Képviselőválasztás az ELTE ÁJK-n

Képviselőválasztás az ELTE ÁJK-n A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei

2016. október

Politológus Műhely

Képviselőválasztás az ELTE ÁJK-n

Tartalomjegyzék Bevezetés .................................................................................................... 3 Eredmények ............................................................................................... 4 Rólunk ........................................................................................................ 10 Készítők ...................................................................................................... 12

2



Bevezetés A Politológus Műhely híve és támogatója a demokratikus versengésnek. Ezen indíttatásból készítettük el nagysikerű és reményeink szerint hagyományteremtő közvélemény-kutatásunkat a 2016. tavaszi ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Hallgatói Önkormányzatában beállt változásokról. Úgy véljük, mi ezen eszközökkel tudjuk elősegíteni a választópolgárokat az egyetemi környezetben, a demokratikus jogaik gyakorlásában. Jelen kutatásunkat ezúttal nem a teljes egyetemi polgárság körében folytattuk le, csupán egyetlen szak, egyetlen évfolyamán végeztük munkánkat. Az ELTE ÁJK Politológia

BA

I.

évfolyamán

három

hallgató

is

elindult

évfolyama

képviselőjelöltjeként. A verseny elősegítése céljából a Politológus Műhely pártatlan és semleges szereplőként, de minél inkább ki akarta venni részét a jelöltek kampányából. Valljuk ugyanis, hogy a „politikával”, a választási rendszerrel való első találkozás egész életén át befolyásolhatja egy személy attitűdjeit. Az évfolyam számára egy online kérdőívet készítettünk el, egy felületet, ahol részesei

lehetnek

közvélemény-kutatásunknak,

elmondhatják

véleményüket,

aggodalmaikat, ajánlásokat tehetnek leendő évfolyamképviselőjük számára. Célunk tehát az volt, hogy felmérjük, hogy az évfolyam hogyan viszonyul a választáshoz, mit vár el a jelöltektől, mi a fontos számukra. A kérdőív lezárását követően egy nyílt jelölti vita lebonyolításában segédkeztünk. Büszkék vagyunk arra, hogy kiterjedt projektünk részeként, semlegességünket is bizonyítva, tagjaink a kutatás lefolytatása mellett,

moderátorként,

jegyzőkönyv

készítőként,

valamint

vélemény

megfogalmazóként is részesei voltak a folyamatnak. A vitát követő gyors kutatásunkkal felmértük, hogy az évfolyam kit talált a legerősebbnek a vitán, ki nyerte azt a három főszereplő közül. Az alább olvasható rövid elemzésünkben igyekszünk feltárni közvéleménykutatásunk adatfelvételi módszerét, a feldolgozás módszertanát, valamint az eredmények bemutatása mellett igyekszünk néhány összefüggést is prezentálni, egyúttal prognózisalkotásra is kísérletet teszünk. 3



Eredmények Nem reprezentatív, kvantitatív kutatásunk lefolytatásához online kérdőívet használtunk fel az adatgyűjtéshez. A kitöltőket célzottan, egy bizonyos kör, az ELTE ÁJK elsőéves alapszakos politológus hallgatói teszik ki, hiszen a kutatás szempontjából releváns választókörzetnek ők a tagjai. A targetált kutatásunk népszerűsítésére, minél több potenciális kitöltő elérésére az évfolyam Facebookcsoportját használtunk. Kérdőívünket végül 31 fő töltötte ki, mely figyelemreméltó eredménynek számít, annak tudatában, hogy az adatfelvételre relatíve kevés idő állt rendelkezésre. Az évfolyam több mint harmadának véleményét megismerve, a következőkben kérdéscsoportonként haladva mutatjuk be a válaszokat, kísérletet teszünk alapvető összefüggések felvázolására. Válaszadóink közt nagyobb részt a férfiak (58%) képviseltették magukat, míg életkor tekintetében – nem meglepő módon – a 19 éves korosztály dominált (45%), második helyen a 20 (26%), majd a 18 évesek következtek (19%). A választási részvétellel foglalkozó kérdésünk kapcsán egyértelműen látszik, hogy válaszadóink túlnyomó többsége alapvetően nyitott és aktív tagja a közösségnek, hiszen 87%-uk tervez szavazni. Ezzel szemben 10%-uk bizonytalan, jelenleg még nem tudja, hogy leadja-e voksát. A választási részvétel kapcsán érdemes kiemelni, hogy az új szabályozás szerint az egyes választóköri névjegyzékben szereplők

