ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA
FELVÉTELI SZABÁLYZAT
2011.
ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA
FELVÉTELI SZABÁLYZAT (Elfogadva a Szenátus 2007. október 24-i ülésén) (Utolsó módosítás 2011. december 14.)
2011. 2
A 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban Rendelet) alapján az Eszterházy Károly Főiskola (továbbiakban Főiskola) az alábbiakban szabályozza a felvételi eljárás rendjét.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A felvételi eljárás célja 1. § A felsőoktatási felvételi eljárás célja a felsőfokú tanulmányok folytatására legalkalmasabb jelentkezők kiválasztása. A szabályzat hatálya 2. § Az Eszterházy Károly Főiskola (a továbbiakban Főiskola) felvételi szabályzata (a továbbiakban Szabályzat) a Ftv. 39.§ (1) (2) bekezdésében foglaltak szerint mesterképzésre, alapképzésre, felsőfokú szakképzésre valamint a szakirányú továbbképzésre jelentkező magyar és nem magyar állampolgárokra terjed ki.
ALAPKÉPZÉS ÉS FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS A Felsőoktatási felvételi tájékoztató 3. § (1)
Az Oktatási Hivatal (a továbbiakban OH) a Felsőoktatási felvételi tájékoztatót (a továbbiakban: Tájékoztató) a) a februárban induló képzésekre vonatkozóan a képzés indítását megelőző év október 15. napjáig, b) a szeptemberben induló képzésekre vonatkozóan a képzés indítását megelőző év december 15. napjáig jelenteti meg.
(2)
Az OH a Tájékoztatóban megjelentetett felvételi hirdetményeket kiegészítő, módosító közleményt – a Főiskola által legkésőbb a jelentkezési határidőt 30 nappal megelőzően közölt adatok alapján - legkésőbb a jelentkezési határidőt 15 nappal megelőzően tehet közzé. 4. §
(1)
A Tájékoztatóban a Főiskola által megjelentetett felvételi hirdetmény tartalmazza azt a maximális hallgatói létszámot, amelyet a Főiskola – a különböző finanszírozási formákban együttesen, figyelembe véve a rendelkezésére álló személyi és tárgyi feltételeket – képzési területenként és a képzés munkarendje szerint az adott évben felvehet.
3
(2)
A Tájékoztató a Főiskola által meghirdetett minden egyes felsőfokú szakképzésre, alapképzési szakra vonatkozóan tartalmazza a) az adott szak munkarendjére, a képzés szervezésére, finanszírozási formájára (államilag támogatott vagy költségtérítéses ) vonatkozó információkat, b) a képzés időtartamát tanulmányi félévekben kifejezve, c) a képzés helyéül szolgáló települést, d) a képzés során megszerzendő kreditek számát, e) a képzésen belül az önálló szakképzettséghez vezető szakirányokat, f) az államilag támogatott formában tanulmányokat folytató hallgatók által fizetendő díjakkal, költségekkel, illetve a nekik nyújtható juttatásokkal kapcsolatos információkat, g) a költségtérítéses formában tanulmányokat folytató hallgatók által fizetendő díjakkal, költségekkel, illetve a nekik nyújtható juttatásokkal kapcsolatos információkat, h) a jelentkezési laphoz csatolandó mellékletek felsorolását, i) a jelentkezők rangsorolásának elveivel, a rangsorolás módjával kapcsolatos információkat, j) a képzés nyelvét, amennyiben az nem magyar, k) a pontozási rendszerrel és a többletpontokkal kapcsolatos információkat.
(3)
A felvételi hirdetmény a meghirdetett képzéseket karonkénti bontásban tartalmazza.
(4)
A felvételi követelmények sajátosságaira tekintettel az egyes meghirdetett képzések felvételi követelményeinek tartalmi ismertetése a felvételi eljárás általános szabályaitól és a jelentkezésre vonatkozó információkat elválasztva – erre történő külön utalás mellett – más kiadványban is megjelentethető.
(5)
A Tájékoztató tartalmazza az OH azon postai címét, ahova a felvételi kérelmet be kell küldeni.
(6)
Az (1) bekezdés szerinti létszám megegyezik a működési engedélyben szereplő maximális hallgatói létszámnak a felvételi eljárást követően az intézménnyel várhatóan hallgatói jogviszonyban álló személyek számával csökkentett számával.
(7)
A fizetési kötelezettségeket és a lehetséges juttatásokat a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszközében kell közölni. 5. §
(1)
A Tájékoztató a Főiskola által meghirdetett felsőfokú szakképzésre vonatkozóan tartalmazza a felvétel feltételéül meghatározott egészségügyi követelményeket.
(2)
A Tájékoztató a Főiskola által meghirdetett alapképzési szakokra vonatkozóan tartalmazza a) az adott képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények által az esedékesség évét legalább két évvel megelőzően a felvétel feltételéül közösen meghatározott – az Oktatási és Kulturális Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) és az OH honlapján és kiadványaiban nyilvánosságra hozott – érettségi vizsgatárgyakat és a vizsgák szintjét;
4
b) az adott képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények által a felvétel feltételéül a 17. §-ban foglaltak figyelembevételével meghatározott többletpontokat; c) a Főiskola által meghatározott egészségügyi pályaalkalmassági követelményeket, szakmai alkalmassági vizsgakövetelményeket, gyakorlati vizsgakövetelményeket. 6. § (1)
A Tájékoztató oly módon tartalmazza a felvételi lehetőségekről szóló hirdetményt, hogy az az adott évre vonatkozóan teljes körű információt nyújtson a jelentkezőknek az államilag támogatott és költségtérítéses képzésekről, azok szintjéről, valamint formáiról.
(2)
A Főiskola a Tájékoztatóban nyilvánosságra hozza azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a meghirdetett szakot nem indítja. A felvételi eljárások 7. §
(1)
Minden évben két felvételi eljárás hirdethető: a) a februárban induló képzésekre történő jelentkezés határideje – minden képzési szintre vonatkozóan – a képzés indítását megelőző év november 15. napja, b) a szeptemberben induló képzésekre történő jelentkezés esetén a jelentkezés határideje a képzés indítása szerinti év február 15. napja.
(2)
Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott felvételi eljárásokat követően, az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) a felvételi eljárás eredménye alapján – a felsőoktatási intézmények képzési sajátosságaira is tekintettel – pótfelvételi eljárást engedélyezhet.
(3)
A pótfelvételi eljárás során a) a meghirdetett szakokat, jelentkezési határidőt és feltételeket a minisztérium és az OH honlapján kell a felvételi döntés kihirdetését követően egy héten belül nyilvánosságra hozni, b) a jelentkezési határidő a meghirdetést követő 15. nap, c) az a személy nyújthat be jelentkezést, aki az adott felvételi eljárásban nem nyújtott be jelentkezést vagy nem nyert felvételt, d) a jelentkező kizárólag egy felsőoktatási intézmény egy képzésére adhat be jelentkezési kérelmet, e) nem vehető fel az a jelentkező, akinek az összpontszáma nem éri el az (1) bekezdésben meghatározott felvételi eljárás során ugyanazon a szakon, munkarendben, finanszírozási formában hirdetett képzésre megállapított ponthatárt, f) a Főiskola a felvételről a jelentkezési határidőt követő 20. napig döntést hoz, melyről értesíti a jelentkezőt.
(4)
A jelentkezési határidőig történő benyújtás alatt kell érteni azt az esetet is, amennyiben a jelentkező a 8. § (2) bekezdés ba) pontja szerinti módon történő jelentkezés során az adatokat az (1) bekezdésben meghatározott határidőig rögzíti és 8 napon belül beérkezik a kinyomtatott, aláírt nyomtatvány.
5
(5)
Az (1) bekezdés a) pontja szerinti eljárásban alapképzésre és egységes, osztatlan képzésre államilag támogatott formában jelentkezést meghirdetni nem lehet. A felvételi kérelem 8. §
(1)
A felvételi eljárás a jelentkező kérelmére indul.
(2)
A kérelmet a) az erre a célra rendszeresített, az OH által előállítatott, kitöltött, postai úton beküldött nyomtatványon, vagy b) az Educatio Kht. által működtetett informatikai rendszer segítségével kitöltött elektronikus nyomtatványt ba) kinyomtatva, aláírva, postai úton beküldve, vagy bb) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) X. fejezetében meghatározott azonosítási eljárás (ügyfélkapu) segítségével hitelesítve elektronikus úton beküldve lehet benyújtani. A szükséges mellékleteket – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a jelentkező választása szerint postai vagy elektronikus úton nyújtja be.
