ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: Iktatószám: Előadó:
hó:
H-6659-39/2010. Dr. Jagadics Zoltán Hegedüsné Lengyel Eszter
nap: Hiv. szám: Melléklet:
KÜJ: 100379787 Tárgy:
TH-KTJ: 101622458
Kerékteleki, Egg-Land Kft.- 0248/5 hrsz-ú Nyeszkenyei baromfitelep egységes környezethaszná-lati engedélye
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint elsőfokú hatóság az Egg-Land Kft. ( 9242 Jánossomorja, Tarcsai u. 1., statisztikai azonosító jele: 11132055-4-08) részére a kerékteleki 0248/5 hrsz-ú ingatlanon lévő baromfitelep bővítése érdekében benyújtott összevont környezeti hatástanulmány és egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció, valamint az ÁNTSZ Középdunántúli Regionális Intézetének, a Komárom-Esztergom Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának, a Komáromi Körzeti Földhivatalnak, a Veszprémi Bányakapitányságnak, a Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságának, a Bársonyos-Kerékteleki Körjegyzőségének az egységes környezethasználati engedély kiadásához hozzájáruló szakhatósági állásfoglalása, továbbá az összevont környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alapján egységes környezethasználati engedélyt ad a következők szerint: II. A tevékenység és a létesítmény legfontosabb adatai: Az Egg-Land Kft. ( 9242 Jánossomorja, Tarcsai u. 1.) a kerékteleki 0248/5 hrsz-ú, 4,39 ha nagyságú, Nyeszkenye megnevezésű, bérelt baromfitelepét 40.000 férőhelyről 110.000 férőhelyre bővíti. A telephelyen a termelés célja a megfelelő minőségű étkezési tojás előállítása. A tojóhibrid állomány termelése 12 db, összesen 12.516 m2 alapterületű zárt és szigetelt istállóban történik, mélyalmos, részben fa rácspadlós tartásmóddal. III. A tevékenységre vonatkozó hatósági előírások az elérhető legjobb technika (BAT) figyelembevételével: - Az állattartó telep üzemeltetése során meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. - A takarmány tárolókból való elszállítása, odaszállítása során úgy kell eljárni, hogy minimálisra csökkenjen a levegőbe történő porkibocsátás. - Az állományváltáskor sorra kerülő kitrágyázást – a szélsebesség és szélirány figyelembevételével –a lehető legrövidebb idő alatt kell elvégezni. - A trágya termőföldre való kijuttatását lehetőleg száraz, szeles időszakban kell elvégezni, a kora reggeli órákban, a szállítást zárt, vagy ponyvával letakart gépjárművel történhet. - A panaszra okot szolgáltató tevékenység esetén a diffúz légszennyező forrást a felügyelőséghez be kell jelenteni. - A tevékenység során bekövetkező esetleges környezetszennyezést – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – a felügyelőségnek haladéktalanul be kell jelenteni.
2 - A környezeti zajforrás területén és a hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, mely a határérték mértékét és teljesülését befolyásolja köteles 30 napon belül bejelenteni a felügye-lőségnek. - Az állati hulladékok gyűjtésére és szállítására vonatkozó követelményeket be kell tartani. Az állati hulladékokat a keletkezésüket követően össze kell gyűjteni, és el kell szállítani az állati hulladékokat kezelő és feldolgozó – engedéllyel rendelkező – létesítménybe. - A hulladékok gyűjtése és tárolása, csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben, vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben ( gyűjtőedényben) történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve, a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon. - A tevékenység során keletkező hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni kell. - A hulladékok további kezeléséről – hasznosításukról és ártalmatlanításukról - érvényes hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással kell gondoskodni. - A folyékony hulladékok gyűjtésére szolgáló aknák vízzáróságát igazoló dokumentációt annak elkészültétől számított 15 napon belül be kell nyújtani felügyelőségre. - A folyékony hulladékok gyűjtésére szolgáló aknák vízzáróvá tételéről legkésőbb 2011. március 31-ig gondoskodni kell. - Felhagyás esetén a telep szennyezettségének ellenőrzését el kell