I. Fejezet Általános rendelkezések

I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat rögzíti az intézmény adatait és szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét, az intézmény működési szabályait. 2. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok Az intézmény törvényes működését, a hatályos jogszabályokkal összhangban lévő alapdokumentumok határozzák meg. 2.1. Alapító okirat Az intézményt a Népművelési Minisztérium Művészetoktatási Osztály alapította. Az alapító okirat tartalmazza az intézmény működésére vonatkozó legfontosabb adatokat, melyet a Nagykőrös Város Önkormányzata hagyott jóvá. /16/1994.(II.24.) ÖT sz. határozatának 59/2004. (III.25.) ÖT sz. határozatával módosította 2.2. Egyéb dokumentumok Az intézmény működését meghatározó dokumentum a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint azok mellékletét képező. a szakmai és gazdasági munka vitelét segítő különféle szabályzatok, munkaköri leírások. Az SZMSZ-hez az alábbi szabályzatok kapcsolódnak: -

Számviteli politika

-

Számlarend

-

Bizonylati rend és bizonylati album

-

Leltárkészítési és leltározási Szabályzat

-

Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata

-

Közalkalmazotti Szabályzat

-

Adatvédelmi szabályzat

-

Gazdasági szervezet Ügyrendje

-

Munkavédelmi Szabályzat

-

Tűzvédelmi Szabályzat

-

Kollektív Szerződés

-

Belső ellenőrzési Szabályzat

-

Belső ellenőrzési kézikönyv

-

Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) rendszere

-

Iratkezelési Szabályzat

-

Kötelezettségvállalási Szabályzat

-

Pénzkezelési Szabályzat

-

Közbeszerzési Szabályzat

-

Kötelezettségvállalási, utalványozási és érvényesítési Szabályzat

3. Az intézmény legfontosabb adatai: Az intézmény megnevezése: Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Weiner Leó Zeneiskola Az intézmény székhelye, címe: 2750 Nagykőrös, Patay u. 19. Az intézmény telephelye(i) : - Gábor Áron Általános Iskola 2755 Kocsér, Kossuth L. u. 14. - Erdei Ferenc Általános Iskola 2712 Nyársapát, József A. u. 6. - Ladányi Mihály Általános Iskola 2713 Csemő, Szent Imre u. 46. Az intézmény gazdasági szervezetének helye: 2750 Nagykőrös, Patay u. 19. Adóhatósági azonosítószám: 15565275-1-13 OM azonosító: 39999 Telefon: 06/53/550-120 Telefax: 06/53/550-129 E-mail: [email protected] Az intézmény alaptevékenysége: művészetoktatás zeneművészeti és táncművészeti ág Az alapító megnevezése: Művelődési Minisztérium Művészetoktatási Osztály Az alapítás időpontja: 1953. Az intézmény fenntartója: Nagykőrös Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal 2750 Nagykőrös, Szabadság tér 5. Az intézmény felügyeleti szerve: Nagykőrös Város Önkormányzata 2750 Nagykőrös, Szabadság tér 5. 4. Az intézmény jogállása Az intézmény önálló jogi személy Vezetője az igazgató, akit az önkormányzat képviselőtestülete bíz meg nyilvános pályázati eljárás útján. Gazdálkodás formája: Teljes jogkörrel rendelkező, önálló gazdálkodó költségvetési szerv.

5. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya Az SZMSZ hatálya kiterjed - az intézmény vezetőjére - az intézmény dolgozóira - az intézményben működő testületekre, szervekre, közösségekre - az intézmény szolgáltatásait igénybevevőkre

II. fejezet Az intézmény feladatai Állami feladatként ellátandó tevékenységét meghatározza az alapfokú művészetoktatáson belül - Az alapfokú zene- és táncoktatás célrendszere, funkciói - A zene- és táncoktatás fejlesztési követelményei, feladatai 1. Az Alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékeke képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására.

2. A táncoktatás célrendszere és funkciói -

Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja lehetőséget nyújt a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvő biztonságának, ritmusérzékének, hallásának tér- és formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra neveli. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és művészeteik iránt. Kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét.

-

-

A program keretében folyó táncművészeti nevelés alkalmat ad a táncművészet különböző műfajai iránt érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. Figyelembe veszi az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tapasztalataira, folyamatos technikai fejlődésére építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon képességeiktől és a szorgalmuktól függően fejleszthetik tánctechnikai, előadói műveltségüket és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. A táncművészeti oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. A múlt és a jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismertetésével, megszerettetésével lehetőséget teremt a tanulók számára életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra, műveltség megszerzésére.

3. A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei és feladatai A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése. A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei karakterek iránti érzékenység kialakítására). A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése. A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreatívitás kialakítása. Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása. A zenei műszavak és jelentésük megismertetése. A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. A kortárs zene befogadására nevelés. A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. Az értékes zene megszerettetése. A növendékek zenei ízlésének formálása. A tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben. Tehetséggondozás. A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra. A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése. Közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein. Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés.

Cserekapcsolatok létesítése hazai - és lehetőség szerint – külföldi zeneoktatási intézményekkel. 4. A táncoktatás általános fejlesztési követelményei és feladatai -

Táncelőkészítő gimnasztika a tanszak kiselőképző és előképző évfolyamában. A tanszakra az általános iskola l. osztályát megkezdő gyerekek iratkozhatnak be. Heti óraszám ebben az évfolyamban 4, amit 2 x 90 perces órában tartanak meg.

-

Esztétikus testképzés a tanszak első és második évfolyamában. A tantárgyat a 3-4. osztályos tanulók végzik, akik, már táncelőkészítő gimnasztikából sikeres csoportos, bizottság előtti vizsgát tettek. A heti óraszám 4, 2 x 90 perces órában.

-

Jazz-technika a tanszak harmadik hatodik évfolyamában. A tantárgyat a 58. osztályos tanulók végzik, akik már az esztétikus testképzés tantárgyból sikeres csoportos, bizottság előtti vizsgát tettek. A heti óraszám 4, szintén 2 x 90 perces órában.

-

Az alapfok elvégzése után továbbképzés keretében tanulhatnak a tanulók Graham-technikát. 2 évig 1 órában, Kontakt-technikát 2 évig heti 1 órában, Improvizációt 4 évig heti 1 órában és Tánctörténetet 2 évig heti 1 órában. Tehát a továbbképző 1. és 2. évfolyamában heti 4 órát tartunk 1. és 2. évfolyamában heti 2 x 45 perces órában. A továbbképző 3-4. évfolyamában Limón-technikát 2 évig heti 1 órában, Modern jazz-technikát 2 évig heti 1 órában, Kompozíciót 2 évig heti 1 órában tanulhatnak a tanulók heti 4 órában (2 x 90 perc vagy 4 x 45 perc).

A számonkérés formái Minden évfolyamban félévi és év végi vizsgán adnak a tanulók számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze, a bemutatás csoportosan történik. A Programtól eltérően a csoportok nyilvános szereplésen közönség és bizottság előtt, ún. Táncgálán tesznek vizsgát.

Az évfolyamok követelménye A Program által kiadott követelményeinket követi minden évfolyam. A részletes óratervet a melléklet tartalmazza. Az elvégzett anyagot, a tanulók hiányzásait és osztályzatait a naplóban rögzítjük. A Program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a zene ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. 5. A képzés struktúrája, óratervei, tantárgyai a) Zeneművészeti ágban b) Táncművészeti ágban Képzési idő: ’A’ tagozaton

2 + 10 évfolyam (hosszú tanszak) 2 + 8 évfolyam (rövid tanszak) 1 + 6 évfolyam (magánének)

’B’ tagozaton

(3) + 9 évfolyam (hosszú tanszak) (3) + 7 évfolyam (rövid tanszak) (2) + 5 évfolyam (magánének)

Megjegyzés: az évfolyam számok magukba foglalják az előképző, alapfok és továbbképző évfolyamait. A „B” tagozat zárójeles számai az ’A’ tagozaton végzett előtanulmányokat jelentik. Óraterv Tantárgy

Évfolyam alapfok 1. 2. 3. 4. 5. 6.

előképző 1. 2. Főtárgy

(2) (2)

2

2 2

2

Kötelező trágy vagy kötelezően választható tárgy

2

2

2 2

2 2

Választható ÖSSZESEN:

2

2 2-4

2 2-6

2

2

2 2 2

2

2 2

4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6

továbbképző 7. 8. 9. 10. 2 2 2

2

2 2 2

2

2 2

2

2

4-6 4-6 4-6 4-6

A rövid tanszakokon az óratervet az évfolyamok számának megfelelően kell érteni az óraszámok meghagyása mellett. A hangszeres előkészítőt a tanulónak nem kötelező elvégezni. Főtárgy: hangszeres-, magánének-, elméleti- és kamarazenei tanszakok Kötelező tárgy: szolfézs Megjegyzés: Az ének-zen tagozatra járó tanulók a szolfézs óra látogatása alól felmenthetők (Kt. 69. §.) Kötelezően választható tárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet- zeneirodalom, improvizáció, (együttes műveltségi programként is tanítható): zongora, második hangszer kamarazene, zenekar, kórus. Választható tárgy: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció (együttes műveltségi programként is tanítható) zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus, népzene. (Zenei ismeret: a szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció tantárgyak tantervi programjai alapján, mint együttes műveltségi terület önálló zenei alapismerteket tartalmazó helyi-tanterv készíthető.) Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve zongora, orgona, csemballó, hárfa, harmonika, gitár) és magánének főtárgyhoz szorosan kapcsolódó kiegészítő kötelező foglalkozás.

A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések ’A’ és ’B’ tagozat, hosszú tanszak A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok képzési ideje egy heti időtartamra értendők. Főtárgy: ’A’ tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni) ’A’ tagozaton minimum 2x30 perc (csoportos) ’B’ tagozaton minimum 2x45 perc

Kötelező tárgy: Képzési idő minimum 2x45 perc ’A’ tagozat 4. évfolyam végéig ’B’ tagozat 6. évfolyam végéig Kötelezően választható tárgy az 5. évfolyamtól: Elmélet: minimum 1 x 45 perc Gyakorlat: minimum 1 x 45 perc (csoportos) vagy minimum 1x30 perc (egyéni Választható tárgy: Az előképző 2. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás Korrepetíció (zongorakíséret) ideje ’A’ tagozaton minimum 1. évfolyamig 5 perc 3-4. évfolyam 10 perc 4. évfolyamtól 15 perc ’B’ tagozaton minimum 2. évfolyamig 10 perc 3-4. évfolyam 15 perc 5. évfolyamtól 20 perc Hangszeres előkészítő Egyéni 2x30 perc 1-3 főig 2x45 perc Kamarazene minimum 1x45 perc Kamarazene csoportlétszám A műfajnak megfelelően: 2-8-ig maximum 15 fő Zenekar, kórus minimum 2x45 perc Kötelező zongora képzési ideje minimum 1x30 perc A ’B’ tagozatra a növendéket az alapfok 2. évfolyamától javasolt irányítani.

