ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: Iktatószám: Előadók:
év:
1544-3/2012. Schuszter Győző Markó Ödön dr. Horváth Cecília Herczeg Zoltán
hó:
nap:
Hiv. szám: Melléklet:
KÜJ: -
KTJ:
Kóny – Pannon-Víz Zrt. – Kóny és térsége szennyvízelvezetés és tisztítás vízjogi fennmaradási és üzemeltetési engedélye Vízikönyvi szám:
Kóny-3 Enese-9 Bágyogszovát-11 Bodonhely-9 Mérges-6 Rábacsécsény-2 Rábaszentmihály-2 Kisbabot-1
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Kóny és térsége szennyvízelvezetése tárgyában az alábbi döntést hozta: 1.) Bágyogszovát Község Önkormányzata (Székhely: 9145 Bágyogszovát, József A.u. 1.) részére -
A Rákóczi Ferenc utcában a 138 hrsz-ú ingatlanon a BA1-jelű szennyvízátemelő és szennyvízcsatorna, A 347 hrsz-ú ingatlanon a BA2 jelű szennyvízátemelő, A Pacsirta major szennyvízelvezetése érdekében a 044/12, 044/16, 044/26 és 044/32 hrsz-ú ingatlanokon épített szennyvízvcsatorna, Az 526/7 hrsz-ú ingatlanon BA3 jelű szennyvízátemelő fennmaradását engedélyezi.
2.) Bodonhely Község Önkormányzata (Székhely: 9134 Bodonhely, Dózsa Gy. u. 47.) részére -
A 107, 112, 101, 102/1 és 99 hrsz-ú ingatlanokon épített szennyvízcsatorna, Az 51 hrsz-ú ingatlanon a B3 jelű átemelő (Dózsa Gy. u. 47. előtt), A Szabadság utcában a 259 hrsz, 256/6 hrsz, és a 256/2 hrsz-ú ingatlanokon szennyvízcsatorna, A Hársfa utcában az 1093 és 1113 hrsz-ú ingatlanokon épített szennyvízcsatorna fennmaradását engedélyezi.
3.) Enese Község Önkormányzata (Székhely: 9143 Enese, Szabadság u. 25.) részére - az Enese 161/1 hrsz-ú ingatlanon épített szennyvízcsatorna
-
A 152 hrsz-ú ingatlanon az E3 jelű szennyvízátemelő, fennmaradását engedélyezi.
4.) -
Kóny Község Önkormányzata (Székhely: 9144 Kóny, Rákóczi u. 30.) részére A 952/61 hrsz-ú ingatlanon szennyvízcsatorna, A 952/1 hrsz-ú ingatlanon a Kóny5 jelű szennyvízátemelő, A Soproni úton a 952/90 és 952/83 hrsz-ú ingatlanokon szennyvízcsatorna, A 398 hrsz-ú ingatlanon a Kóny1 jelű szennyvízátemelő fennmaradását engedélyezi.
5.) Mérges Község Önkormányzata (9136 Mérges, Béke tér 14.) részére - A 68 hrsz-ú ingatlanon szennyvízcsatorna fennmaradását engedélyezi.
II. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a közcélú szennyvízcsatorna üzemeltetésének biztosítására, a PANNON-VÍZ Zrt. Cégjegyzékszám: 0810001658 Székhely:
9025 Győr, Országút u. 4.
Adószám: 11401429208 – mint a szolgalmi jogosult javára szennyvízvezetési szolgalmat alapít az alábbi ingatlanok terhére, az alább meghatározott változási vázrajzok szerinti területre: TELEPÜLÉS
HRSZ
MŰV. ÁG
SZOLGALOMMAL
VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ
ÉRINTETT 2 TERÜLET (M )
Enese
161/1
kivett udvar és irodaház
45
Mérges
68
176
Kóny
066/52
kivett lakóház, udvar, gazdasági épület. szántó
Kóny
952/83
kivett, beépített ter.
58
Kóny
952/90
kivett lakóház, udvar, gazd. ép.
259
111
G-1 Földmérő Bt. által készített, 5000-124/2011. számon záradékolt 171/2011. munkaszámú, GeoNatura Bt. által készített, 5000/96/2011. számon záradékolt 118/2011. munkaszámú, GeoNatura Bt. által készített, 5000/72/2011. számon záradékolt 118/2011. munkaszámú, GeoNatura Bt. által készített, 5000/73/2011. számon záradékolt. 118/2011. munkaszámú, GeoNatura Bt. által készített, 5000/73/2011. számon záradékolt
2
A szennyvízvezetési szolgalom alapján: - A szolgalom jogosultja jogosult a szennyvízcsatorna üzemeltetésére, a szükséges karbantartási és fenntartási munkák elvégzésére, és a munkálatokhoz szükséges mértékben az ingatlannak a változási vázrajzon feltüntett részének használatára. - A szolgalmi jogi jogosult fenti jogosultságait köteles a mindenkori tulajdonosok és egyéb jogcímen használók jogszerű érdekeit figyelembevéve, olyan módon gyakorolni, hogy azok az érintett ingatlan rendeltetésszerű használatát ne zárják ki. - A szolgami jog jogosultja köteles az ellenőrzés és hibaelhárítás során a terhelt ingatlanon lévő növényzetet, építményeket kímélni, és a tevékenység következtében okozott kárt az ingatlan tulajdonosainak megtéríteni. Az ingatlan tulajdonását (használóját) a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A szolgalmi jogi jogviszonyból eredő kártalanítás felől – a felek megegyezésének hiányában - a bíróság határoz. A szolgalom az alapul szolgáló vízjogi engedély tartalmával összefüggésben módosulhat, illetve az engedély visszavonásával szűnhet meg.
III. A hatóság e határozat jogerőre emelkedését követően a határozat jogerős példányával és a záradékolt változási vázrajzokkal és területkimutatással az illetékes Győri és Csornai körzeti Földhivatalokat megkeresi a szennyvízvezetési szolgalom bejegyzése végett.
IV. A hatóság a vízjogi engedélyektől való eltérő kivitelezés miatt az önkormányzatokat fennmaradási bírság megfizetésére kötelezi az alábbiak szerint: Bágyogszovát Község Önkormányzatát – 1.000 Ft – azaz Egyezer forint, Bodonhely Község Önkormányzatát – 1.000 Ft – azaz Egyezer forint, Enese Község Önkormányzatát - 1.000 Ft – azaz Egyezer forint, Kóny Község Önkormányzatát – 1.000 Ft – azaz Egyezer forint, Mérges Község Önkormányzatát – 1.000 Ft – azaz Egyezer forint fennmaradási bírság megfizetésére kötelezi. A bírságot e határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kötelesek megfizetni az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 10033001-0171189930000003 számú számlára.
V. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Kóny és térsége szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítására a PANNON-VÍZ Zrt. (Cégjegyzékszám: 0810001658 Székhely: 9025 Győr, Országút u. 4. Adószám: 11401429208) részére vízjogi üzemeltetési engedélyt ad az alábbiak szerint:
Üzemeltetett rendszer: Kóny és térsége szennyvízcsatornázása (elválasztott rendszerű, kisnyomású) és tisztítása.
