ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! Iktatószám: Előadó:

H-8560-19/2011. Dr. Jagadics Zoltán

Hiv. szám: Melléklet:

Tárgy:

Kerékteleki, Fészek Aranya Kft.- 0248/5 hrsz-ú Nyeszkenye baromfitelep egységes környezethasználati engedélye

KÖZLEMÉNY Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint elsőfokú hatóság értesíti Kerékteleki község lakosságát, hogy a Fészek Aranya Kft. (1024 Budapest, Fény u. 4., 6. em. 1.) engedélyezésre benyújtotta a kerékteleki 0248/5 hrsz-ú ingatlanon lévő baromfitelepének összevont hatásvizsgálati és egységes környezethasználati dokumentációját. A kérelem alapján összevont hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás indult. 1.) Az ügy tárgya: Kerékteleki, Fészek Aranya Kft.- 0248/5 hrsz-ú Nyeszkenyei baromfitelep egységes környezethasználati engedélye. 2.) Iktatási száma: 8560/2011. 3.) A telepítés helye és a szomszédos települések: Kerékteleki. 4.) A közlemény közzétételének időpontja:2011.11.02.………( önkormányzatnál a kézhezvételétől számított 5 napon belül). 5.) A tervezett létesítmény, tevékenység rövid ismertetése: A Fészek Aranya Kft. (1024 Budapest, Fény u. 4., 6. em. 1.) a kerékteleki 0248/5 hrsz-ú, 4,39 ha nagyságú, Nyeszkenye megnevezésű baromfitelepét 110.000 férőhelyre bővíti. A telephelyen a termelés célja megfelelő minőségű étkezési tojás előállítása. A tojóhibrid állomány termelése 12 db, összesen 12.516 m2 alapterületű zárt és szigetelt istállóban történik, mélyalmos, részben fa rácspadlós tartásmóddal. A tevékenység közvetlen hatásterülete megegyezik a telephely területével. 6.) A kérelem és az összevont hatásvizsgálati és egységes környezethasználati dokumentáció Bársonyos-Kerékteleki Körjegyzője által kijelölt helyen és időben, valamint az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél az ügyfélszolgálati irodában, ügyfélfogadási időben

- 30 napig – megtekinthető. A dokumentáció a hatóság

honlapján is hozzáférhető (http://edktvf.zoldhatosag.hu – közérdekű információk).

7.) Az összevont hatásvizsgálati és egységes környezethasználati dokumentáció tartalmára, a beruházás

helyével

kapcsolatos

kizáró

okokra

vonatkozóan

az

észrevételeket

a

közmeghallgatás időpontjáig a felügyelőséghez, vagy a közmeghallgatás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez lehet benyújtani. 8.) A tárgyi ügyben nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás nincs folyamatban. 9.) Az ügyben a Felügyelőség a következő döntéseket hozhatja a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 24. § (9) bekezdése alapján: - megadja az egységes környezethasználati engedélyt, - elutasítja a kérelmet. 10.) A közmeghallgatás helye és ideje: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség értesíti Kerékteleki község lakosságát arról, hogy a Fészek Aranya Kft. (1024 Budapest, Fény u. 4., 6. em. 1.) Nyeszkenye megnevezésű baromfitelepének egységes környezethasználati engedélye ügyében Kerékteleki Község Polgármesteri Hivatal Tanácstermében ( 2882 Kerékteleki, Fő u. 21.) 2011. december 13-án (kedden) délelőtt 10 órai kezdettel közmeghallgatást tart. A nyilvános tárgyalás alkalmával a beruházás környezeti hatásaival kapcsolatos észrevételek megtételére van lehetőség, melyeket az eljáró hatóságnak a döntéshozatalnál érdemben vizsgálnia kell.

Győr, 2011. október 28.

Németh Zoltán igazgató megbízásából

Dr. Jagadics Zoltán főtanácsos

Nyeszkenye baromfitelep

2882 Kerékteleki 0248/5 hrsz. Fészek Aranya Kft. Egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció

2011. június

1

FELÜLVIZSGÁLAT Tartalomjegyzék 1. Az előzmények összefoglalása (3. old) 1.1 Az engedélykérő azonosító adatai (3 old.) 1.2. A környezeti hatástanulmány kidolgozásának menete (3. old.) 1.3. A tervezett tevékenység megvalósításának indoklása (3. old.) 2. A tervezett létesítmény és a tevékenység részletes leírása (3. old.) 2.1. Az előzetes vizsgálathoz benyújtott dokumentáció szerinti alapadatok (3. old.) 2.2 Műszakilag kapcsolódó létesítmények (6. old.) 2.3 A technológiában felhasznált, valamint előállított anyagok és energia jellemző mennyiségi adatai (7. old.) 2.4. Az elérhető legjobb technika, megfelelés a BAT követelményeknek (8. old.) 2.5. Az egyes hatótényezők részletezése (11. old.) 2.6. Az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek, meghibásodások lehetőségei, az ebből származó hatótényezők (15. old.) 3. A hatásfolyamatok és a hatásterületek leírása (16. old.) 3.1. A hatótényezők kiváltotta hatásfolyamatok elemzése környezeti elemenként külön-külön és környezeti rendszerként összességükbe (16. old.) 3.2. A hatásterületek kiterjedése (19. old.) 3.3. A hatásterületnek a tevékenység megvalósítása nélkül fennálló környezeti állapota ( 19. old.) 4. A várható környezeti hatások becslése és értékelése (19. old.) • • • • •

Víz (felszíni, felszín alatti) (19. old.) Levegő (20. old. ) Zaj és rezgés (24. old.) Hulladék (29. old.) Táj, természetvédelem (31. old.)

5. Az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálata (31. old.) 6. Környezetvédelmi intézkedések (31. old.) 6.1. A lehetséges igénybevettséget, szennyezettséget és károsítást megelőző, csökkentő, kompenzáló, illetve elhárító intézkedések meghatározása (31. old. ) 6.2. A környezetet érő hatások mérésének, elemzésének módja a tevékenység folytatása során (32. old.) 6.3. Az utóellenőrzés módja a tevékenység felhagyását követően (32. old. )

2

1. Előzmények összefoglalása 1.1 Az engedélykérő azonosító adatai A telephely neve: Nyeszkenye baromfitelep (1. sz. ábra „A telephely elhelyezkedése”) A telephely címe: 2882 Kerékteleki, Nyeszkenye baromfitelep A település statisztikai azonosító száma: 10995 A telephely helyrajzi száma: 0248/5 A baromfitelep mérete: 4,39 ha A telephely EOV koordinátái: X: 242757 Y:568888 KÜJ: KTJ: 101 622 458 1.2. A környezeti hatástanulmány kidolgozásának menete A baromfitelep 60.000 férőhelynél nagyobb kapacitással fog rendelkezni (rend. 1. sz. melléklet), ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás felülvizsgálatát kell lefolytatni. A tevékenység a bővítéssel 40.000 férőhelynél nagyobb kapacitású lesz, ezért a rend. 2. sz. melléklet 11. pontja alapján egységes környezethasználati engedélyhez is kötött a tevékenység. A rendelet 1. és 2. számú mellékleteiben előírt férőhely kritériumok teljesülése okán a korábban kiadott és hatályos összevont környezeti hatásvizsgálati és környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációra van szükség, melynek tárgyi dokumentáció elkészítésével tesz eleget az üzemeltető. 1.3. A tervezett tevékenység megvalósításának indoklása A tojótyúk létszám 110.000 db. A fejlesztés indoka a konjunkturális változásokban keresendő. Jellemzően a távol-keleti eredetű baromfi és tojástermékek Európából többek között a madárinfluenza miatti is visszaszorultak. Ez kedvezőbb helyzetet teremt az európai uniós termelőknek, köztük Magyarországnak is. A piacon jelenleg nagy a kereslet a baromfi és a tojás iránt is, mely igényeket az üzemeltető a fejlesztéssel próbál kielégíteni. 2. A tervezett létesítmény és a tevékenység részletes leírása 2.1. Az előzetes vizsgálathoz benyújtott dokumentáció szerinti alapadatok 2.1.1 A terület jellemzése Földrajzi környezet, domborzat, talaj A telephely Komárom-Esztergom megye DNy-i részén, Kisbértől 4 km-re ÉNY-ra található. Geográfiai szempontból a Kisalföld Komáromi-Esztergomi síkságához tartozó Igmánd-Kisbéri medencében fekszik. A medence a győr-tatai teraszszigetektől D-re a Bakony lejtővidékéig terjed. Az Igmánd-Kisbéri medence eróziósan felszabdalt, hullámos felszínű medencesíkság. A felszín magassága É-on 125-130 m közötti; D felé fokozatosan 180 m fölé emelkedik. A felszínt számos, a Bakonyból É-i irányba futó patak völgye tagolja. A domborzat a területhasznosítást nem akadályozza, a patakvölgyek valamivel nedvesebb termőhelyek. A vizsgált telephely terepszintje É-i irányba lejt, a terepszint emelkedése a telephelyen belül kb. 5 m.

3

Az Igmánd-Kisbéri medencét erdő-, csernozjom és réti talajképződmények mozaikjai fedik. A táj legnagyobb területi részaránnyal szereplő talajtípusát (41%) a főként löszös alapkőzeten, illetve homokos üledéken képződött csernozjom barna erdőtalajok képviselik. A két talajváltozat mechanikai összetétele különbözik (homok és homokos vályog), vízgazdálkodási tulajdonságaik alapján azonos kategóriába tartoznak: közepes vízraktározó képességű, gyengén víztartó talajok. Jelentős a löszön képződött mészlepedékes csernozjomok területi részaránya (26%), amelyek vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású, jó termékenységű talajok. Ilyen talajtípusok találhatóak Bábolna környékén. Éghajlat, vízrajz Az Igmánd-Kisbéri medence a mérsékelten meleg éghajlati típusba tartozik. A napfényes órák száma évente 2000 óra körüli. Az évi középhőmérséklet 10,0 0C, a legmagasabb hőmérsékletek 30 évi átlaga 33,5-34,0 0C, míg a legalacsonyabbaké -16,0 és -16,5 0C közötti. A sokévi csapadékátlag 580-620 mm. Az Igmánd-Kisbéri medence a Bakonyból a Dunához folyó patakok vízgyűjtő területe. Eléggé száraz, gyenge lefolyású terület. Legismertebb felszíni vízfolyások a Kis-Pándzsa (9 km távolságra), a Nagy-Pándzsa, (16 km), a Vécseni-Vezseny-ér (21 km), a Cuhai-Bakony-ér (25 km), a Concó (20 km) és mellékvizei, valamint a Kocs-Mocsai-patak. A rendelkezésre álló hosszú távú vízrajzi adatok alapján a Cuhai-Bakony-ér vízszállítása 0,045 - 40 m3/s között, a Concó vízszállítása 0,2 - 35 m3/s között jellemző. Geológia, hidrogeológia, szeizmológia A felső-pannóniai finomszemcsés (agyag-kőzetliszt-finomhomok) tavi üledékek, illetve alsópannóniai agyag-agyagmárga erodált, regionálisan É felé enyhén lejtő térszínét felső-pleisztocénholocén folyóvízi és szél által lerakott, az előbbinél lazább, porózusabb, kevert felépítésű üledékek - a NY-i peremeken löszös - homokos kavicsos üledék, K-i széleken homokos-löszös takaró - fedik le. Ez a lefedés nem teljes, mert a pannon rétegek sok helyen a felszínen vannak. A patakvölgyek allúviumai - ártéri öntésiszap és homok - a legfiatalabb, holocén képződmények, amelyek anyaga a lehordási területből következően finomszemcsés. A hagyományos értelmezés szerinti talajvizet a területen pleisztocén és holocén laza üledékekben, illetve a felső-pannóniai rétegek fellazult felszínén és a delúviumokban találunk. Ez a talajvíz a felszín alatt 2-3 m mélységben érhető el, de összefüggő vízfelszínt csak a nagyobb kiterjedésű pleisztocén laza üledék területén és a völgyekben találunk. Egyébként sokszor csak kis területeken, a pannon térszín egyes mélyedéseiben is kialakulnak izolált talajvíz lencsék. A regionális talajvíztérképek egy általános É-felé lejtő talajvíztükröt mutatnak, amely a patakvölgyektől eltekintve egy rendkívül lassú szivárgást feltételez a Duna völgye felé. A talajvíz mennyisége irodalmi adatok alapján csak a völgyekben haladja meg az 1 l/s/km2 értéket. Kémiai jellege túlnyomóan kalcium-magnézium hidrogénkarbonátos.( 4. sz. ábra „ a Régió földtani térképe”) A telephely mérsékelten szeizmikus területen fekszik. 2.1.2 A tervezett beavatkozás alapadatai A telephelyen a termelés célja megfelelő minőségű étkezési tojás előállítása (mélyalmos technológiájú tojótyúk tartás). (Az előnevelt tojójércék eredete: A nevelőtelepen napos kortól 16-17 hetes életkorig végzik a nevelést. A kívánt 16-17 élethetet elért időt követően a jérceállományt a tojótelepre szállítják, ahol a 21. élethéttől kb. 58 héten keresztül (kb. 74. élethétig) folyik az étkezési tojás termelése. A nevelési technológia célja a jó minőségű tojástermelő baromfi előállítása. 4

