Eötvös József Program Pedagógiai szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló

TÁMOP‐3.3.13‐13/1‐2013‐0001 Eötvös József Program Pedagógiai‐szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló

5 órás mezőgazdasági-tananyagblokk

Hallgatói segédlet

Tevékenységközpontú tanulás

Tartalomjegyzék

Bevezető ........................................................................... 3 1. Első óra: nyúltenyésztés ............................................... 8 2. Második óra: zöldségtermesztés................................. 14 3. Harmadik óra: Kerttervezés ....................................... 20 4. Negyedik óra: az outdoor élménypedagógia.............. 31 4.5. Ötödik óra: A Youth Grow Local program............. 38 Irodalomjegyzék............................................................. 54

2


Bevezető Jelen „Hallgatói segédlet” kiadványunk az „Eötvös József Program

-

Pedagógiai-szakmai

szolgáltató

intézet

fejlesztése és Projektháló” elnevezésű kiemelt projekthez kapcsolódó „Tevékenységközpontú tanulás” pilot-program keretében került kiadásra. Célunk, hogy kísérleti program keretében a 6-14 éves gyerekek tapasztalják meg, hogyan lesz a vetőmagból élelmiszer. Legyen számukra becsülete a földnek, a vidéki embernek és a kétkezi munkának. Tanulják meg, hogyan kell bánni az állatokkal és a földdel, tapasztalják meg a közösen végzett munka örömét. Lássák, ahogy a kezük munkája nyomán termés születik, azt, hogy évszakról-évszakra, évről-évre hogyan változik a környezetük. A Pilot Program sikeres megvalósulását három kiemelt területen – Kerttervezés, nyúltartás, zöldségtermesztés – a tapasztalati tanuláson alapuló, gyakorlati készségeket, képességeket követelményeinek

erősítő,

a

megfelelő

Nemzeti szakmai

Alaptanterv kiadványok

megjelentetésével, illetőleg továbbképzésekkel kívánjuk támogatni.

3


Az 5 órás mezőgazdasági-tananyagblokk rendeltetése szerint, a pedagógus alap –illetőleg továbbképzésben résztvevő felsőoktatási hallgatók, valamint gyakorló pedagógusok számára kifejlesztett képzési tananyag. A környezettudatos cselekvés, „a gondozói magatartás” kialakulása, a közösségben végzett munka, az emberi cselekvés természetre gyakorolt hatásának felismertetése, a foglalkozások hagyományostól eltérő volta mind olyan nevelési lehetőség közül, amire az tevékenységközpontú tanulás lehetőséget teremt. A saját élményű, tapasztalati tanulás azt is jelenti, hogy a csoportban szerzett élményeken keresztül tanulunk, a gyakorlatok, beszélgetések, játékok során bennünk születő érzésekkel, gondolatokkal dolgozunk. A segédletben esetenként leegyszerűsítve jelennek meg a szaktudományi ismeretek, de az olvasmányokban és az ajánlott irodalomban mindenki fejlesztheti az elméleti tudását is.

Hasznos tanulást kívánva:

a szerzők

4


Bevezető gyakorlat 1. Domináns Dórától a falra mászol.

Minden alkalommal,

amikor ötleteket vársz, akkor elsőként kezd el beszélni. Félbeszakít téged és másokat, és lerí róla, hogy csak neki lehet igaza. Senki más nem tud szóhoz jutni.

$Hogyan

tudsz

eltántorítani

valakit

attól,

hogy

uralkodjon a csoport felett?

2. Már ötödik alkalommal tartod a képzést, és ismét nyugtalanít, hogy Lassú Laura nem fogja tudni elkapni a fonalat. A megszólalásai és írásbeli munkája alapján is arra lehet

következtetni,

hogy

bár

próbálkozik,

de

mindenképpen látszik, hogy problémákkal küzd.

$

Hogyan tudod a képzés egyéniesíteni azok számára,

akik nehézségekkel küzdenek?

5


3. Negatív Nelli az egész műhelymunka során csípte a szemedet. Minden állításodba beleköt, és mindig van egy „de” szócskája, ha valamilyen megoldást javasolsz. Sok időt tölt panaszkodással és a negatív hozzáállása kezd másokra is átragadni.

$

Hogyan tudsz hatni egy negatív személyre, hogy a

hozzáállása pozitívabbá váljon?

4.

Egy

szülők

bevonásával

foglalkozó

műhelymunkát

tervezel, ahol a sokféle résztvevő lesz jelen. Egyesek nagy tapasztalattal

bírnak,

másoknak

szinte

semmilyen

tapasztalatuk nincs a témakörben. A képzésben szakácstól kezdve, buszvezetőn át tanárokig, és programfelelősökig sokan részt vesznek.

$

Hogyan tudod összehangolni ezt a sokszínűtanulói

csoportot?

6


5.

Felkértek,

hogy

vezess

műhelyfoglalkozást

egy

szervezetnek. A témában otthon vagy és lelkesít… Sajnos azonban nem sokkal a műhelyfoglalkozás kezdetét követően észleled, hogy a csoport nagyon ellenséges veled szemben. Úgy érzed, mintha egy oroszlán barlangjába kerültél volna.

$

Milyen ötleteid vannak az ellenségesen viselkedő

csoport kezelésére?

6.

A

csoport

figyelmetlenek,

érdektelenitiszben és

ha

részt

kell

szenved.

Lusták,

venniük

valamilyen

feladatban, akkor úgy tesznek, mintha a fogukat húznák.

$Hogyan

tudod motiválni a csoportot és felkelteni az

érdeklődésüket az adott téma iránt?

7


1. Első óra: nyúltenyésztés 1. olvasmány: A nyúltenyésztés jelentősége 1. Magyarországon a nyúltenyésztésnek régi múltja van. Az 1900-as

évek

elején

már

adtak

ki

nyúltenyésztési

szakkönyvet. A szervezett kutatás 1952-ben Dr. Anghi Csaba vezetésével Gödöllőn kezdődött. A nyúl húsa kielégíti a modern élelmezés iránti igényeket, fehérjében, telítetlen zsírsavakban (pl. omega-3), bizonyos vitaminokban (pl. B12 vitamin) és ásványi anyagokban gazdag, alacsony a zsír-, az energia-, a nátrium- és a koleszterintartalma.

Egészséges,

könnyen

emészthető,

kedvező étrendi hatású, diabetikus, tápláló, ízletesen, gusztusosan, sokféle módon elkészíthető. A húsnyulak legfontosabb mellékterméke a gerezna, amely sapkák, bundák és más prémipari termékek alapanyaga. A prém minősége - különösen a nagyüzemi nyúlé gyenge viseléskor könnyen kihullik a szőr.

