ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Környezet és Természetvédelmi Iroda – Levegő-és Zajvédelmi Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A végzés jogerős: év:
hó:
nap:
Iktatószám:
4397-17/2012.
Hiv. szám:
Előadók:
Varga Lajosné /
Melléklet:
KÜJ: -
101725057
KTJ:
102342135
Tárgy: Győr, Immochan Magyarország Kft. Győri barkácsáruház előzetes vizsgálata
Perjés Katalin
Határozat I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az Immochan Magyarország Kft. (székhelye: 1113 Budapest, Bocskai út 134-146. adószáma: 13506135-2-43 ) megbízásából a Naturaqua Környezetvédelmi Tervező és Szolgáltató Kft. (1031 Budapest, Nánási út 65.) által készített, Győri barkácsáruház környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja a következőket: 1.)A vizsgált tevékenység jellemző adatai: Az engedélyes: Immochan Magyarország Kft. Az érintett terület: Győr, 0118/11 helyrajzi számú ingatlan. Telek területe: 58280 m2 Ténylegesen beépített bruttó alapterület: 10 407 m2 Tényleges zöldfelület: 29293 m2 ALAPTERÜLETEK Nettó bevásárló szint eladóterület 5 369,77 m2 Nettó raktárterület: 957,00 m2 Nettó kiszolgáló területek: 1 636,86 m2 Fedett építőanyag lerakat: 2 399,59 m2 Nettó Összes terület: 10 363,25 m2 Nyitott építőanyag lerakat és kertészet: 2 740,01 m2 Raktárterület összesen: 957 m2 A végezni kívánt tevékenység: A tevékenység megnevezése: Építőipari termékek, hobbi, lakberendezési, műszaki és kertészeti cikkek forgalmazása. ) 2.) Az engedélyezési eljárás menete: A hatóság megállapítja, hogy Győr-Gyirmót városrész, M1 autópálya, illetve a 83-as főút által határolt 0118/11 hrsz-ú területen a barkácsáruház és létesítményei megvalósítása során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem tartja indokoltnak környezeti hatásvizsgálat végzését. A tevékenységgel kapcsolatban kizáró ok nem merült fel. A létesítmény megvalósításához, működtetéséhez az eljáró hatóságtól az alábbi engedély beszerzése szükséges: -A barkácsáruház területéről elfolyó csapadékvizek felszíni befogadóba vezetéséhez vízjogi létesítési engedélyt kell kérni.
2
II. Az eljárásban részt vett szakhatóságok az alábbi állásfoglalásokat adták: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a VIII-R047/00669-2/2012.számon a következő állásfoglalást adta: A Győr, 0118/11 hrsz-ú ingatlanon az Immochan Magyarország Kft. beruházásában tervezett barkácsáruház létesítéséhez közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárul A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a VIII-P-001/18412/2012.számon a következő állásfoglalást adta: A Győr, Immochan Magyarország Kft. Győr, Barkácsáruház megvalósításának előzetes vizsgálata ügyében az örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást megadja. Győri Körzeti Földhivatal a 10161/2012.számon a következő állásfoglalást adta: A Győr,Immochan Magyaroroszág Kft.,Győri Barkácsáruház megvalósításának előzetes vizsgálata ügyében érintett ingatlan már nem tartozik a 1994.éviLV.törvény termőföldet meghatározó 3.§-nak hatálya alá, így mint I. fokú ingatlanügyi –földvédelmi- hatóság az eljárás során földvédelmi szempontból nem érintett, ezért észrevételt, kifogást nem tesz. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága a 17.2/580-2/ /2012. számon a következő állásfoglalást adta: Az előzetes vizsgálati dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadja, az engedély talajvédelmi szempontból kiadható Győr Megyei Jogú Város Jegyzője a 36273-2/2012.számon a következő állásfoglalást adta: Az Immochan Magyarország Kft. Győr, 0118/11 helyrajzi számú ingatlanon tervezett barkácsáruház megvalósításának előzetes vizsgálata ügyében folytatott eljáráshoz – a helyi környezet-és természetvédelmi követelmények tekintetében- kikötés nélkül hozzájárul. III. Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. IV. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125.000.- Ft. Indokolás Az Immochan Magyarország Kft. (székhelye:1113 Budapest, Bocskai út 134-146 továbbiakban: Kft.) kérelmet nyújtott be a hatósághoz a Győri Barkácsáruház létesítésének előzetes vizsgálata ügyében. Kérelméhez csatolta a Naturaqua Környezetvédelmi Tervező és Szolgáltató Kft. (1031 Budapest, Nánási út 65.) által készített előzetes vizsgálati dokumentációt. Kérelméhez 250.000.- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat fizetett meg. A hatóság az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett létesítmény a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (R.) 3. sz. mellékletének 127. pontja alapján „Egyéb, az 1-126.pontba tartozó építmény vagy építmény együttes beépített vagy beépítésre szánt területen a) 3 ha területfoglalástól” előzetes vizsgálat köteles tevékenység. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3.§ - 5.§ szakaszai alapján folytatta le. Az eljárás során a hatóság a következőket állapította meg: A beruházás tervezési területe Győr város belterületétől 200 m-re, a városközponttól 5200 m-re az M1 autópálya és a 83. számú főút által határolt területen található.
3
A barkácsáruház kétszintes lesz, a földszinti egységek a következők: eladótér, iroda, szerver, mosdó blokk, pénztár, közlekedő, kávézó, üvegház, raktár, árufogadó iroda, fa lerakat, erősáram, sprinkler fogadó, tűzjelző központ, gázfogadó, kertészet, fedett építőanyag lerakat, nyitott építőanyag lerakat, porta. Az emeleten az alábbi egységek kerülnek kialakításra: közlekedő, iroda, konyha, raktár, mosdó blokk, öltözők, diszpécser, kazán. A barkácsáruház tervezett nyitása 2013. I féléve. A tervezett barkácsáruház épületeihez kapcsolódó kiszolgáló létesítmények: -Közmű hálózat -Zöldfelületi rendszer -Telken belüli közlekedési létesítmények: úthálózat, parkolók, gazdasági udvar burkolata, gyalogos közlekedők Belső közlekedési létesítményei: - parkolók:305 db. személygépkocsi, 4 db. tehergépkocsi - gazdasági udvar térburkolata - járdák, gyalogos közlekedők A barkácsáruház épületeinek üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységek: - rakodás, szállítás, közlekedés, parkolás - hulladékgyűjtés, takarítás - gépészeti berendezések üzemeltetése - épület karbantartás - szennyvizek és csapadékvizek elvezetése. Környezeti igénybevételek: Hulladékgazdálkodási szempontból: A létesítés során veszélyes és nem veszélyes hulladékok keletkezése várható. A létesítés során keletkező nem veszélyes hulladékok: építési hulladékok, építési munkában résztvevő dolgozók által termelt települési szilárd és folyékony hulladék. Veszélyes hulladék keletkezhet festékek, mázolóanyagok felhasználásából, munkagépek, berendezések üzem közbeni esetleges üzemanyag, kenőanyag szivárgásából. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokat fajtánként elkülönítve, szelektíven, a hulladék tulajdonságainak megfelelő edényzetben gyűjtik, és 1 éven belül annak kezeléséről (hasznosítás, ártalmatlanítás) gondoskodnak. A keletkező hulladékok mennyiségét, azok elszállítását, átvevőre vonatkozó adatokat, a kezelés helyét üzemnaplóban rögzítik, csatolva a bizonylatokat. Az üzemelés során az alábbi hulladék keletkezése várható: Megnevezés
EWC kód
Várható-becsült mennyiség (t/év)
Cserép és kerámia
17 01 03 15 01 01 15 01 02 15 01 03 15 01 07 20 03 01 20 03 03 20 02 01 03 01 05
500 800 90 30 10 10 5 10 5
20 01 36
0,2
08 01 11*
0,1