(3)
A kérelem benyújtásakor a készpénz-átutalási megbízás eredeti feladóvevényének vagy a banki átutalás eredeti igazolásának mellékelésével igazolni kell az alapdíj és a kiegészítő díj befizetését. 9. §
(1)
A jelentkező egy felvételi eljárásban – függetlenül a korábban megszerzett végzettségeitől és szakképzettségeitől – több különböző képzési szintre, illetve ugyanazon képzési szinten belül több felsőoktatási intézménybe, karra, szakra, képzési helyre, és ezeken belül különböző munkarendre, finanszírozási formára jelentkezhet.
(2)
Amennyiben a jelentkező az (1) bekezdésben meghatározott lehetőséggel élni kíván, a felvételi kérelem benyújtásakor fel kell tüntetnie, hogy a) amely felsőoktatási intézményekbe, karokra, illetőleg szakokra – ha van, mely önálló szakképzettség megszerzését lehetővé tevő szakirányra, mely képzési helyre, illetve képzési nyelvre –, mely képzési formára, teljes idejű (nappali), részidős képzésre (esti, levelező munkarend szerinti) vagy távoktatásra, továbbá milyen finanszírozási formára jelentkezik, és b) milyen sorrendben kéri felvételi jelentkezéseinek elbírálását. A jelentkező az általa meghatározott jelentkezési sorrendet a felvételi eljárás során a besorolási döntés időpontját megelőző 14. napig tejredő határidőn belül – írásban vagy elektronikus úton – egy alkalommal módosíthatja.
(3)
6
PONTSZÁMÍTÁS FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSRE, ALAPKÉPZÉSRE TÖRTÉNŐ JELENTKEZÉS ESETÉN 10. § (1)
Alapképzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező teljesítményét felvételi pontszámmal kell értékelni, amelyet az alábbiak szerint kell számítani: a) a középiskolai teljesítmény alapján kapott pontok (a továbbiakban: tanulmányi pontok) és az érettségi eredmények alapján kapott pontok (a továbbiakban: érettségi pontok) összeadásával, vagy b) az érettségi pontok kétszerezésével, mindkét esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával.
(2)
Azokon a szakokon, ahol a Főiskola gyakorlati vizsgát szervez, a következőképpen kell számolni: a) a tanulmányi pontok és a felvételi vizsgán szerzett pontok összegzésével és a többletpontok hozzáadásával, vagy b) a felvételi vizsgán szerzett pontok kétszerezésével és a többletpontok hozzáadásával.
(3)
Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott lehetőségek közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb.
(4)
A felvételi eljárásban a jelentkező összesen a) a középiskolai osztályzatai és az érettségi vizsgákon elért százalékos eredményei átlaga alapján legfeljebb 200 tanulmányi pontot, b) a jelentkezés feltételéül meghatározott érettségi vizsgaeredményei alapján legfeljebb 200 érettségi pontot, c) az emelt szinten teljesített érettségiért legfeljebb 100 érettségi többletpontot, d) egyéb többletteljesítményért a 15. §-ban meghatározott többletpontokat, e) a 16. § (1)-(4) pontjaiban meghatározottak alapján legfeljebb 40 többletpontot szerezhet.
(5)
A (4) bekezdés c)-e) pontjai alapján adható többletpontok összege legfeljebb 100 pont lehet. A jelentkező abban az esetben is csak 100 pontra jogosult, ha a különböző jogcímek alapján elért többletpontjainak összege ezt meghaladná.
(6)
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a FIDE által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián 1-3. helyezést elért jelentkezők felvételi összpontszáma bármely általuk választott intézményben, tagozaton, szakon 500 pont.
(7)
Az államközi megállapodás alapján Magyarországon tanulmányokat folytató személyek felvételi összpontszáma 500 pont. Ezeknek a személyeknek a köréből a miniszter által meghatározott szervezet tájékoztatja a felsőoktatási intézményeket.
(8)
Fel kell venni költségtérítéses képzésre azt is, aki megfelel a felvételi követelményeknek, és akit a Főiskolával kötött megállapodás alapján gazdálkodó szervezet megjelöl – feltéve, hogy a Főiskola az adott szakot indítja.
7
(9)
Alapképzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 240 pontot. Tanulmányi pontok 11. §
(1)
A tanulmányi pontokat a jelentkező középiskolai érdemjegyeiből és az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményeiből a következő módon kell kiszámolni: a) öt tantárgy: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) utolsó két (tanult) év végi érdemjegyeinek, valamint egy legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy utolsó két (tanult) év végi eredményeinek, vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy utolsó (tanult) év végi érdemjegyeinek - a (2) és (3) bekezdésekre figyelemmel megállapított összegét kettővel meg kell szorozni, b) az érettségi vizsgabizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye átlagát egész számra kell kerekíteni.
(2)
Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából természettudományos tantárgy a biológia, a fizika, a kémia, a földrajz, a természettudomány tantárgyak.
(3)
Magyar nyelv és irodalomból, illetve nemzetiségi nyelv és irodalomból évente a két osztályzat számtani átlagát kerekítés nélkül kell figyelembe venni.
(4)
Amennyiben a jelentkezőnek az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt tantárgyak valamelyikéből nincs osztályzata, a nem tanult tárgy helyett - a jelentkező választása szerint - egy másik, legalább két évig tanult tantárgyból elért osztályzatait kell figyelembe venni. Amennyiben a jelentkezőnek az érettségi bizonyítványában ötnél kevesebb vizsgatárgy szerepel, akkor az (1) bekezdés b) pontja szerinti átlag megállapításakor csak ezeket kell figyelembe venni.
(5)
Amennyiben a jelentkező külföldön vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatott tanulmányokat követően jelentkezik a Főiskolára és ezért az (1)-(3) bekezdésben meghatározott módon pontszáma nem állapítható meg, a Főiskola dönt a tanulmányok során szerzett osztályzatok tanulmányi pontként történő figyelembevételéről. Érettségi pontok 12. §
(1)
Az érettségi pontokat az azonos képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények által a képzési területre vonatkozóan meghatározott két érettségi vizsgatárgy, vagy az így meghatározott érettségi vizsgatárgyak listájából a jelentkező számára legkedvezőbb két érettségi vizsgatárgy eredményei alapján kell kiszámolni.
8
(2)
Az érettségi pontok száma - a közép- és az emelt szintű érettségi vizsga esetén egyaránt - egyenlő az érettségi vizsgán az adott vizsgatárgyakból elért százalékos eredménnyel.
(3)
Az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményét az érettségi bizonyítvány, illetve a tanúsítványok alapján kell figyelembe venni. Amennyiben ugyanabból a tárgyból a jelentkező több, különböző eredménnyel is rendelkezik, a számára előnyösebb eredményt kell figyelembe venni.
(4)
(5)
A kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt tett tantárgyi érettségi vizsga eredményeinek átszámítását külön jogszabályban meghatározottak szerint kell elvégezni. A 2005. előtt tett érettségi vizsgatárgyaknak a felvételi eljárás időpontjában hatályos érettségi vizsgatárgyakkal való megfeleltetését az OH és az Educatio Kht. honlapján közzé kell tenni.
(6)
Azon érettségi vizsgaeredmény alapján, amelynél ezt jogszabály kizárja, érettségi pont nem számítható.
(7)
A nyelvvizsga-bizonyítvány alapján megállapított érettségi eredmény nem vehető figyelembe abban az esetben, ha az emelt szintű érettségi az adott nyelvből felvételi feltétel.
(8)
Az 1996. előtt érettségi vizsgát tett, felsőfokú végzettségű jelentkező érettségi pontjait, amennyiben az (1) bekezdés szerint meghatározott érettségi vizsgatárgyak közül csak egy eredményével rendelkezik, az ennek alapján megállapított eredményének kétszerezésével kell meghatározni.
(9)
Amennyiben a jelentkező külföldön vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatott tanulmányokat követően jelentkezik felsőoktatási intézménybe és ezért az (1)-(7) bekezdésben meghatározott módon pontszáma nem állapítható meg, a felsőoktatási intézmény dönt az érettségi pont megállapításáról.
