ETIKAI KÓDEX I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.§ A vámügynöki és/vagy vámközreműködői tevékenységet (tanácsadást, szakértést, képviseletet, okmánykitöltést) folytató jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéb társaság, továbbá a természetes személy (a továbbiakban: vámügyi vállalkozó) vállalkozói tevékenységét a jelen normák figyelembe vételével köteles folytatni. 2. § E kódex előírásai a Magyar Vámügyi Szövetség, valamint a Vámügynökségek és Vámközreműködők Magyarországi Szövetsége (továbbiakban együtt: Szakmai Szövetségek) tagjaira kötelező normákat tartalmaznak. A vállalkozói tevékenységből eredő viták rendezésének során a Szakmai Szövetségek Etikai Bizottságai e kódex előírásait alkalmazzák. 3. § A vámügyi vállalkozó gazdasági tevékenységét a vonatkozó törvényes előírások keretein belül, a kölcsönös együttműködés szellemében és úgy köteles folytatni, hogy ne legyen ellentétes jelen kódex II. fejezetében megfogalmazott üzleti erkölcs és tisztesség követelményeivel, valamint az üzleti szokásokkal. 4. § 1. A vámügyi vállalkozó gazdasági tevékenysége során a tisztességes nyereségre törekvés jegyében, jóhiszeműen és gondosan köteles eljárni. 2. Az üzleti erkölcsbe és tisztességbe ütköző magatartás etikai szempontból akkor is elítélendő és orvoslásra irányuló bírálatban részesítendő, ha az adott magatartást kifejezett jogszabályi előírás nem tiltja.
21
II. fejezet KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK 5. § A vámügyi vállalkozó köteles a) A megbízó érdekeinek képviseletében a vállalat megbízás teljesítésénél a törvények és jogszabályok, valamint e kódexelőírásainak keretein belül a tőle elvárható legnagyobb gondossággal eljárni; b) a megbízó figyelmét a megbízás szerinti vámeljárás következményeire, különös tekintettel a vám
biztosításával,
vámterhek
megfizetésével,
vámkezelést
követő
kötelezettségek
teljesítésével, ezek elmulasztásával kapcsolatos – a vámkezelés időpontjában - hatályos előírások (szóbeli tájékoztatás), illetve a megbízó kérésére akár külön díjfizetés ellenében is írásban tájékoztatást adni; c.) a megbízó által szolgáltatott adatokat, információkat bizalmasan kezelni, a megbízás teljesítését követően azokat üzleti titokként megőrizni. 6. § Tilos az üzleti titkot az üzleti erkölcsbe ütköző módon megszerezni, felhasználni vagy a titok birtokosának hozzájárulása nélkül - jogosulatlanul - másnak közölni. Az üzleti titok megsértésének minősül különösen a) ha más vámügyi vállalkozó megbízóinak névsorát megszerezve azt a vámügyi vállalkozó saját üzletköre bővítésére használja fel, vagy ha a vámügyi vállalkozó a más vámügyi vállalkozóhoz érkező megbízásokat tisztességtelenül megszerzi; b) ha a titok megszerzésére üzleti tárgyalások, ajánlattételek során kerül sor anélkül, hogy a felek utóbb szerződést kötöttek volna.
22
7. § 1. Tilos a megbízó és más vállalkozó jó hírnevét, hitelképességét vagy üzleti megbízhatóságát valótlan tény
állításával, vagy valós ténynek hamis színben való feltüntetésével vagy
bármilyen egyéb módon sérteni vagy veszélyeztetni. A megbízó és más vámügyi vállalkozó hírneve vagy hitelképessége sérelmének vagy veszélyeztetésének minősülő különösen a) a személyére, vállalkozói tevékenysége körülményeire, az általa nyújtott szolgáltatásra vagy készített termékre (továbbiakban együtt: szolgáltatás) vonatkozó becsmérlő, lekicsinylő, azt bármilyen más módon befeketítő megjegyzés, sugalmazás, tájékoztatás vagy magatartás; b) a megbízó és más vámügyi vállalkozó vagy valamilyen irodája, telephelye, fiókja megszűntét vagy mással való egyesülést alaptalanul híresztelő állítás; c) a megbízó és más vámügyi vállalkozó szolgáltatásainak alkalmatlanságára utaló alaptalan állítás, különösen akkor, ha ez a saját szolgáltatás kelendőségének fokozása érdekét szolgálja (összehasonlító reklám). 2. Tilos a megbízókat a szolgáltatás kelendősége érdekében bármilyen módon megtéveszteni. Megtévesztésnek minősül különösen a szolgáltatásra megbízás fokozása érdekében a) adott, megtévesztésre alkalmas hiányos tájékoztatás (például jogszabályi előírás miatti teljesíthetetlen szolgáltatás); b) a megbízó, a vámhivatal ügyfele vagy más vámügyi vállalkozó által jogszabályoknak megfelelően kiállított és benyújtott árunyilatkozatok vagy más vámokmányok szolgáltatási díj ellenében történő átírása, továbbá c) a valótlan adatokra épülő, megtévesztő vagy más vámügyi vállalkozóval, annak szolgáltatásával való hírnévrontó összehasonlítás útján történő reklámozás.
