ÉTDR, E-NAPLÓ, E-ÜGYINTÉZÉS ÚJ ALAPOKON AZ ÉPÍTÉSÜGY

Építőipar 2013 – Új alapokon

ÉTDR, E-NAPLÓ, E-ÜGYINTÉZÉS – ÚJ ALAPOKON AZ ÉPÍTÉSÜGY AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRÓL ÉS VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ 1997. ÉVI LXXVIII. TÖRVÉNY (ÉTV.) ÉS A TOVÁBBI ÉPÍTÉSÜGYI JOGSZABÁLYOK ÁTFOGÓ MÓDOSÍTÁSÁNAK CÉLJAI, IRÁNYVONALAI, AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELET MEGVÁLTOZOTT KERETEI

Dr. PAPP FERENC 2013. Március 8.

AZ ÉPÍTÉSI SZABÁLYOK VÁLTOZÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE, CÉLJA, 1. A jogalkalmazás során felmerülő változtatások szükségessége. Bejövő javaslatok (Országos Építésügyi Fórum 2012. június 30-ig. MÉK, MMK, ÉVOSZ, Építőanyag Szövetség), Országos Építésügyi és Településrendezési Tanács. Önkormányzatoknak nagyobb szabadság, OTÉK szabályainak lazítása (parkolás, területfelhasználási egységek további bontása, többszintes területfelhasználási szintek, tervezői felelősség, termékbeépítés, teljesítmény tanúsítvány). Új önkormányzati eljárások bevezetése. Szabálytalan tevékenységek definiálása. Az építésfelügyeleti hatóság megváltozott szerepe, megerősítése. Az eljárásban részt vevő ügyfelek körének szabályozása. Keretszabályok törvényben, eljárási szabályok végrehajtási rendeletben. Területrendezési szabályok egy kormányrendeletben. 2. A Magyary Program Egyszerűsítési Programjának elfogadásáról szóló 1304/2011. (IX. 2.) Korm. határozat. Célja: lakossági ügyfelekre háruló adminisztratív terhek csökkentése. Az építésügyi engedélyezési eljárások felülvizsgálata (2012. X. 31.)

AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI A településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CLVII. törvény 2012. október 30-án hirdették ki és kivételekkel a hatálybalépést követő 15. napon lépett hatályba. Az Étv.-t érintő módosítások 2013. január 1-jétől hatályosak.

A módosítás a beruházások kiszámíthatóbbá és megvalósításuk biztonságosabbá tétele érdekében arra törekedett, hogy  törvényi szinten lehetőség szerint csak az alapvető keretszabályok kerüljenek meghatározásra,  a rugalmasságot igénylő szabályok pedig az Étv. végrehajtási rendeleteiben (kormány, illetve miniszteri) jelenjenek majd meg.

AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI ÚJ FOGALMAK BEVEZETÉSE AZ EGYÉRTELMŰ JOGALKALMAZÁS ÉRDEKÉBEN.

Étv. 2. § 4. pont: Építtető: az építésügyi hatósági engedély kérelmezője, az építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, illetve az építési-bontási tevékenység megrendelője vagy folytatója. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése: „Az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához szükséges engedélyek jogosultja.”

AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI ÚJ FOGALMAK BEVEZETÉSE AZ EGYÉRTELMŰ JOGALKALMAZÁS ÉRDEKÉBEN. Étv. 2. § 19. pont: Építési napló: az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható, a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység jellemzőit - kormányrendeletben meghatározott módon tartalmazó dokumentum. Ez a kormányrendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet.

AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI ÚJ FOGALMAK BEVEZETÉSE AZ EGYÉRTELMŰ JOGALKALMAZÁS ÉRDEKÉBEN. Étv. 2. § 20. pont: Energetikai tanúsítvány: igazoló okirat, amely az épületnek vagy önálló rendeltetési egységnek az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti számítási módszerrel meghatározott energetikai teljesítőképességét tartalmazza.

A törvényjavaslat mind az építési napló, mind az energetikai tanúsítvány fogalmát törvényi szintre emeli. (az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet.)

AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁST TÁMOGATÓ ELEKTRONIKUS DOKUMENTÁCIÓS RENDSZER

Étv. 58. § (6) bekezdés A miniszter - kormányrendeletben meghatározott módon - a Nyilvántartás keretében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottak szerint építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszert (ÉTDR) működtet.

313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet - az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról. 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet - az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról.

AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI AZ ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK ELJÁRÁSFAJTÁK: (elvi építési, telekalakítási, építési, bontási, használatbavételi, fennmaradási)

építési engedélyezési, összevont engedélyezési, (Összevont telepítési engedély) fennmaradási engedélyezési, használatbavételi engedélyezési, bontási engedélyezési, engedély hatályának meghosszabbítása iránti engedélyezési, jogutódlás tudomásul vételi, használatbavétel tudomásul vételi, az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési, hatósági bizonyítvány kiállítása iránti, kötelezési, végrehajtási, szakhatósági, valamint veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásul vételi eljárások.

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS (ÉTV. 30/C. §) A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet. Az építési tevékenységgel érintett telek helye szerinti település polgármestere településképi véleményezési eljárást folytathat le  a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott azon engedélyezési eljárásokat megelőzően, amelynél a területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.  ha az eljárás lefolytatásának részletes szabályairól az önkormányzat rendeletet alkotott, amelyben meghatározta, hogy a véleményét mely esetekben alapozza önkormányzati főépítész vagy helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontjára, melyek a véleményezés részletes szempontjai, és a helyi tervtanács működtetése esetén melyek a működés és az eljárás részletes szabályai.

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS A polgármester építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz adhat településképi véleményt. A véleményezési eljárás során vizsgálni kell  a telepítés településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását,  a településrendezési eszközöknek való megfelelést,  az épület homlokzatának és tetőzetének kialakítási módját,  a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,  az építmény takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítási módját és feltételeit, valamint

 közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdetőberendezések kialakítását.

