ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Vízügyi Iroda Felszíni Vízvédelmi Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: Iktatószám: Előadók
év:
597-4/2012. dr. Horváth Cecília/ Hornyán Sándor/ Czibula György
hó:
nap:
Hiv. szám:
KÜJ: -
KTJ:
Győrszentiván – Egressy és Déryné utcák közötti telekalakítás víziközmű ellátása – (vízellátás, szennyvíz- és csapadékvíz elvezetés) vízjogi létesítési engedély Vízikönyvi szám: Győr-4 Győr-131 Győr-159
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Dr. Sík Sándor (cím: 9011 Győr, Űrhajós u. 29. adószáma: 8325604522) részére a győri (győrszentiváni) Egressy utca és Déryné utcák közötti telekalakítás víziközmű ellátása érdekében, a Váci Mihály és Pince utcák közötti 42510 hrsz-ú új lakóút, a Váci Mihály és a Pince utca területén vízvezeték, szennyvízcsatorna, és csapadékvízelvezető árkok kialakítását engedélyezi, és arra vízjogi létesítési engedélyt ad az alábbiak szerint: II. Főbb műszaki adatok: 2. Érintett ingatlanok: Győr belterület: 42636, 42527, 42510. hrsz. 3. Vízigény: Napi átlagos vízigény: Qd. = 12,7 m3/d Csúcsfogyasztás: Qh (csúcs) = 0,72 l/s 4. Vízellátás: Az új ingatlanok ivó- és tűzivíz ellátására D110 KPE csőanyaggal létesül gerincvezeték, kétoldali betáplálással. A tervezett gerincvezeték a Pince utcai és a Váci M. utcai NA100 KM anyagú gerincvezetékeket köti össze. A tervezett utcanyitás középső szakaszán NA100 földfeletti tűzcsap létesül. A tervezett házibekötések D32 KPE csőanyaggal épülnek Épül összesen: D110 mm KPE vízvezeték: NA100-as földfeletti tűzcsap. 5. Szennyvízmennyiség: Napi szennyvíz mennyiség: Órai csúcs:
419,0 m
Qd = 11,4 m3/d (évszakos maximum) Qh = 0,65 l/s
6. Szennyvízelvezetés: A szennyvíz elvezetésére NA200 KG utcai gerincvezeték épül, melyre NA150 KG csatorna házibekötések kötnek. A gerincvezetéken max. 70 m-enként tisztító szem létesül, a felső végponton, iránytörésnél és a befogadóba történő csatlakozásnál köralakú beton tisztító akna létesül.
A tervezett gerinccsatorna befogadója a Váci M. utcai meglévő NA200 KG gerincvezeték, melyre ráépülő tisztítóaknával csatlakozik a tervezett gerinccsatorna. Épül összesen: NA200 mm KG PVC csatorna: 343,0 m 7. Csapadékvíz mennyiség: Az árkok mértékadó vízhozama 4 éves gyakoriságú, 10 perces esőintenzitással, 24 m 2 vízgyűjtővel számolva 6,48 l/s. 8. Csapadékvíz elvezetés: A tervezett utca déli végén – mindkét oldalon - vízelvezető árok létesül, melynek befogadója a Pince utcai árok. A meglévő árok az útcsatlakozása alatt betöltésre kerül, a terv szerinti kialakítással az áteresz meghosszabbításra kerül, illetve aknára köt a nyugati oldali csatlakozó árokból kiinduló áteresz. A keleti oldalon az árokból kiinduló áteresz az árok szelvénybe köt. A meglévő Pince utcai árok az új áteresz végpontnál kiburkolásra kerül teljes magasságban, 2 m hosszon. A vízelvezető árokszakaszok e.gy beton elemes fenékburkolatot kapnak MELIOR I40/20 könnyített árokburkoló elemmel. Az árokszelvény burkolás feletti részét 1:1,5 rézsűvel kell kialakítani, és füvesíteni kell. A tervezett átereszek árok felöli oldalán monolit vagy e.gy beton pofafal épül, max. 10 cm vastagsággal, 30 cm befogással a talajba (alul és kétoldalon). Épül összesen: A-1-0 (K-i oldali árok) 48,6 m trapézszelvényű árok MELIOR I40/20 burkolással, fenékszélesség 40 cm, árokmélység 40 cm, oldalrézsű 1:1,5) 11,2 m Ø20 cm áteresz: 1 db A-2-0 (Ny-i oldali árok) 52,8 m trapézszelvényű árok MELIOR I40/20 burkolással, fenékszélesség 40 cm, árokmélység 40 cm, oldalrézsű 1:1,5) 16,8 m Ø20 cm áteresz: 2 db III. