Eötvös József Collegium Társadalomtudományi Műhely
Network Konferencia 2009. november 28.
Program 2009. november 28. I. Előadások 10:00‐10:30 Dávid Bea: Network monográfia 10:30 – 11:00 Szvetelszky Zsuzsanna: A pletyka
11:00 ‐11:30 Kmetty Zoltán: Az önkéntesség motivációs faktorainak összefonódásai 11:45 – 13:00 Ebéd II. Diákprezentációk 13:00 – 17:00 Helyszín: Eötvös József Collegium 1118, Budapest, Ménesi út 1113.
Diákprezentációk I. szekció 13:0013:20 Fazekas Gergely Szöllősy Ádám Rokoni kapcsolatok és szövetségek – dinasztiák az első világháborúban 13:2013:40 Cserpes Tünde Károlyi Sándor naplótöredékének elemzése 13:4014:00 Máhr Borbála Vonzások és választások Migrációs folyamatok az Európai Unióban 14:0014:20 Csáfordi Zsolt Klubcsapatok kapcsolatai az UEFA Bajnokok Ligájában 14:3014:50 Gábriel Dóra Kiadó kanapé az Antarktiszon A CouchSurfing közösség fiataljainak utazási preferenciái Szünet
II. szekció 15:0015:20 Lévay Petra Boros Anikó Magyarország vasúthálózata 15:2015:40 Etelaky Éva – Szijjártó Beáta ERASMUS – a mobilitás hálózata 15:4016:00 Lengyel Lea – Somfalvi Aliz Szelekció az alapképzés szerint? 16:0016:20 Laube CsillaRémai Dániel Az Eötvös József Collegium fórumainak elemzése a Networkkutatás módszereivel
Az előadások absztraktjai Dávid Bea Network monográfia Az előadás során a hallgatóság betekintést nyerhet azokba a magyarországi és nemzetközi Network‐ kutatási projektekbe, amelyekbe az előadó az elmúlt 15 évben részt vett. Az előadás során lehetőség lesz megismerni a Network‐kutatás metódusainak alakulását az évek során, a módszerek finomodásának megismerése mellett a hallgatóság lehetőséget kap arra is, hogy megismerje a technológiai háttér és a számítástechnikai fejlődés okozta változások hatásait és eredményeit. Dávid Bea kutatásai során a legkülönfélébb témákban alkalmazta a hálózatkutatás módszereit és fogásait. Így betekintést nyerhetünk az életútinterjúk elemzése mögött rejlő hálózatkutatási metódusok lehetőségeibe, de akár a külföldi orvostanhallgatók Network‐hálójába is. Szvetelszky Zsuzsanna A pletyka Előadásomban a pletyka jelenségét mutatom be. Tudományos igényű definícióval alátámasztva vázolom fel főbb jellegzetességeit: a pletykának mint báziskommunikációs aktusnak a kialakulását történeti szempontból, evolúciós pszichológiai jelentőségét, értékváltó mivoltát, a terjedés és a transzformáció sajátosságait, s azt, hogyan szolgálja a csoport kohézió és intimitás iránti igényét, valamint a férfi és a női pletykák különbségeit, a fontosabb pletykatípusokat, elemezve a network‐alapú megközelítés lehetőségeit is. Felsorolom, milyen gazdasági és társadalmi tényezők
növelik a pletykakutatás érvényességét napjainkban. Bemutatom, hogy a kortárs pletykakutatás milyen módszertannal közelíti meg tárgyát, és az eredmények milyen üzleti alkalmazásokat támogatnak. Röviden említem a csomópontok (hub‐ok) szerepét, és a velük kapcsolatos eddigi tanulságokat. Külön jellemzem a pletykakutatás eredményeiből fakadó online lehetőségeket, többek között a web2 terepét. Az előadás egyes részleteit saját kutatásaimból származó és mások által publikált esettanulmányokkal illusztrálom. Kmetty Zoltán Az önkéntesség motivációs faktorainak összefonódásai 2011 az önkéntesség éve lesz az Európai Unióban. Ennek kapcsán egy nagymintás adatfelvételt végzünk magyarországi önkéntesek körében. Célunk, hogy feltárjuk melyek az önkéntesség alapvető motivációs faktorai. Az előadásunkban egyrészről megvizsgáljuk, hogy hálózatelemzési módszerekkel hogyan lehet tesztelni az egyes faktorokat alkotó itemek érvényességét. Az így kapott eredményeket összevetjük más érvényességet vizsgáló mutatók eredményeivel (pl: Cronbach Alfa). Az előadás második részében felvázoljuk, az egyes motivációs faktorok összefüggéseit. Az előadás célja annak a bemutatása, hogy a hálózatelemzés a társadalmi kutatások szinte minden területén segítheti a kapott adatok értelmezését, és elemzését.