végezni. IV. Szakhatósági állásfoglalások: A Komárom-Esztergom Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság szakhatósági előírásai: - A telepen keletkezett és a mezőgazdasági felhasználásra átadott trágya mennyiségéről folyamatos nyilvántartást kell vezetni, valamint teljesíteni kell az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget. - Az istállók mosása során keletkező vizes trágya ( csurgalékvíz) termőföldön történő közvetlen hasznosítása a talajvédelmi hatóság erre vonatkozó engedélyével végezhető. - A tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a környező termőföldek minőségében kárt ne okozzon, ill. ott a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak. A termőföld minőségét veszélyeztető eseményt a talajvédelmi hatóság részére haladéktalanul be kell jelenteni. V. A jelen határozatban megadott engedély a határozatban foglaltak – legkésőbb 5 évenként történő – felülvizsgálata tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedéséig hatályos. VI. A hatóság az egységes környezethasználati engedély ötévenkénti felülvizsgálata érdekében elrendeli a tevékenység teljes körű felülvizsgálatát úgy, hogy az arról készített dokumentációt az engedélyes a határozat jogerőre emelkedését követő öt éven belül, öt példányban nyújtsa be az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez. VII. Aki az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatja tevékenységét, azt a környezethasználót a felügyelőség határozatában kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, valamint az engedélyben rögzített feltételek betartására kötelezi. VIII. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 10 munkanapon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A jogorvoslati eljárás díja: 431.250,-Ft. A fellebbezés benyújtásával egyidejűleg a jogorvoslati eljárási díjat készpénz-átutalási megbízással (csekkel), vagy a felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10033001-01711899-00000000 sz. előirányzat-felhasználási számlájára történő átutalással kell megfizetni.
3 INDOKOLÁS Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint elsőfokú hatóság az Egg-Land Kft. ( 9242 Jánossomorja, Tarcsai u. 1., statisztikai azonosító jele: 11132055-4-08) - a továbbiakban: Kft. - által kezdeményezett előzetes konzultációs eljárás során a 12916-8/2009. számon véleményt adott, mely szerint a kerékteleki 0248/5 hrsz-ú ingatlanon lévő baromfitelep 40.000 férőhelyről 110.000 férőhelyre bővítése környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység. A Kft. ezután kérelmet nyújtott be a felügyelőséghez, melyben összevont hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatását kérte a fenti baromfitelep 40.000 férőhelyről 110.000 férőhelyre bővítése érdekében. A hatóság az összevont környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet – a továbbiakban: R. – 24. § rendelkezései alapján folytatta le. A felügyelőség értesítette az érintett ügyfeleket, valamint a társadalmi szervezeteket az eljárás megindításáról. A hatóság a benyújtott összevont környezeti hatástanulmány és az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció, valamint a hiánypótlás alapján a következő tényállást állapította meg: A R. 2. számú melléklet 11./ pontja szerint a nagy létszámú állattartás az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenység, mely baromfi esetében 40.000 férőhelytől kötelező, valamint a 1. számú melléklet 1. pontja szerint a baromfitelep tojók számára 60.000 férőhelytől környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. A hatóság megállapította, hogy az összevont eljáráshoz benyújtott dokumentáció megfelel a R. 68 sz. mellékleteinek. A Kft. a kerékteleki 0248/5 hrsz-ú, 4,39 ha nagyságú, Nyeszkenye megnevezésű, bérelt baromfitelepét 40.000 férőhelyről 110.000 férőhelyre bővíti. A telephelyen a Kft. 01 47 TEÁOR számú baromfitenyésztés megnevezésű tevékenységet végezhet. A telephelyen a termelés célja a megfelelő minőségű étkezési tojás előállítása. A tojóhibrid állomány termelése 12 db, összesen 12.516 m2 alapterületű zárt és szigetelt