Eximbank Zrt., Gazdasági Versenyhivatal, GlaxoSmithKline Magyarország, Groupama Garancia Biztosító Zrt, Healthware Tanácsadó Kft., HVG Kiadó Zrt. , ING Bank Zrt., Internet Hungary, Novartis Hungária, Osiris Kiadó, OTP Egészségpénztár, OTP Stratégia és Pénzügyi Divizió, Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft., Raiffeisen Bank Zrt. , Replant Cardo Kft, Richter Gedeon Nyrt., Sanofi Zrt, SPSS Hungary, Syreon Kutatóintézet Kft., TÁRKI, Telekom Nyrt, EXO-BIT, FHB Ingatlan.

28


http://www.tatk.elte.hu/minsegbiztositas/oktatok/3279-oktatok-reszvetele-nemzetkoezi-konferenciakon; http://www.tatk.elte.hu/minsegbiztositas/oktatok/3280-oktatok-reszvetele-hazai-konferenciakon.) A kar oktatói rendszeresen vesznek részt nemzetközi, illetve az ELTE által (külföldi diákoknak) szervezett nyári egyetemeken is. A kar oktatói amellett, hogy több neves nemzetközi folyóiratnál szerkesztőségi tagok, peer review-i tevékenységgel is segítik a színvonalas tudományos eredmények nemzetközi megjelenését. (Ld. http://www.tatk.elte.hu/minsegbiztositas/oktatok/3277-oktatok-nemzetkoezi-koezeleti-tevekenysegei; http://www.tatk.elte.hu/minsegbiztositas/oktatok/3278-oktatok-hazai-koezeleti-tevekenysegei.) A partneri együttműködéseket összefoglaló lista a 8. sz.mellékletben található, köztük a nemzetközi együttműködések is. További nemzetközi szerepvállalási információk a 2.1.6.5. és a 2.5-ös pontban.

2.2.4.5. Pályázatokon való részvétel eredményei Számos nemzetközi kutatási együttműködés jött létre az évek során partnereinkkel, ezek közül a nyertes pályázati együttműködések felsorolását a 7. sz. melléklet tartalmazza.

2.3. Kiemelt egyetemi és kutatóegyetemi minősítés Az oktatás terén egyik célunk az volt, hogy a kapacitásszám adottságai és a jogszabályok adta lehetőségek mozgásterében az oktatás minőségének javításával emeljük a sikeresen diplomázók számát. Ez két feltételtől is függ: a felvettek és az abszolutóriumot megszerzettek számától. Lévén, hogy az első tényező számos eleme nem csupán a kar teljesítményén múlik, erőfeszítéseinket a hallgatók diplomához jutásának erősítésére (is) összpontosítottuk. Ebben sikerült eredményt elérni, hiszen az oklevelet szerzettek száma folyamatosan növekszik: a 2010/11-es tanévben 459, a 2011/12-es tanévben 459, a 2012/13-as tanévben 474, a 2013/14-es tanévben 512 fő volt. Célul tűztük ki a képzési kínálat bővítésének fő irányaként az angol nyelvű képzések bevezetésének előkészítését: a már működő Ethnic and Minority Studies mesterszak mellett 2014 szeptemberében indult a Health Policy, Planning and Financing mesterszak, és a MAB jóváhagyta az International Business Schoollal közösen indítani kívánt Applied Economics BA-szakot. A nemzetközi színtéren történő megmérettetést szolgálhatják a külföldi egyetemekkel közösen megvalósuló képzések is. Egy holland–észt–magyar együttműködésben megvalósuló kutatás tapasztalataiból született meg a szándék, hogy a közösségi alapú szolgáltatásokhoz kapcsolódó közös angol nyelvű képzés indítsanak a résztvevők. Jelenleg a program előkészítése zajlik. Erősíteni kívántuk a munkatársak tudományos teljesítményének láthatóságát is. Ezért minden évben kari forrásokból pályázatot hirdettünk tudományos kutatások folytatásának, az eredmények publikálásának, valamint konferenciákon történő bemutatásának támogatására. A Társadalomtudományi Kar mindig is törekedett arra, hogy a munkatársak és kiemelten a fiatal kollégák lássanak előmeneteli lehetőségeket egyetemi pályafutásukban, ezért lehetőségeihez mérten anyagi elismerésben is részesítse a tudományos pályájukon jelentős előrelépést végrehajtó munkatársait. Nem volt ez másképp a vonatkozó időszakban sem: minden, doktori fokozatot szerzett, illetve sikeresen habilitált kollégát átsoroltunk, és magasabb fizetési osztályba léptek.

2.4. Gazdálkodás, infrastruktúra A tárgyidőszak gazdálkodását befolyásoló környezet jellemzői a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság. Ez egyaránt igaz az állami támogatás mértékére és a képzési struktúrát szabályozó feltételrendszerre is. Mindezek ellenére a kar gazdálkodását a 2010–2014 közötti időszakban a kiegyensúlyozottság és stabilitás jellemezte, létszámleépítésre nem került sor, a képzés színvonalának fenntartása mellett jelentős fejlesztéseket tudott

29


finanszírozni. A kiadási szerkezet optimalizálásával és költséghatékony megoldásokkal a kar mindent megtett a racionális és hatékony gazdálkodás érdekében. A 2010–2014 közötti időszak gazdálkodásának értékeléséhez négy lezárt gazdasági év adatai állnak rendelkezésünkre. Ezeket az adatokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a források 2011-ben növekedtek 2010-hez képest, míg a további években rendre csökkentek. 14. táblázat. Az ELTE TáTK gazdálkodása (Forrás: SAP) 2010 Források, ezer Ft-ban állami támogatás egyéb bevétel összesen A források változása 2010-hez képest állami támogatás egyéb bevétel összesen A különbözŋ források aránya, % állami támogatás egyéb bevétel összesen Kiadások, ezer Ft-ban bér jellegť személyi jellegť munkáltatói járulék dologi

2011

2012

2013

542 547 173 913 716 460

576 933 205 105 782 038

554 858 199 580 754 438

414 797 278 600 693 397

100 100 100

106 118 109

96 97 96

75 140 92

76 24 100 2010

74 26 100 2011

74 26 100 2012

60 40 100 2013

425 572 44 058 124 427 120 234

430 469 82 881 130 297 122 825

406 924 57 259 125 657 121 124

394 275 49 321 120 482 64 263

A források belső összetételét vizsgálva egyértelmű a saját bevétel abszolút összegű növekedése. A saját bevételek (költségtérítésből származó) 2012-ről 2013-ra bekövetkező nagymértékű emelkedése sem tudta ellensúlyozni az ugyanezen időszak alatt jellemző állami támogatás csökkenést; 2013-ra jelentősen mérséklődtek a rendelkezésünkre álló források. A források csökkenése mellett csakis az ésszerű és szigorúan takarékos gazdálkodási követelmények betartása eredményezte, hogy a kar kiegyensúlyozott működésének anyagi feltételei biztosítottak voltak, és még szerény fejlesztésekre is sor kerülhetett. A minőségi oktatás elengedhetetlen feltétele a jó, tanulásra inspiráló, az oktatást segítő tárgyi környezet. A tantermek mennyisége megfelelő, bár méretük az oktatás jellegét tekintve (előadás, szeminárium stb.) nem mindig optimális. 15. táblázat. Az ELTE lágymányosi kampuszának tantermei tanterem (max. 15 fŋig) tanterem (max. 25 fŋig) tanterem (max. 50 fŋig) tanterem (max. 100 fŋig) tanterem (max. 150 fŋig) tanterem (max. 200 fŋig) tanterem (max. 300 fŋig) tanterem (max. 400 fŋig) tanterem (max. 600 fŋig) számítógépes labor (max. 15 fŋig) számítógépes labor (max. 25 fŋig) számítógépes labor (max. 50 fŋig) sportpálya, tornaterem laboratórium

30

Darab 9 44 17 21 8 3 2 3 0 0 4 0 0 0

Használat 3 kari közös 3 kari közös 3 kari közös 3 kari közös 3 kari közös 3 kari közös 3 kari közös 3 kari közös 0 0 kizárólag TáTK kezelésť 0 0 0


Karunk az IK-val és TTK-val 107 db közös tantermet használ a Lágymányosi Kampusz épületeiben. A közös termeket 20-25 százalékban veszi igénybe a TáTK. Négy, saját kezelésben lévő számítógépes laborral rendelkezünk. Ezek közül az egyiket gyakorlóteremként biztosítjuk saját hallgatóinknak folyamatosan. 16. táblázat. 3 kari közös termek TáTK-s kihasználtsága, % 2010/11/1

2010/11/2

2011/12/1

2011/12/2

2012/13/1

2012/13/2

2013/14/1

2013/14/2

2014/15/1

tanterem (max. 9 15 fŋig) tanterem (max. 44 25 fŋig) tanterem (max. 17 50 fŋig) tanterem (max. 21 100 fŋig) tanterem (max. 8 150 fŋig) tanterem (max. 3 200 fŋig) tanterem (max. 2 300 fŋig) tanterem (max. 3 400 fŋig)

2009/10/2

db

2009/10/1

3 kari közös termek TáTK-s kihasználtsága, %

26,3

30,75

29,2

27,1

25,5

7,9

23,5

5,1

8,4

17,1

26,7

18,8

21,6

18,5

20,9

21,1

20,7

21,4

20,0

22,5

23,3

22,5

16,8

21,4

19,9

26,0

22,9

25,3

22,6

30,6

21,2

34,1

27,9

23,9

21,7

26,4

35,1

29,1

29,9

27,8

30,9

31,3

400,0

39,1

15,6

17,0

19,0

12,8

15,2

16,8

22,8

5,8

13,3

12,1

7,4

0

4,5

4,6

6,2

1,3

1,5

0,3

0,4

9,9

16,7

0

29,9

37,4

35,7

35,1

39,7

22,9

21,9

48,8

4,9

23,9

35,9

15,1

10,08

20,1

28,8

26,9

33,6

30,8

28,1

39,0

47,8

27,8

A tanítást, tanulást oktatástechnikai eszközök is segítik. A nagyelőadókban beépített projektorok, a tanszékeken laptopok és projektorok állnak az oktatók rendelkezésére.

2.5. Nemzetközi szerepvállalás Az ELTE nemzetköziesítési programjához csatlakozva a kar prioritásként kezeli a kutatási eredmények, oktatók és nem utolsósorban a hallgatók megjelenését és sikeres szereplését a különféle nemzetközi színtereken. A Szociológia Doktori Iskola például az elmúlt években egyre több nemzetközi együttműködéshez csatlakozott: tagja a Sorbonne egyetem interdiszciplináris alapon szervezett és a doktori iskolák együttműködését szolgáló platformjának (The European Crossdisciplinary Doctoral College of The Social And Human Sciences, SHS). A DI diákjait is támogatja nemzetközi kapcsolataik fejlesztésében. A hallgatók és az oktatók nemzetközi mobilitását, közös konferenciák és nyári egyetemek tartását, közös kurzusok szervezését segíti például elő az 2014– 2018 között folyó EU FP7-es program, melyben hat európai uniós ország egyeteme és nyolc oroszországi intézmény vesz részt (European Identity, Cultural Diversity and Political Change Marie Curie Actions – IRSES). A kar hallgatói és oktatói kapcsolatainak erősítését segítik a bilaterális szerződések melyekből a 2010–2014es időszakban összesen 61 volt érvényben külföldi felsőoktatási intézményekkel.6 Az úgynevezett GMU/ELTE Program keretében az amerikai George Mason Universityvel 2013-ban kötött együttműködési megállapodás célja amerikai vendéghallgatók fogadása a TáTK-n. A speciális angol nyelvű kurzusokat kínáló programokat szemeszterenként maximum húsz amerikai hallgató látogathatja.

6

Ausztria(1), Belgium(5), Ciprus(1), Csehország(2), Dánia(1), Finnország(3), Franciaország(4), Görögország(1), Hollandia(4), Horvátország(1), Izland(1), Lengyelország(3), Litvánia(3), Macedónia(1), Németország(12), Norvégia(2), Olaszország(2), Portugália(1), Románia(2), Spanyolország(5), Svédország(1), Szlovákia(2), Szlovénia(1), Törökország(2).

31


A tíz éve működő, 41 európai egyetemet összefogó „European Master’s Degree in Human Rights and Democratisation” című, velencei székhelyű (Olaszország) kezdeményezés egy olyan intenzív, egyéves mesterképzés, amely lehetőséget kínál az emberi jogok és a demokratizálódási folyamatok iránt érdeklődő hallgatóknak az elméleti és gyakorlati munkára való felkészülésre. A multidiszciplináris képzés célja, hogy rávilágítson azokra a láthatatlan kapcsolatokra, amelyek az emberi jogok, a demokrácia, a béke és a fejlődés között fennállnak. Az ELTE TáTK és a négy ausztrál egyetem (Deakin University, Curtin University, Central Queensland University, University of Sidney) által kötött megállapodás az ICI Education Cooperation program keretében jött létre 2010-ben. Az EU-s pályázat európai és ausztrál kutatók és szociális munka BA-szakos hallgatók cseréjét teszi lehetővé. A kar oktatói aktívan bekapcsolódnak a nemzetközi szervezetek, bírálóbizottságok, szerkesztőségek munkájába (pl. ERC-, FP6-7- és H2020-pályázatok, Erste Foundation-, Fullbright-ösztöndíjak). Egyetemi tanárainkat nemzetközi szervezetek vezető testületeibe választják be (a European Association of Methodology elnöke a Statisztika Tanszék vezetője). További információk a 2.2.4.4-es Nemzetközi együttműködések, illetve a 2.1.6.5-ös Az együttműködés felsőoktatási intézményekkel pontban. A nemzetközi szervezeti tagságok a 9. sz. mellékletben találhatóak, jelenleg 98 ilyet regisztráltunk az adatbázisainkban.

2.6. Alumni Az ELTE Társadalomtudományi Kar fontosnak tartja, hogy végzett hallgatóival továbbra is kapcsolatban maradjon. Ennek érdekében a kar oktatói nyomon követik a végzett hallgatók pályafutását, a Dékáni Hivatal pedig sajtófigyeléssel épít adatbázist a sikeres alumnihallgatókról elérhető információkból. A diplomaosztók során a végzett hallgatók megkapják a szükséges tájékoztatást ahhoz, hogy regisztrálhassanak a TáTK és az ELTE alumniadatbázisába (283, illetve 358 fő a 2003 óta végzett TáTK hallgatók közül), illetve feliratkozásuk révén hírlevélben kaphassanak tájékoztatást a fontos eseményekről, egyetemi hírekről. A kar alumnirendszerének kiépítésében külön kihívás, hogy a szakjainkon 2003 előtt végzettek hivatalosan még a Bölcsészettudományi Kar alumnihallgatói. 2013 tavaszán a kar nagyszabású ünnepséget rendezett megalakulása tízéves évfordulója alkalmából, melyhez egy, alumnihallgatóknak és volt dolgozóknak szóló pályázat (visszaemlékezések gyűjtése) is kapcsolódott, és az ünnepségen megjelent vendégek fele is végzett hallgató volt. A korábban a karon dolgozó kollégákkal való kapcsolattartásra szolgál az „ELTE TáTK Kollégák – Volt Kollégák” nevű Facebook-felhasználói profil (190 ismerős), melyet a Dékáni Hivatal működtet. A Társadalomtudományi Kar Facebook-oldalán (www.facebook.com/ELTEtatk), hivatalos honlapján (http://tatk.elte.hu/), illetve „Sociomater” névre hallgató, kifejezetten alumnihallgatókat célzó honlapján (http://sociomater.hu/) a végzett hallgatókat rendszeresen tájékoztatjuk az aktuális társadalomtudományi konferenciákról, kari szakmai és kulturális programokról, álláslehetőségekről, legfrissebb kari kutatási eredményekről. Az ELTE Karrierközpont kedvezményes áron igénybe vehető továbbképzési ajánlatait online felületeinken rendszeresen hirdetjük. Az alumni hallgatók online jelenlétére abból is következtethetünk, hogy a 2010 márciusában indult kari Facebook-oldal követőinek jelenlegi száma (kb. 5600) jóval meghaladja a karon tanulók/dolgozók számát, és 70 százalékuk 24 évesnél idősebb. A tanult szakmában elhelyezkedő, ott sikeresen működő végzett hallgatók tapasztalataik átadásával segíteni tudnak abban, hogy a tanulmányaikat éppen végző hallgatók könnyebben tervezhessék pályájukat, illetve szakmai gyakorlati helyekre, és ezzel még több gyakorlati tudásra tegyenek szert már a diploma megszerzése előtt. A kar, a hallgatói szervezetek és a tanszékek rendszeresen szerveznek beszélgetéseket, előadásokat volt hallgatók részvételével. Az egyetem promóciós célokra készített kisfilmjeiben és a kar brosúráiban volt hallgatóink is megjelennek, és beszámolnak arról, miért érte meg nálunk megszerezniük az egyetemi diplomát.

32

3. A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ALAPELVEI ÉS GYAKORLATA (AZ ESG RENDSZERE)

Az ELTE Társadalomtudományi Kara elkötelezett a minőség és a minőségfejlesztés mellett; működésének mindennapjai szigorú, a minőség biztosítását középpontba helyező keretrendszerben zajlanak. Egyelőre saját minőségügyi szabályzattal nem rendelkezik, de az ELTE egészére vonatkozó Minőségfejlesztési Program és Szabályzat karunkra is vonatkozik. Kari szinten a tudatos építkezéshez szükséges első lépéseket megtettük. Minőségirányítási Bizottság alakult 2009-ben a Kari Tanács 67/2009.KT(10.13.) számú határozata alapján. Önálló felületet hoztunk létre a minőségbiztosítási kérdéseknek a kari honlapon (http://tatk.elte.hu/minsegbiztositas). A kar honlapja a minőségirányítás három dimenziójában szolgál adatokkal a felhasználók számára. A kari stratégián belül az Európai Felsőoktatási Térség miniszterei által elfogadott sztenderdjeihez, valamint az ELTE minőségbiztosítási rendszeréhez kapcsolódik a kar stratégiája, illetve a Kar Minőségirányítási Bizottságának dokumentumai. Az oktatókkal kapcsolatos minőségbiztosítási dokumentumok – naprakész kari OMHV-adatok, illetve a kari oktatók tudományos szerepléséről szóló dokumentumok – az oktatói menüpontban szerepelnek, a hallgatói adatokon belül pedig a karon végzett hallgatók munkaerő-piaci helyzetéről szóló dokumentáció került elhelyezésre. A kar új, a 2014/2015-ös tanév őszi szemeszterében induló honlapjának tervezésekor a minőségbiztosítási rendszer ismertetésére és a vonatkozó kari dokumentációk elhelyezésére kiemelt figyelmet fordítottunk, a minőségbiztosítási rendszer a tervek szerint külön felületet kap. Ugyan a kar működése minőségbiztosítást is szolgáló eljárási rend szerint zajlik, de tudjuk, mindez nem helyettesíti a minőségügy rendszerszerű kiépítését. Ez az elkövetkező időszak egyik legsürgősebb feladata lesz. Ennek híján e fejezetben a kar működésének kulcsfontosságú területeihez kapcsolódva mutatjuk be, hogy milyen helyi minőségbiztosítási eljárásokat alkalmazunk.

3.1. Stratégiai eljárások a minőség biztosítására 3.1.1. A minőségbiztosítási rendszer A kar működésének alapelveit, legfontosabb követendő értékeit, mondhatnánk filozófiáját a Küldetésnyilatkozat fogalmazza meg (http://tatk.elte.hu/kari-informaciok/kari-kuldetesnyilatkozat). Az ebben foglaltakat nem csupán szép, kötelező kellékként kezeljük, hanem komolyan vesszük a legkülönbözőbb területeken. Például a dékán minden tanévnyitón felhívja a figyelmet a Küldetésnyilatkozatban foglalt értékek fontosságára és arra, hogyha ezeket tekintve bárkit sérelem ér, panasszal fordulhat a kar vezetéséhez. Ilyen panaszos ügyek, ugyan nem gyakran, de elő is fordulnak. Legutóbb például egy diák erkölcsi értékrendjében érezte megsértve magát egy előadáson, és a dékánhoz fordult. Ezt követően az érintett felek között a dékán beszélgetést kezdeményezett, és mintegy moderátorként fellépve sikerült eloszlatni a félreértéseket. Az Intézményfejlesztési Terv, a kiváló- és kutatóegyetemi cím elnyeréséhez készült kari pályázati rész, de maguk a dékáni programok is olyan kari stratégiai dokumentumoknak tekinthetők, amelyek megfogalmazzák a célokat, az elérésükhöz vezető eljárásokat, teendőket, a megvalósításban szerepet játszó aktorokat, külső és belső feltételeket. Az Intézményfejlesztési Tervről, a kiváló- és kutatóegyetemi cím, valamint a kutatóegyetemi tevékenység finanszírozásának elnyerésért készült pályázatok teljesüléséről beszámolók készültek. (http://kp.elte.hu/a-projektrol, http://kp.elte.hu/kiadvanyaink, http://kp.elte.hu/letoltesek/ELTE%20KP%20strategia.pdf/view) A dékán programjának megvalósulásáról rendszeresen beszámol a Kari Tanács ülésein és összdolgozói értekezleteken. 33


Az egyetemi működést, olykor már az egyetemi autonómiát veszélyeztető módon, számos magasabb és alacsonyabb szintű jogszabály, belső szabályzat határozza meg. A belső szabályzatok esetében, amennyiben egy kar a részletszabályozásban el kíván térni a főszabálytól, azt pontosítani akarja, mód van kari különös részek beemelésére. Az ELTE Szenátusa 2014. június 30-i ülésén fogadta el az „Etikai Kódex az Eötvös Loránd Tudományegyetem polgárai számára” című dokumentumot. A Kódex létrejöttét széleskörű egyetemi párbeszéd előzte meg, melyben a kar képviselői is intenzíven részt vettek. A Szenátus döntése alapján az Etikai Kódexet egy év elteltével a Szenátus felülvizsgálja. Az előző intézményakkreditáció nyomán megvalósult intézkedésekről e jelentés 1.3 A 2009-2010. évi intézményakkreditációs határozat ajánlásaihoz készített intézkedési terv és annak végrehajtása c. pontjában tudósítunk.

3.1.2. A minőségbiztosítási rendszer szervezete A Társadalomtudományi Karon a minőségbiztosításért felelős koordináló testület a kar 6 fős vezetői testülete. Tagjai a dékán, a két dékánhelyettes és a három kari hivatal vezetője (Dékáni Hivatal, Gazdasági Hivatal, Tanulmányi Hivatal). A testület heti értekezleten beszéli meg az aktuális eseményeket, elképzeléseket. A felmerülő tennivalókat, feladatokat, fejlesztési ötletek megszervezését a tagok felügyelete alá tartozó területek szerint megosztják. Az értekezletről minden esetben emlékeztető készül az egyes feladatok felelősének megnevezésével. A soron következő heti értekezleteken a felelős személy az elvégzett vagy folyamatban lévő feladatról beszámol, azokról egyeztetés történik. A kar legfontosabb döntéshozó szerve a Kari Tanács, az ott megtárgyalt kérdések kiemelt jelentőséggel bírnak a kar és az egyetem életében. A Kari Tanács 21 főből áll. Tagjai: a dékán, 12 választott oktató, (intézetenként 2 fő), 1 választott nem oktató-kutató közalkalmazott, a Társadalomtudományi Kar Hallgatói Önkormányzata által delegált 6 hallgató, az Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat által delegált 1 fő. Megjegyezzük, amikor az Ftv. ilyen irányú rendelkezései változtak, a TáTK úgy döntött, hogy a lehetséges legnagyobb arányú képviseletet biztosítja a hallgatók képviselői számára. A Kari Tanács állandó meghívottai: az ELTE rektora, az ELTE gazdasági főigazgatója, az ELTE főtitkára, a volt dékán, a kar dékánhelyettesei, a doktori iskola vezetője, a Professzori Tanács elnöke, a Szenátus kari tagjai, intézetigazgatók, tanszékvezetők, a kari hivatalok vezetői, a szakigazgatók, a Közalkalmazotti Tanács kari tagja, a kari reprezentatív szakszervezet képviselője, a Kari Könyvtár vezetője. Átlagosan havi 1 alkalommal ülésezik. A fontosabb fejlesztések, minőségjavítást célzó javaslatok, intézkedések megvitatása e testület feladatkörébe is beletartozik. A Kari Tanács üléseiről hangfelvétel és jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvek elérhetőek a kari honlapon. A meghozott határozatokat a Határozatok Tárában külön is nyilvántartjuk. A karon egyes területek koordinálására, felügyeletére, valamint fejlesztésére az SZMSZ-ben is rögzített állandó bizottságok működnek. A Bizottságok feladatkörébe az operatív munkán túl az egyes területek minőségbiztosítási feladatai is beletartoznak. A következő kari állandó bizottságok működnek folyamatosan: Tanulmányi Bizottság, Kreditátviteli Bizottság, Tudományos Bizottság, Habilitációs Bizottság, Fegyelmi és Etikai Bizottság, Jegyzet és Tankönyv Bizottság, Könyvtárbizottság, Műszerbizottság, Külügyi Bizottság, Minőségirányítási Bizottság. Formális, a dékán munkáját segítő és a minőségügyi kérdésekkel kiemelten foglalkozó kari Minőségirányítási Bizottság összetétele: elnök, intézetenként 1-1 fő oktató, 1 fő a Hallgatói Önkormányzat képviseletében. A bizottság első vezetője egy, azóta nyugállományba vonult, a nonprofit- és szociális szervezetek minőségügyi kérdéseiben szakértő kolléga lett. A bizottság rendelkezik ügyrenddel. A bizottság megalakulása óta többször ülésezett, üléseiről jegyzőkönyv készült (http://www.tatk.elte.hu/minsegbiztositas/kari-strategia/3258-minsegiranyitasi-bizottsag). 2010 óta több esetben volt napirenden a minőségfejlesztést érintő kérdés a Kari Tanács ülésein. 15 esetben valamely kari egység számolt be a tevékenységéről. 140 személyzeti ügyet tárgyalt a testület, ami mindig jó alkalom az adott terület működésének áttekintésére. 15 esetben gazdasági természetű előterjesztések kerültek megvitatásra. 121 olyan előterjesztés került a grémium elé, amely valamely szabályzat létrehozására, felülvizsgálatára vagy módosítására tett javaslatot tartalmazott. 123 képzési programokat érintő javaslatot terjesztettek be, 28 alkalommal pedig egyéb, a minőséggel kapcsolatos napirendet tárgyalt a Tanács. A Karon 6 intézet és 14 tanszék működik. Az Intézeti Tanácsok az intézetek minőségbiztosítási tevékenységének koordináló testületei. Valamennyi Intézeti Tanács a Kari Tanács által jóváhagyott ügyrend alapján működik.