23
Ilyennek minősül különösen -
a megnevezett vagy kétséget kizáróan azonosítható más vámügyi vállalkozóénál nagyobb szolgáltatáskör, illetve annak szolgáltatásaival összefüggésben alacsonyabb árak hirdetésre, reklámozása;
-
más vámügyi vállalkozó olyan beállítása, mintha a reklámozó bizonyos szolgáltatás nyújtására alkalmasabb lenne, továbbá
-
más vámügyi vállalkozó szolgáltatása a saját szolgáltatásával összevetve a megbízóra nézve hátrányosabb, alacsonyabb színvonalú lenne.
3. Tilos a vámigazgatás és szerveinek jó hírnevét valótlan tény állításával, vagy valós tények hamis színben való feltüntetésével vagy bármilyen egyéb módon sérteni vagy veszélyeztetni. 4. Tilos a megvesztegetés vagy erre való felbujtás. Nem minősül megvesztegetésnek az üzleti életben szokásos vendéglátás és cégjelzéssel ellátott reklámtárgyak ajándékozása. 8. § 1. Tilos más vámügyi vállalkozó által készített, jellegzetes kiadványok, könyvek egyéb termékek utánzása. Nem minősül utánzásnak a) vámügyi vállalkozói szolgáltatások végzése,
rendezvények, továbbképzések, oktatás
szervezése; b) ha a kiadvány, könyv, egyéb termék lényeges jellemzők tekintetében eltérő vonásokkal rendelkezik továbbá minden lehetséges lépést elkövettek az összetéveszthetőség megelőzése érdekében. 2. Tilos a más vámügyi vállalkozó egyedi, megkülönböztetésre alkalmas, korábban már használt és ismertté vált, a cégjegyzékbe be nem jegyzett, de széles körűen használt és ismertté vált elnevezésének vagy összetévesztésére alkalmas módon hasonló nevének használata (névbitorlás). Nem tekinthető névbitorlásnak az olyan elnevezés használata, amely csupán a
24
vámügyi vállalkozó által folytatott tevékenységre utal (például: vámközvetítő, vámtanácsadó, vámügynök, stb.). 9. §. 1. Tilos a vámügyi vállalkozók közötti, valamint a vámigazgatástól történő tisztességtelen munkaerő csábítás. A munkahely változtatás sugalmazására, az arra való rábírás akkor minősül tisztességtelennek, ha a munkahely változtatásához valamely – az üzleti erkölcsbe és tisztességbe ütköző – körülmény járul. Ilyen körülmény az, ha -
a munkavállalót a munkaszerződése megszegésére bírják rá,
-
a munkavállaló átcsábítását üzleti titok megszerzése motiválja,
-
az alkalmazásra nem egyetlen, illetve néhány munkavállaló, hanem ez viszonylag önálló részleg, mint egész vonatkozásában kerül sor.
2. Tilos a vámigazgatástól a hatósági jogviszonnyal kapcsolatos ok miatt elbocsátott személyt 2 éven belül vámügyi munkakörben foglalkoztatni. A hatósági jogviszonnyal kapcsolatos ok különösen -
megvesztegetés,
-
okirat-hamisítás,
-
pénzügyi szabálysértés, bűncselekmény elkövetése. 10. §
Tilos a bojkott, az olyan tisztességtelen közvetlen felhívás, amely a harmadik személlyel és nem csak a Szakmai Szövetségek tagjával fennálló kapcsolatok felbontását vagy gazdasági kapcsolatok létrejöttének megakadályozását célozza. Ilyen tevékenységnek minősül különösen a saját szolgáltatás felajánlása annak közlésével, hogy a címzettnek más vámügyi vállalkozóval már fennálló kapcsolata (szerződése) hogyan szüntethető meg.