Nyeszkenye baromfitartó telepen a tojóhibrid állomány termelése 12 db, összesen 12 516 m2 alapterületű zárt és szigetelt istállókban történik, mélyalmos, részben fa rácspadlós tartásmóddal (minden istállóban a terület 1/3-a kaparótér). Az istállók rendelkeznek ún. előtérrel (6 db x 14m x 2 m, 6 db 12m x 2 m) , ahol az istállókba belépő személyzet a személyi higiéniás előírásoknak megfelelően elvégezheti a kéz- és lábfertőtlenítést. A nevelő telepekről beszállított állomány(ok) telepítését előre meghatározott terv alapján, megfelelően előkészített istállókban kezdik meg. A tojástermelés kb. 58 hétig tart. Az állatok életkortól függő mennyiségben termelnek tojást. Egy istállóban azonos korú állományt tartanak, az egyes istállók állományának életkora között azonban lehetséges eltérés. Ennek célja a telephely piaci igényeknek megfelelő, viszonylag kiegyensúlyozott tojástermelésének biztosítása. Az állatsűrűség a mélyalmos tartásnál előírt 9 db/m2. Az állatok az istálló beton padozatán szalmával és faforgáccsal kialakított mélyalmon kerülnek elhelyezésre. A fészkek szalmával, faforgáccsal történő ellátása biztosított. A megtermelt tojásokat naponta szállítják, a termelési időszak végén az állatokat egyszerre szállítják el. Az állományváltás időszakában keletkező mélyalmos trágya közvetlenül szántóföldi kihelyezésre kerül. Az istállóban az etető- és itató berendezéseket tervszerűen meghatározott elrendezésben helyezik el. A takarmányt az istállók mellett kialakított zárt takarmánytároló tartályokból az istállókban lévő hosszanti elhelyezkedésű etető vályúk alján haladó lánc hordja ki az állatok számára. A takarmányt a gondosan összeállított takarmányozási programnak megfelelően hetente több alkalommal, teherautóval szállítják az állattartó telepre. A technológiai utasítás a takarmány minőségének romlása miatt nem engedi meg a két hétnél hosszabb tárolást. A takarmány átfejtése zárt, kiporzástól védett módon történik. Az állatok itatása szakaszosan kialakított vályúkból történik. Az itató vályúkban az állandó vízszintet súlyszelep, az itatórendszer állandó nyomását pedig istállónként elhelyezett napi tartály biztosítja. A telephely vízellátását 2 db fúrt kút biztosítja. (Vízjogi üzemeltetési engedély: a 15.031-3/1981. és a 70.362-2/1988. számon.) A tojástermelés során az istállókat nem fűtik, az állatok teste által termelt hő elegendő a komfortérzetük biztosításához. Az istálló megvilágítását gondosan összeállított program szerint végzik, istállónként 3 sorban neoncsöves armatúrákkal. A zárt istállók szellőztetését az istállók falain elhelyezett ventillátorok biztosítják. A technológia során napi tevékenységet jelent a technológiai berendezések helyes működésének ellenőrzése, az ivóvíz, etetés, világítás, szellőztetés stb. zavartalan, technológiai utasításban előírt mértékű biztosítása, az ivóvíz fogyasztás regisztrálása, a tojások és az elhullott állatok összegyűjtése stb. Rendszeresen el kell végezni az állatok testtömegének és a tojások tömegének mérését reprezentatív minta alapján. A termelési időszak végén az állatokat elszállítják. Ekkor kezdődik meg az állományváltási időszak, amelynek során technológiai utasítás szerint megtörténik az istállók tisztítása, fertőtlenítése és a felkészülés az új állomány fogadására. Az ebben az időszakban elvégzendő munkák a telepvezető heti bontásban előre elkészített részletes ütemterve alapján kerülnek elvégzésre. A telepen előírt rágcsálóírtást az üzemeltető vállalkozóval végezteti (2.sz. melléklet Baromfiszervíz Kft. szerződés másolat) Az istállók takarítása a technológiai elemek kiszerelését követően a kitrágyázással folytatódik, ezután mechanikai tisztítás következik, amely során az istállót "seprűtiszta" állapotba hozzák. A takarítás ellenőrzése szemrevételezéssel történik. Ezt követően a padozat és a technológiai elemek mosásával megkezdődik a mosás. A padozat, a falak és a mennyezet mosása magasnyomású berendezéssel történik. Az épület mosásával együtt megtörténik a többi

5

technológiai berendezés tisztítása és fertőtlenítése is. A vízzel nem mosható berendezéseket szárazon takarítják, majd fertőtlenítik. A mosás végén a telepvezető, vagy a telep kezelő állatorvosa ellenőrzést végez. A sikeres mosás után megtörténik a technológiai berendezések visszaszerelése, majd a fertőtlenítést elvégzik. A szociális épület, a munkaruhák és munkaeszközök tisztítása és fertőtlenítése a működés során folyamatos. Az alom behordása után, az állomány betelepítése előtt, majd betelepítés előtt 2 nappal Virocid nevű fertőtlenítőszerrel gázosítás történik. A gázosítás során a fertőtlenítő hatású vegyszerből képzett ködöt juttatnak az istállók légterébe ködképző berendezéssel. A művelet alatt és után 24 óráig zárva tartják az épület légcsatomáit és nyílásait. A várakozási idő letelte után elkezdik az épület kiszellőztetését. Az utolsó gázosítás előtt megtörténik az istállók mikrobiológiai ellenőrzése. A tisztítási művelet az ivóvízből, az alomból és az istálló belső felületeiről vett minták mikrobiológiai vizsgálata alapján tekinthető befejezettnek. A fertőtlenítés gázosítással történő elvégzése miatt káros fertőtlenítőszer maradék nem kerül a környezetbe kibocsátásra. Az istállók mosása során keletkező mosófolyadékot (vizes trágya) az istállók oldalfalain található nyílásokon keresztül vezetik betonárkokba, melyek a telephely egy pontján kialakított szikkasztó aknába kerülnek. A szociális épületben keletkező folyékony kommunális hulladékot az épület mellett található föld alatti 5 m3 aknába gyűjtik össze. A keletkezett (évi kb.4 m3 ) folyékony hulladékot vállalkozóval szállítják el. („Bakony” Vállalkozási és Szolgáltató Kft. szerződés másolat, 3. sz. melléklet). A higiéniai előírásoknak megfelelően, a bejárat előtt fertőtlenítő kerékmosó van kialakítva a telephelyre behajtó járművek fertőtlenítése szempontjából. A bejárattól aszfaltút vezet a telephely végéig. A telepen végzett vakcinázások során keletkezett gyógyszer és egyéb hasonló veszélyes anyag göngyölegének átvételét, szállítását, ártalmatlanítását vállalkozó végzi. (Megoldás Kft. szerződés másolata, 4. sz. melléklet). A telepen keletkező állati hullákat (hulladékká vált állati szövetek / EWC: 02 01 02) az ATEV szállítja el gyűjtőjáratban. (ATEV szerződés másolat 5. sz. meléklet). A telepen keletkezett kevert települési hulladékot vállalkozó szállítja el. („Bakony” Vállalkozási és Szolgáltató Kft. szerződés másolat 6. sz. melléklet.) 2. 1.3 A hatásterület meghatározása A baromfitelep szomszédságában mezőgazdasági művelésű területek találhatók, lakott területtől több km távolságban van. A közvetlen hatásterület maga a telep. Közvetett hatásterület a telepet a Bábolna-Kisbér úttal összekötő szállítási útvonal környezete.(6. sz. ábra „A tevékenység teljes hatásterülete”) 2.1.4 A terület érzékenységi besorolása A közigazgatásilag Keréktelkihez tartozó telephely a 219/2004 (VII.21) Korm. rendelet melléklete szerint érzékeny besorolású. 2.2 Műszakilag kapcsolódó létesítmények Nyeszkenye telephelyen a Fészek Aranya Kft tojótyúkok tojatását végzi (TEÁOR szám: 01 47 – Baromfitenyésztés). A telepre 16-17 élethetes korban érkeznek az előnevelt tojójércék. A tojóhibridek 21. élethéttől a 74. élethétig termelnek tojást a telepen, majd a piaci igényeket figyelembe véve értékesítésre/elszállításra kerülnek (vágóhíd, eladás továbbtartásra).

6

A kitelepítést követően az istállókat kitakarítják, fertőtlenítik és felkészítik az új állomány fogadására. A telephely kapacitása 110.000 db tojóbaromfi férőhely lesz. A telephely 12 istállójában, összesen 12 204 m2-en fog történni a tojás termelés . Az istállók fajtája: 6 db lemez istálló, egyenként 1.170 m2 termelésben használható/tojótyúk élettérrel (hasznos alapterület), épület előtere nélkül. 6 db tégla istálló, egyenként 864 m2 termelésben használható/tojótyúk élettérrel (hasznos alapterület), épület előtere nélkül. Létesítmények: Nyeszkenye telephely létesítményei funkciójukat tekintve három csoportra oszthatóak: állattartó épületek (baromfiistállók), a telephelyen dolgozók tartózkodására és szociális tevékenységeik elvégzésre szolgáló szociális épület, és egyéb épület. A telephely részletes helyszínrajza a mellékletben található. ( 2. sz. ábra „Részletes helyszínrajz”) Nyeszkenye telephely 4,39 ha nagyságú, kerítéssel elkerített, éjjel-nappal őrzött terület. A telephelyet feltehetően 1958-ban létesítették. Még ma is megtalálható kastélyépülethez számos állattartó épület tartozott, amelyekben lótenyésztést folytattak. A lóistállókat később baromfiistállókká alakították át, majd az épületekben megszüntették az állattartási tevékenységet. Az elkerített telephely épületei különböző korúak. Az 1-5 és a 12. jelű szigetelt alumínium lemezből kialakított istállókat az 1980-as években építették, a 6-11. téglafalú istállók pedig az 1970-es években épültek. Az összesen 12 db istálló alapterülete összesen 12 516 m2 (12 204 m2 hasznos alapterület + 312 m2 istálló előterek). A telephely bejáratánál kb. 70 m2 alapterületű szociális épület található. A telephelyen található még egy kb. 110 m2 alapterületű raktárépület is. Az istállók állapota jó, a tervezett hasznosítási formának megfelel. Az istállók beton alapra épültek, oldalfalaikon ventillátorok (12 db, 50 dB) találhatóak, amelyek a tervezett állatlétszám jólétéhez szükséges mértékű légcserét biztosítják. Minden istálló előtt egy takarmánytároló siló található. A lehulló csapadék nem kerül elvezetésre, a telephelyen elszikkad. A higiéniai előírásoknak megfelelően, a bejárat előtt fertőtlenítő kerékmosó van kialakítva a telephelyre behajtó járművek számára. A bejárattól aszfaltút vezet a telephely végéig. Az olajfűtést az istállókban az 1980-as években hagyták abba gazdasági megfontolások miatt. Ettől az időszaktól kezdve a telepen beleértve az istállókat is, nem alkalmaznak ilyen fűtési megoldást. A szociális helyiség fűtését és használati meleg víz ellátását a szociális épület mellett található gáztartályból biztosítják. 2.3 A technológiában felhasznált, valamint előállított anyagok és energia jellemző mennyiségi adatai Olajszármazékok: A karbantartás során felhasznált olajak nem tartalmaznak PCB-t. Általánosságban elmondható, hogy a transzformátorokban használt olajak mintegy 30 éve nem tartalmaznak PCB-t. írásos dokumentum (gyártói nyilatkozat) nem áll rendelkezésünkre a transzformátorok PCB tartalmáról. Vegyszerek: A vegyszereket igény szerinti mennyiségben, kis kiszerelésben (l-es kiszerelésben) szállítják a telephelyre. A fertőtlenítő szereket a felhasználás helyén, raktárban tartják. Gyógyszerezés keretében a leoltás telephelyen kívül történik, a tervszerűen végrehajtott vakcinázási program szerint. A gyógyszereket igény szerinti mennyiségben szállítják a telephelyre, gyógyszert a telephelyen nem tárolnak. Az állomány váltásakor végzett fertőtlenítési munkák során nagyobb mennyiségben felhasznált vegyszereket jelenleg a Baromfiszerviz Kft. szállítja a telephelyre és a