3
1. A szennyvízrendszer műszaki adatai: Szennyvízelvezető rendszerbe kapcsolt települések és azok átlagos szennyvízmennyiségei
Település Enese 133 m³/d Kóny 202 m³/d Mérges 7 m³/d Rábacsécsény 47 m³/d Bágyogszovát 110 m³/d Bodonhely 28 m³/d Kisbabot 22 m³/d Rábaszentmihály 44 m³/d Összesen: 593 m³/d 2. Szennyvízgyűjtő csatornahálózat (elválasztó rendszerű kisnyomású) műszaki adatai 2.1 Enese Kisnyomású hálózat: DN 63 KPE 9550 fm Házi bekötő vezeték: DN 50 KPE 15889 fm Házi bekötés: 625 db Házi beemelő akna: 625 db Házi beemelő egységek beemelő szivattyúval üzemelnek. A település területén 3 db átemelő üzemel, mélységük 4,7 m. E1 jelű átemelő helye: Enese Radnóti út 1. hrsz. 432 Vízgyűjtő területen tervezett szennyvízmennyiség 56 m³/d, Beépített szivattyú FLYGT CP 3067 HT 253, Q=3,2 l/s, H= 11,9 m Előre gyártott vb átemelő átmérő Ø 1,6 m Top fenékkel kialakítva. Az átemelő nyomócső NA 80 KM-PVC anyagú, befogadó az E2 jelű átemelő előtti tisztító akna E2 jelű átemelő helye: Enese Petőfi u. 28, hrsz 319 Vízgyűjtő területen tervezett szennyvízmennyiség 133 m³/d, Beépített szivattyú FLYGT CP 3102 HT 252, Q=3,2 l/s, H= 25,0 m Előre gyártott vb átemelő átmérő Ø 2,0 m Top fenékkel kialakítva, kor. vezetékekkel. Az átemelő nyomócső DN 80 KM-PVC anyagú, befogadó az E3 jelű átemelő előtti tisztító akna. Az átemelő nyomócső DN 100 KM-PVC nyomócső, melynek befogadója a rábacsécsényi szennyvíztisztító telep, a nyomócső hossza 4030 fm. E3 jelű átemelő helye: Enese Szabadság u. 21. hrsz. 152 Vízgyűjtő területen tervezett szennyvízmennyiség 55 m³/d, 4
Beépített szivattyú FLYGT CP 3085 HT 250, Q=3,1 l/s, H= 20,1 m Előre gyártott vb átemelő átmérő Ø 2,0 m Top fenékkel kialakítva, kor. vezetékekkel. Az átemelő nyomócső DN 80 KM-PVC anyagú, befogadó az E1 jelű átemelő nyomócső. 2.2 Kóny Kisnyomású hálózat: DN 63 KPE 19650 fm DN 90KPE 5327 fm DN 110 1677 fm Házi bekötő vezeték: DN 50 KPE 36036 fm Házi bekötés: 1108 db Házi beemelő akna: 1108 db A település területén 6 db átemelő üzemel, mélységük 4,7 m. K1 jelű átemelő helye: Kóny Kossuth l. u. 81 hrsz.398 hrsz. Beépített szivattyú FLYGT CP 3127 HT 250, Q=5,6 l/s, H= 31 m Előre gyártott vb átemelő átmérő Ø 2,0 Top fenékkel kialakítva. Az átemelő nyomócső 6250 fm DN 150 KM-PVC anyagú, befogadó a Rábacsécsényi szennyvíztisztító telep. K2 jelű átemelő helye: Kóny Győri út 1. hrsz. 520/2 hrsz. Az átemelő fogadja a K6 jelű átemelő által szállított szennyvízmennyiséget. Beépített szivattyú FLYGT CP 3127 SH 258, Q=6,0 l/s, H= 31,8 m Előre gyártott vb átemelő átmérője Ø 2,0 Top fenékkel kialakítva. Az átemelőből, DN 80 KM-PVC nyomócső a Győri u-Petőfi úton haladva a Kossuth úton haladva csatlakozik az K1 jelű átemelő előtti aknába, a Kossuth – Petőfi u. kereszteződésébe csatlakozik a K3 jelű átemelő nyomócsöve az Ny2 csőhöz. K3 jelű átemelő helye: Kóny Rákóczi u. 9. hrsz. 27 hrsz. Az átemelő fogadja a K4 jelű átemelő által szállított szennyvízmennyiséget. Beépített szivattyú FLYGT CP 3127 HT 250, Q=6,0 l/s, H= 29,2 m Előre gyártott vb átemelő átmérője Ø 2,0 Top fenékkel kialakítva. Az átemelőből DN 100 KM-PVC nyomócső a Rákóczi úton haladva, a Kossuth – Petőfi u. kereszteződésébe csatlakozik a K3 jelű átemelő Ny3 jelű nyomócsöve az Ny2 csőhöz. K4 jelű átemelő helye: Kóny Arany J. u. 2. hrsz. 249 hrsz. Az átemelő fogadja a K4 jelű átemelő által szállított szennyvízmennyiséget. Beépített szivattyú FLYGT CP 3085 HT 250, Q=4,9 l/s, H= 18,5 m Előre gyártott vb átemelő átmérője Ø 2,0 Top fenékkel kialakítva. Az átemelőből DN 100 KM-PVC nyomócső a Kazinczy úton haladva csatlakozik a K3 jelű átemelő előtti aknába. K5 jelű átemelő helye: Új élet u. 5. hrsz. 956 Beépített szivattyú FLYGT CP 3127 HT 250, Q=5 l/s, H= 31,6 m Előre gyártott vb átemelő átmérője Ø 2,0 Top fenékkel kialakítva.
5
Az átemelőből DN 80 KM-PVC nyomócső a 5-3-0 gyűjtőággal egy nyomvonalon, majd a Felszabadulás – Alkotmány- Dózsa György úton haladva csatlakozik a K6 jelű átemelő előtti aknába. K6 jelű átemelő helye: Dózsa Gy. U. 8. hrsz. 922 Beépített szivattyú FLYGT CP 3127 HT 250, Q=5,5 l/s, H= 31,1 m Előre gyártott vb átemelő átmérője Ø 2,0 Top fenékkel kialakítva, kor. vezetékekkel. Az átemelőből DN 80 KM-PVC nyomócső a Dózsa Gy. – Győri út nyomvonalon, majd a úton haladva csatlakozik a K 2 jelű átemelő előtti aknába. Szennyvíznyomó vezetékek összesen: Belterületi szakasz: DN 100 KM-PVC DN 80 Km-PVC Külterület DN 150 KM-PVC 6250 fm 2.3 Bágyogszovát Kisnyomású hálózat: DN 63 KPE 14428 fm Házi bekötő vezeték: DN 50 KPE 13767 fm Házi bekötés: 641 db Házi beemelő akna: 641 db A település területén 4 db átemelő üzemel, mélységük 4,7 m. BA1 jelű átemelő helye: Szabadság út, hrsz. 138. Beépített szivattyú Flygt CP 3085 HT 250 Q = 3,0 l/s, H=20,3 m Előregyártott vb akna, átmérője Ø 2,0 Top fenékkel kialakítva Az átemelőből DN 80 KM-PVC nyomócső a Szabadság u. nyomvonalon, majd csatlakozik a BA2 jelű átemelő előtti tisztító aknába. BA2 jelű átemelő helye: Árpád u.49. épült meg, hrsz. 347 Beépített szivattyú Flygt CP 3085 HT 250 Q = 3,8 l/s, H=19,4 m Előregyártott vb akna, átmérője Ø 2,0 Top fenékkel kialakítva. Az átemelőből DN 80 KM-PVC nyomócső az Árpád u. Dózsa Gy. út nyomvonalon halad, majd csatlakozik a BA3 jelű átemelő előtti tisztító aknába. BA3 jelű átemelő helye: József A.u. épült meg, hrsz. 526/7 Beépített szivattyú Flygt CP 3085 HT 252 Q = 3,8 l/s, H=13,7 m Előregyártott vb akna, átmérője Ø 2,0 Top fenékkel kialakítva. Az átemelőből NA 80 KM-PVC nyomócső a Fő - Kossuth – 832/1 hrsz. - Dózsa Gy. út nyomvonalon halad, majd csatlakozik a BA4 jelű átemelő előtti tisztító aknába. BA 4 jelű átemelő helye: Rába.u. épült meg, hrsz. 697/6 Beépített szivattyú Flygt CP 3102 HT 252 Q = 3,2 l/s, H=24,7 m Előregyártott vb akna, átmérője Ø 2,0 Top fenékkel kialakítva. Az átemelőből DN 80 KM-PVC nyomócső a Rába úton halad, majd a külterületi szakasz után csatlakozik a Bodonhelyi B1 jelű végátemelő DN 110 KM-PVC nyomócsőre.