(10) Nem számítható érettségi pont az érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből, amennyiben az érettségi bizonyítványt, illetve a tanúsítványt az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 37.§ (3) bekezdése alapján záradékkal látták el. Felvételi vizsga 13. § (1)
Az alapképzés felvételi eljárása során egészségügyi követelményként a Főiskola a jelentkezők számára a) az ének zene szakon gégeszakorvosi vizsgálatot, b) a testnevelő-edző és a sportszervező szakon sportorvosi vizsgálatot ír elő.
(2)
Az alapképzés felvételi eljárása során a Főiskola a) a csecsemő- és kisgyermeknevelő szakon, valamint a testnevelő-edző és a sportszervező szakon a részidős képzésre jelentkezők számára pályaalkalmassági,
9
b) az elektronikus ábrázolás, és a képi ábrázolás és plasztikai ábrázolás szakon pályaalkalmassági és gyakorlati, c) az ének-zene, valamint a mozgóképkultúra és médiaismeret szakon gyakorlati felvételi vizsgát szervez. (3)
A nem magyar állampolgárok számára magyar nyelvi alkalmassági vizsga szervezhető.
(4)
A pályaalkalmassági vizsga, valamint a nem magyar állampolgárok számára szervezett magyar nyelvi alkalmassági vizsga értékelése „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítés lehet.
(5)
A gyakorlati vizsgán maximálisan 200 pont szerezhető.
(6)
A művészetközvetítő képzési területre történő jelentkezés esetében a 10-12. §-ban meghatározottakat e paragrafusban foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(7)
A felvételi vizsga követelményeit a Főiskola határozza meg, amelyeket közzé teszi a Tájékoztatóban és a Főiskola honlapján. A felvételizőket megillető jogok 14. §
(1)
A gyakorlati, a pályaalkalmassági illetve a mesterképzésben szervezett felvételi vizsgabizottságok elnökei legkésőbb az aznapi vizsgák befejezésekor kötelesek ismertetni a jelentkezők által elért eredményeket.
(2)
A felvételi vizsgán szerzett eredményét a jelentkező a Főiskola honlapján /www.ektf.hu/ a behívó levélben közöltek alapján megtekintheti. A Főiskola a felvételi vizsgát tett és a felvett jelentkezők eredményeit a TIK hirdetőtábláján közzé teszi az adatvédelmi törvény előírása figyelembe vételével.
(3)
A felvételizők vizsgáztatásában nem vehet részt az a személy, aki a vizsgázóval hozzátartozói, függelmi viszonyban van, vagy akitől a vizsga tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el.
(4)
A jelentkező a gyakorlati, a pályaalkalmassági illetőleg a mesterképzésben szervezett felvételi vizsgáztatással kapcsolatban észlelt – a vizsgaeredményét befolyásoló – jogszabálysértés, illetve a Szabályzat megsértése miatt a pontszáma ismertetésének napját követő második munkanap végéig írásban panaszt tehet a Főiskola rektoránál. A Főiskola rektora az előterjesztett kérelmeket három munkanapon belül kivizsgáltatja a felvételi bizottsággal és a döntésről a jelentkezőket a TIK írásban értesíti.
(5)
A határidő elmulasztása esetén a Főiskola felülvizsgálatot nem biztosít.
10
Többletpontok 15. § (1)
Amennyiben a jelentkező érettségi pontjait az emelt szinten teljesített vizsga alapján számítják, a jelentkező az emelt szinten teljesített legalább 30 százalékos eredményű érettségi vizsgáért tantárgyanként 50 érettségi többletpontra jogosult.
(2)
A jelentkező az államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgáért nyelvenként a) középfokú C típusú nyelvvizsga esetén 35 többletpontra, vagy b) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén 50 többletpontra jogosult.
(3)
Ha a jelentkező a többletpontokra több különböző nyelvből megszerzett nyelvvizsga alapján is jogosult lenne, javára akkor is összesen legfeljebb 50 többletpontot kell figyelembe venni, ha a különböző nyelvvizsgák alapján elérhető többletpontjainak összege ezt meghaladná. Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adható többletpont.
(4)
Államilag elismert középfokú A vagy B típusú, illetve felsőfokú A vagy B típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkező akkor jogosult 35, illetve 50 többletpontra, ha a sajátos nevelési igénye miatt - igazoltan - nem tudja a C típusú nyelvvizsgát letenni.
(5)
Amennyiben a jelentkező egy adott idegen nyelvből egyidejűleg - a nyelvvizsga és a nyelvi OKTV egyidejűségének kivételével – több előírás alapján lenne jogosult többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számára kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapja meg. A képzés nyelvéből szerzett nyelvvizsgáért, illetve a képzés nyelvéből letett emelt szintű érettségiért többletpont nem kapható.
(6)
A Főiskola a felvételi eljárás során, jogcímenként egyszer a 2. számú mellékletben meghatározott esetekben további többletpont ad. Előnyben részesítés 16. §
(1)
A hátrányos helyzetű jelentkező minden jelentkezési helyén 25 többletpontra jogosult.
(2)
További 25 pontra jogosult a halmozottan hátrányos helyzetű jelentkező.
(3)
A fogyatékossággal élő jelentkező minden jelentkezési helyén 50 többletpontra jogosult.
(4)
Az a jelentkező, aki a jelentkezési határidő és a felvételi döntés közötti időszakban gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesül, 50 többletpontra jogosult.
11
Pontszámítás a felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén 17. § (1)
A felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén a 10-16. §-ban foglalt rendelkezéseket a jelen §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)
A felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező teljesítményét az alábbiak szerint kiszámított felvételi pontszámmal kell értékelni: a) a tanulmányi pontok kétszerezésével, vagy b) a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával, vagy c) az érettségi pontok kétszerezésével, mindhárom esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával.
(3)
A (2) bekezdés szerinti három számítási módszer közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb.
(4)
A felsőfokú szakképzésre jelentkezők érettségi pontját az érettségi bizonyítványában, illetve a tanúsítványaiban szereplő érettségi vizsgatárgyak közül a két legjobbnak a százalékos eredménye alapján kell megállapítani.
(5)
Felsőfokú szakképzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 140 pontot. A besorolási döntés 18. §
(1)
Az OH a besorolási döntést a) a februárban induló szemeszterre történő jelentkezés esetén legkésőbb a képzés indítása szerinti év január 15. napjáig, b) a szeptemberben induló szemeszterre történő jelentkezések esetén legkésőbb a képzés indítása szerinti év augusztus 1. napjáig hozza meg. A besorolási döntés időpontját az OH állapítja meg.
(2)
Besorolási döntéskor arról születik döntés, hogy a jelentkező felvehető-e bármely általa a felvételi kérelmében megjelölt képzésre és ha igen, melyikre. Egyazon felvételi eljárásban a jelentkező csak egy helyre sorolható be.
(3)
Az OH a besorolásról a felsőfokú szakképzésre, az alapképzésre és az egységes, osztatlan képzésre a jelentkező felvételéről képzési áganként vagy szakonként (önálló szakképzettséget adó szakirányonként) egységes - a mesterképzésre jelentkezők esetében intézményi - rangsor alapján dönt. A felsőfokú szakképzéseket a besorolási döntések során egy képzési ágként kell kezelni.
12
(4)
A jelentkezők rangsorba állításakor figyelembe kell venni a) a 9. § (2) bekezdés b) pontja alapján a jelentkező által meghatározott jelentkezési sorrendet, beleértve a mesterképzésre benyújtott jelentkezést is, b) a 3. § (1) bekezdése szerint közzétett létszámot, c) a működési engedélyben szereplő intézményi kapacitást, d) a Kormány által az adott évre meghatározott, országosan felvehető államilag támogatott hallgatók létszámkeretét, e) a képzési áganként, szakonként vagy önálló szakképzettséget eredményező szakirányonként az előző három évben átlagosan felvett hallgatói létszám összlétszámon belüli arányát, azzal, hogy attól legfeljebb 10%-kal lehet eltérni, f) a művészeti és művészetközvetítő képzési területek esetén művészeti áganként az egyes intézményekbe az előző három évben átlagosan felvett hallgatói létszámot, azzal, hogy attól legfeljebb 10%-kal lehet eltérni, g) a felsőoktatási intézménybe az előző három évben költségtérítéses képzésre felvett hallgatók arányának átlagát, azzal, hogy attól legfeljebb 10%-kal lehet eltérni, h) a felsőoktatási intézmény számára a miniszter által pályázat keretében képzési területenként és munkarendenként megállapított államilag támogatott mesterképzési létszámot.