7

kiürült göngyölegek ártalmatlanítását a Megoldás Kft. végzi. A veszélyes anyagokat külön erre rendszeresített edényekben gyűjtik, és külön EWC kódszámmal nyilvántartják. Takarmányozási módszerek: A takarmány összetételének, minőségének optimalizálására irányuló intézkedések részei az elérhető legjobb technikának. A takarmányozás során alkalmazott technikák célja az állatok által nem hasznosított, így az ürülékben megjelenő értékes tápanyagok, - különösen a nitrogén és a foszfor - arányának csökkentése. Ez gazdasági és környezetvédelmi cél is egyben. Alapvető technika a takarmányban olyan fehérje hordozók alkalmazása, amely az állatok számára könnyen felvehető. A baromfitenyésztésben általánosan elterjedt fehérje hordozó a szója. A szója magas költsége szigorú gazdasági érdeket teremt a szükségesnél nem több fehérje tápanyagokba történő adagolására. Több fázisú takarmányozási rend alkalmazása: Annak érdekében, hogy a táp minél inkább megfeleljen az állat igényeinek, a tenyésztést a takarmány összetételének szempontjából fázisokra szokták osztani. Tojótyúkok esetén általában két fázist alkalmaznak: tojás termelés előtti időszak, és tojás termelés időszaka. Az egyes fázisokban változtatható az adagolt takarmány nyersfehérje foszfor aránya. A Referencia Dokumentum az alábbi táblázatban foglalt ajánlásokat fogalmazza meg a takarmányok összetételére vonatkozóan: Takarmány fázis Tojó I (18-40 hét) Tojó II (40. héttől)

Nyers fehérje tartalom (%) Foszfor tartalom (%) 15,5-16,5 0,45 - 0,55 14,5-15,5 0,41 - 0,51

Vízfelhasználás: A tojótelep vízfelhasználása egyrészt az állatok itatásából, másrészt az épületek, az eszközök és a külterületek tisztításából, illetve a telephelyen dolgozók szociális (fürdés, tisztálkodás stb.) felhasználásából származik. Az állatok vízigénye a környezetük hőmérsékletének növekedésével együtt növekszik, a tojóbaromfi takarmányfogyasztásra vetített vízfelvétele 1.8 - 2.0 l víz/kg takarmány. Az állattartáshoz közvetlenül kapcsolódóan szennyvíz csak az épületek tisztításából származik, az állatok ürülékének nedvességtartalma részben elpárolog, részben a trágyában jelentkezik. Az itatás folyamán túlcsordult víz a trágyával keveredik. A tisztításra elhasznált víz mennyisége a felhasznált technológiával és a magasnyomású-vízfecskendő nyomásával változik. Meleg víz használata szintén csökkenti a felhasznált víz mennyiségét (egészen 50%-ig). Az állatok vízfogyasztásának csökkentése nem minden esetben célszerű. A madarak optimális életfeltételeihez alapvető fontosságú az ivóvíz folyamatos hozzáférésének biztosítása. 2.4. Az elérhető legjobb technika, megfelelés a BAT követelményeknek BAT megfelelóségi vizsgálat Az integrált szennyezés-megelőzésről és szabályozásról (Integrated Pollution Prevention and Control) - IPPC szóló közösségi irányelvet az Európai Tanács 1996-ban fogadta el, ugyanezen év októberétől hatályos az összes tagállamban, de a tagállamok 3 évet kaptak a megfelelő végrehajtási intézkedések meghozatalára, így tulajdonképpen 1999 októbere óta alkalmazzák az

8

EU-ban. Az IPPC az EU kiemelkedő fontosságú irányelve, mely a környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységeket hivatott környezetvédelmi szempontból integrált szemlélettel szabályozni. Az egységes környezethasználat engedélyezés tulajdonképpen egy keretszabályozás. Az eljárás lefolytatását követően kiadott engedély célja, hogy integrálja az egyes környezeti elemekre vonatkozó környezetvédelmi követelményeket, ezért a későbbiekben nem lesz szükség egyes szakterületi engedélyezések lefolytatására. Ez a megközelítés az államigazgatás egyszerűsítését és ügyfél barát átalakítását célozza meg mind az Európai Unióban, mind Magyarországon, amely egyidejűleg szolgálja a környezet egészének hatékony védelmét és az ügyfél érdekét is. Az IPPC központi alapelve, hogy a környezetszennyezés problémakörét nem környezeti elemenként külön-külön, hanem komplex módon, minden környezeti elemre vonatkozóan együtt kezeli. További alapelv a megelőzés: a kibocsátások csökkentése már a keletkezésénél. Megköveteli az Elérhető Legjobb Technika (Best Available Techniques, BAT) alkalmazását, a környezet mint egész leghatékonyabb védelmét, továbbá a kibocsátások és a környezetre gyakorolt hatás rendszeres ellenőrzését. Az Elérhető Legjobb Technika nem konkrét technológiák meghatározását jelenti, hanem különböző technológiai eljárások, berendezések gazdaságilag is reális alkalmazását, melyek a legkisebb szennyezőanyag-kibocsátást eredményezik. Az elérhető legjobb technikára vonatkozó legfontosabb információforrás az adott szektorra vonatkozó BAT Referencia-dokumentum (BREF). A, BREF dokumentumok az EU-ban az elérhető legjobb technikáról szóló információcsere eredményei. A BREF dokumentum segítséget kíván nyújtani az egyes országoknak az IPPC elveinek megfelelő feltételeket tartalmazó engedélyek kiadásához. A BREF dokumentumok kidolgozását az Európai Bizottság által létrehozott Európai IPPC Iroda koordinálja. Az egyes szakterületi dokumentumok kidolgozása műszaki munkacsoportok keretében történik. Az EK irányelv alapján megalkotott 193/2001. Korm. rendelet szerint számos tevékenységnek köztük a 40.000 férőhelyet meghaladó méretű baromfitartást végző telephelyeknek - az elérhető legjobb technikát kell alkalmazniuk. Ennek megvalósítása érdekében a telephelynek egységes környezethasználati engedélyt kell szereznie. Az egységes környezethasználati engedélyben kerülnek meghatározásra a BA T alkalmazásának feltételei. Az Elérhető Legjobb Technika meghatározása iparáganként történik BREF dokumentumok formájában. A BREF dokumentumoknak nem céljuk az adott iparág 100%-os részletes feltárása, sokkal inkább egy olyan megbízható viszonyítási alap szolgáltatása, melynek alapján sikerrel és biztonsággal meghatározhatók a legjobb eljárások. Az Intenzív Állattartásra vonatkozó elérhető legjobb technikát tartalmazó elfogadott végleges dokumentumot 2003 júliusában adta ki az európai BAT információcseréért felelős szervezet (IEF - Information Exchange Forum) elnökletét és szervezését végző Környezetvédelmi Főigazgatóság. Az alábbi fejezetben azokat a szakági BREF Dokumentumban meghatározott legjobb elérhető technikákat mutatjuk be, amelyek alkalmasak a vizsgált telephelyen végzett tojatási tevékenységgel való összehasonlításra, az ott alkalmazott technikák megítélésére. A BREF Dokumentum meghatározza az elérhető legjobb technikákat tojóhibrid baromfi intenzív tartására vonatkozóan. Fontos azonban megjegyezni, hogy a Dokumentum az étkezési céllal történő tojástermelés esetén alkalmazandó technikákat veszi számba. Étkezési célú tojástermelésre olyan tojótyúk-fajtákat alkalmaznak, amelyek genetikai képességeit magas tojástermelésre optimalizálták (tojóhibridek). Ezek általában kistestű madarak, így hústermelésre nem alkalmasak. A tojóhibridek általában 12-15 hónap alatt folyamatos tojástermelést produkálnak (kb. 300 db tojás/év/állat).

9

A telephelyen alkalmazott technológia a BAT megfelelőségi vizsgálat során két ponton nem felelt meg az Elérhető Legjobb Technika követelményeinek. A tartásmódra vonatkozó BAT követelmény vizsgálatakor, figyelembe vételre ajánljuk azonban, hogy - tekintettel a BAT elérhető költségszintre vonatkozó kitételére, valamint a telephelyi ammónia kibocsátásra - jelen telephely esetében nem indokolt a tartásmód megváltoztatása. A teljes körű megfelelés elérése érdekében az istállók mosásakor és a telephelyre behajtó gépjárművek kerekének lemosásakor (kerékfertőtlenítő medence) keletkező technológiai, illetve a kommunális szennyvizek szivárgásmentes gyűjtése és megfelelő kezelése szükséges. Összességében megállapítható, hogy a telephelyen alkalmazott baromfitartási technológia a földtani közeget szennyező szennyvizek szikkasztása miatt részben felel meg a BAT referencia dokumentum legjobb elérhető technika minősítésének. Hiányosságok tapasztalhatóak továbbá a hatályos jogszabályi előírásokhoz képest a hulladékkezelés és a felszín alatti szennyezések területén. A szükséges környezetvédelmi intézkedések javasolt ütemezése: 1. Gondoskodni kell a szennyvizek szivárgásmentes gyűjtéséről és megfelelő kezeléséről. 2. A gyógyszeres és vegyszeres göngyöleg elkülönített gyűjtése, és külön EWC kódszámon történő nyilvántartása szükséges. 3. Jó Mezőgazdasági Gyakorlat (Good Agricultural Practica) GAP folytatása. A Jó Mezőgazdasági Gyakorlat az EU egyes tagállamaiban alkalmazott olyan irányelvek összessége, amely segítségével a mezőgazdasági termelők biztosíthatják működésük gazdaságosságát és a szakágban elfogadott eljárások alkalmazását. A Jó Mezőgazdasági Gyakorlat elengedhetetlen része az elérhető legjobb technikák alkalmazásának. Bár környezetvédelmi előnyeit nehéz számszerűsíteni az energia és vízfelhasználás vagy a kibocsátások csökkentése szempontjából, azonban mindenképpen hozzájárul az intenzív baromfitartás környezetvédelmi teljesítményének fejlesztéséhez. A BAT referencia dokumentum alapján a Jó Mezőgazdasági Gyakorlat alábbi elemei tekinthetőek az elérhető legjobb technika részének: - Az alkalmazottak rendszeres oktatása a telep megfelelő működtetéséről és az állatok számára a megfelelő környezet megteremtéséről. - A vízfogyasztás, energiafogyasztás, táp és egyéb anyagfelhasználás, a keletkező hulladék és trágya mennyiségének rendszeres nyilvántartása, ellenőrzése, hatóságok felé történő lejelentések elvégzése. - Járványvédelmi, szalmonella terv kidolgozása, rendszeres aktualizálása. - A telep és a berendezések megfelelő gyakorisággal elvégzett tisztítása és fenntartása, a bűzhatás elkerülése és az energiahatékonyság érdekében. - Az anyagmozgatás, a késztermék és a hulladékok elszállításának megfelelő végrehajtása,. - A kitrágyázások során csökkenteni a környezet elszennyeződésének veszélyét (megfelelő technika, időpont, terület).