8


A szőrből kalapot (nyúlszőrkalap), vagy kötött áruhoz fonalat

gyártanak.

A bőrből

mosóbőr

(„szarvasbőr”),

gyermekcipő és cipőfelsőrész, kesztyű stb. készül. A bőrhulladék az enyvgyártás egyik alapanyaga. A farokból kulcstartó, a lábvégből kabala készíthető. A nyúltrágya közvetlenül talajerő-utánpótlásra használható vagy

trágyagilisztával

feltárva

értékesíthető.

Néhány

országban (pl. Indonéziában) nagy értéket képvisel. A nyúlvért és egyes szerveket humán (gyógyszeripari és orvosi) célra is felhasználhatják. Az angóragyapjú rendkívül jó hőszigetelő- és nedvszívóképességű, könnyű, finom tapintású, a reumatikus fájdalmak enyhítésére alkalmas termék. A durvább, hosszabb szálú gyapjúból felsőruházati termék (pulóver, női ruha), a finomabból

női

fehérnemű,

gyógy

fehérnemű

(pl.

derékmelegítő), sportruha, speciális pilóta-, vagy űrhajós öltözet készül. Az

árutermelő nyúltenyésztés

előnyei az

alábbiakban

foglalhatók össze. A házinyúl tenyésztése mellett szól ismert szaporasága. Egy anyanyúl egy év alatt elméletileg 11-szer fialhat, fialásonként akár 10-nél több nyulat is felnevelhet. Egy átlagos kisüzemi telepen anyánként 30-40, a nagyobb telepeken 45-55 ivadék nevelhető fel évente; vagyis egy 44,5 kg-os anyanyúl egy év alatt 110-140 kg vágónyúl

9


előállítására képes. Húsa keresett, jó áron értékesíthető. Vállalkozó méretű telepeken is gazdaságosan tartható. A fejlődő országokban nagy előnye, hogy takarmányait tekintve nem konkurense az embernek, mert humán fogyasztásra alkalmatlan tömegtakarmányokon is tartható. Forrás: Szendrő Zsolt - Matics Zsolt - Gerencsér Zsolt Radnai István: Nyúltenyésztés. Kaposvári Egyetem, 2014.

,Feldolgozás Tervezze

meg

az

olvasmány

alapján,

projektfoglalkozás tervét, az alábbiak szerint:

2.

10

egy


A nyúltenyésztés formái Az elmúlt egy-két évtizedben a húsnyúl nagyüzemi állatfaj lett, több száz, vagy ezer anyával dolgozó vállalkozói nyúltelepek üzemelnek. A gazdaságosság lett az első számú szempont. Komoly árbevételre lehet számítani, de jelentős a kockázat is (takarmány- és átvételi ár, betegségek, stb.). A sport-, vagy hobbinyúl-tenyésztés célja a fajta standard leírásának legjobban megfelelő egyedek tenyésztése és kiállításokon történő bemutatása. A kedvtelésből történő nyúltartásnak különösen az USA-ban, Németországban, Csehországban és Szlovákiában van nagy hagyománya. A világon közel száz nyúlfajtát és azokon belül még sok színváltozatot ismernek. A prémnyúl-tenyésztés célja

a

szép,

különös

színű,

rajzolatú és minőségű gerezna előállítása. Prémtermelésre leggyakrabban a rövid szőrzetű, a vakond bundájához hasonló prémet adó rexnyulakat tenyésztik. A

nyúlnak,

mint laboratóriumi

jelentősége.

11

állatnak is

nagy

a


A nyúl származása Nyúlszerű rágcsálók (Lagomorpha) az eocén korban (45 millió évvel ezelőtt) már éltek. A

házinyúl

az

üregi

nyúltól (Oryctolagus cuniculus) származik, a mezei nyúl (Lepus europeus) más faj. A faji elkülönülésnek több bizonyítéka is van (például a kromoszómaszám: 22 illetve 24 pár). Házinyúllal az üregi nyúl keresztezhető, a mezei nyúl nem (az embriók korai stádiumban felszívódnak). A legrégebbi üregi nyúltól származó csontlelet 6 millió éves, Spanyolország területén, Andalúziában találták. Kb. 1 millió évvel ezelőtt telepedett meg Dél-Franciaországban, de a Loire évezredeken keresztül természetes határt szabott

elterjedésének.

Ó-egyiptomi

falfestményeken,

domborműveken látható nyúl (i.e. 2500-2000), a föníciaiak szívesen fogyasztották (i.e. 1000). A X. században jelent meg Észak-Franciaországban, majd a középkorban egész Európában

elterjedt,

a XVI.

században

jutott

el

Magyarországra. Bár Agricola 1595-ben már több fajtáról beszámolt, domesztikáció kezdete a XVIII. századra tehető. Ettől az időponttól beszélhetünk céltudatos tenyésztésről.

12


3. A házinyúl elterjedése A hajósok a világ sok tájára magukkal vitték az üregi- és a házinyulat. A szigeteken szabadon engedték őket és mint „élő húsraktárt” használták a később arra járó hajósok számára. Legismertebb az Ausztráliába történő 1859. évi betelepítése, ahol a nyulat fogyasztó ragadozó hiányában és a vadászok által új területekre való telepítés segítségével gyors ütemben, mint az egyik legnagyobb mezőgazdasági kárt okozó állatfaj terjedt el. A házinyúl intenzív tenyésztése az 1950-es évek végén kezdődött. Ekkor kerültek be az USA-ból az első nagyobb új-zélandi fehér, majd kaliforniai populációk NyugatEurópába. A hagyományos, gyakran az udvaron felállított faketrecekkel szemben, dróthálóból készült ketrecekben és zárt épületben történő tartás jelentett új irányt. Ugyanerre az időre tehető a nyúltápok megjelenése. Javult a termelékenység és az állományok genetikai képességének kihasználása. A 70-es években állították elő az első korszerű nyúlhibrideket. Forrás: Szendrő Zsolt - Matics Zsolt - Gerencsér Zsolt Radnai István: Nyúltenyésztés. Kaposvári Egyetem, 2014.

13


,Feldolgozás Tervezze meg az olvasmány alapján, egy tanórán kívüli foglalkozás tervét, az alábbiak szerint:

14


2. Második óra: zöldségtermesztés 2. olvasmány: A zöldségnövény fogalma 1. Világviszonylatban több mint 200 növényfajt tartanak zöldségnövényként számon. Európában valamivel több, mint 40 a termesztésben lévő zöldségfajok száma, Magyarországon mintegy 40–42. A zöldségnövény fogalmát nem lehet pontosan körülhatárolni. A 40–42 faj biológiai sajátossága, beltartalmi értéke eltérő, felhasználásuk is nagyon változó, ennek következtében meghatározásukkor a felhasználhatóságukat célszerű alapul venni. Egyesek e növénycsoportra a főzeléknövény megnevezést is használják, ez sem fedi azonban teljesen a valóságot. Ha szigorúan a felhasználásuk alapján kategorizáljuk ezeket a fajokat, akkor a főzeléknövény a zöldségnövényen belül azon növények csoportját jelentheti, amelyeket főtt ételnek elkészítve fogyasztunk. Ez a meghatározás tehát a fogalmat nem fedi teljes mértékben, ezért ma már a gyakorlatban nem is használják.