(5)
A jelentkezőkről egységes rangsorolás alapján ponthatár alkalmazásával kell dönteni. Az adott képzésre ponthatár alatti eredménnyel senki nem sorolható be, azt, aki a ponthatárt elérte vagy meghaladta, kötelező besorolni.
19.§ (1)
Az OH a besorolásról szóló döntését a Ket. előírásai szerinti határozatban közli a jelentkezővel.
(2)
A határozat indokolásának tartalmaznia kell a jelentkező valamennyi jelentkezésére vonatkozó pontszámítást.
(3)
Az OH a besorolásról szóló döntést eljuttatja az érintett felsőoktatási intézményeknek is. A felvételi döntés 20.§
(1)
A Főiskola a felvételről szóló döntését határozatban a 18. § (1) bekezdés a), illetve b) pontjában megadott határidőig írásban közli a jelentkezővel. A Főiskola azt a jelentkezőt veszi fel, aki hozzá lett besorolva.
(2)
A határozatnak tartalmaznia kell a) a Főiskola nevét, intézményi azonosítóját, b) a jelentkező által választott szak pontos megnevezését c) a jelentkező nevét, lakóhelyét, estleges oktatási azonosítóját, d) az igénybe vehető jogorvoslat lehetőségére vonatkozó tájékoztatást, e) a hallgatói jogviszony létesítésére szóló felhívást, illetve a beiratkozást elmulasztásának következményeire történő figyelmeztetést,
13
f) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a felsőoktatási intézmény a döntést hozta, g) a döntéshozatal helyét és idejét, a döntés kiadmányozójának nevét, hivatali beosztását. (3)
A felvételi eljárás során a Főiskolán felvételi bizottság működik.
(4)
A felvételi bizottság feladata az alapképzésre, a felsőfokú szakképzésre és a szakirányú továbbképzésre való felvételekhez a felvételi ponthatárok megállapításának előkészítése, döntés a felvételekről.
(5)
A bizottság összetétele: a) a bizottság elnöke – aki egyben a felülvizsgáló bizottság elnöke is – az oktatásfejlesztési rektorhelyettes. b) 1 fő gyakorlati és alkalmassági vagy szóbeli vizsgát lebonyolító oktatók képviselője, c) kari dékánok (vagy az általuk megbízott helyetteseik), d) 1 fő hallgatói önkormányzati képviselő. A bizottság tagjait a rektor bízza meg évenként.
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 21. § A szakirányú továbbképzésre jelentkezők tekintetében a 3-21. §-okat a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Tájékoztatás 22. § A szakirányú továbbképzésekre vonatkozó tájékoztatót az OH a képzés indítását megelőző év december 15. napjáig jelenteti meg. A tájékoztatót a Főiskola saját honlapján is közzéteszi. Felvételi eljárások, felvételi kérelem 23. § (1)
A szakirányú továbbképzésre történő jelentkezés határideje a képzés indítása szerinti év augusztus 25. napja, a februárban induló képzés indítás esetén január 25.
(2)
Jelentkezni a Főiskola honlapjáról letölthető jelentkezési lapon lehet.
(3)
A jelentkezési laphoz csatolni kell a szakirányú továbbképzésben előírt oklevél fénymásolatát, és a többletpontokra vonatkozó dokumentumokat.
14
(4)
A jelentkezési lapot a mellékletekkel együtt a Főiskola postacímére kell megküldeni az (1) bekezdésben meghatározott ideig. A jelentkezők rangsorolása, a felvételi döntés 24. §
(1)
A szakirányú továbbképzésre jelentkezők rangsorolása a jelentkezés feltételeként előírt oklevél minősítése alapján történik.
(2) A művészetközvetítés képzési területhez tartozó szakirányú továbbképzési szakokon felvételi vizsga szervezhető. A felvételi vizsgán legfeljebb 100 pont szerezhető. (3)
A felvételről – az intézményi kapacitás figyelembe vételével - a főiskolai felvételi bizottság dönt.
(4)
A felvételi döntést szeptember 1-ig, a februárban induló képzés esetén február 1-ig meg kell hozni.
(5)
A döntésről a jelentkezőt írásban kell értesíteni.
MESTERKÉPZÉS 25. § A mesterképzésre jelentkezők tekintetében a 3-21.§-okat a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Felvételi eljárások, felvételi kérelem, nyilvántartás 26. § Azoknak a jelentkezőknek, akiknek felvételük után második tanári szakképzettséget is fel kell venniük, külön jelezniük kell a jelentkezési laphoz csatolt nyilatkozatban (ami letölthető a www.felvi.hu weboldal Kérvénytárából), hogy melyik szakképzettséget kívánják felvenni. Amennyiben több szakképzettséget is megjelöl, azokat rangsorolnia kell. Mesterszakra történő jelentkezés, illetve felvétel feltétele 27. § (1)
Mesterszakra történő jelentkezés feltételeit a szak képzési és kimeneti követelménye határozza meg.
15
(2)
Tanári mesterszakra való belépés feltétele a tanári felkészítést megalapozó, a pályaismeretet és pályaorientációt segítő pedagógiai és pszichológiai ismeretkörök teljesítése legalább 10 kredit értékben. E követelmény alól mentesülnek a pedagógusképzési területhez tartozó alapképzési szakokon, illetve más, szintén pedagógus munkakörre felkészítő, pedagógiai jellegű szakképzettséget nyújtó (szakoktatói, szociálpedagógia, pedagógia) szakokon oklevelet szerzettek, valamint főiskolai vagy egyetemi szintű tanári szakképzettséggel rendelkezők.
(3)
A ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjaira épülően választható első és második tanári szakképzettségek megválasztásának előképzettségi feltételeit a 15/2006. (IV.3.) OM rendelet 4/A. számú melléklete, az 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű szakok megfeleltetését a 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. Ha a megfelelőség e szerint nem állapítható meg, a megfelelő szakterületen szerzett 110 kredit értékű tanulmányok teljesítése az adott tanári szakképzettség megválasztásának feltétele, melynek elimerhetőségét a főiskola Kreditátviteli Bizottsága ítéli meg.
(4)
A kizárólag 2. tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésre való jelentkezés feltétele a tanári szakképzettséget igazoló oklevél. Kreditelismerési eljárás 28 §
(1)
Ha a jelentkező a mesterképzési szak bemeneti követelményeit figyelembe véve nem teljes kreditértékű oklevéllel, vagy befejezetlen tanulmányokkal rendelkezik, vagy az előtanulmányi követelményt nem külön, kifejezetten e célból meghirdetett modulként teljesítette úgy kreditelismerési eljárást kell kezdeményeznie.
(2)
A kredittel elismert tanulmányi teljesítményt - ha annak előfeltétele fennáll - bármelyik felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok során el kell ismerni, függetlenül attól, hogy milyen felsőoktatási intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezték azt. Az elismerés - tantárgyi program alapján - kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetésével történik. El kell ismerni a kreditet, ha az összevetett ismeretek legalább hetvenöt százalékban megegyeznek. A tantárgyi tartalom összevetését az e célra létrehozott kreditátviteli bizottság (a továbbiakban: KB) végzi. A KB-nak ki kell kérnie a szakfelelős javaslatát. A KB a korábbi tanulmányokat és munkatapasztalatokat tanulmányi követelmény teljesítéseként elismerheti. A munkatapasztalat alapján beszámítható kreditek száma legfeljebb harminc lehet.
(3)
A Főiskola kérelemre köteles előzetes kreditátviteli eljárást lefolytatni. Az előzetes kreditátviteli eljárás során a kérelmező által teljesített, valamint a kérelem benyújtásakor folyamatban levő félév végéig várhatóan teljesítendő tanulmányi követelmények (a teljesítés feltételéhez kötött) kreditelismeréséről és egyben a felvételi feltételekben szereplő kreditek (teljesítés feltételéhez kötött) meglétéről hoz döntést a kreditátviteli bizottság. A Főiskola a KB által elismert krediteket a tanulmányok tényleges megkezdésekor újabb kérelem nélkül elismertnek tekinti.