34

A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata

A szakok minőségügyi kérdéseinek felelősei a mátrixos struktúrából következően a szakigazgatók és a tanszékvezetők. A Tanulmányi Hivatal minden félév elején összehív egy félévindító értekezletet, ahol a szemeszterre vonatkozó aktuális feladatokról ad tájékoztatást a szakok számára. A dékán, illetve az oktatási dékánhelyettes – ezen túl – alkalmanként a felmerülő problémákat a szakigazgatói értekezleten tárgyalja meg a szakok vezetőivel, és tűznek ki fejlesztési feladatokat. Stratégiai kérdések megvitatása első körben a hat intézetigazgató és a tanszékvezetők bevonásával történik, de a tudományos élettel, az oktatók tudományos előmenetelével kapcsolatos kérdéseket minden esetben megvitatja a Tudományos Bizottság, és nagy horderejű kérdések esetében a Professzori Tanács is. A kar munkatársait széles körben érintő ügyek megvitatására alkalmanként a dékán az egyes testületeken túl valamennyi kari közalkalmazott véleményét és javaslatát is kikéri, részükre tájékoztatást nyújt. Ígéretes kezdeményezésnek bizonyult, amikor 2010 szeptemberében 2 napos kihelyezett tanévnyitó értekezletet tartottuk Lajosmizsén a kar valamennyi munkatársa számára. Számos fontos kérdést sikerült ott megvitatni, valamennyi szakunk szakigazgatója beszámolt az elért eredményekről, valamint megosztotta a jövőre vonatkozó terveit. Egyfajta hatékony stratégiaalkotási folyamat kezdődött ekkor el, amit ebben a formában a költségvetési helyzet miatt nem tudtunk folytatni.

3.1.3. A minőségbiztosítási rendszer értékelése A karon elkezdődött a minőségbiztosítási rendszer kialakítása. Tudjuk, hogy egy koherens, jól működő rendszer kiépítése sok évet vesz igénybe, közel sem vagyunk a folyamat végén. Mivel erőforrásaink korlátozottak, ezért igyekszünk a meglévő jó gyakorlatokat, különböző minőségjavító intézkedéseket, alulról jövő, sikeres kezdeményezéseket támogatni, és rendszerszinten működtetni azokat. Kis létszámú kar lévén, kizárólag minőségbiztosítási feladatkörre külön munkaerőt biztosítani nem tudunk. Felhasználjuk azonban a központilag szervezett felmérések erőforrásait, és időszakosan helyben keletkezett adatok elemzésével is kiegészítjük azokat. Minden évben értékeljük a felvételi eredményeket a kar előző évi teljesítményének tükrében a tendenciák megállapítása érdekében, és a többi felsőoktatási intézményhez viszonyítva is. Ld. honlap, Felvételi statisztikák menüpont. Fontos forrást jelentenek számunkra az évenként közreadott egyetemi rangsorokról tudósító kiadványok. Értékes információkkal szolgált például az egyetemi könyvtári hálózatot felmérő vizsgálat is. Stratégiai jelentőségű lehetne a Diplomás Pályakövetési Rendszer, ám az alacsony válaszolási arány miatt ennek megállapításai csak nagyon erős fenntartásokkal kezelhetőek. Karunk megrendelte ennek az adatbázisnak a TáTK-ra vonatkozó lekérdezését, melynek adatait az előző fejezetben is hasznosítottuk. Lévén, hogy a kar nagyszámú kiváló, empirikus kutatásokban járatos szakértővel rendelkezik, nem okoz gondot számunkra célzott online vizsgálatok elvégzése sem. Legutóbb például azt mértük fel, hogy miként alakul a könyvtárban elérhető folyóiratok igénybevétele. Ezt azért tettük, hogy a nem olvasott folyóiratok előfizetését megszüntethessük, és helyettük olyan folyóiratokat rendeljünk meg, amelyek nagy érdeklődésre tartanak számot. Elsősorban az operatív és szakmai vezetői munkakörökben az alap feladatkörön túl, a minőségbiztosítási feladatok ellátása is kötelezettség. Rendszerünk erőssége hogy teret adunk az egyéni kezdeményezéseknek, figyelembe vesszük a különböző szakok eltérő adottságait.

3.2. Képzési programok létesítése és indítása, valamint követése és rendszeres belső értékelése A 2009–2014 közötti időszakban 5 alapképzési szak, 11 mesterképzési szak és a doktori iskola keretében folytattunk képzést. Az alapképzési szakok közül egy, a mesterképzési szakok esetében kilenc szak esetében a szak létesítése is karunkhoz köthető, így 14 szakunkból 10 esetében már a létrehozáskor is alapos elemző, értékelő munka vezetett a szak indításáig. Minden esetben vizsgáltuk az új szak illeszkedését a kari képzési struktúrába, a humánerőforrás-igényt, a várható hallgatói létszámot és a munkaerő-piaci igényeket. Természetesen a többi szak esetében is átgondolt előkészítés előzte meg a képzést, de ezeknél a feltételrendszer jelentős részben meghatározott volt.

35


3.2.1. Az új képzési programok összhangja az egyetemi stratégiával Az ELTE stratégiai céljai között szerepel a magas színvonalú oktatás megvalósítása, a tehetségek gondozása és a képzések nemzetköziesítése. Ezért is zajlik, az egyetemi intézményfejlesztési koncepcióval összhangban a TáTK-n is elsősorban a mesterszakok fejlesztése és idegen nyelvű képzések indítása. Új képzési programok indítására tanszék(ek) tesz(nek) általában javaslatot, de arra is volt példa, hogy valamely téma iránt elkötelezett oktatónk kezdett csapatot építeni az új képzés létrehozása érdekében (pl. Társadalmi marketing MA). Az alapítási, indítási szándékot a kezdeményező, illetve a tanszékvezető jelzi az oktatási dékánhelyettesnek. Ekkor többirányú felmérés kezdődik. Egyrészt ellenőrizzük, hogy nem létezik-e már hasonló szak, biztosítható-e a szaktávolság, másrészt megvizsgáljuk, hogy a kívánt oktatók szívesen részt vennének-e a képzésben, illetve van-e szabad kapacitásuk (munkaidő, MAB-akkreditációs feltételeknek megfelelőség stb.). Gazdálkodási szempontú értékelést is végzünk: finanszírozható-e a képzés a tervezett bevételekből. Az irányelv az, hogy a szakoknak „önfenntartóknak” kell lenniük, bár előfordult, hogy „beruháztunk a jövőbe” új szak létesítésével (alkalmazott közgazdaságtan BA). Ha mindezek megnyugtató eredményre vezetnek, akkor kezdődik a beadvány elkészítése. A létrehozott dokumentumot az Tanulmányi Hivatal vezetőjével és az oktatási dékánhelyettessel kell mindenekelőtt megvitatni, csak ezt követően kerülhet a Kari Tanács elé. A Kari Tanács jóváhagyása után az egyetem Oktatási és Képzési Tanácsa foglalkozik a tervezettel, s csak ezután dönt róla az ELTE Szenátusa. A képzések indítása vagy módosítások kezdeményezése a társadalmi igények figyelembevételével történik. A karon folyó képzések meglehetősen különbözőek, vannak közöttük inkább akadémiai szakok (pl. szociológia), és vannak inkább professzionálisak (pl. szociális munka). A létező szakstruktúra kialakulásában szerepet játszottak az intézmény hagyományai is, hiszen a 2003-ban megalapított Társadalomtudományi Kar egy 1966ban létrejött, kis szociológia csoportból nőtt ki, éppen ezért a társadalmi igények felmérése is eltérő megoldásokat igényel. Általánosan bevett gyakorlat a nemzetközi és hazai képzőhelyek képzési kínálatának figyelemmel kísérése. A munkatársak gyakran szerepelnek vendégelőadókként külföldi egyetemeken, és az ERASMUS-program is lehetőséget kínál az ilyen típusú tapasztalatszerzésre. Az egészségpolitika, tervezés és finanszírozás MA például szoros együttműködést alakított ki a Sheffieldi Egyetemmel és az Erasmus Egyetemmel, amelyek a szakterületen jelentős képzési központok. A tanszék oktatói közül többen vendégoktatóként is részt vesznek ezeknek az egyetemeknek az oktatási programjaiban. Két szakunk (alkalmazott közgazdaságtan BA és MA, egészségpolitika, tervezés, finanszírozás) munkáját tanácsadó testület segíti (ld. 2.2.4.3 Partner együttműködések pont). Egyes szakokon a képzés csak egy-két intézményben folyik (pl. kulturális antropológia MA, szociálpolitika MA), ott nem okoz gondot a kollégákkal folytatott eszmecsere. Szerencsére a bolognai folyamat megindulásának kezdetén tapasztalható, a hallgatók megszerzéséért folytatott felsőoktatási piaci verseny mára vesztett kezdeti erejéből. Segítséget nyújtanak a társadalmi igények felmérésében, a képzések tartalmának, oktatási módszereinek alakításában a szakmai szervezetek is. Például 2013 novemberében a Magyar Szociológiai Társaság 50. évfordulóján külön félnapos szekció foglalkozott a témával az összes magyar képzőhely részvételével. A Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület A szociálpolitika aktuális kérdései és jövője címmel szakmai vitát rendezett a szociális szakma képviselőinek részvételével a szociális munka kérdéseiről. A szociális munka BA- és MA-képzés hét egyetemmel közösen intenzív szemináriumsorozatot valósított meg, melynek keretében 2010 és 2014 között kutatások és képzésfejlesztés folyt, elsősorban az emberi jogi szociálismunka és a diszkrimináció elleni harc területén.7

7

Résztvevők: Coburg University of Applied Sciences and Arts, Department of Social Work and Health, Németország; University Babeş–Bolyai, Department of Sociology and Social Work, Kolozsvár, Románia; University of Minho, Department of Social Sciences of Education, Braga, Portugalia; Free University of Bolzano-Bozen, Faculty of Education, Olaszország; University College UCC, Department of Social Education, Koppenhága, Dánia; Autonomous University of Barcelona, Department of Social and Cultural Anthropology, Barcelona, Spanyolország; Országos Rabbiképző és Zsidó Egyetem, Budapest, Magyarország.

36


A survey statisztika MA különösen szoros kapcsolatot tart fenn a szlovén, holland, olasz, osztrák, horvát és szerb kollégákkal. Az ELTE a szlovén egyetem statisztikaprofesszorának, Anuska Ferligojnak az együttműködés elismeréseként Doctor et professor honoris causa címet adományozott. A tapasztalatszerzésnek vannak intézményesültebb formái is. Például a szociológia MA szakigazgatója a görög akkreditációs bizottság külső tagja. Itt athéni, bostoni, párizsi, New York-i és ciprusi kollégákkal van módja konzultálni a társadalomtudományi képzések legfőbb új tendenciáiról. A mára már intézményesült tapasztalatcsere nagyon jó formájának tekinthető a nemzetközi tanulmányok szakokon oktatók kezdeményezésére létrejött, budapesti és vidéki egyetemek oktatóinak részvételével zajló oktatásmódszertani konferenciasorozat, melynek részeként 2014-ben a jogi alapismeretek oktatásáról folytattak eszmecserét. Természetesen a társadalmi és elsősorban munkaerő-piaci igényekről nem csak a felsőoktatás hazai és nemzetközi kínálatának elemzésével lehet tájékozódni. Amíg ilyen adatok rendelkezésre álltak, figyelemmel kísértük a Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkaerő-piaci kereslettel foglalkozó adatszolgáltatását. Ám a legértékesebb információkkal mégis a szakmai gyakorlatoknak terepet nyújtó partnerek szolgálnak (ld. 2.1.6.4 A szakmai gyakorlatokhoz kötődő partner együttműködések), illetve azok a piaci és nempiaci szervezetek, amelyekkel kutatási, szakértői munkák során kapcsolatba kerülünk (ld. 8. Partneri együttműködések a képzésekben, kutatásban 2010–2014 c. melléklet).

3.2.2. A program által elérni kívánt tanulmányi kimenetek (learning outcomes) meghatározása A két akkreditáció között eltelt időszakban három új mesterszak alapítását kezdeményeztük a MAB-nál (humánökológia, társadalomelmélet, társadalomkutató – angol nyelven), indítási engedélyt kaptunk a másutt alapított civil és közösségi tanulmányok, valamint a közgazdasági elemző mesterszakokra. A humánökológia szak indításakor például abból a megalapozott feltevésből indultunk ki, hogy a humánökológiai ismeretek alkalmazására mindenekelőtt a helyi társadalomban zajló folyamatok és az ezekre irányuló fejlesztő tevékenység szakembereinek volna szüksége. A következő években-évtizedekben egyre nagyobb igény jelentkezik majd regionális fejlesztési feladatok ellátására kiképzett, komplex ökológiai szemlélettel rendelkező szakemberekre a közigazgatásban, különösen az önkormányzatoknál, de a civil szférában is – és mindenütt, ahol a társadalmi döntéseknek a helyi közösségekre és a helyi környezetre kiható következményei vannak. A társadalomelmélet szak alapítására elsősorban szociológia elméleti kutatások iránt elkötelezett munkatársaink javaslatára került sor. A kapacitások, elsősorban a lehetséges oktatói kapacitás szűkössége miatt az indítást még nem kezdeményeztük. A társadalomkutató szakot csak angol nyelven szándékozzuk majd indítani, abból a feltevésből kiindulva, hogy a kutatásmódszertannal, statisztikával foglalkozó kollégáink nemzetközileg is elismert szaktudására alapozva a külföldi diákok érdeklődésére is számot tarthat. A jelentés által érintett időszakban kezdődött meg angol nyelven az egészségpolitika, tervezés és finanszírozás valamint a kisebbségpolitika szakokon a képzés. A többi szak esetében legfeljebb tantervi módosításokra került sor. Például a nemzetközi tanulmányok BA esetében törzsanyaghoz igazított módszertani, gyakorlati ismeretek, tréningek továbbfejlesztése történt meg, hogy a fenti feladatok ellátásához olyan eszközrendszert biztosítsanak, amelynek birtokában a végzős hallgatók több nyelven és magas színvonalon kommunikálnak, jól szerveznek, képesek az alsóbb szintű döntéshozatalban meghatározó szerepet játszani, kezelni az adódó konfliktusokat. A módszertan gyakorlat keretén belül nagy hangsúly került a projekttervezésre, pályázatírásra, az elnyert pályázatok megvalósítására, különös tekintettel arra, hogy az EU 2007-től kezdődő költségvetési keretén belül jelentős, pályázati úton elnyerhető összegek állnak Magyarország rendelkezésére is. Így BA-t végzett hallgatóink képessé válnak jó pályázatok megírására és a győztes projektek menedzselésére. A szociálpolitika mesterszakon kihívást jelent az elméleti tudás és a konkrét, főleg a gyakorta változó jelenlegi magyarországi helyzetre vonatkozó gyakorlati szociálpolitikai ismeretek közötti koherencia és egyensúly fenntartása, a hallgatók elemző és problémamegoldó készségeinek fejlesztése. A szociális munka alapszakon a tantervfejlesztések során kiemelt hangsúlyt kap a kimeneti tudás, képességek, attitűdök elérésének kérdése. A SZMBA-tanterv elmúlt években történő módosításaiban ez követhető, a tananyagok egymásra épülése (a különböző tantárgycsoportok közötti összhang biztosítása, pl. jogi ismeretek elsődlegessége), valamint az oktatási formák (pl. folyamatos kiscsoportos formák a képzés hét féléve során) alakítása ezt célozta. A szociális munka

37


mesterszakon az interdiszciplinaritás erősítése érdekében hajtottunk végre változtatásokat. A survey statisztika MAszakon 2014-ben a korábbi gyakorlattól eltérően a szakdolgozatok előzetes prezentációját írjuk elő. Ennek célja, hogy a tanszék oktatói képet alkossanak a hallgató jártasságáról a választott témában, és a téma feldolgozási módjának tervét még időben módosítani tudják a sikeres záródolgozat érdekében. A tantervi változtatások az elvárt készségek felől indultak a múltban is, az új mintatanterv dokumentálja, hogy ezek meglétét a záróvizsga előtt még egyszer monitorozzuk. Minden, tantervet érintő döntés dokumentált, hiszen ezek csak a Kari Tanács jóváhagyásával végezhetők el. A korábban már említett, saját fejlesztésű oktatási igazgatási online rendszerben (TOS) az érvényes mintatantervek hozzáférhetőek, és a kari honlapról is publikusak.

3.2.3. A különböző képzési formák megfelelő működtetésének biztosítása Az élethosszig tartó tanulás európai uniós célkitűzése csak akkor valósulhat meg, ha megteremtődnek a munkavégzés melletti tanulás feltételei. Ennek kiváló formája az e-learninges támogatással folytatott levelező és esti tagozatos képzés. Annál is fontosabb képzési forma lehet ez, mert az esetleges vidéki hallgatókra nem csupán a „tandíj” megfizetése ró terhet, hanem a szállás- és utazási költség is. Elképzeléseinkben olyan, blended learning módszerrel végzett távoktatási forma bevezetése szerepel, ahol kisebb számú személyes konzultációval online kurzusokon lehet a képzést elvégezni. Ennek érdekében különböző fejlesztéseket hajtottunk végre. Hozzáférünk az eddig más funkcióban használt Coospace távoktatási moduljához, melynek segítségével felhasználóbarát módon lehet előadásokat rögzíteni. Különböző TÁMOP-programok támogatásával többféle elektronikusan hozzáférhető tananyagot fejlesztettünk ki (E-tananyagok honlap, Digitális Tankönyvtár). Az INFOTÁRS-projekt részeként többször is meghirdettünk online végezhető választható kurzusokat a kar hallgatói számára, melyek meglehetős népszerűségnek örvendtek. Ebben a szemeszterben újabb kísérletet végzünk: olyan, szabadon választható tanórát indítottunk tömbösített formában, melynek holland, észt és magyar hallgatói együtt tanulnak a virtuális térben egy Tallinban rögzítésre kerülő előadássorozaton. Jelenleg öt képzés zajlik levelező, illetve esti tagozatos képzési formában. Minden képzésre igaz, hogy ezeken már most is intenzívebb az e-learninges módszerek alkalmazása a Coospace színtéren, pl. konzultációs felületek nyitásával és az irodalommal kapcsolatos kérdések ezen keresztül történő feltételével. Az egészségpolitika, tervezés és finanszírozás MA-n például hangsúlyosak a kiscsoportos munkák, és prezentációk segítik, hogy a hallgatók önállóan is kellő időt fordítsanak képzésükre. A szociálpolitika mesterszakon a levelező képzés a hallgatók igényeit és egyéb elfoglaltságát (munka) figyelembe vevő rugalmas időbeosztással zajlik. A szociális munka mesterszak levelező képzésének hatékonyságát segíti, hogy az ott tanuló diákok rövidebb-hosszabb és a tanulmányok alatt is folyamatosan meglévő gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek. Így szakmai felkészítésük során nemcsak a megelőző szociális alapképzés során megszerzett tudásra és készségekre építhetünk, hanem a hallgatók tereptapasztalatára is. Természetesen a másfajta tagozat- és oktatás-módszertani megoldások, tanulási technikák nem vezethetnek a színvonal és a kimeneti követelmények gyengüléséhez. Ezért a szakigazgatók felelősek, akik egyébként ugyanazok a személyek, mint a nappali tagozatos képzéseké. Face-to-face és online konzultációs lehetőségekkel folyamatosan nyomon követjük és segítjük e hallgatók tanulmányait. A záróvizsgán a követelmények és az értékelés tartalma is azonos a nappali tagozaton végzett hallgatókéval.

3.2.4. A hallgatók előrehaladásának és teljesítményének figyelemmel kísérése 3.2.5. A hallgatói felmérések eredményeinek hasznosítása a tantárgyfejlesztésben A két kérdésre azok jelentősen átfedő volta miatt együttesen adunk választ. A hallgatói teljesítmények lehetséges indikátorai a záróvizsga eredmények, ezt a kar vezetése, különös tekintettel a bukások okaira, évente áttekinti. Az ELTE minden karán minden szemeszter végén a hallgatók az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezése (OMVH) rendszerben értékelik a kurzusokat és az oktatók teljesítményét. A kitöltési arányok olykor kedvezőt-

38


len jellemzői ellenére is ez hasznos információkat nyújt az oktatóknak, különösen a szövegesen beírt megjegyzések. Jelenleg az értékelések hatékony felhasználásának esélyeit csökkenti, hogy az értékelésekhez csak az érintett oktatóknak van hozzáférésük, a tanszékvezetők, szakfelelősök is csak a saját értékeléseiket láthatják. A Coospace-en keresztül lebonyolított vizsgák esetén a rendszer lehetőséget ad a vizsgaeredmények statisztikai elemzésére. Az egyes kérdésekre/témakörökre adott válaszok eredményességi mutatói alapján javítjuk a vizsgateszteket, illetve a tapasztalatokat visszacsatoljuk az oktatásba. Ezenkívül számos informális lehetőség van a hallgatói vélemények megismerésére (szociotábor, szakmai napok, műhelyfoglalkozások és közös kutatások stb.). Az elhelyezkedésről a DPR hivatott tudósítani, de a leghasznosabb információkat a már végzett hallgatóinkkal folytatott személyes beszélgetések szolgáltatják. Erre is kiváló alkalmat teremtenek a szakmai gyakorlatok, hiszen ezek megszervezésekor nagymértékben építünk volt hallgatóink munkahelyeire. Az Angelusz Róbert Szakkollégiumban jelenleg folyik egy kutatás, amely azt vizsgálja, hogy a Kar hallgatói milyen arányban dolgoznak a nappali képzési forma mellett. Terveik szerint az eredmények elemzése után javaslattal fordulnak a kar vezetéséhez. Minden intézeti tanácsban egyenrangú tagként jelen vannak a hallgatói önkormányzat képviselői is, a tanszéki értekezleteken esetenként a szakos érdekképviselet (SZHÉK) tagjai is. A Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézete például folyamatosan tájékozódik a hallgatói képviselők bevonásával a képzésekben résztvevő hallgatók elégedettségéről és elhelyezkedési lehetőségeiről. A hallgatói vélemények figyelembevételével is történtek már mintatantervi módosítások. A Nemzetközi tanulmányok MA-szakon a hallgatókkal történő eszmecserére az informális rendezvényeken is mód nyílik, így például a nemzetközi filmklubon, az emberi jogi táborban, a fejlesztéspolitikai kirándulásokon. A szociálpolitika és szociális munka szak jelenlegi és végzett hallgatónak és oktatóinak szakmai szervezete, a Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület összejövetelei folyamatos lehetőséget biztosítanak az elhelyezkedési esélyek nyomon követésére és a munkaerő-piaci tapasztalatok megbeszélésére. A Szociális munka BA-szakért felelős tanszék rendszeresen (minden félévben) szakonként értékelő megbeszélést szervez, természetesen a hallgatókkal együtt. Vannak kollégák, akik írásos visszajelzéseket is kérnek a kurzusukról, és ezt figyelembe veszik a következő tanév tervezésénél. A tantervfejlesztések során a hallgatók véleményét beépítjük a javaslatok közé. A hallgatói visszajelzések folyamatosságát segíti, hogy a 2013/2014-es tanév óta minden évfolyamnak van az oktatók közül ún. évfolyam-koordinátora. Éveken keresztül készült felmérés a szociális munka alapszakon végzett hallgatókról a végzést követően, majd egy-két évvel később (elégedettség, beválás stb.). Ezt folyamatosan publikálták a tanszék oktatói, és természetesen az eredményeket, tapasztalatokat igyekeztek beépíteni a képzésfejlesztésbe is. Az utóbbi években ezt a funkciót az évenként megszervezett, a volt hallgatókat megszólító rendezvények és konferenciák biztosítják, valamint az, hogy a képzésben részt vállaló tereptanárok között lassan meghatározó többségbe kerülnek a saját diákjaink. A Közösségi és civil tanulmányok MA-szakon minden tanév végén tartunk összejöveteleket a szak oktatói és a szak hallgatói számára, ahol visszajelzésre van mód. A résztvevők előre felvetett kérdések alapján készülnek ezekre az összejövetelekre, így a távollevők képviselőik útján vagy írásban is elküldhetik véleményeiket, észrevételeiket, javaslataikat. Ennek alapján kisebb-nagyobb változtatásokat vezetünk be: ilyenek például a záróvizsgatételek, a szabadon választható tárgyak, a terepek és az oktatás kapcsolata, a gyakorlati és az elméleti tárgyak viszonya, új tantárgyak bevezetése. A survey statisztika MA-n végzett hallgatóknak rendszeresen kérdőívet küldünk ki. A már elhelyezkedett hallgatóink egy részével szorosabb kapcsolat alakult ki, pl. segítenek a szakmai gyakorlati lehetőségeket biztosítani az újaknak, így visszajelzést kapunk arról, hogy egykori hallgatóink mennyire jól tudják hasznosítani a szakon tanultakat. A survey statisztika MA-szak fennállása alatti hat évben eddig kétszer változtattunk tantervet a viszszajelzések nyomán: elmozdultunk a big data és a data mining irányába, és a statisztika határterülete, a biostatisztika irányába is nyitottunk. Rendszeresen értékeljük a szakdolgozatokat, ennek alapján változtattunk éppen a közelmúltban a szakdolgozatok követelményrendszerén. Kulturális antropológia MA-szakon a szakigazgató és a tanárok informálisan folyamatosan tájékozódnak a hallgatók körében. Ezek helyszínei az oktatás és az oktatást követő oldottabb találkozók (pl. általunk szervezett filmklub, szakest). Minden évben szervezünk antropológia szakos tábort. A vendégelőadók meghívása a hallgatói viszszajelzések alapján történik.