A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések ’A’ és ’B’ tagozat, rövid tanszak A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok képzési ideje egy heti időtartamra értendők. Főtárgy: ’A’ tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni) ’A’ tagozaton minimum 2x45 perc (csoportos) ’B’ tagozaton minimum 2x45 perc Kötelező tárgy: ’A’ képzési idő minimum 2x45 perc ’A’ tagozat 4. évfolyam végéig ’B’ tagozat 4. évfolyam végéig Kötelezően választható tárgy az 5. évfolyamtól Elmélet: minimum 1x45 perc Gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos) minimum 1x30 perc (egyéni) Választható tárgy: Az előképző 2. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás Korrepetíció (zongorakíséret): Hangszeres tanszakon ’A’ tagozaton minimum 1. évfolyamig 2. évfolyamig 3. évfolyamig ’B’ tagozaton minimum 1. évfolyamig 2. évfolyamig 3. évfolyamig Magánének tanszakon ’A’ tagozaton minimum ’B’ tagozaton minimum Hangszeres előkészítő Egyéni 1-3 főig

2x30 perc 2x45 perc

Kamarazene minimum 1x45 perc

5 perc 10 perc 15 perc 10 perc 15 perc 20 perc

20 perc 30 perc

Kamarazene csoportlétszám a műfajnak megfelelően: 2-8 főig maximum 15 fő Zenekar, kórus minimum 1x45 perc Kötelező zongora: minimum 1x30 perc A ’B’ tagozatra a növendéket az alapfok 2. évfolyamától javasolt irányítani. Modern-kortárstánc tanszak A képzés struktúrája, tanszakai A képzés ideje: Évfolyamok száma:

12 év 12 évfolyam

A táncképzés tanszakai: Balett tanszak Modern-kortárstánc tanszak Néptánc tanszak Társastánc tanszak Megjegyzés: a részletes óratervek és tantárgyak az adott tanszaknál találhatók. A táncművészeti oktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett más művészeti ág (zeneművészeti, képző- és iparművészeti, szín- és bábművészeti) képzésébe is bekapcsolódhatnak, illetve azok központilag meghatározott kötelező tanítási óráin is részt vehetnek. MODERN-KORTÁRSTÁNC TANSZAK A program kidolgozói: Kreatív gyermektánc: Angelus Iván Táncelőkészítő gimnasztika: Szalay Tamás Esztétikus testképzés: Szalay Tamás Kortárstánc: 1.: Angelus Iván Jazz-technika: Jeszenszki Endre Kortárstánác: 2.: Angelus Iván

Graham-technika: Lőrinc Katalin Limón-technika Gálik Éva Kontakt-technika Gál Eszter Modern Jazz-technika: Földi Béla Egerházi Attila Improvizáció Angelus Iván Kompozíció Angelus Iván

Összeállította: Angelus Iván Szalay Tamás Lektorálta: Bretus Mária Uhrik Dóra 6. 7.

Az intézményben folyó tevékenységet az alábbi jogszabályok határozzák meg. 1992. évi XXXVIII.tv. az államháztartásról 1992. évi XXII. tv. a Munkatörvénykönyvéről, 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról 38/1992. (X.8.) Korm. rend. a Kjt végrehajtásáról 1993.évi LXXIX. tv. a Közoktatásról 11/1994 (VI.8.) MKM r. helyébe lépő 8/2000. (V.24.) OM rendelet 20/1997. (II.13.) Korm. rend. a Kt. végrehajtásáról 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről 2000. évi C. tv. a számvitelről 217/1998. (XII.30.) Korm. rend. az államháztartás működési rendjéről 249/2000. (XII.24.) Korm.r. az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátságairól 2001. évi XXXVII. tv. Mindenkori miniszteri rendelet az aktuális tanév rendjéről 193/2003. (XI.26.) Korm. rend. a Költségvetési szervek belső ellenőrzéséről 2005. évi költségvetésről szóló CXXXV. tv. 91. §. 19. bekezdése Alapvető szakfeladata az intézménynek, amelyen gazdálkodik: -

801 313 alapfokú zeneoktatás 801 324 alapfokú egyéb művészetoktatás

Maradvány-érdekeltségű szerv. A közoktatás feladatainak ellátást szolgáló költségvetési hozzájárulás összegét az éves költségvetési törvény határozza meg. A költségvetési hozzájárulás összege biztosítja az alapfokú művészetoktatási intézmény alapszolgáltatásinak ellátásához szükséges pedagógusok és egyéb alkalmazottak, közalkalmazotti tv. szerinti illetményét és ezek járulékait. Térítési díj és tandíjfizetési kötelezettség, illetve annak mértéke a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX tv. 115.116. 117. §-okban foglaltaknak megfelelően. 7/1. Az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Weiner Leó Zeneiskola fizetendő térítésiés tandíjainak mértékét a Közoktatásról szóló tv. 114-117. §-ai határozzák meg.

A 117. §. alapján a térítési díj tanévenként a szakmai feladatra – tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának %-i alapján, az intézmény által benyújtott tervezet alapján fenntartó hagyja jóvá. A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló CXXXV. tv. 91.§. 19. bekezdésében foglaltak szerint a fizetendő összeg minimumát az állam írja elő. A zeneművészeti ágon 2005. évi normatíva 105.000.- Ft 10 %-a, azaz tízezer-ötszáz forint. Más művészeti ágon intézményünknél a tánc 59.000.- Ft 20 %-a, azaz tizenegyezernyolcszáz forint. 7/2. A 2005/2006. tanévtől az intézményben kétféle díjtáblázatot kell figyelembe venni: -

Azok részére, akik tanulmányaikat már megkezdték, illetve folytatják.

-

Azok részére, akik tanulmányikat a KEK, EK, illetve alapfok 1. évfolyamában most kezdik meg.

7/3. A térítési díjakat a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell, azonban a 2005. évi költségvetésről szóló CXXXV. tv. 91. §. 19. bekezdése értelmében nem lehet kevesebb egy tanítási évben, mint 10.500 Ft. A KEK-be és EK-be felvett tanulók tanévenként egységesen 5.300.- Ft-ot fizetnek, mivel méltánytalan lenne ugyanannyit beszedni, mint a hangszert tanulóktól. 7/4. A térítési díjat a tanév során félévenként kell fizetni. Félév alatt a tanítási év I. illetve II. félévre értendő. 7/5. Két tanszakon tanulók kétszeres térítési díjat fizetnek. Nem a tehetséges tanulók lehetőségeit kell szűkíteni, hanem átgondoltan, felelősen kell dönteni minden tanuló esetében, hogy engedélyezhető-e a két tanszakosság 7/6. Térítési díjak befizetésének ideje: - I. félévre történő beiratkozással egy időben (június ill. szeptemberi pótbeiratkozás) - II. félévre történő befizetés legkésőbb II 28-ig. Az a főtárgytanár, aki nem tartja be a határidőt a Térítési és tandíj Szabályzatban foglaltaknak nem tesz eleget ezáltal fegyelmi vétséget követ el, mely szankciót von maga után. 7/7. Térítési díjak befizetésének módja - Minden tanszakon a főtárgytanárnál, a bizonylatolási szabályok betartásával. - Iskolatitkárnál Egyszerűsített készpénzfizetési számlatömb igazoló 2 példányával leadva, majd az intézmény bankszámlájára iskolatitkár által befizetve.

7/8. A térítési díj befizetéséhez részletfizetés engedélyezhető, a minimálisan fizetendő térítési díj kivételével, mivel azt egy összegben kell befizetni. A részletfizetés maximum 5 hónapra engedélyezhető.

Térítési díj megállapításának szabályai:  Az állami gondozottak, továbbá a hátrányos helyzetű tanulók térítési és tandíjmentesek.  A 6., 18., 22. életév betöltésének időpontja a tárgyév szeptember 1.  Az általános tanulmányi eredmény megállapításánál – a KEK, és az EK kivételével – a főtárgy és szolfézs, ill. zeneirodalom tanulmányi eredménye alapján a tárgyak számtani átlagát egy tizedesjegyig kell kiszámítani.  A szorgalmi osztályzatokat a térítési díj megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.  A KEK-be és EK-be felvett tanulók tanévenként 5.300.- Ft-ot fizetnek.  A zeneiskola 1. hangszeres osztályától kezdve minden évfolyamon a felvett új tanulók az első félévben a I. díjcsoport szerint fizetik térítési díjukat, a II. félévtől már a tanulmányi eredményük alapján. A hangszeres előképzősök tanulmányaik megkezdésekor a hangszeres főtárgyra vonatkozó térítési díj ugyancsak I. díjcsoportja szerint fizetik térítési díjukat a II. félévtől tanulmányi eredményük alapján.  A két-tanszakos növendékek mindkét helyen az elért tanulmányi eredményük alapján fizetnek térítési díjat.  A kiemelkedő tanulmányi eredményt elért tanulók és a szociálisan rászorultak fizetési mentességet, ill. kedvezményt kaphatnak.  A kedvezményeket az igazgató a Közalkalmazotti Tanács véleményének kikérésével állapítják meg, a főtanszaki tanár véleményét is figyelembe véve. A kedvezmény mértéke tanulónként nem haladhatja meg a megállapított díj 50 %-át. Írásbeli kérelmet félévenként be kell adni.