16
(4)
A kreditelismerési eljárás iránti kérelmet a főiskola honlapján közzétett formanyomtatványon a KB-nak címezve a TIK felvételi csoportjához kell eljuttatni. A kérelemhez mellékelni kell az eljárási díj befizetéséről szóló hitelt érdemlő igazolást, a korábbi tanulmányokat igazoló leckekönyv teljes és hiteles másolatát, valamint a tanulmányi egységek (tantárgyak, tanegységek) megfelelő leírását. A hiányosan benyújtott kérelmeket a felvételi csoport hiánypótlásra visszaküldi a kérelmezőnek.
(5)
A KB határozza meg, hogy a felsőoktatásról szóló 1993. évi törvény rendelkezései alapján kiadott bizonyítványokat, illetve okleveleket a 2006. szeptember 1-jét követően induló képzésekben milyen feltételek mellett, hány kredittel számítja be. Az ismeretek összevetését el kell végezni, függetlenül attól, hogy a hallgató a korábbi oklevél megszerzéséért folytatott tanulmányai során kreditrendszerű képzésben vagy nem kreditrendszerű képzésben vett részt.
(6)
A kreditelismerési eljárás eredményéről a felvételi csoport határozatban értesti a kérelmezőt. Pontszámítás a mesterképzésben 29. §
(1)
A 10-12. §, 15. §, 17. §-ban foglaltak a mesterképzésre történő jelentkezésre nem alkalmazhatók.
(2)
A jelentkező teljesítményét felvételi pontszámmal, 100 pontos rendszerben kell értékelni.
(3)
A tanári mesterképzésre jelentkező összpontszámát – a művészetközvetítői képzési területhez tartozó tanári szakképzettségek kivételével - a motivációs felvételi beszélgetésen szerzett pontok és az alapképzésben, főiskolai vagy egyetemi képzésben megszerzett oklevél minősítése alapján számított pontok összegzésével és a 30.§–ban meghatározott többletpontok hozzáadásával kell meghatározni.
(4)
A diszciplináris (nem tanári) mesterszakra jelentkező összpontszámát a szakmai felvételi beszélgetésen szerzett pontok és az alapképzésben, főiskolai vagy egyetemi képzésben megszerzett oklevél minősítése alapján számított pontok összegzésével és a 30.§–ban meghatározott többletpontok hozzáadásával kell meghatározni.
(5)
A művészetközvetítői képzési területhez tartozó tanár szakon a jelentkezők gyakorlati vizsgát tesznek. Az összpontszámot a felvételi vizsgán szerezhető pontok és a 29.§-ban meghatározott többletpontok összegzésével kell meghatározni.
(6)
A felvételi eljárásban – a művészetközvetítői képzési területhez tartozó tanári szakképzettségek kivételével - a jelentkező összesen a) a motivációs és szakmai felvételi beszélgetésen maximum 50 pontot, b) az alapképzésben, főiskolai vagy egyetemi képzésben megszerzett oklevél minősítése alapján maximum 40 pontot (oklevél minősítése×8), c) a 29. §-ban meghatározottak alapján legfeljebb 10 többletpontot szerezhet.
17
(7)
A művészetközvetítői képzési területhez tartozó tanár szakon a jelentkező összesen a) a gyakorlati vizsgán maximum 90 pontot, b) a 29. §-ban meghatározottak alapján legfeljebb 10 többletpontot szerezhet. Többletpontok 30. §
(1)
A 28. § (2) bekezdésben meghatározott 100 ponton belül a jelentkezőnek többletteljesítményért a) középfokú C típusú nyelvvizsgáért 4 pontot, amennyiben az nem volt az alapdiploma kiadásának feltétele, b) felsőfokú C típusú nyelvvizsgáért 8 pontot, c) OTDK 1-3. helyezésért 8 pontot, d) az adott sportág országos sportági szakszövetsége által kiadott igazolás alapján az eredmény elérésekor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a FIDE által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketolimpián szereplő sportágban legfeljebb egy eredményért: világ- és Európa-bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 5 pont; országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 3 pontot ad többletpontként a Főiskola.
(2)
A 16. §-t a mesterképzésre jelentkezők esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy azok a pályázók, akiket előnyben kell részesíteni, jogcímenként maximum 4 többletpontot kaphatnak.
(3)
Az (1) és (2) bekezdés alapján adható többletpontok összege legfeljebb 10 pont lehet. A jelentkező abban az esetben is csak 10 pontra jogosult, ha a különböző jogcímek alapján elért többletpontjainak összege ezt meghaladná. A jelentkezők rangsorolása 31. §
A Főiskola a mesterképzésre jelentkezők rangsorolásakor a felsőoktatási törvény 43. § (4) bekezdése szerint jár el. Részismereti képzés 32. § (1)
Részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésre az vehető fel, aki az alap-, illetve mesterképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett, valamint teljesítette a Főiskola honlapján közzétett feltételeket. A hallgatói jogviszony külön felvételi eljárás nélkül - beiratkozással keletkezik.
18
(2)
Részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésre a főiskola maximális létszámának figyelembevételével, levelező munkarendben, költségtérítéses képzés keretében, legfeljebb két félévre létesíthet hallgatói jogviszonyt azzal a személlyel, aki nem áll hallgatói jogviszonyban egyetlen felsőoktatási intézménnyel sem.
(3)
A jelentkezés módját és annak határidejét a Főiskola a honlapján teszi közzé. A felvételi döntés 33. §
(1)
A 21.§-t az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: a) az OH a mesterképzésre jelentkező besorolásáról szakonként egységes főiskolai rangsorolás alapján dönt, b) mesterképzés esetén az Főiskola OH köteles figyelembe venni a miniszter által meghatározott, az adott intézménybe felvehető államilag támogatott hallgatók létszámkeretét.
(2)
Amennyiben a jelentkező adott bejelentkezési lapot a 18. § (3) bekezdésében meghatározott képzésekre is, a felvételi döntés során azok sorrendjét is figyelembe kell venni.
FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 34. § (1)
A felvételi eljárás lebonyolítása során az OH és a felsőoktatási intézmények kötelesek biztosítani a fogyatékossággal élő jelentkező számára a felvételi eljárásban való részvétel feltételeit.
(2)
A fogyatékossággal élő jelentkezőt a felvételi eljárás során ugyanazok a kedvezmények illetik meg, mint amelyek a közoktatásról szóló jogszabályok alapján megillették.
(3)
Amennyiben a Főiskola a felvétel feltételéül egészségügyi, pályaalkalmassági, szakmai alkalmassági követelményt határoz meg, a fogyatékossággal élő jelentkezőt a Főiskola szabályzata szerint illethetik meg kedvezmények, illetve felmentések.
(4)
Az (1)-(3) bekezdések alapján nyújtott kedvezménynek vagy mentesítésnek a fogyatékosság jellegéhez kell igazodnia, és nem vezethet a felvételhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli teljes felmentéshez.
19
ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS A FELVÉTELI ELJÁRÁS SORÁN 35. § (1)
A jelentkezők a felvételi eljárás során tett egyes cselekményeket elektronikusan is végezhetik.
(2)
Az elektronikus ügyintézést támogató információs rendszer létrehozásáról és üzemeltetéséről az Educatio Kht. gondoskodik oly módon, hogy a rendszerben elvégzett minden egyes műveletre - különösen az adatok módosítására - vonatkozóan ellenőrizhető legyen a művelet elvégzésének időpontja és megállapítható legyen a műveletet végző személye.
(3)
Az Educatio Kht. teljes körű tájékoztatást ad a jelentkezők és a felsőoktatási intézmények számára az elektronikus ügyintézés feltételeiről, módjáról, illetve teljes körű útmutatást ad a rendszer szolgáltatásairól, funkcióiról, használatáról. 36. §
(1)
A felsőoktatási intézmények a Tájékoztató összeállításához szükséges adatszolgáltatást és a felvételi eljárás teljes folyamatát az Educatio Kht. által rendelkezésre bocsátott elektronikus rendszeren keresztül intézik.
(2)
Az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges feladatokat a felsőoktatási intézmény vezetője vagy általa erre feljogosított személy végzi. 37. §
(1)
Az OH a jelentkezők központi nyilvántartását elektronikus formában hozza létre és vezeti.