10

2.5. Az egyes hatótényezők részletezése 2.5.1 Vízre ható tényezők (felszíni, felszín alatti) A telephely közelében felszíni vízfolyás nem található, így a telephelyről az esetlegesen felszíni vizekbe jutó szennyezés mennyisége elhanyagolható, a telephelyről származó talajvízszennyezések felszíni vízfolyásba jutása által okozott környezeti kockázat nem jelentős. A felszín alatti víz és földtani közegre ható szennyező források a működés időszakában: • A technológiai folyékony hulladék szikkasztó aknából történő elszivárgás. • A kommunális folyékony hulladék gyűjtő aknából az elszivárgás. 2.5.2 Levegőre ható tényezők Az üzemelés ideje alatt légszennyezést az időszakos telepítések során dolgozó/működő gépek/járművek (szállító járművek, rakodógépek) okoznak, amelyek gyakorlatilag pontszerűen bocsátják ki kipufogó gázaikat. Porterhelés csak a rakodás és szállítás munkafázisban jelentkezik, de a vegetáció gyorsítja annak kiülepedését. A porterhelés mértékét az időjárás és a talaj minősége befolyásolja. A porterhelés az alapterheléssel összeadódik. Számítására nincs szükség, mert a telep lakóterületektől messzebb esik Az alkalmazott munkagépek diesel üzeműek. A Magyarországon alkalmazott és felhasznált gázolaj már szinte teljesen kénmentes: a kéntartalom Smax=0,2%. Az üzemanyagok ólom adalékot nem tartalmaznak. Így a kipufogó gázok jellemző összetétele: Szén-monoxid CO Nitrogén-oxidok Nox Elégetlen szénhidrogének HC Korom részecskék PT(partificum) Valamint a tökéletes égésből származó szén-dioxid CO2, mely elsősorban üvegházhatású gázként jöhet szóba. Az összes légszennyező anyag kibocsátás a gépek számától, üzemidejétől és az óránkénti gázolaj felhasználástól függ, azzal egyenesen arányos. A munkagépek normatív légszennyező anyag kibocsátását a többször módosított 6/1990 (IV. 14) KöHÉM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. Így a hazai normáknak (EURO I.) megfelelő megengedett légszennyező anyag kibocsátási normák a következők: CO = 4, 5g/KWh NOx = 8, 0 HC = 1, 1 PT = 0, 61 (85 kW felett 0, 36)

A lassú járművek nem kezelhetők helyhez kötött légszennyező pontforrásként, így fajlagos kibocsátási adatok nem értelmezhetőek. A kipufogó gázok hígulása a lassú járművek esetében kedvezőtlenebb, mint a szállító járművek esetében.

11

Mivel az érintett terület levegője csekély mértékben szennyezett, az alkalmazott gépek kis száma és alacsony üzemanyag fogyasztása miatt a levegő minőségi határértékek biztosíthatók. A 48/2006. XII.27.) KvVM rendelet.melléklete szerint Komárom-Tatabánya-Esztergom a főbb szennyező anyag szerinti zónába sorolását az alábbi táblázat foglalja össze. A 2. sz. légszennyezettségi zóna adatai Szennyező anyag Zóna csoport

kén-dioxid E

nitrogéndioxid C

szén-monoxid szilárd (PM10) benzol F

D

E

Egyebekben: talajközeli ózon O-I, As=D, Cd=E, Ni=F, Pb=FBaP=B C - azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határérték és a tűréshatár között van, E - azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van, F - azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. A légszennyező anyagok kategóriába sorolása jó iránytűje a terület légszennyezettségi állapotának. A légszennyezettségi zónák és agglomerációk valamint az ország egyéb területeinek szennyezettségi adatait vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a legkritikusabb komponensnek a szilárd és az NOx légszennyezés számít.

Az üzemelés során fellépő emissziók jellegzetes típusa a bűzhatás. Az állattartás fő környezetvédelmi vonatkozása az állat anyagcseréjéhez kapcsolódik, melynek során az állat takarmányt fogyaszt és emészt, majd a felesleget üríti, melynek következményeként tápanyagokban gazdag trágya keletkezik. Elsősorban a trágya minősége és összetétele, valamint a trágya tárolása és kezelése határozza meg, hogy milyen kibocsátásokkal kell számolnunk a nagyobb létszámú állattartás kapcsán. A szagok terjedésének becslésére bonyolult fizikai-kémiai és matematikai modelleket fejlesztettek ki. A korrekt összehasonlítás érdekében a továbbiakban az MSZ 21459/1 és az MSZ 21459/2 szabványok összefüggései alapján rövid átlagolási időtartamra (1 órára) is kiszámítottuk az egyes szennyező anyagok koncentrációját a lakóterület határára (1800 m). Az eredményeket a következő táblázat tartalmazza. Szennyező anyag ammónia kén-hidrogén dietil-amin

Terhelés (µg/m3) 14,980 0,930 3,740

12

A számított értékek a legrosszabb esetben (a kén-hidrogén esetében) sem érik el az 1 órás tervezési irányérték 12 %-át és messze a szagküszöb-érték alatt maradnak. Így a baromfiistállók működése során a levegőtisztaság-védelmi előírások teljesülnek. A működése során a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet, valamint a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüMFVM együttes rendelet előírásai betartásra kerülnek. 2.5.3 Zaj- és rezgés hatás A az állattartó telepen az alábbi zajforrások működnek: Zajforrás

Mennyiség

Időtartam

Napszak

Ventilátor, 50 dB

12 db

szakaszos

nappal és éjszaka

Mivel az állattartótelep külterületen helyezkedik el, közvetlen környezetében védendő létesítmény nincs, a telekhatáron az MSZ 13-111:1985 sz. szabvány 3.2.-es pontja szerint: a zajkibocsátási határérték a terület jellegétől és a védendő létesítmények helyzetétől illetve napszaktól függetlenül: LKH ≤ 70 dB lehet. A telephely a legközelebbi lakott területtől északnyugati irányban 1600 m-re helyezkedik el. A lakóterület besorolása a 8/2002. (III. 22) KöM-EüM együttes rendelet szerint: Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) LTH (nappal 6-22 h) ≤ 50 dB LTH (éjjel 22-6 h) ≤ 40 dB. Az istállókban elhelyezett ventillátorok teljesítmény szintjét kiindulási adatként hasonló tevékenységű más telephelyen mért zajszint adataiból számított értéket vettünk figyelembe: LW = 50 dB. A 12 db szellőző ventillátor összteljesítmény szintje: LW = 50 dB. A ventilátorok zajkibocsátása az alábbi képlettel számítható ki: Lp = LW + 10 lg D – 20 lg r –11 + Σ ∆K Ahol: – LW – a ventilátorok teljesítmény szintje – D – irányítási tényező – r – távolság – Σ ∆K – korrekciók összessége A szélső istálló a legközelebbi észak-nyugati telekhatártól 10 m helyezkedik el. A számításnál korrekciókkal nem számoltunk a biztonság érdekében. A ventillátorok együttes működéséből eredő zajkibocsátás a telekhatáron: Lp = 50 + 10 lg 2 – 20 lg 10 –11 + 3= 40 dB A fenti eredményt tekintve megállapítható, hogy a telekhatártól 1600 m-re található legközelebbi védendő létesítménynél a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletében előírt, a területre megengedett nappali és éjjeli zajterhelési határértékek teljesülnek, az állattartó telep zaja a környezet alapzajától jelentős mértékben nem emelkedik ki. 2.5.4 Hulladék hatása A hulladék definícióját a 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról a következőként adja meg: bármely, a törvény 1. számú melléklete szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles. Az egyes hulladékkategóriákba tartozó hulladékok teljes listáját a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről tartalmazza.

13

A 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról a hulladék definíción belül három alapvető hulladékfajtát különböztet meg: veszélyes hulladék, települési hulladék és folyékony hulladék. Települési hulladék a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék. Folyékony hulladék az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül. • Veszélyes hulladék a tv. 2. számú mellékletében felsorolt tulajdonságokkal rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre anyagokat tartalmazó vizes folyékony hulladék és vizes tömény oldatok • Hulladékká vált állati szövetek • Veszélyes anyagok kiürült göngyölegei A hulladékok gyűjtése, tárolása és ártalmatlanítása során a vonatkozó jogszabályok előírásait be kell tartani. •

Települési hulladékok: A telephelyen dolgozók létszámának megfelelően keletkezik általános jellegű szilárd kommunális hulladék (papír, üveg, műanyag, ételmaradékok, takarítási szemét, stb.). A hulladékot zárt tárolóban gyűjtik, időszakonként szállítják el. Megnevezés Kevert települési hulladék

Mennyiség t/év 1

EWC kód 20 03 01

A hulladék elsősorban a szociális épületben keletkezik, épületen belüli gyűjtésére megfelelő edényzet van kihelyezve. Kommunális folyékony hulladék keletkezik a szociális épületben, technológiai folyékony hulladék pedig az istállók mosatásakor. Megnevezés

Mennyiség m3/év

EWC kód

Vizes folyékony hulladékok

4

20 03 99

Veszélyes hulladékok: A telephelyen állatgyógyászati tevékenységből, üres vegyszeres göngyölegből vagy annak átmeneti tárolásából származó veszélyes hulladék képződés minimális, mivel oltás a területen nem történik. Alábbi adat csak tájékoztató jellegű. Megnevezés Veszélyes anyagokkal (gyógyszeres)

Mennyiség t/év szennyezett

göngyöleg 0,02

EWC kód 15 01 10*

Állati hulla Az állati hullák kezelése és gyűjtése zárt konténerben történik. Az állati hullát az ATEV szállítja el. Megnevezés Mennyiség t/év

EWC kód

Hulladékká vált állati szövetek

02 01 02

6

14

Állatbetegség miatt kialakuló tömeges fertőzéses elhullás valószínűsége a higiéniás előírások betartásával és a betegségek elleni hatékony védekezés mellett minimális. Az esetlegesen keletkező ilyen jellegű elhullás esetén hatósági állatorvosnak kell intézkednie az ártalmatlanításról. A hulladékok keletkezése, telephelyen történő kezelése nem jelent nagyobb környezeti terhet. 2.5.5 Természetre és a tájra ható tényezők A telephely az Igmánd-kisbéri medence kistájon helyezkedik el, mely terület a Kisalföldi (Arrabonieum) és a Bakony-Vértesi (Vespremiense) flórajárásokhoz tartozik. A terület eredeti erdőtársulásai között elte_edtebbeknek a gyertyános kocsányos tölgyesek (Quereeto roboriCarpinetum) , a gyöngyvirágos kocsányos tölgyesek (Convalarrio-Quereetum roboris), valamint a pusztai tölgyesek (Quereeto-Festueetumsu/eatae) tekinthető. Kisebb foltokban a lösz- és szikes pusztai tölgyesek (Aeeri-Quereeta, Festueo-Quereeta) valamint cseres tölgyesek (Quereeta eerris) is megjelennek. Elterjedtek a pusztai társulások (Festueetum vaginate, Astraga/oFestueetum su/eata) , valamint a mocsár- és szárazodó láprétek (Molinetum eoeru/eae, Agrostidon a/bae), illetve sziki rétek (Agrasteto-Carieetum distantis). A telephelyet intenzív hasznosítású mezőgazdasági területek határolják. A telephelyen az eredeti növénytársulások nyomai nem fedezhetők fel. A területen a biológiailag aktív felületek aránya alacsony, a növény- és állatfajok-fajok száma csekély. A lágyszárúak többsége közönséges gyom (elsősorban közönséges, euriök - tág tűrésű - fajok). A telephelyen belül a növényzet erősen degradált állapotot mutat, legnagyobb arányban pázsitfűfélék (Gramineae) fordulnak elő. A telephely körül elszórtan számos elsősorban nyár fajok (Popu/us spp.) tartalmazó facsoport található. Védett növényfaj a telephelyen belül nem található. Védett gerinces fajok közül elsősorban a gyakoribb kétéltű-, hüllő- valamint madár-fajok előfordulása várható a telephelyen belül és annak közvetlen környezetében. A területen védett madárfajok közül elsősorban a gyakoribb énekesmadarak előfordulása várható. A telephelyen folytatott jelenlegi tevékenység 1958-ban kezdődött, információnk szerint korábban is mezőgazdasági tevékenységet folyattak a területen. A telephely 5 km-es körzetében nem található országos jelentőségű természetvédelmi terület. A telephely területe a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának illetékességi területéhez tartozik. Csonka Péter, az Igazgatóság munkatársának tájékoztatása szerint az üzem közvetlen környezetében országos jelentőségű védett terület kijelölése nem várható. A telephely kijelölt NATURA 2000-es területet nem érint. A telephely természetvédelmi, ökológiai értéke csekély. 2.6. Az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek, meghibásodások lehetőségei, az ebből származó hatótényezők. Környezetszennyezést okozó rendkívüli események az alábbi esetekben fordulhatnak elő: Ø Balesetek, munkagépek ütközése, felborulása, Ø Üzemzavarok, meghibásodás az energia és vízhasználatokban Ø A környezetre rendkívüli esetben nagy szennyező hatással bíró létesítmények – trágyatároló, szennyvízgyűjtők, trágyalégyűjtők, elöntések, kiömlések, tűz következtében. Ø Természeti katasztrófák: heves események – zápor, belvíz, árvíz, szélvihar, illetve csekély valószínűségű földrengés esetén.