Papír és kartoncsomagolási hulladékok Műanyag csomagolási hulladékok Fa csomagolási hulladékok Üveg csomagolási hulladékok Kevert települési hulladék Úttisztításból származó hulladék Biológiailag lebomló hulladék Faforgács, főrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok, amelyek különböznek a 03 01 04-től Kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21, 20 01 23 és 20 01 35 kódszámú hulladékoktól Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat
4 tartalmazó festék- vagy lakk-hulladékok Veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner Homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó hulladék keverékek Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok Veszélyes anyagokat tartalmazó festékek, tinták, ragasztók és gyanták Elemek és akkumulátorok, amelyek között 16 06 01, 16 06 02 vagy a 16 06 03 kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók Veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21 és 20 01 23 kódszámú hulladékoktól
08 03 17* 13 05 08*
0,1 3
15 01 10*
0,1
20 01 21* 20 01 27*
0,01 0,01
20 01 33*
0,01
20 01 35*
0,1
Az áruház területén keletkező hulladékok gyűjtése tömörítős és normál konténerekben, dróthálós gyűjtőedényben történik, a veszélyes hulladékok fajtánkénti gyűjtését speciális veszélyes hulladék gyűjtőkben tervezik megoldani. Az épületen belül és kívül a gyűjtőedényzetek telepítése az alábbiak szerint várható: - hasznosítható papír, üveg, műanyag, szerves stb. hulladékok szelektív gyűjtésére - vegyes építési hulladék (zsalukő, csempe, tégla, stb.) - kimerült elemek, akkumulátorok gyűjtésére - veszélyes hulladékok gyűjtésére (lejárt szavatosságú festékek, hígítók, lakkok, fénycsövek, izzók, stb. részére), - veszélyes hulladékok gyűjtésére (kimerült fénymásoló és nyomtató festékkazetták részére), - elektronikai hulladékok gyűjtésére - a személyzet által termelt és áruforgalomból származó vegyes kommunális hulladékhoz. A gyűjtés során zárt gyűjtőedények alkalmazása tervezett. A hulladékok elszállítási gyakorisága a keletkező mennyiségek, romlandóság, veszélyesség figyelembevételével, a szelektív hulladékgyűjtés igényének megfelelően történik. A keletkező hulladékokat annak kezelésre engedéllyel rendelkezőnek adják át további kezelésre. A tevékenység felhagyása során bontási és helyreállítási munkálatok történnek, az építéshez hasonló hulladékok keletkezése várhatóan annál nagyobb mennyiségben. Havária A létesítés és felhagyás esetén alkalmazott munkagépek kenőanyag, üzemanyag elfolyásából, szállítmány kifolyásából, szétszóródásból alakulhat ki havária, illetve tűz keletkezése lehetséges. Az üzemelés során szintén előfordulhat áruk mozgatása, tárolása, szállítása közben, de szintén lehetséges tűz okozta havária is. Havária során hulladékok képződésével- ezen belül veszélyes hulladékok keletkezésével is - kell számolni, amelynek megfelelő gyűjtéséről és kezeléséről gondoskodni kell. A telepítés, üzemelés, felhagyás, illetve esetlegesen bekövetkező havária során várhatóan keletkező hulladékokat azok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak megfelelően, zártan, szóródás mentesen, környezet szennyezést kizáró módon kell gyűjteni, további kezelésükről, pedig érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással kell gondoskodni. Jelentős hulladékképződéssel a létesítés, üzemelés, illetve felhagyás során sem kell számolni. Vízminőségi és vízgazdálkodási szempontból: Vízellátás A tervezési területen ivóvízhálózat jelenleg nem található. A tervezett létesítmény összes vízigénye (öntözővíz, szociális víz, ivóvíz) 8 m3/nap. Az épület teljes területén sprinkler rendszert terveznek, oltóvíz térfogatárama 3000 liter/perc. A sprinkler víztározó hasznos térfogata ≈ 1040 m3.
5
A telepítés megkezdésének első lépéseként meg kell építeni a vízellátást, vízszétosztást biztosító ivóvízvezetéket, rácsatlakozva a PANNON-VÍZ Zrt. meglévő vezetékére.