(2)
A felsőoktatási intézmények a jelentkezők adataiban bekövetkezett, hozzájuk bejelentett változásokat kötelesek haladéktalanul regisztrálni.
KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK SZÁMÁRA HIRDETETT, IDEGEN NYELVEN FOLYÓ KÉPZÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 38.§ (1)
A külföldi állampolgárok számára meghirdetett és szeptemberben indítani kívánt idegen nyelvű képzéseket a Főiskola a felvételizőknek szóló honlapon minden év január 31-ig teszi közzé.
(2)
Az idegen nyelvű képzésre való jelentkezés feltételeit az adott szak képesítési követelménye határozza meg.
20
(3)
Az angol nyelvű jelentkezési lap a Főiskola felvételizőknek szóló oldaláról tölthető le.
(4)
A jelentkezési laphoz csatolandó dokumentumok: a) a jelentkezés feltételéül meghatározott iskolai végzettséget igazoló dokumentum hitelesített másolata és annak hitelesített angol nyelvű fordítása, b) az útlevél fényképes oldaláról készített fénymásolat, c) születési anyakönyvi kivonat vagy egyéb személyazonosság megállapítására szolgáló okmány fénymásolata és annak hitelesített angol nyelvű fordítása, d) Europass önéletrajz angol nyelven, e) legalább középfokú C (B2) tipusú nyelvvizsgának megfelelő angol nyelvtudást igazoló dokumentum hitelesített angol nyelvű másolata, f) a felvételi eljárási díj banki átutalását igazoló dokumentum másolata.
(5)
A jelentkezési lapot és a hozzá csatolt dokumentumokat elektronikusan kell beküldeni a Főiskola felvételi csoportjába, a
[email protected] címre március 25-ig.
(6)
A hiányzó dokumentumok pótlására a felvételi csoport április 30-ig felszólítja a jelentkezőt. A hiánypótlásra július 10-ig kerülhet sor.
(7)
A jelentkezés díja jelentkezésenként 100 Euró.
(8)
A jelentkezőkről a Főiskola felvételi csoportja nyilvántartást vezet.
(9)
A mesterképzésre jelentkezők számára a Főiskola július első hetében angol nyelvű szóbeli felvételi vizsgát szervez. A felvételi vizsga pontos idejéről és módjáról legalább két héttel a vizsga előtt a felvételi csoport elektronikus úton értesítést küld a jelentkezőnek.
(10) A felvételi vizsga követelményeit a Főiskola a honlapján teszi közzé. (11) A szóbeli felvételi vizsgán legfeljebb 100 pont szerezhető. (12) A felvehető létszámot a Főiskola működési engedélyében szereplő, valamint a központi felvételi eljárásban felvett létszám alapján kell meghatározni. (13) A felvételi döntésről a főiskola július 31-ig elektronikusan és postai úton értesíti a jelentkezőt. (14) A felvételi döntés ellen a közzétételtől számított 25 napon belül a jelentkező a Főiskola rektorához címezve fellebbezéssel élhet. A fellebbezéseket a Főiskola Felvételi Bizottsága 10 napon belül elbírálja.
21
JOGORVOSLAT 39. § (1)
A Ftv. 75.§ (4) bekezdése alapján jogorvoslattal lehet élni a felvételi eljárás intézmény hatáskörébe tartozó cselekményei ellen, amelyet részletesen a törvény 73.§-a szabályoz.
(2)
Az eljárás kérelemre indul, amelyet a Főiskolára kell benyújtani, a felvételi döntés közlésétől számított 15 napon belül. A jogorvoslati eljárásban személyesen vagy meghatalmazott útján lehet részt venni, az eljárásban a rektor vagy pedig a rektor által létrehozott bizottság jár el. A bizottság tagjainak legalább 1/3-át a hallgatói önkormányzat delegálja.
(3)
A jogorvoslati kérelem elbírálója megvizsgálja az eset összes körülményeit, ehhez a kérelmezőt pedig kizárólag akkor nem köteles személyesen meghallgatni, ha a meghallgatás mellőzését a jelentkező kifejezetten kéri, illetve ha a jelentkező a szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg. A jogorvoslati eljárásban a döntéshozó a következő döntéseket hozhatja: a) a kérelmet elutasíthatja, b) a döntést megsemmisítheti és a felvételi-döntéshozót új eljárásra utasíthatja vagy c) a felvételi döntést akár maga is megváltoztathatja.
(4)
A másodfokú – vagyis a rektor vagy a bizottság által hozott – döntés ellen a jelentkező – jogszabálysértés esetén – annak közlésétől számított 30 napon belül bírósághoz is fordulhat, az ügyet a bíróság soron kívül bírálja el, a korábbi döntés megváltoztatásának joga mellett.
ELJÁRÁSI DÍJAK 40. § (1)
A felvételi eljárás során a jelentkezőnek alapdíjat, kiegészítő díjat, vagy intézményi eljárási díjat, külön eljárási díjat kell fizetnie.
(2)
Felsőfokú szakképzésre, alapképzésre és mesterképzésre történő jelentkezés esetén a jelentkezőnek felvételi eljárási alapdíjat kell fizetniük, amelynek összege 9000 forint. A felvételi eljárás alapdíja egyidejűleg három képzésre irányuló felvételi kérelem benyújtására jogosít.
(3)
A (2) bekezdésben meghatározott három képzésre irányuló jelentkezést követő minden újabb jelentkezésért további 2000-2000 forint kiegészítő díjat kell fizetni.
(4)
Gyakorlati, pályaalkalmassági és nyelvi alkalmassági vizsga, valamint a mesterképzésben szervezett felvételi vizsga esetén a Főiskola a vizsga megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos költségei fedezésére külön eljárási díjat határoz meg, melynek mértéke jelentkezésenként legfeljebb 4000 forint lehet. A külön eljárási díj
22
befizetésének módjáról a Főiskola a felvételi vizsgára szóló behívó levélben értesíti a jelentkezőt. (5)
Szakirányú továbbképzésre történő jelentkezés esetén a Főiskola 5000 forint intézményi eljárási díjat határoz meg. A díj befizetésének módját a jelentkezési lap tartalmazza.
(6)
A felvételi eljárás alapdíját és kiegészítő díját az OH-hoz, az intézményi díjat és a külön eljárási díjat a Főiskola számára kell befizetni. A 7. § (3) bekezdésében szabályozott pótfelvételi során 5000 Ft eljárási alapdíjat kell fizetni.
(7)
(8)
A 28. §-ban szabályozott kreditelismerési eljárás kezdeményezése esetén 3000 Ft külön eljárási díjat kell fizetni. A külön eljárási díj befizetésének módjáról a TIK felvételi csoportja ad tájékoztatást.
EGYÉB RENDELKEZÉSEK 41. § (1)
A felsőfokú szakképzéshez, és az alapképzéshez és a mesterképzéshez kötődő tájékoztatással, valamint a felvételi vizsgák szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos teendőket a Főiskola Tanulmányi és Információs Központjának Felvételi Csoportja végzi, illetve koordinálja.
(2)
A szakirányú továbbképzésre történő jelentkezéssel kapcsolatos tájékoztatást, a jelentkezési lapok fogadását a Főiskola Nyitott Képzési és Koordinációs Központja végzi. A központ a jelentkezők adatairól számítógépes nyilvántartást vezet, a felvettek adatait és a jelentkezési dokumentumokat a döntést követő 3 napon belül átadja a Tanulmányi és Információs Központnak.
(3)
Az Eszterházy Károly Főiskola felvételi tevékenységének anyagi fedezetét az intézményi felvételi költségtérítés biztosítja.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 42.§ (1)
A Szenátus jelen szabályzatot a 2007. október 24-i ülésén a sz. határozatával elfogadta.
(2)
A szabályzat az elfogadás napjától módosításig, illetve megszűnésig hatályos és először a 2008. februárjában induló képzésekre kell alkalmazni.
(3)
Ezzel egyidejűleg a 2006. december 13-tól érvényes Szabályzat hatályát veszíti.
(4)
A Főiskola az Interneten (www.ektf.hu) és a TIK-ben a szabályzatot a jelentkezők számára elérhetővé teszi.