15

A környezetszennyezést okozható rendkívüli események bekövetkezése – a hirtelen megjelenésből adódóan – jelentős terheléssel jár. A szennyezés oka – tekintettel arra, hogy a szennyező források ismertek – viszonylag rövid idő alatt megállapítható, megszüntethető. A rendkívüli környezeti esemény bekövetkeztekor annak hatását azonnal fel kell mérni, a szennyezés lokalizálását el kell végezni, a szükséges kármentesítési tevékenységet végre kell hajtani. A telephely dolgozói balesetvédelmi, munkabiztonsági és tűzvédelmi oktatásban vesznek részt. A telephelyi oktatás során elsajátítják a rendkívüli eseményekkel kapcsolatos tennivalókat és magatartás- formákat. A telephely üzemeltetésével kapcsolatosan bemutatott környezetterhelésen túl a havária esetből származó környezetkárosodás bekövetkeztének valószínűsége rendkívül minimális. A talajvíz további ammónium és nitrát szennyezésének kiküszöbölésre a legjobb költség hatékonyságú megoldás a folyékony hulladékok gyűjtő aknájának vízzáróvá tétele, az esetleges szivárgások megszűntetése. A szennyező forrás megszűnésével a biokémiai folyamatok eredményeként a további szennyezés megszűnése jelezhető előre. 3. A hatásfolyamatok és a hatásterületek leírása 3.1. A hatótényezők kiváltotta hatásfolyamatok elemzése környezeti elemenként különkülön és környezeti rendszerként összességükben. •

Levegő

A telephelyen folyó állattartás során légszennyező anyagok kerülnek a levegőbe. Az állatok széndioxidot és vízpárát lélegeznek ki, a madarak ürülékét tartalmazó alomból az alom nedvességétől függő mértékben bűzhatást keltő gázok szabadulnak fel. A legjelentősebb szaganyagok a merkaptánok, aminok, ammónia, kénhidrogén, amelyek rendkívül alacsony koncentrációban is érzékelhetőek. Az emberi orr ezeket az összetevőket nagyon kis koncentrációban is azonnal megérzi. Az istállók elhasznált levegőjét ventillátorok cserélik folyamatosan friss levegőre. A légcsere az istállók ideális levegőminőségének, páratartalmának és hőmérsékletének biztosításához szükséges, technológiai előírás szerinti alkalmazása szigorú gazdasági érdek. A keletkező gázokat a ventillátorok közvetlenül az istálló környezetének levegőjébe juttatják. Az alkalmazott tartásmód és az itatórendszer mellett biztosított az alom viszonylagos szárazsága. Az alomból felszabaduló bűzanyagok mennyisége erősen függ az alom nedvességétől. A szárazabb alom kisebb bűzképződéssel jár. Az almos trágyában lejátszódó mikrobiológiai folyamatok miatt a zárt épületből kijutó levegőben az ammónia a legnagyobb arányban megjelenő szennyezőanyag. A tojótelep istállóiban a terület kb. 1/3-án rácspadló van elhelyezve a rácspadló alatt nincs alom, ugyanis az állatok elől ezek a részek el vannak zárva. A rácspadló alatt összegyűlő trágya nedvesedése minimális, mert itató csak az almos részen van elhelyezve. A nagyfokú mesterséges szellőztetés miatt a rácspadló alatt összegyűlt trágya viszonylagos szárazsága miatt a mikrobiológiai tevékenység minimális. Ennek megfelelően, az innen származó fajlagos ammónia kibocsátás nem haladja meg az almozott rész egységnyi felületen jelentkező ammónia kibocsátását. Az ammónia színtelen, igen erősen irritáló, bázikus kémhatású gáz, amely a szerves anyagok bakteriális lebomlásából származik. Hajlamos nagy mértékben felhalmozódni a mesterséges fütéssel és szellőztetéssel ellátott baromfi ólakban. Mivel az ammónia vízoldékony, porszemcsékhez, az alomanyagokhoz csakúgy kötődik, mint a nyálkahártyához. Toxikus az állati

16

sejtekre, az ammónia mérgezés kötőhártya-gyulladást, köhögést, tüsszögést és légzésbénulást okozhat. Az állattenyésztésben egyre szigorodó állatvédelmi előírásokkal előtérbe kerülnek az állat közérzetét negatívan befolyásoló olyan tényezők is, mint a levegő ammóniatartalma. A háziállatok jólétét meghatározó főbb szempontoknak szinte mindegyikét érinti az ammónia szennyezettség, mint az állat éhezése, szomjazása, alultápláltsága, kényelmetlensége, fájdalom, sérülés és betegség, a normális viselkedés korlátozottsága, félelem és a káros stressz. Az állattenyésztésben a 25 ppm ammónia szintet (19 mg/m3) ítélik kritikusnak, ezért az istállók levegőjében állategészségügyi szempontból ezt az értéket kell határértéknek tekinteni. A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet alapján a munkahelyi levegőben megengedett ammónia koncentráció ÁK (átlagos koncentráció) értéke 14 mg/m3 , CK (csúcskoncentrációja) 36 mg/m3 Az átlagos koncentrációt ugyan meghaladja az állategészségügyi határérték, de figyelembe véve, hogy a telephelyi dolgozók nem teljes időben tartózkodnak az istállókban az ammónia nem fejthet ki a dolgozó egészségére káros hatást. A nevelési időszakhoz képest rövid, de viszonylag intenzívebb bűzkibocsátás jellemző az istállók kialmozása során. A trágya istállókból történő kitolása az alom forgatásával, mozgatásával jár. A teherautóra rakást az épületen kívül végzik. Hozzá kell tenni, hogy a kialmozási tevékenység a lehető legrövidebb időn belül megtörténik és a kialmozott trágya azonnal elszállításra kerül. Az istállókban a nevelési időszakban keletkező por mennyisége minimális, tekintettel arra, hogy az alom nedvességtartalma nem tesz lehetővé jelentős mértékű kiporzást az állatok mozgása, kapirgálása során. A rácspadló alatt összegyűlt, szárazabb trágya kiporzása minimális, tekintettel arra, hogy a rácspadló alatti rész az állatok elől el van zárva. Az állatok ideális életfeltételeihez is biztosítani kell az istálló levegőjének alacsony porkoncentrációját. Kevés és rövid ideig tartó porképződéssel kell számolni állományváltáskor a trágya kihordása alatt. A szociális épület fűtése és melegvíz ellátása gáztüzelésű kazánnal történik. A gázkészülékek égéstermékei a szabadba távoznak. A telephelyre irányuló teherautó forgalom által okozott légköri emisszió a háttér levegőterhelés minimális mértékű növekedését eredményezi. A szennyezés mértékének megítélésekor figyelembe kell venni a telephely környezetében egyébként meglévő közlekedési terhelés, illetve a tevékenység által okozott többlet forgalom mértékét. •

Hulladék

A telephelyen veszélyes és nem veszélyes hulladékok is keletkeznek. Hulladék - nem fertőző betegségben elhullott állati tetem (EWC 020102) keletkezik az állomány természetes elhullásából következően rendszeresen. A telephely tevékenységéből fakadóan nem zárható ki az esetlegesen előforduló fertőző betegségben elhullott állati tetem keletkezése sem (EWC 180202) Az ilyen hulladék előfordulása igen ritka. Kisebb mennyiségben kommunális hulladék is keletkezik (EWC 200301). •

Víz (felszíni, felszín alatti)

A telephelyen folyó tevékenység a felszíni vízre semmilyen hatással nincs, mivel a hatásterületen belül nem található felszíni vízfolyás. A hatásviselő a felszín alatti víz.

17

A vízellátást fúrt kutak biztosítják és a szennyezett csapadékvíz, mosóvíz befogadója is a felszín alatti víz a szikkadás következtében. •

Zaj

A telephelyről kibocsátott zaj alapvetően a telephelyen folytatott két fő technológiai időszak jellege szerint különböztethető meg, amelyek a tojatási és az állományváltási időszak. A telephely zajforrásainak, elsősorban az állomány életfeltételeihez köthető zajok egy része folyamatos (ventillátorok, állatok hangja), más részük azonban a telephelyi munkarenddel függ össze, tehát 6 és 14 óra között jellemzőek. A nappali munkaidőn kívül végzett biztonsági őrzés nem jár környezetet zavaró zajkibocsátással. A telephely zajforrásai a következő tevékenységekhez köthetőek: Zajforrás

Időtartam

Gyakoriság

Szellőzés Állatok által keltett hangok Takarmánysilók feltöltése

folyamatos

kb. 40 hét egy évben tojatás

Nappali éjszakai mindkettő

folyamatos

kb. 37 hét egy évben tojatás

mindkettő

1 óra

hetente 1-2 alkalom tojatás

6-14 óra között

Napi 4-6 gépjármű Folyamatosan elhaladás Napi 20-80 Gépjárműforgalom gépjármű elhaladás 6-7 hét Trágya kihordása 1-3 nap évente 1 alkalom Istállók takarítása, 2-3 hét évente 1 alkalom mosása

időszak

tojatás

6-14 óra között

állományváltás állományváltás

6-14 óra között 6-14 óra között

állományváltás

6-14 óra között

A telephely nevelési tevékenysége során folyamatos, éjszaka is üzemelő zajforrás az istállók szellőztetését biztosító ventillátorainak üzemelése. Az állatok által kibocsátott zajok a szigetelt épületen kívül gyakorlatilag már alig hallhatóak. A takarmánysilók feltöltése, illetve a telephelyre irányuló gépjármű forgalom és a telephelyi tevékenységek nappali zajkibocsátásai nem jelentősek. •

Természetvédelem

A telephely az Igmánd-kisbéri medence kistájon helyezkedik el, mely terület a Kisalföldi és a Bakony-Vértesi flórajárásokhoz tartozik. A terület eredeti erdőtársulásai között elterjedtebbeknek a tölgyesek, a pusztai társulások, és a rétek. A telephelyen az eredeti növénytársulások nyomai nem fedezhetők fel és az állatfajok-fajok száma csekély. A lágyszárúak többsége közönséges gyom. A telephely 5 km-es körzetében nem található országos jelentőségű természetvédelmi terület. A telephely természetvédelmi, ökológiai értéke csekély.