istállóban történik, mélyalmos, részben fa rácspadlós tartásmóddal. A telepre 16-17 hetes korban érkeznek az előnevelt tojójércék. A tojóhibridek 21. élethéttől a 74. élethétig termelnek tojást a telepen, majd a piaci igényeket figyelembe véve értékesítésre kerülnek. A kitelepítést követően az istállókat kitakarítják, fertőtlenítik és felkészítik az új állomány fogadására. A telephely kapacitása 110.000 db tojóbaromfi férőhely lesz. A telephely 12 istállójában, összesen 12 204 m2-en történik a tojástermelés. Az istállók rendelkeznek ún. előtérrel (6 db x 14m x 2 m, 6 db 12m x 2 m) , ahol az istállókba belépő személyzet a személyi higiéniás előírásoknak megfelelően elvégezheti a kéz- és lábfertőtlenítést. A nevelő telepekről beszállított állomány telepítését előre meghatározott terv alapján, megfelelően előkészített istállókban kezdik meg. A tojástermelés kb. 58 hétig tart. Az állatok életkortól függő mennyiségben termelnek tojást. Egy istállóban azonos korú állományt tartanak, az egyes istállók állományának életkora között azonban lehetséges eltérés. Ennek célja a telephely piaci igényeknek megfelelő, viszonylag kiegyensúlyozott tojástermelésének biztosítása. Az állatsűrűség a mélyalmos tartásnál előírt 9 db/m2. Az állatok az istálló beton padozatán szalmával és faforgáccsal kialakított mélyalmon kerülnek elhelyezésre. A fészkek szalmával, faforgáccsal történő ellátása biztosított. A megtermelt tojásokat naponta szállítják, a termelési időszak végén az állatokat egyszerre szállítják el. Az állományváltás időszakában keletkező mélyalmos trágya közvetlenül szántóföldi kihelyezésre kerül. Az istállóban az etető- és itató berendezéseket tervszerűen meghatározott elrendezésben helyezik el. A takarmányt az istállók mellett kialakított zárt takarmánytároló tartályokból az istállókban lévő hosszanti elhelyezkedésű etető vályúk alján haladó lánc hordja ki az állatok számára. A takarmányt a gondosan összeállított takarmányozási programnak megfelelően hetente több alkalommal, teherautóval szállítják az állattartó telepre. A technológiai utasítás a takarmány minőségének romlása miatt nem engedi meg a két hétnél hosszabb tárolást. A takarmány átfejtése zárt, kiporzástól védett módon történik. Az állatok itatása szakaszosan kialakított vályúkból történik. Az itató vályúkban az állandó vízszintet súlyszelep, az itatórendszer állandó nyomását pedig istállónként elhelyezett napi tartály biztosítja. A telephely vízellátását 2 db fúrt kút biztosítja. A tojótelep vízfelhasználása egyrészt az állatok itatásából, másrészt az épületek, az eszközök és a külterületek tisztításából, illetve a telephelyen dolgozók szociális ( fürdés, tisztálkodás stb.) felhasználásából származik. Az állatok vízigénye a környezetük hőmérsékletének növekedésével együtt növekszik, a tojóbaromfi takarmányfogyasztásra vetített vízfelvétele 1.8 - 2.0 l víz/kg takarmány. Az állattartáshoz közvetlenül kapcsolódóan szennyvíz csak az épületek tisztításából származik, az állatok ürülékének nedvességtartalma részben elpárolog. Az itatás folyamán túlcsordult víz a trágyával keveredik. A tisztításra elhasznált víz mennyisége a felhasznált technológiával és a magasnyomásúvízfecskendő nyomásával változik. Meleg víz használata szintén csökkenti a felhasznált víz mennyiségét
4 (egészen 50 %-ig). Az állatok vízfogyasztásának csökkentése nem minden esetben célszerű. A madarak optimális életfeltételeihez alapvető fontosságú az ivóvíz folyamatos hozzáférésének biztosítása. A tojástermelés során az istállókat nem fűtik, az állatok teste által termelt hő elegendő a komfortérzetük biztosításához. Az istálló megvilágítását gondosan összeállított program szerint végzik, istállónként 3 sorban neoncsöves armatúrákkal. A zárt istállók szellőztetését az istállók falain elhelyezett ventillátorok biztosítják. A technológia során napi tevékenységet jelent a technológiai berendezések helyes működésének ellenőrzése, az ivóvíz, etetés, világítás, szellőztetés stb. zavartalan, technológiai utasításban előírt mértékű biztosítása, az ivóvíz fogyasztás regisztrálása, a tojások