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a közcélú vízvezeték, szennyvízcsatorna és csapadékvízelvezető rendszer létesítésének és üzemeltetésének biztosítására, dr. Sík Sándor Lakcím: 9011 Győr, Űrhajós u. 29. Adószám: 8325604522 – mint a szolgalmi jogosult javára a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata és Dr. Sík Sándor között létrejött település rendezési előszerződés alapján vízvezetési, szennyvíz- és csapadékvíz vezetési szolgalmat alapít az alábbi ingatlanok terhére, az alább meghatározott változási vázrajzok szerinti területre: TELEPÜLÉS HRSZ MŰV. ÁG SZOLGALOMMAL VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ ÉRINTETT 2 TERÜLET (M )
Győr
42510
közút
778 - ivóvíz 673 - szennyvíz 1409 - csapadékvíz
Győr
42527
közterület
28 - ivóvíz
2
Prizma 2004 Földmérő és Térképalkotó Kft. 5-5/2012. munkaszámú, a Győri Körzeti Földhivatal által 2012. jan.25-én záradékolt változási vázrajz Prizma 2004 Földmérő és
41 - csapadékvíz
Győr
42636
közterület
31 – ivóvíz 12 - szennyvíz
Térképalkotó Kft. 5-5/2012. munkaszámú, a Győri Körzeti Földhivatal által 2012. jan.25-én záradékolt változási vázrajz Prizma 2004 Földmérő és Térképalkotó Kft. 5-5/2012. munkaszámú, a Győri Körzeti Földhivatal által 2012. jan.25-én záradékolt változási vázrajz
A szolgalom alapján: - A szolgalom jogosultja jogosult a vízvezeték, szennyvízcsatorna és csapadékvíz elvezető árok üzemeltetésére, a szükséges karbantartási és fenntartási munkák elvégzésére, és a munkálatokhoz szükséges mértékben az ingatlannak a változási vázrajzon feltüntett részének használatára. - A szolgalmi jogi jogosult fenti jogosultságait köteles a mindenkori tulajdonosok és egyéb jogcímen használók jogszerű érdekeit figyelembevéve, olyan módon gyakorolni, hogy azok az érintett ingatlan rendeltetésszerű használatát ne zárják ki. - A szolgami jog jogosultja köteles az ellenőrzés és hibaelhárítás során a terhelt ingatlanon lévő növényzetet, építményeket kímélni, és a tevékenység következtében okozott kárt az ingatlan tulajdonosainak megtéríteni. Az ingatlan tulajdonását (használóját) a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A szolgalmi jogi jogviszonyból eredő kártalanítás felől – a felek megegyezésének hiányában - a bíróság határoz. A szolgalom az alapul szolgáló vízjogi engedély tartalmával összefüggésben módosulhat, illetve az engedély visszavonásával szűnhet meg. IV. A hatóság e határozat jogerőre emelkedését követően a határozat jogerős példányával és a záradékolt változási vázrajzzal és területkimutatással az illetékes Győri Körzeti Földhivatalt megkeresi a szolgalom bejegyzése végett. V. Az engedélyes jogosultságai mellett köteles az alábbi előírások betartására: 1.) Az eljáró hatóság előírásai: 1. A kivitelezés kizárólag a jóváhagyott tervdokumentációban foglaltak, valamint a szakhatóságok, és egyéb érintettek előírásai szerint történhet. 2. A létesítés során az építést úgy kell megszervezni, hogy a meglévő és üzemelő műveknél ellátási zavar ne fordulhasson elő. A létesítendő vízellátó, szennyvíz- és csapadékvíz-elvezető rendszereknek együtt kell funkcionálnia a már meglévő és üzemelő vízellátó, szennyvíz- és csapadékvíz-elvezető rendszerekkel. A közműkeresztezések kivitelezése a közművek kezelőinek előírásai alapján valósítható meg. 3. A szennyvízcsatorna hálózatba csapadékvíz nem vezethető. 4. Az épülő közcsatornába bevezetett szennyvizek szennyezőanyag kibocsátási határértékei meg kell feleljenek a vonatkozó jogszabályi küszöbértékeknek. 5. A csapadékvíz csatornahálózatba szennyvíz nem vezethető. 6. A meglévő Pince utcai árkon és csapadékvíz elvezető rendszereken keresztül a Szentiváni főcsatorna 5+981,60 m szelvényébe kibocsátott csapadékvizek minőségének meg kell felelni a vonatkozó jogszabályi küszöbértékeknek.