6
Szennyvíznyomó vezetékek összesen: Belterületi átemelők: DN 80KM – PVC Külterületi nyomóvezeték: DN 110 KM –PVC 2800 fm 2.4 Bodonhely Kisnyomású hálózat: D 63 KPE 6891 fm Házi bekötő vezeték: D 50 KPE 3552 fm Házi bekötés: 523 db Házi beemelő akna: 523 db A település területén 3 db átemelő üzemel, mélységük 4,7 m B1 jelű átemelő helye: Dózsa Gy. út épült meg, hrsz. 074/3 Beépített szivattyú Flygt CP 3102 HT 252 Q = 4,8 l/s, H=23,9 m Előregyártott vb akna, átmérője Ø 2,0 Top fenékkel kialakítva. Az átemelőből DN 100 KM-PVC nyomócső a 053 sz. közlekedési úton halad, majd csatlakozik a rábacsécsényi RCs1 jelű átemelő előtti tisztító aknába. B2 jelű átemelő helye: Rozmaring u. épült meg, hrsz. 1077 Holt – Rába meder Beépített szivattyú Flygt CP 3102 HT 254 Q = 4,0 l/s, H=17,8 m Előregyártott vb akna, átmérője Ø 2,0 Top fenékkel kialakítva. Az átemelőből DN 80 KM-PVC nyomócső a 1148-1241 hrsz nyomvonalon halad, majd csatlakozik a B1 jelű átemelő előtti tisztító aknába. B3 jelű átemelő helye: Dózsa Gy. út 47 épült meg, hrsz. 51 Beépített szivattyú Flygt CP 3102 HT 254 Q = 4,0 l/s, H=17,8 m Előregyártott vb akna, átmérője Ø 2,0 Top fenékkel kialakítva. Az átemelőből DN 80 KM-PVC nyomócső Dózsa Gy. u. úti nyomvonalon halad, majd csatlakozik a B1 jelű átemelő előtti tisztító aknába. Szennyvíznyomó vezetékek összesen: Belterületi átemelő nyomóvezetékek: DN 90 KPE 523 fm Külterületi nyomóvezetékek: DN 80 KM-PVC 2060 fm 2.5 Rábacsécsény Kisnyomású hálózat: DN 63 KPE 5656 fm Házi bekötő vezeték: DN 50 KPE 6702 fm Házi bekötés: 279 db Házi beemelő akna: 279 db A település területén 2 db átemelő üzemel, mélységük 4,7 m. RCS1 jelű átemelő helye: Petőfi u. 81 sz. ingatlanon épült, hrsz. Beépített szivattyú Flygt CP 33127 HT 253 Q=4,5 l/s, H= 32,2 m Előregyártott vb akna, átmérője Ø 2,0 Top fenékkel kialakítva Az átemelőből DN 100 KM-PVC nyomócső belterületet elhagyva, külterületi nyomvonalon halad, majd csatlakozik a kónyi DN 160 KM-PVC szennyvíznyomócsőre, a rábacsécsényi szennyvíztisztító telep előtti szerelvényaknában.
7
RCS2 jelű átemelő helye: a Hunyadi u. 26. épült, hrsz. 232 Beépített szivattyú Flygt CP 3085 HT 461 Q = 3,7 l/s, H= 7,2 m Előregyártott vb akna, átmérője Ø 2,0 Top fenékkel kialakítva. Az átemelőből DN 80 KM-PVC nyomócső csatlakozik az átemelő mellett haladó Bodonhelyi BNy1 DN 100 nyomócsőre. Szennyvíznyomó vezetékek összesen: Belterületi nyomóvezetékek: DN 100 KM-PVC 812 fm Külterületi nyomócső: DN150 KM – PVC 280 fm 2.6 Mérges Kisnyomású hálózat: DN 63 KPE 1068 fm Házi bekötő vezeték: DN 50 KPE 1463 fm Házi bekötés: 66 db Házi beemelő akna: 66 db A település területén 1 db átemelő üzemel, mélységük 4,7 m, minden átemelő szerelvényaknával épült. M1 jelű átemelő helye: a Béke téren épült Beépített szivattyú Flygt CP 3067 HT 253 Q = 3,0 l/s, H= 12,1 m Előregyártott vb akna, átmérője Ø 2,0 Top fenékkel kialakítva. Az átemelőből DN 80 KM-PVC nyomócső csatlakozik a rábacsécsényi RCS NY-1 jelű DN 110 KMPVC a nyomócsőre. Szennyvíznyomó vezetékek összesen: Nyomócső: DN 80 KM-PVC 346 fm
2.7 Rábaszentmihály Kisnyomású hálózat: DN 63 KPE 4117 fm DN 80 KM-PVC nyomócső DN 100 KM-PVC nyomócső
582 fm 344 fm
Házi beemelő akna: 228 db Házi beemelő egység. szivattyúval üzemel A település területén 2 db átemelő üzemel, mélységük 4,7 m. R1 jelű átemelő helye: Rábaszentmihály, Ady E. 53 hrsz. Beépített szivattyú FLYGT CP 3085 HT 252 Q = 5,0 l/s, H= 13 m R2 jelű átemelő helye: Rábaszentmihály, Ságvári u. 229 hrsz. Beépített szivattyú: Flygt CP 3127 SH 256 Q=7,7 l/s, H=36 m
8
Előregyártott vb akna, átmérője Ø 2,0 Top fenékkel kialakítva. Az átemelőből DN 100 KM-PVC nyomócső csatlakozik a rábacsécsényi RCS NY-1 jelű NA 110 KM-PVC a nyomócsőre. Szennyvíznyomó vezetékek összesen: Belterületi nyomóvezeték: DN 80 KM-PVC 582 fm, DN 100 KM-PVC 344 fm Külterületi nyomócső: 1032 fm 2.8 Kisbabot Kisnyomású hálózat: D 63 KPE 2744 fm Belterületi nyomóvezeték: DN 100 KM-PVC nyomócső 634 fm Házi beemelő akna: 123 db Házi beemelő egység szivattyúval üzemel A település területén 1 db átemelő üzemel, mélységük 4,7 m K1 jelű átemelő helye: Kisbabót, Dózsa út 15 hrsz Beépített szivattyú Flygt CP 3102 HT 252 Q=6,0 l/s, H=23 m Előregyártott vb akna, átmérője Ø 2,0 Top fenékkel kialakítva, kor. vezetékekkel. Az átemelőből DN 100 KM-PVC nyomócső csatlakozik a rábaszentmihályi R2 jelű átemelőbe. Szennyvíznyomó vezetékek összesen: Külterületi nyomócső: DN 100 KM-PVC 1748 fm Átemelők szaghatás elleni védelme: A szaghatás környezeti terhelése ellen részben helyi védelem biofilter telepítése történt meg. Az átemelőknél beépítésre került BIOX BZ 11L+NP1 típusú biofilter, Rábaszentmihályon 11 db, Kisbabóton 6 db légbeszívó akna épült a vezeték szakaszokra, melybe légbeszívó szelepeket helyeztek el. A távvezetéken a tartózkodási idő csökkentésére a vezetékek lefúvatására betonaknába telepített kompresszor állomások létesültek. Maximális nyomás: 8 bar Térfogatáram: 53 m³/ó Az átemelők helyi szaghatásának csökkentésére BZ 11L + NSZ 1/p BIOTON-BIOFILTER berendezést építettek be.
3. A rábacsécsényi szennyvíztisztító technológiája, műtárgyai, berendezései A szennyvíztisztító általános adatai: 3.1 Hidraulikai terhelési adatok: I. sz. nyomóvezeték: Enese község : 133 m³/d II. sz. nyomóvezeték: Kóny, Mérges, Rábacsécsény, Bodonhely, Bágyogszovát, Kisbabót, Rábaszentmihály : 452 m³/d A szennyvíztisztító telep 15 m³/d szippantott szennyvízet fogad A tisztítómű mértékadó terhelése: 600 m³/d A telep tervezett lakosegyenérték kapacitása 4666 Leé
9
A napi hidraulikai terhelés mellett a mértékadó órai terhelések. Órai átlag: 25 m³/h Nappali átlag: 32 m³/h Óracsúcs: 46 m³/h A levegöztető medence térfogata: VL= 560 m³ Denitrifikáló térfogata (VD): 2x100 m³, H=5m A naponta denitrifikálandó NO3 mennyisége 145,2 kg/d Az anaerob medence térfogata VA= 70 m³, H=5m Az anaerob és anox medencékben FLYGT SR 4610 1+2 db keverő biztosítja a megfelelő keveredést és áramlást Recirkulációs térfogatáramok: § Nagykörös iszaprecurkuláció: § Kiskörös iszap recirkuláció ( levegőztető – denitrifikáció) § Anoxikus – anaerob recirkuláció:
32 m³/h 96 m³/h 25 m³/h
Utóülepítő A Dorr utóülepítő átmérője 9 m, hasznos felülte 51,2 m², vízmélység a medence szélén 3,0 m. Az ülepítő kotró tip. MFK –9,0/3,0. 3.2 Iszapkezelés A tisztítás melléktermékeként naponta 180 kg TS fölös eleveniszap keletkezik. Ennek az elvételkori térfogata, 7 kg TS/ m³ recirkulációs iszap koncentrációval számolva : 25,7 m³/d Az iszap gépi sűrítést követő térfogata (sz.a. 4%) 4,5 m³/d Az iszap víztelenítést követő térfogata (sz.a. 18 %) 1,0 m³/d A víztelenítéshez felhasználandó polielektrolit mennyisége, 6-8 g PE /kg TS fajlagossal számolva 1,08 -1,44 kg/d A víztelenítésére LIM-3/a típusú szalag szűrőprést került beépítésre, feladható iszap 4-8 m³/ó Víztelenített iszap elhelyezése: A víztelenített iszapot az átmeneti tárolóba iszap szivattyúval nyomják ki, majd 6 hónapos tárolás után az engedélyekben és jogszabályban előírt vizsgálatot követően mezőgazdaságban hasznosítják. A tisztított víz fertőtlenítése hatósági elrendelés esetén történik. 3.3 Befogadó: A tisztított szennyvíz befogadója a Rába folyó. A bevezetés a Rába bp. 16+908 fkm szelvénynél, parti, vízszint alatt történik. 3.4 Hulladékkezelés, elhelyezés A tisztító telepen 15 m³/nap kapacitású települési folyékony hulladék fogadására kézi tisztítású rács és átemelő akna került kiépítésre. A nem veszélyes hulladékok gyűjtése a telephelyen valósul meg. A keletkező hulladékokat: (rácsszemét-4 m3-es) konténerben gyűjtik és a Zrt. szerződéses partnerei szállítják el az ártalmatlanítás
10
helyére. A hulladékok ártalmatlanítása a hulladékkezelési közszolgáltatást végző szervezet által üzemeltetett lerakón történő deponálással valósul meg. A kommunális szennyvíziszap átmeneti tárolása fedett depóniában történik, majd a 17.2/4054-6/2008. számú megvalósítási engedély alapján mezőgazdasági hasznosításra kerül. A telep „Hulladékgazdálkodási tervét” a hatóság 2009-2014 időszakra a H-8785-4/2009. számú határozatával jóváhagyta.