és az elhullott állatok összegyűjtése stb. Rendszeresen el kell végezni az állatok testtömegének és a tojások tömegének mérését reprezentatív minta alapján. A termelési időszak végén az állatokat elszállítják. Ekkor kezdődik meg az állományváltási időszak, melynek során technológiai utasítás szerint megtörténik az istállók tisztítása, fertőtlenítése és a felkészülés az új állomány fogadására. Az ebben az időszakban elvégzendő munkák a telepvezető heti bontásban előre elkészített részletes ütemterve alapján kerülnek elvégzésre. A telepen előírt rágcsálóírtást az üzemeltető vállalkozóval végezteti. Az istállók takarítása a technológiai elemek kiszerelését követően a kitrágyázással folytatódik, ezután mechanikai tisztítás következik, melynek során az istállót "seprűtiszta" állapotba hozzák. A takarítás ellenőrzése szemrevételezéssel történik. Ezt követően a padozat és a technológiai elemek mosásával megkezdődik a mosás. A padozat, a falak és a mennyezet mosása magasnyomású berendezéssel történik. Az épület mosásával együtt megtörténik a többi technológiai berendezés tisztítása és fertőtlenítése is. A vízzel nem mosható berendezéseket szárazon takarítják, majd fertőtlenítik. A mosás végén a telepvezető, vagy a telep kezelő állatorvosa ellenőrzést végez. A sikeres mosás után megtörténik a technológiai berendezések visszaszerelése, majd a fertőtlenítést elvégzik. A szociális épület, a munkaruhák és munkaeszközök tisztítása és fertőtlenítése a működés során folyamatos. Az alom behordása után, az állomány betelepítése előtt 2 nappal Virocid nevű fertőtlenítőszerrel gázosítás történik. A gázosítás során a fertőtlenítő hatású vegyszerből képzett ködöt juttatnak az istállók légterébe ködképző berendezéssel. A művelet alatt és után 24 óráig zárva tartják az épület légcsatornáit és nyílásait. A várakozási idő letelte után elkezdik az épület kiszellőztetését. Az utolsó gázosítás előtt megtörténik az istállók mikrobiológiai ellenőrzése. A tisztítási művelet az ivóvízből, az alomból és az istálló belső felületeiről vett minták mikrobiológiai vizsgálata alapján tekinthető befejezettnek. A fertőtlenítés gázosítással történő elvégzése miatt káros fertőtlenítőszer maradék nem kerül a környezetbe kibocsátásra. Az istállók mosása során keletkező mosófolyadékot (vizes trágya) az istállók oldalfalain található nyílásokon keresztül vezetik a betonárkokba, melyek a telephely egy pontján kialakított szikkasztó aknába kerülnek. Az üzemelés során keletkező veszélyesnek nem minősülő hulladékok: Megnevezés Hulladékká vált állati szövetek Vizes folyékony hulladékok, amelyek különböznek a 16 10 01-től Egyéb települési hulladék, ide értve a kevert települési hulladékot is Közelebbről nem meghatározott lakossági hulladékok
EWC kód 02 01 02 16 10 02 20 03 01 20 03 99
Az elhullott állati tetemeket zárt konténerben gyűjtik az elszállításig, begyűjtését, ártalmatlanítását arra feljogosított szervezet végzi. A telepen keletkező állati hullákat az ATEV szállítja el gyűjtőjáratban. A szociális épületben keletkező folyékony kommunális hulladékot az épület mellett található föld alatti 5 m3 aknába gyűjtik össze. A keletkezett évi kb.: 4 m3 folyékony hulladékot vállalkozóval szállítják el. A higiéniai előírásoknak megfelelően, a bejárat előtt fertőtlenítő kerékmosó van kialakítva a telephelyre behajtó járművek fertőtlenítése szempontjából. A bejárattól aszfaltút vezet a telephely végéig. A technológiai folyékony hulladékot egy 2 m3-es (kerékmosóból keletkező), illetve egy 5 m3-es (technológiai takarításból keletkező) aknában gyűjtik. A telepen végzett vakcinázások során keletkezett gyógyszer és egyéb hasonló veszélyes anyag göngyölegének átvételét, szállítását, ártalmatlanítását vállalkozó végzi. A települési szilárd hulladékot 110 l-es edényzetben gyűjtik, elszállításig. A telepen keletkezett kevert települési hulladékot is vállalkozó szállítja el. A telephelyen a havária előfordulás lehetősége minimális, a Kft. havária tervvel rendelkezik, az esetlegesen bekövetkező havária elhárításához szükséges eszközök a telepen rendelkezésre állnak.