25
11. § Tilos a versenytárgyalás tisztaságát bármilyen módon sérteni, annak eredményét meghamisítani, torzítás révén befolyásolni. Ilyen magatartás különösen: -
a versenytársak egymás közötti, valamint a kiíróval való összejátszása;
-
a versenytárgyalás olyan időpontban vagy feltételekkel való közzététele, ami nyilvánvalóan annak meghiúsulásához vezet;
-
a zártkörű versenytárgyalás meghívottainak
összeválogatása oly módon, hogy a nyertes
előre látható; -
olyan ajánlattal, amely a másik résztvevő nyertességét segíti elő, vagy a versenytárgyalás eredménytelenségére irányul (védőajánlat);
-
a versenytárgyalás manipulációs közzététele (nem egyenlő feltételek biztosítása, időpont, árukapcsolás, fedezethiány, saját egység számára kiírás);
-
nem a legjobb feltételeket biztosító pályázót nyilvánítani nyertesnek, vagy nem a nyertessel kötni meg a szerződést, vagy a magkötött szerződést – utólag – lényegesen módosítani. 12. §
Tilos a tisztességtelen piaci magatartás, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés. A gazdasági erőfölény fogalmi körébe tartozó vámügyi vállalkozó erőfölényével semmilyen formában nem élhet vissza. -
más vámügyi vállalkozó szolgáltatásnyújtását akadályozza;
-
más vámügyi vállalkozóra indokolatlanul rákényszeríti a szerződéses kapcsolatokban az egyoldalú előny, illetve a hátrányos feltétel elfogadását. Ide értendő az a magatartás is, ha a gazdasági erőfölényben lévő vámügyi vállalkozó csak olyan megállapodás megkötésére mutat hajlandóságot, amelyből a másik fél részére jogi úton érvényesíthető igények nem származnak;
-
az ésszerűnél hosszabb ajánlati kötöttségeket kényszeríti ki;
-
más vámügyi vállalkozóra nyomást gyakorol, beleértve azt az esetet is, ha e ráhatás az igények érvényesítésének mellőzését célozza.
26
III. fejezet SZANKCIÓK 13. § 1. A törvények, jogszabályok és kódex szabályai ellen vétő tagokra a Szakmai Szövetségek illetékes bizottsága a vétség súlyosságát mérlegelve állásfoglalást terjeszt az Elnökség felé, amelyben - javaslatot tesz a saját tag figyelmeztetésben, megrovásban részesítésére, illetve - kezdeményezi a Közgyűlésnek a tag ideiglenes felfüggesztését vagy kizárását. 2. Ha a vétség elkövetője a Szakmai Szövetségek nem saját tagja, úgy az illetékes bizottság írásban felkéri a másik szervezet illetékes bizottságát intézkedése megtételére. Ilyen esetben a felkért bizottság köteles a felkérőt intézkedéséről, ennek hiányában annak indokáról 60 napon belül írásban tájékoztatni. 3. A Szakmai Szövetségek Elnöksége a bizottsági állásfoglalásokról, illetve az ezzel kapcsolatban hozott határozatairól tagjait, valamint a másik szervezet Elnökségét köteles tájékoztatni.
IV. fejezet ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 14. § 1. A piaci magatartások elbírálására a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény (versenytörvény) irányadó. 2. E kódex a Szakmai Szövetségek tagjai által önkéntes alávetés alapján elfogadott szabályzat, amely nem helyettesíti a versenytörvényt. 3. A kódex szabályait önkéntes alávetéssel elfogadó vámügyi vállalkozók névsorát a Szakmai Szövetségek Elnöksége megfelelő módon nyilvánosságra hozza.
27
4. A versenytörvény és a kódex, mint a szabályozás két elkülönített szintje, egymással párhuzamosan alkalmazható. 5. E kódexet a Magyar Vámügyi Szövetség 1993. december 1.-i közgyűlése, valamint a Vámügynökségek és Vámközreműködők Magyarországi Szövetsége 1993. december 21-i elnökségi ülése elfogadta. 6.
E kódex 1994. január 1. napján lét hatályba.
7. A 9. § 2. pontja a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságával történt egyeztetéssel került megalkotásra és a kiegészítés elfogadását követően 1994. május 1-jén lépett hatályba.
28