minimum

25%-ának

érvényes

szavazata

szükséges

a

választás

érvényességéhez. A vizsgált évfolyamon, felmérésünk szerint biztosan meg fogja haladni ezt a minimum számot a voksaikat leadók száma. Következő kérdéscsoportunkban arról kérdeztük a kitöltőket, hogy szerintük milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie leendő képviselőjüknek, mik az elsődleges prioritásai munkavégzése közben.

4



4. Szerinted milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie a leendő képviselődnek? 90,00%

80,60%

80,00%

64,50%

70,00% 60,00%

51,60%

50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% Segítőkészség

Határozott kiállás

Türelem

1. ábra A 4. ,,Szerinted milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie a leendő képviselődnek?" kérdésre adott három legnépszerűbb válasz összegzése.

Negyedik kérdésünkben hét válaszlehetőséget adtunk meg, az egyénileg kitölthető rész mellett. A válaszadók több választ is megjelölhettek. Kimagaslóan teljesített a Segítőkészség, hiszen minden ötödik válaszadó tartotta ezt fontosnak. Ugyancsak a válaszadók több mint fele tartotta fontosnak a Határozott kiállást és a Türelmet. Kutatásunk alapján könnyen beláthatjuk, hogy az 1. ábrában látott tulajdonságok jellemzik leginkább az „ideális” képviselőt. Válaszadóink legkevésbé az Önfeláldozást és az Önreflexióra való hajlamot tartják fontosnak, hiszen csupán 23%uk emelte ki a két tulajdonságot. Ezzel szemben közepesen fontos a Munkabírás és a Precizitás a képviselő munkájában. Ezen ismérveket válaszadóink 48%-a emelte ki. A képviselő feladatkörével kapcsolatos 5. kérdésünk érdekes, bár nem meglepő eredményeket hozott. Válaszadóink 87%-a tartja a legfontosabb feladatnak egy képviselő munkájában, hogy Képviselje a hallgatók érdekeit. Ugyanakkor 22%-kal kevesebb válaszadó szerint fontos, hogy a képviselő jóban legyen a hallgatótársaival. Kiemelendő, hogy a kérdésre a Jóban lenni a hallgatókkal választ megjelölők, erős, szignifikáns kapcsolatban állnak a képviseletet előbbre tartó kitöltőkkel. Legkevésbé a

Hallgatói

Önkormányzat

tisztségviselőivel

ápolt

jó

viszonyt

értékelték

válaszadóink, kevesebb, mint egyharmaduk jelölte meg prioritásként (32%).

5



Következő nagyobb kérdéscsoportunk a konkrét választással volt kapcsolatos, előzményeit, motivációt, eredményességét és hatását vizsgáltuk négy kérdés erejéig. Általánosságban elmondható, hogy válaszadóink többsége pozitívan és nyitottan áll a jelöltválasztáshoz.

6. Milyen szempontok alapján fogod kiválasztani, hogy kire szavazol? 70,00%

64,50%

60,00%

51,60% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00%

12,90%

10,00%

0,00% 0,00% A jelölt szereplése a vitán. Közösségi szempontok.

Baráti viszony.

A jelölt neme.

2. ábra A 6. ,,Milyen szempontok alapján fogod kiválasztani, hogy kire szavazol?" kérdésre adott két-két legnépszerűbb és legnépszerűtlenebb válasz összegzése.

Hatos

kérdésünkben

a

jelöltválasztás

hátterére

voltunk

kíváncsiak.