A diákelőadások absztraktjai I. szekció Fazekas Gergely Szöllősy Ádám Rokoni kapcsolatok és szövetségek – dinasztiák az első világháborúban A rokoni kapcsolatok összekötötték Európa uralkodócsaládjait, egy szerteágazó kapcsolati hálót alkotva a XX. századra. Ilyen‐olyan formában a legtöbb dinasztia között vérségi kötelék is volt, a projekt Network módszerekkel arra a kérdésre keresi a választ, hogy megfigyelhető‐e katonai és politikai rendeződés az első világháború idején az alapján, hogy milyen fokú rokonságban álltak az adott uralkodócsaládok.
Cserpes Tünde Károlyi Sándor naplótöredékének elemzése Történetírói körökben az utóbbi időkben nőtt meg az érdeklődés az ún. ego‐dokumentumok iránt, a hálózatelmélet bevonására azonban nem volt módszertani kísérlet. A szatmári békekötő Károlyi Sándor a 18. század első felének magas kort megért arisztokratája, akinek politikai pályája az 1711 utáni harminc évben teljesedett ki. Károlyi naplójának töredékeit összegyűjtve az 1725‐35‐ös esztendőkből rendelkezünk a teljes, naponkénti bejegyzésekkel. A vizsgált korszak viszonylagos nyugalma – azaz háború mentessége – megengedi nekünk, hogy a társadalmi kapcsolatokat „nyugalmi helyzetben” vizsgáljuk.
Előadásomban a naplóból megmutatkozó információáramlás útjainak elemzésére törekszem, ezzel mintegy a mikro‐léptékben megmutatkozó változásokat vizsgálom, nem vesztve azonban szem elől, hogy mindezt a 18. századi magyar rendiség konceptuális keretei között értelmezzem. A kapcsolatok rendszerét felrajzolva célom a politikus társadalmi kapcsolathálózatának elemzése, kiegészítve egyéb információs csatornák – posta, szolgálók kiküldése – bemutatásával. Emellett a naplóíró utazásainak térképre vitelével a 18. századi birtokos nemesség sajátos életmódjának vizualizációjára teszünk kísérletet. Máhr Borbála Vonzások és választások Migrációs folyamatok az Európai Unióban A 20. század második felének migrációját a transznacionalitás jellemzi. Előadásomban azt kívánom bemutatni, milyen módokon valósult meg ez a vándorlás; a második világháború utáni határ‐ és népességmozgatásoktól kezdve a gyarmatok önállósodásán keresztül a vendégmunkások megjelenéséig. Foglalkozom a politikai vagy gazdasági okokból hazájukat elhagyó menekültekkel is. Célom, hogy a laikus szemlélő számára is nyilvánvaló kapcsolatok (vö. Németország – Törökország) mellett más, kevésbé szembetűnő összefüggéseket is feltárjak kibocsátó és befogadó országok között; s bemutassam az Európai Unión belüli, illetve az azon kívüli államok közötti viszonyokat, azt a hálózatot, mely napjaink migrációs folyamatait is meghatározza.