V. Az engedélyes fenti jogosultságai mellett köteles az alábbi előírások betartására: I. Az eljáró hatóság előírásai: 1.) A viziközművek üzemeltetésének követelményeiről szóló 21/2002 (IV.25.) KöViM rendelet továbbiakban: R. - 1.sz. mellékletében megjelölt feladatokat ellátó személyekben beálló változásokat előzetesen az elsőfokú vízügyi hatóságnak bejelenteni a megfelelő képesítést igazoló okirat csatolásával. 2.) Minden olyan káreseményt, amely a tisztított szennyvíz elvezetései miatt érinti az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő Rába folyót, haladéktalanul be kell jelenteni a kezelőnek, és ezzel egyidejűleg a Felügyelőségnek is. 3.) Engedélyes köteles gondoskodni a szennyvíz elvezetéséről, kezeléséről és ártalommentes elhelyezéséről. Ennek keretében gondoskodnia kell arról, hogy a szennyvízcsatornába csak a külön jogszabályban előírt, olyan összetételű - szükség szerint előtisztított - szennyvizet vezessenek be, amelynek tisztítására a tisztítómű rendeltetésszerű működés mellett alkalmas, állagára nem káros, és az ott dolgozók egészségét, testi épségét nem veszélyezteti. A szennyvízcsatorna hálózatba csapadékvíz nem vezethető. 4.) Az árvédelmi töltésben levő nyomócsőszakasz ötévenkénti részletes és évenkénti általános felülvizsgálatára fel kell készíteni a műtárgyakat, a nyomáspróba elvégzésének lehetőségét biztosítani kell az elzáró szerelvényeket. 5.) A Rába folyón levonuló árhullám esetén a hullámtéri nyomócsőszakasz elöntésre kerülhet, a töltéstestben és védősávjain fektetett csőszakaszok pedig árvíz levonulása, vagy a védekezési munkák során sérülhetnek, ezekből adódó esetleges károk kizárólag a nyomócső üzemeltetőjét terhelik. 6.) A Rábai bevezetés szelvényében a betorkolló csővég akadály mentesítéséről, fenntartásáról az engedélyes köteles gondoskodni. 7.) A vízfolyásokat keresztező és érintő vezetékek és beépített szerelvények üzemeltetését alá kell rendelni a vízfolyás kezelésének és árvízvédelmi készültség esetén a védekezési munkák elvégzésének. 8.) A vízfolyások kezelői számára mindenkor biztosítani kell a védvonalon történő árvízvédekezés, fenntartás és közlekedés lehetőségét. 9.) A kibocsátott szennyvíz minőségét a 27/2005 (XII.06) sz. KvVM rendelet alapján ellenőrizni szükséges.
11
10.) A felszíni vízbe kibocsátott szennyvíz minőségének megállapítására önellenőrzési rendszert kell működtetni. Az önellenőrzés keretében a 26. pontban meghatározott szennyező komponenseket önellenőrzési terv alapján, valamint a 27/2005. (XII.6.) KvVM rendelet előírásai szerint kell mérni, bevizsgálni, dokumentálni és az eredményekről adatszolgáltatást teljesíteni. Az érkező nyers szennyvízből vett minta szennyvíztelepi iszapvizet és csurgalékvizet nem tartalmazhat, azokat szükség esetén külön kell mintázni, bevizsgálni és adataikat dokumentálni. Az önellenőrzési tervet jelen határozat jogerőssé válását követő 3 hónapon belül jóváhagyás végett be kell benyújtani a Felügyelőség részére. 11.) Az önellenőrzési tervet és az üzemi kárelhárítási tervet a vízjogi üzemeltetési engedély jogerőre emelkedésétől számított 90 napon belül aktualizálni kell és a Felügyelőségre jóváhagyásra be kell nyújtani! 12.) Elvégzendők a tisztítótelep üzemeltetési utasításában meghatározott gyakoriságú technológiai ellenőrző vizsgálatok, valamint a megszokottól eltérő üzemállapot és érkező szennyvíz minőség esetére előirányzott rendkívüli ellenőrző vizsgálatok. Ezeket az eseteket azonnali bejelentési kötelezettség terheli. 13.) A szennyvíztisztítás során keletkező hulladékok környezet szennyezést kizáró módon való gyűjtéséről, és környezetvédelmi vagy talajvédelmi hatóság engedélyével rendelkező hulladékkezelőnek való átadásáról gondoskodni kell. 14.) Gondoskodni kell olyan szervezett munkarendről, ügyeleti, készenléti szolgálatról, amely a folyamatos, megbízható szolgáltatáson túl lehetővé teszi, hogy hiba felmerülése esetén azonnal be tudjanak avatkozni az üzemi és környezeti károk elhárítása, vagy mérséklése és a szolgáltatás mielőbbi helyreállítása érdekében. 15.) Mindenkor gondoskodni kell arról, hogy a szennyvíztisztító telep üzemeltetésével kapcsolatos egészségre ártalmas munkakörökben előzetes egészségügyi vizsgálat során alkalmasnak minősített személyek dolgozzanak. 16.) Az engedélyesnek mindenkor rendelkeznie kell a műtárgyakra és berendezésekre vonatkozó dokumentációval, kezelési és karbantartási utasítással, műszaki átadási és üzembehelyezési jegyzőkönyvvel, a geodéziai felméréseket rögzítő dokumentumokkal. 17.) Köteles gondoskodni a mű üzemeltetését szolgáló berendezések, műszerek folyamatos működéséről és fenntartásáról. 18.) A szennyvíztisztító mű működésében keletkezett hibák elhárítása során, illetve a karbantartási, javítási vagy átépítési munkák alatt a szennyvíz továbbvezetéséről folyamatosan gondoskodnia kell. 19.) A szennyvíztisztító mű üzemeltetésével összefüggő, a környezetet károsító, vagy annak közvetlen veszélyével járó üzemzavart haladéktalanul be kell jelentenie a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóságnak, az érintett önkormányzatoknak, a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságnak. Amennyiben a szennyvíztisztító műből kijutó szennyezés emberi egészséget veszélyeztet, értesítenie kell az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes Városi Intézetét. 20.) Esetleges káresemény bekövetkezte esetén köteles a vízminőségvédelmi veszély megszüntetésében az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakmai irányítása és az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség felügyelete mellett közreműködni.