3
7. A kivitelezés során fokozott figyelmet kell fordítani a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének elkerülésére. 2.) A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája 410/3745/01/2011. számú szakhatósági állásfoglalása előírásait: 1. A földmunkák az Építési helyszínrajz 2. II. irány, Építési helyszínrajz 3. II-es irány, valamint az építési helyszínrajz 2. I. irány szakaszain csak régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) mellett végezhetők! 2. Az előkerülő régészeti emlékeket fel kell tárni. 3. A régészeti tevékenység végzésére a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult (9021 Győr, Széchenyi tér 5.) 4. A további szakaszokon a földmunkák megkezdése előtt 8 nappal írásban értesíteni kell az Örökségvédelmi Hivatalt és a területileg illetékes múzeumot. (Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága, Győr, Széchenyi tér 5.) 5. Lehetőséget kell biztosítani a földmunkákkal érintett terület átvizsgálására és az esetlegesen előkerülő régészeti objektumok feltárására! 3.) Győr Megyei Jogú Város Tűzoltósága 0-6/2011. számú végzésében előírtakat: - A tervezési területre két darab föld feletti tűzcsapot kell létesíteni. 4.) A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Győri, Pannonhalmai Téti Kistérségi Népegészségügyi Intézete 5788-2/2011. számú állásfoglalása előírásait: - Víziközmű hálózat létesítésekor a keresztezési pontokat úgy kell kivitelezni, hogy a víz- és szennyvízvezeték között – védőcső hiányában – legalább 0,5 m vízszintes távolság legyen, vagy a vízvezetéket a csatornavezeték fölött kell vezetni. - Az ivóvízvezeték kiépítését követően ivóvízvizsgálatot kell végeztetni, majd annak eredményét az üzemeltetési engedélyezési eljárás során a közegészségügyi szakhatósághoz be kell nyújtani. 5.) Köteles az alábbi közmű- és egyéb kezelői nyilatkozatokban foglaltak betartására: - Pannon-Víz Zrt. Műszaki Csoport Győri Üzemmérnökség 2011. május 12-én kelt Ü/2011/122. számú, - Vidanet ZRt. 1376/2011. számú, - Győr MJV Útkezelő Szervezete 21-13/2011. számú, - Égáz-Dégáz Zrt. F7119-2386-2/2011. számú - Magyar Telekom Nyrt. 9250111-34190198-2/2011. számő - E.ON Zrt. 251/1150/2011. számú közműkezelői nyilatkozataiban - Győr-Szol Zrt. K115100586 számú közműkezelői és K115101663. számú befogadói nyilatkozatában foglaltak betartására. VI. A létesítmény átadás-átvételét követően, a rendeltetésszerű üzemeltetés megkezdése előtt, vízjogi üzemeltetési engedély kérelmet kell benyújtani a vízügyi hatósághoz, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben meghatározott mellékletekkel felszerelve. Amennyiben a vízi létesítmény megvalósítása a vízjogi engedélytől eltérően, vagy az engedély időbeli hatályának lejárta után, engedély nélkül történik, a vízügyi hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását megtagadhatja. VII. A vízjogi létesítési engedély e határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 évig hatályos. A létesítési engedély az engedélyesnek az időbeli hatály lejárta előtt benyújtott kérelmére vagy hivatalból módosítható, illetve visszavonható.