15


Régóta ismert a konyhakerti növény elnevezés is a zöldségnövényre. Ezt a jelzőt akkor kapták, amikor még a fogyasztók jobbára a saját kertjükben termesztették őket. A táplálkozásra használt növényeknek egy nagy csoportját a kalóriát adó növények képezik, ezek döntő hányadát régen és ma is a szántóföldön termesztették. A kertben tulajdonképpen a kis mennyiségben, díszítésre használt növényeket vagy a gyógyításra is alkalmas fajokat, továbbá azon növényeket termesztették, melyekből viszonylag kis mennyiséget használtak fel, de azok érzékenységük, gyakori és intenzív ápolási igényük következtében inkább kerthez kötöttek voltak. A termesztés – mindenekelőtt a technika – korszerűsödésével, továbbá a fogyasztás növekedésével a konyhakerti növények egy része is kikerült a kertből a szántóföldre. Így a konzervipar által nagy tömegben igényelt borsó, bab, vöröshagyma, sárgarépa napjainkban szántóföldi méretekben termesztett növényekké váltak, ezeket a gabonához hasonlóan termesztik. Mindemellett változatlanul megmaradtak a házikertben is. Így a konyhakerti növény elnevezés sem fedi ma már a zöldségnövény fogalmát.

Hodossi-Kovács-Terbe:

Zöldségtermesztés

szabadföldön. Mezőgazda Kiadó, Bp., 2009..

16


2. A zöldségnövények jellegzetességei

Botanikailag többé-kevésbé eltérőek, de valamennyien lágy szárúak. Egyaránt lehetnek egy- (spenót, paprika, uborka

stb.) vagy kétévesek (sárgarépa, petrezselyem, hagyma stb.), illetve évelők (torma, spárga stb.).

Kémiai

összetételük, ilyen természetű tulajdonságaik szerint jellegzetesen eltérnek a többi növénycsoportéitól (a gyümölcsök és a szőlő kivételével). A zöldségnövényeknek viszonylag nagy a vitamintartalmuk (A, B, C, D, K, P, U stb.). B-vitamin-csoportba tartozó vitaminok sok más élelmiszerben is jelentős mennyiségben fordulnak elő, az Avitamin provitaminja, a karotin sok zöldségnövény jellemző alkotója. A C-vitaminból a zöldségfélék igen jelentős mennyiséget tartalmaznak, noha néhány gyümölcsben hasonlóan sok C-vitamin van (citromfélék). Egyes zöldségfajokból azonban olcsóbban kielégíthető a szervezet C-vitamin-szükséglete, mint a gyümölcsökből, pl. a frissen fogyasztott paprikából, a fejes salátából stb. Ásványisó-szükségletét teljes mértékben kielégítheti szervezetünk a zöldségnövényekből. . Forrás: dr. Balázs Sándor: Zöldségtermesztők kézikönyve Mezőgazda Kiadó, Bp., 1994.

17


☼ Észforgató

A zöldségtermesztés a növénytermesztés, azon belül is a kertészet egyik ága. Munkaigényes tevékenységről van szó, cserébe a friss zöldség általában jó áron eladható. A vízkultúrás termesztés egyik 21. századi változata az úgynevezett NFT (nutrient film technique) módszer. Ez csak annyiban különbözik a hagyományos vízkultúrától, hogy a gyökérrögzítő közeg alján állandóan vékony tápoldatréteg folyik.

Ennek

következtében

a

növények

víz-

és

tápanyagfelvétele folyamatos és hatásosabb, ráadásul így kevesebb

tápoldatra

van

szükség.

Sőt,

a

legújabb

fejlesztések szerint ma gyökérrögzítésre sincs szükség: a levegőben

lógó

gyökerekre

úgynevezett

„tápködöt”

vezetnek, a terméseredmény pedig egyenesen szenzációs. A

talaj

nélküli

termelésnek

számos

előnye

van:

a

termésbiztonság, a kémiai növényvédelem mellőzése, a kevesebb

műtrágya-felhasználás,

illetve

a

hihetetlen

termésátlagok. Paradicsomból 50, uborkából akár 100 kilogrammot is szüretelhetünk négyzetméterenként, ami a hagyományos módszerekkel elképzelhetetlen.

18


,Feldolgozás Tervezze

meg,

milyen

tantárgyi

koncentráció

keretében dolgozná fel az olvasmány fejezeteit:

19


3. Harmadik óra: Kerttervezés

3. olvasmány: A Kerttervezés jelentősége 1. A Kerttervezés a rendezett, emberhez és az élővilághoz egyaránt

méltó

színtér kialakításán

Kerttervezési

terv

szükségszerűen

ad településfejlesztési

kutatási

gyakran különféle eredményein

A

teret

megfontolásoknak és

a környezetrendezés vonatkozásában amelyek

tevékenykedik.

vagy

is

számos

elvnek,

szakterületek tudományos vizsgálatok

konklúzióján

nyugszanak. A Kerttervezés révén:

a tájban rejlő lehetőségek és értékek (használati, kondicionáló,

vizuális

megközelítésben)

kiterjedhetnek és fokozódhatnak

ekképpen az ember teljesítménye növekedhet, a kiteljesedés felé mozdulhat az élete a különféle területeken

20


Kerttervezési terv: eszköz és párbeszédre hívás Egyszerűen szólva a Kerttervezési terv az a soktényezős platform, ahol a műszaki nézetek (az együttesen

illetékes

és

az

ökológiai

szakemberek

felvethetők,

elvek

és

közreműködésével)

bemutathatók,

és

jó

esetben szintetizálhatók is.

Kerttervezési terv – a kiegyensúlyozott Kerttervezés érdekében A racionális

tájhasználat és

engedhető környezeti egyensúlyozni

a

károk

a

beavatkozást

Kerttervezés

–

ki,

ez

a

kell

körvonalazásakor.

lehetőségek egy

követően?

nem

elkerülése között

Milyen adottságokból indulhatunk az utóhasznosítási

meg

és

melyek

drasztikusabb

kérdés

adódik

az

összetettebb Kerttervezés során. A Kerttervezés mélységében kiterjedő tervező

és

és

szervező

részleteiben munkát

igényel.

érdekérvényesítéseket, de az „önző szakmaiságot” is.