23
(5)
A Szenátus a 79/2008. (X.29.) sz. határozatával módosította a 2. §-t, a 3.§ (1) (2), 4.§ (1) (5), 7.§ (2) 11.§ (3), 12.§ (9), 15.§ (3), (5), 16.§ (2), 26.§. (1), 29.§ (3), (5), 30.§ (1), 32.§ (1), 36.§ (1) bekezdéseket, a 4.§ (2) bekezdés b), c), e) pontját, a 7.§ (3) bekezdés a), c), f), g) pontját, 8.§ (2) bekezdés b) pontját, a 29.§ (6) bekezdés a), c) pontját és megalkotta a, 18, 19, 20, 33, 34, 35.§-okat, a 4.§ (6), (7), 7.§ (4), (5), 17.§ (4), 21.§ (1), (2), 26.§ (2), (3), 28.§ (1), 29.§ (4) bekezdéseket és törölte a 19.§-t, a 8.§ (4), 18.§. (1), (2), (3), (4), (5) a bekezdéseket. Továbbá a korábbi 18.§ 21-re, 20.§ 22-re, 21.§ 23-ra, 22.§ 24-re, 23.§ 25-re, 24.§ 26-ra, 25.§ 27-re, 26.§ 28-ra, 27.§ 29-re, 28.§ 30-ra, 29.§31-re, 30.§ 32-re, 31.§ 33-ra, 32.§ 37-re, 33.§ 38-ra, 34.§ 39-re, és a 35.§ 40-re változott.
(6)
A Szenátus a 4/2009. (I.21.) sz. határozatával módosította a 9.§ (3), 13,§ (4), (5), 14.§ (1), (2), (4), 24.§ (1), 25.§ (2), 26.§ (2), (3), 27.§ (1), 38.§ (1), (3), 39.§ (1) bekezdéseket, a 8.§ (2) bekezdésének a) pontját, a 9.§ (2) bekezdésének a) pontját, a 10.§ (2) bekezdésének a), b) pontját, és a 13.§ (2) bekezdésének a), b) pontját és megalkotta a 12.§ (5) pontját valamint törölte a 19.§-t, a 27.§ (2), a 38.§ (6) bekezdését, és a 7.§ (3) bekezdésének e) pontját. Továbbá a korábbi 24.§ 23-ra, 25.§ 24-re, 26.§ 25re, 27.§ 26-ra, 28.§ 27-re, 29.§ 28-ra, 30.§ 29-re, 31.§ 30-ra, 32.§ 31-re, 33,§ 32-re, 34.§ 33-ra, 35.§ 34-re, 36.§ 35-re, 37.§ 36-ra, 38.§ 37-re, 39.§ 38-ra és a 40.§ 39-re változott.
(7)
A Szenátus a 85/2009. (XI.04.) sz. határozatával módosította a 10.§ (9), 13,§ (7), bekezdéseket, a 13.§ (2) bekezdésének a), b) pontját, megalkotta az új 28, 32. §-t, és a 12.§ új (8) és a 41.§. (7) pontját, valamint törölte a 29.§ (4) bekezdését. Továbbá a korábbi 28.§ 29-re, 29.§ 30-ra, 30.§ 31-re, 31.§ 33-ra, 32.§ 34-re, 33.§ 35-re, 34.§ 36-ra, 35.§ 37-re, 36.§ 38-ra, 37,§ 39-re, 38.§ 40-re, 39.§ 41-re változott.
(8)
A Szenátus a 7/2010. (I.20.) sz. határozatával megalkotta az új 38. §-t és a 42.§ (8) bekezdését. Továbbá a korábbi 38.§ 39-re, 39.§ 40-re, 40.§ 41-re, 41.§ 42-re változott.
(9)
A Szenátus a 44/2010. (VI.2.) sz. határozatával megalkotta a 24.§ új (2) bekezdését és módosította a 24.§ új (3) bekezdését.
(10) A Szenátus a 54/2011. (IX.28.) sz. határozatával megalkotta a 11.§ új (2) bekezdését, valamint módosította a 10.§ (5), (6), (7), (9) bekezdését, a (4) bekezdésének c) és e) pontját, a 11. § (1) bekezdésének a) pontját, a 28, § (4) és a 40. § (8) bekezdését. (11) A Szenátus a 88/2011. (XII.14.) sz. határozatával módosította a 11. § (1) bekezdésének a) pontját és a 15. § (1) bekezdését. Eger, 2007. október 24.
Dr. Hauser Zoltán rektor
24
1. számú melléklet az Eszterházy Károly Főiskola Felvételi szabályzatához A nem a kétszintű érettségi rendszer szerint tett tantárgyi érettségi vizsga eredményeinek átszámítása jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2)
100%, 79%, 59%, 39%.
25
2. számú melléklet az Eszterházy Károly Főiskola felvételi szabályzatához Az egyes képzési területeken kapható többletpontok a 2012-es felsőoktatási felvételi eljárás során Bölcsészettudományi képzési terület Az intézmények által adható többletpontok Az eredmény elérésekor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a FIDE által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketolimpián szereplő sportágban legfeljebb egy eredményért: világ- és Európabajnokságon elért legalább 3. helyezésért 16 pont; országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 8 pont. A művészeti szakképzésben tanuló szakközépiskolások részére szervezett, a minisztérium által meghirdetett és anyagilag támogatott Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1-3. helyezésért 16 pont. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén elért 1-10. helyezésért 80 pont, 11-20. helyezésért 40 pont, 21-30. helyezésért 20 pont, legfeljebb egy tárgyért, amennyiben az érettségi pontot adó tárgy az adott szakon. A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasoknak legfeljebb 24 pont, az első díjasoknak 12 pont, legfeljebb egy tárgyért, amennyiben az érettségi pontot adó tárgy az adott szakon. Az Országos Ifjúsági Tudományos Innovációs Versenyen elért legalább 3. helyezésért 20 pont. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, illetve a korábban az érettségi vizsgát követően megszerzett technikusi képesítő bizonyítványért, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet 6. számú melléklete szerint szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 24 pont. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (2) bekezdésének h) pontja szerint a szakképesítésért felelős miniszter által szervezett országos szakmai tanulmányi versenyen elért helyezése alapján a szakmai vizsga egésze (minden része) alól felmentést kapott jelentkező, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet 6. számú melléklete szerint szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 30 pont.
Igen/Nem igen
igen
igen
igen
igen igen
igen
Gazdaságtudományok képzési terület Az intézmények által adható többletpontok Az eredmény elérésekor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a FIDE által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketolimpián szereplő sportágban legfeljebb egy eredményért: világ- és Európabajnokságon elért legalább 3. helyezésért 16 pont; országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 8 pont. A művészeti szakképzésben tanuló szakközépiskolások részére szervezett, a minisztérium által meghirdetett és anyagilag támogatott Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1-3. helyezésért 16 pont. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén elért 1-10. helyezésért 80 pont, 11-20. helyezésért 40 pont, 21-30. helyezésért 20 pont, legfeljebb egy tárgyért, amennyiben az érettségi pontot
Igen/Nem igen
igen
igen
26
adó tárgy az adott szakon. A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasoknak legfeljebb 24 pont, az első díjasoknak 12 pont, legfeljebb egy tárgyért, amennyiben az érettségi pontot adó tárgy az adott szakon. Az Országos Ifjúsági Tudományos Innovációs Versenyen elért legalább 3. helyezésért 20 pont. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, illetve a korábban az érettségi vizsgát követően megszerzett technikusi képesítő bizonyítványért, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet 6. számú melléklete szerint szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 24 pont. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (2) bekezdésének h) pontja szerint a szakképesítésért felelős miniszter által szervezett országos szakmai tanulmányi versenyen elért helyezése alapján a szakmai vizsga egésze (minden része) alól felmentést kapott jelentkező, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet 6. számú melléklete szerint szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 30 pont.
igen
igen igen
igen
Informatika képzési terület Az intézmények által adható többletpontok Az eredmény elérésekor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a FIDE által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketolimpián szereplő sportágban legfeljebb egy eredményért: világ- és Európabajnokságon elért legalább 3. helyezésért 16 pont; országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 8 pont. A művészeti szakképzésben tanuló szakközépiskolások részére szervezett, a minisztérium által meghirdetett és anyagilag támogatott Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1-3. helyezésért 16 pont. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén elért 1-10. helyezésért 80 pont, 11-20. helyezésért 40 pont, 21-30. helyezésért 20 pont, legfeljebb egy tárgyért, amennyiben az érettségi pontot adó tárgy az adott szakon. A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasoknak legfeljebb 24 pont, az első díjasoknak 12 pont, legfeljebb egy tárgyért, amennyiben az érettségi pontot adó tárgy az adott szakon. Az Országos Ifjúsági Tudományos Innovációs Versenyen elért legalább 3. helyezésért 20 pont. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, illetve a korábban az érettségi vizsgát követően megszerzett technikusi képesítő bizonyítványért, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet 6. számú melléklete szerint szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 24 pont. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (2) bekezdésének h) pontja szerint a szakképesítésért felelős miniszter által szervezett országos szakmai tanulmányi versenyen elért helyezése alapján a szakmai vizsga egésze (minden része) alól felmentést kapott jelentkező, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet 6. számú melléklete szerint szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 30 pont.