39


A Humánökológia MA-szakon eddig minden félévben mindkét évfolyamtól kértünk visszacsatolásokat: a szakigazgató egy-másfél órás beszélgetésre ült össze a diákokkal, melynek során minden kurzust értékeltek, és a tapasztalatokat a szakigazgató megosztotta a szak többi oktatójával is. A közgazdasági elemző MA- és az alkalmazott közgazdaságtan BA-szakokon minden félév végén kitöltetünk a hallgatókkal az ELTE TáTK e-learning rendszerén (Coospace) keresztül minden tantárgyból egy kérdőívet, ahol értékelik az oktatók munkáját, a tantárgyat és a számonkérési rendszert. Külön kérdőív méri fel az angol nyelvoktatást és a demonstrátorok munkáját. Az adatokat összesítjük, és minden félév végén tanszéki értekezletünkön értékeljük az egyes évfolyamok visszajelzéseit, majd javaslatot teszünk az érintett tárgyak oktatóinak, ha szükséges. Így számos kisebb változtatást eszközöltünk az évek során – különösen a számonkérési rendszerre, a kötelező olvasmányokra, a kötelezően heti rendszerességgel beadandó házi feladatokra, illetve a féléves esszéfeladatok jellegére vonatkozóan.

3.2.6. A programok rendszeres időszakonkénti felülvizsgálata (külső tagok bevonásával) A képzési programok felülvizsgálata évente történik, de indokolt esetben a közbeeső időszakban is előfordulhatnak változtatások. A tanulmányi dékánhelyettes és a Tanulmányi Hivatal vezetője a tavaszi szemeszterben kezdeményezi a szakigazgatóknál az éves tapasztalatok elemzését, és szükség esetén a program felülvizsgálatát. A szakigazgató tanszéki értekezleten egyeztet a programban oktató kollegákkal és a Hallgatói Önkormányzat szakos képviselőjével. A változásokat felmenő rendszerben valósítjuk meg, így valamennyi hallgatói jogviszonnyal rendelkező diák számára már előre világos a feltételrendszer, amit menet közben nem változtatunk meg, kivéve azt az esetet, amikor a hallgatók kérésére számukra előnyös változásra kerülhet sor. A felvételi irodalomjegyzék és a záróvizsga követelményrendszer felülvizsgálatára is évente kerül sor, az aktuális tanév őszi szemeszterében. A változásokat a Kari Tanács minden esetben határozatban rögzíti. A kar által használt TOS saját fejlesztésű elektronikus adminisztratív rendszer – egyéb funkciói mellett – megkönnyíti a képzési programok átláthatóságát, követi az egyes évfolyamokra vonatkozó különbségeket, valamint segíti a záróvizsga feltételrendszerének és jelentkezéseinek adminisztrációját. A záróvizsga-bizottságokba külső tagok meghívására többek között éppen azért kerül sor, hogy „pártatlan” szakember véleményét is megismerhessük a vizsgázók teljesítménye alapján a képzésekről. Most zajlik az akkreditált programokban az eredeti beadványhoz képest bekövetkezett személyi változások áttekintése és módosítási javaslatok megfogalmazása az oktatási dékánhelyettes irányításával. Erre elsősorban a nyugdíjazások és a kollégák előléptetése miatt van szükség. A munkát még ebben a naptári évben be kívánjuk fejezni.

3.2.7. Rendszeres visszacsatolás kérése a munkáltatóktól, a munkaerőpiac képviselőitől és más szervezetektől a képzésről és a végzett hallgatókról Az álláskereséshez az alábbi oldalak nyújthatnak, társadalomtudományi végzettségűek számára is segítséget: http://karrierkozpont.elte.hu/aktualitasok.html http://allasborze.elte.hu/ http://sociomater.hu/hu/110163/Legujabb_ajanlataink.page. A végzett hallgatók munkaerő-piaci kapcsolatairól, elhelyezkedéséről információt szolgáltatni hivatott DPRről már a 2.1.5 és 3.6.3 fejezetekben is szóltunk. A szakmai gyakorlatoknak a munkaerőpiacra történő belépést segítő és egyben az oktatás munkaerő-piaci igényeknek való megfelelőségéről visszajelző funkcióját is már részben tárgyaltuk (ld. 2.1.6.4 pont). Hathetesnél hosszabb, egybefüggő, tényleges munkatapasztalatot is nyújtó szakmai gyakorlatra a szociális munka BA- és MA-szakokon, a survey statisztika MA-szakon és a szociálpolitika szakon kerül sor. Ezek szervezését rendkívül megnehezítette az Ftv. azon új rendelkezése, mely szerint a nem költségvetési szervnél gyakorlatot teljesítő hallgatókat díjazás illeti meg. A Szociálpolitika MA gazdája, a Szociálpolitika Tanszék hagyományosan jó kapcsolatokat tart fenn a már sok esetben vezető funkcióban levő végzett hallgatóival, akikkel pl. az alumni-szervezetként is működő Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület fórumain rendszeresek a konzultációk. Fontos visszacsatolást jelentenek a végzett hall-

40


gatónk elhelyezkedésével kapcsolatos információk, amiket rendszeresen gyűjtünk és elemzünk a tanszéki értekezleteken. A munkaerő-piaci szereplőkkel való együttműködés a projektmunkán keresztül is megvalósul, mivel a projekttel összefüggő kutatási feladatokat a hallgatók munkaerő-piaci szereplőknél végzik (minisztériumok, önkormányzatok, civil szervezetek, gazdálkodó szervezetek). Hallgatóink munkaerő-piaci versenyképességének erősítésére két éve bevezettük, hogy közgazdász hallgatókkal közösen készítenek szociálpolitikai projekteket. A tanszék oktatói kutatásaik, egyetemen kívül végzett tevékenységük révén állandó kapcsolatban vannak a szakma mértékadó, a szociális közigazgatásban és civil szervezetekben dolgozó szervezeteivel és képviselőivel. A Szociális munka BA-n és MA-n is folyamatos a kapcsolat a munkaerő-piaci szereplőkkel. A hallgatói terepgyakorlatok keretében rendszeres a szakmai együttműködés és a tapasztalatok, terepelvárások folyamatos beépítése a képzésbe. Ezenkívül a tanszék oktatóinak többsége rendszeres terepkapcsolattal rendelkezik, folyamatosan dolgozik a szociális ellátórendszer egy-egy területén. Ezek a tapasztalatok közvetlen visszacsatolásra kerülnek a képzésben. Egy konkrét projekt keretében (XIII. kerület önkormányzat intézményei és SZIA) 2009 és 2012 között integrált, hatékony terepgyakorlat képzési modellt alakítottunk ki, aminek egyik célja egy visszacsatolási és információs rendszer kialakítása volt a szociális területen működő munkaerő-piaci szereplőkkel. E programpont keretében kölcsönös visszacsatolások és értékelések rendszerét dolgoztuk ki, aminek eredményeit beépítettük az elméleti és gyakorlati képzés rendszerébe. Az egyetemi képzés és a gyakorlati szakemberek közötti kölcsönös tapasztalatcserét és tudástranszfert segítik az évek óta rendszeres tereptanári műhelyek (továbbképzési rendszerben akkreditált) és tanszéki találkozók, tanszéki estek [Tanszéki csütörtök esték (pl. amerikai tapasztalatok ismertetése, drogpolitika változásai) és Hallgatói esték]. A Survey statisztika MA hallgatói szakmai gyakorlataikat különböző cégeknél végzik, munkájukról rendszeres a visszacsatolás a szakmai gyakorlatról hozott igazolás által. Sok megkeresés érkezik piaci szereplőktől, hogy gyakornoki és más állásokat hirdessünk szakmai levelezőlistánkon, ami az ott előzetesen szakmai gyakorlatot eltöltő hallgatóinkról szerzett jó tapasztalat következménye. Külsős oktatóként rendszeresen tanít a képzésben vezető médiacég menedzsmentjének tagja, ez is közvetlen visszajelzést közvetít a munkaerő-piaci igényekről.8 A többi szak esetében ennél rövidebb a szakmai gyakorlat ideje, ám ezeken is hasznos gyakorlati tapasztalatokra, új kapcsolatokra tehetnek szert a diákok. Például a Társadalmi Tanulmányok BA-képzés keretébe tartozó szakmai gyakorlat – (Internship) szervezése kétféle módon zajlik. Belső gyakorlati hely: a kar oktatói saját kutatásaikba vonhatják be a hallgatókat. Feltétel, hogy a kutatás a szakfelelős által megadott paramétereknek megfeleljen, vagyis gyakorlatban járuljon hozzá a hallgató módszertani ismereteinek elmélyítéséhez. Külső gyakorlati hely: a kar együttműködési megállapodást is köthet valamelyik piaci céggel, ahol a hallgató gyakorlati képzésben részesül. A külső gyakorlati helyet egyrészt a kar választja ki, és szervezi meg az együttműködést. Másrészt a hallgató – a képzés felelőse által megadott paramétereknek megfelelő – gyakorlati helyet javasolhat, mellyel aztán a gyakorlati képzés felelős oktatója felveszi a kapcsolatot, és amennyiben a külső hely megfelel az elvárásoknak, a hallgató itt végezheti a gyakorlatot. Félévente 10-15 hallgató vesz részt a képzésnek ebben a formájában. Az Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás MA szakon is számos munkaerő-piaci szereplő biztosít gyakorló helyet a 160 órás gyakorlatot végző hallgatóinak. Ennek keretében a hallgatók bekapcsolódnak a helyi projektekbe, amelyekről egy beszámolót/elemzést is írnak. Ezen keresztül van mód felmérni az igényeket, illetve évente 8

Munkaerő-piaci szereplők, akikkel szakmai gyakorlat révén kapcsolatunk van: AC Nielsen Kft., Addict Interactive Kft., Arirosz Szolgáltató, Informatikai és Tanácsadó Kft., Aon Hewitt Humán Tanácsadó Kft., Budapesti Corvinus Egyetem Korrupciókutató Központ, Bunge Zrt., Clarity Consulting Kft., Dun & Bradstreet Hungária Kft., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet, Healthware Tanácsadó Kft., Ipsos Média-, Reklám-, Piac- és Véleménykutató Zrt., IQSYS Informatikai és Tanácsadó Zrt., K-Monitor Független Közpénzfigyelő Iroda, Körvonal Alapítvány, Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft., KSH Módszertani főosztály Adatgyűjtés-módszertani osztály, KSH Népesedési és szociális védelmi statisztikai főosztály Egészségügyi statisztikai Osztály, Kutatópont Kft., Kutatópont Közvélemény-kutató Kft., Magyar Energia Hivatal, Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, Médianéző Kft., MédiaQ Kft., Metastatisztika Bt., MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt., MTA TK „Lendület” RECENS kutatócsoport, Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központ (Nemzeti Drog Fókuszpont), Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Nézőpont Intézet Zrt., NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft., OÉTI, Országos Élelmezésés Táplálkozástudományi Intézet, Onlinet Kft., Országos Egészségfejlesztési Intézet, Pend Consulting Kft., Prospect Műhely Alapítvány, Scale Research Kft., Századvég Alapítvány Piac- és Közvélemény-kutatási Divíziója, Pártfogó Felügyelői Szolgálat.

41


egészség-gazdaságtani szimpóziumot szervezünk a szakma számára, amelynek ugyan nem a képzés a témája, de ahol informális módon lehetőség van a képzéssel, végzett hallgatóinkkal kapcsolatos tapasztalatokat az egészségügyi munkaerőpiacon fontos szereplők képviselőivel megbeszélni. A Közgazdasági elemző MA és Alkalmazott közgazdaságtan BA indításánál többször konzultáltunk, majd a tantárgyi programjainkat részletesen egyeztettük a szakmai tanácsadó testületünkkel, amelyet éppen e célból hoztunk létre. Ebben a hallgatók olyan leendő potenciális munkaadói szerepelnek, mint az MNB, a GVH, a Magyar Telekom, a Vodafone, a KPMG, több kereskedelmi bank, valamint külföldi közgazdasági tanácsadó cégek is. Minden esetben figyelembe vettük a fontos ismeretekre vonatkozó tanácsaikat, és lehetőség szerint igyekeztünk őket bevonni a felsőbbéves, differenciált szakmai ismeretekhez kötődő tantárgyak oktatásába is. Felmerült például, hogy a mikroökonómia és ökonometria tantárgyak a mesterszakon túl sok elméleti ismeretet tartalmaznak, ezért azokat „áthangoltuk” az integrált gyakorlati ismeretek irányába. Mindezeken kívül rendszeresen tájékozódunk a képzések akkreditálása, illetve a tanrendek módosítása előtt a területen dolgozó szakértőknél, vezetőknél. A magánszektorban (is) dolgozó oktatók, illetve óraadó oktatók újfajta piaci szemléletet is hoznak a képzésekbe. Rendezvényeinkre meghívjuk már munkavállaló volt hallgatóinkat és a munka világának más képviselőit is. Szakmai szervezetekkel közös konferenciákat is szervezünk. És nem utolsó sorban a másutt is dolgozó kollégáinktól, volt hallgatóinktól, a szakmai szervezetektől kapott állásajánlatokat közzétesszük online felületeinken.

3.2.8. A kutatás-fejlesztés eredményei az oktatásban A hallgatók visszajelzése alapján is azok a legizgalmasabb, értékesebb órák, amelyeket a felhalmozott alap tudásanyag átadásán túl át meg átszőnek az oktató saját kutatási tapasztalatai is. A Foglalkoztatási Követelményrendszer is közvetve kifejezi a kutatómunka fontosságát azzal, hogy a munkaidő egy részét a tudományos tevékenység végzésére engedi fordítani. A kutatási eredmények több módon is hasznosulhatnak az oktatásban. Egyrészt úgy, hogy az oktatók a kutatási eredményeiket beépítik a kurzusaikba, másrészt a kutatások ismeretanyaga önálló kurzusokban is megjelenhet a kutatásorientált szakmai műhelygyakorlatokon vagy speciálkollégiumok formájában. Ennek példái az Erasmus program keretében oktatott „Human Rights Focused Social Work”, az „Intenzív családmegtartó szolgálatok”, a „Szociális munka mélyszegénységben élőkkel” vagy az „Antidiszkriminációs esetjog” című új kurzusok. A szociálpolitika szakon kötelező projekt munka inquiry based learning formában valósul meg. Segíti e folyamatot a vendégelőadók meginvitálása egy-egy óra megtartására, illetve a szakmai konferenciák szervezése is. Ezek közül kiemelkedő esemény a már többéves hagyományra visszatekintő Kulcskérdések konferencia, ahol a kar oktatói, kutatói, doktorandusz- és más hallgatói mutathatják be legfrissebb kutatási eredményeiket. Az oktatók szakértőként is közreműködnek a hazai közpolitikai fejlesztésekben, az e tevékenység során szerzett tapasztalataikat is beépítik a képzésbe. A survey statisztika szak hallgatói részt vesznek az évente megrendezett Fiatal Statisztikusok Konferenciáján, mely kitekintést nyújt a nemzetközi eredményekre. A kutatásokról publikált cikkek és tanulmányok megjelennek a kurzusok irodalmában. Arra is van példa, hogy az oktatók kutatási eredményeiket úgy jelenítik meg az oktatásban, hogy kifejezetten a képzésben való felhasználásra könyveket írnak.9 E tananyagok a kar honlapján elektronikus formában hozzáférhetők. Oktatóink közül többen szakfolyóiratok szerkesztői (pl. Civil szemle, Esély, Fundamentum) és ebben a minőségükben szorgalmazzák tananyagként is felhasználható publikációk megjelentetését. A kutatások eredményeivel és a kutatómunkával kapcsolatos tudás transzfer leghatékonyabb formája a diákok bevonása valamely „élő” kutatásba.

9

http://mek.oszk.hu/11900/11953/11953.pdf Nagyné Varga Ilona (szerk.): Közösségi munka a családsegítésben (2011) (Vercseg Ilona közreműködésével), Nagy Ádám – Nizák Péter – Vercseg Ilona: Civil társadalom, nonprofit világ (2013), és Vercseg Ilona: Közösségelmélet. Tantárgyi összefoglaló (2014)

42


3.3. A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere 3.3.1. A hallgatókkal szemben támasztott követelmények nyilvánossága és egyértelműsége A tanulmányi és vizsgaszabályzat (az ELTE SZMSZ II. kötet Hallgatói Követelményrendszer, röviden HKR) valamennyi hallgató és oktató számára nyilvános, megismerhető. A szabályzat és annak módosításai nyomon követhetők az egyetemi és kari honlapokon; elsőéves hallgatóink a beiratkozáskor nyomtatott formában kivonatot kapnak belőle. A szabályzatalkotás során az oktatók, a hallgatók és a hivatali dolgozók a törvényhez és rendeletekhez igazított egyértelmű és könnyen értelmezhető egyetemi és kari részek megalkotására törekszenek. Az együttműködés során minden fél szempontjából tisztázzák a jogok és kötelezettségek egyértelmű leírását, ami hozzájárul a működés biztonságához. A szabályzatok módosítására elsődlegesen a jogszabályi háttér megváltozásakor kerül sor. A szabályzatok összhangját a kari vezetés hivatalból folyamatosan vizsgálja, de ilyen irányú előterjesztéssel a Kari Tanács bármely tagja, és a Hallgatói Önkormányzat képviselői is élhetnek. A HKR-ben rögzített követelményekkel kapcsolatos információk értelmezésében a Tanulmányi Hivatal munkatársai és a Hallgatói Önkormányzat tagjai személyesen vagy elektronikusan segítséget nyújtanak a hallgatók számára. A Tanulmányi Hivatal az elsőévesek szakos beiratkozása során a tanulmányi és vizsgaszabályzat fontosabb elemeit értelmezi és elmagyarázza a hallgatóknak. Kiemeli a jogviszony megszüntetésére vonatkozó szabályzati elemeket, és felhívja figyelmüket azon kari különös részekre, amelyek szigorúbbak, mint az egyetemi szabályzati rész. A szakos mintatantervek megismertetése is a beiratkozás egyik eleme. A szakos mintatantervekhez kapcsolódó segítségnyújtásban a szakigazgatók is részt vesznek a későbbiek során, akár személyes tanácsadással, akár évfolyamok ütemezett tájékoztatásával. Az Elektronikus Tanulmányi Rendszer (2012. november 15. előtt ETR, azóta Neptun) segítségével személyes üzenetet kapnak a hallgatók egy-egy fontosabb esemény előtt. A Tanulmányi Hivatal általános üzenetet küld a betartandó határidő pontos feltüntetésével minden hallgatónak, pl. beiratkozás/regisztráció, vizsgajelentkezés, szakdolgozati témaválasztás, záróvizsgára történő jelentkezés, szakdolgozat leadása előtt. A tanulmányi előadók személyre szabottan küldenek értesítést saját hallgatóiknak.

3.3.2. Az értékelési eljárások és a hallgatói panaszkezelés rendszere A HKR és a szakos tantervek részletesen tartalmazzák a tanulmányi teljesítmény értékelésével kapcsolatos tudnivalókat (a gyakorlati, kollokviumi és szigorlati jegyek megszerzésének módja, a vizsgalehetőségek száma, az ismétlő- és a javítóvizsgákra vonatkozó szabályok). A tantárgyi követelményeket a tanszékek a szorgalmi időszak első hetében nyilvánosságra hozzák elsősorban a Coospace online felületén. (Természetesen az oktatók szóban is kimerítően tájékoztatják a hallgatókat. A stúdiumok döntő többségében a követelmények egyértelműen megfogalmazódnak; a hallgatóknak a szorgalmi időszak első óráin lehetőségük van kérdéseket feltenni a követelményekkel kapcsolatban.) A szakdolgozatra és a záróvizsgára vonatkozó értékelési szabályokat a szakos tantervek mellett a HKR általános és kari különös része is tartalmazza – részletesen. A tanulmányokkal összefüggő – elsősorban adminisztratív jellegű – kötelezettségek jelentős része elektronikusan végezhető el, ami dokumentálhatóvá teszi a hallgatók jogorvoslati cselekményeit. Az E-index 2013/14. tanév 1. félévétől történt bevezetése óta a hallgatók a tárgyfelvétellel és az érdemjegyek rögzítésével kapcsolatban is kifogással élhetnek az Elektronikus Tanulmányi Rendszeren keresztül. A tanulmányi és vizsgaszabályok megsértésével kapcsolatos panaszokat és egyéb, tanulmányokkal összefüggő kérelmeket elektronikusan az Elektronikus Tanulmányi Rendszeren keresztül, vagy papíralapon a Tanulmányi Hivatalban lehet benyújtani. (Az elektronikus kérvények kitöltési lehetőségéről minden érintett személyes üzenetet kap.) A panaszok kivizsgálásáról a dékán gondoskodik. A dékán (a tanulmányi ügyekkel foglalkozó dékánhelyettes), a Tanulmányi Bizottság, a Kreditátviteli Bizottság és a Tanulmányi Hivatal dönt első fokon. Az egyetem valamennyi hallgatójának panaszos ügyében másodfokon a Hallgatói Jogorvoslati Bizottság jár el.

43


3.3.3. A tanulmányi előrehaladás segítése A hallgatók tanulmányi előrehaladását elsődlegesen a szakos mintatanterv megismertetésével és értelmezésével segítjük. A Tanulmányi Hivatal és a Hallgatói Önkormányzat mellett a szakigazgatók és a szakot felügyelő tanszékek vesznek részt ebben a feladatban. A mintatantervtől eltérő ütemben haladó hallgatók esetén kétirányú segítségnyújtás történik a karon. A személyi kapacitások figyelembevételével felzárkóztatás (konzultációs órák szervezése) a mintatantervtől lemaradó hallgatóknak. A tehetséges hallgatóknak a szakkollégiumi, tutori és honoráciorrendszeren keresztül lehetőségük van a mintatantervtől eltérő ütemben haladni.