21

is


2. Kerttervezés hajdanán Szokás

a

római

hadmérnökök

munkáival

elismerően

példálózni a Kerttervezés viszonylatában. Még ha mai nem is mai értelemben vett Kerttervezési terv nyomán történt az

általuk

véghezvitttájalakító

tevékenységek

sokfélesége, a Kerttervezés terén használatosi elvek nagyon is tetten érhetőek, még ilyen idő távlatból is. A város

és

környezete

közötti

egyensúly

fennmaradásának célja megvolt már a római kori villa rustica

és

villa

suburbana

építkezésekkor

is;

érzékenyen figyeltek a táji adottságokra az építkezések, a városok, a temetők elhelyezésekor. A középkorig a hazai tájalakítás helyi jellegű volt, később kezdtek a táj markánsabb megváltoztatását eredményező tevékenységekbe, úgymint: városok körüli védelmi célzatú tereprendezés, vízrendezés, erdőirtás és művelésbe vonás. A Kerttervezés korai kiváltója a termelés és termesztés növelése volt,

ugyanis

ezáltal

22

lehetett

törekedni


a magasabb életszínvonalra, a jobb létre – határozottan a jobblétre szenderülés előtt. A települések, s az infrastruktúra fejlesztéséhez és a művelésbe fogott földek megfelelő kialakításához térképes előkészítés gazdasági

szükségeltetett.

Egy térség

fejlesztésének feltétele

volt

társadalmia

tájalakítás,

ehhez pedig Kerttervezés terv készítése kellett, még ha akkor nem is annak hívták. Amikor az ember-táj kapcsolat, a táji adottságokra való érzékenység egy kultúrában és korban magas színvonalú, az a Kerttervezés minőségében is előnyösen megmutatkozik. Már a 18. században Kerttervezés volt, amit egy bizonyos Mikoviny Sámuel végzett hazánkban, korát megelőzően. Korai (és igen korszerű) példája volt ez az olyanfajta Kerttervezés gyakorlatának, amely a fejlesztést megóvást egyszerre kívánja szolgálni.

23

és

a


3. A Kerttervezés színrelépése A 19. században már nagyobb eréllyel végzett tájalakító beavatkozások ökológiai következményei ma már világosan mutatkoznak a tájépítész szakma előtt, a tanulságok révén a

tervezett

beavatkozások

eredményei

többé-

kevésbé prognosztizálhatók, illetve kijelölhetők a kialakult állapotok

javításának

lehetőségei a

Kerttervezés

eszközeivel. Volt idő, amikor igen haladónak éreztek egy-egy gondolatot, mint például a Balaton lecsapolását – az ilyen tervek hallatán nyilvánvalóan szívtájéki szorítást érez a ma embere. De más, mai, az ökológiai szempontokat és táji adottságokat figyelmen kívül hagyó (és a Kerttervezés elveit mellőző) tévcselekedeteket még megakadályozhat a tájépítészet. Arra is van bőven példa, amikor a „letermelés” vagy leromlás után a megváltozott táj visszarendeződése kezdődhet meg a

Kerttervezés

segítségével (pl.

ipari

zóna,

bányarekultiváció, rehabilitációs övezetek). A hangsúly

24


ilyenkor a tájalakulásban testet öltő funkcióváltáson van, amely feladatokat teremt a Kerttervezés számára is.

A Kerttervezés és a Kerttervezési terv menete A Kerttervezési terv célja a táj összetett fejlesztése, s érthetően

csakis

alapostájvizsgálatra,

továbbá tájértékelésre épülhet. A tervben előirányzott javaslatok, intézkedések, teendők és ezek ütemezése jelölik ki aztán a fejlesztés megvalósulási lépéseit. A Kerttervezés terén is érvényesülnek tervezői stílusok, irányzatok, bár a tervdokumentációk logikai felépítése elviekben azonos, ugyanakkor a tartalmi részletek a feladattól erősen függenek. A Kerttervezési terv (és a külterületet érintően: a külterület-szabályozási

terv)

feltárja

egy

tájegység

teljesítőképességét, ökológiai terhelhetőségét, értékeit; hogy

aztán

a

különféle

összeegyeztetésével valósuljon sokféle

meg

a

érdekek

Kerttervezés formája.

25

ágazati


Tájesztétika és Kerttervezés Az ember a környezetét folyamatosan módosítja, alakítja a haladás érdekében: a Kerttervezés ezen túlmenően jelenti a

az ökológiai,

elvek összehangolását

műszaki azesztétikai

és

gazdasági

szempontokkal.

A

Kerttervezés több sajátos szempontot figyelembe vesz:

ökológiai következmények

ökológiai tévcselekedetek elkerülése

vizuális értelemben okozott környezeti ártalmak – nem utolsó sorban!

A

tájban

ugyanis

szép ötvöződik.

a természeti

A beavatkozások

és

a

műv(észet)i

hatása(környezeti

elemekre, tájháztartásra, tájszerkezetre, azaz a táj egészére) a látványban, atájképben is megmutatkozik. És kevesebb dolog képes teljesebb képet adni egy adott társadalom működéséről és állapotáról, mint a táj képe.

26


4. A

Kerttervezési

terv

készítőinek

esztétikai

megfontolásai Különböző vizuális érzékenységgel szemléli a laikus és a szakember a látványt. Az értékrend és az érintettség is befolyásolja, hogy kinek mi tetszik. Mindenesetre a táj sokféleségét és egyedi

karakterét tiszteletben

tartó tájhasználat válik

hosszú

a leggazdaságosabbá –

és

esztétikai

távon értelemben

is értékmegőrzővé. A táji,

tájképi

szép

kihat

a

teljesítőkedvre és

a

kreativitásra. A látvány köztulajdon – ahogy ennek kapcsán meghatározó tájtervező szaktekintélyek mondják. Kedvezőbb

gazdasági helyzet

megelőzése adódik

a

táji

és

a káros

adottságokhoz

lépések helyénvaló

viszonyulásból, a kellő Kerttervezés megvalósításával – ez bizonyítást nyert, hiszen a napjainkra jellemző, ezekhez hasonló

egyes

beavatkozások

próbaidőszakon vannak túl.

27

már több

évtizedes


A Kerttervezési terv tájesztétikai célú intézkedései A Kerttervezés terv készítése során kijelölhetőek olyan részletek, amelyek tájesztétikai vonzata kedvező:

a

földkábel, szemben

az

előnytelen

tájképi

hatással járó légvezetékekkel

enyhébb lejtésű rézsűk (1:3, 1:4) az előnyösebb tájba illesztés, a többcélú használat és akedvezőbb kezelhetőség miatt; a megfelelő termőföldborítás fokozza az állékonyságot

Forrás: Dr. Csemez Attila: Tájtervezés – tájrendezés. Mezőgazda Kiadó, Bp., 1996. Mőcsényi Mihály - Csima Péter - Csemez Attila - Bogyai

János - Gergely Erzsébet - Gerzanics Annamária (1991): A táj. Környezet és Fejlődés 6-7., 76-80..