Igen/Nem igen
igen
igen
igen
igen igen
igen
27
Művészetközvetítés Az intézmények által adható többletpontok Az eredmény elérésekor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a FIDE által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketolimpián szereplő sportágban legfeljebb egy eredményért: világ- és Európabajnokságon elért legalább 3. helyezésért 16 pont; országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 8 pont. A művészeti szakképzésben tanuló szakközépiskolások részére szervezett, a minisztérium által meghirdetett és anyagilag támogatott Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1-3. helyezésért 16 pont. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén elért 1-10. helyezésért 80 pont, 11-20. helyezésért 40 pont, 21-30. helyezésért 20 pont, legfeljebb egy tárgyért, amennyiben az érettségi pontot adó tárgy az adott szakon. A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasoknak legfeljebb 24 pont, az első díjasoknak 12 pont, legfeljebb egy tárgyért, amennyiben az érettségi pontot adó tárgy az adott szakon. Az Országos Ifjúsági Tudományos Innovációs Versenyen elért legalább 3. helyezésért 20 pont. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, illetve a korábban az érettségi vizsgát követően megszerzett technikusi képesítő bizonyítványért, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet 6. számú melléklete szerint szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 24 pont. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (2) bekezdésének h) pontja szerint a szakképesítésért felelős miniszter által szervezett országos szakmai tanulmányi versenyen elért helyezése alapján a szakmai vizsga egésze (minden része) alól felmentést kapott jelentkező, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet 6. számú melléklete szerint szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 30 pont.
Igen/Nem igen
igen
nem
nem
igen igen
nem
Pedagógusképzés Az intézmények által adható többletpontok Az eredmény elérésekor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a FIDE által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketolimpián szereplő sportágban legfeljebb egy eredményért: világ- és Európabajnokságon elért legalább 3. helyezésért 16 pont; országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 8 pont. A művészeti szakképzésben tanuló szakközépiskolások részére szervezett, a minisztérium által meghirdetett és anyagilag támogatott Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1-3. helyezésért 16 pont. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén elért 1-10. helyezésért 80 pont, 11-20. helyezésért 40 pont, 21-30. helyezésért 20 pont, legfeljebb egy tárgyért, amennyiben az érettségi pontot adó tárgy az adott szakon. A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasoknak legfeljebb 24 pont, az első díjasoknak 12 pont, legfeljebb egy tárgyért, amennyiben az érettségi pontot adó tárgy az adott szakon. Az Országos Ifjúsági Tudományos Innovációs Versenyen elért legalább 3. helyezésért 20 pont. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, illetve a korábban az érettségi vizsgát követően megszerzett technikusi képesítő bizonyítványért, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes
Igen/Nem igen
igen
igen
igen
igen igen
28
rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet 6. számú melléklete szerint szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 24 pont. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (2) bekezdésének h) pontja szerint a szakképesítésért felelős miniszter által szervezett országos szakmai tanulmányi versenyen elért helyezése alapján a szakmai vizsga egésze (minden része) alól felmentést kapott jelentkező, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet 6. számú melléklete szerint szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 30 pont.
igen
Sporttudomány képzési terület Az intézmények által adható többletpontok Az eredmény elérésekor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a FIDE által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketolimpián szereplő sportágban legfeljebb egy eredményért: világ- és Európabajnokságon elért legalább 3. helyezésért 16 pont; országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 8 pont. A művészeti szakképzésben tanuló szakközépiskolások részére szervezett, a minisztérium által meghirdetett és anyagilag támogatott Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1-3. helyezésért 16 pont. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén elért 1-10. helyezésért 80 pont, 11-20. helyezésért 40 pont, 21-30. helyezésért 20 pont, legfeljebb egy tárgyért, amennyiben az érettségi pontot adó tárgy az adott szakon. A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasoknak legfeljebb 24 pont, az első díjasoknak 12 pont, legfeljebb egy tárgyért, amennyiben az érettségi pontot adó tárgy az adott szakon. Az Országos Ifjúsági Tudományos Innovációs Versenyen elért legalább 3. helyezésért 20 pont. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, illetve a korábban az érettségi vizsgát követően megszerzett technikusi képesítő bizonyítványért, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet 6. számú melléklete szerint szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 24 pont. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (2) bekezdésének h) pontja szerint a szakképesítésért felelős miniszter által szervezett országos szakmai tanulmányi versenyen elért helyezése alapján a szakmai vizsga egésze (minden része) alól felmentést kapott jelentkező, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet 6. számú melléklete szerint szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 30 pont.
Igen/Nem igen
igen
igen
igen
igen igen
igen
Társadalomtudományi képzési terület Az intézmények által adható többletpontok Az eredmény elérésekor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a FIDE által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketolimpián szereplő sportágban legfeljebb egy eredményért: világ- és Európabajnokságon elért legalább 3. helyezésért 16 pont; országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 8 pont. A művészeti szakképzésben tanuló szakközépiskolások részére szervezett, a minisztérium által meghirdetett és anyagilag támogatott Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1-3. helyezésért 16 pont. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén elért 1-10. helyezésért 80 pont, 11-20. helyezésért
Igen/Nem igen
igen
igen
29
40 pont, 21-30. helyezésért 20 pont, legfeljebb egy tárgyért, amennyiben az érettségi pontot adó tárgy az adott szakon. A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasoknak legfeljebb 24 pont, az első díjasoknak 12 pont, legfeljebb egy tárgyért, amennyiben az érettségi pontot adó tárgy az adott szakon. Az Országos Ifjúsági Tudományos Innovációs Versenyen elért legalább 3. helyezésért 20 pont. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, illetve a korábban az érettségi vizsgát követően megszerzett technikusi képesítő bizonyítványért, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet 6. számú melléklete szerint szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 24 pont. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (2) bekezdésének h) pontja szerint a szakképesítésért felelős miniszter által szervezett országos szakmai tanulmányi versenyen elért helyezése alapján a szakmai vizsga egésze (minden része) alól felmentést kapott jelentkező, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet 6. számú melléklete szerint szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 30 pont.
igen
igen igen
nem
Természettudomány képzési terület Az intézmények által adható többletpontok Az eredmény elérésekor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a FIDE által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketolimpián szereplő sportágban legfeljebb egy eredményért: világ- és Európabajnokságon elért legalább 3. helyezésért 16 pont; országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 8 pont. A művészeti szakképzésben tanuló szakközépiskolások részére szervezett, a minisztérium által meghirdetett és anyagilag támogatott Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1-3. helyezésért 16 pont. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén elért 1-10. helyezésért 80 pont, 11-20. helyezésért 40 pont, 21-30. helyezésért 20 pont, legfeljebb egy tárgyért, amennyiben az érettségi pontot adó tárgy az adott szakon. A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasoknak legfeljebb 24 pont, az első díjasoknak 12 pont, legfeljebb egy tárgyért, amennyiben az érettségi pontot adó tárgy az adott szakon. Az Országos Ifjúsági Tudományos Innovációs Versenyen elért legalább 3. helyezésért 20 pont. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, illetve a korábban az érettségi vizsgát követően megszerzett technikusi képesítő bizonyítványért, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet 6. számú melléklete szerint szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 24 pont. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (2) bekezdésének h) pontja szerint a szakképesítésért felelős miniszter által szervezett országos szakmai tanulmányi versenyen elért helyezése alapján a szakmai vizsga egésze (minden része) alól felmentést kapott jelentkező, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet 6. számú melléklete szerint szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 30 pont.
Igen/Nem nem
igen
igen
igen
igen igen
igen
30