12
21.) Hibaelhárítás, karbantartás után a szennyvíztisztító művet, illetve annak valamennyi érintett egységét a vízjogi üzemeltetési engedélyben, illetőleg más rendelkezésekben meghatározott műszaki feltételek megléte esetén szabad ismételten üzembe helyezni. 22.) A tisztított szennyvíz minőségének ellenőrzését akkreditációval rendelkező laboratóriummal végeztetheti el. 23.) A szennyvíztisztító telepet az üzemeltetési szabályzatban, valamint a kezelési és karbantartási utasításban foglaltak maradéktalan betartása mellett kell üzemeltetni. 24.) A keletkező hulladékok gyűjtése csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben környezetszennyezést kizáró módon, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve történhet. 25.) Az üzemszerű működés során keletkezett hulladékok kezeléséről környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező gazdálkodó szervezet útján gondoskodni kell. Az átadó köteles meggyőződni az engedély meglétéről. 26.) A Rábacsécsényi kistérségi szennyvíztisztító telepről a Rábába kibocsátott tisztított szennyvizek minőségének az alábbi küszöbértékeknek kell hogy megfeleljen: -
pH: 6 – 9,5 KOIk: 125 mg/l BOI5: 25 mg/l összes lebegő anyag: 35 mg/l összes foszfor: 10 mg/l összes nitrogén: 55 mg/l összes szervetlen nitrogén 50 mg/l ammónia-ammónium-nitrogén: 20 mg/l szerves oldószer extrakt (zsírok, olajok): 10 mg/l
II. Az eljáró szakhatóságok előírásai: 1.) Csorna Város Önkormányzatának Jegyzője 9330/2006. számú állásfoglalása előírásai: - a mérgesi 68 hrsz-ú ingatlanon megépített közművezetéknek szolgalmi jog bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. - Rábacsécsény vonatkozásában a következő kikötést teszem: Amennyiben a közművezeték megépítése és védőterület biztosítása nem a közterületen vagy a közmű üzemeltető telkén belül történik, vagy történt, a közművezetéknek vagy védőterületnek a helyet szolgalmi jog bejegyzéssel kell biztosítani.” 2.) Győr Megyei Jogú Város Jegyzője 104231-1/2006. számú állásfoglalása előírásai: - Enese község közigazgatási területét érintően, az érintett ingatlan-tulajdonosok hozzájárulását be kell szerezni. 3.) A Győr-Moson-Sopron Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat 4856-1/2006. számú állásfoglalása előírásai: - A létesítményt úgy kell üzemeltetni, hogy o a térségben meglevő talajvédelmi és öntözési célú létesítmények működő képessége fennmaradjon, o a földön, mint környezeti elemen a létesítmény által érintett, vagy azzal közvetlenül határos termőföld területeken talajszennyezést és talajminőség romlást, valamint szélsőséges talajvízháztartási helyzetet ne okozzon.
13
o
o
A szennyvíztisztítás során keletkező, tisztított, kezelt szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági utóhasznosítását külön eljárás keretében kell a talajvédelmi hatóságnál engedélyeztetni. A mezőgazdasági felhasználásra átadott szennyvíz és szennyvíz iszap minőségi vizsgálati eredményeit és átadott mennyiségeit a talajvédelmi hatóságnak a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség szerint jelenteni kell.
VI. Vízügyi felügyeleti kategória: I.
VII. A vízjogi üzemeltetési engedély e határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 évig hatályos. Az üzemeltetési engedély az engedélyesnek az időbeli hatály lejárta előtt benyújtott kérelmére vagy hivatalból módosítható, szüneteltethető és visszavonható.
VIII. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi engedélyt Kóny-3, Enese-9, Bágyogszovát-11, Bodonhely-9, Mérges-6, Rábacsécsény-2, Rábaszentmihály-2, Kisbabot-1 számokon a vízikönyvbe bejegyzi.
IX. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja - a műtárgyak fennmaradásának engedélyezésével szemben 75.000 Ft, - a műtárgyak üzemeltetésre vonatkozó előírásakkal szemben 60.000 Ft, - a vízvezetési szolgalommal kapcsolatban, a vízvezetési szolgalomi joggal terhelt ingatlan mindenkori tulajdonosa (használója) által: ingatlanonként 5000 Ft. melyet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 1003300101711899-00000000 számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. A IV. fejezetben megállapított fennmaradási bírság esetében a fellebbezés illetéke a bírság összeg 10 %-a, de legalább 20.000 Ft. A díjat az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Győr MÁK 10033001-01711899-00000000 számú előirányzat felhasználási keretszámlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell.
14
INDOKOLÁS A Kóny és térségi szennyvízelvezetés és tisztítás ügyében a Pannon-Víz Zrt. nyújtott be kérelmet vízjogi üzemeltetési engedély iránt, az elkészült művek használatba vételére. Kóny, Enese, Bágyogszovát, Bodonhely, Rábacsécsény és Mérges települések szennyvízrendszerére az elsőfokú vízügyi hatóság 5.104-3/1999 sz. alatt adott vízjogi létesítési engedélyt. A térségi rendszerhez kapcsolódtak Rábaszentmihály és Kisbabot települések, melyeknek csatorna rendszere a 65.547-4/2001 sz. vízjogi létesítési engedély alapján épült meg. A benyújtott tervdokumentáció alapján megállapítható volt, hogy a kiépített szennyvíz elvezető hálózat több helyen az engedélyezettől eltérően valósult meg. Az eltérések miatt vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárás lefolytatása vált szükségessé, mely kérelmet és a kapcsolódó tervdokumentációkat a kérelmező önkormányzatok benyújtották. Az eljárás során tisztázásra kerültek az eltérések okai és több helyen az önkormányzatoknak sikerült szolgalmi megállapodásokat kötniük az érintett ingatlan tulajdonosaival, így biztosítva a szennyvízcsatorna üzemeltetését. Az eltérések az alábbiak szerint foglalhatóak össze: Bágyogszovát település: A Rákócz Ferenc utcában a BA1 jelű átemelő a 139 hrsz-ú ingatlan helyett 137 hrsz-ú ingatlanon épült ki. Az önkormányzat telekalakítást kezdeményezett, melynek folytán az átemelő a kapcsolódó szennyvízvezetékkel együtt 138 hrsz-ú ingatlanra került át. A 138 hrsz-ú ingatlan közterület, és az önkormányzat tulajdonát képezi, így fennmaradása a helyen nem kifogásolható. A BA2 jelű átemelő új helyre került, a Szabadság utca és Árpád u. kereszteződésében, a 347 hrsz-ú ingatlanra. Az ingatlan önkormányzati tulajdonú, a fennmaradás a helyen nem kifogásolt. A Pacsirta major (volt TSZ major) szennyvízelvezetésére kiépített esetén a 044/12, 044/16, 044/26, és 044/32 hrsz-ú ingatlanokra bejegyzésre került a szennyvízvezetési szolgalmi jog az önkormányzat és a tulajdonosok megállapodása alapján. A BA3 jelű átemelőt a temető területére (893 hrsz) tervezték, helyette az 526/7 hrsz-ú ingatlanon épült meg, mely az önkormányzat tulajdonát képezi, a fennmaradása nem kifogásolt. Bodonhely település: Tervezett helyen épült a B1 jelű átemelő, azonban az üzemeltetését szolgalmi jog bejegyzésével kell biztosítani, mivel az ingatlan magánszemélyek tulajdonát képezi. Az önkormányzat a szerződést a tulajdonosokkal megkötötte és az ingatlannyilvántartásba a szolgalom bejegyzésre került. A Dózsa György utcai vezetékszakasz esetén a 114, 116/3 és 117 hrsz-ú ingatlanok szennyvízelvezetését csak a megvalósított módon tudták biztosítani. A megvalósítás teljesen eltér az engedélyezettől. A csatorna áthalad a 107 hrsz-ú ingatlanon, a 112 hrsz-ú, a 101,a 102/1, 102/2 és a 99 hrsz-ú ingatlanokon. A 107, és a 102/1 magántulajdonú ingatlanok, a többi közterület. A 2 ingatlan esetében az önkormányzat szolgalmi jogi megállapodást kötött a tulajdonosokkal, és az ingatlannyilvántartásba a bejegyzés megtörtént, így a csatorna fennmaradása nem kifogásolt. A B3 jelű átemelő műtárgy 90.0 m-el odébb épült meg az eredetileg tervezett helyétől, az 51 hrsz-ú ingatlanra. Az ingatlan az önkormányzat tulajdonát képezi, az adott helyen a fennmaradás nem kifogásolt. A Szabadság utcai vezeték esetén az utca szűkülete miatt a tervezettől eltérően, az utca másik oldalában épült meg a csatorna, 5 magántulajdonú ingatlan szélén. A 259 és a 256/6 hrsz-ú ingatlan megállapodás alapján a szolgalmat bejegyezték. A 258/2 és a 257/2 hrsz-ú ingatlan tekintetében visszavonták a fennmaradási engedély kérelmet, mivel a vezeték szakasz az üzemeltetésből kizárható. A Hársfa utcában a vezeték az 1093 és 1113 hrsz-ú ingatlanokon, a töltés mellett húzódik. A többi közmű miatt kb. az út közepére került a csatorna. Engedélyezett ingatlanon, de az ingatlanon más helyen épült meg. A vezeték 9 m-re közelíti meg az árvízvédelmi töltést. Enese település: Az E3 jelű átemelő a tervezett helyett a 152 hrsz-ú ingatlanra épült, mely önkormányzati tulajdon, a fennmaradás nem kifogásolt.