Sallay Ágnes(szerk): Tájmetria/Tájértékelés. BCE-TTT.

2012.

28


Tájba illesztés és Kerttervezés A Kerttervezés tájba illesztést célzó (és a tájhasználati konfliktusok

kiiktatásának) lépései több

(és

olykor

egymással kombinálható) módon történhetnek:

helyválasztás (megfelelő elhelyezés; a domborzat eleve meghatározó, hogy honnan mi látható)

formaválasztás (a létesítményt érintően)

tereprendezés,

terepplasztika

(mivel

általánosságban a földmunkával arányos a vizuális és az ökológiai seb)

növényalkalmazás (lényeges,

hogy

honos

vagy

tájidegen fajokkal történik)

kertépítészeti, építészeti (kisebb lépték esetén)

Kerttervezés és megvalósítás A

Kerttervezés

jellegéből eredően

megvalósítása is bonyolult utat

jár

az összetett be:

állandó

kérdésként merül fel, hogy ki, mit, és miért valósítson meg a Kerttervezés terveiből, azaz ki miért felelős – mert nem mindig az önkormányzatok. Van, amikor egy dologért több oldalról felelősek, de az is, hogy nem akad a feladatnak gazdája.

29


Rendkívül sok

területre

vonatkozó

intézkedés fogalmazódik meg egy Kerttervezés alatt, s ezek

területenként

lebontható cselekvési

programokra oszthatók – mégis egységben kezelve érhetik el a kijelölt kívánatos célt. A Kerttervezés kapcsán érintettek és érdekeltek (így a megbízók) köre a legkülönfélébb lehet:

önkormányzatok

intézmények

termelőegységek

hatóságok

vállalatok

A Kerttervezés terén

megvalósítandó beruházások sem

lesznek olyan döcögősek, ha a sokszereplős történetben pozitív változás áll be: korszerű táji, környezetügyi és tájökológiai

szemléletformálódás terén. A hosszú távú

lépések a települések fejlesztésének biztosítékai. A rövid távon

kitűzhető

feladatokhoz a

Kerttervezés,

a

Kerttervezési terv kidolgozása már a kiviteli tervek készítéséhez ad azonnali alapot.

30


Forrás: Rerrich Béla: A kertek művészetéről. Művészet, IX. évfolyam, 9. szám, 382-387 p.

Kollányi László - Csemez Attila - Sallay Ágnes (2000): Zöldfolyosó-rendszer kialakítása (Greenway System).Kutatási jelentés. SZIE Tájtervezési Tanszék, Budapest.

,Feldolgozás Készítsen óratervet! Tervezze meg az olvasmány anyagának a feldolgozását 3 kooperatív csoportban!

4. Negyedik óra: az outdoor élménypedagógia 4. Olvasmány: Közösségépítés és élménypedagógia

31


A tanulási motiváció kapcsán kulcsfontosságú az élmény jelentősége a tanulási folyamatban. Ha a tanulás érzelmileg és intellektuálisan élményt jelent, akkor nő az ismeretek befogadásának intenzitása és mélysége. Tanulásunk nem csak örömtelivé, de hatékonyabbá is válik. 1. Az élménypedagógia alapjai sokféle nevelési mozgalomban fellelhetők, mint például a szabadtéri nevelésben (outdoor education), a kalandpedagógiában (challenge education), a szomatikus nevelésben (somatic education), a „tudatos pedagógiában” (awareness education), az „emberközpontú pedagógiában” (humanistic education), 9 a szabadidő-pedagógiában (recreational education) és a 9 játékpedagógiában (play education). 9 9 9 9 9

Az

outdoor

élménypedagógia

–

vagy

más

néven

kalandpedagógia – a német Kurt Hahn nevéhez fűződik. Hahn 1920-ban, Németországban alapított iskolát, a Salem Schule-t, mely egy merőben újfajta képzési modell, az úgynevezett tapasztalati oktatás szerint működött. A

32


tapasztalati

oktatás

megszerzése helyett a

fejlesztése keresztül.

az

aktív

Hahn

célja

akadémikus

tudás

személyiség és az érettség tapasztalatszerzés

elképzelése

messzemenően

igazolódott)

önmagukban

a

is

az

szerint

(mely

bizonyos

legkülönbözőbb

folyamatán később

tapasztalatok

szociális

készségek

(például együttműködés, tolerancia, segítőkészség, közös problémamegoldás) fejlődését eredményezik. A

módszert

a

képzés,

fejlesztés

és

gyógyítás

legkülönbözőbb területein alkalmazzák. Ma szerte a világon számtalan outdoor módszerrel dolgozó nonprofit szervezet létezik. A növekedést jól mutatja az USA példája: 1962ben öt szervezet létezett, de több százra teszik azoknak a programoknak a számát, amelyek már ekkor ezzel a módszerrel dolgoztak. Ez a szám a 70-es évekre elérte az ezres nagyságrendet, és a 80-as években már csak ritkán lehetett olyan képzőhelyet (iskolát, főiskolát, munkanélküliközpontot, kórházat, mentálhigiénés programot…) találni, ahol valamilyen formában ne használták volna a módszert.

2.

33


A kalandpedagógia integrálja

a

tapasztalati

tanulás

módszerét és a szabadban, természetes környezetben végzett fizikai jellegű gyakorlatokban alkalmazza azt. Ezen programok során a résztvevők az outdoor gyakorlatokat megoldva

szereznek

tapasztalatokat,

amelyekből

–

a

feladatokat követő megbeszéléseken logikai ívet teremtve a szimbólumként használt gyakorlat és a mindennapi élet témája között – a valós életben felhasználható tanulságokat fogalmaznak meg. Tapasztalatok

bizonyítják,

hogy

az

outdoor

élménypedagógia, a tapasztalati oktatás más módszereknél

hatékonyabban kilépést,

segíti

ezáltal

elő a komfortzónából történő

maradandóbb

tanulást

és

változást

biztosít. Ennek oka, hogy a nagyobb fizikai kihívással járó szabadtéri (outdoor) gyakorlatok az átlagnál mélyebben „érintik meg” a résztvevőket, nagyobb kihívást jelentenek, erősebben hatnak az érzelmekre és sokszor életre szóló élményeket nyújtanak.

Önálló

terápiás

és

pedagógiai

módszerként

is

alkalmazható, valamint modulként beépítve más terápiás és oktatási folyamatokba fokozhatja azok hatásfokát.” 3.