18

3.2. A hatásterületek kiterjedése A tevékenység közvetlen és közvetett hatásterülete ugyanott határolható le, mégpedig a baromfitartó telep kerítésének vonalában. Oka: a telep külterületen, mezőgazdasági művelésű területekkel körbehatárolva helyezkedik el, a legközelebbi település 1,8 km távolságra van. Egyszerűen nincs kit/mit érjen bármilyen környezeti hatás! A 3.1 pontban bemutatottak alapján egyik környezeti elemet sem éri az üzemelés során olyan hatás, mely túlterjedne a telep határain. Mindezeket bővebben alátámasztják a 4. pontban részletesebben kifejtett hatások. (Megjegyzés: természetesen ez akkor igaz, ha a mosó-és csurgalékvizeket gyűjtő aknák vízzárósága bizonyított lesz, de ezt a felügyelőség határidőhöz kötötten elő fogja írni. Egyebekben ez a hatás a környezeti elemre elhanyagolható mértékű.) 3.3. A hatásterületnek a tevékenység megvalósítása nélkül fennálló környezeti állapota A telephely tanyasi jellegét a XIX. század óta megőrizte, környezete alapvetően mezőgazdasági jellegű terület. a szántóföldi hasznosítás igen magas, ami kultúrsztyepp jelleggel jár. A térségben az erdőmaradványok főleg a lejtőkre, patakvölgyekbe szorultak vissza, 5% alatti kiterjedéssel. A volt, azóta privatizálásra került Bábolna Rt. húshibrid termelő telephelyeinek többsége a Bábolnától D-re a Bakony É-i lábáig terjedő területen, egymáshoz viszonylagos közelségben, hasonló jellegű területen helyezkednek el. A Bábolna, Nagyigmánd, Tárkány, Kerékteleki, Ete, Bakonyszombathely települések közigazgatási területeit érintő telephelyek kis forgalmú, többnyire üzemi úton közelíthetőek meg. A telephely közelében állandó lakásra szolgáló épület nincs. A telephelytől kb. 130 m-re É-i irányban fekvő erdészházat ideiglenes tartózkodásra használják. A legközelebbi lakott település a telephelytől kb. 1,8 km re Ny-i irányban található Kerékteleki. A teleptől 1-2 km távolságban több baromfitartó telephely, illetve tanya is található. 4 km-re K-i irányban 7600 fő lakosú Kisbér fekszik. A telephely körül erdősáv található, távolabb mezőgazdasági művelés alatt álló területek veszik körbe. A telep Ny-i határától 20 - 100 m-re egy árok húzódik, amely a csapadékvizek elvezetésére szolgál. 4. A várható környezeti hatások becslése és értékelése •

Víz (felszíni, felszín alatti)

Az istállók mosása során keletkező mosófolyadék az oldalfalakon látható nyílásokon keresztül kerül a szabadba. A kikerülő mosóvizet az épületek mellett lévő betonárkok vezetik el a telephely egy pontján kialakított szikkasztóaknába. A szennyvíz almot is tartalmazhat. Az állományváltáskor végzett fertőtlenítési munkák során a telephely, az épületek belső lábazatának, a bejárati ajtók környékének és a technológiai berendezéseknek (ventillátorok, takarmánysilók) a tisztítására is sor kerül. A fertőtlenítés során 2%-os Virocid oldat kerül felhasználásra. A lecsurgó víz a telephely burkolatlan területein elszikkad. A szociális épületben keletkező kommunális szennyvizek az épület előtt található föld alatti 5 m3 űrtartalmú betonaknában gyűlnek össze.

19

A higiéniai előírásoknak megfelelően, a bejárat előtt fertőtlenítő kerékmosó van kialakítva a telephelyre behajtó munkagépek számára. A bejárattól aszfaltút vezet a telephely végéig. A mosóvizet a forgalomtól függő gyakorisággal - átlagosan 2 hetente - szivárgó aknába ürítik. •

Levegő

A 48/2006. XII.27.) KvVM rendelet melléklete szerint Komárom-Tatabánya-Esztergom a főbb szennyező anyag szerinti zónába sorolását az alábbi táblázat foglalja össze. A 2. sz. légszennyezettségi zóna adatai Szennyező anyag Zóna csoport

kén-dioxid E

nitrogéndioxid C

szén-monoxid szilárd (PM10) F

benzol

D

E

Egyebekben: talajközeli ózon O-I, As=D, Cd=E, Ni=F, Pb=FBaP=B C - azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határérték és a tűréshatár között van, E - azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van, F - azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. A légszennyező anyagok kategóriába sorolása jó iránytűje a terület légszennyezettségi állapotának. A légszennyezettségi zónák és agglomerációk valamint az ország egyéb területeinek szennyezettségi adatait vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a legkritikusabb komponensnek a szilárd és az NOx légszennyezés számít. Emisszió A telephelyi istállók levegőminőségére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre mérési eredmények. A baromfitartás során kibocsátott ammónia mennyiségének becslése szakirodalmi adatok alapján lehetséges. Az állat-egészségügyi szempontok miatt az istállók levegőjében határértéknek tekinthető a 25 ppm (19 mg/m3) ammónia koncentráció. Szakirodalmi adatok szerint a mélyalmos istállók egyes pontjain mért ammónia koncentráció 1-26 mg/m3 értékek között változik. Az istállókból ventillátorokkal eltávolított levegő ammónia koncentrációja a szigorú állat-egészségügyi előírások betartása esetén tehát maximálisan 19 mg/m3. Az istállók elhasznált levegőjét összesen 12 db Coolair típusú ventillátor cseréli folyamatosan friss levegőre. A ventillátorok névleges teljesítménye 25.000 m3/h. A technológiai utasítás 0,42 7,5 m3/hlkg élősúly értékek között határozza meg a szükséges légcsere mértékét, amely átlagosan 2 kg/madár testtömeget feltételezve 5.000-90.000 m3/h között változhat. A szellőztetés mértékét elsősorban az istálló hőmérséklete befolyásolja, így nagy légcsere esetén az istállóból kiszívott levegő ammóniatartalma is alacsonyabb, ugyanakkor ilyenkor a keletkezése is intenzívebb a melegben fokozódó mikrobiológiai tevékenység miatt.

20

Az istállók levegőjében jelen lévő szennyező anyagok kibocsátásával összefüggésben a jogszabályok nem állapítanak meg határértéket. A bűzhatást általánosságban sokféle anyag keverékének együttes hatása eredményezi. Mértékének jellemzése ezért nem elsősorban az egyes komponensek koncentrációjával, hanem a kiváltott szaghatás mértékével lehetséges.

Vegyület Allil-merkaptán Ammónia Benzil-merkaptán Krotil-merkaptán Kén-hidrogén Metil-szulfid Piridin Szkatol Tiofenol

Szagkűszöbérték(ppm) 0,005 45 0,003 0,002 0,1 0,002 5 3 0,005

Szag jellege fokhagymaszerű szúrós bűzös görényszag záptoiás rohadt zöldség irritáló bélsár hányingert keltő

A telephely bűzkibocsátásának értékelésekor figyelembe kell venni, hogy szagkibocsátási határértéket a jogszabályok nem állapítanak meg. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet szerint "tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése". A rendelet szerint továbbá "az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe". Az istállók kialmozása alatt keletkező bűz mértékének értékelése során figyelembe kell venni a tevékenység rövid időtartamát, gyakoriságát (évente egy alkalommal), valamint a környező területek mezőgazdasági jellegéből következő rendszeres trágyázással járó háttérterhelést. Az istállókból kihordott trágya átmeneti tárolás nélkül, a lehető leghamarabb elszállításra kerül. A felsorolt tényezők figyelembe vételével megállapítható, hogy a kialmozással járó bűzkibocsátás mértéke nem jelentős. Tekintettel a legközelebbi állandó tartózkodásra szolgáló lakóházak távolságára (1,8 km) megállapítható, hogy lakosságot zavaró bűzhatás nem keletkezik. A szociális épület fűtése, illetve a használati meleg víz előállítása gázkazánnal történik, amely teljesítménye nem haladja meg a 140 kW-ot. Az égéstermékeket kibocsátó pontforrás bejelentésre nem kötelezett. Transzmisszió, imisszió A telephelyen a tevékenység során felszabaduló légszennyező anyagok terjedésével kialakuló szennyezés értékeléséhez figyelembe kell venni, hogy a telephelyet szántóföld veszi körbe. A legközelebbi állandó tartózkodásra szolgáló lakóházak kb. 1,8 km távolságban vannak. Az uralkodó szélirány D-DK-i irányba szállítja a kibocsátott gázokat.

21

A telephely tevékenysége során okozott légszennyezések közül az ammónia, illetve bűz időszakonként (kitrágyázáskor) jelentős. Az egyéb légköri kibocsátások elhanyagolható mértékűek. Az ammónia imissziójára a szakirodalom 100 g/m3/ 24 órás és 200 g/m3 60 perces tervezési irányértéket állapít meg. A légszennyezettség megítéléséhez ezeket az értékeket vesszük alapul. A tevékenység bűzterhelésre vonatkozóan nincs jogszabályban előirt határérték. A bűz mérésénél az alkalmazott szagegység (SZE) definícióját használjuk fel. A definíció szerint az 1 SZE koncentrációt tekinthetjük a légkörben kialakult búzhatás határértékének, hiszen ezt a szagmennyiséget képes az átlagos "orr" éppen megérezni. A légszennyező anyagok terjedésének vizsgálata: A telephelyről történő ammónia kibocsátás légköri terjedését modelleztük. A kibocsátás a telep egészét tekintve területi forrásnak minősül. Figyelembe véve a BAT referenciaként megfogalmazott 0,173 kg NH3 madár/év értéket, és a kibocsátással járó üzem időt (-45 hét), a telephely egészére 1,59 kg/h ammónia kibocsátást veszünk figyelembe. A kibocsátás magassága 1,5 m, a modell azonban minimálisan az 5 m magasságot tudja kezelni. A modell által bemenő adatként igényelt "kémény" átmérője a számításhoz minimálisan szükséges 1 m. A kilépő gáz sebessége a légcsere mértéke alapján számolható. A figyelembe véve a technológiai előírások szerinti átlagos 40.000 m3/h levegőelszívást, a ventillátorokon kilépő levegő átlagos sebessége 2,4 m/s. A kibocsátott levegő átlagos hőmérséklete 21°C (294 K) A kibocsátás évi óraszáma az évente 6-7 hetes állományváltási időszakot feltételezve 45 hetes ammónia kibocsátással járó nevelési és kialmozási periódust figyelembe véve 7.560 óra A diffúz forrás jellemző szélessége 280 m . Sík domborzat Rövid és hosszú idejű regionális transzmissziós adatok alkalmazása: A modell számítások alapján a telephely ammónia kibocsátásának 21/2001 Korm. rendelet 5 § (5) pontja szerint megállapítható hatásterülete a telephely határaitól számított 145 m széles sáv. A hatásterület meghatározásához alkalmazott, jogszabályban megállapított kritériumok közül a b) pontban megfogalmazott kritérium bizonyult a legszigorúbbnak. A kritérium szerint a megállapított hatásterület az a legnagyobb terület, amelyen belül a kibocsátás következtében a leggyakoribb meteorológiai viszonyok között a talajközeli légszennyezettség változás az egyórás légszennyezettségi határérték (200 IJg/m3 mint irányérték) 10%-át meghaladja. A 60 perces szektor átlagok számításai azt mutatták, hogy a kibocsátott ammónia légköri koncentrációja sehol sem haladja meg a 102 IJg/m3 értéket. A 24 órás átlagok maximumainak számításai azt mutatták, hogy a kibocsátott ammónia légköri koncentrációja sehol sem haladja meg a 68 IJg/m3 értéket, A telephely kibocsátása következtében fellépő ammónia terhelés a jogszabályban meghatározott tervezési irányérték alatt marad. A telephely tevékenysége során kibocsátott légszennyező

22

anyagok terjedése következtében a telephelyen kívül nem alakul ki tartósan a jogszabályban meghatározott tervezési irányértéket meghaladó ammónia szennyezés, illetve érzékelhető bűz. A tevékenységhez kapcsolódó szállítás, járműforgalom hatásai: A telephelyen folyó tevékenység és ezzel együtt az ehhez kapcsolódó gépjárműforgalom intenzitása két fő szakaszra bontható. A 17 hetes nevelési periódus alatt kevésbé intenzív gépjárműforgalom zajlik, amely elsősorban a takarmány beszállítására a tojások elszállítására és az állati tetem begyűjtésére korlátozódik. Ettől intenzívebb forgalmat jelent a 6-7 hetes állományváltási időszak. További járműforgalmat jelent hulladékok elszállítása, a vegyszerek beszállítása és a telephelyi dolgozók napi menetrend szerinti busszal történő bejárásával összefüggően. A telephely tevékenységével összefüggő gépjárműforgalom mennyiségét a következőtáblázat tartalmazza. Tevékenység