5 Felhagyás esetén a telep eladásra, vagy elbontásra kerül, a terület szennyezettségének ellenőrzését el kell végezni, mert a korábbi tulajdonos használatában olajszennyezés következett be, melynek elhárítása még nem történt meg. A tevékenység felhagyását követően az üzemeléssel kapcsolatos hulladékképződés megszűnik, hulladék nem marad hátra. Kerékteleki a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete szerint a 10. légszennyezettségi zónába ( legenyhébben szennyezett) tartozik. A baromfitelep szántó és erdő területek között helyezkedik el, lakóterülettől való távolsága: 1800 m. A baromfitelep üzemelése során a szállítójárművek kipufogógázainak légszennyező hatásával, porképződéssel és bűzhatással kell számolni. A baromfitelepen az istállók szellőztető rendszereinek, a munkagépek, valamint a szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni. A telephely külterületi mezőgazdasági és erdőterületekkel szomszédos, melyeken nem található zajvédelmi szempontból védendő épület, így a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet zajterhelési határértékeinek nem kell teljesülniük. A benyújtott dokumentáció alapján a telephely zaj hatásterülete nem érint zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet, vagy helyiséget. Az állattartáshoz kapcsolódó járulékos szállítási tevékenység nem növeli meg jelentősen a meglévő utak zajterhelését. A terület országosan nem védett és nem része a Natura 2000 hálózatnak sem. A hatóság a R. 8. § (1) bekezdése és a R. 24. § (7) bekezdése szerint a honlapján és a 24 óra című napilapban közleményt tett közzé, továbbá a R. 8. § (2) és (3) bekezdése és a R. 24. § (7) bekezdése alapján a kérelmet és a mellékleteit megküldte a telephely szerinti Kerékteleki Község Jegyzőjének a nyilvánosság biztosítása és a közlemény közzététele érdekében. A felügyelőség a dokumentáció megküldésével megkereste a területileg illetékes szakhatóságokat. A szakhatóságok közül az ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézete ( 8200 Veszprém, József Attila u. 36.) a 4487/2/ 2010. számú, a Komárom-Esztergom Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága ( 2890 Tata, Új u. 17.) a 20.2/3577-2/2010. számú, a Veszprémi Bányakapitányság ( 8200 Veszprém, Budapest út 2.) a VBK/2279/2/2010. számú, a Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága ( 1055 Budapest, Kossuth tér 11.) a 22.3/5603/1/2010. számú, a Komáromi Körzeti Földhivatal ( 2900 Komárom, Szabadság tér 1.) a 10085/2010. számú, a Bársonyos-Kerékteleki Körjegyzősége ( 2883 Bársonyos, Petőfi u. 13.) a 17/680-2/2010. számú szakhatósági állásfoglalásaikban hozzájárultak az egységes környezethasználati engedély kiadásához. A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészének ( 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9.) a 09-255-2/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában hatáskörének hiányát állapította meg. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-Dunántúli Iroda ( 8000 Székesfehérvár, Távírda u. 2.) a 430/2642/1/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában hatáskörének hiányát állapította meg. A felügyelőség értesítette a közmeghallgatás helyéről és időpontjáról Kerékteleki község lakosságát, valamint az eljárásban közreműködő szakhatóságokat és a kérelmezőt. Egyébként a meghívó a közlemény részeként a 24 óra című napilapban is megjelent. A közmeghallgatásig sem az önkormányzatok, sem a lakosság részéről észrevételt nem nyújtottak be sem a felügyelőséghez, sem a közmeghallgatás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez. A felügyelőség 2010. június 29-én délelőtt 10 órai kezdettel Kerékteleki Község Polgármesteri Hivatal Tanácstermében ( Kerékteleki, Fő u. 21.) közmeghallgatást tartott. A közmeghallgatáson a beruházás környezeti hatásaival kapcsolatban észrevétel nem hangzott el. Az alkalmazott technológia és a telep berendezései megfelelnek az elérhető legjobb technikának. Az engedélybe olyan előírások kerültek, melyek betartása a legjobb technika megvalósítását szolgálják. A felügyelőség által lefolytatott összevont hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedé-lyezési eljárás alapján a bővítés megvalósításának akadálya nincs, ezért az egységes környezethasználati engedély kiadása mellett döntött. A határozat egyes rendelkezései a következő jogszabályi helyeken alapulnak: Az állati hulladékok kezelésére vonatkozó rendelkezés az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól szóló 71/2003.(VI.27.) FVM rendelet rendelkezésein alapul. A változás bejelentési kötelezettséget a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet 11. § (5) bekezdése írja elő. A telephelynek a 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdés a) pontja szerint zajkibocsátási határértékkel nem kell rendelkeznie.