4
A létesítési engedély a megállapított kötelezettségek mellett feljogosít a vízilétesítmény megvalósítására, illetőleg a vízimunka elvégzésére, de a vízhasználat gyakorlásához, illetve a vízilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy jogszabályban előírt egyéb hatósági engedély megszerzése, illetőleg a kártalanítási felelősség alól nem mentesít. VIII. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi engedélyt Győr-4, Győr-131 és Győr-159 számokon (Győrszentiván vízellátása, szennyvízelvezetése és csapadékvízelvezetése) a vízikönyvbe bejegyzi. IX. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja
-
a vízilétesítmények engedélyezésével kapcsolatban – létesítményenként - 50.000 Ft, - a vízvezetési szolgalommal kapcsolatban, a vízvezetési szolgalmi joggal terhelt ingatlan mindenkori tulajdonosa (használója) által: ingatlanonként 5000 Ft. melyet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 1003300101711899-00000000 számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. INDOKOLÁS Dr. Sík Sándor, az Egressy u. – Déryné utca Polgári Jogi Társaság (továbbiakban PJT) (9011 Győrszentiván, Űrhajós u. 29.) elnöke megbízásából a Hidro-Plan Kft. kérte a Győr (Győrszentiván) Egressy utca és Déryné utca közötti telekalakítás víziközműveinek vízjogi létesítési engedélye kiadását. Kérelméhez csatolta a HP 22-11 munkaszámú, Németh Gábor tervező (VZ-T /08-0330) által készített engedélyezési tervdokumentációt, közműnyilatkozatokat, tulajdoni lapokat, tulajdonosi és közútkezelői hozzájárulást, meghatalmazást és a településrendezési előszerződés másolatát. A kérelmező a hatóság felhívására az eljárás igazgatási szolgáltatási díját, 300.000 Ft-ot megfizetett. Az eljárásról a hatóság értesítette az érintett közmű- és egyéb kezelőket, ingatlantulajdonosokat és használókat. Részükről az eljárás során e határozat kiadásáig külön észrevétel, nyilatkozat nem érkezett. A hatóság megkereste az ügyben illetékes szakhatóságokat, melyek az alábbiak szerint nyilatkoztak: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája 410/3745/01/2011. számú állásfoglalásában előírásai betartása mellett az engedély kiadásához hozzájárult. Állásfoglalása indokolásában megállapította, hogy a tervezett beruházás nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érint. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) 19.§ (2) bekezdése szerint a régészeti örökség elemei a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatóak el. A Kötv. 22.§ (1)-(2) bekezdése értelmében a fejlesztésekkel és beruházásokkal veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni (továbbiakban: megelőző feltárás). A régészeti érintettség mértékétől függően a hatóság régészeti megfigyelést (szakfelügyeletet) írhat elő. A tervezett földmunkákkal érintett régészeti objektumok védelmét – jelenlegi adataink szerint – elsődlegesen a régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) megfelelően biztosítja. A Kötv. 7.§ 21. pontja szerint „Régészeti megfigyelés”: a földmunkával járó fejlesztések, beruházások régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése és annak dokumentálása, ami azon nem terjed(het) ki régészeti jelenségek nagytömegű feltárására.