Válaszlehetőségeink között igyekeztünk egymást kizáró vagy minimálisan átfedő kategóriákat felsorolni, ezzel is valós választásra ösztönözve a kitöltőket. Megfigyelhető, hogy a hét alternatíva, egy NT kategória és egy egyéb kategória mellett, egyik válasz sem kapott olyan kimagasló eredményt, mint korábbi kérdéseinkben. Így is magasan kiemelkedik a jelölti vitán történő szereplés (65%), melyet kérdőívünk lezárását követően nem sokkal rendeztek meg. Csupán további egy válaszlehetőség ért el 50%-nál jobb eredményt, a Közösségi szempontok (52%). További válaszlehetőségeinket 23 és 48% közötti csoport arányban találták népszerűnek, míg összesen egy válaszadó nem tudott dönteni. Elemzésünk szempontjából a legérdekesebb, hogy egy olyan mikroközösségben, mint a vizsgált szegmentum a baráti kapcsolatok csak 13% számára volt döntő szempont. Ezáltal kijelenthető, hogy a válaszadók túlnyomó többsége „objektív” szempontok alapján kíván választani, már amennyire azok lehetnek a népszerűbb válaszlehetőségek. 6



Megfigyeltük továbbá, hogy előzetes hipotézisünknek megfelelően a Jelölt neme válaszlehetőség lesz a legnépszerűtlenebb lehetőség 2016-ban, egy fiatal, nyitott társaságban. Egyetlen ember sem a veszi figyelembe az induló nemét döntése meghozatalakor válaszadóink közül (1 nő és 2 férfi induló van). Előző kérdésünkben a jelölti vitán való szereplésre voksoltak a legtöbben, ennek megfelelően a vitára vonatkozó kérdésünkkel folytatjuk a bemutatást.

8. Szerinted mennyire lesz eredményes a jelölti vita? 41,90%

45% 40% 35% 30% 25% 20%

19,40%

19,40%

5

Úgy fogok kijönni, hogy tudom kire szavazzak. - 6

16,10%

15% 10% 5%

3,20% 0%

0% Egyáltalán nem fogom tudni, hogy kire adjam le a voksomat. - 1

2

3

4

3. ábra A 8. ,,Szerinted mennyire lesz eredményes a jelölti vita?" kérdésünkre adott válaszok összegzése.

Kérdőívünkben a kitöltőket arra kértük, hogy egy lineáris, kétvégű, páros számú skálán helyezzék el saját magukat. Úgy véljük, indokolt magyarázattal szolgálnunk, hogy miért a páros számú skálát választottuk. A közvéleménykutatásban gyakori jelenség, hogy a válaszolók általában a középső értékhez húznak a jellemzően öt- vagy hétosztatú skálákon. Ezt elkerülendő, tudatos kutatói megfontolásból hatosztatú skálát alkalmaztunk. A skála egyik végén a vitát követő tanácstalanságot, másik végén a biztos szavazókat jelöli, a közte levő 2-2 válaszlehetőség a tanácstalan/biztos szavazó erősségét jelöli (l. 3. ábrán piros, illetve kék színnel). A középre húzás jelensége a kérdésre adott válaszokban is megfigyelhető, hisz a kitöltők 58%-a jelölte a 3-as vagy 4-es értéket. Jól látszik ugyanakkor, hogy válaszadóink összességében inkább biztosak saját magukban. Összesen 81%, tehát 5-ből 4 válaszadó jelölte a 4-es, 5-ös, 6-os értékeket, 7



bízva a jelölti vita eredményességében. Vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy közepesen erős összefüggés található ezen csoport és a hatodik kérdésnél a jelölti vita fontosságát jelölők között. Értelemszerűen a kisebbség a bizonytalanok tábora, ám mivel a teljes bizonytalanságot jelölő 1-es értéket senki sem jelölte és a 2-es, 3-as értéket is kevesen jelölték (19%). A vita iránti érdeklődést és fontosságát jelzi, hogy kifejezetten sokan megjelentek a jelölti összecsapáson, és a vitáról készült felvételt is sokan megnézték. Emellett egy másik elemzésünket, a jelöltek vitán való szereplését mérte. Ezt 39 fő töltötte ki, elég egyértelmű képet adva a vitán nyújtott jelölti teljesítményekről. A jelöltek ambíciójával foglalkozott 7. kérdésünk. Itt azt kérdeztük a kitöltőktől, hogy szerintük mi motiválta hallgatótársaikat az indulásra. Döntő többségük a Személyes ambíciókat jelölte meg (74%). Mivel ezen ambíciók egyformán szerepelhetnek pozitív és negatív felhanggal is, így rákérdeztünk a Hatalomvágyra is, melyet csupán egyharmaduk, 32% gondolt indikátornak. További 55% szerint az érdekképviselet is van olyan fontos, mint a fenti jellemzők, míg csupán 19%-uk véli, hogy

az

oktatókkal

történő

jó

viszony

kialakítása

motiválta

jelöltjeiket.