Csáfordi Zsolt Klubcsapatok kapcsolatai az UEFA Bajnokok Ligájában Az UEFA Bajnokok Ligája a legnagyobb presztízsű európai labdarúgótorna klubszinten, melynek keretében évről évre Európa legjobb klubcsapatai mérik össze játékerejüket. Nem kis elismerést jelent a BL csoportkörébe jutó 32 csapat egyikének lenni. Ezek a futballklubok mégis nagyon különbözőek: költségvetésük, kapcsolataik nagyban behatárolják lehetőségeiket. Ezeket a kapcsolatokat az elmúlt három és a mostani szezon (2006‐2009) játékos‐átigazolásain keresztül kívánom felfedni a 2009/2010‐es szezonban a Bajnokok Ligája főtáblájára jutott UEFA‐ koefficiens szerinti legjobb 16 csapat között. A klubok közti kapcsolatok erősségét és az egyes klubok hálózatban betöltött szerepének nagyságát az átigazolt játékosok száma és a transzferek összege fogja mutatni. A kutatásomhoz szükséges adatokat a futball játékospiacával foglalkozó internetes oldalakról, elsősorban a http://www.transfermarkt.de honlapról gyűjtöttem össze.
egy közösségi oldalt takar, melyen magánemberek hirdethetik meg lakásuk szabad kanapéit, amiket más „kanapészörfölők” vehetnek igénybe. E módszer egyrészt ingyen szállást kínál, másrészt kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy mélyebben ismerkedjenek meg az utazók különböző kultúrákkal, idegen tájak lakóival, azok tradícióival, nézeteivel. Az utazók és vendéglátók egymásra találását segítő program alig öt éve működik, s mára jelentős számú használója van hazánkban is. Előadásomban a budapesti kanapészörfölők utazási szokásait vizsgálom. Arra vagyok kíváncsi, hogy hova utaznak, illetve kiket látnak vendégül. Vajon mely országokba látogatnak legszívesebben e módon a budapestiek? Honnan, Európa mely régióiból vendégeskednek legtöbben fővárosunk kiadó kanapéin? Mely korosztályokra jellemző a hospitálás, s egyáltalán miért választják napjainkban egyre többen az utazásnak ezen módját? Kérdéseimre a budapesti kanapészörfölők egy meghatározott elv szerint válogatott csoportját vizsgálva kerestem válaszokat. A vizsgálathoz egy kapcsolati háló elemző szoftvert hívtam segítségül.
II. szekció
Gábriel Dóra Kiadó kanapé az Antarktiszon A CouchSurfing közösség fiataljainak utazási preferenciái A CouchSurfing egy napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvendő lehetőség a világlátásra. Ez valójában
Lévay Petra Boros Anikó Magyarország vasúthálózata A hálózatunk a magyarországi megyeszékhelyek közötti vasúti személyszállítást ábrázolja. Célunk az, hogy megjelenítsük, mely megyeszékhelyek között létezik közvetlen vasúti összeköttetés, valamint az, hogy megvizsgáljuk, mekkora az adott pályaszakaszokon az egymáshoz
viszonyított járatsűrűség. A hálózatot egy munkanap és egy ünnepnap adatai alapján hoztuk létre, összeszámolva, hogy hány lehetőség van egy megyeszékhelyről átszállás nélkül eljutni egy másikba. Az eredményben megjelenik, hogy a két napon mutatkozik‐e jelentős különbség a járatok számában. Továbbá az is kiderül, hogy a megyeszékhelyek közül mely városok tekinthetők központi jelentőségűnek a vasúthálózatban és hogy ez összefüggésben áll‐e a városok nagyságával.