5
Amennyiben régészeti emlékek kerülnek elő, úgy a régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) ellátása nem szolgálja kielégítően a lelőhely védelmét, így a további régészeti tevékenységet a megelőző feltárásra vonatkozó szabályok szerint kell folytatni. A megelőző feltárásra vonatkozóan írásbeli szerződést kell kötni. (Kötv. 22.§ (3) bekezdés), és az csak jogerős feltárási engedély birtokában végezhető. (Kötv. 20.§ (1) bekezdés.) A régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) és az előkerülő régészeti emlékek megelőző régészeti feltárásának költségeit a beruházó köteles viselni, mivel a Kötv. 19.§ (3) bekezdése szerint a régészeti feltárások költségeit annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált. A Kötv. 23.§ (2) bekezdése kimondja, hogy a megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben a Hivatal álláspontja az irányadó. Mindezek alapján, mivel a munkát nyilvántartott régészeti lelőhelyen végzik, és régészeti emlékek előkerülése várható, szakhatósági állásfoglalásomat a fenti feltételekkel adtam meg. Felhívom a figyelmet, hogy a Kötv. 24.§-ában foglaltak szerint amennyiben a földmunkák során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a területileg illetékes múzeumhoz bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82.§ (1) bekezdése, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191. /2001. (XI.18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után. Az Örökségvédelmi Iroda döntése a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44.§ (1) bekezdésén alapul, hatáskörét a 324/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 6.§ (1) bekezdése, illetékességét az 1. számú melléklet határozza meg. Lelőhely azonosító: 21490, 21502. A közegészségügyi szakhatóság, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Győri, Pannonhalmai, Téti Kistérségi Intézete 5788-2/2011. iktatószámú szakhatósági állásfoglalásában az engedély kiadásához előírásai betartása mellett közegészségügyi szempontból hozzájárult. Indokolásában megállapította a megküldött dokumentáció alapján, hogy az abban foglaltak megfelelnek a hatályos ágazati jogszabályokban előírtaknak. A szakhatóság hatáskörét a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet, illetékességét a 323/2010. (XII.27.) Korm. rendelet előírásai állapítják meg. A hatóság által belföldi jogsegély keretében megkeresett Győr Megyei Jogú Város Tűzoltósága 06/2011. számú végzésében az alábbiakat állapította meg: „Értesítem, hogy a tárgyi ügyben megküldött tervdokumentációt tűzvédelmi szempontból felülvizsgáltam. Megállapítottam, hogy a tervezett vízellátás kialakítás csak abban az esetben elégíti ki a 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelet – Országos Tűzvédelmi Szabályzat – 5 rész I/5. fejezet 5.3.8. pontjában előírtakat ha a tervezési területre két darab föld feletti tűzcsapot létesítenek.” Indokolásában megállapította, hogy a kikötésben leírtat a 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelet 5. rész I/5 fejezet 5.3.8 pontja írja elő: Az épületek oltóvizét biztosító tűzcsapok a védendő épületektől a megközelítési útvonalon mérten 100 m-nél távolabb nem lehetnek. A Tűzoltóság hatáskörét a tűzvédelmi hatásógi feladatokat ellátó szervezetekről és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól szóló 261/2009. (XI.26.) Korm. rendelet 3.§ (1) bekezdése, illetékességét a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok illetékességi területéről szóló 11/2007. (IV.24.) ÖTM rendelet 1.§ (1) bekezdése határozza meg. A benyújtott tervdokumentáció és iratok a hatóság felhívására többször kiegészítésre kerültek mind műszaki, mind jogi szempontból. A kiegészített iratanyag és tervdokumentáció áttekintése után megállapíthatóak az alábbiak: Az érintett belterületi ingatlanok nem védett természeti területek, és nem Natura 2000 területek, nem részei a nemzeti ökológiai hálózatnak. A beruházás egyedi tájértéket nem veszélyeztet. A közműépítés lakóingatlanokat lát el. Az építésnek nincs közvetlen zavaró hatása más védett természeti területekre és védett természeti értékekre.