Összességében kijelenthető, hogy igen pozitív képet alkottak válaszadóink a jelöltjeikről. Kérdőívünk végén prognózisalkotásra kértük fel válaszadóinkat. Kíváncsiak voltunk, hogy hogyan értékelik az egész jelölti versenyt, építő vagy romboló hatással lesz ez a közösségükre, évfolyamukra. Kérdésfeltevésünket az indokolta, hogy empirikus, bár nem számszerűsített és szociológiai vizsgálatokkal nem alátámasztott adataink szerint inkább negatív hatással voltak a közösségek életére a jelölti kampányok és a viták hevében túlfutó versengések. Előzetes tézisünkre válaszadóink rácáfoltak. Ismételten egy pozitív kép rajzolódik ki, hiszen a válaszadók relatív többsége, 45%-a szerint nőni fog az évfolyam egysége. A negatív oldalon, csupán 3% foglal helyet, míg az abszolút többség szerint nem fog változni semmi sem (32%), vagy egyszerűen nem tudja megítélni a kérdést (19%).

8



9. Szerinted milyen hatást fog gyakorolni az évfolyamra, hogy több jelölt is indul egyetlen pozícióért?

Egyértelműen pozitív, nő az évfolyam egysége. Nem fog semmilyen hatást sem gyakorolni. Egyértelműen negatív, csökken az évfolyam egysége. Nem tudom megítélni.

19,40% 3,20%

45,20%

32,30%

4. ábra A 9. ,,Szerinted milyen hatást fog gyakorolni az évfolyamra, hogy több jelölt is indul egyetlen pozícióért?" kérdésre adott válaszok összegzése.

Konklúzióként megfogalmazhatjuk, hogy válaszadóink

– az elsőéves

politológus hallgatók – egy pozitív, többnyire egységes képet alakított ki mind a jelöltekről, mind a versengésről. Fontosnak tartják a demokratikus versengés eszközeit, kiemelten a nyílt vita lehetőségét. Ez megmutatkozik a vita, mint döntést befolyásoló eszköz dominanciájában több kérdésünknél is, de egyéb projektünket kísérő kisebb kutatásaink (elemzés, beszámoló) háttéranyagából is.

9



Rólunk A Politológus Műhelyt 2013 novemberében alapította az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar hat politológus hallgatója. A Műhely létrehozásakor azt a célt tartottuk szem előtt, hogy egy olyan közösséget teremtsünk, amely összegyűjti a politika és a politológia, politikatudomány iránt érdeklődőket. Célunk, hogy az egyetemi tanulmányok mellett gyakorlati képzést biztosítsunk tagjainknak és a programjainkon résztvevőknek. Fontosnak tartjuk azt, hogy további szakmai ismereteket

közvetítsünk

rendezvényeinken,

a

meghívott

szakmai

előadók

közreműködésével. Mára négy egyetem, nyolc szakáról vannak tagjaink, akik különböző tudományterületek képzésein vesznek részt. Ebből kifolyólag a Politológus Műhely csapatát különböző látásmódok és egyediség jellemzi. Mindamellett, hogy egy szakmai szervezet vagyunk, a legfontosabb az, hogy egy valódi baráti társasággá formálódtunk a közös munka során. A szakmai programok mellett gyakran szervezünk csapatépítő és közösségformáló programokat is. Fontosnak tartjuk, hogy tagjaink rendszeresen belső képzéseken vegyenek részt, melynek keretein belül különböző szakterületek megismerésére nyílik lehetőség, gyakorlati példákkal és feladatokkal színesítve. Szerveztünk már több alkalmas kommunikációs