3.4. Az oktatók minőségének biztosítása 3.4.1. Az emberierőforrás-tervezés, irányítás, fejlesztés az oktatók-kutatók körében Az előző akkreditációs jelentéssel kapcsolatban megtett intézkedésekről szóló fejezetben a korfa változásáról már szóltunk. 17. táblázat A teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók életkor és beosztás szerint a TáTK-n

AT összesen

15

1

0

0

3 2 1 6

0

2 2 5

összesen

19

egyéb tanár

12 3

nyelvtanár, testnevelŋtanár

11 4 4

kutató

fŋiskolai docens

fŋiskolai tanár

2 5 1 8

3 5 12 5 25

tanársegéd

<30 31–40 41–50 51–62 >63

adjunktus

AT (teljes munkaidŋs, munkaviszony, ill. közalkalmazotti jogviszony)

Életkor

egyetemi docens

FOI-hez tartozás

egyetemi tanár

MUNKAKÖR

1 29 16 24 8 78

További információ az 1.3-as pontban. Az ELTE Foglalkozási Követelményrendszere hatályos jogszabályok alapján meghatározza az oktatók, kutatók és tanárok kötelező óraterhelését. 18. táblázat. A TáTK fő- és részfoglalkoztatású oktatóinak és kutatónak óraterhelése* Félév 2009/10/1 2009/10/2 2010/11/1 2010/11/2 2011/12/1 2011/12/2 2012/13/1 2012/13/2 2013/14/1 2013/14/2 2014/15/1

Kari órák száma (db) 793,5 749 812 791,5 735,5 765 749 756,5 589 559,5 540,5

Közalkalmazott oktatók által tartott órák száma (db) 659,5 633 657 641,5 579,5 621 600 646,5 473 421,5 437,5

Számított oktatói létszám (fŋ) 87,0 86,5 87,0 82,0 85,5 89,0 93,5 94,0 86,0 86,0 88,5

Óraterhelés (óra/fŋ) 7,6 7,3 7,6 7,8 6,8 7,0 6,4 6,9 5,5 4,9 4,9

*Az óraterhelés számításának módszere: minden heti rendszerességgel tartott kétórás foglalkozás=1, levelező és esti tagozatos képzések=0,5

44


A kar munkatársai minden esetben teljesítik a követelményrendszer szerinti óraszámokat. Ennek biztosítéka, hogy a dékán minden félévben ellenőrzi az oktatással, oktatói leterheltséggel összefüggő lekérdezhető adatokat (pl. vállalt szakdolgozati konzultációk száma, oktatott tantárgyak száma). 2013-tól érzékelhetően csökkent a megtartott órák száma, tudatos oktatáspolitikai és humánerőforrás gazdálkodási döntések eredményeként. Egyrészt az oktatói terhelés mérséklésére úgy alakítottunk át egyes tanterveket, hogy az Ftv. előírásainak betartása mellett is kevesebb kontaktórára legyen szükség. Nem várható el magas színvonalú kutatási és publikációs tevékenység ugyanis az oktatóktól, ha az óratartáson, készülésen, a hallgatók munkáinak értékelésén kívül másra nem marad elég idejük. A TáTK mindennapi működésében valójában nem ezt a számítási módszert alkalmazzuk, hanem úgynevezett viszonyszámokkal dolgozunk. Egynek vesszük a viszonyszámot abban az esetben, ha egy fő oktató (egyedül) tart egy darab heti 2 órás (90 perces) kurzust a szorgalmi időszak minden hetében. (Részidős képzéseken tartott tárgyak óraszámát átszámítjuk nappalisra. Ha több oktató tart egy tárgyat, akkor arányosan osztjuk a viszonyszámot.) Az adott oktató féléves viszonyszámának meghatározása során figyelembe vesszük a tudományos fokozatát is és munkaidejét (fő- vagy részállású). A főállású egyetemi docensek esetén minimum 4 viszonyszámot határozunk meg, alacsonyabb fokozatú oktatók esetén 5-öt. A viszonyszámok bevezetésének elsősorban gazdasági és méltányossági okai voltak.

3.4.2. Az emberierőforrás-tervezés, -irányítás, -fejlesztés az oktatást, kutatást segítő személyzet körében Az elmúlt periódusban bekövetkezett jelentős költségvetési csökkentések, zárolások következtében ezen a területen jelentős fejlesztésre nem volt mód, strukturális átcsoportosítás azonban történt. Eredménynek könyveljük el, hogy a költségcsökkentések következtében a karon direkt létszámleépítésre nem került sor, de arra volt példa, hogy a nyugdíjazások és szülési szabadságok következtében megüresedő helyekre nem vettünk fel új munkatársat, vagy a nyolcórás munkakörök helyett csak részmunkaidős kolléga látja el a feladatokat. Ezt a feladatok racionalizálásával, az ügymenetek egyszerűsítésével próbáljuk megoldani, illetve az új felvételeknél figyelünk a munkakörhöz szükséges magas minőségű kvalitások meglétére. Előrelépésnek mondható azonban, hogy a korábbi, részmunkaidős alkalmazás helyett a kari nemzetközi ügyintéző munkakörét teljes állású kolléga tölti be, valamint a korábban egyik oktatónk által többletfeladatban ellátott pályázati ügyintézői munkakört is egy teljes munkaidős alkalmazásra tudtuk cserélni. Az informatikai területen megszüntettük a korábban külsős vállalkozás által ellátott feladatokhoz kapcsolódó szerződést, és e területen is plusz egy fő látja el a rendszerfelügyeletet.

6. ábra. A nem oktató-kutató közalkalmazotti létszám változásai

45


3.4.3. Az oktatás értékelési rendszere Az oktatás színvonalának biztosítását szolgálják a – hallgatók önkéntes, anonim válaszadásán nyugvó – OMHVfelmérések, melyeknek egyes kérdései alkalmasak az oktatói teljesítmény minősítésére. (Ld. 3.2.5-ös pont) Az oktatás színvonala közvetetten a munkaterhelés egyenletes eloszlásától is függ, ennek átláthatóságát szolgálja az, hogy a saját fejlesztésű TOS internetes felületen minden kari munkatárs számára nyomon követhető az oktatók óraterhelése. A hallgatói önkormányzat kezdeményezésére 2009-től a hallgatók megválasztják az „Év oktatóját” is (ld. még 3.5.2 pont). Az oktatói teljesítmények OMHV-eredményei a 18. sz. mellékletben találhatóak.

3.4.4. Az oktatók, tudományos munkatársak besorolása és minősítése 3.4.5. Az oktatók, tudományos munkatársak tudományos, kutatási-fejlesztési tevékenysége 19. táblázat Az oktatók 2014 évi besorolása

AT (teljes munkaidŋs, munkaviszony, ill. közalkalmazotti jogviszony)

MTA rendes tagja MTA lev. tagja MTA doktora CSc PhD DLA Nem minŋsített

AT összesen AE1 (részmunkaidŋben munkaviszony, ill. közalkalmazotti jogviszony)


AE1 összesen AE2 (egyéb megbízási szerzŋdéssel foglalkoztatott, prof. emer. stb.)


AE2 összesen V ("vendégoktató", aki nem adott kizárólagossági nyilatkozatot a FOI-nek) V összesen Mindösszesen

46

5 3

10 15

8

25

0

0

18

2

6

1 19

13 15

6

4

1

6

4

5 6

1 7

0

5 5

0

1 1

1 1 2 1

2 2

3

4 2 3

3

11

3


0

0

1

0

0

1

1

0

1

2

1

1

2 26

1 22

1 15

43

0

51 94

0 0

0 100

1

0 21

1 32

0 0

0 0

összesen

egyéb tanár

nyelvtanár, testnevelŋtanár

kutató

tanársegéd

adjunktus

fŋiskolai docens

fŋiskolai tanár

egyetemi docens

FOI-hoz tartozás Minŋsítettség

egyetemi tanár

MUNKAKÖR

0 0 5 10 44 0 19 78 0 1 1 2 12 0 7 23 2 0 4 2 51 0 51 110 0 0 0 1 4 0 0 5 216


Mivel ez a két pont szorosan összefügg egymással, az általuk jelzett problémaköröket együttesen tárgyaljuk. Az oktatók és kutatók minősítésére vonatkozó szabályokat törvényi rendelkezések, illetve az ELTE szabályzatai írják elő (http://www.elte.hu/file/ELTE_SZMSZ_III_3.pdf). 2012-ben a kar dékánja személyesen beszélt minden olyan oktatóval, aki már megkezdte valamely doktori iskolában a tanulmányait, hogy mikor tervezi a dolgozatot benyújtani. E beszélgetések alapján menetrend készült, és ezt a megállapodásfélét minden évben újra elővesszük. A fiatal kollégák többsége ütemesen halad a doktori fokozat megszerzése felé. Az előrelépés másik feltétele az ELTE-n a habilitáció megszerzése, csak ennek birtokában nevezhető ki valaki docensnek. Az eljárásról az ELTE habilitációs szabályzata rendelkezik. Az elmúlt időszakban tíz munkatárs szerzett habilitációs oklevelet, hárman pedig még ebben a tanévben fognak (ld. 17. sz. melléklet). Mint már utaltunk rá, a doktori fokozatot szerző vagy habilitáló kollégáinkat minden esetben előléptetjük, elsősorban azért, hogy így is ösztönözve legyenek a munkatársak az akadémiai szamárlétrán való előrelépésre, tudományos teljesítményük fokozására. 20. táblázat Előléptetések számának alakulása az ELTE TáTK-n éves bontásban Beosztás elŋléptetés elŋtt Tudományos segédmunkatárs Gyakornok Tanársegéd Adjunktus Docens

Beosztás elŋléptetés után Tudományos munkatárs Tanársegéd Adjunktus Docens Egyetemi tanár

2010 0 0 0 1 0

2011 0 0 0 0 0

2012 0 0 1 1 0

2013 1 0 0 4 0

2014 0 1 3 1 3

Részletes információ a 19. sz. mellékletben. Az előléptetés kari eljárásának első állomása, hogy az érintett, immáron PhD-fokozattal vagy habilitációval rendelkező munkatárs jelzi a dékánnak a fokozat megszerzését (erről egyébként az ELTE központi hivatalaitól is értesítés érkezik), aki megvizsgálja, hogy a rendelkezésre álló költségvetési erőforrások mikor teszik lehetővé a kinevezést. 2014-ben például több kollégának az előléptetésre azért kellett hónapokat várnia, mert a kutatóés kiválóegyetemi címmel járó új szerződés aláírása késlekedett, s ez jelentős mértékben érintette a kar költségvetését. A szabályzatoknak megfelelően a tanársegédeket, adjunktusokat, tudományos segédmunkatársakat, tudományos munkatársakat a dékán nevezi ki, a docenseket és tudományos főmunkatársakat az egyetem rektora. A munkatársak tudományos és egyetemi előmenetelét a kar célzott anyagi támogatással és munkaidő-kedvezménnyel is segíti. Kétféle pályázatot írunk ki, egyet cikkek, könyvek, tankönyvek, tananyagok készítésének támogatására, és egy másikat a konferenciákon való részvétel költségeinek átvállalására. 21. táblázat Kari pályázatok összege éves bontásban, Ft keretösszeg (Ft) pályázók száma nyertes pályázók száma

2010 4 080 334 30 22

2011 3 345 075 26 17

2012 3 307 000 22 18

2013 4 000 000 25 18

2014 terv: 4 000 000 folyamatban

A pályázat részletei az alábbi linken: http://tatk.elte.hu/palyazatok-gyakorlatok/palyazatok-oktatoknak-nem-oktato-munkatarsaknak/2310-karikutatasi-palyazat

47


22. táblázat. Oktatóink konferencia-részvételei a vizsgált időszakban Év Résztvevŋ/szervezŋ magyar konferencián Elŋadó magyar konferencián Résztvevŋ/szervezŋ nemzetközi konferencián Elŋadó nemzetközi konferencián Összesen

2009 13 69 7 28 117

2010 18 102 8 43 171

2011 26 83 3 48 160

2012 39 94 13 67 213

2013 20 66 6 57 149

Összesen 116 414 37 243

A konferenciatámogatás eredményeként több kolléga is eljutott olyan nemzetközi konferenciákra, ahová önerejéből nem tudott volna elutazni. Az oktatóink konferencia-részvételeinek részletes információi a kari honlapon az alábbi linkeken elérhetőek: Nemzetközi konferenciák http://www.tatk.elte.hu/minsegbiztositas/oktatok/3279-oktatok-reszvetele-nemzetkoezi-konferenciakon Hazai konferenciák http://www.tatk.elte.hu/minsegbiztositas/oktatok/3280-oktatok-reszvetele-hazai-konferenciakon Egy-egy esetben fizetéses szabadság engedélyezésével, illetve az óratartásban könnyítéssel támogattuk munkatársainkat, hogy el tudják készíteni (be tudják fejezni) doktori vagy habilitációs dolgozatukat.

3.4.6. Az oktatók, tudományos munkatársak szakmai-közéleti tevékenysége A Társadalomtudományi Kar oktatóinak jelenléte rendszeres a sajtóban, egyrészt saját tudományos eredményeik és publikációik miatt, másrészt aktuálisan fókuszba került közéleti hírek kapcsán, amikor kutatási területük szorosan összefügg a lakosságot éppen érdeklő ügyekkel. A tévécsatornákon, rádiókban, a nyomtatott és online sajtóban megtalálhatóak az oktatóinkkal készített interjúk, illetve közéleti publikációik a migrációról, az információs társadalomról, az előítéletességről, az egészségpolitikáról, a környezetvédelemről, a nemi szerepekről, a fogyatékossággal élő és hátrányos helyzetű csoportok helyzetéről, a nemzetközi kapcsolatokról, a közgazdasági trendekről és egyéb témákról. A TáTK Dékáni Hivatala 2010 óta több mint 900 sajtómegjelenést regisztrált a kar oktatóival összefüggésben, és évente 8-10 olyan könyvet és tanulmánykötetet hirdet a kar kommunikációs csatornáin, melyet oktatói, illetve hallgatói a szélesebb, laikus közönség számára írtak. Ezeket a szerzők könyvbemutatókon, könyvfesztiválokon is népszerűsítik a kiadók (általában az Eötvös Kiadó) közreműködésével. A kar munkatársai számos különféle szakmai szervezet vezetői, tagjai. A 9. sz. melléklet összesíti a kar oktatóinak részvételét nemzetközi szakmai szervezetekben (98 szervezeti tagság). A 10. sz. melléklet összesíti a kar oktatóinak részvételét magyar szakmai szervezetekben (212 szervezeti tagság).

3.4.7. A kutatás-fejlesztési eredmények hasznosulása 3.4.8. Oktatásfejlesztési eredmények Egy oktatási intézményben nehéz szétválasztani a kutatás- és oktatásfejlesztési eredményeket, hiszen a cél éppen az, hogy a kutatási eredmények hasznosuljanak az oktatásban, illetve elképzelhetetlen olyan oktatásfejlesztési tevékenység, ami ne valamilyen kutatómunkából táplálkozna. A kar szakmai profilja miatt eddig összesen egy szabadalom megszületése köthető a kar valamely munkatársához.

48


23. táblázat Kari szabadalmak Cím

Fázis

Státusz

Magyar PCT A találmányt A találmányt szabadalmi bejelentés képviselŋ létrehozó kutatók bejelentés dátuma ELTE-s dátuma (ha volt) kutató neve lezárva 2010.06.10 Csepeli Csepeli György Elrendezés és nemzeti szabadalom György (ELTE-TÁTK, eljárás célSzociálpszichológia csoport tagjai Tanszék): 50% jelenlétének és Bozsonyi Károly mozgásának (Károli Gáspár érzékelésére, Református nyilvántartására Egyetem): 50%

A találmány tulajdonosai

Eredeti tulajdoni hányadok: ELTE: 50% Bozsonyi Károly: 50%

A Társadalomtudományi Kar eredményeinek hasznosulása nagyrészt nem szabadalmakban, találmányokban, tárgyakban, hanem társadalmi projektek megjelenésében, újfajta eljárásmódokban és eszközökben, a gondolati struktúrák változásaiban (társadalmi érzékenység, állampolgári tudatosság stb.) nyilvánul meg. Ennek ellenére az előbbire is van példa. A Bass László által kifejlesztett és piaci forgalomba került „Szociopoly” társasjáték különleges módon, interaktívan segít átélni és megérteni a munkanélküliségből, szegénységből fakadó csapdahelyzetet a mai Magyarországon. A karon működő kutatóközpontok hidat képeznek a tudományos szféra és az állami intézmények között. Adatgyűjtésükkel, elemzési tevékenységükkel és eredményeik disszeminációjával hozzájárulnak például a társadalomtörténeti archívumok fejlesztéséhez (Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpont konfliktustérképei és adatbázisai), a várostervezéshez (Módszertani Kutatóközpont „Budapest”-kutatása), vagy éppen a média működésének és a civil társadalom dinamikájának megértéséhez (Peripato Összehasonlító Társadalmi Dinamika Műhely). A Szocális Munka és a Szociálpolitika Tanszékek saját társadalmi projektekkel is rendelkeznek, melyekbe az itt tanuló hallgatókat is bevonják. Az „Intézményi kiváltás tanulmányok” projekt keretében például Bugarszki Zsolt irányításával 2010 óta zajlik a hazai nagy létszámú fogyatékos és pszichiátriai intézmények kiváltásának monitorozása. Az ELTE Társadalomtudományi Kar hallgatóinak bevonásával minden évben elkészül egy riport, amely a reformfolyamatot kíséri nyomon szakpolitikai és költségvetés-elemzésekkel. Az eltelt négy év elemzéseit olvasva részletes képet kaphatunk az egyes szakpolitikai szereplők viszonyulásáról, a szférán belüli mozgásokról és az európai uniós források felhasználásáról. Az ELTE Társadalomtudományi Kara tevékenyen részt vesz a szociális szakemberek képzésének folyamatos fejlesztésében, illetve a nyilvánosság számára is hozzáférhető e-tananyagok kidolgozásában is a következő projektek révén: – INFOTÁRS Projekt – TÁMOP 4.1.2/A/2-10/1-2010-0011 – SZOCMEST Projekt – Digitális tananyag fejlesztése a Szociológia Mesterképzéshez - TÁMOP-4.1.208/2/A/KMR-2009-0010 – Integrált terepképzési modell kialakítása a szociális szakemberek képzése során – TÁMOP 5.4.4-09/1-A-20090001 – SZOCMEG Projekt – TAMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-0043 – „Képzésfejlesztés az összetart(oz)ásért“ projekt - TÁMOP-5.4.4-09/1-C-2009-0001 – Tartalomfejlesztés a Közgazdaságtudományi Tanszéken – TÁMOP-4.1.2.-08/2/A/KMR-2009-0041 Hatvanhárom tananyagot fejlesztettünk az elnyert pályázati programok keretében, amelyek a tankönyvtáron, illetve a honlapunkon elérhetőek (14. sz. melléklet). Az Infotárs TÁMOP-programunk segítségével létrejött egy konfliktusmendzsment képzés, amely 6 modulból áll (3 kötelező, 3 választható): megfelelő teljesítés esetén a hallgatók betétlapot kapnak a diplomába, mivel ez a képzés hallgatóink számára a munkaerőpiacon kedvezően hasznosítható kompetenciákat fejleszt. A képzés tananyaga elérhető a Digitális Tankönyvtár portálon.

49


3.4.9. Doktori iskolák működtetése Kiemelt fontosságot tulajdonítunk annak, hogy a minőségbiztosítás rendszere és szempontjai nyilvánosak legyenek. Ennek érdekében a minőségbiztosítás rendszere a szakmai és tudományos közvélemény számára széles körűen nyilvános és elérhető a doktori.hu honlapján. A Szociológiai Doktori Iskola éves jelentéseiben részletes értékelést készít a doktori programok működésének minőségéről. Ez egyben arra is alkalmat teremt, hogy a doktori képzésben részt vevő oktatók, témavezetők és a doktori iskola különböző testületeinek tagjai folyamatos visszajelzést kapjanak tevékenységük színvonaláról. A Szociológiai Tudományági Doktori Tanács folyamatosan figyelemmel kíséri a doktori iskola és a doktori programok működését. Ebben a Tanács számít a doktorjelöltek és a doktori iskolában öt éven belül fokozatot szerzettek véleményére, és a hallgatói önkormányzat közreműködésére. Szükség esetén külső szakértőt is felkér. Különösen a nemzetközi tapasztalatok és a külföldi doktori iskolák jelentenek számunkra fontos szakmai eligazodási pontokat. Ezért külföldi kollégáinkat is bevonjuk a DI munkájának értékelésébe. Mindhárom képzési programban a legképzettebb, a tudományos életben jelentős eredményeket felmutató oktatók tartják a kurzusokat, amelyek általában a szigorlathoz adnak támpontokat. A számonkérés az aktuális HKR szabályai szerint történik. A követelményekkel az első órán szembesülnek a hallgatók. Az oktatók – magától értetődően – évről évre frissítik tematikájukat. A doktori iskola szorgalmazza, hogy hallgatói minél több konferencián vegyenek részt, kapcsolódjanak be a nemzetközi tudományos életbe is. Ehhez a lehetőségekhez képest anyagi támogatást is nyújtunk. A doktori iskola fejleszti tudományos kapcsolatait is. Rendszeresen megszervezi a doktori iskola tudományos konferenciáját. Az Interdiszciplináris program hallgatói minden tanév végén tartanak egy évzáró konferenciát, ennek anyagából rendszeresen készül egy kötet is. A rendszeresen megjelenő Kötő-jelek tanulmánykötet is a hallgatók publikációs lehetőségeit bővíti. A kötetbe csak a szakmai bírálók javaslata alapján kerülhetnek be a hallgatók tanulmányai. A doktori disszertációk minőségbiztosításában szerencsés, hogy a legtöbb témakiíró oktat is a doktori iskolában. A tézisek megfelelő szakmai előkészítését és magas szakmai színvonalát az is meghatározza, hogy a szigorlatok után az eljárás elkezdésekor tézisvédést rendezünk, illetve, hogy a dolgozat elkészültekor nyilvános munkahelyi vitán tárgyaljuk a műveket, segítve ezzel a szerzőket a magas színvonalú dolgozatok befejezésében. A doktori fokozatszerzési eljárás minőségi követelményei megfelelnek a hatályos felsőoktatási törvénynek és az ennek alapján készült Egyetemi Doktori Szabályzatnak. A szigorlati bizottságokban helyet kap egy külsős tag is; a témavezető nem lehet a szigorlati bizottság tagja. A védési bizottságok kialakításánál is az a legfőbb cél, hogy a szakma legkiválóbb művelői közül válasszuk ki a külsős tagokat. A doktori képzéssel és a fokozatszerzéssel kapcsolatos valamennyi döntést a DI dokumentálja és archiválja. A doktori disszertációk nyilvánosságát is az Egyetemi Doktori Szabályzat írja elő. Az Egyetemi Doktori Tanács a Szabályzat 22. §-a alapján értékelést készít a doktori iskolák működéséről. Az ODT számára rendszeresen önértékelés is készül, melynek része a SWOT-analízis is.

3.5. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások Kevés hallgatóbarátabb kar van a magyar felsőoktatásban, mint az ELTE Társadalomtudományi Kara. Ha lenne saját épületünk, ezt a külsőségekben is jobban meg tudnánk jeleníteni, így ez most inkább a sokféle szolgáltatásban nyilvánul meg.

3.5.1. Hallgatói tanácsadás Három kari (TTK, IK, TáTK) összefogással jött létre 2011-ben a Lágymányosi Kampuszon a hallgatók számára nyújtott új szolgáltatás, az életvezetési tanácsadás, amelynek keretében egy képzett klinikai szakpszichológus heti 6 órában ingyenes szolgáltatást nyújt az aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezők számára. Egyre gyakrabban találkoztunk tanulási gondokkal küzdő, krízishelyzetbe került hallgatókkal, akiknek sok segítséget nyújt ez a szolgáltatás.

50


24. táblázat Életvezetési tanácsadás kari költségei Év 2012 2013 2014

Összeg (Ft) 73 152 170 688 60 960

25. táblázat Tanácsadási információk Tanév 2011/2012. 2012/2013. 2013/2014.

Tanácsadásra jelentkezŋk száma (fŋ) 27 42 82

Tanácsadáson résztvevŋk száma (fŋ) 27 42 49

Bejelentkezéskor továbbirányítva (fŋ) 0 0 9

26. táblázat Tanácsadási ülések száma karonként Kar TáTK TTK IK Összes ülésszám (óra)

2011/2012. 53 53 9 115

2012/2013. 51 73 15 139

2013/2014. 21 83 11 115

Az újonnan felvett hallgatóknak a Tanulmányi Hivatal részletes csoportos szóbeli tájékoztatást tart a HKR-ről, a tantervről, a tárgyfelvétel rendjéről, az első félévi órarendről. Az egyes szakoknak saját tanulmányi előadójuk van, akik személyesen félfogadási időben, e-mailen vagy telefonon is tájékoztatják a hallgatókat, ha szükséges. Az aktuális szemeszter eseményeiről a különböző kari internetes felületeken, személyes üzenetben, hirdetményekben is információkat közvetít a Tanulmányi és a Dékáni Hivatal. Külön munkakört hoztunk létre a karon a nemzetközi ügyek lebonyolítására, folyamatos nyitvatartási időben állunk rendelkezésre az Erasmus és egyéb programokban kiutazó hallgatók, illetve a karon részképzésben vagy vendéghallgatói jogviszonyban résztvevő külföldi hallgatók számára, akik a tanulmányi ügyintézésen túl számtalan személyes problémával is fordulnak, fordulhatnak a Tanulmányi Hivatal nemzetközi ügyintézőjéhez. A külföldi diákok számára – az ELTE többi karához hasonlóan – mentorrendszert működtetünk. Így a bejövő cserediákoknak már ideérkezésük előtt lehetőségük van segítséget kérni és kapni. A közvetlen kapcsolat a mentor és a külföldi hallgató között személyre szabott, egyéni problémamegoldásra nyújt lehetőséget. Így a szálláskeresés- és foglalás, bankszámlanyitás, telefonkártya-vásárlás, tanulmányokkal kapcsolatos ügyintézés, diákigazolvány intézése, bevándorlási hivatalban való látogatás mind-mind történhet a mentor segítségével. Minden félév elején kari welcome day szervezésével könnyítjük meg az első időszakot a hallgatók számára, ezt a kari nemzetközi koordinátor és a HÖK nemzetközisei együtt tartják, a mentorok is részt vesznek rajta. A kari HÖK az egyetemi ESN-nel együttműködve (Erasmus Student Network) kulturális és közösségi programok szervezésével segíti a hallgatók beilleszkedését, kulturális ismereteik bővülését. A külföldre pályázó hallgatóink számára a pályázati időszak kezdetén Erasmus információs rendezvénnyel könnyítjük meg a tájékozódást. A kari külügyesek és a kari koordinátor személyes segítséget is tudnak nyújtani a pályázati szakaszban.