Tandíj megállapításának szabályai  A tandíj tanévenként nem haladhatja meg a szakmai feladatra a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát.  A heti 300 percet meghaladó tanórai elfoglaltság esetén a tanulót tandíjfizetési kötelezettség terheli, függetlenül attól, hogy ezt hány alapfokú művészetoktatási intézményben teljesíti.  Abban az esetben, ha a tanuló több alapfokú művészetoktatási intézményben létesített tanulói jogviszonyt, és a normatíva igénylésére osztályba sorolása vagy egyéb ok miatt az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Weiner Leó Zeneiskolától eltérően más intézmény jogosult, a tanulót tandíjfizetési kötelezettség terheli! Ebben az esetben a tanévre megállapított tandíj 50 %-át köteles fizetni, amely alól a Közalkalmazotti Tanács képviselőjének véleménye alapján az igazgató mentességet adhat.  A tandíj vonatkozásában a kiemelkedő tanulmányi eredményt elért tanulók és a szociálisan rászorultak fizetési mentességet, ill. kedvezményt kaphatnak. A kedvezményeket az igazgató a közalkalmazotti képviselő véleményének kikérésével állapítják meg, a főtanszaki tanár véleményét is figyelembe véve.  Ha egyéb jogszabállyal nem ellentétes, az Európai Közösségek Tagállamai állampolgárainak tanulóira ugyanazon elbírálási szempontok vonatkoznak a térítési és tandíjak megállapításának tekintetében, mint a magyar állampolgárságú tanulóra  A tanuló indokolt kimaradása (betegség, elköltözés stb.) esetén a befizetett térítési-, tandíj időarányos részét –írásbeli kérelem alapján – az intézmény visszatéríti.

Térítési díj mérséklésének kritériumai:

A térítési díj mérséklésére az igazgató engedélyt adhat, mely nem haladhatja meg a fizetendő térítési díj 50 %-át. Feltételei: 

Az iskola által erre a célra rendszerezett formanyomtatványon kérvényt kell benyújtani, indoklással, mely fél évre szólhat. /5. sz. melléklet/

A benyújtás határideje: - I. félévben szeptember 15. zeneóvodások esetében szeptember 30. II. félévben február 15. A később érkezett kérvényeket nem áll módunkban elfogadni. 

A beadott kérvényeket az iskolavezetés összesítés után rangsorolja, mérlegel az illetékes főtárgy tanár véleményét figyelembe véve.



A kérvényhez csak szülői nyilatkozatot kérhetünk.



Mérséklésre a következő szempontok alapján kerül sor a) nagycsaládos (3 vagy több gyermek), több iskoláskorú gyermek nevelése minimálbér bruttó 150 %-át nem éri el az 1 főre eső jövedelem b) A családban munkanélküli, csökkentmunkaképességű, alacsony keresetű szülő több gyermeket nevel, 1 főre eső jövedelem nem éri el a létminimumot! c) Egyedülálló szülő esetén a két iskoláskorú gyermek és a fenti indokok valamelyike (együttese) figyelembe vehető. d) Nagycsaládos szülők, vagy gyermekét egyedül nevelő szülők több gyermeke is a zeneiskola tanulója, és alacsony jövedelemmel rendelkeznek. e) A kedvezményezettek száma nem haladhatja meg a tanulói létszám 10 %-át.

A térítési díj fizetési kötelezettség az intézményben működő táncművészeti ágon tanuló növendékekre is kötelező érvényű.

Tandíjfizetési kötelezettség • •

A 22 év felettiekre érvényes Azokra a tanulókra is, akik a heti 6 foglalkozásnál több órát kívánnak igénybe venni.

Tandíjat fizető tanulót a normatív támogatásra való jogosultságnál nem szabad figyelembe venni. A térítési díj, illetve tandíj kivetésére és visszaigazolására az intézménytípusnak megfelelő tandíj ívet használjuk, mely tartalmazza • tanuló nevét • megfelelő díjcsoportba tartozást

•

fizetendő összege

III. Fejezet Az intézmény szervezeti felépítése Intézményvezető Szakmai intézményvezető helyettes

Gazdasági vezető

Beosztott dolgozók

Iskolatitkár Hivatalsegédek

1. Az intézmény szervezeti felépítése A felépítés alá- és fölérendeltség, illetve munkamegosztás szerinti. Felépítése az intézménynek: (tanulólétszám változó) Igazgató : l fő Igazgatóhelyettes : 1 fő Jelenlegi pedagógus létszám : 15 fő kinevezett : 10 fő részfoglalkozású Gazdasági vezető : 1 fő Ügyviteli dolgozó : 1 fő Hivatalsegéd : 2 fő 1/l. Az igazgató Az alapfokú művészetoktatási intézmény igazgatója felelős az intézmény szakszerű és törvényes működésért, a pedagógiai munkáért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (Közalkalmazotti Szabályzat) nem utal más hatáskörbe. 1/2. Igazgatóhelyettes Az intézményvezető távolléte esetén az intézményvezető megbízása alapján ellátja a vezetői feladatokat. Megbízás alapján az intézmény egyes működési területek felügyeletét is ellátja. 1/3. A pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órából, valamint a nevelő, illetve nevelő és oktató munkával, vagy gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő, ill. annak ellátásához szükséges időből áll.

l/4. Gazdasági vezető - Felelős az intézmény gazdasági és pénzügyi tevékenységéért, a pénzügyi fegyelem megtartásáért. - Elkészíti az intézmény költségvetését, gazdálkodásról szóló beszámoló jelentéseit, gondoskodik az adatszolgáltatásról - Gyakorolja az ellenjegyzési jogkört az intézményvezető kötelezettségvállalása, utalványozása esetén. - Kialakítja és szervezi az intézmény könyvviteli, elszámolási, vagyon nyilvántartási, vagyonvédelmi rendjét. A zeneiskola igazgatójának és helyettesének közvetlen munkatársa a gazdasági vezető, akinek egész tevékenysége meghatározó az oktatás feltételeinek megteremtésében. A gazdasági vezető, az iskolatitkár, a technikai dolgozók jól összehangolt, együttes munkája biztosítja az iskola folyamatos működését. 1/5. Iskolatitkár - Az intézmény zavartalan működéséhez biztosítja a szükséges irodaszerek, takarítószerek beszerzését a gazdasági vezető engedélye alapján. - Az intézmény Iratkezelési Szabályzata alapján dolgozik. - Kezeli a nyomtatványokat. - Statisztikák és egyéb kimutatások elkészítésében együtt dolgozik az igazgatóhelyettessel - Kezeli a házipénztárt - Az intézmény összes adminisztrációs munkáját ellátja. 1/6. Hivatalsegédek Tartoznak elvégezni mindazokat a takarítási, kézbesítési, ügyeleti és egyéb munkálatokat, amelyek az iskola fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatosak, és ellátásukra az igazgató, igazgatóhelyettes, illetve gazdasági vezetője utasítást ad. 2. Az intézmény munkáját segítő testületek, szervek, közösségek Az intézmény vezetése együttműködik az intézményi dolgozók minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekképviselete és érdekvédelme. Az intézményben a - Zene- és Táncművészek Szakszervezete működik, mely érdekképviselet ellátja a dolgozók érdekvédelmét - Közalkalmazotti Tanács - Szülői Szervezet Az intézmény vezetője a közalkalmazotti jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásának, ill. teljesítésének módjáról, az érdekvédelmi szerv támogatásának mértékéről, a működési feltételek biztosításáról gondoskodik az idevonatkozó jogszabályok alapján.

Az intézmény működését segítő testületek, szervek és közösségek üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: - ülés helyét, időpontját, - a megjelentek nevét, - a tárgyalt napirendi pontokat, - a tanácskozás lényegét, - a hozott döntéseket

IV. Fejezet Az intézmény működése Az intézmény szakmai működési területét a többször módosított 11/1994. (VI.O8) MKM rendelet szabályozza, valamint az érvényben levő nevelési-oktatási tantervek. Figyelembe kell venni a Közoktatásról szóló 1993. LXXIX. törvényt, a 27/1998. (VI.10) MKM rendeletet „Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről szóló törvényt. Az intézmény tanári és tanulói létszámát a Központi Statisztikában, a fenntartó által jóváhagyott tantárgyfelosztásban a MÁK-által előírt előzetes felmérések alapján kell szerepeltetni és rögzíteni. Az engedélyezett növendéklétszám óraellátásához szükséges tanári létszámot az érvényben lévő Közoktatási törvény szerint a tantervek és óratervek figyelembevételével kell meghatározni - zeneművészeti ágban 8-15 fő tanuló = 1 tanár - táncművészeti ágban 15-20 fő tanuló = 1 tanár 1. Az intézmény munkavégzéssel kapcsolatos szabályai A közalkalmazotti jogviszony határozatlan idejű kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. Határozott időre történő kinevezéssel Kjt. és Ktv. idevonatkozó rendelkezései szerint köthető csak közalkalmazotti jogviszony. Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók díjazása. A rendszeres személyi juttatások Körébe tartozik a foglalkoztatottak alapilletménye, illetménykiegészítése, illetménypótléka és mindazon juttatások, amelyek rendszeresen ismétlődve kerülnek kifizetésre. Vezetői pótlék A magasabb vezetőt, valamint vezető állású közalkalmazottat vezetői pótlék illeti meg.

-

magasabb vezető beosztású közalkalmazott esetén a vezetői pótlékalap 250 %-a vezetői beosztású közalkalmazott esetén a vezetői pótlékalap 150%-a

Címpótlék A főtanácsost, a főmunkatársat, a tanácsost, valamint a munkatársat címpótlék illeti meg; a) főtanácsosi cím esetén a pótlékalap 100 %-a b) a főmunkatársi cím esetén a pótlékalap 75 %-a c) tanácsosi cím esetén a pótlékalap 50 %-a d) munkatársi cím esetén a pótlékalap 25 %-a Számítástechnikai pótlék A pótlékalap 36-60 %-ig terjedhet Nem rendszeres személyi juttatások Jutalom: mértéke a rendszeres juttatások legfeljebb 8 %-a. Egyéb juttatások: Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba való befizetés Az intézmény minden főállású alkalmazotti jogviszonyban álló dolgozója részére önkéntes pénztári tagdíjat fizet a munkáltató hozzájárulás címen. Továbbképzés Szabályai - Mindenki köteles írásban kérni továbbtanulását, akár diploma megszerzéséről, akár továbbképzésről van szól. - Az intézmény a tandíjat /lehetőségei mellett/ téríti. - A tandíjat csak számla ellenében fizeti ki az intézmény. - A továbbképzés költségeit az intézmény 100 %-ban téríti. - A továbbképzési díjak és a jelentkezők száma alapján kell felülvizsgálni évente a hozzájárulás mértékét. Közlekedési költségek A munkáltató köteles a munkábajárás költségeit, annak meghatározott %-át a vonatkozó rendelkezések értelmében megtéríteni. Munkaruha juttatás Az intézmény a közalkalmazott részére költségvetési előirányzat terhére munkaruhát biztosít. Étkezési hozzájárulás A közalkalmazott részére étkezési utalványt biztosít az intézmény.