34


A kalandpedagógiai céljai: a) a kliensek én-tudatosságának általános emelése, ami aztán a viselkedéses következmények és lehetséges választások fokozott felismeréséhez vezet. b) nőjön a kliensekben a felelősség mértéke mind a társak, mind önmaguk iránt. c) a kliensek egészségesebb megküzdési stratégiákat tanuljanak, amelyek aztán megnövekedett társadalmi felelősséghez vezetnek. d) a kliensek a siker megcáfolhatatlan bizonyítékait kapják, amely aztán kijavítják a negatív énkoncepcióikat és egy sokkal pozitívabb énkoncepcióhoz vezet. e) a kliensek kreatív problémamegoldó, kommunikációs és együttműködési készségekre tegyenek szert. f) serkentse az individuális erősségeket, a gyengeségek felismerését és a saját határok realisztikusabb becslését. Végül ez a megemelkedett én-tudatosság jobb döntéshozatali képességhez vezessen.

35


A kalandpedagógia módszertani jellemzői

Észlelt kockázatok A kihívások, amelyekkel a programok során találkoznak a csoportok, gyakran veszélyesnek és leküzdhetetlennek tűnnek. Valójában alacsony valós kockázatot hordoznak magukban, de az észlelt kockázati szintjük magas. Kockázat alatt, nem csupán a fizikai kockázat, hanem az interperszonális kockázat is értendő. Bár alapvető irányelv, hogy az kalandpedagógiai programok alacsony fizikai kockázattal dolgozzanak, az érzelmi kockázat vállalására inkább bátorítanak. Az a tény, hogy az érzelmi kockázat sokkal szubjektívebb és sokkal nehezebb azt kontrollálni, amelletti érv, hogy a programok során klinikailag képzett szakemberek is jelen legyenek. Az észlelt kockázat alapvető szerepe, hogy egyensúlytalansági állapotot idézzen elő a kliensen belül, ezzel is döntési helyzetbe hozva őt (kognitív disszonancia). A kalandterápiás munkában az akadályok leküzdése végeredményben a saját félelmek leküzdése, ez kritikus fontosságú.

36


A disszonancia enyhítése és a félelmek leküzdése felhívja a kliens figyelmét a régi és destruktív megoldások és az új és konstruktív megoldások létezésére. Érzelmi kockázat természetesen más terápiás megközelítések sajátja is, de az észlelt fizikai kockázat az kalandpedagógia sajátja. Szokatlan környezet Az AT másik fő jellemzője, hogy többnyire a kliens számára szokatlan környezetben történik, melynek jelentősége az, hogy egyensúlytalansági állapotot idézzen elő benne és ezáltal aktiválja annak alapvető és interperszonális folyamatait. A hipotézis az, hogy a kliensnek ekkor nincsenek megszokott megoldási sémái és a siker és egyensúly eléréséhez kénytelen új, ideális, egészségesebb viselkedéseket kipróbálni. Forrás: Szabó Gábor Timur: http://www.kette.siteset.hu/index.php?m=2012/

,Feldolgozás Készítsen posztert! Tervezze meg az olvasmány anyagának a feldolgozását 3 poszterképen csoportban!

37


38


4.5. Ötödik óra: A Youth Grow Local program 5. Olvasmány: A Youth Grow Local program háttere A program különböző általános- és középiskolás fiatalok számára biztosít kézzelfogható, a gazdaság életére épülő

oktatási,

nevelési

tevékenységet

szabadtéri

osztálytermében. A fiatalok egy kis léptékű organikus mezőgazdasággal

foglalkozó

farm

megismerik: betakarításig.

működtetésének

az

üvegházi

A

kertészeti,

teljes

palánták termelői

folyamatát

nevelésétől munka

a

mellett

kipróbálhatják a szabadtéri főzést, a művészeteket és a természettel kapcsolatos szabadidős tevékenységeket. A fentiek és a saját egészséges ételek önálló előállításán túl a fiatalok a közösségi szolgálatot is végeznek, segítenek a szervezetnek a különféle civil tevékenységekben: mérés, csomagolás, adományozás stb. A

Youth

Grow

iskolaidőszakban

látogatásait

Local

programjai

iskolai

osztályok

év

során:

kirándulásait,

fogadja napközben és a délutáni iskola

39

az


keretében. Ezek a terepgyakorlatok az iskolai témákat élő tapasztalatokkal kötik össze minden korosztályban, a foglalkozások általában 1,5-2 órásak, az iskolák igényei

szerint. Nyári időszakban sokkal színesebb a látogatók köre, nyári táborok résztvevői, napközik, iskola-előkészítő táborok, fiú és lányszervezetek, közösségi házak érkeznek csoportokkal, vannak rendszeres látgató csoportok. A szervezet pedagógusoknak is tart továbbképzéseket az ifjúsági kertészkedés és az organikus termelés témájában. A feldolgozott területek: ifjúsági kertek tervezése és építése, finanszírozás és források, organikus kertészeti módszerek, főzés a szabadtéri konyhában, termény alapú táplálkozás, a természet tanulmányozása és játékok, iskolakert, értékelés, az ifjúsági kertészkedés és a fenntartható mezőgazdaság mozgalom. A program egyik izgalmas eszköze a fiatalok, kiemelten a

magatartásproblémás vagy sérült fiatalok bevonására, aktivizálására és motiválására a közösségi erdőgondozás. A

veszélyeztetett,

problémás

fiataloknak nehéz tartós

kapcsolatokat ápolni a kortársaikkal, ami elszigeteltséghez vezet,

problémáikat

feszültséghez

vezet.

magukban Figyelmüket

tartják, emellett

ez

belső nagyban

elvonják a videójátékok, a számítógépezés, ezért nagy kontrasztot jelent számukra kiszakadni, és a nyugodt, harmonikus természetben tölteni az időt. A program egyik megoldása, hogy olyan találkozásokat generál a fiataloknak,

40


ami

szokatlan

a

számukra,

kilépteti

őket

a

komfortzónájukból. Rájuk bízza döntést a feladatokat illetően, és ráébreszti őket a szabadban végzett munka, a közös ténykedés örömére. A fiatalok közben megfigyelési

naplót

vezetnek

az

élményeikről,

rácsodálkoznak

a

körülöttük lévő élővilágra, ez magával ragadja őket, felismerik a természet szépségét és felébred bennük a

felelősség élő környezetük iránt. A programban 5-30 fiatal alkot kisebb csoportokat, szakképzettséget nem igénylő, egyszerű fizikai munkát végeznek: gyomlálás, gallygyűjtés, ösvénytisztogatás stb. Fontos, hogy a feladatoknak megfelelően alakítsák ki a csoportok összetételét és a munkavégzés kereteit.