3.5.2. Könyvtári szolgáltatás A kari könyvtár elhelyezési problémája még mindig nem oldódott meg, annak ellenére, hogy számos egyetemi, karok közötti egyeztetés történt a helyzet javítására. A kari könyvtárat befogadó helyiségben a környezet javítása érdekében azonban kisebb felújítási munkák folytak. A könyvtár szakmai feladatainak azonban maradéktalanul eleget tesz, e téren több sikert is elkönyvelhetünk a vizsgált időszakban.

51


27. táblázat 2014. évi könyvtári adatok Olvasó-helyek száma 43

Kötetek száma 48.500

Hallgatók száma 1971

Egy hallgatóra jutó férŋhelyek száma 0,02

Egy hallgatóra jutó kötetek száma 24,6

Oktatóink publikációi bekerültek a Magyar Tudományos Művek Tárába, ennek koordinálása a kari könyvtár feladata volt. Az oktatók képzéseken vettek részt, de közvetlen segítséget is kaptak a könyvtár munkatársaitól. Belső átcsoportosítással és a régebbi szakdolgozatok digitalizálásával sikerült helyet felszabadítani, így lehetővé vált a kar elhunyt professzora, Némedi Dénes szakkönyvhagyatékának elhelyezése a könyvtáron belül. Az újabb szakdolgozatok tárolása már kizárólag elektronikus rendszerben történik. Az Egyetemi Könyvtár irányításával a könyvtári szolgáltatás területén egy évek óta tartó minőségbiztosítási folyamat zajlik, az új hálózati (EKSz – Egyetemi Könyvtári Szolgálat) szmsz hatályba lépésével és a kari könyvtár szmsz-ének 2012 decemberében történő módosításával a fejlesztés formalizáltan is bekövetkezett. A könyvtár munkatársai folyamatos továbbképzési rendszerben vesznek részt. 2011-ben a Horizon és Corvina integrált könyvtári rendszereket a hálózatban egységesen használatba vett Aleph váltotta fel. 2013 januárjában sor került a kölcsönzőmodul használatba vételére. Ez a változás az egyik legjelentősebb az elmúlt évek fejlesztései sorában: míg az előző, kezdetleges, papíralapú nyilvántartás az olvasói tartozások számonkérésére adott lehetőséget, a modul használatával a dokumentum követhető (fellelhetőség; tájékozódhatunk a visszaérkezés várható időpontjáról, a kölcsönző személyéről; szükség esetén be is kérhetjük a keresett könyvet). A modul lehetőséget kínál a kölcsönzői forgalom különböző szempontú vizsgálatára, statisztikák készítésére. 2014 januárja óta a hálózat közös elektronikus naplózási rendje szerint dolgozik a kari könyvtár is. Az új beszerzések folyamatos feldolgozása mellett a könyvtár elvégezte az Angelusz Róbert Szakkollégium könyvtári gyűjteményének teljes formai-tartalmi feltárását.

3.5.3. Idegen nyelvi képzés Az elmúlt időszakban a kar két idegen nyelvű (angol célnyelvű) mesterképzési programot akkreditált és indított. Ennek kurzusait – korlátozott létszámban – a magyar nyelvű képzések hallgatói is felvehetik. Az Erasmus-ösztöndíjjal hozzánk érkező hallgatók számára a kar félévente minimálisan 20, idegen nyelvű kurzusból álló kínálatot biztosít. Az idegen nyelvű képzések és programok menedzselésének összehangolására a karon 2014 júniusában létrehoztuk az International School of Master Programs in Social Sciences (ISOMIS) elnevezésű központot, amelynek tagjai a tanulmányi és oktatási ügyekért felelős dékánhelyettes, az idegen nyelvű képzések szakfelelősei, valamint a kari Erasmus-koordinátor. A 2010/2011-es, valamint a 2011/2012-es tavaszi félévekben ausztrál cserehallgatók töltöttek egy szemesztert karunkon, így ekkor az ő számukra biztosított szociális munka témakörű kurzusok is bővítették a felvehető órák listáját (15. sz. melléklet). Karunkon három szak esetén biztosítunk idegen nyelvi képzést. Az alkalmazott közgazdaságtan alapképzésen angol nyelvi kurzusokat tartunk szintfelmérést követően, különböző szintű, kis létszámú csoportokban. A hallgatók szabadon választható kreditjeik terhére (térítésmentesen) veszik fel ezt a kurzust. A nemzetközi tanulmányok alapképzésen és mesterképzésen tantervükben előírt szaknyelvi gyakorlatot, szaknyelvi előkészítőt tartunk. A HÖK és különböző más hallgatói szerveződések is hozzájárulnak az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztéséhez. A Nemzetközi tanulmányok Szakos Hallgatói Érdekképviselete nyelvi tankörök szervezésével próbálja megoldani a nyelvvizsgakérdés problémáját. A HÖK nyelvi tanköröket szervez a legtehetségesebb, pedagógiai érzékkel is rendelkező, az adott nyelvet legjobban beszélő hallgatók mint tanárok részvételével. A tankörök általában kezdő, közép-, és felsőfokon indulnak; a népszerűbb nyelvekből (angol, német) beszélgetőköröket is szerveznek (16. sz. melléklet).

52


3.5.4. Sportolási, rekreációs, egészségmegőrző-egészségfejlesztő lehetőségek Az egyetem központilag szervezi a sportolási lehetőségeket. Az ELTE tulajdonában lévő Kft. valamennyi kar hallgatójának és munkatársának különböző sportolási lehetőségeket biztosít, ingyenesen vagy kedvezményes áron (http://www.eltesport.hu/). A hallgatók az ELTE BEAC sportegyesületén keresztül tudnak sportolni. Három sporttelep és egy vízitelep áll rendelkezésére minden egyetemi polgárnak. Rendszeres és alkalmi edzések mellett a BEAC egész évben sporteseményeket szervez, amelyek közül több ingyenesen látogatható. Az ELTE TáTK Hallgatói Önkormányzat minden hónapban támogatja a kar sportoló hallgatóit: sportösztöndíj pályázható esetileg és rendszeresen is. A sportösztöndíj támogatást nyújt a kiemelkedő sportteljesítményt elért hallgatóknak, de pályázhatnak olyan hallgatók is, akik edzést szeretnének indítani valamely sportágban az egyetem keretein belül. A HÖK támogatást nyújt sporteszközök beszerzésre is, hogy ezzel is megkönnyítse az eredményes sportoló hallgatók felkészülését a versenyekre. A sporttevékenységek körébe tartozik a hallgatók részére szervezett testmozgást, sportolást, versenyzést, az egészséges életmódra nevelést biztosító tevékenység, az egészséges életmód népszerűsítése.

3.5.5. Öntevékeny közművelődési, kari közéleti lehetőségek A közéleti események fő kezdeményezői is a Hallgatói Önkormányzat és a Szakos Hallgatói Érdekképviseletek. Főbb feladataik közé tartozik a szak hallgatóinak képviselete, a szakot érintő változások megvitatása és különböző szakos programok (előadások, vitaestek, filmklubok rendezése, szakmai gyakorlati helyek listájának öszszeállítása) szervezése a hallgatók részére. Azok számára, akikben újságírói, cikkírói ambíciók fogannak meg, a Tátkontúr kari lapon keresztül lehetőségük nyílik bármilyen választott témában publikálni – legyen ez tudományos vagy hétköznapi témájú cikk, akár interjú. Karunkon önkéntes alapú külügyi mentorrendszer működik, ami az Erasmus- és egyéb ösztöndíjakon résztvevő külföldi hallgatókat hivatott segíteni a lakáskeresésben, ügyintézésben és a budapesti életbe történő integrálódásban. A Kulturális ösztöndíj egy havonta leadható, egyszeri ösztöndíj. A pályázat célja a Szakos Hallgatói Érdekképviseletek, öntevékeny csoportok és szórakoztató rendezvények támogatása a kari közélet felpezsdítésére. A kar hallgatói nemcsak a Hallgatói Önkormányzat segítségével, hanem önállóan is kezdeményeznek előadásokat, filmklubokat, vitaesteket. Közéjük tartozik például a Polémia – az ELTE TáTK politológus diákköre, a Hungarian Student Think Tank – Magyarország első diákagytrösztje, s a Jövőképp Fiatalok Magyarországért Egyesület. Mások alkalmilag egy-egy félévre szerveznek programokat, vagy eseti jelleggel egy-egy előadást. Úgymint: Emberi jogi filmklub – nemzetközi tanulmányok BA-, MA-szakos hallgatók szervezésében; Új Szemlélet vitasorozata – szociális munkás BA-, MA-hallgatók szervezésében; Mitikus filmek – mitikus étkek filmklub – antropológus MA-hallgatók szervezésében; egyetemi keresztény hallgatói közösség összejövetelei. Az ELTE Vitaklub – az ELTE ÁJK és az ELTE TáTK hallgatóinak együttműködésével létrejött programsorozat.

3.5.6. Hallgatói szolgáltatások A fentiekben részletezetteken túl is nyújt a hallgatói önkormányzat segítséget a diákoknak. A regisztrációs héten az elsőéves hallgatókat a Gólyahír kiadvány eljuttatásával tájékoztatják az egyetemi élet működéséről. A Szociológia Szakos Hallgatói Érdekképviselet igény szerint korrepetálásokat, nyílt gyakorló órákat szervez a hallgatóknak a kurzusokhoz, különösen a statisztika 1, 2 tárgyakhoz, valamint a gyakorlati szigorlatokhoz.A HÖK a maga kapcsolati hálóján keresztül segít azon hallgatóknak is mentort találni, akiknek egyéni korrepetálásra van szükségük. A tudományos és szakmai ösztöndíjjal társadalomtudományi relevanciájú kutatások, tanulmányok, konferenciák finanszírozását teszi lehetővé a hallgatói önkormányzat. Pályázni lehet az aktuális tanévre tervezett kutatással, illetve folyamatban lévő tudományos tevékenységgel. A pályázóknak kutatási tervet, illetve ahhoz csatoltan költségtervezetet kell benyújtaniuk. Az utóbbi négy év pályázási időszakai során a hallgatók többek

53


között belföldi és külföldi terepmunkákra, szakmai gyakorlatokra, hálózatkutatásokra, falukutatásokra, etnikai kutatásokra is igényeltek támogatást, de tanulmányok részfinanszírozására, az OTDK-n való részvételre, folyó kutatások lebonyolításához külföldi csereprogramokon való részvételre, tanulmány megjelentetésére, szakdolgozat megírására, szakkollégiumi kutatás támogatására is volt példa. Az EHÖK Rektori kulturális pályázata által a Társadalmi tanulmányok című tanulmánykötetben lehetőséget biztosítunk a kész munkák publikálására is.

3.5.7. Esélyegyenlőség A Társadalomtudományi Kar, amely elnyerte a Fogyatékosság-barát munkahely címet kiemelt figyelmet fordít a fogyatékos hallgatók támogatására, intézményünkbe vonzására. Az egyetem épületei jobbára akadálymentesítve vannak, azonban a fejlesztés folyamatosan tart, a fogyatékos hallgatók visszajelzéseit figyelembe vesszük a fejlesztési tervek készítésénél. A Társadalomtudományi Kar lehetőséget nyújt fogyatékos hallgatói10 számára, hogy különböző formákban segítséget kapjanak egyetemi tanulmányaik sikeres befejezéséhez. A segítség igénybevételéhez az érintett hallgatóknak regisztrálniuk kell a kar fogyatékosságügyi koordinátoránál. A Társadalomtudományi Karon jelenleg a fogyatékosságügyi koordinátornál regisztrált hallgatók a következő támogatási formákat vehetik térítésmentesen igénybe: – információnyújtás, tanácsadás; – órai jegyzetek, tankönyvek soron kívüli elérhetővé tétele fogyatékossággal élő hallgatók számára; – speciális vizsgáztatási körülmények biztosítása az egyéni szükségletekhez igazodva a 2011. évi CCIV. törvény és az ELTE HKR szabályai szerint (pl. szóbeli vizsga vagy írásbeli vizsga kiváltása, hosszabb vizsgaidő biztosítása, tesztlapok esetén nagyobb betűmérettel nyomtatott dokumentáció); – kurzusfelvételnél előnyben részesítés; – személyi segítségnyújtás; – felzárkóztató, felkészítő órák, foglalkozások biztosítása; – a tanulmányi ügyekkel és az egyetemi élettel kapcsolatos problémás ügyekben közvetítés, segítségnyújtás; – félévente 300 oldal ingyenes fénymásolás, nyomtatás (ELTE TáTK HÖK). Tanulást támogató eszközök is a fogyatékos diákok rendelkezésére állnak. Ezek: – az egyetem és az IBM 2008-ban kötött együttműködési megállapodása értelmében a fogyatékossággal élő hallgatóknak lehetőségük van tanulást segítő speciális eszközök igénybevétele IBM-ELTE nyelvi laborban; – laptopkölcsönzési lehetőség JAWS képernyőolvasó programmal telepítve; – elektronikus olvasókészülék; – elektronikus nagyító; – dombornyomtató; – memona jegyzetelőgép (Braille magyar–angol); – pontírógép (Braille); – soundfied erősítő rendszer; – mylink dinamikus vevő és fejhallgató; – diktafon és mikrofon; – speciális szkenner. Pénzbeli támogatást, szociális segélyt a fogyatékos hallgatók a Hallgatói Önkormányzat támogatási rendszerén keresztül vehetnek igénybe.

3.6. Belső információs rendszer Úgy véljük, ez a kar egyik, talán éppen a tudományágból és az információ-menedzsment iránt nyitott központi adminisztrációból adódó erőssége. A legutóbbi akkreditáció is azzal szembesített bennünket, hogy nem csupán tudatos tervezés, stratégiaalkotás nem lehetséges enélkül, de egy jelentés elkészítése sem. Ezért az utóbbi évek-

54


ben nagyon tudatos adatbázis-építésbe kezdtünk, és számos kérdés eldöntését a kollégák vagy a hallgatók online megkérdezésén alapuló elemző munka előzte meg. Például kérdőívet töltettünk ki a nyílt napokon megjelent érdeklődő középiskolásokkal, hogy honnan szereztek információkat a Társadalomtudományi Kar képzéseiről. (Kissé szigorúan, a megfelelő elemszám biztosítása érdekében, csak annak írták alá a Tanulmányi Hivatal munkatársai a megjelenést tanúsító igazolást, aki leadta a kérdőívet.)

3.6.1. A hallgatói előmenetel nyomon követése A felvételi döntés után a kar vezetése tájékoztatja a szakigazgatókat az eredményekről, a felvettek létszámának, a ponthatároknak és a felvettek átlagpontszámának elemzése céljából. Elemzések is készülnek a változások trendjeiről és a többi képzőintézmény eredményeivel való összevetés alapján. Minden évben áttekintjük, hogy alapképzéseinkre felvettek mely középiskolákból érkeznek, rendelkezneke már nyelvvizsgával. 2012 óta megnézzük azt is, hogy az alapképzéseinken kötelező emelt szintű érettségi vizsgát a felvételizők mely tárgyakból teszik le. A mesterképzések felvételi döntése után elemezzük, hogy egyes szakjainkra hány hallgató nyert felvételt karunk alapképzéséről. (A nem teljes kreditérték beszámítású alapfokozatú oklevéllel felvettek esetén, a ponthatárok megállapítása után közvetlenül, a szakigazgatók és a tanszékek segítségével összeállítjuk az esetleges kreditpótlások ütemét.) A Hallgatói Önkormányzat kérésére vizsgálat indulhat, ha a zárthelyi dolgozatok alapján egy adott vizsgán a hallgatók több mint 50 százaléka nem felelt meg. Eddig erre két alkalommal került sor, filozófia és társadalompolitika 1. vizsga esetében. A vizsgálatot a szakigazgató folytatja le a tárgyfelelős tanszék és az oktató segítségével. A mintatantervtől eltérő tanulmányokra vonatkozó, tömegesen beérkező kérvények esetén a dékán/dékánhelyettes szakokhoz/kurzusokhoz kapcsolódó elemzéseket kér az Elektronikus Tanulmányi Rendszerben található adatok alapján. A szakigazgatókkal és a tárgyfelelős tanszékvezetőkkel megvitatják az esetlegesen szükséges előfeltételek módosítását és/vagy a tárgyak elvégzésére ajánlott félév áthelyezését. Ilyenkor a Hallgatói Önkormányzat (a szakos hallgatói érdekképviselő) bevonásával szabályzatmódosítást is kezdeményezhetnek. A kar vezetése minden tanév végén elemzi a hallgatói előrehaladást, az Elektronikus Tanulmányi Rendszerben található adatok alapján. Szükség esetén szakigazgatói értekezletet hív össze az eredmények megbeszélésére. Az alábbi adatkörben történik elemzés: – felvett, de nem iratkozó hallgatók létszáma szakonként; – ugyanarra a szakra újra felvételizők száma, korábbi teljesítéseik beszámíthatósága az esetleges tantervi változások kapcsán; – 2 passzív félév után nem regisztráló hallgatók; – szakok évfolyamok szerinti féléves tanulmányi átlagainak összehasonlítása, – kari szinten felvett, de nem teljesített kreditek száma; – a képzési időn túl iratkozók száma szakonként; – a záróvizsgára jelentkezők esetén az abszolutórium és a jelentkezés között eltelt időszak; – a záróvizsgára jelentkezők közül szakdolgozatot ténylegesen leadók száma; – a záróvizsga érdemjegyének és az oklevél minősítésnek elemzése szakonként; – a képzési idő alatt megszerzett oklevelek száma; – a sikeres záróvizsgát tett, de nyelvvizsga hiányában oklevelet nem szerzők száma. Az adatok elemzéséből adódó tanulságokat a heti rendszerességgel tartott vezetői értekezleten megbeszéljük, és döntést hozunk a szükséges beavatkozásokról.

3.6.2. A hallgatói elégedettség mérése A kar éppúgy, mint a megelőző években, most is az egyetemi OMVH rendszerét alkalmazza, amelynek kitöltési aránya az előző periódus bizonytalanságai után javuló tendenciát mutat, így annak megbízhatósága is valamelyest növekedett. A korábbi egyharmados kitöltési arány 2014-re 40-60% körüli értékre változott. Az oktatói munka hallgatói véleményezése a mindennapi tevékenység elfogadott részévé vált. Természetesen ennek eredményeit is megvitatjuk különböző fórumokon, elsősorban a tanszéki értekezleteken. Sajnálatos módon a NEPTUN

55


bevezetése óta nem sikerült elérni, hogy ne csak az érintettek, hanem a szakfelelősök, tanszékvezetők is lássák az értékeléseket. Speciálisan a kar igényeire készült kérdések nem szerepelnek a vizsgálatban. A kar által évente szervezett „Kulcskérdések a társadalomkutatásban” konferencia 2014. évi előadásai között is bemutatásra került a hallgatói elégedettség elemzése. Az eredmények a kari honlapon nyilvánosan is elérhetőek: http://tatk.elte.hu/component/docman/doc_download/2669-fellner-menichmiben-ers-a-kar. Az Angelusz Róbert Szakkollégium első évfolyamos hallgatói kutatás módszertani kurzusuk keretében, 2012ben kérdőíves vizsgálatot hajtottak végre a pályaválasztás okairól, a gólyatábori tapasztalatokról és az egyetemi élményekről a kar hallgatói körében. A 2013-ban feldolgozott adatok a 2014-es Kulcskérdések konferencián bemutatásra, és az ebben az évben megjelenő Kötetlen tanulmánykötetben is elemzésre kerültek. Minden évben alaposan elemezzük az egyetemi rangsorokról készült kiadványokat, különösen a változási tendenciákra figyelemmel. Online konzultációkat is folytattunk egyes döntések meghozatala előtt. Néhány példa az elmúlt évekből a hallgatókkal és a dolgozókkal folytatott online konzultációra: – kérdőív elsőéves hallgatók számára a kar információs csatornáinak használatáról (2010); – kérdőív a büfé szolgáltatásairól, a laktózérzékeny és a lisztérzékeny hallgatók és dolgozók speciális igényeiről (2011); – kérdőív a kari könyvtár szolgáltatásairól, a hallgatói igényekről (2012); – kérdőív az egyetem/kar által előfizetett online szakmai folyóiratok használatáról, az oktatói igényekről (2014); – online fórum kialakítása a kari oktatók számára az ELTE Etikai Kódexének véleményezéséről (2014). Ezek eredményeként változtattunk a felvételizők elérésére kialakított PR- és marketingeszközökön, a büfé már tart liszt- és laktózérzékeny személyek számára fogyasztható termékeket, módosítottuk a vizsgaidőszakban a kari könyvtár nyitvatartását, lemondtuk néhány folyóirat előfizetését, és a forrásokat más kiadványok, adatbázisok beszerzésére fordítjuk majd.

3.6.3. A diplomás pályakövetés (DPR) Az ELTE valamennyi karán végzett hallgatói számára működteti a Diplomás Pályakövető Rendszert. Kidolgozásában a társadalomtudományok módszertani kérdéseit oktató kollégáink aktívan részt vettek, így a kar számára fontos kérdések bekerültek a kérdőívbe, a vizsgálat megbízhatósága megerősödött. Az adatok egy része elérhető az ELTE honlapjáról, de van módjuk kari információkat is lekérni az érdeklődőknek. Az eredményeket az Egyetemvezetői Értekezlet, illetve a Szenátus is tárgyalta, a karon a vezetői értekezlet résztvevői elemezték a részletes kari adatokat, melyeket kérésünkre leválogattak az adatbázisból. DPR elérhetőségek Általános információ: http://minoseg.elte.hu/kiadvanyok Elemzések: http://www.elte.hu/file/szen130318_9_DPR.zip Kari eredmények: http://www.tatk.elte.hu/component/docman/doc_download/2786-dpr-tatk

3.6.4. A kari polgárok információs csatornái (informatikai rendszerek, azok működése és információval ellátottsága) 3.6.5. Az adatgyűjtések feldolgozása és eredményeinek felhasználása A két kérdéskör összefügg, ezért együtt tárgyaljuk őket. A Társadalomtudományi Kar polgárait 2012 előtt az ETR, 2012 óta pedig a Neptun segíti a tanulmányi ügyek (például órafelvétel, vizsgajelentkezés) adminisztrációjának zökkenőmentessé tételében. Ezt kiegészíti a Coo-Space, illetve a TOS elektronikus rendszere; előbbi a kurzusok adminisztrációjában, a házifeladatok elektronikus beadásában, a vizsgáztatásban, az utóbbi a záróvizsgákkal, szakdolgozatokkal kapcsolatos ügyintézésben lát el fon-

56


tos funkciót. A kar hallgatói a legfontosabb tanulmányi ügyekről személyes üzenetet is kapnak a Neptun felületén keresztül. A kar oktatóinak értesítése a fontos ügyekről kör-e-mailekben történik. A kari erőforrások jobb kihasználása, fejlesztése érdekében szükség szerint szervezünk belső képzéseket az egyes informatikai területeken. Például több alkalommal tartottunk oktatást az MTMT-rendszer vagy a kari elektronikus oktatást támogató rendszer, a Coospace vagy annak valamely modulja használatára. Ebben az időszakban váltott az ELTE az ETR használatáról a NEPTUN elektronikus rendszerre, amelyhez szintén képzések kapcsolódtak. A kari gazdasági és üzemeltetési feladatok ellátásához alapvetően az egyetem által beszerzett, illetve fejlesztett programokat használjuk. A könyveléshez kapcsolódó kari teendőket az SAP-program használatával oldjuk meg, alapvetően jól működik a rendszer. Évek óta problémát jelent, hogy nincs a karoknak hozzáférésük az SAP HR-moduljához, még betekintési jelleggel sem. 2014. év folyamán komoly ígéretet kaptunk, hogy ezt a jogosultságot megkapjuk, de ez még nem történt meg. Az SAP pénzügyi és a HR rendszerének karunkra vonatkozó adataihoz a Gir-Lek lekérdező program segítségével tudunk hozzájutni. A HR-rendszer adatbázisa azonban csak havonta frissül, így naprakész adatok nem állnak rendelkezésre. Az iktatási feladatokat a KIR-rendszer alkalmazásával látjuk el. Mivel ezt majdnem minden szervezeti egység használja, így nyomon követhető egy dokumentum útja. Az EPER a pályázatok nyilvántartására szolgál, elég nehézkes a rendszer, továbbfejlesztése indokolt lenne, és akkor ki tudná váltani egyes dokumentumok (pl. az adatlapok) papíralapon történő mozgatását. A LOTUS az egyetlen, saját igényeinkre fejlesztetett rendszer, amit gazdasági adminisztrációra, elsősorban szerződéskötésre használunk. A kötelezően alkalmazandó formanyomtatványok betöltésre kerülnek a programba, így a szerződéseket és azok mellékleteit gyorsabban és precízebben tudjuk előállítani. A megfelelő jogosultsági szintek beállításával a Gazdasági Hivatal illetékes munkatársai látják a tanszékeken készülő dokumentumokat, és szükség esetén tudják javítani is azokat. 2008 óta működteti a TáTKontúr című újságot a Hallgatói Önkormányzat, melybe a közéleti információkon kívül szakmai jellegű cikkek is kerülnek. Az e-mailen érkező, ún. Heti Hétfői Hírlevélből a hallgatók minden hét elején értesülnek az aktuális kulturális és tudományos eseményekről, szakmai lehetőségekről (pályázatok, állásajánlatok), de ugyanerre szolgál a Hallgatói Önkormányzat honlapja és Facebook-oldala, a kar honlapja és Facebook-oldala, illetve a tanszékek és a képzési programok által működtetett online felületek is.