6
A tervezett utca északi oldalán – mindkét oldalon - az árkok szabvány útárok szelvénnyel készülnek (fenékszélesség 40 cm, árokmélység 40 cm, oldalrézsű 1:1,5), füvesítve. A szikkasztó árkok teljes hossza 490 m. Nem vízjogi engedély köteles tevékenység az út mellett létesített, kizárólag az útról összegyülekezett csapadékvizek elszikkasztását biztosító árkok létesítése. A tervező felelősséggel kijelentette, hogy a tervdokumentációban tervezett vízelvezető árkok, átereszek alkalmasak a területen keletkező mértékadó csapadékvizek biztonságos és károkozástól mentes gyűjtésére, illetve elvezetésére, továbbá a befogadó alkalmas a területen keletkező mértékadó csapadékvizek biztonságos és károkozástól mentes befogadására. Győrszentiván településrész csapadékvízelvezetésére Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata részére a 65.847-6/1998. számú határozattal – módosítva a H-13948-3/2007., 37021/2004, 250782/2003, és az 5050-2/2002. számú határozatokkal - vízjogi létesítési engedély került kiadásra, mely jelenleg is hatályos. A terv szerint a Pince utcai árok vízgyűjtőjébe a jelenleg érintett terület is beletartozik, a terv igazodik a korábban készült vízelvezetési koncepcióhoz. Az elfolyó vizek befogadója közvetve a Szentiváni főcsatorna, melynek kezelője a Győr-Szol Zrt. A Pince utcai árok kezelője Győr MJV Útkezelő Szervezete. A tervező becsatolta a PANNON-VÍZ Zrt. Műszaki Csoport Győri Üzemmérnökség 2011. május 12én kelt Ü/2011/.122. iktatószámú közmű üzemeltetői nyilatkozatát, továbbá a GYŐR-SZOL Zrt. 2011. május 10-én kelt K115100586. iktatószámú hozzájárulását, valamint a 2011. december 14-én kelt K115101663. iktatószámú befogadói nyilatkozatát. A benyújtott engedélyezési tervdokumentáció megfelel a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben előírt tartalomnak. Tekintettel arra, hogy a kivitelezéssel érintett ingatlanok nem a kérelmező tulajdonát képezik, a hatóságnak rendelkezni kellett a közcélú vízilétesítmények elhelyezését biztosító szolgalmi jog alapításáról az alábbiak szerint. Az engedélyes Dr. Sík Sándor – aki egyben az Egressy utca – Déryné utca PJT elnöke - és Győr MJV Önkormányzata településrendezési előszerződést kötöttek egymással (127/2011. számú szerz.), mely a 30/2012. számú szerződéssel módosításra került. A szerződés szerint az önkormányzat vállalja, hogy a meglevő, 42636 hrsz-ú (Váci Mihály utca) 42527 hrsz-ú (Pince utca), valamint a 42510 hrsz-ú (névnélküli, kivett közút) közterületen megvalósuló vízi- és egyéb műszaki létesítményeket – a TRSZ –ben rögzítésre kerülő feltételek együttes teljesülése esetén- tulajdonába átveszi, s vagyonkezelői és egyéb szervezeti révén biztosítja azok üzemeltetését, kezelését és folyamatos jókarbantartását. Benyújtásra került továbbá a szolgalom alapításához szükséges, a Prizma 2004. Földmérő és Térképalkotó Kft. által 5-5/2012. számon elkészített változási vázrajz, melyet a Győri Körzeti Földhivatal 2012. január 25-én záradékkal ellátott. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 6.§ (1) bekezdése szerint, amennyiben a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, a Vgtv. szerint közcélúnak minősülő vízilétesítmény vízvezetési szolgalmi jog alapításával létesíthető, a szolgalom alapításáról a felügyelőség a létesítmény engedélyezése vagy az engedély módosítása során határoz. A Vgtv. 1. számú melléklet 26. a.) pontja szerint közcélú vízilétesítmény: amely az államnak, illetve a helyi önkormányzatnak törvényben meghatározott törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatait, különösen a víziközművekkel nyújtott szolgáltatást, a vizek kártételei elleni védelmet, a vízkészletek feltárását, megóvását, hasznosítását, pótlását és állapotának figyelemmel kísérését, a vízkészlettel való gazdálkodást szolgálja. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) „A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és vízelvezetés, csatornázás, ...” A fentiek alapján megállapítható, hogy a tervezett vízellátó, szennyvíz- és csapadékvízelvezető rendszer és a hozzá tartozó műtárgyak közcélú vízilétesítménynek minősülnek. A hatóság a fentiek szerint a közcélú vízilétesítmények üzemeltetését biztosítandó, szennyvízvezetési szolgalmi jogot alapított az e határozat III. fejezetében rögzített ingatlanok tekintetében. A szolgalom gyakorlásának feltételeit a Vhr. 6.§ (5) bekezdése alapján rögzítette a hatóság:
7
(5) A szolgalom alapítására irányuló eljárásban meg kell határozni és a határozatban - az ingatlannyilvántartási adatokra is figyelemmel - rögzíteni kell, különösen: a) a vízilétesítmény elhelyezésével és üzemeltetésével összefüggő használati korlátozások tartalmát, ideértve az ingatlannak a korlátozással érintett részét a helyszínrajzra történő utalással; b) a jogosultat (vízjogi engedélyest) és az ingatlan tulajdonosát érintő, a létesítéssel és a használattal összefüggő egyéb jogokat és kötelezettségeket. A Vgtv. 20.§ (1) bekezdés szerint az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy a vízügy igazgatási szervnek határozata alapján a vízilétesítményt az ingatlanán elhelyezzék és üzemeltessék, illetve az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezzék, feltéve, ha az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki. A Vgtv. 21.§ (1) bekezdése alapján az ingatlan tulajdonosát (használóját) a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A Vhr. 17.§ (1) bekezdése alapján a kártalanítás felől – megegyezés hiányában – bíróság határoz. A hatóság a vízvezetési szolgalmi jog alapítására vonatkozó III. fejezetét a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény I. sz. melléklete 26.a./ pontja, 20. § (1) bekezdése, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3 § (3) bekezdése, 6. § (1) bekezdése, 6 § (4) bekezdése, (5) bekezdése, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13) KHVM rendelet 2 § (3) bekezdése alapján határozta meg, és ezek alapján döntött a vízilétesítmény elhelyezésével és üzemeltetésével összefüggő használati korlátozások tartalmáról, a jogosultat (vízjogi engedélyest) és az ingatlan tulajdonosát érintő, a létesítéssel és a használattal összefüggő egyéb jogokról és kötelezettségekről. Megállapítható, hogy a benyújtott dokumentáció alapján a vízilétesítmények kialakítása vízgazdálkodási, vízvédelmi szempontból a tett előírások, valamint a szakhatóságok és egyéb érintettek nyilatkozataiban foglaltak betartása mellett műszaki szempontból megvalósítható és a tervdokumentáció megfelelt a vonatkozó jogszabályok előírásainak, ezért a határozat rendelkező részében foglalt tartalommal a hatóság a vízjogi létesítési engedély kiadásáról döntött, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. (Vgtv.) 28.§. (1) és 29. § (1) bekezdései és 30.§ (1) bekezdése, továbbá a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet (továbbiakban: R) 5. § (1) bekezdése és 11.§ alapján A közcsatornába kibocsátott szennyvizek minőségi előírásait a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 4. számú melléklete szabályozza. A Pince utcai árkon és a meglévő csapadékvíz elvezető rendszereken keresztül a Szentiváni főcsatorna 5+981,60 m szelvényébe kibocsátott csapadékvizek kibocsátási határértékek megállapítása a 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet és a 28/2004. KvVM rendelet (továbbiakban: Hr.) 2. számú melléklet 3. időszakos vízfolyás befogadó alapján történt. Az érintett közműszolgáltatók nyilatkozataiban foglaltak betartására a hatóság e határozat rendelkező részében kötelezte az engedélyest. A vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a 23/1998. (XI.6.) KHVM rendelet 10. § (3) és (4) bekezdései rendelkeznek. A hatóság a jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 98. § (1) bekezdése alapján biztosította, a 99. § (1) bekezdésében foglaltak szerint. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. § (4) és (6) bekezdései alapján állapította meg. A hatóság hatásköre a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1.§ (1) bekezdésén, illetékessége a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete IV/1./A. pontján alapul. Győr, 2012. március 9. Németh Zoltán s.k. igazgató
8