Szennyvíz-elvezetés A tervezési területen kiépített szennyvízhálózat nem található. Az üzemelés során elvezetendő szennyvíz becsült mennyisége 8 m3/nap. A tervezési terület környezetében a meglévő szennyvízcsatorna hálózat elválasztott rendszerű. A tervezési területen keletkező szennyvizeket gravitációsan D200 KGPVC csatornában vezetik el az M1 autópálya és 83. számú főút Ménfőcsanak felöli találkozásához tervezett WILO EMU FA 08.43 típusú átemelőbe. A telepítés megkezdésének első lépéseként meg kell építeni a szennyvíz összegyűjtését, elszállítását biztosító csatornákat, rácsatlakozva a PANNON-VÍZ Zrt. meglévő gyűjtőhálózatára. Csapadékvíz-elvezetés A tervezési terület burkolt felületeiről a csapadékvizek olaj- és iszapfogó közbeiktatásával kerül a csapadékgyűjtő rendszerbe, az épületek tetejéről lefolyó csapadékvizek közvetlenül kerülnek a gyűjtőrendszerbe. A fejlesztési területekről elfolyó csapadékvizeket az élővízbe vezethető minőségűre előtisztítva vezetik a fejlesztési terület CS-1-4-0 csatornájába, ami a Zsigmond Király utcával párhuzamosan húzódó csapadékvíz főgyűjtőbe csatlakozik. A főgyűjtőbe csatlakozás előtt havária eseményre tervezett, zsilippel ellátott zárt havária tározó kerül kialakításra. A Zsigmond Király utcával párhuzamosan húzódó csapadékvíz főgyűjtő a fejlesztési és beruházási terület nyugati sarokpontja közelében kerül bevezetésre a Holt-Marcalba, egy zsilippel zárható műtárgyon keresztül. (A fejlesztési területekről 105.000 m3/év mennyiségű csapadékvíz kerül bevezetésre a Holt-Marcalba). A felszíni víz tekintetében a tervezési terület 15 %-a belvízzel veszélyeztetett. A mértékadó belvízszint 111,37 mBf. A környezeti hatásvizsgálatot végző Naturaqua Kft. egyeztetett az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósággal e kérdésekben. A kialakítani kívánt terepszint 113,0-115,0 mBf. lesz, ami magasabb a mértékadó belvízszintnél. A Holt-Marcal alkalmas, vagy alkalmassá tehető a csapadékvíz befogadására. A bevezetés 110,00 mBf. szinten lehetséges. Létesítés során várható hatások: Az építés során keletkező kommunális szennyvizet zárt mobil egységben gyűjtik, melyet szennyvíztisztító telepre szállítanak a tervezett szennyvízcsatorna- hálózat kiépítéséig. A talajvíz veszélyeztetettsége csak havária esetén állhat fenn, meghibásodott munkagépekből elfolyó, elcsöpögő olaj,- üzemanyag elfolyás tekintetében. Ennek kizárásával csak kifogástalan állapotú munkagépekkel végeztetik a munkát. A tervezett létesítmény (áruház, parkolók, kiszolgáló létesítmények) a beszivárgási viszonyokban okoznak változást. A Barkácsáruház területéről elfolyó csapadékvizek felszíni befogadóba vezetésére a hatóságtól vízjogi létesítési engedélyt kell kérni, a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet tartalmi követelményei szerint összeállított dokumentáció benyújtásával. A létesítményben keletkező szennyvizek a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 4. sz. mellékletében meghatározott küszöbértékeknek megfelelően vezethetők be a közcsatornába. A beruházás során megvalósuló ivóvízhálózat és szennyvízcsatorna hálózat csatlakozik a Szélesföldek 83. sz. főúttól nyugatra lévő területek telken belüli vízellátást, vízszétosztást biztosító ivóvízvezetékhez, illetve a szennyvíz összegyűjtését, elszállítását biztosító csatornához. A Szélesföldek 83. sz. főúttól nyugatra lévő területek telken belüli vízellátást, vízszétosztást biztosító ivóvízvezetékek, illetve a szennyvíz összegyűjtését, elszállítását biztosító csatornák építésének vízjogi létesítési engedély kiadása folyamatban van Felügyelőségen (ügyiratszámok: 163/2012.). A beruházás során elfolyó csapadékvizeket (tiszta, illetve előtisztított) a fejlesztési terület CS-1-4-0 csatornáján keresztül a Zsigmond Király utcával párhuzamosan húzódó csapadékvíz főgyűjtőbe, majd a Holt-Marcalba vezetik. Abban az esetben, ha a csapadékvíz elvezető rendszer megépítésének célja több ingatlan csapadékvizeinek összegyűjtése (közcsatorna funkció) és felszíni vízfolyás befogadóba történő bevezetése közvetlenül, vagy olyan szennyvízkezelő berendezésen (tisztító) át valósul meg, amely