3.6.6. A kar kulcsfontosságú eredményességmutatóinak mérése A Társadalomtudományi Kar sokféle szakja különböző diszciplínákat takar, akadémiai jellegűeket és professzionálisakat (pl. szociális munka) egyaránt. Bár mindegyikük a társadalomtudományok körébe tartozik, ezt a különbséget az eredményességi mutatók kialakítása során mindenképpen figyelembe kell venni, elsősorban a tudományos teljesítmények értékelésénél. Mint az előzőekben már kifejtettük, rendszeres adatgyűjtéseket és adatelemzéseket végzünk a működés számos területén, minden esetben a változások időbeli trendjeinek és a hasonló képzést folytató intézmények eredményeinek figyelembevételével. Közülük az alábbi kulcsfontosságú indikátorokat emeljük ki: Minőségi oktatás és kutatás: – minősített oktatók száma; – publikációk és idézettség száma; – konferencia-részvételek; – pályázati támogatások; – kutatások száma; – OMHV-eredmények; – hivatalos elismerések, kitüntetések; – szakmai-közéleti tevékenység.

57


– – – – – – – –

Jó teljesítményt nyújtó, versenyképes hallgatók: felvételi adatok; tanulmányi előmenetel; lemorzsolódás, TDK-, OTDK-részvétel és helyezések száma; külföldi részképzésen résztvevő hallgatók száma; demonstrátorok száma; munkaerő-piaci részvétel (szakmai gyakorlat-terepmunka, elhelyezkedettek aránya); vállalati kapcsolatok.

– – – – –

Nemzetköziesítés: idegen nyelvű képzések száma; külföldi hallgatók száma (idegen nyelvű képzéseken, Erasmus keretében); idegen nyelvű publikációk száma; nemzetközi konferencia-részvétel; nemzetközi partnerkapcsolatok.

– – –

Management: fenntartható és hatékony gazdálkodás; információ management (IKT- és e-learning-támogatás); könyvtári szolgáltatások.

– –

Esélyegyenlőség: fogyatékos diákok száma; fogyatékos diákoknak nyújtott szolgáltatások megléte.

A minőségi oktatás és kutatás eredményességi mutatóinak adatgyűjtése alapozza meg a személyzeti politikát, a források allokációját a különböző szervezeti egységekhez, a kari belső pályázatokra és az oktatásfejlesztési tevékenységet. A hallgatók teljesítményének indikátorai alapján kezdeményezünk tantervi és a tananyagok tartalmát érintő változásokat, alakítjuk a kari PR- és marketingstratégiát, illetve nyújtunk támogató szolgáltatásokat a diákoknak. A versenyképesség megmérettetik az oktatási piacon (TDK- és más versenyeredmények) valamint a munkaerőpiacon (a hallgatók elhelyezkedési esélyei). A nemzetköziesítés indikátorai helyezik el a kart és szakjait a nemzetközi felsőoktatási piacon, illetve a munkatársakat a nemzetközi tudományos közösségben. Jó management, megfelelő szervezeti keretek és hatékony működési rend nélkül nincs hatékony és méltányos oktatási rendszer, és eredményes kutatási tevékenység sem. Az esélyegyenlőség erősítésére való törekvés a kari politikák középpontjában áll. Kiemelt támogatást nyújtunk fogyatékos diákjainknak. A fentiekben megjelölt kulcsindikátorokat, illetve a belőlük készült elemzéseket első szinten a vezetői értekezlet tárgyalja meg, majd érintettségtől függően tanszékvezetői, szakigazgatói értekezlet vagy a kari hivatalok, tanszéki adminisztráció munkatársai. A stratégiai jellegű következtetések, intézkedések a Kari Tanács napirendjére is felkerülnek. A kar fontosabb, az elmúlt időszakban is követett teljesítményindikátorait bemutató táblázatot a 21. sz. melléklet tartalmazza.

58


3.7. Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása 3.7.1. Az információközvetítés csatornái A kar számos csatornát használ a fontos információk közzétételére. Direkt módon nehéz szétválasztani információtípusonként, hogy melyeket használjuk az általános információk megosztására, és melyeket a felvételi információk közzétételére. Inkább hangsúlybeli eltolódások vannak, de a bevált, működő megoldásokat alkalmazzuk minden esetben. A kar képzései 2003-ig a Bölcsészettudományi Kar részeként működtek. Mivel 11 éves működésünk ellenére még mindig fiatal karnak számítunk, ezért nemcsak a fontos információk közlésére, hanem – üzleti nyelven szólva – „brand” építésére koncentrálunk. Elemezve a felhasználói szokások változását, valamint reagálva a kar elhelyezési adottságaira, amelyek korántsem mondhatók optimálisnak, az elmúlt ötéves időszakban nagy hangsúlyt helyeztünk az elektronikus kommunikációra. Ezt a területet igazi sikerként tartjuk számon. A kommunikáció alapvető csatornája a honlapunk, ami valóban élő és naprakész információkat hordoz: http://tatk.elte.hu/. A végzett hallgatókat a http://www.sociomater.hu/ oldalon keresztül próbáljuk elérni (részletesen ld. 2.6. pont). Több mint egy éve tartó projektünk az új, korszerűbb és akadálymentes kari honlap elkészítése, amely a tervek szerint a 2014/15-ös tanév során átveszi a régi honlap szerepét, a Sociomater honlap funkcióit is. A tesztverzió már működik, az adatok migrálása folyamatban van. Ahhoz, hogy a régi kommunikációs működést átalakítsuk, sok évre volt szükségünk. A korábbi helyi közösségek információs csatornáit kari információs hálózattá szerveztük. A Dékáni Hivatal egyfajta hírközpontként működik: ez az egység gyűjti és osztja meg az információkat. Egyre több helyi kari közösségnek vált szokásává és igényévé, hogy eljuttassák a fontos eseményeket, eredményeket a honlapra és az egyéb kommunikációs felületekre. Egyre több kollégánkban született meg az a felismerés, hogy nem elegendő a képzéseinkben és a szakmai feladatokban jól teljesíteni, meg is kell azt mutatni a világnak ahhoz, hogy reális képet alkothassanak tevékenységünkről. A felhasználói szokások változása miatt azonban csak egy statikus honlap nem elegendő a célcsoportjaink eléréséhez, ezért azokat kiegészítve több a karhoz kapcsolódó tematikus Facebook-oldalt működtetünk. A fő információs oldal a https://www.facebook.com/ELTEtatk. Híreinket a Twitter-felhasználók számára is elérhetővé tesszük: https://twitter.com/ELTE_TATK. A kar saját Prezi.com profillal is rendelkezik; felvételi tájékoztató brosúrái immár nemcsak a honlapon, hanem az ISSUE portálon is elérhetőek: (http://issuu.com/eltetatk). Youtube-csatornánkon keresztül (www.youtube.com/user/ElteTatk1) 2014-ig több mint 3000 érdeklődő nézte meg a szakigazgatókkal a képzésekről készült interjúkat, 8000 főnél is többen a 2013-ban készült „Troll Professzor” felvételi kampányfilmet, és 9000 főnél is többen a kar bemutatkozó videóját. A következő évek feladata, hogy oktatóink rövidebb előadásai és a kari szakmai rendezvényeken készült videóanyagok is eljuthassanak a nyilvánossághoz, s így egyfajta digitális tananyag-gyűjteményt, online tanulási lehetőséget teremtsünk az érdeklődők számára. A tanulmányokkal összefüggő alapvető információk a kari honlapon keresztül is elérhetőek. A legfontosabbak: az általános és szakos felvételi követelmények minden évben aktualizálva; a szakok képzési és kimeneti követelményei; felvett hallgató által teljesítendő tanterv; a szakdolgozattal, záróvizsgával és oklevéllel kapcsolatos követelmények; a hallgatók jogait és kötelezettségeit tartalmazó tanulmányi és vizsgaszabályzat (ELTE SZMSZ II. kötet Hallgatói Követelményrendszer); a hallgatók által fizetendő költségtérítések/önköltségek és egyéb díjak fizetési módja és mértéke. A Tanulmányi Hivatal menüpont alatt az aktuális határidőkre külön felhívjuk az olvasók figyelmét.

3.7.2. A képzési programok iránt érdeklődők tájékoztatása A potenciális felvételizőket számos csatornán keresztül próbáljuk meg megszólítani. Készítünk online elérhető információkat, tájékoztató és kedvcsináló anyagokat. Karunk felvételizőknek szóló brosúrája („TáTKarokkal várunk”) évente frissül, és a nyomtatott változat kiegészítéseként minden online felületünkről könnyen elérhető. A képzések jellegéről és a végzettséggel megszerezhető munkákról való tájékoztatás mellett jelenlegi és volt hallgatóink is megszólalnak benne. A kar honlapján (http://tatk.elte.hu/), illetve Youtube-csatornáján (https://www.youtube.com/user/ElteTatk1) kifejezetten a felvételizőknek szóló videók is találhatók, melyekben

59


oktatóink mutatják be az egyes képzéseket. A honlapon a „Felvételizőknek” menüpont ad információt az induló képzésekről. Hivatalos Facebook-oldalunkon kívül üzemeltetünk egy kifejezetten felvételizők számára információkat biztosító Facebook-oldalt is (www.facebook.com/ELTETaTKFelveteli), itt az oktatási portálokon található fontos, felvételi eljárással kapcsolatos cikkeket is megosztjuk. Az ELTE által kiadott nyomtatott brosúrákat a kar nyílt napjain és rendezvényein is terjesztjük, online változataikat elérhetővé tesszük saját felületeinken. A Tanulmányi Hivatal a felvételi eljárással kapcsolatos, e-mailen történő, illetve telefonos megkeresésekre részletes tájékoztatást ad. A 2013-as évtől kezdve angol nyelvű képzéseinkről külön tájékoztatófüzetben adunk információt. A kar az őszi félévekben saját nyílt nappal segít a pályaválasztásban a potenciális felvételizőknek, melyen mintaórák meghallgatására és az oktatókkal való beszélgetésre is lehetőség van. Az ELTE és az ELTE Karrierközpont felvételizők tájékoztatására irányuló kezdeményezéseiben, a pályaválasztási napon és az ELTEfeszten a kar aktívan részt vesz, illetve saját standdal, programkínálattal jelenik meg olyan kulturális és ismeretterjesztő eseményeken, mint a Pozsonyi Piknik vagy a Kutatók Éjszakája. A Társadalomtudományi Kar szervezésében valósult meg 2009 és 2013 között minden évben a „Ha érteni akarod a világot” című dokumentumfilm-fesztivál, mely a kar arculatépítésének fontos része volt, ugyanis jelenleg is ez a TáTK mottója. A Társadalomtudományi Kar egyre több középiskolával veszi fel a kapcsolatot annak érdekében, hogy a diákok tájékozódjanak a képzési lehetőségekről. Oktatóink és hallgatóink több olyan középiskolába is évente ellátogatnak, amelyekben (oktatási profiljuk kapcsán) érdeklődés tapasztalható a szakjaink iránt, nyílt napjainkról pedig e-mailben és a közösségi oldalak segítségével tájékoztatjuk a diákokat, szülőket.

3.7.3. A közérdekű és a kötelezően közzéteendő információk Az egyetem átláthatósága érdekében közzétett információk jelentős része a központi ELTE honlapon érhető el az alábbi linkeken: http://www.elte.hu/kozerdeku Az oktatási és működési információn túl a közérdekű információkat a kari honlapon is megjelentetjük. A honlap információtartalma meglehetősen széleskörű, 2010–2014 között meglehetősen nagyszámú cikk keletkezett. 28. táblázat. A TáTK honlapján közzétett információk témák szerint Hírkategória Aktuális híreink Alapítványok, kutatóközpontok Doktori iskola Egyéb információk English pages Esélyegyenlŋség Felvételi információk Hallgatói élet In memoriam Képzési információk Kiemelt projektjeink Könyvtár, jegyzetbolt Pályázati információ Tanszéki, intézeti információ Összesen

2010 70 0 23 41 7 5 2 0 5 30 2 3 25 20 233

2011 118 1 39 84 62 3 1 1 3 28 8 10 85 60 503

2012 99 7 30 72 9 2 7 10 4 19 2 6 61 40 368

2013 164 0 15 54 27 1 1 15 0 2 0 2 111 21 413

2014 146 7 11 84 72 1 2 9 1 2 2 1 62 8 408

Összesen 597 15 118 335 177 12 13 35 13 81 14 22 344 149 1925

A kar honlapján helyet kapnak: – a TáTK történetével, küldetésével, elérhetőségeivel és szervezeti felépítésével kapcsolatos információk, a dolgozók elérhetőségei (telefonkönyv); – a magyar és az angol nyelvű képzések tájékoztatói (információk a jelentkezés módjáról, a tantervről, a megszerezhető végzettségekről és az elhelyezkedési lehetőségekről); – az általános tanulmányi hírek (követelmények és határidők például a záróvizsgára vonatkozóan, a tanév rendje);

60


– – – – – – – – –

a tanszékek hírei, az oktatók elérhetőségei és fogadóórái; aktuális – hallgatókat és oktatókat érintő – rendezvények, események, hírek; a kar kiemelt pályázati projektjeinek leírásai, információk a kutatóközpontokról; a kari könyvtár hírei és adatbázisainak elérhetősége; a kar által kiadott digitális tananyagok és egyéb digitális dokumentumok (például konferencia-előadások); a kar nemzetközi kapcsolataira vonatkozó információk (Erasmus-információk, külföldi vendégelőadók); az aktuális pályázati lehetőségek oktatók és hallgatók számára; a doktori iskola eseményei (disszertációvédések, habilitációs előadások) valamint a minőségbiztosítással és az esélyegyenlőséggel kapcsolatos információk.

3.7.4. A közvélemény tájékoztatása, sajtó- és médiaközlemények Sajtó- és médiaközleményeket a kar – éppúgy, mint az egyetem – jellemzően nagy horderejű ügyekben tesz (pl. Semjén Zsolt plagizálási ügye). Olykor valamely, a sajtó által felkapott eseményt próbálunk pontosítani, tisztázni, megértetni a közvéleménnyel. Előfordul, hogy valamely jelentős kutatási eredményt, fontos szakmai rendezvényt igyekszünk így megismertetni (pl. Budapest-kutatás). Sajnos a tudományos kérdések nem túl népszerűek a médiafogyasztók számára. Ezért alkalmanként professzionális PR-cégtől kérünk segítséget a szakmai tartalom közérthető népszerűsítésében. Szakmai kérdésekben mindig az illetékes szakmai vezető nyilatkozik, egyéb kérdésekben rektori utasítás szabályozza a nyilatkozás rendjét. A Kar a közvéleményt foglalkoztató társadalmi kérdésekre intenzíven reagál, ennek megfelelően az oktatók jól érzékelhetően jelen vannak a médiában. Rendszeresen adnak interjúkat, vesznek részt médiaeseményeken. Az oktatók és a hallgatók médiaszerepléseit – amennyiben azok szakmai jellegűek – a kar honlapja és Facebookoldala közzéteszi. Ezekről a kar Dékáni Hivatala sajtófigyelés útján, illetve az érintettektől értesül. A sajtószerepléseket 2009 óta excel-táblázatban rögzítjük, az információkat elemzésekre, következtetések levonására használjuk.

61

4. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK

A Társadalomtudományi Kar az előző intézményi akkreditáció óta eltelt időszakban is azt a tudatos építkezést folytatja, amit 2003-as alapításakor megkezdett. A minőségközpontú működés elvei, szemléletmódja a mindennapokban is megjelennek, az intézmény szervezetrendszerének minden szintjén. A hatékony minőségmenedzsment egyik legfontosabb előfeltétele a megfelelő információk rendelkezésre állása. Ezen a területen – mint a jelentés gazdag adattartalma is mutatja – jelentős előrelépések történtek. Ám a minőségbiztosítási rendszer formalizálása még várat magára, ez a következő időszak legsürgetőbb feladata. A karra a múltban és ma is jellemző a racionális és hatékony gazdálkodás követelményeinek szem előtt tartása. Ennek értelmében csak a biztosan rendelkezésre álló forrásokkal arányos fejlesztéseket hajtottunk végre. Ennek is következménye, hogy a karon, más felsőoktatási intézményektől vagy akár az egyetem más szervezeti egységeitől eltérően, nem kellett elbocsátani senkit. Az elmúlt időszak fontos eredménye, hogy a kar megszilárdította helyzetét az egyetemen, a korábbiaktól eltérően egyenrangú partnerként kezelik, létezését nem tekintik átmenetinek. Erre utal a karok közötti kutatási és oktatási együttműködések bővülése is. A kar elhelyezése ugyan gyökeresen nem változott meg, de ezen a területen is történtek előrelépések (tanszékek, intézetek közelebb költözése az épületen belül, saját tanári klub és kari tanácsterem), bár a könyvtár mostoha elhelyezése nem szűnt meg. A tudományterület jellegéből következően képzéseink nem különösebben eszközigényesek, de ami szükséges – számítógépeket, legálisan beszerzett programokat, projektorokat és más oktatást segítő eszközöket – megfelelő számban és minőségben tudjuk biztosítani. Most készülünk két, oktatást szolgáló számítógépterem gépeinek teljes cseréjére; a megfelelő források rendelkezésre állnak. Ésszerűbb erőforrás-felhasználást tenne lehetővé, és az oktatók terheit is csökkentené, ha minden oktatóterem a kampuszon projektorral lenne felszerelve. Annak ellenére, hogy a kormányzati szándékok nem kedveznek a társadalomtudományi oktatásoknak és kutatásoknak, és a legkiválóbb középiskolások külföldi továbbtanulási szándékai is érzékelhetően erősödnek, a kar mégis tartja népszerűségét a felvételizők körében, különösen más felsőoktatási intézményekkel összevetésben. Némi csökkenés a felvettek számában észlelhető, ennek orvoslására szakspecifikus megoldási javaslatot dolgozunk ki. A kar képzési kínálata bővült, az új szakok iránt is megfelelő érdeklődés mutatkozik. A felsőoktatás finanszírozásának kiszámíthatatlanságát azonban a hatékony kari szintű gazdálkodás sem lehet képes minden határ nélkül ellensúlyozni, ezért a képzési kínálat bővítésével nagyon óvatosan bánunk, hiszen ez most már új munkatársak felvételét igényelné. E téren a jövőbeni fejlesztések legfőbb iránya egyrészt az interdiszciplinaritás erősítése karközi erőfeszítéssel megvalósuló képzések indításával (ilyen például a készülő Gender MA), másrészt a külföldi partnerekkel közösen indított és nemzetközileg elismert közös diplomát adó képzések létrehozásával. Az oktatói gárda korstruktúrájának javítására megfelelő intézkedéseket tettünk fiatal kollégák felvételével, de a középgeneráció értelemszerűen csak bizonyos idő elteltével fog megerősödni. A nemzetköziesítés területén is sikerült némi előrehaladást elérni. Két szakunkon folyik angol nyelven képzés, lassan növekvő létszámmal. E képzések nemzetközi megismertetésével kapcsolatos tevékenységünket erősíteni szükséges. Az anyagi lehetőségek függvényében folytatni kívánjuk a nemzetközi konferenciákon való részvételt támogató belső pályázatok meghirdetését. Szélesebb körűvé kell tenni a nemzetközi pályázati tevékenységet, már csak azért is, mert a közép-magyarországi régió uniós forrásokból történő kiszorulása és a kormányzat társadalomtudományokat háttérbe szorítani kívánó tudományos pályáztatási rendszerével kapcsolatos új elképzelések a hazai források beszűkülését valószínűsítik. A főállású pályázati referens alkalmazása segíti e folyamatot, szükséges lenne még egy, nemzetközi pályázatokban és az angol szaknyelvben is járatos gazdasági munkatársat felvenni. A kutatók publikációs aktivitása javításának legfőbb akadálya, hogy a bérrendezés elmaradása miatt a kollégák közül számosan, különösen a fiatalabbak, súlyos anyagi gondokkal küzdenek. Mivel magas színvonalú tudásuk miatt sokan keresett szakértők, a források kiegészítésének valamilyen más formáját kényszerülnek választani, s nem tudnak elég energiát fordítani a tudományos teljesítmény fokozására. Az ELTE Tudományos Tanácsának 63


kezdeményezésére készül az egységes tudományos teljesítménymérési rendszer, melynek kari adaptációját elkészítettük. Ezt a közeljövőben a Kari Tanács elé kívánjuk terjeszteni és elfogadását követően bevezetni. Így évente összefoglaló értékelések születhetnek, és az egyes munkatársak is szembesülhetnek karon belüli relatív pozíciójuk alakulásával. A kar gazdálkodása kiegyensúlyozott, fenntarthatósága létezésének eddig egyetlen évében sem volt veszélyeztetve. Az állami támogatású és a költségeiket maguk viselő diákok arányának radikális átrendeződése, hiszen az ilyen irányú jogszabályi változások két szakunkat is érintik, végeredményben a kari gazdálkodást kedvezően befolyásolták, bár erős új bizonytalansági tényezőt eredményeztek a bevételek alakulásában. Ennek ellensúlyozása, mivel az állami támogatású hallgatók létszámának jelentős bővülése nem várható, csak a saját, más módon megszerzett bevételek (pályázatok, vállalati megrendelések stb.) nagyságrendjének emelésével lehetséges. A kiadási oldalon már minden szükséges racionalizálási intézkedés megtörtént. A kar egyik legnagyobb erőssége a hallgatókkal kialakított partneri viszony. A kar vezetésének hagyományosan jó munkakapcsolata van a hallgatói önkormányzat vezetőivel; nem csupán formális, testültei üléseken, de rendszeres személyes konzultációkon is megvitatjuk a kart érintő legfontosabb ügyeket. Minden bizottságban, testületben jelen vannak a hallgatók képviselői is. A kar hallgatói önkormányzata anyagi erőforrásokkal is támogatja a diákok tudományos, kulturális, sport- és közéleti tevékenységét. Kiadványaik a tájékoztatásban is fontos szerepet játszanak.

64

Oktatás


4.1. C-SWOT-analízis

66

Korlátok • A humán tudományok leértékelése a kormányzati felsŋoktatási stratégiában. • Oktatók uniformizált terhelése. • Az oktatók túlterheltsége. • Az oktatás igényeihez igazodó méretť tantermek száma. • A Kari Könyvtár rossz elhelyezése. • A Kari Könyvtár férŋhelyeinek alacsony száma. • A NEPTUN funkcionális korlátai és megbízhatatlan mťködése. • Az épület csak részleges akadálymentesítettsége.

Erŋsségek • Széles spektrumú és teljes vertikumú társadalomtudományi képzés. • Rugalmas oktatási struktúra, ami képes alkalmazkodni az új igényekhez • A képzés-szervezés mátrixos, költség-hatékony szerkezete. • Az elméleti, a történeti és az empirikus kutatási megközelítés egyensúlya az oktatásban és kutatásban. • Magas színvonalú tudományos és alkalmazásorientált szakmai képzés. • A végzett hallgatók megfelelŋ munkaerŋ-piaci pozíciója. • A programjaink iránt megnyilvánuló hallgatói érdeklŋdés. • Az oktatók széleskörť alkalmazói tevékenysége. • Az oktatók egy részének nemzetközi piacképessége. • A nemzetközi folyóiratokhoz való online hozzáférés folyamatos bŋvülése.

Gyengeségek • A hallgatók túlterheltsége a jogszabályban elŋírt, túlságosan nagyszámú kötelezŋ tantermi óra miatt. • A hallgatók önálló munkavégzésének háttérbe szorulása a jogszabályban elŋírt, túlságosan nagyszámú kötelezŋ tantermi óra miatt. • Az elŋnytelen hallgató/oktató-arány.

Lehetŋségek • A kar szerepe tovább erŋsödhet a magyarországi társadalomtudomány i képzés és továbbképzés rendszerében. • A kar hazai és nemzetközi versenyképessége fokozódhat. • Lehetŋségek újabb inter- és transzdiszciplináris fejlesztésre. • Idegen nyelvť képzések fejlesztése. • E-learning felületek hozzáférhetŋsége, az e-learning alapú képzések fejlesztése.