A szervezet munkatársai az alábbi irányelvek szerint tervezik meg a tanulási folyamatot: 1. A tanulással és erdőgondozással kapcsolatos célok tisztázása: Milyen munkát kell ellátni? Pl. Tanösvény építés, gyomnövények eltávolítása Mit lehet eközben tanulni? Az invazív fajok fogalmának tisztázása, az egyes növények közötti

különbségek

felismerése

Milyen

időkereteket

igényel? Fontos, hogy teljesíthető legyen a feladat, hogy eredményes legyen a gyakorlat.

41


2. A csoport jellemzőinek mérlegelése a feladat szempontjából: (közösségi szolgálat, közmunka): A csoport mérete, típusa, a látogatás célja, előző élmények, sajátos igények. A foglalkozás, program menete: 1) A csoport érkezésekor: ismerkedés, bemutatkozás. 2) A

helyszín

bemutatása,

a

többi

csoporttal

kapcsolatos tudnivalók, technikai információk. 3) A feladatok ismertetése, kontextusba helyezése, eszközök helyes használata. Fontos, hogy tudják, mi a célja, értelme a tevékenységeiknek. 4) A

feladatok

bemutatása

–

helyi

szakember

bevonásával. 5) Közös

munka,

a

feladatellátás

alatt

a

közösségfejlesztők, a szervezet munkatársai időről időre beszélgetnek a fiatalokkal, hogy legyen folyamatos visszacsatolás, de fontos a csendes megfigyelésre is időt hagyni, a munka közben mindig kell kisebb pihenőket hagyni csak a természettel való bensőséges kapcsolat, jóérzés kialakításához. 6) A munka végeztével, tereprendezés, rendrakás. 7) Zárásként konkrét gyakorlati

összefoglaló, kérdésekkel

-

az

egyes

tapasztalatokkal,

készségekkel kapcsolatban.

42

értékelő

beszélgetés, érzékekkel, elsajátított


Megfigyelési

feladatok:

érzékelhető

az

információk

öt

érzékkel

azonosítása,

rétegeinek

vizsgálata,

az

viszonyának

megismerése,

külön-külön

az

élőlények

erdő

eltérő

egymással

gondosodás

–

való

madáretetés.

Kiscsoportos, páros és egyéni módszerek: naplóírás, fotóriport, madarászat, fa-azonosítás, szarvasok nyomainak keresése,

vázlatolás/rajzolás.

A

különböző

feladatok

elvégzését követően nagycsoportban a fiatalok megosztják egymással eredményeiket, élményeiket és érzéseiket.

Disszemináció és fenntarthatóság

A szervezet honlapján és Facebook oldalán megtalálható programleírásokon, rendszeres megjelentet

blogon

hírlevelet a

és

és

háttéranyagokon

szakmai

tevékenységéről,

kívül

periodikát

a

is

programokról,

képzésekről. A gyakori sajtómegjelenéseik összegyűjtve elérhetők a webes felületeken. A szervezet honlapja tananyagok és források szekciójában

teljes

kurzusleírások,

projektismertetők,

külső

forrásokhoz navigáló linkek találhatók, jól felhasználható

és adaptálható, világos, felhasználóbarát formában. A

szervezet

anyagi

szolgáltatásaiból

forrásait

származó

bevételekből

43

tekintve

egyrészt –

a

termények


árusítása,

önköltséges

képzések,

másrészt

állami

és

magántámogatásból működik.

Adaptálhatóság

A közösségi kertészet az ifjúsági fejlesztéssel történő párosítása hasonlóan az egyéb outdoor tevékenység által megteremtett

keretek

közötti

közösségfejlesztéshez

nagyon kézenfekvő megoldás, sikeres együttműködések lennének kialakíthatók a jelenleg meglévő városi kert-

kezdeményezések és a környező iskolák, tanodák, ifjúsági klubok, ifjúsági szervezetek között itthon is. Egyelőre

a

hazánkban működő kertek termelési és

közösségszervező céllal működnek, elsősorban a felnőtt lakosság számára, nem kapcsolódik hozzájuk kidolgozott

pedagógiai

program,

szervezett

tanulási

portfolió,

szakembergárda, ehhez több szerepelő együttműködésére –

környezettudatosságra

neveléssel

foglalkozó,

zöld

szervezetek, helyi önkormányzatok, oktatási intézmények partnerségének a kialakítására volna szükség.

44


Közvetített értékek:

¾

a sokszínű tapasztalatok, kultúrák, vélemények elfogadása és üdvözlése, és a természetes világ integritásának tisztelete;

¾

közösségi döntéshozatal, partnerség és támogatás mindazokkal,

akik

osztoznak

a

közösségépítő

munkában; ¾

felelősségvállalás a védett

természeti értékek

megőrzéséért, elköteleződés az etikus gazdaság iránt és a gazdaságilag egészséges szervezetek iránt; ¾

a

termőföld

modellprogramja

–

innovatív

használatának

fejlesztések

és

stratégiák

tervezése a növénytermesztés és az egészséges életmód terén; ¾

társadalmi

igazságosság,

egészséges

ételekhez

amelybe való

a

tápláló,

hozzáférés

is

beletartozik, valamit a lehetőség megteremtése az emberek számára a természettel való értelmes

együttlétre. Forrás: Nemzetközi és hazai jó gyakorlat gyűjtemények. BGA Zrt., Bp., 2014.

45


,Feldolgozás Készítsen projekttervet! Tervezze meg, hogyan dolgozná fel

az

olvasmány

anyagát,

keretében!

46

egy

ötnapos

projekthét


6. Didaktikai segédlet 6. Olvasmány: tevékenységközpontú kommunikációjára

Gyakorlati oktatás során

tanácsok a a pedagógusok

Néhány követendő kommunikációs példa a nyelviségre J. Neelands-től:

„Bíztató” A tanteremben a hagyományok szerint a tanár az „uralkodó”, ő az, aki megmondja mit és hogyan kell csinálni. Ha valaki hibázik, joga van büntetni. Folyamatosan bírál és javít. Ha azt szeretnénk, hogy bizalom ébredjen diákjainkban irántunk és merjék gondolataikat kendőzetlenül kifejezni, más hangnemet kell használnunk nekünk is. Természetesen attitűdváltásra van szükség elsősorban, valóban legyen kíváncsi a tanár diákjai gondolataira, különben álságos lesz az eredmény.

„Burkolt – nem egyértelmű” A gyerekek általában pontosan tudják, hogy mi az, amit válaszként, viselkedésként várnak tőlük. Akkor eredményes a tevékenységközpontú oktatás, ha őszinte érzelmeket

47


mozgat meg. A tanár ne adjon kész kliséket a gyerekek számára, hanem ösztönözze a saját megoldásokat.