Mobiltelefon használata Az intézményben mobiltelefon használatára munkakörével összefüggésben az igazgató jogosult. A mobiltelefon használattal kapcsolatosan a jogosultat költségek nem terhelik. Védőszemüveg A munkáltató által fizetendő adómentes juttatások körébe tartozik a képernyő előtti munkát végzők számára minimálisan szükséges éleslátást biztosító védőszemüveg juttatása. Iskolakezdési támogatás Az intézmény az alkalmazotti jogviszonyban álló dolgozói részére iskolakezdési támogatás biztosít. Szociális jellegű juttatások: Az intézmény a közalkalmazottak közeli hozzátartozójának esetén temetési segélyt folyósít. Egyéb szabályok: A működés rendjéhez tartozó egyéb szabályok. - Telefonhasználat Az intézményben lévő telefonokat magáncélra csak térítés ellenében lehet használni. Azt ellenőrzés szúrópróbaszerűen történik, részletes számla lekérésével. Az ellenőrzésért felelős: Iskolatitkár - Fénymásolás Az intézményben a szakmai munkával összefüggő anyagok fénymásolása térítésmentesen történhet. Minden egyéb esetben a fénymásolásért térítési díjat kell fizetni, melynek összege: 10 Ft/oldal. Bélyegzők használata, kezelése Valamennyi cégszerű aláírásnál cégbélyegzőt kell használni. A bélyegzőkkel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelent. Az intézményben cégbélyegző használatára a következők jogosultak: − intézményvezető, − intézményvezető helyettes,

− gazdasági vezető, − iskolatitkár Az intézményben használatos nyilvántartást kell vezetni.

valamennyi

bélyegzőről,

annak

lenyomatáról

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell, hogy a bélyegzőt ki és mikor vette használatba, melyet az átvevő személy a nyilvántartásban aláírásával igazol. A nyilvántartás vezetéséért: iskolatitkár felelős. Az átvevők személyesen felelősek a bélyegzők megőrzéséért. A bélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, nyilvántartásáról, cseréjéről és évenkénti egyszeri leltározásáról gazdasági vezető gondoskodik.

V. Fejezet A művészetoktatási intézmény munkarendje 1. Intézmény munkarendje a/ A heti munkaidő b/ Munkarend szabályozása - vezetők munkarendje igazgató 830 – 12, 13- 1730 - igazgatóhelyettes 9-12, 13-18 - gazdasági vezető 8-16 - iskolatitkár 8-16 - hivatalsegédek 7-15, valamint 12-20

40 óra

1/1. Az intézményi munka megtervezése Az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Weiner Leó Zeneiskola Pedagógiai programja alapján történik az éves intézményi munkatervben. Minden pedagógus tudja és hatékonyan alkalmazza pedagógiai szakmai oktatónevelőmunkájára vonatkozó ismereteit. A tantárgyfelosztást az iskolavezetés az október 1-jei állapotnak megfelelően állítja össze. A tantárgyfelosztás alapján az óraterv, valamint a tanulók és tanulócsoportok száma kialakításánál figyelembe veszi az intézmény vezetése - a tanárok képesítését - egyéni képességeit - a munkafeladatok arányos elosztását

Biztosítani kell a ’B’ tagozatos növendékek megfelelő szintű szakmai felkészítését. Az intézmény végleges órarendjét legkésőbb szeptember 20-ig, illetve február 15éig kell összeállítani. 1/2. A tanév rendje A 2001. évi XXXVIII. tv. mindenkori miniszteri rendelete határozza meg az aktuális tanév rendjét. A szorgalmi idő kezdő és befejező napját az igazgató határozza meg. 1./3 A tanítás rendje - A tanítás helye a zeneiskola épülete vagy más intézményben (másik iskolában) biztosított olyan helyiség, amely a zene és táncoktatásra alkalmas. - Az iskolában folyó szakmai munka rendjét, beosztását, időtartamát – tanszakonkénti tantervét és óratervét – külön jogszabály írja elő. - A csoportos órákat szünet beiktatásával kell megtartani. Kivételes esetben az igazgató másként is rendelkezhet. - A hangszeres órákat a főtárgyi naplóban, dátum szerint a szolfézs, illetőleg a kötelező tantárgyi órákat az említett tantárgyi naplókban sorszám és dátum szerint kell feltüntetni. A megtartott órákat a tanulók ellenőrző könyvének tükrözni kell. Az intézmény területén a nagykorú tanulók kijelölt helyen dohányozhatnak a kiskorúaktól elkülönítetten. (1999. XLII. tv.) 2. Csoportos létszáma - Zeneművészeti ágban 8-15 fő - Táncművészeti ágban 10-20 fő, kivételes esetben ennél kevesebb is lehet. Pl. zenei pályára készülők esetében az igazgató engedélyezheti. 3. Ünnepélyek, megemlékezések Az intézményben ünnepélyt lehet tartani a tanév megnyitásakor és zárásakor, nemzeti ünnepeinken. (A Magyar Kultúra Napja, Zenei Világnap stb.) A tantestület tagjai készítik elő, ill. rendezik. 4. Tanítási órák látogatása Látogatásra jogosult - MKM képviselője (Művelődési és Közoktatási Minisztérium) - Felügyeleti szerv képviselői polgármester, alpolgármester, jegyző, OB elnöke - Szakmai irányítószerv által kiállított óralátogatási engedéllyel rendelkező személyek - Az igazgató az órák látogatására jogosultakon kívül más személyeknek is adhat engedélyt.

5. Szünetek, tanítás nélküli munkanapok A fizetett ünnepnapokat a mindenkor hatályos jogszabályok tartalmazzák. A tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra 5 tanítás nélküli munkanap használható fel. Nyári szünetben – az igazgatóság székhelyén – irodai ügyeletet kell tartani. Ennek napját az igazgató határozza meg és gondoskodik a közzétételről. 6. A tanórán kívüli foglakozások szervezeti formái és azok rendje Tanulmányi kirándulásoknak minősülnek az egyes csoportok kölcsönös látogatási, cserehangversenyek, a zenei versenyeken való részvétel, a hangversenyek, az operaelőadások, a zenei intézmények, kiállítások szervezett látogatásai. Tanítási napon szervezett tanulmányi kirándulás esetében a tanulók részvételéhez az iskola igazgatójának hozzájárulása szükséges. Tanulmányi kirándulások alkalmával annyi tanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább 1 fő. Önként jelentkező szülők kísérőül bevonhatók, de a tanári kíséretet nem helyettesíthetik. A kirándulások költségeit – a szülői szervezet meghallgatásával – úgy kell megállapítani, hogy azok a szülőket csak a legszükségesebb mértékben terheljék. A nyári (téli, tavaszi) szünetben az intézmény, zenei, illetve tánc tábort szervezhet. Táborozás fő célkitűzései: a közösségi nevelés, az együttesek szakmai fejlesztése, felkészítése. A táborokban való részvétel önkéntes. A kísérő tanárok, valamint a szakmai versenyeken résztvevő tanárok és tanulók költségeiről az intézménynek kell gondoskodnia. 7. Szakmai versenyek Célja a kiemelkedő teljesítményre való ösztönzés. Formái: alapfokú művészetoktatási intézményi, megyei, területi, országos versenyek. Az igazgató – tanszakvezetők bevonásával - ellenőrzi, hogy csak azok a tanulók induljanak a versenyeken, akik – eredményeik, képességük alapján méltón képviselik az intézményt. Az igazgató gondoskodik arról, hogy a győztes, illetve a helyezést elért tanuló eredményét mind az intézményben, mind a tanuló saját iskolájában elismerjék. Gondoskodik arról, hogy a versenyekre vonatkozó felhívásokat a tanárok és a tanulók időben megismerjék. 8. Hangversenyek – tánc bemutatók Hangversenyek

- növendék vagy tanári

Tánc bemutatók

- csak növendékek

A növendékhangversenyek (belépődíj nélkül) nyilvánosak. Az intézmény által szervezett nyilvános hangversenyeken és tánc bemutatón való szerepléshez a szülői hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

A FELVÉTELI VIZSGÁK, BESZÁMOLÓK ÉS JAVÍTÓVIZSGÁK LEBONYOLÍTÁSAI, AZOK SZABÁLYAI ÉS A MULASZTÁS A tanulók felvétele A felvételi vizsgákat általában a júniusi beiratkozáskor kell megtartani. Szeptember első hetében az esetleges üres helyek betöltésére pótfelvételi vizsgát lehet tartani. A 17. §.-nak 4. bekezdése kiegészül a következőkkel: „Ha a tanuló az alapfokú művészetoktatási intézmény magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről a bizottság különbözeti vizsga alapján dönt az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezései alapján.” Új tanuló felvételéről az igazgató a felvételi bizottság javaslatát és az iskola engedélyezett tanuló létszámát figyelembe véve dönt. A felvétel eredményét írásban vagy az iskola hirdetőtábláján kell a tanulókkal és a szüleikkel, gondozójukkal (a továbbiakban: szülő) közölni. Ha egy hangszer tanulására több jelentkező van, mint férőhely, a jelentkezőket, a vizsga eredménye és az alkati megfelelés alapján kell rangsorolni. A tanulók osztályba sorolására - a felvételi vizsgán nyújtott teljesítménye alapján – a felvételi bizottság tesz javaslatot. A hangszeres és a kötelezően választható tantárgy osztályba sorolása eltérhet egymástól. Beírás: -

Általában az ünnepélyes tanévzárót követő két munkanap Az új növendékek részére beiratkozási nyilatkozat leadása május végéig. (régi növendék) A tanulók beírását az igazgatóság, vagy megbízottjai végzik. A beiratkozásnál – egyes személyi adatok változása miatt – a tanuló zeneiskolai növendék nyilvántartó lapján lévő adatokat egyeztetni kell. Képességvizsgálat a szaktanárok bevonásával történik.

A tanulmányi eredmény értékelésének módja A tanulónak minden olyan tantárggyal összefüggő lényeges megnyilatkozását, teljesítményét, amelyre félévkor, illetve a tanév végén számszerű osztályzatot kap, tanulmányi eredménye és szorgalma alapján havonként érdemjeggyel kell értékelni.

Az osztályzásra a tantervi követelmények, valamint a tanulók gyakorlati és elméleti eredményeinek egybevetése alapján: - a főtárgy, az előképző, a szolfézs, a zeneelmélet tárgyak esetén: (jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). -

a hangszeres előképző, kamarazene, kötelező zongora tantárgy, illetőleg a társas ének és zenekar tantárgyak esetén: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, nem felelt meg.

-

havonkénti értékeléstől pedagógiailag indokolt esetben (pl.: felnőtt tanulóknál) el lehet tekinteni.