15
A csatorna 10,0 m hosszban a 161/1 hrsz-ú ingatlanra került, az indoklás szerint csak így tudták kikerülni a villanyoszlopot. Az ingatlan a Nyúl és Vidéke Takarékszövetkezet tulajdona, rajta irodaház található. A csatorna üzemeltetése – megállapodás hiányában – szolgalmi jog alapításával biztosítható, a bejegyzéshez szükséges változási vázrajzot és területkimutatást az önkormányzat a hatóság részére megküldte. Kóny település: Az Új Élet utca (856 hrsz) és az azt keresztező út (952/1 hrsz) kereszteződésébe lett tervezve a Kóny5 jelű átemelő. Ehelyett az átemelő a másik oldalra épült, a 952/61 hrsz-ú ingatlan telekhatárára – de még a 952/1 hrsz- ingatlanon – azonban az átemelőbe érkező két vezeték a 952/61 hrsz-ú ingatlanon halad keresztül. Mivel mindkét ingatlan - 952/1 és 952/61 hrsz - az önkormányzat tulajdona, részére a fennmaradási engedély kiadása nem kifogásolt. Soproni úti vezetékszakasz: kitűzési pontatlanság miatt a 952/90 és a 952/83 hrsz-ú ingatlanok elejébe, mintegy 1,0 m-el beljebb került a csatorna a közterületről. A csatorna üzemeltetése – megállapodás hiányában – szolgalmi jog alapításával biztosítható, a bejegyzéshez szükséges változási vázrajzot és területkimutatást az önkormányzat a hatóság részére megküldte. A Kossuth L. utca végébe a páros számú oldalra került volna a K1 jelű átemelő, azonban az utolsó ház mellett katolikus szobor, védett emlékmű van. Időközben a tervezett szennyvízcsatorna helyén gázvezeték épült, ezért a másik oldalra tették át az átemelőt, a 398 hrsz-ú közterületre. A fennmaradás nem kifogásolt. Mérges település: A szennyvízvezeték a 68 hrsz-ú ingatlan sarkát lemetszve, (és egy darabig azon haladva) került egy magáningatlanra, mivel nem lett kitűzve. A tulajdonos a fennmaradáshoz hozzájárult, de szolgalmi szerződés kötésére nem került sor, ezért az üzemeltetés szolgalom alapításával biztosítható. A fennmaradási és üzemeltetési engedély kiadásához a térségben üzemeltető közmű szolgáltatók hozzájárultak: Enese önkormányzat 613-3/2006. számú tulajdonosi és útkezelői, Kóny és Győrsövényház jegyzője 64-5/2006. számú, Bágyogszovát Község Önkormányzata 2006. szeptember 18-án kelt tulajdonosi, az Égáz Zrt. 711/6-14176/2006. számú, a Molnár Elektronikai Kft. a 2006.08.14-én kelt, a Kapuvári Vízitársulat 168-2/2006. számú, a Pannon-Víz Zrt. Csornai Üzemmérnöksége 35053/2006. számú, a Magyar Telekom Nyrt. 665/2006. számú, E.ON Zrt. 251/5692/2006. számú és Bodonhely Község Önkormányzata 2006. szeptember 18-án kelt nyilatkozatában. A Magyar Közút Kht. 1691/2006. számú iratában az engedély kiadásához hozzájárult. A hatóság az eljárás során intézkedett az ügyben hatáskörrel rendelkező illetékes szakhatóságok megkeresése iránt, melyek az alábbiak szerint nyilatkoztak: Győr Megyei Jogú Város Jegyzője, Enese község közigazgatási területét érintően, hozzájárulását 104231-1/2006. számú iratában megadta, az alábbi előírás betartása mellett: „Az érintett ingatlantulajdonosok hozzájárulását be kell szerezni.” Állásfoglalásában megállapította, hogy a létesítmény megfelel a 253/1997 (VII. 10.) Korm. rend. (OTÉK) , valamint az Enese község helyi építési szabályzat előírásainak. Csorna Város Önkormányzatának Jegyzője 9330/2006. számú állásfoglalásában hozzájárulását az alábbi előírás betartása mellett megadta „Mérges vonatkozásában a következő kikötést teszem: - a mérgesi 68 hrsz-ú ingatlanon megépítet közművezetéknek szolgalmi jog bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Rábacsécsény vonatkozásában a következő kikötést teszem: Amennyiben a közművezeték megépítése és védőterület biztosítása nem a közterületen vagy a közmű üzemeltető telkén belül történik, vagy történt, a közművezetéknek vagy védőterületnek a helyet szolgalmi jog bejegyzéssel kell biztosítani.” Indoklásában megállapította a következőket: Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 2.§ (3) bekezdése alapján
16
a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet hatálya alá nem tartozó –az 1.§ (2) bekedése d.) pontja szerint (a kőolaj, kőolajtermék-, gáz- és egyéb csővezetékre és tartályokra, a föld alatti gáztárolókra, a probán_bután töltőtelepekre, nyomástartó edényekre) – építményekre vonatkozó hatósági engedélyek megadásához az építésügyi hatóság hozzájárulása szükséges. Ennek során az építmények építsének engedélyezésére irányuló eljárásban szakhatóságként közreműködőépítésügyi hatóság csak azt vizsgálja, hogy az építmény elhelyezése és megépítése megfelel-e a településrendezési és az építményekkel kapcsolatos országos szakmai kövelelménnyeknek (253/19997. (XII. 20.) Korm. rendelet) az 1/1992. (I. 6.) KTM rendelettel módosított 2/1986. (II. 27.) ÉVM rendelettel elfogadott Országos Építésügyi Szabályzatnak (OÉSZ), helyi településrendezési terveknek és helyi építési szabályzatnak. A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 32.§ szerint valamennyi építési övezetben – illetőleg – ha a helyi építési szabályzat, szabályozási terv másként nem rendelkezik – elhelyezhetőek a nyomvonal jellegű építménynek és műtárgyaik a külön jgoszabályok keretei között. Az OÉSZ 12.§ (1) bek. alapján valamennyi területfelhasználási egységen elhelyezhetők – a 13.§-ban meghatározott feltételek és a 11.§ rendelkezései és a területfelhasználási egységekre vonatkozó részletes előírások keretei között - közművek és a közműpótlók (szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével) Mérges Község Önkormányzata Képviselő Testületének 7/2006. (VIII. 31.) rendelete 11.§ (1) pontja szerint a közüzemi közmű, távközlési és adatátviteli hálózatokat és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védőtávolságait közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Rábacsécsény Község Önkormányzata Képviselő Testületének 7/2006. (VIII. 31.) rendelet 11.§ (1) bekezdése alapján a közüzemi közmű, távközlési és adatátviteli hálózatokat és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védőtávolságait közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. A megküldött dokumentáció alapján a szakhatóság megállapította, hogy az elkészüt építési munka megfelel a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet előírásainak, az 1/1992 (I.6.) KTM rendelettel módosított 2/1986. (II. 27.) ÉVM rendelet előírásainak. Az építés nem ellentétes a vonatkozó, Kóny község módosított 13/2000. (XI. 20.) Önkormányzati rendeletével jóváhagyott szabályozási terve és helyi építési előírásaival, Mérges Község Önkormányzata Képviselő Testületének 7/2006. (VIII. 31.) rendeletével, Bodonhely Község Önkormányzata Képviselő Testületének módosított 4/1997. (VII.1.) rendeletével, Bágyogszovát Község Képviselő Testülete által módosított 12/2003. (VIII. 4.) ÖK rendeletével. Fentiek alapján a szakhatósága a Kóny és térsége szennyvízelvezetés és tisztítás vízjogi fennmaradási engedélyéhez, mint építésügyi hatóság hozzájárulását, az írt kikötések mellett megadta. A Győr-Moson-Sopron Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat 4856-1/2006. számú állásfoglalásában hozzájárulását a határozat rendelkező részében rögzített előírások betartása mellett megadta. Indokolásában megállapította, hogy: - a tárgyi szennyvízcsatornázás nyomvonala termőföldnek nem minősülő földeken és külterületi termőföldek alatt került már korábban kiépítésre. - az alap vízjogi engedélytől eltérő kivitelezés a megkereséshez mellékelt tervdokumentáció szerint belterületi nyomvonal szakaszokat érintett, - termőföldnek minősülő területeket az engedélytől eltérő létesítési munkák során igénybevételre nem kerültek, - a szennyvízcsatorna és szennyvíz kezelés során a kiépült nyomvonal által érintett termőföld területeken meglevő talajvédelmi és öntözési célú létesítmények működőképessége fenntartása talajvédelmi szempontok alapján indokolt, - a szennyvíztisztítás során keletkező tisztított és kezelt szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági utóhasznosítása esetén, azok termőföldön történő felhasználását külön eljárás keretében kell az elsőfokú talajvédelmi hatóságnál engedélyeztetni, - a mezőgazdasági utóhasznosításra kerülő tisztított szennyvíz és szennyvíziszap minőségének és mennyiségének adatait jogszabályban előírt adatszolgáltatás szerint jelenteni kell a hatóságnak.