6
rendelkezik ÉME vagy CE minősítéssel, a munkák csak vízjogi létesítési engedély alapján végezhetők. Ennek indoka az, hogy az 1995. LVII. Tv. a vízgazdálkodásról alapján a felszíni vizekbe vezetett csapadékvizek az adott vízfolyás áramlási, lefolyási viszonyait, vízminőségét megváltoztatják, ezért ezek a tevékenységek vízilétesítmények építésével történő vizkárelhárításnak minősülnek, mely a 72/1996. (V.18.) Korm. rend. 3.§.(1) bekezdés alapján vízjogi engedély köteles. Üzemeltetés: A parkolók, utak felületéről összegyülekező csapadékvizet olaj- és iszapfogón átvezetve kerül gyűjtőrendszerbe, majd a befogadóba (Holt-Marcal), a tetőfelületről összegyülekező csapadékvíz közvetlenül kerül a gyűjtőrendszerbe. Az üzemeltetéshez szükséges ivóvíz, locsolóvíz és tűzivíz mennyiségét a kiépítésre kerülő közmű hálózatról biztosítják. A keletkező szennyvizet szennyvíz csatorna hálózaton tervezetik elvezetni. Felhagyás: A tevékenység megszűnésével bontási munkák következnek, mely hatására a felszín alatti vizek szempontjából a beszivárgási viszonyok helyreállnak. A várható hatások tekintetében a közvetlen hatásterület a beépítésre kerülő tervezési terület jelölhető meg. A Győr 0118/11 hrsz-ú ingatlanon tervezett Barkács áruház felszín alatti vízbázis hidrogeológiai védőterületét nem érinti. A 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet szerint a terület érzékenységét tekintve „érzékeny” kategóriába tartozik. A tervezett tevékenység során felszín alatti vízkészletet nem használnak fel, abba bevezetés nem történik. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A tervezési terület - Győr - a mód. 4/2002.(X.7.) KvVM rend. 2. sz. melléklete alapján a 2. sz GyőrMosonmagyaróvár légszennyezettségi zónába tartozik, ahol a szálló por (PM10) és a nitrogén-dioxid kritikus komponensnek számít. A legközelebbi lakóépületek 300 m távolságban vannak DK irányban. A benyújtott dokumentációban felhasználásra került a területen tavaly elvégzett légszennyezettségi mérések eredményei, mivel a közelben tervezett áruház, benzinkút számított emissziói a mérési adatokra szuperponálódnak, a hatásokat együttesen kell vizsgálni. A létesítés során a munkagépek és szállítójárművek légszennyezésével - az építkezési területen és szállító járművek útvonala mentén egyaránt - lehet számolni, melyek az építési, kivitelezési időszak elteltével megszűnnek. Az üzemelés során a parkolási és szállítási tevékenység valamint a létesítmény fűtésével kapcsolatos gépészeti berendezéseinek, gázkazánjainak légszennyezésével kell számolni. A fűtésből eredő légszennyező pontforrás kibocsátása minimális, telekhatáron kívül nem várható légszennyező hatás. A hatásterület telekhatáron belül lehatárolható, de mivel a teljesítménye kicsi, ezért nem bejelentés köteles. A működés során a fűtésből és a közlekedésből eredően jelentős környezeti levegőterhelés nem várható. Közvetett területnek tekinthető az áruházhoz vezető utak forgalma, a levegőterheltség megnövekedése az út 25 m-es hatásterületén jóval belül várható. A tevékenység felhagyásakor az építésnél felsorolt, ideiglenes légszennyezéssel lehet számolni. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: Az építés során, az építési munkálatok zajterhelésével, a munkagépek és szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni, mely hatás átmeneti. Az építési tevékenység zajkibocsátása, a legzajosabb munkafázis (tereprendezés) zaj emisszióját is figyelembevéve, az előzetes számítások alapján a telepítési területtel szomszédos védendő ingatlanokon nem haladja meg a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet 2. számú melléklete szerinti, építési zajra vonatkozó zajterhelési határértékeket. A létesítés során, az építési tevékenységből eredően a legközelebbi, Győr-Gyirmót és GyőrMénfőcsanak városrészek védendő területein nem várható a háttérterhelést meghaladó zajszint változás. Az építés időtartama alatt szállítási útvonalak mentén átmeneti jelleggel nem jelentős, 3 dB-t meg nem haladó forgalmi zajszint növekedésre kell számítani. A Barkácsáruház üzemelése során az épületgépészeti zajforrásai, valamint a tevékenységhez kapcsolódó szállítási és rakodási tevékenység zajkibocsátásával, vásárlói forgalom hatásával lehet számolni. A tervezett meghatározó zajforrások a légkezelő berendezések, légkondicionálók és azok szabadban (tetősík felett) elhelyezett kültéri egységei.
7
A benyújtott dokumentáció alapján, a létesítménytől északnyugati irányban található legközelebbi, Győr Megyei Jogú Város rendezési terve szerinti üdülőterület besorolású „Achilles Park" zajvédelmi szempontból védendő területén, a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet 1. számú mellékletének zajterhelési határértékei várhatóan teljesülnek. A számítások során figyelembevették a tervezett létesítmény és az üdülőterület között létesülő AUCHAN bevásárlóközpont hatásait is. A határértékek teljesüléséhez a barkácsáruház tekintetében zajcsökkentési intézkedések, műszaki beavatkozások nem szükségesek A létesítmény zajvédelmi hatásterülete az üzemi zaj tekintetében nem éri el az Achilles park üdülőterületét, Győr-Gyirmót, illetve Győr-Ménfőcsanak városrészek lakóterületét, így ezen területek vonatkozásában zajvédelmi előírások nem szükségesek. Az előzetes számítások alapján, a létesítmény zajvédelmi hatásterülete az üzemi zaj tekintetében nem érint zajvédelmi szempontból védendő területet. Az áruház szokásos tevékenységhez kapcsolódó forgalom a közeli Ml autópálya, a 83 sz. főút valamint az alacsonyabbrendű megközelítési útvonalak mentén az előzetes számítások alapján nem növeli meg jelentősen (3 dB-t elérő mértékben) az igénybevett utak forgalmi zaját, 1 dB alatti forgalmi zajszint növekedés várható a vizsgált utak környezetében. A létesítmény zajvédelmi hatásterülete a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mód. 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés, valamint a 6.§ (1) bekezdés alapján került megállapításra, számítással. A hatásterület által érintett területek terület-felhasználási kategóriái Győr Megyei Jogú Város építési szabályzata, a 28/2010. (IX. 10.) rendelettel módosított 1/2006. (01. 25.) Ök. rendelet (GYÉSZ) előírásainak figyelembevételével kerültek megállapításra. A tevékenység megkezdésekor a létesítmény környezeti zajkibocsátását méréssel kell igazolni. A teljesítési határidő a tevékenység megkezdését követő 30 nap. A tervezett mérés időpontjáról a mérés megkezdése előtt 15 nappal a hatóságot értesíteni kell. Természet- és tájvédelmi szempontból A beruházással érintett terület országosan nem védett természeti terület, nem része a Natura 2000, hálózatnak, és nem része az Országos Ökológiai Hálózat egyik övezetének sem. A tevékenység természetvédelmi érdeket nem veszélyeztet. A terület jellegéből adódóan a létesülő barkácsáruház a tájhasználatot nem befolyásolja károsan, egyedi tájértéket nem veszélyeztet. A hatóság a R. 4. § (1) bekezdése értelmében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét, mely a VIII-R-047/00669-2/2012.számú szakhatósági állásfoglalásában a Győr, 0118/11 hrsz-ú ingatlanon az Immochan Magyarország Kft. beruházásában tervezett barkácsáruház létesítéséhez közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárult. Szakhatósági állásfoglalása a 123/1997.