Időtartam

Tojatási periódus Takarmány beszállítása 45 hét Állati tetem begyűjtése 45 hét Tojások elszállítása 45 hét Állományváltás (az egyes tevékenységek nem teljesen fedik egymást) Az állományelszállítása 1 hét A trágya elszállítása 2 hét Az istállók tisztításánál 3-4 hét használt gépek és vegyszerek beszállítása A bealmozáshoz szükséges 1 hét szalma és forgács behordása A tevékenység periódusától kevésbé függő forgalom kommunális hulladék elszállítása veszélyes hulladék elszállítás a Fertőtlenítő vegyszerek beszállítása Dolgozók bejárása

A tevékenységhez kapcsolódó teherautó forgalom heti 1-2 db naponta 1 db naponta max. 2 db

napi 40 db napi 10 db napi 1 db

napi 14 db

évente 2 db évente 1 db évente 4 db napi 2 db

A telephelyen folyatott tevékenységgel kapcsolatos ki- és beszállításokkal összefüggésben kialakuló teherautó forgalom mértéke az év legnagyobb részében igen alacsony, átlagosan napi 46 elhaladás jellemző. A gépjárműforgalom a 6-7 hetes állományváltási időszakban növekszik, ennek következtében az év során 2-3 héten keresztül napi 20-80 közötti elhaladás tapasztalható. A telephely üzemi út mellett található, ezt az utat a tehergépjárművek minden szállítási irány esetében igénybe veszik. A telephely tevékenységéhez kapcsolódó szállítások főbb irányai

23

Bábolna, Nagyigmánd és Tárkány. A szállítások a Bana-Bábolna-Nagyigmánd településeket összekötő 8136 sz. mellékút, illetve a Tárkány-Kisbér településeket összekötő 8146 sz. mellékút igénybevételével zajlanak. Az adatok alapján 8136 sz. közút forgalma átlagosan napi 2384 gépjármű, ezen belül átlagosan napi 290 tehergépjármű, A 8146 sz. közút forgalma átlagosan napi 1019 gépjármű, ezen belül átlagosan napi 65 tehergépjármű volt. A gépjárműforgalom által okozott környezeti hatások értékelését a 6/1990 KöHÉM rendeletben szereplő zaj- és Iégszennyező anyag kibocsátási határértékek figyelembevételével célszerű elvégezni. A rendelkezésre álló adatok ismeretében megállapítható, hogy az év jelentős részében a telephelyen folytatott tevékenységgel kapcsolatos szállítások (átlagosan napi 4-6 db) nem jelentenek jelentős többletterhelést a jellemző szállítási útvonal mentén elhelyezkedő területek környezeti állapotaira. Az állományváltások időszakaiban jelentkező intenzívebb járműforgalom (egy évben egy-két héten belül, néhány napon 20-80 ki- és beszállítás) időszakosan kedvezőtlenül befolyásolja a vizsgált útszakasz gépjárműforgalma által okozott levegő- és zajterhelést. •

Zaj és rezgés

Az érintett terület bemutatása A tevékenységgel érintett terület Kerékteleki belterületétől északkeleti, keleti irányban található Nyeszkenye baromfitelep 0248/5 hrsz.-ú területen, a telepen nagy létszámú állattartás tervezett. A telepen 12 db istálló található, melyből 6 db lemez istálló, 6 db pedig téglaistálló. Az állattartó telep közvetlen szomszédságában zajvédelmi szempontból védendő létesítmény nem található, északi irányban erdő terület, keleti irányban erdő terület, utána mezőgazdasági terület, szántó, déli irányban erdő terület, nyugati irányban erdő terület, utána mezőgazdasági terület szántó, északnyugati irányban mezőgazdasági szántó terület határolja. A legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő területek Kerékteleki belterületi lakóházai 1800 m-re találhatók a telep telekhatárától. A területen egyéb üzemi létesítmény nem található, a környezet zaját a nyári időszakban a mezőgazdasági munkagépek zaja határozza meg. Mintavételezéses mérések eredményei alapján a tervezési terület környezetében LAeq nappal = 34-37 dB, LAeq éjjel = 30-31 dB zajszint észlelhető, amely jelenleg közlekedési eredetű. A vizsgálat során alkalmazott előírások A vizsgálat során a következő előírásokat alkalmaztuk: • A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet „A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról”. • A mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet „A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól” • A 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet „A zajkibocsátási határértékek megállapításának valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról” • A 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet „A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról”. • 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet „ A intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól” • Az MSZ 18150-1: 1998 sz. szabvány „A környezeti zaj vizsgálata és értékelése.” • Az MSZ 15036:2002 sz. szabvány „Hangterjedés a szabadban.”

24

Zajvédelmi követelmények A tervezett létesítmény működtetésével érintett területek zajvédelmi kategóriába sorolását Kerékteleki település rendezési tervének területfelhasználási kategóriáinak figyelembevételével, valamint a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVMEüM együttes rendelet alapján adjuk meg. A vizsgált területhez legközelebbi védendő területek a tervezési területtől délnyugati, nyugati irányban található Kerékteleki község belterületi családi házas beépítésű lakóterületei, a Petőfi utca lakóházai kb. 1800 m-re található a telep telekhatárától. Az üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken Sorszá m 1. 2.

3. 4.

Zajtól védendő terület

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) oktatási létesítmények, temetők területe, zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület Gazdasági terület

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra 45

35

50

40

55

45

60

50

A védendő területek besorolása: Kerékteleki, Petőfi utca lakóépületei: ­ Lf - falusias lakóterület LTH (nappal 6-22 h) ≤ 50 dB LTH (éjjel 22-6 h) ≤ 40 dB.

25

A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken:

Sorszám

1.

2.

3. 4.

Zajtól védendő terület

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület, Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) oktatási létesítmények, temetők területe, zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület Gazdasági terület

Határérték (LTH) az LAMkö megítélési szintre* (dB) Kiszolgáló úttól, tartozó mellékutaktól, az országos közúthálózatba a települési tartozó gyorsforgalmi utaktól lakóúttól és főutaktól, a települési származó zajra önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzat tulajdonában gyűjtőutaktól és lévő belterületi gyorsforgalmi külterületi közutaktól, utaktól, belterületi elsőrendű a vasúti mellékvonaltól főutaktól és belterületi másodrendű főutaktól, az és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a autóbusz-pályaudvartól, a nem nyilvános fel- és vasúti fővonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, leszállóhelyektől** illetve a nem nyilvános fel és származó zajra leszállóhelytől*** származó zajra nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

50

40

55

45

60

50

55

45

60

50

65

55

60

50

65

55

65

55

65

55

65

55

65

55

26

A tervezett tevékenység telepítése miatt várható hatások A tevékenység telepítésénél nem beszélhetünk zajhatásról, mivel az állattartó telep már működik. Építési tevékenységet nem kívánnak végezni az állatlétszám bővítés során. A várható állatlétszám 110.000 db tojótyúk, az istállók száma nem változna, csak a kihasználtságuk nőne meg. A tervezett tevékenység működése miatt várható hatások Az állattartás maga nem zajos tevékenység, a telephely működése során az istálló épületekben elhelyezet szellőző ventilátorok valamint a telephelyen végzett szállítási, rakodási tevékenység határozza meg a telep zajkibocsátását. A szellőző ventilátorok nappali és éjjeli időszakban is működnek, míg a szállítási és rakodási tevékenység csak nappali időszakban zajlik. A szellőző ventilátorok az istállók oldalfalán vannak elhelyezve. A baromfitelepen működő zajforrások és jellemzőiket az alábbi táblázat tartalmazza: Technológiai folyamat Szellőzés Szállítás Anyagmozgatás, rakodás

Helye

Darabszám

Istállók oldalfala 12 db istállónként telep egésze, napi 1 óra telep egésze (trágya kiszállítás, rakodása, etető silók feltöltése stb.), napi 1 óra

Zajszint

Működési idő

50 dB 81 dB

nappal/éjjel nappal

79 dB

nappal

A számítások során, a telepen működő zajforrásokat egy zajforrással helyettesítjük, melynek helyét a telephely mértani középpontjában feltételeztük. A zajforrások egyidejű (az előforduló legkedvezőtlenebb helyzetet feltételezve) folyamatos működéséből származó zajszint:

L

= 10 lg ∑i =110 0,1⋅ Li n

eredő

Leredő, nappal = 76 dB Leredő, éjjel = 72 dB A nappali időszakban végzett rakodási és szállítási tevékenységnél – mivel ez a telephelyen napi 1 óránál többet nem tesz ki – figyelembe vettük az üzemidő miatti korrekciót. A telephely üzemelése során jelentkező zajterhelést a védendő területeken az MSZ 15036:2002 számú szabvány szerint határozzuk meg: Lt = LW + Kir + KΩ - Kd – KL – Km – Kn – Ke ΣLW KIr KΩ Kd KL Km Kn Ke

a zajforrások összesített zajszintje, a zajforrás iránytényezője, a sugárzási térszög miatti korrekció, a távolság miatt fellépő csillapodás hatását kifejező korrekció, a levegő hangelnyelő hatását kifejező korrekció, a talaj és a meteorológiai viszonyok csillapító hatását kifejező korrekció, a növényzet csillapító hatását kifejező korrekció, a zajárnyékolás miatti korrekció,

27

Lt

hangnyomásszint a vizsgálati pontban.

A számítások alapján várható üzemi zajszintek a legközelebbi védendő területeken: M 1 pont Kerékteleki, Petőfi utcai lakóházak védendő homlokzat előtt 2 m-re (1960 méterre) tényezők Megítélési pont

LW

Kir

KΩ

Kd

KL

Km

Kn

KB

Ke

Lt /dBA/ nappal éjjel

M1

76/72

*

0

3

77

0

0

0

0

0

5**

1**

*- nappal/éjjel ** - a 3 dB reflexió miatti korrekciót is tartalmazza A számítások alapján a telephely zajkibocsátása nappali és éjszakai időszakban is, messze alatta marad a zajterhelési határértékeknek, a tevékenység hatása nem érzékelhető a legközelebbi lakóterületen. A telephely tevékenységével összefüggő szállítási tevékenység A telephelyre történő ki- és beszállítás a 81. sz. főúton, valamin a telep saját bekötőútján történik. Az állattartó telephez kapcsolódó szállítási tevékenység az állatállomány be és kitelepítéséből adódó forgalom, ami évente történik. Ez az időszak éves szinten pár hetes időszakot vesz igénybe. Heti rendszerséggel a takarmány beszállítás folyik, heti 1-2 alkalommal 24 t-ás tehergépjárművel. Trágya kiszállítás a telepről évi 1 alkalommal történik, ami 1-3 napot vesz igénybe. A telep gépkocsi forgalmát, valamint a közlekedési útvonalak jelenlegi forgalmát tekintve megállapítjuk, hogy a telephez kapcsolódó szállítási tevékenység számottevően nem növeli meg a 81. főút forgalmát, így a mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése alapján nem szükséges a közlekedési tevékenység zaj hatásterületének lehatárolása. A zajvédelmi hatásterület meghatározása Zaj- és rezgésvédelmi szempontból a tervezett létesítmény hatásával érintett terület (vizsgált terület) azon része tekinthető s közvetlen hatásterületnek, amelyen a megvalósítandó létesítmény zajterhelést vagy zajterhelés-változást, s közvetett hatásterületnek, amelyen a megvalósítandó létesítményhez kapcsolódó kiegészítő tevékenység (pl. járműforgalom) járulékos zajterhelést vagy zajterhelés változást okoz. A hatásterület meghatározását a mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5.§ (2) bekezdése írja elő, mely szerint „A környezeti zajforrás hatásterületét a 6.§ szerinti méréssel, számítással kell meghatározni c) egységes környezet használati engedélyezési eljárásban…”. A hatásterület határvonalát, a vizsgált terület háttérterhelésének figyelembevételével lehet meghatározni. Az állattartó telep szempontjából – azonos típusú zajforrás (üzemi ill. egyéb létesítmény) – a tervezési területen, valamint lakóterületeken nem volt észlelhető más üzemi 28

zajforrás hatása a tájékoztató mérések elvégzése során, ezért a háttérterhelés gyakorlatilag azonos a területen mérhető általános – a közlekedési zaj szüneteiben mért - környezeti zajjal. A tevékenység hatásterületet határvonalát a fenti rendelet 6.§ szerint határozzuk meg. A 6.§ (1) bekezdésének: s a) pontja szerint „10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határértékek, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB-lel alacsonyabb, mint a határérték,” az délnyugati, nyugati irányban található Kerékteleki legközelebbi belterületi lakóterületei irányában nappali időszakban 40 dB, éjszakai időszakban 30 dB, s d) pontja szerint „zajtól nem védendő környezetben - gazdasági területek kivételével egyenlő a zajforrásra vonatkozó, üdülőterületre megállapított zajterhelési határértékkel” északi, keleti, déli és nyugati irányban, a mezőgazdasági területek irányában, nappali időszakban 45 dB, éjjeli időszakban 35 dB, Az üzemi zaj és a hatásterület összehasonlítása tényezők