17
Az elsőfokú talajvédelmi szakhatóság, a rendelkező rész szerinti kikötések közlése mellett állásfoglalást alakított ki Kóny és térsége szennyvízcsatornázás, szennyvízkezelés tárgyú vízjogi üzemeltetési engedélyezési terv alapján. A szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 22.§ (1) be, 44.§ (1)-(2) bek, a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. (Tft.) 66.§ (1) bek. a.) pont, és (2) bek, a 72.§ (1) és (2) bek, a talajtani szakvélemény készítésének részletes szabályairól szóló 29/2006. (IV.10.) FVM rend 1.§ i) pontja, 2 sz. melléklet 2.9. pont, a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 4.§ (3), (5) bek, 5.§ (1) (2) bek, 12.§ (6) bek, 13.§ és 14.§-án, a (R.) mellékletein, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet 1,2,4, 5, 7.1, 7.3 pontján, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rend., és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 19.§ (2) bek 27.§ (1) bekezdésén alapul. Az állásfoglalást a Tft. 71.§ (1) bekezdése alapján kapott jogkörében adta a szakhatóság. Az ÁNTSZ Győri, Pannonhalmai, Téti Városi Intézete 7133-2/2006. számú állásfoglalásában a vízjogi fennmaradási engedély kiadásához Bodonhely, Enese, Mérges és Rábacsécsény vonatkozásában közegészségügyi szempontból hozzájárult, a 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet, a 3/2002. (II.8.) SZCSM-EÜM együttes rendelet, valamint a 7/2005. (III.24.) EüM rendeletben foglaltak alapján. Az ÁNTSZ Csornai, Kapuvári Városi Intézete 2628-2/2006. számú állásfoglalásában megállapította, hogy az illetékességi területén Bágyogszovát és Kóny község tekintetében a tervezettől eltérően megvalósult műszaki megoldások közegészségügyi érdeket nem sértenek, így a fennmaradási engedély kiadásához hozzájárult. Tekintettel arra, hogy több helyen az eltérő megvalósítás – más műszaki megoldási lehetőség hiányában – közterületen kívüli, nem önkormányzati, állami tulajdonú, hanem magántulajdonú ingatlanokat is érint, a szennyvízcsatorna elhelyezéséhez, üzemeltetéséhez szennyvízvezetési szolgalom alapítása szükséges. A hatóság ezért a határozat rendelkező részének II. fejezetében szolgalmat alapított az alábbi jogszabályok szerint: A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 6.§ (1) bekezdése szerint, amennyiben a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, a Vgtv. szerint közcélúnak minősülő vízilétesítmény vízvezetési szolgalmi jog alapításával létesíthető, a szolgalom alapításáról a felügyelőség a létesítmény engedélyezése vagy az engedély módosítása során határoz. A Vgtv. 1. számú melléklet 26. a.) pontja szerint közcélú vízilétesítmény: amely az államnak, illetve a helyi önkormányzatnak törvényben meghatározott törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatait, különösen a víziközművekkel nyújtott szolgáltatást, a vizek kártételei elleni védelmet, a vízkészletek feltárását, megóvását, hasznosítását, pótlását és állapotának figyelemmel kísérését, a vízkészlettel való gazdálkodást szolgálja. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) „A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és vízelvezetés, csatornázás, ...” A fentiek alapján megállapítható, hogy a kiépített szennyvízcsatorna rendszer és a hozzá tartozó műtárgyak közcélú vízilétesítménynek minősülnek. A hatóság a fentiek szerint a közcélú vízilétesítmények üzemeltetését biztosítandó, szennyvízvezetési szolgalmi jogot alapított az e határozat II. fejezetében rögzített ingatlanok tekintetében. A szolgalom gyakorlásának feltételeit a Vhr. 6.§ (5) bekezdése alapján rögzítette a hatóság: (5) A szolgalom alapítására irányuló eljárásban meg kell határozni és a határozatban - az ingatlannyilvántartási adatokra is figyelemmel - rögzíteni kell, különösen: a) a vízilétesítmény elhelyezésével és üzemeltetésével összefüggő használati korlátozások tartalmát, ideértve az ingatlannak a korlátozással érintett részét a helyszínrajzra történő utalással;
18
b) a jogosultat (vízjogi engedélyest) és az ingatlan tulajdonosát érintő, a létesítéssel és a használattal összefüggő egyéb jogokat és kötelezettségeket. A Vgtv. 20.§ (1) bekezdés szerint az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy a vízügy igazgatási szervnek határozata alapján a vízilétesítményt az ingatlanán elhelyezzék és üzemeltessék, illetve az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezzék, feltéve, ha az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki. A Vgtv. 21.§ (1) bekezdése alapján az ingatlan tulajdonosát (használóját) a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A Vhr. 17.§ (1) bekezdése alapján a kártalanítás felől – megegyezés hiányában – bíróság határoz. A hatóság a vízvezetési szolgalmi jog alapítására vonatkozó II. fejezetét a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény I. sz. melléklete 26.a./ pontja, 20. § (1) bekezdése, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3 § (3) bekezdése, 6. § (1) bekezdése, 6 § (4) bekezdése, (5) bekezdése, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13) KHVM rendelet 2 § (3) bekezdése alapján határozta meg, és ezek alapján döntött a vízilétesítmény elhelyezésével és üzemeltetésével összefüggő használati korlátozások tartalmáról, a jogosultat (vízjogi engedélyest) és az ingatlan tulajdonosát érintő, a létesítéssel és a használattal összefüggő egyéb jogokról és kötelezettségekről. A hatóság a fentiek szerint hivatalból szolgalmat alapított az alábbi ingatlanok területére e határozat rendelkező részében meghatározottak szerinti módon és mértékben: Enese 161/1 hrsz: kivett udvar és irodaház művelési ágú ingatlan, melynek tulajdonosa: Nyúl és Vidéke Takarékszövetkezet (9023 Győr. Sport utca 4/A.) Mérges 68 hrsz: kivett lakóház, udvar, gazdasági épület művelési ágú ingatlan, melynek tulajdonosai: Szép Margit és Szép György (9135 Rábaszenthimály, József A. u. 25.) Kóny 066/52 hrsz: szántó művelési ágú ingatlan, melynek tulajdonosai: Szabó Károly (9144 Kóny, Vasvári Pál u. 10.) Szabó Károlyné (9144 Kóny, Felszabadulás u. 20.) Horváth Miklósné (9144 Kóny, Széchenyi u. 10.) Cseresznyák Vilmosné (9144 Kóny, Soproni u. 28/A). Kóny 952/83 hrsz: kivett, beépített művelési ágú ingatlan, melynek tulajdonosa: Ráczné Dömötör Szilvia (9144 Kóny, Kölcsey u. 23.) Kóny 952/90 hrsz: kivett, lakóház, udvar, g. épület művelési ágú ingatlan, melynek tulajdonosai: Máté Jenő és Máté Jenőné sz. Vados Erna (9144 Kóny, Széchenyi u. 1/A.) Több esetben a kérelmező önkormányzatnak sikerült szolgalmi szerződést kötnie az érintett ingatlanok tulajdonosaival, és a szerződés alapján a szennyvízvezetési szolgalom már bejegyzésre került az illetékes körzeti földhivatal által az ingatlannyilvántartásba. Ezen esetekben a szolgalom alapításától – okafogyottság miatt – a hatóság nem rendelkezett. A Vhr. 15.§ (1) bekezdés szerint: 15. § (1) Vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vagy attól eltérően megvalósított vízimunka vagy vízilétesítmény esetén az építtetőnek (tulajdonosnak) a felügyelőségtől - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - fennmaradási engedélyt kell kérni. (3) A fennmaradási engedéllyel kapcsolatos kérelem elbírálása során a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell eljárni azzal, hogy a kérelemhez a tényleges megvalósulási állapotot tartalmazó tervdokumentációt kell csatolni. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelemmel kapcsolatos eljárás annak megállapítására irányul, hogy a megvalósított vízilétesítmény, vízimunka - az engedély hiányától eltekintve mennyiben felel meg a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedély kiadására vonatkozó, a Vgtv.-ben és egyéb jogszabályban meghatározott követelményeknek, illetve a hatósági előírásoknak. A felügyelőség a fennmaradási engedély megadását a létesítmény átalakításától vagy meghatározott munkák elvégzésétől teheti függővé.