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét papíralapon nyújtja be, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre (ÉTDR) feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít. A polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul bekéri az önkormányzati főépítész szakmai álláspontját, vagy a helyi tervtanács működtetése esetén annak szakmai álláspontját. A polgármester véleményében engedélyezésre javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet. A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek vagy a kérelmezőnek, továbbá véleményét elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre. Az Étv. 30/C. § (2) bekezdése szerint, ha a polgármester 15 napon belül nem nyilvánít véleményt, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS (Étv. 30/D. §) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytathat le a) a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben építési engedélyhez nem kötött azon építési tevékenységek tekintetében, melynek megkezdését, b) azon reklámok elhelyezése tekintetében melyek elhelyezését, c) azon építmények rendeltetésének megváltoztatása tekintetében, melyek rendeltetésének megváltoztatását a települési önkormányzat helyi önkormányzati rendeletben bejelentési eljárás lefolytatásához kötötte, és az eljárás részletes szabályairól, valamint az igazolás érvényességi idejéről helyi rendeletet alkotott. A bejelentésnek tartalmaznia kell • a folytatni kívánt építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését, • a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás helyét, • a telek helyrajzi számát, • az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámozás tervezett időtartamát.

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS A településképi eljárást bejelentés formájában az ügyfél a polgármesternél kezdeményezi. A tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 8 napon belül nem tiltja meg. A polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 8 napon belül a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást  tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti,  megtiltja az építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire. A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folyatását.

A polgármester döntésével szemben a települési önkormányzat képviselőtestületéhez lehet fellebbezni. A döntés megszegése esetén településképi kötelezésnek és max. 50 000 Ft bírság kiszabásának van helye.

TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS A polgármester a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében, a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szabályai alapján – hivatalból vagy kérelemre – kötelezési eljárást folytat le az Étv. 29. § (6) bekezdésében meghatározott esetkörben. „A települési önkormányzat polgármestere - kormányrendeletben meghatározottak szerint településképi kötelezés formájában önkormányzati hatósági döntéssel elrendelheti a) a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetését, b) a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítését.”

A polgármester a kötelezési eljárásban az érintett ingatlan tulajdonosát – a helyi építészeti értékek, a településkép védelme érdekében – az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti. A helyi önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben a településképi kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben 50 000 forintig terjedhető bírság kiszabását rendelheti el.

AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI AZ ÉPÍTMÉNYEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

Étv. 31. § (2) bekezdés: „(2) Az építmények és azok részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, bővítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése során érvényre kell juttatni az országos építési szakmai követelményeket, különösen a mechanikai ellenállás és stabilitás, a tűzbiztonság, a higiénia, egészség- és környezetvédelem, a használati biztonság, a zaj és rezgés elleni védelem, az energiatakarékosság és hővédelem, az élet- és vagyonvédelem, valamint katasztrófavédelem követelményeit.

„(2) Az építmények és azok részeinek építése, bővítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése során érvényre kell juttatni az OTÉK-ban (50. § (3) bekezdés) meghatározott alapvető követelményeket.”

AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI Az Étv. 37. §-a kiegészül egy olyan új szabállyal, hogy „Az építésügyi hatóság engedélye nem mentesíti az építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez szükséges más hatósági engedélyek, nyilatkozatok vagy hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól.”

Ez azt jelenti, hogy az építési engedély megkérése és megszerzése mellett számos más hatósági és nem hatósági engedély, bejelentés, tudomásul vétel, polgárjogi nyilatkozat és hozzájárulás (pl. szerzői jog területén), stb. szükséges az építési tevékenység megkezdéséhez.

AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI JOGI SZEMÉLYEK, ILLETVE JOGI SZEMÉLYISÉGGEL NEM RENDELKEZŐ SZERVEZETEK SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ VÁLTOZÁSOK Étv 38/D. § Az új szabályozás szerint az Étv. már nem az adott tevékenységnél (településtervezési, építészeti műszaki tervezési, építésügyi műszaki szakértői építésügyi igazgatási szakértői, tervellenőri) szabályozza jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a jogosultságot, hanem egy helyen a 38/D. §-ban együtt a beruházáslebonyolítói, illetve az energetikai tanúsítói tevékenységgel. Az új rendelkezés azt mondja, hogy a fenti tevékenységeket jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor végezheti, ha tagja vagy alkalmazottja (a korábbi szabályozással szemben, ahol a tag mellet munkavégzésre irányuló jogviszonyt határoz meg) rendelkezik településtervezési, településrendezési szakértői, építészeti-műszaki tervezői, építésügyi műszaki szakértői, beruházáslebonyolítói, építésügyi igazgatási szakértői, felelős műszaki vezetői, építési műszaki ellenőri vagy energetikai tanúsítói jogosultsággal.

Gazdasági szervezeteknek is kell kérniük a kamarai nyilvántartásukat.

AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSA Étv. 39. § (2) és (3) bekezdés. „(2) Építőipari kivitelezési tevékenységet az folytathat, a) akinek az építőipari kivitelezési tevékenység a tevékenységi körében szerepel, továbbá a kivitelezési tevékenység végzéséhez alkalmas telephellyel rendelkezik, b) aki rendelkezik a megjelölt építőipari kivitelezési tevékenységi körének megfelelő szakképesítéssel vagy legalább egy – vele tagsági, alkalmazotti jogviszonyban álló – ilyen szakképesítésű szakmunkással, és c) aki – a csak a 39/A. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végzők kivételével – vele munkaviszonyban vagy tagsági jogviszonyban álló olyan személyt alkalmaz, aki az a) pont szerinti tevékenységi körbe tartozó, csak felelős műszaki vezető irányításával végezhető kivitelezési tevékenységek tekintetében a felelős műszaki vezetői feladatok ellátására jogosult.” „39/A. § (2) Kormányrendeletben meghatározott építési tevékenységet az ott előírt feltételek megléte esetén a tevékenység jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakmunkás felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezhet. Ez esetben a szakmunkás a felelős.”

AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSA 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 13. § (8) bekezdés: „(8) Az építőipari kivitelezési munka jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakmunkás felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezhet olyan építőipari kivitelezési tevékenységet, melynek teljesítéséhez nem vesz igénybe további alvállalkozót.”

„(3) Aki üzletszerű gazdasági tevékenységként építőipari kivitelezési tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni.”

AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSA Új rendelkezés: Étv. 39. § (5) bekezdés: „A vállalkozó kivitelezői tevékenység folytatásához kormányrendelet felelősségbiztosítást, referenciát vagy a vállalkozó kivitelező teljesítésre való alkalmasságát igazoló vállalkozás-minősítést írhat elő.” A vállalkozó kivitelező szerződés teljesítésére való alkalmasságát előzetesen csak a közbeszerzési eljárásban és egyes pályázati forrásokból megvalósuló beruházások eseték vizsgálhatta a megrendelő. A vállalkozások minősítése ezekben az esetekben is egyedi igények szerinti és egyedileg meghatározott. Indokolt volt, hogy a vállalkozások minősítésének egységes követelményrendszerére annak érdekében, hogy még a szerződés megkötése előtt összehasonlítható tájékoztatást kaphasson minden építtető. 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (8. melléklete) Az MKIK vezeti a névjegyzékkel együtt.

AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI A TERMÉSZETES ERŐFORRÁSOK FENNTARTHATÓ HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 305/2011/EU RENDELETE 2. cikk (55) bekezdése szerint:

„Az építményekre vonatkozó, a természeti erőforrások fenntartható használatával kapcsolatos alapvető követelménynek többek között figyelembe kell vennie az építmények, a felhasznált anyagok és részek bontás utáni újrahasznosíthatóságát, az építmények tartósságát, valamint azt, hogy az építményekben környezetbarát nyersanyagokat és másodlagos nyersanyagokat használjanak fel.”

AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI A TERMÉSZETES ERŐFORRÁSOK FENNTARTHATÓ HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK OTÉK 56/B. § Az építmény és annak részeinek tervezése, megvalósítása és bontása során törekedni kell az alábbi fenntarthatósági szempontokra:  egészséges, a káros anyagoktól mentes belső környezet, a használók kellemes közérzetét biztosító belső kialakítás,  racionális energiafelhasználás, az energia visszanyerés és a megújuló forrásokból származó energia alkalmazása, az épületgépészeti berendezések energiahatékony üzemeltetése,  a takarékos vízfelhasználás, a csapadék, a talajvíz, és a szürkevíz hasznosításának lehetősége, vagy a vízfelhasználás hatékony csökkentésére kialakított megfelelő szerelvények alkalmazása,  a fenntartható építőanyag felhasználás, amely törekszik a helyi vagy helyben gyártott építőanyagok betervezésére, a bontott építőanyagok szakszerű újrafelhasználására,  a környezetszennyezés csökkentése, különös tekintettel a fény- és zajszennyezés mérséklésére, a káros anyagok kibocsátásának és a természetes vizek szennyezésének csökkentésére vagy megszüntetésére,  az ökológiai értékek védelme, amely magában foglalja a védett természeti területek és értékek megóvását, az épített környezet és az élővilág harmóniájának megteremtését, és  az életciklus vizsgálata. Életciklus: anyagok, szerkezetek használati időszakának egymást követő szakaszainak összessége a nyersanyagbeszerzéstől vagy természeti erőforrásból történő előállítástól a végső ártalmatlanításig.

AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI A TERMÉKEK TELJESÍTMÉNY TANÚSÍTVÁNYA

Étv. 41. § (3) bekezdés „(3) Az építési termékek teljesítményállandóságának értékelésére és ellenőrzésére, valamint a műszaki értékelő szervezetek kijelölésére, bejelentésére és tevékenységére a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvény előírásait kell alkalmazni a 305/2011/EU rendeletben foglalt előírásokkal együtt.” Tervező: az elvárt műszaki teljesítményű termék betervezése. Felelős műszaki vezető: felel, hogy az elvárt teljesítményű termék kerüljön beépítésre, a tervező és az építtető egyetértésével a helyettesítő termék kiválasztása.

Műszaki ellenőr: a beépített termékek teljesítmény tanúsítványainak meglétének ellenőrzése.

AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI AZ ÉPÍTTETŐI FELELŐSSÉG VÁLTOZÁSA Az építtető az Étv. 43. § (1) és (2) bekezdése szerint összességében az alábbiakért felel:  az építési beruházás teljes fedezetének biztosításáért,  a beruházás-lebonyolító kiválasztásáért,

 az engedélyezési és kivitelezési terv tervezőjének, az építési műszaki ellenőr, valamint a kivitelező kiválasztásáért,  az építésügyi hatósági engedély, tudomásul vétel megszerzéséért, a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban, valamint a kivitelezési tervekben foglaltak betartásáért,  az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének az építésfelügyeleti hatósághoz történő, jogszabályban előírt bejelentéséért és az ehhez szükséges mellékletek meglétéért, az ezzel kapcsolatos változások bejelentéséért,  az építési munkaterület átadásáért,

AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI AZ ÉPÍTTETŐI FELELŐSSÉG VÁLTOZÁSA  az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ellenőrzéséért,

 azért, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt valósuljanak meg,  azért, hogy az építési napló a hatósági ellenőrzések és eljárások során az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság rendelkezésére álljon, továbbá amennyiben jogszabály előírja az építési napló elektronikus vezetését, az elektronikus építési napló aktiválásáért, valamint  az e törvényben meghatározott esetekben személyes adatok közléséért és jogszabályban meghatározott esetekben a megjelölt adatok bejelentéséért. Az építtető és a kivitelező együttesen felel azért, hogy az építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az építőipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladékot - a külön jogszabályban meghatározott módon - elszállíttassa, a környezet és a terep felszínét az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában átadja, a környezetben okozott károkat megszüntesse.

AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI SZABÁLYTALAN TEVÉKENYSÉG A módosítás a szabálytalan építési tevékenységre három új fogalmat vezet be úgy, mint a jogszerűtlenül,

jogosulatlanul vagy szakszerűtlenül megkezdett és végzett tevékenység.

AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI SZABÁLYTALAN TEVÉKENYSÉG Jogszerűtlen az építési tevékenység Jogszerűtlen az építési vagy bontási tevékenység, ha a jogszabály alapján építésügyi hatósági engedélyhez vagy tudomásulvételhez kötött építési vagy bontási tevékenységet engedély vagy tudomásulvétel nélkül, az engedélytől vagy tudomásulvételtől eltérően, az engedély jogerőssé válása nélkül – kivéve, ha a döntés, fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá válik – a jogerős engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére végzik. Nem minősül jogszerűtlen építési tevékenységnek az építési engedélytől a jogszabályban meghatározott szabvány szerinti tűréshatáron belüli eltérés, valamint ha a bíróság a jogerős építési engedély alapján végzett építési tevékenység végrehajthatóságát nem függeszti fel.

AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI SZABÁLYTALAN TEVÉKENYSÉG Jogosulatlan tevékenység Jogosulatlan a településtervezési, az építészet-műszaki tervezési, az építésügyi igazgatási szakértői, a tervellenőri, a beruházás-lebonyolítói tevékenység, továbbá a vállalkozó kivitelezői tevékenység, ha az építési folyamat e törvényben és kormányrendeletben meghatározott résztvevője az általa folytatott tevékenység végzéséhez nem rendelkezik megfelelő jogosultsággal vagy megfelelő szakképesítéssel, vagy a vállalkozó nem rendelkezik kivitelezői névjegyzéki nyilvántartási számmal.

AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI SZABÁLYTALAN TEVÉKENYSÉG Szakszerűtlen tevékenység

Szakszerűtlen a településtervezési, az építészet-műszaki tervezési, az építésügyi igazgatási szakértői, a tervellenőri, a beruházás-lebonyolítói, energetikai tanúsító tevékenység, valamint a kivitelezői tevékenység, ha azt a helyi építési szabályzat és az alapvető követelmények, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások megsértésével végzik, vagy a tevékenység végzése az életet, egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot vagy használatot eredményez.

AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI SZABÁLYTALAN TEVÉKENYSÉG ÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI Az Étv. új 52. §-a meghatározza, hogy a szabálytalan (jogszerűtlen, jogosulatlan, szakszerűtlen) építés esetében a hatóságok milyen jogkövetkezményeket/szankciókat alkalmazhat. Fontos, hogy ezeket a jogkövetkezményeket úgy kell megállapítani, hogy  figyelemmel kell lenni a fokozatosság elvére, az építésügyi szabályok ismételt vagy halmozott megsértése esetén súlyosabb jogkövetkezményt kell alkalmazni,  arányban álljon az elkövetett szabálytalanság súlyával és következményeivel,  ugyanazon vétség esetében kerülni kell a párhuzamos jogkövetkezményt,  figyelembe kell venni az építési folyamat különböző területein részt vevő személyek felelősségének mértékét,  figyelembe kell venni – az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint – az építmény jellegét és rendeltetését, a szabálytalanság mértékét, a veszélyeztetés módját, nagyságát és a természetes és épített környezetre gyakorolt hatását.

Fentiekre tekintettel az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja: figyelmeztetés, hatósági kötelezés a szabálytalanság megszüntetésére, a tevékenység megkezdésének, folytatásának megtiltása vagy leállítása, bírság megállapítása, valamint a névjegyzéket vezető kamaránál eljárás kezdeményezése.

AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI ELJÁRÁS SZABÁLYAI Étv.

Az építésfelügyeleti hatóság a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint ellátja az építési folyamat felügyeletét, ellenőrzi az építmény műszaki állapotát, valamint feltárja a szabálytalan építkezéseket. A cél az volt, hogy egy hatóság kezében legyen az építési tevékenység ellenőrzése. Ennek érdekében az építésfelügyeleti hatóság  az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésével összefüggő építésfelügyeleti hatósági eljárásokat folytat le, (tudomásulvételi eljárások, melye esetén tevékenység megkezdését vagy annak folytatását megtilthatja, feltételhez kötheti vagy tudomásul veszi)  a helyszínen ellenőrzi az építőipari kivitelezési tevékenység  végzésének szakszerűségét, jogszerűségét, (bíráságot szabhat ki és megkeresi az eljárásra hatáskörrel rendelkező szervet)  résztvevőinek jogosultságát,  végzéséhez előírt építési napló vezetésének módját és tartalmát,  folytatásához előírt kivitelezési dokumentáció(rész) meglétét, (építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtilthatja és építésfelügyeleti bírságot szabhat ki, illetve az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtiltja és a szabálytalan állapot megszüntetését elrendeli, továbbá építésfelügyeleti bírságot szabhat ki)

 a jókarbantartási kötelezettség teljesítése körében ellenőrzést és eljárást folytat le, (kötelezheti az építmény tulajdonosát a szükséges munkálatok elvégzésére)

AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI ELJÁRÁS  a szabálytalan építési tevékenység feltárása érdekében az építésügyi monitoring igénybevételével építésrendészeti ellenőrzést és eljárást folytat le, (az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtilthatja, a szabálytalan állapot megszüntetése érdekében bontást, átalakítást rendel el, vagy a fennmaradási engedélyezés feltételeinek fennállása esetén megkeresi az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóságot)  e) az ellenőrzései alapján szankciót állapít meg, ennek keretében  építésfelügyeleti intézkedést tesz,  építésfelügyeleti bírságot szab ki,  megkeresi az intézkedésre hatáskörrel rendelkező hatóságot,  szakhatósági eljárást folytat le. Az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzés során feltárt szabálytalan tevékenységről való tudomásszerzésétől számított 90 napon belül indítja meg az intézkedések megtételére irányuló eljárást. Ezen intézkedéseknek  az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésével, folytatásával és a jókarbantartási kötelezettség ellenőrzésével kapcsolatosan észlelt tevékenység esetén a szabálytalan tevékenységtől számított öt éven belül,  a szabálytalan építési tevékenység feltárása során észlelt szabálytalanságok és az ellenőrzések során kiszabott bírságok kiszabása során a szabálytalan tevékenységtől számított tíz éven belül van helyük.

AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI ELJÁRÁSOK Építésfelügyeleti hatósági tevékenység (Az építőipari kivitelezési tevékenység, valamint a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvétele)

Építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés

Építésfelügyeleti hatósági intézkedések

Építésrendészeti eljárás

Jókarbantartási kötelezési eljárás

AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI ELJÁRÁSOK Építésfelügyeleti hatósági tevékenység 1. hivatalból 2. más közigazgatási szerv megkeresésére 3. kérelemre folytatja le. Kérelemre hatósági eljárást folytat le  az építőipari kivitelezési tevékenység,  a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételére. Az építésfelügyeleti hatóság szerint ellenőrzi vagy ellenőrizheti  a bontási tevékenység megkezdésének bejelentése nélkül vagy az építésfelügyeleti hatóság tiltása ellenére végzett építési tevékenységet,  az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását,  azt, hogy az építési folyamat résztvevői rendelkeznek-e a tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal,  az építőipari kivitelezési dokumentáció meglétét,  az építési napló vezetését és annak tartalmát,  az építtetői fedezetkezelőre vonatkozó előírások betartását.

AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI ELJÁRÁSOK Építésfelügyeleti hatósági tevékenység

Az építésfelügyeleti hatóság felkutatja  a szabálytalan építési tevékenységeket,  az építési vagy bontási engedély nélkül vagy bontási tudomásulvétel nélkül végzett építési tevékenységeket,  az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén a településrendezési tervek, valamint a helyi építési szabályzat és az országos építési követelmények megsértésével végzett építési tevékenységeket. Az építésfelügyeleti hatóság a fenti ellenőrzéséhez, a tényállás tisztázásához az ÉMO (építésügyi monitoring rendszer) alkalmazásával adatokat szerezhet be, előzmény iratokat és állapotdokumentumokat vizsgálhat.

AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI ELJÁRÁSOK Építésfelügyeleti hatósági tevékenység A helyszíni ellenőrzést egyidejűleg legalább két fő végzi. Az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzésbe más – jogszabályban erre felhatalmazott – szervet, szervezetet is bevonhat, az építési helyszín ellenőrzését az építésfelügyelő a bevont szerv, szervezet képviselőjével is lefolytathatja.

A speciális vizsgálatok elvégzése érdekében az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 53/A. § (3) bekezdésében meghatározott szakértő (szakmai kamarák) vagy minőség-ellenőrző szerv közreműködését is igénybe veheti.

AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI ELJÁRÁSOK Az építőipari kivitelezési tevékenység, valamint a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvétele Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben meghatározott építési, bontási tevékenység, valamint a bontás tudomásulvételéhez kötött bontási tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha az engedély jogosultja vagy a bontást kérelmező a tevékenység tervezett megkezdése előtt legalább tizenöt nappal az építési vagy bontási szándékára irányuló kérelmét az építésfelügyeleti hatósághoz benyújtotta, és az építésfelügyeleti hatóság azt jogszerű hallgatással tudomásul véve a) az építőipari kivitelezési tevékenység, b) a bontási tevékenység megkezdését az eljárás megindulásától számított tíz napon belül nem tiltotta meg.

A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben meghatározott, engedélyezett építési, bontási tevékenység végzésének megkezdését az ott meghatározott tartalmú kérelemmel és mellékletekkel az ott meghatározott módon kell az építésfelügyeleti hatósághoz az ÉTDR-en keresztül bejelenteni.

AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI ELJÁRÁSOK Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének tudomásulvétele Összevont telepítési eljárásban kiadott integrált építési engedély esetén, ha a THSZ-ben (telepítés hatásvizsgálati szakasz) telekalakítási engedélyt is magába foglaló telepítési engedély kiadására került sor, a kivitelezés megkezdésének bejelentéséhez csatolni kell a változás ingatlannyilvántartási átvezetésének megtörténtét igazoló okiratot. Ha az építési tevékenység megkezdésére irányuló bejelentés tömegtartózkodásra szolgáló építmény, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény hatálya alá tartozó építmény, valamint a honvédelmi és katonai célú építmény esetén nem tartalmaz tartószerkezeti munkarész ellenőrzésére vonatkozó nyilatkozatot, akkor az építésfelügyeleti hatóság a tartószerkezeti munkarészt ellenőrzi. Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésére irányuló bejelentés tudomásulvétele során – a bontás tudomásulvételére irányuló kérelmet kivéve – az eljárás megindulásáról szóló értesítés mellőzhető.

AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI ELJÁRÁSOK Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének tudomásulvétele Az építésfelügyeleti hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését határozattal megtiltja, ha a) a bejelentés nem elégíti ki az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben előírtakat, b) a kivitelezés megkezdésére, végzésére vonatkozó előírások nem teljesülnek, c) az építtető kérelméhez nem csatolta az összevont telepítési eljárásban kiadott integrált építési engedély esetén, ha a THSZ-ben telekalakítási engedélyt is magába foglaló telepítési engedély kiadására került sor, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésének megtörténtét igazoló okiratot, valamint

d) Ha a tömegtartózkodásra szolgáló építmény esetében a tartószerkezeti munkarész nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.

AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI ELJÁRÁSOK A bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvétele Bontás tudomásulvételéhez kötött minden olyan bontási tevékenység, amely nem tartozik a 45. § (1) bekezdésében felsorolt bontási engedély köteles (műemléket érintő, a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érintő, a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét is érintő) és a 2. mellékletben felsorolt – bontási engedélyhez vagy bontás tudomásulvételéhez nem kötött – bontási tevékenységek körébe. A bontási kötelezettséget az építésfelügyeleti hatóság bontás tudomásul vételéről szóló döntésétől számított egy évig lehet végezni.

A bontási tevékenység tudomásulvételére irányuló bejelentést elektronikus úton az ÉTDR rendszeren keresztül kell benyújtani. A bontási tevékenység tudomásulvételére irányuló kérelem tartalmáról az eljárás megindulásától számított három napon belül értesíteni kell az építmény tulajdonosát, ha az nem egyezik a bontást kérő személyével.

AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI ELJÁRÁSOK A bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvétele A kérelem tartalmazza:  az építtető nevét, megnevezését, lakcímét, szervezet esetén székhelyét,  a bontási tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,  a bontandó építmény, építményrész megnevezését, rendeltetését,  a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,  az építtető aláírását. Mellékletek: a) a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. mellékletben meghatározott dokumentációt, b) műemléki jelentőségű területen végzett bontás tudomásulvételéhez kötött tevékenységek esetében az örökségvédelmi hatóság hozzájáruló nyilatkozatát, c) az illeték befizetésének igazolását. A bontási tevékenység megkezdésére irányuló kérelem tudomásulvétele során az építésfelügyeleti hatóság helyszíni szemlén és az ÉMO, vagy az OÉNY (Országos Építésügyi Nyilvántartás) más elektronikus szolgáltatása alkalmazásával vizsgálja, hogy  a tervezett bontási tevékenység során betartják-e a vonatkozó biztonsági, műszaki és egyéb követelményeket,  a tervezett bontási tevékenység nem veszélyezteti-e az életet vagy a vagyonbiztonságot, nem jár a közérdek jelentős sérelmével, továbbá  az építmény elbontását jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem tiltja-e.

AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI ELJÁRÁSOK A bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvétele Az építésfelügyeleti hatóság a bontási tevékenység megkezdését határozattal megtiltja, ha  a bejelentés nem elégíti ki a 191/2009. (X. 15.) Korm. rendeletben előírtakat,  a kivitelezés megkezdésére, végzésére vonatkozó előírások nem teljesülnek.  építtető kérelme nem tartalmazza a kötelező elemeket, illetve kérelméhez nem csatolta megfelelő mellékleteket,  megállapítja, hogy  a tervezett bontási tevékenység során nem tartják be a vonatkozó biztonsági, műszaki és egyéb követelményeket,  a tervezett bontási tevékenység veszélyezteti-e az életet vagy a vagyonbiztonságot, vagy a közérdek jelentős sérelmével jár, vagy  az építmény elbontását jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés tiltja. A határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza: a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját, b) a bontási tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, c) a bontási tevékenység rövid leírását, az építmény rendeltetését, az önálló rendeltetési egység számát és rendeltetésének megjelölését,

AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI ELJÁRÁSOK A bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvétele A határozat szóban nem közölhető. Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell:  ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett  az építtetővel vagy meghatalmazottjával,  az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával,  azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont,  tájékoztatásul  azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik,  műemléki jelentőségű terület esetén az örökségvédelmi hatósággal. Az építésfelügyeleti hatóság a jogerőre emelkedés napját az ÉTDR-ben rögzíti. A jogerős döntést az építtetővel vagy meghatalmazottjával, a jogerőre emelkedés időpontjának tudomásra jutásától számított három napon belül a rendelkezésének megfelelő módon kell közölni.

AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI ELJÁRÁSOK A bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvétele Az építésfelügyeleti hatóság bontás tudomásulvétele esetén: a) a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3/A. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat (cím, kivitelező neve, felelős műszaki vezető, műszaki ellenőr) a bontás helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi felügyelőségének továbbítja, b) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 3. számú melléklete G) részének 6. pontja szerinti adatokat (cím, kivitelező neve adószáma, jogosultsági száma) a NAV részére minden hónap 5. napjáig megküldi és egyidejűleg a lakás bontásának tudomásulvétele esetén a KSH-t, továbbá a Magyar Állam javára szóló jelzáloggal terhelt lakás bontásának tudomásulvétele esetén a Magyar Államkincstárt tájékoztatja.

Az építtető a bontási tevékenység befejezésének tényét, a befejezéstől számított tizenöt napon belül az építésfelügyeleti hatósággal közli, és azt a hatóság az ÉTDR rendszerben nyilvántartja. A bejelentésnek melléklete nincs.

AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI ELJÁRÁSOK Építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés Az építésfelügyeleti hatóság köteles évente legalább egyszer ellenőrzést tartani a 191/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet szerint előzetes bejelentéshez kötött, és a bejelentés alapján megkezdett, valamint tudomásulvételi eljárás alapján megkezdett építőipari kivitelezési tevékenység helyszínén. Az e körbe nem tartozó építési tevékenységek ellenőrzését szúrópróbaszerűen vagy az ellenőrzési utasításban foglaltak szerint végzi. Az építésfelügyeleti hatóság szükség esetén, de évente legalább két alkalommal az építésügyi hatósággal (ideértve a sajátos építményfajták szerinti hatóságokat is), más illetékességi területen működő építésfelügyeleti hatósággal, az illetékes területi építész-, illetve mérnöki kamara, területi kereskedelmi és iparkamara, vagy más – ellenőrzésre jogosult – hatósággal vagy szervezettel közös ellenőrzés végzését kezdeményezi. Az építőipari kivitelezési tevékenységet folytató az építésfelügyeleti hatóságtól kérheti tevékenysége szakszerűségének ellenőrzését. (Ha nincs jelentős szabálytalanság, nincs bírság) Az építésfelügyeleti hatóság megkeresésre más hatóság ellenőrzésében is részt vesz.

AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI ELJÁRÁSOK Építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzi, hogy  a vállalkozó kivitelező, a kivitelezési dokumentáció tervezője, az építési műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető, a beruházáslebonyolító rendelkezik-e a kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal, regisztrációval,

 az Étv. 39/A. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakat (ki végezhet építőipari kivitelezési tevékenységet) teljesítették-e,  az építőipari kivitelezési tevékenység a jogerős építésügyi hatósági engedély, a hozzátartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció és az az alapján készített kivitelezési dokumentáció alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történt-e,  az építési napló a jogszabályban meghatározottak szerint és módon rendelkezésre áll-e, az építmény szerkezetére, a kivitelezés módszerére és technológiájára vonatkozó követelményeket betartották-e,  az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzése esetén a fedezetkezelőt igénybe vették-e.

AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI ELJÁRÁSOK Építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrizheti, hogy  az építési termékek beépítésére vonatkozó jogszabályokat, szabványokat és szakmai szabályokat az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során megtartották-e,  az építtető a jogszabályban meghatározott esetekben és módon bejelentette-e az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését, vagy az építőipari kivitelezési tevékenység végzését az építésfelügyeleti hatóság nem tiltotta-e meg,  az építési szerződésre vonatkozó előírások teljesültek-e.

Az építésfelügyeleti hatóság az építmények jókarbantartási kötelezettség esetében ellenőrzi  az Épkiv. 34. § (5) bekezdése szerinti kötelezettség (jó műszaki állapot, rendeltetésszerű  és biztonságos használat) teljesítését,  tömegtartózkodásra szolgáló építmény, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény hatálya alá tartozó építmény, valamint a honvédelmi és katonai célú építmény esetén  a szervizkönyv meglétét,  a 20 évenkénti felülvizsgálatának teljesítését, a megállapítások szerinti munkálatok elvégzését és a szervizkönyvben való dokumentálását.

AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI ELJÁRÁSOK Építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés Az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzésen a jegyzőkönyvében rögzíti:  az ellenőrzésben közreműködők megnevezését,  az építési engedélyezési tervek építészeti-műszaki tervezőjének nevét, lakcímét, névjegyzéki számát,  a kivitelezési tervek építészeti-műszaki tervezőjének nevét, lakcímét, névjegyzéki számát,  az építőipari kivitelező nevét, telephelyét, cégjegyzékszámát, vállalkozási engedély számát, kivitelezési regisztrációs számát,  a felelős műszaki vezető nevét, lakcímét, névjegyzéki számát,  az építési műszaki ellenőr nevét, lakcímét, névjegyzéki számát,  az építmény rendeltetését, jellegét,  az építési engedély számát, és  a kivitelezés bejelentési kötelezettségének teljesítését.

AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI ELJÁRÁSOK Építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés

Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (4) bekezdése szerinti ellenőrzésen (szabálytalan, az engedély nélküli tevékenység, az OTÉK, HÉSZ betartása) a jegyzőkönyvében a szabálytalan állapotról ábrázolást vagy rajzot és fényképfelvételt készít. Az építésfelügyeleti ellenőrzés során feltárt, az építésfelügyeleti hatóság hatáskörébe nem tartozó szabálytalanságokat is rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. A hatósági ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerint az OÉNY-ben kell rögzíteni.

AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI ELJÁRÁSOK Építésfelügyeleti hatósági intézkedések Az építésfelügyeleti hatóság, ha az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását az Étv. 46. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontja (állékonyság, élet, egészség) alapján a helyszínen végzéssel megtiltotta, annak tényét az építési naplóba is bejegyzi. Az építésfelügyeleti hatóság a jegyzőkönyv vagy a közbenső végzés egy példányát a helyszínen a kötelezett vagy a képviselője részére átadja. Ha ez nem lehetséges, azt a kötelezettel hivatalos úton közli. Az építésfelügyeleti hatóság, ha az építési tevékenység végzését megtiltotta az ellenőrzés napjától számított nyolc napon belül a helyszínen felvett jegyzőkönyv megállapításai alapján, fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozattal elrendeli a szabálytalan állapot megszüntetését. A kivitelezési tevékenységet tovább folytatni csak a szabálytalan állapot megszüntetése után lehet. A kötelezés végrehajtásának teljesítését az építésfelügyeleti hatóság a helyszínen ellenőrzi és dokumentálja.

AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI ELJÁRÁSOK Építésfelügyeleti hatósági intézkedések Az Étv. 46. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti szabályok súlyos megsértésének minősül  az építési napló vezetésére vonatkozóan, ha az építtetői fedezetkezelő kötelező közreműködésének elmaradása miatt hiányzik az elektronikus alvállalkozói nyilvántartás,  az építőipari kivitelezési tevékenység szakszerűségére vonatkozóan, ha az építőipari kivitelezési tevékenységet  az építési napló megnyitása, vagy  a kivitelezési dokumentáció, dokumentáció-rész nélkül végzik. Az építésfelügyeleti hatóság az építési folyamat résztvevőivel szemben bírságot kiszabó jogerős döntése ellen újrafelvételi kérelem nem nyújtható be.

AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI ELJÁRÁSOK Építésfelügyeleti hatósági intézkedések Az építésfelügyeleti hatóság az építési folyamat résztvevőinek jogosultságát az OÉNY szolgáltatásának alkalmazásával ellenőrzi. Az építésfelügyeleti hatóság a hatáskörébe nem tartozó szabálytalanság esetén a jegyzőkönyv, valamint az egyéb bizonyítékok megküldésével a szükséges intézkedések megtételét az ellenőrzés napjától számított nyolc napon belül kezdeményezi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál. A beruházáslebonyolító, az építési műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető, az építészetiműszaki tervező, az építőipari kivitelező (a továbbiakban együtt: szakmagyakorló) személy kötelezésekor és bírságolásakor az építésfelügyeleti hatóság a jogerős és végrehajtható döntése egyidejű megküldésével a szakmagyakorlóról névjegyzéket vezető szervnél a jogszabály szerinti eljárást kezdeményezi. Ha az építészeti-műszaki tervező által készített kivitelezési dokumentáció szakszerűtlen vagy tartalma valótlan, akkor az építésfelügyeleti hatóság eljárást kezdeményez a tervezői jogosultságról névjegyzéket vezető szervnél.

AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI ELJÁRÁSOK Építésrendészeti eljárás Az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárást meghatározott esetekben hivatalból, valamint az építésügyi hatóság megkeresésére és bejelentés alapján folytat le. Az építésfelügyeleti hatóság hivatalból építésrendészeti eljárást folytat le, ha az ellenőrzésen megállapítja, hogy  az építőipari kivitelezési tevékenység végzését a jogerős építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációtól eltérően,  az építőipari kivitelezési tevékenység végzését építési vagy bontási engedély nélkül,  a bontási tevékenységet a tevékenység megkezdésének bejelentése nélkül vagy az építésfelügyeleti hatóság tiltása ellenére,  az engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat vagy az országos építési követelmények megsértésével szabálytalanul végezték.

AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI ELJÁRÁSOK Építésrendészeti eljárás Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárása keretében a szabálytalan építési tevékenységről történő tudomásszerzésétől számított hatvan napon belül tisztázza a tényállást, melynek keretében  vizsgálja, hogy a jogszerűtlen vagy szakszerűtlen építési tevékenységgel megépített építmény, építményrész fennmaradási engedély megadásának az Étv. 48/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételei fennállnak-e vagy megteremthetőek-e,  a feltételek megléte esetén végzésben értesíti az építtetőt, vagy ha az építtető személye nem ismert, a tulajdonost a fennmaradási engedély feltételeiről, valamint jogkövetkezményeiről, és egyben  legfeljebb hatvan napon belüli határidő kitűzésével felhívja az építtetőt, vagy ha az építtető személye nem ismert, a tulajdonost a fennmaradási engedély iránti kérelem és mellékleteinek az építésügyi hatósághoz történő benyújtására.

AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI ELJÁRÁSOK Építésrendészeti eljárás A fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására felhívó végzés rendelkező részének tartalmaznia kell:  a fennmaradási engedély iránti kérelem mellékleteinek felsorolását (ideértve az építészetiműszaki dokumentáció szabálytalan állapot megszüntetésére vonatkozó részeit is),

 az építésügyi hatósági eljárás illetékének mértékét,  a kérelem benyújtásnak lehetőségeit,  tájékoztatást a kérelem benyújtása előtti építésügyi hatósági szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről. Ha a szabálytalan építési tevékenység eredményeként létrejött építményre, építményrészre fennmaradási engedély nem adható, az építésfelügyeleti hatóság elrendeli:  a szabályossá tétel érdekében a szükséges munkálatok elvégzését, vagy  a lebontását, ha az építmény fennmaradása átalakítással sem engedélyezhető.

AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI ELJÁRÁSOK Építésrendészeti eljárás Az építésfelügyeleti hatóság a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtási határidejétől számított öt napon belül információt kér az illetékes építésügyi hatóságtól arról, hogy az építtető vagy a tulajdonos az építésügyi hatósághoz a fennmaradási engedély iránti kérelmét benyújtotta-e. Amennyiben az építésfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy az építtető vagy a tulajdonos a végzésben megállapított teljesítési határidőig az építésügyi hatósághoz nem nyújtotta be a fennmaradási engedély iránti kérelmét, a szabálytalan állapot megszüntetése érdekében az építtetőt vagy a tulajdonost a szabálytalan építmény, építményrész bontására, átalakítására kötelezi. A bontási, átalakítási kötelezettség teljesítésének határideje a döntés jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított legfeljebb hat hónap lehet. Az építésfelügyeleti hatóság a teljesítési határidőt a kötelezett kérelmére indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítja.

AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI ELJÁRÁSOK Építésrendészeti eljárás Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárását az építtetővel szemben, ha az építtető személye nem ismert, az építkezéssel érintett telek tulajdonosával szemben folytatja le. Az építésfelügyeleti hatóság döntése meghozatalához szükséges azon személyek adatait, akiknek a telekre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, az ingatlan-nyilvántartásból szerzi be. Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárását megszünteti, ha  az építtető vagy a tulajdonos a fennmaradási engedély iránti kérelmét határidőben benyújtotta az építésügyi hatósághoz, vagy

 az építtető vagy a tulajdonos a szabálytalan állapotot a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtása vagy a bontás elrendelése előtt önként megszüntette.

AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI ELJÁRÁSOK Jókarbantartási kötelezési eljárás Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (3) bekezdése szerinti ellenőrzésén tapasztaltak alapján  elrendelheti az építmény, építményrész kötelező jókarbantartás körét meghaladó felújítását, ha azt az építészeti örökség védelmének érdekei megkövetelik, vagy annak elmaradása az épület stabilitását, használati biztonságát veszélyeztetheti,  elrendeli az építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, az építmény felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását, ha annak állapota az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti,  elrendeli a tömegtartózkodásra szolgáló építmények esetén  a szervizkönyv pótlását,  a kötelező felülvizsgálat elmaradása miatti építmény felülvizsgálat elvégzését és a megállapításoktól függően a szükséges munkálatok elvégzését.

Az építésfelügyeleti hatóság a műemléket érintő eljárásába az építésügyi és örökségvédelmi hatóságot szakhatóságként bevonja.

Építőipar 2013 – Új alapokon

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! DR.

PAPP FERENC

2013. MÁRCIUS 8.