Veszélyek • A finanszírozás még adott éven belül sem kiszámítható, ez nehezíti a tervszerť gazdálkodást. • Restriktív finanszírozás. • Határozott, de tényekkel nem megalapozott kormányzati ellenpropaganda a felsŋoktatással szemben. • A felsŋoktatás tevékenységének alárendelése szťk gazdasági csoportok érdekeinek. • A felsŋoktatásból történŋ forráskivonás miatt egyes szakokon erŋsödŋ oktatói elvándorlás. • A hazai szabályozási környezet a kutatást kevésbé támogatja.

Kutatás Humán erŋforrás Vezetés és irányítás Nemzetköziesedés

Összefoglaló megállapítások

• A nemzetközi tudományos életben való rézvételhez szükséges források alacsony szintje. • A szťkös források rendkívül rossz hatékonyságú felhasználása. • A kutatási tevékenységre telepedŋ adminisztrációs terhek (szemben az azt segítŋ adminisztrációval). • „Belakható” közösségi terek hiánya. • Menza hiánya. • A munkatársak kiégése.

• Kiemelkedŋ kutatási és publikációs tevékenység, nemzetközi elismertség. • Kiterjedt oktatói kutatási és konzultációs kapcsolatok. • Aktív jelenlét a döntés-elŋkészítŋ szakértŋi munkacsoportokban (a kutatás társadalmi hasznosulása). • A kutatók egy részének nemzetközi versenyképessége.

• A kutatási tevékenységet támogató adminisztratív környezet.

• Hazai és nemzetközi viszonylatban erŋs oktatóikutatói állomány. • A doktori iskola erŋs oktatóiutánpótlás-képzŋ szerepe. • Fiatalodó oktatói állomány.

• A fiatalok a tanítás, kutatás, publikálás, megélhetés kényszerei között összetörnek. • A korfa még mindig elŋnytelen. • Az oktatói és kutatói teljesítmény mérésének hiánya. • Az egyetem túlbürokratizált ügyintézési rendszere. • Az egyetemi mťködés túlszabályozottsága. • A külsŋ jogszabályi környezet bizonytalanságai. • A felsŋoktatási teljesítménymérési rendszer nem honorálja az idegen nyelvť oktatást. • Korlátozott források a nemzetközi kutatási eredmények up to date követéséhez.

• Az adott szabályozási és finanszírozási környezetben lehetetlen közép- vagy hosszú távú stratégiát érvényesíteni. • Rátelepedŋ adminisztrációs eljárások a segítŋk helyett.

• A kari keretekben megnyilvánuló viszonylagos függetlenség és megjeleníthetŋ önazonosság motiváló ereje. • A vezetést segítŋ info-kommunikációs eszközök. • Sikeres kari gazdálkodás. • Újszerť hálózatos kapcsolatok az ELTE más szervezeti egységeivel. • Jó érdekérvényesítŋ képesség és kiterjedt kapcsolatrendszer.

• A nemzetközi kapcsolatok bŋvítésére fordítható források szťkösek.

• A nemzetköziesedés mellett elkötelezett kari vezetés. • Nemzetközi kutatásokban aktívan közremťködŋ munkatársak. • A nemzetközi szervezetekben és pályázatok bírálatában aktív részvételt vállaló munkatársak. • Növekvŋ számú angol nyelvť képzés. • A kar munkatársainak kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere. • Aktív részvétel a vendégoktatói és vendéghallgatói programban mind a fogadó, mind a küldŋ oldalon.

• A hazai társadalom• Nagyobb tér a tudományi kutatásra társadalomtudomáfordítható források nyok számára az mennyiségének európai uniós csökkenése. pályázatokban (interdiszciplináris • A közalkalmazotti pályázatok számának bértábla jelentŋsen növekedése). csökkenti az egyetemi oktatói és kutatói állások versenyképességét. • A központi forráselosztásból adódóan alacsony számú doktorandusz ösztöndíj. • A központosított irányítás egyre nagyobb térnyerésével, az egyetemi autonómia • Jó forrásteremtési visszaszorulása. tevékenységgel a • Az angol nyelvť képzések menedzsmentre piacán egyre nagyobb háruló teher európai verseny, a középmérséklése és kelet európai térségben is. elsŋsorban az önálló A hazai szabályozási pályázati környezet támogatásának szakasszisztencia hiánya. bŋvítése.

• Egyre szélesedŋ nemzetközi kapcsolatrendszer. • Növekvŋ igény az idegen nyelvť képzésekre. • Bŋvülŋ lehetŋségek a nemzetközi mobilitásra (hallgatók és oktatók számára egyaránt).

67

Mellékletek

MELLÉKLETEK

1. sz. melléklet A karon kiadott oklevelek száma szak szerinti bontásban (2010–2013) ciklus

képzési szint

szak/végzettség

2010–2011/1 2010–2011/1 2010–2011/1 2010–2011/1 2010–2011/1 2010–2011/1 2010–2011/1 2010–2011/1 2010–2011/1 2010–2011/1 2010–2011/1 2010–2011/1 2010–2011/1 2010–2011/1 2010–2011/1 2010–2011/1 2010–2011/1 2010–2011/1 2011–2012/1 2011–2012/1 2011–2012/1 2011–2012/1 2011–2012/1 2011–2012/1 2011–2012/1 2011–2012/1 2011–2012/1 2011–2012/1 2011–2012/1 2011–2012/1 2011–2012/1 2011–2012/1 2011–2012/1 2011–2012/1 2011–2012/1 2011–2012/1 2011–2012/1 2011–2012/1 2011–2012/1 2011–2012/1 2011–2012/1 2012–2013/1 2012–2013/1 2012–2013/1 2012–2013/1 2012–2013/1 2012–2013/1

alapképzés alapképzés alapképzés egyetemi egyetemi egyetemi egyetemi egyetemi egyetemi egyetemi fŋiskolai mesterképzés mesterképzés mesterképzés mesterképzés PhD szakirányú továbbképzés szakirányú továbbképzés alapképzés alapképzés alapképzés alapképzés egyetemi egyetemi egyetemi egyetemi egyetemi egyetemi egyetemi fŋiskolai mesterképzés mesterképzés mesterképzés mesterképzés mesterképzés mesterképzés mesterképzés mesterképzés PhD szakirányú továbbképzés szakirányú továbbképzés alapképzés alapképzés alapképzés alapképzés alapképzés egyetemi

szociális munka szociológia társadalmi tanulmányok kulturális antropológia nemzetközi tanulmányok politikaelmélet politológia szociális munkás szociálpolitikai szociológia általános szociális munkás kulturális antropológia szociális munka szociálpolitika szociológia szociológiai tudományok gyógyszerpolitika és gyógyszergazdaságtan szupervizor alkalmazott közgazdaságtan szociális munka szociológia társadalmi tanulmányok kulturális antropológia nemzetközi tanulmányok politikaelmélet politológia szociális munkás szociálpolitikai szociológia általános szociális munkás egészségpolitika, tervezés és finanszírozás kisebbségpolitika kulturális antropológia nemzetközi tanulmányok survey statisztika szociális munka szociálpolitika szociológia szociológiai tudományok szociális menedzser szupervizor alkalmazott közgazdaságtan nemzetközi tanulmányok szociális munka szociológia társadalmi tanulmányok kulturális antropológia

oklevél száma 69 4 86 5 35 1 41 22 33 85 43 1 4 7 3 11 17 3 10 70 28 96 13 44 1 18 15 18 56 17 17 5 6 3 10 2 10 7 12 12 1 27 65 50 38 79 4

69


ciklus

képzési szint

szak/végzettség

2012–2013/1 2012–2013/1 2012–2013/1 2012–2013/1 2012–2013/1 2012–2013/1 2012–2013/1 2012–2013/1 2012–2013/1 2012–2013/1 2012–2013/1 2012–2013/1 2012–2013/1 2012–2013/1 2012–2013/1 2012–2013/1 2012–2013/1 2012–2013/1 2013–2014/1 2013–2014/1 2013–2014/1 2013–2014/1 2013–2014/1 2013–2014/1 2013–2014/1 2013–2014/1 2013–2014/1 2013–2014/1 2013–2014/1 2013–2014/1

egyetemi egyetemi egyetemi egyetemi egyetemi egyetemi fŋiskolai mesterképzés mesterképzés mesterképzés mesterképzés mesterképzés mesterképzés mesterképzés mesterképzés PhD szakirányú továbbképzés szakirányú továbbképzés alapképzés alapképzés alapképzés alapképzés alapképzés PhD egyetemi egyetemi egyetemi egyetemi egyetemi egyetemi egyetemi szintť kiegészítŋ képzés egyetemi szintť kiegészítŋ képzés fŋiskolai mesterképzés mesterképzés mesterképzés mesterképzés mesterképzés mesterképzés mesterképzés mesterképzés mesterképzés mesterképzés szakirányú továbbképzés szakirányú továbbképzés

nemzetközi tanulmányok politikaelmélet politológia szociális munkás szociálpolitikai szociológia általános szociális munkás egészségpolitika, tervezés és finanszírozás kisebbségpolitika kulturális antropológia nemzetközi tanulmányok survey statisztika szociális munka szociálpolitika szociológia szociológiai tudományok gyógyszerpolitika és gyógyszergazdaságtan szupervizor közgazdász alkalmazott közgazdaságtan alapképzési szakon nemzetközikapcsolatok-szakértŋ szociális munkás szociológiai alapszakos szakelŋadó társadalmi tanulmányok alapszakos szakelŋadó szociológiai tudományok okleveles kulturálisantropológia-szakos bölcsész/tanár okleveles nemzetközikapcsolatok-szakértŋ okleveles politikaelmélet-szakos bölcsész/tanár okleveles politológus okleveles szociális munkás okleveles szociológus

2013–2014/1 2013–2014/1 2013–2014/1 2013–2014/1 2013–2014/1 2013–2014/1 2013–2014/1 2013–2014/1 2013–2014/1 2013–2014/1 2013–2014/1 2013–2014/1 2013–2014/1 2013–2014/1 2013–2014/1

70

oklevél száma 21 3 3 6 2 34 3 32 14 8 16 8 13 25 13 12 7 3 28 112 54 55 77 5 4 6 1 3 5 13

okleveles szociális munkás

1

okleveles szociálpolitikus

1

általános szociális munkás közösségi és civil tanulmányok okleveles egészségpolitikai szakértŋ okleveles humánökológia szakember okleveles kisebbségpolitikai szakember okleveles kulturális antropológus okleveles nemzetközikapcsolatok-elemzŋ okleveles survey statisztikus okleveles szociális munkás okleveles szociálpolitikus okleveles szociológus gyógyszerpolitika és gyógyszergazdaságtan nemzetközi emberi jog

5 5 26 1 8 17 23 11 16 15 16 5 4

Természettudományok Mťszaki tudományok Társadalomtudományok Bölcsészettudományok Mťvészetek

Év

2012

2013

2010

2011

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2012 -

-

-

-

2013 -

-

-

-

2010 -

-

-

-

2011 -

-

-

-

2012 -

-

-

-

2013 -

-

-

-

-

-

-

-

2010 -

-

-

-

-

-

-

-

-

8

-

-

2011

158 164 166 131 110 87 105 69 19 35 26 15 17 11 22

-

-

2012 -

-

-

2013

-

-

-

2010

-

2011

-

2010 -

-

3

-

-

2011 -

-

0

-

-

2012 -

-

3

-

-

2013 -

-

3

-

-

2010 -

-

1

-

-

2011 -

-

0

-

-

-

-

0

-

-

2012

Szabadalom

-

-

0

-

-

2013

Disszertáció

Egyéb dokumentum

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

43 74 54 77

-

-

2010

Tudományág 2011

Publikációk 2010–2013* Könyv Szerkesztett mť 2012

Könyvfejezet 2013

Folyóiratcikk

Mellékletek

2. sz. melléklet Hallgatói versenyeredmények http://www.tatk.elte.hu/minsegbiztositas/hallgatok/3300-hallgatoi-versenyeredmenyek

3. sz. melléklet Publikációk részletes bontásban (2010–2013)

*MTMT kari összesítés

71

Aktív %

Abszolvált

Abszolvált %

Záróvizsgázott

Záróvizsgázott %

Oklevél

Oklevél %

Képzésváltó

Képzésváltó %

Lemorzsolódás

Finanszírozási forma felvételkor Aktív

Szint

közösségi és civil Nappali tanulmányok

Költségtérítéses

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

100

szociálpolitika

Önköltséges

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

100


65

0

0

9

13,85

2

3,08

11

16,92

0

0

43

66,15


48

0

0

2

4,17

2

4,17

15

31,25

3

6,25

26

54,17


50

10

20

3

6,00

0

0

10

20

2

4

25

50


2

0

0

0

0

0

0

1

50

0

0

1

50


2

0

0

0

0

0

0

0

0

1

50

1

50

86

0

0

12

13,95

4

4,65

29

33,72

3

3,49

38

44,19

167

23

16

9,58

5

2,99

48

28,74

2

1,2

73

43,71

5

3

0

0


317

43


16

0

3

2

37

8

szociológia szociális munka alkalmazott közgazdaságtan szociológia


Tagozat

N

Képzés neve

Lemorzsolódás %

4. sz. melléklet. A kar képzéseinek összefoglaló adatai (képzések, amelyeknek a 2014/2015-ös tanév őszi félévében van aktív hallgatójuk, hallgatói létszámmal együtt)

humánökológia szociális munka szociológia szociálpolitika társadalmi tanulmányok szociális munka szociális munka szociális munka

72

mesterképzés (MA/MSc) mesterképzés Nappali (MA/MSc) alapképzés Levelezŋ (BA/BSc) alapképzés Esti (BA/BSc) alapképzés Nappali (BA/BSc) mesterképzés Nappali (MA/MSc) mesterképzés Nappali (MA/MSc) alapképzés Esti (BA/BSc) alapképzés Nappali (BA/BSc) mesterképzés Levelezŋ (MA/MSc) alapképzés Nappali (BA/BSc) mesterképzés Levelezŋ (MA/MSc) mesterképzés Nappali (MA/MSc) alapképzés Nappali (BA/BSc)

Államilag támogatott Költségtérítéses Önköltséges

Önköltséges Költségtérítéses

13,77 60

0

0

0

0

13,56

8

2,52

4

1,26 129

0

0

3

66,67

0

0

0

21,62

0

0

7

0

18,75 0 18,92

0

0 40,69

14

6

37,5

0

0

6

16,22

2

40

4,42 119

37,54

1

6,25

6

37,5

0

0

1

33,33

12

32,43

4

10,81

Levelezŋ

szociálpolitika

Levelezŋ

szociológia

Nappali

közösségi és civil Levelezŋ tanulmányok alkalmazott Nappali közgazdaságtan nemzetközi Nappali tanulmányok survey statisztika Nappali survey statisztika Nappali alkalmazott közgazdaságtan

Nappali

kisebbségpolitika Nappali egészségpolitika, tervezés és finanszírozás

Esti

14,72

45

8,08

15

2,69 237

42,55

11

282

30

10,64

16

5,67

1

0,35 156

55,32

18

0

2

11,11

3

567

48

30

5,29

0

19

0

0

4

21,05

3

15,79

34

0

0

6

17,65

2

15

0

0

2

13,33

Önköltséges

10

5

50

2


10

1

10

3

Önköltséges

51

40

78,43

0

161

18

11,18

17

Önköltséges

6

5

83,33

0


6

0

133

26

55 62

Költségtérítéses Államilag támogatott Költségtérítéses Államilag támogatott Államilag támogatott


Államilag támogatott Államilag támogatott

mesterképzés Költségtérítéses (MA/MSc)

0 8,47

0

Lemorzsolódás %

szociális munka

82

Lemorzsolódás

Levelezŋ

557

Képzésváltó %

szociológia

Képzésváltó

Nappali

Oklevél %

társadalmi tanulmányok

Oklevél

Levelezŋ

Záróvizsgázott %

szociálpolitika

Záróvizsgázott

Nappali

Államilag támogatott Államilag támogatott

Abszolvált %

szociológia

alapképzés (BA/BSc) alapképzés (BA/BSc) mesterképzés (MA/MSc) alapképzés (BA/BSc) mesterképzés (MA/MSc) mesterképzés (MA/MSc) mesterképzés (MA/MSc) mesterképzés (MA/MSc) mesterképzés (MA/MSc) alapképzés (BA/BSc) alapképzés (BA/BSc) mesterképzés (MA/MSc) mesterképzés (MA/MSc) alapképzés (BA/BSc) mesterképzés (MA/MSc)

Abszolvált

Nappali

Finanszírozási forma felvételkor Aktív %

szociális munka

Szint

Aktív

Tagozat

N

Mellékletek

Képzés neve

1,97 167

29,98

2

0,71

77

27,3

50

0

0

4

22,22

64,9

1

0,18 120

21,16

8

42,11

0

0

4

21,05

5,88

19

55,88

0

0

7

20,59

0

0

10

66,67

0

0

3

20

20,00

0

0

1

10

0

0

2

20

30,00

0

0

4

40

0

0

2

20

0

0

0

0

1

1,96

10

19,61

0

0

30

18,63

0

0

1

16,67

0 10,56 0

10

16,67 0

6,21

9 368

86

0

0

0

53,42 0

3

50,00

0

0

2

33,33

0

0

1

16,67

19,55

3

2,26

0

0

84

63,16

0

0

20

15,04

2

3,64

9

16,36

4

7,27

32

58,18

0

0

8

14,55

0

0

21

33,87

2

3,23

30

48,39

0

0

9

14,52

73

Nappali

szociális munka

Nappali

kulturális antropológia

Nappali

szociológia

Nappali

survey statisztika Nappali nemzetközi tanulmányok egészségpolitika, tervezés és finanszírozás

Nappali Nappali

szociális munka

Nappali

közgazdasági elemzŋ

Nappali

kisebbségpolitika Nappali

74

11

13,58

11,48

8

13,11

1

1,23

10

12,35

1,85

2

3,7

6

11,11

0

0

0

1

11,11

56,67

0

0

3

10

37

45,68

0

0

7

8,64

0

1

2,13

1

2,13

4

8,51

0

39

52

0

0

6

8

50

49,02

0

0

8

7,84

0

51

78,46

0

0

5

7,69

0

0

1

2,94

0

0

2

5,88

12,50

0

0

7

17,5

0

0

2

5

5,00

0

0

3

15

0

0

1

5

2,85 213

60,68

1

3

3,7

46,91

0

0

0

0

0

0

7

0

0

1

1,23

0

0

83,33

0

0

0

0

1

7

77,78

1

11,11

0

0

0

30

5

16,67

5

16,67

0

0

17

81

2

2,47

34

41,98

1

1,23

47

38

80,85

3

6,38

0

75

5

6,67

25

33,33

0

102

5

4,9

19

18,63

20

65

5

7,69

4

6,15

0

34

23

67,65

8

23,53

40

26

65

5

20

15

75

1

0

3

42,86

0

12,82

32

9,12

10

9

11,11

20

24,69

61

46

75,41

0

Önköltséges

81

69

85,19

Önköltséges

54

45

Önköltséges

9

7

0

351

45

81

Önköltséges

Költségtérítéses Államilag támogatott Államilag támogatott

Államilag támogatott Államilag támogatott Állami ösztöndíjas Államilag támogatott Államilag támogatott

mesterképzés Államilag (MA/MSc) támogatott mesterképzés (MA/MSc) mesterképzés (MA/MSc) mesterképzés (MA/MSc)

Lemorzsolódás %

kulturális antropológia

Lemorzsolódás

Nappali

Képzésváltó %

szociális munka

0

Képzésváltó

Nappali

14,25

Oklevél %

szociológia

50

Oklevél

Nappali

0,28

0

Záróvizsgázott

társadalmi tanulmányok

14,29

42,86

Abszolvált %

Nappali

1

3

Abszolvált

szociológia

0

0

Aktív %

Nappali

mesterképzés (MA/MSc) alapképzés (BA/BSc) mesterképzés (MA/MSc) alapképzés (BA/BSc) alapképzés (BA/BSc) alapképzés (BA/BSc) mesterképzés (MA/MSc) mesterképzés (MA/MSc) mesterképzés (MA/MSc) mesterképzés (MA/MSc) mesterképzés (MA/MSc) mesterképzés (MA/MSc)

Finanszírozási forma felvételkor Aktív

Nappali

Szint

Záróvizsgázott %


kulturális antropológia nemzetközi tanulmányok

Tagozat

N

Képzés neve

Állami ösztöndíjas Állami ösztöndíjas Önköltséges

19,61

38

Aktív

Aktív %

Abszolvált

Abszolvált %

Záróvizsgázott

Záróvizsgázott %

Oklevél %

Képzésváltó

Képzésváltó %

Lemorzsolódás

Lemorzsolódás %

Szint

Finanszírozási forma felvételkor

szociálpolitika

Nappali

mesterképzés Államilag (MA/MSc) támogatott

46

1

2,17

0

0

2

4,35

41

89,13

0

0

2

4,35

Nappali

mesterképzés Állami (MA/MSc) ösztöndíjas

73

46

63,01

6

8,22

0

0

17

23,29

1

1,37

3

4,11

58

56

96,55

0

0

0

0

0

0

0

0

2

3,45

60

57

95

1

1,67

0

0

0

0

0

0

2

3,33

35

28

80

2

5,71

1

2,86

3

8,57

0

0

1

2,86

44

39

88,64

2

4,55

0

0

2

4,55

0

0

1

2,27

44

35

79,55

0

0

0

0

8

18,18

0

0

1

2,27

97

87

89,69

2

2,06

1

1,03

5

5,15

0

0

2

2,06

206

202

98,06

0

0

0

0

0

0

0

0

4

1,94

64

53

82,81

7

0

0

3

4,69

0

0

1

1,56

Önköltséges

459

451

98,26

0

0

0

0

0

0

1

0,22

7

1,53

mesterképzés Önköltséges (MA/MSc)

73

67

91,78

4

5,48

0

0

1

1,37

0

0

1

1,37

166

163

98,19

1

0,60

0

0

0

0

0

0

2

1,2

105

104

99,05

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0,95

21

21

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

egészségpolitika, tervezés és finanszírozás nemzetközi tanulmányok

Nappali

survey statisztika Nappali kisebbségpolitika Nappali humánökológia

Nappali

szociálpolitika

Nappali

nemzetközi tanulmányok

Nappali

szociológia

Nappali

kulturális antropológia nemzetközi tanulmányok egészségpolitika, tervezés és finanszírozás társadalmi tanulmányok

Nappali Nappali Esti Nappali

szociális munka

Nappali

alkalmazott közgazdaságtan

Nappali

alapképzés (BA/BSc) mesterképzés (MA/MSc) mesterképzés (MA/MSc) mesterképzés (MA/MSc) mesterképzés (MA/MSc) mesterképzés (MA/MSc) alapképzés (BA/BSc) mesterképzés (MA/MSc) alapképzés (BA/BSc)

alapképzés (BA/BSc) alapképzés (BA/BSc) alapképzés (BA/BSc)

Állami ösztöndíjas Állami ösztöndíjas Állami ösztöndíjas Állami ösztöndíjas Állami ösztöndíjas Állami ösztöndíjas Állami ösztöndíjas Állami ösztöndíjas

Állami ösztöndíjas Állami ösztöndíjas Állami ösztöndíjas

100

10,94

Oklevél

Tagozat

N

Mellékletek

Képzés neve

75

80

6


7

1

14,29

3

mesterképzés Költségtérítéses (MA/MSc)

2

0

15

2

2

2

mesterképzés Államilag (MA/MSc) támogatott mesterképzés közösségi és civil Önköltséges Levelezŋ (MA/MSc) tanulmányok humánökológia

76

Nappali

0 13,33 100

0 8 0

Lemorzsolódás %

32

Lemorzsolódás

40

Képzésváltó %

Állami ösztöndíjas

Képzésváltó

0

Oklevél %

100

Oklevél

2

Záróvizsgázott %

2

Záróvizsgázott

Önköltséges

mesterképzés (MA/MSc) mesterképzés (MA/MSc) mesterképzés (MA/MSc)

Abszolvált %

közösségi és civil Nappali tanulmányok nemzetközi Nappali tanulmányok egészségpolitika, tervezés és Nappali finanszírozás

Abszolvált

Levelezŋ

Finanszírozási forma felvételkor Aktív %

szociális munka

Szint

Aktív

Tagozat

N


Képzés neve

0

0

0

0

0

0

0

0

0

15,00

0

0

2

5

0

0

0

0

42,86

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 53,33 0

14,29

2

0

0

2

0

0

5

0

0

0

28,57 100 33,33 0

Mellékletek

A A A A A A A A A A A A A A A A A

2010

A

2010 2010 2010 2010 2010 2010 2010 2010 2010 2011 2011 2011

A A A K K K K K K A A A

95

95

32

26

90

37

92

93

63

32

29

93

63

95

95

A K A A K A K K K K K K K K K K K

93 461 68 71 158 28 40 39 97 36 110 13 19 21 57 11 17

31 31 30 21 16 8 7 5 5 4 4 3 2 2 1 1 1

0 68 26 16 52 0 0 0 24 9 35 2 0 1 1 1 1

30 371 50 47 342 46 268 40 359 328 353 44 28 53 47 50 56

89 385 95 91 358 92 306 92 378 337 360 96 91 93 90 92 95

N

K

12

1

0

63

95

N N N L L N L L N N N N

K K K A A A K K K A A A

10 38 1 46 27 19 9 5 0 857 829 578

0 0 0 28 15 14 0 0 0 215 196 146

0 0 0 17 15 0 0 0 0 136 84 80

90 90

37 39 95 45 59 58 41 71

92 93 95 91 94 92 94 89

93 94

437 413 417

413 381 382

420 390 395

447 428 429

1225 571 522 265 395 274 166 147 108 83 60

314 179 129 78 69 67 60 56 44 40 37

135 59 99 46 107 36 0 39 0 32 27

442 384 409 433 392 90

M

E

K

47

35

M

L

A

115

M

N

A

M A M M A M A M A A A M M M M M M

L N N N N N L L N N N N L N N L N

M M M M M M M M M M A A A

90

397 92 90 306

317 292 300 95 92 91 95 94

Felvettek átlagpontja

2010 2010 2010 2010 2010 2010 2010 2010 2010 2010 2010 2010 2010 2010 2010 2010 2010