19
(5) Amennyiben a fennmaradási engedély megadható, a Vgtv. 29.§-ának (3)bekezdésében meghatározott bírság megfizetéséről a fennmaradásról szóló döntéssel, illetve eljárással egyidejűleg kell rendelkezni. A Vgtv. 29.§ (3) bekezdés szerint: (3) Ha a vízimunka elvégzése, illetve a vízilétesítmény megépítése vagy átalakítása engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően történt, az üzemeltetési engedély kiadása megtagadható. Amennyiben a hatóság a létesítmény megvizsgálása után - az eset összes körülményeire is figyelemmel - a fennmaradási engedélyt utólag megadja, a létesítő bírság fizetésére köteles. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 20%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén a mindenkori vízjogi szabálysértési felső értékhatár ötszöröséig terjedhet. Mivel a határozat I. fejezetében felsorolt vízilétesítmények a kiadott vízjogi létesítési engedélyektől eltérően valósultak meg, a kivitelezésük pedig a jogszabály hatályba lépését követően, 1996. június 1után történt, a hatóságnak rendelkeznie kellett a fentiek szerint megállapított, kötelezően kiszabandó bírságról is, melyet a rendelkezésére álló adatok alapján, az eltéréssel érintett önkormányzatok – mint tulajdonosok részére - 1.000 Ft-ban állapított meg. A benyújtott engedélyezési terv tartalmi és formai követelményeit a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet előírásai tartalmazzák. A tisztított szennyvízkibocsátás engedélyezését a felszíni vizek minőségi védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szabályozza, amely tartalmazza a szennyvízkibocsátás engedélyezéséhez benyújtandó engedélykérelmi dokumentáció tartalmi követelményeit. Jelen fennmaradási és üzemeltetési engedély kérelem mellékletét képző tervdokumentáció ezen követelményrendszerek elvárásainak megfelelő tartalommal készült. A csatornahálózat üzemeltetése néhány külterületi szakaszon érinti az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelettel létesített HUFH20011 kódszámú, ”Rába” elnevezésű különleges természetmegőrzési területet, azonban a megvalósult beruházás következtében nem várható jelentős hatás a Natura 2000 területre. A fennmaradási engedéllyel érintett ingatlanok nem védett természeti területek és nem részei a Natura 2000 hálózatnak sem, a fennmaradás engedélyezése táj- és természetvédelmi érdeket nem sért. A 65.547-4/2001. számú határozatban – vízjogi létesítési engedély - jóváhagyott szennyvízalapítási szolgalmi szerződések alapján a szennyvízvezetési szolgalmak bejegyzése az ingatlannyilvántartásba a Rábaszentmihály 0169/2, 0173/1, 0173/2, 0173/4, 0174 és 0175 hrsz-ú ingatlanokra megtörtént. Fentiekre tekintettel a vízügyi hatóság a műtárgyak fennmaradására és az egész térségi szennyvízelvezető- és tisztító hálózat üzemeltetésére a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. (Vgtv.) 28.§. (1) és 29.§ (1) bekezdései, és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 5.§ (1) bekezdése alapján vízjogi üzemeltetési engedélyt adott. A hatóság a létesítményt a Vhr. 21. § (4) bekezdése alapján – a mellékletben meghatározott szempontok szerint – az I. felügyeleti kategóriába sorolta, az engedély időbeli hatályát a Vhr. 5.§ (5) bekezdésében foglaltak alapján határozta meg. A kibocsátási határértékeket a felszíni vizek védelméről szóló 220/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet 25. § (1) bekezdése alapján rögzítette, mely szerint a szennyvízkibocsátással kapcsolatos környezetvédelmi követelményeket a kibocsátó számára a külön jogszabály szerinti engedélyben (környezetvédelmi, egységes környezethasználati és vízjogi) kell meghatározni. A Rába folyóba bevezetett tisztított szennyvíz kibocsátási határértékeit a felszíni vizek védelméről szóló 220/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet 18.§ (2) bekezdése alapján a hatóság az alábbiak figyelembevételével határozta meg: KOIk, BOI5 és összes lebegőanyagra vonatkozóan a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 1. számú mellékletének I. részében előírt (2001-10000 LE) technológiai határértékek kerültek előírásra,
20
míg a többi komponensre a 2. számú melléklet 4. általános védettségi kategóriának megfelelően előírt határértékek lettek meghatározva. A szennyvízkibocsátás önellenőrzésére vonatkozó előírások a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben és 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendeletben foglaltak alapján történtek. Az üzemi kárelhárítási tervre vonatkozó előírások a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet alapján kerültek előírásra. A hatóság a vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet 10. § (3) és (4) bekezdései alapján rendelkezett. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 97.§-a alapján tájékoztatta, a fellebbezés jogát a hivatkozott törvény 98.§ (1) bekezdése biztosítja. Az eljáró hatóság a fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005 (XII. 27.) KvVM rendelet 2 § (4) bekezdése alapján határozta meg, a fennmaradási bírság tekintetében a fellebbezés illetékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény XIII. címe 2/b. pontja alapján állapította meg. Az eljáró hatóság illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet 1.sz. melléklet, hatáskörét a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1 § (1) bekezdése határozta meg. Győr, 2012. február 2.
Németh Zoltán s.k. igazgató
21
A határozatot kapja: 1. Pannon-Víz Zrt. 2. Bágyogszovát Község Önk. 3. Bodonhely Község Önk. 4. Enese Község Önk. 5. Kóny Község Önk. 6. Mérges Község Önk. 7. Rábacsécsény Önk. 8. Rábaszentmihály Önk. 9. Kisbabot Önk. 10. Nyúl és Vidéke Takarékszövetkezet 11. Szép Margit 12. Szép György 13. Szabó Károly 14. Szabó Károlyné 15. Horváth Miklósné 16. Cseresznyák Vilmosné 17. Ráczné Dömötör Szilvia 18. Máté Jenő 19. Máté Jenőné sz. Vados Erna 20. Égáz-Dégáz Zrt. 21. Molnár Elektronikai Kft. 22. Kapuvári Vízitársulat 23. Pannon-Víz Zrt. Csornai Üzemmérnöksége 24. E.ON Zrt. 25. Magyar Telekom Nyrt. 26. Magyar Közút Kht. 27. Győr MJV Jegyzője 28. Csorna Város Jegyzője 29. ÁNTSZ Győri, Pannonhalmai, Téti Kistérségi Int. 30. ÁNTSZ Csornai, Kapuvári Kistérségi Intézete 31. Győr-Moson-Sopron Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat
22
9025 Győr, Országút u. 4. 9145 Bágyogszovát, József A. u. 1. 9134 Bodonhely, Dózsa Gy. u. 47. 9143 Enese, Szabadság u. 25. 9144 Kóny, Rákóczi u. 30. 9136 Mérges, Béke tér 14. 9136 Rábacsécsény, Deák tér 6. 9135 Rábaszentmihály, Kossuth L. u. 32. 9133 Kisbabot, Ady E. u. 2/a. 9023 Győr. Sport utca 4/A 9135 Rábaszenthimály, József A. u. 25. 9135 Rábaszentmihály, József A. u. 25. 9144 Kóny, Vasvári Pál u. 10. 9144 Kóny, Felszabadulás u. 20. 9144 Kóny, Széchenyi u. 10. 9144 Kóny, Soproni u. 28/A 9144 Kóny, Kölcsey u. 23. 9144 Kóny, Széchenyi u. 1/A 9144 Kóny, Széchenyi u. 1/A. 9027 Győr, Puskás Tivadar u. 39. 9300 Laky D. u. 2. 9330 Kapuvár, Wesselényi u. 17. 9300 Csorna, Soproni u. 59. 9027 Győr, Kandó K. u. 11-13. 9022 Győr, Bajcsy-Zs. u. 46. 9022 Győr, Battyhány tér 8. 9021 Győr, Városház tér 1. 9301 Csorna, Szent István tér 22. 9022 Győr, Batthyány tér 3. 9300 Csorna, Erzsébet királyné u. 36. 9028 Győr, Arató u. 5.