-

az érdemjegyekből a tanuló szülőjét – a felnőtt tanulók kivételével – az ellenőrző könyv útján tájékoztatni kell.

A félévi és tanév végi osztályzás A zeneiskolai tanulók munkáját – kivéve a hangszeres előképző tanulóit – félévkor és a tanév végén osztályozni kell. A félévi, illetőleg a tanév végi osztályzatnak a tanuló félévi, illetőleg egész tanévi munkáját, valamint a tanév végi beszámolón mutatott teljesítményét kell tükröznie. A félévi osztályzatot a tanár állapítja meg az első félév érdemjegyei alapján. A tanév végén főtárgyból, valamint szolfézsból, zeneelméletből bizottság előtt, beszámolót kell tenni. A beszámolón az érdemjegyet a főtárgy tanárának javaslata alapján bizottság állapítja meg. A bizottság elnöke az igazgató vagy megbízottja (tanszakvezető) Tagjai: a tanuló főtárgyi tanár és még legalább egy, lehetőleg azonos vagy rokon szakos tanár. Ha a nevelőtestületben több azonos szakos tanár van, lehetőleg valamennyi vegyen részt a beszámolón. A kamarazene, a társas ének és zenekar tantárgyakból tanév végén nincs beszámoló, az érdemjegyet a végzett munka alapján a tanár adja. Az egész tanévi munkája alapján kell osztályozni azt a tanulót, aki betegség vagy testi sérülés miatt a beszámolón megjelenni nem tud, és távolmaradásának okát orvosi igazolással bizonyítja. Ebben az esetben a bizonyítvány és a törzslap megjegyzés rovatában fel kell tüntetni, hogy a tanév végi beszámolón nem vett részt. A tanév végi beszámolóra nem bocsátható az a tanuló, akinek a tanévben az igazolt és az igazolatlan mulasztásai együttesen meghaladják az előírt kötelező óraszám egyharmadát.

Az osztályzatokat félévkor számjeggyel az ellenőrző könyvbe, tanév végén a naplóba, az anyakönyvbe és bizonyítványba szómegjelöléssel és számjeggyel, illetőleg a hangszeres előképző, zenekar, zeneirodalom, kamarazene, kötelező zongora tantárgy, illetve társas ének tantárgyak esetén az előírt szöveges minősítéssel kell bejegyezni. Ha a tanuló valamely kötelező tantárgy tanulása alól felmentést kapott, a felmentés tényét félévkor az ellenőrző könyvben, tanév végén az anyakönyvben és a bizonyítványban az osztályzat rovatban „fm” rövidítéssel kell jelezni. A főtárgyi elégtelen osztályzat (a tanév végén) a tanuló jogviszony megszűnését jelenti. Szorgalom A főtárgy és szolfézs tanulásban tanúsított szorgalmat is folyamatosan, havonként értékelni kell. Erről a szülők az ellenőrző könyv útján kapjanak tájékoztatást. A szorgalom minősítését félévkor szám- és szómegjelöléssel az ellenőrző könyvbe, tanév végén pedig a naplóba, az anyakönyvbe, valamint a bizonyítvány megfelelő rovatába kell bejegyezni. Három órát meghaladó igazolatlan mulasztás esetén „változó” minősítésnél jobb nem adható. Javítóvizsga Kötelező tantárgyból a tanév végén kapott elégtelen osztályzat esetén a tanuló augusztus 25 – szeptember 15-i javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga napját az igazgató állapítja meg és a zeneiskola hirdetőtábláján teszi közzé. A javítóvizsga idejéről és a javítóvizsgával kapcsolatos tudnivalókról a tanulók szüleit értesíteni kell. Ha a tanuló a javítóvizsgán nem jelenik meg, vagy a javítóvizsgán nem felelt meg, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. A javítóvizsgát bizottság előtt kell megtartani, melynek elnöke az igazgató vagy megbízottja, tajgai a kérdező tanár és egy lehetőleg azonos vagy rokon szakos tanár. A javítóvizsga eredményét a főtárgy tanár vezeti be az anyakönyvbe és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató és a főtárgy tanár írja alá, az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik. A javítóvizsga nem nyilvános és nem ismételhető meg.

Összevont beszámoló Rendkívüli előrehaladás esetén a szaktanár és a tanszakvezető tanár együttes javaslata alapján az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a tanév a tanév végén két, esetleg több osztály anyagából tegyen összevont beszámolót. A főtárgyi beszámoló anyagát kétharmad részben a magasabb osztály anyagából kell összeállítani. A kötelező tantárgynál a magasabb osztály anyaga alapján kell az osztályzatot megállapítani. Összevonat beszámolót a tanév végi beszámolókkal egyidejűleg, vagy az igazgató által megadott időben lehet tartani. Az összevont beszámoló engedélyezését írásban kell kérni. A kérelmet legkésőbb május 10-ig lehet az igazgatóhoz benyújtani.

Felsőbb osztályba lépés A zeneiskola legfelsőbb osztályába az a tanuló léphet, aki a közvetlenül megelőző osztályt sikeresen elvégezte, arról bizonyítványt kapott és tanulmányiban nincs megszakítás. Felmentés vagy más ok miatt a tanuló osztályba tartozása szolfézs, illetve a főtárgy esetében eltérhet egymástól. Ezt a bizonyítványban és az anyakönyvben is fel kell tüntetni. Ebben az esetben a felsőbb osztályba lépésnél a hangszeres osztályt kell figyelembe venni. Tanulmányok folytatása ugyanabban az osztályban Az a tanuló, aki osztálya tantervi anyagát önhibáján kívül elvégezni nem tudja, az igazgatótól legkésőbb május 10-ig kérheti, hogy tanulmányait a következő tanévben ugyanannak az osztálynak tanulójaként folytathassa. Az igazgató a szaktanár meghallgatása után dönt. Ebben az esetben a tanuló osztályzatot nem kap. A bizonyítványba és az anyakönyvbe a fenti tényt be kell jegyezni. Az előző osztályban folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akinek igazolt mulasztása valamely tantárgyból meghaladja az össz óraszám egyharmadát, kivéve, ha a tananyagot elsajátította, és az igazgató engedélyével beszámolót tesz. Ugyanabban az osztályban tanulmányokat folytatni egy-egy tárgyból is lehet. Ilyenkor a tanuló a többi tárgyból magasabb osztályba léphet.

A legmagasabb zeneiskolai osztály eredményesen végzett tanuló felvételi vizsga nélkül a zeneiskola továbbképző osztályába léphet. Az 51. §. 3. bekezdése: Művészeti alapvizsgát először azoktól a tanulóktól lehet megkövetelni a továbbtanulás feltételeként, akik a 2000/2001. tanévben kezdik meg tanulmányaikat az alapfokú művészetoktatási intézmény első alapfokú évfolyamán.

VI. fejezet A PEDAGÓGUSOK NEVELŐ-OKTATÓMUNKÁIVAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK KIJELÖLÉSÉNEK ÉS MEGBÍZÁSÁNAK ELVEI A zeneoktatás-nevelés munkáját a tantervben meghatározott szempontok alapján kell megtervezni, tananyagtervezetet, szolfézsból tanmenetet készíteni. A hangszeres egyéni tananyag tervezetek tanulónként tartalmazzák egy-egy időszakban elvégzendő tantervi anyagot, a tudatosítandó, illetve elmélyítendő technikai és zenei problémákat. Az egyéni tananyagtervezés ne öleljen fel két hónapnál nagyobb időszakot, mert a távolabbi időre szóló tervezet a közbejövő esetleges problémák miatt veszít jelentőségéből és aktualitásából. A szolfézs, kamarazene, zenekar (énekkar) vagy egyéb csoportos foglalkozásokra történő tananyagtervezés készítés egy-egy csoportra, (osztályra) bontja le a tanév tantervi anyagát. A tananyagtervezet összeállításánál az alapvető pedagógiai szempontokat kell érvényesíteni. Az egyéni hangszeres oktatásnál követelmény, hogy a tanár alaposan ismerje növendéke személyiségét, képességét, tehetségét, érdeklődési körét, családi körülményeit, stb. Ezért célszerű családlátogatást is végezni és a növendékeiről minél több információt megszerezni. A nevelő különösen ügyeljen arra, hogy a növendékeit túl ne terhelje. Ezért az oktatás módszerét a kívánalmaknak megfelelően tanulónként egyénileg válogassa meg. Tudnia kell, hogy a zenei nevelés az általános nevelésnek fontos része, de azt is tudomásul kell venni, hogy a zeneiskolai növendékek legnagyobb része nem lesz hivatásos muzsikus, hanem a jó nevelőmunka alapján a zenét szerető, értő, szívesen muzsikáló egyén. Fontos feladatának tekintse a zenei tömegnevelést is. Az iskolai munka során elsősorban meg kell kedveltetni a zenét és a muzsikálást. Ügyelni kell, arra, hogy az önként vállalt hangszeres tanulással ne terheljük túl a gyermekeket és ne hajszoljuk teljesíthetetlen feladatokra, öncélú produkciókra. A kirakat eredmények helyét az elmélyült, tudatos, stílusos, szépen megformált muzsikálásnak kell elfoglalnia. Törekedni kell arra, hogy olyan előadási darabokat válasszon, amelyek fejlesztik a tanulók zenei ízlését, stílusismeretét, látókörét, nem túl nehezek és a tanulók fejlettségi fokának megfelelőek.

Különös gonddal kell foglalkozni a zenei pályára készülő „B” tagozatos tanulókkalEzért rendszeres kapcsolatot kell tartani a tanszakvezetővel, a szakértővel, az illetékes zeneművészeti szakközépiskola tanszakával, hogy megismerje az ott folyó munkát és a felvételi követelményeket. Az utolsó éves zenei pályára, illetve továbbtanulásra jelentkező tanulók felvételi vizsgájához adjon meg minden segítséget, természetesen a szülők segítségét figyelembe véve. A zeneiskola igazgatójának kérésére készítse el a továbbtanulásra jelentkezett tanuló főtárgyi és szolfézs-zeneelméleti jellemzését. A hangszeres, illetve főtárgyi tanár kísérje állandó figyelemmel növendékei szolfézs, kamarazenei, zeneirodalmi fejlődését, a közismereti iskolai előmenetelét. A szolfézstanár időnként érdeklődjön a tanuló főtárgyi előmeneteléről. A pedagógus jogai és kötelességei A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy: -

gyermekek, tanulók fejlődését figyelemmel kísérje és elősegítse, a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon, nevelő-oktató tevékenységében, a tanítás során a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan nyújtsa a gyermekek, tanulók, emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben, a pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti a jog, hogy a foglalkozási ill. pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza, a szakmai munkaközösségek véleményének meghallgatásával megválassza az alkalmazott taneszközöket, tankönyveket és tanulmányi segédleteket, irányítsa és értékelje a gyermekek, tanulók munkáját, minősítse a tanulók tudását, hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, a nevelőtestület tagjaként rész vegyen a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogoskat, a szakmai ismereteit tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, rész vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában, személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét elismerjék.

A nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógusmunkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktatómunkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottja. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogkörében tartozik: -

a foglalkozási, ill. a Pedagógiai program és módosításának elfogadása,

-

a Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításának elfogadása

-

a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése

-

a Házirend elfogadása

-

az Adatvédelmi Szabályzat elfogadása

-

a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása

-

a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,

-

a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása,

-

a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés,

-

az alapító okiratban foglaltak szerint, a nevelési-oktatási intézmény alapfeladatán

kívül

anyagi

haszonszerzésre

irányuló

tevékenység

(vállalkozás) indítása, igénybevétele feltételeinek meghatározása, a bevétel felhasználási jogcímének megállapítása, -

jogszabályokban meghatározott más ügyek,

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes

pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesek megbízása, ill. a megbízás visszavonása előtt. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete dönt: -

a foglalkozási, ill. a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról,

-

arról, hogy a nevelési-oktatási intézmény helyiségeit használatra kinek engedi át.

A szakmai munkaközösség A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelésoktatási intézményben folyó nevelő- és oktatómunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez A szülői szervezet, közösség A zeneiskolában a szülők a törvényben meghatározott jogok érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet, közösséget hozhatnak létre. A szülői szervezet, közösség járhat el az iskola valamennyi szülőjének a képviseletében, amelyiket az iskolába felvett tanulók szüleinek több mint ötven százaléka választott meg (a továbbiakban: zeneiskolai szülői szervezet, közösség). A szülői szervezet, közösség dönt saját működéséről, az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Weiner Leó Zeneiskola Szülői Szervezet Szabályzatában.

Rendes értekezletek a következők: -

Tanévnyitó értekezlet augusztus hó utolsó hetében, az igazgató által kijelölt napon. Ezen az igazgató ismerteti a nyáron végzett munkát, az új tanév főbb feladatait és a nevelőtestület elé terjeszti a munkatervre vonatkozó javaslatát.

-

Félévi értekezlet, amelyet a 2001. évi XXXVIII. tv. mindenkori min. rendelet félévzárási időpontjának függvénye. Ezen az igazgató vagy helyettese elemzi az első félévi munkát, és tájékoztatást nyújt a következő félév feladatairól.

-

Tanévzáró értekezlet június 20-25. napjáig, a tanítási idő meghosszabbítása esetén az utolsó tanítási napot követő nyolc napon belül kell megtartani. Ezen az igazgató – a zeneiskolai szakszervezet, valamint a szaktanácsadók s a tanszakvezetők véleményének figyelembevételével elemzi, értékeli a tanév nevelő- oktatómunkáját, a munkatervi feladatok végrehajtását.

-

Ismerteti az intézmény nyári tervét, az ügyeleti beosztást és a következő tanév előkészítéséhez szükséges tudnivalókat

-

A nevelési értekezletet az éves munkatervben meghatározott időpontban kell tartani. Tárgya bármely nevelési kérdés lehet, amelyet a nevelőtestület vagy irányító szervek meghatároznak.

-

Munkaértekezlet minden hó első keddje, ahol a tantestület minden tagjának kötelező a jelenlét.

-

Az igazgató rendkívüli értekezletet hívhat össze, ha fontos ok azt szükségessé teszi. Rendkívüli értekezletet köteles összehívni, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább egyharmada vagy a szakszervezeti bizottság (bizalmi) kéri.

-

Az értekezleten a nevelőtestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – alapos indokok esetén – az igazgató adhat felmentést. Értekezlet csak tanítási időn kívül tartható.

-

Az értekezleten résztvevőket a titoktartási kötelezettségükre figyelmeztetni kell. Az értekezletről hanganyag készül.

VII. AZ INTÉZMÉNY BELSŐ ELLENŐRZÉSI RENDJE 1. Az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény „Belső Ellenőrzési Szabályzata” tartalmazza az ellenőrzési típusokat, az ellenőrzés tartalma szerinti területeket, gyakoriságot és irányát. - A pedagógiai ellenőrzés területeit részletesen, a módszereket a munkafolyamatba épített kritériumokat. Az igazgatói ellenőrzést, a vezetők közötti feladatmegosztást. - A gazdasági vezető ellenőrző tevékenységét. - A tanszakvezetők ellenőrzési feladatait. - Az ellenőrzési jelentés készítését, iratok tárolását. Az ellenőrzést követő intézkedéseket, ellenőrzöttek jogait és kötelességeit, illetve az ellenőrök jogait és kötelességeit. A pedagógiai munka ellenőrzése kiemelt szerepet tölt be, az éves ellenőrzési terv cél és feladatcentrikusan fogalmazza meg, a következő ábrák segítségével.

2. A folyamatban épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésé (FEUVE) elkészítése. - az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 121. §. (1) bekezdése, valamint - az Államháztartás működési rendjéről szóló 27/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/A §-a, továbbá, - a Pénzügyminisztérium költségvetési ellenőrzéssel kapcsolatban közzétett módszertani útmutató figyelembevételével készült el. Az intézmény FEUVE rendszerében a - szabályosság : működés, tevékenység megfelel a vonatkozó szabályoknak, előírásoknak - szabályozottság: alaptevékenységi körbe tatozó szakfeladat megfelelően szabályozott-e, a szabályok megfelelnek a hatályos jogszabályoknak - hatékonyság: szolgáltatások és egyéb eredmények közötti kapcsolat - eredményesség: megvalósítás mértéke tényleges hatás közötti kapcsolat 3. A Belső Ellenőrzési Kézikönyv, az intézmény belső ellenőrzési tevékenységét meghatározó dokumentum alapszabályában meghatározott általános elvek a napi ellenőrzési gyakorlat szabályozásához adnak útmutatás.

VIII. PEDAGÓGUSOK ÜGYVITELI FELADATAI

Naplók 1) Naplót kell vezetni minden olyan foglalkozásról, amely a zeneiskola tantárgyfelosztásában szerepel. (főtárgyi, kötelező tárgyi, szolfézs-napló, kamarazene és zenekari napló). 2) A napló vezetéséért az illetékes szaktanár felelős. A naplókat az azokban található útmutató szerint kell vezetni, összesítő részének naprakész állapotban egyeznie kell az irodai összesítőkkel. A törzslap, póttörzslap A tanulók személyi adatai, tanév végi osztályzatai, mulasztásai, valamint a tanulókkal kapcsolatos határozatok nyilvántartására törzslapot kell vezetni. A törzslapot a főtárgy (előképző) tanára a törzslapon található útmutató szerint állítja ki. A törzslapon fel kell tüntetni az OM azonosítót. Záradék formájában fel kell tüntetni a művészeti alapvizsga letételét.

A törzslapban javítani csak a következő módon szabad: a hibás szöveget egyszeri áthúzással érvényteleníteni kell, az eredeti szöveg közvetlen közelében, a legalkalmasabb helyre kerül a helyes szó vagy szöveg. Ha a helyesbítés, a javítás igazolására itt nem lenn elég hely, csillaggal vagy index-számmal lehet a bejegyzett szöveget és az igazoló záradékot ellátni. A záradékot a javítást végző tanár, valamint az igazgató írja alá, és a zeneiskola körbélyegzőjével hitelesíti. Az anyakönyvben ráírással, radírozással, kaparással, vegyszerrel, a hibás szöveg leragasztásával javítani tilos. Az igazgató a törzslapot tanévenként ellenőrzi, aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesítve lezárja. Az anyakönyvet össze kell fűzni és be kell köttetni, üresen maradt lapjait át kell húzni. A törzslap nem selejtezhető. A megsemmisült vagy elvesztett törzslap helyett az igazgató a rendelkezésére álló dokumentumok alapján póttörzslapot készít. A nyomtatvány rovatai közül csak azokat kell kitölteni, amelyek hitelesen igazolhatók. A törzslapban és a bizonyítványban alkalmazandó záradék szövegét a melléklet tartalmazza. A 2005/2006-os tanévben bevezetésre kerül az új törzslap, mely a zeneművészeti ágban és egyéb más művészeti ágakra szaknyomtatványok. Bizonyítvány A tanulók a tanév végén bizonyítványt kapnak. A bizonyítvány a főtárgy tanára állítja ki. A bizonyítvány kelte a tanévzárás napja. A bizonyítványt a törzslap adataival megegyezően kell kiállítani. A törzslapba tévesen beírt, majd helyesbített adatokat a bizonyítványba a helyes bejegyzésnek megfelelően kell bevezetni OM azonosítót minden tanuló év végi bizonyítványában fel kell tüntetni. A bizonyítvány üres rovatait át kell húzni. A téves bejegyzéseket a törzslapra vonatkozó szabályok szerint kell javítani. Ha az összeolvasás alkalmával olyan tévedés derül ki, hogy a tanári naplóból más tanuló adatait írta be a bizonyítványba, az első osztály esetében új bizonyítványt kell kiállítani, a többi osztályban a téves bejegyzést át kell húzni és – a jegyzet rovatban történt érvénytelenítés után – a helyes szöveget a következő lapra kell beírni. A bizonyítványt az igazgató és a szaktanárok írják alá. A zeneiskola körbélyegzőjével ellátott bizonyítványt a tanévzáró napján kell kiosztani.