6 A közegészségügyi szakhatósági állásfoglalása a 2004. évi CXL. tv. 44. §-án, a 362/2006.(XII.28.) Korm. rendelet 15. §-án alapul. A talajvédelmi hatóság szakhatósági előírásai a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX tv. 43. §-án, a 44. § (2) és (3) bekezdésén, a 49. § (1) bekezdés d) pontján, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008.(IV.29.) FVM rendelet 10. § (1) és (2) bekezdésén, a 11. § (2) bekezdésén alapul. Az elkülönítetten összegyűjtött vizes trágya, ill. csurgalékvíz hígtrágyának minősül, melynek termőföldön történő elhelyezésére az engedélyt a talajvédelmi hatóság a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008.(VII.18.) FVM rendelet 2. sz. mellékletének 2.7. pontja szerint elkészített talajvédelmi terv alapján adja ki. Az erdészeti hatóság szakhatósági állásfoglalása a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működtetéséről szóló 274/2006.(XII.23.) Korm. rendelet rendelkezésein alapul. A bányászati hatóság szakhatósági állásfoglalása a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet és a 267/2006.(XII.20.) Korm. rendelet rendelkezésein alapul. A bírságra vonatkozó rendelkezés a R. 26. § (4) bekezdésén alapul. A haváriára vonatkozó rendelkezés a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésén alapul. A bűzre vonatkozó rendelkezés a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet 14. §-án alapul. A hulladékok gyűjtésére vonatkozó rendelkezés a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001./XI.14./ Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésén, 5. § (1) bekezdésén, 15. §-án, 16. § (1) bekezdés rendelkezésein alapul. A keletkezett hulladék nyilvántartását a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001.(VII.18.) KöM. rendelet szerinti kódszámokkal kell vezetni. A nyilvántartást és az adatszolgáltatást a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. - a továbbiakban: Ktv. – 50. § (1) bekezdése, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény – a továbbiakban: Hgt. - a Hgt. 51. § (1) bekezdése, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001.(XI.14.) Korm. rendelet 4. § (2 ) bekezdése, valamint a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003.(X.18.) Korm. rendelet rendelkezései alapján kell végezni. A hulladékok kezelésére vonatkozó rendelkezés a Hgt. 13. § (1) bekezdésén és a Hgt. 13. § (2) bekezdés b./ pontján alapul. Az engedély időbeli hatályára és a felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a R. 20. § (8) bekezdésén alapul. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 72. § (1) bekezdés ee.) pontja alapján a felügyelőség tájékoztatásul közli, hogy az ügyintézési határidő 2010. szeptember 9-én jár le. A hatóság az összevont eljárás keretében, a tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak ismeretében, a rendelkező részben foglaltak szerint egységes környezethasználati engedélyt adott a már hivatkozott jogszabályi rendelkezések, a fent megállapított tényállás és a szakhatósági állásfoglalások, valamint a R. 17. § (2) bekezdése, a R. 20. § (3)-(5) bekezdései, a R. 24. § (9) bekezdés a) pontja, a R. 11. sz. melléklete, a Ktv. 66. § (1) bekezdés a.) b.) pontjai, a Ktv. 70. § (1) bekezdése, a Ktv. 71. § (1) bekezdés d.) pontja alapján. A hatáskör a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésén és a 38. § (1) bekezdésén, a R. 20. § (3) bekezdésén alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete állapítja meg. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 98. § (1) bekezdése biztosítja, a jogorvoslati eljárás díjára vonatkozó rendelkezés a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005.(XII.27.) KvVM. rendelet 2. § (4) bekezdésén alapul. Győr, 2010. augusztus 31. Gerencsér Tivadar s.k. igazgató
7