Átlagpont – 0 pont és kizártak nélkül

A

Átlagpont – Összes, kizártak 0 pont

2010

64

A A A A A A A A A A A

Ponthatár

A

92

N N N N N N L N L N N

Felvettek száma

2010

27

A A A A A M A M M M M

Elsŋhelyes jelentkezések száma

A

415 347 396 414 395 90 339 92 87 95 93

449 411 431 452 418 93

90 91

407 332 390 401 389 39 312 40 32 43 45

Összes jelentkezés száma

2010

nemzetközi tanulmányok szociális munka szociológia alkalmazott közgazdaságtan társadalmi tanulmányok nemzetközi tanulmányok szociális munka szociológia szociálpolitika kulturális antropológia survey statisztika egészségpolitika, tervezés és finanszírozás szociális munka egészségpolitika, tervezés és finanszírozás szociológia nemzetközi tanulmányok kisebbségpolitika szociálpolitika szociológia szociális munka szociális munka szociológia alkalmazott közgazdaságtan szociális munka társadalmi tanulmányok kulturális antropológia szociálpolitika survey statisztika nemzetközi tanulmányok szociális munka kisebbségpolitika egészségpolitika, tervezés és finanszírozás szociálpolitika szociológia szociális munka szociálpolitika szociális munka szociális munka szociális munka szociálpolitika szociális munka nemzetközi tanulmányok társadalmi tanulmányok szociológia

Finanszírozási forma

A A A A A A A A A A A

Munkarend

2010 2010 2010 2010 2010 2010 2010 2010 2010 2010 2010

Képzés neve

Képzési szint

Év

Eljárás

5. sz. melléklet Felvételi adatok (2010–2014)

94 92 93

416 95 93 353

377 357 351 96 92 91 95 94

77

A

2011 2011 2011 2011 2011 2011

A A A A A A

2011

A

2011 2011 2011 2011 2011

A A A A A

2011

A

2011 2011

A A

2011

A

2011 2011

A A

2011

A

2011

K

2011

K

2011 2011 2011 2011 2011

K K P P P

2011

P

2011

P

78

93

95

33 25 23 21

15 20 14 13

91 90 90 428

43 45 35 387

90 95 91 398

93 95 93 435

61

20

18

90

45

94

95

A

64

19

16

90

31

92

93

N N L N L N

A K K K K K

57 172 22 107 35 12

15 12 7 7 4 3

0 54 0 14 0 2

95

24 339 32 367 270 62

86 366 89 381 305 93

M

N

K

8

3

4

91

94

94

92

A M M M M

N N N N N

K K K K K

186 16 16 15 46

3 2 2 2 1

66 0 3 2 3

302

363 93 92 94 88

359

90 94 92

345 35 63 69 32

M

N

K

7

1

1

96

41

96

96

M A

N N

K K

16 45

1 1

0 10

280

47 308

84 330

304

M

N

K

6

0

1

95

31

94

95

M M

N N

K K

6 7

0 0

0 1

90

31 62

94 88

90

M

N

K

0

0

0

90

M

N

A

17

12

11

90

61

95

95

M

L

K

13

12

10

92

72

94

94

M M M M M

L N N N N

K K K K K

7 2 2 2 2

5 1 2 2 2

0 1 1 2 2

93 94 92 94

0 93 91 92 95

93 91 92 95

93 94 92 95

M

N

K

2

2

2

96

96

96

96

M

N

K

1

1

1

95

95

95

95

N N N L N N N

A A A A A A A

307 277 279 139 60 113 88

99 71 51 46 45 38 34

75 39 40 0 35 18 12

368 95 434

M

N

A

58

34

M M M A

N N N N

A A A K

70 48 67 325

M

N

A

M

N

M A M A A M

302 306


2011


A


2011

58

A M A A M M M

Ponthatár

A A A A

92

Felvettek száma

2011 2011 2011 2011

26


A

360 91 411 337 91 89 91

399 95 448

92 93 92

333 37 397 291 66 43 37


2011

szociális munka nemzetközi tanulmányok alkalmazott közgazdaságtan szociális munka survey statisztika szociológia kulturális antropológia egészségpolitika, tervezés és finanszírozás humánökológia szociális munka szociálpolitika nemzetközi tanulmányok kisebbségpolitika (magyar nyelven) közösségi és civil tanulmányok közgazdasági elemzŋ szociológia szociálpolitika alkalmazott közgazdaságtan szociális munka szociálpolitika egészségpolitika, tervezés és finanszírozás társadalmi tanulmányok közgazdasági elemzŋ kulturális antropológia survey statisztika nemzetközi tanulmányok kisebbségpolitika (magyar nyelven) szociológia szociális munka közösségi és civil tanulmányok szociális munka humánökológia kisebbségpolitika (angol nyelven) szociális munka közösségi és civil tanulmányok szociálpolitika szociális munka humánökológia nemzetközi tanulmányok survey statisztika kisebbségpolitika (magyar nyelven) szociálpolitika


A A A A A A A

Munkarend

2011 2011 2011 2011 2011 2011 2011

Képzés neve

Képzési szint

Év

Eljárás


94 95 96

366 365 96

92 95 92

2011 2011 2011 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012


1

1

96

96

96

96

M

N

K

1

1

1

97

97

97

97

M

N

K

0

0

0

M

N

K

0

0

0

M M A

N N N

K K K

0 0 17

0 0 17

0 0 15

282

300

340

340

M

E

K

12

12

11

93

87

95

95

A A A M M M M

N N N N N N N

K K K K K K K

10 9 5 3 3 2 2

10 9 5 3 3 2 2

10 9 4 2 3 1 2

319 352 366 97 93 93 91

348 392 407 64 93 89 94

348 392 407 97 93 89 94

348 392 434 97 93 93 94

M

N

K

1

1

1

97

97

97

97

M

N

K

0

0

0

M

N

K

0

0

0

M

N

K

0

0

0

M

N

K

0

0

0

M M M

N N N

K K K

0 0 0

0 0 0

0 0 0

M

N

K

2

2

0

46

92

A A A A A A A A A A A A

N N N N N N N N N N L L

A K A K A K A K A K A K

303 51 239 13 1 111 250 696 25 359 104 133 8 468 119 275 24 406 68 241 12 107 30 67 9

15 26 43 135 20 40 34 66 25 52 0 0

464,00 364,00 463,00 380,00 411,00 280,00 439,00 308,00 438,00 300,00

M

N

A

71

40

36

92,00

M

N

K

21

0

1

97,00

M M

N N

A K

60 21

22 0

13 0

92,00 90,00


1


K

Ponthatár

N

Felvettek száma

M



2011


2011

P kulturális antropológia kisebbségpolitika (angol P nyelven) egészségpolitika, tervezés és P finanszírozás közösségi és civil P tanulmányok P szociális munka P szociológia P szociális munka egészségpolitika, tervezés és P finanszírozás P szociológia P társadalmi tanulmányok P alkalmazott közgazdaságtan P kulturális antropológia P nemzetközi tanulmányok P survey statisztika P szociális munka közösségi és civil P tanulmányok egészségpolitika, tervezés és P finanszírozás P humánökológia kisebbségpolitika (angol P nyelven) kisebbségpolitika (magyar P nyelven) P közgazdasági elemzŋ P szociálpolitika P szociológia kisebbségpolitika (angol K nyelven) A alkalmazott közgazdaságtan A alkalmazott közgazdaságtan A nemzetközi tanulmányok A nemzetközi tanulmányok A szociális munka A szociális munka A szociológia A szociológia A társadalmi tanulmányok A társadalmi tanulmányok A szociális munka A szociális munka egészségpolitika, tervezés és A finanszírozás egészségpolitika, tervezés és A finanszírozás A humánökológia A humánökológia

Munkarend

2011

Képzés neve

Képzési szint

Év

Eljárás

Mellékletek

79

A

2012

A

2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012

A A A A A A A A A A A A

2012

A

2012

A

2012 2012 2013 2013 2013 2013 2013

A A A A A A A

2013

A

2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013

A A A A A A A A

2013

A

2013

A

2013

A

80

K

8

1

1

90,00

M

N

A

67

15

12

92,00

M

N

K

20

0

0

90,00

M M

N N

A K

73 31

19 0

16 0

92,00 90,00

M

N

A

66

15

21

95,00

M

N

K

6

0

0

90,00

M M M M M M M M M M M M

N N N N N N N N N N N N

A K A K A K A K A K A K

92 28 248 106 58 17 47 7 56 17 86 45

38 1 62 1 37 1 20 0 26

28 0 15 17 18 1 12 0 14

1 26 5

1 17 4

92,00 90,00 97,00 91,00 92,00 90,00 95,00 90,00 92,00 91,00 92,00 90,00

M

E

K

34

24

16

90,00

M

L

K

M M A A M A A

L L N N N N N

13 K 13 K 19 A 496 A 272 A 234 A 210 K 576

1 1 8 127 73 58 50 46

0 0 0 11 100 40 78 191

465 297 96 260 347

404 368 46 387 390

421 407 96 413 409

473 400 98 396 404

M

N

A

M M A A M M M M

N N N N N N N N

A A A A A A A A

52 58 43 85 97 72 60 67 48

30 26 26 26 25 24 22 21 17

22 17 20 10 32 16 19 17 17

94 88 92 465 285 85 85 94 90

53 45 60 396 320 46 42 39 45

95 90 93 421 397 94 95 97 95

96 92 94 474 395 95 95 98 95

M

N

A

48

14

10

90

32

96

97

M

E

K

A

N

K

19 200

13 13

11 12

92 297

76 345

96 390

97 377


2012


A A

N


2012 2012

Ponthatár

A

Felvettek száma

2012

M


A


2012

kisebbségpolitika (angol nyelven) kisebbségpolitika (magyar nyelven) kisebbségpolitika (magyar nyelven) közgazdasági elemzŋ közgazdasági elemzŋ közösségi és civil tanulmányok közösségi és civil tanulmányok kulturális antropológia kulturális antropológia nemzetközi tanulmányok nemzetközi tanulmányok survey statisztika survey statisztika szociális munka szociális munka szociálpolitika szociálpolitika szociológia szociológia egészségpolitika, tervezés és finanszírozás közösségi és civil tanulmányok szociális munka szociálpolitika nemzetközi tanulmányok szociológia nemzetközi tanulmányok társadalmi tanulmányok nemzetközi tanulmányok egészségpolitika, tervezés és finanszírozás humánökológia survey statisztika alkalmazott közgazdaságtan szociális munka szociológia közgazdasági elemzŋ kulturális antropológia szociálpolitika közösségi és civil tanulmányok egészségpolitika, tervezés és finanszírozás szociológia


A

Munkarend

2012

Képzés neve

Képzési szint

Év

Eljárás


A

2013 2013

A A

2013

A

2013 2013

A A

2013

A

2013

A

2013 2013

A A

2014

P

2014 2014 2014 2014 2014

P P P P P

2014

P

2014

P

2014

P

2014

P

2014 2014 2014 2014

P P A A

2014

A

2014

A

M

L

K

A

N

K

M

N

K

M M

N N

K K

M

N

K

M M

46 27 31 141 16 83 20 102 16 10

12 11 10 7 4 4 3 3 3 2

12 0 8 9 3 16 2 8 0 1

87

8 30

2 2

12 30 17

N N

2 K 14 K 3

M

N

K

M

N

K

M M

N N

K K

M

E

K

M M M A M

L N N N N

K K K K K

M

N

K

M

N

K

M

N

K

M

N

K

M M A A

N N N N

M M


2013

K A K K K K K K K


A

L N N L N N N L L


2013

M M A M A M M A M

Ponthatár

A

A

Felvettek száma

2013

N


A A A A A A A A A

M


2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013

kisebbségpolitika (magyar nyelven) szociológia szociális munka társadalmi tanulmányok szociálpolitika alkalmazott közgazdaságtan humánökológia nemzetközi tanulmányok szociális munka szociális munka közösségi és civil tanulmányok szociális munka egészségpolitika, tervezés és finanszírozás szociológia kulturális antropológia kisebbségpolitika (angol nyelven) survey statisztika szociális munka közösségi és civil tanulmányok kisebbségpolitika (magyar nyelven) közgazdasági elemzŋ szociálpolitika egészségpolitika, tervezés és finanszírozás szociológia szociális munka kulturális antropológia alkalmazott közgazdaságtan survey statisztika egészségpolitika, tervezés és finanszírozás (angol nyelven) közösségi és civil tanulmányok humánökológia kisebbségpolitika (magyar nyelven) közgazdasági elemzŋ szociálpolitika alkalmazott közgazdaságtan alkalmazott közgazdaságtan egészségpolitika, tervezés és finanszírozás egészségpolitika, tervezés és finanszírozás (angol nyelven)


A

Munkarend

2013

Képzés neve

Képzési szint

Év

Eljárás

Mellékletek

97

31 45 46 371 47 369 54 53 208 48

95 95 96 397 94 419 91 96 417 96

97

2 1

98 260

49 307

98 383

98 370

1 1 1

2 1 1

93 95 99

72 47 40

96 95 98

93 95 99

1 0 0

0 1 0

91

0 67 31

94 95

91

10

0

0

38

95

7 25 8

0 0 0

0 0 0

39 57 59

91 95 94

15 5 3 2 1 1

15 5 3 2 1 1

14 3 3 2 1 1

92 92 91 98 358 92

94 74 94 98 358 92

94 92 94 98 358 92

94 94 94 98 358 92

1

1

1

97

97

97

97

1 0

1 0

1 0

98

98

98

98

K K A K

0 0 0 66 63

0 0 0 15 4

0 0 0 4 9

465 321

382 337

427 416

482 404

E

K

31

19

16

89

58

95

95

N

A

46

25

19

89

41

94

95

95 294 92 349 90 92

94 96 340 93 420 93 95

81

A

2014 2014

A A

2014

A

2014

A

2014

A

2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014

A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A

82

0

M M

N N

A K

50 13

30 2

15 2

M

N

K

1

0

0

M

N

A

57

12

10

M

N

K

13

0

0

M M

N N

A K

43 16

10 2

6 1

M

L

K

14

5

0

M

N

A

54

14

16

M

N

K

11

2

M M A A M M M M A A A M M M M M M A A M M M A A

N N N N N N N N L N N L N N L N N N N L N N N N

A K A K A K A K K A K K A K K A K A K K A K A K

85 16 523 526 250 94 63 33 21 177 47 12 43 10 19 57 6 603 161 32 99 35 438 125

37 2 151 51 71 2 47 2 4 52 2 2 18 1 7 22 0 149 4 14 24 1 105 3


2014

0


A

6


2014

K

Ponthatár

A

N

Felvettek száma

2014

M


A A


2014 2014

egészségpolitika, tervezés és finanszírozás (angol nyelven) humánökológia humánökológia kisebbségpolitika (angol nyelven) kisebbségpolitika (magyar nyelven) kisebbségpolitika (magyar nyelven) közgazdasági elemzŋ közgazdasági elemzŋ közösségi és civil tanulmányok közösségi és civil tanulmányok közösségi és civil tanulmányok kulturális antropológia kulturális antropológia nemzetközi tanulmányok nemzetközi tanulmányok nemzetközi tanulmányok nemzetközi tanulmányok survey statisztika survey statisztika szociális munka szociális munka szociális munka szociális munka szociális munka szociális munka szociálpolitika szociálpolitika szociálpolitika szociológia szociológia szociológia szociológia szociológia társadalmi tanulmányok társadalmi tanulmányok


A

Munkarend

2014

Képzés neve

Képzési szint

Év

Eljárás


47

94

40 58

90 94

94 94

45

96

96

37

97

29 36

96 96

41

96

91

48

96

97

2

98

44

97

98

23 2 10 190 42 2 24 2 0 69 1 0 15 0 0 16 0 106 2 7 19 1 78 2

96 97 465 302 96 95 90 91

37 54 380 356 42 43 50 46 262 284 257 48 38 39 24 39 63 321 327 28 39 59 327 311

96 96 409 399 94 93 91 89 394 367 366 97 96 97 93 93 95 375 376 91 94 95 378 377

98 97 476 382 98 97 93 93

91 93

0 94

96 96

304 304 96

91 365 365 90 91 99 364 364

97 96

362 408 98

95 403 448 95 95 99 404 434

Mellékletek

6. sz. melléklet Doktori iskolák adatai

30

11

9

32

11

16

12

24

9

17

fokozatot szerzett

abszolutóriumot szerzett

Felvett doktoranduszhallgató

fokozatot szerzett

abszolutóriumot szerzett


fokozatot szerzett

abszolutóriumot szerzett 8

ösztöndíjas

10

ösztöndíjas

Összesen


fokozatot szerzett

abszolutóriumot szerzett 12

Összesen

5

2013

ösztöndíjas

49

2012

Összesen

Szociológia Doktori Iskola

ösztöndíjas

Összesen

Doktori iskola neve

2011


2010

5

7. sz. melléklet Pályázati partnerek, 2010–2014 http://www.tatk.elte.hu/minsegbiztositas/kari-strategia/3303-palyazati-partnerek

8. sz. melléklet Partneri együttműködések a képzésekben, kutatásban, 2010–2014 http://www.tatk.elte.hu/minsegbiztositas/kari-strategia/3304-partneri-egyuettmkoedesek

9. sz. melléklet Nemzetközi szervezeti tagságok, 2010–2014 http://www.tatk.elte.hu/minsegbiztositas/oktatok/3277-oktatok-nemzetkoezi-koezeleti-tevekenysegei

10. sz. melléklet Hazai szervezeti tagságok, 2010–2014 http://www.tatk.elte.hu/minsegbiztositas/oktatok/3278-oktatok-hazai-koezeleti-tevekenysegei

11. sz. melléklet Az Angelusz Szakkollégium kutatási tevékenysége, 2010–2014 http://tatk.elte.hu/minsegbiztositas

12. sz. melléklet Erasmus és egyéb nemzetközi programokban történő kiutazások http://tatk.elte.hu/minsegbiztositas

13. sz. melléklet Fontos szakmai szervezetekben betöltött tisztségek http://tatk.elte.hu/minsegbiztositas

14. sz. melléklet E-tananyagok, 2010–2014 http://www.tatk.elte.hu/minsegbiztositas/kari-strategia/3305-e-tananyagok-jegyzeke

15. sz. melléklet Idegen nyelvű kurzusok http://tatk.elte.hu/minsegbiztositas

16. sz. melléklet Idegen nyelvi képzés http://tatk.elte.hu/minsegbiztositas

83


17. sz. melléklet Habilitációs eljárások, 2010–2014 Név Majtényi Balázs Balogh László Horváth Gergely Krisztián Kaló Zoltán Kövér Ágnes Pál Eszter Bodor Péter Papp Richárd Barna Ildikó Takács-Sánta András Németh Renáta Szabari Vera Gecser Ottó

Habilitációs elŋadás idŋpontja 2010.10.07 2010.11.09 2011.01.18 2011.09.27 2012.12.10 2013.02.07 2013.03.01 2013.03.11 2013.05.22 2013.05.28 Habilitációs eljárás kezdete 2014. május 2014. május 2014. június

18. sz. melléklet A TáTK oktatói teljesítményének minősítése az OMHV alapján http://tatk.elte.hu/minsegbiztositas

19. sz. melléklet Kinevezések az ELTE TáTK-n a 2010–2014-es időszakban Év 2010 2012 2012 2013 2013 2013 2013 2013 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014

Név Majtényi Balázs Horváth Gergely Krisztián Salát Orsolya Papp Richárd Barna Ildikó Pál Eszter Horn Dániel Takács Sánta András Kmetty Zoltán Éber Márk Áron Koltay Júlia Koltay Júlia Vokó Zoltán Tausz Katalin Kaló Zoltán Kövér Ágnes

Korábbi munkakör adjunktus adjunktus tanársegéd adjunktus adjunktus adjunktus tudományos segédmunkatárs adjunktus tanársegéd tanársegéd gyakornok tanársegéd docens docens docens adjunktus

20. sz. melléklet Nyertes folyó OTKA pályázatok a TáTK-n http://tatk.elte.hu/minsegbiztositas

84

Új munkakör docens docens adjunktus docens docens docens tudományos munkatárs docens adjunktus adjunktus tanársegéd adjunktus egyetemi tanár egyetemi tanár egyetemi tanár docens

Mellékletek

21. sz. melléklet A kar teljesítményindikátorai Terület

2010

2009/10 Minŋségi oktatás és kutatás minŋsített oktatók az adott év 68,2 összes oktatóinak arányában (%) oktatók tudományos 350 publikációi (db) oktatók, kutatók konferencia118 részvétele (db) oktatók, kutatók által elnyert 3 pályázati támogatások (db) 86 kari kutatások (db) OMHV-kérdŋívek kitöltöttségi n.a aránya (%) OMHV-kérdŋívek alapján n.a hallgatói elégedettség (10 fokú skálán átlagérték) oktatók, kutatók hivatalos 12 elismerései – kitüntetések, díjak, ösztöndíjak (db) oktatók, kutatók szakmai195 közéleti tevékenysége (db) Jó teljesítményt nyújtó, versenyképes hallgatók 862 összes felvett hallgató (fŋ) összes felvett hallgatóból alap76,7 képzéses hallgatók aránya (%) összes felvett hallgatóból 23,3 mesterképzéses hallgatók aránya (%) Doktori iskolában fokozatott 10 szerzettek (fŋ) 35,1 lemorzsolódás alapképzésen (%) lemorzsolódás mesterképzésen 21,9 (%) kari TDK-elŋadások száma 19 (db) OTDK-eredményesség nem volt OTDK (összes díj/összes elŋadás, %) demonstrátorok részvételével 36 tartott kurzusok (db) külföldi részképzésen résztvevŋ hallgatók száma 48 elektronikus tananyag, 1 tankönyv, digitális oktatási segédanyag (db) munkaerŋ-piaci részvétel – 585 szakmai gyakorlat, terepmunka (db) munkavállalók aránya az ELTE 87 DPR alapján (%) képzési idŋn túl iratkozott 40,4 hallgató/összes végzŋs hallgató (%)

2011

2012

2013

2014

naptári év (n) 2014/15 tanév (t)

2010/11

2011/12

2012/13

2013/14

70,8

67,9

70,4

73,3

n

371

376

303

n.a

n

171

163

217

150

n

2

7

8

8

n

104

127

128

96

n

37,5

41,3

47,6

57,8

n.a

t

6,5

7,9

8,2

8,2

n.a

t

12

13

16

17

n

209

224

233

245

n

913

840

769

740

760

t

70, 3

69,8

64,4

64,1

62,4

t

29,7

30,2

35,6

36,9

37,6

t

12

17

2

27,1

25,3

16,6

3,2

0

t

14,4

14,9

11,7

7,1

0,7

t

21

45

14

25

nem volt OTDK

29

40

37

9

n

n nem volt OTDK

n.a

t

44

40

13

t

70

56

53

23

15

11

18

17

n.a

t

828

1040

854

970

n.a

t

n.a

t

59,4

66,3

70,3

81,1

n.a

50,9

37,3

46,4

50,4

t

n

85


2010

2011

2012

2009/10 2010/11 2011/12 Nemzetköziesítés egyéb képzéseken tanuló 59 33 32 külföldi hallgatók (fŋ) Erasmus-program keretében tanuló külföldi hallgatók (fŋ) 74 66 93 Erasmus bilaterális szerzŋdések 43 73 70 (db) 91 117 113 nemzetközi publikációk (db) nemzetközi konferencia35 51 51 részvétel (db) Management 24 26 26 saját bevétel/állami támogatás (%) pályázati bevételek a pályázat 37 931 000 170 785 000 151 203 131 elnyerésének éve szerint (Ft) Esélyegyenlŋség fogyatékos/megváltozott 3 3 4 munkaképességť munkavállalók aránya (%) nŋk aránya a kari vezetŋk között (dékán, dékánhelyet44,4 40,7 44,4 tesek, intézetigazgatók, tanszékvezetŋk, hivatalvezetŋk) (%) kari fogyatékosügyi 22 23 22 koordinátornál regisztrált fogyatékos hallgatók (fŋ)

86

2013 2012/13

naptári év (n) 2013/14 2014/15 tanév (t) 2014

45

50

30

81

113

63

71

87

67

105

70*

n

80

63

n

40 23 320 000

t t t

n 16 500 000

4

4

44,4

51,9

16

16

n

4

t

n

17

t

Az ELTE Társadalomtudományi Karának önértékelése

Recommend Documents