ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: Iktatószám: Előadó:
H-716-28/2011. Dr. Jagadics Zoltán Hoffmann György
hó:
nap:
KÜJ: 100415982
Hiv. szám: Melléklet:
Tárgy:
KTJ: Gyarmat, Pol-Fruct Kft. – kavicsbánya előzetes vizsgálata
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint első fokú hatóság a Pol-Fruct Kft. (9111 Tényő, Hollómajor 24., statisztikai azonosító jele: 12692703-0812113-08) által a Gyarmati 0223/16-19 hrsz-ú, 0223/53-57 hrsz-ú ingatlanokon tervezett külszíni kavicsbányászati tevékenység érdekében benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, s mivel e tevékenység – várhatóan – jelentős környezeti hatást nem okoz, a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt, ezért az előzetes vizsgálati eljárás alapján a következőket állapítja meg: A vizsgált tevékenység adatait: A Pol-Fruct Kft. (9111 Tényő, Hollómajor 24.) kavicsbányászati tevékenység kíván végezni a gyarmati 0223/16-19 hrsz-ú, 0223/53-57 hrsz-ú ingatlanokon. A bányatelek területe: 12,84 ha, bányatelek fedőlapja: +157,0 mBf, bányatelek alaplapja: +146,0 mBf. A bányatelek tervezett 3 kapacitása: 100.000 m /év kavics.
II. A hatóság megállapítja, hogy a tevékenység zajkibocsátási határértéket megállapító határozat birtokában lehetséges.
III. Szakhatósági előírások: - Az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézetének 6674-2/2010. számú szakhatósági állásfoglalása:
2 „A Pol-Fruct Kft. tulajdonában lévő Gyarmat, 0223/16-19, 0223/53-57 hrsz-ú külterületi ingatlanain található kavicsbánya telken tervezett külszíni kavicsbányászati tevékenység végzését megelőző környezetvédelmi engedély kiadásához az előzetes vizsgálati eljárás során közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárulok. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg.” - A Gyarmat Község Jegyzőjének 1422-2/2010. számú szakhatósági állásfoglalása: „A Pol-Fruct Mezőgazdasági Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (9111 Tényő, Hollómajor 24.) kérelmező által kezdeményezett külszíni bányászati tevékenység végzésének előzetes vizsgálati eljárásban, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése felhatalmazása alapján, a kérelmező által tervezett külszíni kavicsbányászati tevékenység végzéséhez az előzetes hozzájárulást megadom.” - A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának 17.2/11924-2/2010. számú szakhatósági állásfoglalása: „A Pol-Fruct Kft. (9111 Tényő, Hollómajor 24.) által kérelmezett, a Gyarmat 0223/16-19 és a 0223/53-57 hrsz-ú ingatlanok egy részén tervezett külszíni kavicsbányászati tevékenység végzéséhez az előzetes környezeti hatásvizsgálat engedélyezési eljárás tárgyában az alábbi talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás-t adom az alábbi talajvédelmi kikötésekkel: - a tevékenység során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások, az ingatlanon és a környező eredeti hasznosításban lévő termőföldek vízháztartását ne zavarja, az eredeti hasznosításban lévő termőföldek minőségében kárt, szélsőséges talaj-vízháztartási helyzetet ne okozzon. A tárgyban készült előzetes környezeti hatásvizsgálati dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadom. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg.” - A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Körzeti Földhivatal Téti Kirendeltségének 10.009/2011. számú szakhatósági állásfoglalása: „A fenti számú megkeresésében szereplő, Gyarmat külterületi 0223/16, 0223/17, 0223/18, 0223/19, 0223/53, 0223/54, 0223/55, 0223/56, 0223/57 hrsz-ú ingatlanokra tervezett kavicsbánya előzetes vizsgálata tárgyában, a győri Körzeti Földhivatal Téti Kirendeltsége, mint I. fokú földvédelmi