„Kitérő” A tevékenységközpontú oktatásban a tanulás a gyerekek tevékenységében rejlik Épp ezért a feltett kérdéseikre maguknak kell a választ megkeresni, ne a tanár adja meg, de természetesen segítse azt.

„Érzékeny, befogadó jellegű” A tevékenységközpontú oktatásban a tanár egyik leghatékonyabb eszköze az, hogy megérti a szavak mögöttes jelentését is. Ezt a tudást használja fel annak érdekében, hogy valós tapasztalatra tegyenek szert a tanulók és ne elégedjenek meg a felszínes tudással. „Ravasz” A speciálisan a tevékenységközpontú oktatásra jellemző, hogy akkor hordoz tanulási tartalmat, ha kiélezett vagy döntési helyzetekbe „kényszeríti” a résztvevőket. Ezért a tanár feladata az, hogy ezeket, mint az „ördög ügyvédje” kiprovokálja, és ne engedjen a kényelmes megoldásoknak. Ha nagy egyetértés mutatkozna anélkül, hogy a problémát minden szereplő szemszögéből megvizsgálták volna, a drámatanár dolga felszínre hozni azt.

48


„Gordonos” A pedagógusi és szülői körökben egyaránt népszerű Thomas Gordon módszeréből kölcsönözve, a gyerekek tevékenységének, ötleteinek bírálata helyett alkalmazzuk az én-közlést. Ne azt hangsúlyozzuk, hogy milyen az, amit látunk vagy hallunk a gyerekektől, hanem hogy mit jelent nekünk személy szerint az, ahogy a csoport, vagy a csoport valamelyik tagja megnyilvánul. Akár bátortalanabb gyerek bíztatásáról, akár egy „játékrontó” megzabolázásáról van szó, nem őt minősítjük, hanem kifejezésre juttatjuk a saját érzéseinket a dologgal kapcsolatban.

,Feldolgozás Írjon példát az alábbi kérdéstípusokra. A kérdések témája kapcsolódjon az ötödik óra olvasmányához? „Bíztató” …………………………………………………………….……………………………………………. …………………………………………………………………………………………………………… . „Burkolt – nem egyértelmű”

49


…………………………………………………………….……………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………………

„Kitérő” …………………………………………………………….……………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………………

„Érzékeny, befogadó jellegű” …………………………………………………………….………………………………………….… ……………………………………………………………………………………………………………

„Ravasz” …………………………………………………………….……………………………………………. …………………………………………………………………………………………………………… „Gordonos” …………………………………………………………….……………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………………

Forrás: J. Neelands: Dráma a tanulás szolgálatában Színházi füzetek / VI.. MDT., Bp., 1994.

50


☼ Észforgató A kérdések típusai (J. Neelands nyomán) Információszerző

Példa: Hogy néz ki a falu? Mivel foglalkoznak itt az emberek? Mi lesz a jelszó? Hogyan beszéljen a király az alattvalóival? Stb. Célja: Közösen meghatározni azokat a jellemzőket, amelyek a játék peremfeltételeit adják. Vonatkozhat a játék egészére, de egyetlen jelenetre is. Behatároljuk a cselekvés körülményeit, amelyben a játszók mozoghatnak, de meghatározhatjuk a szereplők attitűdjét, jelmezét egyéb jellemzőit is. Információt hordozó

Példa:

Elég érv ez, hogy megtegyük? Nincs más foglalkozásra szükség a faluban? Van értelme, hogy ennyien harcoljunk? Ez az összes szóba jöhető megoldás? Célja: A tanár a játék alaposabb átgondolása érdekében sugallja, ha valamiről kevés a tudásunk. Sejteti, de nagyon fontos, hogy nem mondja ki a gyerekek helyett. Jellemzően a „ravasz” kérdéstechnika az, ami itt célravezető.

51


Kutatásra ösztönző

Példa: Milyen volt az élet egy középkori városban? Milyen eszközökre van szükség egy ilyen kutatáshoz? Hogyan kellett viselkednie a lánynak és a fiúnak akkoriban? Célja: Valamely témában való elmélyülésre ösztönöz. Ha felületes tudás mentén halad a játék, a szerzett tudás is megmarad a felszínen. Minél több ismeretünk van egy dologról, annál személyesebb lesz a hozzáfűződő kapcsolatunk. Ellenőrző

Példa: Hogyan hallgassunk meg minden ötletet, ha egyszerre

beszélünk? Mindenki érti, miben egyeztünk meg? Ha félvállról vesszük a parancsnokot, hogyan irányítja a csapatot? Célja: Felhívja a figyelmet arra, hogy felelősséggel tartozunk a csoportnak és a játéknak. Amit csinálunk, azt komolyan kell venni és nincs helye parttalan „bohóckodásnak”. Egyfajta fegyelmező eszköz a tanár kezében.

Elágazásokat tisztázó

Példa: Visszavonuljuk, vagy támadjunk? Szerintetek elmondja, amit tud, vagy inkább hallgassa el? Barátsággal vagy ellenségesen fogadják az új osztálytársat?

52


Célja:

Választásra kínálkozik.

késztet,

mikor

több

alternatíva

Véleményeket kereső

Példa: Vajon mi visz rá valakit az árulásra? Szerinted mit

érez egy idegen ebben a helyzetben? Minden kamasz így látja a felnőtteket? Célja: Szembesít azzal, hogy az adott téma milyen gondolatokat vet fel a csoport tagjaiban. Segíti a különböző attitűdök tisztázását. Jó alkalom arra, hogy a bátortalanabbakat is szóra bírjuk.

Forrás: J. Neelands: Dráma a tanulás szolgálatában Színházi füzetek / VI.. MDT., Bp., 1994.

53


Irodalomjegyzék Szendrő Zsolt - Matics Zsolt - Gerencsér Zsolt – Radnai István: Nyúltenyésztés. Kaposvári Egyetem, 2014. Rerrich Béla: A kertek művészetéről. Művészet, IX. évfolyam, 9. szám, 382-387 p. Dr. Csemez Attila: Tájtervezés – tájrendezés. Mezőgazda Kiadó, Bp., 1996. dr.

Balázs

Sándor:

Zöldségtermesztők

kézikönyve

Mezőgazda Kiadó, Bp., 1994. Nahalka István: Konstruktív pedagógia – Egy új paradigma a láthatáron (I.) Iskolakultúra, 1997/2. Báthory Zoltán (1992): Tanulók, iskolák – különbségek. Egy differenciális

tanításelmélet

vázlata.

Tankönyvkiadó,

Budapest, 1992. 108-116. old. J. Neelands (1994): Dráma a tanulás szolgálatában Színházi füzetek / VI.. MDT., Bp., 1994.

54

Eötvös József Program Pedagógiai szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló

Recommend Documents