(VII.18.) Korm. rendeleten, a 16/2002.(IV.10.)EüM rendeleten, a 253/1997.(XII.20.) Korm. rendeleten és a 2004.évi CXL tv. 44 §. alapul. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodáját, mely a VIIIP-001/1841-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a Győr, Immochan Magyarország Kft. Győr, Barkácsáruház megvalósításának előzetes vizsgálata ügyében az örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást megadta. Megállapította, hogy a tervezett beruházás régészeti lelőhelyet érint. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezési területen több ütemben történt már régészeti tevékenység, a terület megelőző feltárása megtörtént. Az esetlegesen előkerülő régészeti emlékek védelmét a 2011.évi LXIV.tv. szerint biztosítani kell. Állásfoglalása a 324/2010.(XII.27.)Korm.rendeleten, a 2004.évi CXL tv. 44.§(1) bekezdésén alapul. A Győri Körzeti Földhivatalt, mely a 10161/2012. számú szakhatósági állásfoglalásban jelezte, hogy a Győr, Immochan Magyarország Kft., Győri Barkácsáruház megvalósításának előzetes vizsgálati ügyében érintett ingatlan már nem tartozik a 1994.éviLV.törvény termőföldet meghatározó 3.§-nak hatálya alá, így mint I. fokú ingatlanügyi -földvédelmi- hatóság az eljárás során földvédelmi szempontból nem érintett, ezért észrevételt, kifogást nem tesz.
8
Győr Megyei Jogú Város Jegyzőjét, mely a 36273-2/2012.számú szakhatósági állásfoglalásában az Immochan Magyarország Kft. Győr, 0118/11 helyrajzi számú ingatlanon tervezett barkácsáruház megvalósításának előzetes vizsgálata ügyében folytatott eljáráshoz – a helyi környezet-és természetvédelmi követelmények tekintetében- kikötés nélkül hozzájárult. Megállapította, hogy a tevékenység Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a környezetvédelemről szóló 63/2003.(XII.19.) Ök. rendeletben, valamint Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a „Bécsi úti nádas” helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánításáról szóló 31/2004.(V. 28.) Ök. rendeletében meghatározott természetvédelmi területet nem érint, továbbá a fenti jogszabályokban meghatározott környezetvédelmi követelményeknek megfelel. Állásfoglalása a 2004.évi CXL. tv. 33.§(8) bekezdésén, 44.§(6) bekezdésén, a 347/2006.(XII. 23.)Korm. rendelet 32/A§ (1) bekezdésén alapul. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóságát, mely a 17.2/580-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában az előzetes vizsgálati dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadta, megállapította, hogy az engedély talajvédelmi szempontból kiadható. A fentiek alapján a Felügyelőség környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ezért a R.5.§ ac) pontjában foglaltaknak megfelelően a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon alapul. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. A hatóság hatásköre a fenti jogszabályokon alapul, illetékességét a 29/2004. (XII. 25.) KöM rendelet 1. számú melléklet A.) pontja alapozza meg. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98.§ (1) és 99.§(1) bekezdései biztosítják, a fellebbezési illeték mértékéről a módosított 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2.§ (4) bekezdése rendelkezik.
Győr, 2012.július 20.
Dr. Buday Zsolt s.k. igazgató