3 szakhatóság, földvédelmi szempontból kifogást nem emel, ahhoz a következő feltételekkel járul hozzá: A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. Tv. 9. § (1) bekezdése alapján, Ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. A benyújtott tervdokumentációk alapján, a beruházás az 1994. évi LV. Földtörvény 3. §-a szerinti termőföldeket vesz igénybe, ezért rá a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIC. Tv. 9-15. §-ai az irányadóak, így más célú végleges vagy időleges hasznosítás esetén az ebben foglaltakat be kell tartani, ill. a termőföld más célú végleges vagy időleges hasznosítását engedélyező határozatot be kell szerezni vagy mutatni. Amennyiben az engedélyező határozat nem áll rendelkezésükre, úgy a beruházás megkezdése előtt az illetékes Körzeti Földhivatalokhoz, egy a termőföld időleges ill. végleges (az igénybevett termőföldekre) más célú hasznosítása iránti kérelmet kell benyújtani. A 2007. évi CXXIX. Tv. 12. § (1) bekezdése alapján a kérelemnek tartalmaznia kell: 1) az érintett földrészletek helyrajzi számát; 2) a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt; 3) a más célú hasznosítás pontos célját, és tervezett időtartamát, ha időleges; 4) az igénybevevő megnevezését és lakcímét (székhelyét). 5) az ingatlan-nyilvántartási térképnek a más célú hasznosításra tervezett területet feltüntető másolatát és az ehhez tartozó területkimutatást, kivéve, ha a kérelem kizárólag az érintett földrészletek teljes területére vonatkozik;
6) a 21. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozatot a járulékmentesség igénybevételéhez. Kérelemre indult eljárásért a 2007. évi CXXIX. tv. 18. § (1) bekezdése alapján 15.000 Ft- díjat kell fizetni. Ezen dokumentumok becsatolása után a Körzeti Földhivatal a termőföldek más célú hasznosításának engedélyét határozat formájában fogja megadni. Ennek hiányában semmilyen az eredeti állapotot megváltoztató munkálatokat nem lehet elkezdeni, mert az a termőföld engedély nélküli más célú hasznosításának minősül, mely az 2007. évi CXXIX. Tv. 16-17. § szankcióját vonja maga után.” III. Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. IV. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A jogorvoslati eljárás díja: 125.000,-Ft. A fellebbezés benyújtásával egyidejűleg jogorvoslati eljárási díjat készpénz-átutalási megbízással (csekkel), vagy a felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10033001-01711899-00000000 sz. előirányzatfelhasználási számlájára történő átutalással kell megfizetni.
4 INDOKOLÁS A Pol-Fruct Kft. (9111 Tényő, Hollómajor 24.) a gyarmati 0223/16-19 hrsz-ú és a 0223/53-57 hrszú ingatlanokon tervezett kavicsbányászati tevékenység előzetes vizsgálati dokumentációját benyújtotta az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez, az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása érdekében. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megállapította, hogy a Pol-Fruct Kft. – a továbbiakban: Kft. – által tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet – a továbbiakban: R. – 3. § a) pontja és a R. 3. számú mellékletének 19. pontja alapján előzetes vizsgálat elvégzésére köteles. A felügyelőség a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a következőket állapította meg: A Pol-Fruct Kft. (9111 Tényő, Hollómajor 24.) – a továbbiakban: Kft. – kavicsbányászati tevékenység kíván végezni a gyarmati 0223/16-19 hrsz-ú, 0223/53-57 hrsz-ú ingatlanokon. A bányatelek területe: 12,84 ha, bányatelek fedőlapja: +157,0 mBf, bányatelek alaplapja: +146,0 mBf. A bányatelek tervezett kapacitása: 100.000 m3/év kavics. A 12,84 ha területű kavicsbánya Gyarmat község külterületén helyezkedik el, ahol 2011. évtől kezdődően 100.000 m3/év kavics kitermelését kívánják megvalósítani hidraulikus kotrógéppel és homlokrakodóval. A bányászati tevékenység fedőréteg letakarás, jövesztés, rakodás, rekultiváció munkafolyamatokból áll. A fedőréteg letakarása dózerrel végzik, majd ezt követően az átlagosan 4,3 m vastag homok jövesztése egy szeletben hidraulikus kotrógéppel és homlokrakodóval történik. A kitermelés a száraz bányaudvarról történik. A kitermelt homokot a jövesztőgép a vevő tehergépjárművére, vagy a készlettérre helyezi. A bányászat befejezését követően a tájrendezés újrahasznosítási céljaként erdő utóhasznosítást tervezett. A feltáró fúrások talaj, réteg és karsztvizet nem tártak fel, a talajvíz nyugalmi szintje 12 m mélyen van, így a nyersanyag kitermelés a talajvizet legfeljebb 7 méterre közelíti meg. A tervezett bányászati tevékenység során technológiai vízigénnyel számolni nem kell, míg a keletkező kommunális szennyvíz gyűjtse zárt mobil gyűjtőben történik, melynek rendszeres elszállítása alkalmanként megbízott vállalkozóval történik. A dolgozók vízellátása a kereskedelmi forgalomban kapható ásványvízzel történik. A vizsgálattal érintett terület a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete 2/a. pontja