Etelaky Éva – Szijjártó Beáta ERASMUS – a mobilitás hálózata A címbeli mozaikszó európai egyetemisták milliói számára cseng ismerősen. Külföld, utazás, tapasztalat, szakmai együttműködés, új partnerek – csak néhány a hozzá kapcsolódó kecsegtető lehetőségek közül. Az ERASMUS (European Community Action Schemes for the Mobility of University Students) az Európai Unió egyik legsikeresebb felsőoktatási programja: mostanáig több mint 2,3 millió egyetemi hallgató külföldi szakmai és kulturális tapasztalatszerzését segítette elő a kontinens 31 állama bevonásával. Célja felsőoktatási tematikus együttműködési hálózatok kialakítása, illetve ehhez pályázati lehetőségek biztosítása, az oktatói és hallgatói mobilitás, tanulmányi és szakmai gyakorlati helyek megteremtése. Kutatásunk során ennek az összetett hálózatnak egy szeletét tanulmányoztuk: a 2007/2008‐as tanév adatait alapul, szűkítve a hallgatói tanulmányi helyekre. A csomópontokat és kapcsolatokat tanulmányozva számos kérdés merült fel: Hogyan hat az
országok földrajzi elhelyezkedése a hallgatói mobilitásra? Hogyan valósul meg a szakmai „migráció” Európa kulturális régióin belül, illetve azok között? Milyen tényezők befolyásolják a diákok preferenciáit, vagy éppen a pályázatok kiírását? Előadásunkban ilyen és ehhez hasonló felvetésekre keressük a választ.
Lengyel Lea – Somfalvi Aliz Szelekció az alapképzés szerint? Előadásunkban egy három hónapos vizsgálat eredményeit prezentáljuk, mely az ELTE szociológia mesterképzése elsőéves hallgatóinak csoportján belül zajlott. Megfigyeltük, hogy kurzusainkon bizonyos csoportosulások jönnek létre aszerint, hogy ki melyik oktatási intézményből érkezett, s ezen klikkesedés kritériumait, valamint időbeli változását tárjuk fel egy sajátos adatfelvételi módszer segítségével. Fény derül arra, hogy e különböző egyetemekről rekrutálódott évfolyam milyen szempontok alapján tagolódott klikkekre, hogy mennyire erős a kezdetben kialakult csoportosulások kohéziója, hogy hozott‐e változást a félév során megszervezett több informális találkozó, illetve más hatások okoztak‐e változást. 27 fős Networkünkön belül feltérképezzük, hogy az idő előrehaladtával miként alakultak a centrális és marginális szereplők pozíciói, s választ keresünk az esetleges változásokra. Vizsgáljuk, hogy a közösségi programokon kívül milyen egyéb tényezők befolyásolják egy‐egy személynek a közösségben való helyzetét, s hogy ezen tényezők mennyiben alakítják a hálózat struktúrájának egészét. Úgy véljük, kutatásunk felfedheti e kiscsoport hálózati dinamikájának alapjait, s akár arra is választ adhat,
hogy milyen szereplővé érdemes válnia egy egyetemistának a Networkön belül.
számos hozzászólást indikál. A fórumon ezek jól követhetően dokumentáltak. Kutatásunkban az egyes viták és eszmecserék Network‐alapú vizsgálatát kívánjuk bemutatni. Kiválasztottuk a kiemelkedő számú felhasználót és hozzászólást megmozgató témákat és ezeket elemeztük Ucinet program segítségével. Előadásunkban szeretnénk bemutatni az Eötvös József Collegium fórumait a sajtódinamikai elemzések metódusaira és szabályaira alapozva. Ezt követően összehasonlítanánk egy egyes vitákat Network alapú módszerek alapján. Végül pedig a regisztrált felhasználók particionálása mentén végeznénk összehasonlítást.
Laube Csilla Rémai Dániel
Az Eötvös József Collegium fórumainak elemzése a Network kutatás módszereivel Az Eötvös József Collegium hallgatói a közéleti kérdéseket, programokat és a bármilyen közösségi kérdést a Collegium honlapján üzembe helyezett fórumokon vitatnak meg. Megfigyelhető tendencia, hogy minden évben legalább egy közéleti válság generálódik, amely jelentős mértékben megmozgatja a Collegium diákságát és
Jegyzetek