tréninget,

vitatechnika

készségfejlesztő

programot,

politikai marketing megismerésére irányuló képzést, de foglalkoztunk már politikai kultúrával, választásokkal is, jelenleg pedig Pártok testközelből címmel, a parlamenti képviselettel rendelkező pártok vezetőit ismerik meg tagjaink belső képzéseink során. A Politológus Műhely nem csak zárt, hanem a nagyközönség előtt nyitott, több száz fős előadások, kerekasztal-beszélgetések szervezésével is foglalkozik. Mindezeken szívesen látunk minden érdeklődőt. Célunk, hogy az aktuális témák mellett a szakmai fejlődést elősegítő események is megvalósításra kerüljenek. Szakmabeli hallgatók számára, valóban használható elméleti és gyakorlati tudás

10



átadása, míg érdeklődő, más tudományterületről érkező vendégeink számára a figyelemfelkeltés, az ismeretterjesztés és a gondolatébresztés az elsődleges. 2014-ben

az

ELTE

ÁJK

Hallgatói

Önkormányzatának

Politológus

Bizottságával és a Politológia TDK-val közösen megszerveztük a Választás 2014! – A te döntésed! konferenciát, ami hosszú évek után az első politológus szervezésű szakmai konferencia volt, négy szekcióban felépítve, több száz résztvevővel. A szervezet megalakulása óta arra törekszik, hogy minden félévben minél több és változatos témában ismertesse meg szakértők, egyetemi oktatók, kutatók és gyakorlati szakemberek, politikai aktorok segítségével egy-egy társadalmilag fontos téma különböző aspektusait. Legnépszerűbb eseményeink közt ott van a Charlie Hebdo-merényletet követő biztonságpolitikai előadásunk, a nők társadalmi és politikai helyzetét vizsgáló négypárti beszélgetésünk, az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni magyar fellépésről folyó ugyancsak négypárti vitánk, több elemzői vitaest, a menekültválságot vizsgáló előadásunk, valamint a magyarországi korrupcióval foglalkozó kerekasztal-beszélgetésünk. Rendezvényszervező tevékenységünk mellett kiemelt helyet foglal el az aktív virtuális jelenlét, melyet weboldalunknak köszönhetően, tagjaink és cikkíró pályázatainkon sikeresen szereplők lehetőséget kapnak, hogy akár tudományos dolgozataikat,

akár

véleményírásaikat

egy

egységes

arculatú

www.politologusmuhely.com címen helyet kapó oldalon közöljék. Legújabb projektünk eredménye a fenti kutatás.

11

formában

a



Készítők A projektben a Politológus Műhely tagjai vettek részt: -

Boda Emma, ELTE ÁJK Politológia BA, elsőév – adatgyűjtés

-

Csomai József, ELTE ÁJK Politológia BA, elsőév – adatgyűjtés

-

Eötvös Soma, BCE KTK Közgazdálkodás és közpolitika MA - megjelenés

-

Gáspár Soma, ELTE ÁJK Politológia BA, elsőév – megjelenés, beszámoló

-

Góth Mária, ELTE ÁJK Politológia BA, elsőév – jegyzőkönyv

-

Nánási Levente, ELTE ÁJK Politológia BA, elsőév – megjelenés

-

Oláh Márton, ELTE ÁJK Politológia BA, elsőév – adatgyűjtés

-

Török Olivér András, ELTE ÁJK Politológia BA, harmadév – nyelvi lektorálás

A kutatás vezetője: Gáspár Kristóf, ELTE ÁJK Politológia BA, harmadév Elérhetőségeink: Facebook: https://www.facebook.com/polimuhely/ Weboldal: http://www.politologusmuhely.com/ Instagram: https://www.instagram.com/polimuhely/ Email: [email protected] Iroda: 1053 Budapest, Kecskeméti utca 10-12. „HÖK épület” első emelet Az adatfelvétel időpontja 2016. október 19-20. Készült a Politológus Műhely gondozásában.

Budapest, 2016. október 21-24.

12

Képviselőválasztás az ELTE ÁJK-n

Recommend Documents