alapján érzékeny területnek minősül. A terülthez legközelebb eső vízfolyás a bányatelektől D-re húzódó Csikvándi-Bakony-ér, több mint 2 km távolságban. A tervezett bányatelek vízbázis védelmi területet nem érint. A kavicsbánya területe a 4/2002. (X. 7.) KvVM rend. 2. sz. melléklete alapján a 10. sz Magyarország egyéb területei - légszennyezettségi zónába tartozik, ahol nincs kritikus légszennyező komponens. A kavicsbánya működése során a munkagépek és a szállítójárművek közlekedéséből kipufogógázok és por, a kitermelési tevékenységből diffúz por levegőterhelés várható, ami a településen belterületi ingatlanokat érint. A közeli ingatlanok (67 m) porterhelésének megakadályozására humusz és meddőanyagból 2 m magas védőtöltést építenek és 20 m széles gyorsnövekedésű akác erdősávot
5 telepítenek. A diffúz porkibocsátás csökkentését a telephelyre szállított locsolóvíz segítségével csökkentik. A kavicsbánya működése során a munkagépek és szállítójárművek zajterhelésével kell számolni. A bánya üzemelése során a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő lakóépületeknél a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet 1. számú mellékletének zajterhelési határértékei várhatóan teljesülnek. A tevékenység hatásterülete zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet érint. A kapcsolódó szállítási tevékenység várhatóan nem növeli meg a meglévő utak zajterhelését. A fentieket figyelembe véve, a tevékenység során jelentős környezeti zaj- és rezgéshatás nem várható. A tervezet bányaterület országosan védett természeti területet és Natura 2000 területet nem érint. A tevékenység megkezdésekor a letermelt talajt külön deponálják. Az üzemelés során települési szilárd és települési folyékony hulladékok (EWC 20 03 01, EWC 20 03 04), illetve a gépek szükséges karbantartásából, javításából - melyet a bányaterületen kívül, javítóműhelyben végeznek - veszélyes hulladékok (EWC 13 07 01*, EWC 13 02 05*, EWC 15 02 02*, EWC 16 06 01*) keletkeznek. A keletkező hulladékokat engedéllyel rendelkező kezelőnek adják át. A tevékenység felhagyása során hulladék a területen nem marad, a külön deponált talajt a bányászati tevékenység befejeztével a területre visszaterítik. Havária a munkagépek üzemanyag, illetve kenőanyag elfolyásából alakulhat ki, mely során fenti veszélyes hulladékokon túl, szennyezett föld (EWC 17 05 03*) keletkezésével is kell számolni. Az esetlegesen bekövetkező havária során keletkező veszélyes hulladékokat elkülönítetten gyűjtik és engedéllyel rendelkező kezelőknek adják át. A tervezett kavicsbánya megvalósításával kapcsolatban hulladékgazdálkodási szempontból kizáró ok nem áll fenn, a bánya működésével kapcsolatos előírásokat a felügyelőség a működéshez szükséges Műszaki Üzemi Terv elbírálása során írja elő. A felügyelőség a környezetvédelmi és természetvédelmi érdekeket az engedélyezési eljárás során fogja érvényesíteni, melyekre előzetesen az alábbiak szerint hívja fel a figyelmet: - A bánya tényleges környezeti zajkibocsátását – a tényleges hatásterület bemutatásával – méréssel kell igazolni, a mérésről készült dokumentációt, az üzemelés megkezdését követő 60 napon belül meg kell küldeni Felügyelőségnek. - A gépek karbantartását, javítását a bányatelken kívül kell végezni, a munkagépek meghibásodása esetén keletkező veszélyes hulladékok gyűjtését környezetszennyezést kizáró módon kell megvalósítani, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet 10. § előírásainak figyelembevételével. - A Településrendezési Tervben módosítani kell a terület rendeltetését erdőterületről kavicsbánya területté, illetve az ingatlan-nyilvántartásban módosítani kell a művelési ágat szántóról agyaggödörre. - A munkálatok során az esetlegesen megjelenő partifecske- és/vagy gyurgyalag állományt kímélni kell, fészkelő helyük pontos elhelyezkedését az illetékes nemzeti park igazgatóságnak (Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság) be kell jelenteni. - A tervezett védőtöltés gyepesítésére hazai fajokból álló fűmagkeveréket javasolt. - A megjelenő adventív növényzet visszaszorítására a töltés évi kétszeri kaszálása szükséges. - A negatív tájképi hatás ellensúlyozására – legalább a bánya település felőli oldalán – takarófásítást javasolunk gyorsan növő, őshonos, tájra jellemző fa- és cserjefajokkal.