Az iskola az elrontott és nem helyesbíthető ill. kicserélt bizonyítványokról jegyzőkönyvet készít és a bizonyítványt megsemmisítheti. Az iskola nyilvántartást vezet • Az üres bizonyítvány – nyomtatványokról • A kiállított és kiadott bizonyítvány – nyomtatványokról • Az elrontott és megsemmisített bizonyítványokról. Az alapfokú művészetoktatási intézmények részére elkészültek a zene- és egyéb bizonyítványok, ezek bevezetésére 2005/2006-os tanévben kerül sor. Másodlat Az igazgató az elvesztett vagy megsemmisült bizonyítványokról a törzslap alapján másodlatot állít ki a tanuló vagy szülője kérésére. A másodlatnak a törzslappal mindenben egyeznie kell. Az űrlapon a „másodlat” szót fel kell tüntetni. A másodlat kiállításának tényét és keltét a törzslap megfelelő rovatába kell bejegyezni. Törzslap hiányában bizonyítvány-másodlat nem adható ki. A másodlat illetékköteles, igazgatási díjat kell fizetni, amelynek összege az érvényes minimálbér 10 %-a Bizonyítványokról másodlatot csak közjegyző állíthat ki. Egyéb iratok, dokumentációk „Az alapfokú művészetoktatási intézmények által használt kötelező nyomtatványok 1-16. ponttal egészül ki: 1) Beírási napló 2) Tájékoztatófüzet 3) Egyéni foglalkozási napló 4) Csoportos foglalkozási napló 5) Tantárgyfelosztás 6) Összesítő kimutatás a térítési díj és tandíj befizetéséről 7) Eszköz- és hangszerkölcsönzési kötelezvény. 8) Eszköz- és hangszernyilvántartó lap 9) Javítóvizsga-jegyzőkönyv 10) Jegyzőkönyv vizsgához 11) Osztályozóív a vizsgához 12) Osztályozóvizsga-jegyzőkönyv 13) Jegyzőkönyv a tanuló és gyermekbalesetekről 14) Nyilvántartás a tanuló- és gyermekbalesetekről 15) Törzslap külív, belív

A felvett (beírt) tanulók adatait a zeneiskolai növendék nyilvántartó lapok, a tanári naplók és az összesítők, a tanárok óraszámát a zeneiskola tantárgyfelosztása tartalmazza. A zeneiskola működésével kapcsolatban készített jegyzőkönyveket az irattárban kell megőrizni. Annak igazolására, hogy a tanuló a zeneiskolában folytat tanulmányt, az igazgató iskolalátogatási igazolást adhat ki. Az igazolást kérheti a szülő (pl. utazási kedvezményhez), az iskola vagy a munkahely. Részletes órarendet a tanári napló és az összesítő tartalmaz, ezekről összesített órarendet az egyéni foglalkozásból adódóan nem lehet készíteni. A kötelező óraszám és túlóra a naplóból és a tantárgyfelosztásból tűnik ki. A statisztikai adatszolgáltatásokat külön jogszabályok állapítják meg.

IX. Fejezet PEDAGÓGUSOK JUTALMAZÁSA A béremelés és jutalmazás előkészítését széles körű, alapos információgyűjtés előzze meg. Mindenek felett a tanár szakmai munkája, annak eredményeire épüljön a véleményalkotás. Ehhez alapvető szempontokkal szolgálhatnak: -

az óralátogatások tapasztalatai,

-

bemutatókon, hangversenyeken szerzett benyomások,

-

a tanszakvezető véleménye,

-

a szakértői értékelések, jelentések,

-

az ’A’ tagozatos növendékek megtartása, a színvonalas muzsikálás kiteljesítésével,

-

a ’B’ tagozatos növendékekkel

való foglalkozás eredményessége.

Felkészítés a felvételi vizsgákra, versenyekre, stb. -

a zenei versenyeken való részvétel,

-

a közösségi munkában vállalt feladatok és azok teljesítésének színvonala,

-

szakmai továbbképzésben való részvétel,

-

önképzés, hangszeres aktivitás,

-

közművelődés segítésében való aktivitás, stb.

A több éven át kiváló munkát végző, kiemelkedő eredményeket elérő dolgozót kitüntetésre javasoljuk. A jutalmazásra és kitüntetésre való felterjesztésnél biztosítani kell a széleskörű demokratizmus érvényesülését. A tanárok jutalmazását illetően a tanszakvezető, Közalkalmazotti Tanács, szakszervezeti megbízott véleményt nyilváníthat, a minőségi bér többletmunka elismerését szolgáló szempontsor szerint . A tartalmi munka folyamatának segítése, irányítása, értékelése A zeneiskola igazgatója alapvetően tájékozott kell, hogy legyen az egyes szaktárgyak tantervi követelményeit illetően. A tanári munkával kapcsolatos ismereteinket gazdagítják, kiegészítik azok az alkalmak, melyeken a növendékek szerepelnek. (Hangversenyek, beszámolók, bemutatók, az együttmuzsikálás különféle formái, zenekar, kamarazene). Az itt szerzett tapasztalatok teljessé és reálisabbá tehetik az adott kolléga munkájáról alkotott képet.

X. Fejezet KAPCSOLATRENDSZEREK KIÉPÍTÉSE

A zeneiskola létesítése és működtetése során az iskola nyitottságát feltételeztük. Minden oktatási intézmény eredményes működésének biztosítéka a kapcsolatrendszerek kiépítése közvetlen és tágabb környezetben. Az iskolák kapcsolatainak egy része adott, ami az oktatási rendszer felépítéséből következik: -

Az általános műveltség meglapozásában, a társadalmi nevelés folyamatában nélkülözhetetlen a művészetek szerepe.

-

Az oktatáspolitika megvalósításának intézményi szintjén a képzés feladatainak megtervezésénél a helyi művelődési igényekkel is számolni kell.

-

A település szerint megfogalmazza az iskolával szemben támasztott követelményeit.

A zeneiskola társadalmi funkciója elsősorban a közművelődés területén érvényesül. A nevelés-oktatás célkitűzéseiből következik, hogy kapcsolatrendszerének megteremtése a zeneiskola természetes igénye és létfeltétele. A külső kapcsolatok kiépítése mindenek előtt az iskolán belül feltételez tartalmas munkakapcsolatokat.

A tanszakvezetők koordináló tevékenységére épül a kölcsönös tájékoztatás és a kartársakkal való rendszeres kapcsolattartás, különösen a nagylétszámú iskolák tantestületében. A kapcsolatok kiépítésében aktívan rész vesz az iskolavezetés. Az igazgató folyamatos munkakapcsolatot tart a fenntartó önkormányzat képviselőivel. Az iskolavezetés az illetékes fenntartó- és irányító szervekkel együttműködve támogatja az ifjúsági szervezet munkáját. Az oktatási intézményekkel való sokoldalú kapcsolat megteremtése a zeneiskola számára elengedhetetlen. A jó munkakapcsolat kiépítése különösen fontos a zenei általános iskolákkal, a zeneművészeti szakközépiskolákkal, konzervatóriumokkal, a zeneművészeti főiskola tagozatával, a beiskolázás és a tehetséggondozás szempontjából. Célszerű, ha a zenetanárok személyes kapcsolatot tartanak az általános és középiskolák énektanáraival, egyeztetik a fontosabb iskolai rendezvényeket, esetleg írásban rögzítik együttműködési megállapításukat közös hangversenyeket rendeznek. Az oktatási intézményekkel való együttműködés fő kérdései és területei Az alap- és középfokú intézmények kísérjék figyelemmel a zeneiskola véleményét és jelzését a zenei pályára készülő tanulókról, tájékozódjanak a zeneiskolai tanulók előmeneteléről. Pedagógiai szempontból célszerű figyelembe venni a zenetanulásban való részvétel eredményességét, a tanulók közösségi munkájának és magatartásának értékelésénél. A zeneiskolai tanulmányok folytatása különösen ’B’ tagozatos és a zenei pályára készülő növendékek számára naponta rendszeres gyakorlást igényel, ezért mentesíteni kell őket minden fölösleges túlterheléstől. Ezeknek a tanulóknak a legfontosabb közösségi, társadalmi munkája az adott intézmény kulturális életében való közreműködés. A zeneiskolai tanulóknak minden nyilvános szereplés előtt engedélyt kell kérni a főtanszaki tanártól, a zeneiskolától. A zeneiskola órarendje elkészítésénél messzemenően alkalmazkodik az általános és középiskolák elfoglaltságához. Amennyiben az iskolák foglalkozási ideje megváltozik, a zeneiskolai órák védelme érdekében a változásokat egyeztetni szükséges (pl. váltakozó tanítás, közösen használt tantermek szakköri elfoglaltságok, stb.) Az oktatási intézmények tanárai és a zenetanárok kölcsönösen érdeklődjenek egymás munkája iránt, látogassák egymás rendezvényeit. Kiemelkedő képességű zeneiskolai tanárok szerepléseit tervezzék be a közismereti órák, foglalkozások programjába (OPI élőzene az iskolában). Az intézmény kulturális munkájában, lebonyolításában és értékelésében igényeljék a zenetanárok közreműködését. A közös nevelési célok és feladatok eredményes megvalósítása a zeneiskola és az általános iskolák, valamint egyéb oktatási intézmények jó együttműködésén múlik. Az iskolai

kapcsolatok kialakulása feltételezi az egyes intézmények tanárai között nélkülözhetetlen emberi és szakmai érdeklődést. A település kulturális életében való aktív részvétel lehetősége a zeneiskolák számára használatos együttműködések forrása. A zeneiskola munkájának megismerésére gyakran adódik alkalom a külső szereplések által. A különféle művelődési intézmények igényei alapján kialakított programokon kívül a zeneiskola maga is kezdeményezheti kulturális műsorok szervezését. Jó kapcsolatok kialakítására van szükség az egyházakkal, a művelődési házakkal, könyvtárakkal, múzeumokkal. Ezekben az intézményekben a tanuló ifjúság mellett a felnőtt korosztály tagjaival is kapcsolatot létesíthetünk. A zeneiskola tanárainak és növendékeinek közreműködése nem csak hangverseny, vagy hangszerbemutató formájában képzelhető el, hanem zenei klub, ismeretterjesztő foglalkozás és kiállítások alkalmával is. Nem utolsó sorban fontos a zeneiskola számára a szülőkkel való kapcsolat. A szülői szervezet, közösség segíti a pedagógusok munkáját és támogatja az iskolai koncepció megvalósítását. Nem elhanyagolható körülmény a szülők figyelme és segítőkészsége a zeneiskola növendékeinek tanulmányai szempontjából. (Az iskolai rendezvények sikeres lebonyolítása, az iskola társadalmi munkájában való közreműködés, a szülők rendszeres tájékoztatása, szülői értekezlet, családlátogatás, stb. Az iskolavezetés számára tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyes alkalmával adódik lehetőség beszámolni az iskola célkitűzéseiről és elért eredményeiről. A zeneiskola törekedjen a zenei nevelés feladatainak és sikereinek megismertetésére, ápolja a környezetében kiépített kapcsolatait és hatékony működéssel gazdagítsa a fejlődő települések kultúráját.