Hatásterület határa

Irány

LW

Kir KΩ

Kd

KL Km Kn KB Ke

d (m)

nappal

éjjel

nappal éjjel

M 1 pont irányában

40

30

76/72*

0

3

42/48* 0

0

0

0

0

35

71

É, K, D, Ny

45

35

76/72*

0

3

37/43* 0

0

0

0

0

20

40

*- nappal/éjjel A tevékenység hatásterületének határvonala, a fenti számítások alapján nappali időszakban telekhatáron belül található. Éjjeli időszakban az állattartó telep hatásterülete ugyancsak telekhatáron belül található, kivételt képez ez alól a lakóterületre figyelembe vett hatásterület határa, ami telekhatártól 10 m-re található az előzetes számítások alapján. Összefoglalás Az elvégzett vizsgálatok és a zajterhelési eredmények azt mutatják, hogy a baromfitelep, üzemelés során a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő Kerékteleki község belterületi lakóterületein nem érzékelhető a telephely zajkibocsátása. Az üzemelés során a tevékenység zaj hatásterülete nem érinti zajvédelmi szempontból védendő épületet, területet, így a tevékenységre a mód. 284/2007 (X.29.) Korm. sz. rendelet 10.§ (3) bekezdése alapján az üzemeltetőnek nem kell zajkibocsátási határértéket kérnie. •

Hulladék

A hulladék definícióját a 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról a következőként adja meg: bármely, a törvény 1. számú melléklete szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles. Az egyes hulladékkategóriákba tartozó hulladékok teljes listáját a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről tartalmazza.

29

A 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról a hulladék definíción belül három alapvető hulladékfajtát különböztet meg: veszélyes hulladék, települési hulladék és folyékony hulladék. Települési hulladék a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék. Folyékony hulladék az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül. • Veszélyes hulladék a tv. 2. számú mellékletében felsorolt tulajdonságokkal rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre anyagokat tartalmazó vizes folyékony hulladék és vizes tömény oldatok • Hulladékká vált állati szövetek • Veszélyes anyagok kiürült göngyölegei A hulladékok gyűjtése, tárolása és ártalmatlanítása során a vonatkozó jogszabályok előírásait be kell tartani. •

Települési hulladékok: A telephelyen dolgozók létszámának megfelelően keletkezik általános jellegű szilárd kommunális hulladék (papír, üveg, műanyag, ételmaradékok, takarítási szemét, stb.). A hulladékot zárt tárolóban gyűjtik, időszakonként szállítják el. Megnevezés Kevert települési hulladék

Mennyiség t/év 1

EWC kód 20 03 01

A hulladék elsősorban a szociális épületben keletkezik, épületen belüli gyűjtésére megfelelő edényzet van kihelyezve. A kevert települési hulladékot 110 l-es gyűjtőedényzetben szállítja el a „Bakony” Vállalkozási és Szolgáltató Kft. Kommunális folyékony hulladék keletkezik a szociális épületben, 5 m3-es aknában gyűjtik, technológiai folyékony hulladék pedig az istállók mosatásakor keletkezik. Megnevezés

Mennyiség m3/év

EWC kód

Vizes folyékony hulladékok

4

20 03 99

Veszélyes hulladékok: A telephelyen állatgyógyászati tevékenységből, üres vegyszeres göngyölegből vagy annak átmeneti tárolásából származó veszélyes hulladék képződés nincs, a tojójércék már leoltott állapotban, jérceként érkeznek a telepre, 16-17 hetes korban. Ezáltal oltási hulladék nem keletkezik. Hulladék: Állati hulla Az állati hullák kezelése és gyűjtése zárt konténerben történik. Az állati hullát az ATEV szállítja el. Hulladékká vált állati szövetek

6 t/év

02 01 02

Állatbetegség miatt kialakuló tömeges fertőzéses elhullás valószínűsége a higiéniás előírások betartásával és a betegségek elleni hatékony védekezés mellett minimális. Az esetlegesen

30

keletkező ilyen jellegű elhullás esetén hatósági állatorvosnak kell intézkednie az ártalmatlanításról. A hulladékok keletkezése, telephelyen történő kezelése nem jelent nagyobb környezeti terhet. A hulladékok elszállítására vonatkozó szerződések a dokumentáció mellékletében megtalálhatóak. •

Táj, természetvédelem

A telephely az Igmánd-kisbéri medence kistájon helyezkedik el, mely terület a Kisalföldi (Arrabonieum) és a Bakony-Vértesi (Vespremiense) flórajárásokhoz tartozik. A terület eredeti erdőtársulásai között elterjedtebbeknek a gyertyános kocsányos tölgyesek (Quereeto roboriCarpinetum) , a gyöngyvirágos kocsányos tölgyesek (Convalarrio-Quereetum roboris), valamint a pusztai tölgyesek (Quereeto-Festueetumsu/eatae) tekinthető. Kisebb foltokban a lösz- és szikes pusztai tölgyesek (Aeeri-Quereeta, Festueo-Quereeta) valamint cseres tölgyesek (Quereeta eerris) is megjelennek. Elterjedtek a pusztai társulások (Festueetum vaginate, Astraga/oFestueetum su/eata) , valamint a mocsár- és szárazodó láprétek (Molinetum eoeru/eae, Agrostidon a/bae), illetve sziki rétek (Agrasteto-Carieetum distantis). A telephelyet intenzív hasznosítású mezőgazdasági területek határolják. A telephelyen az eredeti növénytársulások nyomai nem fedezhetők fel. A területen a biológiailag aktív felületek aránya alacsony, a növény- és állatfajok-fajok száma csekély. A lágyszárúak többsége közönséges gyom (elsősorban közönséges, - tág tűrésű - fajok). A telephelyen belül a növényzet erősen degradált állapotot mutat, legnagyobb arányban pázsitfűfélék (Gramineae) fordulnak elő. A telephely körül elszórtan számos elsősorban nyár fajok (Popu/us spp.) tartalmazó facsoport található. Védett növényfaj a telephelyen belül nem található. Védett gerinces fajok közül elsősorban a gyakoribb kétéltű-, hüllő- valamint madár-fajok előfordulása várható a telephelyen belül és annak közvetlen környezetében. A területen védett madárfajok közül elsősorban a gyakoribb énekesmadarak előfordulása várható. A telephelyen folytatott jelenlegi tevékenység 1958-ban kezdődött, információnk szerint korábban is mezőgazdasági tevékenységet folyattak a területen. A telephely 5 km-es körzetében nem található országos jelentőségű természetvédelmi terület. A telephely területe a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának illetékességi területéhez tartozik. Csonka Péter, az Igazgatóság munkatársának tájékoztatása szerint az üzem közvetlen környezetében országos jelentőségű védett terület kijelölése nem várható. A telephely kijelölt NATURA 2000-es területet nem érint. A telephely természetvédelmi, ökológiai értéke csekély. 5. Országhatáron átterjedő hatás bekövetkezésnek lehetősége A telephely elhelyezkedése alapján az országhatáron túli hatás kialakulása zérus.

6. Környezetvédelmi intézkedések 6.1. A lehetséges igénybevettséget, szennyezettséget és károsítást megelőző, csökkentő, kompenzáló, illetve elhárító intézkedések meghatározása

31

• • • • •

A BAT előírásainak betartása. Jó Mezőgazdasági Gyakorlat folytatása. A korábban folytatott tevékenység által okozott szennyezés megszűnésének nyomon követése és ellenőrzése. A szenny- és csurgalékvíz gyűjtő aknák vízzáróságának ellenőrzése, szükség esetén vízzáróvá tétele rövid határidőn belül. A jogszabályi előírások betartása.

6.2. A környezetet érő hatások mérésének, elemzésének módja a tevékenység folytatása során Korábban a Nyeszkenyei baromfitelepnek H-6659-39/2010 iktatószámon jogerős és hatályos egységes környezethasználati engedélye volt, mivel azonban az üzemeltető személyében változás állt be, így vált szükségessé a FELÜLVIZGÁLATI eljárás lefolytatása. A talajvíz szennyezések transzportjánál meghatározó tényező a talajvízszint ingadozása és a talajvíz áramlása, amelyek elősegítik a szennyeződés beoldódását, migrációját. A talajvíz lokális mozgását a telephelyen a legjelentősebb mértékben a regionális áramlási irány befolyásolja. Ez alapján megállapítható volt, hogy a telephely területén jellemző lokális talajvíz áramlási iránya legnagyobb valószínűséggel É-ÉNY-i irányú. A talajvízszint és a fúrási rétegsor leírások alapján megállapítható volt, hogy a talajvíz a nagyobb agyagtartalmú vízzáróbb tulajdonságú rétegek felett, az iszapos homok, helyenként iszapos agyag rétegekben mozog. A talajvíz-szennyezettség által okozott környezeti kockázatának értékelése során a telephely 1,5 km sugarú környezetében vizsgálták a talajvíz hasznosítási viszonyait, tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján feltételezhető volt, hogy a telephely 1,5 km sugarú környezetén kívül a telephelyről származó, talajvízben oldott állapotban lévő szénhidrogén koncentrációja elhanyagolhatóan kicsi. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapították, hogy a telephely környezetében nem folyik talajvíz kitermelés. A rétegvizek elszennyeződése a terület földtani viszonyainak ismeretében kizárható. A kommunális szennyvíztároló akna és a mosó-és csurgalékvizeket tároló akna vízzáróságának ellenőrzését elvégezték. 6.3. Az utóellenőrzés módja a tevékenység felhagyását követően. Az esetleges felhagyást követően újra szükségessé válik a talaj-és talajvíz szennyezettségének ellenőrzése laboratóriumi vizsgálatokkal. Ha a területen nem maradt hátrahagyott szennyezés, akkor további ellenőrzésre nincs szükség. Szennyezés észlelése esetén –annak mértékétől és minőségétől függően- kármentesítésre, vagy kármentesítési monitoring végzésére van szükség. Nyeszkenye baromfitelep, 2011.június

Balázsné Lampert Zsuzsa TÁJ-ÉP Bt. környezetvédő és tájrendező szakmérnök

32

Ábrák: 1.ábra: A telephely elhelyezkedése 2. ábra: Részletes helyszínrajz 3. ábra: Fúrási pontok elhelyezkedése 4.ábra: A régió földtani térképe 5. ábra: Regionális talajvíz térkép 6.ábra: A tevékenység teljes hatásterülete Mellékletek: 1. sz. melléklet: Helyszínrajz 2.sz. melléklet: Baromfiszerviz Kft. szerződés másolat a telepen előírt rágcsálóirtásról. 3. sz. melléklet: „Bakony” Vállalkozási és Szolgáltató Kft. szerződés másolat a keletkezett (évi kb.4 m3 ) folyékony hulladék elszállításról 4. sz. melléklet: Megoldás Kft. szerződés másolata a telepen végzett vakcinázások során keletkezett gyógyszer és egyéb hasonló veszélyes anyag göngyölegének átvételét, szállítását, ártalmatlanításról. 5. sz. melléklet: ATEV szerződés másolat a telepen keletkező állati hullákat (hulladékká vált állati szövetek / EWC: 02 01 02) elszállításról. 6. sz. melléklet: „Bakony” Vállalkozási és Szolgáltató Kft. szerződés másolat a telepen keletkezett kevert települési hulladék elszállításról.

33