6 A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban Tvt.) 5. § (1) bekezdése szerint minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a vészhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában. A Tvt. 8. § (1) szerint a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani. A Tvt. 43. § (1) bekezdésének értelmében tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3. § - 5. §-ai alapján folytatta le. A hatóság a R. 3. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, melyet a kérelemmel és az előzetes vizsgálati dokumentációval együtt megküldött Gyarmat, Tét, Gyömöre, Gecse, Szerecseny, Vaszar, Takácsi, Malomsok, Csikvánd, Mórichida települések Jegyzőinek. A közleményre, a tervezett beruházásra vonatkozóan észrevételt a felügyelőségre nem nyújtottak be. A hatóság a társadalmi szervezeteket az eljárás megindításáról értesítette. A hatóság a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat, hogy állásfoglalásukat közöljék. Az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete (9024 Győr, Jósika u. 16.) a 6674-2/2010. számú, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága (9028 Győr, Arató u. 5.) a 17.2/11924-2/2010. számú, Gyarmat Község Jegyzője (9126 Gyarmat, Magyar u. 14.) az 1422-2/2010. számú, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Körzeti Földhivatal Téti Kirendeltségének (9100 Tét, Győri u. 12.) a 10.009/2011. számú szakhatósági állásfoglalásaikban az előzetes vizsgálati dokumentáció elfogadásához hozzájárultak. A Győr-Moson-Sopron Megyei Közigazgatási Hivatal Nyugat-dunántúli Állami Főépítésze (9022 Győr, Vörösmarty u. 10.) a 407-2/2010. számú végzésével szakhatósági eljárását megszüntette. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság (8200 Veszprém, Budapest u. 2.) a VBK/4811-2/2010. számú végzésével szakhatósági eljárását megszüntette. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Iroda (9400 Sopron, Kolostor u. 13.) a 410/5053/5/2010. számú végzésével szakhatósági eljárását megszüntette. Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága (8200 Veszprém, Szent Margit park 2.) 28.3/182-2/2011. számú végzésében hatáskörének hiányát állapította meg. A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a kavicsbányászati tevékenységnek jelentős környezetet terhelő hatása nincs, természetvédelmi érdekeket nem sért, így a környezeti hatásvizsgálat elrendelése nem indokolt. A határozat a fent hivatkozott jogszabályokon kívül a következő jogszabályi rendelkezéseken alapul: A közegészségügyi szakhatósági állásfoglalás a 123/1997.(VII.18.) Korm. rendelet, a 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet, a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet, a 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet, a 362/2006.(XII.28.) Korm. rendelet rendelkezésein, a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 32/A. §-án és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. – a továbbiakban Ket. – 44. § (9) bekezdésén alapul. A talajvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása a Ket. 22. § (1) bekezdésén, a Ket. 44. § (1)-(2) bekezdésén, a Ket. 45. § (2) bekezdésén, valamint a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. 1. § (1) bekezdésén, a 2. § a), c), és i) pontján, a 43. § (1) és (2) bekezdésén, az 50. § b) pontján, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 16-án, a 314/2005.(XII.25.)
7 Korm. rendelet rendelkezésein, a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010.(XII.27.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdésén alapul. A földvédelmi szakhatóság szakhatósági állásfoglalása a Ket. 22. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 44. § (1) és (2) bekezdésén alapul. A felügyelőség tájékoztatásul közli, hogy az ügyintézési határidő a 2004. évi CXL. tv. 72. § (1) bekezdés ee.) pontja alapján 2011. március 30-án jár le. A hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a tevékenység a környezetre jelentős hatást nem gyakorol, ezért a R. 5. § (2) bekezdés ac) pontjában foglaltaknak megfelelően a rendelkező rész szerint döntött. A határozat - a hivatkozott jogszabályi rendelkezéseken kívül - az 1995. évi LIII. tv. 66. § (1) bekezdés e) pontján alapul. A hatáskör a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.( XII.23.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésén és a 38. § (1) bekezdésén, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 67. § (1) bekezdésén alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete állapítja meg. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 98. § (1) bekezdése biztosítja. A jogorvoslati eljárás díjára vonatkozó rendelkezés a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005.(XII.27.) KvVM. rendelet 2. § (4) bekezdésén alapul. Győr, 2011. március 30.
Németh Zoltán igazgató