A fenntartó és szakmai irányító, tanácsadó, szolgáltató szervek A felettes szervekkel való kapcsolattartás szolgálati úton történik, kivéve, ha jogszabály vagy egyes esetekben a felettes szerv másként rendelkezik. Az igazgató a nevelő- oktatómunkára vonatkozó szakmai utasításokat csak a felettes szerv illetékes képviselőitől fogadhat el. A zeneiskola dolgozói – a jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve – az igazgató útján fordulhatnak a fenntartó és irányító szervekhez. Az igazgató a hozzá benyújtott kérést - a véleményével, javaslataival együtt – 8 napon belül továbbítja. Az igazgató minden rendkívüli eseményről – 24 órán belül – jelentést tesz mind a szakmai, mind a fenntartó szervnek. E jelentési kötelezettség a következőkre terjed ki: -

a nevelő- oktatómunkát tartósan akadályozó vagy váratlanul fellépő események (pl. járványos betegség, az épület súlyos, a működést zavaró vagy a tanítást szüneteltető megrongálódása, stb.)

-

a társadalmi tulajdonban bekövetkezett nagyobb kár vagy hiány

-

a dolgozók vagy a tanulók súlyosabb balesete, a zeneiskola dolgozóinak súlyosabb fegyelmi vagy büntetőjogi felelősségre vonást igénylő cselekménye

-

a dolgozókat és a tanulókat érintő minden olyan cselekmény, amellyel kapcsolatban az erre illetékes szervek eljárására vagy a sajtóban, rádióban, televízióban bírálatra kerülhet sor

-

minden rendkívüli esemény, jelenség, amelyről a nevelő- oktatómunkára gyakorolt hatása miatt – az igazgató megítélése szerint- a felettes szervek tájékoztatása szükséges

Kapcsolat a pártszervezetekkel Törekedni kell a tartalmas együttműködésre: a város zenei életének fejlesztésére, szereplési lehetőségek kihasználására, a zenei ízlés formálására. A városi ünnepségeken való közreműködések. (zenekarok, kamaracsoportok, felnőtt együttesek,) Az önkormányzat mellett működő művelődési bizottsággal, vezetőjével és annak tagjaival. Kapcsolat a szakszervezettel Az igazgató köteles a zeneiskola szakszervezeti bizottságával, bizalmijával, valamint a Zeneművészek Szakszervezete zenepedagógus megyei bizottságával, A Munka Törvénykönyve és egyéb jogszabályok alapján együttműködni, a szakszervezeti bizottság bizalmi tevékenységét segíteni, a szakszervezeti jogok gyakorlását biztosítani. Törekedjék arra, hogy ez az együttműködés segítse életének demokratizmusát, egyéni és a társadalmi érdekek összhangját, a törvényesség megszilárdítását. Az igazgató tegye lehetővé, hogy a közalkalmazotti tanács, szb. (bizalmi) rendszeresen tájékozódhasson minden olyan jogszabályról, iránymutatásról, közleményről, illetőleg körlevélről, amely a zeneiskolai dolgozók munkakörülményeivel érdekvédelmével, továbbá a szakszervezeti és az állami vezetés kapcsolatával foglalkozik, a hivatalos közlönyökben megjelent vagy a zeneiskolába más módon jutott el.

Kapcsolat az ifjúsági szervezetekkel (cserkészek, egyházi és egyéb ifjúsági szervezetek) A zeneiskolában – mivel tanulói más közoktatási intézményhez (a továbbiakban: iskola), illetőleg munkahelyhez tartoznak – nem működik önálló ifjúsági szervezet. Az igazgatóság és a tanárok tartsanak rendszeres kapcsolatot az ifjúsági szervezetek területileg illetékes irányító szerveivel. Az igazgató szorgalmazza, hogy az arra alkalmas tanulók minél nagyobb számban vegyenek részt az ifjúsági szervezetek által kezdeményezett és lebonyolított kulturális tevékenységében, az általuk szervezett összejöveteleken. A szülői szervezet, közösség – mint a tanulók szüleinek önkéntes társulása- a zeneiskola közösségének szerves részeként erősíti az iskola és a család kapcsolatát, segíti a zeneiskolai és a családi nevelés összehangolását, a zeneiskola célkitűzéseinek megvalósítását, biztosítja a szülők részvételét a tanulók erkölcsi, esztétikai, érzelmi nevelésében. A 22. §. a szülői szervezet számára véleményezési jogot biztosít minden olyan esetben, amikor a hatályos jogszabályok szerint az iskolaszéket egyetértési jog illetné meg, mivel az intézményben nem működik iskolaszék. Az intézmény pedagógiai programjáról, a házirendről, az SZMSZ-ről az érdeklődők tájékoztatást kérhetnek az igazgatótól egyeztetett időpontban. Főbb tevékenységi területei: - Szervezi a szülők tájékoztatását a zenei, esztétikai nevelés kérdéseiről, a zeneiskola céljaira, közvetíti a szülők kérését, javaslatait az igazgatóhoz. -

Ösztönzi a szülőket a nevelő- oktatómunka támogatására, tevékenyen közreműködik a zeneiskolai rendezvények lebonyolításában, propagálja az iskola tevékenységét és munkáját.

-

Az alapítvány célkitűzéseinek megvalósulását.

-

Társadalmi munka szervezésével és végzésével hozzájárul a zeneiskola tárgyi feltételeinek javításához.

-

Az egyes főtárgyak tanáraihoz beosztott tanulók szülei osztály-szülői munkaközösség egy választott taggal képviselteti magát a zeneiskola választmányában.

-

Az osztály-szülői munkaközösségek képviselői együttesen alkotják a zeneiskolai szülői szervezet, közösség választmányát, amelynek munkáját a választmány által az egyes tisztségekre (elnök, elnökhelyettes, gazdasági felelős, stb.) megválasztott szülők végzik.

-

A választmány elnökét meg kell hívni a zeneiskolai tanácskozások minden olyan napirendjére, amelyen a következő témák szerepelnek: A zeneiskola és a „szülői szervezet, közösség, munkájának egyeztetése, értékelése. A szülők anyagi megterhelésével járó iskolai kirándulások. táborok szervezése, stb.

XI. Fejezet GAZDÁLKODÁSI FELADATOK A társadalmi tulajdon védelme A társadalmi tulajdon védelme az egész közösség kötelessége. Idegen személyek a zeneiskola területén csak engedéllyel és a szükséges ellenőrzés mellett tartózkodhatnak. A nevelőtestület –a tanulók és a szülők közreműködésével – törekedjen a meglévő hangszerek, felszerelések gondozására, karbantartására. Különösen fontos, hogy a hangszerek karbantartása rendszeres és folyamatos legyen. A tanulóknak kölcsönzött zeneiskolai hangszerek helyes gondozására a főtárgy tanára oktassa ki a tanulót. Ha a kár bekövetkezéséért a tanuló felelős és azt helyrehozni nem képes, a szülőt kell felhívni az eredeti állapot helyreállítására, illetőleg az okozott kár megtérítésére. A felhívás eredménytelensége esetén kártérítési igény bírósági úton érvényesíthető. A tanuló bizonyítványa nem tartható vissza azzal az indokkal, hogy az általa okozott kár nem térült meg. A zeneiskola dolgozója által okozott kár megtérítéséről külön jogszabályok intézkednek. A tűzvédelemre nagy gondot kell fordítani a zeneiskola egész területén. A tűzvédelmi előírásokat az iskola dolgozóival és tanulóival ismertetni kell. Tűzriadó terv és Bombariadó tervvel rendelkezik az intézmény. A zeneiskola területére állatot bevinni, illetőleg ott állatot tartani tilos.

Az intézmény gazdálkodása Az igazgató a városi önkormányzat által jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik. A gazdálkodásra vonatkozó előírásokat külön jogszabályok tartalmazzák. A zeneiskola épületének és felszerelésének karbantartására, továbbá felújítására a kiselejtezett tárgyak pótlására vonatkozóan az igazgató intézkedik. A hangszerek selejtezését a hatályos jogszabályok szerint kell végrehajtani. A zeneiskolai hangszerek kezelésére az igazgató szakleltárvezetőt jelöl ki. Az utazó tanárok utiköltségtérítésének kérdésében a 8/1990. (IV.25.) PM sz. rendeletet tekintjük érvényesnek a következő kiegészítéssel. A rendelet 5. §-a indokolt esetben lehetőséget nyújt a személyi tulajdonban lévő gépjárművel való munkábajáráshoz. „Ha a dolgozó munkarendje olyan, amelyhez a tömegközlekedés nem igazodik, a személyi tulajdonban lévő gépjármű használata esetén utiköltségtérítésben részesíthető.” Intézményünk speciális jellegéből adódóan fenti lehetőséget alkalmazni kívánjuk a következő feltételekkel. -

Az egy dolgozó részére felszámolható utiköltségtérítés km-ként 3.- Ft/km (a térítés független a gépjármű tulajdon jogától), tehát bármely személyi tulajdonú gépjárművel való munkábajárás esetén fenti összeget lehet biztosítani. Az együtt utazók munkáltatója különböző is lehet.

-

A közigazgatási határon kívülről történő munkábajárás esetén (utazó tanárok) a munkábajárást szolgáló bérlet, vagy teljes áru menetjegy díjának. a) országos közforgalmú vasút esetében 86 %-át, b) elővárosi vasút, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbusz esetén 80 %-át a munkáltató köteles megtéríteni, c) a 100 km-nél távolabbról utazó tanárok esetében gyorsvonati költséget számolunk el. Az épület és felszerelése Az igazgató gondoskodik arról, hogy a zeneiskola épülete és udvara, illetve az általa kizárólagosan használt épületrész a tanulmányi, nevelési és egészségvédelmi követelményeknek mindenben megfeleljen.

Az intézmény épületét címtáblával kell ellátni. A címtáblán a Magyar Köztársaság címerét a felső részben a következő felirat veszi körül: Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Weiner Leó Zeneiskola A tantermekben a tanulók csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak, kivéve a gyakorlási engedéllyel rendelkezőket, akik felelősséggel tartoznak a terem berendezéséért. A gyakorlás lehetőségeit a házirend szabályozza. Szertárak, szakleltárak Az intézményben a hangszerek és szemléltetőeszközök szakonkénti csoportosítását, együttesét önállóan kezelendő szakszertári állománynak kell tekinteni. A szertárak megfelelő elhelyezéséről és fejlesztéséről az igazgatóság gondoskodik. Az egyes szertárak az igazgató által a tanév elején kijelölt tanárok vagy a zeneiskola más dolgozói kezelik. A szertáros /szakleltárvezető/ a) gondoskodik a szertári felszerelések rendben tartásáról, megőrzéséről, a hangszerkölcsönzésről /külön megbízás alapján/ b) javaslatot tesz az új beszerzésekre, valamint selejtezésre.